TÁMOGATÁSOK BÉKÉS MEGYÉBEN. KELLE VERONIKA TAKÁCS ISTVÁN dr.

Átírás

1 TÁMOGATÁSOK BÉKÉS MEGYÉBEN KELLE VERONIKA TAKÁCS ISTVÁN dr. Kulcsszavak: agrárfinanszírozás, nemzeti és európai uniós ok, bruttó hazai termék. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Békés megye agrárjellege a gazdasági fejlettséget is determinálja. A megye agrárszektorában megtermelt bruttó hozzáadott érték jelentősen meghaladja az országos átlagot, de a megye gazdasági teljesítményének növekedése elmarad az országosétól, az egy főre jutó GDP értékében nő a rés. A térség lemaradása azonban megfelelő aktivitással és pályázati szakszerűséggel megállítható. A megye pályázati forrásokból való részesedése és az egy pályázaton elnyert e növekedett. A megye pályázati aktivitása magas, a megyék felső harmadában van. A ok odaítélésében a bírálók a nagyobb bekerülési ű (komplexebb) pályázatokat részesítették előnyben. Ugyanakkor kedvezőtlen, hogy az egy projektre jutó e, az -ból finanszírozott fejlesztések esetén alacsonyabb, mint az országos, ami kisebb volumenű egyedi fejlesztéseket jelez. A pályázatok jelzik, hogy a megye felkészült az uniós pályázatokon való eredményes részvételre, ami a as időszakában meghozhatja a hasznát: segíti a megye gazdasági felzárkózását, benne az agrártermelés és az arra ráépülő feldolgozóipar, illetve szolgáltató ágazatok fejlődését. BEVEZETÉS Tanulmányunkban az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatai alapján (TeIR) vizsgáltuk a nemzeti, illetve az európai uniós ok igénybevételének intenzitását Békés megyében, különös tekintettel a gazdasági élet fejlődését, foglalkoztatást ösztönző beruházásokra és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programra. A TeIR-be integrált adatok egyrészt a Központi Statisztikai Hivatal áltat gyűjtött adatokra épülnek, másrészt az ágazati adatgyűjtésekből származtatott adatok írják le a környezet, ezen belül a természet állapotát és térségi nézőpontból jellemző elemeit, azok lényeges adataival együtt. Az APEH-tól átvett adatokból képzett mutatók reprezentálják egy-egy terület lakóinak jövedelmi viszonyait. Az adatbázisból gyakorlatilag korlátlan számú mutató, grafikon és kartogram generálható dinamikusan. Az információs rendszerben a területfejlesztéshez és -rendezéshez kapcsolódó számos szöveges dokumentum, tájékoztató tekinthető meg. Az adatokat általános és speciális elemzési módszerekkel vizsgáltuk években. Az adatbázisokban rendelkezésre álló adatok esetenként ennél rövidebb időszakra álltak rendelkezésre. AZ ELEMZÉSEK EREDMÉNYEI Békés megye gazdaságában a mezőgazdaság szerepe közismerten jelentős, az országban előállított mezőgazdasági GDP

2 Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 177 mintegy 6-7%-át a megyében termelik meg, ami csökkenő tendenciát mutat. Ez a folyamat annyiban kedvező, hogy a megye agrárjellegének csökkenését jelzi. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás azzal a reménnyel kecsegtet, hogy az előzőekben kimutatott regionális különbségek csökkennek, illetve csökkenthetők annak a i rendszernek a révén, ami azonban a pályázói aktivitáson, illetve a pályázati szakszerűségen is múlik. A pályázati aktivitás a megyében természetes módon a források átalakulása következtében a nemzeti i pályázatoktól az európai uniós ok irányába tevődött át. A támogatott pályázatok összességében csökkentek, elsődlegesen a nemzeti források radikális csökkenése következtében, ugyanakkor az uniós forrásokra készülő pályázatok dinamikus növekedést mutattak. Ez a növekedés ugyan 2006-ban megtört, de az egy pályázatra jutó i és a projektek bekerülési jelentősen, átlag mintegy négyszeresére nőtt. Ez a vállalkozások gazdasági növekedését, erősödését is indikálja (4. táblázat). Békés megye az egy főre jutó i mutatóban a 4-5. helyet foglalja el a megyék rangsorában a TeIR adatai szerint. A különböző fejlesztési célok közül a gazdaságfejlesztés eredményessége emelhető ki a közel 1500 pályázatszámmal. Az átlagos i érték 5,5 M Ft volt, 35%-os átlagos i szint mellett (5. táblázat). Támogatási arány tekintetében az infrastruktúra-fejlesztés és a humánerőforrás-fejlesztés kiemelkedő (60-65%). 1. táblázat Bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (millió Ft) Év Országos GDP a mezőgazdaságbagazdaságbaaránya az országosból Megyei GDP a mező- Békés megye mg-i GDP rész , , , ,1 2005* ,1 2006* ,1 *: Becsült k 2. táblázat Az GDP eltérése a regionális és országos átlagtól (E Ft/fő) Év Megyei GDP Országos Megyei és országos Különbség változása GDP GDP különbsége (előző év = 100%) , , , , , * , * ,02 *: Becsült k

3 178 KELLE TAKÁCS: Támogatások Békés megyében Év bruttó hozzáadott érték (BHÉ) a mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban, eltérése a regionális és az országos átlagtól megyei mg BHÉ országos BHÉ Megyei aránya országoshoz Különbség országostól 3. táblázat Különbség változása , , , , , , , * , , * , ,00 *: Becsült k Év A nemzeti és uniós ok Békés megyében években Nemzeti Nemzeti Átlagos i (M Ft/projekt) EU-s EU-s (M Ft) Átlagos i (M Ft/projekt) Összesen Összesen 4. táblázat Átlagos i (M Ft/projekt) , , , , , , , , , , , , , , ,5 Összesen , , ,2 5. táblázat Nemzeti ok Békés megyében években (célok szerint) Célkategória Projektek Átlagos Átlagos Támogatás aránya Támogatás Projektek bekerülési projekt érték költsége (M Ft/projekt) (M Ft/projekt) Műszaki infrastruktúra ,9 59,6 65,2 Gazdaságfejlesztés ,5 15,7 35,2 Tervezés ,3 40,2 40,6 Egyéb, nem besorolható ,0 75,1 50,6 Környezetvédelem, környezetvédelmi infrastruktúra ,3 154,9 15,7 Emberi erőforrások fejlesztése ,7 26,2 60,0 Humán infrastruktúra ,9 24,6 44,3 Települési életminőség ,7 47,5 22,5 Kulturális örökség védelme ,6 8,2 43,6 Összesen ,9 31,7 43,9

4 Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 179 Az uniós csatlakozást követő i rendszer az operatív programokon keresztül biztosította a fejlesztési forrásokat. Két és fél év alatt 605 projekt közül az és a GVOP forrásokra programonként 200-nál több pályázat kapott t. Ugyanakkor az átlagos i érték 16, illetve 24 M Ft volt. A megye fejlesztése tekintetében viszont a legjelentősebb szerepet a KIOP és ROP programok keretében megvalósuló projektek eredményezték (6. táblázat). A nemzeti források felhasználása lecsökkent (7. táblázat). Az Európai Uniós okon belül kifejezetten az agrár- és a vidék fejlesztését szolgáló alakulását mutatja be 2002-től 2007-ig a 8. táblázat. A táblázat adatait megvizsgálva megállapítható, hogy a gazdálkodók 2005-től jutottak hoz, az egy projektre jutó átlagos i több mint 24 millió Ft volt, ami az összes EU-s átlagos i ének 35%-a. Az értékét tekintve Békés megyében 2005-ről 2006-ra jelentős visszaesés figyelhető meg, a 2006-os érték kevesebb mint a fele a 2005-ös értéknek, míg az összes EU-s esetében ez az érték kis mértékű növekedést mutatott. A békés megyei gazdálkodók 2005-ben nyújtották be az pályázatok több mint 70%-át, ami az összes értékének 70%- át is meghaladta. 6. táblázat Uniós ok Békés megyében években (programok szerint) Operatív program Projektek Támogatás Átlagos (M Ft/projekt) Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP ,1 Regionális Fejlesztés OP ,8 Agrár és Vidékfejlesztés OP ,4 Humán Erőforrás Fejlesztés OP ,7 Phare program ,2 Gazdasági Versenyképesség OP ,0 Összesen ,2 7. táblázat ÉV projektek Nemzeti ok alakulása Békés megyében Összes nemzeti Összes nemzeti Átlagos i Átlagos i öszszes nemzeti összes nemzeti , , , , , , , , ,3066 8, , , , ,5116 0, , , ,2027 0, ,05 Össz: , ,

5 180 KELLE TAKÁCS: Támogatások Békés megyében 8. táblázat ÉV projektek Európai uniós ok alakulása Békés megyében Összes EU-s projekt Összes EU-s Átlagos i Átlagos i Összes EU-s összes EU-s , , , , , , ,3 52, , , ,0 85,9 4281, , ,5 16,5 - - Össz: ,4 70,2 A 2002 és 2006 között igényelt pályázatok számát tekintve elmondható, hogy az országos ból Békés megye összesen 3%-ban részesült, a i et nézve több mint 5%-ban. Az egy pályázatra jutó t vizsgálva megállapítható, hogy Békés megyében átlagosan másfélszer nagyobb i öszszeg jutott egy-egy pályázatra, mint országos szinten, ami a megye pályázati aktivitását mutatja (9. táblázat). A 2004-től igényelt európai uniós pályázatok eredményességét tekintve megállapítható, hogy Békés megye eredményességi mutatója mind a i, mind a projektek esetében magasabb volt a régiós, illetve az országos mutatónál, ami az egy pályázatra jutó eredményességi mutatónál is elmondható. Az sikerességét illetően mindkét eredményességi mutató szintén meghaladta a régiós és az országos adatot, egy projektre vetítve viszont kevesebb volt (10. táblázat). 9. táblázat 1 pályázatra jutó nemzeti és EU-s Nemzeti és EU-s ig Békés Megyei aránya Országos megye országoshoz Nemzeti ,2 Nemzeti ,9 EU-s ,7 EU-s ,0 Összesen ,2 Összesen ,5 1 pályázatra jutó nemzeti i 13,9 8,9 156,5 1 pályázatra jutó EU-s i 70,7 43,7 161,8 1 pályázatra jutó összes i 25,2 14,9 168,4

6 Gazdálkodás 51. évfolyam 20. különkiadás 181 EU-s ok és az eredményességi mutatói 10. táblázat Országos EU-s Országos Régiós EU-s Régiós Megyei EU-s Megyei Igényelt pályázat Igényelt pályázati Szerződött pályázat Szerződött pályázati Eredményességi mutató tám. re Eredményességi mutató db-ra 1 projektre jutó igényelt 1 projektre jutó szerződött 1 projektre jutó eredményességi mutató ,6 38,5 38,867 42, , ,5 36,8 17,890 25, , ,0 41,1 37,358 39, , ,1 41,2 19,572 26, , ,6 41,5 51,792 68, , ,8 45,6 19,630 24, ,5 FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE (1) Guba M. Harza L. (2006): A mezőgazdasági üzemek adósságkonszolidációs programjai és hatásuk ( ). Gazdálkodás, 5. sz., pp. (2) Kelle V. (2004): Békés megye mezőgazdaságának alakulása. IX. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok. Versenyképesség és jövedelmezőség a többfunkciós mezőgazdaságban. Gyöngyös, március Konferencia CD: 1. Agrárközgazd/6/Kelle, Veronika.doc (3) Kelle V. (2006): Az állami szerepvállalás hatása a mezőgazdasági vállalkozások likviditására, jövedelmezőségére Békés megyében. Kitekintés, 11. sz., pp. (4) Lengyel L. (2006): Az pályázatok vizsgálatának néhány tapasztalata. Gazdálkodás, 3. sz pp. (5) Pusztainé K. J. Németh A. Nagy Z. (2005): A jelenleg Magyarországon érvényben lévő mezőgazdasági i rendszer áttekintése. Gazdálkodás, 12. különkiadás