a társadalmi vállalkozóké a jövő :

Átírás

1 a társadalmi vállalkozóké a jövő : társadalmi vállalkozás a brit nonprofit szakpolitikában, Dr. Paola Grenier bevezetés Ahhoz,hogymeggyőzőeklegyenek,azújembereknek(atársadalmivállalkozóknak) lekellvetkőzniükahagyományosjótevőkósdiképét,éslegalábbannyiraagilisnakés üzletiszemléletűnekkelllenniük,mintamennyirejótékonynak.atársadalmivállalkozókéajövő.(young,1997:20) Az1990-esévekmásodikfeleNagy-Britanniábankülönösentermékenytalajtbiztosította társadalmivállalkozás számára.ezazújszerűésenigmatikuskoncepcióminda politikairetorikára,mindaszakpolitikaijavaslatokrajelentőshatássalvolt.számos,balközépthink-tankáltalközreadottjelentéséspublikációfoglalkozottatémával,ezekaz intézményekégtekavágytól,hogygazdagítsákésalakítsákanewlabourgondolkodásátéspolitikáját(leadbeater,1997;thake&zadek,1997;brickell,2000).a társadalmi vállalkozásnak a brit politikai vitákba és kormányzati diskurzusba való beemelkedése szoroskapcsolatbanálltazújmunkáspárt1997.éviválasztásigyőzelmével.miniszterelnökkénttartottelsőbeszédébenajólétireformégetőtémájáróltonyblairakövetkezőketmondta: Támogatnifogjuktársadalmivállalkozókezreit azokatazembereket,akikatársadalmi problémákhoz ugyanolyan üzleti tevékenységeket és ötleteket asszociálnak, mintazüzletivállalkozókajólétmegteremtéséhez.(blair,1997) Civil Szemle 2013/1. 55

2 A harmadik úttal való kezdeti összemosódást követően a társadalmi vállalkozás egyértelműtöbbpártipolitikaitámogatástkapott.ahogyatársadalmivállalkozássalkapcsolatosérdeklődésnövekedett,úgykapottegyrenagyobbelismeréstmagaafogalom, amiforrásokat,politikaivitákatésmédiafigyelmetvonzott,ésszámos,a társadalmivállalkozókat támogatóújszervezetalapításáteredményezte(tayloretal,2000). Jelenírása társadalmivállalkozó általazangolközpolitikábanazelsőévtizedsorán megtett utat kutatja. Azt vizsgáljuk, hogy a társadalmi vállalkozás versengő koncepciói mikéntalakultakki,formálódtakésépültekbeabritnonprofitszakpolitikába. helyzetkép Az 1990-es évek közepe táján a társadalmi vállalkozás a thatcherizmus vállalkozói kultúrájától azújmunkáspárt-féle harmadikút felévaló,1980és2000közötttörtént elmozduláspolitikaikontextusábanjelentmeg.ezenbelülisathatcheralatttámogatott szabadpiaci önző értékektől a New Labour regnálását fémjelző piaci társadalmon belüli közösségi és a civil értékek felé való odafordulás légkörében (Slater & Tonkiss, 2002). A vállalkozóikultúra kifejezésaz1980-asévekbenjöttdivatba,ésa britkonzervatív kormány politikai gondolkodásának és gyakorlatának központi motívumaként jelent meg (Keat, 1991:1). A privatizációs politikai törekvéseknek köszönhetően a magánszektormintszervezetiformaprivilégiumokatélvezett,éssok,korábbanállamitulajdonú vállalatesetébenisazüzletilettakívánatosszervezetiforma(keat,1991:3).apolitikacsinálókelőnybenrészesítettékahatékonyságnövelését,valamintaközszolgáltatásokteljesítménymérés, professzionális menedzsment és piaci alapú versenyfolyamatok alkalmazásávaltörténőigazgatását:aszociálisszolgáltatásokatkezdtékkiszerződniamagán szektorba,azegészségügyiszolgáltatásokterénpedig kvázi-piacokat hoztaklétre.ráadásulajólétiszolgáltatásokellátottaihangsúlyozottanmintazállamisegélyektőlfüggő, vállalkozói énjük kifejeződésének lehetőségétől megfosztott személyek jelentek meg (Heelas,1991).A vállalkozás fogalmátteljesmértékbenéskizárólagosanamagánszektorral, a magántulajdonnal, az üzleti szervezeti struktúrákkal, a szabadpiaci versenyhez kapcsolódó értékkészlettel, valamint az individuális kezdeményezésekkel és a magánérdekkelazonosították(clarke&newman,1997;dugay,2000;carr,2000). Akonzervatívkormányzásezenidőszakaalatt( )megdöbbentővoltanonprofitszektorrairányulófigyelemáltalánosbizonytalanságaéshiánya(Kendall&Knapp, 2000;Prochaska,2004).Ennekmegfelelőenanonprofitszektorrainstrumentálisszemmeltekintettek,amagánszektorszámáranemvonzószociálisszolgáltatásokbiztosításánakegyikeszközeként.Politikaiterminológiávalszólvaanonprofitszektorttehátminta helyi szociális szolgáltatások kiszerződésének a helyi önkormányzatok mellett szóba jöhetőopciójáttartottákszámon(taylor,2003).1990és1995közöttanonprofitszektor egészénekbevétele38százalékkalemelkedett,ezenbelül64százalékkalnőttazállami forrásokbólszármazóbevételekaránya(kendall&knapp,2000). 56 Civil Szemle 2013/1.

3 Nemvoltilyenjósoraazonbanakisebbéslokálisközösségiszervezeteknek.Thatcher híreskijelentése,miszerint nincsolyan,hogytársadalom fémjelezteaszociálismegfontolásokhiányát,egybenapiacmellettielköteleződést.azakkoripolitikaérdeklődésének szempontjábólaközösségiszervezetek periferikusak voltak,különösenhakollektívtevékenységbőlnőttekki,hiszenazközvetlenülathatcherizmusindividualizmusánakellenképevolt(taylor,2003:28). Az1980-asévekvégéretehátaszegénységéskirekesztésegyrenyilvánvalóbbproblémáinakközösségialapúmegközelítéseimeglehetősenreménytelenhelyzetbekerültek.(Taylor,2003:4) Aközösségekszéttöredeztek,éssokkalinkábbazelégedetlenségmintaszolidaritás színhelyeivéváltak aközösségelveszett (Taylor,2003:3).Aszegénység,egyenlőtlenségésmunkanélküliségnövekvőszintjeaztjelentette,hogyegyrenőtta piacitársadalomból kirekesztettekszáma(slater&tonkiss,2002;taylor,2003).mivelahelyiközösségek elnyomva érezték magukat, zavargások és városi tüntetések törtek ki, amelyeket sokszoretnikaifeszültségeklobbantottaklángra 1 Adepriváltbelvárositerületek városmegújítás után kiáltottak ez általában a privát szféra által megvalósított piaci alapú stratégia megvalósítását jelentette, noha a helyi önkormányzat és a nonprofit szektor közreműködésével(imrie&thomas,1999:6). Az 1990-es évek elejére a Munkáspárt már több mint egy évtizede hatalmon kívül volt. Radikális változásokon ment keresztül mind belső ügyei, mind politikai imidzse tekintetében.amunkáspártszámáraahatalomfelévezetőútonvalójábanazvoltalegnagyobb kihívás, hogy bebizonyítsa vállalkozásbarát mivoltát, stabil gazdaságpolitikát mutassonföl,éselnyerjea City bizalmát.azüzletésavállalkozástehátközpontifogalom maradtanewlabour-retorikában,mindakezdeményezőjellegűvállalkozóikultúrafolytatásának,mindaközszolgáltatásokvállalkozóibbkarakterűvéformálásánakértelmében (dugay,2000;hendry,2004). Többsikeresvállalkozóravanszükségünk,nemkevesebbre.Ezeketazéletlehetőségeketazonbanmindenkinekmegkellkapnia.Olyantársadalmatakarunk,amelybenaz ambícióésaszolidaritáskézakézbenjártak,ésnemegymásellenségei aholaközszolgáltatásokatésazanyagijólétetegyarántnagyratartjuk. (AMunkáspártManifesztuma,1997) Az 1990-es évek közepére a konzervatív kormány csökkenő támogatottsága és a Munkáspártba vetett bizalom növekedése fontos változások lehetőségét jelentette sok társadalmi, közösségi ügyeken dolgozó ember számára. Ebben a kontextusban kezdett néhány magánszemély ötletelni a társadalmi vállalkozói lét, a társadalmi vállalkozás koncepciójához kapcsolódva. Ezek az emberek nem a kormányzat alá tartoztak, thinktankvagynonprofitintézményekben,szövetkezetiirodákbandolgoztak,ésapolitikaiés szakpolitikaiváltozásokértemeltekszót.nyíltanésérthetőenbeszéltek,sokrétűtapasztalataikvoltak,éssokesetbenszemélyeskapcsolatokfűztékőketamunkáspártvezetőihez. 2 Feltettszándékukvolt,hogyhatástgyakoroljanakajövőbenikormányzatipolitikára, és törekvéseik fókuszában a közpolitika és a társadalmi közti kötelék megújítása állt. Többen közülük társadalmi vállalkozónak titulálták önmagukat. Egyre jobban érdekelte Civil Szemle 2013/1. 57

4 őketatársadalmivállalkozásmeglehetősenhomályosideája,valamintaz,hogyezmiként transzformálódhatpolitikaikezdeményezésekkéésszervezetitevékenységekké.mintpotenciális politikaivállalkozók,valamennyienjóhelyenvoltakapolitikacsinálásfolyamatánakbefolyásolására,amikormegtörténtakormányváltás. 1997óta,illetveaválasztásokatmegelőzőévekbennemigenvoltolyanszámontartott think-tank és egyáltalán nem volt olyan munkáspárti kötődésű think-tank, amely ne foglalkozott volna a társadalmi vállalkozók és társadalmi vállalkozások témájával:azokkalazemberekkelésszervezetekkel,amelyekbeöltikazállamitulajdonú vállalatok és szervezetek, valamint a tradicionális magánszektor, a forprofit modell köztiűrt(timmins,2001). TizennyolcévikonzervatívkormányzásutánaMunkáspárt1997.éviföldindulásszerű választási győzelmét a jövőbeni változásokra tekintő hurráoptimizmus kísérte. Miként Thatchermegvoltgyőződvearról,hogyabritemberekeredendőenvállalkozószellemét aszocializmuslerombolta,anewlabourúgyvélte,hogyabritekalapvetőenciviltermészetétaneoliberalizmuserodálta.amunkáspártaztígérte,hogyösszebékítiagazdasági prosperitás és a társadalmi kohézió egymással versengő prioritási szempontjait, egy új, általuk harmadikútként tituláltpragmatizmuszászlajaalatt. a társadalmi vállalkozás versengő elméletei AzÚjMunkáspártikormány1997.évimegválasztásafordulópontotjelentettatársadalmi vállalkozás történetében. Hirtelen slágertéma lett, és magára vonta a Főnök figyelmét(white, 1999:17). A társadalmi vállalkozás és a társadalmi vállalkozók gyorsan azújpolitikaiszótárrészévéváltak(sutherland,2001;daniel,1998). Társadalmivállalkozókezreitfogjuktámogatni olyanembereket,akikatársadalmi problémák kezeléséhez ugyanolyan kezdeményezéseket és ötleteket asszociálnak, mintazüzletivállalkozókajólétmegtereméséhez.(blair,1997) A társadalmi vállalkozás oly magától értetődően szimpatikus koncepció volt az Új Munkáspárt számára, hogy relevanciáját nemigen kérdőjelezték meg, a fogalmat könynyedénésinkonzisztensmódonhasználták,sokkalinkábba harmadikút jelzéseként, illetve a thatcherizmus öncélú vállalkozói szemléletéből való kitörést szolgáló retorikai eszközként,mintsemkonkrétpolitikaikezdeményezésként. haa társadalmivállalkozás koncepciójanemlétezne,tonyblairfeltaláltavolna. (Taggert,2002) AtársadalmivállalkozáshamarosanazÚjMunkáspártembereinekésholdudvarának állandótémájávávált(leadbeater,1997;mulgan,1997). Miközbenatársadalmivállalkozásirántiérdeklődésésatámogatásáravalótörekvés teljesenegyértelműnektűnt,az,hogyezafogalompontosanmitisjelent,messzenem voltvilágos.aválasztásokkínáltalehetőségetésa szociális témákrairányulóújpolitikai érdeklődéstatársadalmivállalkozástámogatóiközülsokanlelkesenfogadták.atársadal- mivállalkozászászlóvivőiszámárakétprioritáslétezett.azegyik:akormányzatigondol- 58 Civil Szemle 2013/1.

5 kodás és politika befolyásolása; a másik: források teremtése annak érdekében, hogy megvalósítsák a társadalmi vállalkozók támogatására irányuló saját ötleteiket, illetve új szervezetekethozzanaklétre.mindkettőhözatársadalmivállalkozáselméleténekmagasabbszintűlegitimációjáravoltszükség;azországboldogulásábanvalópotenciálisszerepét,ahhozvalóhozzájárulásátvilágosabbanésmeggyőzőbbenkellettdefiniálni. Mintajólidőzítettelméletekesetébenazlenniszokott,az1990-esévekbenatársadalmi vállalkozásnak is számos, meglehetősen különböző verziója kezdett kialakulni egymással párhuzamosan. Valamennyi a szociális megfontolások és az üzleti típusú hatékonyságés vállalkozás erőteljesenharmadikutaskombinációjavolt.mindegyikközponti szereplőként számolt a nonprofit szervezetekkel. Más tekintetben ugyanakkor a különböző konceptualizációk jellemzői és következtetései meglehetősen eltértek egymástól.háromolyanpárhuzamoselméletiirányfejlődöttki,amelyekvégülmegalapozták a társadalmi vállalkozás koncepciójának a brit nonprofit szakpolitikába való beépülését. Ittafogalomértelmezéséneknégyváltozatátmutatjukbe:atársadalmivállalkozásmint I. társadalmi innováció, II. közösségi cselekvés, III. szociális vállalkozás, valamint IV. professzionalizáció. i. társadalmi innováció CharlesLeadbeater Atársadalmivállalkozásszületése c.kötetét1997-benpublikálta az Új Munkáspárt akkori kedvenc think-tank-je, a Demos. Nagy Britanniában ez vált a legismertebbésleggyakrabbanhivatkozottművéatársadalmivállalkozásthirdetőpublikációkközül,apolitikaidiskurzusrapedigrendkívülerőshatástgyakorolt,nohakésőbb semmilyenkonkrétpolitikaicselevésnemnőttkibelőle. Leadbeater(1997)atársadalmivállalkozókinnovátoriszerepéthangsúlyozta.Őkazok, akikanonprofitszektorlegelsőfrontjain,alegmostohábbkörülményekközöttisrendszerszerűtársadalmiváltozásokatérnekel. Társadalmivállalkozókvezetikazinnovációtanonprofitszektorlegdinamikusabbterületeinvalamintaközszféravégein,sokesetbenamagánszektorbanműködőpartnereksegítségével.Gyakranhasználnaküzletimódszereketannakérdekben,hogyúj megoldásokat találjanak olyan problémákra mint például a hajléktalanság, a kábítószer-függőség vagy a munkanélküliség. Kihasználatlan erőforrások főként ingatlanok és humánerő felhasználásával innovatív szolgáltatásokat hoznak létre, hogy kielégítsékaközszféraésapiacáltalelhanyagoltszociálisszükségleteket. CharlesLeadbeater Atársadalmivállalkozásszületése c.kötetének hátsóborítója,demos,1997. Ahangsúlyazegyénitársadalmivállalkozók,azújévszázadújfajtakarizmatikushőseinek,majdhogynemvarázslatosképességeinvolt.AkialakultképsoktekintetbenemlékeztetettazamerikaiszékhelyűAshokaAlapítványáltalafejlődőországokbantámogatottheroikusfigurákra,éskésőbbeztvetteáta(szinténamerikai)SkollAlapítvány,valamintasvájciszékhelyűSchwabAlapítványis. Civil Szemle 2013/1. 59

6 Azeffélefigurákérdekespéldakéntbukkantakfelaminiszterekbeszédeibenéssikertörténetkéntatömegmédiában,azonbanakonkrétpolitikacsinálásszintjénkevéshatásukvolt.Ezkétokbóleredt.Előszörisapolitikaiforgatókönyvektöbbnyirea reformra ésa modernizációra,nempedigegyradikálisátalakulásravoltakkihegyezve,atársadalmi vállalkozás karizmatikus formáit támogató hangok pedig ellentétben álltak a dominánspolitikaiforgatókönyvvel.másrészta(rendkívülegyénikéntéskiszámíthatatlanként jellemzett) karizmatikus hősi figurákat, akik készek szembeszállni a fennálló intézményi hierarchiával,nemlettvolnakönnyűastrukturáltésrendszerszerűállamiprogramokhoz igazítani. ii. Közösségi cselekvés AtársadalmivállalkozókegyújfajtájánaksegítségévelNagy-Britannianéhányleghátrányosabbhelyzetűszomszédságánakmegváltozottasorsa (Cooper,1995:11) Atársadalmivállalkozó,mintközösségiembersoktekintetbenazelsőpillanattólrelevánsfiguravoltabritpolitikaielitszámára.Tulajdonképpenszintevalamennyi,akezdeti időkben a brit társadalmi vállalkozókról publikált anyag közösségi környezetbe helyezte őket (Atkinson, 1994; Thake, 1995; Gibson, 1996; Thake and Zadek, 1997; Zadek and Thake,1997;Atkinson,2000;Brickell,2000;McGillivray,Conaty,&Wadhams,2000;Pike, 2003).MégLeadbeater1997-benmegjelentbefolyásosköteteisközösségiszintenaktív emberekkéntmutattabehőstársadalmivállalkozóit. atársadalmivállalkozásmozgalomegyiklegfőbbhajtóerejeahelyiújjáéledésreés megújulásrairányulóelkötelezettség.(moore,2002:3) 1997 és 2000 között a társadalmi vállalkozások támogatására számos szakpolitikát dolgoztak ki, és a társadalmi vállalkozás a politika határvidékén tengődő extravagáns ideából a közösséget a szegénységről és társadalmi kirekesztésről szóló viták középpontjábahelyezőpolitikaiközbeszédrészévévált.kétfőszakpolitikaicélrajzolódottki:a) a helyi közösségekben aktív egyéneket célzó kisléptékű támogatási alapok létrehozása; valamint b) a társadalmi vállalkozás beépítése az Egyesült Királyság legszegényebb és legdepriváltabbterületeinekújjáélesztéséreirányulónagyobbívűkezdeményezésekbe. 1997előttadepriváltközösségekbenaktív, öntevékeny állampolgárokatkismértékűszemélyestámogatássalösztönzőkísérletimegközelítésúttörőjeascarmantrust,egy nagy presztízsű országos hatókörű közösségfejlesztő szervezet volt, melyet az 1980-as évek zavargásai eredményeként hoztak létre. A sikeres lobbizás eredményeként ezt a szemléletmódotakormányátvetteéstovábbterjesztetteaz1996-ban,200milliófonttal létrehozottmilleniumawardsscheme,az1999-benazoktatásiésképzésiminisztérium által, 3 millió fontos éves költségvetéssel elindított Community Champions Fund, a hároméves periódusra 50 millió dolláros költségvetéssel rendelkező Community Chests, valamint a Community Development Venture Fund elnevezésű kezdeményezéseken keresztül.2000-ben100milliófontosalappalindultaunltdazangliábanéswalesben tevékenykedőgrassrootstársadalmivállalkozóktámogatására. 60 Civil Szemle 2013/1.

7 Küldetésünk az, hogy közelebb lépjünk, és felszabadítsuk a közösségek újjáéledésénekhajtóerejétadószemélyekenergiáit.ezeketazembereketmitársadalmivállalkozóknaknevezzük.(unltdpowerpointelőadás,2000: 2.dia) A UnLtd 2003-ban kezdte meg társadalmi vállalkozókat támogató működését, és 2009-igtöbb,mint7000egyénneknyújtotttámogatást.Atársadalmivállalkozóktámogatása részévé vált a brit közösségfejlesztési szakpolitikai gyakorlatnak, noha az egyéneknek nyújtott kismértékű támogatások formájában pusztán szervezeti politika volt, a politikaigondolkodásfősodrábancsakkiegészítőjellegűszerepetkapott. Azok a törekvések, amelyek arra irányultak, hogy a társadalmi vállalkozás központi tényezővé váljon a városmegújítási politikában, messze nem voltak ilyen sikeresek. A társadalmi vállalkozókról számos szakpolitikai dokumentum tett említést, azonban kevés,atársadalmivállalkozásokatösztönzőjavaslatszületett,ésezekishomályosakvoltak,ésáltalábannemneveztékmegafinanszírozásforrását.semkomolyabbpolitikaielmozdulást, sem a társadalmi vállalkozókat segítő komplex infrastruktúra létrehozását nem érték el. Összességében tehát a társadalmi vállalkozás ügye a helyi közösségekre irányulószakpolitikábankorlátozottelmozdulásteredményezett. NégyévvelTonyBlairlélegzetelállítónyilatkozatautánatársadalmivállalkozásatársadalompolitikai tájkép stabil elemévé vált, nem volt azonban döntő befolyása a közszolgáltatásokbiztosításánkeresztülmegvalósulómainstreamszociálpolitikára,méga városmegújításterénsem.(bentley,2001:23) iii. szociális vállalkozás Apolitikacsinálókközöttalegnagyobbfigyelmetaszociálisvállalkozásokbanrejlőlehetőségek és az újszerű, hibrid szervezeteket működtető társadalmi vállalkozók vívták ki.atársadalmivállalkozáslegtöbbetidézett,ésasocialenterpriselondon(sel),valamint a Social Enterprise Coalition (SEC) által is elfogadott definícióját a kormány adta közre. Elsősorbantársadalmicélokkalrendelkezővállalkozás,amelytöbbletbevételeitfőként ecélmegvalósításaérdekébenreinvesztáljaavállalkozásbavagyahelyiközösségbe, ésnemarészvényesekéstulajdonosokprofitjánakmaximalizálásáratörekszik. (DTI,SocialEnterprise:AStrategyforSuccess,2002:7) Atársadalmivállalkozásbritpolitikábanvalómegjelenésénekszámoselőzményevolt mindnagy-britanniában,mindnemzetköziszinten.az1980-asévekbenazegyesültkirályságbanaszövetkezetjellegűszervezetekésazönsegítőtársaságokpartvonalraszorultak. Az 1980-as években, az önsegítő lakásszövetkezetek kölcsönösségi jellegének visszaszorulása miatt több nagy jelentőségű szociális orientációjú vállalkozás is eltűnt a britpalettáról.aszövetkezetimozgalomkulcsszereplőikerestékaszövetkezetekésönsegítő szervezetek megújításának és átalakításának útjait, illetve annak lehetőségét, hogyvisszaszerezzékakicsi,debefolyásosszektorkorábbipozícióit.aközösségfejlesztésteréndolgozószakemberekkörébennövekvőérdeklődésmutatkozotta közösségi Civil Szemle 2013/1. 61

8 vállalkozások irányábanis(teasdale,2006).a társadalmivállalkozás britinterpretációjánakemekoraiidőszakábananonprofitszektorralvalókapcsolatmeglehetősenkorlátozottvolt. Ezzel ellentétben az Egyesült Államokban és a kontinensen a társadalmi vállalkozás definíciójábanésavelekapcsolatosfejleményekbenanonprofitszektorközpontiszerepetkapott.azusa-banatársadalmivállalkozásleginkábbanonprofitszervezetekanyagi függetlenedésének fenntarthatóbbá és önállóbbá válásának útját jelentette (Skloot, 2000; Boschee, 1995). A hangsúly a támogatásfüggőség kultúrájától való elmozdulásonésakormányzatiforrásoktóléskapcsolatoktólvalótúlzottfüggésvisszaszorításánvolt. Nyugat-Európábanahangsúlyaszociálisgazdaságraésaszociálisvállalkozásoknaka foglalkoztatásbanésamunkaerő-piaciintegrációbanbetöltöttszerepéreesett.aszociális gazdaság Nagy-Britannia számára új fogalom volt, egy olyan küzdőtér, amely összehozta a nonprofit szektort, a szövetkezeteket és a munkásszervezeteket. Ebből a perspektívábólatársadalmivállalkozásramintaszociálisgazdaságbanésajólétiellátásokterénvégbemenőalapvetőváltozásokattükröző,ésanonprofitésszövetkezetiszervezetek új formáiban megnyilvánuló paradigmaváltásra tekintettek (Defourny, 2001, 2003). Gyökereianonprofitszektorba,aszövetkezeimozgalomba,amunkásokszervezeteibe,a szakszervezetekbe nyúltak vissza, és a demokrácia újjáélesztéséhez kapcsolódott (Favreau,2000) után az érdeklődés hullámai megjelentek a minisztériumokban is, és úgy tűnt, ezazérdeklődésnaprólnapranő.2001-benakereskedelmiésipariminisztériumonbelül akiskereskedelmirészlegrészekéntfelálltatársadalmivállalkozásügyeköz- ésreferenciapontjánakszánttársadalmivállalkozásiiroda(seu).barbaraphillips,aseuvezetőjea TheObserver-benakövetkezőketmondta Sokminiszterszámára[atársadalmivállalkozás]nyerőrecept:üzletimegoldásoktársadalmiproblémákra.(Phillips,2003) A társadalmi vállalkozással kapcsolatos szakpolitika és politikai lelkesedés egyre nagyobblendületetkapott.azalehetőség,hogyatársadalmivállalkozásügyeújpénzügyi forrásokbevonásával,illetveújműködésimódokbevezetésével,potenciálisanhozzájárulhatanonprofitszektorműködéséhez,felkeltetteakabinetirodaésapénzügyminisztériumérdeklődését.érdeklődésükéspolitikaijavaslataiknyomán2004-benújszabályozás lépettéletbe,újjogiformaszületett:aközösségiérdekűvállalat,amelyettehát2005óta választhatnakatársadalmivállalkozószervezetek. Atársadalmivállalkozástegyretöbbpolitikaikérdésbentekintettékrelevánstényezőnek, és egyre több minisztérium foglalkozott a témával, elsősorban: a Kereskedelmi és IpariMinisztérium(DTI);aPénzügyminisztérium;aKabinetIroda;aBelügyminisztérium;az EgészségügyiMinisztérium(DoH);valamintaKörnyezetvédelmi,ÉlelmiszerügyiésVidékfejlesztésiMinisztérium(Defra). 62 Civil Szemle 2013/1.

9 Egyértelmű,hogynincsegyetlenolyankormányzatihivatalvagymásérintett,amely ne értene egyet azzal, hogy a társadalmi vállalkozásnak fontos szerepe van a politikai gyakorlatban(henryetal,2006:iv) ban társadalmi vállalkozást tartottak nyilván az Egyesült Királyságban (Social Enterprise Action Plan, 2006). A kialakult kép szerint ez egy gyorsan növekedő, életerős,diverzésmagabiztosszektor.egymásik,jóvalkevesebbetidézettadatazonban mindössze retetteaszociálisvállalkozásokszámát(Henryetal,2006).Ésegyévvelkésőbb,2007-benaSocialEnterpriseLondonnakkörülbelül400tagjavolt,nohaLondonról általában az a hír járta, hogy itt a legmagasabb a társadalmi vállalkozások koncentrációja.erendkívüleltérőszámokbóllevonhatóegyikkövetkeztetésaz,hogyahétköznapivalóságbanatársadalmivállalkozószervezetekszámaésavállalkozóitevékenységszintjejóvalalacsonyabbazadatokáltalsugalltnál. azészleltnövekedésrészbenannakvoltköszönhető,hogymárműködőnonprofit ésközösségiszervezetekszociálisvállalkozáskéntdefiniáltákésszerveztékújjáönmagukat,anélkül,hogyennekkülönösebbvagybármilyenhatásalettvolnaatevékenységükre.(henryetal,2006:7) Sokakszemébenatársadalmivállalkozásnemtöbb,mintakormányzatáltaltámogatott trendi mozgalom.(seanor&meaton,2007:94 95) A társadalmi vállalkozással kapcsolatban megnyilvánuló érdeklődés azonban nem csakazinnovációrólvagyazújtársadalmiszervezetiformákbevezetésérőlszólt,hanem egykulturáliselmozdulásrólis.acélazvolt,hogytámogassáka vállalkozóikultúra kiterjesztésétahátrányoshelyzetűközösségekreis A brit kormány élen járt Európában a vállalkozói kultúra terjesztésére irányuló erőfeszítések,illetveannakfeltárásaterén,hogyavállalkozókedvmikéntstimulálható hátrányos helyzetű területeken, illetve bizonyos, a vállalkozások területén alulreprezentáltcsoportok,példáulanőkésegyesetnikaikisebbségekkörében.avállalkozói szellemfellendítésehosszúideje,az1980-asévekóta,feladataakereskedelmiésipari Minisztériumnak. E kezdeti kezdeményezésekben mondhatni kötelező volt a hátrányoshelyzetűterületekvagyspeciáliscélcsoportok,pl.anőkfókuszpontbahelyezése. (Ramsden,2005:42) Továbbá,nohakezdetbenatársadalmivállalkozásintézményétésatársadalmivállalkozóiszellemetapolitikaiköztudaterősenazújmunkáspártikormányhozésa harmadikúthoz kapcsolta,2005-remindkettőegyértelműenátlépteapártpolitikaihatárokat (Economist,2005:71 72). Úgytűnt,apolitikaitámogatásésaszakpolitikaielköteleződésszintjebiztossáteszia társadalmi vállalkozás jövőjét. A társadalmi vállalkozások azonban nem illettek bele oly természetesmódonazangolnonprofitszektorba,mintahogyaztapolitikacsinálókszerették volna. Ennek eredményeként a lelkesültség és a reménykedés mellett bizonyos visszafogottság,meglehetőszűrzavarésazújnyelvezethezakoncepcióirántivalódielköteleződéstnélkülözőalkalmazkodásisérzékelhetővolt. Civil Szemle 2013/1. 63

10 iv. szervezeti professzionalizmus Azangolkontextusbanatársadalmivállalkozásta lassú,amatőr,alulfinanszírozottés azújötletekkelszembenrelatíveellenálló nonprofitszektorreformjáhoznélkülözhetetlentényezőnektekintették(leadbeater,1997:50).ebbenamegközelítésbenatársadalmi vállalkozásmintabritnonprofitszektortmodernizálóerőtűntfel,amelyelhozzaaváltozás lendületét, a nonprofit tevékenységek új formáit és a professzionalizmus kezdetét, ami majd a szektor mainstream szociális szolgáltatói szerepének további kiterjedéséhez vezet. A [nonprofit] szektorban dolgozóknak másképpen kell gondolkodniuk, ha úgy tetszik, vállalkozóibb módon; nem feltétlenül társadalmi vállalkozókként, hanem általánosabbértelemben,azőmegközelítéseikszerint. (Kormányzatiszakpolitikaitisztviselővelkészítettinterjú) MindezekellenéreaGeoffMulgan(2006)általatársadalmivállalkozástösztönzőkormányzati politikai kezdeményezésekről készített mérlegben kevés olyan tény szerepelt, amikifejezettenatársadalmivállalkozásfogalmávalvoltazonosítható.valójábanazemlítettszakpolitikaiintézkedésekmindegyikeakormányazontörekvésétszolgálta,hogya nonprofit szektort nagyobb szerephez jutassa a szociálpolitikában (Kendall & Knapp, 2000),ezértaszektorfinanszírozásátgyorsanésjelentősmértékbenemelte,ideértveaz önkéntesség promócióját, a szervezeti kapacitásfejlesztést, valamint az adományozási kedv támogatását és növelését is. A nonprofit szektorra mint a társadalmi jólét terén születőújötletekkritikusforrásáratekintettek,illetvemintrészvételifórumra,amelynek keretébenazemberek,elsősorbanönkéntesként,elköteleződnek,ésközreműködésükkel megújítják a polgári kultúrát és a helyi demokráciát (Private Action, Public Benefit, 2002).Epolitikaibeavatkozásokegyikéneksemvoltszükségeatársadalmivállalkozáselméletére,vagyatársadalmivállalkozókattámogatószakpolitikákkülönkészletére. 1997és2008közöttAngliábana társadalmivállalkozás alapvetőfontosságúterülettévált,éskétformábanjelentmeg.egyrésztaztatöbbezerembertjelentette,akiket a társadalmi vállalkozó címkével láttak el és ekként támogattak, és akik viszonylag kis léptékű helyi társadalmi tevékenységeket végeztek. A társadalmi vállalkozás ebben a formában a közösségről és közösségfejlesztésről szólt, az egyének megszólításának, ugyanakkora közösségicselekvéshez valóelköteleződésmegőrzésénekmódszerevolt. Atársadalmivállalkozásemeformájanembefolyásoltaérdembenanonprofitszektort vagyszakpolitikát,inkábbaközösségfejlesztésegyspeciálismegközelítésevolt,amelyet mindösszenéhányszervezetalkalmazott. A társadalmivállalkozóilét minta társadalmivállalkozás másikformájaugyanakkor szélesebb körben hatott. A társadalmi vállalkozás egy olyan új szervezeti modell megteremtésérőlisszólt,amelyjólilleszkedikaközszolgáltatásokkiszerződésénekrendszerébe,amelybenüzletijellegűvezetésigyakorlatvalósulmeg,ésakormányzattól,illetve adományoktólfüggetlenforrásokbólisképesbevételtésbefektetéseketgenerálni.ezen túlmenőenanonprofitszervezeteknekegyvállalkozóibbkultúrafelévalóelmozdulásátis jelentettemindadepriváltközösségekkörében,mindaközszolgáltatásokbiztosításate- 64 Civil Szemle 2013/1.

11 rén.atársadalmivállalkozástvalahovaamagán- ésanonprofitszektorközéhelyezték,a politikai szempontból azonban inkább a nonprofit szektor részének tűnt ra számos szakpolitikai intézkedést vezettek be, a társadalmi vállalkozás azonban továbbra is inkábbideaéspolitikaifókuszpont,semmintgyakorlatvolt. összegző gondolatok Megállapításaink arra utalnak, hogy kapcsolódási hiány van a társadalmi vállalkozás ügyemelletttettfantasztikusmegnyilatkozásokésannakabritpolitikábanvalómegjelenéseközött.amikor1997-benazújmunkáspárthatalomrakerült,atársadalmivállalkozásújszerűelképzelésvolt,amelyazújpolitikairealitástfémjelezte.kezdetbenavonatkozó politikai beavatkozások nem alkottak koherens, rendszerszerű és megvalósítható politikaiforgatókönyvet.atársadalmivállalkozásugyanakkornemvoltsemüresretorika, semelbukottpolitikaikezdeményezés. Atársadalmivállalkozókirántmegnyilvánulóérdeklődésleginkábbalehetőségekformálásában segítette mind a gyakorlati szakembereket, mind a politikai döntéshozókat. A társadalmi vállalkozás kinyilatkoztatott magyarázatai és céljai sokkal inkább teret nyitottak,nempedigkonkrétszándékokatvagycselekvésiirányokathatároztakmeg.atársadalmi vállalkozás újszerű terminológiája visszhangot keltett, és áthatotta a kor szellemét;számosszereplőtvonzott,mikéntaztkutatásunkegyikválaszadójamondta, energiát ésizgalmatkeltett.újfajtanyelvezetet,legitimitástésújprofiltadottazembereknek ésügyeknek,különösenanonprofit,aközösségiésszövetkezetiágazatban,amelyeka kormányzati politikában sok éven át a partvonalon árválkodtak. Eszköz volt arra, hogy néhány,anonprofitésközösségiszektorbandolgozóembernagyobbhatástgyakoroljon aszakpolitikára,illetveközösnyelvetadott,melyneksegítségévelkapcsolatotlehetettlétesíteniamagánszektorfelé.azok,akikaszakpolitikaibefolyásésaforrásteremtéslehetőségeitkeresték,politikaiarculatotkaptakazáltal,hogymegkülönböztettékmagukata hagyományos megközelítésektől, ugyanakkor igazodtak a domináns politikai párbeszédhez, és a maguk képére igazították azt annak érdekében, hogy bennfentesnek és relevánsnaktűnjenek. Atársadalmivállalkozásügyeegyrésztalegitimitásárólszólónyilvánospárbeszédtől, apolitikaivitábanelfoglalthelyétőlfüggött.agyakorlatbana társadalmivállalkozók elsősorbanközösségiszinten,segítőszervezetekkéntműködtek,ésfőcéljukazvolt,hogy ahhozasokezernyihelyiemberhezirányítsákatámogatásokatésafigyelmet,akikszociálisproblémákazonosításaéskezeléseérdekébentevékenykedtek,többnyireközösségi ésnonprofitszervezetekenkeresztül.akormánytörekedettarra,hogymegtaláljaahelyi kezdeményezések támogatásának lehetőségét azokon a deprivált területeken, ahol ő magarendrepróbálkozott,éselbukottagazdaságiéstársadalmiprosperitásmegteremtéseterén.azegyénitársadalmivállalkozókhozirányítottkisléptékű,helyicélútámogatásennekegyikeszközevolt.azegyénekszámáranyújtottkismértékűtámogatásokúj formájalehetővétetteakormányzatszámára,hogyközpontistruktúrákfelállításanélkül Civil Szemle 2013/1. 65

12 támogassanakgrassrootstevékenységeket.ígyatevékenységekésemberekszélesskálájajutottsegítségheztársadalmivállalkozásokonkeresztül.ebbenazértelembenatársadalmi vállalkozást a lokalitás partikularizmusára adott állami válasz univerzalista tendenciájamegnyilvánulásánaktekinthetjük. Másfelőlatársadalmivállalkozásvalójábannemfértösszeaközösségfogalmaival,hiszenazegyéni,nempedigaközösségicselekvésgondolatánalapult.A szociális világba behoztaamenedzsmentésazüzletnyelvezetét,ésaszociálisjólétbiztosításáhozképest előnyben részesítette az üzleti koncepciók, gyakorlatok és megközelítések használatát. Ebbenazértelembenatársadalmivállalkozásaszociálisjólétiküzdőtér vállalkozósításának egyikeszközevolt,athatcherizmusalattjólismert vállalkozóikultúra nonprofités közösségi szektorra való kiterjesztésének egy módja. A társadalmi vállalkozás elmélete keretetbiztosítottegykedélyesdiskurzusnak,melyneksoránapolitikusokéspolitikacsinálók a szociális szükségletek kielégítése terén kihangsúlyozhatták a piaci szempontok erőteljesebbalkalmazásátszorgalmazópolitikaiprioritásokat. irodalom Atkinson,Dick(1994):TheCommonSenseofCommunity. London:Demos. Atkinson,Dick(2000):UrbanRenaissance:AstrategyforNeighbourhoodRenewalandtheWelfareSociety. Brewin Books. Bentley, Tom (2001): Unpublished report. Creative Tension? Social entrepreneurs, public policy and the new social economy. Demos,September. Blair, Tony (1997): Speech given by the Prime Minister at the Aylesbury Estate, Southwark, Monday 2 June Availablefrom: Boschee,Jerr(1995):SocialEntrepreneurship.AcrosstheBoard, 32(3), Brickell,Paul(2000):Peoplebeforestructures:engagingcommunitiesinregeneration. London:Demos. Brown, Gordon (2003): A Modern Agenda for Prosperity and Social Reform. Speech by the Chancellor of the ExchequertotheSocialMarketFoundation,CassBusinessSchool,London,3February. Carr,Patricia(2000):TheAgeofEnterprise theemergenceandevolutionofentrepreneurialmanagement. Ireland: BlackhallPublishing. Clarke,John&Newman,Janet(1997):TheManagerialState:Power,PoliticsandIdeologyintheRemakingofSocial Welfare. London:Sage. Cooper,Glenda(1995): Cities revitalised bynewbreedofentrepreneurs.theindependent,26october,11. Daniel,Caroline(1998): TheconciseNewLabourspeak. NewStatesman. Vol.127(4383),28,1May. Defourny,Jacques(2001): Introduction.Fromthirdsectortosocialenterprise.In:CarloBorzaga&JacquesDefourny (Eds.):TheEmergenceofSocialEnterprise. London:Routledge. Defourny,Jacques(2003):Anewentrepreneurshipinthesocialeconomy. Availablefrom: dugay,paul(2000):enterpriseanditsfutures:aresponsetofournierandgrey.organization.vol.7(1), Favreau,Louis(2000): Thesocialeconomyandglobalisation:anoverview.In:JacquesDefourny,PatrickDeveltere& Benedicte Foneneau (Eds.): Social Economy North and South. Belgium: Katholieke Universiteit Leuven and UniversitedeLiege. Gibson,Tony(1996):ThePowerinOurHands.Neighbourhoodbasedworldshaking. London:JonCarpenterPublishing. Heelas,Paul(1991): ReformingtheSelf.In:R.KeatandN.Abercrombie(Eds.):EnterpriseCulture. London:Routledge Civil Szemle 2013/1.

13 Hendry,John(2004):Culturalconfusionsofenterpriseandthemythofthebureaucratizedentrepreneur.Entrepreneurship andinnovation,february, Henry,Nick,Medhurst,James&Lyttle,James(2006):ReviewoftheSocialEnterpriseStrategy.SmallBusinessService. AFullReportsubmittedbyGHK.JobNo.J1837. Imrie,Rob&Thomas,Huw(1999):BritishUrbanPolicy:AnEvaluationoftheUrbanDevelopmentCorporations. London:Sage. Keat,R.(1991): Introduction.In:R.Keat&N.Abercrombie(Eds.):EnterpriseCulture. London:Routledge. Kendall, Jeremy & Knapp, Martin (2000): The third sector and welfare state modernisation: Inputs, activities and comparativeperformance.civilsocietyworkingpaper14. CentreforCivilSociety,LondonSchoolofEconomics. LabourPartyManifesto(1997):Availablefrom: labour-manifesto.shtml.[accessedon5march2007]. Leadbeater,Charles(1997):Theriseofthesocialentrepreneur. London:Demos. McGillivray,AlexConaty,PatandWadhams,Chris(2000):Lowflyingheroes.Micro-socialenterprisebelowtheradar screen. London:NewEconomicsFoundation. Moore,Henrietta(2002):BuildingtheSocialEconomy.Availablefrom: on23sept2004]. Mulgan,Geoff(1997): Onthebrinkofarealsociety. TheGuardian,FeaturesPage,1February,19. Mulgan,Geoff(2006): CultivatingtheOtherInvisibleHandofSocialEntrepreneurship:ComparativeAdvantage,Public Policy, and Future Research Priorities. In: Alex Nicholls (Ed.): Social Entrepreneurship: New Models of SustainableSocialChange. (74 95).Oxford:OxfordUniversityPress. Phillips,Louise.(1998):Hegemonyandpoliticaldiscourse:ThelastingimpactofThatcherism.Sociology. Vol.32(4), Pike,Matthew(2003):TheCan-DoCovenant:Thisisatimelikenoother. StatementbyMatthewPike,TheScarman Trust,in The2003Citizen sconvention,thenewcitizenship,delegatespack,11december,9. Prochaska,Frank(2004): GiveandTake.Analysis. BBCRadio4,broadcastdate15July,2004.Transcriptavailable from: [Accessed on 4 May2008]. Ramsden,Peter(2005):Evaluation:ThePhoenixDevelopmentFund.FinalReport.URN06/1452 SeanorandMeaton(2007):Learningfromfailure,ambiguityandtrustinsocialenterprise.SocialEnterpriseJournal, Vol.4(1), Skloot,E.(2000):Non-profitEntrepreneurialism:thegood,thebad,andtheinescapable. KeynoteaddressattheSixth AnnualNonprofitExecutiveSeries:BuildingtheEntrepreneurialNon-profit.TownHall,10thApril,Seattle,WA, USA. Slater, Dan & Tonkiss, Fran (2002): Market society: markets and modern social theory. Malden, Mass: Polity Press, Sutherland,John(2001): Howthepotentlanguageofciviclifewasundermined.TheGuardian,TheGuardianSociety,20March. TheEconomist(2002): SocialEnterprise:TheThirdWayinaction,Britain,printedition,August10. Taylor,Marilyn(2003):PublicPolicyintheCommunity. BasingstokeandNewYork:PalgraveMacmillan. Taylor,Natalie,Hobbs,Renee,Nilsonn,Frances,O Halloran,Kathleen&Preisser,Claire(2000): Theriseoftheterm socialentrepreneurinprintpublications.in:pauld.reynolds,erkkoautio,candidag.brush,williamd.bygrave, SophieManigart,HarryJ.SapienzaandKellyG.Shaver(Eds.):FrontiersofEntrepreneurshipResearch.Massachusetts:BabsonCollege. Teasdale,Simon(2006):Thepotentialforthesocialeconomytocombatsocialexclusion. Ph.D.thesis,Universityof Manchester. Thake,Stephen&Zadek,Simon(1997):PracticalPeople,NobleCauses. NewEconomicsFoundation. Thake,Stephen(1995):StayingtheCourse:Theroleandstructureofcommunityregenerationorganisations. Joseph RowntreeFoundation,YorkPublishingServices. Timmins,Nicholas(2001): Whennot-for-profitoutgrowsitsusefulness.FinancialTimes,19November. White,Michael(1999): Whitehallwarfare.TheGuardian, 12August. Young,Michael(1997): Do-gooderswithsavvy.NewStatesman, Vol.126(4322),21February,20. Zadek,Simon&Thake,Stephen(1997):SendintheSocialEntrepreneurs.NewStatesman, 26(7339),31. Civil Szemle 2013/1. 67

14 jegyzetek benzavargásokvoltakLondonban,Birmingham-ben,Liverpool-banésLeeds-ben.Azévsoránmásvárosokbanistörténtekmegmozdulások.Aválasztásiadó(polltax)miattizavargások1990-benegydemonstrációt követőenlondonbantörtekki,ésközvetlenülvezettekmargaretthatcherminiszterelnökségrőlvalólemondásáhozmégabbanazévben.johnmajorvetteátakormányt,aki1992-benválasztásigyőzelemrevitteakonzervatívpártot. 2AtársadalmivállalkozásterénazEgyesültKirályságbanvégzettúttörőmunkanéhányvezetőalakja:LordMichael Young,CharlesLeadbeater,GeoffMulgan,DickAtkinson,AndrewMawson,AdeleBlakebrough,PeterThomson tiszteletes,helentaylor-thompson,laurencedemarco,melyoung.közülüktöbbenbefolyásosszereplôilettek azújmunkáspártikormánynak. 68 Civil Szemle 2013/1.