A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására

Átírás

1 A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság előkészítő dokumentuma és konzultációs kérdései a mobilszolgáltatásokra kijelölt spektrumkészlet hasznosítására vonatkozó rádióspektrum-stratégiai és frekvenciagazdálkodási elvekről, ezen spektrumkészlet, valamint a 3700 MHz-es frekvenciasáv hasznosításáról tartandó nyilvános meghallgatásra

2 Bevezetés Jelen nyilvános konzultációs dokumentumot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) a december 12-én 10 órára meghirdetett nyilvános meghallgatására teszi közzé véleménykérés céljából, tájékozódva az érintettek álláspontjáról az EU harmonizált 800, 900, 1800, 2100 és 2600 MHz frekvenciasávok és a 3700 MHz spektrum használatát illetően, illetve egy potenciális negyedik mobil szolgáltató piacra lépéséhez kapcsolódó kérdésekben. A dokumentum felépítése a következő: az első fejezet áttekintést nyújt a mobil szolgáltatásokra rendelkezésre álló és felszabaduló frekvenciasávokról, a második fejezet ismerteti az NMHH spektrumgazdálkodásának a mobilhang- és mobiladat-szolgáltatáshoz kapcsolódó stratégiai céljait, a harmadik fejezet pedig ismerteti a konzultációs kérdéseket. A dokumentum két függeléket is tartalmaz: az első függelék további kiegészítő információkat közöl a magyarországi mobilpiac helyzetéről, a második függelék pedig kitekintést ad az EU harmonizált mobil frekvenciasávokkal kapcsolatos európai spektrumgazdálkodási trendekre. 2

3 1. fejezet: A frekvenciasávok áttekintése 1. A magyarországi mobil szolgáltatásokra rendelkezésre álló és felszabaduló frekvenciasávok helyzetének áttekintése Mobil magsávok: A lenti ábrán a 800, 900, 1800, 2100, 2600 MHz-es frekvenciasávok és azok jellemző tulajdonságai, valamint az ezekben a sávokban használható technológiák láthatóak. Az 1 GHz alatti sávok a terület lefedésére, az 1 GHz felettiek az adott földrajzi területen a kapacitásnövelésére szolgálnak. Az ábra bemutatja az egyes frekvenciasávokban jelenleg rendelkezésre álló összes spektrum kapacitást is. 3

4 A következő ábra a duplex frekvenciasávok jelenlegi kiosztását mutatja szolgáltatónkénti bontásban. Tekintettel arra, hogy a Fővárosi Törvényszék ez irányú ítéletének végrehajtását a Kúria felfüggesztette, függő tételként piros színnel jelöltük a korábbi EGSM sáv árverésének eredményeként rendelkezésre álló teljes sávszélességet. Magyarországon a 900, 1800, 2100 MHz-es sávokban a szolgáltatók több eljárás során szerezhettek frekvenciablokkokat, ennek megfelelően azok használati feltételei, illetve használatuk lejárati ideje eltérő ban, majd 1999-ben koncessziós szerződés keretében kaphatták meg a szolgáltatók a 900 MHz-es, valamint az 1800 MHz-es frekvenciasávok használati jogát. A szolgáltatókat az állam koncessziós pályázatok útján választotta ki. A koncessziós szerződések (az elektronikus hírközlési törvényben foglalt átalakítást követően hatósági szerződések) lényegében a frekvenciahasználati jogra vonatkozó megállapodásokat tartalmazzák, amelyekben a jogosultság időtartamát hagyományosan 15 évben állapították meg és amely időtartamot az állam diszkrecionális döntése körében 7,5 évvel meghosszabbíthat. Az 1993-ban kiosztott GSM 900-as frekvenciahasználati jogosultságokra vonatkozó szerződések (Telenor [Pannon GSM] és Magyar Telekom [T-Mobile]) 2008-ban lejártak. A jogosultságok meghosszabbítására a meglevő koncessziós szerződések keretei között 2007-ben került sor. Az 1999-ben kiosztott GSM 900-as és DCS 1800-as jogosultságok (Vodafone 900,1800 MHz; Telenor, Magyar Telekom 1800 MHz) 2014-ben járnak le. A frekvenciadíj-rendszer évi újraszabályozásával párhuzamosan a szerződésekben a sávdíj bevezetése is megtörtént. Ennek megfelelően mindhárom magyarországi mobilszolgáltató koncessziós szerződése, az új frekvenciadíj-fizetési szabályoknak megfelelően módosítása került. A fenti módosításon túl, 2011-ben a Telenor, valamint a Magyar Telekom kezdeményezte a PANNON GSM Zrt. (névváltoztatás után Telenor), a Magyar Telekom Nyrt. és a gazdasági és közlekedési miniszter által a GSM 900 és DCS 1800 rendszerű nyilvános mobilrádiótelefon-szolgáltatás nyújtására irányuló november 8-án aláírt egységes szerkezetbe foglalt koncessziós szerződés módosítását. A módosítási igényt a szolgáltatók a megváltozott jogszabályi környezet alapján lehetővé vált új technológia bevezetésének lehetősége miatt kezdeményezték. A Vodafone Zrt. koncessziós szerződésének módosítására április 6-án került sor, amelynek eredményeként a másik két mobil rádiótelefon szolgáltatóéhoz hasonlóan, a hatályos szabályozáshoz igazított, a frekvenciahasználati jogosultságra szűkített, egységes szerkezetű szerződés jött létre. 4

5 Az alábbi ábra a koncessziós szerződésekben foglalt frekvenciasávok használati jogosultságának lejárati idejét mutatja be: Magyar Telekom (WESTEL) Telenor (Pannon GSM Rt.) Vodafone Rt. (V.R.A.M.) GSM 900 DCS május október 7. (meghosszabbítással) (meghosszabbítás nélkül) május október 7. (meghosszabbítással) (meghosszabbítás nélkül) október október 8. (meghosszabbítás nélkül) (meghosszabbítás nélkül) A Telenor és a Magyar Telekom koncessziós szerződése alapján mindkét szolgáltató 900 MHzes frekvenciasáv tekintetében fennálló jogosultsága május 4-én jár le, amely már nem hosszabbítható, tekintettel a korábbi 7,5 éves hosszabbításra. A Telenor és a Magyar Telekom 1800 MHz-es frekvenciasáv tekintetében fennálló jogosultsága október 7-én jár le. A Vodafone esetén mind a 900 MHz-es, mind pedig az 1800 MHz-es frekvenciahasználati jogosultság október 8-án jár le. A Telenor és Magyar Telekom 1800 MHz-es frekvenciasávja tekintetében, továbbá a Vodafone 900 MHz-es és 1800 MHz-es frekvenciasávja tekintetében az állami fél diszkrecionális jogkörébe tartozik a jogosultságok időtartamának további 7,5 évvel történő meghosszabbítása. A 3G technológia bevezetése érdekében augusztus 31-én indult pályázati eljárás keretében, az inkumbens mobilszolgáltatók egy-egy 2100 MHz-es frekvenciablokk használatára is jogosultságot szereztek a következők szerint. Blokkok időosztásos duplex (TDD) frekvenciaosztásos duplex (FDD) Magyar Telekom A MHz MHz MHz Vodafone B MHz MHz MHz Telenor C MHz MHz MHz MHz K(2012) T V MT Magyar Telekom Vodafone Telenor Konzorcium (2012) TDD FDD MHz Magyar Telekom Vodafone Telenor konzorcium (2012) FDD A frekvenciahasználati jogosultságok időtartama a 2100 MHz-es frekvenciasáv vonatkozásában is 15 év, így ezen frekvenciahasználati jogosultságok 2019-ben járnak le. A frekvenciahasználati jogosultságok ezen esetben is 7,5 évvel hosszabbíthatóak meg az állami fél diszkrecionális jogkörben hozott döntése alapján. Az MHz-es és a MHz-es frekvenciasávnak az Unióban elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására alkalmas földfelszíni rendszerek érdekében történő harmonizálásáról szóló november 5-ei 2012/688/EU bizottsági végrehajtási határozat nemrégiben került elfogadásra. Újdonság a sáv használatának szabályozásában, hogy már nemcsak az UMTS technológia alkalmazása 5

6 megengedett, hanem hasonlóan a többi mobilszolgáltatás nyújtására használható közösségi szinten harmonizált frekvenciasávhoz (800 MHz, 900, 1800 MHz, 2,6 GHz), a technológia- és a szolgáltatássemlegesség elvének figyelembe vételével olyan harmonizált rendszer kialakítása történt meg, amely lehetővé teszi (UMTS-en kívüli) más technológiák alkalmazását is. A tagállami implementációs határidő június 30., azonban a tagállamok legfeljebb május 24-ig az implementáció tekintetében halasztást kérhetnek. A Telenor 2004-ben, a 2100 MHz-es frekvenciasávban megszerzett blokkja mellé további 14,8 MHz duplex 1800 MHz-es frekvenciablokk használati jogosultságát is megvásárolta. Ezen frekvenciablokk tekintetében a frekvenciahasználati jogosultság lejárati ideje 2019, amely határidő meghosszabbítása a fentebb kifejtettekkel egyezően lehetséges. EGSM-sáv (extended GSM) A 2009-es közösségi szabályozási csomagban a korábbi 900 MHz-es GSM-frekvenciasávot kibővítették egy 10 MHz-es duplex frekvenciablokkal, amely MHz/ MHz-es sávokban helyezkedik el. A GSM-irányelv implementálásának hatására a sáv értéke jelentősen megemelkedett annak köszönhetően, hogy ezen sávban is érvényesülnie kell a technológiasemlegesség követelményének és így megfelelő blokk-képzéssel biztosítható, hogy a GSM-technológia mellett UMTS- vagy LTEtechnológia is bevezethetővé váljon. Ezáltal lehetőség van a nagycellás mobil szélessávú előfizetői szolgáltatások elérése. (A technológiasemlegesség bevezetése előtt, valamint a jelenlegi hálózatok forgalmi viszonyait tekintve erre korábban nem volt lehetőség.) Az E-GSM sáv tekintetében az NMHH 2011 augusztusa és 2012 februárja között árverési eljárást tartott, amely eljárás eredményeképp egy 4. mobilszolgáltató (MPVI Zrt.) 5 MHz, a három inkumbens mobilszolgáltató pedig 2-2-1,8 MHz frekvenciablokkhoz jutott. A Fővárosi Törvényszék azonban a három inkumbens mobilszolgáltató keresete alapján az árverési eljárásban hozott határozatot teljes egészében hatályon kívül helyezte, ugyanakkor a Fővárosi Törvényszék ez irányú ítéletének végrehajtását a Kúria, a felülvizsgálati eljárásának befejezéséig felfüggesztette. 6

7 A 2011-es árverést lezáró hatósági döntésben a 900 MHz-es sávban a következő felhasználás került rögzítésre: 7

8 2. fejezet: Stratégia 1. Az NMHH spektrumgazdálkodáshoz kapcsolódó stratégiai céljai Az NMHH spektrumgazdálkodáshoz kapcsolódó stratégiai céljai a következők: a) Segíteni, ösztönözni, támogatni és szükség esetén a megfelelő intézkedések megtételével felgyorsítani a magyarországi szélessávú mobilinternet lefedettség növelését. b) Segíteni, ösztönözni, támogatni és szükség esetén a megfelelő intézkedések megtételével felgyorsítani a magyarországi szélessávú mobilinternet-penetráció növelését annak érdekében, hogy az ország közelebb kerülhessen az európai átlaghoz. c) Segíteni, ösztönözni, támogatni és szükség esetén a megfelelő intézkedések megtételével felgyorsítani a nyitott és korlátozások nélküli szélessávú mobilinternet használatot. Az NMHH egy nyilvános konzultációs folyamat keretében az érintett partnerekkel lefolytatott tanácskozást követően tárgyilagos, átlátható, arányos és az indokolatlan hátrányos megkülönböztetéstől mentes eszközökkel igyekszik kialakítani a célok eléréséhez szükséges feltételrendszert. Az NMHH legfőbb célkitűzése, hogy az európai frekvenciafelosztási rendszerrel, illetve az irányelvi szabályokkal összhangban átlátható, tárgyilagos, arányos és az indokolatlan hátrányos megkülönböztetéstől mentes eljárás során hasznosítsa a használati jogosultságokat, és ennek megfelelő engedélyezési feltételeket állapítson meg. 8

9 2. A magyarországi szélessávú mobilinternet szolgáltatás jelenlegi fejlődési iránya A következő szakasz röviden elemzi a magyarországi mobilinternet piac helyzetét és fejlődését az NMHH spektrumgazdálkodásának korábban meghatározott három fő stratégiai célja: a szélessávú mobilinternet lefedettség, a penetráció és a használat növelése tekintetében. 1. mutató: szélessávú mobilinternet lefedettség Az alábbi diagram a beltéri 3G mobilinternet lefedettség fejlődését mutatja be, amely az NMHH mobilinternetről szóló, a saját infrastruktúrával rendelkező három szolgáltató önkéntes adatközlését összegző havi gyorsjelentések adatainak felhasználásával került összeállításra. 1 A diagramból kiolvasható, hogy a 900 MHz-es sávon az új frekvenciablokkok kiosztása a saját infrastruktúrával rendelkező három szolgáltató tekintetében jelentős pozitív hatással járt a 3G szolgáltatások beltéri lefedettsége szempontjából, de legalábbis a keskenysávú mobilinternet hozzáférhetősége, a Kbit/s mobiladat lefedettsége vonatkozásában, amely jelenleg a népesség több mint 90%-a számára elérhető. A következő diagram a 3G/HSPA lakossági lefedettségét mutatja be a szolgáltatók önkéntes adatszolgáltatása alapján. A 3G/HSPA a mobilszolgáltatók saját definíciójától függően 2,0-2,1 Mbit/s letöltési, illetve 800 Kbit/s feltöltési sebességet jelent. (A Telenor nem közölt 3G/HSPA lefedettségi adatokat)

10 A diagram azt mutatja, hogy a valóban szélessávú HSPA mobilinternet szolgáltatás a magyar lakosság 40%-a számára továbbra sem elérhető, még az új 900 MHz-es frekvenciablokkok 2 kiosztása után sem. 2 A Telenor nem adta meg a 3G/HSPA lefedettséget. Azonban a körülmény, hogy a Telenor 3G lefedettsége jóval a Vodafoné alatt van, arra enged következtetni, hogy a Telenor 3G/HSPA lefedettsége sem éri el a Vodafone 3G/HSPA lefedettségét. 10

11 2. mutató: szélessávú mobilinternet penetráció Az Európai Bizottság alábbi referencia-index diagramja szerint 2012 januárjában az aktív szélessávú mobilinternet felhasználók magyarországi penetrációja a harmadik legalacsonyabb volt az európai országok között. Az érték az európai átlag felét, illetve a legfejlettebb országok penetrációjának egyötödét sem érte el. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 14.1% 14.4% 17.2% Mobil szélessáv penetráció - összes aktív felhasználó, január 19.1% 21.2% 27.5% 29.1% 29.6% 29.7% 31.5% 32.3% 35.0% 36.5% 38.7% 40.1% 41.4% 42.0% 42.7% 43.1% 49.2% 49.5% 60.0% 63.9% 64.8% 65.3% 80.4% 87.3% 97.5% 10% 0% RO BG HU BE MT PT SI LT LV IT SK DE EL FR AT PL EE CY EU NL CZ IE UK LU ES DK FI SE Forrás: Digital agenda for Europe scoreboard 2012 Az alábbi diagram a magyarországi aktív mobilinternet felhasználók számát mutatja, amely az NMHH mobilinternetről szóló, a saját infrastruktúrával rendelkező három szolgáltató önkéntes adatközlését összegző havi gyorsjelentések adatainak felhasználásával került összeállításra. Az ábra emellett a szélessávú mobilinternet Európai Unión belüli átlagos felhasználói penetrációját (43,1% 2012 januárjában) is bemutatja, a magyar népességre vetítetten.. 11

12 6,000 Forgalmat bonyolított mobilinternet előfizetések száma 60% Telenor Előfizetőszám, ezer 5,000 4,000 3,000 2,000 EU átlag penetráció növekedés 16pp év-év 1.3pp hó-hó Magyarország pen. növekedés 6.7pp év-év 0.6pp hó-hó 50% 40% 30% 20% Penetráció T-mobile Vodafone Összesen EU átlag magyar népességre vetítve 1,000 10% % Új 900 MHz-es frekvenciasávok liszenszelése A diagramból kiolvasható, hogy az új frekvenciablokkoknak a saját infrastruktúrával rendelkező három szolgáltató között való kiosztása a 900 MHz-es sávon, nem járt jelentős pozitív hatással a magyarországi aktív szélessávú mobilinternet-penetráció növekedése tekintetében az új frekvenciák kiosztása óta eltelt hat hónap alatt. A penetráció növekedési sebessége (2012 áprilisa és augusztusa között havonta átlagosan 0,7 százalékpont) szemmel láthatóan továbbra sem közelítette meg az átlagos európai növekedési sebesség mértékét (2010 júliusa és 2012 januárja között átlagosan 1,2 százalékpont), ami azt jelenti, hogy az új EGSM frekvenciák kiosztása ellenére isis egyre nő a lemaradásunk. 12

13 3. mutató: szélessávú mobilinternet használat Az alábbi diagram a magyarországi mobilinternet adatforgalom-mennyiségét mutatja be, amely az NMHH mobilinternetről szóló, a saját infrastruktúrával rendelkező három szolgáltató önkéntes adatközlését összegző havi gyorsjelentések adatainak felhasználásával került összeállításra. A diagramból kiolvasható, hogy a mobiladat-forgalom mennyisége a három mobilszolgáltató közül kettő esetében ugyan egyenletes növekedést mutatott, azonban az összesített adatforgalom 2011 és 2012 októbere között mért 44%-os éves növekedési üteme nemzetközi viszonylatban igen alacsonynak mondható. A Digital Agenda for Europe például 100%-os növekedési arányt jelzett a 2012 évi összeurópai mobil adatforgalomra vonatkozólag

14 Az alábbi diagram a mobiladat-használat éves magyarországi növekedési ütemét mutatja (minden hónapban az előző év azonos hónapi adatához viszonyítva). A diagram alapján az elmúlt két évben a mobiladat-használat növekedési üteme Magyarországon még csak a közelébe sem jutott az EU 2012-re jelzett éves 100%-os növekedési ütemének. A 900 MHz-es sávon az új frekvenciablokkoknak a három inkumbens mobilinternet-szolgáltató közötti kiosztása sem járt jelentős pozitív hatással a magyarországi mobil adatforgalmat illetően az új frekvenciák kiosztása óta eltelt hat hónap alatt. 14

15 Az alábbi diagram az aktív mobilinternet felhasználók havi átlagos internethasználatát mutatja be, amely az NMHH mobilinternetről szóló, a saját infrastruktúrával rendelkező három szolgáltató önkéntes adatközlését összegző havi gyorsjelentések adatainak felhasználásával került,összeállításra kiegészítve a Digital Agenda for Europe által jelentett és előre jelzett 2012-es európai adatokkal. Az utóbbi, EU-s előrejelzés lendületes növekedést mutat mindhárom fő mobilinternet-készülék kategóriában (okostelefonok, táblagépek és laptopok), illetve a (legkevesebb adatforgalmat bonyolító) okostelefon kategóriájában is több mint 2,5 Gbyte fogyasztónkénti havi adatforgalmat jósol a 2013-as évre. A diagramból könnyen kiolvasható, hogy a mindhárom inkumbens magyar mobilhálózat esetében mutatkozó, felhasználónként egyenletesen csökkenő adatforgalmi trend éles ellentétben áll az Európában előre jelzett lendületes növekedés trendjével. A 900 MHz-es sávon az új frekvenciablokkoknak a három inkumbens mobil internetszolgáltató közötti kiosztása sem járt jelentős pozitív hatással a mobiladat-használat trendjére. A magyarországi szélessávú mobilinternet-használat növekedésének lehetséges ösztönzőit és korlátait tekintve az NMHH fontosnak tartja kiemelni, hogy az inkumbens mobilinternet-szolgáltatók az általános felhasználói feltételeiknek megfelelően esetenként megtiltják, akadályozzák vagy korlátozzák számos internetes alkalmazás használatát, így az internetes hang és video telefonálást, a Skype, a Viber, a WhatsApp és az MSN messenger szolgáltatásokat. 15

16 3. A spektrumgazdálkodás stratégiai fókuszterületei Az NMHH spektrumgazdálkodása tekintetében három fő stratégiai fókuszterületet határozott meg a lefedettség, a lakossági penetráció és a magyarországi szélessávú mobilinternet használat fejlesztése, növelése érdekében: 1) a szélessávú mobilinternet szolgáltatásokra leginkább alkalmas frekvenciasávok használati jogainak engedélyezését a 800, a 2600 MHz-es és amennyiben erre igény mutatkozik a 3700 MHz-es frekvenciasávokban, 2) a 900, az 1800 és a 2100 MHz-es sávok lejáró jogainak újrakiosztását olyan feltételrendszer mellett, amely támogatja a jelentős sávszélességet biztosító mobil rádiótechnológiák (UMTS, LTE) hatékony telepítését, 3) az infrastruktúra alapú verseny ösztönzését, különös tekintettel a mobil szélessávra. A következő fejezet ismerteti az NMHH kiinduló álláspontját, és felhívja az érdekelt feleket arra, hogy fejtsék ki véleményüket a konzultációs kérdésekkel kapcsolatban, amelyek a fenti három fő stratégiai irány figyelembe vételével kerültek csoportosításra. 16

17 3. fejezet: Kérdések 1. A szélessávú mobilinternet központú sávok engedélyezése a 800, a 2600 MHz-es és amennyiben erre igény mutatkozik a 3700 MHz-es frekvenciasávban A jelenleg vezetékes szélessáv és mobilszélessáv ellátottság tekintetében elmaradottnak számító területek mobil szélessávval történő lefedésére, az NMHH a 800 MHz-es frekvenciasávot tekinti a legalkalmasabbnak kérdés: Mekkora sávszélességű 800 MHz-es duplex spektrum (pl. 2x5 MHz vagy 2x10 MHz) tekinthető minimálisan szükségesnek egy spektrálisan hatékony, nagykapacitású, országos lefedettséget biztosító, vezetékes szélessávot is kiváltani képes mobilhálózat kiépítéséhez? 1.2. kérdés: Támogatja-e lefedettségi követelmények megszabását a 800 MHz-es frekvenciasávban? A lefedettségi követelmények hangsúlyosan kezeljék-e az olyan vidéki településeket, amelyeken ma még nem áll rendelkezésre nagysebességű mobil adatátviteli szolgáltatás? 1.3. kérdés: Érdekelt frekvenciahasználati jogok szerzésében a 3700 MHz-es frekvenciasávban? 1.4. kérdés: Érdekelt frekvenciahasználati használati jogok szerzésében a 2600 GHz-es frekvenciasávban 800 MHz-es frekvenciahasználati jogok megszerzése nélkül is? 2. A lejáró 900, 1800 és 2100 MHz-es sávok újrakiosztása A jelenlegi három inkumbens mobil hálózati szolgáltató egyenként 8 MHz (jogilag nem vitatott) duplex spektrummal rendelkezik a 900 MHz-es tartományban. A T-Mobile és a Vodafone 15 MHz duplex spektrummal rendelkezik az 1800 MHz-es tartományban, míg a Telenor az 1800 MHz-es sávban 29,8 MHz duplex spektrum felett rendelkezik. Míg ez a frekvencia-kiosztás megfelelt az inkumbens mobilszolgáltatók GSM igényeinek, a frekvenciablokkok mérete (amelyek nem többszörösei az 5 MHznek) nem optimális az olyan adatcentrikus mobil technológiák spektrális hatékonysága szempontjából, mint az UMTS vagy az LTE. Ezért, a legtöbb európai országban követett gyakorlattal összhangban, illetve az értékes frekvenciakészlet maximálisan hatékony kihasználása érdekében, az NMHH egy 5 MHz-es duplex spektrumú raszter kiosztását célozná meg a 900 és az 1800 MHz-es tartományban (az inkumbens jogok 2014 októberi és 2016-os lejáratát követően), a jogilag vitatott évi EGSM tender végső státuszát is figyelembe véve kérdés: Egyetért-e az 5 MHz-es duplex raszter 2016 utáni bevezetésével a 900 és 1800 MHz-es frekvenciasávokban? 2.2. kérdés: A 2014 októberi, illetve 2016 májusi lejáratok utáni újrakiosztások tekintetében melyiket részesíti előnyben: egy különálló, kizárólag a 900 MHz-es és az 1800 MHz-es frekvenciasávok használati jogait elosztó árverést, vagy az említett sávokat a 800 és 2600 MHz-es új sávokkal egy eljárásban együtt értékesítő többsávos árverést? 17

18 2.3. kérdés: Támogatja-e a 2100 MHz-es sáv 2019-ben lejáró használati jogainak újrakiosztását az előbb említett többsávos árverés keretén belül annak érdekében, hogy a 800, a 900, az 1800, a 2100 és a 2600 MHz-es sávok újonnan kiosztott jogosultságai egy közös, harmonizált lejárati időpontot kapjanak (pl. 2029)? 2.4. kérdés: Mely árveréstípust tekinti legmegfelelőbbnek egy többsávos árverés lebonyolítására? Az SMRA változatot (Simultaneous Multiple Round Ascending), a CCA változatot (Combinatorial Clock Auction) vagy az SBA változatot (Sealed Bid Auction)? 2.5. kérdés: Egyetért-e azzal, hogy a hazai mobil hálózati szolgáltatóknak a széleskörűen elterjedt mobileszközök (GSM-rendszerű mobiltelefonok, 3G-rendszerű okostelefonok, LTE rendszerű mobil eszközök) tömegpiacán rövid távon jelentős versenyhátrányt okozna, közép és hosszú távon pedig gyengítené a versenyerejét, ha nem férhetnének hozzá a 800, a 900, az 1800 és a 2100 MHz-es frekvenciasávokhoz? 2.6. kérdés: Támogatná-e olyan, a frekvenciahasználati jogosultság megszerzésével kapcsolatos kötelezettségek bevezetését, amelyek valamilyen módon minden hazai mobil hálózati szolgáltató részére biztosítanák a hozzáférését a 800, a 900, az 1800 és a 2100 MHz-es sávokhoz, vagy a már meglévő, illetve újonnan megszerzett frekvenciahasználati jogosultságokon keresztül, vagy pedig nemzeti roamingon keresztül? 2.7. kérdés: Támogatja-e az 1 GHz alatti spektrummaximum megállapítását (pl. mobil hálózati szolgáltatónként 2x25 MHz-es össz sávszélesség a 800 és a 900 MHz-es sávokban)? 2.8. kérdés: Támogatja-e spektrummaximum megállapítását a magasfrekvenciás sávokban (pl MHz, 2100 MHz és 2600 MHz)? 2.9. kérdés: Támogatja-e összesített alacsonyfrekvenciás (pl. 800 MHz és 900 MHz) és magasfrekvenciás (pl MHz, 2100 MHz és 2600 MHz) spektrummaximumok együttes megállapítását? kérdés: Támogatja-e nagykereskedelmi hozzáférés biztosításának a kötelezettségét az újonnan megszerezhető sávok vonatkozásában? kérdés: Jelenleg több hazai mobilszolgáltató korlátozza az olyan, széleskörűen elterjedt internetes alkalmazások használatát, mint a Skype, az MSN, a Viber, vagy a WhatsApp, illetve az interneten keresztüli hang és videohívások indítását. Támogatja-e internet-semlegességgel kapcsolatos kötelezettségek bevezetését az új frekvenciahasználati jogosultságok vonatkozásában? 3. Az infrastruktúra alapú verseny ösztönzése, különös tekintettel a mobil szélessávra Az NMHH meglátása szerint a magyarországi mobilinternet penetráció és adatmennyiség felhasználás lemaradása a három inkumbens mobil hálózati szolgáltató gyenge infrastruktúrán alapuló versenyére vezethető vissza. A piac jelenlegi helyzete és elmúlt években megfigyelhető fejlődési trendjei nyomán az NMHH arra a következtetésre jutott, hogy a vidéki mobilszélessáv ellátás szempontjából kiemelten fontos 800 MHz-es spektrum egészének az inkumbens mobil hálózati szolgáltatók közötti kiosztása vélhetőleg tovább konzerválná a jelenlegi infrastruktúrán alapuló verseny gyengeségét és ezzel a mobilinternet penetráció és adatmennyiség felhasználás növekedésének lassú ütemét. 18

19 Következésképpen, az infrastruktúra alapú verseny ösztönzésével kapcsolatos stratégiai célkitűzésére alapozva, figyelembe véve a korábbi EGSM értékesítés vitatott kimenetét, az NMHH olyan lépések megtételét tervezi, melyek egy mobilszélessáv központú frekvenciakészlet fenntartásán keresztül elősegíthetik egy új, országos mobil hálózati szolgáltató piacra lépését kérdés: Mekkora volna az a 800 és 2600 MHz-es frekvenciakészlet, amit érdemes lenne fenntartani egy negyedik mobil hálózati szolgáltató számára egy magas spektrumhatékonyságú, nagykapacitású, országos lefedettségű szélessávú mobiladat hálózat kiépítése érdekében? 3.2. kérdés: Egyetért-e azzal, hogy egy negyedik, 800 és 2600 MHz-en saját frekvenciahasználati jogosultsággal rendelkező mobil hálózati szolgáltatónak a széles körben elterjedt mobileszközök (GSMrendszerű mobiltelefonok, 3G-rendszerű okostelefonok) tömegpiacán rövid távon jelentős versenyhátrányt okozna, közép és hosszú távon pedig gyengítené a versenyerejét, ha nem férhetne hozzá a 900, 1800 és a 2100 MHz-es frekvenciasávokhoz? 3.3. kérdés: Támogatná-e olyan, a frekvenciahasználati jogosultság megszerzésével kapcsolatos kötelezettségek bevezetését, amelyek valamilyen módon biztosítanák egy negyedik mobil hálózati szolgáltató részére a hozzáférését a 900, az 1800 és a 2100 MHz-es sávokhoz: vagy a már meglévő, illetve újonnan szerzett frekvenciahasználati jogosultságokon keresztül, vagy pedig nemzeti roamingon keresztül? 3.4. kérdés: Milyen mértékű hálózati lefedettséget kelljen egy negyedik mobil hálózati szolgáltatónak kiépítenie és mennyi idő alatt? 3.5. kérdés: Kötelezve legyenek-e az inkumbens mobil hálózati szolgáltatók közös eszközhasználat biztosítására egy negyedik mobil hálózati szolgáltató számára minden bázisállomásukon, ahol lehetséges és ahol a gyakorlatban ésszerű a közös eszközhasználat? 3.6. kérdés: Milyen fizetési feltételek vonatkozzanak egy negyedik mobil hálózati szolgáltatóra: előre egy öszegben, évenként vagy a kettő kombinációjában fizessen a frekvenciahasználati jogosultságért? 19

20 I. Függelék: Kiegészítő információk a magyar mobil piacról A hazai mobil rádiótelefon piacon a rendelkezésre bocsátott frekvenciasávokban három saját infrastruktúrával rendelkező szolgáltató (Magyar Telekom, Telenor, Vodafone) nyújt mobil hang- és adatszolgáltatást. Európai összehasonlításban elmondhatjuk, hogy a hazai mobil penetráció alacsonynak számít, a Digital Agenda for Europe scoreboard adatai alapján 2011 októberében hazánkban volt a negyedik legalacsonyabb a mobil penetráció a tagállamok közül. Forrás: Digital agenda for Europe scoreboard 2012 A szolgáltatók piaci részesedését, az aktív SIM kártyák számát tekintve megállapítható, hogy az elmúlt hat évben lényeges változás nem tapasztalható: a Magyar Telekom stabilan őrzi a 45-50%-os piaci részesedését, a Vodafone valamelyest felzárkózott a piaci második Telenor mellé. Kettejük piaci részesedése között azonban még így is 8-10%-os különbség van

21 60% Mobil szolgáltatók piaci részesedései aktív SIM-kártyák alapján 50% 40% 30% 20% 10% 0% T-Mobile Telenor Vodafone Forrás: NMHH mobil hang gyorsjelentés A piaci koncentrációt illetően elmondható, hogy a piacvezető szolgáltató piaci részesedése meghaladja az európai átlagot. Forrás: Digital agenda for Europe scoreboard 2012 A jelenlegi kínálat oldali struktúrát feltételezve a mobilhang-piacon a közeljövőben sem várható jelentős átrendeződés, a piaci részesedés növeléséhez a szolgáltatóknak olyan jelentős árkedvezményeket kellene alkalmazniuk, illetve olyan jelentős ügyfélszerzési költségeik merülnének fel, amelyek felvállalása nem valószínű. Az alábbi EU-s összehasonlítás alapján szembeötlően alacsony a mobil számhordozások intenzitása Magyarországon a Digital Agenda for Europe scoreboard 2012 adatai alapján a legalacsonyabb egész Európában. 21

22 22

23 II. Függelék: Európai kitekintés Az alábbi függelék hasznos információkat tartalmaz a vonatkozó európai spektrumgazdálkodási irányelvek közelmúltbeli fejleményeivel kapcsolatban. Emellett az anyag áttekinti a 800 és a 2600 MHz-es frekvenciasávok kiosztására, valamint a 900, az 1800 és a 2100 MHz-es sávok lejáratára és újraelosztására vonatkozó európai megoldásokat. A harmonizált 800, 900, 1800, 2100 és 2600 MHz-es sávokra vonatkozó európai spektrumgazdálkodási irányelvek A 900 és az 1800 MHz-es sávok liberalizálása Az Európai Unió évi, a 900 és az 1800 MHz sávok tekintetében a technológiák szabad használatára vonatkozó döntése (2009/114/EK irányelv és 2009/766/EK irányelv) jelentős mértékben megemelte az inkumbens mobil hálózati szolgáltatók által már használt 900 és 1800 MHz-es frekvenciahasználati jogok piaci értékét. Egyes esetekben a spektrum kiosztásának erősen aszimmetrikus jellege a liberalizáció után a piaci verseny torzulásához vezethetett volna, ami szükségessé tette a nemzeti szabályozó hatóságok beavatkozását és új spektrumkiosztás érvénybe léptetését annak érdekében, hogy a már piacon lévő és kedvezőtlen spektrum pozícióba kerülő, valamint a liberalizált spektrum előnyeit kihasználva újonnan piacra lépni szándékozó szolgáltatók hozzáférhessenek a létfontosságú 900 MHz-es sávhoz (Dániában például csökkentették és újraosztották a TeliaSonera sávszélességét a 900 MHz-es tartományban: felszabadítottak, majd árverésre bocsátottak egy 5 MHz-es sávot, amit a negyedik szolgáltató, a Three nyert meg, így hozzájutva a 900 MHz-es spektrumhoz). A frekvenciasávok technológiai liberalizálására vonatkozó 2009-es európai döntéseket megelőzően az egyes tagállamok jellemzően rendre kétoldalú tárgyalásokon megállapított áron és feltételekkel hosszabbították meg a lejáró 900 és 1800 MHz-es frekvenciahasználati jogosultságokat. Ez abból a szempontból mindenképpen érthető, hogy az akkor még alapvetően mobil hang és üzenetküldő szolgáltatásokra épülő előfizetői piacok telítődtek, ezért viszonylag ritkán merült fel többlet spektrumigény esetleges új piaci belépést tervező szereplők oldaláról. Továbbá, a hang és üzenetküldő szolgáltatások kiszolgálásához szükséges kapacitás mértéke sem nőtt már jelentősen, ezért jellemzően az inkumbens mobilszolgáltatók oldaláról sem vetődött fel jelentős többlet spektrumkapacitás igény. A túlkereslet hiányában tehát nem lett volna célszerű aukción újra elosztani a lejáró frekvenciahasználati jogosultságokat. A 2009-es liberalizációk és a mobilinternet eszközök piacán bekövetkezett forradalom azonban alapvetően megváltoztatta a helyzetet: egyrészt az új, még születőben lévő mobil adat piac meghódítását tervbe vevő kihívó új belépők motivációja is erőre kapott, másrészt pedig a már piacon lévő mobilszolgáltatók is égbeszökő többlet spektrumkapacitás-igénnyel szembesültek. Ez a két kereslet oldali hatás már jelentős spektrumkapacitás túlkeresletet gerjesztett, aminek a transzparens, objektív, megkülönböztetéstől mentes kezelésére 2009 óta immár jellemzően árveréseket alkalmaznak a tagállamok. 23

24 A rádióspektrum-politikai program (RSPP) március 14-én az Európai Parlament és az Európai Tanács a 243/2012/EU határozat alapján elfogadta az első rádióspektrum-politikai programot (RSPP). A határozat átfogó tervet nyújt a vezeték nélküli technológiák és szolgáltatások piacának működésére vonatkozólag, különösen a Europe 2020 kezdeményezéssel és az Európai digitális menetrenddel (Digital Agenda for Europe) összhangban. A határozat általános alapelvekkel szolgált, és az európai szabályozással összhangban álló konkrét intézkedésekre szólít fel. Az elektronikus kommunikáció területén belül az RSPP célja egy többéves rádióspektrum-politikai program kialakítása a spektrum stratégiai és az Unió spektrumpolitikájával összehangolt használatára vonatkozólag. A 243/2012/EU határozat értelmében a tagállamoknak a piaci igényeknek megfelelően kell megállapítaniuk a nagysebességű elektronikus kommunikáció használatára vonatkozó szabályaikat a mobilhálózat-üzemeltetők számára stratégiailag fontos öt sáv közül négy esetében (a 2100 MHz-es sáv kezdettől fogva összhangban áll a mobil szélessávval). A 900, az 1800 és a 2600 MHz-es sávok esetében december 31-ig A 800 MHz-es sáv esetében január 1-jéig A 243/2012/EU határozat ezen felül kötelezettség nélkül feljogosítja a nemzeti szabályozó hatóságokat a versenyszabályok érvényesítésére, illetve a versenyt támogató eszközök alkalmazására, amelynek részeként a nemzeti szabályozó hatóságok: a) korlátozzák annak a spektrumnak a mennyiségét, amelyre valamely vállalkozásnak használati jogokat adnak, illetve bizonyos frekvenciasávok vagy hasonló jellemzőkkel bíró bizonyos frekvenciasáv-csoportok, például az elektronikus hírközlési szolgáltatások számára kiosztott 1 GHz alatti frekvenciasávok tekintetében a használati jogokat különböző feltételekhez, például nagykereskedelmi hozzáférés, országos vagy regionális roaming biztosításához kötik. Az ilyen kiegészítő feltételeket csak az illetékes nemzeti hatóságok szabhatják ki; b) amennyiben a nemzeti piac helyzete alapján ez indokolt, valamely frekvenciasáv vagy frekvenciasáv-csoport egy részét fenntartják az újonnan belépők számára; c) egyes frekvenciasávokban elutasítják vagy feltételekhez kötik újabb spektrumhasználati jogok biztosítását vagy új spektrumhasználati módok engedélyezését annak érdekében, hogy elkerüljék a használati jogok odaítéléséből, átruházásából vagy halmozásából adódó versenytorzulást; d) 2002/20/EK irányelvnek megfelelően módosítják a már meglévő jogokat, amennyiben ez a rádiófrekvencia-használati jogok bármely átruházásából vagy halmozásából adódó versenytorzulás ex-post korrekciójához szükséges. A 2009-es liberalizációt követően a 900, az 1800 és a 2100 MHz-es sávok lejáró használati jogait az Európai Unió több tagállamában úgy nevezett többsávos árveréseken ( multiband auction ) osztották újra. Az árveréseken a lejáró sávok vagy önmagukban, vagy pedig a korábban ki nem osztott 800 és 2600 MHz-es frekvenciasávok kiosztásával közös eljárásban osztották ki. A frekvenciasávok felszabadítására vonatkozó EU-határozatok, a rádióspektrum-politikai program iránymutatásai és az egyes frekvenciasávok gazdasági értékének kölcsönös összfüggősége amely meghatározza a szolgáltatók spektrumstratégiai opcióit (pl. a 900 MHz-es részben helyettesítheti a 800 MHz-es sávot) együttesen arról győzték meg a nemzeti szabályozó hatóságokat, hogy a többsávos 24

25 árveréseket tekintsék a lehető legmegfelelőbb, legkevésbé problematikus engedélyezési módszernek, amellyel elérhető a spektrum lehető legrugalmasabb és leghatékonyabb kihasználása. Többsávos árverések keretén belül 2011 végén és 2012-ben öt ország osztotta ki vagy tervezi újra kiosztani a 900, az 1800 és a 2100 MHz-es sávok lejáró jogait. Görögország 2011 novemberében a görög nemzeti szabályozó hatóság a 900 és az 1800 MHz-es sávokban SMRA árverésen osztotta újra a lejáró 900 MHz-es jogokat a korábban ki nem osztott szabad blokkokkal együtt. A három inkumbens szolgáltató 15 évre kapta meg újra a frekvenciahasználati jogosultságot a 900 és az 1800 MHz-es sávban (egyes frekvenciablokkokat rövidebb időtartamra), összesen 380,5 millió eurós licencdíjjal, amely összeg a 2011-es görög mobilpiaci bevétel 12%-át teszi ki. Görögország a 800 és a 2600 MHz-es sávok aukcióját 2013 első felére tervezi. Svájc 2012 februárjában a svájci nemzeti szabályozó hatóság CCA típusú árverésen osztotta újra a lejáró 900, 1800 és 2100 MHz-es jogokat az ugyanezen sávokban korábban ki nem osztott szabad blokkokkal, valamint a 800 és a 2600 MHz-es sávokkal együtt. A három inkumbens szolgáltató 15 évre kapta meg újra a spektrumot (egyes 900, 1800 és 2100 MHz-es frekvenciablokkokat rövidebb időtartamra) összesen 997 millió svájci frank licencdíjjal, amely összeg a 2011-es svájci mobilpiaci összbevétel 23%-át teszi ki. Románia 2012 szeptemberében a román nemzeti szabályozó hatóság adott időkeretű hibrid SMRA/CCA típusú árverésen osztotta újra a lejáró 900 és 1800 MHz-es jogokat az ugyanezen sávokban korábban ki nem osztott szabad blokkokkal, valamint a 800 és a 2600 MHz-es sávokkal együtt. A négy inkumbens szolgáltató 15 évre szerezte meg újra a spektrumot (egyes 900 és 1800 MHz-es frekvenciablokkokat rövidebb időtartamra) összesen 682 millió eurós licencdíjjal, amely összeg a 2010-es román mobilpiaci összbevétel 33%-át teszi ki. Az előre kifizetett licencdíjak mellett a négy szolgáltató által megszerzett romániai frekvenciaspektrum éves használati díjai is jelentősen növelik a bevételt. A romániai mobilszolgáltatók által a szerződési időszak alatt nettó jelenértékben (10% diszkontráta mellett) kifizetendő 1,182 millió eurós összeg meghaladja a évi román mobilpiaci bevételek 58%-át. Írország 2012 novemberében az ír nemzeti szabályozó hatóság CCA típusú árverésen osztotta újra a lejáró 900 és 1800 MHz-es jogokat az ugyanezen sávokban korábban ki nem osztott szabad blokkokkal együtt, valamint a 800 MHz-es sávval együtt. A négy inkumbens szerezte meg újra 15 évre osztotta újra a frekvenciahasználati jogokat (egyes 900 és 1800 MHz-es frekvenciablokkokat rövidebb időtartamra) összesen 482 millió eurós licencdíjért, amely összeg a 2011-es ír mobilpiaci összbevétel 24%-át teszi ki. Az előre kifizetett licencdíjak mellett a négy szolgáltató által megszerzett írországi frekvenciaspektrum éves használati díjai is jelentősen növelik a bevételt. Az ír mobilszolgáltatók által a licensz időszak alatt kifizetendő 856 millió eurós összeg meghaladja a évi ír mobil bevételek 43%-át. Hollandia 2012 decemberében a holland nemzeti szabályozó hatóság CCA árverésen osztja újra a lejáró 900 és 1800 MHz-es jogokat a 900, az 1800, a 2100 és a 2600 MHz-es sávokban korábban ki nem osztott szabad blokkokkal, valamint a 800 MHz-es sávokkal együtt. A spektrumot viszonylag alacsony, mindössze 500 millió eurós összbevételnek megfelelő kikiáltási összárszinttel kínálják, amely összeg a 25

26 2010-es holland mobilpiaci bevételek 9%-át teszi ki. A 800 MHz-es sáv két 5 MHz-es blokkját és a 900 MHz-es sáv egy 5 MHz-es blokkját fenntartják az újonnan piacra lépni szándékozó szolgáltatók számára. A három inkumbens mobilszolgáltató várhatóan kemény versenyt folytat majd az új belépőknek dedikált blokkok fenntartása után fennmaradó alacsonyfrekvenciás spektrumért. Amennyiben a holland szolgáltatók tétjei elérnék az ír szolgáltatók által az ír aukción fizetett díjakat (népességre normalizálva), akkor a holland kormány végső bevételei meghaladnák a 3,15 milliárd eurót (ami a 2012-re előjelzett holland mobilpiaci bevételek 54%-a; forrás: Telecompaper). 26