JELENTÉS a magyar-osztrák-szlovén határ menti térség környezet- és természetvédelmének ellenőrzéséről

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JELENTÉS a magyar-osztrák-szlovén határ menti térség környezet- és természetvédelmének ellenőrzéséről"

Átírás

1 JELENTÉS a magyar-osztrák-szlovén határ menti térség környezet- és természetvédelmének ellenőrzéséről szeptember

2 2. Államháztartás Központi Szintjét Ellenőrző Igazgatóság 2.3. Átfogó Ellenőrzési Főcsoport V / Témaszám: 724 Vizsgálat-azonosító szám: V-0150 Az ellenőrzést felügyelte: Bihary Zsigmond főigazgató Az ellenőrzés végrehajtásáért felelős: Hegedűsné dr. Műllern Veronika főcsoportfőnök Az ellenőrzést vezette: Papp Sándor számvevő főtanácsos Az összefoglaló jelentés készítésében közreműködött: Márkus Gábor számvevő tanácsos, főtanácsadó Dr. Ligeti Miklós számvevő tanácsos, tanácsadó Az ellenőrzést végezték: Dér Lívia számvevő Dr Ligeti Miklós számvevő tanácsos, tanácsadó Hütter Erzsébet számvevő tanácsos Márkus Gábor számvevő tanácsos, főtanácsadó A témához kapcsolódó eddig készített számvevőszéki jelentések: A Környezetvédelmi Minisztérium működésének ellenőrzése 2002 A Fertő tó természetvédelmének ellenőrzése 2003 A Környezetvédelmi Alap Célfeladatokra előirányzott pénzeszközök hasznosulása 2004 Jelentéseink az Országgyűlés számítógépes hálózatán és az Interneten a címen is olvashatók.

3 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 5 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 9 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK A környezetvédelem irányítási mechanizmusa és a nemzetközi kötelezettségek teljesítése A környezet- és természetvédelem jogszabályi háttere Szervezeti háttér változásai és hatásuk a feladatellátásra Nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek A környezet- és természetvédelem szakmai programok célkitűzései és teljesítésük Az ország környezetvédelmi állapota A szakmai programokban foglalt célkitűzések és teljesítésük A környezetvédelmi programok célkitűzéseinek megvalósítása a szlovén-osztrák-magyar hármas határ térségében A szakigazgatási és a hatósági feladatok értékelése A hatósági feladatok szervezetek közötti megosztása A vízügyi hatósági feladatok ellátása Az egyéb környezeti elemek védelmére irányuló hatósági tevékenység A természetvédelmi hatósági feladatok ellátása A nemzetközi feladatok ellátása A környezetvédelemi célú beruházások, forrásaik és megoszlásuk A beruházások forrásainak megoszlása Szennyvíztisztítás A körmendi biomassza fűtőmű Hulladékgazdálkodás Szennyvízcsatornázás Ivóvízbázis védelmi beruházás Természetvédelem Nemzetközi együttműködés Együttműködés Szlovéniával Együttműködés Ausztriával Az ellenőrzési témakört érintő korábbi számvevőszéki javaslatok teljesítése 55 1

4 MELLÉKLETEK 1. számú A környezetvédelmi és vízügyi miniszter levele 2. számú A vizsgált régióban kezdeményezett hatósági intézkedések 3. számú A vizsgált régióba jutott források összege és célja 4. számú A normatív költségszükséglet és a évi ellátmány viszonya (vízügyi igazgatóságok) 5. számú Az ellenőrzött települések csatornázottsági adatai 6. számú A felszíni vizek minősítése 7. számú Az összes oldott anyag koncentráció változása a Rába Szentgotthárdi szelvényében 8. számú A BM "Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása" előirányzatából támogatást kapott települések 9. számú A korábbi számvevőszéki javaslatok teljesítése FÜGGELÉKEK 1. számú A vizsgálatba vont terület térképe 2. számú A kiválasztott területen elhelyezkedő települések 3. számú A vizsgált területen elhelyezkedő vízmérő helyek 4. számú Sérülékeny üzemelő és távlati vízbázisok a vizsgálatba vont régió területén 5. számú Az Őrségi Nemzeti Park természetvédelmi célú beruházásai 2

5 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE CBC ENSZ EU FAO KAC KHVM KOI KÖVICE KTM LE MSZ MT NKP NPI NYUDU KÖVIZIG NYUDU KTVF OKTVF ÖNPI PHARE TTFC VICE WHO EU támogatási program a határon átnyúló együttműködésre Egyesült Nemzetek Szervezete Európai Unió Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Kémiai oxigén igény Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Lakos egyenérték Magyar Szabvány Minisztertanács Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti Park Igazgatóság Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság EU előcsatlakozási alap Vízügyi célelőirányzat Egészségügyi Világszervezet 3

6

7 JELENTÉS a magyar-osztrák-szlovén határ menti térség környezet- és természetvédelmének ellenőrzéséről BEVEZETÉS Hazánkban az Alkotmány rögzíti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez. A környezet-, és természetvédelem, valamint a vizek védelmével kapcsolatos alapvető rendelkezések törvényi szinten szabályozottak. A környezet- és természetvédelmi feladatok szakmai alapját a Nemzeti Környezetvédelmi Program, ill. a benne foglalt szakterületek intézkedési programjai 1 jelentik. A programok tervezésével és a végrehajtás megszervezésével kapcsolatos irányítási feladatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve annak jogelőd szervezetei látták el az elmúlt években. A végrehajtás az állami és a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, ez utóbbiak feladata a helyi rendeletalkotás is. Az ország speciális természetföldrajzi körülményei és adottságai miatt figyelembe véve, hogy folyóink vízgyűjtő területei döntően az ország határain kívül terülnek el, másrészt a térség országaiból az uralkodó széljárások a levegőszennyezést gyorsan eljuttathatják a szomszédos országokba a környezet- és természetvédelem területén intenzív nemzetközi együttműködésre van szükség. Ebben az államnak alapvetően fontos szerepe van, mivel megfelelően össze kell hangolni a környezet védelméhez fűződő állampolgári jogok és a más államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kötött környezetvédelmi egyezmények és szerződések érvényesülését. A környezetvédelem területén a határ menti államok között elsősorban a felszíni vizek és a vízbázisok minőségvédelme érdekében jöttek létre államközi egyezményeken alapuló folyamatos és szervezett együttműködések, a levegőbe kerülő szennyeződéseket csak ad hoc jelleggel vizsgálták. A szilárd hulladékok elhelyezése, valamint a zaj és rezgésvédelem problémái a lokális ügyek körébe tartoznak. A szomszédos országokkal való együttműködés keretében a határon átterjedő szennyezések megelőzése vagy csökkentése és a regionális, különösen a szubregionális 2 együttműködés megerősítése érdekében Magyarország, Ausztria és Szlovénia számvevőszékeinek elnökei megállapodtak a számvevőszékek kö- 1 Nemzeti szennyvízelvezetési és -tisztítási program, települési csatornázási és szennyvíztisztítási program, ivóvízbázisok védelmét szolgáló országos program, országos kármentesítési program és nitrát program 2 Egy régión belüli, meghatározott szempontok szerint szervesen összetartozó terület 5

8 BEVEZETÉS zötti együttműködésben és adatszolgáltatásban. Ennek keretében ellenőrzésünk a három ország közös határánál fekvő terület gyakran azonos környezeti és természetvédelmi problémáinak kezelésére irányult, értékelve a környezet- és a természetvédelem érdekében tett erőfeszítések eredményességét. A környezet- és természetvédelmi célú beruházásokra fordított támogatások összege az ellenőrzött szubrégióban a vizsgált időszakban megközelítette a 7,5 milliárd Ft-ot. A három ország határ menti területein az ellenőrzés tárgyát képező tevékenységeket különböző szervezetek látták el az elmúlt években. Hazánkban az érintett régióban jelenleg a vízkár elhárítási, a környezeti és vízminőségi kárelhárítási tevékenység a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság feladatköre. A felszíni vizek, ill. a vízbázisok, valamint a talaj és a levegő szennyezettségével kapcsolatos hatósági feladatokat a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség látja el. A természetvédelmi feladatok ellátásáért az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság felel. A helyi önkormányzatok helyi hulladékgazdálkodási terv készítésére kötelezettek, ezen kívül önálló települési környezetvédelmi programot kell kidolgozniuk, amelynek tartalmaznia kell többek között a csapadékvíz-elvezetés, a kommunális szennyvízkezelés 3, a kommunális hulladékkezelés, a légszennyezés, valamint a feltételezhető rendkívüli környezetveszélyeztetés elhárításának és a környezetkárosodás csökkentésének a településre vonatkozó feladatait és előírásait. Az ellenőrzésre kijelölt területre vonatkozó nemzetközi feladatok közül két egyezménynek van kiemelt jelentősége: ezek az Osztrák Köztársasággal ban, a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozása tárgyában, valamint a Szlovén Köztársasággal 1994-ben, a vízgazdálkodási kérdések tárgyában kötött egyezmény. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy: a regionális végrehajtó intézmények és hatóságok tevékenysége és együttműködése teljes körűen biztosította-e a térség környezet- és természetvédelmét; a térségbe jutott természet- és környezetvédelmi célú működési és fejlesztési forrásokat a feladatokhoz igazodva, célszerűen tervezték-e, volt-e hatása a kitűzött természet-, ill. környezetvédelmi célok teljesülésére, ezen belül a környezeti elemek állapotára; a három ország illetékes szervezeteinek közös állandó, ill. eseti együttműködése során kialakított adat- és információáramlás megfelelően biztosította-e a környezeti elemek állapotának nyomon követését, segítette-e a káros környezeti hatások felszámolását; a korábban végzett számvevőszéki ellenőrzések környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos megállapításait és javaslatait az ágazat irányításáért felelős tárca realizálta-e, a javaslatok alapján hozott intézkedéseket eredményesen végrehajtották-e. 3 Szennyvízgyűjtés, - elvezetés, és - tisztítás, 6

9 BEVEZETÉS A környezet-, és természetvédelmi, valamint a vízgazdálkodási tevékenységet különböző szempontok alapján többször ellenőrizte az ÁSZ az elmúlt években. Ilyen volt a Környezetvédelmi Minisztérium átfogó ellenőrzése 2002-ben, a Fertő-tó térség természetvédelmének ellenőrzése az Osztrák Köztársaság Számvevőszékével párhuzamosan 2003-ban, és a Környezetvédelmi Alap Célfeladatokra előirányzott pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzése 2004-ben. A települési önkormányzatok környezetvédelmet célzó tevékenységének körében ellenőriztük a szilárdhulladék-gazdálkodáshoz, a szennyvízközmű fejlesztésekhez és működtetésekhez, valamint a vízrendezéshez ill. csapadékelvezetéshez kapcsolódó feladatok ellátását. Eddig még nem került sor a határ menti szubrégió teljes környezet- és természetvédelmével, valamint a vizek védelmével kapcsolatos tevékenységek, a szomszédos országok számvevőszékeivel egyeztetett közös ellenőrzésére. Az ellenőrzés a környezet- és természetvédelem irányításáért, felügyeletéért és kormányzati koordinációjáért felelős környezetvédelmi és vízügyi miniszter és a felügyelete alatt álló funkcionális és regionális szervek, valamint az érintett települési önkormányzatok tevékenységére, ezen belül a levegő, a felszíni és felszín alatti vizek állapotával, valamint a természet védelmével kapcsolatos feladatok ellátására terjedt ki. A vizsgálatot a teljesítmény-ellenőrzés módszerével végeztük. A hatékonyságot az irányítási és a hatósági feladatok ellátásán, ezen belül a hatósági intézkedéseknek és bírságoknak a környezetkárosítások visszaszorítására gyakorolt hatásán keresztül, az eredményességet a régióba jutott természet-, ill. környezetvédelmi fejlesztési forrásokhoz kapcsolt célok teljesülésén keresztül értékeltük, áttekintve egyidejüleg a kitűzött célok elérésének korlátait is. Az ellenőrzés keretében beruházásoknál a gazdaságossági szempontok érvényesítését a versenyeztetési és közbeszerzési szabályok betartására figyelemmel értékeltük, és áttekintettük a korábban végzett számvevőszéki ellenőrzések környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos megállapításainak és javaslatainak hasznosulását. A helyszíni ellenőrzés a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szervezeti rendjébe tartozó Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóságra, az Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőségre, valamint az ezek szakmai irányítása alatt álló Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságra, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségre és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságra, továbbá a kijelölt régió önkormányzataira terjedt ki. A vizsgált időszak a első negyedéve közötti időszakot ölelte fel. Ellenőrzésünk végrehajtására az Áht. 120/A. (1) bekezdésében, valamint az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII. tv. 2. (3), valamint a 17. (5) bekezdésében foglaltak adták meg a jogszabályi alapot. A jelentést az Állami Számvevőszékről szóló évi XXXVIII törvény 25. (1) bekezdésének megfelelően észrevételezésre megküldtük Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszternek, aki a jelentésben foglaltakat elfogadta, észrevételt nem tett. Levelét az 1. számú melléklet tartalmazza. 7

10 BEVEZETÉS 8

11 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK Az évtől kezdődő időszakban a törvényhozásnak és más jogszabályalkotóknak - az EU-hoz való csatlakozás kapcsán - kiemelt feladata lett az ország jogrendjét harmonizálni az EU-ban hatályos jogrenddel. Az évben megjelent, a környezet védelmét, valamint a vízgazdálkodást szabályozó törvények, ill. az 1996-ban a természet védelmét célzó törvény, valamint a évben kiadott, a hulladékgazdálkodást szabályozó törvény az Alkotmányban rögzített és EU követelményeknek megfelelően készültek el. A környezet- és természetvédelem szakmai hátterét a környezet védelmének általános szabályait rögzítő törvény rendelkezése alapján elkészített Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) jelentette. Az közötti időszakra szóló NKP I-et az Országgyűlés 1997-ben fogadta el, végrehajtásának konkrét feladatait kormányhatározatokban jóváhagyott intézkedési tervek tartalmazták. A közötti időszakra szóló NKP II. kidolgozásakor figyelembe vették az NKP-I. végrehajtása során szerzett tapasztalatokat, és ezek ezek alapján tűzték ki a célokat, figyelembe véve azokat a követelményeket és lehetőségeket, amelyek az ország EU-hoz való csatlakozásából következtek. Az ellenőrzött szubrégióban a megvizsgált dokumentumok (jegyzőkönyvek, beszámolók és jelentések) alapján a környezet használatból eredő környezet károsítások sokkal kisebbek az országos tapasztalatoknál, ill. az ipari gócok környékén mérhető adatoknál. Az ellenőrzött időszakban a levegő tisztaság helyzete a szubrégióban megfelelő volt és a regionális hulladékártalmatlanítás területén is kedvező volt a helyzet. Ez a kedvezőbb környezeti állapot arra vezethető vissza, hogy ebben a térségben az elmúlt évtizedekben nem voltak elavult technológiával működő és emiatt a térséget szennyező nagy iparvállalatok, és ilyen hatások a határ túloldaláról is csak mérsékelten érintik a területet. Ezt a lakosság számára kedvező állapotot az ellenőrzött szubrégióba jutott, környezet- és természetvédelmi, ill. vízügyi támogatások segítették megőrizni, és ahol szükséges és lehetséges volt, még javítottak is rajta. A pénzügyi források elsősorban a szilárd hulladékkezelést, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését, és az ivóvíz bázis védelmét célzó beruházások teljes vagy részbeni fedezetét biztosították. A vízügyi szakterületet érintő projektek központi beruházások keretében valósultak meg, a környezetvédelmi beruházások (szilárdhulladék kezelés, szennyvízberuházások) forrásait pályázat útján nyerték el az érintettek. Az összességében kb. 7,5 milliárd Ft-ot kitevő támogatások forrásai szerteágazóak voltak, a Belügyminisztérium települési hulladék közszolgáltatás fejlesztésének támogatása előirányzatából kapott támogatás 42%-ot, a Környezetvédelmi Alap Célfeladatok 13 %-ot az EU (PHARE, PHARE CBC) források 14%-ot tettek ki. A sokcsatornás támogatásra jellemző, hogy pl. a csatornázottság növelését célzó projektek PHARE, valamint hat különböző előirányzatból származó hazai forrás igénybevételével valósultak meg. 9

12 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A régióba jutott támogatások forrás szerinti BM megoszlása előirányzat céltámogatás vízügyi célelőirányzat KAC kormányzati beruházások PHARE PHARE CBC települések támogatása vízbázisvédelmi célprogram területfejlesztési céltámogatás A támogatások ellenére egyes területeken forráshiány mutatkozik. A vízügyi igazgatóságok évi pénzügyi terveiben a normatív költségszükségleteknek mindössze az 54-74%-átépítették be a ráfordítások közé, és ez az arány országos összehasonlításban az ellenőrzött szubrégióban volt a legalacsonyabb. Az árvíz- és belvízvédelmi létesítmények karbantartása esetében még rosszabb volt a helyzet, mert a normatív költségszükséglet országos átlagban kevesebb, mint 10%-a állt csupán rendelkezésre, sőt a régióban illetékes igazgatóságnál erre a célra keret nem volt biztosított. A karbantartás elmaradása miatt bekövetkező károk nagysága többszöröse lehet az elmaradt karbantartási költségeknek, tehát ennek a területnek az alulfinanszírozottsága egy átlagosnál nagyobb árvíz esetén jelentős kockázat. A védett természeti területek állami tulajdonba vételhez szükséges költségvetési források is korlátozottak, ennek következtében a védett természeti területek állami tulajdonba vételét célzó törvényi előírások (országos és helyi) végrehajtása késik. Hiányosság, hogy a térségbe jutott támogatások összegéről az érintett szervezeteknek összegző nyilvántartása nincs, ezt jogszabályi előírás sem teszi kötelezővé, erre vonatkozó adatokat a térségben illetékes igazgatóságok, ill. a társtárcák szolgáltattak a vizsgálat részére. A környezetvédelmi célok hatékony végrehajtását korlátozza, hogy a hazai jogszabályok előírásai egymással nem harmonizáltak (környezeti teher rendezése nélküli felszámolási eljárások) és esetenként hiányoztak a részletes végrehajtási utasítások (biztosítékadási kötelezettségről és a felelősségbiztosítás). A környezet-, természetvédelemmel és a vízüggyel összefüggő állami feladatok szervezeti háttere tekintetében, a már felsorolt törvényekben adott felhatalmazás alapján a Kormány rendelkezett az ország egész területét lefedő középirányítási feladatait ellátó szervezetek, így az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Környezet- és Természetvédelmi Főfelügyelőség, valamint azok helyi szer- 10

13 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK vezetei, a vízügyi igazgatóságok, a környezetvédelmi felügyelőségek, valamint a nemzeti park igazgatóságok kiépítéséről, működtetéséről. Az ellenőrzött időszakban a területi szervezeti háttér, az ellátandó feladatok, ill. a hatósági jogkör gyakorlásának módja, és ezek területi szervezetek közötti megosztása több alkalommal változott. A változások eredményeként 2005-től a hatósági feladatokat kizárólag az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, ill. a felügyelőségek végezték, a szakmai feladatokat környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és a nemzeti park igazgatóságok végezték a hatósági eljárásokban szakértőként működtek közre. Az átszervezéseket megelőzően hatástanulmány nem készült. Az újonnan létrehozott szervezetek feladat- és hatásköreinek pontatlan meghatározása, ill. a jogszabályok eltérő értelmezése következtében az átszervezések nem voltak zökkenőmentesek. Az új felállású szervezetek munkájának hatékonyságát korlátozta, hogy a feladatellátás esetenként nem volt kellően koordinált (pl. a vízkészlet járulékok adóként való beszedése esetében) ill. (az árvízvédelemi feladatok ellátásánál), átfedések alakultak ki. Ezek a problémák a vizsgált területen illetékességgel bíró szervezetek tevékenységében nem jelentkeztek, de a többi szervezetnél ezek felszámolása további feladatot jelentenek. Az ellenőrzött szubrégióban működő környezetvédelmi felügyelőség - az alulfinanszírozottság miatt - a szükségesnél mintegy 10%-kal kisebb létszámmal kényszerült megoldani meg a törvényben előírt feladatokat. Nem teljesült a környezetvédelemről szóló törvény előírása, miszerint, az NKPval összhangban regionális, megyei és települési környezetvédelmi programokat kell készíteni. Ezek megyei és regionális szinten elkészültek, de településeknél elsősorban forráshiány miatt 80-90%-os lemaradás mutatkozik. A környezetvédelmi célok megvalósítását a különböző bevételeken, támogatások révén finanszírozott környezetvédelmi beruházásokon, a környezetvédelmi hatóságok által előírt technológiai előírásokon túlmenően ezt a célt segítenék az előírásokat be nem tartókra kivetett bírságok is. A környezetvédelmi bírságok fajtáinak, mértékének és megállapításának módját szabályozó rendeletek 2004-ben változtak, de a felszíni és a felszín alatti vizek minőségének védelméről rendelkező jogszabályok felkészülési időt adtak az igénybevevőknek, addig a korábban hatályos rendeletek szabályait alkalmazták. A kiszabásra jogosult szervek betartották a rendeletekben előírt fizetési tételeket. A vizsgálat tapasztalatai szerint azonban az esetenként ismétlődő (az egyik cég esetében például huszonötszöri) alacsony összegű bírság kiszabásoknak visszatartó hatása az ellenőrzött időszakban nem érvényesült. Ennek legfőbb oka az, hogy a bírságot az üzemeltetőre szabja ki a hatóság, ugyanakkor a létesítmény tulajdonosa az önkormányzat, és a befizetett bírságok 30%-át az önkormányzatok kapják. A másik lényeges ok, hogy az előírt határértékek betartása esetenként több tíz, ill. százmilliós beruházást igényel, amelynek forrását a szankciót viselőknek kell előteremteni. A környezet- és természetvédelem, különösen a vízgazdálkodás helyzetében a jelentős összegű támogatásokból megvalósult beruházások ellenére ellenére 11

14 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK gondok tapasztalhatók. A felszíni vizek szennyezettsége az ötfokozatú besorolásban általában közepes vagy szennyezett minősítésű. Ennek oka, az Ausztriából érkező szennyezésen kívül a folyókba engedett nem megfelelő tisztítású szennyvíz. Az ellenőrzött időszakban egy kivétellel minden évben ugyanazt az öt céget bírságolták meg vízszennyezés miatt és a bírságolás hatására a vízszennyezési helyzet sehol sem változott, vagyis a bírságok nem kényszerítették ki a jogkövető magatartást. A talajvizek szennyezettsége az országos tapasztalatokhoz hasonlóan a régióban is megfigyelhető volt. A talajvíz minősége Magyarországon az ausztriainál rosszabb, ezért ivóvíz céljára nem használható. Nálunk ehhez a felszín alatti mélyebb rétegeket elérő kutak adnak lehetőséget. A kedvezőtlen helyzet kialakulásának főbb oka a sík terület, a kilencvenes évek előtt kezdődött intenzív műtrágyahasználat, a csatornázás elhanyagolása, és sok helyen a szennyvíz ásott kutakba engedése. A vízbázisok felmérését elvégezték, húsz vízbázist tartanak nyilván, amelyből tíz nem sérülékeny, a másik tíz pedig sérülékeny földtani környezetben fekszik. A nem sérülékeny vízbázisoknál szennyeződésre utaló jeleket nem tapasztaltak. Az ivóvízbázis védelmi célok elérését akadályozza, hogy az erre vonatkozó koncepciók, tervek és programok alapján kiadott kormányhatározatokban foglalt források ütemezését a kötelezettek nem tartják be, mert az éves költségvetési törvényekben az erre előirányzott összegek folyamatosan kisebbek voltak a kormányhatározatokban tervezettnél. A vízgazdálkodási feladatok elvégzését országos viszonylatban és a területi szerveknél jelentősen akadályozza az alulfinanszírozottság. Ebből a szempontból az ország 12 területi szerve között (a évre vonatkozó adatok alapján) éppen az ellenőrzött területen illetékes vízügyi igazgatóság esetében a legrosszabb a finanszírozási helyzet. A csatornázottsági adatok tekintetében, a vizsgált területen élő fős lakosság 58,3%-a lakik csatornázott útvonalon lévő lakásban, de csatornahálózatra rákötött lakásokban lakók aránya csak 41,9%, a csatornázott településeken a rákötések aránya 56% és 99% között mozog. A vizsgálat idején folyamatban levő rákötésekkel a csatornázott lakásokban élők száma az összlakosságnak még mindig kevesebb, mint a felét fogja kitenni. A térség levegőszennyezettségére vonatkozó állapotfelmérés a vizsgált időszakban nem készült. A vizsgálat alá vont térségben a levegő szennyezettségét a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, ill t megelőzően az ÁNTSZ Zala Megyei Intézete Zalalövő településen egy mérőponton vizsgálta, azonban a regisztrált alacsony szennyezettségi szint miatt a mérőponton folytatott légszennyezettségi méréseket megszüntették. A levegőbe jutott káros anyagok mennyiségét csökkentette a Körmenden megépített biomassza erőmű, amely - a jelentős földgáz kiváltás mellett - alacsony széndioxid kibocsátással üzemel. Az előzetes tervekhez képest ugyanakkor más hasonló hőerőművek elkészülte növelte az alapanyag (faapríték) árát, emiatt az önköltség magasabb lett. Ennek megoldását a szakértők szerint az un. energiaerdők telepítése jelentené. A régió hulladékgazdálkodása tekintetében a szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás minden településen kiépített, a korszerű hulladéklerakásra a Nyugat-Balaton és Zala-völgye térségi regionális szilárdhulladék gazdálkodási 12

15 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK rendszer projekt jelent megoldást, ez 305 települést érint, közte a szlovén határszakasz településeit is, kiterjed a működő és felhagyott hulladéklerakók rekultiválására és kiépül egy EU jogszabályoknak megfelelő hulladéklerakó is. A program keretében a vizsgálatba vont terület 9 hulladéklerakójának rekultivációját végzik el. A projekt költsége közel 35 ezer Euró, ennek 70%-a vissza nem térítendő ISPA támogatás. A vizsgált régió hulladékszennyezettségéről átfogó felmérés nem készült, azonban évben Phare támogatás keretében a települési szilárd hulladék lerakók országos felmérése megtörtént. A vizsgált térségben 39, már hivatalosan nem üzemelő hulladéklerakó található, környezetvédelmi szempontból ezek közül 26 közepes és 9 nagy kockázatú. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerint a már üzemelő hulladéklerakó környezetvédelmi, műszaki megfelelőségének megállapítására az üzemeltető köteles volt teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatot elvégezni, vagy elvégeztetni. A hulladéklerakók üzemeltetőinek több mint fele nem készítette el a jogszabályokban előírt hulladékgazdálkodási terveket. A települési önkormányzatoknak a saját területükre vonatkozóan hulladékgazdálkodási tervet kell készíteniük, ennek ellenére a vizsgált területen elhelyezkedő önkormányzatok mintegy 2/3-a elsősorban forráshiány miatt a helyszíni ellenőrzés időpontjáig az előírást nem teljesítette. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a megalakulásától kezdődően év végéig - az intézmény működésének finanszírozásán kívül - a természetvédelmi programok ill. földvásárlás finanszírozására összesen 285 millió Ft támogatást kapott. A védett természeti területek védettségi szintje helyreállításának törvényi rendelkezése szerint a törvény hatálya alá tartozó, és a privatizáció során magántulajdonba került földterületet ki kell sajátítani és az Nemzeti Park Igazgatóságok (NPI) vagyonkezelésébe kell adni, ugyanakkor az eddig vagyonkezelésbe vett földterületeket a konfliktusok elkerülése érdekében a tulajdonossal történt megegyezést követően vásárlással szerezték meg. A természetvédelmi feladatokat ellátó Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) Igazgatóság a évben összesen 104,3 millió Ft összegben vásárolt földterületet, amelyből a vizsgált régióban összesen 368,6 ha elsősorban szántó, gyep művelési ágú földterület vásárlásra 91,3 millió Ft-ot fordítottak. Ennek eredményeként a helyszíni ellenőrzés időpontjában az ŐNPI vagyonkezelésében ha volt, azonban az állami tulajdonba vételhez szükséges források nem álltak kellő mértékben rendelkezésre, ezért az erről rendelkező törvény végrehajtása az országosan és helyben is késik. Pozitívum, hogy a Natura 2000 hálózati területek kijelölése a 2004-ben kiadott jogi szabályozásnak megfelelően (a helyszíni vizsgálatot követően) megtörtént. Több környezetvédelmi részterületen (elsősorban a határokon átnyúló szennyeződéseket okozni képes felszíni vizek és a vízbázisok területén) hatékony prevencióra csak összehangolt nemzetközi fellépések eredményeként nyílhat lehetőség. Az ellenőrzött térség mindkét szomszédos országával, tehát Szlovéniával és Ausztriával a vízgazdálkodás és vízminőség védelem kapcsán kialakított együttműködés jogi alapját az érintett kormányokkal kötött egyezmények biztosították, a szerződések a vitás kérdések és problémák kölcsönös érdekek figyelembevételével való megoldására épültek. Az egyezmények a vízgazdálkodás mennyiségi kérdésein túl előírják a határvizek minőségi vizsgálatát, a vizek szennyezés és ésszerűtlen használata elleni védelmet, a beavatkozások környezeti hatásainak vizsgálatát. A két egyezmény között ugyanakkor az 13

16 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK érintett terület kiterjedtsége, az együttműködés köre és mélysége tekintetében az Szlovéniával kötött egyezmény lényegesen tágabb körű. Az Ausztriával kötött szerződés szerint a feleknek törekedniük kell, hogy a szennyvizet csak megfelelő tisztítás után vezethessék a felszíni vizekbe. Ennek ellenére az ellenőrzött időszak alatt folyamatosan fennálló megoldatlan problémaként jelentkezett, hogy a Rába vízgyűjtő területének felső (osztrák területre eső) szakaszán, a magyar határtól mindössze 2 km távolságban megépített bőrgyár már osztrák területen is szennyezte a folyót és emiatt a folyó magyar szakaszán (Szentgotthárdnál) szennyezett minősítést kapott. (5. sz. melléklet) Az egyezmények végrehajtása során a koordinációs feladatokat az államközi vegyes bizottságok látták el, az operatív feladatokat pedig a helyi szervek végezték. Az együttműködés rendszeres és szervezett volt, a hidrológiai és hidro-meteorológiai adatok cseréjére rendszeresen sor került. Munkatervek alapján évente egyszer hidrológiai szakértői találkozókat szerveztek, és közös vízmintavételezéseket végeztek. A védelmi létesítmények tervezése és kivitelezése során is eredményes együttműködés alakult ki a szomszédos országok illetékes szervezeti között. A közös mérési eredmények elemzését, kiértékelését és a következtetések összevetését nehezíti, hogy a határ menti három ország eltérő paraméterek, illetve határértékek alapján, eltérő vízminőségi osztályozási és minősítési rendszert alkalmaz. A határon átnyúló vízbázisok tekintetében csak eseti együttműködés alakult ki, továbbá problémát jelent, hogy a határmenti vízbázisok védőterülete átnyúlik az országhatáron, de ennek kijelöléséhez jogi formái jelenleg még nem kidolgozottak. Az együttműködés pozitív hatása, a közös mérési tevékenységen kívül mindkét határszakaszon megvalósultak közös célú és a résztvevő szomszédos országok számára kedvező hatású beruházásokban is megmutatkozott. Így pl. a rossz tisztítási hatásfok miatt többször megbírságolt körmendi szennyvíztisztító telepen épített új szennyvíztisztító egység a környező magyar falvak mellet egy osztrák település szennyvizét is fogadni tudja. A magyar-szlovén határmenti térségben határon átívelő együttműködés keretében kiépítették három település szennyvíz elvezetési rendszerét és épül a szennyvíztisztító létesítmény. Két szlovéniai település egészséges és biztonságos vízellátását célzó tanulmányt, a szomszédos magyar vízműről biztosítaná. Ugyancsak eredményes együttműködés alakult ki a közös védelmi létesítmények tervezése és kivitelezése során Szlovéniával. Az árvízi előrejelzés hatékonyságát segítő kormányzati beruházás keretében elkészítettek egy távmérő állomást, valamint a szlovén fél adatszolgáltatással járult hozzá a Kerka és vízgyűjtőjére szóló területi vízminőségi kárelhárítási terv elkészítéséhez. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek 1. gondoskodjon a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi szakterületek hatósági és operatív kezelési funkcióinak szétválasztása kapcsán kialakult hatásköri átfedések és koordinálatlanságok megszüntetéséről; 14

17 I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 2. kezdeményezze a két szomszédos országgal kötött nemzetközi vízgazdálkodási egyezmény területi hatályának és a vízgazdálkodási szempontok aktualizálását és egységesítését; 3. biztosítsa a szükséges forrásokat a védett területek természetvédelmét biztosító állami kezelésbe vétel folytatásának a jogszabályokban meghatározott ütemezése érdekében; 4. gondoskodjon az éves költségvetés tervezése során, az ivóvízbázis védelmére vonatkozó kormányhatározatokban meghatározott ütemezés szerinti forrásokról; 5. szerezzen érvényt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény, üzemelő hulladéklerakók környezetvédelmi felülvizsgálatára vonatkozó előírásainak; 6. követelje meg a települési hulladékgazdálkodási tervek elkészítését, pénzügyi finanszírozását szükség szerint építse be támogatási rendszerébe; 7. kezdeményezze a körmendi biomassza fűtőmű alapanyag ellátása érdekében a környéken lévő alacsony aranykorona értékű földeken az energiaerdők telepítésének gazdaságosságát célzó tanulmány készítését. 15

18 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK 1. A KÖRNYEZETVÉDELEM IRÁNYÍTÁSI MECHANIZMUSA ÉS A NEM- ZETKÖZI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE 1.1. A környezet- és természetvédelem jogszabályi háttere A magyar Alkotmány 18. rögzíti, hogy mindenkinek joga van az egészséges környezethez. Az évtől kezdődő időszakban a törvényhozásnak és a jogszabályalkotóknak kiemelt feladatuk lett az EU-hoz való csatlakozásnak megfelelően az ország jogrendjét az EU-ban hatályos jogrendhez harmonizálni. Az Alkotmányban meghatározott követelményeknek és az EU előírásainak megfelelően készült el 1995-ben a környezet védelmének általános szabályairól szóló LIII. törvény és a vízgazdálkodásról szóló LVII. törvény, az 1996-ban a természet védelméről szóló LIII. törvény, valamint a évben elfogadott a hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. törvény. A környezetvédelemről szóló törvény tíz fejezetre osztva kellő részletességgel foglalkozik az általános rendelkezéseken túl a környezeti elemek védelmével és az elemeket veszélyeztető tényezőkkel, ezen belül a víz védelmével. A törvény a környezet védelmét szolgáló állami tevékenységgel összefüggésben meghatározta az Országgyűlés, a Kormány és a környezetvédelemért felelős miniszter feladatait, kötelességeit, jogait és rendelkezik a Nemzeti Környezetvédelmi Program hatévenkénti megalkotásáról, annak tartalmáról és felépítéséről. A jogszabály szerint a Kormánynak a Program megújítására irányuló előterjesztés benyújtásakor az Országgyűlés előtt be kell számolnia az előző Program végrehajtásáról. A törvény rögzíti a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait, a környezetvédelmi igazgatás feladatait, hatósági jogköröket határol el, meghatározza az engedélyezési eljárások előfeltételét, az engedélyek tartalmi követelményeit. Meghatározza a Környezetvédelmi Információs Rendszer működtetésének főbb szabályait, és a tájékoztatási kötelezettségeket. A környezetvédelem gazdasági alapjai között részletezi a központi költségvetésből támogatható feladatokat, a Környezetvédelmi Alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásának területeit. Rendelkezik a környezetvédelmi engedélyezési eljárásokról, a bejelentési kötelezettségről, ellenőrzésről, anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítéséről, a határértékek megállapításának céljairól és módozatairól Szervezeti háttér változásai és hatásuk a feladatellátásra A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény, összhangban a természet védelméről,- a vízgazdálkodásról és hulladék gazdálkodásról szóló törvényekkel, valamint e törvények alapján meghozott Kormány- és miniszteri rendeletekkel, átfogóan szabályozza a környezet védele- 16

19 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK mével összefüggő jogi és szervezeti kérdéseket, az ellenőrzött időszakban azonban a szervezeti keretek gyakori változtatása hatásköri átfedéseket és koordinálatlanságokat idézett elő. Az ellenőrzött időszak első felében (2000. és közötti években) a vízgazdálkodással összefüggő kérdések felügyelete megosztva a közlekedési és vízügyi Miniszter, valamint a mezőgazdasági vízgazdálkodási célokat szolgáló vizek és vizilétesítményeket illetően a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartoztak. A évi kormányváltást követően megszűnt a KöViM, a vízgazdálkodási feladatok a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe kerültek. Ezzel a környezet védeleméről, a természet védeleméről szóló törvényekben megfogalmazott feladatok, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló törvénnyel összefüggő igazgatási feladatok mellett a vízügyi feladatok is a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartoznak. A legnagyobb szervezeti változást az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság és a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó területi szervek feladat- és hatásköréről szóló 183/2003. (XI. 5.) Kormányrendelet rögzítette. Ezzel létrejöttek a környezet-, és természetvédelmi feladatokkal kiegészítve az új országos irányító szervezetek és azok területi szervei. Ezzel változtak az alapfeladatok is (részletesen a jelentés 3.1 pontjában). A vízügyi igazgatóságok és a környezetvédelmi felügyelőségek illetékességi területeit a főbb vízgyűjtők határait követve alakították ki, az országban 12 felügyelőséget és 12 igazgatóságot jelöltek ki. A természetvédelmi feladatok helyi szintű ellátására 9 nemzeti park igazgatóságot hoztak létre évben a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság (FHNPI) meghatározott területeiből a 4/2002. (II. 27.) KöM rendelet alapján létrehozták az Őrségi Nemzeti Parkot és kezelésére az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságot. A leválasztást az indokolta, hogy az FHNPI eltérő sajátosságú területeket foglalt magába, ezért különböző szakmai követelményeknek megfelelő szervezet működtetését kellett megoldaniuk. A FHNPI északi részén egy kiemelt jelentőségű vizes élőhely ökoszisztéma megőrzése és bemutatása volt a cél, a déli leválasztott részen egy dombvidéki, jelentős erdősültséggel rendelkező, település szerkezetében hagyományos népi építészeti értékeket megőrző kultúrtáj megtartása és bemutatása jelentkezett feladatként. A jelenlegi ellenőrzésre kijelölt terület az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság, a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, illetve a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén fekszik. A hatósági feladatok ellátásához engedélyezett létszám az ellenőrzött időszakban csak rendkívüli erőfeszítés mellett volt elégséges a megfelelő munkavégzéshez. Az érintett hatóságok véleménye szerint szervezet jogszabályokban meghatározott feladatainak az ellátásához kb. 10%-kal nagyobb létszámra lenne szükség. Speciális problémát jelentett és a felügyelőségen a hatósági munkavégzést megnehezítette (egyben meggyorsította) az a január 1-vel hatályba lépő szervezeti módosítás, amelynek eredményeként a korábban külön szervezetként működő környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági tevékenységeket egy szervezet keretein belül egyesítette. Ezáltal ugyanis az olyan komplex ügyek intézésekor, amelyeknek környezetvédelmi, 17

20 II. RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK természetvédelmi és vízügyi vonatkozásai is vannak, ezután nem szükséges e szervek között a szakhatósági megkeresés, hanem a szervezeten belüli koordináció hatékonyabbá tételével gyorsabban lehet azokat elintézni. A környezetvédelmi hatósági feladatokat ellátó Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség szervezeti felépítésének gerince között lényegesen nem változott. Ez lényegében az egész ellenőrzött időszak alatt megfelelően funkcionált, a hatékonyabb munkaszervezés érdekében 2002-ben az igazgató helyettes közvetlen irányítása alatt létrehozták Területrendezési Csoportot, amelynek fő feladata a települési rendezési tervek véleményezése volt. Ugyanebben az évben korszerűsítették a felügyelőségi ügyfélszolgálatot és továbbfejlesztették a kárelhárítási ügyeleti rendszert is. Ennek keretében, a rendkívüli események gyorsabb és hatékonyabb kezelése, és a komolyabb károk kialakulásának megelőzése érdekében létrehoztak egy operatív csoportot. A felügyelőség éves átlagos statisztikai létszáma az ellenőrzött időszakban folyamatosan növekedve 67 főről 2004 végére 88 főre emelkedett. Az első kéthárom évben elsősorban felsőfokú végzettségű új belépőkkel töltötték fel a megüresedett munkahelyeket. Ennek eredményeként, az ellenőrzött időszak második felére a felügyelőség munkajogi létszámának több mint 60%-a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő volt. A évi létszámfejlesztés emiatt már elsődlegesen az ügyintéző I. kategóriába tartozó munkavállalók számának a növelésére irányult. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságon a helyszíni ellenőrzés időpontjában érvényben lévő Szervezeti és Működési Szabályzat a hatályos törvényekkel és kormány rendeletekkel összhangban szabályozta az intézmény környezetvédelmi és vízgazdálkodási feladatait Nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek Magyarország több nemzetközi környezet- és természetvédelmi egyezménynek részese. A jelenlegi ellenőrzés szempontjából az ellenőrzésre kijelölt területre vonatkozó feladatokat megszabó szerződések közül két egyezménynek van kiemelt jelentősége. Ezek a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozására Bécsben április hó 9-én aláírt egyezmény, amelyet az évi 32. törvényerejű rendelettel hirdettek ki, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között a vízgazdálkodási kérdések tárgyában október 21-én Ljubljanában aláírt Egyezmény, amelyet a 41/2001. (III. 14.) Kormányrendelet hirdetett ki. Ez utóbbi egyezmény előzménye az évben Jugoszláviával kötött vízgazdálkodási kérdések megoldásáról szóló egyezmény. Az évi egyezményben Szlovénia, mint a volt Jugoszlávia egyik jogutóda szerepel. A két egyezmény tartalmában a közös célok ellenére lényeges különbségek vannak. Az Osztrák viszonylatban a szerződés hatálya az országhatártól mindkét irányba 6-6 km-es sávban található vizekre vonatkozik, míg a Szlovéniával kötött szerződésben ilyen korlátozás nincs. Szlovén viszonylatban a szer- 18

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015.

JELENTÉS. A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának. Nemzeti Munkaügyi Hivatal ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK. 15092 2015. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK JELENTÉS A központi alrendszer egyes intézményei pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzése Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15092 2015. június Állami Számvevőszék Iktatószám: V-0746-148/2015.

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására J a v a s l a t Ózd város 2013-2018. közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására Ózd, 2012. március 28. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejl. és Vagyong. Osztály

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/270-4/2015. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

2009. évi intézményi költségvetési alapokmány

2009. évi intézményi költségvetési alapokmány 2009. évi intézményi költségvetési alapokmány 1. A költségvetési szerv általános adatai: - megnevezése: Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság - székhelye: 9700 Szombathely, Vörösmarty

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010. Alsómocsolád Község Önkormányzata 7345 Alsómocsolád, Rákóczi utca 21. Telefon: 72/560-026, Telefax: 72/451-748 E-mail: mocsolad@t-online.hu TÁJÉKOZTATÓ Alsómocsolád község KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁRÓL 2010.

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL

JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL, A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁRÓL ÉS SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1892 JELENTÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI RÁFORDÍTÁSOKRÓL,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1948/2007. Tervezet a Debreceni Nagyerdő Természetvédelmi Terület létesítéséről szóló 10/1992. (III. 25.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés)

Részletesebben

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról

Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról Salgótarján Város Önkormányzatának 5/1994.(I.31.)Ör. sz. rendelete a Környezetvédelmi Alapról (egységes szerkezetben a 9/1996.(III.25.), 16/1998.(VI.15.), 24/2010.(X.14.), 26/2011.(V.26.), 18/2013.(III.28.)

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Tiszavasvári Települési Szilárd Hulladéklerakó rekultivációjának utógondozási

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év április 26.-i ülésére Tárgy: Veszprém és térsége szennyvízelvezetési és kezelési projekt, kohéziós alap pályázat Előadó:

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

BUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA. 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE. a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl

BUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA. 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE. a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl BUDAPEST-CSEPEL ONKORMANYZATA BUDAPEST-CSEPEL ~ OFWU~YZATA 9/1997.(IV.22.) Kt RENDELETE a Csepeli Onkomhyzati Kornyezetvbdelm i Alap lbtrehozdsdrbl Budapest-Csepel onkormanyzata 911 997.(1V.22.) Kt rendelete

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére 1. Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete

Részletesebben

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Kelemen István Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelmi biztosíték bevezetésének szükségessége Szombathely, 2008. április 22. ÁTTEKINTÉS alapprobléma és háttér elméleti kérdések a rendelettervezet

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira

Előterjesztés. A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére. Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Előterjesztés A Képviselő-testület 2013. október 10-i ülésére Intézkedési Terv az Állami Számvevőszék ellenőrzésének megállapításaira Tisztelt Képviselő-testület! Az Állami Számvevőszék 2013. évi jelentését

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM

Részletesebben

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos

Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról. Várszegi Róbert tanácsos Tájékoztatás egyéb illegális hulladékszállításokról Várszegi Róbert tanácsos Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon Jogszabályok Hulladékgazdálkodás irányítása Magyarországon 1. 259/93/EGK - az

Részletesebben

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11.

Hivatalos név: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara. Székhely: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. II. 2.12. Postai címe: 5001 Szolnok, Pf. 11. I. Szervezeti, személyzeti adatok 1. A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei Hivatalos

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. 1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési

Részletesebben

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT ÉRTELMI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ZSIRA HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA I. Az utasítás hatálya Ezen utasítás hatálya a Fővárosi Önkormányzat Értelmi Fogyatékosok Otthona

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):

Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről ÚTMUTATÓ A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről A támogatás célja: a települési önkormányzatok települési hulladékkezelési közszolgáltatás

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év május 24.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK. 11/1997.(III.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYÛLÉSÉNEK 11/1997.(III.1.) számú r e n d e l e t e Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlésének Környezetvédelmi Alapjáról Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyûlése a környezt

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat

ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE ÉK. 92. 380/2007. Melléklet: - rendelet tervezet - felülvizsgált hulladékgazdálkodási terv javaslat Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város települési hulladékgazdálkodási

Részletesebben

Környezeti megfelelés s a gyakorlatban

Környezeti megfelelés s a gyakorlatban Környezeti megfelelés s a gyakorlatban 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap 2010. június 17. Nagy Gréta DANDELION Kft. DANDELION Kft. 1 I. Szabályoz lyozás s hatékonys konysága érvényes szankció A közigazgatási

Részletesebben

A tervezet előterjesztője

A tervezet előterjesztője Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK

ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT. Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK ORSZÁGOS LÉGSZENNYEZETTSÉGI MÉRŐHÁLÓZAT Dézsi Viktor OMSZ-ÉLFO-LRK Hálózat kialakulása Telepítési helyszínek meghatározásánál elsődleges szempont az ipar volt ÁNTSZ hálózat 90-es évek KVVM hálózat 2000-es

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Környezetvédelmi tárgyú ügyek

Környezetvédelmi tárgyú ügyek Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete

Részletesebben

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata

Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Alsónémedi Nagyközség Települési Környezetvédelmi Programjának felülvizsgálata Készítette: Czafrangó Ágnes Fiatal Diplomások a Környezet Védelméért Alsónémedi bemutatása Budapest Alsónémedi általános jellemzői

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2014. szeptember

Jogszabályváltozások 2014. szeptember Jogszabályváltozások 2014. szeptember MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről Módosítva:2014.09.05

Részletesebben

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék

Vízminőségvédelem. A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere. Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelem Vízminőségvédelem A magyar környezetvédelmi igazgatás rendszere Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium A környezetvédelem

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső

Részletesebben

Jogszabályváltozások 2015. január

Jogszabályváltozások 2015. január Jogszabályváltozások 2015. január MUNKAVÉDELEM Módosított jogszabályok: 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről 2012. évi XC. törvény a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról 2012. évi II. törvény

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh. ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról

0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról 0023 Jelentés az önkormányzati tulajdonban levő kórházak pénzügyi helyzetének, gazdálkodásának vizsgálatáról TARTALOMJEGYZÉK I. Összegző megállapítások, következtetések II. Részletes megállapítások 1.

Részletesebben

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról

1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról 1382/2013. (VI. 27.) Korm. határozat a vízgazdálkodási tanácsokról [ Hatályos: 2014.03.21 - ] 1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok

A Projekt Igazgatóságon alkalmazott rendeletek és jogszabályok A Projekt Igazgatóságon alkalmazott ek és jogszabályok SOR- SZÁM 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. NYILV. SZÁM MEGNEVEZÉS FELLELHETŐSÉG 1959. évi IV. törvény 1988. évi I. törvény 1992. évi XXXVIII.

Részletesebben

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE

Kórházi létesítmény gazdálkodás a MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE Kórházi létesítmény gazdálkodás a gyakorlatban MOLNÁR AT TILA ELNÖK EGÉSZSÉGÜGYI GAZDASÁGI VEZETŐK EGYESÜLETE A Kórház (szakrendelő, orvosi rendelő) mint létesítmény Egészségügyi intézmény egy speciális

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évi belső i terve a költségvetési szervek belső éről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben