Doktori (PhD) értekezés Tervezet

Átírás

1 Doktori (PhD) értekezés Tervezet Csaba Zágon 2014.

2 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Csaba Zágon pénzügyőr őrnagy Gazdasági biztonságot garantáló fegyveres szervezetek szükséges képességeinek és kapacitásainak meghatározása kockázatelemzési eljárásokkal Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Társtémavezető:.. Dr. Király László CSc... Dr. habil. Horváth Attila CSc. Budapest,

3 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKOLÁSA, A TÉMA AKTUALITÁSA HIPOTÉZISEK CÉLKITŰZÉSEK ALKALMAZOTT MÓDSZEREK AZ ÉRTEKEZÉS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE A BELSŐ VÉDELMI ÁGAZATOK EGYIK ELEMÉT KÉPEZŐ VÁMSZERVEZET KÉPESSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN A VÁMIGAZGATÁSOK FELADATAI SZERVEZETI SAJÁTOSSÁGOK, SZERVEZETI FORMÁK VÁMIGAZGATÁSOK LÉTSZÁMA NÉHÁNY KÖRNYEZŐ ORSZÁGBAN A KÉPESSÉGEK ÉRTELMEZÉSE, MÉRÉSE A VÉDELMI SZOLGÁLTATÁS FOLYAMAT-KÖLTSÉG MODELLJE A FEJEZET ÖSSZEGZÉSE HATÁRELLENŐRZÉS KOCKÁZATI ÉRTÉKELÉSE FOGALMI KÉRDÉSEK HATÁRBIZTONSÁGI KOCKÁZATI TÉNYEZŐK CSOPORTOSÍTÁSA KOCKÁZATOK RENDSZERBEN, A PROFIL A FEJEZET ÖSSZEGZÉSE AZ ELLÁTÁSI LÁNC BIZTONSÁGA KÖZÖS KOCKÁZATI TÉNYEZŐK KOCKÁZATOK AZ ELLÁTÁSI LÁNCNAK A TÁVOLI MŰVELETI TERÜLETRE IRÁNYULÓ ÁGÁN KOCKÁZATOK A SZÁLLÍTÁSI LÁNCNAK A MŰVELETI TERÜLETRŐL VISSZATÉRŐ ÁGÁN JAVASLATOK A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE A FEJEZET ÖSSZEGZÉSE A KONTÉNERES ÁRUSZÁLLÍTÁS, MINT INFRASTRUKTÚRA BIZTONSÁGA A TENGERI KERESKEDELEM ÉS A TENGERI HATALOM A TENGERI ÁRUSZÁLLÍTÁS KÖZÖS JELLEMZŐI KONTÉNERES SZÁLLÍTÁS JELLEMZŐI ILLEGÁLIS ÁRUSZÁLLÍTÁS KONTÉNEREKKEL A SZÁLLÍTÁSI INFRASTRUKTÚRA VÉDELME CSÚCSTECHNOLÓGIÁK A CSEMPÉSZET ELLEN ELŐÉRTESÍTÉSI RENDSZEREK, MEGBÍZHATÓSÁGI ÉS KOCKÁZATI SZABVÁNYOK A KOMBINÁLT SZÁLLÍTÁSBAN SÉRÜLÉKENYSÉG A TÁMADÁSOKKAL SZEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A KONTÉNERES SZÁLLÍTÁS FEJEZETHEZ KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ INTÉZKEDÉSEK, ÉS AZOK HATÁSA VÁMELJÁRÁSOK SORÁN ALKALMAZOTT VIZSGÁLATOK FOKOZATAI AZ ELŐÉRTESÍTÉSI RENDSZEREK TOVÁBBI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK ELŐZETES ELLENŐRZÉSE, KOCKÁZATI BESOROLÁSA KOCKÁZATI MEGOLDÁSOK IMPLEMENTÁCIÓJA, FEJLESZTÉSEK

4 6.5 A FEJEZET ÖSSZEGZÉSE ILLEGÁLIS CIGARETTA ELLÁTÁSI LÁNC SAJÁTOSSÁGAI AZ ELEMZÉS MEGALAPOZÁSA AZ ELEMZETT ADATOK HITELESSÉGE, INFORMÁCIÓS RÉSEK A CEN ADATBÁZIS, ÉS AZ ELEMZÉS ALÁ VONT ADATHALMAZ JELLEMZŐI ELŐZETES VÁRAKOZÁSOK AZ ELEMZÉS SORÁN TETT MEGÁLLAPÍTÁSOK A VIZSGÁLAT EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE AJÁNLÁSOK A KUTATÓMUNKA ÖSSZEGZÉSE ÖSSZEGZETT KÖVETKEZTETÉSEK HIPOTÉZISEK IGAZOLÁSA: ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK JAVASLATOK A DISSZERTÁCIÓ EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSÁRA TOVÁBBI KUTATÁST IGÉNYLÓ TERÜLETEK HIVATKOZOTT IRODALOM JEGYZÉKE RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE ÁBRÁK, TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE A KUTATÁSSAL KAPCSOLATOS SAJÁT PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK SZÁMÚ MELLÉKLET SZÁMÚ MELLÉKLET SZÁMÚ MELLÉKLET SZÁMÚ MELLÉKLET SZÁMÚ MELLÉKLET SZÁMÚ MELLÉKLET

5 1 BEVEZETÉS 1.1 A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKOLÁSA, A TÉMA AKTUALITÁSA Az elmúlt két évtized során tanúi lehettünk Magyarország biztonsága szempontjából két kulcsfontosságú térség, a Nyugat-Balkán és a volt Szovjetunió területén bekövetkezett fragmentációnak. Más térségekben, például Afrikában pedig a biztonsági környezet váratlan megváltozására láthattunk példákat. A hidegháború lezárultával a kétpólusú világrend törvényszerűségeiben bekövetkező paradigmaváltás új államok és de facto államok nagyszámú létrejöttével járt együtt, vagy államok biztonsági környezetében, hatalmi struktúráiban következett be jelentős változás, amely befolyásolta azok képességeit a biztonság garantálása terén. Az új entitások gyakran külső segítség igénybevételével szervezik meg saját közigazgatásukat és keresnek válaszokat saját biztonsági kihívásaikra. Az említett térségek az Európai Unió (a továbbiakban: EU) szemszögéből a bővítés és a szomszédságpolitika célterületei lehetnek. Ugyanígy államkudarcok kialakulásának megelőzése is kölcsönözhet a térségekbe irányuló segély-, illetve fejlesztési programoknak sajátos nézőpontot. Az említett térségben bekövetkezett válságok megoldásában nemzetközi aktorok önállóan, vagy más államokkal, szervezetekkel közösen tesznek erőfeszítéseket. Az EU, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) és tagállamai, köztük Magyarország is szerepet vállal válságreagáló, illetve békeműveletekben, vagy vesz részt különféle fejlesztési, kapacitásbővítő programokban. A részvétel mértékét tekintve pedig különböző méretű katonai, vagy rendvédelmi kontingensek alkalmazása mellett, újjáépítési csoportok, megfigyelők, szakértők kiküldése, fejlesztő, adományozó, vagy technikai segítségnyújtási programokban való részvételig terjed, amelyek magyar részvétel esetén jellemzően más országokkal, vagy nemzetközi szervezetekkel közösen valósul meg. Különösen kedveltek a két- és többoldalú Twinning programok, melyek célja a kedvezményezett ország felkészítése a jó gyakorlatok kicserélésével, technikai segítségnyújtással, tapasztalatok átadásával EU tagjelölt státusz, illetve későbbi EU tagság érdekében. 5

6 A segítségnyújtás döntő célja a térség stabilitásának megteremtése, megtartása, az ebben való kooperáció előremozdítása, melynek hatására a célország képes a biztonsági kockázatok és fenyegetések eredményes csökkentésére. Az említett kockázatoknak és fenyegetéseknek jelentős része a biztonság gazdasági szegmensében hat, vagy azt is érinti több-kevesebb mértékben, de tulajdonképpen közvetlenül, vagy közvetve a biztonság valamennyi dimenzióját érinti. A fragmentáció hatására létrejött sok ezer kilométer hosszú új állam és/vagy vámhatárok színtereivé váltak az új entitások között és gazdasági partnereik közt zajló kereskedelmi áru- és személyforgalomnak, befolyásolják a külkereskedelem alakulását és a költségvetési bevételek beszedését. Ezek ellenőrzését és a határok átjárhatóságának fenntartását pedig vagy teljesen új, vagy pedig korábban ugyan már létező, azonban az új- illetve átmeneti helyzetet külső segítség nélkül hatékonyan követni nem képes szervezeteknek kell felügyelni. Ezek fejlesztése, képességeinek, kapacitásainak bővítése tehát kulcskérdés. A segítségnyújtás mindkét oldalán álló szereplők elvárásokat támasztanak a programokkal kapcsolatban. Bizonyosnak látszik azonban, hogy mindkét oldal egyaránt megértette, hogy az új entitások stabilitásának megteremtéséhez, a gazdasági biztonságuk megszilárdításán keresztül, annak a nemzetközi kereskedelem és áruforgalom vérkeringésébe való bekapcsolódásukon, illetve visszatérésükön keresztül vezet az út. A rendezett külkereskedelem a belső adórendszer rendbetétele mellett alapvető kérdésnek bizonyult az új-, vagy korábban válságból kilábaló államalakulatok gazdasági stabilitásának megteremtésében, amelyhez olyan technikai eszközök, eljárások és módszerek megismerése, átvétele és alkalmazása nyújthat segítséget, amelyekre mint legjobb gyakorlatok elterjesztése az említett segélyprogramok irányulnak. A biztonságot, így a gazdasági biztonságot is negatívan befolyásoló kockázatok, kihívások és fenyegetések folyamatosan változnak, ezért a biztonság elvárt szintjét garantálni hivatott szervezeteknek képesnek kell lenni e változások figyelemmel kísérésére, reaktív, illetve ideális esetben proaktív lépések megtételére, melyek hatékonyan képesek a kockázatok kezelésére. Különös jelentőséggel bír tehát annak meghatározása, hogy a gazdasági biztonságot garantáló fegyveres szervezeteknek egy adott időpillanatban, illetve a jövő 6

7 még adekvátan tervezhető keretein belül (középtávon) milyen képességekkel, illetve kapacitásokkal kell rendelkezniük a kívánt biztonsági és szabályozó funkciók ellátásához, illetve ezek milyen módon érhetők el? A folyamatosan változó környezetben a gazdasági biztonságra ható tényezők nem mindig ismerhetők fel; hatásuk mértékét pedig alá/fölé becslik a szakértők, ami a szervezetek által gyakorolt valós védelmi potenciál megítélésében is bizonytalanságot okoz. A szervezetek képességeinek egyszerre kell teljesíteni egyrészt a rugalmasság (hibatolerancia) elvárását, amely a kockázatok felismerése és kezelése közötti időszakban is biztosítja jelentős veszteségek nélkül a feladataik ellátását, másrészt pedig tartózkodniuk kell a túlzott képességek fenntartásától, amely rontja a költséghatékonyságot. Az egyszerre forrástakarékos és hatékony megoldások kívánalmának várhatóan csak kockázati rendszerek igénybevétele, ehhez kapcsolódó stratégiai tervezés, döntéshozatal és kockázatkezelés felelhet meg. Ezek vizsgálata és bizonyítása a kutatás feladata, melyek irányultságát az alábbi hipotézisek megválaszolása, és a célkitűzések elérésére érdekében végzem el. 1.2 HIPOTÉZISEK I. A gazdasági biztonságot garantáló fegyveres szervezet a védelmi rendszer és a védelmi potenciál egyik nem katonai eleme. II. Makrogazdasági szintű vizsgálatokkal bizonyíthatók az említett szervezetek feladatai, erőforrásai, működési költségei és eredményei közötti összefüggések. III. A gazdasági biztonságot garantáló fegyveres szervezet felépítésében, felszerelésében, diszlokációjában, emberi erőforrás gazdálkodásában, a szolgálatszervezésében, az alkalmazott eljárásokban, és további érdemi jellemzőiben, figyelembe kell venni azokat a kockázati tényezőket, melyek a biztonság, illetve a szervezet feladatai ellátása ellen hatnak. A szervezet tevékenységének ellátását kockázatok befolyásolják, a kockázatok figyelembevételével a szervezet működési hatékonysága növekszik. IV. A gazdasági biztonságot garantáló fegyveres szervezet tevékenysége jelentős részben közlekedési hálózati infrastruktúrákon áramló anyagok (áruk, szolgáltatások), illetve ezek működtetésében résztvevő gazdasági 7

8 szereplők ellenőrzéséhez kapcsolódik. Azonosíthatók-e a hálózatok gráfelméleti jellemzői és ezek befolyásolják-e a kockázatok kialakulását, hatását és azok hatékony kezelését? 1.3 CÉLKITŰZÉSEK A kutatás célja a hipotézisek bizonyítása, vagy cáfolata, melyek kapcsán a vizsgálat további kérdésekre is keresem a válaszokat, illetve teszek javaslatokat: 1. Mutatnak-e a gazdasági biztonságot garantáló fegyveres szervezet működését, képességeit, eredményeit befolyásoló kockázatok változási hajlamot, vagy képesek alapvető jellemzőiket huzamosabb ideig megtartani? 2. A biztonság mely szegmenseit érintik ezek a kockázatok? Azok a jól definiálható kihívások, kockázatok és fenyegetések, amelyek kezelésére a gazdasági biztonságot garantáló fegyveres szervezetnek fel kell készülnie, érinthetik-e egyszerre a biztonság egynél több, esetleg valamennyi szegmensét? 3. Melyek a szervezet feladatellátása ellen ható a jelentősebb kihívások, kockázatok és fenyegetések, amelyekkel a gazdasági biztonságot garantáló fegyveres szervezetek szembesülnek, illetve amelyek kezelésére fel kell készülniük? Ezek a biztonság mely szegmensére gyakorolnak hatást? 4. Rendszerezhetők-e valamilyen ismérv, vagy szempontrendszer szerint az említett kockázatok? Kísérletet teszek a felismerhető és hatást gyakorló kockázatok bemutatására, rendszerezésére, rangsorolására, a kockázatok mérésére. 5. A gazdasági biztonságot garantáló fegyveres szervezetek önmagukban lehetnek-e képesek e kockázatok teljes körének önálló kezelésére? Milyen kockázatkezelési megoldások kínálkoznak? Javaslatok megfogalmazása a gazdasági biztonságot garantáló fegyveres szervezetek hatékony működése ellen ható kockázatok csökkentésére. 6. Célkitűzésnek tekintem továbbá, hogy rávilágítsunk a munkahipotéziseket alátámasztó, vagy módosító, illetve azok cáfolatát adó, az elmúlt időszakban az említett szervezetek képességeinek, kapacitásainak 8

9 fejlesztését célul tűző segítségnyújtási projektek szempontjából frekventált térségekből - elsősorban a Nyugat-Balkánról, a Független Államok Közössége (a továbbiakban: FÁK) országokból, illetve Afrikából vett valós esetpéldákon keresztül, melyek nem csak szemléletesebbé tehetik az adott probléma vizsgálatát, hanem azokat a mindennapi kapcsolatrendszerükben lehetnek képesek bemutatni. 7. Az azonosított és kellő mértékben feltárt (definiált) kockázatok értékelése és elemzése alapján megvalósított tervezés, erőforrás elosztás képes-e garantálni az operatív helyzet változásának folyamatosan megfelelő, az említett szervezet rendelkezésére álló erőforrások hatékonyabb kiaknázását? Hogyan lehet, illetve hogyan célszerű a teljesítményt mérni az eszközök és módszerek alkalmazása hatékonyságának objektív vizsgálatához, illetve a hatékonyság terén bekövetkező változások észlelése érdekében? A kutatott téma szerteágazósága, illetve az értekezés kereteinek behatároltsága miatt nincs lehetőségem minden vonatkozást érinteni, vagy részletesen megvizsgálni. Tekintettel ezekre az alábbi megkötéseket tettem a kutatásnál: 1. A kockázatelemzés módszereinek a fent említett szervezetek által történő gyakorlati és célszerűségi alkalmazására koncentrálok, nem célom valamennyi lehetséges kockázatelemzési eljárás felsorolása. 2. Ahol elegendő, a minőségi és nem a mennyiségi kockázatelemzés módszereit alkalmazom. A hálózatelemzésnél alkalmazott függvényeket a gráfelméletben szokásos elnevezésük alapján magyarul és angol nyelven is azonosítom. A függvények használatát mutatom be és a használat eredményét ismertetem, nem pedig azok matematikai képletét, vagy leírását. 3. Csak annyiban idézek konkrét magyar, vagy külföldi példát, amennyiben a probléma megértéséhez szükséges és az adott példa megítélésem szerint alkalmazható illusztrációként, vagy alaposabban vizsgálható jellemzőkkel rendelkezik. A dolgozat sem nem magyar, sem nem külföldi fókuszú. Lehetőségeimhez mérten globális folyamatokat, jelenségeket vizsgálok, 9

10 amelyekből bárhol alkalmazható eredményekre, következtetésekre szándékozom jutni. 4. Nem célom a biztonsági kihívások, kockázatok és fenyegetések teljes körét feltárni, mint ahogy megítélésem szerint ez lehetetlen vállalkozás lenne. Amire vállalkozom, hogy az adott kérdésben releváns kockázatokat a lehető legkörültekintőbben gyűjtöm össze, veszem számba, vagy adott esetben rendszerezem. 5. A vámigazgatások teljesítmény mérése során csak makrogazdasági szintű elemzéssel foglalkozom, mely vizsgálatnak a fekete dobozában maga a teljes vámszervezet foglal helyt. Eredményeim, megállapításaim erre a vizsgálati szintre érvényesek azzal, hogy nem zárom ki, hogy lehetséges a szervezetet kisebb egységekre bontani és azokat részleteiben mérni. Erre azonban nem vállalkozom. 6. Szükséges lett volna még részletesebben foglalkozni a bűnelemzés és a vámigazgatások által végzett kockázatelemzés mozzanatainak részleteivel, ezek eszközeivel, illetve a gyakorlat során alkalmazott módszerekkel. A dolgozat terjedelmi korlátai kompromisszum meghozatalára kényszerítettek. 7. Az államok közötti háborús erőszak szintjét el nem érő versengésnek a nemzetközi kapcsolatok elmélete által leírt módozatai ismeretében nem célom annak vizsgálata, hogy az adott kockázat létrejöttének, vagy hatásának hátterében áll-e állami szereplő befolyásolási szándéka. A bemutatott eljárások pro és kontra használhatók; a felhasználás céljának eldöntése nem a kutató felelőssége. Kutatásaimat a disszertáció szempontjából július 25-én zártam le. 1.4 ALKALMAZOTT MÓDSZEREK A kutatási célok elérése érdekében a hazai és nemzetközi elsődleges és másodlagos szakirodalom (jogszabályok, programok, jelentések, adatbázisok, statisztikai adatok, monográfiák, könyvfejezetek, tanulmányok, cikkek) összegyűjtését és tanulmányozását végeztem el. Az elemző gondolkodást a szakirodalom feldolgozása során folyamatosan gyakoroltam, amelyet az analízis során 10

11 megismert releváns eredmények szintézise követett. Az analógia módszerét alkalmaztam a megismert tényeken keresztül az ismertetőjegyek sajátosságai alapján egy újabb az elemzés lehetőségét közvetlenül biztosító ismerettartalom megszerzéséhez, majd a megfelelő következtetések levonását követően újra ismételtem az elemző ciklust mindaddig, míg az eredményre nem vezetett. Másként megfogalmazva: a kutatás során alkalmaztam a kockázatelemzés és a felderítési/hírszerzési ciklus folyamataiban leírt körforgást, ciklikusságot, mely folyamat nem nélkülözte az induktív és deduktív gondolkodásmód folyamatos alkalmazását, tekintve, hogy ezek az elemző gondolkodás alapelemei. A vámigazgatások teljesítmény méréséhez a kiválasztott szervezet éves értékelő jelentései, és a költségvetés végrehajtásáról szóló törvények, mint elsődleges források alapján rekonstruáltam folyamatokat, kiválasztottam a szükséges mutatókat, indikátorokat, majd ezek makroszintű elemzését végeztem el. Felhasználtam az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tematikus vizsgálati jelentéseit, mint másodlagos forrásokat, illetve az ÁSZ módszertani útmutatóit is. Jogi normák közül különböző országok vámigazgatásainak működését befolyásoló ágazati jogszabályokat, köztük a német, a francia, brit, a szerb és a hongkongi vámtörvényt, külföldi vámigazgatások tájékoztató kiadványait és internetes honlapjait, illetve a magyar vámigazgatás és a rendőrség egyes belső normáit vettem figyelembe. Igénybe vettem az Europol, 1 a Vám Világszervezet, 2 az ENSZ Kábítószer és Bűnözés Elleni Hivatala (a továbbiakban: UNODC) 3 és más nemzetközi szervezetek stratégiai elemzéseit, az USA Kormányzati Számvevőszékének (GAO) 4 vizsgálati jelentéseit. Vizsgáltam a SIPRI védelmi kiadások adatbázisát, 5 és a Vám 1 Europol SOCTA 2013 Public Version. Europol, Hága, Hollandia, DOI: /11532; Ten Years of Europol, Europol, Hága, NL. 2 WCO Annual Report: Customs and Tobacco 2003, D/2004/0448/9; WCO SAFE Framework of Standards edition. WCO, Brussels, BE.; UNODC WCO Global Container Analysis Report 2008, k.h.n. Megjelent: United Nations Office on Drugs and Crime az Egyesült Nemzetek Kábítószer- és Bűnözésügyi Hivatala; World Drug Report UNODC, Vienna, AT. 4 Container Security: A Flexible Staffing Model and Minimum Equipment Requirements Would Improve Overseas Targeting and Inspection Efforts. US Government Accountability Office, Report No. GAO , 2005.; Opeartion Iraqi Freedom - Defense Logistics: Preliminary Observations on the Effectiveness of Logistics Activities during Operation Iraqi Freedom. US Government Accountability Office, Report No. GAO R, Washington DC. USA, Dec 2003.; Operation Desert Storm - Lack of Accountability Over Materiel During Redeployment. Report No. GAO/NSIAD , US Government Accountability Office, Washington DC., USA, Sept Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) Military Expenditure Database, SIPRI, Stockholm, SE. 11

12 Világszervezet a nemzetközi információs rendszereiből kinyerhető illegális áruk áramlására vonatkozó elemi adatok sokaságát, amelyek, mint véletlen tömegjelenségek hálózati elemzését végeztem el. Konkrét esetpéldákon keresztül vizsgáltam a gazdasági biztonságot garantáló fegyveres szervezetek a kockázatok csökkentésére irányuló kockázatelemzési, kockázatkezelési gyakorlatait különböző közlekedési infrastruktúráin, illetve áruszállítási módokban, melyekhez elsődleges forrásként saját nemzetközi tapasztalataimat, illetve segítségnyújtási projektek értékeléséről készült beszámolókat. A biztonság elmélete, a védelemgazdaság és a védelmi kiadások összefüggéseinek tanulmányozása kapcsán felhasználtam Király László és Medveczky Mihály, 6 Deák Péter 7 és Balázs Judit, 8 Ethan Barnaby Kapstein, 9 Kalevi Jaakko Holsti 10 műveit. Tanulmányoztam a kockázatelemzés általános elméleti kérdéseit Mezey Gyula, 11 Terje Aven, 12 David Vose 13 munkáiban. A határbiztonság, a vám, illetve határmenedzsment terén Kovács Gábor, 14 Sándor Vilmos, 15 Bryan Barton, 16 Peter Chalk, 17 Catherine Truel, 18 Juha Hintsa, 19 Luc de Wulf és Omer Matiyahu, 20 Kenneth Christopher 21 írásaiban elemeztem. 6 Király László Medveczky Mihály: Védelemgazdasági ismeretek önkormányzati válságmenedzserek (védelmi igazgatási referensek) számára. Egyetemi kiadvány. ZMNE, Budapest, Deák Péter: A biztonság fogalmi és tartalmi megközelítése, új értelmezései. In. Deák Péter (szerk.): Biztonságpolitikai kézikönyv. Osiris, Budapest, Balázs Judit: A gazdaság biztonságának megnövekedett szerepe. In. Deák Péter (szerk.): Biztonságpolitikai kézikönyv. Osiris, Budapest, Kapstein, Ethan Barnaby: The political economy of national security A global perspective. McGraw-Hill, New York, NY, USA, Holsti, K. J.: International Politics A framework for analysis. (7th ed.) Prentice Hall, Englewood Cliffs, NJ, USA, Mezey Gyula: Döntés és kockázat Monográfia. Szent István Egyetem, Budapest, Aven, Terje: Risk Analysis: Assessing Uncertainties Beyond Expected Values and Probabilities. Wiley, Chichester, UK, Vose, David: Risk Analysis - A quantitative guide. Wiley, Chichester, UK Kovács Gábor: The role of the Hungarian National Police in the Transformation Process of the Turkish Border Policing System: Eu Twinning Project in Turkey. In. AARMS, NKE, Budapest. Vol. 12 No. 1 (2013) pp Sándor Vilmos et al.: Az államhatár rendészete és védelme. ZMNE, Budapest, Barton, Bryan (et al.): Expanded borders, integrated controls - Achieving national prosperity and protection through integrated border management. In. Bryan Barton Jeremy Andrulis (eds.) Border Management in the New Century - Emerging Trends and Best Practices. IBM Global Business Services, 2007, Somers, NY, USA. pp Chalk, Peter: Maritime Terrorism: Threat to Container Ships, Cruise Liners, and Passenger Ferries. In. Herbert-Burns et al. (eds.): Lloyd s MIU Handbook of Maritime Security, CRC Press, Boca Raton, FL, USA, pp Truel, Catherine: A Short Guide to Customs Risk. Gower Publishing, Farnham, UK

13 A hírszerzés alapú bűnüldözési mechanizmus, a felderítési ciklus, és a bűnelemzés témakörök kapcsán Urszán József, 22 Korinek László, 23 Kenedli Tamás, 24 munkáit dolgoztam fel. A konténeres szállítási infrastrukturák és az ellátási láncok kockázatainak értékelése kapcsán pedig Báthy Sándor, 25 Horváth Attila, 26 David Guerrero és Jean- Paul Rodrigue, 27 César Ducruet, Céline Rozenblat és Faraz Zaidi, 28 Kaiser Ferenc, 29 Sam J. Tangredi, 30 Tyson Macaulay 31 Henry Willis és David Ortiz 32 segítségével alakítottam ki kockázati értékelésemet. A hálózatok elemzése során pedig Barabási Albert-László, 33 Lakner Zoltán, 34 Duncan J. Watts és Steven H. Strogatz, 35 Thomas J. Mackin, Rudy Darken és Ted G. Lewis 36 kutatási eredményeit használtam fel. 19 Hintsa, Juha et al.: Customs risk management (CRiM): A Survey of 24 WCO Member Administrations. Cross-border Research Association, EPFL & HEC UNIL Lausanne, Switzerland, de Wulf, Luc Matiyahu, Omer: The Role of Customs in Cargo Security. In: Customs Modernization Handbook, The World Bank, Washington D.C., USA, Christopher, Kenneth: Port Security Management. CRC Press, Boca Raton, FL, USA, Urszán József: A Harmony projekt: Európa stratégiai válasza a szervezett bűnözés kihívásaira. In. Nemzet és Biztonság, július. pp Korinek László: A rendőrség szerepe, funkciói és típusai. In. Hautzinger Zoltán - Verhóczki János (szerk.): Sodorvonalon - Tanulmányok Virányi Gergely 60. születésnapja tiszteletére. Magyar Rendészettudományi Társaság Határrendészeti Tagozat, Budapest, pp Kenedli Tamás: Elemzésközpontú információfeldolgozás a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harcban. Doktori (PhD) értekezés, ZMNE, Budapest, Báthy Sándor: A honvédelmi célú tartalékok szerepe az ellátási láncban, Hadmérnök, 2008, III. évfolyam 3. szám. pp Horváth Attila: Characteristics of terror-threats in goods transportation, in AARMS, Vol. 8, No. 2, pp ; Horváth Attila: Hogyan értessük meg a kritikus infrastruktúra komplex értelmezésének fontosságát?, Hadmérnök, 5. évf. 1. sz pp ; Horváth L. Attila: A terrorizmus csapdájában. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2014.; Horváth, Attila: Mi indokolja az ellátási lánc biztonságával kapcsolatos kutatásokat? In. Réger Mihály (szerk.) International Engineering Symposium at Bánki (IESB 2012), konferencia kiadványa. Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérno ki Kar, Budapest Guerrero, David Rodrigue, Jean-Paul: The Waves of Containerization: Shifts in Global Maritime Transportation, Journal of Transport Geography, Volume 34, January 2014, pp Ducruet, César et al.: Ports in multi-level maritime networks: evidence from the Atlantic ( ) In. Journal of Transport Geography 18 (2010) pp Kaiser Ferenc: A blokád elmélete és gyakorlata a tengeri hadviselésben. In. AETAS Történettudományi Folyóirat, 22. évf. (2007.) 4. szám pp Tangredi, Sam J.: Tengeri hatalom: elmélet és gyakorlat. In.: Baylis, John et al. (szerk.): A stratégia a modern korban. Bevezetés a stratégiai tanulmányokba. Zrínyi Kiadó, Budapest, pp Macaulay, Tyson: Critical Infrastructure: Understanding Its Component Parts, Vulnerabilities, Operating Risks, and Interdependencies. CRC Press, Boca Raton, FL, USA, Willis, Henry H. - Ortiz, David S.: Evaluating the security of the global containerized supply chain, RAND Corporation, Santa Monica, CA, Barabási Albert-László: Behálózva Hogyan kapcsolódik minden egymáshoz, és mit jelent ez a tudományban, az üzleti és a mindennapi életben, első utánnyomás, Magyar Könyvklub, Ercsey-Ravasz M. (2012): Complexity of the International Agro- Food Trade Network and Its Impact on Food Safety. PLoS ONE 7(5): e doi: /journal.pone

14 Hazai és külföldi tudományos konferenciákon vettem részt, ahol publikáltam kutatásom időarányos eredményeit, illetve konzultációt folytattam hasonló területen kutató kollégákkal. Ösztöndíj, kutatóprogram, illetve szakmai tanulmány utak keretében ben az Egyesült Királyság Nemzeti Bűnügyi Hírszerző Szolgálatánál (NCIS) 37 Pompidou ösztöndíjasként tanulmányoztam a felderítési információn alapuló rendvédelemnek 38 a nemzeti elemző-koordináló szervnél történő alkalmazását, illetve a Nemzeti Hírszerzési Model (NIM) 39 bevezetését ben az NSZK Szövetségi Vámigazgatás Kockázatelemző Központjában (Münster) tanulmányoztam a vámigazgatás legjobb kockázatelemzési gyakorlatait. A kikötői- és a konténeres áruszállító infrastruktúra biztonságát pedig 2012-ban Hamburgban tanulmányoztam. Szükség szerint interjúkat készítettem olyan személyekkel, akik a fenti kérdéskörök értelmezésében, illetve hipotézisek objektív értékelésében segítségemre lehettek. Az említett szerzők munkáin túl számos szerző megjelölése nélküli jelentést, elemzést tanulmányoztam, ezek mellett nyomon követtem sajtóban megjelent cikkeket, beszámolókat, illetve még publikálatlan elemzéseket, kéziratokat. A feldolgozott és hivatkozott irodalmakat az értekezés végén jegyzékbe szedtem. 35 Watts, D. J. - Strogatz S. H.: Collective dynamics of small-world networks. Nature, 1998, Vol pp Mackin, Thomas et al.: Managing Risk in Critical Infrastructures Using Network Modeling. In. Critical Infrastructure Protection: Elements of Risk. Critical Infrastructure Protection Program. George Mason University, Fairfax, VA, USA, pp.65-78; Lewis, Ted G.: Critical infrastructure protection in homeland security: defending a networked nation. Wiley, Hoboken, NJ, USA, National Criminal Intelligence Service 38 Az intelligence-led policing rendőrségi-rendvédelmi modell fogalom egységes magyar terminológiája még nem honosodott meg. Urszán József műveleti információ alapú rendészeti modellnek, (Urszán J: A Harmony projekt: Európa stratégiai válasza a szervezett bűnözés kihívásaira. In. Nemzet és Biztonság, július. pp.64-70), Kenedli Tamás hírszerzésalapú bűnüldözési mechanizmusnak (Kenedli Tamás: Elemzésközpontú információfeldolgozás a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harcban. Doktori (PhD) értekezés, ZMNE, Budapest, p.100), Korinek László akadémikus pedig adatfeldolgozás által vezérelt rendőrségnek fordítja. (Korinek László: A rendőrség szerepe, funkciói és típusai. In. Hautzinger Zoltán - Verhóczki János (szerk.): Sodorvonalon - Tanulmányok Virányi Gergely 60. születésnapja tiszteletére. Magyar Rendészet-tudományi Társaság Határrendészeti Tagozat, Budapest, pp :155) A magam részéről felderítési információn alapuló rendvédelem kifejezést használom, amely az alternatívák közül megítélésem szerint a legszabatosabban adja vissza a dolog lényegét. 39 National Intelligence Model 14

15 1.5 AZ ÉRTEKEZÉS SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE A disszertáció első fejezetében indokolom a témaválasztás aktualitását, célkitűzéseket teszek a kutatásra vonatkozóan, illetve megfogalmazom a vizsgálandó hipotéziseimet. Szintén ebben a fejezetben ismertetem a kutatás során alkalmazott módszereimet és a vizsgálat során figyelembe vett legfontosabb forrásokat, a témámat érintő más kutatásokat. A második fejezetben a gazdasági biztonságot garantáló fegyveres szervezetek, a vámigazgatásoknak az ország védelmi képességeiben betöltött szerepét vizsgálom meg arra keresve választ, hogy az ilyen szervezetek részét képezik-e az ország védelmi potenciáljának. Szintén itt végzem el makrogazdasági szintű elemzését az említett szervezetek feladatköreinek, az ezekhez rendelt erőforrásainak és ezek költség, illetve eredmény mutatóinak. Vizsgálatomban megkísérlem kimutatni, hogy ezek a tényezők között kockázati alapú összefüggés van. Az értekezés harmadik fejezetében végzem el a határellenőrzés kockázati értékelését. Több megközelítést alkalmazok, illetve a kockázatok egységes profilba szervezésére, felhasználására teszek javaslatot. A negyedik fejezetben az ellátási láncok, ezen belül pedig a nagy távolságban végrehajtott válságkezelést igénylő műveletek katonai logisztikai támogatásának kockázatait elemzem, illetve azok csökkentésére teszek ajánlásokat. Az ötödik részben a globális konténeres áruszállító rendszer biztonságát vizsgálom meg, illetve veszem számba az infrastruktúra sérülékenységének jellemzőit, megszakításmentes működésének, megóvásának szempontjait. A hatodik fejezetben a vámigazgatások működési területén a kockázatelemzési eljárások alkalmazási lehetőségeit, legjobb gyakorlatait tekintem át, illetve azzal foglalkozom, hogy ezek alkalmazásával miként sikerül a feladataik ellátását veszélyeztető kockázatokat csökkenteni. A hetedik fejezetben a globális illegális cigaretta ellátási lánc hálózati analízisét végzem el, illetve ennek alapján fogalmazok meg a kutatásom felhasználási területeit. 15

16 Végül az utolsó fejezetben összegzem kutatásom eredményeit kiindulási hipotéziseim igazolhatóságának összefüggésében, felsorolom azokat az eredményeket, melyeket új tudományos eredményeknek javasolok elfogadni, illetve eredményeim alkalmazására, a kutatási témám, vagy az ahhoz kapcsolódó területek további elemzésére teszek javaslatot. 16

17 2 A BELSŐ VÉDELMI ÁGAZATOK EGYIK ELEMÉT KÉPEZŐ VÁMSZERVEZET KÉPESSÉGEINEK MEGHATÁROZÁSA A kihívások, kockázatok, fenyegetések rendszerében az ország szakosodott szervei, szervezetei alkalmazásával igyekszik megvédeni érdekeit, biztosítani állampolgárainak a mindennapi élethez szükséges feltételeket. A Hadtudományi Lexikon a belső védelmi ágazatok szócikkében 40 a következőket írja: az ország alkotmányos belső rendjének fenntartására, védelmére szakosodott különböző belügyi, katonai, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állam- és közigazgatási szervek, intézmények; együttesen jogilag szabályozott rendszert alkotnak. A belső védelem békében és háborúban egyaránt fontos része a honvédelemnek, ezért a belső védelmi ágazatok fejlettségi foka egyik meghatározó eleme az adott ország katonai potenciáljának. Gyakran felvetett kérdés, hogy a védelmi erőknek milyen képességekkel kell rendelkezniük? Milyen terhet kell az állami költségvetésnek, és ezen keresztül az adófizetőknek vállalni ahhoz, hogy az állam és annak polgárai biztonságban érezhessék magukat? Mekkora szervezetet, milyen felszerelést, milyen irányítási rendszert kell a rendelkezésre álló forrásokból létrehozni, illetve működtetni ahhoz, hogy a szervezet alkalmazása útján, a rájuk ruházott feladatok megvalósítása, vagy hatáskörök ellátásán keresztül garantálhassák a biztonságot az elvárt szinten? Az előbbi kérdéseket az állam belső védelmi ágazataira, ezen belül a rendvédelmi szervekre, illetve rendvédelmi feladatokat is ellátó szervekre vonatkozóan is célszerű feltenni. Mezey Gyula szerint a társadalom, a szervezetek szintjén a kockázat figyelembe vételének a célja végső soron az erőforrások, illetve ezen belül a költségvetés elosztásának a megindokolása. A szerző kockázatelemzéssel és kezeléssel foglalkozó monográfiájában arra az álláspontra helyezkedik, hogy a költségvetés felosztására nem áll rendelkezésre semmiféle természeti törvény, vagy következetes és világszerte 40 vö. Szabó József (szerk.): Hadtudományi Lexikon I-II, Magyar Hadtudományi Társaság, Budapest Szócikk: belső védelmi ágazatok p

18 elfogadott szabályrendszer. Ezzel szemben az a tapasztalat, hogy az erőforrásokkal ide értve a tartalékokat is olyan módon gazdálkodnak, hogy lehetőleg az összes ismert kockázatot csökkentsék. 41 Az pedig lehet tisztán kockázati kérdés, hogy mekkora, és milyen képességű szervezeteket tartunk fenn, hiszen egyrészt azt szeretnénk, ha a kockázatok jelentkezése esetén megfelelő eszközök álljanak rendelkezésre a kezelésükhöz, másrészt viszont csak akkora költségeket indukáló képességet szeretnénk fenntartani, amelyek feltétlenül szükségesek. Azonban az sem zárható ki, hogy az erre vonatkozó döntéshozatalnál nem ilyen szempontok játszanak döntő szerepet. Kutatásom során nem találtam sem a haderő, sem a rendvédelmi-, ezen belül a határbiztonsági szervekre vonatkozó, tudományos igényességgel megfogalmazott szabályrendszert, vagy éppenséggel ajánlást, amely levezette volna, hogy milyen kockázatokra, milyen költségvetés biztosítása mellett mekkora szervezetet kell, vagy célszerű fenntartani, annak milyen alapfeladatokhoz mekkora képességeket kell hozzárendelni, hogy azokat maradéktalanul elláthassák. Legfeljebb ambíciószintek léteznek, mint például a NATO tagállamoktól elvárt, hogy GDP 42 arányosan évi 2%- ot védelmi célokra fordítsanak; vagy egy másik példaként a vámigazgatások területéről Az egységes vámigazgatási eljárásrendről szóló 141/2004. (X. 26.) VPOP utasítás említhető. Az előbbi elvárással kapcsolatban tény, hogy a hadsereggel rendelkező 27 NATO tagállam 43 közül 14-nek a védelmi kiadásai az elmúlt tíz év alatt egyszer sem érték el ezt a szintet, ebből pedig 6 nagyjából ennek a felét fordította védelemre, 44 melytől függetlenül ezen országok is részesültek a kollektív védelmi szervezet által valamennyi tagja számára biztosított közjóból, a biztonságból. A jelenséget a biztonsági tanulmányok potyautas 45 magatartásnak nevezik, amely látszólag az ilyen magatartás következmények nélküliségével is együtt jár. Tulajdonképpen arról van itt szó, hogy a kockázatok mérséklésének, azok kezelésének anyagi terhét rövidebb, vagy hosszabb távon a szervezet, vagy a szövetség más tagjai 41 Mezey Gyula: i. m. (2009.) p Gross Domestic Product (GDP), azaz bruttó hazai össztermék 43 A NATO tag Izland nem rendelkezik szervezett haderővel. 44 SIPRI Military Expenditure Database. URL cím: xlsx (letöltve: ) 45 Kapstein, E. B.: i. m. (1992.) p.42,

19 viselik, de a kollektívan előállított közjóból a potyautas magatartást tanúsító is részesül. Mit értelmez egy vámigazgatás kockázatnak? A Vám Világszervezet a vámjogszabályokkal szembeni meg nem felelés lehetőségét 46 érti ez alatt. Egy EU-tag vámszervezet a feladatai ellátását akadályozó események bekövetkezését, vagy ennek lehetőségét kockázatnak. Így kockázat a Közösség vámterülete és harmadik országok között mozgó áruk beléptetésével, kiléptetésével, továbbításával, átszállításával és meghatározott célra történő felhasználásával, valamint a nem közösségi vámjogi helyzetű áruk jelenlétével kapcsolatos olyan esemény bekövetkeztének a valószínűségét, amely - megakadályozza a közösségi, illetve a nemzeti intézkedések helyes alkalmazását, vagy sérti a Közösség és tagállamai pénzügyi érdekeit, vagy veszélyezteti a Közösség biztonságát, a közegészségügyet, a környezetet vagy a fogyasztókat A Felülvizsgált Kiotói Egyezmény Általános Mellékletek, Útmutató 6. Fejezet: Meghatározások 4. pontja alapján. Revised Kyoto Convention General Annex Guidelines Chapter 6, 4. Definitions. p.8 URL cím: Workshop/009_101_213_Kyoto-Convention-Ch6-Customs-Control.pdf (letöltve ); évi XLI. törvény a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról szóló, Kiotóban, május 18-án kelt nemzetközi egyezmény Brüsszelben, június 26-án létrehozott Módosító Jegyzőkönyvének kihirdetéséről (a továbbiakban: Felülvizsgált Kiotói Egyezmény a vámeljárások egyszerűsítéséről és összehangolásáról) 47 Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) 0648 sz. Jelentése a közösségi és a hazai költségvetést megillető vámbevételek realizálása feltételeinek és a vámeljárások eredményességének ellenőrzéséről december. (letöltve: ) p.5 19

20 A vámigazgatás területéről idézett belső norma innen meríti a kockázatokat (köztük korrupciós jellegűeket is) és ezek csökkentése érdekében szigorúan elkülönített szerepköröket határoz meg vizsgálatot végzők, döntést hozók és ellenőrzők a vámkezelések elvégzésénél. Kétségtelenül csökkenthette volna az említett belső norma az alapfeladatok ellátása kapcsán jelentős veszteséget okozó kockázatokat, kiemelten pedig a korrupció nem kívánt hatásait. Ezzel szemben a norma jelentős létszámtöbbletet irányzott elő a vámkezelést végző szolgálati helyeken, mert a testület túl magasan (6 főben) határozta meg a vámeljárások lefolytatásához szükséges technológiai egység minimális létszámát, melynek többletterhét aztán maga a vámszervezet nem tudta, vagy nem akarta vállalni. 48 Ezek az esetek egyaránt illusztrálják, hogy a mégoly ritka kockázatok 1. ábra: A kockázatelemzés folyamatának fő lépései. (Szerkesztve Aven, T.: i. m. (2008.) p.9 alapján) figyelembe vételét tartalmazó szabályok is csak korlátozott módon tudják a védelem hatékonyságát befolyásolni, ha a döntéshozatal során mellőzik a kockázati megfontolásokat, vagy a szervezet következmények nélkül tartózkodhat a szabályok végrehajtásától. Nem véletlen, hogy kockázatkezelési modellek az elemzés döntéshozatal egységében gondolkodnak, mely szereplők működési területeinek metszetében a felülvizsgálat, a visszacsatolás, a rendelkezésre álló adatok, illetve az elemzés eredményének egyeztetése állnak. 49 A legjobb elemzés sem ér célt megfelelő döntéshozatal és végrehajtás nélkül. A hivatkozott esetekben ráadásul rossz példát 48 ÁSZ i. m sz. Jelentés (2006.) p vö. Vose, D.: i. m. (2008.) p.5 20