Az áru vám elé állítását

Átírás

1 Ára: 120 forint 2012/10. Az EBEJ országos bevezetésének tapasztalatai A behozatali irányú helyi egyszerűsített vámeljárásokkal kapcsolatban még 2011-ben informatikai fejlesztés keretében került megvalósításra az áruk engedélyezett telephelyre történő megérkezésének és a gazdálkodó helyi nyilvántartásába történő bejegyzése tényének a vámhatóság értesítésére szolgáló elektronikus üzenetek (mára már EBEJ néven ismert) beküldésének lehetősége. Az EBEJ országos bevezetésének tapasztalataival kapcsolatban elmondható, hogy a tesztelésre önkéntesen jelentkező gazdálkodók közreműködésével egy viszonylag rövid, ám eredményes kísérleti fázis (pilot) került bevezetésre, szeptember 20-i kezdettel. A fejlesztés országos éles alkalmazásra történő átadására február 15-ével került sor. Az áru vám elé állítását megelőző vámárunyilatkozat benyújtása Hagyományainak megfelelően a Magyar Vámügyi Szövetség október között Egerben a Hotel Eger & Park Szállóban tartotta őszi konferenciáját. A konferencia mottója ebben az évben is azonos volt a WCO/ Vám Világszervezet évre meghirdetett jelmondatával, melyhez a korábbi tradíciónak megfelelően idén is csatlakoztunk. Mottó: Kapcsolat A határok elválasztanak, a vám összeköt Valójában a Kapcsolat az előző nemzetközi vámnapok témáinak természetes evolúciója: 2009-ben a Környezetvédelem a szervezett határirányítást tűzte ki célul természeti örökségeink védelme érdekében ben a Vám és az üzleti világ partnersége a vám és a magánszektor közti munkakapcsolatokat támogatta és fejlesztette. Több mint 913 Mrd bevételt hoz az idén a jövedéki szakterület Dr. Esküdt Gábor, a NAV Központi Hivatala Jövedéki Főosztálya főosztályvezetője hangsúlyozta: összességében megállapítható, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által elfogadott tervekhez képest hasonlóan alakul a jövedékiadó-bevétel. A bevételekre pozitív hatással vannak (lesznek): a év végi adóemelések; a év elején várható dohány-adóemelésből fakadó készletezés; a nemdohányzók védelméről szóló törvény várt fogyasztáscsökkentő hatásának kisebb mértékű bekövetkezése; az idegenforgalmi szezonban a vártnál jobban megélénkülő külföldi kereslet az ide látogató nyugat- és közép-európai turisták a nagy árelőny miatt a vártnál több dohányterméket szereznek be, nő a magáncélú exportból származó, adózott termékkiáramlás.

2 2 Fórum A közösségi érdekek érvényesítése Nélkülözhetetlen párbeszéd A Magyar Vámügyi Szövetség szokásos egri konferenciáján dr. Varga Árpád, a NAV külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy ma már a költségvetési bevételek 97 százalékát a NAV biztosítja. Az idén az ellenőrzések fókuszában a kockázatos uniós partnerekkel üzletelő adózók, a székhelyet váltók szerepelnek, minden eddiginél nagyobb erőkkel foglalkoznak a gabonakereskedelmi ügyletek ellenőrzésével, és vizsgálják a nagy áruházláncok beszállítóit is. Szabó Károly, a NAV vám- és pénzügyõri szakmai szakfőigazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt két év az integráció sikerét igazolta. Bővült a vám- és az adóhatóság közötti együttműködés, minden eddiginél többet tettek a szellemi tulajdon védelméért, és valamenynyi területen hatékonyabbá vált az ellenőrzés. Mellár A vám közgazdasági szabályozó szerepének érvényesítése Szabó Károly szakfőigazgató a bevételi elvárásokról, az idei feladatokról, az integrációról, a komplex kiszolgálásról, a partnerségről tartott előadást. A külső és belső gazdaságpolitikai szerepköre és védelmi funkciója meghatározza világunk fejlődését. Szűkebb életterünk az Európai Unió is a római szerződés 36. cikkében rögzítette, hogy a tagállamoknak jogukban áll az áruk szabad mozgását korlátozni a közerkölcs, a közrend, az emberek, az állatok vagy növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értékkel rendelkező nemzeti kincsek védelme vagy ipari és kereskedelmi tulajdon oltalma alapján indokolt tilalmak vagy korlátozások érvényesítése érdekében. Bővült az együttműködés a vám- és az adóhatóság között A vámhatóság az elmúlt időszakban folyamatosan, közvetlenül biztosította a közösségi vámérdekek érvényesítését. Ezen feladatok azonban sok esetben egybeesnek vagy együtt kezelendők a nemzeti érdekek érvényesítésével. Az elmúlt évek legnagyobb előrelépését ezen a területen érte el a magyar adóigazgatás. A NAV létrejötte volt a leglátványosabb lépése ennek a munkának, de az ezt megelőző években is folyamatosan bővült az együttműködés a vám és az adóhatóság között. Vám Tamás közgazdász a gazdaság jelenlegi helyzetéről adott átfogó képet. Vámosi Oszkár, a Hulladékgazdálkodási Ügynökség ügyvezetője az OHÜ eddigi tevékenységének tapasztalatairól és a tervekről beszélt. Kállóné Gallé Júlia és Fekete Attila a Vám Fõosztály eredményeiről adott számot. A legjelentősebb előrelépés az elektronika területén van, hiszen a vámügyintézésnél a papíralapú benyújtások lényegében nullára csökkentek, az elektronika pedig lehetővé tette, hogy a korábbi napokról, órákról percekre csökkent az ellenőrzési idő. Egyszerűsítették a kiviteli eljárásokat is. Nemzetközi területen jelentős előrelépés, hogy Törökország csatlakozott a tranziteljárásokhoz. Dr. Esküdt Gábor, a Jövedéki Főosztály vezetője hangsúlyozta, hogy a különböző nehézségek ellenére hozzák az idei terveket. Tolnainé dr. Tóth Veronika az adóváltozásokról, Tüske Péter elnök pedig a Magyar Vámügyi Szövetség munkájáról adott számot. A Vámműhely lehetővé tette, hogy a vámügynökök minden aktuális kérdésre választ kapjanak a vám vezetőitől. Ezeken a konzultációkon nélkülözhetetlen párbeszéd alakult ki. Az elmúlt két évben a folyamatok felgyorsultak, így ma már a belső rend és szabályrendszer ezt egyértelműen tartalmazza. Partnereink számára remélem egyértelmű ma már az a belátható cél, hogy a különböző adónemek problémái, azok összefüggései és ellenőrzésük is együtt kezeltek kell hogy legyenek, mert így tudunk hatékonyabban együtt dolgozni. Az előadás további részében rövid áttekintést adott a szakfőigazgató az elsősorban a külső határon kezelt/ellenőrzött problémakörökről, megemlítve egy-egy példát, amikor valaki találkozhat ezekkel. Szóba került az exportáfa-visszatérítés rendszere külkereskedelmi és magánforgalomban. A pénzmosás elleni küzdelem új szabályrendszeréről is rövid áttekintést kaptak a megjelentek. A fuvarozási engedélyek, a gépjárműadó és az értékek hagyományos módon (illetékbélyeggel) történő lerovásának problémaköre az elmúlt években folyamatosan a tervezett változások között szerepelt. Áruk, szolgáltatások, anyagi értéket képviselő jogok ellenőrzése a vámhatóság feladatköréhez mindenkinél logikusan kapcsolódik. Az azonban sok esetben csak az idősebb generáció számára nyilvánvaló, hogy ezek az ellenőrzések része a sugárzó anyagok és a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák kockázatkezelése is. Az ellenőrzések nagy számban tárnak fel kábítószerekkel, illetve pszichotrop anyagokkal vagy prekurzorokkal kapcsolatos jogsértéseket. Gyógyszeriparunk és gyógyszer-logisztikai szerepünk előrelépését a napi feladatokban érzékeljük, hiszen a bakteriológiai természetű védőoltó, gyógyító és kórjelző készítmények és szérumok vámeljárásai kiemelt figyelmet igényelnek. A szellemi tulajdon védelme A piacfelügyeleti és a szellemi tulajdonok védelméhez kapcsolódó feladatok átszövik a teljes kül- és belkereske-

3 A veszélyes árukról Gyorsabb, egyszerűbb Az EBEJ országos bevezetésének tapasztalatai A behozatali irányú helyi egyszerűsített vámeljárásokkal kapcsolatban még 2011-ben informatikai fejlesztés keretében került megvalósításra az áruk engedélyezett telephelyre történő megérkezésének és a gazdálkodó helyi nyilvántartásába történő bejegyzése tényének a vámhatóság értesítésére szolgáló elektronikus üzenetek (mára már EBEJ néven ismert) beküldésének lehetősége. Az EBEJ országos bevezetésének tapasztalataival kapcsolatban elmondható, hogy a tesztelésre önkéntesen jelentkező gazdálkodók közreműködésével egy viszonylag rövid, ám eredményes kísérleti fázis (pilot) került bevezetésre, szeptember 20-i kezdettel. A pilot szakasz lezárására és a fejlesztés országos éles alkalmazásra történő átadására február 15-ével került sor. A fejlesztéssel egyidejűleg a Vám Főosztály előkészítette a vámszervek eljárásaira vonatkozóan az egyszerűsített vámeljárások engedélyezéséről, az áruk egyszerűsített eljárásban történő vámeljárás alá vonásáról és az egyszerűsített vámeljárásokra szóló engedély keretében történő tevékenység felügyeletéről szóló NAV elnöki eljárási rendet. Az eljárási rendben feladatként került meghatározásra, hogy a kiadott behozatali irányú helyi vámkezelésre vonatkozó engedélyeket többek között az értesítési kötelezettség meghatározásának szempontjából felül kellett vizsgálni. delmi ellenőrzési rendszert. Itt a NAV-nak nemcsak végrehajtó, hanem a feladatkörökben és az ellenőrzési rendszerek célra irányított működtetésében is komoly integráló, együttműködéseket kezdeményező szerepe van évek óta. Az állat-egészségügyi, a növény-egészségügyi és a CITES-egyezményben foglalt feladatok teljesítése csak aktív pénzügyőri munkával történhet az elvárt színvonalon. Végezetül a veszélyes áruk, hulladékok problémaköréről a szakfőigazgató elmondta, hogy ezekre mint az elkövetkező évtizedekben folyamatosan bővülő probléma- és feladatkörökre tekintenek. Az ellenőrzési rendszerek hatékonysága meghatározza jövőbeni szerepünket a térségben, mert ezen termékek áramlását alapvetően befolyásolja a szigor, a következetesség és szankciók súlya. Lényeges, hogy ne lerakó- vagy tárolóhelyként tekintsenek ránk, illetve ezen termékek szállítása az elvárható biztonsággal történjen. Az előadás további részében bemutatta a vámigazgatás alapeseti eljárásainak és az utólagos ellenőrzések kritikus ellenőrzési területeit. Szólt a képviseleti jogosultság dokumentáltságának vizsgálatához kapcsolódó dokumentumok fontosságáról és az egyetemleges felelősség kockázatairól, az áruosztályozás jogszerűségének, a vámérték helyességének, körültekintő kimunkálásának, illetve a tarifális besorolással kapcsolatos kétségek tisztázásának jelentőségéről. Fokozott ellenőrzés a fémkereskedelem területén Az elmúlt időszakban több esetben jelentett gondot a ténylegesen beérkezett mennyiség vizsgálatakor feltárt eltérés, illetve alapvető probléma bizonyos fuvarozási módoknál a vámmentes vámeljárásokhoz kapcsolódóan a meghatározott feltételek teljesülésének ellenőrzése. A jövedéki szakterület tekintetében felhívta a figyelmet a be- és kitárolási bizonylatok, nyilvántartások, valamint a Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszerrel kapcsolatos adatok pontosságára és az időszerű vezetésre. Külön szólt a fémkereskedelem ellenőrzéséhez kapcsolódó bejelentési, nyilvántartási és adófizetési kötelezettségekről és az elmúlt időszakban feltárt jogsértések tanulságairól. Ügyviteli útmutatás Ezzel egyidejűleg kiadásra került a vámszervek részére egy körlevél is abból a célból, hogy az eljárási renddel összhangban olyan ügyviteli útmutatást adjon a helyi vámkezelési eljárások tekintetében, amely egységesíti az eljárási szabályokat többek között a vámhatósági vagy ügyféloldali üzemszünet esetére vonatkozóan. Ebben a rendelkezésben figyelemmel a pilot során az ügyfelekkel történt konzultációk eredményére az a központi iránymutatás került megfogalmazásra, hogy a vámhatósági vagy az ügyféloldali üzemszünet esetén az engedélyesnek a helyi nyilvántartásba vételről nem kell manuális értesítést küldenie a vámhatóság részére. A Vám Főosztály az említett NAV rendelkezések kiadását követően természetesen figyelemmel kísérte a vámszervek által folytatott gyakorlatot, és a nyár folyamán bizonyos kérdések tekintetében felmérést végzett. Ennek során megállapítást nyert, hogy az üzemszünettel kapcsolatban meghirdetett fő szabálytól (manuális bejelentések alóli mentesség) az igazgatóságok az engedélyek közel felében eltérően rendelkeztek, azaz előírták a manuális bejelentési kötelezettséget az engedélyes számára az üzemszünet esetére is. Ennek indokaként a vámszervek az alábbi okokat jelölték meg: az igazgatóság forgalmában új gazdálkodó az engedély jogosultja, az igazgatóság olyan teljes körű felügyeletet kíván gyakorolni az EBEJ-jel érintett tevékenység felett, amely megfelelő alapot szolgáltat a gazdálkodó esetleges későbbi részleges vagy teljes mentesítési kérelmének elbírálása esetén, tapasztalatszerzés érdekében, az EBEJ bevezetésének kezdeti időszakára kívánják fenntartani; az érintett igazgatóság 24 órában nyitva tart, így a felügyeletet folyamatosan és rugalmasan fenn tudja tartani. 3

4 Búcsú a papíralapú ügyintézéstől 4 A felmérés adatai szerint megállapítható volt továbbá, hogy az ún. szuperegyszerűsítések alkalmazásának aránya a korábbi időszakhoz képest jelentősen csökkent. A beszerzett adatok alapján megállapítható volt, hogy a 217 db felülvizsgált behozatali irányú egyszerűsített engedély közül 75 engedély tekintetében teljes bejelentési kötelezettség, 104 engedély esetében részleges bejelentési kötelezettség került meghatározásra, és összesen 38-ra csökkent a szuperegyszerűsítések száma. A tájékoztatások szerint az EBEJ alkalmazás során kizárólag a vámraktározási eljárásnál merült fel probléma, melynek javítása az Informatikai Intézet által időközben már megtörtént. A beszámolók alapján megállapítható volt továbbá, hogy az engedélyesek és a felügyeletüket ellátó vám- és pénzügyőri igazgatóságok között rendszeres, közvetlen és konstruktívnak minősíthető a munkakapcsolat, a felmerülő esetleges problémák megoldását a vámszervek kiemelt prioritással kezelik. Az EBEJ-ek feldolgozása során a manuális beavatkozáshoz (vizsgálatra jelölés) alapbeállításként 10 perces időzítő állt rendelkezésre. Az időzítők egyedi beállítása lehetőségének biztosítása érdekében elvégzett fejlesztés következtében augusztus 1-jét követően már lehetőség van a 10 perces alapbeállítás csökkentésére, illetőleg növelésére. Az EBEJ tekintetében megvalósításra került továbbá a FELHO lekérdezések funkció is, mely alapján lehetőség van az engedélyes tekintetében a korábbi időszakban beküldött EBEJ-ek monitorozására, s ezáltal a vám elé állítások, a helyi nyilvántartás, az EBEJ-ek, illetve a kiegészítő árunyilatkozatok adatainak összevetésére. Előzőek alapján elmondható, hogy mára már az EBEJ-ek tekintetében felmerült valamennyi vámszakmai igényt kielégítő olyan informatikai rendszer üzemel, melynek köszönhetően hetente átlagosan 1200 elektronikus értesítés automatikus kockázatelemzése és feldolgozása valósul meg. E körülmény különös jelentőséggel bír, mivel a rendelkezésünkre álló információk szerint az egyszerűsített eljárások és az egységes engedélyezés témakörében a bizottság több tagállamban monitoringlátogatást tervez, melyre Magyarországon várhatóan 2013 májusában kerül majd sor. Ez a látogatás érinteni fogja az Európai Számvevőszék 2010/1 sz. jelentésében az egyszerűsített eljárásokkal kapcsolatban feltárt hiányosságok vonatkozásában megtett intézkedéseket is. Az elektronikus vám elé állítási (EKVA) engedélyek helyzete Az elektronikus vám elé állítással kapcsolatban elmondható, hogy a vám elé állítás a vámjogszabályban meghatározott ügyféli kötelezettség. Ezt a kötelezettséget az ügyfelek napjainkban már jellemzően elektronikusan teljesítik. Az elektronikus vám elé állítás intézménye két alkalmazáshoz, az NCTS-hez és az ÁRUREG-hez kapcsolódik, azonban fontos, hogy a két alkalmazás funkcióját, illetve működését tekintve egymástól jelentősen eltér. Míg az NCTS-t a közösségi, illetve egységes árutovábbítások végrehajtására alkalmazzuk, addig az ÁRUREG (nemzeti vámfelügyeleti alkalmazás) többek között alkalmas a nemzeti egyszerűsített árutovábbítások felügyelet alatt tartására, de például a közösség vámterületére történő beléptetést követő elektronikus vám elé állítási üzenetek fogadására, és egyéb vámfelügyelet (például átmeneti megőrzés, ideiglenes behozatal stb.) gyakorlására is. Míg azonban az NCTS ügyfelek által történő alkalmazásához kizárólag egy előzetes regisztrációs eljárást (KKK2.0) kellett elvégezni, addig az ÁRUREG használatára kizárólag külön vámhatósági engedély (EKVA engedély) birtokában volt lehetőség. A helyzet rendezése érdekében még 2011-ben az a döntés született, hogy kezdeményezzük a vonatkozó jogszabály módosítását. Ennek eredményeként a Magyar Közlöny 76/2012. számában megjelent a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) módosítására vonatkozó 13/2012. (VI. 25.) NGM rendelet, mely többek között az elektronikus vám elé állítási engedélyek vonatkozásában is tartalmaz rendelkezéseket. A PM rendelet módosításának eredményként az elektronikus vám elé állítási engedélyezésre vonatkozó 65. hatályát veszítette, amelynek következtében az elektronikus vám elé állítás mint önálló vámhatósági engedélyezési eljárás a rendelet hatálybalépését követően megszűnt. A jövőben ilyen engedély kiadására nincs lehetőség, azonban ezen alkalmazásokat mint technikai beállítást a jövőre nézve is megtartjuk (kizárólag az indokolt esetekben), mivel az elektronikus vámkörnyezetben az ÁRUREG alkalmazáshoz ez elengedhetetlen. Ennek a folyamatnak az előkészítéseként a VK-VHR 372. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti engedélyezett feladói, VK-VHR 372. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti engedélyezett címzetti, VK-VHR 454a. cikk szerinti TIR eljáráshoz kapcsolódó engedélyezett címzetti jogosítványok tekintetében a vámszervek által kiadott engedélyekben, illetve az ETR-ben rögzített adatokat (engedélyezett áruhely/vámhivatal kódok) az érintett vámszervek bevonásával aktualizáltuk. Erre azért volt szükség, mivel ezen engedélyek vonatkozásában (kizárólag az itt megadott vámhivatali kódok tekintetében) a NAV Informatikai Intézete által végrehajtandó fejlesztést követően ezen engedélytípusok teszik majd lehetővé (külön EKVA engedély hiányában is) az ÁRUREG-ben az elektronikus bejelentések alkalmazását. Vasút, posta Az előbbiektől eltérő esetekben, azaz: a vasúti egyszerűsített árutovábbításban, a 28/2004 (IV. 29.) PM rendelet szerinti postaforgalomban, a 38/2009 (XII. 22.) PM rendelet szerinti integrált postaforgalomban,

5 a VK-VHR 372. cikk (1) bekezdés f) pont iv. alpontja szerinti csővezetékes egyszerűsített árutovábbításban beérkező áruk, valamint a harmadik országos határszakaszon található vámés pénzügyőri igazgatóságoknál működő vámügynökök által vám elé állított áruk esetében végzett elektronikus vám elé állítási műveletek tekintetében az EKVA-hoz kapcsolódó technikai beállításokat (az 1005-ös engedélykód alatt) a jövőben is a KAVIG fogja elvégezni, az említett tevékenységeket felügyelő vámszervek megkeresései alapján. A kiviteli vámeljárások további egyszerűsítése A kiviteli vámeljárások tekintetében 2012-ben a vámszervek már nem vezetnek be automatikusan keresési eljárásokat (kizárólag az exportőr erre irányuló kérelme alapján) azokban az esetekben, amikor az áruk kivitelre történő kiadását követő 90 napon belül nem kerül sor a kiléptetések elvégzésére, illetve nem végzik el a kiviteli vámáru-nyilatkozatok érvénytelenítését sem akkor, amikor az áruk kivitelre történő kiadását követő 150 nap elteltével nem kapnak elektronikus igazolást a kiléptetés megtörténtéről. Ehhez kapcsolódóan az ügyféli oldal korábban megfogalmazott igényére még az idei évben befejeződik az az informatikai fejlesztés, melynek eredményeképpen az exportőr/nyilatkozattevő a kiviteli eljárás elvégzését követő 60. és 90. napon automatikus üzenetet kap a vámhatóságtól azon kiviteli eljárásra bocsátott tételekről, melyek nem rendelkeznek kiléptetési eredménnyel. A fenti változás mellett a Vám Főosztály továbbra is fontosnak tartja a kiviteli vámeljárások további egyszerűsítését, melynek következő lépcsőjében meg kívánja teremteni annak a lehetőségét, hogy a kiviteli vámeljárás során a kiviteli vámáru-nyilatkozat automatikusan kerüljön feldolgozásra, majd az áruk kivitelre történő kiadása kapcsán az exportőr részére kerüljön megküldésre a kiviteli kísérő okmány normál eljárásban is, lehetővé téve annak az ügyfél általi kinyomtatását. A jelenlegi működés alapján ugyanis a kiviteli vámeljárás kezdeményezése alkalmával normál eljárásban az ügyfél kizárólag a vámáru-nyilatkozat benyújtását végzi elektronikusan, melyet követően személyesen megjelenik a vám- és pénzügyőri igazgatóság hivatalos helyiségében, ahol megtörténik a vámáru-nyilatkozathoz kapcsolódó okmányok, valamint az áruk tényleges bemutatása. Az okmányok bemutatását követően pénzügyőri beavatkozás mellett megtörténik a vámáru-nyilatkozat elfogadása, szükség esetén a fizikai áruvizsgálat, majd az áru kiadása. Az áru kiadásához kapcsolódóan megtörténik az MRN kiadása, illetve a KKO vámhivatal általi nyomtatása és ügyfél részére történő átadása. A normál eljárás egyszerűsítése A jelenlegi gyakorlathoz képest tervezzük, hogy a kiviteli vámeljárás kapcsán a vámáru-nyilatkozat benyújtását követően normál eljárásban is megtörténhessen automatikusan a vámáru-nyilatkozat elfogadása, illetve az áruk kiadása, melynek eredményeként a jövőben nem lenne szükség arra, hogy az exportőr megjelenjen a vám- és pénzügyőri hivatalban akkor, amikor fizikai áruvizsgálatra vagy okmányvizsgálatra a kivitelre bejelentett áruk tekintetében nem kerül sor. Terveink szerint a vám- és pénzügyőri igazgatóság e-revizora a vámáru-nyilatkozat benyújtását követően dönthet majd úgy, hogy áruvizsgálatot rendel el, illetve ennek hiányában az időzítő lejártát követően a feldolgozás automatikusan az egyszerűsített eljáráshoz hasonlóan folytatódik majd tovább. Természetesen a normál kiviteli vámeljárás lefolytatására kizárólag a vám- és pénzügyőri igazgatóságok hivatalos idejében kerülhet csak sor a jövőben is. Fenti alakiságok elvégzését követően az áruk kivitelre történő kiadásáról a nyilatkozattevő elektronikus úton értesül, majd a VK-VHR 796a. cikk (3) bekezdése alapján megtörténhet a KKO ügyfél általi nyomtatása és az áruk kiléptető vámhivatalhoz történő elszállítása. Ez az eljárás az exportőr számára megtakarítást jelent mind pénzben, mind időben, a szállítóeszköz a legrövidebb úton, viszonylag rövid várakozási idővel indulhat majd a kiléptetés helyére. A vámhivatal szempontjából a változást követően szintén jelentkezik majd megtakarítás, egyrészt a KKO nyomtatásához kapcsolódó erőforrások felszabadulásával, valamint az automatizálás teljes körűvé tételével a manuális rögzítési feladatok elhagyhatóvá válnak. Természetesen azon esetekben, amikor a kiviteli vámeljárással egyidejűleg TIR eljárást kezdeményeznek, illetve amennyiben az exportőr szállítási bizonyítvány (például EUR1) hitelesítését kéri, akkor az ügyfélnek továbbra is meg kell jelennie a TIR eljárást indító/szállítási bizonyítvány hitelesítését végző vámszervnél. Fontos továbbá, hogy egyes termékkörök esetében (például exporttámogatásban részesülő termékek kivitele, engedélyköteles termékek kivitele), illetve fizikai áruvizsgálatra kijelölés esetén szintén követelmény marad az áruk kiviteli vámhivatalnál történő fizikai vám elé állítása. A fentiek mellett hangsúlyozni kell, hogy a kiviteli vámeljárás során a vámhatósági zár elhelyezése a szállítóeszközön nem jogszabályi kötelezettség, így csupán vámzár elhelyezése céljából az ügyfélnek szintén nem kell megjelennie a kiviteli vámhivatalnál. Amennyiben azonban fizikai áruvizsgálatra kerül sor, abban az esetben a vámzár természetesen alkalmazható. A normál és az egyszerűsített eljárások között megmaradó eltérések Fontos kiemelni, hogy a normál kiviteli vámeljárás tervezett átalakítása azt eredményezi, hogy az egyszerűsített kiviteli vámeljárás és a normál kiviteli vámeljárás a jövőben kevésbé különül majd el egymástól. A különbség egyfelől az üzemszüneti eljárás idején történő működésben jelentkezik, amikor is az egyszerűsített eljárás engedélyese papíralapon maga indíthatja el a szállítmányt, míg erre normál eljárásban csak a kiviteli vámhivatal lesz továbbra is jogosult. Igazodtak az ügyfelek elvárásaihoz 5

6 Okmány- és áruvizsgálat 6 Előzőek mellett szintén eltérésként jelentkezik majd az egyszerűsített és a normál eljárás között, hogy egyszerűsített eljárásban a vámáru-nyilatkozat benyújtása, illetve az eljárás lefolytatása 0 24 óráig megvalósulhat, míg normál eljárásban a kiviteli vámeljárás lefolytatására kizárólag a vám- és pénzügyőri igazgatóság hivatalos idejében lesz lehetőség. Fentiek mellett meg kívánjuk teremteni annak a lehetőségét is, hogy abban az esetben, ha a kiviteli vámhivatal és a kiléptető vámhivatal is Magyarországon található, akkor az exportőr/nyilatkozattevő mind normál, mind egyszerűsített eljárásban a VK-VHR 792. cikk (3) bekezdése alapján jogosult legyen csupán a KKO első oldalának kinyomtatására, és a kiléptető vámhivatalnál történő bemutatására. A fentiekben vázolt egyszerűsítések teljes körű bevezetéséhez azonban informatikai fejlesztések elvégzésére is szükség van, minek következtében e változások várhatóan csak 2013 második felében realizálódnak majd. Törökország csatlakozása a Tranzitegyezményhez Többéves megfigyelői státuszt követően az Európai Unió Tanácsa elfogadta Horvátországnak és Törökországnak a Tranzitegyezményhez július 1-jével történő csatlakozására vonatkozó határozatot. A Vámunió Tanácsi munkacsoport május 2-i ülésén arról tájékoztatták a tagállamok képviselőit, hogy Törökország vonatkozásában a csatlakozást érintően technikai jellegű problémák merültek fel, ezért Törökország július 1-jére tervezett csatlakozása elhalasztásra került. Horvátország vonatkozásában június 25-én az EU-EFTA Vegyesbizottság elfogadta a Tranzitegyezmény módosítására vonatkozó határozatot, amely július 13-án került kihirdetésre az Európai Unió Hivatalos Lapja L182 számában. Lesz újabb csatlakozás december 1-jén? A bizottság legutolsó tájékoztatása szerint Törökország sikeresen teljesítette az ún. megfelelőségi teszteket, és várhatóan december 1-jén csatlakozik a Tranzitegyezményhez. Ehhez azonban még a megfelelő jogi eljárásokat is le kell folytatni, melyek megtörténtéről külön tájékoztatást adunk majd. A bővítés jelentősen érinti a leggyakrabban alkalmazott TC31/TC32/TC33 biztosítékok engedélyezésének, nyilvántartásának és használatának folyamatát, illetve szükséges a biztosítékokhoz kapcsolódó kezességvállalási okmányok módosítását elvégezni. Azon garanciák tekintetében, melyekhez kapcsolódóan a gazdálkodó kéri a garanciavállalási engedély érvényességének kiterjesztését Törökországra is, akkor a váminformatikai rendszerben szükség lesz a törökországi meghagyott címek felvételére. Törökországra is érvényes kezességvállalási okmányok Ahhoz, hogy december 1-jét követően Törökország vonatkozásában zökkenőmentesen lehessen árutovábbításokat indítani, fontos, hogy az árutovábbítási eljárásokban érdekelt ügyfelek az engedélyeik tekintetében új kezességvállalási okmányokat/bankgaranciákat nyújtsanak be az illetékes igazgatósághoz, illetve az igazgatóságoknak ezzel kapcsolatban le kell folytatni az engedélyezési eljárást, valamint a garanciák megfelelő adatainak GMS-ben történő rögzítését. Amennyiben ezek a módosítások nem történnek meg, abban az esetben TC31/TC33 biztosítékok felhasználásával az engedélyesek nem indítványozhatnak árutovábbítási eljárást Törökországba. Amennyiben az engedélyes nem kíván az újonnan csatlakozó országokba árutovábbítást indítani, úgy a régi kezességek/garanciák is elfogadhatóak még a tervezett egyéves átmeneti időszakban. Tekintettel arra, hogy a két ország csatlakozása időben kettévált, ezért a bizottság úgy döntött, hogy a kezességvállalási dokumentumok módosítására vonatkozóan a VK-VHR 48., 49., 50., számú mellékleteinek módosítása egy lépcsőben Törökország csatlakozásával egy időben fog majd megtörténni. Ennek megfelelően a VK-VHR mellékleteinek módosítása folyamatban van. Vámértékvizsgálatok A vámérték meghatározásának jogszabályi alapja a tanács 2913/92/EGK rendeletének (Vámkódex) 29. cikke. E cikkel összhangban az importált áruk vámértékének meghatározásakor az első és legfontosabb az ügyléti érték, ami nem más, mint az unió vámterületére irányuló kivitel céljából történő eladáskor az áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár, szükség esetén kiigazítva, illetve levonva azokat a költségeket, amelyeket a Vámkódex 32. illetve 33. cikke előír. A nyilatkozattevőnek pontos és teljes körű adatokat kell szolgáltatnia a vámértékről. A vámhatóságot a rendelkezések értelmében megilleti az a jog, hogy további információkat kérhet és kérheti további okmányok benyújtását is, ha a vámeljárás során megalapozott kételye támad a bejelentett ár megalapozottsága és pontossága kapcsán. Ilyen kétely különösen akkor merülhet fel, ha a bejelentett vámérték a kockázati küszöbérték alatti. Ilyen esetben az eljáró igazgatóság dönt a vámértékvizsgálat megindításáról. A döntéshez hozzájárul az alapos okmányvizsgálat, az áruvizsgálat, illetve az áruvizsgálat során mintavétel. Amennyiben az áru alacsony értékére vonatkozóan a kétely továbbra is fennáll, a várható importvám biztosítása felől kell intézkedni a szabad forgalomba helyezéssel egyidejűleg. A vámértékvizsgálat gyors lefolytatásához nagyban hozzájárul az ügyfél hatékony együttműködése, azaz hogy a vizsgálatot végző rendelkezésére bocsássa az ügyben lévő tények megállapításához szükséges okmányokat (szerződéseket, fuvarozás, biztosítás költségeit, megrendeléseket, számviteli nyilvántartást, kifizetések nyugtáit stb.). Az információk és a beérkezett okmányok értékelése után vagy a válasz hiányában a kétség továbbra is fennáll, úgy a vizsgálatot végző igazgatóság a kétség okának megjelölésével felkéri az ügyfelet arra, hogy amennyiben nem tud további olyan információkat/okmányokat benyújtani, amelyek a kétséget eloszlatják, úgy az értékelendő áru vámértékét a Vámkódex 30. cikk (2) bekez-

7 désében megadott módszerek sorrendjének megfelelően határozza meg. Előfordulhat, hogy az ügyfél nem rendelkezik olyan információval, ami az azonos vagy hasonló áru ügyleti értékének alkalmazását, az egységáron alapuló, illetve a számításos módszer alkalmazását lehetővé tenné, ily módon a szabad módszer alkalmazására kerül sor. Természetesen e módszer alkalmazásának is megvannak a kötelmei, mint például nem szolgálhat a vámérték meghatározásának alapjául az áruknak az exportáló országbeli belföldi piaci ára; az áru-előállítás költsége, amely a 30. cikk (2) bekezdése d) pontjának megfelelően az azonos vagy hasonló árura meghatározott számított értékektől eltér; valamely, a közösség vámterületének részét nem képező országba irányuló kiviteli ár; minimális vámértékek; vagy tetszőleges vagy fiktív érték. A vámértékvizsgálat során előfordulhat, hogy az exportáló ország vámhatóságát kell megkeresni annak érdekében, hogy megfelelő bizonyíték álljon rendelkezésre a tényleges vámérték meghatározásához. A megkeresések jogalapját a vám-együttműködési megállapodások teremtik meg. Ilyen esetekben a vámértékvizsgálatok egy évig is elhúzódhatnak, ami nem kedvező a likviditási nehézséggel küzdő cégeknek, hiszen olykor a vámbiztosíték-nyújtás okán jelentős tőkelekötéssel jár. Áruosztályozás Előkészítés alatt van az Áruosztályozási Vélemények módosítása. A Vám Világszervezeten belül kidolgozott Vélemények magyar nyelvű változása a Vám Főosztály gondozásában elkészült és Tájékoztatás formájában az ügyfelek számára is elérhetővé válik a NAV honlapján. Megjelenését követően a magyar TARIC-ba is feltöltésre kerül az új változat. Folyamatban van a Harmonizált Magyarázat és Kombinált Nómenklatúra Magyarázat felülvizsgálata is. A évi KN kiadására október végen kerül sor az Európai Unió Hivatalos lapjában. A kettős felhasználású termékek körét érintő változás Kettős felhasználásúnak azokat a termékeket nevezzük beleértve a szoftvereket és a technológiát is, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók. E fogalom magában foglalja továbbá mindazon termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításának bármilyen módon történő elősegítésére. A kettős felhasználású termékeknek az Európai Unióból (EU-ból) bármely harmadik országba történő kivitele exportengedélyhez kötött. A kettős felhasználású termékek harmadik országból történő behozatalát, harmadik országba irányuló kivitelét és újrakivitelét, valamint Európai Unión belüli szállítását (transzfer), illetve adott esetben tranzitját a vámhatóság ellenőrzi. A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), tartalmazza az irányadó nemzeti szabályozást. A Korm. rendeletet a Magyar Közlöny 102. számában az egyes külkereskedelmi engedélyezésről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 209/2012. (VII. 27.) Korm. rendelettel módosították. A kiviteli és újrakiviteli eljárások ellenőrzését, feldolgozását érintő legfontosabb rendelkezéseket a Korm. rendelet 5. (4) bekezdése tartalmazza, amely korábban előírta, hogy a kiviteli árunyilatkozat 44. rovatában a kiviteli engedélyen vagy a Nemzetközi Importigazoláson szereplő árumegnevezést, a termék ellenőrzési jegyzékszámát és az Uniós Általános Exportengedély számát kell feltüntetni. A Korm. rendelet korábban kizárólag az Uniós Általános Exportengedélyek számának és a kiviteli engedélyeken szereplő árumegnevezés használatát írta elő, a többi engedélytípus azonosítójának feltüntetéséről nem rendelkezett, holott az engedélyszám hiányában a kiviteli eljárás nem végezhető el. További nehézséget okozott, hogy a gazdálkodók az engedély- és Nemzetközi Importigazolások, illetve az érintett áruk adatait nem tudták teljes pontossággal megadni a Korm. rendelet által meghatározott szabályok alapján, mivel a vámadat-feldolgozó rendszer által biztosított karakterhossz az árunyilatkozatok pontos kitöltését nem tette lehetővé. Az árunyilatkozatok 44. rovata nem volt alkalmas a kettős felhasználású termékek árumegnevezésének, vagy akár a kiviteli engedély számának pontos és megfelelő szerepeltetésére, sőt mi több, a Korm. rendelet érintett rendelkezése ellentétes volt a bizottsági rendelet 37. mellékletében foglalt szabályokkal is. A felmerült problémákra is tekintettel került sor a Korm. rendelet módosítására, miszerint a kettős felhasználású termékekre vonatkozó információkat (például árumegnevezés, ellenőrzési jegyzékszám) az árunyilatkozat e célra fenntartott 31. rovatában, míg a kiviteli engedélyek, illetve a Nemzetközi Importigazolások számát a 44. rovatban kell feltüntetni. A transzfereljárásokat érintő legfontosabb változás, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében az Egyszerű Állam programjának megfelelően a Korm. rendelet idei módosítása folytán a beérkezést és kiszállítást várhatóan már nem kell a vámszervekkel igazoltatni, így az adott eljárás bejelentésére sem lesz szükség. Az ellenőrzési feladatokat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (továbbiakban MKEH) veszi át. A kiviteli eljárások kapcsán meg kell említeni az ún. virtuális Uniós Általános exportengedélyeket, annál is inkább, mert a Korm. rendelet módosítása ezt az engedélytípust is érinti. A Korm. rendelet korábbi 13. (3) bekezdése szerint az Uniós Általános Exportengedélyek használatakor a Korm. rendelet a 3. mellékletében meghatározott tartalommal bíró nyilatkozatot kellett szerepeltetni a kivitelhez tartozó fuvarokmányon. A Korm. rendelet azonban nem vette számításba azt a lehetőséget, hogy a kiviteli eljárás esetében előfordulhat főként gyűjtőáruk esetében, hogy az eljárás időpontjában az exportőr részére még nem áll rendelkezésre fuvarokmány. A Korm. rendelet módosítása már lehetővé teszi, hogy a Korm. rendelet 3. mellékletében szereplő nyilatkozat ne csak a fuvarokmányon, hanem ha az nem áll rendelkezésre a kereskedelmi számlán is feltüntethető legyen. A nyilatkozat szövegét angol nyelven is fel kell tüntetni a vonatozó Kettős felhasználású termékek 7