Amit az új Ptk.-ról egy szakszervezeti tisztségviselőnek feltétlenül tudnia kell

Átírás

1 Amit az új Ptk.-ról egy szakszervezeti tisztségviselőnek feltétlenül tudnia kell A jogi személyekre vonatkozó általános és az egyesületekre vonatkozó speciális rendelkezések a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvényben Budapest november 1

2 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS... 3 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 5 A JOGI SZEMÉLY LÉTESÍTÉSE... 8 A létesítés szabadsága... 8 A létesítő okirat... 9 A jogi személyek nyilvántartása A jogi személy létesítésének érvénytelensége AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY A JOGI SZEMÉLY SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE A jogi személy tagjainak vagy alapítóinak döntéshozatala A jogi személy ügyvezetése A jogi személy tulajdonosi ellenőrzése A jogi személy képviselete A jogi személy szervezeti egységének jogalanyisága A JOGI SZEMÉLY TÖRVÉNYES MŰKÖDÉSÉNEK BIZTOSÍTÉKAI A jogi személy törvényességi felügyelete A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata Állandó könyvvizsgáló A JOGI SZEMÉLY ÁTALAKULÁSA, EGYESÜLÉSE, SZÉTVÁLÁSA ÉS JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE Átalakulás, egyesülés, szétválás A jogi személy jogutód nélküli megszűnése A PTK. HATÁLYBALÉPÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

3 BEVEZETÉS Az Országgyűlés 2011-ben megalkotta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvényt, s egyidejűleg hatályon kívül helyezte az évi II. törvényt, illetve a közhasznú szervezetekről szóló 1997-es törvényt és újraalkotta a régi Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásának részletes szabályozását a évi CLXXXI. törvény végezte el. A évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: civiltörvény) megszüntette a társadalmi szervezet kategóriáját, s helyette a fő kategóriaként bevezette a civil szervezetet, s ezen belüli kategóriaként szabályozta az egyesületet. A civiltörvény szerint az egyesület az egyesülési jog alapján létrehozott szervezet, amelynek különös formáira, a szövetségre, a pártra, a szakszervezetekre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületekre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. A régi Ptk es módosítása lényegében fenntartotta a korábbi egyesületi szabályozást, de erősítette az állami törvényességi felügyeletet és kiterjesztette a végelszámolási és a fizetésképtelenségi előírásokat az egyesületekre is. Ugyanakkor a civiltörvény az egyesületekre nézve több olyan új szabályt is bevezetett, amelyet a gyakorlatban nem lehetett alkalmazni. Ilyen pl. az a szabály, hogy ha egy egyesületnek legalább két jogi személy tagja van, úgy szövetséggé kell átalakítani. Ezen hibák kiküszöbölése érdekében a évi XXXVIII. törvény jelentősen módosította a civiltörvény előírásait és pl. megszüntette a szövetségekre vonatkozó rendelkezést. Az egyesület körében az új Ptk. nem rendelkezik az egyesületi szövetségekről. Az egyesületnek ugyanis nemcsak a természetes személyek, de a jogi személyek is tagjai lehetnek, ezért egyesület is beléphet másik egyesületbe és lehetséges olyan egyesület is, amely kizárólag jogi személy tagokból áll, esetleg valamennyi tagja egyesület. E szabályok miatt az egyesületi szövetség külön kezelésére nincs szükség. Ettől függetlenül a civiltörvény ismeri az egyesületi szövetség kategóriáját, így tehát egyesület a jövőben is működhet szövetségként (szövetség elnevezéssel). A Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvényben (a továbbiakban: új Ptk.) széleskörűen került szabályozásra a jogi személy általános része, ezért több olyan kérdés, amely korábban valamilyen módon az egyesületi jogban volt szabályozva, most a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok közé került. Ilyen különösen a névhasználat, a székhely, a nyilvántartási kérelem benyújtása, a létesítés érvénytelensége, az esetleges felügyelőbizottság és állandó könyvvizsgáló szabályozása, a törvényességi felügyelet, a határozatok bírósági felülvizsgálata, valamint a belső szervezeti egységek ugyancsak esetleges származékos jogképességének biztosítása. Tekintettel arra, hogy a szakszervezet a civiltörvény szerint nem más, mint az egyesület egy speciális formája, a szakszervezetekre vonatkozó Ptk.-beli rendelkezéseket a jogi személyek általános szabályai és az egyesületekre vonatkozó különös rendelkezések között kell keresni. Az új Ptk március 15-ével lép hatályba, így a szakszervezetek sem mellőzhetik az új szabályok megismerését. Ez azért is elengedhetetlen, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló évi CLXXVII. törvény kifejezetten rendelkezik a jogi személyek, ezen belül az egyesületek (s így a szakszervezetek) feladatairól az új Ptk. hatályba lépésével kapcsolatban. Ennek értelmében az új Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve bejegyzés alatt álló szakszervezet az új Ptk. hatálybalépését követő első alapszabály-módosítással 3

4 egyidejűleg köteles az alapszabály mindazon rendelkezését felülvizsgálni és szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg az új Ptk. szabályainak. Nem kell módosítani az alapszabályt csak abból az okból, hogy az tartalmazza a szakszervezet alapító tagjainak nevét, és azok lakóhelyét vagy székhelyét, ha az csak abból az okból volna szükséges, hogy abban olyan hivatkozások, utalások és elnevezések szerepelnek, amelyek az új Ptk. és az alapszabály tartalmát érintő más törvény rendelkezéseinek már nem felelnek meg. Ha azonban az alapszabály egyéb okból módosul, a szakszervezet az ilyen változásokat is köteles azon átvezetni. A szakszervezet alapszabálya módosításának bírósági nyilvántartásba vételét, legkésőbb azonban március 15. napját követően csak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő létesítő okirat alapján és az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelően működhet. Az alapszabálynak az új Ptk. rendelkezéseinek megfelelő módosítását változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani a bírósághoz. A szakszervezet az alapszabály módosításáig, illetve legkésőbb március 15-ig a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény alapján működik. Nincs azonban akadálya annak, hogy a szakszervezet már ezt megelőzően módosítsa az alapszabályát. Jelen kiadványunk célja az, hogy a szakszervezetek számára - az új Ptk-nak a szakszervezetekre alkalmazandó szabályainak ismertetésével - megkönnyítsük az új szabályokra való átállás folyamatát. Mint korábban említettük, a Ptk. a szakszervezetekre vonatkozóan speciális szabályokat nem tartalmaz, ugyanakkor a szakszervezetek kötelesek mind a jogi személyekre vonatkozó általános szabályoknak, mind az egyesületekre vonatkozó speciális rendelkezéseknek eleget tenni. E szabályok megismerése érdekében kiadványunkban szerepeltetjük az új Ptk-nak a jogi személyekre vonatkozó általános rendelkezéseit (félkövér betűvel jelölve), az egyesületekre vonatkozó speciális szabályokat (félkövér dőlt betűvel jelölve). Az áttekinthetőség érdekében az egyesületekre vonatkozó rendelkezéseket nem különállóan, hanem a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok közé beillesztve szerepeltetjük. Az egyes szakaszokhoz kapcsolódóan törekedtünk arra, hogy bemutassuk azokat a pontokat, amelyek újak az új Ptk-ban a régi Ptk-hoz, illetve helyenként a gazdasági társaságokról szóló törvényhez (Gt.) képest. Ehhez a Ptk. Fordítókulcs című kiadvány (Gadó Gábor-Német Anita-Sáriné Simkó Ágnes, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013.) ide vonatkozó részeit használtuk fel (normál betűvel jelölve). A változások bemutatásán túl fontosnak tartottuk a jogszabályi rendelkezések bizonyos mértékű magyarázatát is, melyhez a Polgári Jog I-III. - Kommentár a gyakorlat számára, 2013 (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2013, szerkesztette dr. Petrik Ferenc) című kiadvány vonatkozó részeit használtuk fel az egyes szakaszokhoz kapcsolódóan (dőlt betűvel jelölve). Az új Ptk. kommentárjának felhasználásánál törekedtünk a tartalom érintetlen továbbadására, azonban annak szövegét bizonyos helyeken rövídítettük, szerkesztettük elsősorben annak érdekében, hogy a jogszabályi hivatkozások, a kifejezetten jogászokat érdekelhető megjegyzések, vélemények, illetve jogi szakkifejezések ne nehezítsék a nem jogász olvasók számára a szöveg olvasását. 4

5 3:1. [A jogi személy jogképessége] ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (1) A jogi személy jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek. (2) A jogi személy jogképessége kiterjed minden olyan jogra és kötelezettségre, amely jellegénél fogva nem csupán az emberhez fűződhet. (3) A jogi személy személyhez fűződő jogaira a személyiségi jogokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg. (4) A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető; az e rendelkezésbe ütköző létesítő okirat semmis. (5) A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. A Ptk. a korábbival tartalmilag azonos módon határozza meg a jogi személy definícióját. A jogi személy jogképessége továbbra is ún. abszolút jogképesség, vagyis kiterjed minden olyan jogra és kötelelezettségre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. Az új Ptk. kimondja a típuskényszert, ami azt jelenti, hogy jogi személy kizárólag törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető. A korábbihoz képest új a szabályozásban, hogy a Ptk. meghatározza azokat az általános kritériumokat (saját név, székhely stb.) amelyek a jogi személyiség velejárói. A jogi személy nevére vonatkozó általános szabályok nem változtak, tehát továbbra is elvárt, hogy ennek a névnek más szervezet nevétől jól megkülönböztethetőnek kell lennie, utalni kell a jogi személy szervezeti formájára, illetve meg kell felelnie a magyar helyesírás szabályainak. Kétség esetén a Magyar Tudományos Akadémia illetékes bizottsága dönt a név helyességéről, illetve bizonyos történelmi képzeteket keltő név esetleges használhatóságáról. Továbbra is tilalmas történelmünk kiemelkedő alakjai családnevének használata, kivéve, ha valakinek a családneve megegyezik valamelyik magyar történelmi alak nevével A jogi személy elérhetősége elengedhetetlenné teszi, hogy saját székhelye legyen. Az Európai Unió gyakorlatának megfelelően székhelynek alapvetően az ügyintézés helye jelölhető meg. Tekintettel arra, hogy a jogi személy főszabályként korlátolt felelősséggel rendelkezik, ezért pontosan tudni kell azt a vagyont, amelynek tulajdonosává válik, s amely fölött semmiféle rendelkezési joga sem alapítóinak, sem tagjainak nem lehet. A szervezetet működtetni kell, illetve harmadik személy felé meg kell jeleníteni. Ezért rögzíti azt az új Ptk., hogy a szervezetnek saját ügyvezetéssel, illetve képviselőkkel kell rendelkeznie. Jogi személy csak törvényben meghatározott típusban működhet. Az alapvető típusokat maga az új Ptk. sorolja fel, amelyek a következők: egyesület, alapítvány, egyesülés, részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, betéti társaság, közkereseti társaság és szövetkezet. Jogi személyt bármely más törvény is létrehozhat. 5

6 3:63. [Az egyesület fogalma] (1) Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az új Ptk. az egyesületnek 3 ismérvét fogalmazza meg: az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. A régi Ptk. tartalmazza az önkéntesség, az önkormányzatiság és a tagok tevékenysége szervezésének követelményét is, de nem rendelkezik a cél tartósságáról és folyamatos megvalósításáról. Az egyesületnek nyilvántartott tagsága van, bár a tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Egyesület tagság nélkül nem lehetséges - a tagsági jogviszony nélküli tömegmozgalom nem tekinthető egyesületnek. Minden egyesületnek tagnyilvántartással kell rendelkeznie. Az egyesületnek legalább 10 taggal rendelkeznie kell, mégpedig nemcsak az induláskor, hanem általában az egyesület működése alatt is. Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt. 3:2. [Helytállás a jogi személy tartozásaiért] (1) A jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni; a jogi személy tagjai és alapítója a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. (2) Ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. A jogi személy tartozásaiért való helytállási kötelezettség általános jelleggel való kimondása újdonság az új Ptk.-ban. Eddig ilyen szabályozás csak a gazdasági társaságok egyes formáinál (kft., rt.) volt. Fő szabályként a jogi személy tartozásaiért a jogi személynek van elkülönült, önálló helytállási kötelezettsége. Az új szabályozás ugyanakkor általános jelleggel, minden jogi személyre kiterjedően áttöri a korlátolt felelősséget, amikor kimondja, hogy ha a jogi személy tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni. A törvény nem részletezi, hogy milyen magatartások esetén tekinthető megvalósultnak a korlátolt felelősséggel való visszaélés. Az új Ptk. mindegyik társasági formát, így a közkereseti és a betéti társaságot is jogi személlyé tette. A jogi személy egyik lényeges ismérve, hogy helytállási kötelezettsége saját vagyonára korlátozódik. Ezt rögzíti az új PTk., amikor kimondja, hogy a jogi személy kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, a tagok, illetve az alapítók a jogi személy tartozásaiért nem felelnek. A jogi személy korlátolt felelősségével való visszaélés elkerülése érdekében a Gt. korábban is kimondta, hogy nem hivatkozhat korlátozott felelősségre az a tag, aki ezzel visszaélt. Így a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság azon tagjai, akik a társaság elkülönült jogi személyiségével és korlátolt felelősségével a hitelezők rovására visszaéltek, korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a megszűnt társaság ki nem elégített kötelezettségeiért. A Gt. a 6

7 visszaélések lehetséges formái közül az egyik legfontosabbként azt emelte ki, hogy ha a tagok vagy azok egy része a társaság vagyonát akként csökkentik, hogy ezáltal veszélyeztetik a hitelezők kielégítésének alapját, és magatartásuk szándékos vagy súlyosan gondatlan. Az új Ptk. lényegében átveszi a Gt. eddigi szabályozását, amely szerint a felelősség megállapításához az kell, hogy a tagok vagy az alapítók a jogi személy működése során olyan döntéseket hozzanak, amelyekről tudták vagy tudniuk kellett volna, hogy e döntések negatívan befolyásolják a szervezet pénzügyi-vagyoni pozícióit. Önmagában ennek megállapítása még nem elég a korlátolt felelősség áttöréséhez, hanem e döntés vagy döntések eredményének szoros oksági összefüggésben kell állnia azzal a ténnyel, hogy a szervezet jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak. Ez esetben a tagok vagy alapítók felelőssége a kielégítést nem nyert hitelezői követelések összegéig terjed. 3:3. [A jogi személyek általános szabályainak alkalmazása] (1) A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik. (2) A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre. (3) Ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel, e jogalanyokra a jogi személyek általános szabályait kell megfelelően alkalmazni. A jogi személyekre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni mind a Ptk.-ban, mind más törvényben szabályozott jogi személyekre és az olyan nem jogi személy szervezetekre is, amelyeknek valamilyen más jogszabály polgári jogi jogalanyiságot ad. A magánjogi jogi személyiség mellett a jogelmélet számos más jogi személyiséget is ismer. Az új Ptk.-nak meg kell teremtenie az összhangot az egyéb szabályok és a magánjogi jogi személyre vonatkozó általános szabályok között. Az új Ptk.-nak a jogi személyekre vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni, ha a Ptk. az adott helyen nem tartalmaz speciális, eltérő szabályokat. más törvény hoz létre jogi személyt és az polgári jogi jogalanyiságot (is) nyer, bármely jogszabály nem jogi személy szervezetet ruház fel - jól körülhatárolt céllal és indokból - polgári jogi jogalanyisággal. 7

8 A létesítés szabadsága A JOGI SZEMÉLY LÉTESÍTÉSE 3:4. [A jogi személy létrehozásának szabadsága] (1) A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (a továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk állapíthatják meg. (2) A jogi személy tagjai, illetve alapítói az egymás közötti és a jogi személyhez fűződő viszonyuk, valamint a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - eltérhetnek e törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. (3) A jogi személy tagjai, illetve alapítói nem térhetnek el az e törvényben foglaltaktól, ha a) az eltérést e törvény tiltja; vagy b) az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. (4) A jogi személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A jogi személy nyilvántartásba való bejegyzését a nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg. (5) A jogi személy határozott vagy határozatlan időre jöhet létre. Ha a létesítő okirat a jogi személy fennállásának időtartamáról nem rendelkezik, a jogi személy határozatlan időre jön létre. Ez a szabályozás teljesen új az új Ptk-ban. Korábban a gazdasági társaságokra vonatkozóan voltak hasonló rendelkezések a gazdasági társaságokról szóló törvényben (Gt.). A szabályozás alapvetően a diszpozitív (eltérést megengedő) módszert alkalmazza. A jogi személy létrehozásáról a létesítő okirat szabadon lehet rendelkezni, a jogi személy szervezetét és működési szabályait maguk szabadon lehet megállapítani. A jogi személy tagjai, illetve alapítói a szabályozás során a létesítő okiratban - meghatározott kivétellel - eltérhetnek a Ptk.- nak a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól. Nem lehet eltérni a Ptk. szabályaitól, ha az eltérést maga a Ptk. tiltja, vagy az eltérés a jogi személy hitelezőinek, munkavállalóinak vagy a tagok kisebbségének jogait nyilvánvalóan sérti, vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesülését akadályozza. A jogi személy a létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A törvény egyértelműen rögzíti, hogy a bejegyzést a bíróság kizárólag jogszabályban meghatározott okból tagadhatja meg. A szabályozás diszpozitív jellege miatt komoly szerepe lesz a bírói gyakorlatnak, amely felértékelődésére az új Ptk. miniszteri indokolás is utal: "A kiinduló pontjában és alapvetően eltérést engedő (diszpozitív) szabályozás az alkalmazás kezdeti szakaszában felvethet jogértelmezési problémákat, amelyeket végső soron majd a bírói gyakorlatnak kell megoldania. A Javaslat által választott szabályozási módszer biztosítja ugyanakkor a kellően rugalmas, az adott jogi személy (gazdasági társaság stb.) igényeinek 8

9 leginkább megfelelő működési kereteket az alapítók, a tagok számára. Megnyit ez a törvényhozói módszer egy sor olyan lehetőséget, amelyekkel a kógens kiindulópontot választó eddigi szabályozás mellett az érdekeltek nem élhettek. A jogalkotó ugyanis nem képes előre látni, hogy a sok ezer jogi személy sok százezer döntési helyzetében hol szükséges és lehetséges biztosítani az eltérés lehetőségét, annak irányát, mértékét. Ezért a kógens kiindulópontot választó normatív rendszer óhatatlanul tömegesen elzárja az alapítók, a tagok autonóm döntési és cselekvési lehetőségét olyan esetekben is, amikor arra semmi szükség nincs, amikor a tilalmat sem a törvényes működési rend, sem a kisebbség védelme, sem a hitelezők és más harmadik személyek érdeke nem indokolja. Az ekként feleslegesként felállított törvényi tiltások elől menekülnek ki a felek az alapító ügyletből (tipikus esetben: a gazdasági társaságok alapító szerződésből), és "rejtik el" valóságos akaratukat - adott esetben teljesen indokolatlanul - mögöttes megállapodásokban: szindikátusi szerződésekben stb." 3:64. [Létesítés] Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. A létesítés szabályozása tartalmilag azonos a régi Ptk.-éval. Az egyesület létrehozásához az szükséges, hogy legalább tíz polgári jogalany (természetes, illetve jogi személy) egybehangzó akaratnyilatkozattal megállapítsa az egyesület alapszabályát. Tekintettel arra, hogy az új Ptk. alakuló közgyűlésről nem szól, elvileg az alapítók külön-külön is tehetnek jognyilatkozatot az alapszabállyal kapcsolatban, de az alapszabály elfogadása az általuk erről kötött megállapodással is történhet. Ha az alapítók kívánják, az alapszabály tartalmát alakuló közgyűlésen is meg lehet határozni, mint ahogy ez eddig általában történt. Az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata kell. A tíz személynek be is kell lépnie az egyesületbe, tehát nem lehet olyan alapító, aki nem lesz tag. Bár a törvény kifejezetten a 10 tagtól való eltérést nem tiltja meg, a tagminimum az egyesület fogalmi kelléke, ezért 10 tagnál kevesebb taggal egyesületet létrehozni, illetve tartósan működtetni nem lehet. A létesítő okirat 3:5. [A létesítő okirat tartalma] A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni a) a jogi személy nevét; b) a jogi személy székhelyét; c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét; d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét; e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét. Az új Ptk. meghatározza a jogi személy létesítő okiratának tartalmi elemeit. Ennek körében a létesítésre irányuló akarat kifejezésén túl minden jogi személyre kiterjedő hatállyal - új követelményként meg kell határozni a jogi személy célját, vagy fő tevékenységét, a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, azok lakóhelyét vagy székhelyét, a jogi 9

10 személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, a vagyon rendelkezésére bocsátásának módját és idejét, a jogi személy első vezető tisztségviselőjét. 3:71. [Az alapszabály tartalmi elemei és értelmezése] (1) A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein túl az egyesület alapszabályában meg kell határozni a) a tag jogait és kötelezettségeit; b) az egyesület szerveit és azok hatáskörét, továbbá a tagokra, a vezető tisztségviselőkre és a felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat; c) a jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő vagy az egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezményeket és a taggal szembeni eljárás szabályait vagy mindezeknek a mellőzését; d) a közgyűlés összehívásának és lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyvvezetésnek, valamint a határozatok kihirdetésének szabályait; és e) a szavazati jog gyakorlásának feltételeit. (2) Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni. Az új szabályozás csak annyiban tér el a régi Ptk. rendelkezéseitől, hogy meghatározza azokat a tartalmi elemeket, amelyeket az egyesület alapszabályának a jogi zemély létestő okiratának általános kötelező tartalmi elemein túl tartalmaznia kell. Kimondja ezen túlmenően a szabályozás, hogy az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni. Az egyesület alapszabályában meg kell határozni az egyesület nevét, az egyesület székhelyét, az egyesület célját, az alapító tagok nevét, lakhelyét (székhelyét), az első vezető tisztségviselőket. Az egyesületekre is irányadó a névkizárólagosság és a névvalódiság elve és az egyesületnek is kell lennie székhelyként bejegyzett irodája. Az új Ptk. a létesítő okirat kötelező tartalmánál a jogi személy részére teljesítendő vagyoni szolgáltatásokat is megjelöli, ez azonban egyesületeknél nehezen értelmezhető, ugyanis az egyesület céljánál fogva ilyen szolgáltatásokra általában nem kerül sor. Az egyesület alapszabályában a jogi személyekre vonatkozó általános követelményeken túl - meg kell határozni a tagok jogait és kötelezettségeit, a jogok között pedig különösen a szavazati jog gyakorlásának feltételeit. Meg kell határozni az egyesület szerveit, ezek hatáskörét, valamint a tagokra, az ügyvezetésre, valamint az esetleges felügyelőbizottsági tagokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat. Rendezni kell a közgyűlés lebonyolítását, a közgyűlés összehívásának és levezetésének rendjét, a döntések meghozatalát és kihirdetését. Végül rendezni kell a tág értelemben vett jogszabálysértő tagi magatartás jogkövetkezményeit, a taggal szembeni esetleges eljárás szabályait. Természetesen az alapítók az alapszabályba a kötelező kellékeken kívül bármilyen más rendelkezést felvethetnek. Az alapszabályt az egyesülés céljával összhangban kell értelmezni. 3:6. [A jogi személy neve] (1) A jogi személy nevének olyan mértékben kell különböznie a korábban nyilvántartásba vett más jogi személy elnevezésétől, hogy azzal ne legyen 10

11 összetéveszthető. Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be. (2) A jogi személy neve nem kelthet a valósággal ellentétes látszatot. A jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni. (3) A jogi személy nevében a jogi személy típusát, ha a név a jogi személy tevékenységét is tartalmazza, akkor a tevékenységet is magyar nyelven, a magyar helyesírás követelményeinek megfelelően kell feltüntetni. Az új Ptk.-ban részletesebb szabályozás található általában a jogi személyek nevére vonatkozóan. A névviselésre vonatkozó szabályok a névnek nemcsak a megkülönböztető funkcióját emelik ki, hanem tartalmazzák a névvalódiság és névszabatosság követelményét is. Nemcsak a cégek, hanem minden jogi személy esetében követelmény, hogy a jogi személy típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést a jogi személy nevében fel kell tüntetni. Mindezt magyar nyelven kell megtenni. Az új Ptk. nem rendelkezik a cégtörvény szerinti vezérszóról és a rövidített névről. A jogi személy nevének különböznie kell lényegében az összes többi jogi személyétől, ami saját identitása meghatározásánál alapvetően szükséges, hiszen a gazdasági forgalom biztonsága megköveteli az abban szereplő alanyok pontos azonosítását. Amennyiben több jogi személy nagyjából azonos időben "pályázik" ugyanarra a névre, akkor az elsőbbségi "jog" értelmében az a szervezet fogja a nevet "megkapni", aki a kérelmet elsőként nyújtotta be. Az ilyen versengések elkerülése érdekében ismeri a Ctv. a névfoglalás intézményét, ez azt jelenti, hogy cégek esetében a jogi képviselő legfeljebb 60 napos időszakra előzetes cégnévfoglalással élhet. Ezt kizárólag elektronikus úton lehet benyújtani, és az eljárás során a cégbíróság csupán csak a cégkizárólagosság elvét érvényesíti. A jogi személy neve mellett fel kell tüntetni a típusára vonatkozó megjelölést is, és abban az esetben, ha a név utal a jogi személy tevékenységére (ami nem kötelező), ezt is magyar nyelven, a magyar helyesírási követelményeknek megfelelően kell feltüntetni. Az új Ptk.-nak ezen rendelkezése a cégekre vonatkozóan feltehetően nem érinti a Ctv.-ben szabályozottakat, mint például a vezérszót, vagy az "állami" vagy "nemzeti" kifejezések névben való használhatóságát. Ezt a kérdést az új cégtörvény fogja teljes értékűen rendezni. 3:7. [A jogi személy székhelye] A jogi személy székhelye a jogi személy bejegyzett irodája, ahol a jogi személynek biztosítania kell a részére címzett jognyilatkozatok fogadását és a jogi személy jogszabályban meghatározott iratainak elérhetőségét. Az új Ptk. meghatározza, hogy mit kell a jogi személy székhelyének tekinteni, de nem rendelkezik arról, hogy a székhelyet meg kellene jelölni táblával és a jelenlegi cégtörvénytől eltérően azt sem határozza meg, hogy mi a viszonya a székhelynek és a központi ugyintézés helyének. Az új Ptk. az európai uniós gyakorlattal összhangban a székhely megjelölésnél nem kívánja meg azt, hogy ott a jogi személy részére tényleges központi ügyintézést lássanak el. Az előírás pusztán az, hogy a székhelyként meg kell nevezni egy ténylegesen létező irodát, nem elég tehát pusztán a cég névtábláját kitenni. Ezt a tényt a jogi személy nevének feltüntetésével együtt meg kell jelölni és ott a jogi személy elérhetőségét biztosítani kell. Ez az elérhetőség kettős funkciót jelöl. Egyrészt a jogi személy részére érkező iratok fogadása, amely egyben - természetszerűleg - jogi értelemben is hivatalos átvételt jelent. Másrészt az egyéb 11

12 jogszabályokban meghatározott iratainak őrzését jelenti (értelemszerűen idetartoznak a létesítő okirat, az ügyintéző és képviselő szervek adatai, valamint tényleges elérhetőségük, az alapvető üzleti dokumentáció stb.). 3:8. [A jogi személy tevékenysége] A jogi személy minden olyan tevékenységet folytathat, amelyet jogszabály nem tilt vagy nem korlátoz. Az új Ptk általános jelleggel mondja ki, hogy a jogi személy valamely tevékenységének tiltását, illetve korlátozását csak jogszabály mondhatja ki. Az új Ptk. szerint a jogi személy tevékenységét maga választja meg, s e tekintetben tartalmi korlátozás nincsen. Korlátozást csak jogi szempontból találunk, nevezetesen összhangban a jogi személy létesítési szabályaival, olyan tevékenységet nem végezhet, amelyet jogszabály tilt. A külön engedélyhez kötött tevékenységek folytatására akkor jogosult, ha ezt az engedélyt megszerezte. Ez utóbbi esetben nem elégséges a tevékenység folytatására irányuló engedély beadása, hanem meg kell várni, amíg azt az arra illetékes hatóság elbírálta és megadta. 3:63. [Az egyesület fogalma] (2) Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára. (3) Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. (4) Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az új Ptk. a következőkben tér el a régi Ptk. szabályaitól: Az új Ptk. csak az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenységet tesz lehetővé. (A korábbi szabályozás azt mondta ki, hogy az egyesület gazdasági tevékenységet célja megvalósításának előmozdítása érdekében, kiegészítő jelleggel végezhet.) Az új szabályozás egyértelműen rögzíti, hogy az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, azt nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Az egyesület jogi személy, a jogi személységet a bírósági nyilvántartásba való jogerős felvételével szerzi meg. A magyar jog nyilvántartásba be nem jegyzett egyesületet nem ismer. Az új Ptk. az egyesületet, mint a tagok közös és tartós, alapszabályban meghatározott céljainak folyamatos megvalósítására létesített jogi személyt határozza meg. Az egyesületnek tartósnak kell lennie, folyamatosan kell működnie - a tartósságot és a folyamatosságot vitás esetben a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv értékeli. Az egyesületi célt a törvény nem részletezi, csak kimondja, hogy egyesület nem alapítható gazdasági célra. Természetesen - bár külön törvények többletjogokat és kötelezettségeket állapítanak meg e szervezetre nézve - alapvetően egyesületi természetűek a politikai pártok és a szakszervezetek is. Az egyesületi cél nem lehet jogellenes és a bírói gyakorlat szerint a jó erkölcsbe sem ütközhet. Az egyesület országos és helyi jellegű egyaránt lehet és külföldön is kifejthet tevékenységet. Az egyesület kiegészítő jellegű gazdasági tevékenységet az egyesületi cél elérése érdekében folytathat. Ezt az új Ptk. úgy fejezi ki, hogy az egyesület "az egyesületi cél megvalósításával 12

13 közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult". A gazdasági tevékenységnek tehát nemcsak áttételesen, hanem közvetlenül is kapcsolódia kell az egyesületi célhoz. A kiegészítő gazdasági tevékenységet egyébként tartalmilag a törvény nem korlátozza, tehát éppúgy mint eddig, vállalkozási jellegű is lehet. Lényeges azonban, hogy a vállalkozási tevékenységből származó nyereség a tagok között nem osztható fel. 3:9. [A vagyoni hozzájárulás kötelezettsége] (1) A jogi személy alapítója vagy tagja a jogi személy alapításakor vagy a tagsági jogok keletkezésének más eseteiben köteles a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem lehet visszakövetelni. (2) Ha a jogi személy alapítója vagy tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. Ha a helytállási kötelezettség több személyt terhel, kötelezettségük egyetemleges. Az új Ptk. kimondja, hogy nem lehet visszakövetelni a jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét. Ha nem került sor vagyoni hozzájárulásra, a jogi személy tartozásaiért a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója köteles helytállni. A jogi személy fogalmi meghatározásában is szerepel a saját vagyon meglétének kötelezettsége, ebből kiindulva tehát főszabályként az alapítók vagy tagok kötelesek a jogi személy részére vagyoni hozzájárulást teljesíteni. E vagyon tulajdonosa a jogi személy lesz, és az új Ptk. törvényi tilalmat állít fel ennek visszakövetelésére. A vagyon tagok vagy alapítók közötti felosztására csakis a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kerülhet sor, természetesen abban az esetben, ha már minden egyéb követelést kiegyenlítettek. Az új Ptk. arra a speciális helyzetre is tartalmaz szabályozást, amikor a jogi személy részére nem kell vagyoni hozzájárulást teljesíteni. Ez az új Ptk.-ban szabályozott szervezeteknél fogalmilag csak az egyesületnél fordulhat elő. Ilyenkor is biztosítani kell azonban a hitelezők érdekének legelemibb védelmét, éppen ezért rendelkezik úgy az új Ptk., hogy a vagyoni hozzájárulás kötelezettségének hiányában a jogi személy tagjai, illetve alapítói kötelesek a tartozásokat kifizetni. Az egyesületi tagok általában sem az alapításkor, sem később különösebb vagyoni szolgáltatást nem nyújtanak az egyesületnek, hacsak az egyébként sem kötelező tagdíjfizetést ekként nem értékeljük. (A Ptk. a tagdíjról nem rendelkezik.) Ezért az egyesületek esetében érvényesíteni kell az új Ptk.-beli azon szabályt, hogy a jogutód nélküli megszűnéskor kielégítetlenül maradt tartozásokért a tagoknak egyetemlegesen kell helytállniuk. 3:10. [A vagyoni hozzájárulás tárgya és mértéke] (1) Az alapító vagy a tag által a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon pénzből és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból állhat. (2) Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. (3) Ha a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás átruházáskor fennálló értéke nem éri el a létesítő okiratban megjelölt értéket, a különbözet megfizetését a jogi személy az 13

14 átruházástól számított öt éven belül követelheti a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást szolgáltató személytől. A vagyoni hozzájárulás tárgyával és értékével kapcsolatos szabályok eddig csak a gazdasági társaságokra vonatkoztak. Az új Ptk. a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok közé vette fel a fenti rendelkezéseket. 3:11. [Tagsági jogokról értékpapír kibocsátásának tilalma] A részvénytársaság kivételével tagsági jogokról nem lehet értékpapírt kibocsátani. A jogi személyek nyilvántartása 3:12. [A nyilvántartásba vételi kérelem benyújtása] (1) A létesítendő jogi személy nyilvántartásba való bejegyzése iránti kérelmének benyújtására a jogi személy képviseletére kijelölt személy köteles. (2) A kérelem benyújtásának elmulasztásából vagy késedelméből, valamint a hiányos vagy hibás bejelentésből eredő károkért a képviselő az alapítókkal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. Új szabályként az új Ptk. kimondja, hogy a jogi személy képviselője a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel a bejegyzési kérelem benyujtásának elmulasztásából, késedelméből vagy egyébként nem megfelelő bejelentéséből eredő károkért. Ugyanakkor az új Ptk. csak a gazdasági társaságokra vonatkozó külön rendelkezések között szól arról, hogy a bejelentést 30 napon belül kell megtenni. Az új Ptk. ugyan meghatározza, hogy a létesítő okiratban egyebek mellett meg kell nevezni a jogi személy vezető tisztségviselőjét, de e személy csak a jogi személy létesítése után lép hivatalba, tehát a nyilvántartásba vételi kérelmet e minőségében nem tudja benyújtani. Éppen ezért ki kell jelölni a létesítési folyamat ezen létszakában azt a személyt, aki képviseli a leendő jogi személyt (nincs akadálya annak, hogy a személy megegyezzen a későbbi vezető tisztségviselővel). A képviselő az alapítókkal szemben a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabálya szerint felel. E szabály szerint, aki a szerződés megszegésével a másik félnek kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Csak akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Nyilvánvaló, hogy ebben az esetben a kimentési okok egyike sem kerülhet szóba, ezért a kérelem hiányos vagy hibás bejelentéséből eredő kárt a jogi személy képviseletére kijelölt személynek kell viselnie. 3:13. [A jogi személyek nyilvántartásának alapelvei] (1) A nyilvántartásba jogot, tényt vagy adatot bejegyezni jogszabályban meghatározott okirat vagy bírósági, hatósági határozat alapján lehet. (2) A nyilvántartás közhiteles: vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok (a továbbiakban együtt: nyilvántartott adatok) fennállnak és valósak. Senki sem hivatkozhat arra, hogy nyilvántartott adatról nem tudott. A jogi személy jóhiszemű személyekkel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett nyilvántartott adat nem felel meg a valóságnak. Az ellenkező bizonyításáig 14

15 vélelmezni kell annak jóhiszeműségét, aki a nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. (3) A nyilvántartásba bárki betekinthet, a nyilvántartott adatról feljegyzést készíthet, valamint hiteles másolatot vagy kivonatot kérhet. A nyilvántartás alapelvei újként kerültek a jogi személyekre vonatkozó szabályok közé. Az eddigi szabályozás csak a gazdasági társaságokra, illetve a cégekre vonatkozott. Az új szabályozás a jogi személyekre vonatkozóan általános jelleggel rendelkezik a közhitelesség és a nyilvánosság elvéről, amelyek eddig csak a cégek nyilvántartásával kapcsolatban érvényesültek Tekintettel arra, hogy a jogi személy a nyilvántartásba vétellel jön létre, rendkívül fontos, hogy Ptk. precízen meghatározza, hogy a nyilvántartásba milyen alapon lehet adatot bejegyezni. A nyilvántartás közhitelessége azt jelenti, hogy törvényi vélelem érvényesül a bejegyzett jogok, tények és adatok fennállására és valóságára. A közhitelesség érdekében rögzíti az új Ptk., hogy senki sem hivatkozhat arra, hogy a nyilvántartott adatról nem volt tudomása, de a jogi személy sem állíthatja, hogy az általa bejelentett adat mégsem felel meg a valóságnak. Megdönthető vélelem szól arról, hogy aki a nyilvántartásban bízva ellenérték fejében szerez jogot, az jóhiszemű volt. Az új Ptk. rögzíti, hogy a nyilvánosságot széles értelemben kell érteni, tehát az azt tároló szerv nem zárkózhat el attól, hogy bárki adatait megtekintse, s ott helyben azokról feljegyzést készítsen. Arra is lehetőséget kell adni, hogy hivatalos dokumentáció formájában kapjon értesítést az érdeklődő a nyilvántartás adott részéről, ezért mondja ki az új Ptk., hogy a nyilvántartásban szereplő adatokról bárki hiteles másolatot vagy kivonatot kérhet. A hitelességet a nyilvántartó hatóság másolata vagy kivonata biztosítja. 3:14. [A jognyilatkozatok közzététele] Ha e törvény jogi személyre vonatkozó szabálya közzétételi kötelezettséget ír elő, e kötelezettségnek - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Cégközlönyben történő közzététel útján kell eleget tenni. Az új Ptk. főszabályként rögzíti, hogy a Ptk.-ban előírt közzétételi kötelzettségnek minden jogi személynek a Cégközlönyben való közzététellel kell eleget tennie. Nem utal a törvény a honlapon való közzététel lehetőségére. A Cégközlöny eddig azon szervezetek számára nyújtott kötelező és egyben törvényes közzétételi lehetőséget, amely szervezetek a Cégjegyzékben szerepeltek. Az új Ptk. ezt most kiterjeszti a törvényben általa szabályozott egyéb jogi személyekre is és főszabály jellegűen rögzíti, hogy jogi személyek közzétételi kötelezettségüknek a Cégközlöny útján tudnak eleget tenni. A jogi személy létesítésének érvénytelensége 3:15. [A jogi személy létesítésének érvénytelensége] (1) A jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére a jogi személynek a nyilvántartásba való bejegyzését elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig a szerződések érvénytelenségének szabályait kell megfelelően alkalmazni. 15

16 (2) A jogi személynek a nyilvántartásba való jogerős bejegyzését követően a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból való törlés érdekében. Ha a létesítő okirat valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket igénybe lehet venni. (3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a létesítő okirat módosítása esetén megfelelően alkalmazni kell. A gazdasági társaságok, illetve általában a cégek esetében eddig érvényesülő rendelkezésektől eltérően az új Ptk. szerint a jogi személy létesítő okiratának érvénytelenségére nem lehet hivatkozni a nyilvántartásból való törlés érdekében. Ha a létesítő okirat valamely rendelkezése jogszabályba ütközik, a törvényes működés biztosítására szolgáló eszközöket igénybe lehet venni. Az új Ptk. alapvetően különbséget tesz a nyilvántartásba való bejegyzést elrendelő határozat jogerőre emelkedése előtti és utáni helyzet között. A bejegyzést elrendelő határozat jogerőre emelkedéséig a szerződések érvénytelenségre vonatkozó szabályozást kell megfelelően alkalmazni. A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen, s ezt a bíróságnak hivatalból kell észlelnie. A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében megkötésének időpontjától érvénytelenné válik. Mindkét esetben azonos a következmény, hogy elmarad a nyilvántartásba vétel, tehát nem jön létre a jogi személy. Az új Ptk. miniszteri indokolása a változás okaként rámutat arra, hogy "a jogi személy a közhiteles nyilvántartásba vétel után úgy jelenik meg a nyilvánosság, a forgalom többi szereplője előtt, mint létező jogalany, amely az általa vállalt kötelezettségek hordozója lehet. Ha az érvénytelenség következtében visszaható hatállyal, az akaratnyilatkozat időpontjától megtagadnánk a joghatást a jogi személyt létesítő okiratától, akkor a gazdasági forgalom résztvevői viselnék annak kockázatát, hogy a jogi személy a bejegyzés ellenére sem tekinthető létrejöttnek, nem minősül jogalanynak." A jogerős bejegyzést követően semmilyen okból sem lehet a létesítő okirat semmisségét megállapítani, következésképpen az egyéb bírósági utat lehet igénybe venni, de csakis akkor, hogyha a létesítő okirat valamelyik rendelkezése jogszabályba ütközik. 16

17 AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY 3:65. [Az egyesületi tag jogállása] (1) Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. (2) Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, ha az alapszabály különleges jogállású tagságot határoz meg. (3) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. Az egyesületi tagok jogállására vonatkozóan az új és a régi Ptk. között a következő eltérések vannak: az új Ptk.-ból kimaradt az a szabály, hogy a tag részt vehet az egyesület rendezvényein (az új szöveg csak az egyesület tevékenységében való részvételt tekinti alapvető tagsági jognak), elmaradt az a korábbi rendelkezés, hogy a tag az egyesület szerveibe választhat és választható, a szabályozás rögzíti, hogy az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik (kivéve a különleges jogállású tagokat), az új rendelkezések nem részletezik a különleges jogállású tagokra vonatkozó alapszabályi szabályozás lehetséges formáit, az új szabályok szerint a tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja, képviselőt csak akkor vehet igénybe, ha az alapszabály ezt lehetővé teszi, az új Ptk. kimondja, hogy a tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. Az egyesület nyilvántartott tagsággal rendelkezik. Az egyesületi tagnak tagi jogállása, státusa van, jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. Az egyesületi tagság alapvetően nem vagyoni jogviszony, bár vannak vagyoni vonatkozásai, pl. a tagdíjfizetés, feltéve, ha ezt az alapszabály előírja. Az egyesület tagjai részére nyereséget nem juttathat, és az egyesület megszűnésekor sem lehet az egyesület vagyonát a tagok között felosztani. Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. Ennek a jognak a tartalmát a törvény nem részletezi, ha ez az adott egyesületnél lényeges, úgy az alapszabályban kell rendelkezni erről. A tag mindenképp jogosult a közgyűlés munkájában részt venni, azon felszólalni, indítványokat tenni. A tag az egyesület bármely tisztségére megválasztható. Az eddigi bírói gyakorlat szerint kiskorú tag csak akkor volt tisztségre megválasztható, ha ezt az alapszabály lehetővé tette. A közgyűlési jogok közé tartozik a szavazati jog. Figyelemmel a jogi személyek általános szabályai szerint diszpozitivitásra, elvileg mód van a szavazati jog korlátozására, akár elvonására is, mert ezt a törvény nem zárja ki. Ugyanakkor azonban ez az egyesületi jog személyegyesítő jellegével mélyen ellentétes. Főszabályként az egyesület tagjait egyenlő jogok és egyenlő kötelezettségek illetik meg. A törvény azonban feljogosítja az alapszabályt, hogy különleges jogállású tagságot határozzon meg. Ez a gyakorlatban eddig általában úgy valósult meg, hogy az ún. rendes tagság mellett számos alapszabály ismert ún. pártoló, illetve tiszteletbeli tagságot is. Pártoló tagok általában az egyesületek támogatói, szponzorai szoktak lenni. Tiszteletbeli tagok általában olyan személyek, akikkel az egyesület kapcsolatban áll vagy állt, és akiket ilyen tiszteletbeli tagsággal kívánnak megtisztelni. A pártoló tag, illetve a tiszteletbeli tag általában nem rendelkezik szavazati joggal, csak tanácskozási jogot gyakorolhat a közgyűlésen - a rendes 17

18 tag szavazati jogát viszont ngy valószínűséggel nem lehet elvonni. A bírói gyakorlatban kérdéses volt, hogy lehetséges-e az alapító tagoknak tagfelvételnél vétójogot adni - tiltás hiányában egyes vélemények szerint az alapszabály ilyen különleges jogállású tagságot is intézményesíthet. Az egyesületi jogban hagyományos az egy tag egy szavazat elv, azonban egyes értelmezések szrint az új Ptk. elismeri azt a gyakorlatot, amely egyes tagokat - az alapszabály alapján - többletszavazati joggal ruház fel. A tagságból származó jogokat főszabályként személyesen lehet gyakorolni, de ez alól az alapszabály kivételt tehet és lehetővé teheti egyes tagsági jogok képviselő útján való gyakorlását. (A bírói gyakorlat szerint a képviselő egy másik tag is lehet.) Az egyesületi tagsági jogviszonyból származó jogok nem forgalomképesek, más személyre nem átruházhatók, sőt az új a tagsági jogok öröklését is kizárja. A kiskorú személyek egyesületi tagságára a cselekvőképességgel kapcsolatos szabályok az irányadók. A 14 év alattiaknál a kiskorú személy törvényes képviselője tehet belépési nyilatkozatot a kiskorú helyett. A év közötti korlátozottan cselekvőképes személy - ha ezt az alapszabály nem zárja ki - saját maga is beléphet az egyesületbe, de csak törvényes képviselője hozzájárulásával, és az eddigi gyakorlat szerint annak közgyűlésén a szavazati jogot maga is gyakorolhatja. Az egyesületi tagság nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár. A tag kötelezettségeit alapvetően az alapszabálynak kell meghatároznia, de általános iránytűként az új Ptk. kimondja, hogy az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását, nem gátolhatja az egyesület tevékenységét. 3:66. [A tagok kötelezettsége] (1) Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. (2) Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét. Az egyesületi tagság nemcsak jogokkal, hanem kötelezettségekkel is jár. A tag kötelezettségeit alapvetően az alapszabálynak kell meghatároznia, de általános iránytűként az új Ptk. kimondja, hogy az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljainak megvalósítását, nem gátolhatja az egyesület tevékenységét. 3:67. [A tagsági jogviszony keletkezése] (1) Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. (2) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. Ez a rendelkezés új az új Ptk.-ban, a régi Ptk. nem tartalmaz rendelkezést a tagsági viszony keletkezésére vonatkozóan. Az egyesületi tagság az alapításban részt vevő, az egyesületbe tagként jelentkező személyekre nézve, akik ügyleti akaratukat az egyesület létrehozására nézve az alapszabály elfogadásával kifejezték, az egyesület bírósági nyilvántartásba történő jogerős felvételének napjával létrejön. Az egyesület folyamatos működése során sincs akadálya annak, hogy valaki az egyesülethez csatlakozzon, azaz az egyesületbe tagként belépjen. Ehhez kétirányú kölcsönös akaratnyilatkozat kell. A belépni kívánónak jeleznie kell ez irányú szándékát és nyilatkoznia 18