A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája 2012 2015."

Átírás

1 A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája december

2 Tartalom BEVEZETÉS A RÁDIÓSPEKTRUM-GAZDÁLKODÁS FELADATA, A RÁDIÓSPEKTRUM-STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK CÉLJA, INDOKA A SPEKTRUMGAZDÁLKODÁS KULCSMEGFONTOLÁSAI ÉS STRATÉGIAI CÉLJAI 2015-IG A SPEKTRUMGAZDÁLKODÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK 2015-IG A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A SPEKTRUMGAZDÁLKODÁSRA A SPEKTRUMGAZDÁLKODÁS STRATÉGIAI PILLÉREI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET JOGI ÉS INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET HASZNÁLÓI KÖRNYEZET TECHNOLÓGIAI KÖRNYEZET A RÁDIÓSPEKTRUM-STRATÉGIA ÁTFOGÓ CÉLJAI 2015-IG A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA SZ. FÜGGELÉK: A FELHASZNÁLÓK HELYZETELEMZÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE SZ. FÜGGELÉK: A JOGI ÉS INTÉZMÉNYI RENDSZER HELYZETELEMZÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE SZ. FÜGGELÉK: A FREKVENCIAKÉSZLET HELYZETELEMZÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE SZ. FÜGGELÉK: A RÁDIÓSPEKTRUM-STRATÉGIA SPECIFIKUS CÉLJAI ÉS AZ ABBÓL LEKÉPEZHETŐ KIEMELT FELADATOK 2015-IG /52

3 Bevezetés Az infokommunikációs és ezen belül a hírközlési technológiák, szolgáltatások napjainkban végbemenő soha nem látott gyors ütemű átalakulása, az informatika és infokommunikációs szektor konvergenciája, a körülöttünk lezajló digitális forradalom amennyiben jól használjuk ki páratlan, vissza nem térő lehetőséget biztosít a társadalom, a gazdaság és az állam működésének megújításához. Az elkövetkező évek döntései hosszabb időre jelölhetik ki Magyarország felzárkózásának útját, ha sikerül lebontanunk a fejlett infokommunikációs, hírközlési szolgáltatások és technológiák széles körű elterjedését, mindennapi használatát akadályozó kínálati és keresleti oldali korlátokat. A kínálati oldalon azonosítható legfőbb feladatok: meg kell oldani a szélessávval még ellátatlan települések lefedését, bővíteni kell a helyi hálózatokat, ki kell építeni a hiányzó optikai körzethálózatokat, elő kell segíteni a piaci beruházásokat az optikai és új generációs (NGN/NGA) hálózatokba, hatékony frekvenciagazdálkodást kell folytatni, és mindenki számára elérhetővé kell tenni a megfelelő minőségű és megfizethető árú elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. Keresleti oldali hiányosságok: alacsony a digitális írástudás szintje, hiányzik a digitális önbizalom, a motiváció és a digitális biztonság mind a háztartások, mind pedig a mikro-, kisés közepes vállalkozások körében, szociodemográfiai, generációs és regionális különbségek, valamint bizalomhiány az elektronikus szolgáltatások igénybevételével szemben, valamint alacsony a vállalkozások online aktivitása. A fentieket figyelembe véve az elkövetkezendő évek hírközlési stratégiáját úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa az infokommunikációs és hírközlési iparág további dinamikus fejlődését, valamint hatékonyan járuljon hozzá a társadalom, a gazdaság és az állam modernizációjához, a társadalmi és gazdasági jólét emeléséhez, valamint a hosszú távon is fenntartható fejlődéshez. Mindebben igen jelentős szerepe van a szélessávú vezeték nélküli és mobilszolgáltatások széles körű elterjesztésének, ugyanis a technológia fejlődésével, az átviteli kapacitások bővülésével több, színesebb és speciálisabb, a felhasználók egyedi igényeihez igazodó hírközlési szolgáltatás, alkalmazás elérése válik lehetővé, egyre élénkebb piaci versenyt generálva. Az elektronikus hírközlés jelenének és jövőjének tehát az egyik leginkább meghatározó stratégiai fókuszpontja a rádióspektrumot használó alkalmazások, a mobil- és a vezeték nélküli internetelérési technológiák, illetve a rádiófrekvenciák használatának ösztönzése. A rádióspektrum szűkösen rendelkezésre álló és jelentős társadalmi, valamint piaci értékkel bíró része a közvagyonnak, így alapvető közérdek annak leghatékonyabb és legnagyobb 3/52

4 társadalmi jólétet generáló hasznosítása a gazdasági, társadalmi szempontokat messzemenően figyelembe véve. Mindez megköveteli a hatékony spektrumhasználatot, és a figyelmet a spektrumgazdálkodásra irányítja. Mindezek alapján a stratégia középpontjába a szélessávú vezeték nélküli adatátviteli technológiák és szolgáltatások széles körű elterjedésének ösztönzését, a piaci verseny élénkítését, valamint a földfelszíni műsorszórás digitális migrációját, a digitális hozadék leghatékonyabb felhasználását állítjuk. Emellett kiemelten fontosnak tartjuk a spektrumforrások hatékony felhasználását, illetve az erre vonatkozó ösztönzőrendszer kialakítását. A jövő kívánalmainak egy rugalmas frekvenciagazdálkodási megközelítés felel csak meg, amely magában foglalja a korszerű jogi és intézményrendszert, a frekvenciák másodlagos kereskedelmének és zavar-, valamit zavartatásmentes használata feltételeinek kialakítását, az új technológiák elterjedését is. 4/52

5 1. A rádióspektrum-gazdálkodás feladata, a rádióspektrum-stratégia kidolgozásának célja, indoka A rádióspektrum-gazdálkodás (spektrumgazdálkodás vagy frekvenciagazdálkodás) világszerte egyre fontosabb szerepet tölt be az infokommunikáció és más ágazatok (pl. közlekedés, egészségügy, energetika) működésében, fejlődésében. Viszonylagosan autonóm állami tevékenység, mely kiterjed a térben, mesterséges vezető nélkül 3000 GHz-ig terjedő elektromágneses hullámokkal (rádióhullámokkal), a rádióspektrummal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi szintű gazdálkodásra. A spektrumgazdálkodásnak számos rádiószolgálat, polgári és nem polgári célú rádióalkalmazás, rádió-távközlési, rádiócsillagászati és egyéb nem rádió-távközlési alkalmazás (közlekedésbiztonság, az orvosi diagnosztika, az orvosi implantátumok stb.) működéséhez szükséges frekvencia használatának feltételeit is biztosítani kell. A hatályos szabályozás szerint a rádióspektrummal való állami gazdálkodás meghatározó módon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (továbbiakban: hatóság vagy NMHH ) kompetenciájába tartozik, a jogalkotástól a zavarmentes használat feltételeinek biztosításáig. A frekvenciapolitika kérdései továbbra is kormányzati hatáskörben maradtak. A hatóság gazdálkodási tevékenységének részeként biztosítja 41 rádiószolgálat működési feltételeit, közel 1000 alkalmazást, több mint polgári és számos nem polgári célú rádióengedélyt gondoz. Folyamatosan magas szakmai szintű tevékenységet folytat, és képviseletet lát el több nemzetközi szakmai szervezetben, bizottságban. A hatóság tevékenysége során figyelemmel kíséri az új technológiákat, nemzetközi szabványokat, ajánlásokat, határozatokat, döntéseket, megállapodásokat, és vizsgálja a hazai alkalmazás lehetőségeit. Kidolgozza a műszaki és jogi feltételeket, kompatibilitási vizsgálatokat és elvi frekvenciatervezést végez. Részt vesz a szakmai kutatási-fejlesztési tevékenységben. Ellenőrzi a sávhasználati szabályok betartatását, és közreműködik a régebbi technológiák kivezetésének és új technológiák bevezetésének tervezésében, előkészítésében. Folyamatos rádióspektrum-monitorozást, zavarvizsgálatot és zavarelhárítást végez. Biztosítja a kormányzati célú, egyéb nem polgári célú sávigények használatának feltételeit. Rádióengedélyezési és -nyilvántartási feladatokat lát el. Tervezési adatnyilvántartást vezet és adatszolgáltatást végez. Feladata a sávfelosztás, sávátrendezés és sávhasználati feltételek szakmai előkészítése, a kapcsolódó jogszabályok, a frekvenciadíjazással kapcsolatos rendeletek megalkotása, aktualizálása. Belföldi és nemzetközi koordinációs megállapodásokat, határövezeti egyezmények megkötését készíti elő. Végzi a rádióállomások operatív frekvenciakoordinációját és a műholdas rendszerek egyeztetését. Lebonyolítja a rádióspektrum-árveréseket, -pályázatokat. 5/52

6 Az NMHH évre szóló spektrumgazdálkodási stratégiája kidolgozásának célja a magyarországi távközlés-politikai és spektrumszabályozási célok elérése és a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges spektrumgazdálkodási stratégiai irányok és feladatok meghatározása, deklarálása, a spektrumgazdálkodást befolyásoló szabályozói és tágabb gazdasági, technológiai környezet bemutatása, valamint a piaci szereplők tájékoztatása az NMHH spektrumgazdálkodással összefüggő céljairól és azok megvalósítási eszközeiről. A stratégia egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy az érintettek számára előrevetítse, hogy a 2015-ig terjedő időszakban milyen lehetséges időütemezésben és milyen célra mekkora frekvenciaspektrumot tervez a gazdálkodó NMHH a használók számára biztosítani. A rádióspektrum hatékony és káros zavarástól mentes használatának társadalmi, gazdasági súlya, kiemelt jelentősége, a gazdasági, társadalmi, szabályozási környezet állandó változása, a technológiák, a rádiószolgálatok és -szolgáltatások rohamos fejlődése megköveteli az alapos és átgondolt felkészülést, előretekintést, amelynek megalapozó eszköze a rádióspektrum-stratégia. A tágabb és szűkebb környezet változásaira, kihívásaira a hatóságnak rugalmasan kell válaszolnia, így folyamatosan karban kell tartania a rádióspektrum-gazdálkodását, figyelembe véve a kapcsolódó jogi szabályozási hátteret. Az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény (továbbiakban: Eht.) és évi módosításai alapján a spektrumgazdálkodást teljes körűen az NMHH hatáskörébe rendelték, továbbá a hatóság elnöke rendeletalkotási jogkört kapott. Már 2010 során a hatóság szervezetébe integrálták a polgári és nem polgári célú frekvenciagazdálkodást. Mindezek teljesen új lehetőségeket, egyben kihívásokat is jelentenek az NMHH spektrumgazdálkodása számára, ami stratégiai megalapozást és megfontolásokat igényel. A stratégia a 2011-től hatályos hazai és nemzetközi szabályozási, technológiai, gazdálkodási környezet alapulvételével a évekre szól, lefedi a teljes magyarországi spektrumot, beleértve a polgári és nem polgári célú alkalmazásokat is. A stratégia készítése során a spektrumgazdálkodást befolyásoló, változó hazai és nemzetközi környezet és trendek átfogó vizsgálata, elemzése alapján került sor a stratégiai célok, irányok és feladatok, eszközök meghatározására. A stratégia a környezet ismeretében tűzi ki a gazdálkodó NMHH számára az időszak alatt megoldandó, kezelendő legfontosabb célokat, feladatokat annak érdekében, hogy biztosított legyen a hatékony és káros interferenciáktól, zavaroktól mentes használat, a biztonságos tervezés. A stratégia lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó megfeleljen a rábízott társadalmi, kulturális és gazdasági értéket képviselő állami tulajdonú korlátos erőforrással való optimális gazdálkodás követelményének mind a polgári, mind a nem polgári célú alkalmazások területén. 6/52

7 2. A spektrumgazdálkodás kulcsmegfontolásai és stratégiai céljai 2015-ig A spektrumgazdálkodás legfőbb kihívásai a 2012-től 2015-ig terjedő időtávban 1. A növekvő spektrumigények kielégítése 2. A növekvő mobil szélessávú igények biztosítása 3. Hatékony, magas színvonalú gazdálkodás biztosítása 4. Hatékony, rugalmas, nyitottabb intézményrendszer kialakítása 5. A nem polgári célú rádiótávközlés értékeinek megtartása, érdekeinek biztosítása 6. A másodlagos spektrumkereskedelem részletes feltételeinek mielőbbi kialakítása 7. Zavar- és zavartatásmentes használat biztosítása a társadalmi hasznosulás maximális figyelembevételével. Konkrét stratégiai célok Az országos földfelszíni kereskedelmi analóg audiovizuális műsorterjesztés leállítása legkésőbb december 31-ig, de lehetőség szerint még a 2013-as évben. Az országos földfelszíni közszolgálati analóg audiovizuális műsorterjesztés leállása lehetőség szerint 2013-ban, de legkésőbb december 31-ig. Az úgynevezett digitális hozadék, avagy DD-sáv ( MHz-es, azaz 800 MHz-es sáv) kiürítése során. A mobilszolgáltatások elterjedésének elősegítése érdekében 2015-ig további legalább 500 MHz frekvenciasáv azonosítása, használata feltételeinek megteremtése a 400 MHz 6 GHz-es tartományban ig legalább 98%-os országos beltéri lefedettség elérése, garantált 2 Mbit/s letöltési és 512 kbit/s feltöltési sebességű vezeték nélküli internetszolgáltatás céljára. Nemzetközi szélessávú (LTE) koordinációs megállapodások megkötése december 31-ig közepéig az országos földfelszíni rádiózás hosszú távú koncepciójának elkészítése december 31-ig a teljes spektrum (polgári, nem polgári és közös célú frekvenciasávok) áttekintését jelentő elemzés elkészítése és döntés a díjazás módosításáról vagy annak bevezetéséről ig az új digitális földfelszíni televíziós technológiák alkalmazási koncepciójának elkészítése. Az alábbi 1. sz. ábra a kiemelt frekvenciakészletek hasznosításának előzetesen tervezett időütemezését mutatja be. 7/52

8 A stratégia időszakában tervezett új frekvenciakészlet-értékesítések ütemezése A táblázat összegzi a stratégia időszaka alatt tervezett, megnyitandó sávok használatba adását, azok időütemezését. Frekvenciakészlet értékesítési ütemterv MHz MHz MHz 2,3 GHz 2,6 GHz (párosított) 2,6 GHz (nem párosított) 3,4-3,6 GHz 3,6-3,8 GHz 32 GHz 1. ábra. A frekvenciakészlet-értékesítési ütemterv összefoglalója 8/52

9 3. A spektrumgazdálkodást meghatározó tényezők 2015-ig Az NMHH polgári és nem polgári célú gazdálkodását is magában foglaló műszaki, gazdasági és jogi szakterületei által közösen végzett spektrumgazdálkodás 2015-ig megválaszolandó legfontosabb kérdései és kihívásai a következők: A spektrum korlátosságából fakadó kényszerfeltételek enyhítése: A rendelkezésre álló, nem használt spektrum azokhoz a piaci vagy nem piaci használókhoz jusson, akik a legnagyobb társadalmi értéket képesek vele megteremteni. Ösztönözni kell a takarékos spektrumhasználatot, ami a korábbi használó érdeke, mivel kisebb sávban megtakarítást érhet el, a gazdálkodó érdeke, mivel újabb használati igényeket elégíthet ki, és bevételhez is jut, az új használó érdeke, mivel korlátos erőforráshoz jut. Új műszaki, technológiai, innovatív eredmények használatbavételének ösztönzése, előnyök, lehetőségek felismerése, kihasználása, ami túl is mutathat jelen stratégia időtávján (pl. white space, kognitív rádió ). A spektrum, mint korlátos erőforrás hatékonyabb kihasználása: A nem használt és nem kiosztott sávok ütemezett használatba adásával (frekvenciakészlet-értékesítési ütemterv). A nem használt, de kiosztott sávok infrastruktúra-alapú versenyt támogató használatának ösztönzése (elsődleges és másodlagos spektrumkereskedelem, haszonbérbe adás, kényszerértékesítés, szankcionálás). A használt és kiosztott sávokban korszerű, új, innovatív technológiák használatának támogatása (ösztönző díjazás, műszaki-adminisztratív szabályozás eszközei). A frekvenciák iránti közép- és hosszú távú kereslet kellő időben való felmérése, előrelátó tervezés érdekében. Új műszaki, innovatív technológiai eredmények használatbavételének ösztönzése, előnyök, lehetőségek kihasználása. Országos használatot elősegítő nemzetközi megállapodások kidolgozása. A spektrum káros zavarástól mentes használatának biztosítása: A megfelelő jogszabályi feltételek megteremtése a piaci szereplők bevonásával. 9/52

10 A mérőszolgálati képességek fejlesztése, a műszaki, technológiai fejlődés követése. Korszerű zavartűrő, zavarmentes működést biztosító technológiák, eszközök, rádiószolgálatok és szolgáltatások használatának ösztönzése. Rendszeres, tervszerű hatósági ellenőrzések lefolytatása. A spektrummal történő hatékonyabb gazdálkodás: Nagyobb hazai és nemzetközi felelősségvállalás, operatív szerepvállalás, a hazai és nemzetközi elismertség, magas szakmai színvonal megőrzése. Az engedélyezés automatizálását megvalósító informatikai támogatás növelése. A gazdálkodás nyitottabbá tétele, a piaci és nem piaci szereplők bevonása (tájékoztatás, párbeszéd, aktív munkakapcsolat). A hazai és nemzetközi feladatok magas színvonalú végzéséhez elegendő szakembergárda biztosítása (utánpótlás, képzés). A frekvenciavagyon (spektrum) értékének meghatározása: Ki kell dolgozni a frekvencia értékét meghatározó módszertant. Fel kell mérni a frekvenciavagyont (vagyonleltár). Fel kell mérni a frekvenciák iránti keresletet. Át kell tekinteni a frekvenciavagyon értékét műszaki, gazdasági és társadalmi szempontból. 10/52

11 4. A gazdasági és társadalmi változások hatása a spektrumgazdálkodásra A nemzetközi helyzetet az elhúzódó gazdasági és pénzügyi válság, lassuló növekedés, magas munkanélküliség, magas költségvetési hiányok, Brazília, Oroszország, India és Kína előretörése jellemzi. Európában a visszafogott kereslet és a finanszírozás hiánya, a világszínvonaltól való fokozatos lemaradás, az euróövezet gyengülése, középtávú, egyre lassuló növekedés a jellemző. Az Európai Közösség intézkedések sorával kísérel meg úrrá lenni a növekvő problémákon: szigorú költségvetési konszolidációt alkalmaz, makrogazdasági egyensúlytalanságok korrigálására törekszik, igyekszik vonzóbbá tenni a munkavállalást, próbálja a munkanélküliek munkába állítását elősegíteni, a nyugdíjrendszereket reformálja, euróövezeti válságkezelő alapot hoz létre, Európai Stabilitási Mechanizmust alakít ki, európai versenyképességi paktumot szorgalmaz. A hazai helyzet nem kevésbé nehéz. Jellemzi a vállalkozások tőke- és forráshiánya, a lakosság devizában (svájci frank) megvalósuló eladósodottsága, a munkanélküliek magas száma, a hitelezési rendszer megtorpanása, az alapellátó rendszerek egyre romló állapota, a költségvetés nehezedő helyzete, a banki és távközlési szektorra kivetett különadók beruházásokat és keresletet visszafogó hatása. A technológiai háttérre jellemző, hogy mind kevesebb az élenjáró és költséghatékony európai és tengerentúli termék, ellenben rohamosan fokozódik a távol-keleti szállítók dominanciája, azon belül a kínai termékek uralma. Ezen keresztül a rádióeszközök és -alkalmazások területén növekszik a távol-keleti befolyás. A távol-keleti, de elsősorban a kínai berendezésgyártók horizontálisan bővítik termékportfóliójukat, azaz a hálózati berendezéseken túl belépnek a végberendezés-piacokra is annak érdekében, hogy a berendezésgyártás végberendezés-függőségét csökkentsék. Ez pontosan fordítottja az európai trendnek, ahol éppen a végberendezés termékvonal eladása a fő jellemző. Szembe kell nézni azzal, hogy egyszerre kell kezelni egymásnak sokszor ellentmondó elvárást: a piacon működő és meghatározó módon külföldi kézben lévő vállalkozások üzleti érdekeit, a piac szabályozási ellenállását, a nem piaci szereplők szabályozási igényét, a válság miatt csökkenő keresletet és a növekvő minőségi elvárásokat, valamint a versenyélénkítés és infrastruktúra-fejlesztés szempontjait. (Lásd 2. ábra.) 11/52

12 Polgárok Kormányzat Szűkülő kereslet, növekvő elvárások Erősebb kontroll a vagyon felett, versenyélénkítés Üzleti érdekek, szabályozási ellenállás Nem piaci érdekek, szabályozási igény Piaci szereplők 2. ábra. Ellentmondó elvárások Nem piaci szereplők Az EU stratégiai célkitűzései 2020-ig minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedésről, magas foglalkoztatásról és termelékenységről, szociális és területi kohézióról, új munkahelyek teremtéséről, az életszínvonal növeléséről, erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdasági növekedésről szólnak. E célkitűzések biztosítását szolgálja a gazdálkodás során a rádióspektrumhoz való hozzáférés és használat társadalmi szempontokat figyelembe vevő megfontolása, a spektrumhasználat társadalmi hasznosságának vizsgálata. A célok eléréséhez járul hozzá a társadalmi igazságosság, a szociális és területi kohézió biztosítása, a társadalmi elsősorban földrajzi vagy szociális megosztottság csökkentése és a tudásalapú társadalom megvalósításához szükséges komplex társadalom-, média- és oktatáspolitikai célkitűzések figyelembevétele, támogatása. Elhúzódó gazdasági és pénzügyi világválság. Lassuló növekedés, magas munkanélküliség. Visszaeső kereslet, tőke- és forráshiány. A költségvetések nehezedő helyzete. Az alapellátó rendszerek szükséges reformja. Az egyre nehezedő gazdasági és társadalmi környezet közvetlen hatással van a spektrumgazdálkodásra is. Ugyanakkor a spektrumban rejlő potenciál kihasználása pozitív hatással lehet a társadalom és a gazdaság fejlődésére. 12/52

13 5. A spektrumgazdálkodás stratégiai pillérei A spektrumgazdálkodási modell a spektrumgazdálkodást így a stratégiát meghatározó közvetlen és közvetett elemekből (pillérekből és horizontális szempontokból) áll: Társadalmi hasznosság, az innovatív technológiák és szolgáltatások versenye Felhasználók 1. pillér (rádióspektrumhasználók, a használat helyzete, céljai) Szabályozási és intézményi rendszer 2. pillér (lehetősége, fejlődési iránya) Frekvenciakészlet és technológia 3. pillér (technológia lehetősége, fejlődési iránya) 3. ábra. A rádióspektrum-gazdálkodást és frekvenciastratégiát meghatározó közvetlen és közvetett tényezők A spektrumgazdálkodást közvetlenül meghatározó tényezők (pillérek): felhasználók szabályozási és intézményi rendszer frekvenciakészlet A rádióspektrumot felhasználók azok a természetes vagy jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik/amelyek korlátos erőforrást használnak vagy igényelnek, amellyel maguk vagy a társadalom egy része vagy egésze számára gazdasági, társadalmi, kulturális hasznot hoznak létre. A hazai és nemzetközi szabályozási és intézményi rendszer azon tényezők összessége, amelyek közvetlenül befolyásolják és meghatározzák a rádióspektrum-használatot, a használat lehetőségeit és feltételeit. A frekvenciagazdálkodás súlyponti eleme maga az aktuálisan rendelkezésre álló, hasznosítható frekvenciakészlet a technológiai adottságaival, lehetőségeivel és korlátaival együttesen. 13/52

14 A spektrumgazdálkodást közvetett módon meghatározó tényezők (horizontális szempontok): a társadalmi hasznosság, valamint az innovatív technológiák és szolgáltatások versenye. A spektrumgazdálkodás tevékenységének teljes vertikumában meghatározó elem kell, hogy legyen a nyitottság. A feladat több, mint a gazdálkodóra bízott korlátos állami vagyonnal, a rádióspektrummal való elkülönült, szűken értelmezett gazdálkodás végzése. A gazdálkodó feladata a vagyonnal való komplex, magasabb szintű társadalmi, kulturális szempontokat, érdekeket is szem előtt tartó felelős gazdálkodás folytatása. A gazdálkodó hozzáállása a korábbiakhoz képest szemléletváltást igényel. A gazdálkodásban ezt a váltást a szűken a rádióspektrumra fókuszáló, értékláncalapú, közvetlen tényezőket tágító, átfogó megközelítésre, a társadalmi hasznosságra fókuszáló új elemek jelentik. A spektrumhasználathoz kapcsolódó műszaki-technológiai fejlődés töretlen, amelynek motorja az innováció, az új és újabb technológiák, alkalmazások és szolgáltatások megjelenése, továbbá ezek egymással, a használókért folyatott versenye, amely a konszolidáltan fenntartható növekedés alapja lehet. E folyamatos fejlődés és verseny, a napi feladatokon túl, állandó kihívást jelent a spektrumgazdálkodónak a szervezet műszaki, gazdasági és jogi szakterületeinek minden szintjén, mivel az innovatív technológiák és a szolgáltatások versenye hosszú távon is kijelöli a spektrumszabályozás kereteit. Így ezen közvetett tényezőkre stratégiai szinten is különös figyelmet kell fordítania a hatóságnak. A pillérek részletes SWOT-analízise az 1 3. számú függelékben található meg. 14/52

15 6. Szabályozási környezet Az NMHH rádióspektrum-stratégiája abban a stratégiai térben helyezkedik el, amelyben az alább bemutatásra kerülő, iránymutató dokumentumokkal és stratégiákkal kell a megfelelő összhangot biztosítani. A meghatározó közvetlen nemzetközi és hazai stratégiai környezetet a 4. ábra foglalja össze. Nemzetközi közvetlen környezet Hazai közvetlen környezet Európa 2020 stratégia Szélessáv-fejlesztési koncepció Európai digitális menetrend Digitális Megújulás Cselekvési Terv EU rádióspektrumpolitikai program RSPP Intézményi stratégia (NMHH) 4. ábra. A stratégiát meghatározó közvetlen környezet 15/52

16 Az Európa 2020 stratégia EU 2020 céljai Frekvenciapolitika kidolgozása. A frekvenciahasználatra vonatkozó technikai és szabályozási feltételek koordinálása. A szolgáltatások egységes közösségi szintű használata érdekében a sávok harmonizációja. A rádiófrekvenciákhoz való hozzáférés egyszerűsítése. A rádiófrekvenciák jelenleginél is hatékonyabb kihasználása. Az Európai digitális menetrend EU DM céljai Nagy sebességű internetre épülő egységes digitális piac ra minden európai számára elérhető nagy sebességű internet (2020-ra legalább 30 Mbit/s, 50%-nak legalább 100 Mbit/s). Az egységes távközlési szolgáltatási piac erősítése. Hatékony frekvenciapolitika. A módosított keretszabályozás mielőbbi egységes implementálása. A frekvenciahasználat technikai és szabályozási feltételeinek koordinálása, szükség esetén a frekvenciasávok harmonizációja. Nagyobb rugalmasság a frekvenciapolitikában (pl. frekvenciakereskedelem), a verseny és az innováció előmozdítása. Javaslat kidolgozása az európai rádióspektrum-politikai programról (RSPP). Az Európai Unió rádióspektrum-politikai programja RSPP céljai A rugalmasabb, hatékonyabb, harmonizált, versenytorzulástól, káros interferenciáktól és zavaroktól mentes spektrumhasználat feltételeinek biztosítása. A vidéki területeken élők és hátrányos helyzetűek szolgáltatás-hozzáférésének megteremtése és javítása. A piaci verseny előmozdítása és fenntartása. Egészségvédelem. Frekvencialeltár és igényfelmérés készítése. A vezeték nélküli adatforgalom iránti fokozódó igény kielégítéséhez a spektrumleltár alapján összesen 1200 MHz spektrumkapacitás 2015-ig történő azonosítása. A digitális szakadék áthidalása érdekében: rugalmasabb spektrumengedély-kiadási rendszer, a szélessávú szolgáltatásokhoz szükséges műszaki feltételek megteremtése, az infrastruktúra-alapú versenyt támogató frekvenciahasználat növelése. A digitális hozadék 800 MHz-es sávjának ig történő engedélyezése, vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatási célokra történő felhasználása feltételeinek megteremtése. 16/52

17 A Szélessáv-fejlesztési koncepció SZFK céljai 2013-ra 100%-os alapszintű szélessáv: 2 Mbit/s le- és 512 kbit/s feltöltés re további 1 millió új generációs hozzáférési lehetőség (20 Mbit/s letöltés), átlagos letöltési sebesség 10 Mbit/s re a háztartások több mint 70%-a bármilyen digitális szolgáltatást minőségi problémák nélkül igénybe vehet, és bárki, bárhol hozzáférhet legalább a mobil szélessávhoz. A mobil (beltéri és földrajzi) szélessávú lefedettség és az átlagosan elérhető mobilinternet sávszélességének bővítése a DD-sáv és a rendelkezésre álló spektrum hatékony és versenybarát felhasználásával: rugalmas frekvenciagazdálkodással. Szabad spektrumblokkok használatba adásával (elsősorban 450/900/1800/2600 MHz, majd DD-sáv az analóg lekapcsolástól függően) a 100%-os szélessávú lefedettség elérése, a verseny kiszélesítése, új technológiák megjelenése. A Digitális Megújulás Cselekvési Terv DMCST vonatkozó céljai 2013-ra 100%-os alapszintű szélessáv: 2 Mbit/s le- és 512 kbit/s feltöltés re további 1 millió új generációs hozzáférési lehetőség (20 Mbit/s letöltés), átlagos letöltési sebesség 10 Mbit/s. A 100%-os (minden települést elérő) országos szélessávú lefedéshez DD-sáv és 2600 MHz-es sáv értékesítése, beruházásösztönző frekvenciahasználati díjak. Új technológiákat és erre épülő üzleti modelleket támogató hatékony spektrumhasználat és spektrumgazdálkodás. Szélessávú vezeték nélküli adatátviteli technológiák és a mobiltávközlési szolgáltatások elterjedésének, beruházásainak ösztönzése. Az analóg földfelszíni műsorszórás digitális migrációjának sikeres lebonyolítása. A szabad, szabaddá tehető, illetve nem használt frekvenciák hasznosítására vonatkozó koncepció megalkotása. Rugalmasabb frekvenciagazdálkodási feltételrendszer kialakítása (pl. frekvenciák másodlagos kereskedelmének megteremtése). Az NMHH spektrumstratégiája illeszkedve a nemzetközi és hazai közvetlen környezetbe meghatározó szakmai alapdokumentuma a kormányzati spektrumpolitikának is. 17/52

18 A spektrumgazdálkodás alapvető céljainak és meghatározó közvetlen nemzetközi és hazai stratégiai környezetének kapcsolata az 5. ábrán látható: Az NMHH spektrumgazdálkodásának alapvető céljai 2015-ig EU 2020 EU DM EU RSPP NFM DMCST 1. A mobilszolgáltatásokhoz, a mobil szélessávú szolgáltatások dinamikus fejlődéséhez szükséges rádióspektrum mielőbbi felszabadítása és használatba adása. 2. Elegendő spektrum biztosítása a növekvő társadalmi-gazdasági spektrumigény kielégítésére. 3 A spektrumgazdálkodás hatékony működéséhez szükséges jogszabályi keretek, feltételek magas színvonalú biztosítása. 4. A rádióspektrum hatékony használatát elősegítő másodlagos spektrumkereskedelem működési feltételeinek kialakítása, működésének biztosítása. 5. Az audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások terjesztéséhez, digitalizációjához, országos, regionális és helyi szinten várható igényeihez rádióspektrum biztosítása. 6. A nem polgári célú rádiótávközlés fejlesztéséhez szükséges frekvenciaigények kielégítése, valamint a meglévő nem polgári célú frekvenciahasználat különös tekintettel a NATO szövetségi frekvenciahasználatra eróziós hatásokkal szembeni védelme. 7. A spektrumgazdálkodás intézményrendszerét rugalmasabbá, erősebbé, a használók, az iparág felé nyitottabbá kell tenni, meg kell őrizni hazai és nemzetközi elismertségét, magas színvonalát. 8. Elsődleges a rádióspektrum minőségének, zavartatás- és zavarmentes használatának biztosítása. EU 2020: Európa 2020 stratégia, EU DM: Európai digitális menetrend, EU RSPP: Európai Unió rádióspektrum-politikai programja, DMCST: Digitális Megújulás Cselekvési Terv, SZFK: Szélessáv-fejlesztési koncepció 5. ábra. Az NMHH rádióspektrum-stratégiájának alapvető céljai és a stratégiai környezet kapcsolata NFM SZFK 18/52

19 Hatékony, koordinált és harmonizált spektrumpolitika mind a szabályozás, mind pedig a technológiák szintjén. A rugalmas, felelős, transzparens és káros hatásoktól mentes spektrumgazdálkodás feltételeinek biztosítása a verseny és innováció előmozdítása érdekében. 19/52

20 7. Jogi és intézményi környezet Nemzetközi környezet Az erősen szabályozott nemzetközi környezet szinte minden elemében megváltozott az elmúlt néhány évben, illetve folyamatosan változik. Ebben a folyamatban a hazai spektrumgazdálkodásnak is részt kell vennie, a nemzeti érdekeket képviselnie kell, a nemzetközi szabályozást implementálnia kell a hazai jogrendbe. A nemzetközi környezet meghatározó szervezeteinek legfontosabb tevékenységeit az alábbiak szerint lehet összefoglalni. ITU-R (Nemzetközi Távközlési Egyesület Rádió-távközlési Ágazat) Feladata a világméretű spektrumszabályozás, gazdálkodás, a rádiófrekvencia-spektrum, valamint a geostacionárius és nem geostacionárius műholdas pályák használatát globális szinten szabályozó nemzetközi rádiószabályzat (RR) igények szerinti formálása. Az egyeztetés globális színterei és helyszínei az ITU szervezésében általában négyévente jelen évben, 2012-ben megrendezett rádió-világértekezletek (WRC). Az új hazai szabályozási környezetben a következő (WRC15) világértekezleten való hatósági megjelenés, képviselet újabb kihívásokat jelent. CEPT (Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete ) Szerepe a spektrumszabályozással, gazdálkodással, a rádiófrekvencia-spektrum, valamint a geostacionárius és nem geostacionárius műholdas pályák európai használatával kapcsolatban felmerülő műszaki kérdések megválaszolása, műszaki szabályok kidolgozása. Az NMHH folyamatosan aktívan vesz részt a CEPT munkájában. NATO CMSCP (Észak-atlanti Szerződés Szervezetének Polgári-katonai Spektrumképesség-panelje) Hazánk NATO-tagsága, a szövetségi szintű spektrumhasználat a spektrumgazdálkodás területén is kötelezettséggel, a nemzetközi szabályok közös alakításával és a kialakított szabályok betartásával, betartatásával jár. A szövetségen belül a nem polgári célú rádióspektrum-használatot meghatározó, a polgári és katonai szakértőket tömörítő CMSCP szervezete, melynek munkájában az NMHH is részt vesz. EU (Európai Unió) A közösségi adminisztrációban, rádióspektrum-kérdésekben a Hírközlő Hálózatok, Tartalom és Technológiák (Communication Networks, Content and Technology) Főigazgatósága (DG CONNECT B4) a felelős. 20/52

21 Az új EU-intézményi felállásban a spektrumpolitika területén a bizottság mellett jelentősen erősödött a parlament és a tanács szerepe. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) elsősorban a rádióspektrum közgazdasági vetületével, szociális hasznával foglalkozik, és kvázi döntései közvetett, ám meghatározó kihatással vannak a rádióspektrum szabályozására. Erősödött a rádióspektrum-politikai kérdésekben a bizottság mellett a parlamentnek és a tanácsnak is tevékenykedő, tanácsot adó, véleményt formáló RSPG szerepe, amely stratégiai fontosságú résztvevője volt az Európai Parlament és a Tanács által létrehozott többéves rádióspektrum-politikai program előkészítésének (RSPP), kijelölve ezzel az Európai Unión belül a spektrumgazdálkodás legfőbb irányvonalait. A Európai Bizottság alá rendelt, tagállamokat felölelő döntés-előkészítő, szakmai véleményező bizottságok közül a rádióspektrum-szakmai kérdésekben az RSC szerepe fontos. A közeljövőben fennáll annak a lehetősége, hogy a lisszaboni szerződés, az új eljárási rendszer kialakítása kapcsán a bizottság alatt működő, a tagállamokat felölelő kis bizottságok szerepe átalakuljon, de ennek részletei még nem látszanak. Egyéb szervezetek A spektrumgazdálkodásra a fentieken túl számos más nemzetközi szervezet munkája is befolyással van, például: ICAO, Duna Bizottság, RAINWAT, UIC, WHO, EBU, WorldDMB stb. Frekvenciakoordinációban érintett országok A hazai spektrumgazdálkodást jelentősen meghatározza, befolyásolja a közvetlen nemzetközi környezet, az a tény, hogy a határ menti és egyéb spektrumgazdálkodást érintő kérdésekben akár tíz frekvenciakoordinációban érintett szomszédos országgal, köztük közösségen kívüli országgal is szükséges két- vagy többoldalú koordinációs megállapodásokat, határövezeti egyezményeket kötni. 21/52

22 Hazai környezet A hazai spektrumgazdálkodási környezetben paradigmaváltás következett be a év során, a gazdálkodás szabályozási környezete szinte minden elemében megváltozott, illetve folyamatosan változik. A változás legfontosabb elemei: NMHH-megalakulás, Eht.-módosítás Konvergens, csak törvényeknek alárendelt, autonóm, önálló hatóság Polgári, nem polgári célú gazdálkodás közös szervezetben Alkotmány, Mttv. NRF-implementáció, Eht.-módosítás Megerősített kompetencia Frekvenciadíjak meghatározása elnöki rendeletben További kompetenciák 14 felhatalmazás a frekvenciagazdálkodáshoz kapcsolódó elnöki rendeletek megalkotására Új közösségi feladatok (EFIS, ellenőrzési, figyelemmel kísérési, az Európai Bizottság felé történő jelentési, értesítési feladatok, egyeztetés lehetősége) a frekvenciával kapcsolatos tulajdonosi jogok teljes körű gyakorlása, döntés a frekvenciaértékesítésekről 6. ábra. A spektrumgazdálkodás számára fontosabb hazai jogi és intézményi változások A nemzetközi jogi, szabályozási és intézményi környezet új kihívásai, új képviseleti rendje, aktívabb, célirányosabb részvétel a nemzetközi szervezetekben. A nemzeti érdekek hangsúlyos képviselete a szomszédos országokkal folytatott koordinációs tárgyalások és határövezeti egyeztetések során. A hazai jogszabályi és intézményi környezet jelentős mértékű változása, jelenleg is tartó átalakulása. Új folyamatok, új szabályozási környezet, új szemlélet, új intézményrendszer. 22/52

23 8. Használói környezet A spektrumot használókat a legfontosabb felhasználások rendezőelve szerint csoportosítottuk. Mobiltelefon-szolgáltatás: Az EU-harmonizált 800, 900, 1800, 2100 és 2600 MHz-es frekvenciasávok spektrumhasználatát illetően, illetve egy potenciális negyedik mobilszolgáltató piacra lépéséhez kapcsolódó kérdésekben az NMHH nyilvános konzultációt is szervez. A mobilszolgáltatói rádióspektrumokkal kapcsolatos, évi tárgyidőszakra vonatkozó rádióspektrum részletes akciótervét az NMHH a konzultáció során beérkező visszajelzések alapján kívánja pontosítani. Az alábbiakban a jelenlegi használói környezet, a lényeges piaci trendek és az NMHH magas szintű stratégiai célkitűzései kerülnek bemutatásra. Mobilszolgáltatók (MNO 1 ): Saját infrastruktúrával 2012-ben három mobilszolgáltató rendelkezik a 900 MHz-es, az 1800 MHz-es, illetve a 2100 MHz-es sávban, azonban a ben meghirdetett frekvenciaértékesítés (E-GSM sáv, fennmaradó 1800 MHz, 2100 MHz) egyik célja az volt, hogy egy új, negyedik szolgáltató is frekvenciahasználati jogosultságot szerezzen, és piacra léphessen a év során. (A hatóság által e körben lebonyolított árverési eljárás határozata a rádióspektrum-stratégia publikálásának időpontjában felülvizsgálati eljárás alatt van, amelynek eredménye jelentősen befolyásolja ezen frekvenciasávok további sorsát. A Kúria döntésétől függően a sáv újra értékesíthetővé válik, vagy a hatóság korábbi döntésének megfelelően a 4. szolgáltató piacra léphet). A Telenor és a Magyar Telekom koncessziós szerződése alapján mindkét szolgáltató 900 MHz-es jogosultsága május 4-én lejár. A Telenor és a Magyar Telekom 1800 MHz-es jogosultsága október 7-én lejár. A Vodafone esetén mind a 900 MHz-es, mind pedig az 1800 MHz-es frekvenciahasználati jogosultság lejárata október 8. A három inkumbens mobilszolgáltató 2004-ben megvásárolt 2100 MHz-es spektrumhasználati jogosultsága ben jár majd le. A Telenor 2004-ben megvásárolt többlet 1800 MHz-es spektrumkészlete 2014-ben jár le. A koncessziós szerződésekben rögzítetett lejáró frekvenciahasználati jogosultságok jövőjéről a spektrumkészlet leghatékonyabb hasznosítását lehetővé tevő módon kell dönteni, figyelembe véve a kérdéses frekvenciakészletek tényleges, aktuális piaci értékét, a 1 Mobile Network Operator. 23/52

24 versenyélénkítés és az infrastruktúra-fejlesztés kiemelt szempontjait, valamint a szélessávú mobilinternet jövőbeni jelentős spektrumigényét. Lefedettség: A már hálózattal rendelkező szolgáltatók 900 MHz-es GSM-hálózatai (2G) az ország csaknem teljes területét lefedik, a szélesebb sávú szolgáltatást biztosító 2100 MHz-es UMTS- és HSPA-hálózatok (3G) elsősorban a sűrűbben lakott területeket látják el. Az UMTS 900-as technológiának köszönhetően már az ország lakosságának több mint 90%-a számára elérhetővé vált a 3G-szolgáltatás. Azonban az UMTS 900 technológia korlátait előrevetíti, hogy a 2015-ig elérendő stratégiai célként lefektetett legalább 2 Mbit/s beltéri mobiladatátviteli sebesség a lakosság több mint 40%-a számára továbbra sem érhető el 2. A jövő mobiltávközlési technológiájának tekintett LTE-szabvány szerinti kereskedelmi célú hálózatok bevezetésének jogi akadályai elhárultak, és mindhárom hálózattal rendelkező mobilszolgáltató végzett már teszteket a 2600 MHz-es sávban. A Magyar Telekom és a Telenor a kereskedelmi LTE-szolgáltatást szigetszerűen megkezdte az 1800 MHz-es sávban. Penetráció: május végi adatok alapján az ország teljes lakosságára vetítve 100 lakosra 116,1 mobilhang-előfizetés jut, ami 2011 elejétől kismértékben csökkenő tendenciát mutat, miközben a mobilinternetre is előfizetők köre növekszik. Míg a decemberi adatok alapján a három hazai mobilszolgáltatónak alig több mint 414 ezer aktív mobilinternetelőfizetője volt, addig október végén az aktív mobilinternet-előfizetők száma elérte a 2,2 milliót. Ezzel együtt a mobilszélessáv-penetráció továbbra is jelentősen elmarad az európai átlagtól, amint az alábbi EU-s összehasonlítás is mutatja. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 14.1% 14.4% 17.2% Mobil szélessáv penetráció - összes aktív felhasználó, január 19.1% 21.2% 27.5% 29.1% 29.6% 29.7% 31.5% 32.3% 35.0% 36.5% 38.7% 40.1% 41.4% 42.0% 42.7% 43.1% 49.2% 49.5% 60.0% 63.9% 64.8% 65.3% 80.4% 87.3% 97.5% 10% 0% RO BG HU BE MT PT SI LT LV IT SK DE EL FR AT PL EE CY EU NL CZ IE UK LU ES DK FI SE 7. ábra. Mobilszélessáv-penetráció a tagállamokban (Forrás: Digital Agenda for Europe Scoreboard 2012) 2 24/52

25 Mobil-adatforgalom: Az egy előfizetőre jutó (átlagos) forgalmazott adatmennyiség szolgáltatónként eltérően ingadozik, de összességében folyamatosan csökkenő tendenciát mutat 3 annak ellenére is, hogy már két inkumbens mobilszolgáltató is bevezette a kereskedelmi LTE-szolgáltatását. Ez a trend élesen szemben áll az Európai Bizottság által EU-szinten jelzett erőteljes növekedéssel 4. A mobil-adatforgalom iránti fogyasztói igény jövőbeni további növekedése nem kérdéses. Bár mértékéről jelentősen eltérő előrejelzések ismertek, de abban minden prognózis egyetért, hogy a növekedés üteme soha nem látott méreteket ölt az elkövetkezendő évek során. Az Európai Bizottság által kiadott Digital Agenda for Europe Scoreboard 2012 előrejelzése szerint 2013-ban Európában az okostelefonok átlagos mobiladatmennyiség-fogyasztása meg fogja haladni a havi 2,5 Gbyteot. A Magyarországon jelenleg publikusan elérhető közepes árkategóriájú okostelefontarifákban foglalt havi adatmennyiség jóval ez alatt van. Ráadásul jelenleg a három inkumbens mobilszolgáltató közül kettő korlátozza vagy blokkolja az internetalapú hang- és videohívások indítását és számos népszerű internetes alkalmazás használatát (pl. Skype, WhatsApp, Viber, MSN), még az egyébként erősen forgalomkorlátos tarifacsomagokban is. 5 Ezen adatok arra engednek következtetni, hogy Magyarországon a ténylegesen mért adatmennyiség-fogyasztást vélhetően nem a piaci kereslet, hanem a kínálati oldal korlátai fojtják vissza a növekedéstől. Figyelembe véve a fenti tendenciákat és jelentős lemaradásunkat, a tervidőszak legfontosabb célkitűzésének az európai átlaghoz való mielőbbi felzárkózást tartjuk a mobil szélessávú lefedettség, penetráció, valamint a forgalmazott adatmennyiség dinamikus növelése tekintetében. A hálózati infrastruktúrán alapuló verseny élénkítése: A további spektrumértékesítések és egy 4., saját frekvenciakészlettel, infrastruktúrával rendelkező szolgáltató lehetséges megjelenése a mobilpiacon kijelölheti az utat a tervidőszakban a hálózati infrastruktúrán alapuló verseny erőteljesebb ösztönzéséhez és ezzel a ténylegesen szélessávú mobil-adatlefedettség bővüléséhez, a penetrációnövekedés felgyorsításához, az adatforgalom fellendítéséhez, illetve az alkalmazásspecifikus korlátozásoktól mentes mobilinternet-csomagok széles tömegek számára, elérhető áron való hozzáféréséhez. Az egészséges piaci működés érdekében egy, a piacra új szereplőként belépni kívánó szolgáltatónak meg kell adni azt a támogatást, amit a szabályozói oldalról jelenleg is alkalmaz a hatóság. Ezek közül a legfontosabbak a frekvenciadíjakra érvényes kedvezmények, a belföldi roaming igénybevételének lehetősége. Virtuális mobilszolgáltatók (MVNO 6 ): Jelenleg kétféle, szélesebb körben elfogadott MVNOdefiníció létezik. Az NRF alapján nem tekinthető MVNO-nak az a szolgáltató, amely nem végez jelátvitelt, így saját vagy bérelt infrastruktúrával sem rendelkezik, csupán az MNO Forrás: az érintett mobilszolgáltatók Általános Szerződési Feltételei. 6 Mobile Virtual Network Operator. 25/52

26 viszonteladója. A megengedőbb megközelítés szerint MVNO-nak tekintendő az a kereskedelmi vállalkozás is, amely nem végez jelátvitelt, és az MNO eredeti szolgáltatásának átszínezésével, átcsomagolásával kialakított terméket értékesít, illetve ilyen szolgáltatást nyújt saját márkanév alatt. A hatóság nyilvántartása alapján jelenleg 8 MVNO nyújt szolgáltatást, ugyanakkor az NRF-alapú meghatározás alapján csak egy szolgáltató minősül MVNO-nak. A mobilinternet-lefedettség szempontjából értelemszerűen az MVNO-k megjelenése nem hozott előrelépést, de egyelőre a mobilinternetpenetráció-növekedés üteme sem és a forgalomnövekedés trendje sem mutat pozitív változást az MVNO-k megjelenése óta. PMR, PAMR: Polgári célú analóg PMR-rendszerek a 80 MHz-es, a 160 MHz-es és a 450 MHz-es sávokban használhatók, de a tervek szerint a 80 MHz-es sávból fokozatosan eltűnnek, helyettük polgári célú digitális PMR-rendszerek jelenhetnek meg a MHz-es tartomány, illetve a MHz-es tartomány egyes sávrészeiben. Habár a hatályos FNFT 7 megnyitotta a MHz-es sávot, digitális nyilvános hozzáférésű mozgórádió-rendszerek (PAMR) még nem jelentek meg. Nem polgári célú, TETRA technológiájú digitális PMR-rendszert (EDR, Egységes Digitális Rádiórendszer) a hazai készenléti szervek használnak a / MHz-es sávban. WLAN, WiMAX: WAS/RLAN hálózatok üzemelhetnek a 2,4 2,4835 GHz-es, az MHz-es frekvenciasávokban kültéri felhasználások céljára, az MHz-es sávban és az GHz-es sávban több gigabites beltéri felhasználás céljára. RLAN-hálózatok a 2,4 GHz-es frekvenciasávban üzemelnek. Hazai népszerűségük hosszú ideje töretlen, ami egyrészt az eszközök alacsony árfekvésének, a könnyű telepíthetőségnek, másrészt a 2,4 és az 5,5 GHz-es sávok engedély- és díjmentes használatának köszönhető. A WLAN-hálózatok használatát jelentősen növeli, hogy az okostelefon-használók a nagyobb adatmennyiséget nem a mobilhálózaton keresztül, hanem WLAN-hálózatokon keresztül töltik le, optimalizálva a költségüket. A WiMAX-hálózatok több frekvenciasávban is üzemeltethetők, így a 2,3 GHz-es, a 2,6 GHzes és a 3,5 GHz-es engedélyköteles sávokban, illetve a 2,4 GHz-es, az 5,6 GHz-es és az 5,8 GHz-es engedélymentes sávban. A 3,5 GHz-es engedélyköteles sávban 2001-ben, az első hazai frekvencia-árverés keretében értékesítettek pont-többpont mikrohullámú átviteltechnikai rendszerek céljára kijelölt blokkokat, melyeket akkor öt hazai szolgáltató nyert el. Néhány nyertes kis területeket lefedő WiMAX-hálózatokat is telepített az elnyert sávokban. E blokkok használati joga december 31-ével lejár. 7 A frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról szóló 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet. 26/52

27 Műsorszórás: A törvény értelmében 8 a digitális audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a digitális átállásnak legkésőbb december 31-ig kell megvalósulnia oly módon, hogy a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a közszolgálati médiaszolgáltatás a digitális televízióműsor-szórási szolgáltatáson keresztül, és a lakosság számára a kiskereskedelmi forgalomban elérhetőek legyenek a vételi eszközök. A digitális átállás során felszabaduló MHz-es digitálishozadék-sávot az Európai Közösségen belül mobilcélra fogják felhasználni. Ukrajna a sávban katonai alkalmazásokat üzemeltet, melyek zavart okozhatnának a hazai mobilcélú felhasználásban. Ukrajna ezeknek az eszközöknek a sávból való kivonását 2015-ig nem is tervezi. Ezért kimondottan nagy eredménynek tekinthető, hogy a magyar spektrumgazdálkodó a térségben elsőként koordinációs megállapodást kötött Ukrajnával a sáv határ menti felhasználásáról. A sávban jelenleg az Antenna Digitális Televízió Műsorterjesztő Kft. digitális földfelszíni televízióműsor-szórásra használt C multiplexe, valamint az A multiplex néhány adója üzemel, így a sáv mobilcélra való kijelölése esetén a MHz-es sávban üzemelő DVB-T adók frekvenciamigrációjára lesz szükség. A frekvenciamigráció 2012-ben megkezdődik, és december 31-ig le is zárulhat. A digitális átállás és a csatornacserék elhúzódását el kell kerülni, mert ez a sáv hazai mobil szélessávú felhasználását is késleltethetné. Műholdas műsorterjesztés: A műholdas műsorterjesztés hazai helyzete technológiai szempontból az elmúlt négy évben jelentősen nem változott, azonban piaci szempontból rendkívül meghatározó változás következett be, ugyanis a korábban egyszereplős piacon már négy szolgáltató tevékenykedik. Az NMHH televíziós gyorsjelentései szerint műholdas műsorterjesztési szolgáltatást 2009 júniusában közel 722 ezren, 2012 októberében már 893 ezren vettek igénybe. A 4 műholdas szolgáltató piaci részesedésében jelentős átrendeződés történt az elmúlt években, a korábbi piacvezető szolgáltató már csak a 3. a négyszereplős piacon, az első két helyet az új feltörekvők foglalják el. A 4 műholdas szolgáltató díjköteles műsorcsomagjain kívül már ingyenesen is igénybe vehetők műholdas vétellel (az Eurobird9A műholdon) a hazai közszolgálati médiumok műsorai (Duna, Duna World, m1, m2 és a Magyar Rádió). A mikrohullám használata: A mikrohullámú átviteltechnika területén a 3,5 GHz-es sávtól a 72 GHz-ig vannak használói igények. Mindegyik sávnak vannak kedvező és hátrányos tulajdonságai. A tendencia, hogy az alacsonyabb sávok iránti használati igény növekszik. A magasabb sávokban inkább az új kis távolságú, nagy kapacitású rendszereket alkalmazzák. Valószínűsíthető, hogy az egyre költségesebb használat miatt a magasabb frekvenciák iránti kereslet mérsékelt lesz. 8 Dtv. 38. (1). 27/52

28 SRD: A kis hatótávolságú SRD (Short Range Devices) eszközök az elmúlt négy évben a felhasználók egyre szélesebb körében váltak elérhetővé, alkalmazási körük is jelentősen bővült. Az eszközök sokféle frekvenciasávban üzemelnek, működési frekvenciasávjaik nem engedélykötelesek, számos szolgálat, szolgáltatás működésében zavart okozhatnak. E problémák kezelése és kiküszöbölése fontos feladat. Egyéb szolgálatok: A felsoroltakon kívül jelen lévő szolgálatok fontos társadalmi, honvédelmi, élet- és vagyonvédelmi, kutatási szerepet töltenek be, de a spektrumhasználat, valamint a használat alapján történő díjfizetés szempontjából a rádióspektrum-stratégia tekintetében kevésbé publikusak vagy relevánsak, ezért ezen területek elemzésétől itt eltekintünk. Polgári és nem polgári célú használat: A Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (KFGH) által a jelenlegi FNFT 9 felülvizsgálattervezete alapján készített spektrumgazdálkodási statisztika szerint összesen 599 darab polgári, nem polgári, illetve közös célú frekvenciasáv létezik. Ebből pl. 62 olyan, amelyben polgári célú, nem polgári célú és közös felhasználások egyaránt működhetnek. A KFGH statisztikája szerint a polgári célú frekvenciasávok sávszélessége összesen 254,51 GHz, a nem polgári célú sávok mérete összesen 78,355 GHz, míg a közös használatú sávok 157,434 GHz szélességűek. A különböző célú sávfelhasználások átfedése miatt a teljes felosztott frekvenciasáv összesen 275 GHz. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy jelentős a polgári célú felhasználások, a nem polgári célú felhasználások, illetve a közös felhasználású sávok aránya. A sávok darabszáma szerint a polgári célú frekvenciasávok aránya 49 57%, míg a nem polgári célú sávok aránya 14 35% között mozog a különböző frekvenciatartományokban. Míg ez az arány a sávok szélessége tekintetében polgári célú frekvenciasávok esetén 51 63%, nem polgári célú sávok esetében 11 31%. A KFGH munkájának is köszönhetően számos frekvenciasávban elhárultak az akadályok az adott sáv polgári célú felhasználása elől, így többek között: a MHz-es sávban, ahol sávátrendezést követően, december 31-ével polgári célú szélesebb sávú PAMR rendszerek bevezetésére alkalmas 5 frekvenciablokkot alakítottak ki, a MHz-es sávban, ahol a sávot december 31-ével felszabadították a nem polgári célú alkalmazások alól, a 900 MHz-es sávban, ahol az E-GSM-sávrészt december 31-ével felszabadították a nem polgári légi rádiónavigációs alkalmazások alól, 9 A frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról szóló 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet. 28/52

Spektrum kitekintés. Vári Péter. HTE Infokom 2012

Spektrum kitekintés. Vári Péter. HTE Infokom 2012 1 Spektrum kitekintés Vári Péter HTE Infokom 2012 A spektrum 2 A spektrumgazdálkodást meghatározó tényezők 2015-ig 3 A spektrum korlátosságából fakadó kényszerfeltételek enyhítése: - A rendelkezésre álló,

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

A vezeték nélküli mikrofonok (PMSE) felhasználásának feltételei

A vezeték nélküli mikrofonok (PMSE) felhasználásának feltételei A vezeték nélküli mikrofonok (PMSE) felhasználásának feltételei A nemzetközi szabályozási környezet jellemzői, megoldási irányok Előadó: Berecz László Diasor: Bálint Irén Berecz László 2013. április 16.

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

Értékesítésre kerülő frekvenciasávok bemutatása. Pályázat. műszaki leírás 800 MHz, 900 MHz, 1800 MHz, 2600 MHz, 26 GHz. főigazgató-helyettes

Értékesítésre kerülő frekvenciasávok bemutatása. Pályázat. műszaki leírás 800 MHz, 900 MHz, 1800 MHz, 2600 MHz, 26 GHz. főigazgató-helyettes Értékesítésre kerülő frekvenciasávok bemutatása műszaki leírás 800 MHz, 900 MHz, 1800 MHz, 2600 MHz, 26 GHz Pályázat Vári Péter főigazgató-helyettes 2014. április 29. 1 Mobil sávok 2014. 06.30 1993.11.04

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

A WRC-15 Rádiótávközlési Világértekezletre történő felkészülés jelenlegi helyzete. CPG PTD munkacsoport. Bálint Irén Spektrumgazdálkodási osztály

A WRC-15 Rádiótávközlési Világértekezletre történő felkészülés jelenlegi helyzete. CPG PTD munkacsoport. Bálint Irén Spektrumgazdálkodási osztály Bálint Irén Spektrumgazdálkodási osztály 2013. november 8. A WRC-15 Rádiótávközlési Világértekezletre történő felkészülés jelenlegi helyzete CPG PTD munkacsoport CPG PTD munkacsoport 2 Feladatok : a WRC-15

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.

Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19. Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil

Részletesebben

1. Konzultációs kérdések

1. Konzultációs kérdések ÖSSZEFOGLALÓ a 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávban fennálló frekvenciahasználati jogosultságok meghosszabbítása, valamint a jogosultságok lejáratának harmonizálása tárgyában tartott konzultációról

Részletesebben

Frekvenciagazdálkodás és ami mögötte van

Frekvenciagazdálkodás és ami mögötte van DigitMicro 1 Frekvenciagazdálkodás és ami mögötte van Szabályozás és alkalmazási lehetőségek minimum 2011.május 7. Széles István Távközlési Tanácsadó DigitMicro 2 Tartalom 1. Rövid tájékoztató a frekvenciagazdálkodás

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22.

Infokommunikációs fejlesztések. Dr. Kelemen Csaba február 22. 2014-2020 Infokommunikációs fejlesztések Dr. Kelemen Csaba 2014. február 22. EX-ANTE FELTÉTELEK TELJESÍTÉSE Az Európai Bizottság Ex-ante feltételekhez köti a támogatások odaítélését Digitális növekedésre

Részletesebben

Digitális Oktatási Stratégia

Digitális Oktatási Stratégia Digitális Oktatási Stratégia Felnőttkori tanulás pillér Várkonyi Zoltán pillér vezető Budapest, 2016. november 23. A Digitális Oktatási Stratégia A DOS pillérszerkezete Köznevelés Szakképzés Felsőoktatás

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet

DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet DIGITÁLIS EGYSÉGES PIAC magyar jogi vonatkozások hírközlés- és médiajogi gyökerek jelenlegi helyzet dr. Sarkady Ildikó Piactér vagy piacgazdaság? A Digitális Egységes Piac kialakulása és az ezzel kapcsolatos

Részletesebben

Kissné Akli Mária NMHH Október 9. MediaNet 2015 Az UHF sáv újratervezve Kissné Akli Mária

Kissné Akli Mária NMHH Október 9. MediaNet 2015 Az UHF sáv újratervezve Kissné Akli Mária Kissné Akli Mária NMHH Kissné Akli Mária NMHH Az UHF TV sáv újratervezve 3 Ø Bevezetés Ø Az UHF sáv jelenlegi helyzete Ø Sávcsökkenés hatása a digitális televízió hálózatokra Ø A GE06 digitális terv módosításának

Részletesebben

A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság évi munkaterve

A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság évi munkaterve A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság 2016. évi munkaterve 1 1. Bevezetés A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) által felügyelt iparágakkal kapcsolatos szabályozói irányok jelentős

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Stratégiai koncepció kialakításának logikája Budapest, 2005. október 17. A BCG TANÁCSADÓI TÁMOGATÁST NYÚJT AZ NHH-NAK A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN BCG nyilvános

Részletesebben

A 450 MHZ-es frekvencia és a kormányzati hálózatok fejlesztésének kapcsolódásai

A 450 MHZ-es frekvencia és a kormányzati hálózatok fejlesztésének kapcsolódásai A 450 MHZ-es frekvencia és a kormányzati hálózatok fejlesztésének kapcsolódásai Dr. Kelemen Csaba Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2016. március 3. KORMÁNYZATI HÁLÓZATOK FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MÉRFÖLDKÖVEI

Részletesebben

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek

Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:

Részletesebben

CSAK A PÁLMA NŐ A TEHER

CSAK A PÁLMA NŐ A TEHER CSAK A PÁLMA NŐ A TEHER ALATT A szélessáv-fejlesztés jogi környezetének felülvizsgálata: építési engedélyezés egyszerűsítése, közműadó alóli mentesség dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért

Részletesebben

Televíziós gyorsjelentés. 2012. május

Televíziós gyorsjelentés. 2012. május Televíziós gyorsjelentés 2012. május ezer Televízió gyorsjelentés, 2012. május Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,

Részletesebben

Televíziós gyorsjelentés. 2014. november

Televíziós gyorsjelentés. 2014. november Televíziós gyorsjelentés 2014. november ezer Televízió gyorsjelentés, 2014. november Adatszolgáltatók: Magyar Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,

Részletesebben

A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság évi munkaterve

A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság évi munkaterve A Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság 2017. évi munkaterve 1 1. Bevezetés A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: hatóság) minden év február végéig megjelenteti, hogy az adott évben milyen

Részletesebben

A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába

A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába IP/08/1422 Brüsszel, 2008. szeptember 29. A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába Európa vezető szerepet tölthetne be az internet következő

Részletesebben

Frekvencia értékesítés Magyarországon

Frekvencia értékesítés Magyarországon Frekvencia értékesítés Magyarországon Ilyés Márton Budapest, 2014. április 1 Miért avatkoznak be a közgazdászok és az állam? Közgazdaságtan: döntések szűkösség mellett szűkös lehet a frekvencia nem mindig,

Részletesebben

Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra

Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra dr. Bartóki-Gönczy Balázs Szabályozói szemszögből Távközlési Világnap Győr 2015.05.13. Tartalomjegyzék 2 1) Mit értünk OTT szolgáltatás alatt? 2) Mobil

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatásokhoz. frekvenciahasználati jogosultságok

Szélessávú szolgáltatásokhoz. frekvenciahasználati jogosultságok Szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt pályázat dokumentációja Budapest, 2014. május 22. 1 Tartalomjegyzék I. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK...9 1.1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK...9

Részletesebben

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére

Kulturális és Oktatási Bizottság VÉLEMÉNYTERVEZET. a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről. az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Kulturális és Oktatási Bizottság 7.12.2010 2010/0252(COD) VÉLEMÉNYTERVEZET a Kulturális és Oktatási Bizottság részéről az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság részére az

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

WRC-15. Földi mozgó szolgálat. 1.1./1.2./1.3. napirendi pontok. Bálint Irén Dr. Ulelay Emília. NMHH Tájékoztató Fórum

WRC-15. Földi mozgó szolgálat. 1.1./1.2./1.3. napirendi pontok. Bálint Irén Dr. Ulelay Emília. NMHH Tájékoztató Fórum WRC-15 Bálint Irén Dr. Ulelay Emília Földi mozgó szolgálat Infokommunikációs erőforrások divízió 1.1./1.2./1.3. napirendi pontok 2015. február 26. NMHH Tájékoztató Fórum ITU-R szintű felkészülés 2 CPM-15

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

NHH sajtótájékoztató Mobilvégzıdtetési-díjak és Versenyélénkítés a mobil-piacon

NHH sajtótájékoztató Mobilvégzıdtetési-díjak és Versenyélénkítés a mobil-piacon Pataki Dániel, elnök Ludányi Edgár, közgazdasági fıigazgató-helyettes NHH sajtótájékoztató Mobilvégzıdtetési-díjak és Versenyélénkítés a mobil-piacon 2008.10.22 2 Tartalom Mobilvégzıdtetési-díjak Versenyélénkítés

Részletesebben

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására vonatkozó rádióspektrum-stratégiai és frekvenciagazdálkodási

Részletesebben

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására vonatkozó rádióspektrum-stratégiai és frekvenciagazdálkodási

Részletesebben

A 800 MHz-es digitális hozadék sáv jelentősége mobil szolgáltatói szempontból

A 800 MHz-es digitális hozadék sáv jelentősége mobil szolgáltatói szempontból A 800 MHz-es digitális hozadék sáv jelentősége mobil szolgáltatói szempontból dr. Fiala Károly senior szakértő Magyar Telekom Nyrt. 2013. március 12. Az előadás helyszíne: HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS

Részletesebben

Fő elvek és célok az átalakítás mögött

Fő elvek és célok az átalakítás mögött Rendelettervezet a mikrohullámú összeköttetések frekvenciadíjairól Ilyés Márton Módszertani és Piacelemzési Főosztályvezető Vári Péter Frekvencia- és Azonosító-gazdálkodási Főosztályvezető Budapest, 2011.

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

Az EU 2020-as szélessávú fejlesztési célkitűzéseiből fakadó

Az EU 2020-as szélessávú fejlesztési célkitűzéseiből fakadó Az EU 2020-as szélessávú fejlesztési célkitűzéseiből fakadó szabályozási, tervezési és megvalósítási kihívások Elnök, EQnet Zrt. Ügyvezető, CONTEL Kft. Az EU 2020 fejlesztési kihívásai HTE Infokom 2014

Részletesebben

MUNKATERV NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG

MUNKATERV NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MUNKATERV NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG 2015 Tartalom Bevezetés... 3 Verseny- és beruházásösztönzés a fenntartható verseny érdekében... 3 A demokratikus nyilvánosság és a közérdek védelme, valamint

Részletesebben

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 151/49 BIZOTTSÁG

Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 151/49 BIZOTTSÁG 2008.6.11. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 151/49 BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2008. május 23.) a kis hatótávolságú ök által használt rádióspektrum harmonizációjáról szóló 2006/771/EK határozat

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

MÉRÉS, FREKVENCIAGAZDÁLKODÁS

MÉRÉS, FREKVENCIAGAZDÁLKODÁS Frekvencia - és Azonosítógazdálkodási Főosztály, Mérésügyi Főosztály 2 BEKÖSZÖNTŐ CÉL MÉRÉS, FREKVENCIAGAZDÁLKODÁS AZ OKTATÁS Az oktatási intézmények hallgatóinak szeretnénk bemutatni a Nemzeti Média-és

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

várható fejlesztési területek

várható fejlesztési területek 2014-2020 várható fejlesztési területek EU támogatási prioritások A Bizottság által meghatározott 11 tematikus célkitűzéshez való kötelező illeszkedés 1.a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább. 2013.10.03. Bancsics Ferenc Projekt koordinátor

NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább. 2013.10.03. Bancsics Ferenc Projekt koordinátor NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább 2013.10.03. Bancsics Ferenc koordinátor http://www.hte.hu/web/infokom2012/program#kormányzatiinfokommunikáció 2 Az indulás 2011. július: Az Állam

Részletesebben

Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július

Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július Fogalmak CU: Capacity Unit Kapacitás egység. Dtv.: 2007. évi 74. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás

Részletesebben

Nemzeti frekvenciafelosztás és frekvenciafelhasználási szabályok

Nemzeti frekvenciafelosztás és frekvenciafelhasználási szabályok 2. melléklet a 7/205. (XI. 3.) NMHH rendelethez Nemzeti frekvenciafelosztás és frekvenciafelhasználási szabályok. Általános leírás.. A melléklet alkalmazásában:... alkalmazás: az értelmező rendelkezésekben

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 1011 Budapest, Fő u. 44-50. Az adatszolgáltatás a hivatalos statisztikáról

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Hatékony műszaki megoldások lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások esetén Ajánlástervezet ismertetése

Hatékony műszaki megoldások lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások esetén Ajánlástervezet ismertetése Hatékony műszaki megoldások lineáris és lekérhető médiaszolgáltatások esetén Ajánlástervezet ismertetése Tarcsai Zoltán Szabályozási szakértő Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Infomédia szabályozási

Részletesebben

Szupergyors Internet Program - tervek és tapasztalatok -

Szupergyors Internet Program - tervek és tapasztalatok - Szupergyors Internet Program - tervek és tapasztalatok - Debreceni Győző, programvezető 2016.09.27. Jogi és stratégiai háttér, előzmények I. 2010.05.19. Európai Digitális Menetrend A digitális menetrend

Részletesebben

Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások

Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások KIFÜ színpad Infotér Konferencia 2016. november 9. Lázár János Távközlési Üzletágvezető Antenna Hungária vezeték nélküli stratégia és célkitűzések ANTENNA

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT A 900 MHzes SÁVÁTRENDEZÉSRŐL ( RESHUFFLING )

NÉHÁNY GONDOLAT A 900 MHzes SÁVÁTRENDEZÉSRŐL ( RESHUFFLING ) NÉHÁNY GONDOLAT A 900 MHzes SÁVÁTRENDEZÉSRŐL ( RESHUFFLING ) dr.fiala Károly Spectrum Advise ec. ügyvezető HTE Rádiótávközlési Szakosztály rendezvény 2016.04.04. 1149 Budapest, Mogyoródi út 43.(BM OKF

Részletesebben

Tovább javul a digitális földfelszíni televízió vételi lehetősége Változások a közszolgálati televíziós programok digitális földfelszíni sugárzásában

Tovább javul a digitális földfelszíni televízió vételi lehetősége Változások a közszolgálati televíziós programok digitális földfelszíni sugárzásában SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest 2011. szeptember 27. Tovább javul a digitális földfelszíni televízió vételi lehetősége Változások a közszolgálati televíziós programok digitális földfelszíni sugárzásában 2011.

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ ELŐADÁS BETEKINTÉST AD A HATÓSÁG SZÉLESSÁV-MÉRŐ PROGRAMJÁBA. 2012.10.16. 2

BEVEZETÉS AZ ELŐADÁS BETEKINTÉST AD A HATÓSÁG SZÉLESSÁV-MÉRŐ PROGRAMJÁBA. 2012.10.16. 2 2 BEVEZETÉS AZ NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG ELKÖTELEZETT A SZÉLESSÁVÚ SZOLGÁLTATÁSOK ELTERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉBEN, A FOGYASZTÓI TUDATOSSÁG NÖVELÉSÉBEN. A FOGYASZTÓ ÁLTALÁBAN GYAKRAN AZ ISMERETEK

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások Király Júlia, alelnök Mindennapi Pénzügyeink konferencia 212. ius 14. Stabilitás és növekedés: lehet-e

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán

Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében. Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Az agrár-informatikai fejlesztések ágazati kihívásai az EU finanszírozás tükrében Előadók: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid és Kaszás Zoltán + Hazai környezet - stratégiák 1 Széll Kálmán Terv Nemzeti Reform

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Tóth László stratégiai igazgató SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Fórum Budapest 2005.10.17 A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA MIND AZ NHH, MIND A PIAC DÖNTÉSHOZATALAIT TÁMOGATNI KÍVÁNJA Stratégiaalkotás három

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal 900 800 700 600 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD,

Részletesebben

A jövő szabályozási kihívásai

A jövő szabályozási kihívásai 1 A jövő szabályozási kihívásai Aranyosné dr. Börcs Janka NMHH Főigazgató HTE Médianet 2015 2015.10.09. Egységes Európai Digitális Piac Stratégia 2 Digitális termékek elérhetővé tétele Digitális hálózatok

Részletesebben

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések

Előadás vázlata. Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Az EU költségvetése Előadás vázlata Általános jellemzők Bevételek Kiadások Ellenőrző kérdések Általános jellemzők Az országok közötti erőforrás-újraelosztási rendszer legfontosabb fóruma a közösségi költségvetés.

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Rádióalkalmazási Táblázat

Rádióalkalmazási Táblázat 1. melléklet a /2011. (....) NMHH rendelethez Rádióalkalmazási Táblázat Frekvenciasávok és rádiószolgálatok Rádióalkalmazások Nemzetközi és hazai ok Speciális feltételek, egyedi követelmények 9 khz alatt

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

OTT tartalomszolgáltatások

OTT tartalomszolgáltatások OTT tartalomszolgáltatások dr. Bartóki-Gönczy Balázs Az NMHH témában tartott nyilvános konzultációjának tapasztalatai Média Hungary 2015.05.12. Az OTT szolgáltatás fogalma, fajtái 2 Azokat a szolgáltatásokat

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája 2016 2020 ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: NMHH 2015. augusztus 2016. május Tartalom TARTALOM... 2 1. A RÁDIÓSPEKTRUM-STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK CÉLJA,

Részletesebben

A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia

A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia Rövid helyzetkép 2013. január 26. Kelemen Csaba 1 Az Infokommunikációért felelős Államtitkárság felépítése A főosztály feladatai: Infokommunikációs Államtitkárság

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 1. Konzultáció Megbízható és korszerű hírközlési szolgáltatások a fogyasztóknak és a fogyasztókért Előzmények A januárban hatályba

Részletesebben

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája Fókuszban a tudatos és értékteremtő internethasználat

Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája Fókuszban a tudatos és értékteremtő internethasználat Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája Fókuszban a tudatos és értékteremtő internethasználat dr. Farkas Attila Erik - állandó szakértő Digitális Jólét Program - Új típusú veszélyforrások megjelenése,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

n"tn Tárgy: a Nemzeti Hírközlési Hatóság BP-14418-15/2004. számú határozata jogosultságának meghosszabbítása

ntn Tárgy: a Nemzeti Hírközlési Hatóság BP-14418-15/2004. számú határozata jogosultságának meghosszabbítása n"tn NEMZETI MÉDIA- ÉS HfRKÖZLÉSI HATÓSAG 1133 Budapest, Visegrádi utca 106, Levélcim: 1376 Budapest, Pf. 997 Telefon: (+361) 468 OSOO Fax: (+361) '!68 OS09 Email: info@nmhh.hu Web: www.nmhh.hu Tárgy:

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 7. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 VSAT A VSAT hálózat előnyei 4 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától

Részletesebben

1. Általános rendelkezések

1. Általános rendelkezések A Média- és Hírközlési Hatóság elnökének /. (..) NMHH rendelete a nem polgári célra használható frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról Az elektronikus hírközlésről szóló 003. évi C.

Részletesebben