A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (TERVEZET)

Átírás

1 A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (TERVEZET) KÉSZÜLT A KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁG ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON ÁTNYÚLÓ FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁSOK TÁMOP /1 PÁLYÁZATI PROGRAM KERETÉBEN VALÓSUL MEG. Készítette: BFH Európa Kft augusztus 31. TARTALOMJEGYZÉK

2 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ TERVEZÉSI KÖRNYEZET PAKTUM EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS TERVEZETE GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIA (2008) KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA ( ) KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM ( ) A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ( ) ÚMFT TÁMOP PROGRAM AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV AZ EU 2020-AS STRATÉGIÁJA EU-S GAZDASÁGPOLITIKAI ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁSOK A HELYZETFELTÁRÓ KUTATÁS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA KUTATÁSI CÉLRENDSZER ANYAG ÉS MÓDSZER A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK FŐBB ÖSSZEFÜGGÉSEI, MEGÁLLAPÍTÁSAI A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI SWOT ANALÍZISE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA ALAPELVEK JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA, CÉLCSOPORTOK KIJELÖLÉSE PROGRAMOK, PRIORITÁSOK, INTÉZKEDÉSEK MEGFOGALMAZÁSA VÉGREHAJTANDÓ PROJEKTEKKEL prioritás: Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások fejlesztése prioritás: Foglalkoztatási lehetőségek kihasználása a kistérségben prioritás: Partnerség-fejlesztés a foglalkoztatásért A SZÜKSÉGES ÉS LEHETSÉGES FORRÁSOK FELTÁRÁSA (INDIKATÍV FORRÁSTÉRKÉP) HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK FENNTARTHATÓSÁG (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI-FINANSZÍROZÁSI) ESÉLYEGYENLŐSÉG A VÉGREHAJTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS, MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA MELLÉKLETEK ÖNÉRTÉKELÉSI KÉRDŐÍV A KISTÉRSÉGBEN MEGVALÓSULÓ ÚMFT-S PROJEKTEK ADATAI (2010. AUGUSZTUS 31-I ÁLLAPOT SZERINT)

3 1. Vezetői összefoglaló A GAK Nonprofit Közhasznú Nonprofit Kft. sikeres pályázatot nyújtott be a Társadalmi Megújulás Operatív Program Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások című pályázati felhívásához (kódszám: TÁMOP / ). A BFH Európa Kft-vel kötött vállalkozási szerződés célja a Kistérségi együttműködés a helyi gazdaság és foglalkoztatási potenciál erősítésére című, TÁMOP / jelű pályázathoz kapcsolódóan szakmai szolgáltatások elvégzése, a paktum működésének megalapozása. A helyzetelemzési szakasz lezárását követően elkészült stratégia célja, hogy iránymutatást adjon a foglalkoztatás terén meghatározó szereplők részére gödöllői kistérség foglalkoztatási színvonalának növelése, annak az országos átlaghoz való közelítése, valamint az inaktivitás és a munkanélküliség mérséklése érdekében. A stratégia tartalmazza azokat a kitörési pontokat, amelyeket a Foglalkozatási Paktum aláírói közös célnak tekintenek, és amelyek megvalósításának segítése a paktum menedzsment szervezet feladata lesz. A stratégia elkészítésének módja: Az alulról való építkezés, kezdeményezési módszerrel történik. Megalapozzák az előkészítés során megvalósult fórumok, egyeztetések, megbeszélések, konferenciák, valamint a megvalósítási szakaszban lebonyolított helyi partnerségi szemináriumok és a munkaerő-piaci helyzetelemzés. A stratégia kialakítása során figyelembe vettük a paktum alapdokumentumát, az aláírt paktum együttműködési megállapodást is. A stratégia felépítése: 1. Vezetői összefoglaló 2. Tervezési környezet 3. A helyzetelemzés összefoglalója, SWOT elemzés 4. Stratégiai programok o Alapelvek o o Jövőkép és célok (átfogó és specifikus) megfogalmazása Programok, prioritások, intézkedések megfogalmazása végrehajtandó projektekkel 5. A szükséges és lehetséges források feltárása (indikatív forrástérkép) 6. Horizontális szempontok 7. A végrehajtás intézményrendszere 8. Értékelés, ellenőrzés, monitoring rendszer kialakítása 9. Mellékletek A stratégia elkészítésénél kiemelkedő szempont az ÚMFT átfogó céljaihoz való illeszkedés. A projekt céljai összhangban vannak a két átfogó célkitűzéssel: A foglalkoztatás bővítése 3

4 A tartós növekedés feltételeinek megteremtése A i Kistérség foglalkoztatási stratégiájának elkészítése a következő dokumentumok és háttéranyagok figyelembe vételével történjen: i Kistérség foglalkoztatási helyzetfelmérő tanulmánya; i Kistérség fejlesztési stratégiája; Releváns regionális, országos és európai uniós fejlesztési stratégiák; Foglalkoztatási stratégia létrehozását előkészítő workshopok és partnerségi szemináriumok jegyzőkönyvei; A Foglalkoztatási stratégia tervezet vitafórumainak jegyzőkönyvei. A Foglalkoztatási stratégia minimális terjedelme minimum öt szerzői ív (100 db A4 formátumú gépelt oldal). A foglalkoztatás bővítése terén: A kereslet kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása A munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása A munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés, mely célkitűzésekre a projekt hosszú távon hatással bír. A kidolgozás ütemezése: Gazdasági és foglalkoztatási stratégia tervezete: Végleges változat: A stratégia-alkotás fontos lépéseként a jövőkép meghatározása is megtörtént. Fontos, hogy a közösség tagjainak egyet kell érteniük abban, hogy mik azok az értékek, célok és fejlesztési irányok, amelyekre a jövőt építik. A fejlesztési célok meghatározása érdekében felvázoltuk azt a jövőben elérni kívánt állapotot, mely a közösség értékrendjét tükrözi és számításba veszi a realitásokat. A jövőkép egy olyan vízió, amely az elképzelések szerint a térség munkaerőpiacára jellemző lesz 10 év múlva. A jövőkép célja, hogy lelkesítse a közösség tagjait, mindenki számára világossá tegye az erőfeszítések értelmét, megakadályozza, hogy a fejlesztések vaktában, akár egymásnak ellentmondva valósuljanak meg. Az előkészítés során meghatároztuk a helyi partnerekkel közösen a foglalkoztatási stratégia programjának szerkezetét (prioritások, intézkedések, megvalósítandó projektek) és augusztus 31-re elkészült a stratégia egyeztetési változata, majd szeptember 9-én megtörténik ennek vitája a partnerekkel közösen. A stratégia megvalósítása során a célokhoz való ragaszkodás mellett arra is törekedni kell, hogy a partnerség rugalmasan követni tudja a változásokat. A stratégia végrehajtása során a környezet nem marad változatlan, nap, mint nap új lehetőségekkel és problémákkal találhatja szembe magát a foglalkoztatási partnerség. A stratégiai célok segítenek abban, hogy a célokkal egy irányba mutató lehetőségeket felismerjék és megragadják, azokat a lehetőségeket pedig, amelyek csábítóak ugyan, de nem illenek bele az eredetileg kitűzött céljaink közé, könnyű szívvel elszalasszák. Gyakran lehet hallani különböző települések és szervezetek vezetőitől, hogy nem szeretnék elszalasztani a lehetőségeket, ezért minden elérhető pályázatot beadnak, még akkor is, ha nem számítanak arra, hogy mindegyiket megnyerik. Ne kövessék a példájukat! Elegendő munkát fektettünk a stratégia kidolgozásába, ragaszkodjanak hozzá, bízzunk megvalósításában, ne hagyják magukat letéríteni a megadott útról. 4

5 A célok és a stratégiai programok megfogalmazásánál is ügyeltünk arra, hogy egyszerre ne akarjunk mindent megváltoztatni és olyan területeken tervezünk fejlesztéseket, ahol a paktum partnerség sikeresen fel tud lépni. A paktum nem csodafegyver, nem oldhat meg minden problémát. Erre sem eszköze sem kompetenciája sincs. Igyekezni kell mindig a partnerség és a célcsoportok számára legfontosabb területekre koncentrálni a végrehajtás során is. A gazdasági és foglalkoztatási stratégia jövőképe, céljai, prioritások és intézkedések szerkezete: Jövőkép (2020) A gödöllői kistérség kihasználva komparatív előnyeit Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő kistérségévé válik. Egyetemi bázisának, szellemi hátterének és élénk vállalkozási aktivitásának köszönhetően innováció orientált gazdasági fejlődést valósít meg, amely megköveteli hatékony képzési és humán szolgáltatási rendszerek működtetését. A meglévők megtartása mellett a gazdasági fejlődés tartós munkahelyeket hoz létre a kistérségben elsősorban a humán és turisztikai szolgáltatások, mezőgazdaság, tudás intenzív ipar, logisztika, kutatóhelyek, megújuló energiák területén. A gazdaság főáramába bővülő számban kapcsolódnak be hátrányos helyzetű rétegek is. A kistérség megtartja szakképzett munkaerejét és diplomásait, amelynek alapja a vállalkozások részvételével hatékonyan és eredményesen működő képzési és szakképzési rendszer, vonzó és biztos megélhetést kínáló munkahelyek. A szociális gazdaság az arra rászoruló, elsődleges munkaerőpiacon helyt állni nem képes emberek számára nyújt munkalehetőséget. Erősödnek a vállalkozások közötti hálózati együttműködések, felgyorsulnak a klaszterizációs folyamatok (e-learning klaszter mellett más ágazati pl. gyógyszeripari, logisztikai, biotechnológiai, képzési klaszterek). A helyi termékek (áruk, szolgáltatások) a helyben lakó emberek számára vonzóbbá válnak. Ezáltal erősödik a kistérségi gazdaság, bővülnek a munkahelyek, növekszik az önkormányzatok adóbevétele, fejlődik a térségi identitás. A megújuló energiaforrások hasznosításával növekszik a térség energetikai önállósága és biztonsága, amely kvalifikált munkaerőt igénylő helyi munkahelyeket teremt, de emellett a kistérség mezőgazdasági jellegű településein munkalehetőséget biztosít a kevésbé képzett emberek számára is. A foglalkoztatási paktum információs, tanácsadási, partnerség-szervezési szolgáltatásaival érdemben segíti a vállalkozások, képzőintézmények, önkormányzatok, civil szervezetek működését és továbbfejlődését. A partnerségi szemlélet áthatja az egész kistérség működését. Erősödik a kistérségi kohézió. Átfogó cél: Innováció orientált, autonómiára törekvő, fenntartható kistérségi gazdaság és társadalom megteremtése. 5

6 Specifikus célok: 1. Foglalkoztatási szint növelése a kistérségben Foglalkoztatás és munkaerő-hatékonyság növelése Tartós, stabil munkahelyek létrehozása (kiemelten turizmusban, agráriumban), a meglévők megtartása Atipikus foglalkoztatási módok (pl. távmunka, részmunkaidő) terjesztése Vállalkozóvá válás és önfoglalkoztatás támogatása 2. A munkavállalók felkészítése a sikeres munkavállalásra A munkaerőpiac igényeinek megfelelő minőségi képzési rendszer kialakítása Képzések és munkaerő-piaci igények összehangolása Pályaorientáció és korrekció térségi rendszerének kialakítása Karrier tanácsadás- és követés A szakmunka becsületének visszaállítása A munkavállalók mentális felkészítése (pl. tréningek, mentorálás) A munkaerő-piaci szolgáltatások integrált nyújtása (egyénre szabva, modulokból összeállítva) 3. A partnerség fejlesztése a munkaerő-piaci szereplők tudásának bevonásával Foglalkoztatási szektorok, paktum szereplők szerepvállalásának, érdekeinek tisztázása a paktumon belül Információáramlás segítségével szervezeti önkép kialakítása, átlátható, helyi munkaerőpiac kialakítása Munkaerő-piaci szereplők közötti kommunikáció fejlesztése A kistérségben elérhető, foglalkoztatási célra rendelkezésre álló források koordinációja Tudástranszfer elősegítése a paktum szereplői között Vállalkozó barát önkormányzatok 4. A kistérség hátrányosabb helyzetű rétegeinek és településeinek társadalmigazdasági felzárkóztatása Munkavállalók mobilitásának elősegítése (pl. gyermekgondozási szolgáltatások, egyéni és tömegközlekedés fejlesztése) Hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának növelése (kiemelten cigány, alacsony iskolai végzettségű, megváltozott munkaképességű munkavállalók) Tartós munkanélküliség csökkentése Szociális gazdaság kiépítése, fejlesztése 6

7 Prioritások és intézkedések 1. prioritás: Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások fejlesztése 2. prioritás: Foglalkoztatási lehetőségek kihasználása a kistérségben 3. prioritás: Partnerségfejlesztés a foglalkoztatásért 1.1. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési rendszer kialakítása 1.2. Integrált munkaerőpiaci szolgáltatások fejlesztése 2.1 Foglalkoztatás-ösztönzési célú vállalkozási tanácsadás és hálózatfejlesztés 2.2. Kistérségi munkahelyteremtési akciók megvalósítása 3.1. Foglalkoztatási paktum menedzsment szervezeti kapacitásainak fejlesztése 3.2. Irányító Csoport, tematikus munkacsoportok létrehozása és működtetése 1.3. Munkavállalást segítő háttérszolgáltatások fejlesztése 1.4. Munkahelyek minőségi fejlesztése 2.3. A hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációja 3.3. Térségen belüli hálózatépítés, partnerségi kapacitásépítés, tudatosítás Reális, megvalósítható stratégiát szerettünk volna kidolgozni, amely sikeréhez természetesen szükségesek lesznek megfelelő kormányzati intézkedések, de még inkább a helyiek akarata és kitartása. A gazdasági és társadalmi szervezeti háttér és kapacitások egyedülállóak a kistérségben. Ezek mozgósításához, az erőfeszítések összeadásához viszont szükséges a partnerség-építés, amelyben a foglalkoztatási paktumnak fontos szerepe van. A fejlesztésekhez sok sikert és kitartást kívánok minden paktum partnernek és a paktum menedzsmentjének! Szombathely, augusztus 31. Hollósi Szabolcs ügyvezető igazgató BFH Európa Kft. 7

8 2. Tervezési környezet A fejezet célja, hogy a kistérségi szinttől az EU-s szintig bezárólag mutassa be azokat a meghatározó dokumentumokat, amelyek a kistérségi gazdasági és foglalkoztatási stratégia számára iránymutatást adnak. Ily módon tudunk illeszkedni a kistérségben már elindult fejlesztésekhez, és hozzájárulni a régiós, hazai és EU-s célok megvalósulásához. A tervezés az alulról felfelé építkezés elvét követi, de fontos a tervezési környezet, a magasabb szintű célok és programok ismerete Paktum együttműködési megállapodás tervezete A megállapodás aláírására szeptemberében kerül sor. Ezzel a gödöllői foglalkoztatási paktum fontos mérföldkőhöz érkezik, hiszen a partnerek általi aláírással jött létre hivatalosan a foglalkoztatási paktum. A stratégiai tervezési munka elsődleges kiindulópontját képezi a dokumentum. A megállapodás bevezetőjében megfogalmazódnak azok a közös érdekek, amelyek alapját képezik az együttműködésnek: - képzettségi szintje növekedése - a népesség, tehetségek, humánerőforrás megtartása - helyi vállalkozások termelékenysége, hatékonysága, foglalkoztatási képessége, helyi adóbevételek növekedése - a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési rendszer - érdemi párbeszéd és jól működő partnerség működése A tervezett eredmények között megjelenik a - egy területi kiegyenlítésre törekvő, a hátrányos helyzetű lakosok számára is esélyteremtő kistérség kialakulása, - a gödöllői kistérség adottságaiban és emberkincsében rejlő lehetőségek kihasználása, - az embert értéknek tekintő helyi foglalkoztatáspolitika, valamint foglalkoztatásközpontú gazdaságpolitika megvalósítása, - több, minőségileg jobb, a gazdaság igényeinek és az emberek készségeinek, képességeinek, tudásának megfelelő munkahely létrehozását. A megállapodásban 4 fő cél fogalmazódik meg, amely jelen stratégia célrendszerét is meghatározza: - A foglalkoztatási szint növelése a kistérségben - A munkavállalók felkészítése a sikeres munkavállalásra - A partnerség fejlesztése a munkaerő-piaci szereplők tudásának bevonásával - A kistérség hátrányosabb helyzetű rétegeinek és településeinek társadalmigazdasági felzárkóztatása 8

9 Célcsoportok, akikre elsősorban irányulnak a beavatkozások: - helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkozások és munkaadók (közszféra intézményei is) - munkavállalók (kiemelten az ingázók és a 45 év feletti munkavállalók) - munkanélküliek (regisztrált álláskeresők, nem regisztrált munkanélküliek, kiemelten a tartós munkanélküliek) - pályakezdők (kiemelten a diplomások) - megváltozott munkaképességűek - nők, GYED-ről/GYES-ről visszatérő szülők, kisgyermekes családok - halmozottan hátrányos helyzetűek, cigány lakosság - alacsony, vagy elavult képzettséggel rendelkező munkavállalók és munkanélküliek A megállapodás tervezete rögzíti a foglalkoztatási paktum szervezetrendszerét is. A Foglalkoztatási Fórum: A megfelelő szintű társadalmi bevonás, a demokratikus működés és a széles körű helyi nyilvánosság biztosítása érdekében a paktum aláírói Foglalkoztatási Fórumot működtetnek, amely a paktum parlamentjeként működik. A Fórum ülései nyitottak minden érdeklődő helyi lakos és szervezet számára formális csatlakozás nélkül is (szavazati joga a paktum partnereknek van). A Fórumot az Irányító Csoport elnöke hívja össze egy évben legalább két alkalommal. Az Irányító Csoport: A fő felelős a paktumban foglaltak végrehajtásáért, a paktum motorja. Az Irányító Csoport szavazati joggal rendelkező tagjai az alábbiak: - i Többcélú Kistérségi Társulás képviselője (1 fő) - Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ i Kirendeltségének képviselője (1 fő) - önkormányzatok képviselője (1 fő) - Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselője (1 fő) - Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselője (1 fő) - nagyvállalatok képviselője (2 fő) - helyi kis- és középvállalkozások képviselője (2 fő) - civil szervezetek és nonprofit Kft-k képviselője (2 fő) - szociális intézmények képviselője (2 fő) - kisebbségi önkormányzatok képviselője (1 fő) - képzőintézmények képviselői (3 fő) A szeptemberében megtartandó alakuló ülésen a tagok megválasztják az Irányító Csoport elnökét és elnökhelyettesét. A menedzsment szervezet a GAK Nonprofit Közhasznú Kft-n belül jön létre. Adminisztratív, koordinációs tevékenységet lát el az ICS iránymutatásai alapján. Finanszírozás: Az aláíró felek a célok megvalósítása érdekében egy olyan többcsatornás finanszírozási modell kialakítását indítják el, amely összehangolja és egyesíti a foglalkoztatáspolitikai célra rendelkezésre álló önkormányzati, vállalkozói és egyéb helyi forrásokat, a munkaügyi támogatási rendszer lehetőségeit, valamint minél nagyobb mértékű külső pályázati (hazai és európai uniós) és befektetői forrás megszerzésére törekszik. A finanszírozás részleteit a paktum munkatervében és költségvetésében határozzák meg. Időtáv: A szerződés határozatlan időre szól. A szerződést bármelyik fél a másik felekhez intézett jognyilatkozattal 30 napos határidővel felmondhatja. Szerződő felek 9

10 vállalták, hogy a megállapodás tartalmát évente felülvizsgálják, és szükség esetén kezdeményezik a módosítást, kiegészítést i Kistérség Fejlesztési Stratégia (2008) Koncepcionális alapelvek, célok A kistérség kiváló adottságokkal rendelkezik, ami tartósan biztosíthatja a fejlődést távlatban. Azonban, rövid- és középtávon a kistérségi települések és intézményeik gazdasági mozgásterében erős korlátozó tényezőkkel kell számolni: - A központi költségvetésből eredő források reálértékben stagnálni-csökkenni fognak. - A privatizációs bevételek növelési lehetősége kimerülőben van. - A polgárok és a gazdasági szervezetek helyi adóterhei nem növelhetők számottevően. - Kockázatos a hitelfelvétel a települési és a térségi közösségi beruházások esetében. - Uniós források elérése is problematikus, hiszen azok csak előkészített projektekkel, saját források hozzáadásával érhetők el. Hátrányos ebben a vonatkozásban, hogy a gödöllői kistérség az ország legfejlettebbjei közé tartozik. A koncepcionális irányokra három markáns alapváltozat rajzolódott ki: 1. Jelenlegi tendencia folytatódása egyéni útkeresés. 2. Logisztikai és gazdasági-kereskedelmi övezetté válás. 3. Öko-térség kialakítása. 1. Jelenlegi tendencia folytatódása egyéni útkeresés A változat a jelenlegi állapotok továbbélését jelenti. Lényegében nem történik jelentős pozitív változás, a települések megpróbálnak élni saját lehetőségeikkel, tovább folytatják egyéni próbálkozásaikat a fejlesztési források és a magánberuházások lekötésére. A változatban azzal lehet számolni, hogy a települések kiszolgáltatottsága tovább növekszik, mivel a forrásokért folytatott küzdelem egymástól elkülönített módon, sokszor egymás rovására történik. A kistérségi együttműködés csak eseti ügyekben valósul meg. Erős a késztetés a településeken újabb építési telekosztásra, gazdasági zónák kialakítására, amelyek erősítenék a kedvezőtlen folyamatokat a térségben (zsúfoltság növekedése, alvó falu jelleg fennmaradása, szolgáltatási kapacitáshiány, kedvezőtlen területhasználat stb.). A változat megvalósulása kedvezőtlen lenne mind települési, mind térségi szinten, mert a környezet túlterheléséhez, a gépjármű forgalom növekedéséhez, a természeti adottságok és műszaki kapacitások kizsigereléséhez, végeredményben a térségi feltételek szűküléséhez vezet. 2. Logisztikai és gazdasági-kereskedelmi övezetté válás A gödöllői kistérség különleges gazdaságföldrajzi pozícióban van a területén keresztül haladó országos jelentőségű közutak, illetőleg vasútvonalak révén, melyek az európai közlekedési hálózat integráns részei. A különleges pozíció jelentőségét erősíti, hogy az együttesen mintegy hárommilliós főváros és agglomerációja egyben óriási és növekvő 10

11 piaccal rendelkezik. Az európai léptékben is jelentős gazdasági potenciál, a központi szerepkör nagy vonzerőt jelent a befektetések számára, kedvező megtérülési, jövedelmi és bevételi perspektívával kecsegtetve. Az M0 keleti szektor és az M31-es út átadásával a vonzerő nagyságrendi mértékben, léptékváltó módon fog erősödni a kistérség nyugati és középső területein. A térség a közúti beruházások megvalósulásával különösen frekventált helyzetbe kerül közlekedési, szállítási raktározási szempontból, de bővülhet a térségben jelenlévő high-tech minőségű ipar is. Perspektivikusan kézenfekvő a lehetőség az európai jelentőségű logisztikai és gazdasági-kereskedelmi övezetté váláshoz, mivel a közlekedési nyomvonalak mentén rendelkezésre állnak a területek, továbbá szakképzett munkaerő él, dolgozik a kistérségben, honos a magas színvonalú munkakultúra. A térségi települések korlátozott gazdasági mozgásterében a logisztikai és gazdasági-kereskedelmi övezetté válás gazdasági növekedéssel biztató perspektívájának kihasználása érdekében a településeknek együtt kellene működni, területi és funkcionális munkamegosztást kialakítani, amit szervezeti, menedzselési oldalról is szükséges lenne megerősíteni. Mindezek mellett, a változat esetében fennáll a veszély, hogy a logisztikai és gazdasági-kereskedelmi funkció gyors bővülése a kistérség, illetve az egyes települések esetében a budaörsi, a törökbálinti és az érdi túlburjánzó fejlesztésekhez vezet, ami a helyi-térségi értékek devalválódását, a természeti-környezeti értékek fennmaradásában való hosszú távú érdek sérelmét, a minőségi idegenforgalomban, a kulturális és szabadidős tevékenységekben rejlő lehetőségek háttérbe szorulását vagy iparszerűvé válását vonja maga után. A változatban a jövedelemnövekedés, a beruházások, ezzel a munkahelyek bővülése kívánatos cél, de reális a kockázat a monokulturális gazdaság kialakulására, az adottságok erőltetett kihasználására, a megújítható helyi erőforrások hosszabb távon bekövetkező gyengülésére, kimerülésére. 3. Öko-térség kialakítása Az öko-változat a különlegesen jó és sokrétű adottságokat hosszú távon kívánja hasznosítani, a kiegyensúlyozott fejlesztés és a fenntarthatóság jegyében. Ennél fogva elsősorban életformát kínál és nem csak építési telkeket, befektetési területeket oszt vagy közlekedési terminálokat épít ki. A térségi lehetőségek kiaknázása, a fejlesztési források lekötése magától értetődően elsőrendű érdek, de az nem járhat a környezet az élet-, a munka- és a rekreációs feltételek károsodásával. Cél tehát, a lakóérték növelése, a természeti-környezeti érték megőrzése, növelése, amelyek önmagukban is nagy gazdasági értékek (pl. ingatlanpiac, vagyonképzés). A szűk gazdasági mozgástérből történő kitörés sikere inkább nyugszik a befektetők és partnerek keresésén, vonzásán, a térségi együttműködésen, mint uniós és állami források lekötésén. Ennek egyik gazdasági hátterét a 2. változatban leírt lehetőség adja. A 2. változat tehát része az öko-térség változatnak, ha az környezetbarát módon valósul meg, és ennyiben nem külön fejlesztési változat. Ezzel együtt, erre is alapozva nagyobb lehetőség rejlik az öko-térséggé válásban, amely a tartós élet- és munkafeltételek biztosítása mellett további gazdasági előnyökkel is jár, különösen, ha a kistérség ezzel lépéselőnyre tesz szert az országban, hiszen az öko-gondolkodás ésgazdálkodás még újnak számít, új piac, új ágazat Magyarországon. Az öko-gondolat 11

12 vezérelte térségfejlesztés - értelmezésünkben - az ökológiai szemlélet és a gazdaságos (ökonomikus) tevékenység összhangját jelenti, a helyi aktivitásra épül, és a helyi kreativitás kiteljesítésével biztosítja a tartós megélhetést, amelyhez szervesen kapcsolódik a közösségi önkormányzati kontroll és kezdeményező képesség. Az öko-változat tehát egyfajta öngondoskodást feltételez, a természeti és a humán forrásokkal való távlatos gazdálkodás keretében. A térségfejlesztés hosszú távú koncepcionális célrendszerének fő alkotó elemei: 1. Természeti-környezeti, térségi és települési értékek hasznosítása, megújítása, gazdagítása. Cél a környezet egészségesebbé, szebbé, lakhatóbbá, közéletibbé tétele. A lakó,- munka- és rekreációs terek együttes megvalósítása a településeken, illetőleg a kistérségen belül, ezzel az ingázás és az alvófalu jelleg csökkentése, a helyi munkahelyteremtés és szabadidő eltöltés lehetőségének preferálásával. Kertfalvak, ökovárosok kialakítása. 2. Egyensúly területhasználatban, közszolgáltatásokban. Cél az egyoldalú lakáscélú vagy ipari-logisztikai telekértékesítés, vagyis az aránytalanul gyors betelepülés növekedésének szabályozása, a népesség ellátásához szükséges út-, közmű-, közintézményi (oktatási, szociális) és közterületi kapacitásfejlesztéshez kötötten. A közlekedési terhelés csökkentése a lakott területeken. 3. Térségi piac kiépítése. Cél a fenntartható energiagazdálkodás fokozatos kiépítése helyi forrásokra alapozva, az erőforrás felhasználás racionalizálásával, amely fenntartható munkahelyeket teremt, ezáltal tartós és kiszámítható jövedelmet, vásárlóerőt is generál. A térségben jelenlévő jelentős lakossági és üzleti vásárlóerő kapacitás lekötésével, a szellemi és anyagi tőke, ingatlan vagyon helyi érdekű, közös vállalkozás(ok) révén történő hasznosításával kialakítható a helyi gazdaság, piac. 12

13 4. Tudás- és szolgáltatásalapú térségfejlesztés. Cél egyes meghatározó ágazatokban, tevékenységi körökben az előállított termékek, szolgáltatások hozzáadott értéktartalmának növelése a helyben meg lévő magas szellemi kvalifikáltságra alapozva. Ilyen ágazatok: idegenforgalom, megújuló energiaipar, logisztika, egészség-gazdaság, biogazdálkodás, a környezetbarát ipar elektronika, más high-tech alapú ipar), az M0 és M3 autópályákhoz kapcsolódó újabb logisztikai és vállalkozói tevékenységek, szolgáltatások, kereskedelem stb. 5. Térségi integritás erősítése. Cél az összetartó erő növelése a települések, illetve Budapest és a régió közötti együttműködésre építő térségfejlesztési politikával, a nagyobb projektek közös megvalósításával, a hasonló témájú projektek egymást kiegészítő funkciógazdagításával (pl. termál, megújuló energia, oktatástovábbképzés, egészségügy, lovas- és kerékpár turizmus, logisztika). Az integritás erősítésének része az autonóm közösségek (településen belüli szomszédságok, civil szervezetek) létrejöttének támogatása, ezzel az identitás tudat, a közéletiség fejlesztése. SWOT elemzés Erősségek - Kiváló fekvés, gazdaságföldrajzi adottságok - Kedvező természeti-környezeti feltételek - Budapest közelsége (munkahely, piac, szolgáltatások, etc.) mellett falusias, kertvárosias környezet - M3, épülő M0, M31 autópályák, vasúti fővonal - Idegenforgalmi vonzerők (természet, sport, lovaglás, vadászat, kulturális örökség, kastélyok, stb.) - Fiatal korstruktúra - Vállalkozó szellem, multinacionális cégek és kkv-k együttes jelenléte - Magas képzettség - Korszerű, minőségi ipar - Fejlett kutatási, oktatási kapacitások - Nagy vásárlóerő - Kedvező mezőgazdasági adottságok egyes területeken (primőr) Lehetőségek - Idegenforgalom különböző ágai: kulturális-, természeti-, lovas- kerékpár-, szabadidő-, konferencia-, vallás-, élmény- és tematikusturizmus - Logisztika, gazdasági (ipari) és kereskedelmi tevékenység, klaszterizáció lehetősége - Közös energia-, megújuló természeti erőforrás és hulladékgazdálkodás Gyengeségek - Nagy közlekedési forgalom - Infrastrukturális hiányosságok - Budapesthez közeli településeken gyors népesség növekedés - Nagy gazdasági és társadalmi különbségek a kistérségen belül - Együttműködés, munkamegosztás hiánya - Alvó települések - Tudás- és gazdasági bázis együttműködése gyenge - Szállás- és vendéglátóhelyek hiánya - Gyenge turisztikai megtartóerő - Közélet hiánya - Közös intézményi hálózat hiánya, fenntarthatóságuk kidolgozatlansága Veszélyek - Képzett fiatalok elszivárgása - Budapest munkaerő-piaci elszívó hatása - Térségi szegregáció - Közúti forgalom növekedése - Környezeti ártalmak növekedése, a környezet túlzott igénybevétele - Túlnépesedés egyes településeken - Intézményi hálózatok erősítése, különösen az oktatás, szociális ügyek, a szolgáltatások területén - Új haránt irányú közlekedési utak 13

14 kialakítása, a régiek fejlesztése, mezőgazdasági utak használata - i egyetemi háttérre alapozó, nagy tudástőkét igénylő ipari és szolgáltató egységek - Egészséggazdaság (termál, gyógyászat, wellness, rekreáció, etc.) - Közösségi lap, média Stratégiai program Átfogó cél: Az életminőség és a gazdasági feltételrendszer javítása a fenntartható fejlődés alapján, öko-térséggé válás. Specifikus célok: - Fenntartható és élhető kistérség kialakítása, a természeti környezet megóvása mellett - Versenyképes, sikeres és fenntartható gazdaság megteremtése Stratégiai célok/pioritások: 1. Közlekedési kapcsolatok fejlesztése 2. Kultúra, sport és idegenforgalom fejlesztése 3. Szociális, egészségügyi, oktatási intézmények és ellátások fejlesztése 4. Helyi-térségi gazdaság, piac és tudományos élet fejlesztése 5. Környezettudatos településüzemeltetés, megújuló energiaforrások használata A jövőkép elérésére két átfogó célt jelöltek ki. A fenntartható és élhető régió kialakítása, a természeti környezet megóvása, lehetőség szerinti gazdagítása mellett. Második átfogó célként a versenyképes és sikeres gazdaság megteremtését jelöltük meg. (A térségnek kiváló adottságai vannak, amiket nem használ ki kellőképpen. Ki kell használnia kedvező gazdaságföldrajzi adottságait, ipari területeit és a térségben meglévő vállalkozói szellemet.) Stratégiai célok, prioritások A prioritások felállításának célja, hogy általuk olyan nagyobb, ágazati vagy területi fejlesztési projektek fogalmazódjanak meg, amelyek átfogják a gödöllői kistérség fejlesztési lehetőségeit, elképzeléseit. 1. Közlekedési kapcsolatok fejlesztése prioritás Stratégiai cél: i kistérség közlekedési rendszerének átalakítása és fejlesztése, a térség átmenő forgalmának csökkentése és a települések élhetőségének javítása érdekében. Specifikus fejlesztési intézkedések: 14

15 Térségi haránt irányú közlekedési hálózatok, valamint az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése. Településeket elérő forgalom és a belső forgalom csökkentése. Logisztikai és ipari fejlesztések elősegítése. A települési elkerülő útvonalak kialakítása. A városi úthálózat fejlesztése. - A városi és kistérségi alternatív közlekedés fejlesztése: gyalogos-, kerékpáros és tömegközlekedés. A prioritás leírása, indoklása: i kistérség egyik legnagyobb kihívása a közlekedési rendszerének átalakítása. Jelenleg a kistérség több települését kettészeli a 3-as számú főút, amelynek következményeként a két oldal átjárása nehézkes. Ennek feloldása, vagy egyszerűsítése az érintett települések elemi szükséglete. A térség települései nem rendelkeznek kerékpárút-hálózattal, nehézkes tömegközlekedési eszközökkel eljutni a kistérség egyes részeibe, hiányos a helyi és helyközi közlekedés. A prioritás keretében lehetőség nyílik a kistérség közlekedési rendszerének javítására és az alternatív közlekedési lehetőségek elterjesztésére (kisbusz, iránytaxi). A települési közlekedés fejlesztésének egyik legfontosabb célja, hogy a településeken áthaladó forgalom jelentősen csökkenjen. Ennek alapfeltétele olyan közlekedési rendszer kialakítása, amely által a központokból az elkerülő utakra minél könnyebben lehet kijutni, viszont a település felé érkezők ösztönözve legyenek az elkerülő utak használatára. Ezáltal a településeken átmenő forgalom csökkenésére lehet számítani. A prioritáson belül kell kezelni a jelenleg még nem szilárd burkolatú utak problémáját. Meg kell vizsgálni, mely utakat lehet alternatív burkolattal ellátni (pl. térkő, meszes alapú betonozás stb.). 2. Kultúra, sport és idegenforgalom fejlesztése prioritás Stratégiai cél: A vonzerő növelése a minőségi idegenforgalom, a kulturális események, a konferencia turizmus, valamint a sport-, rekreációs és termál lehetőségek bővítése révén. Specifikus fejlesztési intézkedések: Közös kistérségi turisztikai rendszerek kialakítása. Kulturális intézmények fejlesztése, kulturális események számának növelése. - Sportlétesítmények fejlesztése a sportturizmus kínálatának bővítése érdekében. Kastély és konferenciaturizmus lehetőségeinek kihasználása. Lovas- és kerékpár sportokhoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése. Természet- és sportturizmus fejlesztése. Rekreációs és termálturizmus fejlesztése Faluturizmus fejlesztése A prioritás leírása, indoklása: A i kistérség Magyarország egyik legszebb, különleges földrajzi adottságokkal rendelkező területe. A kiváló földrajzi adottságokhoz kapcsolódik Budapest közelsége, amely méretéből adódóan nagy arányban képviselteti magát a turizmusban, további 15

16 kiaknázható látogatószám növelési lehetőséggel. A földrajzi adottságok mellett a hagyományok, az épített, a természeti és a kulturális örökség is komoly vonzerőt jelent. A térség nem használja ki többek között a kastély- és konferenciaturizmusban, a rekreációban, termálvízben rejlő lehetőségeket. Komoly lehetőség van a természethez kapcsolódó sportok fejlesztésében: tájfutás, kerékpározás, lovassportok stb. A prioritást megvalósító intézkedések fő célja, hogy a kistérség az ország egyik fontos célállomása legyen a művészeti-kulturális és aktív kikapcsolódást kínáló helyek között, amire adottak a komparatív előnyei. Az operatív programban ezért kiemelt szerepet kap a kapcsolódó infrastruktúra és kínálat fejlesztése, amellyel a i kistérség kevésbé elterjedt szolgáltatásokat tud az ideérkezők és a helyiek számára nyújtani, ami versenyképessé teszi az idegenforgalmi piacon. Külön kiemelték a szerzők a turista útvonalak láncolatának kialakíthatóságát, pl. egy a Rákos-patak mentén, egy a Budapestről (Cinkota, Naplás-tó, XVII Kerület) Nagytarcsán keresztül, és egy a Szilas-patak nagytarcsai mellékága mellett re vezető (Isaszeg, Kistarcsa, Kerepes) lovas-, kerékpáros-, turista útvonal létesítését. Ehhez illeszkedően, ezt kiegészítve, egy komplex hálózatba szerveződő termálfolyosó (Szada,, Isaszeg, Pécel) létrehozása is indokolt a termálvízhez kötődően (ld. projektek). 3. Szociális, egészségügyi, oktatási intézmények és ellátások fejlesztése prioritás Stratégiai cél: A i Kistérség lakosságának intézményi ellátottságának növelése és a munkához jutás lehetőségének támogatása. Specifikus fejlesztési intézkedések: - Kistérségi szerepek intézményesítése, infrastrukturális és közintézményi hálózatok erősítése. Hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra történő visszatérésének segítése. Szociális intézményrendszer javítása. Egészségügyi ellátórendszer fejlesztése. Oktatási infrastruktúra fejlesztése. A szakképzés piaci igényekhez való illesztése, munkanélküliség megelőzése. Épület- és infrastruktúra-fejlesztés 16

17 A prioritás leírása, indoklása: meghatározza a kistérség szerkezetét, ellátását és munkaerőpiacát. Ugyanez a dominancia érvényes az egészségügyi, szociális és oktatási intézményekkel való ellátottságra is. Ezen okok miatt célszerű e szolgáltatások erősítése és kapacitásának bővítése annak érdekében, hogy az egész kistérség számára valódi központ legyen. A másik fontos kérdés és probléma a hátrányos helyzetű emberek munkanélküliségének kezelése. Ma a legtöbb nő szülés után nem tud azonnal visszatérni a munkaerőpiacra és gondot okoz, hogy dolgozzon két gyermek vállalása közötti időben. Hasonlóan nagy probléma a nem megfelelő képzettségű emberek elhelyezkedése. A prioritás a kistérségre kiterjedő ellátórendszer fejlesztése, valamint a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának, felzárkóztatásának hatékony kezelésére helyezi a fő hangsúlyokat. Ezért az oktatás, egészségügy és gondozás területén infrastrukturális beruházásokra is szükség mutatkozik. A hátrányos helyzetű csoportok számára a képzés és az alternatív foglalkoztatás jelent megoldást. Meg kell teremteni a részmunkaidős- és távfoglalkoztatás lehetőségét. 4. Helyi-térségi gazdaság, piac és tudományos élet fejlesztése prioritás Stratégiai cél: Vállalkozások letelepedésének és alakulásának elősegítése az idegenforgalomban és a magas tudástőkét igénylő ágazatokban, a helyi piac jelentőségének növelése. Specifikus fejlesztési intézkedések: - Idegenforgalomi vállalkozások számának növelése, vendéglátás minőségének javítása. - Tudásintenzív, elsősorban biotechnológiai vállalkozások letelepedésének elősegítése. - A kistérség és egyetem kapcsolatának erősítése. - A térségi piac, a kereslet-kínálat feltételeinek bővítése. - Kistérségi innovációs hálók kialakítása. - Vállalkozókészség fejlesztése. - Logisztikai és ipari fejlesztések elősegítése. - Környezetkímélő termelési technikák térségbe vonzása. A prioritás leírása, indoklása: A kistérségi gazdaság fejlesztésében a minőségi szolgáltatásokat nyújtó turisztikai vállalkozások elterjedését kell szorgalmazni, illetőleg ki kell használni a kiváló közlekedési-logisztikai adottságokat. Ebben elsősorban a helyi vállalkozásokat, foglalkoztatottakat célszerű helyzetbe hozni. Ki kell használni a térség egyedülálló adottságát: az egyetem kapacitását, kutatói bázisát, amelyet minél szorosabb kapcsolatba kellene hozni a különböző szintű, térségben működő vállalkozásokkal, és kezdeményezni szükséges az egyetemi profilhoz illeszkedő vállalkozások térségi letelepedését, mintegy tudományos klasztert alkotva. Alapvető érdek fűződik a helyi foglalkoztatás növeléséhez, minőségi munkahelyek, vállalkozások létrejöttéhez. A térségben az idegenforgalomban, a vendéglátásban, a 17

18 szolgáltatásokban, az egészség-gazdaságban, a közlekedésre épülő ágazatokban (ipar, logisztika, etc.) és a kreatív tevékenységek folytatásába van helyzeti előny, a természeti és humán adottságok alapján. A településeknek, bár jelenleg a kooperáció alacsony szintjén állnak, lehetőségük nyílna térségi piac kialakítására. A térségben nagy számban élnek családok az országos átlagot meghaladó jövedelmi és vagyoni színvonalon, ugyanakkor vásárlásaik döntően nem a térségi vállalkozásokat gazdagítják, ill. munkájukat is csak kis részben végzik helyben. A jövedelmek lekötése, helyi befektetése növelné a foglalkoztatást is, a tőkeképzést is. Ebben segítséget jelenten az egyetem és tudáskapacitására építő kutató-fejlesztő vállalkozások. Meg kell találni a lehetőségét, hogy a települések és az egyetem összefogásának eredményeként tudásintenzív vállalkozások telepedjenek le. 5. Környezetbarát településüzemeltetési prioritás, megújuló energiaforrások használata Stratégiai cél: A településüzemeltetés megoldása környezetbarát, megújuló energiaforrások, technológiák alkalmazásával, fokozatosan növelve arányukat, a helyi adottságokra építve. Specifikus fejlesztési intézkedések: - Az országos szolgáltatási rendszerektől való minél nagyobb függetlenség megteremtése alternatív energiahordozók felhasználásával. - Települési infrastruktúra fejlesztése, különösen a vízrendszer védelmének megoldása. - Alternatív, megújuló energiák széles körű használata, saját bázis kialakítása a településüzemeltetésben. - A természeti és kulturális értékek megóvása, környezeti ártalmak csökkentése. - Környezeti károkat szenvedett területek rehabilitációja, belterületi gépjármű forgalom csökkentése. - Társadalmi és gazdasági ügyvitel egyszerűsítése, hatékonyabbá tétele. - A Kistérségen belüli fejlesztési együttműködés erősítése. - Lakó-, munka- és rekreációs terek együttes kialakítása a településeken, a közlekedéssel eltöltött idő csökkentésével. A prioritás leírása, indoklása: A térségnek kiváló természeti adottságai vannak ahhoz, hogy elláthassa magát elektromos és hőenergiával, illetőleg ivóvízzel. Az országos rendszertől való függetlenség növelése mellett gazdasági és környezetvédelmi érvek szólnak. Meg kell említeni, hogy megfelelő gazdálkodás mellett a településeknél bevételek képződhetnek a szolgáltatásokból, azaz nyereségtermelő tevékenység is válhat belőle. A prioritás az alternatív energiahordozók felhasználására és a települési vízrendszer (bázis) védelmére, kezelésére fókuszál elsősorban. Az alternatív energiák felhasználása társul a térség környezetének megóvásához, ami az idegenforgalmi elképzelések miatt fontos cél. 18

19 2.3. Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programja ( ) Az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM, korábban Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) a hazai (terület-) fejlesztési források felhasználására tervszerződéses rendszer bevezetését tervezte őszétől. Ennek első lépéseként felkérte a regionális fejlesztési tanácsokat a es Regionális Területfejlesztési Operatív Programjaik (RTOP) kidolgozására. Sajnos a költségvetési megszorítások miatt a program forrásait átcsoportosították a válságkezelő intézkedésekre, így nem indult el a megvalósítás. Az RTOP elsősorban az uniós forrásból nem finanszírozott fejlesztési területekre koncentrál, az uniós forrásból nem kielégítően finanszírozott témák csak másodlagosan, alapos indoklással kerülhetnek a programba (A Közép-Magyarországi Operatív Programban () szereplő, de a es időszakban a források lelépcsőzése miatt kimaradó témák támogathatók hazai forrásból.) A program prioritásai illeszkedik az Országos Területfejlesztési Koncepció stratégiai céljaihoz, és levezethetők a régió érvényes stratégiai tervéből. Az RTOP-ban elsősorban térségi- vagy települési fókuszú területi prioritásokat kellett azonosítani a források minimum 80 %-ának erejéig. Regionális jelentőségű, nevesített projektekre (így a kiemelt, vagy zászlóshajó projektekre) a források maximum 20 %-a fordítható. Projektek nevesítése nem volt kötelező. A foglalkoztatási paktumhoz szorosan kapcsolódó intézkedések bemutatása: 2.2. intézkedés: Közszolgáltatások energiahatékony térségi fejlesztése : Indoklás: Pest megye agglomerációs településein az óvódások és általános iskolások száma jelentősen nőtt a szuburbanizáció következtében, ami azt eredményezte, hogy jelentős hiányok tapasztalhatók a meglévő intézmények infrastruktúrájának minőségében, kapacitásában, valamint eszközökkel való ellátottságában óta az agglomerációs kistérségekben az óvodai ellátásban részesülők létszáma jelentősen megemelkedett. Ez az óvodai létszámnövekedés mára már az általános iskolákban is jelentkezik, nagymértékű túlzsúfoltságot okozva az intézményekben. Az agglomeráció lakosságának növekedési üteme mögött elmaradt az egészségügyi alap és járóbeteg ellátó rendszer kapacitásainak és színvonalának növelése, az önkormányzati tulajdonú épületekben működő rendelők infrastruktúrája leromlott, informatikai és egészségügyi eszközparkjuk elavult, ezért ezek fejlesztése szükséges. Jelentős kapacitáshiány van a budapesti agglomerációban a gyermekjóléti alapellátások esetében, azon belül is leginkább a gyermekek napközbeni ellátását végző intézményeket tekintve. A bölcsődék átlagosan 120%-os kihasználtsággal működnek, gyakran korszerűtlen infrastruktúrájú épületekben. A családi napközik, a szülők munkaidejéhez igazodó, rugalmas nyitvatartási idejű gyermekellátó szolgáltatások hiánya jellemző. A gyermekjóléti alapellátásokkal lefedetlen településeken, mikrotérségekben szükséges a helyi sajátosságoknak és igényeknek megfelelő módon kialakított, a legelemibb gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférést biztosító intézmények kialakítása, és a már meglévő rendszerek fejlesztése. Tevékenységek: - Egészségügyi alap- és járóbeteg szakellátás infrastrukturális fejlesztése: A helyi és kistérségi szintű egészségügyi ellátórendszer (alap- és járóbeteg szakellátás) 19

20 fejlesztése, az önkormányzati tulajdonú épületekben működő rendelők infrastruktúrájának fejlesztése (pl. épületbővítés, belső átalakítás, épület felújítás), kapacitásbővítése, az informatikai és egészségügyi eszközpark modernizálása. - Közoktatási infrastruktúra fejlesztése: Közoktatási feladatot ellátó intézmények (kivéve TISZK tagok) kapacitásának bővítése új építéssel, meglévő épületek felújítása, a korszerű és energiatakarékos tanulási környezet feltételeinek megteremtése, az oktatás minőségének fejlesztése, a versenyképes tudás megszerzését segítő eszközök beszerzése, kerékpártárolók kialakítása. - Gyermekjóléti alapellátások fejlesztése: Az intézkedés keretében új bölcsődék és családi napközik létrehozását támogatják, valamint a meglévő intézmények fejlesztését, kapacitásbővítését intézkedés: Gazdasági aktivitás növelése az agglomerációs kistérségekben: Indoklás: Budapesti agglomeráció kistérségeiben a munkanélküliségi ráta a régiós átlaghoz viszonyítva magas. Leginkább a hátrányos helyzetű kistérségekben támogatandók azok a munkalehetőséget teremtő beruházások, amelyek hozzájárulnak az adott térség felzárkózásához és a térségek közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez, és a távmunka lehetőségének megteremtéséhez. A fővároson kívüli beavatkozásokra elsősorban Pest megye turisztikai kínálatának javítása és új munkahelyek létesítése érdekében van szükség. A Dunakanyar legfőbb vonzerejét természeti adottságai jelentik, a Ráckevei-Duna körzete a vízi és aktív turizmus lehetőségeire tud elsősorban építeni. A fejlesztés kiemelt tématerületei az aktív és ökoturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés; a természetjáró és aktív turisztikai szolgáltatások, tematikus útvonalak fejlesztése. Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások színvonalának és háttér infrastruktúrájának fejlesztése (pl.: szeméttároló, illemhely kialakítása). Tevékenységek: - Munkahelyteremtés elősegítése vállalatok esetében: Az agglomeráció vállalatainak, vállalkozásainak munkahelyteremtő beruházásaikhoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés, eszközbeszerzés, valamint a munkavállalók bérköltségének támogatása. - A térség rekreációs lehetőségeinek fejlesztése: Szabadidős és sporttevékenységek végzéséhez szükséges kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés. Látogatóközpontok fejlesztése, valamint a látogatók tájékoztatását szolgáló eszközök beszerzése. Túraútvonalakhoz kapcsolódó kiegészítő infrastruktúra-fejlesztés (pl. útjelző táblák, információs pontok). 20