agrárium 23. évf. 2013/6 7. június július Ára: 499 Ft

Átírás

1 23. évf. 2013/6 7. június július Ára: 499 Ft

2

3 Tisztelt Olvasó! E számunkban tanulságos összeállítást olvashatnak a magyar agrárgazdálkodás egyik legkényelmetlenebb szeletérôl, a megtermelt áru mozgatásának költségeirôl. A gyakorló szakember számára aligha kell hosszan magyarázni, milyen tetemes összeget emészthet fel mindaz a tevékenység, amelyet modern kifejezéssel logisztikának nevezünk, és a talaj elôkészítésétôl, a napos állatok kihelyezésétôl, a permetezésen és az állatorvosi vizsgálatokon keresztül a betakarításig, illetve az állatok leadásáig minden mozzanatban ott dolgozik. Megkerülhetetlen. Hazánk földrajzi adottságai ez ügyben túlságosan sok ügyeskedésre nem adnak lehetôséget. Vasúti hálózatunk a trianoni békekötésig egységes hálózatként fejlôdött, ám a történelem ezt a folyamatot erôteljesen átrajzolta: ma Magyarországon a tömegáru szállításában a közút játssza a meghatározó szerepet. Az viszont rendkívül költséges. Egy sima billencses IFA (már az a kevés, ami e derék keletnémet gyártmányokból ma még fut) kilométerenként 200 forint alatt nem indul kombájn alá a táblára, rövid távú, lepakolásos-várakozós menetben pedig ennek duplája is lehet a tarifa. Az a gazdálkodó sem jár igazán jól, aki saját gépeivel hordja telephelyére a betakarított árut, mert a 400 forintos gázolajból csak literenként forint igényelhetô vissza az adóhatóságtól költségtényezôként naponta két-három üres fuvar ezt a kedvezményt el is viszi. Csakis üdvözölni lehet tehát azt a kormányzati szándékot, amely legalábbis lapzártánkkor érkezett információk szerint a hazai gazdálkodókat súlyosan érintô ezen költségelem mérséklését tûzte ki célul. Többféle megoldás felmerült az elmúlt években: kezdve a vasúti transzferköltségek állami csökkentésétôl, az igazoltan legális közúti fuvarozás költségvetési terheinek elengedéséig. Szó esett arról is, hogy a gazdák tömegárujának deponálása esetleg a közraktári rendszerhez kapcsolódó logisztikai szervezet révén kaphatna költségkímélô segítséget, vagy a rendelkezésére álló vízi szállítás lehetôségeinek adna erôteljes lökést valamilyen célszerû kormányzati program. Örvendetes tény, hogy a kormányzat mindezek ügyében lépni kíván. A gazdák költségei egy jól mûködô állami támogatással beindított rendszerben akár ötödével is csökkenhetnek. Kamara 4 Július végéig igényelhetô az anyatehéntartás támogatás 5 Erdészek figyelem! Agrárstratégia 6 Elônyben a földmûvesek Növénytermesztés 11 A szállításon úszhat el a haszon Növényvédelem 16 Szôlôvédelem a kötôdés után 18 Az innováció mindenek felett Repcetermesztés 29 Hullámzó repcetermesztési kedv 32 Ôszi káposztarepce fajtakísérletek 35 Bemutatkoztak a DEKALB-repcék 38 A repce tápanyagigénye és -pótlása 42 A repce komplex növényvédelme 48 A repcebetakarítás berendezései, adapterei 50 Feltörekvô növények a Lajtamag partnereinél Baromfi 55 A baromfiágazat elsô negyedéve Tartalom Állattenyésztés 58 Sertésstratégia nemzeti ügy 62 Idôjárástól függô méztermelés Rendezvény 64 Fliegl-gyáravató Németországban 67 KITE: negyven éve az élvonalban 68 A világ nem áll meg Vidékfejlesztés 70 HANGYA, a vidékmentô szövetkezet 71 Útjára indult a Vidékjáró Élelmiszeripar 72 Présben a hazai élelmiszeripar Agrárenergetika 74 Izlandi-magyar geotermikus szaktudás 76 Biogáztermelés, az ideális melléküzemág tartalom

4 4 Kamara Július végéig igényelhetô az anyatehéntartási támogatás Segít a kamarai tanácsadó! Idén is igényelhetô az ún. termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás. A feltételekben és a kérelmek benyújtásának módjában tavaly óta nem történt változás. A támogatási kérelmeket július 31-ig kell eljuttatni a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) illetékes megyei kirendeltségéhez. A termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás kizárólag azokra az ENAR nyilvántartásba bejelentett húsvagy kettôs hasznosítású nôivarú szarvasmarhákra igényelhetô, amelyek a kérelem postára adásának napján legalább nyolc hónaposak, és olyan állományhoz tartoznak, amelyben hústermelés céljából nevelnek borjakat. Emellett a tenyészet gümôkór-, brucellózis- és leukózismentességét is igazolni kell, erre a támogatási kérelem fôlapján (K13600/K13601) van módja az igazolás kiadására jogosult hatósági állatorvosnak. Amennyiben a gazdálkodó több olyan tenyészettel rendelkezik, amelyekben kérelmezett állatokat tart, és azok eltérô állatorvosokhoz tartoznak, akkor a kérelemhez állatorvosi igazolás pótlapo(ka)t (K13605) kell csatolni. Más állatorvosi igazolást nem fogad el az MVH! Ha a termelô a birtokon tartási idôszak alatt a kérelmen bejelentett állatát olyan másik (saját) tenyészetébe szállítja át, amelyre nem adott be állatorvosi igazolást, akkor a tenyészetre vonatkozó igazolást legkésôbb az átszállítást követô 30 napon belül meg kell küldenie az MVH-hoz a K13606 Tenyészet ódosítási kérelem nyomtatványon. Az igazolással nem rendelkezô tenyészetben tartott állatokra támogatás nem adható. A gazdálkodóra vonatkozó jogosultsági feltételek is igen szerteágazóak. Eszerint a támogatást csak azok az állattartók igényelhetik, akik gondoskodnak az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról, központi lajstromszámmal ellátott, támogatható fajtájú tenyészbikát vagy mélyhûtött szaporítóanyagot használnak, a termékenyítéseket és fedeztetéseket, a pároztatásokat, illetve az embrióátültetéseket pedig bejelentik a NÉBIH központi adatbázisába. A támogatáshoz legalább három állatot kell bejelenteni, amelyeket a kérelem postázásától hat hónapig folyamatosan a tenyészetben kell tartani. A tartási kötelezettséget akkor is teljesítettnek tekinti a hivatal, ha a kérelemben szereplô állatot esetleges elhullásakor, igazolt kényszervágásakor illetve tenyésztési selejtnek minôsítésekor 60 napon belül pótolja a gazdálkodó. További elôírás, hogy a kérelemben feltüntetett állatok legalább 30%-ának legyen ellése január 1. és december 31. között, a született borjak a születésüktôl legalább egy hónapon át az anyjukkal azonos tenyészetben maradjanak, illetve a birtokon tartás teljes ideje alatt az üszôk aránya ne haladja meg a 40%-ot. Figyelem! Támogatási kérelemnek kizárólag a K13600/K13601 fôlap és a K13602 betétlap(ok) együttes beadása minôsül! A K13600 fôlapot a legfeljebb 120 ezer kilogramm tejkvótával rendelkezô termelôknek kell kitölteniük. Az ennél nagyobb tejkvótájú gazdálkodók a K13601 fôlapon igényelhetik a támogatást, ha a kérelemben feltüntetett állataikat tejtermelést nem folytató tenyészetben tartják, és vállalják, hogy azokat a továbbiakban sem tejtermelésre hasznosítják. A K13602 betétlapból pedig annyit kell beküldeni, amennyire szükség van az összes kérelmezett állat feltüntetéséhez. Az ügyfél adatai a K13603, a kérelmezett állatok száma a K13604, a tenyészetre vonatkozó adatok a K13606 adatlapon módosíthatók. A K0707 betétlap az átruházási kérelem, a K0708 a vis maior bejelentés, a K0709 pedig a visszavonási kérelem formanyomtatványai. Nem jogosult a gazdálkodó a támogatásra, ha nincs regisztrációs száma, valamint érvényes bankszámlaszáma, illetve nem szerepelteti a kérelmen vállalkozása KKV-kódját. A kérelmek késedelmes beérkezése a támogatás munkanaponként 1%-os csökkentését vonja maga után, 25 naptári napon túli késedelem esetén viszont a hivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet, és ekkor már vis maior kérelem elfogadása sem lehetséges. Az anyatehéntartással kapcsolatos további részletek és jogszabályi hivatkozások a 88/2013 (V. 30.) számú, a 2013-as támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igénylésérôl szóló MVH Közleményben találhatók. Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat. Varga Sándor, jogcímfelelôs Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.

5 Kamara 5 Erdészek figyelem! Segít a kamarai tanácsadó! Július hónap lesz az erdôszerkezet-átalakítási és az erdô-környezetvédelmi támogatási kérelmek benyújtási idôszaka! A z erdészek az idén korábban, tehát már júliusban igényelhetnek támogatást az erdôszerkezet átalakításához, és az erdô-környezetvédelmi intézkedésekhez, mint például a nem ôshonos, agresszíven terjedô fafajok irtásához. A nem termelô beruházások esetében hektáronként 2090 eurónak megfelelô forintösszeg 610 ezer forint is igényelhetô. A támogatási kérelmeket július 2. és július 31. között elektronikusan, ügyfélkapun keresztül lehet beadni. Az erdôszerkezet-átalakítási támogatás célja az erdôk természetességének, biológiai sokféleségének, egészségi állapotának javításához kapcsolódó, nem termelô beruházások támogatása, a leromlott szerkezetû vagy idegen fafajokból álló erdôtársulások tájhonos, adott termôhelynek megfelelô, természetes erdôtársulásokká történô átalakítása, valamint a megfelelô elegyesség, illetve többszintes állományszerkezet kialakítása révén. A támogatásról a 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet tartalmaz részleteket. Ezek közül kiemelten fontos, hogy mire és milyen mértékben lehet igényelni támogatást. A támogatás normatív, területalapú, vissza nem térítendô, mely a következô tevékenységek elvégzéséhez igényelhetô. Az erdôállomány alatti erdôsítéssel, valamint állománykiegészítéssel történô szerkezetátalakítás esetén a támogatható terület nagysága legalább 1 hektár területû teljes erdôrészlet, a támogatás mértéke pedig az elôbbinél 1400, míg az utóbbinál 496 eurónak megfelelô forintösszeg hektáronként. A tarvágást követô szerkezetátalakítás történhet fafajcserével; fafajcserével, tuskózással, gyökérfésüléssel; valamint fafajcserével, fainjektálással vagy tuskókenéssel. Ennek megfelelôen a hektáronkénti támogatás alakulása sorrendben 1019 euró; 1670 euró; valamint 2090 eurónak megfelelô forintösszeg. A támogatható terület ebben az esetben is legalább 1 hektár. Azonban a tarvágással érintett teljes erdôrészleten túl ebben az esetben a részterület is támogatott. Ha egy erdôrészleten belül egyidejûleg több részterületet érint a tarvágás, akkor az erdôrészlethez kapcsolódóan a részterületek együttes területét kell feltüntetni. Az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdô-környezetvédelmi intézkedésekhez nyújtandó támogatások részletes feltételeirôl a 124/2009. (IX. 24.) FVM rendeletben találunk részleteket. Támogatás igényelhetô az alábbi célprogramok elvégzésére: a) agresszíven terjedô, idegenhonos fa- és cserjefajok visszaszorítása célprogram (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke 274 euró/ha/év); b) szálaló erdôgazdálkodás célprogram (idôtartama 10 év, a támogatás mértéke 230 euró/ha/év); c) erdôállományok kézimunka-igényes ápolása célprogram (idôtartama 10 év, a támogatás mértéke az elsô évben 274 euró/ha, a második évtôl 106 euró/ha/év); d) ôshonos erdôállományok tarvágásos felújításának viszszaszorítása célprogram (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke 224 euró/ha/év); e) speciális erdei élôhelyek és természetes erdôfelújítás lehetôségének biztosítása célprogramcsoport: mikroélôhelyek kialakítása, fenntartása célprogram (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke 123 euró/ha/év); a véghasználat során facsoportok visszahagyása célprogram (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke 129 euró/ha/év); erdôfelújítás sikerességét biztosító cserjeszabályozás célprogram, (idôtartama 5 év, a támogatás mértéke az elsô évben 274 euró/ha, a második évtôl 106 euró/ha/év) f) véghasználat elhalasztása talaj- és élôhelyvédelem céljából célprogram (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke 280 euró/ha/év); g) közjóléti célú erdôk fenntartása célprogram (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke 280 euró/ha/év); h) erdei tisztások kialakítása és fenntartása célprogram, (idôtartama 7 év, a támogatás mértéke az elsô évben 274 euró/ha, a második évtôl 50 euró/ha/év) i) természetkímélô anyagmozgatási módszerek alkalmazása célprogram (idôtartama 1 év, a támogatás mértéke a kiközelített faanyag után 17,45 euró/m³, de legfeljebb 50 m³nek megfelelô euró hektáronként). Fontos szabály, hogy az erdô-környezetvédelmi intézkedésekben részt vevô gazdálkodóknak teljes gazdaságuk területén be kell tartaniuk a kölcsönös megfeleltetés feltételrendszerét. Támogatási kérelmet benyújtani mindkét jogcím esetében csak erdôgazdálkodók jogosultak, a jogosultságnak az adott területre határozatlan idôre vonatkozóan fenn kell állnia. Hasznos információkért látogassa meg a és a oldalakat. Szomi Edina Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Gazdálkodói Információs Szolgálat Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa. Az Európai Unió és Magyarország támogatásával.

6 6 Agrárstratégia Elônyben a földmûvesek Kissé furcsa körülmények között, a jobboldali ellenzék hangos tiltakozása közepette, de nagy többséggel fogadta el a parlament június végén a hazai termôföld forgalmazásának új szabályait rögzítô törvényt. A jogalkotás elodázhatatlan volt, egyrészt az uniós kötelességeink, különösen a tôke szabad áramlása elve miatt, másrészt mert jövôre lejár a hazai birtokokat védô merev, a külföldieket korlátozó vásárlási moratórium. F ont Sándor fideszes képviselô, a mezôgazdasági bizottság elnöke a termôföld forgalmazásáról szóló törvény záróvitájában kijelentette: igenis meg kell nyitnunk az Európai Unió ötszázmillió állampolgára elôtt a hazai földhasználat lehetôségét, erre kötelez bennünket az errôl aláírt csatlakozási szerzôdés, de a spekulánsokat kizárjuk a birtokszerzésbôl. A javaslattal kapcsolatban a kormányzatot a Jobbik hazaárulással vádolta meg, a baloldali ellenzék pedig részben a piacra termelô, legálisan mûködô állattenyésztés elsorvadását vizionálta. Az ökopárti álláspont szerint az ügyben nem folyt le érdemi társadalmi vita. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a zárószavazás elôtt minden vádat visszautasított és kijelentette, hogy a jövôben Magyarországon csakis az úgynevezett földmûves szerezhet mind földtulajdont (ha az illetô természetes személy), mind földhasználati jogot (ez a céges formában mûködô termelôk számára lesz elérhetô). Korlátozott birtokméret A jogszabály mindenesetre valóban egyértelmûen rögzíti, hogy Magyarországon termôföldet kizárólag természetes személy vásárolhat. A kitüntetett kedvezményezettek között elsô helyen szerepel a földmûves, aki Magyarországon egyéni vállalkozóként, ôstermelôként, családi gazdálkodóként, gazdálkodó család személyesen közremûködô nagykorú tagjaként, önfoglalkoztatóként nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki mezô-, erdôgazdasági tevékenységet, illetve a mezô-, erdôgazdasági és az azokat kiegészítô tevékenységet fôfoglalkozásként (élethivatásszerûen) vagy mellékfoglalkozásként folytatja és legalább középfokú mezôgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik. Külön kategóriát jelent a fôfoglalkozású földmûves, vagyis az a földmûves, aki a birtokában lévô földeken úgy folytat önálló gazdálkodást, hogy más foglalkoztatónál nem áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló tagsági és egyéb jogviszonyban, továbbá a törvényes munkaidônek legalább a felében személyesen folytat mezôgazdasági tevékenységet, és éves jövedelmének több mint a fele e tevékenységébôl származik. A törvény az uniós szabályok érvényesítése érdekében bevezet egy külön jogosultsági kategóriát, amely szerint a hazai földhasználatra jogosult a tagállami állampolgár, a többiek külföldinek számítanak. A belföldi és tagállami állampolgárok számára alanyi jogon jár egy hektár termôföld megszerzésének lehetôsége. A maximális birtokméret elvileg 1200 hektár lesz, ez azonban bizonyos szempontok foglalkoztatás, állattenyésztés alapján a jövôben 1800 hektárig növelhetô lesz. Vagy még ennél is tovább: egy késôbbi, a kormányzat által kiemelt jelentôségû agrárvállalkozásokról, mintagazdaságokról szóló törvényben a kormány által késôbbiekben meghatározandó szempontok szerint kiválasztott hazai tulajdonú cégek gyakorlatilag akár teljes mértékben mentesülhetnek a korlátozások alól. A jogszabály a belföldieket illetô forgalmi jogszabályokra nézve a jövô év elején, a külföldiekre, tagállami polgárokra vonatkozóan májusban lép hatályba. Elôvásárlás A jövôbeli adásvételek során az államnak elôvételi joga lesz és kulcsszerepbe kerülnek a most felálló helyi földbizottságok. Rendkívüli jelentôségû az úgynevezett prioritási lista, vagyis az a sorrend, hogy a birtokok megszerzésekor kinek milyen elôvásárlási joga van. E szerint a) az állam a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekû cél megvalósítása érdekében; b) a földet használó olyan földmûves, ba) aki helyben lakó szomszédnak minôsül, bb) aki helyben lakónak minôsül, vagy bc) akinek a lakóhelye vagy a mezôgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képezô föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elôl el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van; c) az olyan földmûves, aki helyben lakó szomszédnak minôsül; d) az olyan földmûves, aki helyben lakónak minôsül; e) az olyan földmûves, akinek a lakóhelye vagy a mezôgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képezô föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elôl el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. A jogszabály megfogalmazása szerint a föld eladása esetén a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot egységes okiratba foglalt szerzôdésbe (a további-

7 Agrárstratégia 7 akban: adás-vételi szerzôdés) kell foglalni, és azt a tulajdonosnak a felek aláírásától számított 8 napon belül közölnie kell az e törvényen, valamint más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elôvásárlási jog jogosultjaival. Az adás-vételi szerzôdést az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint az elôvásárlásra jogosultakkal a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat (a fôvárosban a fôvárosi kerületi önkormányzat) jegyzôje útján hirdetményi úton kell közölni, azzal, hogy a tulajdonosnak az adás-vételi szerzôdést a más törvényen és a megállapodáson alapuló elôvásárlásra jogosultakkal közvetlenül is közölni kell. Ha az állam illetékes szervei nem találnak kifogásolni valót a tervezett adásvételben, akkor a mezôgazdasági igazgatási szerv a rendelkezésére álló okiratok és az általa készített jegyzék másolatának megküldésével haladéktalanul megkeresi a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából. A helyi földbizottság a mezôgazdasági igazgatási szerv megkeresésének a beérkezésétôl számított 15 napon belül adja ki az adás-vételi szerzôdés jóváhagyásának megtagadásához, vagy a jóváhagyás megadásához szükséges állásfoglalását. A helyi földbizottság az adás-vételi szerzôdést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján, különösen a következô szempontok szerint értékeli: a) az adás-vételi szerzôdés alkalmas-e a tulajdonszerzési korlátozás megkerülésére; b) megállapítható-e, hogy a felek már e törvény hatályba lépése elôtt megállapodtak a tulajdonjog átruházásában, de az adás-vételi szerzôdést csak a jelen eljárás keretében léptetnék egyikük nyilatkozatával, illetve harmadik személy jognyilatkozatának megtételével hatályba; c) az adás-vételi szerzôdés jóváhagyása esetén az adásvételi szerzôdés szerinti vevô, illetve a jegyzék szerinti, az elsô helyen álló elôvásárlásra jogosult ca) alkalmas-e az adás-vételi szerzôdésben (és egyéb jogszabályokban) meghatározott kötelezettségvállalások teljesítésére, cb) elnyer-e olyan jogi helyzetet, amelynek révén a jövôben az elôvásárlási jogát visszaélésszerûen gyakorolhatja, vagy cc) indokolható gazdasági szükséglet nélkül, felhalmozási célból szerezné meg a föld tulajdonjogát; d) az ellenérték a föld forgalmi értékével arányban áll-e, s ha nem, az aránytalansággal a vevô elôvásárlásra jogosultat tartott távol az elôvásárlási jogának gyakorlásától. Mindezek alapján szakértôk szerint a helyi földbizottságoknak nagyon jelentôs szerepük lesz az adás-vételek lebonyolításában, mivel az állam az esetek többségében valószínûleg nem él majd elôvásárlási jogával, így az ügyeket helybe utalja majd. A helyi bizottságok szervezésében, mûködésének segítésében várhatóan helyet kapnak majd a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi szervei is. F. T. Méltó régi, nagy híréhez éve kapott állami minôsítést Európa elsô kukoricahibridje, a martonvásári MV-5. A következô évtizedekben a martonvásári hibridek Európaszerte hódítottak, alkalmazkodóképességük kiemelkedô termésátlagokat produkált itthon és távoli vidékeken egyaránt. A Marton Genetics az utóbbi 5 évben ezt a sikerpályát folytatja legújabb nemesítéseivel, amelyek méltó vetélytársai a külföldi márkák hibridjeinek. A 60 éves jubileum okán a Bázismag Kft. elôadássorozatot szervezett, amelynek június 20-i, szarvasi állomásán 124 érdeklôdô hallgatta a vetômagtermesztés mûszaki- és technológiai hátterének fejlesztési lehetôségeit. A konferenciát Kristóf Ákos, a Vidékfejlesztési Minisztérium osztályvezetôje nyitotta, majd Marton L. Csaba az MTA doktora vezette be a hallgatóságot a magyar hibridkukorica 60 éves történelmébe. Dr. Oross Dénes, a Marton Genetics hibrideket forgalmazó Bázismag Kft. ügyvezetôje szerint az elmúlt 5 évben bebizonyosodott, hogy a kárpát-medencei éghajlatra fejlesztett új MG hibridkukoricák nem csupán termésátlagban, hanem vízleadásban és alkalmazkodóképességükben is versenyképesek. Szabó Gyula, a KITE üzletág-vezetôje a lineár és a körforgó öntözôtechnikák elônyeirôl beszélt. Ezt támasztotta alá Szitó Imre, a Szarvas Agrár Zrt. vezérigazgatójának prezentációja: ôk 2005 óta eredményesen fejlesztik a gazdaság öntözôrendszerét lineár berendezésekkel. Égetô Sándor, a Hód- Mezôgazda Zrt. vetômag-üzletág igazgatója arról számolt be, hogyan építettek ki 1250 hektáron lineár és körforgó öntözôket, elôsegítve a vetômag-elôállítás hatékonyságát. Az öntözés ökonómiáját Karácsonyi Péter, a SZIE Intézet igazgatója vette górcsô alá. Inspiráló elôadásokat hallhattunk a KITE üzletág-igazgatóitól: Balogh Viktor az RTK vezérlésre alapozott mûveletekrôl beszélt a hibridkukorica vetômagtermesztésében, Kolop László pedig bemutatta az egyenletes kelést biztosító magágykészítést és vetéstechnológiát. Végezetül Kiss Gábor, az Agro- Kaba Kft. növénytermesztési vezetôje megosztotta pozitív tapasztalatait a Marton Genetics hibridkukoricák vetômag-elôállításával kapcsolatban, és részletesen beszámolt az alkalmazott technológiáról, új lendületet adva a vetômagtermesztésben érdekelt résztvevôknek.

8

9

10

11 Növénytermesztés 11 A szállításon úszhat el a haszon Mint a szerencsejáték így összegzi Hevér András mórahalmi gazdálkodó az Agráriumnak mindazt, ami a termés betakarítása utáni szállítási-logisztikai költségek alakulását jellemzi. Az üzemanyagárak hullámvasútszerû változásait követni szinte lehetetlen, a jobb árat kínáló felvásárló ajánlata pedig gyakran azért bizonyul kedvezôtlennek, mert elvárja a betárolási helyre szállítást: tonnakilométereken úszhat el akár a tervezett haszon fele is. N em véletlen tehát, hogy a kormányprogram hangsúlyos eleme a helybeli felvásárlás, a termékgyûjtô pontok szerepének erôsítése, mivel a mezôgazdasági termékek túlnyomó többsége olyan tömegáru, amelynek fajlagos elôállítási és értékesítési költségeit nagyban növeli a puszta mozgatás, a ma sokat emlegetett logisztika költsége. Forintra számolva: a belföldi fuvarozás díja kilométerenként és tonnánként a gödöllôi Mezôgazdasági Gépesítési Intézet adatai szerint átlagosan 1215 forint, amennyiben messzebb van a célállomás, mint 50 kilométer. Ez alatt a távolság alatt a kamionok nem vállalják a fuvart, vagy ki kell fizetni egy forintos minimális tonnánkénti árat. 12 tonnás pótkocsival viszont olcsóbb is lehet az üzlet: kilométerenként és tonnánként forint lehet az ár. Ha viszont 200 kilométernél is messzebb re kell utaztatni a gabonát, kamionos ajánlatot kaphatunk már 20 forint alatti áron is. Külföldre már valóban nagyon egyedi ajánlatokat kap az ember, ennek oka az is, hogy nem mindegy, van-e visszfuvar. A környezô EU-tagországokba, mint például Szlovénia, Románia, csak egy kicsivel drágább az odaszállítás: forint tonnánként és kilométerenként. A távolabbi a célpontok (ez jellemzôen Olaszország) árfekvése sem különbözik ettôl: a minimum 700 kilométeres távolságot 2012-ben forintjával számolták el. Földön A helyzetet a kétkezi gazdák számára nehezíti az is, hogy hazánkban az útviszonyok is meglehetôsen kedvezôtlenek. A már idézett mórahalmi gazdálkodó ezt így fordította le: ha a felázott úton elakad a kamion, azért is én fizetek. Ugyanis míg Nyugat-Európában az utak 96%-át, Magyarországon csak 38%-át fedi szilárd burkolat. A különbség ennél is nagyobb a külterületeken, hiszen míg Nyugat-Európában szinte minden mezôgazdasági út burkolt, addig Magyarországon csak ezek alig egyharmada. A földutak (és a vízelvezetô árkok hiánya) versenyhátrányt jelentenek a szállítási költségek, a szállított áru mennyiségének és minôségének megôrzése, a munkagépek és szállítójármûvek elhasználódása terén, de az idôráfordítás, sôt, a munkamorál tekintetében is. A külterületi mezôgazdasági utak önkormányzati tulajdonban vannak, az önkormányzatok szûkös forrásaikat azonban elsôsorban a belterületekre összpontosítják, a gazdasági tárca pedig érdemben nem foglalkozik a külterületi földutakkal (igaz, a Vidékfejlesztési Minisztérium már tavaly is írt ki olyan pályázatot, amely kifejezetten a gazdálkodási célú utak korszerûsítéséhez biztosít támogatást ezt az idei második felévben várhatóan újra meghirdetik). Az utak javításához és újak építéséhez a közlekedési, a fejlesztési, valamint az önkormányzati ágazatok együttmûködésére lenne szükség. A szomszédos településeket összekötô külterületi földutak kiépítése közforgalmi úttá nemcsak a mezôgazdaságot szolgálná, hanem a vidéki lakosság és vállalkozások összefogását, ellátását, szervezését és önszervezôdését is segítené. A tömegáru szállításában elvileg megoldást jelenthetne a vasút, de itt is sok a gond. A vasúti szállítás a mezôgazdasági áruféleségek közül elsôsorban az ömlesztett száraz áruk (termények) esetében jellemzô, ezek részaránya az összes áruszállításból 12 13%-ra tehetô. Az élelmiszer-ipari áruféleségek közül csupán olajszármazékokat, melaszt és konzervipari késztermékeket szállítanak vasúton. A hûtött áruféleségek és élôállatok vasúti szállítása megszûnt tulajdonképpen a hûtött vagon fogalma is kiment a divatból. Az ömlesztett száraz áru vasúti szállításának legfontosabb úti céljai sorrendben a tengeri kikötôk (Koper, Rotterdam, Constanta stb.), a francia, német és olaszországi, valamint a belgiumi és hollandiai élelmiszer-ipari cégek telephelyei, továbbá az olaszországi és romániai malmok. A belföldi áruszállításban 200 kilométer alatti távolságra egyelôre nem éri meg a vasutat használni. A vasúti áruszállítás súlyos versenyképességi problémákkal küszködik. Ezek közül az elsô helyen említendô, hogy Magyarországon európai összehasonlításban nagyon magas a pályahasználati díj. E tétel a vasúti áruszállító cégek költ-

12 12 Növénytermesztés ségei között akár 30%-os részarányt is képviselhet. (Megjegyzendô: a pályahasználati díj általában alacsonyabb, mint amennyit a pályafenntartás költségei indokolnak, a különbözetet országonként eltérô állami támogatásként kapja meg a pályavasút.) Összes vasúti terményszállító kapacitásunk havi ezer tonnára tehetô, ami az ôszi csúcsidôszakban nagyon kevésnek bizonyul, míg az év többi részében rendszerint kihasználatlanok a speciális gabonavagonok. A vasúti áruszállítás versenyképességét nagyban gyengíti a hosszú fordulóidô és a visszfuvar hiánya. Sok vasúti berakóhely mellékvonal mentén van, amelyeket évrôl évre ismétlôdô viták során elhangzó pro és kontra érvek alapján fel akarnak számolni. Kicsi a berakókapacitás, többszöri beállással kell rakodni, a berakás sok helyen idôjárásfüggô, hosszú a várakozási idô. Ma nagyon kevés kivételtôl eltekintve csak a régi betonsilók rendelkeznek iparvágánnyal és alkalmasak bármilyen idôjárási viszonyok mellett a vasúti rakodásra. A vasút szervezetlen munkája miatt azonban a meglévô kevés iparvágány sincs kihasználva, a feladók szívesebben szállíttatnak közúton. A folyami kikötôi munkát sem lehet a vasútra szervezni: a hazai magánvasutak nem érkeznek pontosan, a vonatok gyakran órákig vesztegelnek egy-egy állomáson, de egynapos késés is elôfordul. Az EU vasúti áruszállításában egyelôre komoly akadály, hogy a tagállamok nemzeti határain többnyire személyzetváltás történik, a határon áthaladó mozdony anyagi vagy természetbeni ellentételezésért fut, nyelvi, mûszaki, néha pedig politikai okokból. Jóllehet, ma a legtöbb európai országban számítógépes rendszerek rögzítik a vonatok útját, ezek egymással nem kompatibilisek, ezért az ügyfelek többnyire csak addig tudják nyomon követni a feladott áru tartózkodási helyét, amíg a vonat el nem hagyja az ország területét. Ennél nagyobb gond, hogy a vasutak sem látják egymás adatbázisát, így nem tudnak idôben meghozni olyan operatív intézkedéseket, amelyek segítségével minimalizálhatnák a kiesô idôt. Vízen A Duna az év kilenc hónapjában hajózható, eltekintve az árhullámok esetében életbe léptetett, néhány hétre szóló hajózási tilalmi idôszakoktól, valamint az idônkénti alacsony vízállástól. Szemestermény-berakó kapacitásból a folyam mentén nincs hiány (pl. Gönyû, Baja, Mohács, Dunaföldvár, Bogyiszló, Fadd-Dombori stb.), fedett rakodóhely azonban még nincs minden kikötôben Az elmúlt években évi 2 2,5 millió tonna szemes termény hagyta el hajón az országot, a Dunán azonban akár havi 300 ezer tonna mezôgazdasági eredetû ömlesztett száraz áru is kivihetô. A folyami áruszállítás nyáron és ôsz elején lenne ideális, de a csúcs rendszerint október végén kezdôdik. Míg északra többnyire olajos magvakat szállítanak a hajók, délre döntôen gabonaféléket. A fuvardíjak Budapest Rotterdam (30 32 euró/tonna), illetve Budapest Constanta (22 24 euró/ tonna) viszonylatban gyakorlatilag évek óta stagnálnak jórészt a rendelések visszafogottsága miatt. Ha az alacsony vízállás miatt nem lehet megrakni a hajót, a fuvarozók 10 centinként 2 3 euró/tonna extraköltséget számítanak fel. A visszfuvar kevéssé jellemzô, prompt ügyletek kivételével, ilyenkor akár 50%-os árengedmény is elérhetô. Az ömlesztett száraz áru szállítására alkalmas ún. bulk konténerek Magyarországon még nem terjedtek el, nincs elég vasúti kocsi, technikailag nem készültek fel erre sem a raktárak, sem a magyar dunai kikötôk. A belvízi áruszállításban óriási lehetôségek rejlenek, hiszen ez olcsóbb, gazdaságosabb és környezetbarátabb a többi fuvarmódnál. Félô azonban, hogy a pozsonyi (folyami tengerjáró és folyami hajók közötti átrakodás, konténerek kezelése), a linzi (konténerhajók fogadása), valamint a kremsi kikötô fejlesztései miatt versenyhátrányba kerülünk. Az újabb fejlesztési tervek (pl. a Via Donau és a kremsi kikötôi társaság által kezdeményezett konténerszállítási rendszer mûködtetése Krems és Constanta között) már 2009-tôl évi 7500 kamiont vont ki a közutakról, és az ázsiai és közel-keleti térségbôl érkezô óceánjárók egy hetet takaríthatnak meg, ha Rotterdam helyett a fekete-tengeri kikötôt használják. A dunai konténeres áruszállítás megvalósításához a kikötôknek fejleszteniük kell közúti és vasúti összeköttetéseiket, valamint vámkezelési szolgáltatásaikat. Ausztriában erre már sor került, de más országokban így Magyarországon is komoly beruházásokra lenne szükség. Az ausztriai fejlesztések mindemellett a vízállási viszonyok rendezésére is kiterjednek, a vízszint megemelése érdekében Bécstôl keletre a meder megerôsítését illetve a folyamszélesség szûkítését tervezik. V. T.

13 Pr 13 Tízedik születésnapját ünnepelte idén tavasszal a Cseber Non-profit Közhasznú Kft., a növényvédô szerrel szennyezett göngyölegek és csávázott vetômagos zsákok visszagyûjtésére és ártalmatlanítására létrehozott non-profit szervezet. Partnereink száma folyamatosan nô, így e kerek évfordulón elmondhatjuk, hogy mára szinte valamenynyi Magyarországon dolgozó növényvédôszer-gyártó és importôr tagja e szervezetnek, így a magyar növényvédô szer és csávázott vetômag piacot hulladék visszagyûjtési szempontból több mint 92%-ban lefedi. Hogy mûködik a növényvédô szerrel szennyezett hulladék visszagyûjtésének rendszere? A növényvédôszer-gyártók (importôrök), valamint fémzárolt-, csávázottvetômag-elôállítók akik a termékdíjfizetésre, visszagyûjtésre és ártalmatlanításra elsôdlegesen kötelezettek a kibocsátásukkal arányos szolgáltatási díjat fizetnek a Cseber Kft.-nek, azaz finanszírozzák a rendszer mûködését. Ezzel a gyártó hulladékkezelési feladata átszáll a Cseber Kft.-re, aki a befolyt összegbôl fedezi a teljes visszagyûjtési rendszer mûködtetését. Cseber Kft. országszerte szerzôdést kötött növényvédôszer- és vetômag-nagykereskedô cégekkel, ahol az üres és háromszor kimosott göngyölegeket, vetômagzsákokat a felhasználótól a meghirdetett gyûjtési idôszakokban térítésmentesen átveszik. Direkt mailen, a szaklapokban feladott hirdetésekben, a honlapunkon naprakészen tájékoztatjuk a felhasználókat. Mindenekelôtt tudatosítjuk a felhasználókkal, hogy a növényvédô szeres göngyöleg veszélyes hulladék, annak ôk a tulajdonosai, és ha nem adják át Cseber Kft.-nek, nekik kell a saját költségükön azokat ártalmatlanítaniuk. A növényvédô szerrel szennyezett flakonok, kannák, zsákok visszagyûjtése beépült az agrárinput-forgalmazók rendszerébe, mondhatjuk, versenyhátrányba kerül az a forgalmazó, aki nem vesz részt a visszagyûjtésben. Ennek köszönhetô, hogy a gyûjtôhelyeink száma évrôl évre nô, mára már meghaladja a 130-at. A gyûjtôhelyek munkája, szervezôképessége folyamatosan fejlôdik. A hagyományosan jól és sikeresen mûködô KITE, IKR Agrár, Hôgyész, Alisca Kft., Bo-Ti Zrt. mellett több, a forgalmát tekintve kisebb nagykereskedô/gyûjtôhely is nagyobb figyelmet fordított e tevékenységre. Hangsúlyozni kell, hogy a visszagyûjtés nem verseny, az alapvetô célját a Cseber Kft. elérte azzal, hogy a felhasználók akár 5 10 km-en belül találhatnak olyan nagykereskedôt, ahol a göngyölegeket térítésmentesen átveszik. A évi tervek Az eddigi gyakorlatnak megfelelôen a következô gyûjtést, a szokásos NYÁRI GYÛJTÉST az idei évben is a júliustól szeptemberig tartó idôszakra tervezzük. Kommunikációnkban erôteljesen hangsúlyozni kívánjuk az alábbiakat: A háromszor kimosott növényvédô szeres göngyöleg a gyûjtôhelyre szállítás szempontjából nem számít veszélyes hulladéknak, ezért a göngyöleg tulajdonosa (a felhasználó) a saját hulladékát a saját szállítóeszközével, minden külön engedély nélkül beszállíthatja a legközelebbi gyûjtôhelyre. A gyûjtôhelyek átvételi elismervényt állítanak ki, melyet 5 évig kell megôrizni. A gyûjtôhelyrôl NK-jeggyel szállítjuk el a hulladékot. Kizárólag növényvédô szerrel szennyezett üres, kimosott göngyölegeket és csávázott vetômagos zsákokat veszünk át. Növényvédôszer-maradékot tartalmazó göngyölegeket nem veszünk át. Az üres göngyölegek gazdáihoz Tudatosítani szeretnénk, hogy a kiürült növényvédô szeres csomagolóanyag veszélyes hulladék, melynek a felhasználó a tulajdonosa. A kimosott mûanyag kannákat a meghirdetett gyûjtési idôszakokban, a kiválasztott gyûjtôhelyre vigyék vissza. Kérjük, elôzetesen egyeztessenek a gyûjtôhely képviselôjével a visszaszállítás pontos idôpontjáról és a hulladék átadásának módjáról. Gyûjtôhelyeink és a gyûjtésben részt vevô felhasználók közremûködését és fáradságos munkáját ezúton is nagyon köszönjük és támogatásukra a jövôben is számítunk. Lantos Péter Cseber Non-profit Közhasznú Kft. ügyvezetô igazgató

14 14 Növénytermesztés A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. alábbi tevékenységeit és szolgáltatásait ajánlja leendô Partnerei figyelmébe A Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zrt. tevékenységének rövid bemutatása a megalakulástól napjainkig A Galldorf Zrt. jogelôdje, a Galldorf Kft évben alakult 3 millió Ft törzstôkével. A megalakulást követô években cégünk fô tevékenysége a broilercsirke-nevelés és a fôleg saját célra történô keveréktakarmány-gyártás volt. Az as években a Galldorf Kft. intenzív technológiai fejlesztésbe kezdett.több ütemben 188 millió Ftra emeltük a cég törzstôkéjét, támogatásból, hitelbôl és saját erôbôl 8000 m 2 alapterületû, 13 korszerû baromfi-istállóból álló baromfitelepet és egy 10 tonna /óra kapacitású keverôüzemet létesítettünk. A keverôüzemünkben a keveréktakarmány mellett több gyártósoron premix, zsírpor és full-fat szója elôállítása folyik jelenleg is. A Galldorf Kft év végén a csirkenevelést végleg befejezte, a meglevô erôforrásainkat az ömlesztett takarmányok, full-fat szója és a különbözô takarmánykiegészítôk gyártására és forgalmazására fordítottuk. Cégünk fontosnak tartja a dolgozói továbbképzését, a balesetmentes üzemelést és a különbözô minôségbiztosítási rendszerek bevezetését ben a már korábban bevezetett HACCP és ISO 9001:2000 tanúsítás mellé megszereztük az ISO 22000:2005 tanúsítást is, amely élelmiszer-ipari szintre emeli a takarmánygyártás során az élelmiszer-biztonság és a minôségirányítás követelményeit. A minôségbiztosítás további erôsítése érdekében 2012-ben cégünk megszerezte a GMP + B3 minôsítést is, amely a jó gyártási és kereskedelmi gyakorlat bevezetését és folyamatos ellenôrzését hivatott bizonyítani tavaszán bevezettük és auditáltuk a fenntartható bioüzemanyagtermelésre vonatkozó ISCC-EU szabványt is. Minôségbiztosítási rendszereink erôsítése és a full-fat szója gyártási folyamatának kiegészítése érdekében üzembe helyeztünk egy saját GMO-labort, amely különbözô gyorstesztek használatával hivatott elkülöníteni a bejövô alapanyagok és a kimenô késztermékek közül a GMO-t tartalmazó tételeket. A GMO-ellenôrzés mellett a megvásárolt rendszer alkalmas különbözô toxinok mennyiségének (Aflatoxin, DON toxin, Zearalenon stb.) gyors és pontos megállapítására. A 2012-es gazdasági évben az árbevételünk meghaladta a 16 milliárd Ft-ot, a Galldorf Kft. legyártott és értékesített cca tonna ömlesztett és zsákos takarmányt, full-fat szóját, premixet és zsírport. Cégünk kereskedelmi részlege a fentiek mellett közel tonna gabonát, olajos magot, fehérjehordozót és egyéb takarmányozási alapanyagot értékesített belföldre és exportra. Saját tulajdonú, Hernádon felépített raktárkapacitásunk meghaladja a tonnát, ahol szükség szerint akár 1000 tonna árut is tudunk fogadni naponta január elsejétôl cégünk átalakult Galldorf Takarmánygyártó és Kereskedelmi Zártkörûen Mûködô Részvénytársasággá. A Galldorf Zrt. vezetôinek szakképzettsége (a felsôvezetôk felsôfokú, egyetemi végzettséggel, 2 fô esetében kiegészítô diplomával és szakmérnöki oklevéllel, valamint igazságügyi szakértôi végzettséggel rendelkeznek), lelkesedése, hozzáállása és a termelésben, kereskedelemben megszerzett tapasztalata a biztosíték arra, hogy a cég fejlôdése az elkövetkezô években is dinamikus és töretlen legyen. Takarmánygyártás és -forgalmazás Magyarország egyik legmodernebb, az SGS Hungária Kft. által évente auditált, tanúsított HACCP, ISO 22000:2005 és GMP+ B3 minôségbiztosítási rendszerben mûködô takarmány-, premix- és full-fat szója üzeme, felkészült szakemberek irányítása mellett saját gyártású termékeivel áll Megrendelôi rendelkezésére. A takarmányforgalmazáshoz kapcsolódó szolgáltatásaink Receptúrakészítés, technológiai, fertôtlenítési, állategészségügyi tanácsadás; mintavételek, laborvizsgálatok, ezen belül toxinvizsgálatok elvégzése, elvégeztetése; minôségbiztosítási rendszerek kiépítésében történô közremûködés, tanácsadás.

15 Növénytermesztés 15 Gabonafélék és különbözô takarmányalapanyagok nagykereskedelme Különbözô gabonaféleségek, olajos magvak, fehérjehordozók, malomipari, söripari, szeszipari melléktermékek, takarmány szójaolaj, napraforgó olaj stb. forgalmazásával segítjük Partnereinket. Takarmánykiegészítôk nagykereskedelme Különbözô, a takarmánygyártás során felhasználásra kerülô alapanyagokat forgalmazunk Partnereink felé. Például MCP, aminosavak, savanyító anyagok, enzimek, vitaminok, só, szódabikarbóna stb. Sörárpa és szójabab vetômag forgalmazása, integráció A Galldorf Zrt. söripari partnerei biztonságos ellátása érdekében a piacon elterjedt és a termelôk által megkedvelt ôszi és tavaszi vetésû sörárpa fajtákat forgalmazza, különös tekintettel a tavaszi Bojos és az Ebson fajtákra. A szójababtermelés területén együttmûködô partnerünk fajtáit kínáljuk Partnereink részére, melyek között korai és középérésû fajták (Royalpro, Hipro, Energy, Terrapro, Prestopro) egyaránt megtalálhatóak, melyekre magas beltartalmi paramétereik (nyersfehérje, nyersolaj) miatt szívesen kötünk felvásárlási szerzôdést már a vetés pillanatában. Popovics Tamás, igazgató Kérjük, keressen bennünket az alábbi elérhetôségeinken: Postacím: 2376 Hernád, Köztársaság út 92. Iroda: 2376 Hernád, Köztársaság út 92. Telefon: 29/ Telefax: 29/ info@galldorf.hu Web: A Galldorf Zrt. alapító tagja a megalakult Magyar Szója Nonprofit Kft.-nek A hazai alapanyagú egészségvédô élelmiszerek részarányának növelésére 9 taggal, 6,5 millió forint alaptôkével megalakult a Magyar Szója Nonprofit Kft. Az új szervezet a génmódosítástól mentes, itthon termesztett szója vetésterületének növelését, feldolgozását tûzte ki feladatául. Jelenleg csupán 40 ezer hektáron termesztik ezt a fôként takarmánynak való fontos fehérjeforrást, holott a vetésterület a kedvezô ökológiai adottságok miatt akár ennek többszöröse is lehetne. A gazdálkodók egyelôre inkább a búzát, kukoricát részesítik elônyben, pedig a GMOmentes szója jövedelmezôbb lehet a búzánál, hektáronként akár 50 ezer forintnál is többet hozhat, és a világpiaci ára évek óta emelkedik. A növekvô fehérjeínség kielégítésére korlátlan a felvevôpiac. A törvény szerint élelmiszer-biztonsági megfontolásból Magyarországon nem termeszthetô génkezelt növény, ám az itthon elôállított kevés tiszta szója döntô hányada is exportra kerül. Az állam pedig kiszolgáltatva a világpiaci helyzetnek a takarmánykeverô üzemek részére kénytelen nagy mennyiségben engedélyezni a génkezelt argentin, brazil szója importját. A társaság a megfelelô termelési technológiák kiválasztásával, növényvédelmi útmutatóval, a termesztésre javasolt szója fajták kiválasztásával, szaktanácsadással segíti az e fehérje növényre átálló gazdálkodókat. Az elképzelés szerint a Magyar Szója Nonprofit Kft. termesztôk, kereskedôk, feldolgozók, növényvédôszergyártók, élelmiszergyártók, vetômag-elôállítók idôvel szakmaközi szervezetté alakul, ami felgyorsíthatja a hazai GMO-mentes szójatermesztés növelését. Seiwerth Gábor, ügyvezetô magyarszoja@gmail.hu

16 16 Növényvédelem Szôlôvédelem a kötôdés után A kötôdés nem sikerült jól az ültetvények nagy részében. A hideg idôjárás miatt a szôlô virágzása nagyon vontatottan indult. Elsôsorban a korai virágzású fajtáknál kötôdési problémák jelentkeztek. Ezt követôen a hirtelen beköszöntött meleg miatt a virágzás szokatlanul gyorsan néhány nap alatt lezárult. Milyen fertôzésveszélyek várhatók ilyen kezdet után és milyen kezelésekkel lehet kivédeni azokat? A virágzás elején tartó hideg, csapadékos idôjárás hatását már nem tudta helyrehozni a virágzás végén beköszöntô száraz meleg. A kötés csak közepesnek ítélhetô (1. kép). A kis bogyókezdemények száma nem éri el a tavalyi értéket. Ezt a csökkent kötést kompenzálja a korábbi csapadékos idôjárás hatására tartó erôs növekedés és a fürtök nagy száma. A fokozott lombképzôdés miatt a fürtök mérete nagyobb az ilyenkor megszokottnál. A virágzás elején tartó hideg, hûvös idôjárás hosszabbrövidebb ideig akadályozta a kórokozók megtelepedését vagy a már felületen megtapadt gombák továbbfejlôdését. A kötôdés végére megérkezô felmelegedés azonban már elegendô volt ahhoz, hogy az elsô jellemzô tünetekkel szembesüljünk a leveleken, néhol a fürtökön. Évjáratelemzésbe merülve a következôket figyelhetjük meg: A 2010-es év hasonlóan csapadékos évjárat volt, mint ahogy a év nyár eleje alakul. Három évvel ezelôtt a szôlôperonoszpóra június elsô napjaiban jelent meg több ültetvényben levélen, fürtökön is ben nem vagy alig találkoztunk ezzel a kórokozóval. A 2012-es év nyara nem engedte ki a szorításából a peronoszpórát, így a gomba a tavalyi évben sem jutott szerephez. Az idei évben azonban a csapadékos elôzmények miatt jelentôs járvány van kilátásban ban június közepéig 450 mm körüli csapadékmennyiség esett, amely mennyiség eléri vagy meghaladja az utóbbi tíz évben mért éves csapadékmennyiségek közül 3 évét (2003, 2011, 2012) is. Szôlôlisztharmat A kórokozó a lombozaton az egész vegetációs idôben, a fürtökön virágzástól zsendülésig okoz fertôzést (2. kép). A gombának kedvezô a párás, meleg idôjárás. A leveleken elszórtan, apró telepek jelennek meg a fertôzés következtében. A fürtökön elôször fehér bevonat képzôdik, majd késôbb felreped a bogyóhéj, amely fertôzési kaput jelent a szürkepenész számára. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyári elsôsorban júliusi kánikulai idôjárásban a lisztharmat szinte megállíthatatlanul terjed. A magas hômérséklet és a lombozat belsejében ilyenkor uralkodó párásabb mikroklíma kedvezô a betegség gyors terjedéséhez. A szellôs lombozattal és növényvédô szerrel tudjuk csak befolyásolni a fertôzés kimenetelét. A lisztharmat elleni védekezésnél is a megelôzés a legfontosabb. A kontakthatóanyag-tartalmú készítmények (Thiovit Jet, Kumulus S, Necator 80 WG, Microthiol Special, Karathane Star), a felszívódó hatású gombaölôszerek (Falcon 460 EC, Systhane Duplo, Rally Q SC, Talendo, Topas 100 EC, Vivando) és a gomba légzését gátló strobilurin (Cabrio Top, Eclair 49 WG, Quadris Max) készítmények is eredményesen bevethetôk a betegség ellen, megelôzô jelleggel, még a fertôzések kialakulása elôtt. Erôs fertôzésveszély esetén javítja a felszívódó készítmények lisztharmat elleni hatását, ha Karathane Starral vagy kéntartalmú készítménnyel együtt juttatjuk ki azokat. Meleg idôjárás esetén viszont figyelni kell arra, hogy egyes kénkészítmények perzselést okozhatnak. A fajták tekintetében a Kék Oportót, a Kékfrankost és a Chardonnay-t kell kiemelni, mint lisztharmatra érzékeny fajtákat. Szôlôperonoszpóra A kórokozó számára a legkedvezôbb a tartósan meleg, párás, gyakran esôs idô. A leveleken a fertôzés helyén megjelenô sárga olajfolton párás, meleg idôben sporangiumtartó gyep képzôdik, ahonnét a kifejlôdô konídiumokkal további fertôzések jönnek létre. A védekezést tekintve nagyon fontos a megelôzés. A permetezéseket akkor kezdjük el, amikor még nem történt fertôzés, nem alakultak ki olajfoltok az ültetvényben. A védekezéseket kontakt és felszívódó készítmények kombinációival (Acrobat MZ WG, Curzate F, Eclair 49 WG, Quadris Max, Pergado F, Cabrio Top) célszerû elvégezni. 1. kép. Közepes kötôdés 2. kép. Korai, lisztharmat általi fertôzés A szôlô szürkerothadása A kórokozó a szôlô minden zöld részét fertôzheti, de legnagyobb veszélyt a fürtökre jelenti. A védekezést tekintve a legkritikusabb idôszakok a fürtzáródás elôtti és az érés idôszaka. A nyári idôszakban érdemes a lisztharmat vagy

17 Növényvédelem kép. Levélatka általi fertôzöttség 4. kép. Peronoszpóra fürtön a peronoszpóra elleni szert úgy megválasztani, hogy legyen benne folpet hatóanyag (Folpan 80 WDG, Curzate F, Pergado F, Quadris Max). Ez védelmet nyújt az érés elôtt fellépô szürkepenész ellen is. Levél- és gubacsatkák, szôlômolyok A hajtásokat nagy számban szívogathatják, így a nyári idôszakban jelentôs károk alakulhatnak ki (3. kép). A kártétel megelôzésére alkalmasak a speciális atkaölô szerek (Envidor 240 SC, Vertimec 1,8 EC, Sanmite 20 WP). Ezen kívül, a kén (Thiovit Jet, Kumulus S, Necator 80 WG, Microthiol Special) rendszeres, egész éven át tartó használatával speciális atkaölô szerek nélkül is általában a kártételi szint közelében tudjuk tartani a kártevô egyedszámát. A szôlômolyok elleni védekezés idôzítését célszerû szexferomon csapdás rajzásmegfigyelésre alapozni. A csapda a hím egyedeket gyûjti és a rajzáscsúcs után 7 10 nappal célszerû a molyok elleni permetezést idôzíteni (Karate 2,5 WG, Affirm, Steward 30 DF készítményekkel). Az idei évben a szôlômolyok száma a virágzás elôtti sok csapadék miatt kevés. Szôlôvédelem az internetrôl A növényvédelmi elôrejelzés fokozott ütemben fejlôdött az elmúlt években. Az automata meteorológiai mérôállomások, a térinformatikai eszközök és az internetes elérhetôség eredményeképp ma már bárki a borvidékéhez tartozó területrôl napi információkat szerezhet az éppen aktuális növényvédelmi helyzetrôl és a hozzá kapcsolódó teendôkrôl. Az egész országot lefedô elôrejelzések, borvidékenkénti választási lehetôséggel, elérhetôk a Syngenta, a Bayer és a BASF cégek honlapjain. A weboldalakon közzéteszik az adott térségben kialakult járványügyi helyzetet, a kórokozók fellépésének valószínûségét, a kártevôk rajzási adatait. Rendszeresen figyelemmel kísérve a növényvédelmi helyzetet nem érhet minket meglepetés, idôben készülni tudunk a következô permetezésre. Új készítmények Az utóbbi években megjelent néhány új készítmény a piacon. Ezek a lehetséges rezisztencia problémákat is megoldhatják, a strobilurinokkal váltakozva használva jelentôsen javíthatjuk szôlôvédelmi technológiánk biztonságát. Ilyen újdonságok például a Dynali, a Profiler és az Enervin. Mindenképpen javasolt a kipróbálásuk, mert a szôlôvédelemben olyan technológiai részleteket tudnak biztosítani, ami adott helyzetben csak ezekre a készítményekre jellemzô, hatásukkal áthidalhatók a blokkok is. Munka-egészségügyi várakozási idejük 0 nap, ami nagyban segíti a zöldmunkák folyamatos végezhetôségét. Szerhasználat A kötôdés után a fürtök érzékenysége a peronoszpórával szemben magas. A kis bogyók a fertôzés hatására beszürkülnek vagy belilulnak, majd leszáradva élettelenül csüngenek a fürtkocsányon (4. kép). Elôzzük meg a fürtfertôzések kialakulását és használjunk felszívódó és kontakt készítményt vagy azok kombinációját a szôlôperonoszpóra ellen. A szôlôlisztharmat ellen is hasonlóan védeni kell a leveleket, fürtöket. A szerek megválasztásánál törekedjünk a hatóanyagok váltására, amely megakadályozza az ellenálló gombatelepek felszaporodását. A levelek felületén lévô kórokozók a nappali meleg és az UV-sugarak hatására vagy elpusztulnak vagy leállnak az életfolyamataik. A gyorsan növô lombozat belsejében ez a fertôtlenítô hatás nem érvényesül, sôt a párás lombozatban a kórokozó még gyors fejlôdésnek is indulhat. Ez utóbbi a szôlôlisztharmatra mondható el. A lisztharmat ellen a fürtök kis bogyóit tehát a lombozatban is jó fedettséget elérô készítménnyel védjük. Ha kisbogyó állapotban meg tudjuk védeni a fürtöket, akkor késôbb már könnyebb dolgunk lesz. A jó fedettség elérése különösen a nem felszívódó vagy a helyileg felszívódó szerek esetében fontos, de a hajtások gyors növekedése miatt a felszívódó készítményeknél is figyelni kell a helyes kijuttatásra. A szôlôlisztharmat ellen a kéntartalmú hatóanyagokkal védekezve számolnunk kell azzal, hogy magas dózisban kijuttatva a kén gyenge légmozgásnál és magas hômérsékleten szöveti elhalásokat okozhat bogyón, levélen. Az esetben, ha peronoszpóra ellen réztartalmú hatóanyagot juttatunk ki, és az idôjárás hûvös, nedves, akkor a hajtásnövekedés gyengülhet. A változékony, fertôzésekre hajlamosító idôjárásban csak gyakori kijuttatással, rövid permetezési fordulóval védhetjük meg a szôlôt. Fontos tehát, hogy megvizsgáljuk a körülményeket és ez után döntsünk a szerek használatáról. Dr. Gabi Géza Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Szekszárd

18 18 Növényvédelem Az innováció mindenek felett A Bayer Hungária Kft. Jelen és jövô 2013 címmel sajtótájékoztatót tartott május 8-án, melyben bemutatták az idén 150 éve mûködô nagyvállalatot, annak részlegeit és azok tevékenységét. A szerteágazó tevékenységi körökbôl cikkünkben a mezôgazdasági termeléssel kapcsolatos részleteket emelünk ki. A sajtótájékoztató résztvevôi voltak: Dr. Gerhard Waltl, a Bayer Hungária Kft. ügyvezetô igazgatója; Dariusz Przeradzki, a Bayer CropScience üzletágvezetôje; Sípos József, Bayer CropScience; Dr. Losonczi Luca, Bayer Healthcare Pharma; valamint Bokányi Krisztina HR vezetô Az elsô részben Dr. Gerhard Waltl ügyvezetô igazgató adott általános tájékoztatót a Bayer 2012-es évérôl, majd ezt követte egy összefoglaló áttekintés a 2013-as kilátásokról, kiemelve a magyarországi vonatkozásokat. A magyarországi szervezet kulcsterületei: a mezôgazdasággal foglalkozó üzletág, a Bayer növényvédelmi üzletága a Bayer CropScience; az egészségüggyel foglalkozó terület a Bayer HealthCare üzletág; a Bayer MaterialScience csúcsminôségû anyagok, alapanyagok gyártásával foglalkozik. A Bayernek világszerte pontosan dolgozója van. A dolgozók többsége Európában dolgozik. Globális szinten a 2012-es év sikeres év volt a Bayer számára: mintegy 40 milliárd eurós forgalmat generált, ami 5,3%-os növekedés az elôzô évhez képest. A szakmai munkánk, tevékenységünk a jövô megoldásai, az innováció felé mutat. A legnagyobb kihívást a növekvô népesség és a népesség elöregedése jelenti. A növekvô életkorra tekintettel azt mondhatjuk, hogy a HealthCare területén egyre magasabb színvonalú és egyre nagyobb mennyiségû egészségügyi szolgáltatásra lesz szükség. Ez igaz azokra az országokra is, ahol a népesség gyors növekedése, illetve azokra is, ahol a lakosság elöregedése jelent problémát, mint Európában, így Magyarországon is vázolta a cég jövôbeni stratégiáját Dr. Gerhard Waltl. A népesség növekedése azzal jár, hogy több élelemre, vagyis több növényre és gabonafélére is szükségünk van. Tény, hogy a mezôgazdasági földterület nem tud olyan mértékben növekedni, ahogy ezt eddig megfigyelhettük, ezért a probléma megoldása az lehet, ha a termelés hatékonyságát növeljük. Ez az a terület ahol a Bayer CropScience mûködik. Itt kerül ismét elôtérbe az innováció. Az innováció, a kutatás-fejlesztés mindig nagy költségekkel jár ben 3 milliárd eurót költöttünk erre, ez a bevételünk 10,6%-a. Terveink szerint 2013-ban megemeljük a kutatás-fejlesztés területére szánt összeget 3,2 milliárd euróra. Dr. Gerhard Waltl beszélt a Német Kereskedelmi és Iparkamara közelmúltban végzett felmérésérôl Magyarországgal kapcsolatban. Ez a német cégek nagyfokú elégedettségét mutatta a magyar munkaerô képzettsége és az infrastruktúra területén. A tanulmány a kiszámíthatóság szempontjából azonban bírálta a magyarországi lehetôségeket: a cégek negatívan értékelték a gazdasági élet, a jogi háttér a túl gyors változásait. A német cégek szerint kiszámíthatóságra lenne szükség a hoszszú távú tervezésekhez. A kutatás fókuszában a méhek A méhészetekrôl Sípos József beszélt. Mint elmondta, Magyarországon sokkal több méhészet, méh van, mint amennyit a méhlegelôk el tudnának látni. Így egy-egy méhészet méhei sokféle, különbözô mezôgazdasági eljárással mûvelt területekrôl gyûjtik be a MAE-közgyûlés mézet, ami befolyásolhatja a mézben maradt hatóanyag-maradványok szintjét. A megporzás nagyon jelentôs mértékben a méhektôl függ, így a jó minôségû vetômag elôállítása, valamint a gyümölcstermesztés szempontjából is fontosak. Azt hallani, hogy pusztulnak a méhek, ami nagy veszély, mert a méhek eltûnésével az ember is eltûnik a bolygóról. Kétféle atka pusztítja ôket, de jelentôsek a gombák, fertôzések is; valamint a helytelen vegyszerhasználat, sôt jelentôs a magasfeszültségû áramforrások hatása is. A mobiltelefonok adótornyainak a frekvenciája is ugyanaz, mint amin a méhek kommunikálnak. Mindezek gyengítik, megzavarják a méheket, ami által könnyebben fertôzôdnek. Az emberek azt hiszik, hogy a rovarölô szerek jelentik a legnagyobb veszélyt a méhekre, sajnos a tudományos kutatások és a saját tapasztalatom szerint is az elôzôekben felsorolt hatások jelentôsebbek. Mit tesz a 150 éves Bayer? Jelentôs kutatásokat végeznek azért, hogy megfelelô legyen egyensúly a társadalom, a méhészet, a fogyasztó és a szakember között. Például olyan agrotechnikai kutatásokat is végzünk, ami lehetôvé teszi, hogy a permetszereket a levél alá, tehát a virágzó részek alá lehessen eljuttatni, így biztosítva, hogy a méhek kevésbé találkozhassanak a növényvédô szerekkel tájékoztatott Sípos József a Bayer méhészeti kutatásairól. SZB A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) szeptember 10-én 10 órakor tartja tisztújító közgyûlését Gödöllôn, a Szent István Egyetem Gazdaságtudományi Karának tárgyalótermében. Az egyesület tagságát a vezetôség tisztelettel meghívja a közgyûlésre. Határozatképtelenség esetén a tisztújító közgyûlés új idôpontja szeptember 10-én 10:30.

19 Talajerôpótlás 19

20 20 Talajerôpótlás Tarlókezelés, tarlóápolás ROUNDUP MEGA alkalmazásával A tarlók gyommentesítése a jó mezôgazdasági gyakorlat fontos része, mivel meghatározó szerepe van az évelô fajok elleni védekezésben, illetve meggátolja az egynyári gyomok magérlelését. Ezen túlmenôen a gyomirtó célú mechanikai mûveletek helyettesítésével szerepe lehet a talaj nedvességének megôrzésében. A vetésforgóban a gabonafélék után rendszerint kapás növények, repce kerülnek elvetésre, de kisebb területen gyomosodási szempontból különösen érzékeny zöldségnövények is elôfordulhatnak. A tavaszi vetésekben a gyomok közül elsôsorban az agresszív évelô gyomnövények jelentenek növényvédelmi problémát, de hasonló elmondható néhány nehezen irtható magról kelô gyomról is, mint például a tavasszal több hullámban kelô selyemmályva, parlagfû, szerbtövis, vadköles. Egyes kultúrákban, mint például a kukorica, széles hatású eljárások állnak rendelkezésre, de még ebben az esetben is hasznos a gyomfertôzést csökkentô tarlókezelések alkalmazása (1. ábra). A többnyire vetés után, kelés elôtt alkalmazott acetoklór hatóanyagú készítmények sajnálatos európai uniós visszavonása következtében a jövôben nagy valószínûséggel megnô az állománykezelések részaránya kukoricában. A tavasszal egyre kiszámíthatatlanabb idôjárási körülmények miatt viszont fontos, hogy a kelés után alkalmazott kezeléseknek lehetôleg minél kisebb gyomnyomással kelljen megbirkózniuk. A már említett egyéves gyomfajok mellett a fakó muhar tömeges kelése szinte általános tarlón. A fakó muhar az egyszikûek ellen kukoricában állománykezelésként alkalmazott szulfonilkarbamid típusú készítményekre kevésbé érzékeny, emiatt lényeges, hogy a tarlón ne hozzon magot. Akár az évelô, akár a magról kelô gyomok esetében a tarlókezelés szakszerû alkalmazása jelentôsen hozzájárulhat a kukorica és más, a kezdeti gyomosodásra érzékeny kultúra sikeres termesztéséhez a rákövetkezô évben. A tarlókezelésnél nem kell tekintettel lenni a kultúrnövény érzékenységére, ezért az adott gyomflóra ellen leghatékonyabb készítmény vagy gyomirtószerkombináció alkalmazására van mód. Évelô gyomok esetében fokozza a felszívódó készítmények hatását a nyári tápanyag-felhalmozás a földbeni szaporítóképletekben, mert ennek köszönhetôen a hatóanyag nagyobb arányban kerül a gyökérbe, tartósabb, alaposabb hatást kiváltva. Mind az évelô, mind az egyéves gyomnövények tarlón történô irtására hatékonyan alkalmazható a ROUNDUP MEGA. A ROUNDUP MEGA elônyei a tarlókezelésben 1. ábra. Elôzô évi tarlókezelés nélkül a mezei acat az állománykezelés idejére már erôsen visszavetette a kukorica fejlôdését. Rövid várakozási idô a talajmunkáig. Hagyományosan az elsô talajmunkára az évelô gyomok elpusztulása után kerülhetett sor. A ROUNDUP MEGA 2 3. ábra. Kezeletlen, fenyércirok és folyondár szulákkal (bal oldalon), és ROUNDUP MEGA 3,2 l/ha dózis hatása (jobb oldal) 2 napos, tarlókezelés utáni mûveléssel 294 nappal a permetezést követôen.