A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (TERVEZET)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2010-2015 (TERVEZET)"

Átírás

1 A GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (TERVEZET) KÉSZÜLT A KISTÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS A HELYI GAZDASÁG ÉS FOGLALKOZTATÁSI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSÉRE CÍMŰ PROJEKTHEZ, AMELY A HELYI ÉS HATÁRON ÁTNYÚLÓ FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁSOK TÁMOP /1 PÁLYÁZATI PROGRAM KERETÉBEN VALÓSUL MEG. Készítette: BFH Európa Kft augusztus 31. TARTALOMJEGYZÉK

2 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ TERVEZÉSI KÖRNYEZET PAKTUM EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS TERVEZETE GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIA (2008) KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAMJA ( ) KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM ( ) A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ KÖZÉPTÁVÚ SZAKKÉPZÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ( ) ÚMFT TÁMOP PROGRAM AZ ÚJ SZÉCHENYI TERV AZ EU 2020-AS STRATÉGIÁJA EU-S GAZDASÁGPOLITIKAI ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI IRÁNYMUTATÁSOK A HELYZETFELTÁRÓ KUTATÁS VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA KUTATÁSI CÉLRENDSZER ANYAG ÉS MÓDSZER A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK FŐBB ÖSSZEFÜGGÉSEI, MEGÁLLAPÍTÁSAI A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI SWOT ANALÍZISE FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA ALAPELVEK JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA, CÉLCSOPORTOK KIJELÖLÉSE PROGRAMOK, PRIORITÁSOK, INTÉZKEDÉSEK MEGFOGALMAZÁSA VÉGREHAJTANDÓ PROJEKTEKKEL prioritás: Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások fejlesztése prioritás: Foglalkoztatási lehetőségek kihasználása a kistérségben prioritás: Partnerség-fejlesztés a foglalkoztatásért A SZÜKSÉGES ÉS LEHETSÉGES FORRÁSOK FELTÁRÁSA (INDIKATÍV FORRÁSTÉRKÉP) HORIZONTÁLIS SZEMPONTOK FENNTARTHATÓSÁG (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI-FINANSZÍROZÁSI) ESÉLYEGYENLŐSÉG A VÉGREHAJTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS, MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA MELLÉKLETEK ÖNÉRTÉKELÉSI KÉRDŐÍV A KISTÉRSÉGBEN MEGVALÓSULÓ ÚMFT-S PROJEKTEK ADATAI (2010. AUGUSZTUS 31-I ÁLLAPOT SZERINT)

3 1. Vezetői összefoglaló A GAK Nonprofit Közhasznú Nonprofit Kft. sikeres pályázatot nyújtott be a Társadalmi Megújulás Operatív Program Helyi és határon átnyúló foglalkoztatási megállapodások című pályázati felhívásához (kódszám: TÁMOP / ). A BFH Európa Kft-vel kötött vállalkozási szerződés célja a Kistérségi együttműködés a helyi gazdaság és foglalkoztatási potenciál erősítésére című, TÁMOP / jelű pályázathoz kapcsolódóan szakmai szolgáltatások elvégzése, a paktum működésének megalapozása. A helyzetelemzési szakasz lezárását követően elkészült stratégia célja, hogy iránymutatást adjon a foglalkoztatás terén meghatározó szereplők részére gödöllői kistérség foglalkoztatási színvonalának növelése, annak az országos átlaghoz való közelítése, valamint az inaktivitás és a munkanélküliség mérséklése érdekében. A stratégia tartalmazza azokat a kitörési pontokat, amelyeket a Foglalkozatási Paktum aláírói közös célnak tekintenek, és amelyek megvalósításának segítése a paktum menedzsment szervezet feladata lesz. A stratégia elkészítésének módja: Az alulról való építkezés, kezdeményezési módszerrel történik. Megalapozzák az előkészítés során megvalósult fórumok, egyeztetések, megbeszélések, konferenciák, valamint a megvalósítási szakaszban lebonyolított helyi partnerségi szemináriumok és a munkaerő-piaci helyzetelemzés. A stratégia kialakítása során figyelembe vettük a paktum alapdokumentumát, az aláírt paktum együttműködési megállapodást is. A stratégia felépítése: 1. Vezetői összefoglaló 2. Tervezési környezet 3. A helyzetelemzés összefoglalója, SWOT elemzés 4. Stratégiai programok o Alapelvek o o Jövőkép és célok (átfogó és specifikus) megfogalmazása Programok, prioritások, intézkedések megfogalmazása végrehajtandó projektekkel 5. A szükséges és lehetséges források feltárása (indikatív forrástérkép) 6. Horizontális szempontok 7. A végrehajtás intézményrendszere 8. Értékelés, ellenőrzés, monitoring rendszer kialakítása 9. Mellékletek A stratégia elkészítésénél kiemelkedő szempont az ÚMFT átfogó céljaihoz való illeszkedés. A projekt céljai összhangban vannak a két átfogó célkitűzéssel: A foglalkoztatás bővítése 3

4 A tartós növekedés feltételeinek megteremtése A i Kistérség foglalkoztatási stratégiájának elkészítése a következő dokumentumok és háttéranyagok figyelembe vételével történjen: i Kistérség foglalkoztatási helyzetfelmérő tanulmánya; i Kistérség fejlesztési stratégiája; Releváns regionális, országos és európai uniós fejlesztési stratégiák; Foglalkoztatási stratégia létrehozását előkészítő workshopok és partnerségi szemináriumok jegyzőkönyvei; A Foglalkoztatási stratégia tervezet vitafórumainak jegyzőkönyvei. A Foglalkoztatási stratégia minimális terjedelme minimum öt szerzői ív (100 db A4 formátumú gépelt oldal). A foglalkoztatás bővítése terén: A kereslet kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása A munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása A munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés, mely célkitűzésekre a projekt hosszú távon hatással bír. A kidolgozás ütemezése: Gazdasági és foglalkoztatási stratégia tervezete: Végleges változat: A stratégia-alkotás fontos lépéseként a jövőkép meghatározása is megtörtént. Fontos, hogy a közösség tagjainak egyet kell érteniük abban, hogy mik azok az értékek, célok és fejlesztési irányok, amelyekre a jövőt építik. A fejlesztési célok meghatározása érdekében felvázoltuk azt a jövőben elérni kívánt állapotot, mely a közösség értékrendjét tükrözi és számításba veszi a realitásokat. A jövőkép egy olyan vízió, amely az elképzelések szerint a térség munkaerőpiacára jellemző lesz 10 év múlva. A jövőkép célja, hogy lelkesítse a közösség tagjait, mindenki számára világossá tegye az erőfeszítések értelmét, megakadályozza, hogy a fejlesztések vaktában, akár egymásnak ellentmondva valósuljanak meg. Az előkészítés során meghatároztuk a helyi partnerekkel közösen a foglalkoztatási stratégia programjának szerkezetét (prioritások, intézkedések, megvalósítandó projektek) és augusztus 31-re elkészült a stratégia egyeztetési változata, majd szeptember 9-én megtörténik ennek vitája a partnerekkel közösen. A stratégia megvalósítása során a célokhoz való ragaszkodás mellett arra is törekedni kell, hogy a partnerség rugalmasan követni tudja a változásokat. A stratégia végrehajtása során a környezet nem marad változatlan, nap, mint nap új lehetőségekkel és problémákkal találhatja szembe magát a foglalkoztatási partnerség. A stratégiai célok segítenek abban, hogy a célokkal egy irányba mutató lehetőségeket felismerjék és megragadják, azokat a lehetőségeket pedig, amelyek csábítóak ugyan, de nem illenek bele az eredetileg kitűzött céljaink közé, könnyű szívvel elszalasszák. Gyakran lehet hallani különböző települések és szervezetek vezetőitől, hogy nem szeretnék elszalasztani a lehetőségeket, ezért minden elérhető pályázatot beadnak, még akkor is, ha nem számítanak arra, hogy mindegyiket megnyerik. Ne kövessék a példájukat! Elegendő munkát fektettünk a stratégia kidolgozásába, ragaszkodjanak hozzá, bízzunk megvalósításában, ne hagyják magukat letéríteni a megadott útról. 4

5 A célok és a stratégiai programok megfogalmazásánál is ügyeltünk arra, hogy egyszerre ne akarjunk mindent megváltoztatni és olyan területeken tervezünk fejlesztéseket, ahol a paktum partnerség sikeresen fel tud lépni. A paktum nem csodafegyver, nem oldhat meg minden problémát. Erre sem eszköze sem kompetenciája sincs. Igyekezni kell mindig a partnerség és a célcsoportok számára legfontosabb területekre koncentrálni a végrehajtás során is. A gazdasági és foglalkoztatási stratégia jövőképe, céljai, prioritások és intézkedések szerkezete: Jövőkép (2020) A gödöllői kistérség kihasználva komparatív előnyeit Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő kistérségévé válik. Egyetemi bázisának, szellemi hátterének és élénk vállalkozási aktivitásának köszönhetően innováció orientált gazdasági fejlődést valósít meg, amely megköveteli hatékony képzési és humán szolgáltatási rendszerek működtetését. A meglévők megtartása mellett a gazdasági fejlődés tartós munkahelyeket hoz létre a kistérségben elsősorban a humán és turisztikai szolgáltatások, mezőgazdaság, tudás intenzív ipar, logisztika, kutatóhelyek, megújuló energiák területén. A gazdaság főáramába bővülő számban kapcsolódnak be hátrányos helyzetű rétegek is. A kistérség megtartja szakképzett munkaerejét és diplomásait, amelynek alapja a vállalkozások részvételével hatékonyan és eredményesen működő képzési és szakképzési rendszer, vonzó és biztos megélhetést kínáló munkahelyek. A szociális gazdaság az arra rászoruló, elsődleges munkaerőpiacon helyt állni nem képes emberek számára nyújt munkalehetőséget. Erősödnek a vállalkozások közötti hálózati együttműködések, felgyorsulnak a klaszterizációs folyamatok (e-learning klaszter mellett más ágazati pl. gyógyszeripari, logisztikai, biotechnológiai, képzési klaszterek). A helyi termékek (áruk, szolgáltatások) a helyben lakó emberek számára vonzóbbá válnak. Ezáltal erősödik a kistérségi gazdaság, bővülnek a munkahelyek, növekszik az önkormányzatok adóbevétele, fejlődik a térségi identitás. A megújuló energiaforrások hasznosításával növekszik a térség energetikai önállósága és biztonsága, amely kvalifikált munkaerőt igénylő helyi munkahelyeket teremt, de emellett a kistérség mezőgazdasági jellegű településein munkalehetőséget biztosít a kevésbé képzett emberek számára is. A foglalkoztatási paktum információs, tanácsadási, partnerség-szervezési szolgáltatásaival érdemben segíti a vállalkozások, képzőintézmények, önkormányzatok, civil szervezetek működését és továbbfejlődését. A partnerségi szemlélet áthatja az egész kistérség működését. Erősödik a kistérségi kohézió. Átfogó cél: Innováció orientált, autonómiára törekvő, fenntartható kistérségi gazdaság és társadalom megteremtése. 5

6 Specifikus célok: 1. Foglalkoztatási szint növelése a kistérségben Foglalkoztatás és munkaerő-hatékonyság növelése Tartós, stabil munkahelyek létrehozása (kiemelten turizmusban, agráriumban), a meglévők megtartása Atipikus foglalkoztatási módok (pl. távmunka, részmunkaidő) terjesztése Vállalkozóvá válás és önfoglalkoztatás támogatása 2. A munkavállalók felkészítése a sikeres munkavállalásra A munkaerőpiac igényeinek megfelelő minőségi képzési rendszer kialakítása Képzések és munkaerő-piaci igények összehangolása Pályaorientáció és korrekció térségi rendszerének kialakítása Karrier tanácsadás- és követés A szakmunka becsületének visszaállítása A munkavállalók mentális felkészítése (pl. tréningek, mentorálás) A munkaerő-piaci szolgáltatások integrált nyújtása (egyénre szabva, modulokból összeállítva) 3. A partnerség fejlesztése a munkaerő-piaci szereplők tudásának bevonásával Foglalkoztatási szektorok, paktum szereplők szerepvállalásának, érdekeinek tisztázása a paktumon belül Információáramlás segítségével szervezeti önkép kialakítása, átlátható, helyi munkaerőpiac kialakítása Munkaerő-piaci szereplők közötti kommunikáció fejlesztése A kistérségben elérhető, foglalkoztatási célra rendelkezésre álló források koordinációja Tudástranszfer elősegítése a paktum szereplői között Vállalkozó barát önkormányzatok 4. A kistérség hátrányosabb helyzetű rétegeinek és településeinek társadalmigazdasági felzárkóztatása Munkavállalók mobilitásának elősegítése (pl. gyermekgondozási szolgáltatások, egyéni és tömegközlekedés fejlesztése) Hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatásának növelése (kiemelten cigány, alacsony iskolai végzettségű, megváltozott munkaképességű munkavállalók) Tartós munkanélküliség csökkentése Szociális gazdaság kiépítése, fejlesztése 6

7 Prioritások és intézkedések 1. prioritás: Foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások fejlesztése 2. prioritás: Foglalkoztatási lehetőségek kihasználása a kistérségben 3. prioritás: Partnerségfejlesztés a foglalkoztatásért 1.1. A munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési rendszer kialakítása 1.2. Integrált munkaerőpiaci szolgáltatások fejlesztése 2.1 Foglalkoztatás-ösztönzési célú vállalkozási tanácsadás és hálózatfejlesztés 2.2. Kistérségi munkahelyteremtési akciók megvalósítása 3.1. Foglalkoztatási paktum menedzsment szervezeti kapacitásainak fejlesztése 3.2. Irányító Csoport, tematikus munkacsoportok létrehozása és működtetése 1.3. Munkavállalást segítő háttérszolgáltatások fejlesztése 1.4. Munkahelyek minőségi fejlesztése 2.3. A hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációja 3.3. Térségen belüli hálózatépítés, partnerségi kapacitásépítés, tudatosítás Reális, megvalósítható stratégiát szerettünk volna kidolgozni, amely sikeréhez természetesen szükségesek lesznek megfelelő kormányzati intézkedések, de még inkább a helyiek akarata és kitartása. A gazdasági és társadalmi szervezeti háttér és kapacitások egyedülállóak a kistérségben. Ezek mozgósításához, az erőfeszítések összeadásához viszont szükséges a partnerség-építés, amelyben a foglalkoztatási paktumnak fontos szerepe van. A fejlesztésekhez sok sikert és kitartást kívánok minden paktum partnernek és a paktum menedzsmentjének! Szombathely, augusztus 31. Hollósi Szabolcs ügyvezető igazgató BFH Európa Kft. 7

8 2. Tervezési környezet A fejezet célja, hogy a kistérségi szinttől az EU-s szintig bezárólag mutassa be azokat a meghatározó dokumentumokat, amelyek a kistérségi gazdasági és foglalkoztatási stratégia számára iránymutatást adnak. Ily módon tudunk illeszkedni a kistérségben már elindult fejlesztésekhez, és hozzájárulni a régiós, hazai és EU-s célok megvalósulásához. A tervezés az alulról felfelé építkezés elvét követi, de fontos a tervezési környezet, a magasabb szintű célok és programok ismerete Paktum együttműködési megállapodás tervezete A megállapodás aláírására szeptemberében kerül sor. Ezzel a gödöllői foglalkoztatási paktum fontos mérföldkőhöz érkezik, hiszen a partnerek általi aláírással jött létre hivatalosan a foglalkoztatási paktum. A stratégiai tervezési munka elsődleges kiindulópontját képezi a dokumentum. A megállapodás bevezetőjében megfogalmazódnak azok a közös érdekek, amelyek alapját képezik az együttműködésnek: - képzettségi szintje növekedése - a népesség, tehetségek, humánerőforrás megtartása - helyi vállalkozások termelékenysége, hatékonysága, foglalkoztatási képessége, helyi adóbevételek növekedése - a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési rendszer - érdemi párbeszéd és jól működő partnerség működése A tervezett eredmények között megjelenik a - egy területi kiegyenlítésre törekvő, a hátrányos helyzetű lakosok számára is esélyteremtő kistérség kialakulása, - a gödöllői kistérség adottságaiban és emberkincsében rejlő lehetőségek kihasználása, - az embert értéknek tekintő helyi foglalkoztatáspolitika, valamint foglalkoztatásközpontú gazdaságpolitika megvalósítása, - több, minőségileg jobb, a gazdaság igényeinek és az emberek készségeinek, képességeinek, tudásának megfelelő munkahely létrehozását. A megállapodásban 4 fő cél fogalmazódik meg, amely jelen stratégia célrendszerét is meghatározza: - A foglalkoztatási szint növelése a kistérségben - A munkavállalók felkészítése a sikeres munkavállalásra - A partnerség fejlesztése a munkaerő-piaci szereplők tudásának bevonásával - A kistérség hátrányosabb helyzetű rétegeinek és településeinek társadalmigazdasági felzárkóztatása 8

9 Célcsoportok, akikre elsősorban irányulnak a beavatkozások: - helyi bejegyzésű és helyi érdekeltségű vállalkozások és munkaadók (közszféra intézményei is) - munkavállalók (kiemelten az ingázók és a 45 év feletti munkavállalók) - munkanélküliek (regisztrált álláskeresők, nem regisztrált munkanélküliek, kiemelten a tartós munkanélküliek) - pályakezdők (kiemelten a diplomások) - megváltozott munkaképességűek - nők, GYED-ről/GYES-ről visszatérő szülők, kisgyermekes családok - halmozottan hátrányos helyzetűek, cigány lakosság - alacsony, vagy elavult képzettséggel rendelkező munkavállalók és munkanélküliek A megállapodás tervezete rögzíti a foglalkoztatási paktum szervezetrendszerét is. A Foglalkoztatási Fórum: A megfelelő szintű társadalmi bevonás, a demokratikus működés és a széles körű helyi nyilvánosság biztosítása érdekében a paktum aláírói Foglalkoztatási Fórumot működtetnek, amely a paktum parlamentjeként működik. A Fórum ülései nyitottak minden érdeklődő helyi lakos és szervezet számára formális csatlakozás nélkül is (szavazati joga a paktum partnereknek van). A Fórumot az Irányító Csoport elnöke hívja össze egy évben legalább két alkalommal. Az Irányító Csoport: A fő felelős a paktumban foglaltak végrehajtásáért, a paktum motorja. Az Irányító Csoport szavazati joggal rendelkező tagjai az alábbiak: - i Többcélú Kistérségi Társulás képviselője (1 fő) - Közép-Magyarországi Regionális Munkaügyi Központ i Kirendeltségének képviselője (1 fő) - önkormányzatok képviselője (1 fő) - Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselője (1 fő) - Pest Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviselője (1 fő) - nagyvállalatok képviselője (2 fő) - helyi kis- és középvállalkozások képviselője (2 fő) - civil szervezetek és nonprofit Kft-k képviselője (2 fő) - szociális intézmények képviselője (2 fő) - kisebbségi önkormányzatok képviselője (1 fő) - képzőintézmények képviselői (3 fő) A szeptemberében megtartandó alakuló ülésen a tagok megválasztják az Irányító Csoport elnökét és elnökhelyettesét. A menedzsment szervezet a GAK Nonprofit Közhasznú Kft-n belül jön létre. Adminisztratív, koordinációs tevékenységet lát el az ICS iránymutatásai alapján. Finanszírozás: Az aláíró felek a célok megvalósítása érdekében egy olyan többcsatornás finanszírozási modell kialakítását indítják el, amely összehangolja és egyesíti a foglalkoztatáspolitikai célra rendelkezésre álló önkormányzati, vállalkozói és egyéb helyi forrásokat, a munkaügyi támogatási rendszer lehetőségeit, valamint minél nagyobb mértékű külső pályázati (hazai és európai uniós) és befektetői forrás megszerzésére törekszik. A finanszírozás részleteit a paktum munkatervében és költségvetésében határozzák meg. Időtáv: A szerződés határozatlan időre szól. A szerződést bármelyik fél a másik felekhez intézett jognyilatkozattal 30 napos határidővel felmondhatja. Szerződő felek 9

10 vállalták, hogy a megállapodás tartalmát évente felülvizsgálják, és szükség esetén kezdeményezik a módosítást, kiegészítést i Kistérség Fejlesztési Stratégia (2008) Koncepcionális alapelvek, célok A kistérség kiváló adottságokkal rendelkezik, ami tartósan biztosíthatja a fejlődést távlatban. Azonban, rövid- és középtávon a kistérségi települések és intézményeik gazdasági mozgásterében erős korlátozó tényezőkkel kell számolni: - A központi költségvetésből eredő források reálértékben stagnálni-csökkenni fognak. - A privatizációs bevételek növelési lehetősége kimerülőben van. - A polgárok és a gazdasági szervezetek helyi adóterhei nem növelhetők számottevően. - Kockázatos a hitelfelvétel a települési és a térségi közösségi beruházások esetében. - Uniós források elérése is problematikus, hiszen azok csak előkészített projektekkel, saját források hozzáadásával érhetők el. Hátrányos ebben a vonatkozásban, hogy a gödöllői kistérség az ország legfejlettebbjei közé tartozik. A koncepcionális irányokra három markáns alapváltozat rajzolódott ki: 1. Jelenlegi tendencia folytatódása egyéni útkeresés. 2. Logisztikai és gazdasági-kereskedelmi övezetté válás. 3. Öko-térség kialakítása. 1. Jelenlegi tendencia folytatódása egyéni útkeresés A változat a jelenlegi állapotok továbbélését jelenti. Lényegében nem történik jelentős pozitív változás, a települések megpróbálnak élni saját lehetőségeikkel, tovább folytatják egyéni próbálkozásaikat a fejlesztési források és a magánberuházások lekötésére. A változatban azzal lehet számolni, hogy a települések kiszolgáltatottsága tovább növekszik, mivel a forrásokért folytatott küzdelem egymástól elkülönített módon, sokszor egymás rovására történik. A kistérségi együttműködés csak eseti ügyekben valósul meg. Erős a késztetés a településeken újabb építési telekosztásra, gazdasági zónák kialakítására, amelyek erősítenék a kedvezőtlen folyamatokat a térségben (zsúfoltság növekedése, alvó falu jelleg fennmaradása, szolgáltatási kapacitáshiány, kedvezőtlen területhasználat stb.). A változat megvalósulása kedvezőtlen lenne mind települési, mind térségi szinten, mert a környezet túlterheléséhez, a gépjármű forgalom növekedéséhez, a természeti adottságok és műszaki kapacitások kizsigereléséhez, végeredményben a térségi feltételek szűküléséhez vezet. 2. Logisztikai és gazdasági-kereskedelmi övezetté válás A gödöllői kistérség különleges gazdaságföldrajzi pozícióban van a területén keresztül haladó országos jelentőségű közutak, illetőleg vasútvonalak révén, melyek az európai közlekedési hálózat integráns részei. A különleges pozíció jelentőségét erősíti, hogy az együttesen mintegy hárommilliós főváros és agglomerációja egyben óriási és növekvő 10

11 piaccal rendelkezik. Az európai léptékben is jelentős gazdasági potenciál, a központi szerepkör nagy vonzerőt jelent a befektetések számára, kedvező megtérülési, jövedelmi és bevételi perspektívával kecsegtetve. Az M0 keleti szektor és az M31-es út átadásával a vonzerő nagyságrendi mértékben, léptékváltó módon fog erősödni a kistérség nyugati és középső területein. A térség a közúti beruházások megvalósulásával különösen frekventált helyzetbe kerül közlekedési, szállítási raktározási szempontból, de bővülhet a térségben jelenlévő high-tech minőségű ipar is. Perspektivikusan kézenfekvő a lehetőség az európai jelentőségű logisztikai és gazdasági-kereskedelmi övezetté váláshoz, mivel a közlekedési nyomvonalak mentén rendelkezésre állnak a területek, továbbá szakképzett munkaerő él, dolgozik a kistérségben, honos a magas színvonalú munkakultúra. A térségi települések korlátozott gazdasági mozgásterében a logisztikai és gazdasági-kereskedelmi övezetté válás gazdasági növekedéssel biztató perspektívájának kihasználása érdekében a településeknek együtt kellene működni, területi és funkcionális munkamegosztást kialakítani, amit szervezeti, menedzselési oldalról is szükséges lenne megerősíteni. Mindezek mellett, a változat esetében fennáll a veszély, hogy a logisztikai és gazdasági-kereskedelmi funkció gyors bővülése a kistérség, illetve az egyes települések esetében a budaörsi, a törökbálinti és az érdi túlburjánzó fejlesztésekhez vezet, ami a helyi-térségi értékek devalválódását, a természeti-környezeti értékek fennmaradásában való hosszú távú érdek sérelmét, a minőségi idegenforgalomban, a kulturális és szabadidős tevékenységekben rejlő lehetőségek háttérbe szorulását vagy iparszerűvé válását vonja maga után. A változatban a jövedelemnövekedés, a beruházások, ezzel a munkahelyek bővülése kívánatos cél, de reális a kockázat a monokulturális gazdaság kialakulására, az adottságok erőltetett kihasználására, a megújítható helyi erőforrások hosszabb távon bekövetkező gyengülésére, kimerülésére. 3. Öko-térség kialakítása Az öko-változat a különlegesen jó és sokrétű adottságokat hosszú távon kívánja hasznosítani, a kiegyensúlyozott fejlesztés és a fenntarthatóság jegyében. Ennél fogva elsősorban életformát kínál és nem csak építési telkeket, befektetési területeket oszt vagy közlekedési terminálokat épít ki. A térségi lehetőségek kiaknázása, a fejlesztési források lekötése magától értetődően elsőrendű érdek, de az nem járhat a környezet az élet-, a munka- és a rekreációs feltételek károsodásával. Cél tehát, a lakóérték növelése, a természeti-környezeti érték megőrzése, növelése, amelyek önmagukban is nagy gazdasági értékek (pl. ingatlanpiac, vagyonképzés). A szűk gazdasági mozgástérből történő kitörés sikere inkább nyugszik a befektetők és partnerek keresésén, vonzásán, a térségi együttműködésen, mint uniós és állami források lekötésén. Ennek egyik gazdasági hátterét a 2. változatban leírt lehetőség adja. A 2. változat tehát része az öko-térség változatnak, ha az környezetbarát módon valósul meg, és ennyiben nem külön fejlesztési változat. Ezzel együtt, erre is alapozva nagyobb lehetőség rejlik az öko-térséggé válásban, amely a tartós élet- és munkafeltételek biztosítása mellett további gazdasági előnyökkel is jár, különösen, ha a kistérség ezzel lépéselőnyre tesz szert az országban, hiszen az öko-gondolkodás ésgazdálkodás még újnak számít, új piac, új ágazat Magyarországon. Az öko-gondolat 11

12 vezérelte térségfejlesztés - értelmezésünkben - az ökológiai szemlélet és a gazdaságos (ökonomikus) tevékenység összhangját jelenti, a helyi aktivitásra épül, és a helyi kreativitás kiteljesítésével biztosítja a tartós megélhetést, amelyhez szervesen kapcsolódik a közösségi önkormányzati kontroll és kezdeményező képesség. Az öko-változat tehát egyfajta öngondoskodást feltételez, a természeti és a humán forrásokkal való távlatos gazdálkodás keretében. A térségfejlesztés hosszú távú koncepcionális célrendszerének fő alkotó elemei: 1. Természeti-környezeti, térségi és települési értékek hasznosítása, megújítása, gazdagítása. Cél a környezet egészségesebbé, szebbé, lakhatóbbá, közéletibbé tétele. A lakó,- munka- és rekreációs terek együttes megvalósítása a településeken, illetőleg a kistérségen belül, ezzel az ingázás és az alvófalu jelleg csökkentése, a helyi munkahelyteremtés és szabadidő eltöltés lehetőségének preferálásával. Kertfalvak, ökovárosok kialakítása. 2. Egyensúly területhasználatban, közszolgáltatásokban. Cél az egyoldalú lakáscélú vagy ipari-logisztikai telekértékesítés, vagyis az aránytalanul gyors betelepülés növekedésének szabályozása, a népesség ellátásához szükséges út-, közmű-, közintézményi (oktatási, szociális) és közterületi kapacitásfejlesztéshez kötötten. A közlekedési terhelés csökkentése a lakott területeken. 3. Térségi piac kiépítése. Cél a fenntartható energiagazdálkodás fokozatos kiépítése helyi forrásokra alapozva, az erőforrás felhasználás racionalizálásával, amely fenntartható munkahelyeket teremt, ezáltal tartós és kiszámítható jövedelmet, vásárlóerőt is generál. A térségben jelenlévő jelentős lakossági és üzleti vásárlóerő kapacitás lekötésével, a szellemi és anyagi tőke, ingatlan vagyon helyi érdekű, közös vállalkozás(ok) révén történő hasznosításával kialakítható a helyi gazdaság, piac. 12

13 4. Tudás- és szolgáltatásalapú térségfejlesztés. Cél egyes meghatározó ágazatokban, tevékenységi körökben az előállított termékek, szolgáltatások hozzáadott értéktartalmának növelése a helyben meg lévő magas szellemi kvalifikáltságra alapozva. Ilyen ágazatok: idegenforgalom, megújuló energiaipar, logisztika, egészség-gazdaság, biogazdálkodás, a környezetbarát ipar elektronika, más high-tech alapú ipar), az M0 és M3 autópályákhoz kapcsolódó újabb logisztikai és vállalkozói tevékenységek, szolgáltatások, kereskedelem stb. 5. Térségi integritás erősítése. Cél az összetartó erő növelése a települések, illetve Budapest és a régió közötti együttműködésre építő térségfejlesztési politikával, a nagyobb projektek közös megvalósításával, a hasonló témájú projektek egymást kiegészítő funkciógazdagításával (pl. termál, megújuló energia, oktatástovábbképzés, egészségügy, lovas- és kerékpár turizmus, logisztika). Az integritás erősítésének része az autonóm közösségek (településen belüli szomszédságok, civil szervezetek) létrejöttének támogatása, ezzel az identitás tudat, a közéletiség fejlesztése. SWOT elemzés Erősségek - Kiváló fekvés, gazdaságföldrajzi adottságok - Kedvező természeti-környezeti feltételek - Budapest közelsége (munkahely, piac, szolgáltatások, etc.) mellett falusias, kertvárosias környezet - M3, épülő M0, M31 autópályák, vasúti fővonal - Idegenforgalmi vonzerők (természet, sport, lovaglás, vadászat, kulturális örökség, kastélyok, stb.) - Fiatal korstruktúra - Vállalkozó szellem, multinacionális cégek és kkv-k együttes jelenléte - Magas képzettség - Korszerű, minőségi ipar - Fejlett kutatási, oktatási kapacitások - Nagy vásárlóerő - Kedvező mezőgazdasági adottságok egyes területeken (primőr) Lehetőségek - Idegenforgalom különböző ágai: kulturális-, természeti-, lovas- kerékpár-, szabadidő-, konferencia-, vallás-, élmény- és tematikusturizmus - Logisztika, gazdasági (ipari) és kereskedelmi tevékenység, klaszterizáció lehetősége - Közös energia-, megújuló természeti erőforrás és hulladékgazdálkodás Gyengeségek - Nagy közlekedési forgalom - Infrastrukturális hiányosságok - Budapesthez közeli településeken gyors népesség növekedés - Nagy gazdasági és társadalmi különbségek a kistérségen belül - Együttműködés, munkamegosztás hiánya - Alvó települések - Tudás- és gazdasági bázis együttműködése gyenge - Szállás- és vendéglátóhelyek hiánya - Gyenge turisztikai megtartóerő - Közélet hiánya - Közös intézményi hálózat hiánya, fenntarthatóságuk kidolgozatlansága Veszélyek - Képzett fiatalok elszivárgása - Budapest munkaerő-piaci elszívó hatása - Térségi szegregáció - Közúti forgalom növekedése - Környezeti ártalmak növekedése, a környezet túlzott igénybevétele - Túlnépesedés egyes településeken - Intézményi hálózatok erősítése, különösen az oktatás, szociális ügyek, a szolgáltatások területén - Új haránt irányú közlekedési utak 13

14 kialakítása, a régiek fejlesztése, mezőgazdasági utak használata - i egyetemi háttérre alapozó, nagy tudástőkét igénylő ipari és szolgáltató egységek - Egészséggazdaság (termál, gyógyászat, wellness, rekreáció, etc.) - Közösségi lap, média Stratégiai program Átfogó cél: Az életminőség és a gazdasági feltételrendszer javítása a fenntartható fejlődés alapján, öko-térséggé válás. Specifikus célok: - Fenntartható és élhető kistérség kialakítása, a természeti környezet megóvása mellett - Versenyképes, sikeres és fenntartható gazdaság megteremtése Stratégiai célok/pioritások: 1. Közlekedési kapcsolatok fejlesztése 2. Kultúra, sport és idegenforgalom fejlesztése 3. Szociális, egészségügyi, oktatási intézmények és ellátások fejlesztése 4. Helyi-térségi gazdaság, piac és tudományos élet fejlesztése 5. Környezettudatos településüzemeltetés, megújuló energiaforrások használata A jövőkép elérésére két átfogó célt jelöltek ki. A fenntartható és élhető régió kialakítása, a természeti környezet megóvása, lehetőség szerinti gazdagítása mellett. Második átfogó célként a versenyképes és sikeres gazdaság megteremtését jelöltük meg. (A térségnek kiváló adottságai vannak, amiket nem használ ki kellőképpen. Ki kell használnia kedvező gazdaságföldrajzi adottságait, ipari területeit és a térségben meglévő vállalkozói szellemet.) Stratégiai célok, prioritások A prioritások felállításának célja, hogy általuk olyan nagyobb, ágazati vagy területi fejlesztési projektek fogalmazódjanak meg, amelyek átfogják a gödöllői kistérség fejlesztési lehetőségeit, elképzeléseit. 1. Közlekedési kapcsolatok fejlesztése prioritás Stratégiai cél: i kistérség közlekedési rendszerének átalakítása és fejlesztése, a térség átmenő forgalmának csökkentése és a települések élhetőségének javítása érdekében. Specifikus fejlesztési intézkedések: 14

15 Térségi haránt irányú közlekedési hálózatok, valamint az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése. Településeket elérő forgalom és a belső forgalom csökkentése. Logisztikai és ipari fejlesztések elősegítése. A települési elkerülő útvonalak kialakítása. A városi úthálózat fejlesztése. - A városi és kistérségi alternatív közlekedés fejlesztése: gyalogos-, kerékpáros és tömegközlekedés. A prioritás leírása, indoklása: i kistérség egyik legnagyobb kihívása a közlekedési rendszerének átalakítása. Jelenleg a kistérség több települését kettészeli a 3-as számú főút, amelynek következményeként a két oldal átjárása nehézkes. Ennek feloldása, vagy egyszerűsítése az érintett települések elemi szükséglete. A térség települései nem rendelkeznek kerékpárút-hálózattal, nehézkes tömegközlekedési eszközökkel eljutni a kistérség egyes részeibe, hiányos a helyi és helyközi közlekedés. A prioritás keretében lehetőség nyílik a kistérség közlekedési rendszerének javítására és az alternatív közlekedési lehetőségek elterjesztésére (kisbusz, iránytaxi). A települési közlekedés fejlesztésének egyik legfontosabb célja, hogy a településeken áthaladó forgalom jelentősen csökkenjen. Ennek alapfeltétele olyan közlekedési rendszer kialakítása, amely által a központokból az elkerülő utakra minél könnyebben lehet kijutni, viszont a település felé érkezők ösztönözve legyenek az elkerülő utak használatára. Ezáltal a településeken átmenő forgalom csökkenésére lehet számítani. A prioritáson belül kell kezelni a jelenleg még nem szilárd burkolatú utak problémáját. Meg kell vizsgálni, mely utakat lehet alternatív burkolattal ellátni (pl. térkő, meszes alapú betonozás stb.). 2. Kultúra, sport és idegenforgalom fejlesztése prioritás Stratégiai cél: A vonzerő növelése a minőségi idegenforgalom, a kulturális események, a konferencia turizmus, valamint a sport-, rekreációs és termál lehetőségek bővítése révén. Specifikus fejlesztési intézkedések: Közös kistérségi turisztikai rendszerek kialakítása. Kulturális intézmények fejlesztése, kulturális események számának növelése. - Sportlétesítmények fejlesztése a sportturizmus kínálatának bővítése érdekében. Kastély és konferenciaturizmus lehetőségeinek kihasználása. Lovas- és kerékpár sportokhoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése. Természet- és sportturizmus fejlesztése. Rekreációs és termálturizmus fejlesztése Faluturizmus fejlesztése A prioritás leírása, indoklása: A i kistérség Magyarország egyik legszebb, különleges földrajzi adottságokkal rendelkező területe. A kiváló földrajzi adottságokhoz kapcsolódik Budapest közelsége, amely méretéből adódóan nagy arányban képviselteti magát a turizmusban, további 15

16 kiaknázható látogatószám növelési lehetőséggel. A földrajzi adottságok mellett a hagyományok, az épített, a természeti és a kulturális örökség is komoly vonzerőt jelent. A térség nem használja ki többek között a kastély- és konferenciaturizmusban, a rekreációban, termálvízben rejlő lehetőségeket. Komoly lehetőség van a természethez kapcsolódó sportok fejlesztésében: tájfutás, kerékpározás, lovassportok stb. A prioritást megvalósító intézkedések fő célja, hogy a kistérség az ország egyik fontos célállomása legyen a művészeti-kulturális és aktív kikapcsolódást kínáló helyek között, amire adottak a komparatív előnyei. Az operatív programban ezért kiemelt szerepet kap a kapcsolódó infrastruktúra és kínálat fejlesztése, amellyel a i kistérség kevésbé elterjedt szolgáltatásokat tud az ideérkezők és a helyiek számára nyújtani, ami versenyképessé teszi az idegenforgalmi piacon. Külön kiemelték a szerzők a turista útvonalak láncolatának kialakíthatóságát, pl. egy a Rákos-patak mentén, egy a Budapestről (Cinkota, Naplás-tó, XVII Kerület) Nagytarcsán keresztül, és egy a Szilas-patak nagytarcsai mellékága mellett re vezető (Isaszeg, Kistarcsa, Kerepes) lovas-, kerékpáros-, turista útvonal létesítését. Ehhez illeszkedően, ezt kiegészítve, egy komplex hálózatba szerveződő termálfolyosó (Szada,, Isaszeg, Pécel) létrehozása is indokolt a termálvízhez kötődően (ld. projektek). 3. Szociális, egészségügyi, oktatási intézmények és ellátások fejlesztése prioritás Stratégiai cél: A i Kistérség lakosságának intézményi ellátottságának növelése és a munkához jutás lehetőségének támogatása. Specifikus fejlesztési intézkedések: - Kistérségi szerepek intézményesítése, infrastrukturális és közintézményi hálózatok erősítése. Hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra történő visszatérésének segítése. Szociális intézményrendszer javítása. Egészségügyi ellátórendszer fejlesztése. Oktatási infrastruktúra fejlesztése. A szakképzés piaci igényekhez való illesztése, munkanélküliség megelőzése. Épület- és infrastruktúra-fejlesztés 16

17 A prioritás leírása, indoklása: meghatározza a kistérség szerkezetét, ellátását és munkaerőpiacát. Ugyanez a dominancia érvényes az egészségügyi, szociális és oktatási intézményekkel való ellátottságra is. Ezen okok miatt célszerű e szolgáltatások erősítése és kapacitásának bővítése annak érdekében, hogy az egész kistérség számára valódi központ legyen. A másik fontos kérdés és probléma a hátrányos helyzetű emberek munkanélküliségének kezelése. Ma a legtöbb nő szülés után nem tud azonnal visszatérni a munkaerőpiacra és gondot okoz, hogy dolgozzon két gyermek vállalása közötti időben. Hasonlóan nagy probléma a nem megfelelő képzettségű emberek elhelyezkedése. A prioritás a kistérségre kiterjedő ellátórendszer fejlesztése, valamint a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának, felzárkóztatásának hatékony kezelésére helyezi a fő hangsúlyokat. Ezért az oktatás, egészségügy és gondozás területén infrastrukturális beruházásokra is szükség mutatkozik. A hátrányos helyzetű csoportok számára a képzés és az alternatív foglalkoztatás jelent megoldást. Meg kell teremteni a részmunkaidős- és távfoglalkoztatás lehetőségét. 4. Helyi-térségi gazdaság, piac és tudományos élet fejlesztése prioritás Stratégiai cél: Vállalkozások letelepedésének és alakulásának elősegítése az idegenforgalomban és a magas tudástőkét igénylő ágazatokban, a helyi piac jelentőségének növelése. Specifikus fejlesztési intézkedések: - Idegenforgalomi vállalkozások számának növelése, vendéglátás minőségének javítása. - Tudásintenzív, elsősorban biotechnológiai vállalkozások letelepedésének elősegítése. - A kistérség és egyetem kapcsolatának erősítése. - A térségi piac, a kereslet-kínálat feltételeinek bővítése. - Kistérségi innovációs hálók kialakítása. - Vállalkozókészség fejlesztése. - Logisztikai és ipari fejlesztések elősegítése. - Környezetkímélő termelési technikák térségbe vonzása. A prioritás leírása, indoklása: A kistérségi gazdaság fejlesztésében a minőségi szolgáltatásokat nyújtó turisztikai vállalkozások elterjedését kell szorgalmazni, illetőleg ki kell használni a kiváló közlekedési-logisztikai adottságokat. Ebben elsősorban a helyi vállalkozásokat, foglalkoztatottakat célszerű helyzetbe hozni. Ki kell használni a térség egyedülálló adottságát: az egyetem kapacitását, kutatói bázisát, amelyet minél szorosabb kapcsolatba kellene hozni a különböző szintű, térségben működő vállalkozásokkal, és kezdeményezni szükséges az egyetemi profilhoz illeszkedő vállalkozások térségi letelepedését, mintegy tudományos klasztert alkotva. Alapvető érdek fűződik a helyi foglalkoztatás növeléséhez, minőségi munkahelyek, vállalkozások létrejöttéhez. A térségben az idegenforgalomban, a vendéglátásban, a 17

18 szolgáltatásokban, az egészség-gazdaságban, a közlekedésre épülő ágazatokban (ipar, logisztika, etc.) és a kreatív tevékenységek folytatásába van helyzeti előny, a természeti és humán adottságok alapján. A településeknek, bár jelenleg a kooperáció alacsony szintjén állnak, lehetőségük nyílna térségi piac kialakítására. A térségben nagy számban élnek családok az országos átlagot meghaladó jövedelmi és vagyoni színvonalon, ugyanakkor vásárlásaik döntően nem a térségi vállalkozásokat gazdagítják, ill. munkájukat is csak kis részben végzik helyben. A jövedelmek lekötése, helyi befektetése növelné a foglalkoztatást is, a tőkeképzést is. Ebben segítséget jelenten az egyetem és tudáskapacitására építő kutató-fejlesztő vállalkozások. Meg kell találni a lehetőségét, hogy a települések és az egyetem összefogásának eredményeként tudásintenzív vállalkozások telepedjenek le. 5. Környezetbarát településüzemeltetési prioritás, megújuló energiaforrások használata Stratégiai cél: A településüzemeltetés megoldása környezetbarát, megújuló energiaforrások, technológiák alkalmazásával, fokozatosan növelve arányukat, a helyi adottságokra építve. Specifikus fejlesztési intézkedések: - Az országos szolgáltatási rendszerektől való minél nagyobb függetlenség megteremtése alternatív energiahordozók felhasználásával. - Települési infrastruktúra fejlesztése, különösen a vízrendszer védelmének megoldása. - Alternatív, megújuló energiák széles körű használata, saját bázis kialakítása a településüzemeltetésben. - A természeti és kulturális értékek megóvása, környezeti ártalmak csökkentése. - Környezeti károkat szenvedett területek rehabilitációja, belterületi gépjármű forgalom csökkentése. - Társadalmi és gazdasági ügyvitel egyszerűsítése, hatékonyabbá tétele. - A Kistérségen belüli fejlesztési együttműködés erősítése. - Lakó-, munka- és rekreációs terek együttes kialakítása a településeken, a közlekedéssel eltöltött idő csökkentésével. A prioritás leírása, indoklása: A térségnek kiváló természeti adottságai vannak ahhoz, hogy elláthassa magát elektromos és hőenergiával, illetőleg ivóvízzel. Az országos rendszertől való függetlenség növelése mellett gazdasági és környezetvédelmi érvek szólnak. Meg kell említeni, hogy megfelelő gazdálkodás mellett a településeknél bevételek képződhetnek a szolgáltatásokból, azaz nyereségtermelő tevékenység is válhat belőle. A prioritás az alternatív energiahordozók felhasználására és a települési vízrendszer (bázis) védelmére, kezelésére fókuszál elsősorban. Az alternatív energiák felhasználása társul a térség környezetének megóvásához, ami az idegenforgalmi elképzelések miatt fontos cél. 18

19 2.3. Közép-magyarországi Régió Területfejlesztési Operatív Programja ( ) Az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM, korábban Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium) a hazai (terület-) fejlesztési források felhasználására tervszerződéses rendszer bevezetését tervezte őszétől. Ennek első lépéseként felkérte a regionális fejlesztési tanácsokat a es Regionális Területfejlesztési Operatív Programjaik (RTOP) kidolgozására. Sajnos a költségvetési megszorítások miatt a program forrásait átcsoportosították a válságkezelő intézkedésekre, így nem indult el a megvalósítás. Az RTOP elsősorban az uniós forrásból nem finanszírozott fejlesztési területekre koncentrál, az uniós forrásból nem kielégítően finanszírozott témák csak másodlagosan, alapos indoklással kerülhetnek a programba (A Közép-Magyarországi Operatív Programban () szereplő, de a es időszakban a források lelépcsőzése miatt kimaradó témák támogathatók hazai forrásból.) A program prioritásai illeszkedik az Országos Területfejlesztési Koncepció stratégiai céljaihoz, és levezethetők a régió érvényes stratégiai tervéből. Az RTOP-ban elsősorban térségi- vagy települési fókuszú területi prioritásokat kellett azonosítani a források minimum 80 %-ának erejéig. Regionális jelentőségű, nevesített projektekre (így a kiemelt, vagy zászlóshajó projektekre) a források maximum 20 %-a fordítható. Projektek nevesítése nem volt kötelező. A foglalkoztatási paktumhoz szorosan kapcsolódó intézkedések bemutatása: 2.2. intézkedés: Közszolgáltatások energiahatékony térségi fejlesztése : Indoklás: Pest megye agglomerációs településein az óvódások és általános iskolások száma jelentősen nőtt a szuburbanizáció következtében, ami azt eredményezte, hogy jelentős hiányok tapasztalhatók a meglévő intézmények infrastruktúrájának minőségében, kapacitásában, valamint eszközökkel való ellátottságában óta az agglomerációs kistérségekben az óvodai ellátásban részesülők létszáma jelentősen megemelkedett. Ez az óvodai létszámnövekedés mára már az általános iskolákban is jelentkezik, nagymértékű túlzsúfoltságot okozva az intézményekben. Az agglomeráció lakosságának növekedési üteme mögött elmaradt az egészségügyi alap és járóbeteg ellátó rendszer kapacitásainak és színvonalának növelése, az önkormányzati tulajdonú épületekben működő rendelők infrastruktúrája leromlott, informatikai és egészségügyi eszközparkjuk elavult, ezért ezek fejlesztése szükséges. Jelentős kapacitáshiány van a budapesti agglomerációban a gyermekjóléti alapellátások esetében, azon belül is leginkább a gyermekek napközbeni ellátását végző intézményeket tekintve. A bölcsődék átlagosan 120%-os kihasználtsággal működnek, gyakran korszerűtlen infrastruktúrájú épületekben. A családi napközik, a szülők munkaidejéhez igazodó, rugalmas nyitvatartási idejű gyermekellátó szolgáltatások hiánya jellemző. A gyermekjóléti alapellátásokkal lefedetlen településeken, mikrotérségekben szükséges a helyi sajátosságoknak és igényeknek megfelelő módon kialakított, a legelemibb gyermekjóléti alapellátásokhoz való hozzáférést biztosító intézmények kialakítása, és a már meglévő rendszerek fejlesztése. Tevékenységek: - Egészségügyi alap- és járóbeteg szakellátás infrastrukturális fejlesztése: A helyi és kistérségi szintű egészségügyi ellátórendszer (alap- és járóbeteg szakellátás) 19

20 fejlesztése, az önkormányzati tulajdonú épületekben működő rendelők infrastruktúrájának fejlesztése (pl. épületbővítés, belső átalakítás, épület felújítás), kapacitásbővítése, az informatikai és egészségügyi eszközpark modernizálása. - Közoktatási infrastruktúra fejlesztése: Közoktatási feladatot ellátó intézmények (kivéve TISZK tagok) kapacitásának bővítése új építéssel, meglévő épületek felújítása, a korszerű és energiatakarékos tanulási környezet feltételeinek megteremtése, az oktatás minőségének fejlesztése, a versenyképes tudás megszerzését segítő eszközök beszerzése, kerékpártárolók kialakítása. - Gyermekjóléti alapellátások fejlesztése: Az intézkedés keretében új bölcsődék és családi napközik létrehozását támogatják, valamint a meglévő intézmények fejlesztését, kapacitásbővítését intézkedés: Gazdasági aktivitás növelése az agglomerációs kistérségekben: Indoklás: Budapesti agglomeráció kistérségeiben a munkanélküliségi ráta a régiós átlaghoz viszonyítva magas. Leginkább a hátrányos helyzetű kistérségekben támogatandók azok a munkalehetőséget teremtő beruházások, amelyek hozzájárulnak az adott térség felzárkózásához és a térségek közötti egyenlőtlenségek csökkentéséhez, és a távmunka lehetőségének megteremtéséhez. A fővároson kívüli beavatkozásokra elsősorban Pest megye turisztikai kínálatának javítása és új munkahelyek létesítése érdekében van szükség. A Dunakanyar legfőbb vonzerejét természeti adottságai jelentik, a Ráckevei-Duna körzete a vízi és aktív turizmus lehetőségeire tud elsősorban építeni. A fejlesztés kiemelt tématerületei az aktív és ökoturizmushoz kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés; a természetjáró és aktív turisztikai szolgáltatások, tematikus útvonalak fejlesztése. Turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások színvonalának és háttér infrastruktúrájának fejlesztése (pl.: szeméttároló, illemhely kialakítása). Tevékenységek: - Munkahelyteremtés elősegítése vállalatok esetében: Az agglomeráció vállalatainak, vállalkozásainak munkahelyteremtő beruházásaikhoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés, eszközbeszerzés, valamint a munkavállalók bérköltségének támogatása. - A térség rekreációs lehetőségeinek fejlesztése: Szabadidős és sporttevékenységek végzéséhez szükséges kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés. Látogatóközpontok fejlesztése, valamint a látogatók tájékoztatását szolgáló eszközök beszerzése. Túraútvonalakhoz kapcsolódó kiegészítő infrastruktúra-fejlesztés (pl. útjelző táblák, információs pontok). 20

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai

GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai GÖDÖLLŐI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA és annak munkaerő-piaci vonatkozásai Kovács Gergő Péter kistérségi referens Gödöllő Város Polgármesteri Hivatal Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁS 1.1 Kiemelt növekedési ágazatok és iparágak célzott,

Részletesebben

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október

A B C D E. 2. GINOP-1.1.1 Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard október 1. melléklet az 1173/2015. (III. 24.) Korm. határozathoz A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete 1. A kis- és középvállalkozások versenyképességének

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK

VÁLLALKOZÁSOK, KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK, NONPROFIT SZERVEZETEK AJÁNLAT 2012 I. negyedévében a kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, önkormányzatok, valamint nonprofit szervezetek számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében

AJÁNLAT. 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében AJÁNLAT 2012. IV. negyedévében a mikro-, kis- és középvállalkozások számára kínált fejlesztési lehetőségek az Új Széchenyi Terv keretében IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged, Kálvária

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE

PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE PÉCS ÉS KISTÉRSÉGE FOGLALKOZTATÁSI MEGÁLLAPODÁS PROJEKT (TÁMOP-1.4.5-12/1-2012-0008) ZÁRÓ RENDEZVÉNYE A Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum projekt tevékenységeinek bemutatása Petrovicsné Takács Rózsa

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA A KÖZÉPTÁVÚ LOGISZTIKAI STRATÉGIA ÉS MEGVALÓSÍTÁSA KÖZEL A NÉMET PIAC 2014. szeptember 23. Dr. Bárdos Krisztina ügyvezető igazgató A közhasznúság szolgálatában AZ IFKA KIK VAGYUNK MI? Kutatás-fejlesztés,

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

Elszámolható költségek

Elszámolható költségek Összefoglaló a munkaerő-piaci tervezetekről és kiírásokról Program 2.4.5-12/7. 05.01- től 06.01- ig szakmai Rugalmas munkahelyek - Előkészítő, megalapozó - Szervezeti szükségletfelmérés, képzés - Munkafolyamatok,

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP)

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) TÁMOP 2.5.3.C-13/1-2013-0001 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program 2014-2020 (VEKOP) VÁLLALKOZÁSOK STRUKTURÁLT TAPASZTALATCSERÉJE Konferencia 2014. Október 1., Gödöllő Kocza Mihály oktatási

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben