A fürdőfejlesztés hatása Harkány lakosságának életminőségére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A fürdőfejlesztés hatása Harkány lakosságának életminőségére"

Átírás

1 DR. MICHALKÓ GÁBOR DR. BAKUCZ MÁRTA DR. RÁTZ TAMARA A fürdőfejlesztés hatása Harkány lakosságának életminőségére Magyarország Európa népszerű egészségturisztikai fogadóhelyeinek egyike (Smith Puczkó 2008). A magyarországi turizmuspolitikában a gyógyfürdők fejlesztése hosszú ideje prioritást élvez. A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia ( ) és az ország gazdasági-társadalmi megújításának egyik legfontosabb dokumentuma, az Új Széchenyi terv Gyógyító Magyarország Egészségipar elnevezésű programja egyaránt kiemelt figyelmet szentel a turizmus életminőség-növelő szerepének. Rendkívüli fontossággal bír, hogy a társadalomkutatással foglalkozó magyar szakemberek vonatkozó publikációi (Hankiss Manchin 1976, Andorka 1997, Kopp Kovács 2006, Utasi 2006) mellett immár a politikai közgondolkodásban is egyre markánsabban észlelhető az élet nem anyagi dimenzióinak a felismerése. A turizmus a lét azon területe, amely széleskörűen képes a társadalom életminőségét növelni, így támogatása politikai érdek (Kopp Skrabski 2008). Az állami és az önkormányzati szféra nemcsak az utazások legkülönfélébb eszközökkel történő ösztönzésével, hanem a települések turisztikai kínálatának fejlesztésével is befolyásolhatja a lakosság életminőségét (Sampson Gifford 2010, Sirgy 2010). Tekintettel arra, hogy az élet legfontosabb dimenziója az egészség (Szvitecz 2002, Kopp Pikó 2006), joggal feltételezhető, hogy az egészségturisztikai motivációval utazók, a fizikai és a mentális egészséggel összefüggő szükségleteiket sikeresen kielégítők a világ legboldogabb emberei közé tartoznak. Ezen megközelítés analógiájára felállítható az a hipotézis is, hogy a világ egészségturisztikai desztinációiban az átlagnál boldogabb emberek élnek. A két feltevés kombinációjából pedig egyenesen arra a következtetésre juthatunk, hogy egy olyan országban, amely annyira gazdag egészségturisztikai kínálattal rendelkezik, mint Magyarország, csupa boldog emberrel találkozhatunk. A valóság azonban más. Ennek széles körű feltárására vállalkozott 2007-ben az MTA Földrajztudományi Kutatóintézet és a Kodolányi János Főiskola az OTKA által támogatott Egészségturizmus és életminőség Magyarországon: az egészségorientált mobilitás társadalmi, gazdasági és környezeti problematikájának földrajztudományi szintézise című projekt megindításakor. Az eddigi, országos mintákon, illetve statisztikai adatok másodelemzésén nyugvó eredményeink (Michalkó et al. 2009a, 2009b, Rátz Michalkó 2011) arra engednek következtetni, hogy az egészségturizmusban való érintettség a turizmus más termékeivel történő összehasonlításban nem az előzetesen várt mértékben befolyásolja az életminőséget. Tehát sem az egészségturisztikai motivációval útnak indulók, sem az egészségturisztikai fogadóhelyeken élők nem tekinthetők az átlag utazónál vagy az átlag lakosnál szignifikánsan boldogabbnak Magyarországon. Jelen tanulmány a turizmus és a helyi lakosság életminősége közötti szimbiózis fontosabb tényezőit elemzi, a magyar horvát határ mentén fekvő, a reumások Mekkájaként A kutatást az OTKA (K67573; K100953) támogatta.

2 A FÜRDŐFEJLESZTÉS HATÁSA HARKÁNY LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMINŐSÉGÉRE 373 elhíresült fürdőváros, Harkány példáján keresztül. Arra keressük a választ, hogy a ban felújított fürdő milyen hatással van a helyi lakosság mindennapjaira, közérzetére, és végső soron mennyiben befolyásolja életminőségét. A 2011 tavaszán 297 harkányi lakos részvételével lebonyolított kérdőíves vizsgálat rámutat a turizmus és a helyiek kapcsolatára, a fürdővel kapcsolatos attitűdökre és véleményekre, valamint a létesítmény szolgáltatásainak igénybevételével összefüggő életminőségükre. A munka újszerűségét az adja, hogy a Területi Statisztikában korábban megjelent, életminőségre fókuszáló értekezésekkel (Vámos Farkas 2004, Michalkó et al. 2009a) összehasonlítva nem a KSH adatbázisain nyugvó indexszámításokon, hanem empirikus adatgyűjtésre épített, kismintás terepi megfigyelések eredményein alapul. Annak ellenére, hogy a fürdőfejlesztés és az életminőség fogalompár sokakban pozitív asszociációkat ébreszthet, előre kell bocsátanunk, hogy tanulmányunk végkicsengése inkább negatív, a magyar társadalom fejében élő, az egészségturizmus életminőségre gyakorolt hatását egyértelmű sikertörténetként vizionáló, előzetes várakozások nem feltétlenül igazolódtak. Ebben természetesen a harkányi sajátosságok és a 2008 óta tartó gazdasági válság következményei is közre játszanak. Mivel a témában települési szintű, összehasonlításra alkalmas adatbázisok nem állnak rendelkezésre, az eredmények és az abból levont következtetések érvényessége korlátozott. Turizmus és életminőség Az életminőség az emberi létet meghatározó objektív tényezők és azok szubjektív tükröződésének együttes vetülete (Royo 2007). Az igen tág kereteket biztosító fogalom objektív pillére olyan, önmagukban is sokrétű fogalmakból épül fel, mint az életmód, az életkörülmények, az életszínvonal, az életstílus, az élethelyzet, az életfeltételek, miközben az úgynevezett szubjektív pillért többek között az elégedettség, a remény, a boldogság és a prioritás alkotja (Csíkszentmihályi 2001, Easterlin 2010). Amíg a jólét (welfare) az életminőség objektív tényezőire (jövedelem, egészségi állapot, műszaki infrastruktúra, iskolai ellátás, közbiztonság stb.) utal, addig a jóllét (well-being) a szubjektívekre (öröm, megbecsülés, szeretet stb.). A szakirodalomban gyakran találkozhatunk az OWB (objective well-being) és az SWB (subjective well-being) kifejezésekkel, amelyek lényegileg az életminőség két alappillérét jelentik (Veenhoven 2009). Az életminőség értelmezési tartománya semmi esetre sem nevezhető statikusnak (Smith Puczkó 2008), az, hogy milyen tényezők mentén közelítjük a vizsgált fogalmat (különösen annak objektív pillérét), azt leginkább az adott probléma sajátosságai határozzák meg. Így az életminőséget az egészség felöl közelítő kutatásokban (Kopp Kovács 2006) értelemszerűen olyan mutatók dominálnak, amelyek az egyén fizikai és mentális állapotával állnak kapcsolatban. A boldogság az életminőség szubjektíven értelmezett manifesztációja, Lennart Nordenfelt szerint, ha egy ember élettervei hosszú távon megvalósulnak, életminősége a külső megítéléstől függetlenül magas szintűnek tekinthető (Kovács 2006). Ezzel függ össze Ruut Veenhoven (2003) azon leegyszerűsítése, miszerint a szubjektív életminőséget az egyén boldogságának fokával ( How happy are you? ) méri, történetesen arra a kérdésre fókuszál, hogy a megkérdezettek mindent egybe vetve mennyire elégedettek az életükkel. A boldogság tehát nem más, mint az élettel való általános elégedettség mértéke ( How satisfied are you with your life? ), amely gyakran a jóllét (SWB) szinonimá-

3 374 DR. MICHALKÓ GÁBOR DR. BAKUCZ MÁRTA DR. RÁTZ TAMARA jaként jelenik meg a szakirodalomban (Bruni Porta 2007). Értelmezésünkben a boldogság nem a pillanatnyi érzelmi állapot (öröm, szerelem, szomorúság, düh stb.) determinálta fogalom, hanem az egyén egész addigi életére hatást gyakoroló pozitív és negatív tényezők mérlegelésének sajátos egyenlege. A turizmus akár egy utazás résztvevőjeként, akár a célterület társadalmi környezeteként válik a jelenség érintettjévé valaki hatással van az életminőségére (Kim 2002, Coskun et al. 2003, Sirgy et al. 2011). A hivatás- és a szabadidős turizmus számos olyan tényezővel rendelkezik, amik az emberi szükségletek kielégítése során aktivizálódnak (Maslow 2003). A turizmussal összefüggő életminőség szubjektív transzformációkon keresztül testesül meg, a fogalom tárgyalásakor mégsem tekinthetünk el az azokra ható objektív feltételektől. Amíg ez a helyi lakosság esetében a szabadidős létesítmények használatában, a turisztikai terek fogyasztásában, a turizmusiparhoz történő egzisztenciális kötődésben, addig a turistáknál a motivációjukból fakadó tevékenységükben mutatkozik meg leginkább. A turisztikai tér olyan lelki erőforrásként értelmezhető, amelyből az egyes célállomásokat felkereső turisták és a helyi lakosok egyaránt meríthetnek. Ideális esetben a turisztikai tér konstrukciója, a benne lévő kvalitatív elemek a turista és a helyi lakosság életminőségének javulását egyaránt elősegítik, azonban a szimbiózisba kódolt konfliktusok vagy az adott célállomás fogyasztásának sajátosságai negatív előjelű változásokat is előidézhetnek (Michalkó Irimiás 2011). A célállomás turisztikai kínálatához általában passzívan viszonyuló helyi lakosságot az életterében zajló mobilitási folyamatok és a környezet változásainak köszönhetően olyan impulzusok érik, amelyek különböző előjelű lelkiállapot-változásokat eredményezhetnek. Az általunk 2008-ban lebonyolított magyarországi vizsgálat szerint a megfelelő egészségügyi ellátás az elsőrendű olyan tényező, amely egy település jellemzői közül a legnagyobb mértékben képes az élettel való elégedettséget befolyásolni (Michalkó 2010). A turizmusnak a hazai települések életében betöltött szerepét és a lakosság életminőségére gyakorolt hatásait együttesen értékelve megállapítottuk, hogy a magyar társadalom alig érzékeli a lakókörnyezetében bonyolódó bel- és külföldi vendégforgalom jóllétét érintő vonatkozásait. A turizmusnak a saját települése életében betöltött szerepét az 1 5- ig terjedő skálán átlagosan 2,16-ra értékelték a magyarok. Emellett a magyar társadalom elenyésző mértékben tudja a lakókörnyezetében jelentkező turistaforgalom kínálta lehetőségeket kihasználni. A megkérdezettek az 1 5-ig terjedő skálán 1,48-ra értékelték a vendégforgalom önmaguk vagy közeli hozzátartozójuk általi kiaknázásának mértékét. A magyarországi települések lakosságának környezetében megjelenő turistaforgalom különösebben nem befolyásolja a helyiek közérzetét: a megkérdezettek az 1 5-ig terjedő skálán átlagosan 3,15-ra értékelték a lakókörnyezetükben realizálódó turizmus közérzetbefolyásoló hatását. A turizmusnak a település életében betöltött szerepét az egyén boldogságának függvényében vizsgálva megállapítottuk, hogy minél nagyobb jelentőséget tulajdonít valaki a turizmus saját települése életében betöltött szerepének, annál boldogabb embernek vallja magát. Ezzel szemben azokkal, akik a településük turizmusának szerepét alacsony fokúnak ítélik, a boldogtalanabbak táborában találkozhatunk. Minél nagyobb arányban sikerül valakinek a település vendégforgalmát a maga javára fordítani, annál nagyobb mértékben sorolja önmagát a boldog emberek közé (Michalkó 2010). Bárminemű messzemenő kö-

4 A FÜRDŐFEJLESZTÉS HATÁSA HARKÁNY LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMINŐSÉGÉRE 375 vetkeztetés levonása nélkül megállapíthatjuk, hogy a magyarországi turizmus célterületein, többek között a vendégforgalom pozitív gazdasági, társadalmi hatásaira visszavezethetően boldogabb emberek élnek, mint a turizmusban nem érintett településeken. Tehát azokon a településeken, településrészeken, ahol a helyiek be tudnak kapcsolódni a vendégforgalom kiszolgálásába, a turisták jelenlétéből önmaguk vagy közvetlen hozzátartozójuk révén haszonra tesznek szert, ott boldogabb emberek élnek. A vizsgálat bemutatása A turisztikai célterületek lakosságának életminőségét feltáró vizsgálatok elsősorban a szubjektív jólét oldaláról közelítették a problémát, kisebb hangsúlyt helyeztek az objektív körülmények mérlegelésére (Perdue et al. 1999, Tomljenovic Faulkner 2000). Az életminőség objektív pillérét képező mutatók számbevétele egyetlen település vonatkozásában kevésbé releváns, azokat inkább a területi összehasonlítás során alkalmazzák (Curran et al. 2006, Ágoston 2007). Esetünkben maga a vizsgálati probléma is arra ösztönzött, hogy a harkányi fürdőfejlesztés és a helyiek fürdőlátogatási szokásainak szubjektív életminőségre gyakorolt hatásaira koncentráljunk. Harkányra azért esett a választásunk, mert egyrészt tradicionális, monofunkciós fürdőváros, amelynek fejlődésében meghatározó szerepet kapott a fürdőlétesítmény, másrészt jelentős európai uniós támogatásban részesült, aminek hatása a fürdőn túlmenően is érzékelhető, harmadrész a szerzők az eredményes kutatáshoz elengedhetetlen helyismerettel rendelkeztek a településen. 1. táblázat A vizsgálatban résztvevők szociodemográfiai jellemzői (n=297) Megnevezés Fő Megoszlás, % ) Kor éves 36 12, éves , éves 90 30,3 65 éves és idősebb 45 15,2 Nem Férfi ,5 Nő ,5 Városrész Belváros ,5 Északi városrész 57 19,6 Üdülőtelep 36 12,4 Déli városrész 48 16,5 Forrás: saját felmérés. A kereskedelmi szálláshelyek kapacitására és forgalmára, az adóbevételekre (T-Star adatbázis), valamint a fürdő forgalmára vonatkozó statisztikai adatok másodelemzését, továbbá a terepkutatást követő kérdőíves felmérésre 2011 tavaszán került sor. 1 A kérdőíveket kétféle úton juttattuk el a felmérésben résztvevőkhöz. Egyrészt Harkány nagyobb 1 A szálláshely-igényes vendégforgalom értékelésénél tudatosan figyelmen kívül hagytuk a fizetővendéglátást és az úgynevezett nem üzleti célú szálláshelyek csoportját (vállalatok, civil és egyházi szervezetek stb. fenntartotta üdülők), előbbi esetében az adatszolgáltatás megbízhatósága, utóbbi kapcsán az időbeli áttekintés korlátozottsága miatt.

5 376 DR. MICHALKÓ GÁBOR DR. BAKUCZ MÁRTA DR. RÁTZ TAMARA üzleteiben és különböző szolgáltatóinál (fodrász, kávézó) helyeztük el őket, másrészt a település hivatalos honlapjára tettük fel a kérdőív online verzióját. A kitöltés önkéntes volt, csak a helyi lakosság vehetett részt benne, a felmérés tényéről, annak fontosságáról, a részvételi lehetőségekről az összes helyi médiában többször is hírt adtunk. Az általunk alkalmazott módszertan nem biztosítja az eredmények reprezentativitását (ez nem is volt cél), a lakosság közel 8%-át érintő kényelmi minta azonban lehetővé teszi az elemzés elvégzését és az alapvető következtetések levonását (1. táblázat). Eredmények Harkány turisztikai piaca és környezete: az életminőséget befolyásoló tényezők Annak ellenére, hogy az 1999-ben várossá nyilvánított Harkány 1824 óta ismert gyógyászati célú fürdőhely (a fürdő maga 1933-ban nyerte el a gyógyfürdő rangot), a település nem tartozik Magyarország turisztikailag legfrekventáltabb települései közé: a magyarországi fürdővárosok kereskedelmi szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák alapján felállított évi települési rangsorban a 15. volt. Harkány lakónépességének száma 3990 fő (2010). A fürdőváros Budapesttől 245 km-re fekszik, autópályán 2,5 óra alatt érhető el. Vasútállomása nincs, így a régió- és egyben megyeközpontból, Pécsről lehet a félóránként induló menetrend szerinti autóbusszal elérni. Ha Budapestről tömegközlekedéssel kívánunk Harkányba eljutni, akkor vasútra kell szállni, a Budapest Pécs távolságot ICjárattal 2 óra 40 perc alatt tehetjük meg, amihez hozzá kell kalkulálni a Pécs Harkány autóbuszutat (40 perc); ha az átszállásokat és az esetleges késéseket is figyelembe veszszük, akkor 3,5 4 órát is igénybe vehet az utazás. Tekintettel arra, hogy Harkány az idősebb korosztály keresletére is építő egészségturisztikai centrum, a település megközelíthetősége nem erősíti annak versenyképességét. Harkány földrajzi fekvése rendkívül kellemes időjárási viszonyokat biztosít a turizmusból élő fürdővárosnak, Magyarország egyik legdélebbi, az Adriai-tengerhez közel eső városaként kellemes mediterrán klímával rendelkezik. Ez a tény a település turisztikai miliőjében is visszatükröződik, kora tavasztól késő őszig kellemes hangulatú teraszok képe jellemzi a várost. A harkányi fürdőélet kezdetei a reformkor időszakára nyúlnak vissza. Miután felismerték a víz kedvező élettani hatásait, a kádakba töltött kénes víz iránti növekvő kereslet igényeinek kielégítésére 1828-ban 28 szobás szálloda és azt övező park létesült. A történelem viharai ugyan meg-megtörték a fürdő fejlődését, de a fás-ligetes, pihenésre, regenerálódásra kiválóan alkalmas környezet megfelelő feltételeket kínált az 1866 óta artézi víz táplálta gyógyászati létesítmény 1960-as évekbeli fejlesztésére (fénykorában 220 ágyas gyógyfürdőkórház üzemelt Harkányban). A valódi áttörést a 2003-ban felújított, európai összehasonlításban is versenyképessé tett fürdő átadása hozta, a magyar kormány (európai uniós támogatásból) 750 millió forinttal támogatta az összességében 1,7 milliárd forint beruházással megvalósult korszerű létesítmény kialakítását. A fürdőkomplexumot pillanatnyilag két, jól elkülöníthető részleg alkotja, az egyikben a 21. századi követelményeknek minden tekintetben megfelelő fedett, télen és nyáron egyaránt üzemelő gyógyfürdő, a másikban kizárólag a nyári szezonban nyitva tartó strandfürdő található.

6 A FÜRDŐFEJLESZTÉS HATÁSA HARKÁNY LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMINŐSÉGÉRE 377 A harkányi fürdőkomplexum forgalma és a kereslet szezonalitása, ábra ezer fő % hónap Gyógyfürdő Strandfürdő Összesen Strandfürdő Gyógyfürdő Összesen Forrás: Harkányi Gyógyfürdő Zrt. A harkányi fürdőkomplexum évi felújítása mostanáig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a befektetett milliárdok az előzetes várakozásokkal ellentétben nem növelték a látogatók számát (1. ábra) és 2010 között a strandfürdő forgalma 50%-kal, a gyógyfürdőjé pedig 22,5%-kal csökkent. A vizsgált időszakot alapul véve naponta átlagosan 2000 vendég fordult meg a fürdőben (a részlegek igénybevétele közötti átfedések miatt csak becsülni lehet a keresletet), ami Harkány népességszámához viszonyítva tekintélyes forgalmat jelent. Miközben a strandfürdő forgalma az időjárással összefüggésben erős szezonalitást mutat (a legkeresettebb július és a legkevésbé látogatott december között 35,6 százalékpont a különbség), addig a gyógyfürdő részleg esetében a szezonalitás mértéke már csak 9,5 százalékpont volt. A fürdőkomplexum teljes forgalmát vizsgálva is érdemi szezonalitás mutatható ki (18,6 százalékpont), ami elsősorban a szálláshelyek és a vendéglátó-ipari egységek igénybevételében jelentkezik. Mindez a munkahelyek instabilitásában, a jövedelmek nehéz tervezhetőségében és a település úthálózatának, közterületeinek, kiskereskedelmi egységeinek ingadozó terhelésében érezteti hatását. Harkány kereskedelmi szálláshelyein mért vendégforgalma a rendszerváltozás óta eltelt két évtized alatt 1/3-ára esett vissza, 2010-ben közel 300 ezerrel kevesebb vendégéjszakát regisztráltak a fürdővárosban, mint 1990-ben (2. ábra). A drasztikus visszaesés hátterében különösen a külföldiek elmaradása húzódik, 2010-ben 79%-kal kevesebb külföldi vendég tartózkodott Harkányban, mint 1990-ben. Az 1991-ben kirobbant délszláv válság jelentősen visszavetette az egykori magyar jugoszláv határtól néhány kilométerre fekvő település nemzetközi vendégforgalmát, de a rendszerváltozást követő drágulás sem kedvezett a korábban megszokott kedvező ár-érték aránynak, ami miatt a viszonylagos olcsósághoz szokott külföldiek hátat fordítottak a fürdővárosnak. A belföldi kereslet hirtelen zuhanását a rendszerváltozással együtt járó társadalmi-gazdasági krízis következményei indokolják. A 2002-ben bekövetkező újabb látványos zuhanást (aminek

7 378 DR. MICHALKÓ GÁBOR DR. BAKUCZ MÁRTA DR. RÁTZ TAMARA hátterében a fürdőfelújítás miatti részleges bezárás húzódik) megelőző, illetve az azt követő években a Harkány iránti kereslet viszonylag kiegyenlítettnek mondható. A felújított fürdő évi megnyitását követően alig észrevehetően élénkült a város vendégforgalma, tehát sem maga a beruházás, sem Magyarország évi európai uniós csatlakozásából eredő fokozottabb nemzetközi érdeklődés nem emelte érdemben a külföldi kereslet szintjét. A 2008 óta tartó gazdasági válság pedig újabb csökkenéssel párosul. A férőhelyek száma 1990 óta csökkenő tendenciát mutat, kizárólag 2007-ben regisztráltak lényeges kínálatbővülést. Harkány kereskedelmi szálláshelykínálata a fürdő környezetében koncentrálódik, a mennyiségi visszaesés a minőség növekedésével párosult. A településen 3 négycsillagos wellness-szálloda is működik, az egyiket (Hotel Dráva) 2006-ban, a másikat (Thermal Hotel) 2010-ban adták át az eredeti épületek felújítása után (a ben megnyitott Hotel Kager 2011-ben vált négycsillagossá). A 10 darab háromcsillagos hotel mellett számos magas minőségű szolgáltatást nyújtó apartmanház is áll a vendégek rendelkezésére. 2. ábra A kereslet és a kínálat alakulása Harkány kereskedelmi szálláshelyein, Vendégéjszaka, ezer fő 300 Férőhely Belföldi vendégéjszaka Külföldi vendégéjszaka Férőhely Forrás: KSH. Harkány turisztikai kínálatának egyik sajátossága, hogy a kereskedelmi szálláshelyeket jelentősen meghaladó magánszálláshely kínálat áll a városba érkező vendégek rendelkezésére. Harkányban 2010-ben 1748 vendéglátó kínált 7575 férőhelyen magánszállást, ez 4,5-szerese a város teljes kereskedelmi szálláshely kapacitásának. Mivel Harkányban 1814 lakás található, az adatok bizonyos fokig a helyi lakosság turizmusban való érintettségét is reprezentálják. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Harkány teljes ingatlanállományának jelentős része üdülő (amit azok tulajdonosai minden bizonnyal szabadidős céllal hasznosítanak második otthonok) 2, úgy feltételezhetjük, hogy a helyi lakosságon túlmenően az üdülőtulajdonosok is a település turisztikai kínálatának haszonélve- 2 Forrás: Harkányi Önkormányzat (2011) besorolása szerint (1346 lakóingatlan, 1204 üdülőingatlan, 1652 társasüdülő) az építményadó kivetés alapján.

8 A FÜRDŐFEJLESZTÉS HATÁSA HARKÁNY LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMINŐSÉGÉRE 379 zői közé tartoznak. A fürdő versenyképessége mind a helyi lakosságnak, mind az üdülőtulajdonosoknak létfontosságú kérdés. Előbbiek a vendégforgalommal összefüggő egzisztenciájuk révén ezer szállal kötődnek a fürdőhöz, utóbbiak pedig saját (rokonaik, ismerőseik) szabadidős tevékenységük minőségi tényezőin túlmenően ingatlanjaik értékében, piacképes mivoltában észlelik a fürdő működésének eredményességét. Harkány nemzetköziségét nemcsak a turizmusiparban realizálódó vendégforgalom, hanem a település ingatlanpiacán jelen lévő külföldi kereslet is reprezentálja. A városban között 143 külföldi állampolgár jutott ingatlanhoz, akiknek többsége (53,1%) német állampolgár volt. A külföldi ingatlantulajdonosok egy része egész évben (életvitelszerűen), mások szezonálisan (fürdőlátogatóként) hasznosítják az ingatlant, amelyben időnként rokonaikat, ismerőseiket is vendégül látják, de előfordul, hogy magánszálláshelyként hasznosítják. A külföldiek tulajdonába került házakat, lakásokat felújítják, ezáltal növelik a település esztétikai vonzerejét. A turizmus hatása Harkány lakosságának életminőségére Harkány lakosságának szubjektív életminőségére, illetve a turistaforgalom arra gyakorolt hatására vonatkozó mutatókat a Központi Statisztikai Hivatal által 2007-ben magyarországi háztartásban végzett reprezentatív felmérés eredményeihez hasonlítjuk. Mivel vizsgálatunk első harmadában a KSH kérdőívében szereplő kérdéseket alkalmaztuk, az elemzésünk tárgyát képező probléma kapcsán a harkányi eredmények összevethetők az országos és a megyei mutatókkal (az összehasonlítás természetesen nem a magyarországi, illetve a Baranya megyei fürdővárosokat, hanem a teljes lakosságot reprezentálja, ha csupán a fürdővárosok eredményeit szerepeltetnék, akkor minden bizonnyal a harkányihoz közelebb álló értékeket kapnánk). 2. táblázat A turizmus és a szubjektív életminőség kapcsolatának tényezői Harkányban (1 5. fokozatú skálán), 2010 Tényező Magyarország a) Baranya megye a) Harkány b) Önmaga boldogsága 3,32 3,22 3,56 A turizmus fontossága lakóhelye életében 2,16 2,73 4,37 Lakóhely turizmusának közérzet-befolyásoló hatása 3,15 3,19 4,02 A turizmussal kapcsolatos munka- és üzleti lehetőségek személyes kihasználása 1,48 1,73 2,91 Forrás: a) KSH (n=11 500), b) saját felmérés (n=297). Harkányban (3,56) az országos és a Baranya megyei átlagnál is boldogabb, önmaguk életével elégedettebb emberek élnek (2. táblázat). A pozitív eltéréshez feltehetően hozzájárulnak a turizmusból származó előnyök (munkahely, szobakiadásból származó plusz bevételek, strandolási, gyógyfürdőzési lehetőség, rendezett, parkosított környezet), továbbá a városi jogállással összefüggő magasabb szintű szolgáltatások (kórház, sportcsarnok, művelődési ház, piac) igénybevételének lehetősége is. A harkányiak észlelik a turistaforgalom településük életében betöltött jelentőségét, az 1 5. fokozatú skálán az országos és a Baranya megyei átlagnál lényegesen magasabb értéket (4,37) rendeltek a vizsgált tényezőhöz. Ezzel összefüggésben a lakókörnyezetben megjelenő turizmus az orszá-

9 380 DR. MICHALKÓ GÁBOR DR. BAKUCZ MÁRTA DR. RÁTZ TAMARA gos és a Baranya megyei átlagnál is kedvezőbben befolyásolja a harkányiak közérzetét (4,02). Ugyanakkor a turizmus kínálta munkahelyeken történő elhelyezkedéshez, illetve a vendégek keresletére épülő üzleti lehetőségek kihasználásához már alacsonyabb értéket rendeltek (2,91). Habár az országos és a Baranya megyei átlag feletti értéket kaptunk, az eredmény mégis jelzi, hogy a Harkányban megjelenő vendégforgalom nem a lakosság által elvárt mértékben serkenti a foglalkoztatást, illetve kínál üzleti lehetőséget a helyi vállalkozóknak. 3 A fürdő szerepe Harkány életében: lakossági reflexió május 1-je mérföldkőnek számít Harkány turizmustörténetében. Ezen a napon nyílt meg a felújított fürdő, ami vitathatatlanul új dimenziót képviselt a településen megvalósuló fejlesztések tekintetében. Egy olyan létesítménnyel gazdagodott Harkány egészségturisztikai kínálata, amely képes volt újabb beruházásokat generálni. 4 A szálloda- és vendéglátóiparban jelentkező változásokon (új egységek létrehozása, a régiek korszerűsítése, minőségének emelése) túlmenően a fürdő környezete is megszépült. A harkányiak személyesen, illetve a helyi média útján nyomon követhették az élményfürdő átadásával összefüggő beruházásokat, maguk is megtapasztalhatták a megnyitást követő változásokat. Mindössze 9,3% azon megkérdezettek aránya, akik egyáltalán nem észlelték a fürdő 2003-ban történt korszerűsítése óta bekövetkező változásokat. Amíg a megkérdezettek 33,0%-a alig, 39,2%-a pedig közepesen észlelhető változásokról nyilatkozott, addig 14,4% jelentős, 4,1% pedig kiemelkedő minősítéssel illette a fürdő generálta fejlődés észlelhetőségét. Harkány lakossága megosztott az élményfürdő megnyitását követő fejlesztéseknek a település életében megjelenő visszatükröződése tekintetében. Szignifikánsan magasabb azon csoporthoz tartozók aránya, akik kevésbé észlelhetőnek nevezték a változásokat. A fürdőfejlesztés közvetlenül és közvetetten is képes befolyásolni Harkány mindennapi életét, a helyiek életminőségét. Szerepe a helyi gazdaságban, társadalomban, a település működésében egyaránt jelentkezik. A megkérdezetteknek a fürdőfejlesztés hatásaival kapcsolatban egy 15, az életminőség szempontjából kulcsfontosságú tényezőt tartalmazó listát kellett elemenként 1 5. fokozatú skálán értékelni. Az eredmények feldolgozása során az 1 2 (inkább nem jellemző) és 4 5 (inkább jellemző) kategóriákat a könnyebb elemezhetőség érdekében összevontuk. 3 Ennek némileg ellentmond, hogy Harkány lakossága vélhetően a fürdő fejlesztésével kapcsolatos élénkülésnek köszönhetően plusz jövedelemre tett szert (esetleg más településen dolgozó, nem a helyi turizmusból élő, magas jövedelmi státusúak költöztek be). A helyi lakosság személyijövedelemadó-alap összege között az országos, a regionális és a megyei átlagot is jelentősen meghaladó mértékben, 89,9%-kal emelkedett, a fürdő megnyitását követő években a növekedés mértéke látványosan meghaladta az előző évit, és a gazdasági válság éveiben is stabil volt. 4 A megvalósult beruházások gazdaságélénkítő hatása a T-Star adóbevételekre vonatkozó adatai alapján egyértelműen kimutatható. Az iparűzési adó között az országos, a regionális és a megyei átlagot is meghaladó mértékben, 33,8%- kal emelkedett, a válság ellenére egyetlen olyan év sem volt Harkányban, amikor az előző évhez viszonyítva csökkent volna az adóbevétel. Ugyanakkor az idegenforgalmi adó kapcsán már nem ilyen rózsásak a fürdőváros eredményei, között az országos, a regionális és a megyei átlagtól is messze elmaradó mértékű növekedést produkált (+11,4%).

10 A FÜRDŐFEJLESZTÉS HATÁSA HARKÁNY LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMINŐSÉGÉRE ábra A fürdőfejlesztés hatásainak értékelése a harkányi megkérdezettek százalékában Jobb körülmények között lehet fürdőzni, strandolni Harkány ismertsége növekszik Megszépülnek a közterületek (park, zöldterület) Korszerűsödik az úthálózat (kerékpárutak is) Növekednek a város bevételei Szállodák, panziók épülnek Az emberek szívesen költöznek Harkányba Több turista érkezik a városba Javult a lakosság életminősége Javult az egészségügyi ellátás a városban Könnyebb eljutni Harkányba Nő a munkalehetőségek száma Vendéglátó-ipari egységek nyílnak Felújítják a közintézményeket Forrás: saját felmérés (n=297) % Inkább jellemző Közepesen jellemző Inkább nem jellemző A válaszadók véleménye alapján a fürdő fejlesztése nem indukált jelentős társadalmi, gazdasági változásokat a településen. A 15 tényezőből 9-nél inkább negatív, 4 esetben semleges és mindössze 2 tényezővel összefüggésben fogalmazódott meg pozitív vélemény (3. ábra). A megszépült fürdő átadása legkevésbé a közintézmények felújításában (11,4%), a vendéglátó-ipari egységek számának növelésében (17,8%) és a munkalehetőségek bővülésében (17,8%), továbbá Harkány közlekedési kapcsolatainak javulásában (17,7%) játszott szerepet. A korszerűsített létesítmény azonban hozzájárult a strandolás és gyógyfürdőzés helyi feltételeinek javulásához (45,8%), valamint Harkány ismertségének növekedéséhez (39,6%). Az életminőség javulását mindössze a megkérdezettek 18,8%-a hozta összefüggésbe a fürdővel, 40,6% semleges álláspontot fogalmazott meg, 40,6% kifejezetten elutasította az összefüggés tényét. A Harkányba költözés kedvezőtlen megítélése is arra utal, hogy a helyiek nem igazán tartják a fürdővárost vonzó, élhető helynek (ezzel az állítással mindössze 18,7% értett egyet). A fürdővel kapcsolatos attitűdök, a róla való gondolkodás kihat a létesítmény harkányiak általi kihasználására, a másoknak történő ajánlás intenzitására. Közvetve vagy közvetlenül hatást gyakorol a fejlesztések lakossági támogatására, befolyásolja az egyén és a közösség közérzetét. A megkérdezetteknek egy 10 állítást tartalmazó listát kellett egyenként 1 5 skálán értékelni. Az eredmények feldolgozása során az 1 2 (inkább nem ért egyet) és 4 5 (inkább egyetért) kategóriáit a könnyebb elemezhetőség érdekében összevontuk.

11 382 DR. MICHALKÓ GÁBOR DR. BAKUCZ MÁRTA DR. RÁTZ TAMARA A fürdővel kapcsolatos attitűdök a harkányi megkérdezettek százalékában 4. ábra Büszke vagyok, hogy a "reumások Mekkájának" tartott városban élek Harkány egyet jelent a gyógy- és strandfürdővel A fürdő elsősorban az idelátogató turisták igényeit szolgálja A harkányi fürdő a családi együttlét színtere Amióta megújult a fürdő, valahogy jobb a közérzetem A fürdőnek köszönhetően jobbak az életkörülmények A fürdő a szabadidős lehetőségek valódi tárháza A harkányiak egészségesebbek a megye lakosainál A fürdő csak viszi a város pénzét, működtetése luxus A fürdő elsősorban a harkányi lakosok igényeit szolgálja Forrás: saját felmérés (n=297) % Inkább egyetért Közepesen ért egyet Inkább nem ért egyet A megkérdezettek többsége (56,9%) büszke Harkányra, örömmel tölti el, hogy a reumások Mekkájában élhet (4. ábra). A nagyfokú identitástudat mellett egyetértés mutatkozik abban is, hogy a Harkány-brand központi eleme a fürdő (53,7%), a településsel kapcsolatos asszociációkban az egészségturizmus helyi kínálata az első számú tényező. Domináns vélemény rajzolódott ki a fürdő szerepkörét illetően is, a megkérdezett 52,7%-a egyetértett azzal, hogy a létesítmény elsősorban a Harkányba látogató turisták igényeit szolgálja. Ezzel összefüggésben minimális azok aránya, akik úgy érzik, hogy a fürdőt elsődlegesen a harkányi lakosság érdekében üzemeltetik (6,3%). Miközben megoszlanak a vélemények arról, hogy a fürdő milyen mértékben biztosít színteret a harkányi családok együttlétére, addig a helyiek szabadidő eltöltésben betöltött funkciója már kevésbé rajzolódik ki (22,1%). Alacsony fokú az egyetértés a fürdő működésének közérzetjavító (30,5%) és életkörülmény növelő (21,1%) szerepével, ahogy a válaszadók mindössze 10,5%-a érzi úgy, hogy egészségesebb lenne Baranya megye többi lakosánál. A harkányiak fürdőhöz való hozzáállását jól reprezentálja, hogy a létesítmény működtetését kevesen érzik a város pénzét apasztó luxusnak (11,5%). A harkányi lakosság szubjektív életminőségét jól mutatja, hogy a magyar fővárossal (Budapest) vagy Baranya megye központjával (Pécs) történő összehasonlításban alacsonyabb mértékűnek ítélték saját jóllétük szintjét, ugyanakkor a szomszédos kisvároshoz, a kistérség központjához (Siklós) képest már magasabbra. Egy 200-as skálán, ahol a har-

12 A FÜRDŐFEJLESZTÉS HATÁSA HARKÁNY LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMINŐSÉGÉRE 383 kányiak életminőségét 100-nak feltételeztük, a megkérdezettek Budapesthez 134-es, Pécshez 121-es, míg Siklóshoz már csak 92-es értéket rendeltek. A fürdő igénybevétele A Széchenyi-tervhez kötődő magyarországi gyógyfürdőfejlesztés egyik sajátossága, hogy olyan településeken is jelentős kapacitásbővülést generált, ahol a helyi és a térségben élő lakosság kereslete (népességszám, anyagi helyzet, igény stb.) az elvárt mértékű turistaforgalom elmaradása esetén nem képes a létesítmény gazdaságos működtetését biztosítani. Ebből a szempontból elengedhetetlennek tartottuk a harkányiak fürdőlátogatási szokásainak a feltárását. Tekintettel az egészség és az életminőség közötti összefüggés erős korrelációjára (Michalkó Rátz 2011), a fürdő látogatásának az eddigieknél intenzívebbé válása hozzájárulhat a helyi lakosság jóllétének növekedéséhez. A megkérdezettek 89,6%-a a fürdő évi megnyitása óta legalább egy alkalommal felkereste a létesítményt. A fürdőben nem járt harkányiak (10,4%) többsége a szolgáltatások magas árszínvonalával indokolta a látogatás elmaradását. Harkány fürdőlátogató lakossága szezonálisan eltérő gyakorisággal használja a létesítményt (3. táblázat). A május szeptemberihez képest (5,6%) magasabb az október áprilisi időszakban (17,0%) távolmaradók aránya. A nyári időszakban intenzívebb a helyiek fürdőhasználata, május szeptember között a havi vagy annál sűrűbb gyakorisági kategóriákban magasabb a látogatottsági arány, mint az október áprilisi periódusban. A legnagyobb differenciát a heti gyakoriságnál mértük: amíg a nyári szezonban a megkérdezettek 22,5, addig a téliben már csak 9,1%-a keresi fel hetente a fürdőt. Abból, hogy a havi és a havinál intenzívebb látogatások megoszlási mutatója minden gyakorisági kategóriában a nyári szezonban mutat magasabb értéket, arra következtethetünk, hogy a harkányiak is a kedvező időjárási feltételekhez kötik a fürdő használatát. 3. táblázat A fürdő látogatásának gyakorisága a fürdőt felkereső harkányi megkérdezettek között (Százalék) Gyakoriság Szezonban (május szeptember) Szezonon kívül (október április) Soha 5,6 17,0 Félévente egyszer 9,0 19,3 Két-három havonta 19,1 28,5 Havonta egyszer 28,1 15,9 Hetente egyszer 22,5 9,1 Két-három naponta 10,1 7,9 Naponta 5,6 2,3 Forrás: saját felmérés (n=297). Ahogyan a Széchenyi terv támogatásával épített, illetve korszerűsített fürdők többsége, úgy a harkányi is többfunkciós, generációkon átívelő szolgáltatásokat nyújtó létesítmény. A gyógyfürdőhöz egyaránt tartoznak belső és külső medencék, ezek egy része télen is üzemel, a strandot alkotó medencéket azonban csak nyáron töltik fel vízzel. A fürdő egész évben a szolgáltatások igen széles skáláját kínálja a látogatóknak, a léte-

13 384 DR. MICHALKÓ GÁBOR DR. BAKUCZ MÁRTA DR. RÁTZ TAMARA sítmény koncepciója szerint minden korosztály megtalálhatja a szükségleteit kielégítő részlegeket, de azok egymás mellett, egymás különösebb zavarása nélkül is igénybe vehetők. A létesítmény részlegei/szolgáltatásai közül a szabadtéri strandfürdő (77,9%), a gyógyfürdő (66,3%) és az uszoda (57,7%) medencéi a legkeresettebbek, ezeket a fürdőfogyasztó harkányiak legalább fele igénybe szokta venni. A fürdőzéshez szorosan kapcsolódó vendéglátást a helyi lakosok 45,3%-a hasznosította. Igen keresettek a létesítmény élményfürdője és szaunái (egyaránt 31,4 31,4%) is. Akár a szépségápolás (például szolárium, fodrászat, kozmetika), akár a gyógyászat (például masszázs) területét vizsgáljuk, az úgynevezett kiegészítő szolgáltatások iránti érdeklődés meglehetősen alacsony mértékű a harkányi lakosság körében. A harkányiak 31,6%-a vett már igénybe társadalombiztosítási támogatást a fürdő gyógyászati részlegének felkeresésekor. A megkérdezettek a fürdő szolgáltatásait 1 5 skálán értékelve 3,1-es értéket adtak, ami nem túl hízelgő minősítést jelent. Következtetések A hazai egészségturizmus és az életminőség kapcsolatának feltárása érdekében az országos, döntően a turista szemszögéből közelítő vizsgálatokat követően sikerült egy fürdőváros lakosságára vonatkozó sokoldalú elemzést megvalósítani. A harkányi felmérés felszínre hozta a helyi lakosság és a turizmus viszonyának sajátosságait, a szubjektív életminőségre gyakorolt hatásait, a Széchenyi-terv támogatásából megvalósult fürdőfejlesztéssel kapcsolatos attitűdöket, véleményeket, valamint az egészségturisztikai létesítmény igénybevételének jellemzőit. Tekintettel arra, hogy a turizmus a szocializmus időszakában és a rendszerváltást követő évtizedekben is a magyarországi társadalom- és gazdaságpolitika egyik letéteményese volt (Puczkó Rátz 2011), joggal lehetett feltételezni, hogy a kormányzati kommunikációban hangoztatott célkitűzések megvalósulása egy olyan népszerű fürdővárosban, mint Harkány, egyértelműen kimutatható. Természetesen a harkányi lakosság turizmussal összefüggő életminőségére koncentráló vizsgálat során számolnunk kellett azzal, hogy a tér- és időbeli összehasonlítást nélkülöző információk értékelése csökkentheti az eredmények érvényességét. A szakirodalmi adatok azonban arra engedtek következtetni, hogy az életminőség objektív és szubjektív tényezőiből képzett index egy társadalom (közösség) vonatkozásában néhány éves időintervallumot tekintve elhanyagolható mértékű változást mutat (Michalkó Rátz 2010). Eredményeink igazolták, hogy egy nagyszabású fürdőfejlesztés hatása nem jelent automatikus életminőség javulást az adott település lakosságának egészét tekintve (Michalkó et al. 2011). A harkányi gyógyfürdő évi felújítása érdemben nem befolyásolta a turisztikai keresletet, sokkal inkább a szálláshely-szolgáltatások minőségi tényezőire volt kedvező hatással. Ez a tény önmagában pozitív változást eredményezhetett volna a helyi lakosság életminőségének vonatkozásában, hiszen a megújuló és a szolgáltatásait bővítő fürdő, a modernizálódó szállodai környezet mind mentálisan, mind fizikálisan javítja a közérzetet, de a forgalom elmaradt növekedése éppen a helyiek elvárt mértékű gazdagodását veszélyeztette. A forgalom élénkülését a 2008-tól észlelhető gazdasági válság következményei is lassították. Paradox helyzet következett be: rendelkezésre áll egy vonzó egészségtu-

14 A FÜRDŐFEJLESZTÉS HATÁSA HARKÁNY LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMINŐSÉGÉRE 385 risztikai létesítmény, egy arra épülő barátságos fürdőváros, elviselhető mértékű turistaforgalom, de a helyieket ez nem teszi boldoggá, mert úgy érzik, a megélhetésük nincs biztosítva. Elsősorban a fürdőre koncentrálódó egészségturisztikai beruházások vélhetően annak alacsony mértékű gazdaságserkentő és munkahelyteremtő hatására és a létesítmény helyiek által történő szerény igénybevételére visszavezethetően kevésbé befolyásolták a harkányi lakosság életminőségét. Önmaguk egészségi állapotának szubjektív megítélése is azt mutatja, hogy a fürdő, illetve annak igénybevétele önmagában nem teremt a megye átlagához képest magasabb életminőséget. A harkányiak tisztában vannak azzal, hogy a fürdő generálta turistaforgalom érdemi szerepet játszik a kisváros életében, a kereslet önmagában is hozzájárul a helyiek közérzetének javulásához (jó érzés olyan helyen élni, amely mások számára is vonzó), ám a turizmusból ténylegesen profitálók, az életminőséget látványosan növelő bevételekre szert tevők száma csekély. Ezek a tények egyrészt alátámasztják az országos felmérések eredményeit, másrészt rávilágítanak arra, hogy Harkány a helyiek köztudatában is ismert fürdővárosként van jelen, ennek azonban kevés hozadéka van a mindennapjaikra és az életminőségükre nézve. Kitekintve magasabbnak gondolják a magyar főváros, vagy a régió- és megyeközpontjuk lakosságának életminőségét, de tisztában vannak azzal, hogy a fürdő működése minőségibb életet generál számukra, mint ami a szomszédos kistérségi központ lakosságának megadatik. Mivel a szubjektív életminőség egy viszonyítási eljárás eredménye (Vignoles et al. 2011), amit az egyén lakóhelyéhez fűződő identitása is befolyásol, az a tudat, hogy valaki a reumások Mekkájában élhet, pozitív hatást gyakorol az életminőségére. Ezt azonban ellensúlyozza a harkányi lakosság mindennapjainak magasabb életszínvonalat biztosító városokkal történő összevetése. A fürdőt a harkányiak a turistákhoz hasonlóan elsősorban a nyári főszezonban hasznosítják, kisebb mértékben élnek a kevésbé zsúfolt téli időszak nyújtotta előnyökkel. A fürdőben a medencék használatán túl, a gyógykezelések és a szépészeti szolgáltatások kereslete alacsony fokú (ezt magas árfekvésük is indokolja), ami szintén hozzájárulhat a vártnál alacsonyabb életminőségi mutatókhoz. Harkány azok közé a fürdővárosok közé tartozik, ahol a fürdőkomplexum önmagában nem tudta az életminőség-növelő hatását az egész településre, a lakosság széles körére kiterjedően megvalósítani. A város politikai irányítóinak mielőbb fel kell ismernie, hogy a fürdőnek kulcsfontosságú szerepe van a harkányiak életminőségének növelésében, törekednie kell arra, hogy a fürdőhöz kapcsolódó szolgáltatások bővülése hozzájáruljon a foglalkoztatás szintjének emeléséhez (1), minél többen léphessenek be a legális szobakiadás piacára (2), bővüljön a fürdőt egész évben igénybevevő helyiek aránya (3). Mivel az egészség az egyik legfontosabb életminőséget befolyásoló tényező, ezért a Harkányhoz hasonló fürdővárosok irányítóinak elemi érdeke, hogy a fürdő minél nagyobb szerepet játsszon a helyiek életében. IRODALOM Ágoston László (szerk.) (2007): Az életminőség fogalmán túl: elméletek, módszerek és gondolatok az életminőség kapcsán. DEMOS Magyarországi Alapítvány, Budapest Andorka Rudolf (1997): Bevezetés a szociológiába. Osiris Kiadó, Budapest Bruni, L. Porta, P. (eds.) (2007): Handbook on the economics of happiness. Edward Elgar, Cheltenham

15 386 DR. MICHALKÓ GÁBOR DR. BAKUCZ MÁRTA DR. RÁTZ TAMARA Coskun Samli, A. Rahtz, D. Sirgy, J. (eds.) (2003): Advances in quality of life: theory and research. Kluwer Academy Publisher, Dordrecht Curran, L. Wolman, H. Hill, E. Furdell, K. (2006): Economic wellbeing and where we live: accounting for geographical cost-of-living differences in the US. Urban Studies, 13., pp Csíkszentmihályi Mihály (2001): Flow: az áramlat. A tökéletes élmény pszichológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest Easterlin, A. R. (2010): Happiness, growth, and the life cycle. Oxford University Press, Oxford Hankiss, Elemér Manchin Győző (1976): Szempontok az élet minőségének szociológiai vizsgálatához. Valóság, 6., pp Kim, K. (2002): The effects of tourism impacts upon quality of life of residents in the community. Dissertation submitted to the Faculty of Virginia Polytechnic Institute and State University. Blacksburg, USA. Kopp Mária Kovács Mónika (szerk.) (2006): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest Kopp Mária Pikó Bettina (2006): Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói. In: Kopp Mária Kovács Mónika (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, pp Kopp Mária Skrabski Árpád (2008): Miért alapvető politikai fogalom a társadalom boldogságérzete? Valóság, 2., pp Kovács József (2006): Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák. In: Kopp Mária Kovács Mónika (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, pp Maslow, A. (2003): A lét pszichológiája felé. Ursus Libris, Budapest Michalkó Gábor Irimiás Anna (2011): Csalódásmenedzsment a turizmusban: új szemlélet a turisztikai célterületek irányításában. Marketing és Menedzsment, 2., pp Michalkó Gábor Rátz Tamara (2011): Egészségturizmus és életminőség Magyarországon Fejezetek az egészség, az utazás és a jól(lét) magyarországi összefüggéseiről. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest Michalkó Gábor (2010): A boldogító utazás: a turizmus és az életminőség kapcsolatának magyarországi vonatkozásai. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest Michalkó Gábor Rátz Tamara Irimiás Anna (2009b): Health tourism and quality of life in Hungary: some aspects of a complex relationship. In: De Santis G. (a cura di): Salute e lavoro. Atti del Nono Seminario Internazionale di Geografia Medica. Edizioni RUX, Perugia, pp Michalkó Gábor Rátz Tamara Irimiás Anna (2011): Quality of life of inhabitants in a Hungarian spa-town: the case study of Orosháza. In: De Santis, G. (Ed), Salute e Solidarita. Decimo Seminario Internazionale di Geografia Medica. Atti in Onore Cosimo Palagiano. Edizioni RUX, Perugia, pp Michalkó Gábor Rátz Tamara (2010): Measurement of Tourism-oriented Aspects of Quality of Life. Journal of Tourism Challenges and Trends, 3., pp Michalkó Gábor Rátz Tamara Tóth Géza Kincses Áron (2009a): A gyógyfürdővel rendelkező magyarországi települések életminőségének vizsgálata. Területi Statisztika, 2. pp Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia ( ) (2005): Turizmus Bulletin, 9., Különszám Perdue, R. Long, P. Kang, Y. (1999): Boomtown tourism and resident quality of life. The marketing of gaming to host community residents. Journal of Business Research, 4., pp Puczkó László Rátz Tamara (2011): Tourism in Hungary: from Trade Unions to Cinema Tickets. Current Issues in Tourism, 5., pp Rátz Tamara Michalkó Gábor (2011): The contribution of tourism to well-being and welfare: The case of Hungary. International Journal of Sustainable Development, 3 4., pp Royo, M. (2007): Well-being and consumption: towards a theoretical approach based on human needs satisfaction. In: Bruni, L. Porta, P. (eds.): Handbook on the economics of happiness. Edward Elgar, Cheltenham, pp Sampson, R. Gifford, S. (2010): Place-making, settlement and well-being: The therapeutic landscapes of recently arrived youth with refugee backgrounds. Health and Place, 16, p

16 A FÜRDŐFEJLESZTÉS HATÁSA HARKÁNY LAKOSSÁGÁNAK ÉLETMINŐSÉGÉRE 387 Sirgy, J. M. (2010): Toward a quality-of-life theory of leisure travel satisfaction. Journal of Travel Research, 2., pp Sirgy, M. J. Kruger, P. S. Lee, J. Yu, G. B. (2011): How Does a Travel Trip Affect Tourists' Life Satisfaction? Journal of Travel Research, 3., pp Smith, M. Puczkó, L. (2008): Health and Wellness Tourism. Elsevier/Butterworth-Heinemann, Oxford Szvitecz Zsuzsanna (szerk.) (2002): Életminőség és egészség. KSH, Budapest Tomljenovic, R. Faulkner, B. (2000): Tourism and older residents in a sunbelt resort. Annals of Tourism Research, 1., pp Utasi Ágnes (szerk.) 2006: A szubjektív életminőség forrásai: biztonság és kapcsolatok. MTA Politikai Tudományok Intézete, Budapest Vámos Anita Farkas Tibor (2004): Az életminőség mérése a Bátonyterenyei kistérségben. Területi Statisztika, 1., pp Veenhoven, R. (2003): Hedonism and happiness. Journal of Happiness Studies, 4., pp Veenhoven, R. (2009): Well-being in nations and well-being of nations. Is there a conflict between individual and society? Social Indicators Research, 1., pp Vignoles, V. Schwartz, S. Luyckx, K. (2011): Introduction: Toward an Integrative View of Identity. In: Schwartz, S. Luyckx, K. Vignoles, V. (eds): Handbook of Identity Theory and Research. Springer, London, pp Kulcsszavak: életminőség, egészségturizmus, gyógyfürdő, Széchenyi terv. Resume The present paper delineates the connections between tourism and the local population s quality of life in Harkány, a spa-town in the South-West of Hungary. During the spring of 2011, a questionnaire survey was conducted in Harkány with 297 respondents. On the one hand, our research focused on the participation of local residents in tourism and associated quality of life issues, while, on the other hand, attitudes related to thermal spa development were analysed, together with the use of the spa s facilities by the locals. On analysing the data produced by our research, we can assert that, although the spa has a significant presence in the everyday life of the residents, the development has had very limited effects on their quality of life.

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa

Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Magyar Turizmus Zrt. 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1)488-87 Fax: (6-1)488-86 E-mail: htbudapest@hungarytourism.hu www.itthon.hu Az Észak-Alföld régió küldőpiacai Észak-Európa Az észak-európai

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma

Az észak-európai vendégforgalom alakulása Magyarországon Dánia Vendégek száma Vendégéjszakák száma Látogatók száma MAGYAR TURIZMUS ZRT. Kutatási Csoport 1115 Budapest, Bartók Béla út 15-113. Tel.: (6-1) 488-871 Fax: (6-1) 488-8711 E-mail: kutatas@itthon.hu www.itthon.hu A TISZA-TÓ RÉGIÓ KÜLDŐPIACAI ÉSZAK-EURÓPA Az

Részletesebben

A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján

A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján Szombathely, 2014.07.03. A turizmusfejlesztés hatása a településre Mórahalom példáján Martyin Zita egyetemi tanársegéd (doktorandusz) A kutatás alapkoncepciója Fő kérdés: A fürdővárosok turisztikai fejlesztéseinek

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN

TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN TÁRSADALMI GAZDASÁGI EGYENSÚLY ÉS ÉLETMINŐSÉG SZERBIA RÉGIÓIBAN BEVEZETŐ ARISZTOTELESZ eudaimonia boldogság ÉLETMINŐSÉG A JÓLÉT KONCEPCIÓ KIFEJEZŐJE INTERDISZCIPLINÁRIS PROBLÉMA ÉLETMINŐSÉGI TÉNYEZŐK -

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA LENGYELORSZÁG Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. február 27. Felhasznált források UN WORLD TOURISM ORGANIZATION OECD, CIA FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK

AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK AZ OKTATÁS VÁROSKARAKTERT ALAKÍTÓ SZEREPE A MAI MAGYARORSZÁGON KOLTAI ZOLTÁN, PTE KPVK Felsőoktatási kihívások Alkalmazkodás stratégiai partnerségben 12. Nemzeti és nemzetközi lifelong learning konferencia

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Jóllét az ökológiai határokon belül

Jóllét az ökológiai határokon belül Jóllét az ökológiai határokon belül Csutora Mária Kaposvár, 2014 április 8. 1 Jóllét az ökológiai határokon belül? Lehetünk-e boldogok és elégedettek oly módon, hogy ökológiai lábnyomunk ne haladja meg

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján Budapest, 2017. március 10. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2016-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2016-ban 1 A magyar lakosság

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

A gazdasági válság földrajza 2011/1

A gazdasági válság földrajza 2011/1 Lőcsei Hajnalka A gazdasági válság földrajza 20/1 Budapest, 20. április Az MKIK Gazdaság- es Vállalkozáskutató Intézet olyan non-profit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági kutatásokat

Részletesebben

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban.

a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. a) A turizmus fogalma. A turizmus jelentősége napjainkban Magyarországon és nemzetközi viszonylatban. b) A menedzsment fogalma és feladata a turizmusban. c) A kultúrák különbözőségének jelentősége a turizmusban.

Részletesebben

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata

Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata Burgenland tartomány A kiskereskedelmi szerkezet és vásárlóerő áramlás vizsgálata különös tekintettel a szomszédos Magyarországgal fennálló összefonódásokra Részeredmények Ing. Mag. Georg Gumpinger, 2009.

Részletesebben

A személyközlekedés minősítési rendszere

A személyközlekedés minősítési rendszere A személyközlekedés minősítési rendszere személyközlekedés tervezése és működtetése során alapvető jelentőségűek a i jellemzők bonus-malus rendszer működtetésére a megrendelési szerződések szerint Minőség:

Részletesebben

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei

II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban. 6. Szállodaipar piaci elemei. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda. 8. Szállodák tevékenységei II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 0. Piaci-gazdálkodás tevékenységei 6. Szálláshely

Részletesebben

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.

AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN. Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail. AZ ÉLHETŐSÉG ÉS ELÉRHETŐSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI ÁTÁNY FALU PÉLDÁJÁN Topa Zoltán PhD-hallgató, SZIE-GTK-EGyRTDI topa.zoltan.szie@gmail.com Fogalmi meghatározások Élhetőség Elérhetőség E két fogalom kapcsolata

Részletesebben

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18.

KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK. A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia március 18. PIACKUTATÁS A MAGYAR TELEPÜLÉSEKRŐL, A TELEPÜLÉSEK VERSENYKÉPESSÉGÉRŐL KICSIT MÁSKÉNT KOLTAI ZOLTÁN, PTE FEEK A geográfus útjai Tóth József Emlékkonferencia 2014. március 18. KUTATANDÓ PROBLÉMA (2004/05

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán

Székesfehérvári véleménykutatás december Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Telefonos kutatás 600 fő megkérdezésével, települési reprezentatív mintán Összefoglaló A székesfehérváriak közhangulata rendkívül kedvező, a közösségépítő programok látogatottsága magas, a lakosok többsége

Részletesebben

Molnár Csilla: Health tourism in Hungary: history, its revaluation and tendencies Journal of Tourism Changes and Trends 3.2.2010. pp. 101-114.

Molnár Csilla: Health tourism in Hungary: history, its revaluation and tendencies Journal of Tourism Changes and Trends 3.2.2010. pp. 101-114. PUBLIKÁCIÓS LISTA I. FOLYÓIRATCIKK: I/1. Magyar nyelvű hazai lapban: Molnár, Cs. Tóth, G. Kincses, Á.: A fürdőfejlesztések hatásai Kelet-: Hajdúszoboszló, Mezőkövesd és Orosháza összehasonlítása. Turizmus

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében

A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági

Részletesebben

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon Desztináció menedzsment A Tourinform rendszer Magyarországon A Tourinform irodák szerepe A turizmus non-profit szervezeti rendszerének részét képező Tourinformirodák területi illetékességű információs

Részletesebben

Utazási szokások mérése a rendszerváltás előtt és napjainkban

Utazási szokások mérése a rendszerváltás előtt és napjainkban Utazási szokások mérése a rendszerváltás előtt és napjainkban Vasas Ádám Eszterházy Károly Főiskola Turizmus-vendéglátás szak Dr. habil. Kovács Tibor főiskolai docens, EKF GTI Turizmus Tanszék Áttekintés

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI

A MAGYAR LAKOSSÁG ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI A MAGYAR LAKOSSÁG 2006. ÉVI NYÁRI UTAZÁSI TERVEI dr. Galla Gábor, vezérigazgató Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2006. június 7. STABILAN NÖVEKVŐ BELFÖLDI KERESLET 2005-BEN MINDEN KORÁBBINÁL TÖBB BELFÖLDI

Részletesebben

Alba Radar. 26. hullám

Alba Radar. 26. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu

Részletesebben

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2

PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY. Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 tartalom PIAC- ÉS ORSZÁGTANULMÁNY Halassy Emõke A magyar lakosság és a vízi, a vízparti, valamint a gyógyés wellness-turizmus kapcsolata 2 TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS Dr. Rátz Tamara Dr. Michalkó Gábor A

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó. Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely március 18.

Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó. Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely március 18. Tóth József Emlékkonferencia Gálné Horváth Ildikó PhD hallgató, PTE TTK. FDI Középiskolai tanár, Németh László Gimnázium, Általános Iskola, Hódmezővásárhely 2014. március 18. Bevezetés Elmúlt évtizedek

Részletesebben

TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN

TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN BARÁTH GABRIELLA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I VI. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 első fél évében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel Kelet,

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről

ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről AZ ÜGYFÉLÉLMÉNY SZEREPE AZ AUTÓKERESKEDELEMBEN ÖSSZEFOGLALÓ A Hotel Boscolóbantartott DEVELOR rendezvényről KIHÍVÁS #1 JELENTŐS VÁLTOZÁS A VÁSÁRLÁSI SZOKÁSOKBAN! 7,8 1,3 83% NISSAN EUROPE STUDY 2013, WWW.MASHABLE.COM

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Székelyföldi statisztikák

Székelyföldi statisztikák HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 066 07700/110, Fax.: +4 066 07703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Székelyföldi statisztikák

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása Pókos Katalin Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Tihany, 2007. október 19. Balaton turizmusa számokban 2007. I-VII.

Részletesebben

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19%

Üdülőkörzetek és nemzeti parkok Magyarországon, 2004. Jelmagyarázat. Nemzeti Park Kiemelt üdülőkörzet Üdülőkörzet. szállodák 19% 1.5.4 Turizmus Annak ellenére, hogy nemzetközi összehasonlításban jelenlegi turisztikai kínálatával, vendégforgalmával és bevételeivel Magyarország nem tartozik Európa kiemelkedő turisztikai célterületei

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI

A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI A JAPÁN LAKOSSÁG UTAZÁSI SZOKÁSAI KISS KORNÉLIA MAGYAR TURIZMUS ZRT. ADATFORRÁSAINK Másodlagos adatok? UN World Tourism Organization (UNWTO)? Japan National Tourist Organization? European Travel Commission?

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november

Részletesebben

Turizmus rendszerszintű megközelítése

Turizmus rendszerszintű megközelítése 01.0.17. Turizmus rendszerszintű megközelítése Formádi Katalin formadi@turizmus.uni-pannon.hu A turizmus a szereplők tevékenységeiből és kapcsolataiból felépülő rendszer Az egyes szereplők egyedi döntéseik

Részletesebben

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008.

Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája, 2008. Agóra projekt Szolnokon, avagy térteremtés a kultúrában és a városfejlesztésben Dr. Szarvák Tibor PhD Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti Kar, Jászberény Magyar Szociológiai Társaság Konferenciája,

Részletesebben

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable

Ipsos Public Affairs new PPT template Nobody s Unpredictable Vélemények A munka törvénykönyvének módosításáról 2011. szeptember Nobody s Unpredictable Módszertani áttekintés A kutatást végezte: Ipsos Média-, Vélemény és Piackutató Zrt. Mintanagyság: 800 fő Mintavétel

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE

A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSTÉRSÉGEK TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉGE BARANYAI NÓRA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS MTA KRTK REGIONÁLIS KUTATÁSOK INTÉZETE A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE VESZPRÉM

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20.

A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA. Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, június 20. A HÓNAP KÜLDŐORSZÁGA UKRAJNA Kiss Kornélia Magyar Turizmus Zrt. Budapest, 2007. június 20. Adatforrásaink UN WORLD TOURISM ORGANIZATION IMF, CIA World FACTBOOK INTERNET WORLD STATS EUROPEAN TRAVEL COMMISSON

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

Falusi turizmus tételek 2011

Falusi turizmus tételek 2011 Falusi turizmus tételek 2011 1. Mit értünk a falusi turizmus és a falu turizmusa kifejezés alatt? Beszélhetünk-e a falu turizmusáról, ha a településen egyetlen falusi vendégfogadó sem szolgáltat? AZ UTAS

Részletesebben

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY

PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY PÁLYÁZATI FORMANYOMTATVÁNY 1. PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ a.) Térségi összefogás résztvevőinek bemutatása (pályázó és partnerei): Szervezet neve Szervezet célkitűzése, tevékenységei, konkrét eredményei (pályázat

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben

A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Készítette a Magyar Turizmus Rt. a A világ és Magyarország turizmusának forgalma 2002-ben Budapest, 2003. február hó A világ turizmusának forgalma 2002-ben Magyar Turizmus Rt. A Turisztikai Világszervezet

Részletesebben

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma

1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN. 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma 2016. június 1. 1,7 MILLIÓ VENDÉG ÉS 5,4 MILLIÓ VENDÉGÉJSZAKA AZ ÜZLETI CÉLÚ EGYÉB SZÁLLÁSHELYEKEN 2015-BEN 1. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai

Részletesebben

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai

FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai FDI és helyi fejlesztés a globális folyamatok lokális tanulságai Kovács András, PhD, főiskolai docens Edutus Főiskola, Tatabánya-Budapest kovacs.andras@edutus.hu MRTT Vándorgyűlés, 2014. november 27-28.

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I IV. havi teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I.- IV. közötti időszakban nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL A részére 2013. december TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EGYES ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE... 3 1.1. ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE A SZEMÉLYES

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést

Részletesebben

A turizmus rendszere 6. p-marketing

A turizmus rendszere 6. p-marketing A turizmus rendszere 6. A turizmus hatásai Dr. Piskóti István Marketing Intézet 1 p-marketing 2. 1. 3. 4. 5. Tata Szeged Sopron Debrecen Gyula 6. 7. 8. 9. 10. Esztergom Hollókő Székesfehérvár Visegrád

Részletesebben

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei

Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Egészségturizmus desztinációmenedzsment modell: a magyar részprojekt eredményei Dr. Bacsi Zsuzsanna egyetemi docens Pannon Egyetem Georgikon Kar HU-HR/1101/2.1.3/0006 Health & Rural Tourism DM Model Zárókonferencia

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

JELENTÉS A FÜRDŐK FORGALMÁRÓL

JELENTÉS A FÜRDŐK FORGALMÁRÓL KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1054 JELENTÉS A FÜRDŐK FORGALMÁRÓL 2012 Adatszolgáltatók:

Részletesebben