A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája 2012 2015."

Átírás

1 A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája december

2 Tartalom BEVEZETÉS A RÁDIÓSPEKTRUM-GAZDÁLKODÁS FELADATA, A RÁDIÓSPEKTRUM-STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK CÉLJA, INDOKA A SPEKTRUMGAZDÁLKODÁS KULCSMEGFONTOLÁSAI ÉS STRATÉGIAI CÉLJAI 2015-IG A SPEKTRUMGAZDÁLKODÁST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK 2015-IG A GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A SPEKTRUMGAZDÁLKODÁSRA A SPEKTRUMGAZDÁLKODÁS STRATÉGIAI PILLÉREI SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET JOGI ÉS INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET HASZNÁLÓI KÖRNYEZET TECHNOLÓGIAI KÖRNYEZET A RÁDIÓSPEKTRUM-STRATÉGIA ÁTFOGÓ CÉLJAI 2015-IG A STRATÉGIA VÉGREHAJTÁSA SZ. FÜGGELÉK: A FELHASZNÁLÓK HELYZETELEMZÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE SZ. FÜGGELÉK: A JOGI ÉS INTÉZMÉNYI RENDSZER HELYZETELEMZÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE SZ. FÜGGELÉK: A FREKVENCIAKÉSZLET HELYZETELEMZÉSÉNEK ÖSSZEGZÉSE SZ. FÜGGELÉK: A RÁDIÓSPEKTRUM-STRATÉGIA SPECIFIKUS CÉLJAI ÉS AZ ABBÓL LEKÉPEZHETŐ KIEMELT FELADATOK 2015-IG /52

3 Bevezetés Az infokommunikációs és ezen belül a hírközlési technológiák, szolgáltatások napjainkban végbemenő soha nem látott gyors ütemű átalakulása, az informatika és infokommunikációs szektor konvergenciája, a körülöttünk lezajló digitális forradalom amennyiben jól használjuk ki páratlan, vissza nem térő lehetőséget biztosít a társadalom, a gazdaság és az állam működésének megújításához. Az elkövetkező évek döntései hosszabb időre jelölhetik ki Magyarország felzárkózásának útját, ha sikerül lebontanunk a fejlett infokommunikációs, hírközlési szolgáltatások és technológiák széles körű elterjedését, mindennapi használatát akadályozó kínálati és keresleti oldali korlátokat. A kínálati oldalon azonosítható legfőbb feladatok: meg kell oldani a szélessávval még ellátatlan települések lefedését, bővíteni kell a helyi hálózatokat, ki kell építeni a hiányzó optikai körzethálózatokat, elő kell segíteni a piaci beruházásokat az optikai és új generációs (NGN/NGA) hálózatokba, hatékony frekvenciagazdálkodást kell folytatni, és mindenki számára elérhetővé kell tenni a megfelelő minőségű és megfizethető árú elektronikus hírközlési szolgáltatásokat. Keresleti oldali hiányosságok: alacsony a digitális írástudás szintje, hiányzik a digitális önbizalom, a motiváció és a digitális biztonság mind a háztartások, mind pedig a mikro-, kisés közepes vállalkozások körében, szociodemográfiai, generációs és regionális különbségek, valamint bizalomhiány az elektronikus szolgáltatások igénybevételével szemben, valamint alacsony a vállalkozások online aktivitása. A fentieket figyelembe véve az elkövetkezendő évek hírközlési stratégiáját úgy kell kialakítani, hogy az biztosítsa az infokommunikációs és hírközlési iparág további dinamikus fejlődését, valamint hatékonyan járuljon hozzá a társadalom, a gazdaság és az állam modernizációjához, a társadalmi és gazdasági jólét emeléséhez, valamint a hosszú távon is fenntartható fejlődéshez. Mindebben igen jelentős szerepe van a szélessávú vezeték nélküli és mobilszolgáltatások széles körű elterjesztésének, ugyanis a technológia fejlődésével, az átviteli kapacitások bővülésével több, színesebb és speciálisabb, a felhasználók egyedi igényeihez igazodó hírközlési szolgáltatás, alkalmazás elérése válik lehetővé, egyre élénkebb piaci versenyt generálva. Az elektronikus hírközlés jelenének és jövőjének tehát az egyik leginkább meghatározó stratégiai fókuszpontja a rádióspektrumot használó alkalmazások, a mobil- és a vezeték nélküli internetelérési technológiák, illetve a rádiófrekvenciák használatának ösztönzése. A rádióspektrum szűkösen rendelkezésre álló és jelentős társadalmi, valamint piaci értékkel bíró része a közvagyonnak, így alapvető közérdek annak leghatékonyabb és legnagyobb 3/52

4 társadalmi jólétet generáló hasznosítása a gazdasági, társadalmi szempontokat messzemenően figyelembe véve. Mindez megköveteli a hatékony spektrumhasználatot, és a figyelmet a spektrumgazdálkodásra irányítja. Mindezek alapján a stratégia középpontjába a szélessávú vezeték nélküli adatátviteli technológiák és szolgáltatások széles körű elterjedésének ösztönzését, a piaci verseny élénkítését, valamint a földfelszíni műsorszórás digitális migrációját, a digitális hozadék leghatékonyabb felhasználását állítjuk. Emellett kiemelten fontosnak tartjuk a spektrumforrások hatékony felhasználását, illetve az erre vonatkozó ösztönzőrendszer kialakítását. A jövő kívánalmainak egy rugalmas frekvenciagazdálkodási megközelítés felel csak meg, amely magában foglalja a korszerű jogi és intézményrendszert, a frekvenciák másodlagos kereskedelmének és zavar-, valamit zavartatásmentes használata feltételeinek kialakítását, az új technológiák elterjedését is. 4/52

5 1. A rádióspektrum-gazdálkodás feladata, a rádióspektrum-stratégia kidolgozásának célja, indoka A rádióspektrum-gazdálkodás (spektrumgazdálkodás vagy frekvenciagazdálkodás) világszerte egyre fontosabb szerepet tölt be az infokommunikáció és más ágazatok (pl. közlekedés, egészségügy, energetika) működésében, fejlődésében. Viszonylagosan autonóm állami tevékenység, mely kiterjed a térben, mesterséges vezető nélkül 3000 GHz-ig terjedő elektromágneses hullámokkal (rádióhullámokkal), a rádióspektrummal kapcsolatos nemzeti és nemzetközi szintű gazdálkodásra. A spektrumgazdálkodásnak számos rádiószolgálat, polgári és nem polgári célú rádióalkalmazás, rádió-távközlési, rádiócsillagászati és egyéb nem rádió-távközlési alkalmazás (közlekedésbiztonság, az orvosi diagnosztika, az orvosi implantátumok stb.) működéséhez szükséges frekvencia használatának feltételeit is biztosítani kell. A hatályos szabályozás szerint a rádióspektrummal való állami gazdálkodás meghatározó módon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (továbbiakban: hatóság vagy NMHH ) kompetenciájába tartozik, a jogalkotástól a zavarmentes használat feltételeinek biztosításáig. A frekvenciapolitika kérdései továbbra is kormányzati hatáskörben maradtak. A hatóság gazdálkodási tevékenységének részeként biztosítja 41 rádiószolgálat működési feltételeit, közel 1000 alkalmazást, több mint polgári és számos nem polgári célú rádióengedélyt gondoz. Folyamatosan magas szakmai szintű tevékenységet folytat, és képviseletet lát el több nemzetközi szakmai szervezetben, bizottságban. A hatóság tevékenysége során figyelemmel kíséri az új technológiákat, nemzetközi szabványokat, ajánlásokat, határozatokat, döntéseket, megállapodásokat, és vizsgálja a hazai alkalmazás lehetőségeit. Kidolgozza a műszaki és jogi feltételeket, kompatibilitási vizsgálatokat és elvi frekvenciatervezést végez. Részt vesz a szakmai kutatási-fejlesztési tevékenységben. Ellenőrzi a sávhasználati szabályok betartatását, és közreműködik a régebbi technológiák kivezetésének és új technológiák bevezetésének tervezésében, előkészítésében. Folyamatos rádióspektrum-monitorozást, zavarvizsgálatot és zavarelhárítást végez. Biztosítja a kormányzati célú, egyéb nem polgári célú sávigények használatának feltételeit. Rádióengedélyezési és -nyilvántartási feladatokat lát el. Tervezési adatnyilvántartást vezet és adatszolgáltatást végez. Feladata a sávfelosztás, sávátrendezés és sávhasználati feltételek szakmai előkészítése, a kapcsolódó jogszabályok, a frekvenciadíjazással kapcsolatos rendeletek megalkotása, aktualizálása. Belföldi és nemzetközi koordinációs megállapodásokat, határövezeti egyezmények megkötését készíti elő. Végzi a rádióállomások operatív frekvenciakoordinációját és a műholdas rendszerek egyeztetését. Lebonyolítja a rádióspektrum-árveréseket, -pályázatokat. 5/52

6 Az NMHH évre szóló spektrumgazdálkodási stratégiája kidolgozásának célja a magyarországi távközlés-politikai és spektrumszabályozási célok elérése és a nemzetközi kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges spektrumgazdálkodási stratégiai irányok és feladatok meghatározása, deklarálása, a spektrumgazdálkodást befolyásoló szabályozói és tágabb gazdasági, technológiai környezet bemutatása, valamint a piaci szereplők tájékoztatása az NMHH spektrumgazdálkodással összefüggő céljairól és azok megvalósítási eszközeiről. A stratégia egyik legfontosabb célkitűzése az, hogy az érintettek számára előrevetítse, hogy a 2015-ig terjedő időszakban milyen lehetséges időütemezésben és milyen célra mekkora frekvenciaspektrumot tervez a gazdálkodó NMHH a használók számára biztosítani. A rádióspektrum hatékony és káros zavarástól mentes használatának társadalmi, gazdasági súlya, kiemelt jelentősége, a gazdasági, társadalmi, szabályozási környezet állandó változása, a technológiák, a rádiószolgálatok és -szolgáltatások rohamos fejlődése megköveteli az alapos és átgondolt felkészülést, előretekintést, amelynek megalapozó eszköze a rádióspektrum-stratégia. A tágabb és szűkebb környezet változásaira, kihívásaira a hatóságnak rugalmasan kell válaszolnia, így folyamatosan karban kell tartania a rádióspektrum-gazdálkodását, figyelembe véve a kapcsolódó jogi szabályozási hátteret. Az elektronikus hírközlésről szóló évi C. törvény (továbbiakban: Eht.) és évi módosításai alapján a spektrumgazdálkodást teljes körűen az NMHH hatáskörébe rendelték, továbbá a hatóság elnöke rendeletalkotási jogkört kapott. Már 2010 során a hatóság szervezetébe integrálták a polgári és nem polgári célú frekvenciagazdálkodást. Mindezek teljesen új lehetőségeket, egyben kihívásokat is jelentenek az NMHH spektrumgazdálkodása számára, ami stratégiai megalapozást és megfontolásokat igényel. A stratégia a 2011-től hatályos hazai és nemzetközi szabályozási, technológiai, gazdálkodási környezet alapulvételével a évekre szól, lefedi a teljes magyarországi spektrumot, beleértve a polgári és nem polgári célú alkalmazásokat is. A stratégia készítése során a spektrumgazdálkodást befolyásoló, változó hazai és nemzetközi környezet és trendek átfogó vizsgálata, elemzése alapján került sor a stratégiai célok, irányok és feladatok, eszközök meghatározására. A stratégia a környezet ismeretében tűzi ki a gazdálkodó NMHH számára az időszak alatt megoldandó, kezelendő legfontosabb célokat, feladatokat annak érdekében, hogy biztosított legyen a hatékony és káros interferenciáktól, zavaroktól mentes használat, a biztonságos tervezés. A stratégia lehetővé teszi, hogy a gazdálkodó megfeleljen a rábízott társadalmi, kulturális és gazdasági értéket képviselő állami tulajdonú korlátos erőforrással való optimális gazdálkodás követelményének mind a polgári, mind a nem polgári célú alkalmazások területén. 6/52

7 2. A spektrumgazdálkodás kulcsmegfontolásai és stratégiai céljai 2015-ig A spektrumgazdálkodás legfőbb kihívásai a 2012-től 2015-ig terjedő időtávban 1. A növekvő spektrumigények kielégítése 2. A növekvő mobil szélessávú igények biztosítása 3. Hatékony, magas színvonalú gazdálkodás biztosítása 4. Hatékony, rugalmas, nyitottabb intézményrendszer kialakítása 5. A nem polgári célú rádiótávközlés értékeinek megtartása, érdekeinek biztosítása 6. A másodlagos spektrumkereskedelem részletes feltételeinek mielőbbi kialakítása 7. Zavar- és zavartatásmentes használat biztosítása a társadalmi hasznosulás maximális figyelembevételével. Konkrét stratégiai célok Az országos földfelszíni kereskedelmi analóg audiovizuális műsorterjesztés leállítása legkésőbb december 31-ig, de lehetőség szerint még a 2013-as évben. Az országos földfelszíni közszolgálati analóg audiovizuális műsorterjesztés leállása lehetőség szerint 2013-ban, de legkésőbb december 31-ig. Az úgynevezett digitális hozadék, avagy DD-sáv ( MHz-es, azaz 800 MHz-es sáv) kiürítése során. A mobilszolgáltatások elterjedésének elősegítése érdekében 2015-ig további legalább 500 MHz frekvenciasáv azonosítása, használata feltételeinek megteremtése a 400 MHz 6 GHz-es tartományban ig legalább 98%-os országos beltéri lefedettség elérése, garantált 2 Mbit/s letöltési és 512 kbit/s feltöltési sebességű vezeték nélküli internetszolgáltatás céljára. Nemzetközi szélessávú (LTE) koordinációs megállapodások megkötése december 31-ig közepéig az országos földfelszíni rádiózás hosszú távú koncepciójának elkészítése december 31-ig a teljes spektrum (polgári, nem polgári és közös célú frekvenciasávok) áttekintését jelentő elemzés elkészítése és döntés a díjazás módosításáról vagy annak bevezetéséről ig az új digitális földfelszíni televíziós technológiák alkalmazási koncepciójának elkészítése. Az alábbi 1. sz. ábra a kiemelt frekvenciakészletek hasznosításának előzetesen tervezett időütemezését mutatja be. 7/52

8 A stratégia időszakában tervezett új frekvenciakészlet-értékesítések ütemezése A táblázat összegzi a stratégia időszaka alatt tervezett, megnyitandó sávok használatba adását, azok időütemezését. Frekvenciakészlet értékesítési ütemterv MHz MHz MHz 2,3 GHz 2,6 GHz (párosított) 2,6 GHz (nem párosított) 3,4-3,6 GHz 3,6-3,8 GHz 32 GHz 1. ábra. A frekvenciakészlet-értékesítési ütemterv összefoglalója 8/52

9 3. A spektrumgazdálkodást meghatározó tényezők 2015-ig Az NMHH polgári és nem polgári célú gazdálkodását is magában foglaló műszaki, gazdasági és jogi szakterületei által közösen végzett spektrumgazdálkodás 2015-ig megválaszolandó legfontosabb kérdései és kihívásai a következők: A spektrum korlátosságából fakadó kényszerfeltételek enyhítése: A rendelkezésre álló, nem használt spektrum azokhoz a piaci vagy nem piaci használókhoz jusson, akik a legnagyobb társadalmi értéket képesek vele megteremteni. Ösztönözni kell a takarékos spektrumhasználatot, ami a korábbi használó érdeke, mivel kisebb sávban megtakarítást érhet el, a gazdálkodó érdeke, mivel újabb használati igényeket elégíthet ki, és bevételhez is jut, az új használó érdeke, mivel korlátos erőforráshoz jut. Új műszaki, technológiai, innovatív eredmények használatbavételének ösztönzése, előnyök, lehetőségek felismerése, kihasználása, ami túl is mutathat jelen stratégia időtávján (pl. white space, kognitív rádió ). A spektrum, mint korlátos erőforrás hatékonyabb kihasználása: A nem használt és nem kiosztott sávok ütemezett használatba adásával (frekvenciakészlet-értékesítési ütemterv). A nem használt, de kiosztott sávok infrastruktúra-alapú versenyt támogató használatának ösztönzése (elsődleges és másodlagos spektrumkereskedelem, haszonbérbe adás, kényszerértékesítés, szankcionálás). A használt és kiosztott sávokban korszerű, új, innovatív technológiák használatának támogatása (ösztönző díjazás, műszaki-adminisztratív szabályozás eszközei). A frekvenciák iránti közép- és hosszú távú kereslet kellő időben való felmérése, előrelátó tervezés érdekében. Új műszaki, innovatív technológiai eredmények használatbavételének ösztönzése, előnyök, lehetőségek kihasználása. Országos használatot elősegítő nemzetközi megállapodások kidolgozása. A spektrum káros zavarástól mentes használatának biztosítása: A megfelelő jogszabályi feltételek megteremtése a piaci szereplők bevonásával. 9/52

10 A mérőszolgálati képességek fejlesztése, a műszaki, technológiai fejlődés követése. Korszerű zavartűrő, zavarmentes működést biztosító technológiák, eszközök, rádiószolgálatok és szolgáltatások használatának ösztönzése. Rendszeres, tervszerű hatósági ellenőrzések lefolytatása. A spektrummal történő hatékonyabb gazdálkodás: Nagyobb hazai és nemzetközi felelősségvállalás, operatív szerepvállalás, a hazai és nemzetközi elismertség, magas szakmai színvonal megőrzése. Az engedélyezés automatizálását megvalósító informatikai támogatás növelése. A gazdálkodás nyitottabbá tétele, a piaci és nem piaci szereplők bevonása (tájékoztatás, párbeszéd, aktív munkakapcsolat). A hazai és nemzetközi feladatok magas színvonalú végzéséhez elegendő szakembergárda biztosítása (utánpótlás, képzés). A frekvenciavagyon (spektrum) értékének meghatározása: Ki kell dolgozni a frekvencia értékét meghatározó módszertant. Fel kell mérni a frekvenciavagyont (vagyonleltár). Fel kell mérni a frekvenciák iránti keresletet. Át kell tekinteni a frekvenciavagyon értékét műszaki, gazdasági és társadalmi szempontból. 10/52

11 4. A gazdasági és társadalmi változások hatása a spektrumgazdálkodásra A nemzetközi helyzetet az elhúzódó gazdasági és pénzügyi válság, lassuló növekedés, magas munkanélküliség, magas költségvetési hiányok, Brazília, Oroszország, India és Kína előretörése jellemzi. Európában a visszafogott kereslet és a finanszírozás hiánya, a világszínvonaltól való fokozatos lemaradás, az euróövezet gyengülése, középtávú, egyre lassuló növekedés a jellemző. Az Európai Közösség intézkedések sorával kísérel meg úrrá lenni a növekvő problémákon: szigorú költségvetési konszolidációt alkalmaz, makrogazdasági egyensúlytalanságok korrigálására törekszik, igyekszik vonzóbbá tenni a munkavállalást, próbálja a munkanélküliek munkába állítását elősegíteni, a nyugdíjrendszereket reformálja, euróövezeti válságkezelő alapot hoz létre, Európai Stabilitási Mechanizmust alakít ki, európai versenyképességi paktumot szorgalmaz. A hazai helyzet nem kevésbé nehéz. Jellemzi a vállalkozások tőke- és forráshiánya, a lakosság devizában (svájci frank) megvalósuló eladósodottsága, a munkanélküliek magas száma, a hitelezési rendszer megtorpanása, az alapellátó rendszerek egyre romló állapota, a költségvetés nehezedő helyzete, a banki és távközlési szektorra kivetett különadók beruházásokat és keresletet visszafogó hatása. A technológiai háttérre jellemző, hogy mind kevesebb az élenjáró és költséghatékony európai és tengerentúli termék, ellenben rohamosan fokozódik a távol-keleti szállítók dominanciája, azon belül a kínai termékek uralma. Ezen keresztül a rádióeszközök és -alkalmazások területén növekszik a távol-keleti befolyás. A távol-keleti, de elsősorban a kínai berendezésgyártók horizontálisan bővítik termékportfóliójukat, azaz a hálózati berendezéseken túl belépnek a végberendezés-piacokra is annak érdekében, hogy a berendezésgyártás végberendezés-függőségét csökkentsék. Ez pontosan fordítottja az európai trendnek, ahol éppen a végberendezés termékvonal eladása a fő jellemző. Szembe kell nézni azzal, hogy egyszerre kell kezelni egymásnak sokszor ellentmondó elvárást: a piacon működő és meghatározó módon külföldi kézben lévő vállalkozások üzleti érdekeit, a piac szabályozási ellenállását, a nem piaci szereplők szabályozási igényét, a válság miatt csökkenő keresletet és a növekvő minőségi elvárásokat, valamint a versenyélénkítés és infrastruktúra-fejlesztés szempontjait. (Lásd 2. ábra.) 11/52

12 Polgárok Kormányzat Szűkülő kereslet, növekvő elvárások Erősebb kontroll a vagyon felett, versenyélénkítés Üzleti érdekek, szabályozási ellenállás Nem piaci érdekek, szabályozási igény Piaci szereplők 2. ábra. Ellentmondó elvárások Nem piaci szereplők Az EU stratégiai célkitűzései 2020-ig minden társadalmi rétegre kiterjedő növekedésről, magas foglalkoztatásról és termelékenységről, szociális és területi kohézióról, új munkahelyek teremtéséről, az életszínvonal növeléséről, erőforrás-hatékony, környezetbarát és versenyképes gazdasági növekedésről szólnak. E célkitűzések biztosítását szolgálja a gazdálkodás során a rádióspektrumhoz való hozzáférés és használat társadalmi szempontokat figyelembe vevő megfontolása, a spektrumhasználat társadalmi hasznosságának vizsgálata. A célok eléréséhez járul hozzá a társadalmi igazságosság, a szociális és területi kohézió biztosítása, a társadalmi elsősorban földrajzi vagy szociális megosztottság csökkentése és a tudásalapú társadalom megvalósításához szükséges komplex társadalom-, média- és oktatáspolitikai célkitűzések figyelembevétele, támogatása. Elhúzódó gazdasági és pénzügyi világválság. Lassuló növekedés, magas munkanélküliség. Visszaeső kereslet, tőke- és forráshiány. A költségvetések nehezedő helyzete. Az alapellátó rendszerek szükséges reformja. Az egyre nehezedő gazdasági és társadalmi környezet közvetlen hatással van a spektrumgazdálkodásra is. Ugyanakkor a spektrumban rejlő potenciál kihasználása pozitív hatással lehet a társadalom és a gazdaság fejlődésére. 12/52

13 5. A spektrumgazdálkodás stratégiai pillérei A spektrumgazdálkodási modell a spektrumgazdálkodást így a stratégiát meghatározó közvetlen és közvetett elemekből (pillérekből és horizontális szempontokból) áll: Társadalmi hasznosság, az innovatív technológiák és szolgáltatások versenye Felhasználók 1. pillér (rádióspektrumhasználók, a használat helyzete, céljai) Szabályozási és intézményi rendszer 2. pillér (lehetősége, fejlődési iránya) Frekvenciakészlet és technológia 3. pillér (technológia lehetősége, fejlődési iránya) 3. ábra. A rádióspektrum-gazdálkodást és frekvenciastratégiát meghatározó közvetlen és közvetett tényezők A spektrumgazdálkodást közvetlenül meghatározó tényezők (pillérek): felhasználók szabályozási és intézményi rendszer frekvenciakészlet A rádióspektrumot felhasználók azok a természetes vagy jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, akik/amelyek korlátos erőforrást használnak vagy igényelnek, amellyel maguk vagy a társadalom egy része vagy egésze számára gazdasági, társadalmi, kulturális hasznot hoznak létre. A hazai és nemzetközi szabályozási és intézményi rendszer azon tényezők összessége, amelyek közvetlenül befolyásolják és meghatározzák a rádióspektrum-használatot, a használat lehetőségeit és feltételeit. A frekvenciagazdálkodás súlyponti eleme maga az aktuálisan rendelkezésre álló, hasznosítható frekvenciakészlet a technológiai adottságaival, lehetőségeivel és korlátaival együttesen. 13/52

14 A spektrumgazdálkodást közvetett módon meghatározó tényezők (horizontális szempontok): a társadalmi hasznosság, valamint az innovatív technológiák és szolgáltatások versenye. A spektrumgazdálkodás tevékenységének teljes vertikumában meghatározó elem kell, hogy legyen a nyitottság. A feladat több, mint a gazdálkodóra bízott korlátos állami vagyonnal, a rádióspektrummal való elkülönült, szűken értelmezett gazdálkodás végzése. A gazdálkodó feladata a vagyonnal való komplex, magasabb szintű társadalmi, kulturális szempontokat, érdekeket is szem előtt tartó felelős gazdálkodás folytatása. A gazdálkodó hozzáállása a korábbiakhoz képest szemléletváltást igényel. A gazdálkodásban ezt a váltást a szűken a rádióspektrumra fókuszáló, értékláncalapú, közvetlen tényezőket tágító, átfogó megközelítésre, a társadalmi hasznosságra fókuszáló új elemek jelentik. A spektrumhasználathoz kapcsolódó műszaki-technológiai fejlődés töretlen, amelynek motorja az innováció, az új és újabb technológiák, alkalmazások és szolgáltatások megjelenése, továbbá ezek egymással, a használókért folyatott versenye, amely a konszolidáltan fenntartható növekedés alapja lehet. E folyamatos fejlődés és verseny, a napi feladatokon túl, állandó kihívást jelent a spektrumgazdálkodónak a szervezet műszaki, gazdasági és jogi szakterületeinek minden szintjén, mivel az innovatív technológiák és a szolgáltatások versenye hosszú távon is kijelöli a spektrumszabályozás kereteit. Így ezen közvetett tényezőkre stratégiai szinten is különös figyelmet kell fordítania a hatóságnak. A pillérek részletes SWOT-analízise az 1 3. számú függelékben található meg. 14/52

15 6. Szabályozási környezet Az NMHH rádióspektrum-stratégiája abban a stratégiai térben helyezkedik el, amelyben az alább bemutatásra kerülő, iránymutató dokumentumokkal és stratégiákkal kell a megfelelő összhangot biztosítani. A meghatározó közvetlen nemzetközi és hazai stratégiai környezetet a 4. ábra foglalja össze. Nemzetközi közvetlen környezet Hazai közvetlen környezet Európa 2020 stratégia Szélessáv-fejlesztési koncepció Európai digitális menetrend Digitális Megújulás Cselekvési Terv EU rádióspektrumpolitikai program RSPP Intézményi stratégia (NMHH) 4. ábra. A stratégiát meghatározó közvetlen környezet 15/52

16 Az Európa 2020 stratégia EU 2020 céljai Frekvenciapolitika kidolgozása. A frekvenciahasználatra vonatkozó technikai és szabályozási feltételek koordinálása. A szolgáltatások egységes közösségi szintű használata érdekében a sávok harmonizációja. A rádiófrekvenciákhoz való hozzáférés egyszerűsítése. A rádiófrekvenciák jelenleginél is hatékonyabb kihasználása. Az Európai digitális menetrend EU DM céljai Nagy sebességű internetre épülő egységes digitális piac ra minden európai számára elérhető nagy sebességű internet (2020-ra legalább 30 Mbit/s, 50%-nak legalább 100 Mbit/s). Az egységes távközlési szolgáltatási piac erősítése. Hatékony frekvenciapolitika. A módosított keretszabályozás mielőbbi egységes implementálása. A frekvenciahasználat technikai és szabályozási feltételeinek koordinálása, szükség esetén a frekvenciasávok harmonizációja. Nagyobb rugalmasság a frekvenciapolitikában (pl. frekvenciakereskedelem), a verseny és az innováció előmozdítása. Javaslat kidolgozása az európai rádióspektrum-politikai programról (RSPP). Az Európai Unió rádióspektrum-politikai programja RSPP céljai A rugalmasabb, hatékonyabb, harmonizált, versenytorzulástól, káros interferenciáktól és zavaroktól mentes spektrumhasználat feltételeinek biztosítása. A vidéki területeken élők és hátrányos helyzetűek szolgáltatás-hozzáférésének megteremtése és javítása. A piaci verseny előmozdítása és fenntartása. Egészségvédelem. Frekvencialeltár és igényfelmérés készítése. A vezeték nélküli adatforgalom iránti fokozódó igény kielégítéséhez a spektrumleltár alapján összesen 1200 MHz spektrumkapacitás 2015-ig történő azonosítása. A digitális szakadék áthidalása érdekében: rugalmasabb spektrumengedély-kiadási rendszer, a szélessávú szolgáltatásokhoz szükséges műszaki feltételek megteremtése, az infrastruktúra-alapú versenyt támogató frekvenciahasználat növelése. A digitális hozadék 800 MHz-es sávjának ig történő engedélyezése, vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatási célokra történő felhasználása feltételeinek megteremtése. 16/52

17 A Szélessáv-fejlesztési koncepció SZFK céljai 2013-ra 100%-os alapszintű szélessáv: 2 Mbit/s le- és 512 kbit/s feltöltés re további 1 millió új generációs hozzáférési lehetőség (20 Mbit/s letöltés), átlagos letöltési sebesség 10 Mbit/s re a háztartások több mint 70%-a bármilyen digitális szolgáltatást minőségi problémák nélkül igénybe vehet, és bárki, bárhol hozzáférhet legalább a mobil szélessávhoz. A mobil (beltéri és földrajzi) szélessávú lefedettség és az átlagosan elérhető mobilinternet sávszélességének bővítése a DD-sáv és a rendelkezésre álló spektrum hatékony és versenybarát felhasználásával: rugalmas frekvenciagazdálkodással. Szabad spektrumblokkok használatba adásával (elsősorban 450/900/1800/2600 MHz, majd DD-sáv az analóg lekapcsolástól függően) a 100%-os szélessávú lefedettség elérése, a verseny kiszélesítése, új technológiák megjelenése. A Digitális Megújulás Cselekvési Terv DMCST vonatkozó céljai 2013-ra 100%-os alapszintű szélessáv: 2 Mbit/s le- és 512 kbit/s feltöltés re további 1 millió új generációs hozzáférési lehetőség (20 Mbit/s letöltés), átlagos letöltési sebesség 10 Mbit/s. A 100%-os (minden települést elérő) országos szélessávú lefedéshez DD-sáv és 2600 MHz-es sáv értékesítése, beruházásösztönző frekvenciahasználati díjak. Új technológiákat és erre épülő üzleti modelleket támogató hatékony spektrumhasználat és spektrumgazdálkodás. Szélessávú vezeték nélküli adatátviteli technológiák és a mobiltávközlési szolgáltatások elterjedésének, beruházásainak ösztönzése. Az analóg földfelszíni műsorszórás digitális migrációjának sikeres lebonyolítása. A szabad, szabaddá tehető, illetve nem használt frekvenciák hasznosítására vonatkozó koncepció megalkotása. Rugalmasabb frekvenciagazdálkodási feltételrendszer kialakítása (pl. frekvenciák másodlagos kereskedelmének megteremtése). Az NMHH spektrumstratégiája illeszkedve a nemzetközi és hazai közvetlen környezetbe meghatározó szakmai alapdokumentuma a kormányzati spektrumpolitikának is. 17/52

18 A spektrumgazdálkodás alapvető céljainak és meghatározó közvetlen nemzetközi és hazai stratégiai környezetének kapcsolata az 5. ábrán látható: Az NMHH spektrumgazdálkodásának alapvető céljai 2015-ig EU 2020 EU DM EU RSPP NFM DMCST 1. A mobilszolgáltatásokhoz, a mobil szélessávú szolgáltatások dinamikus fejlődéséhez szükséges rádióspektrum mielőbbi felszabadítása és használatba adása. 2. Elegendő spektrum biztosítása a növekvő társadalmi-gazdasági spektrumigény kielégítésére. 3 A spektrumgazdálkodás hatékony működéséhez szükséges jogszabályi keretek, feltételek magas színvonalú biztosítása. 4. A rádióspektrum hatékony használatát elősegítő másodlagos spektrumkereskedelem működési feltételeinek kialakítása, működésének biztosítása. 5. Az audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások terjesztéséhez, digitalizációjához, országos, regionális és helyi szinten várható igényeihez rádióspektrum biztosítása. 6. A nem polgári célú rádiótávközlés fejlesztéséhez szükséges frekvenciaigények kielégítése, valamint a meglévő nem polgári célú frekvenciahasználat különös tekintettel a NATO szövetségi frekvenciahasználatra eróziós hatásokkal szembeni védelme. 7. A spektrumgazdálkodás intézményrendszerét rugalmasabbá, erősebbé, a használók, az iparág felé nyitottabbá kell tenni, meg kell őrizni hazai és nemzetközi elismertségét, magas színvonalát. 8. Elsődleges a rádióspektrum minőségének, zavartatás- és zavarmentes használatának biztosítása. EU 2020: Európa 2020 stratégia, EU DM: Európai digitális menetrend, EU RSPP: Európai Unió rádióspektrum-politikai programja, DMCST: Digitális Megújulás Cselekvési Terv, SZFK: Szélessáv-fejlesztési koncepció 5. ábra. Az NMHH rádióspektrum-stratégiájának alapvető céljai és a stratégiai környezet kapcsolata NFM SZFK 18/52

19 Hatékony, koordinált és harmonizált spektrumpolitika mind a szabályozás, mind pedig a technológiák szintjén. A rugalmas, felelős, transzparens és káros hatásoktól mentes spektrumgazdálkodás feltételeinek biztosítása a verseny és innováció előmozdítása érdekében. 19/52

20 7. Jogi és intézményi környezet Nemzetközi környezet Az erősen szabályozott nemzetközi környezet szinte minden elemében megváltozott az elmúlt néhány évben, illetve folyamatosan változik. Ebben a folyamatban a hazai spektrumgazdálkodásnak is részt kell vennie, a nemzeti érdekeket képviselnie kell, a nemzetközi szabályozást implementálnia kell a hazai jogrendbe. A nemzetközi környezet meghatározó szervezeteinek legfontosabb tevékenységeit az alábbiak szerint lehet összefoglalni. ITU-R (Nemzetközi Távközlési Egyesület Rádió-távközlési Ágazat) Feladata a világméretű spektrumszabályozás, gazdálkodás, a rádiófrekvencia-spektrum, valamint a geostacionárius és nem geostacionárius műholdas pályák használatát globális szinten szabályozó nemzetközi rádiószabályzat (RR) igények szerinti formálása. Az egyeztetés globális színterei és helyszínei az ITU szervezésében általában négyévente jelen évben, 2012-ben megrendezett rádió-világértekezletek (WRC). Az új hazai szabályozási környezetben a következő (WRC15) világértekezleten való hatósági megjelenés, képviselet újabb kihívásokat jelent. CEPT (Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete ) Szerepe a spektrumszabályozással, gazdálkodással, a rádiófrekvencia-spektrum, valamint a geostacionárius és nem geostacionárius műholdas pályák európai használatával kapcsolatban felmerülő műszaki kérdések megválaszolása, műszaki szabályok kidolgozása. Az NMHH folyamatosan aktívan vesz részt a CEPT munkájában. NATO CMSCP (Észak-atlanti Szerződés Szervezetének Polgári-katonai Spektrumképesség-panelje) Hazánk NATO-tagsága, a szövetségi szintű spektrumhasználat a spektrumgazdálkodás területén is kötelezettséggel, a nemzetközi szabályok közös alakításával és a kialakított szabályok betartásával, betartatásával jár. A szövetségen belül a nem polgári célú rádióspektrum-használatot meghatározó, a polgári és katonai szakértőket tömörítő CMSCP szervezete, melynek munkájában az NMHH is részt vesz. EU (Európai Unió) A közösségi adminisztrációban, rádióspektrum-kérdésekben a Hírközlő Hálózatok, Tartalom és Technológiák (Communication Networks, Content and Technology) Főigazgatósága (DG CONNECT B4) a felelős. 20/52

21 Az új EU-intézményi felállásban a spektrumpolitika területén a bizottság mellett jelentősen erősödött a parlament és a tanács szerepe. Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) elsősorban a rádióspektrum közgazdasági vetületével, szociális hasznával foglalkozik, és kvázi döntései közvetett, ám meghatározó kihatással vannak a rádióspektrum szabályozására. Erősödött a rádióspektrum-politikai kérdésekben a bizottság mellett a parlamentnek és a tanácsnak is tevékenykedő, tanácsot adó, véleményt formáló RSPG szerepe, amely stratégiai fontosságú résztvevője volt az Európai Parlament és a Tanács által létrehozott többéves rádióspektrum-politikai program előkészítésének (RSPP), kijelölve ezzel az Európai Unión belül a spektrumgazdálkodás legfőbb irányvonalait. A Európai Bizottság alá rendelt, tagállamokat felölelő döntés-előkészítő, szakmai véleményező bizottságok közül a rádióspektrum-szakmai kérdésekben az RSC szerepe fontos. A közeljövőben fennáll annak a lehetősége, hogy a lisszaboni szerződés, az új eljárási rendszer kialakítása kapcsán a bizottság alatt működő, a tagállamokat felölelő kis bizottságok szerepe átalakuljon, de ennek részletei még nem látszanak. Egyéb szervezetek A spektrumgazdálkodásra a fentieken túl számos más nemzetközi szervezet munkája is befolyással van, például: ICAO, Duna Bizottság, RAINWAT, UIC, WHO, EBU, WorldDMB stb. Frekvenciakoordinációban érintett országok A hazai spektrumgazdálkodást jelentősen meghatározza, befolyásolja a közvetlen nemzetközi környezet, az a tény, hogy a határ menti és egyéb spektrumgazdálkodást érintő kérdésekben akár tíz frekvenciakoordinációban érintett szomszédos országgal, köztük közösségen kívüli országgal is szükséges két- vagy többoldalú koordinációs megállapodásokat, határövezeti egyezményeket kötni. 21/52

22 Hazai környezet A hazai spektrumgazdálkodási környezetben paradigmaváltás következett be a év során, a gazdálkodás szabályozási környezete szinte minden elemében megváltozott, illetve folyamatosan változik. A változás legfontosabb elemei: NMHH-megalakulás, Eht.-módosítás Konvergens, csak törvényeknek alárendelt, autonóm, önálló hatóság Polgári, nem polgári célú gazdálkodás közös szervezetben Alkotmány, Mttv. NRF-implementáció, Eht.-módosítás Megerősített kompetencia Frekvenciadíjak meghatározása elnöki rendeletben További kompetenciák 14 felhatalmazás a frekvenciagazdálkodáshoz kapcsolódó elnöki rendeletek megalkotására Új közösségi feladatok (EFIS, ellenőrzési, figyelemmel kísérési, az Európai Bizottság felé történő jelentési, értesítési feladatok, egyeztetés lehetősége) a frekvenciával kapcsolatos tulajdonosi jogok teljes körű gyakorlása, döntés a frekvenciaértékesítésekről 6. ábra. A spektrumgazdálkodás számára fontosabb hazai jogi és intézményi változások A nemzetközi jogi, szabályozási és intézményi környezet új kihívásai, új képviseleti rendje, aktívabb, célirányosabb részvétel a nemzetközi szervezetekben. A nemzeti érdekek hangsúlyos képviselete a szomszédos országokkal folytatott koordinációs tárgyalások és határövezeti egyeztetések során. A hazai jogszabályi és intézményi környezet jelentős mértékű változása, jelenleg is tartó átalakulása. Új folyamatok, új szabályozási környezet, új szemlélet, új intézményrendszer. 22/52

23 8. Használói környezet A spektrumot használókat a legfontosabb felhasználások rendezőelve szerint csoportosítottuk. Mobiltelefon-szolgáltatás: Az EU-harmonizált 800, 900, 1800, 2100 és 2600 MHz-es frekvenciasávok spektrumhasználatát illetően, illetve egy potenciális negyedik mobilszolgáltató piacra lépéséhez kapcsolódó kérdésekben az NMHH nyilvános konzultációt is szervez. A mobilszolgáltatói rádióspektrumokkal kapcsolatos, évi tárgyidőszakra vonatkozó rádióspektrum részletes akciótervét az NMHH a konzultáció során beérkező visszajelzések alapján kívánja pontosítani. Az alábbiakban a jelenlegi használói környezet, a lényeges piaci trendek és az NMHH magas szintű stratégiai célkitűzései kerülnek bemutatásra. Mobilszolgáltatók (MNO 1 ): Saját infrastruktúrával 2012-ben három mobilszolgáltató rendelkezik a 900 MHz-es, az 1800 MHz-es, illetve a 2100 MHz-es sávban, azonban a ben meghirdetett frekvenciaértékesítés (E-GSM sáv, fennmaradó 1800 MHz, 2100 MHz) egyik célja az volt, hogy egy új, negyedik szolgáltató is frekvenciahasználati jogosultságot szerezzen, és piacra léphessen a év során. (A hatóság által e körben lebonyolított árverési eljárás határozata a rádióspektrum-stratégia publikálásának időpontjában felülvizsgálati eljárás alatt van, amelynek eredménye jelentősen befolyásolja ezen frekvenciasávok további sorsát. A Kúria döntésétől függően a sáv újra értékesíthetővé válik, vagy a hatóság korábbi döntésének megfelelően a 4. szolgáltató piacra léphet). A Telenor és a Magyar Telekom koncessziós szerződése alapján mindkét szolgáltató 900 MHz-es jogosultsága május 4-én lejár. A Telenor és a Magyar Telekom 1800 MHz-es jogosultsága október 7-én lejár. A Vodafone esetén mind a 900 MHz-es, mind pedig az 1800 MHz-es frekvenciahasználati jogosultság lejárata október 8. A három inkumbens mobilszolgáltató 2004-ben megvásárolt 2100 MHz-es spektrumhasználati jogosultsága ben jár majd le. A Telenor 2004-ben megvásárolt többlet 1800 MHz-es spektrumkészlete 2014-ben jár le. A koncessziós szerződésekben rögzítetett lejáró frekvenciahasználati jogosultságok jövőjéről a spektrumkészlet leghatékonyabb hasznosítását lehetővé tevő módon kell dönteni, figyelembe véve a kérdéses frekvenciakészletek tényleges, aktuális piaci értékét, a 1 Mobile Network Operator. 23/52

24 versenyélénkítés és az infrastruktúra-fejlesztés kiemelt szempontjait, valamint a szélessávú mobilinternet jövőbeni jelentős spektrumigényét. Lefedettség: A már hálózattal rendelkező szolgáltatók 900 MHz-es GSM-hálózatai (2G) az ország csaknem teljes területét lefedik, a szélesebb sávú szolgáltatást biztosító 2100 MHz-es UMTS- és HSPA-hálózatok (3G) elsősorban a sűrűbben lakott területeket látják el. Az UMTS 900-as technológiának köszönhetően már az ország lakosságának több mint 90%-a számára elérhetővé vált a 3G-szolgáltatás. Azonban az UMTS 900 technológia korlátait előrevetíti, hogy a 2015-ig elérendő stratégiai célként lefektetett legalább 2 Mbit/s beltéri mobiladatátviteli sebesség a lakosság több mint 40%-a számára továbbra sem érhető el 2. A jövő mobiltávközlési technológiájának tekintett LTE-szabvány szerinti kereskedelmi célú hálózatok bevezetésének jogi akadályai elhárultak, és mindhárom hálózattal rendelkező mobilszolgáltató végzett már teszteket a 2600 MHz-es sávban. A Magyar Telekom és a Telenor a kereskedelmi LTE-szolgáltatást szigetszerűen megkezdte az 1800 MHz-es sávban. Penetráció: május végi adatok alapján az ország teljes lakosságára vetítve 100 lakosra 116,1 mobilhang-előfizetés jut, ami 2011 elejétől kismértékben csökkenő tendenciát mutat, miközben a mobilinternetre is előfizetők köre növekszik. Míg a decemberi adatok alapján a három hazai mobilszolgáltatónak alig több mint 414 ezer aktív mobilinternetelőfizetője volt, addig október végén az aktív mobilinternet-előfizetők száma elérte a 2,2 milliót. Ezzel együtt a mobilszélessáv-penetráció továbbra is jelentősen elmarad az európai átlagtól, amint az alábbi EU-s összehasonlítás is mutatja. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 14.1% 14.4% 17.2% Mobil szélessáv penetráció - összes aktív felhasználó, január 19.1% 21.2% 27.5% 29.1% 29.6% 29.7% 31.5% 32.3% 35.0% 36.5% 38.7% 40.1% 41.4% 42.0% 42.7% 43.1% 49.2% 49.5% 60.0% 63.9% 64.8% 65.3% 80.4% 87.3% 97.5% 10% 0% RO BG HU BE MT PT SI LT LV IT SK DE EL FR AT PL EE CY EU NL CZ IE UK LU ES DK FI SE 7. ábra. Mobilszélessáv-penetráció a tagállamokban (Forrás: Digital Agenda for Europe Scoreboard 2012) 2 24/52

25 Mobil-adatforgalom: Az egy előfizetőre jutó (átlagos) forgalmazott adatmennyiség szolgáltatónként eltérően ingadozik, de összességében folyamatosan csökkenő tendenciát mutat 3 annak ellenére is, hogy már két inkumbens mobilszolgáltató is bevezette a kereskedelmi LTE-szolgáltatását. Ez a trend élesen szemben áll az Európai Bizottság által EU-szinten jelzett erőteljes növekedéssel 4. A mobil-adatforgalom iránti fogyasztói igény jövőbeni további növekedése nem kérdéses. Bár mértékéről jelentősen eltérő előrejelzések ismertek, de abban minden prognózis egyetért, hogy a növekedés üteme soha nem látott méreteket ölt az elkövetkezendő évek során. Az Európai Bizottság által kiadott Digital Agenda for Europe Scoreboard 2012 előrejelzése szerint 2013-ban Európában az okostelefonok átlagos mobiladatmennyiség-fogyasztása meg fogja haladni a havi 2,5 Gbyteot. A Magyarországon jelenleg publikusan elérhető közepes árkategóriájú okostelefontarifákban foglalt havi adatmennyiség jóval ez alatt van. Ráadásul jelenleg a három inkumbens mobilszolgáltató közül kettő korlátozza vagy blokkolja az internetalapú hang- és videohívások indítását és számos népszerű internetes alkalmazás használatát (pl. Skype, WhatsApp, Viber, MSN), még az egyébként erősen forgalomkorlátos tarifacsomagokban is. 5 Ezen adatok arra engednek következtetni, hogy Magyarországon a ténylegesen mért adatmennyiség-fogyasztást vélhetően nem a piaci kereslet, hanem a kínálati oldal korlátai fojtják vissza a növekedéstől. Figyelembe véve a fenti tendenciákat és jelentős lemaradásunkat, a tervidőszak legfontosabb célkitűzésének az európai átlaghoz való mielőbbi felzárkózást tartjuk a mobil szélessávú lefedettség, penetráció, valamint a forgalmazott adatmennyiség dinamikus növelése tekintetében. A hálózati infrastruktúrán alapuló verseny élénkítése: A további spektrumértékesítések és egy 4., saját frekvenciakészlettel, infrastruktúrával rendelkező szolgáltató lehetséges megjelenése a mobilpiacon kijelölheti az utat a tervidőszakban a hálózati infrastruktúrán alapuló verseny erőteljesebb ösztönzéséhez és ezzel a ténylegesen szélessávú mobil-adatlefedettség bővüléséhez, a penetrációnövekedés felgyorsításához, az adatforgalom fellendítéséhez, illetve az alkalmazásspecifikus korlátozásoktól mentes mobilinternet-csomagok széles tömegek számára, elérhető áron való hozzáféréséhez. Az egészséges piaci működés érdekében egy, a piacra új szereplőként belépni kívánó szolgáltatónak meg kell adni azt a támogatást, amit a szabályozói oldalról jelenleg is alkalmaz a hatóság. Ezek közül a legfontosabbak a frekvenciadíjakra érvényes kedvezmények, a belföldi roaming igénybevételének lehetősége. Virtuális mobilszolgáltatók (MVNO 6 ): Jelenleg kétféle, szélesebb körben elfogadott MVNOdefiníció létezik. Az NRF alapján nem tekinthető MVNO-nak az a szolgáltató, amely nem végez jelátvitelt, így saját vagy bérelt infrastruktúrával sem rendelkezik, csupán az MNO Forrás: az érintett mobilszolgáltatók Általános Szerződési Feltételei. 6 Mobile Virtual Network Operator. 25/52

26 viszonteladója. A megengedőbb megközelítés szerint MVNO-nak tekintendő az a kereskedelmi vállalkozás is, amely nem végez jelátvitelt, és az MNO eredeti szolgáltatásának átszínezésével, átcsomagolásával kialakított terméket értékesít, illetve ilyen szolgáltatást nyújt saját márkanév alatt. A hatóság nyilvántartása alapján jelenleg 8 MVNO nyújt szolgáltatást, ugyanakkor az NRF-alapú meghatározás alapján csak egy szolgáltató minősül MVNO-nak. A mobilinternet-lefedettség szempontjából értelemszerűen az MVNO-k megjelenése nem hozott előrelépést, de egyelőre a mobilinternetpenetráció-növekedés üteme sem és a forgalomnövekedés trendje sem mutat pozitív változást az MVNO-k megjelenése óta. PMR, PAMR: Polgári célú analóg PMR-rendszerek a 80 MHz-es, a 160 MHz-es és a 450 MHz-es sávokban használhatók, de a tervek szerint a 80 MHz-es sávból fokozatosan eltűnnek, helyettük polgári célú digitális PMR-rendszerek jelenhetnek meg a MHz-es tartomány, illetve a MHz-es tartomány egyes sávrészeiben. Habár a hatályos FNFT 7 megnyitotta a MHz-es sávot, digitális nyilvános hozzáférésű mozgórádió-rendszerek (PAMR) még nem jelentek meg. Nem polgári célú, TETRA technológiájú digitális PMR-rendszert (EDR, Egységes Digitális Rádiórendszer) a hazai készenléti szervek használnak a / MHz-es sávban. WLAN, WiMAX: WAS/RLAN hálózatok üzemelhetnek a 2,4 2,4835 GHz-es, az MHz-es frekvenciasávokban kültéri felhasználások céljára, az MHz-es sávban és az GHz-es sávban több gigabites beltéri felhasználás céljára. RLAN-hálózatok a 2,4 GHz-es frekvenciasávban üzemelnek. Hazai népszerűségük hosszú ideje töretlen, ami egyrészt az eszközök alacsony árfekvésének, a könnyű telepíthetőségnek, másrészt a 2,4 és az 5,5 GHz-es sávok engedély- és díjmentes használatának köszönhető. A WLAN-hálózatok használatát jelentősen növeli, hogy az okostelefon-használók a nagyobb adatmennyiséget nem a mobilhálózaton keresztül, hanem WLAN-hálózatokon keresztül töltik le, optimalizálva a költségüket. A WiMAX-hálózatok több frekvenciasávban is üzemeltethetők, így a 2,3 GHz-es, a 2,6 GHzes és a 3,5 GHz-es engedélyköteles sávokban, illetve a 2,4 GHz-es, az 5,6 GHz-es és az 5,8 GHz-es engedélymentes sávban. A 3,5 GHz-es engedélyköteles sávban 2001-ben, az első hazai frekvencia-árverés keretében értékesítettek pont-többpont mikrohullámú átviteltechnikai rendszerek céljára kijelölt blokkokat, melyeket akkor öt hazai szolgáltató nyert el. Néhány nyertes kis területeket lefedő WiMAX-hálózatokat is telepített az elnyert sávokban. E blokkok használati joga december 31-ével lejár. 7 A frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról szóló 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet. 26/52

27 Műsorszórás: A törvény értelmében 8 a digitális audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a digitális átállásnak legkésőbb december 31-ig kell megvalósulnia oly módon, hogy a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a közszolgálati médiaszolgáltatás a digitális televízióműsor-szórási szolgáltatáson keresztül, és a lakosság számára a kiskereskedelmi forgalomban elérhetőek legyenek a vételi eszközök. A digitális átállás során felszabaduló MHz-es digitálishozadék-sávot az Európai Közösségen belül mobilcélra fogják felhasználni. Ukrajna a sávban katonai alkalmazásokat üzemeltet, melyek zavart okozhatnának a hazai mobilcélú felhasználásban. Ukrajna ezeknek az eszközöknek a sávból való kivonását 2015-ig nem is tervezi. Ezért kimondottan nagy eredménynek tekinthető, hogy a magyar spektrumgazdálkodó a térségben elsőként koordinációs megállapodást kötött Ukrajnával a sáv határ menti felhasználásáról. A sávban jelenleg az Antenna Digitális Televízió Műsorterjesztő Kft. digitális földfelszíni televízióműsor-szórásra használt C multiplexe, valamint az A multiplex néhány adója üzemel, így a sáv mobilcélra való kijelölése esetén a MHz-es sávban üzemelő DVB-T adók frekvenciamigrációjára lesz szükség. A frekvenciamigráció 2012-ben megkezdődik, és december 31-ig le is zárulhat. A digitális átállás és a csatornacserék elhúzódását el kell kerülni, mert ez a sáv hazai mobil szélessávú felhasználását is késleltethetné. Műholdas műsorterjesztés: A műholdas műsorterjesztés hazai helyzete technológiai szempontból az elmúlt négy évben jelentősen nem változott, azonban piaci szempontból rendkívül meghatározó változás következett be, ugyanis a korábban egyszereplős piacon már négy szolgáltató tevékenykedik. Az NMHH televíziós gyorsjelentései szerint műholdas műsorterjesztési szolgáltatást 2009 júniusában közel 722 ezren, 2012 októberében már 893 ezren vettek igénybe. A 4 műholdas szolgáltató piaci részesedésében jelentős átrendeződés történt az elmúlt években, a korábbi piacvezető szolgáltató már csak a 3. a négyszereplős piacon, az első két helyet az új feltörekvők foglalják el. A 4 műholdas szolgáltató díjköteles műsorcsomagjain kívül már ingyenesen is igénybe vehetők műholdas vétellel (az Eurobird9A műholdon) a hazai közszolgálati médiumok műsorai (Duna, Duna World, m1, m2 és a Magyar Rádió). A mikrohullám használata: A mikrohullámú átviteltechnika területén a 3,5 GHz-es sávtól a 72 GHz-ig vannak használói igények. Mindegyik sávnak vannak kedvező és hátrányos tulajdonságai. A tendencia, hogy az alacsonyabb sávok iránti használati igény növekszik. A magasabb sávokban inkább az új kis távolságú, nagy kapacitású rendszereket alkalmazzák. Valószínűsíthető, hogy az egyre költségesebb használat miatt a magasabb frekvenciák iránti kereslet mérsékelt lesz. 8 Dtv. 38. (1). 27/52

28 SRD: A kis hatótávolságú SRD (Short Range Devices) eszközök az elmúlt négy évben a felhasználók egyre szélesebb körében váltak elérhetővé, alkalmazási körük is jelentősen bővült. Az eszközök sokféle frekvenciasávban üzemelnek, működési frekvenciasávjaik nem engedélykötelesek, számos szolgálat, szolgáltatás működésében zavart okozhatnak. E problémák kezelése és kiküszöbölése fontos feladat. Egyéb szolgálatok: A felsoroltakon kívül jelen lévő szolgálatok fontos társadalmi, honvédelmi, élet- és vagyonvédelmi, kutatási szerepet töltenek be, de a spektrumhasználat, valamint a használat alapján történő díjfizetés szempontjából a rádióspektrum-stratégia tekintetében kevésbé publikusak vagy relevánsak, ezért ezen területek elemzésétől itt eltekintünk. Polgári és nem polgári célú használat: A Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (KFGH) által a jelenlegi FNFT 9 felülvizsgálattervezete alapján készített spektrumgazdálkodási statisztika szerint összesen 599 darab polgári, nem polgári, illetve közös célú frekvenciasáv létezik. Ebből pl. 62 olyan, amelyben polgári célú, nem polgári célú és közös felhasználások egyaránt működhetnek. A KFGH statisztikája szerint a polgári célú frekvenciasávok sávszélessége összesen 254,51 GHz, a nem polgári célú sávok mérete összesen 78,355 GHz, míg a közös használatú sávok 157,434 GHz szélességűek. A különböző célú sávfelhasználások átfedése miatt a teljes felosztott frekvenciasáv összesen 275 GHz. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy jelentős a polgári célú felhasználások, a nem polgári célú felhasználások, illetve a közös felhasználású sávok aránya. A sávok darabszáma szerint a polgári célú frekvenciasávok aránya 49 57%, míg a nem polgári célú sávok aránya 14 35% között mozog a különböző frekvenciatartományokban. Míg ez az arány a sávok szélessége tekintetében polgári célú frekvenciasávok esetén 51 63%, nem polgári célú sávok esetében 11 31%. A KFGH munkájának is köszönhetően számos frekvenciasávban elhárultak az akadályok az adott sáv polgári célú felhasználása elől, így többek között: a MHz-es sávban, ahol sávátrendezést követően, december 31-ével polgári célú szélesebb sávú PAMR rendszerek bevezetésére alkalmas 5 frekvenciablokkot alakítottak ki, a MHz-es sávban, ahol a sávot december 31-ével felszabadították a nem polgári célú alkalmazások alól, a 900 MHz-es sávban, ahol az E-GSM-sávrészt december 31-ével felszabadították a nem polgári légi rádiónavigációs alkalmazások alól, 9 A frekvenciasávok nemzeti felosztásának megállapításáról szóló 346/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet. 28/52

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

A vezeték nélküli mikrofonok (PMSE) felhasználásának feltételei

A vezeték nélküli mikrofonok (PMSE) felhasználásának feltételei A vezeték nélküli mikrofonok (PMSE) felhasználásának feltételei A nemzetközi szabályozási környezet jellemzői, megoldási irányok Előadó: Berecz László Diasor: Bálint Irén Berecz László 2013. április 16.

Részletesebben

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM

Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai. Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Digitális Nemzet Az infokommunikációs iparág stratégiai irányai Nyitrai Zsolt Infokommunikációs államtitkár, NFM Szervezet Infokommunikációs Államtitkár Hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes

Részletesebben

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés

A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés A Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósítását segítő feltételrendszerek, Jogi akadálymentesítés dr. Pócza András főosztályvezető Infokommunikációért Felelős Helyettes Államtitkárság Európai Uniós

Részletesebben

A WRC-15 Rádiótávközlési Világértekezletre történő felkészülés jelenlegi helyzete. CPG PTD munkacsoport. Bálint Irén Spektrumgazdálkodási osztály

A WRC-15 Rádiótávközlési Világértekezletre történő felkészülés jelenlegi helyzete. CPG PTD munkacsoport. Bálint Irén Spektrumgazdálkodási osztály Bálint Irén Spektrumgazdálkodási osztály 2013. november 8. A WRC-15 Rádiótávközlési Világértekezletre történő felkészülés jelenlegi helyzete CPG PTD munkacsoport CPG PTD munkacsoport 2 Feladatok : a WRC-15

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései

Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Helyzetértékelés és a Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) célkitűzései Dr. Solymár Károly Balázs helyettes államtitkár HTE MediaNet 2013 konferencia 2013. Október 3. Velence Bevezetés Miért volt

Részletesebben

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében

Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Szabályozás és ösztönzés a magyar információs társadalom építésében Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettes Információs társadalom és tartalomfogyasztás 2012. június 14. Globális trendek európai és nemzeti

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

1. Konzultációs kérdések

1. Konzultációs kérdések ÖSSZEFOGLALÓ a 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávban fennálló frekvenciahasználati jogosultságok meghosszabbítása, valamint a jogosultságok lejáratának harmonizálása tárgyában tartott konzultációról

Részletesebben

Frekvenciagazdálkodás és ami mögötte van

Frekvenciagazdálkodás és ami mögötte van DigitMicro 1 Frekvenciagazdálkodás és ami mögötte van Szabályozás és alkalmazási lehetőségek minimum 2011.május 7. Széles István Távközlési Tanácsadó DigitMicro 2 Tartalom 1. Rövid tájékoztató a frekvenciagazdálkodás

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 2. Konzultáció Hatékonyan működő versenypiac és a szolgáltatók közti kapcsolatok Konzultáció A konzultációk szerepe Az érintettek

Részletesebben

Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra

Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra Az OTT szolgáltatások hatása a távközlési piacokra dr. Bartóki-Gönczy Balázs Szabályozói szemszögből Távközlési Világnap Győr 2015.05.13. Tartalomjegyzék 2 1) Mit értünk OTT szolgáltatás alatt? 2) Mobil

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Stratégiai koncepció kialakításának logikája Budapest, 2005. október 17. A BCG TANÁCSADÓI TÁMOGATÁST NYÚJT AZ NHH-NAK A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSÁBAN BCG nyilvános

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába

A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába IP/08/1422 Brüsszel, 2008. szeptember 29. A Bizottság konzultációt indított arról, hogyan kerülhetne Európa a Web 3.0-ra való átállás élvonalába Európa vezető szerepet tölthetne be az internet következő

Részletesebben

Televíziós gyorsjelentés. 2012. május

Televíziós gyorsjelentés. 2012. május Televíziós gyorsjelentés 2012. május ezer Televízió gyorsjelentés, 2012. május Adatszolgáltatók: Magyar Telekom Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,

Részletesebben

Televíziós gyorsjelentés. 2014. november

Televíziós gyorsjelentés. 2014. november Televíziós gyorsjelentés 2014. november ezer Televízió gyorsjelentés, 2014. november Adatszolgáltatók: Magyar Nyrt., Invitel Zrt., UPC Magyarország Kft., Kft., PR-TELEKOM Zrt., Tarr Kft., ViDaNet Zrt.,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

WRC-15. Földi mozgó szolgálat. 1.1./1.2./1.3. napirendi pontok. Bálint Irén Dr. Ulelay Emília. NMHH Tájékoztató Fórum

WRC-15. Földi mozgó szolgálat. 1.1./1.2./1.3. napirendi pontok. Bálint Irén Dr. Ulelay Emília. NMHH Tájékoztató Fórum WRC-15 Bálint Irén Dr. Ulelay Emília Földi mozgó szolgálat Infokommunikációs erőforrások divízió 1.1./1.2./1.3. napirendi pontok 2015. február 26. NMHH Tájékoztató Fórum ITU-R szintű felkészülés 2 CPM-15

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatásokhoz. frekvenciahasználati jogosultságok

Szélessávú szolgáltatásokhoz. frekvenciahasználati jogosultságok Szélessávú szolgáltatásokhoz kapcsolódó frekvenciahasználati jogosultságok tárgyában kiírt pályázat dokumentációja Budapest, 2014. május 22. 1 Tartalomjegyzék I. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK...9 1.1. FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK...9

Részletesebben

Az EU 2020-as szélessávú fejlesztési célkitűzéseiből fakadó

Az EU 2020-as szélessávú fejlesztési célkitűzéseiből fakadó Az EU 2020-as szélessávú fejlesztési célkitűzéseiből fakadó szabályozási, tervezési és megvalósítási kihívások Elnök, EQnet Zrt. Ügyvezető, CONTEL Kft. Az EU 2020 fejlesztési kihívásai HTE Infokom 2014

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

Fő elvek és célok az átalakítás mögött

Fő elvek és célok az átalakítás mögött Rendelettervezet a mikrohullámú összeköttetések frekvenciadíjairól Ilyés Márton Módszertani és Piacelemzési Főosztályvezető Vári Péter Frekvencia- és Azonosító-gazdálkodási Főosztályvezető Budapest, 2011.

Részletesebben

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály

A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon. Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály A fiskális keretrendszer megújítása az Európai Unióban és Magyarországon Tavaszi Zsolt főosztályvezető Államháztartási Szabályozási Főosztály Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság Válság államadósság

Részletesebben

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására vonatkozó rádióspektrum-stratégiai és frekvenciagazdálkodási

Részletesebben

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására

A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására vonatkozó rádióspektrum-stratégiai és frekvenciagazdálkodási

Részletesebben

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes

A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe. Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes A Magyar Posta aktualitásai és jövőképe Előadó: Rajnai Attila vezérigazgató-helyettes 1 Magyar Posta aktuális adatai 2 Árbevétel megoszlás 2011 Kb. a tevékenységek 1/5-e ÁFA-köteles Pénzforgalom 13% Egyéb

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

MÉRÉS, FREKVENCIAGAZDÁLKODÁS

MÉRÉS, FREKVENCIAGAZDÁLKODÁS Frekvencia - és Azonosítógazdálkodási Főosztály, Mérésügyi Főosztály 2 BEKÖSZÖNTŐ CÉL MÉRÉS, FREKVENCIAGAZDÁLKODÁS AZ OKTATÁS Az oktatási intézmények hallgatóinak szeretnénk bemutatni a Nemzeti Média-és

Részletesebben

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között

Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra

Részletesebben

A 800 MHz-es digitális hozadék sáv jelentősége mobil szolgáltatói szempontból

A 800 MHz-es digitális hozadék sáv jelentősége mobil szolgáltatói szempontból A 800 MHz-es digitális hozadék sáv jelentősége mobil szolgáltatói szempontból dr. Fiala Károly senior szakértő Magyar Telekom Nyrt. 2013. március 12. Az előadás helyszíne: HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TUDOMÁNYOS

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

MUNKATERV NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG

MUNKATERV NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MUNKATERV NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG 2015 Tartalom Bevezetés... 3 Verseny- és beruházásösztönzés a fenntartható verseny érdekében... 3 A demokratikus nyilvánosság és a közérdek védelme, valamint

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök

A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások. Király Júlia, alelnök A megtakarítások jelentősége makrogazdasági szempontból, aktuális pénzügyi stabilitási vonatkozások Király Júlia, alelnök Mindennapi Pénzügyeink konferencia 212. ius 14. Stabilitás és növekedés: lehet-e

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július

Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július Kitöltési útmutató A NEM ELŐFIZETÉSES MŰSORTERJESZTÉS KÉRDŐÍVHEZ (2011-2012) 2013. július Fogalmak CU: Capacity Unit Kapacitás egység. Dtv.: 2007. évi 74. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás

Részletesebben

A jövő szabályozási kihívásai

A jövő szabályozási kihívásai 1 A jövő szabályozási kihívásai Aranyosné dr. Börcs Janka NMHH Főigazgató HTE Médianet 2015 2015.10.09. Egységes Európai Digitális Piac Stratégia 2 Digitális termékek elérhetővé tétele Digitális hálózatok

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina

Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok. Dr. Rozgonyi Krisztina Az audiovizuális művekhez való online hozzáférés megkönnyítése az Európai Unióban: magyar javaslatok Dr. Rozgonyi Krisztina Előzmények 1. Európai Bizottság COM(2012)789 számú, az egységes digitális piacon

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább. 2013.10.03. Bancsics Ferenc Projekt koordinátor

NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább. 2013.10.03. Bancsics Ferenc Projekt koordinátor NEMZETI HÁLÓZATFEJLESZTÉSI PROJEKT (NHP) Ezidáig és tovább 2013.10.03. Bancsics Ferenc koordinátor http://www.hte.hu/web/infokom2012/program#kormányzatiinfokommunikáció 2 Az indulás 2011. július: Az Állam

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Tovább javul a digitális földfelszíni televízió vételi lehetősége Változások a közszolgálati televíziós programok digitális földfelszíni sugárzásában

Tovább javul a digitális földfelszíni televízió vételi lehetősége Változások a közszolgálati televíziós programok digitális földfelszíni sugárzásában SAJTÓKÖZLEMÉNY Budapest 2011. szeptember 27. Tovább javul a digitális földfelszíni televízió vételi lehetősége Változások a közszolgálati televíziós programok digitális földfelszíni sugárzásában 2011.

Részletesebben

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése

A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése A KIV területi és helyi feladataival kapcsolatos követelményeinek ismertetése Tematikus Értekezlet 2012. január 23. Dr. Bognár r Balázs PhD tű. őrnagy, osztályvezető Biztonság az, amivé tesszük! /Prof.

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ ELŐADÁS BETEKINTÉST AD A HATÓSÁG SZÉLESSÁV-MÉRŐ PROGRAMJÁBA. 2012.10.16. 2

BEVEZETÉS AZ ELŐADÁS BETEKINTÉST AD A HATÓSÁG SZÉLESSÁV-MÉRŐ PROGRAMJÁBA. 2012.10.16. 2 2 BEVEZETÉS AZ NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG ELKÖTELEZETT A SZÉLESSÁVÚ SZOLGÁLTATÁSOK ELTERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉBEN, A FOGYASZTÓI TUDATOSSÁG NÖVELÉSÉBEN. A FOGYASZTÓ ÁLTALÁBAN GYAKRAN AZ ISMERETEK

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

Az Internet jövője Internet of Things

Az Internet jövője Internet of Things Az Internet jövője Dr. Bakonyi Péter c. docens 2011.01.24. 2 2011.01.24. 3 2011.01.24. 4 2011.01.24. 5 2011.01.24. 6 1 Az ( IoT ) egy világméretű számítógéphálózaton ( Internet ) szabványos protokollok

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020.

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020. Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban

Részletesebben

Rádióalkalmazási Táblázat

Rádióalkalmazási Táblázat 1. melléklet a /2011. (....) NMHH rendelethez Rádióalkalmazási Táblázat Frekvenciasávok és rádiószolgálatok Rádióalkalmazások Nemzetközi és hazai ok Speciális feltételek, egyedi követelmények 9 khz alatt

Részletesebben

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal

A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal A K+F és az innováció támogatása II. Nemzeti Fejlesztési Tervünkben (2007-2013) Dr. Halm Tamás elnökhelyettes Nemzeti Fejlesztési Hivatal 900 800 700 600 Kohéziós támogatások 2000-2013 (Phare, ISPA, SAPARD,

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA

SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Tóth László stratégiai igazgató SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA Fórum Budapest 2005.10.17 A SZABÁLYOZÁSI STRATÉGIA MIND AZ NHH, MIND A PIAC DÖNTÉSHOZATALAIT TÁMOGATNI KÍVÁNJA Stratégiaalkotás három

Részletesebben

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében

A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében A Megújuló Energiaforrás Irányelv és a Nemzeti Cselekvési Terv szerepe a 2020 as célok elérésében Szélenergia a tények szélenergia integrációja Magyarországon, EWEA Budapest, 2009 június 12. EUROPEAN COMMISSION

Részletesebben

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE

FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE FELSŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÖZÉP- ÉS HOSSZÚ TÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE Felsőtárkány, 2013. március 27. I. TÁRSADALMI KÖRNYEZET: A közszférában is jelentkező folyamatos változások többek között

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság rádióspektrum-stratégiája 2016 2020 ÖSSZEFOGLALÓ Készítette: NMHH 2015. augusztus 2016. május Tartalom TARTALOM... 2 1. A RÁDIÓSPEKTRUM-STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNAK CÉLJA,

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010

Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 Az elektronikus hírközlés jogszabályi hátterének átfogó felülvizsgálata 2010 1. Konzultáció Megbízható és korszerű hírközlési szolgáltatások a fogyasztóknak és a fogyasztókért Előzmények A januárban hatályba

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24.

L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. L 342/20 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.12.24. A BIZOTTSÁG 2150/2005/EK RENDELETE (2005. december 23.) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról (EGT vonatkozású

Részletesebben

n"tn Tárgy: a Nemzeti Hírközlési Hatóság BP-14418-15/2004. számú határozata jogosultságának meghosszabbítása

ntn Tárgy: a Nemzeti Hírközlési Hatóság BP-14418-15/2004. számú határozata jogosultságának meghosszabbítása n"tn NEMZETI MÉDIA- ÉS HfRKÖZLÉSI HATÓSAG 1133 Budapest, Visegrádi utca 106, Levélcim: 1376 Budapest, Pf. 997 Telefon: (+361) 468 OSOO Fax: (+361) '!68 OS09 Email: info@nmhh.hu Web: www.nmhh.hu Tárgy:

Részletesebben

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár

Biztos alapok az innovációhoz. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár Biztos alapok az innovációhoz DR. PALKOVICS LÁSZLÓ felsőoktatásért felelős államtitkár EU Innovációs Eredménytábla (2013) Az innováció dimenziói Potenciálok Piaci tevékenység Eredmények Humánerőforrás

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

Hálózatsemlegesség - egységes internet szolgáltatás-leíró táblázat

Hálózatsemlegesség - egységes internet szolgáltatás-leíró táblázat Start Kínált letöltési sebesség (Mbit/s) 10,00 Kínált feltöltési sebesség (Mbit/s) 2,00 Csomagban foglalt adatforgalom (le- és feltöltés - GB) 0,195 módokra vonatkozó Egyéb 4G/LTE hálózat nem elérhető

Részletesebben

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22

Adócsalás elleni küzdelem: az Európai Bizottság tanulmányt adott ki az uniós szintű áfa-hiányról 2009 november 01., vasárnap 22:22 Az adókijátszás és adócsalás elleni stratégiája keretében az Európai Bizottság a mai napon tett közzé egy külső tanácsadó cég által készített, 25 tagállamra kiterjedő tanulmányt a fizetendő és ténylegesen

Részletesebben

Tomka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető tomka@nmhh.hu

Tomka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető tomka@nmhh.hu omka Péter NMHH, Mérésügyi főosztályvezető tomka@nmhh.hu 2 A KIINDULÁSI KÉRDÉSEK DIGIAL DIIDEND / DIGIÁLIS HOZADÉK 69 862 MHz 68 858 MHz 67 850 MHz EuroDOCSIS 3.0 frekvenciák 66 MOZGÓ 64 842 MHz 63 834

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia

A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia A Nemzeti Infokommunikációs Szakpolitikai Stratégia Rövid helyzetkép 2013. január 26. Kelemen Csaba 1 Az Infokommunikációért felelős Államtitkárság felépítése A főosztály feladatai: Infokommunikációs Államtitkárság

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

digitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24.

digitális gazdaság digitális digitális társadalom tartalom Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes 2014. március 24. digitális digitális gazdaság társadalom digitális tartalom 2014. március 24. Dr. Kelemen Csaba Főosztályvezető-helyettes AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ JELENTŐSÉGE MAGYARORSZÁGON A GDP mintegy 12%-át adja A távközlési

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 7. HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János 2 Műholdas kommunikáció 3 VSAT A VSAT hálózat előnyei 4 Rugalmas, gyors telepíthetőség Ország régió teljes lefedése Azonnali kommunikáció lehetősége Földi infrastruktúrától

Részletesebben

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi

Dr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században

Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Energiamenedzsment kihívásai a XXI. században Bertalan Zsolt vezérigazgató MAVIR ZRt. HTE Közgyűlés 2013. május 23. A megfizethető energia 2 A Nemzeti Energiastratégia 4 célt azonosít: 1. Energiahatékonyság

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁS ÉVKÖZI ADATAI

AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁS ÉVKÖZI ADATAI FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM 11 Budapest, Fő u. 44-50. Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben