JELENTÉS a magyar-osztrák-szlovén határ menti térség környezet- és természetvédelmének ellenőrzéséről
|
|
- Virág Orsósné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 JELENTÉS a magyar-osztrák-szlovén határ menti térség környezet- és természetvédelmének ellenőrzéséről szeptember
2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V / Témaszám: 724 Vizsgálat-azonosító szám: V-0150 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Papp Sándor számvevő főtanácsos Az összefoglaló jelentés készítésében közreműködött: Márkus Gábor számvevő tanácsos, főtanácsadó Dr. Ligeti Miklós számvevő tanácsos, tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Dér Lívia számvevő Dr Ligeti Miklós számvevő tanácsos, tanácsadó Hütter Erzsébet számvevő tanácsos Márkus Gábor számvevő tanácsos, főtanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: A Környezetvédelmi Minisztérium működésének ellenőrzése 2002 A Fertő tó természetvédelmének ellenőrzése 2003 A Környezetvédelmi Alap Célfeladatokra előirányzott pénzeszközök hasznosulása 2004 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.
3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A környezetvédelem irányítási mechanizmusa és a nemzetközi kötelezettségek teljesítése A környezet- és természetvédelem jogszabályi háttere Szervezeti háttér változásai és hatásuk a feladatellátásra Nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek A környezet- és természetvédelem szakmai programok célkitűzései és teljesítésük Az ország környezetvédelmi állapota A szakmai programokban foglalt célkitűzések és teljesítésük A környezetvédelmi programok célkitűzéseinek megvalósítása a szlovén-osztrák-magyar hármas határ térségében A szakigazgatási és a hatósági feladatok értékelése A hatósági feladatok szervezetek közötti megosztása A vízügyi hatósági feladatok ellátása Az egyéb környezeti elemek védelmére irányuló hatósági tevékenység A természetvédelmi hatósági feladatok ellátása A nemzetközi feladatok ellátása A környezetvédelemi célú beruházások, forrásaik és megoszlásuk A beruházások forrásainak megoszlása Szennyvíztisztítás A körmendi biomassza fűtőmű Hulladékgazdálkodás Szennyvízcsatornázás Ivóvízbázis védelmi beruházás Természetvédelem Nemzetközi együttműködés Együttműködés Szlovéniával Együttműködés Ausztriával Az ellenőrzési témakört érintő korábbi számvevőszéki javaslatok teljesítése 55 1
4 MELLÉKLETEK 1. számú A környezetvédelmi és vízügyi miniszter levele 2. számú A vizsgált régióban kezdeményezett hatósági intézkedések 3. számú A vizsgált régióba jutott források összege és célja 4. számú A normatív költségszükséglet és a évi ellátmány viszonya (vízügyi igazgatóságok) 5. számú Az ellenőrzött települések csatornázottsági adatai 6. számú A felszíni vizek minősítése 7. számú Az összes oldott anyag koncentráció változása a Rába Szentgotthárdi szelvényében 8. számú A BM "Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása" előirányzatából támogatást kapott települések 9. számú A korábbi számvevőszéki javaslatok teljesítése FÜGGELÉKEK 1. számú A vizsgálatba vont terület térképe 2. számú A kiválasztott területen elhelyezkedő települések 3. számú A vizsgált területen elhelyezkedő vízmérő helyek 4. számú Sérülékeny üzemelő és távlati vízbázisok a vizsgálatba vont régió területén 5. számú Az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi célú beruházásai 2
5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE CBC ENSZ EU FAO KAC KHVM KOI KÖVICE KTM LE MSZ MT NKP NPI NYUDU KÖVIZIG NYUDU KTVF OKTVF ÖNPI PHARE TTFC VICE WHO EU támogatási program a határon átnyúló együttműködésre Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Unió Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Kémiai oxigén igény Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Lakos egyenérték Magyar Szabvány Minisztertanács Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság EU előcsatlakozási alap Vízügyi célelőirányzat Egészségügyi Világszervezet 3
6
7 JELENTÉS a magyar-osztrák-szlovén határ menti térség környezet- és természetvédelmének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Hazánkban az Alkotmány rögzíti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez. A környezet-, és természetvédelem, valamint a vizek védelmével kapcsolatos alapvető rendelkezések törvényi szinten szabályozottak. A környezet- és természetvédelmi feladatok szakmai alapját a Nemzeti Környezetvédelmi Program, ill. a benne foglalt szakterületek intézkedési programjai 1 jelentik. A programok tervezésével és a végrehajtás megszervezésével kapcsolatos irányítási feladatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve annak jogelőd szervezetei látták el az elmúlt években. A végrehajtás az állami és a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, ez utóbbiak feladata a helyi rendeletalkotás is. Az ország speciális természetföldrajzi körülményei és adottságai miatt figyelembe véve, hogy folyóink vízgyűjtő területei döntően az ország határain kívül terülnek el, másrészt a térség országaiból az uralkodó széljárások a levegőszennyezést gyorsan eljuttathatják a szomszédos országokba a környezet- és természetvédelem területén intenzív nemzetközi együttműködésre van szükség. Ebben az államnak alapvetően fontos szerepe van, mivel megfelelően össze kell hangolni a környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmi egyezmények és szerződések érvényesülését. A környezetvédelem területén a határ menti államok között elsősorban a felszíni vizek és a vízbázisok minőségvédelme érdekében jöttek létre államközi egyezményeken alapuló folyamatos és szervezett együttműködések, a levegőbe kerülő szennyeződéseket csak ad hoc jelleggel vizsgálták. A szilárd hulladékok elhelyezése, valamint a zaj és rezgésvédelem problémái a lokális ügyek körébe tartoznak. A szomszédos országokkal való együttműködés keretében a határon átterjedő szennyezések megelőzése vagy csökkentése és a regionális, különösen a szubregionális 2 együttműködés megerősítése érdekében Magyarország, Ausztria és Szlovénia számvevőszékeinek elnökei megállapodtak a számvevőszékek kö- 1 Nemzeti szennyvízelvezetési és -tisztítási program, települési csatornázási és szennyvíztisztítási program, ivóvízbázisok védelmét szolgáló országos program, országos kármentesítési program és nitrát program 2 Egy régión belüli, meghatározott szempontok szerint szervesen összetartozó terület 5
8 BEVEZETÉS zötti együttműködésben és adatszolgáltatásban. Ennek keretében ellenőrzésünk a három ország közös határánál fekvő terület gyakran azonos környezeti és természetvédelmi problémáinak kezelésére irányult, értékelve a környezet- és a természetvédelem érdekében tett erőfeszítések eredményességét. A környezet- és természetvédelmi célú beruházásokra fordított támogatások összege az ellenőrzött szubrégióban a vizsgált időszakban megközelítette a 7,5 milliárd Ft-ot. A három ország határ menti területein az ellenőrzés tárgyát képező tevékenységeket különböző szervezetek látták el az elmúlt években. Hazánkban az érintett régióban jelenleg a vízkár elhárítási, a környezeti és vízminőségi kárelhárítási tevékenység a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság feladatköre. A felszíni vizek, ill. a vízbázisok, valamint a talaj és a levegő szennyezettségével kapcsolatos hatósági feladatokat a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el. A természetvédelmi feladatok ellátásáért az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság felel. A helyi önkormányzatok helyi hulladékgazdálkodási terv készítésére kötelezettek, ezen kívül önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgozniuk, amelynek tartalmaznia kell többek között a csapadékvíz-elvezetés, a kommunális szennyvízkezelés 3, a kommunális hulladékkezelés, a légszennyezés, valamint a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének a településre vonatkozó feladatait és előírásait. Az ellenőrzésre kijelölt területre vonatkozó nemzetközi feladatok közül két egyezménynek van kiemelt jelentősége: ezek az Osztrák Köztársasággal ban, a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozása tárgyában, valamint a Szlovén Köztársasággal 1994-ben, a vízgazdálkodási kérdések tárgyában kötött egyezmény. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a regionális végrehajtó intézmények és hatóságok tevékenysége és együttműködése teljes körűen biztosította-e a térség környezet- és természetvédelmét; a térségbe jutott természet- és környezetvédelmi célú működési és fejlesztési forrásokat a feladatokhoz igazodva, célszerűen tervezték-e, volt-e hatása a kitűzött természet-, ill. környezetvédelmi célok teljesülésére, ezen belül a környezeti elemek állapotára; a három ország illetékes szervezeteinek közös állandó, ill. eseti együttműködése során kialakított adat- és információáramlás megfelelően biztosította-e a környezeti elemek állapotának nyomon követését, segítette-e a káros környezeti hatások felszámolását; a korábban végzett számvevőszéki ellenőrzések környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos megállapításait és javaslatait az ágazat irányításáért felelős tárca realizálta-e, a javaslatok alapján hozott intézkedéseket eredményesen végrehajtották-e. 3 Szennyvízgyűjtés, - elvezetés, és - tisztítás, 6
9 BEVEZETÉS A környezet-, és természetvédelmi, valamint a vízgazdálkodási tevékenységet különböző szempontok alapján többször ellenőrizte az ÁSZ az elmúlt években. Ilyen volt a Környezetvédelmi Minisztérium átfogó ellenőrzése 2002-ben, a Fertő-tó térség természetvédelmének ellenőrzése az Osztrák Köztársaság Számvevőszékével párhuzamosan 2003-ban, és a Környezetvédelmi Alap Célfeladatokra előirányzott pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzése 2004-ben. A települési önkormányzatok környezetvédelmet célzó tevékenységének körében ellenőriztük a szilárdhulladék-gazdálkodáshoz, a szennyvízközmű fejlesztésekhez és működtetésekhez, valamint a vízrendezéshez ill. csapadékelvezetéshez kapcsolódó feladatok ellátását. Eddig még nem került sor a határ menti szubrégió teljes környezet- és természetvédelmével, valamint a vizek védelmével kapcsolatos tevékenységek, a szomszédos országok számvevőszékeivel egyeztetett közös ellenőrzésére. Az ellenőrzés a környezet- és természetvédelem irányításáért, felügyeletéért és kormányzati koordinációjáért felelős környezetvédelmi és vízügyi miniszter és a felügyelete alatt álló funkcionális és regionális szervek, valamint az érintett települési önkormányzatok tevékenységére, ezen belül a levegő, a felszíni és felszín alatti vizek állapotával, valamint a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátására terjedt ki. A vizsgálatot a teljesítmény-ellenőrzés módszerével végeztük. A hatékonyságot az irányítási és a hatósági feladatok ellátásán, ezen belül a hatósági intézkedéseknek és bírságoknak a környezetkárosítások visszaszorítására gyakorolt hatásán keresztül, az eredményességet a régióba jutott természet-, ill. környezetvédelmi fejlesztési forrásokhoz kapcsolt célok teljesülésén keresztül értékeltük, áttekintve egyidejüleg a kitűzött célok elérésének korlátait is. Az ellenőrzés keretében beruházásoknál a gazdaságossági szempontok érvényesítését a versenyeztetési és közbeszerzési szabályok betartására figyelemmel értékeltük, és áttekintettük a korábban végzett számvevőszéki ellenőrzések környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos megállapításainak és javaslatainak hasznosulását. A helyszíni ellenőrzés a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezeti rendjébe tartozó Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságra, az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségre, valamint az ezek szakmai irányítása alatt álló Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságra, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségre és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságra, továbbá a kijelölt régió önkormányzataira terjedt ki. A vizsgált időszak a első negyedéve közötti időszakot ölelte fel. Ellenőrzésünk végrehajtására az Áht. 120/A. (1) bekezdésében, valamint az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. tv. 2. (3), valamint a 17. (5) bekezdésében foglaltak adták meg a jogszabályi alapot. A jelentést az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII törvény 25. (1) bekezdésének megfelelően észrevételezésre megküldtük Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, aki a jelentésben foglaltakat elfogadta, észrevételt nem tett. Levelét az 1. számú melléklet tartalmazza. 7
10 BEVEZETÉS 8
11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az évtől kezdődő időszakban a törvényhozásnak és más jogszabályalkotóknak - az EU-hoz való csatlakozás kapcsán - kiemelt feladata lett az ország jogrendjét harmonizálni az EU-ban hatályos jogrenddel. Az évben megjelent, a környezet védelmét, valamint a vízgazdálkodást szabályozó törvények, ill. az 1996-ban a természet védelmét célzó törvény, valamint a évben kiadott, a hulladékgazdálkodást szabályozó törvény az Alkotmányban rögzített és EU követelményeknek megfelelően készültek el. A környezet- és természetvédelem szakmai hátterét a környezet védelmének általános szabályait rögzítő törvény rendelkezése alapján elkészített Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) jelentette. Az közötti időszakra szóló NKP I-et az Országgyűlés 1997-ben fogadta el, végrehajtásának konkrét feladatait kormányhatározatokban jóváhagyott intézkedési tervek tartalmazták. A közötti időszakra szóló NKP II. kidolgozásakor figyelembe vették az NKP-I. végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, és ezek ezek alapján tűzték ki a célokat, figyelembe véve azokat a követelményeket és lehetőségeket, amelyek az ország EU-hoz való csatlakozásából következtek. Az ellenőrzött szubrégióban a megvizsgált dokumentumok (jegyzőkönyvek, beszámolók és jelentések) alapján a környezet használatból eredő környezet károsítások sokkal kisebbek az országos tapasztalatoknál, ill. az ipari gócok környékén mérhető adatoknál. Az ellenőrzött időszakban a levegő tisztaság helyzete a szubrégióban megfelelő volt és a regionális hulladékártalmatlanítás területén is kedvező volt a helyzet. Ez a kedvezőbb környezeti állapot arra vezethető vissza, hogy ebben a térségben az elmúlt évtizedekben nem voltak elavult technológiával működő és emiatt a térséget szennyező nagy iparvállalatok, és ilyen hatások a határ túloldaláról is csak mérsékelten érintik a területet. Ezt a lakosság számára kedvező állapotot az ellenőrzött szubrégióba jutott, környezet- és természetvédelmi, ill. vízügyi támogatások segítették megőrizni, és ahol szükséges és lehetséges volt, még javítottak is rajta. A pénzügyi források elsősorban a szilárd hulladékkezelést, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését, és az ivóvíz bázis védelmét célzó beruházások teljes vagy részbeni fedezetét biztosították. A vízügyi szakterületet érintő projektek központi beruházások keretében valósultak meg, a környezetvédelmi beruházások (szilárdhulladék kezelés, szennyvízberuházások) forrásait pályázat útján nyerték el az érintettek. Az összességében kb. 7,5 milliárd Ft-ot kitevő támogatások forrásai szerteágazóak voltak, a Belügyminisztérium települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatása előirányzatából kapott támogatás 42%-ot, a Környezetvédelmi Alap Célfeladatok 13 %-ot az EU (PHARE, PHARE CBC) források 14%-ot tettek ki. A sokcsatornás támogatásra jellemző, hogy pl. a csatornázottság növelését célzó projektek PHARE, valamint hat különböző előirányzatból származó hazai forrás igénybevételével valósultak meg. 9
12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A régióba jutott támogatások forrás szerinti BM megoszlása előirányzat céltámogatás vízügyi célelőirányzat KAC kormányzati beruházások PHARE PHARE CBC települések támogatása vízbázisvédelmi célprogram területfejlesztési céltámogatás A támogatások ellenére egyes területeken forráshiány mutatkozik. A vízügyi igazgatóságok évi pénzügyi terveiben a normatív költségszükségleteknek mindössze az 54-74%-átépítették be a ráfordítások közé, és ez az arány országos összehasonlításban az ellenőrzött szubrégióban volt a legalacsonyabb. Az árvíz- és belvízvédelmi létesítmények karbantartása esetében még rosszabb volt a helyzet, mert a normatív költségszükséglet országos átlagban kevesebb, mint 10%-a állt csupán rendelkezésre, sőt a régióban illetékes igazgatóságnál erre a célra keret nem volt biztosított. A karbantartás elmaradása miatt bekövetkező károk nagysága többszöröse lehet az elmaradt karbantartási költségeknek, tehát ennek a területnek az alulfinanszírozottsága egy átlagosnál nagyobb árvíz esetén jelentős kockázat. A védett természeti területek állami tulajdonba vételhez szükséges költségvetési források is korlátozottak, ennek következtében a védett természeti területek állami tulajdonba vételét célzó törvényi előírások (országos és helyi) végrehajtása késik. Hiányosság, hogy a térségbe jutott támogatások összegéről az érintett szervezeteknek összegző nyilvántartása nincs, ezt jogszabályi előírás sem teszi kötelezővé, erre vonatkozó adatokat a térségben illetékes igazgatóságok, ill. a társtárcák szolgáltattak a vizsgálat részére. A környezetvédelmi célok hatékony végrehajtását korlátozza, hogy a hazai jogszabályok előírásai egymással nem harmonizáltak (környezeti teher rendezése nélküli felszámolási eljárások) és esetenként hiányoztak a részletes végrehajtási utasítások (biztosítékadási kötelezettségről és a felelősségbiztosítás). A környezet-, természetvédelemmel és a vízüggyel összefüggő állami feladatok szervezeti háttere tekintetében, a már felsorolt törvényekben adott felhatalmazás alapján a Kormány rendelkezett az ország egész területét lefedő középirányítási feladatait ellátó szervezetek, így az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség, valamint azok helyi szer- 10
13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK vezetei, a vízügyi igazgatóságok, a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok kiépítéséről, működtetéséről. Az ellenőrzött időszakban a területi szervezeti háttér, az ellátandó feladatok, ill. a hatósági jogkör gyakorlásának módja, és ezek területi szervezetek közötti megosztása több alkalommal változott. A változások eredményeként 2005-től a hatósági feladatokat kizárólag az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, ill. a felügyelőségek végezték, a szakmai feladatokat környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és a nemzeti park igazgatóságok végezték a hatósági eljárásokban szakértőként működtek közre. Az átszervezéseket megelőzően hatástanulmány nem készült. Az újonnan létrehozott szervezetek feladat- és hatásköreinek pontatlan meghatározása, ill. a jogszabályok eltérő értelmezése következtében az átszervezések nem voltak zökkenőmentesek. Az új felállású szervezetek munkájának hatékonyságát korlátozta, hogy a feladatellátás esetenként nem volt kellően koordinált (pl. a vízkészlet járulékok adóként való beszedése esetében) ill. (az árvízvédelemi feladatok ellátásánál), átfedések alakultak ki. Ezek a problémák a vizsgált területen illetékességgel bíró szervezetek tevékenységében nem jelentkeztek, de a többi szervezetnél ezek felszámolása további feladatot jelentenek. Az ellenőrzött szubrégióban működő környezetvédelmi felügyelőség - az alulfinanszírozottság miatt - a szükségesnél mintegy 10%-kal kisebb létszámmal kényszerült megoldani meg a törvényben előírt feladatokat. Nem teljesült a környezetvédelemről szóló törvény előírása, miszerint, az NKPval összhangban regionális, megyei és települési környezetvédelmi programokat kell készíteni. Ezek megyei és regionális szinten elkészültek, de településeknél elsősorban forráshiány miatt 80-90%-os lemaradás mutatkozik. A környezetvédelmi célok megvalósítását a különböző bevételeken, támogatások révén finanszírozott környezetvédelmi beruházásokon, a környezetvédelmi hatóságok által előírt technológiai előírásokon túlmenően ezt a célt segítenék az előírásokat be nem tartókra kivetett bírságok is. A környezetvédelmi bírságok fajtáinak, mértékének és megállapításának módját szabályozó rendeletek 2004-ben változtak, de a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének védelméről rendelkező jogszabályok felkészülési időt adtak az igénybevevőknek, addig a korábban hatályos rendeletek szabályait alkalmazták. A kiszabásra jogosult szervek betartották a rendeletekben előírt fizetési tételeket. A vizsgálat tapasztalatai szerint azonban az esetenként ismétlődő (az egyik cég esetében például huszonötszöri) alacsony összegű bírság kiszabásoknak visszatartó hatása az ellenőrzött időszakban nem érvényesült. Ennek legfőbb oka az, hogy a bírságot az üzemeltetőre szabja ki a hatóság, ugyanakkor a létesítmény tulajdonosa az önkormányzat, és a befizetett bírságok 30%-át az önkormányzatok kapják. A másik lényeges ok, hogy az előírt határértékek betartása esetenként több tíz, ill. százmilliós beruházást igényel, amelynek forrását a szankciót viselőknek kell előteremteni. A környezet- és természetvédelem, különösen a vízgazdálkodás helyzetében a jelentős összegű támogatásokból megvalósult beruházások ellenére ellenére 11
14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gondok tapasztalhatók. A felszíni vizek szennyezettsége az ötfokozatú besorolásban általában közepes vagy szennyezett minősítésű. Ennek oka, az Ausztriából érkező szennyezésen kívül a folyókba engedett nem megfelelő tisztítású szennyvíz. Az ellenőrzött időszakban egy kivétellel minden évben ugyanazt az öt céget bírságolták meg vízszennyezés miatt és a bírságolás hatására a vízszennyezési helyzet sehol sem változott, vagyis a bírságok nem kényszerítették ki a jogkövető magatartást. A talajvizek szennyezettsége az országos tapasztalatokhoz hasonlóan a régióban is megfigyelhető volt. A talajvíz minősége Magyarországon az ausztriainál rosszabb, ezért ivóvíz céljára nem használható. Nálunk ehhez a felszín alatti mélyebb rétegeket elérő kutak adnak lehetőséget. A kedvezőtlen helyzet kialakulásának főbb oka a sík terület, a kilencvenes évek előtt kezdődött intenzív műtrágyahasználat, a csatornázás elhanyagolása, és sok helyen a szennyvíz ásott kutakba engedése. A vízbázisok felmérését elvégezték, húsz vízbázist tartanak nyilván, amelyből tíz nem sérülékeny, a másik tíz pedig sérülékeny földtani környezetben fekszik. A nem sérülékeny vízbázisoknál szennyeződésre utaló jeleket nem tapasztaltak. Az ivóvízbázis védelmi célok elérését akadályozza, hogy az erre vonatkozó koncepciók, tervek és programok alapján kiadott kormányhatározatokban foglalt források ütemezését a kötelezettek nem tartják be, mert az éves költségvetési törvényekben az erre előirányzott összegek folyamatosan kisebbek voltak a kormányhatározatokban tervezettnél. A vízgazdálkodási feladatok elvégzését országos viszonylatban és a területi szerveknél jelentősen akadályozza az alulfinanszírozottság. Ebből a szempontból az ország 12 területi szerve között (a évre vonatkozó adatok alapján) éppen az ellenőrzött területen illetékes vízügyi igazgatóság esetében a legrosszabb a finanszírozási helyzet. A csatornázottsági adatok tekintetében, a vizsgált területen élő fős lakosság 58,3%-a lakik csatornázott útvonalon lévő lakásban, de csatornahálózatra rákötött lakásokban lakók aránya csak 41,9%, a csatornázott településeken a rákötések aránya 56% és 99% között mozog. A vizsgálat idején folyamatban levő rákötésekkel a csatornázott lakásokban élők száma az összlakosságnak még mindig kevesebb, mint a felét fogja kitenni. A térség levegőszennyezettségére vonatkozó állapotfelmérés a vizsgált időszakban nem készült. A vizsgálat alá vont térségben a levegő szennyezettségét a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, ill t megelőzően az ÁNTSZ Zala Megyei Intézete Zalalövő településen egy mérőponton vizsgálta, azonban a regisztrált alacsony szennyezettségi szint miatt a mérőponton folytatott légszennyezettségi méréseket megszüntették. A levegőbe jutott káros anyagok mennyiségét csökkentette a Körmenden megépített biomassza erőmű, amely - a jelentős földgáz kiváltás mellett - alacsony széndioxid kibocsátással üzemel. Az előzetes tervekhez képest ugyanakkor más hasonló hőerőművek elkészülte növelte az alapanyag (faapríték) árát, emiatt az önköltség magasabb lett. Ennek megoldását a szakértők szerint az un. energiaerdők telepítése jelentené. A régió hulladékgazdálkodása tekintetében a szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás minden településen kiépített, a korszerű hulladéklerakásra a Nyugat-Balaton és Zala-völgye térségi regionális szilárdhulladék gazdálkodási 12
15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK rendszer projekt jelent megoldást, ez 305 települést érint, közte a szlovén határszakasz településeit is, kiterjed a működő és felhagyott hulladéklerakók rekultiválására és kiépül egy EU jogszabályoknak megfelelő hulladéklerakó is. A program keretében a vizsgálatba vont terület 9 hulladéklerakójának rekultivációját végzik el. A projekt költsége közel 35 ezer Euró, ennek 70%-a vissza nem térítendő ISPA támogatás. A vizsgált régió hulladékszennyezettségéről átfogó felmérés nem készült, azonban évben Phare támogatás keretében a települési szilárd hulladék lerakók országos felmérése megtörtént. A vizsgált térségben 39, már hivatalosan nem üzemelő hulladéklerakó található, környezetvédelmi szempontból ezek közül 26 közepes és 9 nagy kockázatú. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint a már üzemelő hulladéklerakó környezetvédelmi, műszaki megfelelőségének megállapítására az üzemeltető köteles volt teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot elvégezni, vagy elvégeztetni. A hulladéklerakók üzemeltetőinek több mint fele nem készítette el a jogszabályokban előírt hulladékgazdálkodási terveket. A települési önkormányzatoknak a saját területükre vonatkozóan hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük, ennek ellenére a vizsgált területen elhelyezkedő önkormányzatok mintegy 2/3-a elsősorban forráshiány miatt a helyszíni ellenőrzés időpontjáig az előírást nem teljesítette. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a megalakulásától kezdődően év végéig - az intézmény működésének finanszírozásán kívül - a természetvédelmi programok ill. földvásárlás finanszírozására összesen 285 millió Ft támogatást kapott. A védett természeti területek védettségi szintje helyreállításának törvényi rendelkezése szerint a törvény hatálya alá tartozó, és a privatizáció során magántulajdonba került földterületet ki kell sajátítani és az Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) vagyonkezelésébe kell adni, ugyanakkor az eddig vagyonkezelésbe vett földterületeket a konfliktusok elkerülése érdekében a tulajdonossal történt megegyezést követően vásárlással szerezték meg. A természetvédelmi feladatokat ellátó Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) Igazgatóság a évben összesen 104,3 millió Ft összegben vásárolt földterületet, amelyből a vizsgált régióban összesen 368,6 ha elsősorban szántó, gyep művelési ágú földterület vásárlásra 91,3 millió Ft-ot fordítottak. Ennek eredményeként a helyszíni ellenőrzés időpontjában az ŐNPI vagyonkezelésében ha volt, azonban az állami tulajdonba vételhez szükséges források nem álltak kellő mértékben rendelkezésre, ezért az erről rendelkező törvény végrehajtása az országosan és helyben is késik. Pozitívum, hogy a Natura 2000 hálózati területek kijelölése a 2004-ben kiadott jogi szabályozásnak megfelelően (a helyszíni vizsgálatot követően) megtörtént. Több környezetvédelmi részterületen (elsősorban a határokon átnyúló szennyeződéseket okozni képes felszíni vizek és a vízbázisok területén) hatékony prevencióra csak összehangolt nemzetközi fellépések eredményeként nyílhat lehetőség. Az ellenőrzött térség mindkét szomszédos országával, tehát Szlovéniával és Ausztriával a vízgazdálkodás és vízminőség védelem kapcsán kialakított együttműködés jogi alapját az érintett kormányokkal kötött egyezmények biztosították, a szerződések a vitás kérdések és problémák kölcsönös érdekek figyelembevételével való megoldására épültek. Az egyezmények a vízgazdálkodás mennyiségi kérdésein túl előírják a határvizek minőségi vizsgálatát, a vizek szennyezés és ésszerűtlen használata elleni védelmet, a beavatkozások környezeti hatásainak vizsgálatát. A két egyezmény között ugyanakkor az 13
16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK érintett terület kiterjedtsége, az együttműködés köre és mélysége tekintetében az Szlovéniával kötött egyezmény lényegesen tágabb körű. Az Ausztriával kötött szerződés szerint a feleknek törekedniük kell, hogy a szennyvizet csak megfelelő tisztítás után vezethessék a felszíni vizekbe. Ennek ellenére az ellenőrzött időszak alatt folyamatosan fennálló megoldatlan problémaként jelentkezett, hogy a Rába vízgyűjtő területének felső (osztrák területre eső) szakaszán, a magyar határtól mindössze 2 km távolságban megépített bőrgyár már osztrák területen is szennyezte a folyót és emiatt a folyó magyar szakaszán (Szentgotthárdnál) szennyezett minősítést kapott. (5. sz. melléklet) Az egyezmények végrehajtása során a koordinációs feladatokat az államközi vegyes bizottságok látták el, az operatív feladatokat pedig a helyi szervek végezték. Az együttműködés rendszeres és szervezett volt, a hidrológiai és hidro-meteorológiai adatok cseréjére rendszeresen sor került. Munkatervek alapján évente egyszer hidrológiai szakértői találkozókat szerveztek, és közös vízmintavételezéseket végeztek. A védelmi létesítmények tervezése és kivitelezése során is eredményes együttműködés alakult ki a szomszédos országok illetékes szervezeti között. A közös mérési eredmények elemzését, kiértékelését és a következtetések összevetését nehezíti, hogy a határ menti három ország eltérő paraméterek, illetve határértékek alapján, eltérő vízminőségi osztályozási és minősítési rendszert alkalmaz. A határon átnyúló vízbázisok tekintetében csak eseti együttműködés alakult ki, továbbá problémát jelent, hogy a határmenti vízbázisok védőterülete átnyúlik az országhatáron, de ennek kijelöléséhez jogi formái jelenleg még nem kidolgozottak. Az együttműködés pozitív hatása, a közös mérési tevékenységen kívül mindkét határszakaszon megvalósultak közös célú és a résztvevő szomszédos országok számára kedvező hatású beruházásokban is megmutatkozott. Így pl. a rossz tisztítási hatásfok miatt többször megbírságolt körmendi szennyvíztisztító telepen épített új szennyvíztisztító egység a környező magyar falvak mellet egy osztrák település szennyvizét is fogadni tudja. A magyar-szlovén határmenti térségben határon átívelő együttműködés keretében kiépítették három település szennyvíz elvezetési rendszerét és épül a szennyvíztisztító létesítmény. Két szlovéniai település egészséges és biztonságos vízellátását célzó tanulmányt, a szomszédos magyar vízműről biztosítaná. Ugyancsak eredményes együttműködés alakult ki a közös védelmi létesítmények tervezése és kivitelezése során Szlovéniával. Az árvízi előrejelzés hatékonyságát segítő kormányzati beruházás keretében elkészítettek egy távmérő állomást, valamint a szlovén fél adatszolgáltatással járult hozzá a Kerka és vízgyűjtőjére szóló területi vízminőségi kárelhárítási terv elkészítéséhez. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek 1. gondoskodjon a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakterületek hatósági és operatív kezelési funkcióinak szétválasztása kapcsán kialakult hatásköri átfedések és koordinálatlanságok megszüntetéséről; 14
17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. kezdeményezze a két szomszédos országgal kötött nemzetközi vízgazdálkodási egyezmény területi hatályának és a vízgazdálkodási szempontok aktualizálását és egységesítését; 3. biztosítsa a szükséges forrásokat a védett területek természetvédelmét biztosító állami kezelésbe vétel folytatásának a jogszabályokban meghatározott ütemezése érdekében; 4. gondoskodjon az éves költségvetés tervezése során, az ivóvízbázis védelmére vonatkozó kormányhatározatokban meghatározott ütemezés szerinti forrásokról; 5. szerezzen érvényt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, üzemelő hulladéklerakók környezetvédelmi felülvizsgálatára vonatkozó előírásainak; 6. követelje meg a települési hulladékgazdálkodási tervek elkészítését, pénzügyi finanszírozását szükség szerint építse be támogatási rendszerébe; 7. kezdeményezze a körmendi biomassza fűtőmű alapanyag ellátása érdekében a környéken lévő alacsony aranykorona értékű földeken az energiaerdők telepítésének gazdaságosságát célzó tanulmány készítését. 15
18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖRNYEZETVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI MECHANIZMUSA ÉS A NEM- ZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1.1. A környezet- és természetvédelem jogszabályi háttere A magyar Alkotmány 18. rögzíti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez. Az évtől kezdődő időszakban a törvényhozásnak és a jogszabályalkotóknak kiemelt feladatuk lett az EU-hoz való csatlakozásnak megfelelően az ország jogrendjét az EU-ban hatályos jogrendhez harmonizálni. Az Alkotmányban meghatározott követelményeknek és az EU előírásainak megfelelően készült el 1995-ben a környezet védelmének általános szabályairól szóló LIII. törvény és a vízgazdálkodásról szóló LVII. törvény, az 1996-ban a természet védelméről szóló LIII. törvény, valamint a évben elfogadott a hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény. A környezetvédelemről szóló törvény tíz fejezetre osztva kellő részletességgel foglalkozik az általános rendelkezéseken túl a környezeti elemek védelmével és az elemeket veszélyeztető tényezőkkel, ezen belül a víz védelmével. A törvény a környezet védelmét szolgáló állami tevékenységgel összefüggésben meghatározta az Országgyűlés, a Kormány és a környezetvédelemért felelős miniszter feladatait, kötelességeit, jogait és rendelkezik a Nemzeti Környezetvédelmi Program hatévenkénti megalkotásáról, annak tartalmáról és felépítéséről. A jogszabály szerint a Kormánynak a Program megújítására irányuló előterjesztés benyújtásakor az Országgyűlés előtt be kell számolnia az előző Program végrehajtásáról. A törvény rögzíti a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait, a környezetvédelmi igazgatás feladatait, hatósági jogköröket határol el, meghatározza az engedélyezési eljárások előfeltételét, az engedélyek tartalmi követelményeit. Meghatározza a Környezetvédelmi Információs Rendszer működtetésének főbb szabályait, és a tájékoztatási kötelezettségeket. A környezetvédelem gazdasági alapjai között részletezi a központi költségvetésből támogatható feladatokat, a Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának területeit. Rendelkezik a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokról, a bejelentési kötelezettségről, ellenőrzésről, anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítéséről, a határértékek megállapításának céljairól és módozatairól Szervezeti háttér változásai és hatásuk a feladatellátásra A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, összhangban a természet védelméről,- a vízgazdálkodásról és hulladék gazdálkodásról szóló törvényekkel, valamint e törvények alapján meghozott Kormány- és miniszteri rendeletekkel, átfogóan szabályozza a környezet védele- 16
19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK mével összefüggő jogi és szervezeti kérdéseket, az ellenőrzött időszakban azonban a szervezeti keretek gyakori változtatása hatásköri átfedéseket és koordinálatlanságokat idézett elő. Az ellenőrzött időszak első felében (2000. és közötti években) a vízgazdálkodással összefüggő kérdések felügyelete megosztva a közlekedési és vízügyi Miniszter, valamint a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vizilétesítményeket illetően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartoztak. A évi kormányváltást követően megszűnt a KöViM, a vízgazdálkodási feladatok a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe kerültek. Ezzel a környezet védeleméről, a természet védeleméről szóló törvényekben megfogalmazott feladatok, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló törvénnyel összefüggő igazgatási feladatok mellett a vízügyi feladatok is a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartoznak. A legnagyobb szervezeti változást az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 183/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet rögzítette. Ezzel létrejöttek a környezet-, és természetvédelmi feladatokkal kiegészítve az új országos irányító szervezetek és azok területi szervei. Ezzel változtak az alapfeladatok is (részletesen a jelentés 3.1 pontjában). A vízügyi igazgatóságok és a környezetvédelmi felügyelőségek illetékességi területeit a főbb vízgyűjtők határait követve alakították ki, az országban 12 felügyelőséget és 12 igazgatóságot jelöltek ki. A természetvédelmi feladatok helyi szintű ellátására 9 nemzeti park igazgatóságot hoztak létre évben a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI) meghatározott területeiből a 4/2002. (II. 27.) KöM rendelet alapján létrehozták az Őrségi Nemzeti Parkot és kezelésére az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot. A leválasztást az indokolta, hogy az FHNPI eltérő sajátosságú területeket foglalt magába, ezért különböző szakmai követelményeknek megfelelő szervezet működtetését kellett megoldaniuk. A FHNPI északi részén egy kiemelt jelentőségű vizes élőhely ökoszisztéma megőrzése és bemutatása volt a cél, a déli leválasztott részen egy dombvidéki, jelentős erdősültséggel rendelkező, település szerkezetében hagyományos népi építészeti értékeket megőrző kultúrtáj megtartása és bemutatása jelentkezett feladatként. A jelenlegi ellenőrzésre kijelölt terület az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, illetve a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén fekszik. A hatósági feladatok ellátásához engedélyezett létszám az ellenőrzött időszakban csak rendkívüli erőfeszítés mellett volt elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Az érintett hatóságok véleménye szerint szervezet jogszabályokban meghatározott feladatainak az ellátásához kb. 10%-kal nagyobb létszámra lenne szükség. Speciális problémát jelentett és a felügyelőségen a hatósági munkavégzést megnehezítette (egyben meggyorsította) az a január 1-vel hatályba lépő szervezeti módosítás, amelynek eredményeként a korábban külön szervezetként működő környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági tevékenységeket egy szervezet keretein belül egyesítette. Ezáltal ugyanis az olyan komplex ügyek intézésekor, amelyeknek környezetvédelmi, 17
20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK természetvédelmi és vízügyi vonatkozásai is vannak, ezután nem szükséges e szervek között a szakhatósági megkeresés, hanem a szervezeten belüli koordináció hatékonyabbá tételével gyorsabban lehet azokat elintézni. A környezetvédelmi hatósági feladatokat ellátó Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség szervezeti felépítésének gerince között lényegesen nem változott. Ez lényegében az egész ellenőrzött időszak alatt megfelelően funkcionált, a hatékonyabb munkaszervezés érdekében 2002-ben az igazgató helyettes közvetlen irányítása alatt létrehozták Területrendezési Csoportot, amelynek fő feladata a települési rendezési tervek véleményezése volt. Ugyanebben az évben korszerűsítették a felügyelőségi ügyfélszolgálatot és továbbfejlesztették a kárelhárítási ügyeleti rendszert is. Ennek keretében, a rendkívüli események gyorsabb és hatékonyabb kezelése, és a komolyabb károk kialakulásának megelőzése érdekében létrehoztak egy operatív csoportot. A felügyelőség éves átlagos statisztikai létszáma az ellenőrzött időszakban folyamatosan növekedve 67 főről 2004 végére 88 főre emelkedett. Az első kéthárom évben elsősorban felsőfokú végzettségű új belépőkkel töltötték fel a megüresedett munkahelyeket. Ennek eredményeként, az ellenőrzött időszak második felére a felügyelőség munkajogi létszámának több mint 60%-a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő volt. A évi létszámfejlesztés emiatt már elsődlegesen az ügyintéző I. kategóriába tartozó munkavállalók számának a növelésére irányult. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon a helyszíni ellenőrzés időpontjában érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzat a hatályos törvényekkel és kormány rendeletekkel összhangban szabályozta az intézmény környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatait Nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek Magyarország több nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezménynek részese. A jelenlegi ellenőrzés szempontjából az ellenőrzésre kijelölt területre vonatkozó feladatokat megszabó szerződések közül két egyezménynek van kiemelt jelentősége. Ezek a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozására Bécsben április hó 9-én aláírt egyezmény, amelyet az évi 32. törvényerejű rendelettel hirdettek ki, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási kérdések tárgyában október 21-én Ljubljanában aláírt Egyezmény, amelyet a 41/2001. (III. 14.) Kormányrendelet hirdetett ki. Ez utóbbi egyezmény előzménye az évben Jugoszláviával kötött vízgazdálkodási kérdések megoldásáról szóló egyezmény. Az évi egyezményben Szlovénia, mint a volt Jugoszlávia egyik jogutóda szerepel. A két egyezmény tartalmában a közös célok ellenére lényeges különbségek vannak. Az Osztrák viszonylatban a szerződés hatálya az országhatártól mindkét irányba 6-6 km-es sávban található vizekre vonatkozik, míg a Szlovéniával kötött szerződésben ilyen korlátozás nincs. Szlovén viszonylatban a szer- 18
Környezetvédelmi jogszabályok listája JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA TÉMAKÖR: 1 / 30
JELENLEG HATÁLYOS KÖRNYEZETVÉDELMI JOGSZABÁLYOK LISTÁJA 2011. TÉMAKÖR: 1 / 30 Hulladékgazdálkodás Levegővédelem Termékdíj Természetvédelem Vízvédelem, vízgazdálkodás Zaj- és rezgésvédelem 2 / 30 TÖRVÉNYEK
RészletesebbenVízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén
Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK
RészletesebbenMagyar joganyagok - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - alapító 2. oldal 5. Létrehozásáról rendelkező határozat: 1060/1953. (IX. 3
Magyar joganyagok - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - alapító 1. oldal Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság alapító okirata, módosításokkal egységes szerkezetben
RészletesebbenAz Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Szervezeti és Működési Szabályzatának a
Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Szervezeti és Működési Szabályzatának 1.-4. -a KÖLTSÉGVETÉSI ALAPOKMÁNY 2005. ÉVRE 1. Fejezeti szám, megnevezése: 16 Környezetvédelmi
RészletesebbenDebreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar. KE/32-01 Szabványok és környezetvédelmi jogszabályok felügyelete
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar KE/32-01 (Jogi és egyéb követelmények. A megfelelőség kiértékelése) 1. kiadás Hatályba léptetve: 2015. március 12. Készítette:
RészletesebbenJogszabályok listája
Kiadás száma 03 Kiadás dátuma: 2018.07.10. Oldal 1/8. KÖRNYEZETVÉDELEM 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 83/1997. (IX.26.) OGY határozat a Nemzeti Környezetvédelmi Programról
RészletesebbenA 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM
122-06 Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe
RészletesebbenPEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER
PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település
RészletesebbenJELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015.
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15092 2015. június Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0746-148/2015.
RészletesebbenA BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást
RészletesebbenVIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás
VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu
RészletesebbenMagyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 2. oldal 8. A költségvetési szerv működési köre: a környezetvédelm
Magyar joganyagok - Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosítás 1. oldal Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,
Részletesebben- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
RészletesebbenA VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
A VÍZGAZDÁLKODÁST SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1.) 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 2.) 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási
RészletesebbenA Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól
Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási
RészletesebbenKÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.
/ 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:
Részletesebben147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
RészletesebbenVeszprém Megyei Környezetvédelmi Program egyeztetési té anyaga. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A.
Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2018-2022 egyeztetési té anyaga PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. Iroda: 8000 Székesfehérvár Távírda u. 2/A. 2018. július 03. A PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft. rövid
RészletesebbenÚtmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához
RészletesebbenJ a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására
J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály
RészletesebbenBudakalász Város Polgármestere E L ŐT E R J E S Z T É S. A Képviselő-testület február 24-ei rendes ülésére
Budakalász Város Polgármestere 34/2011.(II.24.) számú előterjesztés E L ŐT E R J E S Z T É S A Képviselő-testület 2011. február 24-ei rendes ülésére Tárgy: Javaslat Környezetvédelmi Alapról szóló önkormányzati
RészletesebbenMagyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 2. oldal A költségvetési szerv a gazdálkodási besorolása alapján ö
Magyar joganyagok - Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság - alapító okirata módosí 1. oldal Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság alapító okirata módosításokkal egységes szerkezetben 1 A környezetvédelmi,
RészletesebbenPEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.
PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs
RészletesebbenTÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum
1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet
RészletesebbenA közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok
A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi
Részletesebben317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet. a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről
317/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a közszolgáltató kiválasztásáról és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésről A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (1) bekezdés 18.
RészletesebbenFelszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok
Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek készítése Felszín alatti vizekkel kapcsolatos feladatok Simonffy Zoltán BME Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve részvízgyűjtők Duna vgy. Tisza vgy. Balaton Dráva vgy.
RészletesebbenKörnyezetvédelmi és Környezetgazdasági Főosztály -környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos hatáskörök gyakorlása -hatósági ellenőrzést tart
Környezetügyért Felelős Államtitkárság Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek Nemzeti Park Igazgatóságok 1 Vidékfejlesztési
RészletesebbenÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS
ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS a költségvetési támogatásban részesülő pártok 2012-2013. évi gazdálkodása törvényességének ellenőrzéséről Jólét és Szabadság Demokrata Közösség 15136 Állami Számvevőszék Iktatószám:
Részletesebben8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete
8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány
RészletesebbenAGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK
AGRÁR-KÖRNYEZETI JOG JOGSZABÁLYJEGYZÉK 2013/14. tanév I. félév A következőkben felsorolt jogszabályok a felkészülést kívánják elősegíteni azzal a megjegyzéssel, hogy a fontos jogszabályokként megjelölt
RészletesebbenTelepülések szennyvízelvezetés- kezelés
Települések szennyvízelvezetés- kezelés megoldására pályázati lehetőségek - 2017 KDT TVT ülés 2017. május 04. Székesfehérvár Somogyiné Neuperger Lívia KDT VIZIG Egy kis visszatekintés: Magyarország csatornázási
RészletesebbenTájékoztató. BM Országos Katasztrófavédelmi. Főigazgatóság Budapest, szeptember 19.
Tájékoztató a 2016. június 4. napját megelőzően engedély nélkül létesített vízkivételt biztosító vízilétesítmények vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárásáról BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
RészletesebbenZöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás
10/4/2017 Zöldövezet Környezetvédelmi és Munkabiztonsági Vállalkozás ÁRAJÁNLAT Nagyvázsony, Mencshely, Pula Községek Települési Környezetvédelmi Program (2018-2023) elkészítése Petrovics Zsolt okl. környezetgazdálkodási
Részletesebben2009. évi intézményi költségvetési alapokmány
2009. évi intézményi költségvetési alapokmány 1. A költségvetési szerv általános adatai: - megnevezése: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - székhelye: 9700 Szombathely, Vörösmarty
RészletesebbenKistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium
Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK
RészletesebbenA KEOP pályázati rendszere 2007-2013
A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000
RészletesebbenEurópai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-
Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi
RészletesebbenSalgótarján Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 5/1994. (I.31.) Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról
Salgótarján Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 5/1994. (I.31.) Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról (egységes szerkezetben a 9/1996.(III.25.), 16/1998.(VI.15.), 24/2010.(X.14.), 26/2011.(V.26.),
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
RészletesebbenAz egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
RészletesebbenXVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS
XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök MSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.
Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.
RészletesebbenStratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.
Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési
RészletesebbenAz idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció
Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció Dr. Varga Ildikó Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos szakmai nap Földművelésügyi
RészletesebbenT/7395. számú törvényjavaslat. a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7395. számú törvényjavaslat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
Részletesebben5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról
1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarország vízgazdálkodása. 5.lecke 1. Magyarország a legek országa: a Föld egyik
RészletesebbenA TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT ÚJ MMK SEGÉDLET BEMUTATÁSA
A TELEPÜLÉSI VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI TERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ KÉSZÍTETT ÚJ MMK SEGÉDLET BEMUTATÁSA Gombás Károly ÉDUVIZIG MMK VZ-T 08-1150 MHT XXXIII. Vándorgyűlés, Szombathely, 2015. július 01. Segédlet jogszabályi
RészletesebbenXVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA
XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenMódosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)
Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S a évi belső ellenőrzési tervről
Püspökladányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. Készítette: Pandur Erika E L Ő T E R J E S Z T É S a 2019. évi belső ellenőrzési tervről A Magyarország helyi önkormányzatairól
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenSzervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)
Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenA Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata
XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás
Részletesebben/A 10/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelettel módosított egységes szerkezetbe foglalt szöveg./
Vasasszonyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014. (II.7.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról /A 10/2018.
RészletesebbenHulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT
Hulladékgazdálkodási tervezési rendszer elemeinek összeillesztése OHT, OGYHT, OHKT Dr. Petrus József Csaba vezető-tanácsos Környezetügyért, Agrárfejlesztésért és Hungarikumokért felelős Államtitkárság
RészletesebbenVeszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.
Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/270-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém
RészletesebbenVÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ december 31. TÁJÉKOZTATÁS
VÍZILÉTESÍTMÉNYEK, KUTAK HATÁRIDŐ 2018. december 31. TÁJÉKOZTATÁS Hazánk ivóvízellátása 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik, ezért nagyon fontos hogy a vízkivétel és a vízutánpótlódás egyensúlya
Részletesebben17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról
17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati
RészletesebbenElőterjesztés a képviselő-testület számára. Intézkedési terv az
Polgármester Előterjesztés a képviselő-testület számára önkormányzat rendszerének 2008. ellenőrzéséről szóló számvevőszéki jelentés alapján Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Intézkedési terv az gazdálkodási
RészletesebbenElőterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére
1. Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete
Részletesebben8165/16 ek/gu/kk 1 DGE 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. április 22. (OR. en) 8165/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. április 21. Címzett: a delegációk ENV 239 FIN 242 AGRI 200 IND 79 SAN
RészletesebbenESETTANULMÁNYOK. Ssz. Eset Kitöltendő űrlap(ok)
ESETTANULMÁNYOK Javaslatok néhány egyszerűbb, általános esetre a megfelelő létesítményűrlapok kiválasztásához az integrációs feladatokat ellátó munkacsoport szakterületi alcsoport besorolásai alapján:
Részletesebben, Budapest. stakeholder workshop TAKING COOPERATION FORWARD 1. Kiss Veronika- KSzI Kft.
2019.06.18., Budapest stakeholder workshop Kiss Veronika- KSzI Kft. TAKING COOPERATION FORWARD 1 Akcióterv és megvalósítási lehetőségek a hazai mintaterületeken TAKING COOPERATION FORWARD 2 . A PROJEKT
RészletesebbenKÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,
RészletesebbenJászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve
Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás
RészletesebbenKelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22. ÁTTEKINTÉS alapprobléma és háttér elméleti kérdések a rendelettervezet
RészletesebbenÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat
MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenA VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László
Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi
RészletesebbenÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL
ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :02. Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001
Iromány száma: T/18816. Benyújtás dátuma: 2017-12-08 14:02 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1LTBGSIG0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2011. február 28-i ülésére Tárgy: A Polgármesteri Hivatal köztisztviselői teljesítmény-követelmények alapját képező 2011. évi célok
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S
E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év április 26.-i ülésére Tárgy: Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt, kohéziós alap pályázat Előadó:
RészletesebbenTiszalök város Településrendezési Tervének módosításához
Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő
RészletesebbenÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről
ÚTMUTATÓ A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről A támogatás célja: a települési önkormányzatok települési hulladékkezelési közszolgáltatás
RészletesebbenDr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenA Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.
A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk
RészletesebbenHELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV
ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról
RészletesebbenA magyarországi legális vízkútfúrás helyzetének javítása államigazgatási eszközökkel
A magyarországi legális vízkútfúrás helyzetének javítása államigazgatási eszközökkel Deák István Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály Vízügyi Helyettes Államtitkárság Problémafelvetés I. Alapprobléma:
RészletesebbenÖntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel
Öntözésfejlesztés lehetőségei kormányzati szemmel Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Szarvas, 2015. július 09. A mezőgazdasági célú vízhasználat
Részletesebben1. A közszolgáltatás tartalma. 2. A közszolgáltatással ellátott terület. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése
Pécsely Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII.15. ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Pécsely
RészletesebbenZalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 14/2005.(VI.10) rendelete. az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról
Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 14/2005.(VI.10) rendelete az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete ( továbbiakban: képviselőtestület )
RészletesebbenSalgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról
Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról (egységes szerkezetben a 9/1996.(III.25.), 16/1998.(VI.15.), 24/2010.(X.14.), 26/2011.(V.26.), 18/2013.(III.28.)
RészletesebbenK ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján
K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:
RészletesebbenHivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.
I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos
RészletesebbenA BELÜGYMINISZTÉRIUM II. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI MUNKATERVE
A BELÜGYMINISZTÉRIUM 2017. II. FÉLÉVI JOGALKOTÁSI MUNKATERVE Jogszabály/ közjogi szervezetszabályozó eszköz/ jelentés megjelölése 1. törvény Cím Egyes migrációs tárgyú törvények módosításáról A jogszabálytervezet
RészletesebbenEllenőrzési tapasztalatok a pénzügyi intézményrendszerben X. Soproni Pénzügyi Napok Konferencia. Makkai Mária igazgató, felügyeleti vezető
Ellenőrzési tapasztalatok a pénzügyi intézményrendszerben X. Soproni Pénzügyi Napok Konferencia Makkai Mária igazgató, felügyeleti vezető Az ÁSZ feladata, hatásköre 2 Az ÁSZ jogállását, hatáskörét és feladatait
RészletesebbenBUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA. 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE. a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl
BUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl Budapest-Csepel onkormanyzata 911 997.(1V.22.) Kt rendelete
Részletesebben174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet
174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány
RészletesebbenHorváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt
RészletesebbenA derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek
A derogációval érintett szennyvíz-elvezetési és tisztítási projektek előrehaladása során szerzett tapasztalatok, jövőbeni fejlesztési lehetőségek Fülöp Júlia főosztályvezető NFM, Kiemelt Közszolgáltatások
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenA foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai
A foglalkoztatás-felügyeleti rendszer átalakítása a munkaügyi ellenőrzés tapasztalatai Előadó: Dr. Bakos József Főosztályvezető Foglalkoztatás-felügyeleti Főosztály Az állami munkafelügyeleti rendszer
RészletesebbenKatona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)
Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:
RészletesebbenBodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv
Gencsapáti Község Önkormányzata 2017. évi belső ellenőrzési terve Bodorkós Ferenc polgármester Kőszegfalviné Pajor Klára belső ellenőrzési vezető Dr. Görög István jegyző 2017. évi belső ellenőrzési terv
Részletesebben