a társadalmi vállalkozóké a jövő :

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "a társadalmi vállalkozóké a jövő :"

Átírás

1 a társadalmi vállalkozóké a jövő : társadalmi vállalkozás a brit nonprofit szakpolitikában, Dr. Paola Grenier bevezetés Ahhoz,hogymeggyőzőeklegyenek,azújembereknek(atársadalmivállalkozóknak) lekellvetkőzniükahagyományosjótevőkósdiképét,éslegalábbannyiraagilisnakés üzletiszemléletűnekkelllenniük,mintamennyirejótékonynak.atársadalmivállalkozókéajövő.(young,1997:20) Az1990-esévekmásodikfeleNagy-Britanniábankülönösentermékenytalajtbiztosította társadalmivállalkozás számára.ezazújszerűésenigmatikuskoncepcióminda politikairetorikára,mindaszakpolitikaijavaslatokrajelentőshatássalvolt.számos,balközépthink-tankáltalközreadottjelentéséspublikációfoglalkozottatémával,ezekaz intézményekégtekavágytól,hogygazdagítsákésalakítsákanewlabourgondolkodásátéspolitikáját(leadbeater,1997;thake&zadek,1997;brickell,2000).a társadalmi vállalkozásnak a brit politikai vitákba és kormányzati diskurzusba való beemelkedése szoroskapcsolatbanálltazújmunkáspárt1997.éviválasztásigyőzelmével.miniszterelnökkénttartottelsőbeszédébenajólétireformégetőtémájáróltonyblairakövetkezőketmondta: Támogatnifogjuktársadalmivállalkozókezreit azokatazembereket,akikatársadalmi problémákhoz ugyanolyan üzleti tevékenységeket és ötleteket asszociálnak, mintazüzletivállalkozókajólétmegteremtéséhez.(blair,1997) Civil Szemle 2013/1. 55

2 A harmadik úttal való kezdeti összemosódást követően a társadalmi vállalkozás egyértelműtöbbpártipolitikaitámogatástkapott.ahogyatársadalmivállalkozássalkapcsolatosérdeklődésnövekedett,úgykapottegyrenagyobbelismeréstmagaafogalom, amiforrásokat,politikaivitákatésmédiafigyelmetvonzott,ésszámos,a társadalmivállalkozókat támogatóújszervezetalapításáteredményezte(tayloretal,2000). Jelenírása társadalmivállalkozó általazangolközpolitikábanazelsőévtizedsorán megtett utat kutatja. Azt vizsgáljuk, hogy a társadalmi vállalkozás versengő koncepciói mikéntalakultakki,formálódtakésépültekbeabritnonprofitszakpolitikába. helyzetkép Az 1990-es évek közepe táján a társadalmi vállalkozás a thatcherizmus vállalkozói kultúrájától azújmunkáspárt-féle harmadikút felévaló,1980és2000közötttörtént elmozduláspolitikaikontextusábanjelentmeg.ezenbelülisathatcheralatttámogatott szabadpiaci önző értékektől a New Labour regnálását fémjelző piaci társadalmon belüli közösségi és a civil értékek felé való odafordulás légkörében (Slater & Tonkiss, 2002). A vállalkozóikultúra kifejezésaz1980-asévekbenjöttdivatba,ésa britkonzervatív kormány politikai gondolkodásának és gyakorlatának központi motívumaként jelent meg (Keat, 1991:1). A privatizációs politikai törekvéseknek köszönhetően a magánszektormintszervezetiformaprivilégiumokatélvezett,éssok,korábbanállamitulajdonú vállalatesetébenisazüzletilettakívánatosszervezetiforma(keat,1991:3).apolitikacsinálókelőnybenrészesítettékahatékonyságnövelését,valamintaközszolgáltatásokteljesítménymérés, professzionális menedzsment és piaci alapú versenyfolyamatok alkalmazásávaltörténőigazgatását:aszociálisszolgáltatásokatkezdtékkiszerződniamagán szektorba,azegészségügyiszolgáltatásokterénpedig kvázi-piacokat hoztaklétre.ráadásulajólétiszolgáltatásokellátottaihangsúlyozottanmintazállamisegélyektőlfüggő, vállalkozói énjük kifejeződésének lehetőségétől megfosztott személyek jelentek meg (Heelas,1991).A vállalkozás fogalmátteljesmértékbenéskizárólagosanamagánszektorral, a magántulajdonnal, az üzleti szervezeti struktúrákkal, a szabadpiaci versenyhez kapcsolódó értékkészlettel, valamint az individuális kezdeményezésekkel és a magánérdekkelazonosították(clarke&newman,1997;dugay,2000;carr,2000). Akonzervatívkormányzásezenidőszakaalatt( )megdöbbentővoltanonprofitszektorrairányulófigyelemáltalánosbizonytalanságaéshiánya(Kendall&Knapp, 2000;Prochaska,2004).Ennekmegfelelőenanonprofitszektorrainstrumentálisszemmeltekintettek,amagánszektorszámáranemvonzószociálisszolgáltatásokbiztosításánakegyikeszközeként.Politikaiterminológiávalszólvaanonprofitszektorttehátminta helyi szociális szolgáltatások kiszerződésének a helyi önkormányzatok mellett szóba jöhetőopciójáttartottákszámon(taylor,2003).1990és1995közöttanonprofitszektor egészénekbevétele38százalékkalemelkedett,ezenbelül64százalékkalnőttazállami forrásokbólszármazóbevételekaránya(kendall&knapp,2000). 56 Civil Szemle 2013/1.

3 Nemvoltilyenjósoraazonbanakisebbéslokálisközösségiszervezeteknek.Thatcher híreskijelentése,miszerint nincsolyan,hogytársadalom fémjelezteaszociálismegfontolásokhiányát,egybenapiacmellettielköteleződést.azakkoripolitikaérdeklődésének szempontjábólaközösségiszervezetek periferikusak voltak,különösenhakollektívtevékenységbőlnőttekki,hiszenazközvetlenülathatcherizmusindividualizmusánakellenképevolt(taylor,2003:28). Az1980-asévekvégéretehátaszegénységéskirekesztésegyrenyilvánvalóbbproblémáinakközösségialapúmegközelítéseimeglehetősenreménytelenhelyzetbekerültek.(Taylor,2003:4) Aközösségekszéttöredeztek,éssokkalinkábbazelégedetlenségmintaszolidaritás színhelyeivéváltak aközösségelveszett (Taylor,2003:3).Aszegénység,egyenlőtlenségésmunkanélküliségnövekvőszintjeaztjelentette,hogyegyrenőtta piacitársadalomból kirekesztettekszáma(slater&tonkiss,2002;taylor,2003).mivelahelyiközösségek elnyomva érezték magukat, zavargások és városi tüntetések törtek ki, amelyeket sokszoretnikaifeszültségeklobbantottaklángra 1 Adepriváltbelvárositerületek városmegújítás után kiáltottak ez általában a privát szféra által megvalósított piaci alapú stratégia megvalósítását jelentette, noha a helyi önkormányzat és a nonprofit szektor közreműködésével(imrie&thomas,1999:6). Az 1990-es évek elejére a Munkáspárt már több mint egy évtizede hatalmon kívül volt. Radikális változásokon ment keresztül mind belső ügyei, mind politikai imidzse tekintetében.amunkáspártszámáraahatalomfelévezetőútonvalójábanazvoltalegnagyobb kihívás, hogy bebizonyítsa vállalkozásbarát mivoltát, stabil gazdaságpolitikát mutassonföl,éselnyerjea City bizalmát.azüzletésavállalkozástehátközpontifogalom maradtanewlabour-retorikában,mindakezdeményezőjellegűvállalkozóikultúrafolytatásának,mindaközszolgáltatásokvállalkozóibbkarakterűvéformálásánakértelmében (dugay,2000;hendry,2004). Többsikeresvállalkozóravanszükségünk,nemkevesebbre.Ezeketazéletlehetőségeketazonbanmindenkinekmegkellkapnia.Olyantársadalmatakarunk,amelybenaz ambícióésaszolidaritáskézakézbenjártak,ésnemegymásellenségei aholaközszolgáltatásokatésazanyagijólétetegyarántnagyratartjuk. (AMunkáspártManifesztuma,1997) Az 1990-es évek közepére a konzervatív kormány csökkenő támogatottsága és a Munkáspártba vetett bizalom növekedése fontos változások lehetőségét jelentette sok társadalmi, közösségi ügyeken dolgozó ember számára. Ebben a kontextusban kezdett néhány magánszemély ötletelni a társadalmi vállalkozói lét, a társadalmi vállalkozás koncepciójához kapcsolódva. Ezek az emberek nem a kormányzat alá tartoztak, thinktankvagynonprofitintézményekben,szövetkezetiirodákbandolgoztak,ésapolitikaiés szakpolitikaiváltozásokértemeltekszót.nyíltanésérthetőenbeszéltek,sokrétűtapasztalataikvoltak,éssokesetbenszemélyeskapcsolatokfűztékőketamunkáspártvezetőihez. 2 Feltettszándékukvolt,hogyhatástgyakoroljanakajövőbenikormányzatipolitikára, és törekvéseik fókuszában a közpolitika és a társadalmi közti kötelék megújítása állt. Többen közülük társadalmi vállalkozónak titulálták önmagukat. Egyre jobban érdekelte Civil Szemle 2013/1. 57

4 őketatársadalmivállalkozásmeglehetősenhomályosideája,valamintaz,hogyezmiként transzformálódhatpolitikaikezdeményezésekkéésszervezetitevékenységekké.mintpotenciális politikaivállalkozók,valamennyienjóhelyenvoltakapolitikacsinálásfolyamatánakbefolyásolására,amikormegtörténtakormányváltás. 1997óta,illetveaválasztásokatmegelőzőévekbennemigenvoltolyanszámontartott think-tank és egyáltalán nem volt olyan munkáspárti kötődésű think-tank, amely ne foglalkozott volna a társadalmi vállalkozók és társadalmi vállalkozások témájával:azokkalazemberekkelésszervezetekkel,amelyekbeöltikazállamitulajdonú vállalatok és szervezetek, valamint a tradicionális magánszektor, a forprofit modell köztiűrt(timmins,2001). TizennyolcévikonzervatívkormányzásutánaMunkáspárt1997.éviföldindulásszerű választási győzelmét a jövőbeni változásokra tekintő hurráoptimizmus kísérte. Miként Thatchermegvoltgyőződvearról,hogyabritemberekeredendőenvállalkozószellemét aszocializmuslerombolta,anewlabourúgyvélte,hogyabritekalapvetőenciviltermészetétaneoliberalizmuserodálta.amunkáspártaztígérte,hogyösszebékítiagazdasági prosperitás és a társadalmi kohézió egymással versengő prioritási szempontjait, egy új, általuk harmadikútként tituláltpragmatizmuszászlajaalatt. a társadalmi vállalkozás versengő elméletei AzÚjMunkáspártikormány1997.évimegválasztásafordulópontotjelentettatársadalmi vállalkozás történetében. Hirtelen slágertéma lett, és magára vonta a Főnök figyelmét(white, 1999:17). A társadalmi vállalkozás és a társadalmi vállalkozók gyorsan azújpolitikaiszótárrészévéváltak(sutherland,2001;daniel,1998). Társadalmivállalkozókezreitfogjuktámogatni olyanembereket,akikatársadalmi problémák kezeléséhez ugyanolyan kezdeményezéseket és ötleteket asszociálnak, mintazüzletivállalkozókajólétmegtereméséhez.(blair,1997) A társadalmi vállalkozás oly magától értetődően szimpatikus koncepció volt az Új Munkáspárt számára, hogy relevanciáját nemigen kérdőjelezték meg, a fogalmat könynyedénésinkonzisztensmódonhasználták,sokkalinkábba harmadikút jelzéseként, illetve a thatcherizmus öncélú vállalkozói szemléletéből való kitörést szolgáló retorikai eszközként,mintsemkonkrétpolitikaikezdeményezésként. haa társadalmivállalkozás koncepciójanemlétezne,tonyblairfeltaláltavolna. (Taggert,2002) AtársadalmivállalkozáshamarosanazÚjMunkáspártembereinekésholdudvarának állandótémájávávált(leadbeater,1997;mulgan,1997). Miközbenatársadalmivállalkozásirántiérdeklődésésatámogatásáravalótörekvés teljesenegyértelműnektűnt,az,hogyezafogalompontosanmitisjelent,messzenem voltvilágos.aválasztásokkínáltalehetőségetésa szociális témákrairányulóújpolitikai érdeklődéstatársadalmivállalkozástámogatóiközülsokanlelkesenfogadták.atársadal- mivállalkozászászlóvivőiszámárakétprioritáslétezett.azegyik:akormányzatigondol- 58 Civil Szemle 2013/1.

5 kodás és politika befolyásolása; a másik: források teremtése annak érdekében, hogy megvalósítsák a társadalmi vállalkozók támogatására irányuló saját ötleteiket, illetve új szervezetekethozzanaklétre.mindkettőhözatársadalmivállalkozáselméleténekmagasabbszintűlegitimációjáravoltszükség;azországboldogulásábanvalópotenciálisszerepét,ahhozvalóhozzájárulásátvilágosabbanésmeggyőzőbbenkellettdefiniálni. Mintajólidőzítettelméletekesetébenazlenniszokott,az1990-esévekbenatársadalmi vállalkozásnak is számos, meglehetősen különböző verziója kezdett kialakulni egymással párhuzamosan. Valamennyi a szociális megfontolások és az üzleti típusú hatékonyságés vállalkozás erőteljesenharmadikutaskombinációjavolt.mindegyikközponti szereplőként számolt a nonprofit szervezetekkel. Más tekintetben ugyanakkor a különböző konceptualizációk jellemzői és következtetései meglehetősen eltértek egymástól.háromolyanpárhuzamoselméletiirányfejlődöttki,amelyekvégülmegalapozták a társadalmi vállalkozás koncepciójának a brit nonprofit szakpolitikába való beépülését. Ittafogalomértelmezéséneknégyváltozatátmutatjukbe:atársadalmivállalkozásmint I. társadalmi innováció, II. közösségi cselekvés, III. szociális vállalkozás, valamint IV. professzionalizáció. i. társadalmi innováció CharlesLeadbeater Atársadalmivállalkozásszületése c.kötetét1997-benpublikálta az Új Munkáspárt akkori kedvenc think-tank-je, a Demos. Nagy Britanniában ez vált a legismertebbésleggyakrabbanhivatkozottművéatársadalmivállalkozásthirdetőpublikációkközül,apolitikaidiskurzusrapedigrendkívülerőshatástgyakorolt,nohakésőbb semmilyenkonkrétpolitikaicselevésnemnőttkibelőle. Leadbeater(1997)atársadalmivállalkozókinnovátoriszerepéthangsúlyozta.Őkazok, akikanonprofitszektorlegelsőfrontjain,alegmostohábbkörülményekközöttisrendszerszerűtársadalmiváltozásokatérnekel. Társadalmivállalkozókvezetikazinnovációtanonprofitszektorlegdinamikusabbterületeinvalamintaközszféravégein,sokesetbenamagánszektorbanműködőpartnereksegítségével.Gyakranhasználnaküzletimódszereketannakérdekben,hogyúj megoldásokat találjanak olyan problémákra mint például a hajléktalanság, a kábítószer-függőség vagy a munkanélküliség. Kihasználatlan erőforrások főként ingatlanok és humánerő felhasználásával innovatív szolgáltatásokat hoznak létre, hogy kielégítsékaközszféraésapiacáltalelhanyagoltszociálisszükségleteket. CharlesLeadbeater Atársadalmivállalkozásszületése c.kötetének hátsóborítója,demos,1997. Ahangsúlyazegyénitársadalmivállalkozók,azújévszázadújfajtakarizmatikushőseinek,majdhogynemvarázslatosképességeinvolt.AkialakultképsoktekintetbenemlékeztetettazamerikaiszékhelyűAshokaAlapítványáltalafejlődőországokbantámogatottheroikusfigurákra,éskésőbbeztvetteáta(szinténamerikai)SkollAlapítvány,valamintasvájciszékhelyűSchwabAlapítványis. Civil Szemle 2013/1. 59

6 Azeffélefigurákérdekespéldakéntbukkantakfelaminiszterekbeszédeibenéssikertörténetkéntatömegmédiában,azonbanakonkrétpolitikacsinálásszintjénkevéshatásukvolt.Ezkétokbóleredt.Előszörisapolitikaiforgatókönyvektöbbnyirea reformra ésa modernizációra,nempedigegyradikálisátalakulásravoltakkihegyezve,atársadalmi vállalkozás karizmatikus formáit támogató hangok pedig ellentétben álltak a dominánspolitikaiforgatókönyvvel.másrészta(rendkívülegyénikéntéskiszámíthatatlanként jellemzett) karizmatikus hősi figurákat, akik készek szembeszállni a fennálló intézményi hierarchiával,nemlettvolnakönnyűastrukturáltésrendszerszerűállamiprogramokhoz igazítani. ii. Közösségi cselekvés AtársadalmivállalkozókegyújfajtájánaksegítségévelNagy-Britannianéhányleghátrányosabbhelyzetűszomszédságánakmegváltozottasorsa (Cooper,1995:11) Atársadalmivállalkozó,mintközösségiembersoktekintetbenazelsőpillanattólrelevánsfiguravoltabritpolitikaielitszámára.Tulajdonképpenszintevalamennyi,akezdeti időkben a brit társadalmi vállalkozókról publikált anyag közösségi környezetbe helyezte őket (Atkinson, 1994; Thake, 1995; Gibson, 1996; Thake and Zadek, 1997; Zadek and Thake,1997;Atkinson,2000;Brickell,2000;McGillivray,Conaty,&Wadhams,2000;Pike, 2003).MégLeadbeater1997-benmegjelentbefolyásosköteteisközösségiszintenaktív emberekkéntmutattabehőstársadalmivállalkozóit. atársadalmivállalkozásmozgalomegyiklegfőbbhajtóerejeahelyiújjáéledésreés megújulásrairányulóelkötelezettség.(moore,2002:3) 1997 és 2000 között a társadalmi vállalkozások támogatására számos szakpolitikát dolgoztak ki, és a társadalmi vállalkozás a politika határvidékén tengődő extravagáns ideából a közösséget a szegénységről és társadalmi kirekesztésről szóló viták középpontjábahelyezőpolitikaiközbeszédrészévévált.kétfőszakpolitikaicélrajzolódottki:a) a helyi közösségekben aktív egyéneket célzó kisléptékű támogatási alapok létrehozása; valamint b) a társadalmi vállalkozás beépítése az Egyesült Királyság legszegényebb és legdepriváltabbterületeinekújjáélesztéséreirányulónagyobbívűkezdeményezésekbe. 1997előttadepriváltközösségekbenaktív, öntevékeny állampolgárokatkismértékűszemélyestámogatássalösztönzőkísérletimegközelítésúttörőjeascarmantrust,egy nagy presztízsű országos hatókörű közösségfejlesztő szervezet volt, melyet az 1980-as évek zavargásai eredményeként hoztak létre. A sikeres lobbizás eredményeként ezt a szemléletmódotakormányátvetteéstovábbterjesztetteaz1996-ban,200milliófonttal létrehozottmilleniumawardsscheme,az1999-benazoktatásiésképzésiminisztérium által, 3 millió fontos éves költségvetéssel elindított Community Champions Fund, a hároméves periódusra 50 millió dolláros költségvetéssel rendelkező Community Chests, valamint a Community Development Venture Fund elnevezésű kezdeményezéseken keresztül.2000-ben100milliófontosalappalindultaunltdazangliábanéswalesben tevékenykedőgrassrootstársadalmivállalkozóktámogatására. 60 Civil Szemle 2013/1.

7 Küldetésünk az, hogy közelebb lépjünk, és felszabadítsuk a közösségek újjáéledésénekhajtóerejétadószemélyekenergiáit.ezeketazembereketmitársadalmivállalkozóknaknevezzük.(unltdpowerpointelőadás,2000: 2.dia) A UnLtd 2003-ban kezdte meg társadalmi vállalkozókat támogató működését, és 2009-igtöbb,mint7000egyénneknyújtotttámogatást.Atársadalmivállalkozóktámogatása részévé vált a brit közösségfejlesztési szakpolitikai gyakorlatnak, noha az egyéneknek nyújtott kismértékű támogatások formájában pusztán szervezeti politika volt, a politikaigondolkodásfősodrábancsakkiegészítőjellegűszerepetkapott. Azok a törekvések, amelyek arra irányultak, hogy a társadalmi vállalkozás központi tényezővé váljon a városmegújítási politikában, messze nem voltak ilyen sikeresek. A társadalmi vállalkozókról számos szakpolitikai dokumentum tett említést, azonban kevés,atársadalmivállalkozásokatösztönzőjavaslatszületett,ésezekishomályosakvoltak,ésáltalábannemneveztékmegafinanszírozásforrását.semkomolyabbpolitikaielmozdulást, sem a társadalmi vállalkozókat segítő komplex infrastruktúra létrehozását nem érték el. Összességében tehát a társadalmi vállalkozás ügye a helyi közösségekre irányulószakpolitikábankorlátozottelmozdulásteredményezett. NégyévvelTonyBlairlélegzetelállítónyilatkozatautánatársadalmivállalkozásatársadalompolitikai tájkép stabil elemévé vált, nem volt azonban döntő befolyása a közszolgáltatásokbiztosításánkeresztülmegvalósulómainstreamszociálpolitikára,méga városmegújításterénsem.(bentley,2001:23) iii. szociális vállalkozás Apolitikacsinálókközöttalegnagyobbfigyelmetaszociálisvállalkozásokbanrejlőlehetőségek és az újszerű, hibrid szervezeteket működtető társadalmi vállalkozók vívták ki.atársadalmivállalkozáslegtöbbetidézett,ésasocialenterpriselondon(sel),valamint a Social Enterprise Coalition (SEC) által is elfogadott definícióját a kormány adta közre. Elsősorbantársadalmicélokkalrendelkezővállalkozás,amelytöbbletbevételeitfőként ecélmegvalósításaérdekébenreinvesztáljaavállalkozásbavagyahelyiközösségbe, ésnemarészvényesekéstulajdonosokprofitjánakmaximalizálásáratörekszik. (DTI,SocialEnterprise:AStrategyforSuccess,2002:7) Atársadalmivállalkozásbritpolitikábanvalómegjelenésénekszámoselőzményevolt mindnagy-britanniában,mindnemzetköziszinten.az1980-asévekbenazegyesültkirályságbanaszövetkezetjellegűszervezetekésazönsegítőtársaságokpartvonalraszorultak. Az 1980-as években, az önsegítő lakásszövetkezetek kölcsönösségi jellegének visszaszorulása miatt több nagy jelentőségű szociális orientációjú vállalkozás is eltűnt a britpalettáról.aszövetkezetimozgalomkulcsszereplőikerestékaszövetkezetekésönsegítő szervezetek megújításának és átalakításának útjait, illetve annak lehetőségét, hogyvisszaszerezzékakicsi,debefolyásosszektorkorábbipozícióit.aközösségfejlesztésteréndolgozószakemberekkörébennövekvőérdeklődésmutatkozotta közösségi Civil Szemle 2013/1. 61

8 vállalkozások irányábanis(teasdale,2006).a társadalmivállalkozás britinterpretációjánakemekoraiidőszakábananonprofitszektorralvalókapcsolatmeglehetősenkorlátozottvolt. Ezzel ellentétben az Egyesült Államokban és a kontinensen a társadalmi vállalkozás definíciójábanésavelekapcsolatosfejleményekbenanonprofitszektorközpontiszerepetkapott.azusa-banatársadalmivállalkozásleginkábbanonprofitszervezetekanyagi függetlenedésének fenntarthatóbbá és önállóbbá válásának útját jelentette (Skloot, 2000; Boschee, 1995). A hangsúly a támogatásfüggőség kultúrájától való elmozdulásonésakormányzatiforrásoktóléskapcsolatoktólvalótúlzottfüggésvisszaszorításánvolt. Nyugat-Európábanahangsúlyaszociálisgazdaságraésaszociálisvállalkozásoknaka foglalkoztatásbanésamunkaerő-piaciintegrációbanbetöltöttszerepéreesett.aszociális gazdaság Nagy-Britannia számára új fogalom volt, egy olyan küzdőtér, amely összehozta a nonprofit szektort, a szövetkezeteket és a munkásszervezeteket. Ebből a perspektívábólatársadalmivállalkozásramintaszociálisgazdaságbanésajólétiellátásokterénvégbemenőalapvetőváltozásokattükröző,ésanonprofitésszövetkezetiszervezetek új formáiban megnyilvánuló paradigmaváltásra tekintettek (Defourny, 2001, 2003). Gyökereianonprofitszektorba,aszövetkezeimozgalomba,amunkásokszervezeteibe,a szakszervezetekbe nyúltak vissza, és a demokrácia újjáélesztéséhez kapcsolódott (Favreau,2000) után az érdeklődés hullámai megjelentek a minisztériumokban is, és úgy tűnt, ezazérdeklődésnaprólnapranő.2001-benakereskedelmiésipariminisztériumonbelül akiskereskedelmirészlegrészekéntfelálltatársadalmivállalkozásügyeköz- ésreferenciapontjánakszánttársadalmivállalkozásiiroda(seu).barbaraphillips,aseuvezetőjea TheObserver-benakövetkezőketmondta Sokminiszterszámára[atársadalmivállalkozás]nyerőrecept:üzletimegoldásoktársadalmiproblémákra.(Phillips,2003) A társadalmi vállalkozással kapcsolatos szakpolitika és politikai lelkesedés egyre nagyobblendületetkapott.azalehetőség,hogyatársadalmivállalkozásügyeújpénzügyi forrásokbevonásával,illetveújműködésimódokbevezetésével,potenciálisanhozzájárulhatanonprofitszektorműködéséhez,felkeltetteakabinetirodaésapénzügyminisztériumérdeklődését.érdeklődésükéspolitikaijavaslataiknyomán2004-benújszabályozás lépettéletbe,újjogiformaszületett:aközösségiérdekűvállalat,amelyettehát2005óta választhatnakatársadalmivállalkozószervezetek. Atársadalmivállalkozástegyretöbbpolitikaikérdésbentekintettékrelevánstényezőnek, és egyre több minisztérium foglalkozott a témával, elsősorban: a Kereskedelmi és IpariMinisztérium(DTI);aPénzügyminisztérium;aKabinetIroda;aBelügyminisztérium;az EgészségügyiMinisztérium(DoH);valamintaKörnyezetvédelmi,ÉlelmiszerügyiésVidékfejlesztésiMinisztérium(Defra). 62 Civil Szemle 2013/1.

9 Egyértelmű,hogynincsegyetlenolyankormányzatihivatalvagymásérintett,amely ne értene egyet azzal, hogy a társadalmi vállalkozásnak fontos szerepe van a politikai gyakorlatban(henryetal,2006:iv) ban társadalmi vállalkozást tartottak nyilván az Egyesült Királyságban (Social Enterprise Action Plan, 2006). A kialakult kép szerint ez egy gyorsan növekedő, életerős,diverzésmagabiztosszektor.egymásik,jóvalkevesebbetidézettadatazonban mindössze retetteaszociálisvállalkozásokszámát(Henryetal,2006).Ésegyévvelkésőbb,2007-benaSocialEnterpriseLondonnakkörülbelül400tagjavolt,nohaLondonról általában az a hír járta, hogy itt a legmagasabb a társadalmi vállalkozások koncentrációja.erendkívüleltérőszámokbóllevonhatóegyikkövetkeztetésaz,hogyahétköznapivalóságbanatársadalmivállalkozószervezetekszámaésavállalkozóitevékenységszintjejóvalalacsonyabbazadatokáltalsugalltnál. azészleltnövekedésrészbenannakvoltköszönhető,hogymárműködőnonprofit ésközösségiszervezetekszociálisvállalkozáskéntdefiniáltákésszerveztékújjáönmagukat,anélkül,hogyennekkülönösebbvagybármilyenhatásalettvolnaatevékenységükre.(henryetal,2006:7) Sokakszemébenatársadalmivállalkozásnemtöbb,mintakormányzatáltaltámogatott trendi mozgalom.(seanor&meaton,2007:94 95) A társadalmi vállalkozással kapcsolatban megnyilvánuló érdeklődés azonban nem csakazinnovációrólvagyazújtársadalmiszervezetiformákbevezetésérőlszólt,hanem egykulturáliselmozdulásrólis.acélazvolt,hogytámogassáka vállalkozóikultúra kiterjesztésétahátrányoshelyzetűközösségekreis A brit kormány élen járt Európában a vállalkozói kultúra terjesztésére irányuló erőfeszítések,illetveannakfeltárásaterén,hogyavállalkozókedvmikéntstimulálható hátrányos helyzetű területeken, illetve bizonyos, a vállalkozások területén alulreprezentáltcsoportok,példáulanőkésegyesetnikaikisebbségekkörében.avállalkozói szellemfellendítésehosszúideje,az1980-asévekóta,feladataakereskedelmiésipari Minisztériumnak. E kezdeti kezdeményezésekben mondhatni kötelező volt a hátrányoshelyzetűterületekvagyspeciáliscélcsoportok,pl.anőkfókuszpontbahelyezése. (Ramsden,2005:42) Továbbá,nohakezdetbenatársadalmivállalkozásintézményétésatársadalmivállalkozóiszellemetapolitikaiköztudaterősenazújmunkáspártikormányhozésa harmadikúthoz kapcsolta,2005-remindkettőegyértelműenátlépteapártpolitikaihatárokat (Economist,2005:71 72). Úgytűnt,apolitikaitámogatásésaszakpolitikaielköteleződésszintjebiztossáteszia társadalmi vállalkozás jövőjét. A társadalmi vállalkozások azonban nem illettek bele oly természetesmódonazangolnonprofitszektorba,mintahogyaztapolitikacsinálókszerették volna. Ennek eredményeként a lelkesültség és a reménykedés mellett bizonyos visszafogottság,meglehetőszűrzavarésazújnyelvezethezakoncepcióirántivalódielköteleződéstnélkülözőalkalmazkodásisérzékelhetővolt. Civil Szemle 2013/1. 63

10 iv. szervezeti professzionalizmus Azangolkontextusbanatársadalmivállalkozásta lassú,amatőr,alulfinanszírozottés azújötletekkelszembenrelatíveellenálló nonprofitszektorreformjáhoznélkülözhetetlentényezőnektekintették(leadbeater,1997:50).ebbenamegközelítésbenatársadalmi vállalkozásmintabritnonprofitszektortmodernizálóerőtűntfel,amelyelhozzaaváltozás lendületét, a nonprofit tevékenységek új formáit és a professzionalizmus kezdetét, ami majd a szektor mainstream szociális szolgáltatói szerepének további kiterjedéséhez vezet. A [nonprofit] szektorban dolgozóknak másképpen kell gondolkodniuk, ha úgy tetszik, vállalkozóibb módon; nem feltétlenül társadalmi vállalkozókként, hanem általánosabbértelemben,azőmegközelítéseikszerint. (Kormányzatiszakpolitikaitisztviselővelkészítettinterjú) MindezekellenéreaGeoffMulgan(2006)általatársadalmivállalkozástösztönzőkormányzati politikai kezdeményezésekről készített mérlegben kevés olyan tény szerepelt, amikifejezettenatársadalmivállalkozásfogalmávalvoltazonosítható.valójábanazemlítettszakpolitikaiintézkedésekmindegyikeakormányazontörekvésétszolgálta,hogya nonprofit szektort nagyobb szerephez jutassa a szociálpolitikában (Kendall & Knapp, 2000),ezértaszektorfinanszírozásátgyorsanésjelentősmértékbenemelte,ideértveaz önkéntesség promócióját, a szervezeti kapacitásfejlesztést, valamint az adományozási kedv támogatását és növelését is. A nonprofit szektorra mint a társadalmi jólét terén születőújötletekkritikusforrásáratekintettek,illetvemintrészvételifórumra,amelynek keretébenazemberek,elsősorbanönkéntesként,elköteleződnek,ésközreműködésükkel megújítják a polgári kultúrát és a helyi demokráciát (Private Action, Public Benefit, 2002).Epolitikaibeavatkozásokegyikéneksemvoltszükségeatársadalmivállalkozáselméletére,vagyatársadalmivállalkozókattámogatószakpolitikákkülönkészletére. 1997és2008közöttAngliábana társadalmivállalkozás alapvetőfontosságúterülettévált,éskétformábanjelentmeg.egyrésztaztatöbbezerembertjelentette,akiket a társadalmi vállalkozó címkével láttak el és ekként támogattak, és akik viszonylag kis léptékű helyi társadalmi tevékenységeket végeztek. A társadalmi vállalkozás ebben a formában a közösségről és közösségfejlesztésről szólt, az egyének megszólításának, ugyanakkora közösségicselekvéshez valóelköteleződésmegőrzésénekmódszerevolt. Atársadalmivállalkozásemeformájanembefolyásoltaérdembenanonprofitszektort vagyszakpolitikát,inkábbaközösségfejlesztésegyspeciálismegközelítésevolt,amelyet mindösszenéhányszervezetalkalmazott. A társadalmivállalkozóilét minta társadalmivállalkozás másikformájaugyanakkor szélesebb körben hatott. A társadalmi vállalkozás egy olyan új szervezeti modell megteremtésérőlisszólt,amelyjólilleszkedikaközszolgáltatásokkiszerződésénekrendszerébe,amelybenüzletijellegűvezetésigyakorlatvalósulmeg,ésakormányzattól,illetve adományoktólfüggetlenforrásokbólisképesbevételtésbefektetéseketgenerálni.ezen túlmenőenanonprofitszervezeteknekegyvállalkozóibbkultúrafelévalóelmozdulásátis jelentettemindadepriváltközösségekkörében,mindaközszolgáltatásokbiztosításate- 64 Civil Szemle 2013/1.

11 rén.atársadalmivállalkozástvalahovaamagán- ésanonprofitszektorközéhelyezték,a politikai szempontból azonban inkább a nonprofit szektor részének tűnt ra számos szakpolitikai intézkedést vezettek be, a társadalmi vállalkozás azonban továbbra is inkábbideaéspolitikaifókuszpont,semmintgyakorlatvolt. összegző gondolatok Megállapításaink arra utalnak, hogy kapcsolódási hiány van a társadalmi vállalkozás ügyemelletttettfantasztikusmegnyilatkozásokésannakabritpolitikábanvalómegjelenéseközött.amikor1997-benazújmunkáspárthatalomrakerült,atársadalmivállalkozásújszerűelképzelésvolt,amelyazújpolitikairealitástfémjelezte.kezdetbenavonatkozó politikai beavatkozások nem alkottak koherens, rendszerszerű és megvalósítható politikaiforgatókönyvet.atársadalmivállalkozásugyanakkornemvoltsemüresretorika, semelbukottpolitikaikezdeményezés. Atársadalmivállalkozókirántmegnyilvánulóérdeklődésleginkábbalehetőségekformálásában segítette mind a gyakorlati szakembereket, mind a politikai döntéshozókat. A társadalmi vállalkozás kinyilatkoztatott magyarázatai és céljai sokkal inkább teret nyitottak,nempedigkonkrétszándékokatvagycselekvésiirányokathatároztakmeg.atársadalmi vállalkozás újszerű terminológiája visszhangot keltett, és áthatotta a kor szellemét;számosszereplőtvonzott,mikéntaztkutatásunkegyikválaszadójamondta, energiát ésizgalmatkeltett.újfajtanyelvezetet,legitimitástésújprofiltadottazembereknek ésügyeknek,különösenanonprofit,aközösségiésszövetkezetiágazatban,amelyeka kormányzati politikában sok éven át a partvonalon árválkodtak. Eszköz volt arra, hogy néhány,anonprofitésközösségiszektorbandolgozóembernagyobbhatástgyakoroljon aszakpolitikára,illetveközösnyelvetadott,melyneksegítségévelkapcsolatotlehetettlétesíteniamagánszektorfelé.azok,akikaszakpolitikaibefolyásésaforrásteremtéslehetőségeitkeresték,politikaiarculatotkaptakazáltal,hogymegkülönböztettékmagukata hagyományos megközelítésektől, ugyanakkor igazodtak a domináns politikai párbeszédhez, és a maguk képére igazították azt annak érdekében, hogy bennfentesnek és relevánsnaktűnjenek. Atársadalmivállalkozásügyeegyrésztalegitimitásárólszólónyilvánospárbeszédtől, apolitikaivitábanelfoglalthelyétőlfüggött.agyakorlatbana társadalmivállalkozók elsősorbanközösségiszinten,segítőszervezetekkéntműködtek,ésfőcéljukazvolt,hogy ahhozasokezernyihelyiemberhezirányítsákatámogatásokatésafigyelmet,akikszociálisproblémákazonosításaéskezeléseérdekébentevékenykedtek,többnyireközösségi ésnonprofitszervezetekenkeresztül.akormánytörekedettarra,hogymegtaláljaahelyi kezdeményezések támogatásának lehetőségét azokon a deprivált területeken, ahol ő magarendrepróbálkozott,éselbukottagazdaságiéstársadalmiprosperitásmegteremtéseterén.azegyénitársadalmivállalkozókhozirányítottkisléptékű,helyicélútámogatásennekegyikeszközevolt.azegyénekszámáranyújtottkismértékűtámogatásokúj formájalehetővétetteakormányzatszámára,hogyközpontistruktúrákfelállításanélkül Civil Szemle 2013/1. 65

12 támogassanakgrassrootstevékenységeket.ígyatevékenységekésemberekszélesskálájajutottsegítségheztársadalmivállalkozásokonkeresztül.ebbenazértelembenatársadalmi vállalkozást a lokalitás partikularizmusára adott állami válasz univerzalista tendenciájamegnyilvánulásánaktekinthetjük. Másfelőlatársadalmivállalkozásvalójábannemfértösszeaközösségfogalmaival,hiszenazegyéni,nempedigaközösségicselekvésgondolatánalapult.A szociális világba behoztaamenedzsmentésazüzletnyelvezetét,ésaszociálisjólétbiztosításáhozképest előnyben részesítette az üzleti koncepciók, gyakorlatok és megközelítések használatát. Ebbenazértelembenatársadalmivállalkozásaszociálisjólétiküzdőtér vállalkozósításának egyikeszközevolt,athatcherizmusalattjólismert vállalkozóikultúra nonprofités közösségi szektorra való kiterjesztésének egy módja. A társadalmi vállalkozás elmélete keretetbiztosítottegykedélyesdiskurzusnak,melyneksoránapolitikusokéspolitikacsinálók a szociális szükségletek kielégítése terén kihangsúlyozhatták a piaci szempontok erőteljesebbalkalmazásátszorgalmazópolitikaiprioritásokat. irodalom Atkinson,Dick(1994):TheCommonSenseofCommunity. London:Demos. Atkinson,Dick(2000):UrbanRenaissance:AstrategyforNeighbourhoodRenewalandtheWelfareSociety. Brewin Books. Bentley, Tom (2001): Unpublished report. Creative Tension? Social entrepreneurs, public policy and the new social economy. Demos,September. Blair, Tony (1997): Speech given by the Prime Minister at the Aylesbury Estate, Southwark, Monday 2 June Availablefrom:http://www.cabinet-office.gov.uk/seu/index/more.html.[AccessedOctober29th1999]. Boschee,Jerr(1995):SocialEntrepreneurship.AcrosstheBoard, 32(3), Brickell,Paul(2000):Peoplebeforestructures:engagingcommunitiesinregeneration. London:Demos. Brown, Gordon (2003): A Modern Agenda for Prosperity and Social Reform. Speech by the Chancellor of the ExchequertotheSocialMarketFoundation,CassBusinessSchool,London,3February. Carr,Patricia(2000):TheAgeofEnterprise theemergenceandevolutionofentrepreneurialmanagement. Ireland: BlackhallPublishing. Clarke,John&Newman,Janet(1997):TheManagerialState:Power,PoliticsandIdeologyintheRemakingofSocial Welfare. London:Sage. Cooper,Glenda(1995): Cities revitalised bynewbreedofentrepreneurs.theindependent,26october,11. Daniel,Caroline(1998): TheconciseNewLabourspeak. NewStatesman. Vol.127(4383),28,1May. Defourny,Jacques(2001): Introduction.Fromthirdsectortosocialenterprise.In:CarloBorzaga&JacquesDefourny (Eds.):TheEmergenceofSocialEnterprise. London:Routledge. Defourny,Jacques(2003):Anewentrepreneurshipinthesocialeconomy. Availablefrom:http://www.emes.net/en/recherche/emes/analyse.php.[Accessedon21Aug2000]. dugay,paul(2000):enterpriseanditsfutures:aresponsetofournierandgrey.organization.vol.7(1), Favreau,Louis(2000): Thesocialeconomyandglobalisation:anoverview.In:JacquesDefourny,PatrickDeveltere& Benedicte Foneneau (Eds.): Social Economy North and South. Belgium: Katholieke Universiteit Leuven and UniversitedeLiege. Gibson,Tony(1996):ThePowerinOurHands.Neighbourhoodbasedworldshaking. London:JonCarpenterPublishing. Heelas,Paul(1991): ReformingtheSelf.In:R.KeatandN.Abercrombie(Eds.):EnterpriseCulture. London:Routledge Civil Szemle 2013/1.

13 Hendry,John(2004):Culturalconfusionsofenterpriseandthemythofthebureaucratizedentrepreneur.Entrepreneurship andinnovation,february, Henry,Nick,Medhurst,James&Lyttle,James(2006):ReviewoftheSocialEnterpriseStrategy.SmallBusinessService. AFullReportsubmittedbyGHK.JobNo.J1837. Imrie,Rob&Thomas,Huw(1999):BritishUrbanPolicy:AnEvaluationoftheUrbanDevelopmentCorporations. London:Sage. Keat,R.(1991): Introduction.In:R.Keat&N.Abercrombie(Eds.):EnterpriseCulture. London:Routledge. Kendall, Jeremy & Knapp, Martin (2000): The third sector and welfare state modernisation: Inputs, activities and comparativeperformance.civilsocietyworkingpaper14. CentreforCivilSociety,LondonSchoolofEconomics. LabourPartyManifesto(1997):Availablefrom:http://www.labour-party.org.uk/manifestos/1997/1997- labour-manifesto.shtml.[accessedon5march2007]. Leadbeater,Charles(1997):Theriseofthesocialentrepreneur. London:Demos. McGillivray,AlexConaty,PatandWadhams,Chris(2000):Lowflyingheroes.Micro-socialenterprisebelowtheradar screen. London:NewEconomicsFoundation. Moore,Henrietta(2002):BuildingtheSocialEconomy.Availablefrom:http://www.fathom.com/feature/35515/.[Accessed on23sept2004]. Mulgan,Geoff(1997): Onthebrinkofarealsociety. TheGuardian,FeaturesPage,1February,19. Mulgan,Geoff(2006): CultivatingtheOtherInvisibleHandofSocialEntrepreneurship:ComparativeAdvantage,Public Policy, and Future Research Priorities. In: Alex Nicholls (Ed.): Social Entrepreneurship: New Models of SustainableSocialChange. (74 95).Oxford:OxfordUniversityPress. Phillips,Louise.(1998):Hegemonyandpoliticaldiscourse:ThelastingimpactofThatcherism.Sociology. Vol.32(4), Pike,Matthew(2003):TheCan-DoCovenant:Thisisatimelikenoother. StatementbyMatthewPike,TheScarman Trust,in The2003Citizen sconvention,thenewcitizenship,delegatespack,11december,9. Prochaska,Frank(2004): GiveandTake.Analysis. BBCRadio4,broadcastdate15July,2004.Transcriptavailable from: [Accessed on 4 May2008]. Ramsden,Peter(2005):Evaluation:ThePhoenixDevelopmentFund.FinalReport.URN06/1452 SeanorandMeaton(2007):Learningfromfailure,ambiguityandtrustinsocialenterprise.SocialEnterpriseJournal, Vol.4(1), Skloot,E.(2000):Non-profitEntrepreneurialism:thegood,thebad,andtheinescapable. KeynoteaddressattheSixth AnnualNonprofitExecutiveSeries:BuildingtheEntrepreneurialNon-profit.TownHall,10thApril,Seattle,WA, USA. Slater, Dan & Tonkiss, Fran (2002): Market society: markets and modern social theory. Malden, Mass: Polity Press, Sutherland,John(2001): Howthepotentlanguageofciviclifewasundermined.TheGuardian,TheGuardianSociety,20March. TheEconomist(2002): SocialEnterprise:TheThirdWayinaction,Britain,printedition,August10. Taylor,Marilyn(2003):PublicPolicyintheCommunity. BasingstokeandNewYork:PalgraveMacmillan. Taylor,Natalie,Hobbs,Renee,Nilsonn,Frances,O Halloran,Kathleen&Preisser,Claire(2000): Theriseoftheterm socialentrepreneurinprintpublications.in:pauld.reynolds,erkkoautio,candidag.brush,williamd.bygrave, SophieManigart,HarryJ.SapienzaandKellyG.Shaver(Eds.):FrontiersofEntrepreneurshipResearch.Massachusetts:BabsonCollege. Teasdale,Simon(2006):Thepotentialforthesocialeconomytocombatsocialexclusion. Ph.D.thesis,Universityof Manchester. Thake,Stephen&Zadek,Simon(1997):PracticalPeople,NobleCauses. NewEconomicsFoundation. Thake,Stephen(1995):StayingtheCourse:Theroleandstructureofcommunityregenerationorganisations. Joseph RowntreeFoundation,YorkPublishingServices. Timmins,Nicholas(2001): Whennot-for-profitoutgrowsitsusefulness.FinancialTimes,19November. White,Michael(1999): Whitehallwarfare.TheGuardian, 12August. Young,Michael(1997): Do-gooderswithsavvy.NewStatesman, Vol.126(4322),21February,20. Zadek,Simon&Thake,Stephen(1997):SendintheSocialEntrepreneurs.NewStatesman, 26(7339),31. Civil Szemle 2013/1. 67

14 jegyzetek benzavargásokvoltakLondonban,Birmingham-ben,Liverpool-banésLeeds-ben.Azévsoránmásvárosokbanistörténtekmegmozdulások.Aválasztásiadó(polltax)miattizavargások1990-benegydemonstrációt követőenlondonbantörtekki,ésközvetlenülvezettekmargaretthatcherminiszterelnökségrőlvalólemondásáhozmégabbanazévben.johnmajorvetteátakormányt,aki1992-benválasztásigyőzelemrevitteakonzervatívpártot. 2AtársadalmivállalkozásterénazEgyesültKirályságbanvégzettúttörőmunkanéhányvezetőalakja:LordMichael Young,CharlesLeadbeater,GeoffMulgan,DickAtkinson,AndrewMawson,AdeleBlakebrough,PeterThomson tiszteletes,helentaylor-thompson,laurencedemarco,melyoung.közülüktöbbenbefolyásosszereplôilettek azújmunkáspártikormánynak. 68 Civil Szemle 2013/1.

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Veszprém, 2011. szeptember 30. Tóth Laura Vállalkozásfejlesztési munkatárs NESsT ltoth@nesst.org 1 A NESsT küldetése és tevékenységei A NESsT a feltörekvő

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében

Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Benchmark és együttműködés a társadalmi vállalkozások fejlesztésében Faragó-Kovách Eszter SOCIAL SEEDS szakmai munkatárs 2016. december 1. I A Mikulás is benchmarkol - 10. I Budapest A társadalmi vállalkozásokról

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében

A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében A (szociális) szövetkezet(ek) szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek kezelésében 90. Szövetkezeti Világnap 2012 Szövetkezeti Év Ferge Sándor emulticoop - GYERE 1 Miért pont most? Poverty rates (Laeken 60)

Részletesebben

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november

Részletesebben

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának (2011-2015) első évi eredményei XIII. Fenntarthatósági Kerekasztal-beszélgetés Szomolányi Katalin Vállalati Fenntarthatósági Központ 2012.06.01. 1 Arthur

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon

A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon A társadalmi vállalkozások helyzete Magyarországon Hogyan járulhatnak hozzá a társadalmi vállalkozások a nonprofit szektor fenntarthatóságához, és mi akadályozza őket ebben Magyarországon? Kutatási összefoglaló

Részletesebben

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok Innováció 2012-ben Lehetőségek és finanszírozási források a hazai közép- és nagyvállalatok számára Joint Venture Szövetség Versenyképesség és innováció a magyar gazdaságban nemzeti és vállalati szempontok

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21.

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21. CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Délelőtt: Alternate Kft. bemutatása Mi fán terem

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség X. Változásmenedzselés - kultúraváltás Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS A lokalitás értelmezése és a helyi fejlesztést életre hívó folyamatok Prof.

Részletesebben

A NONPROFIT SZERVEZETEK

A NONPROFIT SZERVEZETEK A NONPROFIT SZERVEZETEK MINT SZOLGÁLTATÓK JELLEMZŐI MAGYARORSZÁGON Kinyik Margit I. Előzmények A SZOLGÁLTATÓI SZEREPKÖR HAGYOMÁNYAI A NONPROFIT SZEKTORBAN A szolgáltatói szerepkör megjelenése a nonprofi

Részletesebben

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG

PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG PROFESSZIONÁLIS OKTATÓI TEVÉKENYSÉG KIVÁLÓSÁG PROFIL 2011. június A kiváló szervezetek elérik és fenntartják azt a teljesítményt, mely megfelel a partnereik elvárásainak. Ennek a célnak sikeres elérése

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig Gazdaságtudományi Kar Eger, 2015. november 19. Tartalom Elemzési keretek: a helyi fejlesztés fogalma, feltételrendszere A magyarországi helyi fejlesztés

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Közösségi szemlélet és a fogyatékossággal élő emberek

Közösségi szemlélet és a fogyatékossággal élő emberek SZOCIÁLIS SZÖVETKEZETEK A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁSOK MEGSZERVEZÉSÉBEN - LEHETŐSÉGEK ÉS TAPASZTALATOK Közösségi szemlélet és a fogyatékossággal élő emberek Laki Ildikó Ph.D Budapest, 2016. január 15. AZ ELŐADÁS

Részletesebben

A civilek szerepe a szociális innovációban

A civilek szerepe a szociális innovációban A civilek szerepe a szociális innovációban Ki a civil, mi a civil? A civil társadalom: az állampolgárok szabad akaraton alapuló, tudatos, egyéni és közösségi cselekvései, melynek célja a társadalom egészének

Részletesebben

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02.

Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, október 02. Kormányzati CSR Prioritások és Cselekvési Terv Magyarországon Amit mérünk javulni fog MAF Konferencia, 2014. október 02. Tölgyes Gabriella Vezető főtanácsos, CSR koordinátor Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA Ministry of Employment and Labour Preparation for the Implementation of Community Initiative EQUAL 2004-2006 in Hungary EuropeAid/119520/D/SV/HU TASK 5. EQUAL TAPASZTALATÁTADÁSI / MAINSTREAMING STRATÉGIA

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN

CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM CIVIL ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS KISTÉRSÉGI SZINTEN EGY MEGYEI SZINTŰ HELYZETFELTÁRÓ KUTATÁS TANULSÁGAI Bevezető Kinyik Margit Jelen tanulmány az önkormányzati és civil szektor kapcsolatára

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia

Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia Közösségi művelődés Közösségfejlesztés Magyarországon konferencia A közösségi tervezés lehetőségei a helyi társadalom- és gazdaságfejlesztésben Vázlat Ditzendy Károly Arisztid 1. Közösségi fejlesztés,

Részletesebben

A körvonalazódó K+F+I koncepció új hangsúlyai

A körvonalazódó K+F+I koncepció új hangsúlyai A körvonalazódó K+F+I koncepció új hangsúlyai Közös cél: a valódi innováció Dr. Nikodémus Antal főosztályvezető NGM Innovációs és K+F Főosztály Dunaharaszti, 2011.március 31. Az innovációs rendszer fogalmi

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK?

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? IFJÚSÁGÜGY=FIATAL+SZABADIDŐS KÖZEG +SZOLGÁLTATÁSALAPÚ KÖRNYEZET Fiatalok (NIS): intézményes felügyelet nélkül magáért felelősséget vállalótól; másokért is

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem

A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből. Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem A Nemzeti Vidékstratégia (2014-2020) hangsúlyai a vidéki népesség megélhetése, jövője szemszögéből Dr. G.Fekete Éva Miskolci Egyetem 1. A helyzet merre megy a világ? Természeti és társadalmi jellegű szűkösségek

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015. Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában 2014-2015 Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal FP7 támogatás szektoronként FP7 költségvetés tevékenységenkénti bontásban

Részletesebben

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából

Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Kozma Judit: A szociális szolgáltatások modernizációjának kérdései a szociális munka nézőpontjából Tanulmányomban a nemzetközi, elsősorban brit tapasztalatok alapján igyekszem a szociális szolgáltatások

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin 2015.06.17. 2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről 2015. Június 16. Kövy Katalin NORRIA Észak-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv

K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Innovatív Gyógyszerek Kutatására Irányuló Nemzeti Technológiai Platform P L A T F O R M N A P K F I Egészségipari Stratégiai Fehér Könyv Dr. Oberfrank Ferenc MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Részletesebben

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon

Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon BÍRÓ NAGY András Túl a magyar ugaron Az integrált vidékfejlesztés lehetôségei Magyarországon 2007. április Tartalom 1. VEZETÔI ÖSSZEFOGLALÓ 4 2. BEVEZETÉS 10 3. MIÉRT KELL FEJLESZTENI A VIDÉKET? 16 4.

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok

Ref # 1 A program neve: Kapacitásépítő támogatási program. Munkatársak Célcsoport száma 3 fő / ország Civil szervezetek és önkormányzat ok Ref # 1 Kapacitásépítő támogatási program az 5 950 000 USD 212 088 USD fő / önkormányzat ok Az 5.000 USD támogatással indított Kapacitásépítő támogatási program célja a demokrácia és civil társadalom eszményeinek

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac

Szociális gazdaság. Nyílt munkaerőpiac A szociális gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatás növelése szociális szövetkezeteken keresztűk Ruszkai Zsolt Magyar Munka Terv Közfoglalkoztatás Szociális gazdaság Nyílt munkaerőpiac 2 Szociális gazdaság

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE. Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal INTERREG EUROPE EUROPEAN REGIONAL DEVELOPMENT FUND INTERREG EUROPE Kelenné Török Lívia Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Smart Event Europe, date, 2014.12.09. place Debrecen 2. A program előkészítéstől

Részletesebben

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27.

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, 2011. október 27. Lunk Tamás - Wächter Balázs Vital Pro Kft Tartalom Stratégia gazdasági fenntarthatósága Szubjektív helyzetkép A strukturális

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI

AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI AZ ÍR VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI GYAKORLAT SIKERÉNEK TITKAI ÍRORSZÁG NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI TERV Fiatal, jól képzett munkaerő Szerencsés demográfiai összetétel Kiváló minőségű infrastruktúra Nyitott gazdaságpolitika

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

Innovatív TDM, a turizmus jövője? MÁHR Tivadar, Sárvár város önkormányzata

Innovatív TDM, a turizmus jövője? MÁHR Tivadar, Sárvár város önkormányzata Innovatív TDM, a turizmus jövője? MÁHR Tivadar, Sárvár város önkormányzata Tartalom 1. KUTATÁSI HÁTTÉR, A CÉL 2. ELMÉLETI KERETRENDSZER 3. MÓDSZER 4. EDDIGI EREDMÉNYEK 5. TOVÁBBI LÉPÉSEK Kutatási háttér,

Részletesebben

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21.

A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21. A MAGYAR TELEKOM FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIÁJÁNAK 2012. ÉVI EREDMÉNYEI XIV. FENNTARTHATÓSÁGI KEREKASZTAL - BESZÉLGETÉS 2013.06.21. FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA 2011-2015 FŐ CÉLKITŰZÉS, VÍZIÓ, MEGKÖZELÍTÉS

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület

Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület Nagykanizsai Civil Kerekasztal Egyesület A szervezet célja A Dél-Zalai civil szektor tevékenységének, érdekvédelmének, forrásteremtésének és környezetvédelmi,- karitatív akcióinak koordinálása. Térségfejlesztési

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben

A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben A könyvvizsgálat kihívásai a változó világgazdasági helyzetben Gion Gábor, Deloitte vezérigazgató Balatonalmádi, 2012. szeptember 6. Könyvvizsgálói szakma kilátásai A jelen és jövő kihívásai Az auditált

Részletesebben

A harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései

A harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései EURÓPAI BIZOTTSÁG EGÉSZSÉG- ÉS FOGYASZTÓÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Brüsszel, 2013. április 11. BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A harmadik pillérbe tartozó nyugdíjtermékek fogyasztóvédelmi kérdései KONZULTÁCIÓS

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

BUDAPESTI NYILATKOZAT

BUDAPESTI NYILATKOZAT BUDAPESTI NYILATKOZAT Az európai civil társadalom fejlesztése a közösségfejlesztés eszközeivel További információ: Garry Craig professzor Közösségfejlesztők Nemzetközi Egyesülete (IACD) e-mail: g.craig@hull.ac.uk

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése

a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a kazahsztáni nonprofit szervezetek fejlődése a politikai átmenet fényében Saule A. Zhankuliyeva A kazahsztáni politikai átalakulás egyik fontos tendenciája volt a civil társadalom kialakulása,illetveazintézményeineklétrehozásáhozésműködtetéséhezszükségesfeltételekmegteremtése.ésvicaversa,aciviltársadalomésintézményei,ígytöbbekközötta

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6.

Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. Őri István vezérigazgató Green Capital Zrt. 2010. május 6. A tanulmány az NFGM megbízásából készült Miért? (NFFT Jövőkereső) Mindezekre tekintettel halaszthatatlan, hogy a magyar társadalom körében széleskörű

Részletesebben

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -

Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi

Részletesebben

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra

INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK Uniós válasz a gazdasági válságra INTELLIGENS SZAKOSODÁSI STRATÉGIÁK. MEGHATÁROZÁS 2014. évi 1303 sz. EU Rendelet

Részletesebben

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06.

Gazdaságfejlesztés 2014-2020. Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ. Pécs, 2013.12.06. Gazdaságfejlesztés 2014-2020 Barta E. Gyula vezérigazgató MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Pécs, 2013.12.06. A bizalom megnyilvánul a megkeresésekben 80 000 74 000 76 000 70 000 Darabszámok 60 000

Részletesebben

egy európai összefogás Keretében Kidolgozott

egy európai összefogás Keretében Kidolgozott egy európai összefogás Keretében Kidolgozott Képzési program tapasztalatai Dr. Sivák József ariadne oktatás a tudástranszfer érdekében 1 AzEULeonardodaVinciTransferofInnovationprogramjakeretébenafranciaESCEM

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30.

Közlekedésbiztonsági célrendszer, célok, prioritások ismerete. Feladatok meghatározása. Intézményi szerep és fejlődés irányai 2010. 11. 30. A KTI az EU és a hazai közlekedéspolitika irányelveit követve a fenntartható fejlődés szempontjait figyelembe véve folyamatosan fejlődő, biztonságos és versenyképes közlekedési környezet kialakítását tekinti

Részletesebben

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés

Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Szociális párbeszéd a helyi és regionális önkormányzati ágazatban: áttekintés Az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával 2009. április TARTALOMJEGYZÉK 1) Bevezetés... 1 2) A szociális párbeszéd definíciója...

Részletesebben

A változások kényszere

A változások kényszere Péterfi Ferenc: A változások kényszere Milyen közösségi kihívások várnak a szakmánkra és a művelődési intézményekre, szervezetekre? peterfi@kkapcsolat.hu A változások természetéről - A változás állandósul;

Részletesebben

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Vállalkozzon sikeresen Ausztriában! 2013 október 7. Magyarország Bécsi Nagykövetsége

Vállalkozzon sikeresen Ausztriában! 2013 október 7. Magyarország Bécsi Nagykövetsége 2013 október 7. Magyarország Bécsi Nagykövetsége Dr. Klara Kotai-Szarka Management Consulting tevékenysége: - Kis- és középvállalatok Ausztriában történö vállalkozásával, határon átnyúló szolgáltatásával,

Részletesebben

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez

A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez A szolidáris és szociális gazdaság viszonyulása a város- és vidékfejlesztéshez Budapest, 2013.04.08. Dr. G. Fekete Éva A szolidáris gazdaság (SSE) háttere Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése

Részletesebben

SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz..

SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz.. A szociális gazdaság jelentősége Európában SZOCIÁLIS GAZDASÁG / SZOLIDÁRIS GAZDASÁG A szociális gazdaság, mint egy lehetséges válasz.. Európa az 1990 es években kudarcot vallott a növekedés és a foglalkoztatás

Részletesebben

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában

Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Társadalmi innovációk szerepe a perifériák visszailleszkedési folyamatában Varga Ágnes ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék doktorandusz A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben