KOMMENTÁR TARTALOM Szalai Ákos: Miért ne legyünk progresszívak? 3. ESSZÉ Lukácsi Tamás: Érvek a szavazás önkéntessége mellett 37

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "KOMMENTÁR TARTALOM 2009 3. Szalai Ákos: Miért ne legyünk progresszívak? 3. ESSZÉ Lukácsi Tamás: Érvek a szavazás önkéntessége mellett 37"

Átírás

1 KÖZÖSSÉG HAGYOMÁNY SZABADSÁG KOMMENTÁR TARTALOM Szalai Ákos: Miért ne legyünk progresszívak? 3 ÉLET ÉS LITERATÚRA Borbás Barnabás: Idegenségünk anatómiája Závada Pál: Idegen testünk 12 Papp István: A Magyar Közösség ábrázolása Závada Pál Idegen testünk című regényében 17 Clara Royer: Barna hangok: Jóakaratúak 28 ESSZÉ Lukácsi Tamás: Érvek a szavazás önkéntessége mellett 37 MAGYAR ALAKOK Novák Attila: Magyar zsidó szimbiózis: Vázsonyi Vilmos 42 MŰHELY Bódy Zsombor: A tb a világválságban A Gömbös-kormány, a nyugdíjalap és a vizitdíj 50 Hernádi Zsolt: Vissza a kályhához Magyarország hosszútávú jövőképe 2025-ig 57 Szécsényi András: TOTÁLIS MÚLT Hogy ki a magyar, azt mindig csak maguk a magyarok dönthetik el A Turul Szövetség a közgazdasági egyetemen 1941-ben 69 RE:CENSOR Böszörményi Nagy Gergely: Kramer kontra Kramer The New Criterion 80 HONI FIGYELŐ Pesti Sándor: A Gyurcsány-korszak 85 MESSZELÁTÓ Békés Márton: Balfogás Az Obama-koalíció progresszív hátországa 94

2 Kommentár Tartalom SZEMLE Laczó Ferenc: Szolid építőkövek (a Magyar jobboldali hagyomány, c. kötetről) 103 Viczián Zsófia: Kitakart múlt (Hantó Zsuzsa könyvéről) 107 Vesztróczy Zsolt: Katyń (Paul Allen könyvéről) 112 Hahner Péter: Rosszkedvű recenzió (Hobsbawm önéletrajzáról és Oliver Matuschek Zweig-életrajzáról) 117 Számunkat Móser Zoltán Házak, városok című sorozatából származó fényképekkel illusztráltuk. Köszönjük a művész segítségét. Lapunk megjelenését a Biczi és Tuzson Ügyvédi Iroda, az E-On Hungária Zrt., a Nézőpont Intézet, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. KOMMENTÁR kéthavonta megjelenő közéleti és kulturális folyóirat Szerkeszti a szerkesztőbizottság: Ablonczy Balázs (főszerkesztő), Czibere Károly, Hatos Pál, Mike Károly, Ötvös István, L. Simon László Főmunkatárs: Pesti Sándor és Benkő Levente Csongor Olvasószerkesztő: Csillag István Kiadja a Kommentár Alapítvány (1364 Budapest, Pf.: 78.) Szerkesztőségi titkár: Zsumbera Árpád Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Lapterv: Artinpress Tördelés: Syrena Bt. Nyomdai előállítás: Kapitális Nyomda, 4002 Debrecen, Balmazújvárosi út 14. A lap megvásárolható a Lapker Rt. elárusítóhelyein. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága VIII. kerület Budapest, Orczy tér 1. Előfizethető postán, kézbesítőnél, ben: faxon: (06-1) ISSN

3 Kommentár Szalai Ákos MIÉRT NE LEGYÜNK PROGRESSZÍVAK? Kérdés: Mi a progresszív jövedelemadó, mi az ellentéte? Válasz: Haladó jövedelemadó, ellentéte a konzervatív. (Negyedéves közgazdászhallgató írásbeli vizsgája, 2008) Minden politikai erő igyekszik szavakat kisajátítani a saját maga számára, olyan pozitív szavakat, amelyekkel lévén, hogy aki őket támadja, ezeket az értékeket támadja az ellenoldalt egyben meg is bélyegezheti. A hazai jobboldal ilyen szóként foglalta le a nemzeti, a polgári jelzőket. A magyar baloldal az elmúlt évtizedben két ilyen szót talált magának: a köztársaság -ot és a progresszív -ot. Mostani tárgyunk a progresszív szó jelentése lesz. Mielőtt valaki időmúlásra hivatkozna, hisz a progresszió nagy magyar mestere épp most állt fel a miniszterelnöki székből, kis türelmet kell kérnem: látni fogjuk, hogy a progresszió nem Gyurcsány Ferencnek és körének ideológiai-kommunikációs fegyvere volt csupán, az MSZP nem vetkőzi le, ha a párton belül változások lesznek; sőt a jobboldalon ugyanúgy vannak hívei. Ennek belátásához persze el kell fogadni az általam itt javasolt és vélhetően a baloldal számára is felvállalható definíciót. A progresszió azon politikai szavak körébe tartozik, amelyeknek több jelentésük van. Ugyanolyan szó ez, mint például a radikális. Van egy általános, igazából valós politikai tartalmat nem nagyon hordozó és egy konkrét politikai programhoz, ideológiához kötődő jelentése. Általánosabb értelemben radikális az, aki hajlíthatatlan, szélsőséges, olykor erőszakos is; hasonlóképp, általános jelentése szerint progresszív az, aki a haladás, a reform mellett elkötelezett ellentéte a változást ellenző, a maradi. Bárki, bármilyen politikai ideológia, program mellett is legyen elkötelezve, lehet radikális vagy progresszív. (Kanada legnagyobb jobboldali pártját sokáig progresszív konzervatív pártnak hívták.) A progressziót kétségkívül ebben az értelemben szeretné kisajátítani a baloldal, hisz az egyszerűen politikai stílusként felfogott progresszió nem ad politikai programot. Progresszív az lesz, amit a magát progresszívnek valló politikus éppen csinálni akar. A progressziónak (és a radikalizmusnak) van azonban egy másik konkrétabb felfogása is. (Radikális az, aki az emberi jogokat kiterjesztetten, már-már az anarchiába hajlóan értelmezi, az emberjogi érveléssel szemben szinte soha semmiféle ellenérvet nem fogad el történelmi példaként jól ismert a magyar polgári radikalizmus, Jászi Oszkárék mozgalma.) A progressziónak is van ilyen speciális jelentése, ami az amerikai baloldal egy adott időszakára utal. A szakaszolás ugyan kérdéses, mint minden történelmi időszaknál; de az biztos, hogy Theodore Roosevelt elnöksége ( ) ide tartozik. Sokan már az 1890-es éveket is ide sorolják, és sokan egészen Woodrow Wilson elnökségének 1921-es végéig számolják a korszakot. 3

4 Kommentár A progresszív időszakra tehető a társadalommérnökök első felbukkanása. Ők azok, akik tudományos és mint majd látjuk erőteljes ideológiai alapokon meg akarják szabni a társadalmi fejlődés (vagyis a progresszió általánosabb értelemben) menetét. A progresszív időszak az, amelyik szakít a korábbi laissez-faire politikával, amely egyre kevésbé hajlandó elfogadni azt a végeredményt, amely az adott alkotmányos kereteken belül a társadalom, a piaci önszerveződés végeredményeként előáll. Olyan közpolitikai célok bukkannak ekkor fel, amelyeket a mai progresszívak is büszkén vallanak magukról: a munkások védelme (a munkaadói túlkapásokkal szemben), a nők (politikai és gazdasági) egyenjogúságának felkarolása, a nagyvállalatokkal szembeni harc és végül az egészséges életmódért (az adott korszakban az alkoholizmus elleni) küzdelem. Ideológiai szinten olyan szép elveket vél felfedezni az utókor a progresszívak törekvései mögött, mint a szociáldarwinista nézetekkel szembeni küzdelmet, az imperializmus és a háború elutasítását. Persze nemcsak a célokban, hanem a konkrét szakpolitikai lépésekben is erős az átfedés a száz évvel ezelőtti és a mai progresszívak között: a munkaidő, a munkakörülmények szabályozása, a minimálbér bevezetése, a nők munkakörülményeinek, munkabérének speciális szabályozása, a nagyvállalatok piaci lépéseinek szabályozása (versenyszabályozás), a bankok megregulázása, korlátozása, vagy éppen az állami szabályozás az egészséges életmód érdekében (az adott korban: az alkohol betiltása). A szakpolitikai párhuzam különösen érdekes akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a baloldali hagyományon belül ezek viszonylag gyenge eszközök : a mai magyar baloldal éppen azért is tekinthető progresszívnek, mert nem az erősen beavatkozáspárti new deal politikáját hirdeti, sőt a jóléti államot nem felépíteni, hanem éppen visszabontani akarja. A baloldali eszköztárból már szinte csak ezek a kezdeti, a progresszív időszakban kialakult eszközök maradnak. De mehetünk tovább is a párhuzamok keresésében: az adott időszak jelentős alkotmányos változásokat hoz az Egyesült Államokban. Ebben az időszakban nyer jelentős tért az állami szabályozás, ekkor korlátozza a törvényhozás erőteljesen a bíróságok jogkörét. Rise of the regulatory state (a szabályozó állam felemelkedése) ahogyan az időszakot az egyik legkiválóbb közgazdasági modellje leírja. 1 Persze mindjárt az elején jelezni kell: míg abban a mai irodalom is egyetért, hogy a progresszívak milyen szakpolitikai, alkotmányos lépéseket tettek, abban már jelentős vita van, hogy mi is motiválta őket erre. Azok a szép elvek, amelyeket ma a progresszívaknak tulajdonítunk, sokak szerint egyszerűen a későbbi mitológiagyártás terméke. Az már elég régóta politikatudományi közhely, hogy a progresszívakat valójában nem ezek az elvek, hanem más politikai erőkhöz hasonlóan csak a szavazat maximálása érdekelte. Mindezt elsősorban a tömegesen érkező, zömében dél-, közép- és kelet-európai bevándorlók szavazatainak megszerzése révén gondolták elérni. Ezért a számukra, a szegényebbek fülének kedvesebb témákat karolták fel. A progresszív politika keményebb kritikusai 2 azonban 1 Edward GLAESER Andrei SHLEIFER: The Rise of the Regulatory State, Journal of Economic Literature 41. (2003), Az egyik legkeményebb kritikus Thomas LEONARD, lásd Retrospectives. Eugenics and Economics in the Progressive Era, Journal of Economic Perspectives 19. (2005/4.), ; American Progressivism and the Rise of The Economist as Expert, Wodking paper, Princeton,

5 Szalai Ákos: Miért ne legyünk progresszívak? még tovább mennek: azt állítják, hogy a puszta szavazatszerzésen kívül igenis voltak társadalmi céljaik, csak azok egészen mások voltak, mint amit mai utódaik hirdetnek magukról. Ennek alapja konkrétan: az adott időszakban népszerű és tudományosnak tartott eugenika, vagyis kicsit leegyszerűsítve az a meggyőződés, hogy a kormányzat egyik legfontosabb feladata elősegíteni az erkölcsileg (nem fajilag!) jobb, magasabb rendű csoportok génállományának fennmaradását. Ezen értelmezés szerint a progresszívak pontosan tudták, hogy a lépéseik hátrányosak lehetnek sok szegény család, bevándorló számára, de a valódi céljaikat, vagyis az érdemtelenek megbüntetését jól szolgálták. Mielőtt továbblépünk, le kell szögeznem: nem vagyok amerikanista, a következőkben nem az a célom, hogy bizonyítsam vagy cáfoljam a progresszív politika kritikusainak ezen állítását. A célom a kritika felvillantásával egyszerűen az, hogy megértsük: milyen hatása is volt (és lesz mindig is) az akkori és a mai progresszív politikai lépéseknek. A kritika ezt annyiban segíti, hogy arra hivatkozik: a korszak vezető politikusai pontosan azért fogadták el az adott lépéseket, mert tisztán látták, hogy mik is lesznek azok következményei: pontosan azok, amiket a mai közgazdaságtan is nekik tulajdonít. Nem akarták elhitetni sem magukkal, sem másokkal, hogy a lépéseik az említett szép elveket szolgálnák. Szemben a mai progresszívakkal tudták, hogy az alkalmazott eszközök nem alkalmasak azok megvalósítására. A kiszolgáltatottak védelme A progresszív politika időszakát sokan a szociális törvénykezés kezdetének tekintik. A gond ezzel a nézettel az, hogy a megtett lépések valójában nem járultak hozzá a munkások életszínvonalának emeléséhez. Ebben egyetért a klasszikus közgazdaságtani elmélet és a progresszív időszakkal szemben kritikus történelemtudományi irodalom. Kezdjük az előbbivel. A közgazdaságtan állításai szerint a megtett szabályozási lépések révén nem lehet a munkások egészének helyzetén javítani. Mindegyik említett intézkedés csökkenti a munkaerő iránti keresletet, vagyis kevesebben jutnak munkához, mint ezek nélkül jutnának. Emiatt valójában kettéválik a munkaerőpiac: akik továbbra is benn maradhatnak, akik továbbra is munkához jutnak, azok helyzete a munkaerőpiacon javul, viszont akik kiszorulnak, azoké természetesen romlik. A progresszív mozgalom kritikusainak állítása szerint ezzel a hatással maguk a korszak politikusai tökéletesen tisztában voltak. Tudták, hogy ha az alacsony bér megtiltása, vagy éppen a munkakörülmények emelése miatt nő a foglalkoztatás költsége, akkor azok a csoportok, akiknek a munkája nem ér annyit, akik nem termelnek akkora bevételt a munkáltatójuknak, amennyiben a foglalkoztatásuk (bérük plusz a szociális kiadások, például az elvárt munkakörülmények megteremtése) kerül, azok munkanélkülivé válnak majd. De éppen ez volt a szándékuk legalábbis a kritikusok szerint. Eugenikai megfontolásaik miatt örömmel fogadták, hogy az arra nem méltók életkörülményei gyakorlatilag ellehetetlenülnek. 5

6 Kommentár A női munkaerő védelme pedig szintén nem a nők egyenjogúságáról szólt. 3 A kritikusok itt is eugenikai, illetve a meglehetősen konzervatív (puritán) vallási elveket vélnek felbukkanni: éppen azért emelték a nők foglalkoztatásának költségeit, mert így akarták távol tartani őket a munkavállalástól. Meggyőződésük volt, hogy a nők elsőszámú feladata a családanyai szerep. Ráadásul ha a nők kiszorulnak a munkaerőpiacról, akkor legalább csökken a nyomás, amit jelenlétük a férfiak (a családfenntartók ) bérére gyakorol. A nők munkaerő-piaci védelme tehát igazából a klasszikus családeszmény mindkét elemét erősíti: a férfi családfői pozíciói erősödnek, hiszen magasabb bért kaphat, míg a nő rákényszerül a családanyai szerepre. Mielőtt továbblépünk, érdemes még egy látszólagos paradoxonra felhívni a figyelmet. Miközben a progresszív mozgalom elvileg a munkavállalók érdekvédelmét tűzi zászlajára, aközben a progresszívak mindig (ma is) nagy hívei a tudományos üzemszervezésnek, a tudományos menedzsmentnek az adott időszakban ezt a taylorizmus jelentette. A munkásérdekek általános védelme és a taylori üzemszervezési elvek, amelyek a munkásokat gyakorlatilag nagyon pontosan irányított élő gépeknek tekinti, szociális intézkedéseket csak azért tesz, hogy az erőforrás ne használódjon el túl hamar, szintén nehezen hangolható össze. Az eugenikus illetve puritán elvekkel azonban jól összefér. A nagyvállalatok elleni küzdelem A progresszív időszak talán legismertebb hivatalos célja a nagyvállalatok megfékezése volt. Ez a big business elleni küzdelem kezdete. A korábban is létező, a versenyellenes magatartást szankcionáló szabályokat, intézményrendszert ebben az időszakban erősítik meg, ekkor jön létre a Versenyhatóság (Federal Trade Commission). Ebben az időszakban alakul ki az az álláspont, amely mind a mai napig a világ minden részén a közgazdaságtani alapkurzusok (mikroökonómia kurzusok) egyik legfontosabb témája: a szabad piaccal szembeni pozitív várakozásaink csak akkor teljesülhetnek, ha a piacon nincsenek nagyvállalatok, trösztök, a piac nem monopolizálódik, nem válik oligopóliummá (néhány cég által uralttá), ha a piaci árat senki nem tudja befolyásolni. A kritikusok 4 szerint a piacszabályozási politikák közgazdasági megalapozás elég gyenge, igazából csak az tudjuk megnevezni, hogy mely érdekcsoportok koalíciója húz 3 A nők egyenjogúsága az időszakban valóban fontos cél. Például ez az időszak a női választójog megteremtésének időszaka az időszakot lezáró egyik alkotmánykiegészítés, a XIX., amely a nők szavazati jogát garantálja. Most csak a munkaerő-piaci egyenjogúságról, a munkaerő-piaci diszkrimináció elleni küzdelemről beszélek állításom csak annyi: a megtett lépések (vagy éppen napjaink egyenlő bérezést követelő mozgalma) valójában nem szolgálja a nők munkaerő-piaci esélyeinek növelését. (Arról, hogy a kevésbé termelékeny csoportok egyenlő jutalmazása hogyan erősíti a munkaerő-piaci diszkriminációt, hogy az ilyen pozitív diszkriminációs, illetve egyenlőségelvű politikák hogyan rontják az elvileg kedvezményezett csoport helyzetét, kiváló közgazdasági elemzés Glen C. LOURY: Előítélet, megkülönböztetés, színvakság, Rajk László Szakkollégium, Budapest, 2005.) 4 Magyarul olvasható például Paul HEYNE Peter BOETTKE David PRYCHITKO: A közgazdasági gondolkodás alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2004; MIKE Károly: A versenyjog helye a szabad gazdaság rendjében = Kapitalista elvárások, szerk. Szalai Ákos, Közjó és Kapitalizmus Intézet, [Budapest], 2009,

7 Szalai Ákos: Miért ne legyünk progresszívak? ezekből hasznot. Mindenekelőtt ide tartoznak azok, akik a piaci versenyben elbuknak, akik a győztesek korlátozásától várják helyzetük stabilizálását. Ők azok, akik kiszorulnának, de ha a nagyokat korlátozzák, akkor mégiscsak a piacon maradhatnak. A másik fontos csoport a szakértőké, a társadalommérnökökké, akik számára a piacszabályozás teremt munkát. Ők azok, akik társadalomjobbító terveiket a piaci működés szabályozásában, a fúziók engedélyezésében, nagyvállalatok szétválasztásában vagy éppen egyes piaci lépések társadalmi hatásainak elemzésében élhetik ki. A harmadik csoport pedig a politikusoké. Az ő számukra a szakértőkhöz hasonlóan úgy merül fel a kérdés: ki irányítsa a gazdasági folyamatokat: a piac, az azon kétségkívül jelenlévő nagyvállalatok vagy mi? Mi alatt a 20. század elején az Egyesült Államokban egyértelműen a tagállamokat értik: a nagyvállalatok, a bankok mozgásterét bevallottan azért szűkítik, mert a helyi gazdaságot az államok akarják irányítani, nem akarják ezt a lehetőséget átengedni a nagyvállalatoknak, a New Yorkban székelő nagybankoknak, akik felett semmiféle felügyeletet nem gyakorolhatnak. Gondolom, ismerős az érvelés napjaink (mind bal-, mind jobboldalon jelenlévő) globalizációellenes mozgalmaitól. Igaz természetesen, hogy amennyiben a piacot nagy szereplők uralják, akkor nem teljesülhetnek az alapszintű tankönyvekben megjelenő, a versenyhez, az önszabályozó piachoz fűződő szép remények, 5 csakhogy azokat a szép reményeket az állami beavatkozás sem tudja teljesíteni. Pontosabban erre nagyon kicsi, még a piaci versenynél is kisebb az esély. 6 A piaci hatalom, amely a bigbusiness-ellenes mozgalom célkeresztjében áll, pontosan a piaci verseny következménye. Ha a politika (és a szakértő ) nem avatkozik bele a folyamatokba, akkor a nagyság valamiféle piaci teljesítmény következménye. A versenyben a jobb teljesítmény választódik ki, a verseny a fogyasztó azt jutalmazza. A piaci hatalom fogalma, amelyre a társadalom mérnökei a progresszív korszak óta építenek, meglehetősen üres. A közgazdaságtan a mai napig nem állt elő kellően meggyőző elmélettel e téren: 7 ehhez ugyanis szét kellene választani azt, hogy a piaci hatalomra milyen eszközökkel tör egy vállalat. Amennyiben jobb terméket gyárt, és emiatt kiszorulnak a versenytársai a piacról, 5 HEYNE BOETTKE PRYCHITKO: I. m. alapján azonban azt is tudni kell, hogy ezekkel a szép reményekkel nem is kell feltétlenül foglalkoznunk: a piaci eredmények úgy is éppen elég lenyűgözőek (különösen ha az állami beavatkozás esélyével vetjük össze), ha tudomásul vesszük, hogy a végtelenül sok kis, egyesével árelfogadó, egymással tökéletesen helyettesíthető terméket előállító termelő versenyének álmát már hivatkozási alapként sem használjuk. 6 Érdemes itt utalni arra, hogy az adott időszakban nemcsak a versenyhatóság jön létre, hanem például a központi bank (Federal Reserve Sysem FED) is. A központi bank ötlete egy viszonylag jelentős, de gyorsan lezajló hitelpiaci válság (az 1890-es válság) nyomán már felmerült, de felállítására egy újabb gyorsan lezajló válság (az 1908-as) után kerül csak sor. Feladata az lett volna, hogy a válságok elkerülésében, illetve ha elkerülni nem is lehetséges, akkor legalább a válságok viszonylag gyors és fájdalommentes levezénylésében segédkezzen. Idézzük ennek kapcsán fel az osztrák közgazdászok (például Murray ROTHBARD: America s Great Depression, Van Nostrand, Princeton, 1963) kritikáját: a szabályozó nemhogy javított, éppen rontott a helyzeten. A gyors lefolyású válságok után egy minden addiginál mélyebb és hosszabb válság következett. Ezt nemhogy nem enyhítette a szabályozó, hanem az osztrák iskola magyarázata szerint éppen annak hibás pénzpolitikája okozta azt. 7 Lásd Massimo MOTTA: Versenypolitika. Elmélet és gyakorlat, Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ, Budapest,

8 Kommentár abban semmiféle problémát nem láthatunk sőt a közgazdaságtan ebben az ún. dinamikus hatékonyságot elősegítő hatást lát. Ezzel szemben, ha piaci hatalomra a versenytársakat korlátozva tesz szert, akkor az minden elmélet szerint üldözendő. De jelen pillanatban (száz évvel a progresszív politika, száz évvel a versenyszabályozás megjelenése után ) még mindig nem tudjuk egyértelműen szétválasztani e két mechanizmust. A progresszív politika ellenségesen tekintett (tekint ma is) minden nagyvállalatra. A közgazdaságilag képzettebb versenyszabályozók ugyan ma már büszkén hirdetik magukról, hogy önmagában a nagyságot nem tekintik problémának, csak ha ezzel a piaci erővel vissza is élnek. De azt még kevésbé tudjuk meghatározni, hogy mikor él vissza valaki a pozíciójával. Vannak, akik a klasszikus közgazdaságtani tankönyvek alapján abból indulnak ki, hogy a piaci erővel való visszaélés alapja az, hogy a monopólium túl magas árat szab meg, és ezzel sokan, akik alacsonyabb ( költségalapú ) árak mellett még vásárolnának, ezt nem tehetik meg. Ezzel a modellel két fontos probléma van. Egyrészt ez a ki nem elégített kereslet a nagyvállalatnak sem érdeke neki is az a jó, ha minden olyan fogyasztót megtalál, akik hajlandóak többet fizetni neki, mint amennyiben az áru, a szolgáltatás előállítása kerül. 8 Másrészt az empirikus vizsgálatok szerint ez a probléma elenyészőnek tűnik. 9 A piaci hatalommal való visszaélés érvét tehát nem építhetjük arra, hogy a nagyvállalat bizonyos fogyasztókat nem szolgál ki. Akkor viszont a visszaélés csak azokkal szemben valósulhat meg, akik szerződést kötöttek vele, akik fogyasztják a termékeiket: a fogyasztók, a kicsik számára előnytelen szerződések jönnek létre. Csakhogy amennyiben van szerződés, akkor meglehetősen nehéz arra hivatkozni, hogy az előnytelen volt. Ha a fogyasztó, a kisebb vállalat veszített azon, vagyis ha jobban járt volna, amennyiben meg sem köti, akkor miért kötötte meg? Itt az érvelés megbicsaklik innentől már nem azt állítjuk, hogy a szerződés előnytelen volt, hanem azt, hogy lehetne előnyösebb is. Lehetne. Lehetne alacsonyabb a fizetendő ár, terhelhetné kevesebb kötelezettség a gyengébbet. És mennyivel legyen alacsonyabb az ár, mennyivel könnyítsünk a feltételeken? Egyáltalán: miért feladata a kormányzatnak kölcsönösen előnyös szerződések (azért kötötték meg ) passzusait felülírni? Közgazdaságilag, elméletileg megalapozott válaszaink nincsenek. Csak azt tudjuk, hogy a társadalmi mérnökök, a piac tervezői munkát találnak maguknak és ők politikailag fontos csoport. Csak azt tudjuk, hogy a politikusok kiterjeszthetik a hatalmukat olyan területekre, amely korábban nem állt az ellenőrzésük alatt. Csak azt tudjuk, hogy a kicsik, a megvédettek örülnek, hogy rövidtávon 10 több haszonhoz jutnak. Érdekeltek, támogatói tehát vannak a szabályozásnak, csak a védhető érvek hiányoznak 8 Közgazdaságtani fogalmakkal: a nagyvállalatok ezért próbálnak meg árdiszkriminálni különböző fogyasztói csoportok között, vagyis az alacsonyabb fizetési hajlandóságú csoportnak olcsóbban adni ugyanazt a terméket (lásd MOTTA: I. m.; MIKE: I. m.). Érdekes vagy tán nem is annyira meglepő módon ezt a mechanizmust sokszor éppen a versenyhatóságok próbálják üldözni. 9 Arnold C. HARBERGER: Monopoly and Resource Allocation, The American Economic Review 44/2. Papers and Proceedings of the Sixty-sixth Annual Meeting of the American Economic Association május, (hálózati verzió: Harberger%20(1954)-AER.pdf). 10 Hosszabb távon már nem biztos. A szabályozás rövid- és a hosszabb távú hatásainak eltéréséről lásd SZALAI Ákos: THM? Többszáz százalék, Kommentár 2008/4.,

9 Szalai Ákos: Miért ne legyünk progresszívak? Bíróságok elleni támadás Mint a bevezetőben említettem, a progresszív politika fontos átrendeződést hozott az alkotmányos rendszerben, az intézményi erőviszonyok, a politikacsinálás terén is. Korábban sem voltak teljesen védtelenek ugyanis a munkavállalók a munkaadók túlkapásaival szemben, korábban sem tehettek meg mindent a nagyvállalatok a kisebb üzletfeleikkel szemben (például korábban sem kényszeríthették őket számukra hátrányos szerződések aláírására), ezek ellen ugyanis a bíróságokon lehetett védelmet keresni. A bíróságok pedig általános jogelvek alapján megítélték a konkrét eseteket. A progreszszív politika egyik fontos hatása az volt, hogy a bírósági utat, a magánjogi megoldásokat (az angolszász világban a common law-t), felváltotta a közvetlen állami szabályozás, a reguláció. Sokkal konkrétabb előírások születnek; ezeket nem a bírósági ítéletek tartalmazzák, hanem a politikusok maguk alkotják meg, foglalják törvényekbe. Ahogy a jog, a joggazdaságtan irodalma 11 fogalmaz: ekkor kezdődik az a folyamat, amelyben a törvényeket már nem magánúton, hanem közösségi úton kényszerítik ki. Utóbbi azt jelenti, hogy, a jog kikényszerítése már nem azon múlik, hogy a károsult bírósághoz fordul-e, hanem maga az állam tart fenn olyan hatóságokat, amelyeknek (elvileg) hivatali kötelezettségük a törvény megszegőivel szemben fellépni. 12 A bírósági út és a szabályozás, illetve a magán és a közösségi jogkikényszerítés közötti választás néhány viszonylag egyszerű elven dől el. 13 A bírósági út veszélye az, hogy ekkor jelentős hatalomra tehetnek szert egyes gazdasági, társadalmi csoportok kialakulhat valamiféle oligarchikus struktúra, amely torzíthatja a bírósági döntéseket. Ezt nem feltétlenül törvénytelen eszközökkel teszi, egyszerűen jobb ügyvédeket tud fizetni, könnyebben elviseli, ha a hosszas bizonyítási eljárás miatt egy-egy ügy elhúzódik. Ezzel szemben a szabályozás a központi hatalom túlzott növekedését, a lobbik befolyását, a rossz törvénykezés (közgazdasági nyelven: a kormányzati kudarcok) pedig végsősoron pedig a diktatúra veszélyét hordozza magában. Természetesen minél inkább védekezünk az egyik ellen, annál nagyobb a másik szélsőség veszélye. Éppen ezért minden ország a két alapvető intézményi megoldás valamilyen kombinációját működteti. A progresszív időszakban éppen a kormányzat, a szabályozók hatalmát erősítették. Úgy tűnik, a progresszív politika hívei ma is nagyobb veszélyt látnak az oligarchiák befolyásában, és a demokratikusan megválasztott politikusok (kis csúsztatással: a demokratikus hatalomgyakorlás) erősítésért szálnak síkra Lásd pl. Richard A. POSNER: Economic Analysis of Law, Aspen, New York, 19975; Steven SHAVELL: Foundations of Economic Analysis of Law, Belknap Press of Harvard UP, Cambridge (Mass.) London, 2004; SZALAI Ákos: A kapitalizmus gazdasági alkotmánya: a magánjog alapintézményei = Kapitalista elvárások, Például a korábban is létező versenytörvény (Sherman Act, 1890) még arra alapult, hogy az adott versenyellenes magatartás károsultjai bírósághoz forduljanak. A progresszív időszak állítja fel a Versenyhatóságot (Federal Trade Commission Act, 1914). 13 Lásd Edward GLAESER Andrei SHLEIFER: The Rise of the Regulatory State, Journal of Economic Literature 41. (2003), Jó példa erre a mai magyar bíróságokkal szemben kritikus értelmiségiek érvelése (lásd pl. FLECK Zoltán: Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban. Gondolat, Budapest, 2008; Bíróságok mérlegen, I., szerk. Fleck Zol- 9

10 Kommentár Ugyanakkor a politikusoknak túlzott hatalmat adó szabályozás-elvű megközelítés veszélyeire a jog-összehasonlító vizsgálatok 15 egyértelműen felhívják a figyelmet. Ma, az erőteljes jogi konvergencia időszakában is erős kapcsolatot találhatunk a bíróságok jogköre, a kormányzati szabályozás részletezettsége és a gazdaság, a társadalom teljesítménye között. Jobb eredményeket érnek el azok az államok, ahol a döntések a bíróságok kezében maradtak a politikusoknak (a részletes szabályozáson keresztül) kisebb a beleszólása a konkrét egyéni döntésekbe; ahol inkább általános jogelveket kimondó (generálklauzulákat tartalmazó) jogszabályok születnek csak, melyeket a bíróságok rugalmasabban alkalmazhatnak az adott ügy körülményeire. A bírósági út (a magánjogi megoldások) előnye nyilvánvaló: lényegesen rugalmasabb; ex post és nem ex ante akarja eldönteni a kérdéseket, vagyis nem kell előre mérlegelnie egy-egy lépés veszélyességét, csak annyi a feladat, hogy tudatosítsa: amennyiben másnak kárt okoznak, akkor a következményeket viselni kell. A magánjogi megoldás mind a mai napig szorosan összekapcsolódik a szerződések szabadságának elvével, míg a szabályozás pontosan ezt korlátozza. A szabályozás lényege ugyanis éppen az, hogy megakadályozzon bizonyos kölcsönösen előnyös megállapodásokat: ne vehessünk például olcsón az állam, a szabályozó által rossz minőségűnek nyilvánított termékeket; ne dolgozhassunk meghatározott munkaidőn túl, a megengedettnél rosszabb munkakörülmények között, akkor sem, ha ezt a magasabb fizetésért cserébe vállaljuk. Összefoglalás A cikkben azokra az elemekre koncentráltam, amelyekben igen komoly átfedés van a klasszikus (száz évvel ezelőtti amerikai) progresszív mozgalom és a ma Magyarországon magukat progresszívnek nevező baloldali politikusok programja között: védjük a munkavállalókat a munkaadókkal szemben, lépjünk fel a big business ellen, korlátozzuk a bíróságok túlhatalmát. Állítom: méltán viselik a maiak e nevet. Igaz, a progresszív címke nyugodtan ráhúzható lenne sok más, jobboldali politikusra is, hiszen mára sokak számára politikai evidencia lett a száz évvel ezelőtt kitalált eszközök támogatása. Akik szerint a progresszív korszak Wilson elnökségének végéig tart, azok azért érvelnek így, mert ekkor fogadták el a XVIII. alkotmánykiegészítést (1919), amely az alkohol forgalmazását megtiltotta. Hadd zárjam soraimat ezzel, ugyanis az alkoholtilalom jól ismert története, a maffiaharcok időszaka is mutatja, hogy mi történik, ha jó progresszívként csak a magasztos elvekre figyelünk (legyen az az egészséges életmód, az esélyegyenlőség vagy épp a kicsik védelme), és elfelejtkezünk arról, hogy lépéseinket milyen következményei is lehetnek. És ezért, a következmények miatt ne legyünk progresszívak. tán, Pallas, Budapest, 2008; Bíróságok mérlegen, II. szerk. Fleck Zoltán, Pallas, Budapest, 2008) követeléseik is nagyon hasonlóak az amerikai progresszív korszak követeléseihez: lásd pl. FLECK: I. m. véleményét, mely szerint a generálklauzulák (vagyis a bíróságok jelentős diszkrecionális értelmezései lehetősége) valamiféle demokráciadeficitet jelentenek. 15 Andrei SHLEIFER Florencio LOPEZ-DE-SILANES Rafael LA PORTA: The Economic Consequences of Legal Origins, Journal of Economic Literature 46. (2008),

11 Kommentár A moszkvai Tretyakov Képtár 11

12 Kommentár Élet és literatúra Borbás Barnabás IDEGENSÉGÜNK ANATÓMIÁJA Závada Pál: Idegen testünk 1 Megjelenése óta nevezték a magyar danse macabre-nak, de a legfontosabb kortárs regénynek is; Závada Pál Idegen testünk című (a pályaelhagyó szociológus írói munkásságában sorban a negyedik) regénye a tavalyi könyvhét előtt került boltokba, azóta számos vitacikk tárgya, irodalmi eszközei miatt pedig igazi szakfolyóirat-kedvenc lett. A negyvenes évek háborús időszakáról, a revízióról, antiszemitizmusról, németellenességről és a Magyar Testvéri Közösségről szóló történet terjedelmes, nehéz, vitára ösztönző olvasmányt rejt: történelmi regény, a sokszólamú narráció miatt viszont definiálják beszélgetésregényként, az eredeti kútfőkből és szakirodalomból egyaránt nyert szövegekből fércelt jellege miatt pedig irodalmi anyagból szőtt olvasnivalóként is, mely ráadásul napjainkban igen aktuális és provokatív kérdéseket hoz felszínre. Az olvasónak azonban nincs könnyű dolga, ami az aktualitáshoz és provokációhoz való hozzáférést illeti: a regényre nehezen felvehető, számtalan forrásból táplálkozó zsurnalizmus által bonyolított belső ritmus, néhány központi figura helyett tucatnyi kulcsszereplő interakciója jellemző. (A tájékozódás a hasonló nevek miatt sem könnyű: Weiner Janka és Jakab, a néhol János Johannka, Flammról magyarosító Flórián stb.) A történet azonban csak a sajátos narráció és a váltakozó idősíkok miatt tűnik bonyolultnak: fő szálon szinte végig szeptember 16-án, a fényképész Weiner Janka műtermében tartott vacsorán vehet részt az olvasó, közben folyamatosan megismerve a résztvevők múltját és sorsuk beteljesülését, valamint figyelemmel követhet egy komplett, az idősíkok közé fűzött családi levelezést is. Kollektív felelősség és magyarságkép A könyv megjelenése óta zajlott vitákban kiemelt helyen szerepelt a váltakozó narrációk problémája. Bár az író elmondása szerint ez az elbeszélői pozíció mint regénypolitikai eszköz elsősorban irodalmi kérdés, a T/1-es személyű kórusok által előidézett kollektív Én nyelvi kivetülése mégis túlmutat egy egyszerű szóművészeti fogáson: a T/1 (vagyis a Mi) univerzalizáló és partikuláris hang egyben. Kérdés már csak az: micsoda is ez a bizonyos Mi? A narrációk próbálgatása? (Radnóti Sándor, Holmi) Egy szájbarágós világnézeti sugallat? (Körmendy Zsuzsanna, Magyar Nemzet) Irodalmi eszköz, amely egyben politikai tett? (Keresztesi József, Műút) A nemzet hangjának artikulálása? (Elek Tibor, Új Könyvpiac) 1 ZÁVADA Pál: Idegen testünk, Magvető, Budapest,

13 Borbás Barnabás: Idegenségünk anatómiája Valójában Závada munkásságában a T/1 említett használata nem újdonság, így már az erről szóló vita is lezajlott egyszer: a 2004-ben megjelent A fényképész utókorában ugyanúgy (bár kétségtelenül kevésbé hangsúlyos módon) regénypolitikai eszközként működött a tárgyalt narráció. Céljának megfejtéséhez magát az írót is segítségül hívhatjuk: Maradjunk inkább annál az értelmezésnél, hogy valamilyen formában mindanynyian részesei vagyunk az olyan tetteknek, sőt szavaknak vagy gondolatoknak is, amelyeket legszívesebben letagadnánk. Még pedig közvetlenebb módon vagyunk részesek, mint hinnénk. 2 A megfogalmazásban tehát a kollektív bűnösség gondolata körvonalazódik, noha az ilyen kategóriákat Závada fejtegetései során igyekezett finomítani, mondván: Ilyen közvetlen formában egy regény ne ítélkezzen. Máshol szintén tőle így olvashatjuk: Az Idegen testünk viszont regényként foglalkozik a magyar középosztály felelősségével, amit nem tett semmissé, hogy a második világháború után számtalan gaztettet követtek el ellene. 3 Megint máshol: A magyar társadalom azóta sem tudott szembenézni azzal, milyen szerepe volt a holokausztban. 4 Az írói értelmezés tehát azon elemzők véleményével cseng egybe, akik a kollektív nemzeti hang artikulálását vélelmezték a T/1 személyű megfogalmazásoknál. Így az Idegen testünk olyan súlyos részeinél, mint amikor Felsőkazancson és Szilágycseresen vasgárdistákat agyonlövünk (174), amikor Gáborné Kulcsár Emmát főbe lőjük (295), a Magyar Testvéri Közösséget fölszámoljuk (370), illetve a nyilas Flamm Jánoson az ítéletet végrehajtjuk (380), akkor mi magyarok, mind egy kicsit feszenghetünk is (Závada megfogalmazása a HVG-beli interjúban). A felsorolt események, képek alapján és az írói értelmezések összefüggésében körvonalazódó kollektív bűnösség (mint mondanivaló) tézise azonban erősen vitatható (nem lehet egy kollektíva minden tagja bűnös, legfeljebb akik a hatalmat gyakorolják felette), de felvethető a bűnös nemzet gondolata is, noha finoman szólva túlhaladott. Ezen a ponton érdemes kiemelni, hogy a tragédiákra vonatkozó T/1 személyű megfogalmazás nem következetes a regény egészét tekintve, hiszen például Donáth Györgyöt, a Magyar Élet Pártjának egykori országgyűlési képviselőjét, a Magyar Közösség tagját mások mondják ki bűnösnek és végzik majd ki (365). A nemzeti önvizsgálat témaköréhez szorosan tartoznak, illetve jelentősen hozzáadnak a regényben megjelenő magyarságábrázolás időnként felvillanó pillanatképei. Ezeknél Závada vagy ismét erős kritikát fogalmaz meg, vagy (feltehetően a tanulságkeltés igényével) sztereotípiákat ábrázol. Utóbbiak a közül például a demoralizált magyaros mélabúnak ad hangsúlyt, mondván, hogy ritka pillanat, amikor ábrázatunkat, bármi kevéssé magyaros is ez, mosolyra szoktatjuk (38). Több ízben lefesti a tipikus revíziós gondolkodó mintaképét is: a románokkal szemben nacionalista eszméit hangoztató, és a szülőföldön való kötelező boldogulás eszméjét kényelmes fotelben, szatmári szilva kortyolgatása közben bontogató magyar képét (105, Vass Gerzson). Jellegzetes az 2 Závada Pál a magyar rasszizmusról (Interjú Závada Pál íróval), Népszava június 7. 3 Interjú Závada Pállal, HVG november A zsidók a mi idegen testünk interjú Závada Pállal, 168 Óra május

14 Kommentár Élet és literatúra Urbán Vince haditudósító által elkeseredett kielégítetlensége miatt megfogalmazott magyar baszdüh ideája is, mellyel Kolozsvárra bevonuló magyar katonákat jellemzi (16). Mindennek alapján látható, hogy a történet (mint történelmi regény) egészére igaz, hogy a nemzeti önkép-vizsgálatban erőteljesen és vulgárisan kritikus, önbíráló, noha gyakran sztereotípiákra és vitathatóan univerzalizált felelősségekre épít. Antiszemitizmus és zsidókérdés Érezhető írói törekvés, hogy a történet kulcsszereplőivel, vagyis a Weiner Janka társaságában megjelentekkel (a vendéglátót is számítva tizenöt ember) nézetrendszer és közéleti kötődés szerint minél nagyobb társadalmi lefedettséget mutasson; vagyis hogy a figurák által minél szélesebb keresztmetszetét adja a két világháború közötti magyar társadalomnak. Eme szándék már a Dávid Anna szerkesztőtől származó fülszövegben is világos: Egy pesti fényképész-műteremben 1940 szeptemberében összegyűlnek [ ] legfontosabb alakjai divatáru-boltos unokanővére, papnövendék öccse meg a régi társak, a katonadiplomata, a költőjelölt, az újságírók, a barátnők, sváb, magyar, zsidó és félzsidó magyarok. Noha a korabeli politikai spektrum bemutatása szempontjából az egyes figurák felépítése sikeres, sőt néhol (például Dohányos Lászlónál vagy Flórián ezredesnél) meglepő és érdekes adalékokat rejt, a regény egyik központi kérdését jelentő antiszemitizmus szempontjából elnagyolt. A tizenöt fős társaság tagjai közül a regénycselekmény utolsó percéig formálódó kép szerint pontosan hét szereplőről derül ki zsidó származás: Weiner Janka testvéreivel (Ottó és Jakab) együtt félig, Raposka Sári, Gáborné Kulcsár Emma és kis Palcsi egészen zsidó származásúak. Geiger Mártáról távol levő testvérén, a kolozsvári ügyvéd Geiger Ádámon keresztül derül ki zsidósága. Mindeközben a maradék nyolc szereplőből hathoz köthető antiszemita beszédmód: a Mein Kampfot idéző és zsidó felesége meddőségén gúnyolódó (148) Raposka Károly, a nyilas jövő elé néző, legtöbb zsidóellenes szózatot elkövető Flamm János (Johannka), a Magyar Közösségben zsidóellenes szövegeket fogalmazó (340) Flórián Imre alezredes, a 45 után antiszemita röplapokat terjesztő (322) Urbán Vince újságíró, a pászkarágózó kávéházi bölcs Iharos Bálint, aki egyben a zsidómentes kommunista párt gondolatának terjesztője (325), és legkevésbé feltűnően Dohányos László, aki bár jelen színpadon nem nyilvánul meg a zsidósággal kapcsolatban, ám mint A fényképész utókorából visszatérő szereplőről tudjuk, hogy korábbi alakváltozatában igen antiszemita. 5 A regény kulcsszínterét adó Weiner Janka-vacsorán tehát a tizenöt résztvevőből mindössze ketten maradnak érintetlenek a zsidókérdésében: a háború tekintetében a németek vereségét jósoló (és ezzel kapcsolatban a legitimista Lajos Ivánt is idéző), majd 5 A leginkább Erdei Ferencről mintázott figura például a frontról hazatérő Dusza Jánossal zajló párbeszédekor éppen a deportálások ügyét keni el az igazságra rájövő és emiatt felháborodott társának. Dohányost a regényben éppen aznap iktatják be miniszternek az ideiglenes kormányba Debrecenben, mikor apósát (a zsidó származású Gerle Károlyt) Pesten a nyilasok kivégzik. A fényképész utókorának történetszövése ezzel is érzékeltetni kívánja a népi ideológia közvetett felelősségét a zsidóság tragédiájában. 14

15 Borbás Barnabás: Idegenségünk anatómiája rövid időn belül a kommunista pártba lépő Futár Endre és felesége, Salamon Anikó. Mindenki más valamilyen úton antiszemitizmussal terhelt, vagy ezt kizáróan zsidó származású. Nem véletlen tehát, hogy amikor a társaság vitája, beszélgetése (a már említett társadalmi keresztmetszetadás-igényhez hasonlóan) a két világháború közötti kor vitáit és beszélgetéseit kívánja felidézni, túlzó marad, és az olvasót folyamatos, túlhangolt konfrontációkkal, aránytalanul sűrített antiszemita beszédmóddal szembesíti. Az aránytalanság nemcsak a már említett keresztmetszetadás szempontjából problematikus; amennyiben a vissza-visszatérő T/1 személyű narráció által tett súlyos megállapításokban a közös nemzeti felelősség artikulálásának szándékát látjuk, úgy feltételeznénk, hogy ehhez az író a nézetek problémaközpontú finomhangolásával is megágyaz, vagyis a kulcsszereplőknél nem csak (kis híján) a zsidó antiszemita választást festi a regény színpadára. A magasröptű politikai eszmecseréknél sokszor tűnhet úgy, hogy a szereplők (és különböző ideológiákból konstruált személyiségük) pusztán ürügyül szolgálnak egy adott nézet megszólaltatására a céllal merített történelmi és irodalmi forrásokból pedig bőven akad a regényben. Az elemzések során a legnagyobb hírnévre Móricz Zsigmond átemelt 1919-es antiszemita naplórészlete tett szert, amelyről először Körmendy Zsuzsanna kezdeményezett vitát. 6 A magyar irodalomban halhatatlanná lett Móricz Zsigmond (néhány mondat kivételével amúgy teljesen átírt) gondolatait Závada a szerencsétlen, frusztrált, infantilis és feminin Flamm Johannkával mondatja ki. Értjük: az író a megőrizve megszüntető ars poetica által tisztítja meg Móriczot az antiszemitizmus terhétől. Ám ami az írói lelkivilágban fontos tett lehet, az olvasó számára ilyen többletet nem hordoz: csupán a kontextusból némiképp (más szövegrészekkel együtt) kilógó, néhány oldalon végigvitt vulgár-antiszemita esszenciát kap. Ellenben a magyar irodalom Móricz-képe vagy Móricz igazsága változatlan marad. A Magyar Testvéri Közösség szerepe Történelmi szempontból a regény leginkább meglepő szála a Magyar Testvéri Közösség (vagy Magyar Közösség) és tagjainak megjelenítése a háború végén zajlott németellenes szervezkedéstől a hírhedt per ítélethirdetéséig. Ez a tudományban kevésbé tárgyalt témakör szintén a regény azon szálai közé tartozik, amelyek éppen csak követhetők, és ábrázolásuk célja is nehezen illeszthető pontosabb regénykoncepcióba. Ennek oka, hogy míg a történet meghatározó szálain az olvasó döntően nagyszabású kortörténeti keresztmetszeteket kap, és az író ismert, az aktuális köztudatban is élénk eseményeket (a kassai és kolozsvári bevonulás, a vészkorszak napjai stb.) és figurákat (az egyik szereplő, Urbán Vince egyenesen Teleki Pál családjának házitanítója) hoz testközelbe, addig a regény végére, az os események felvillantatásánál a látókör leszűkül, és részletesen látjuk a Magyar Közösség ügyének alakulását. 6 KÖRMENDY Zsuzsanna: Hívatlan vendégszöveg, Magyar Nemzet július

16 Kommentár Élet és literatúra A szervezet Závada regényébe történt beleszövése kettős célt szolgál: egyrészt bemutatja a kommunista tisztogatások működési mechanizmusát a lehallgatásoktól a letartóztatásokon át a koholt vádak útján történő ítéletekig (és kivégzésekig), másrészt érzékelhetően valamiféle bizonyítékot igyekszik felmutatni az antiszemitizmus 1945 utáni továbbélésére. Utóbbit hangsúlyozza, hogy a Magyar Közösség regénybeli tagjait legtöbbször antiszemita fogalmazványok diktálása vagy terjesztése közben látjuk: a Szent-Iványi Domokosról mintázott Flórián Imre ezredes az oroszra támaszkodva önző érdekből teljhatalomra törő zsidóságról beszél (340), Urbán Vince antiszemita röplapokat készít (322) Iharos Bálinttal együtt. Ugyanebből azonban az is tudható, hogy Szent-Iványi megrögzött németellenes volt, és annak a Magyar Függetlenségi Mozgalomnak a vezetője is ő lett, amely jelentős szerepet játszott a budapesti zsidóság megmentésében. Az Idegen testünk ugyan Flórián Imre személyében ezt a tevékenységet is pontosan ábrázolja, ám részleteiben is nagyobb teret hagy a 1946-os antiszemita memorandumok idézésének. Závada Pál Magyar Közösségről szóló véleményét nyilatkozatai alkalmával egyszer sem titkolta: A Magyar Testvéri Közösség faji alapon álló, úgynevezett magyar érdekekért szervezkedő titkos társaság volt. Ezekre az ásatag és kártékony eszméket valló figurákra a hatalom kommunista nyomásra csapott le 1946 végén. 7 A mozgásterét és újjáalakulás utáni szervezetét tekintve szűk, a kisgazdák és a kommunisták szempontjából is marginális Magyar Közösség tehát az Idegen testünkben leginkább valamifajta magyarázat, mely szerint a rasszista észjárás, amely a társadalmi működést végső soron faji elven magyarázza, mélyebb gyökereket vert hagyományunkban, mint sokan hittük. 8 7 A zsidók a mi idegen testünk. 8 Uo. 16

17 Kommentár Élet és literatúra Papp István A MAGYAR KÖZÖSSÉG ÁBRÁZOLÁSA ZÁVADA PÁL IDEGEN TESTÜNK CÍMŰ REGÉNYÉBEN Závada Pálnak a 20. századi magyar történelmet feltérképező regényei sorában az Idegen testünk 1 szinte kiapadhatatlan kincsesbányát jelent nem csupán az olvasók, az irodalomtörténészek, hanem a történészek számára is. Ennek okát a regényről napvilágot látott recenziók egyikében rendkívül pontosan fogalmazták meg: A szerző nem történész és műve vállaltan nem szaktörténészi munka. Mindezek mellett a kimeríthetetlen képzelőerejű Závada gigantikus, akár több regényre is elegendő tényanyagot sűrített a közel négyszáz oldal terjedelmű művébe. 2 A továbbiakban arra teszek kísérletet, hogy a regény egyik ha nem a legfontosabb elemét, a Magyar Testvéri Közösség vagy röviden a Magyar Közösség ábrázolását vegyem górcső alá. Természetesen adódhat a kérdés: lehet-e egy szépirodalmi alkotást szaktörténészi mércével mérni, számonkérheti-e a historikus ugyanazt a szigorú filológiai pontosságot, a forrásokhoz való hűséget, amely a tudomány művelőjétől joggal elvárható? Bár magától értetődően tiszteletben tartom az írói alkotás, a történetmesélés szabadságát, két okból is fontosnak és indokoltnak érzem a szaktörténészi megközelítést. Először is a kötet fülszövegében azt olvashatjuk: [Závada Pál] hőseinek sorsán keresztül próbálja megérteni, mit okoznak a szellem, a test és a lélek mélyén a XX. századi életbe vágó élmények és traumák. [ ] Az Idegen testünk talán a legmegrázóbb Závada-regény. Közelről érint, provokál. Vagyis a szerző nyilvánvalóan vitát, szembenézést, reflexiót vár az általa bemutatott történelmi jelenségekkel kapcsolatban. Ebből adódóan nagyon lényeges, hogy mennyire pontosan és alaposan tudta feltenni a kérdéseit. Másodszor pedig több elemzésben is felbukkan az a fajta vélekedés, hogy a regény esetleges esztétikai hibái ellenére szemléletében, a történelem ábrázolásában hibátlan alkotás. 3 Az előbb már idézett recenzió szerzői az alábbi módon fogalmazzák meg ezen vélekedésüket: Závada Pál a tudós alaposságával dolgozta fel a művében megidézett kor politika- és eszmetörténetét. 4 Ezen előfeltevést osztva jogosnak érzem, hogy megvizsgáljam e feldolgozás alaposságát és hitelességét. 1 ZÁVADA Pál: Idegen testünk, Magvető, Budapest, MÁK Szilvia DINNYEI Béla: Janka estélye. A történelem Závada Pál Idegen testünk című regényében, Múltunk 2008/4., 311. A két szerző kitér a regényről megjelent legfontosabb kritikákra, így ezekre külön nem kívánok utalni. Egyúttal az eddigi legalaposabb és legszínvonalasabb feldolgozását nyújtották a műben felbukkanó történelmi eseményeknek, szereplőknek és jelenségeknek. 3 Ennek a véleményének adott hangot többek között KÁROLYI Csaba: A legtisztességesebb szerzői viszony melynek megléte számomra itt nem kérdés sem mentség arra, ha valamit nem jól old meg esztétikai értelemben a regény, ami többek között azért keletkezett, hogy egyébként ezt a nagyon derék, a társadalmi-történelmi traumák tisztázására irányuló szándékát is magára vegye. Idegen és mégse, Élet és Irodalom június 6., MÁK DINNYEI: I. m.,

18 Kommentár Élet és literatúra Az Idegen testünkben ábrázolt történeti és fiktív szereplők legnagyobb része között a Magyar Közösség jelenti az összekötő kapcsot, bár ezzel korántsem merültek ki a tudományos analízis lehetőségei. A Magyar Közösség történetének bemutatása rendkívül komoly és számos buktatóval járó vállalkozás. Először is azért, mert a közösség története mindmáig feltáratlan, megírásra vár. Bármilyen furcsának is tűnhet, de az eddigi legalaposabb munka, amely kísérletet tett a közösség és a megszüntetését célzó persorozat bemutatására, még 1969-ből származik. Ekkor jelent meg a Hadtörténeti Intézet munkatársának, Kis Andrásnak a könyve, 5 amelyről joggal feltételezhető, hogy nem csupán a korabeli állambiztonsági szervek jóváhagyásával, hanem esetleg megrendelésére, de mindenképpen szándékaival egyezően készült. Ezt a tényt igazolja, hogy a könyv az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) átadott anyagban az állambiztonsági segédkönyvek között szerepel, 6 vagyis a Belső Reakció Elhárításnak az egykori közösségi tagokkal foglalkozó tisztjei számára oktatási és tájékoztató célra szolgált. Másrészt a Magyar Közösségről létrehozott O-, vagyis objektum-dossziéban található egy 1970-ből származó jelentés, amely azt összegezte, hogy milyen visszhangot váltott ki a könyv a még élő közösségi tagok körében. 7 Kis munkája ennek ellenére mégis érdemes arra, hogy kézbe vegyük, hiszen olyan források birtokában írta meg, melyek jelenleg nem állnak a kutatók rendelkezésére. Így például munkájában forrás megjelölése nélkül azt állítja, hogy 1947-ben 2450 személyi kartont találtak a Magyar Közösség irattárában. 8 Bár teljesen logikus lenne, de ez a nyilvántartási rendszer nincs a közösségi perek vizsgálati anyagait őrző ÁBTL birtokában. A rendszerváltást követően, 1998-ban látott napvilágot az 1947-es eseményekben érintett két egykori kisgazda politikus, Cserenyey Géza és Csicsery-Rónay István összeállításában egy vaskos kötet. 9 Ebben egy valamivel több mint 50 oldalas bevezető tanulmányt követően számos korabeli dokumentumot tettek közzé. A munkában szerkesztőként közreműködő Palasik Mária néhány évvel később megjelent monográfiájában külön fejezetben foglalkozott a Magyar Közösség-üggyel. 10 Závada Pál elsősorban ezeket a kiadványokat használhatta regénye alapanyagául; a számos, csaknem szó szerinti idézet alapján nem nagy merészség mindezt feltételezni. Ezen munkák azonban közel sem fogták át és dolgozták fel a közösségre vonatkozó, roppant terjedelmes forrásanyagot, s elsősorban az 1947-es perek koncepciós voltának és a Független Kisgazdapárt szétzúzásának a bemutatására koncentráltak egyébként teljes joggal. Azt viszont, hogy mi volt, 5 KIS András: A Magyar Közösségtől a Földalatti Fővezérségig, Zrínyi, Budapest, ÁBTL 4.1. A Jelentés Kis András könyvének MK-vezetők körében kiváltott visszhangjáról, I. 30. ÁBTL O-14820/1., Érdekes, hogy bár a kötet a hivatalos politikai felfogásnak megfelelően a Horthyrendszer visszaállítására törekvő veszélyes összeesküvésként mutatta be az es eseményeket, a még élő közösségi tagok mégis úgy vélték, hogy inkább felhívta a figyelmet a fiatalok körében a lassan a feledés homályába merülő szervezetre. 8 KIS: I. m., CSICSERY-RÓNAY István CSERENYEY Géza: Koncepciós per a Független Kisgazdapárt szétzúzására 1947, 1956-os Intézet, Budapest, PALASIK Mária: A jogállamiság megteremtésének kísérlete és kudarca Magyarországon , Napvilág, Budapest, 2000,

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény

K. Farkas Claudia. Bátor javaslat. A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény K. Farkas Claudia Bátor javaslat A kormányzó Nemzeti Egység Pártja és az 1938-as magyarországi zsidótörvény A Magyarországon 1938-tól megvalósult zsidóellenes törvényhozás 1 beindításáért hiba volna a

Részletesebben

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON

AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON AZ ÁTMENET GAZDASÁGTANA POLITIKAI GAZDASÁGTANI PILLANATKÉPEK MAGYARORSZÁGON Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

Részletesebben

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai

Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai OKTATÁSIRÁNYÍTÁS ÉS OKTATÁSPOLITIKA A BALKÁNON Az alábbi áttekintés Délkelet-Európa (a volt Jugoszlávia országai Szlovénia kivételével, Bulgária, Románia és Albánia) oktatási rendszerei előtt álló kihívásokat

Részletesebben

Miért alaptalan a magyar demokrácia

Miért alaptalan a magyar demokrácia KÖNYVBEMUTATÓ Csizmadia Ervin legújabb kötetének (Miért alaptalan a magyar demokrácia) könyvbemutatójára az Alexandra pódiumon, március 20-án került sor. A bemutató keretében tartott kerekasztal-beszélgetés

Részletesebben

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o.

Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó, 2011, 302 o. BARTHA Eszter: Korszakok határán 131 SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 22(1): 131 136. Korszakok határán Válogatás Rézler Gyula 1932 és 1999 között megjelent írásaiból. Szerk. Tóth Pál Péter, Budapest, Gondolat Kiadó,

Részletesebben

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

Így választott Budapest

Így választott Budapest SZABÓ SZILÁRD Így választott Budapest Ignácz Károly: Budapest választ. Parlamenti és törvényhatósági választások a fővárosban 1920-1945 Napvilág Kiadó, h. n. 2013, 199 o. Ignácz Károly történész, a Politikatörténeti

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám

Castrum A CAstrum Bene egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Castrum A Castrum Bene Egyesület Hírlevele 8. szám Budapest, 2008 E számunk munkatársai Bu z á s Ge r g e ly régész-művészettörténész, MNM Mátyás király

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban

Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Fogyatékossággal élő emberek életminősége és ellátási költségei különböző lakhatási formákban Zárótanulmány a VP/2013/013/0057 azonosítószámú New dimension in social protection towards community based

Részletesebben

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind

az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind az idegenellenesség, az EU-szkepticizmus, az elitellenesség, az antikapitalizmus, muszlimellenesség, a rasszizmus és rendszerellenesség mind-mind csak felszíni tünet. Lényegében egy olyan alapértéket ért

Részletesebben

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága

A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága A nyelvstratégia nyelvészeti megalapozásának fontossága Kiss Jenő* 1. A konferencia programja már önmagában is világosan jelzi, mennyire változatos, sokféle az a közeg, amelyben a Kárpát-medencei magyarság

Részletesebben

A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK

A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNY KAR DOKTORI ISKOLA DOKTORI ÉRTEKEZÉS A FOGYATÉKOSSÁG ORVOSI ÉS TÁRSADALMI MODELLJÉNEK SZINTÉZISE, KÜLÖNÖSEN A MUNKAJOG TERÜLETÉN KONZULENS: DR. GYULAVÁRI

Részletesebben

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)

László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye V. A Gyurcsány- és Bajnaikormányok Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Gyurcsány Ferenc új lendületet adott az MSZP-nek,

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL

Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL 7 FELSŐOKTATÁSI MŰHELY Verseny, rugalmasság, átjárhatóság BESZÉLGETÉS SZELÉNYI IVÁNNAL AZ AMERIKAI EGYETEMI VILÁGRÓL ÉS AZ EURÓPAI BOLOGNA-REFORMRÓL Anélkül, hogy valaki különösebben foglalkozna nemzetközi

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Jobbak a nők esélyei a közszférában?

Jobbak a nők esélyei a közszférában? Közgazdasági Szemle, LX. évf., 2013. július augusztus (814 836. o.) Lovász Anna Jobbak a nők esélyei a közszférában? A nők és férfiak bérei közötti különbség és a foglalkozási szegregáció vizsgálata a

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA

A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA EÖTVÖS LÓRÁND TUDOMÁNYEGYETEM Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola PAPP Z. ATTILA A ROMÁNIAI MAGYAR SAJTÓNYILVÁNOSSÁG A KILENCVENES ÉVEKBEN. A MŰKÖDTETŐK VILÁGA TÉMAVEZETŐ: DR. KOVÁCS ÉVA

Részletesebben

J e g y zőkönyv AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.)

J e g y zőkönyv AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.) AIÜB-V-5/2011. (AIÜB-V-8/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reformot

Részletesebben

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október

sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október sorszám VERSENY-JOGÁSZ KÉRDŐÍV 2003. október Kérdező aláírása:... igazolványszáma Jó napot kívánok. A TÁRKI munkatársa,. vagyok. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából szeretnék néhány kérdést feltenni

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

A szociális szféra kapcsolathálózati megközelítésben

A szociális szféra kapcsolathálózati megközelítésben 2011/5 2011/5 A szociális szféra kapcsolathálózati megközelítésben Dávid Beáta Magvas Mária: A munkakapcsolat határozza meg a jelzőrendszert. Az észlelő- és jelzőrendszer működése Veszprémben Becze Orsolya

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010

Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Soós Gábor szerkesztésében ÍGÉRET, FELHATALMAZÁS, TELJESÍTÉS VÁLASZTÁSI PROGRAMOK ÉS KORMÁNYZATI MEGVALÓSÍTÁSUK, 1998 2010 Dobos Gábor, Gyulai Attila, Horváth Attila, Horváth Péter, Nógrádi András, Sebők

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről

Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Opponensi vélemény Ferkai András Molnár Farkas. Molnár életművének nagymonográfiája című akadémiai doktori értekezéséről Évtizedek óta nem zajlott a Magyar Tudományos Akadémián tudományok doktora, illetve

Részletesebben

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája

Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Élet és Irodalom, LI. évf., 7. sz., 2007. február 16., 15-16. o. A válság anatómiája Hazánkban a politikai élet súlyos erkölcsi és identitási válsága alakult ki. E sorok írója abban látja a válság alapvető

Részletesebben

A tudástársadalom és a magyar vidékfejlődés

A tudástársadalom és a magyar vidékfejlődés A tudástársadalom és a magyar vidékfejlődés Kutatási zárójelentés 1. Tudásformák a vidékfejlesztésben Kutatásunk során a tudástársadalom és a magyar vidékfejlesztés kapcsolatát vizsgáltuk. Kutatásunk két

Részletesebben

A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan

A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan Közgazdasági Szemle, L. évf., 2003. március (254 268. o.) MIKE KÁROLY A gazdaságpolitikai döntéshozatal nemzetek fölötti centralizációja és a közösségi gazdaságtan Az adóverseny elméletének néhány tanulsága

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA *

KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * KÖZIGAZGATÁSI RACIONALITÁS ÉS A MAGYAR ÖNKORMÁNYZATI REFORMOK Tisztelgés Verebélyi Imre több évtizedes közigazgatás korszerűsítési tevékenysége előtt PÁLNÉ KOVÁCS ILONA * Verebélyi Imre, az önkormányzati

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA

Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA 1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 1. melléklet Szervezeti és Működési Rend 34. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2010. január TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN

JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN MANDÁTUMBECSLÉS JÚLIUSI PÁRTPREFERENCIA ADATOK ALAPJÁN A Republikon Intézet által a 2010-es választás előtt készített becslés volt az egyik legpontosabb előrejelzés 1. Noha az új választási törvény számos

Részletesebben

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete

A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete Nagy Attila Tibor A brit Munkáspárt és az MSZP mostani helyzete A magyar politikatörténetre az elmúlt két évszázadban számos alkalommal hatottak külföldi ideológiák, más országokban zajló politikai folyamatok.

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Kodifikáció. ésközigazgatás

Kodifikáció. ésközigazgatás Kodifikáció ésközigazgatás A TARTALOMBÓL PETRÉTEI JÓZSEF A köztársasági elnök megbízatása G. KARÁCSONY GERGELY A fenntartói jogok alakulása a felsőoktatásban, kitekintéssel a kancellári rendszer által

Részletesebben

A FOGVATARTÁS ÁRA ANNOTÁLATLAN, RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT A TANULMÁNY A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜLT SZERZŐK: MÁRK LILI, VÁRADI BALÁZS

A FOGVATARTÁS ÁRA ANNOTÁLATLAN, RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT A TANULMÁNY A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜLT SZERZŐK: MÁRK LILI, VÁRADI BALÁZS 3 A FOGVATARTÁS ÁRA ANNOTÁLATLAN, RÖVIDÍTETT VÁLTOZAT A TANULMÁNY A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜLT SZERZŐK: MÁRK LILI, VÁRADI BALÁZS 2014. december http://www.budapestinstitute.eu Tartalom

Részletesebben

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:

Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető: Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat

Részletesebben

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E

MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E IPSOS ZRT. SORSZÁM BLOKKSZÁM 0 1 1 2 3 4 5 6 7 1096 BUDAPEST, THALY KÁLMÁN U. 39. MINTA: Nyilvántartási azonosító: 378-0001 8 MUNKAHELYI FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK KUTATÁS ÜZEMI TANÁCS E HELYSÉG: Budapest:...

Részletesebben

Monetáris politika Magyarországon

Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon Monetáris politika Magyarországon 2006. augusztus Monetáris politika Magyarországon Harmadik kiadás Szerkesztette: Horváth Ágnes Készítették: Balogh Csaba (4. fejezet),

Részletesebben

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN

JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN JOG ÉS KÖZGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében

Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

szelektív bizonyíték- ÉrtÉkelÉs, kollektív bû nösség

szelektív bizonyíték- ÉrtÉkelÉs, kollektív bû nösség Jovánovics Eszter Pap András László kollektív bûnösség a 21. század magyarországán: magyarellenesség vádja cigányokkal szemben két emblematikus perben* * Ez a cikk a Társaság a Szabadságjogokért blogján

Részletesebben

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni?

Témakörök. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elmélet. Elméleti megközelítések Gyakorlati példák. Mit mérnénk? Miért szeretnénk mérni? Témakörök Gazdasági szabályozás. hét A szabályozás hatékonysága ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék i megközelítések Gyakorlati példák Kutatási eredmények Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági

Részletesebben

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ-

A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- A WWF MAGYARORSZÁG ÉRTÉKELÉSE A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV 2015, VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL 2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag Tisztelt kollégák! Az országos VGT2 vitaanyag véleményezésében

Részletesebben

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások

Részletesebben

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.)

J e g y zőkönyv ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) ISZB-NP-1/2010. (ISZB-NP-1/2010-2014.) J e g y zőkönyv az Országgyűlés Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottsága népesedéspolitikai albizottságának 2010. november 8-án, hétfőn, 8 óra 37 perckor

Részletesebben

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében

A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az 50-es évek első felében Iskolakultúra, 25. évfolyam, 2015/9. szám DOI: 10.17543/ISKKULT.2015.9.75 Tóth Ágnes tudományos főmunkatárs, MTA TK Kisebbségkutató Intézet egyetemi docens, PTE BTK Német Történelem és Kultúra Délkelet-Közép-Európában

Részletesebben

Szabadpiac és Protekcionizmus

Szabadpiac és Protekcionizmus Szabadpiac és Protekcionizmus KONFERENCIA PROGRAM Budapesti Corvinus Egyetem III. előadó 2008. március 13. antars Program Délelőtti szekció (angol nyelvű) Vita az ipar- és piacvédelemről, illetve a szabadpiac

Részletesebben

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán

Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012

Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Rövidtávú munkaerő-piaci prognózis 2012 Budapest, 2011. november Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat folytat.

Részletesebben

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL - ELFOGADTÁK 1999. JÚNIUS 18-ÁN - ELÔSZÓ Az Európai Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) az Európa

Részletesebben

2.7. A KÖZFOGLALKOZTATÁS TÉRBELI EGYENLŐTLENSÉGEI

2.7. A KÖZFOGLALKOZTATÁS TÉRBELI EGYENLŐTLENSÉGEI 2.7. A KÖZFOGLALKOZTATÁS TÉRBELI EGYENLŐTLENSÉGEI Czirfusz Márton Ebben az alfejezetben a közfoglalkoztatás területi egyenlőtlenségeivel foglalkozunk. A fő kérdés, hogy a nemzetállam alatti léptékeken

Részletesebben

Duális szakképzés Magyarországon?

Duális szakképzés Magyarországon? Magyarországon? Nemzetközi és hazai empirikus tapasztalatok tudományos munkatárs Horn.Daniel@krtk.mta.hu MKT 52. vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2014. 09.05. Tartalom Nemzetközi nyomás Szakirodalmi tapasztalatok

Részletesebben

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA

A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA A SZIVÁRVÁNYRA VÁRVA ÁTTEKINTÉS... 2 BEFEKTETÉSI PIACOK... 2 ÉPÍTKEZÉSI AKTIVITÁS... 3 A RAKTÁRÉPÜLETEK ÚJ GENERÁCIÓJA... 4 BÉRLETI PIACOK... 8 PIACI BÉRLETI DÍJAK... 8 KÖVETKEZTETÉS... 9 A SZERKESZTŐ

Részletesebben

Kutatási zárójelentés

Kutatási zárójelentés TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, a romák,

Részletesebben

Tartalom, elemzés, értelmezés

Tartalom, elemzés, értelmezés Franczel Richárd Tartalom, elemzés, értelmezés 2009. november 7-én a német Die Welt interjút közölt Kertész Imrével 80. születésnapja alkalmából. A Nobel-díjas író a beszélgetés során Magyarországhoz,

Részletesebben

Felnőttképzési Szemle IV. évfolyam, 1. szám 2010. december

Felnőttképzési Szemle IV. évfolyam, 1. szám 2010. december Dobos Ágota FELNŐTTKÉPZÉS AMERIKAI MÓDRA? Kezdjük egy összehasonlító körképpel a felnőttképzésben való részvételről! Érdekes adatokat találunk az USA és Kanada által finanszírozott, 23 országra kiterjedő

Részletesebben

RECENZIÓK. Pink education

RECENZIÓK. Pink education 146 Szociológiai Szemle, 2011/3 RECENZIÓK SZOCIOLÓGIAI SZEMLE 21(3): 146 151. Pink education Fényes Hajnalka: A nemi sajátosságok különbségének vizsgálata az oktatásban. A nők hátrányának felszámolódása?

Részletesebben

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés

A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés levelezési cím 1112 Budapest, Budaörsi út 45. telefon + 361-309-2652 e-mail kti@krtk.mta.hu A munkaerőpiac peremén lévők és a költségvetés Készítette: Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit,

Részletesebben

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány

Nemzeti Jogvédõ Alapítvány Dr. Gaudi-Nagy Tamás ( Magyar Jelen) Döbbenet: Bíróság mondta ki, hogy a délvidékiek ma is magyar állampolgárok, egy 56-os hõsnek viszont börtönben a helye 2008. október 28. Beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással,

Részletesebben

mind az eredmények tekintetében, az alkalmazásokról immár nem is szólva 1.

mind az eredmények tekintetében, az alkalmazásokról immár nem is szólva 1. 1 BLANCHARD, OLIVIER: A POSZTKOMMUNISTA ÁTMENET KÖZGAZDASÁGTANA. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2006. Közgazdasági kiskönyvtár sorozat, fűzve, 166 old, 2720 Ft, név- és tárgymutatóval, ISBN 963 19 5496

Részletesebben

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért!

Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Mesterházy Attila: Együtt a megszorításokért! A baloldal eddig előkerült tervei, nyilatkozatai és javaslatai egyértelművé teszik, hogy Gyurcsány, Bajnai és Mesterházy

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

Könyvember; könyv és ember

Könyvember; könyv és ember Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Szakmai összefoglaló Munkavállalási készségeket fejlesztő tréning

Szakmai összefoglaló Munkavállalási készségeket fejlesztő tréning Munkavállalási készségeket fejlesztő tréning A tréning célja: Cél: a hallgatók munkaerőpiaci integrációjának elősegítése - előkészítése. Cél ezen túl egyrészt, hogy a résztvevők munkavállaláshoz, álláskereséshez

Részletesebben

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében

és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében hell roland Adalékok a Kádár-rendszer politikai elitjének vizsgálatához: Az MSZMP tagságának és függetlenített apparátusának összetétele a számok tükrében Jelen tanulmány tárgya az egykori MSZMP tagjai,

Részletesebben

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK

A karrier útvonal 5 szakaszból áll: SZAKASZOK CÉLOK TARTALOM KULCSFONTOSSÁGÚ KOMPETENCIÁK 'PUHA' KÉSZSÉGEK AZ AGRONOMA BEVÁLT GYAKORLATOK ADAPTÁCIÓJÁNAK VÁZLATA - DEMETRAE TÁRSADALMI NEMEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY SZAKKÉPZÉSI KARRIER ÚTMUTATÓ A MEZŐGAZDASÁGI-KÖRNYEZETVÉDELMI ÁGAZATHOZ A karrier útvonal 5 szakaszból

Részletesebben

Viták a magyar alkotmány IV. módosítása körül

Viták a magyar alkotmány IV. módosítása körül Viták a magyar alkotmány IV. módosítása körül Formális jogi aspektus: 1. Az alkotmányozás kizárólag a nemzeti szuverenitás kompetenciájába tartozik. Magyarországnak csak a magyar nemzetgyűlés 2/3-os többsége

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei

A progresszív gazdaságpolitika alkotóelemei Matthias Platzeck Elemzés Budapest 2012. január Nagyon kemény időket élünk. A világgazdaság megingott. Teljesen bizonytalan, hogy sikerül-e az USA-nak hosszú távon talpon maradnia. Mindeközben az egyesült

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Propaganda vagy útleírás?

Propaganda vagy útleírás? Földrajzi Értesítő XLVIII. évf. 1999. 3 4. füzet, pp. 363 367. Propaganda vagy útleírás? (Gondolatok a magyar katonai utazási irodalomról és Almásy László: Rommel seregénél Líbiában c. művéről) NAGY MIKLÓS

Részletesebben

szemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről

szemle bottyán béla A gazdasági közigazgatás elmélete recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről szemle Bottyán Béla A gazdasági közigazgatás elmélete Recenzió Dr. habil. Bordás Mária könyvéről 1 Dr. habil. Bordás Mária A közigazgatás gazdaságtana A gazdasági kormányzás lehetőségei és dilemmái című

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül?

Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? Közgazdasági Szemle, LXI. évf., 2014. május (566 585. o.) Nyitrai Tamás Növelhető-e a csőd-előrejelző modellek előre jelző képessége az új klasszifikációs módszerek nélkül? A Bázel 2. tőkeegyezmény bevezetését

Részletesebben

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA

NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA NEMZETI IFJÚSÁGI STRATÉGIA Szakmai észrevételek a munkaanyag társadalmi egyeztetéséhez a magyarországi történelmi keresztény-keresztyén egyházak részéről 2008. április-május folyamán zajlik a társadalmi

Részletesebben

Női emlékezet és trauma. Visszaemlékezések a 2010. október 4-i vörösiszap katasztrófára

Női emlékezet és trauma. Visszaemlékezések a 2010. október 4-i vörösiszap katasztrófára Női emlékezet és trauma. Visszaemlékezések a 2010. október 4-i vörösiszap katasztrófára LUXNÉ PREHODA Anna Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest anna.prehoda@gmail.com Ha néhány éve a Magyarországon

Részletesebben

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben