A bérszínvonal és a bérfelzárkózás meghatározói
|
|
- Ákos Fábián
- 3 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A bérszínvonal és a bérfelzárkózás meghatározói Ismertető Dr. Pogátsa Zoltán: A bérszínvonal és a bérfelzárkózás meghatározói Magyarországon, című tanulmányáról A bérkülönbségek által erősen motivált, határon átívelő munkaerő vándorlás felerősödése nyomán a magyar szakszervezetek egyre hangsúlyosabban irányítják rá a figyelmet a hazai bérszínvonal indokolatlanul alacsony mértékére, ezen belül a minimálbérek nagyarányú elmaradására a nyugat-európai régió, újabban azonban már a visegrádi országok átlagától is. Az alacsony bérek, jövedelmek hatására megreked a felfelé irányuló társadalmi mobilitás. A társadalom négyötödének nincsenek anyagi tartalékai, azaz egyéni versenyképességének, humán és kapcsolati tőkéjének emelésére képtelen, így nagy eséllyel beleragad az alacsony jövedelmi státuszba. A szakszervezeti kritika a közgazdászok körében élénk visszhangot váltott ki. Az elektronikus és az írott sajtóban kibontakozott vita egyik résztvevője volt Dr. Pogátsa Zoltán, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdasági Karának docense. Nemrégiben hosszabb tanulmányban fejtette ki a vita során képviselt álláspontját arról, hogy mind a minimálbérek, mind az átlagos bérszínvonal jóval alacsonyabb mértékű, mint amit gazdasági fejlettségünk és lehetőségeink indokolnának. A magyar munkavállalók és érdekképviseleteik számára számos figyelemreméltó, az érdekvédelmi kommunikációban is jól hasznosítható érvet, hivatkozást tartalmazó tanulmány legfontosabb megállapításait foglaljuk össze ismertetőnkben. A tanulmány bevezető része a nyomott hazai bérszínvonal egyik legsúlyosabb következményére mutat rá, arra, hogy mind az átlagbérek, de a különösen a minimálbérek a megélhetési költségekhez képest igen alacsony szinten ragadtak be:
2 nagyságrendileg négy millió állampolgár létminimum alatti jövedelemből él. A létminimum alatt élők nagy száma miatt újabban már a létminimum számítás módszertani megalapozottságát is vitatják kormányzati körökben, holott a nagyszámú háztartás létminimum környékére, vagy alá csúszása csak visszatükrözi a magyar átlagos háztartási fogyasztás európai összevetésben is feltűnő lemaradását, amely mind a fejlett nyugati, de most már a V4 régió átlagához képest is kimutatható. Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala által közölt adatok szerint 2004-ben, a csatlakozás évében egy magyar átlagpolgár eurónyit fogyasztott el, egy tipikus nyugat- európai (belga, dán, német, ír, francia, holland, osztrák, finn, svéd, brit, izlandi és norvég súlyozatlan átlaga) euróval többet re, az utolsó rendelkezésre álló adat szerint a magyar fogyasztás euróra nőtt ugyan, ám ugyanezen idő alatt a Nyugat Európához képesti különbség euróra emelkedett. Ezen kedvezőtlen adatpárral kapcsolatosan gyakran fogalmazzák meg közgazdászok az ellenvetést: a személyenkénti fogyasztást nem lehet önmagában a fogyasztásra költött pénzösszegen mérni, figyelembe kell venni az árakat is, hiszen Kelet-Európában az árszínvonal is alacsonyabb. Az Eurostat kimutatása szerint a tényleges személyenkénti fogyasztás általános árindexe Magyarország esetében az uniós átlag 55 százalékán található. Ez áll szemben az uniós átlaghoz képesti 37 százalékos nominális fogyasztási szintünkkel. Hiába alacsony tehát a fogyasztási költés nálunk, az alacsony árszínvonal meg kell nyugtasson minket, mivel a magyar fogyasztási kiadás úgymond sokkal többet ér, hiszen az európai árszínvonal felével olcsóbb idehaza a megélhetés. Mindez azonban nem vág egybe a nyugatra költöző, vagy oda ingázó magyar munkások tapasztalataival, veti közbe a szerző, mert ők nem látnak ekkora különbséget a keleti és nyugati megélhetési költségekben. Kinek van akkor igaza? Forduljunk mi is az Eurostat adataihoz: tekintsük át részleteiben az
3 egyes fogyasztási kategóriákat, nézzük meg az un. fogyasztói kosár tartalmát Mire költ egy tipikus magyar család? Vásárol ételt, italt, ez az európai statisztikai hivatal szerint 2012-ben az uniós átlag 81 százalékába került, azaz messze drágább volt, mint az egyéni fogyasztás átlagosan 55%- os árindexe. Fizeti ezen kívül a háztartás az elektromos áramot, gázt és egyéb tüzelőanyagokat, ez az Eurostat tanulsága szerint szintén 81 százalék volt, azaz ismét csak sokkal magasabb, mint az átlagos. Közlekedik is, a közlekedési költségek árszintje 65 százalék volt, ez is számottevően magasabb volt, mint az átlagos mutató értéke. A kommunikációs (telefon, internet, postai) kiadások szintje egyenesen 112 százaléka volt az uniós átlagnak, a cipő és a ruha árszintje 79 százalék. De ugyanígy drágább berendezni és karbantartani a lakásunkat, elektronikai készülékeket venni, és még folytathatnánk a sort. Az alábbi táblázat részletes áttekintést ad a kelet-európai, köztük a magyar árszintekről európai összevetésben. 1. Táblázat A tényleges egyéni fogyasztás árindexe a nyugat-európai átlag %-ában komponensei, EU27=100% 2012 CZ HU PL SK EE LV LT A. Tényleges egyéni fogyasztás B. Ételek és nem alkoholos italok C. Villamosság, gáz és egyébtüzelőanyagok 67,7 54, ,8 70,5 65,4 58,4 83,7 80,8 61,6 86,7 86,6 87,1 77,4 90,8 81,3 71,1 96,4 74,3 76,1 81,4 D. Szállítás 66, ,3 55, ,1 58,7 E. Kommunikáció 112,6 111,9 70,1 125,4 72,4 81,2 58,3 F. Szálloda és étterem 58,2 50,1 74,9 70,9 76,3 80,7 63,6
4 Átlag B-E 88,375 84,75 65,025 90,9 76,575 78,125 68,95 Átlag B-F 82,34 77, ,9 76,52 78,64 67,88 Lakóépületek 65,1 49,6 56,7 64,2 70,5 Ha azonban a fentiek szerint a fogyasztói kosár felsorolt főbb elemei gyakorlatilag kivétel nélkül meghaladják az 55%-osnak jelzett teljes fogyasztói árszint mutatót, hogyan jön ki mindebből az 55 százalékos átlag fogyasztói árszint- teszi fel a kérdést Pogátsa Zoltán? Válaszában kimutatja, hogy az egyéni fogyasztási árindex számításában többféle torzító tényező hat, különösen a személyi szolgáltatások (pl. a szállodai-vendéglátási) területen, de a lakhatás, a lakás fenntartás, a lakásbérlet tekintetében is. A legerősebb torzítás azonban abban a módszertanban jelentkezik, ahogyan az átlagos árszínvonal meghatározásába az ingyenes állami szolgáltatások árszínvonalát beépítik. Ez ugyanis önköltségi alapon, az anyagokra és a bérekre fordított kiadások alapján történik. Önmeghatározó módon tehát éppen a jóval alacsonyabb egészségügyi és oktatási bérek miatt lesz a fogyasztásban jelentős szerepet játszó közszolgáltatási árszint drasztikusan lefelé torzító. Ezekben a bérekben ugyanis nem egyszer tízszeres különbségek mutatkoznak a nyugat és a kelet európai bérek között! Az Eurostat által publikált átlagos árszínvonal kategória tehát rendkívül problémás módszertanra épül. A fogyasztók számára lényeges részkategóriák árszínvonala alapján becsülve az uniós átlag 37 százaléka körüli magyar nominálbérhez valójában inkább egy százalék körüli árszínvonal társul, semmint ötvenöt, állapítja meg Pogátsa Zoltán. Meglehetősen bonyolult mindezt kisilabizálni, de nyilvánvaló, hogy egyáltalán nem érdektelen. Ezen múlik ugyanis, hogy a magyar (és általában a kelet-európai) életszínvonal valóban felzárkózóban van-e az uniós csatlakozás óta. A fentiek alapján az tűnik ki, hogy nincs.
5 De mivel magyarázható a magyar (és több más kelet-európai ország) nyomott bérszínvonala, milyen tényezők alakítják a bérek nagyságát keleten és nyugaton, teszi fel a következő kérdést a szerző. A leginkább közkeletű közgazdasági magyarázat szerint a termelékenység határozza meg a béreket. Így tekintve pedig, állítják ezek a közgazdászok, a magyar bérek a helyükön vannak, emelésükre nincs lehetőség, mert jelenleg a magyar termelékenység csupán ezeket a nagyon alacsony béreket teszi lehetővé. Lényeges már itt kiemelni, hogy ez a felfogás eleve a bérek korlátozásában gondolkodik, azokat csupán a tőkevonzást szem előtt tartó versenyképességi tényezőnek tekinti, és figyelmen kívül hagyja a béreknek a keresletre és ezen keresztül a gazdasági növekedésre gyakorolt hatását, mind pedig azt, hogy a személyi jövedelem a munkaképesség fejlesztésének és ezen keresztül a termelékenység növekedésének is a forrása. Az elméleti magyarázatokkal szemben ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok is azt mutatják, hogy adott termelékenységi szint mellett a megtermelt hozzáadott érték elosztása a tulajdonost megillető profit és a munkavállalóhoz jutó bér között jelentősen eltérő lehet, attól függően, hogy miképpen alakul a munkavállalók és az őket képviselő szakszervezetek alkuereje. Ahol van szakszervezet, ott nagyobb arányú bért hasítanak ki maguknak a munkások, ahol nincs, ott nagyobb a kizsákmányolás. Az erős szakszervezeti pozíció jótékony hatását a béralkura az empirikus adatok is visszaigazolják. A szolidarisztikus béralkuk európai példáiban, az európai jóléti államokban (Hollandia, Izland, Ausztria, Dánia, Belgium, Dánia, Finnország, Svédország, Portugália, Franciaország és Olaszország ) 80% feletti volt a kollektív megállapodások lefedettségi aránya. Érdemes megnézni, hogy ennek eredményeképpen mekkora részesedést volt képes a munkavállalói oldal kihasítani a bruttó hazai termékből:
6 2. Táblázat A bérek aránya a nemzeti össztermékből erős és gyenge szakszervezetek esetén, 2012 Magas kollektív lefedettség (80 felett) Alacsony kollektív lefedettség (30% körül) Keleti tagállamok Bérek aránya a nemzeti 67% 59% 57% össztermékből, 2012 A magas kollektív szerződéses lefedettségű országok esetében 67%-os az átlagos bérarány, az alacsony kollektív szerződéses lefedettségűek esetében 59%-os, a visegrádi és észt átlag pedig 57%! Azaz látványosan visszaszorítja a bérek részesedését a szakszervezetek gyengesége. Az alacsonyabb termelékenységi szint természetesen valóban akadályát jelentheti a béremelésnek, hiszen ahol alacsonyabb az egy főre, még pontosabban az egy ledolgozott munkaórára jutó hozzáadott érték, ott kisebb az az elosztható érték is, amely a bér és a profit kiosztásának a közös forrását képezi. Márpedig tény, hogy Magyarországon (és általában Kelet- Európában) jelentős elmaradás tapasztalható a termelékenységi szintben a nyugati, észak- európai régiókhoz képest. Mi áll ennek a termelékenységi elmaradásnak a hátterében vetődik fel a következő kérdés? Vannak, akik az okot a munkaerő alacsony képzettségében, képességeiben keresik és meglehetősen kioktató stílusban hangoztatják: Először meg kell tanulni ugyanúgy dolgozni, mint a németek, majd utána tessék követelőzni. A tények azonban azt bizonyítják, hogy a magyar és más kelet-európai munkavállalók képességei, képzettsége nem lehet akadálya a termelékenység, a gazdasági hatékonyság emelésének. A foglalkoztatottak alapvető szellemi képességeiről 2013-ban
7 készült nemzetközi felmérés tanúsága szerint a kelet-európai munkaerő számolási, probléma megoldási, olvasási képességei nem maradnak el a nyugat európai munkatársakétól. A gyakran hivatkozott PISA jelentések is azt igazolják, hogy a rendszerváltás utáni két évtizedben a keleti oktatási rendszerek semmivel nem voltak rosszabbak, mint a nyugatiak. A felmérések eredményei alapján így leszűrhető, hogy a keleteurópai munkaerő minősége nem tér el a magasabb bérezésű nyugati munkaerőtől. A termelékenységi elmaradást nem a munkaerő minősége okozza, az eltérő termelékenység okát máshol kell keresnünk. A termelékenységi eltérések tényleges okát a szerző a sajátos kelet-európai fejlődési modellben találja meg, amelynek a lényege, hogy a gazdasági növekedést a hazai vállalkozók és a hazai megtakarítások helyett alapvetően a külföldi működő tőke mozgatja és finanszírozza, melynek következtében a vállalatok irányítását is a dominánsan nyugat-európai, kisebb részben amerikai és távol-keleti transznacionális cégek uralják. Az állam szakpolitikai értelemben passzív, sem érdemi jóléti államot nem működtet az északi európai modell mintájára, sem pedig aktív iparpolitikát nem folytat a sikeres távol-keleti fejlesztő államokhoz hasonlatosan. Minden társadalmi változást a külföldi befektetések járulékos hatásától vár, a foglalkoztatás emelkedését és az ebből adódó életszínvonal emelkedést, a bérek felzárkózását, a technológiai és tudástranszfert, illetve a hazai tulajdonú gazdaság megerősödését a beszállítói láncok megerősödésén keresztül. A globális tőke számára nem vonzó, lemaradó térségek és társadalmi csoportok felemelésére ugyanakkor az államnak nincs stratégiája. A kapitalizmus válfajai kutatási program irodalma ezt a kelet-európai modellt a külföldi befektetőktől függő piacgazdaságoknak nevezte el. A modellt Magyarország vezette be először, már a nyolcvanas évek második felétől. Mivel ezeknek az államoknak a fejlődési modellje a külföldi
8 működő tőkére alapozódik, a kormányok mindent megtesznek a külföldi befektetések vonzására. Ennek részeként alacsony béreket és adókat és minél kevésbé szabályozott üzleti környezetet biztosítanak. A szakszervezetek jogosítványait erősen korlátozzák, a béralkut a minimálisra szorítják, aminek következtében a szakszervezeti tagság is érthető okokból alacsony marad. Ebben az értelemben tehát a nyugateurópainál jelentősen gyengébb szakszervezetek is a befektetővonzó csomag részei, függetlenül attól, hogy milyen színezetű párt vagy koalíció van hatalmon. Ez a modell nagyon nem kedvez annak, hogy megerősödjenek és elterjedjenek a szektorális béralkuk, a szolidarisztikus bértárgyalások és a magas kollektív szerződéses lefedettség megvalósuljon. Pedig az ágazati bérmegállapodások gyakorlata arra is alkalmas, hogy a szakszervezetek és a kamarák a folyamatos minimálbér/bérminimum emelésekkel kiszorítsák a technológiailag lemaradónak minősülő cégeket, azokat tehát, amelyek nem a termelékenységük növelésével, hanem a munkavállalóik kizsákmányolásával maradnak életben. Alapvető összefüggés, hogy a nyugat- és észak-európai országokban a euró körüli óránkénti minimálbér/bérminimum miatt olyan termelési fázis nem rentábilis, melynek az óránkénti termelékenysége nem haladja meg ezt a szintet. Kelet-Európában viszont ezek a termelési fázisok jövedelmezően telepíthetők, hiszen a minimálbérek csak 2 euró környékén jelentenek alsó korlátot. Mindebből következik, hogy a tőke szabad áramlása miatt az alacsony hozzáadott értékű termelés Kelet Európába áramlik. Ezzel szemben Nyugat- és Észak-Európában csak a magas hozzáadott értékű termelés marad, ami magas nemzeti termelékenységi átlagot eredményez. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a kelet-európai, külföldi befektetésektől függő versenyállam magára húzza az alacsony hozzáadott értéket. A logikai lánc folytatásaként a kelet-európai egy munkaórára jutó alacsony termelékenység miatt az ehhez tartozó bérek is
9 tartósan alacsonyak maradnak, miközben a nyugatiak termelékenysége és ebből következően a bérei is magasak. A passzív, a transznacionális cégekre építő gazdasági modell tehát lemaradáshoz és nem felzárkózáshoz vezet. A nettó minimálbérnek legalább a létminimum szintjére emelése a fenti levezetés alapján nem csak mindenfajta morális kód alapján méltányos, hanem még a termelékenységi felzárkózásunkat is szolgálja. A létminimumot hosszabb távon ki nem termelő cégeket ki kell szorítani a piacról a minimálbér emelésével, aktív munkapiaci politikával, átképzésekkel lehetőséget adva ezen cégek foglalkoztatottainak a tisztességes megélhetésre. Eközben a nem fenntartható, kimenet nélküli közmunkára szánt összegeket vissza kell csatornázni az aktív munkapiaci tevékenységbe, az átképzésbe. A magasabb bérek követelése nem helyettesíti a magasabb termelékenységre való törekvést. A termelékenység, a teljesítmények növelése érdekében azonban nem a bérek leszorítására van szükség, hanem az oktatási rendszer és a felnőttoktatás érdemi működtetésére, finanszírozására, szögezi le elemzése végkövetkeztetéseként a szerző. E téren a GDP arányos kiadásaink folyamatosan csökkennek, és ma már nagyságrendileg a megduplázásukra lenne kívánatos az uniós átlag eléréséhez. Az oktatás és a képzés alapvető elemei a termelékenység emelésének, amely a magasabb bérek alapja. De azt is látni kell, hogy aktív bérpolitika nélkül a legjobb oktatási rendszer sem lehet működőképes. A fentiekben ismertetett tanulmány 2015 áprilisában készült, a Friedrich Ebert Stiftung Budapest képviselete támogatásával. Lajtai György 2015 június
Nincs nominál felzárkózás
A bérszínvonal és a bérfelzárkózás meghatározói Magyarországon Dr. Pogátsa Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem Nincs nominál felzárkózás 2004-ben, a csatlakozás évébenegy magyar átlagpolgár nominál4 500
RészletesebbenA Munkástanácsok kiáll a bérek felzárkóztatása mellett
A Munkástanácsok kiáll a bérek felzárkóztatása mellett A Munkástanácsok Országos Szövetsége megelégedéssel fogadja a kormánynak a jövő évi minimálbér-emeléssel kapcsolatos várakozását, amelyet úgy értelmezünk,
RészletesebbenGerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk
Gerlaki Bence Sisak Balázs: Megtakarításokban már a régió élmezőnyéhez tartozunk A magyar gazdaság növekedési modellje az elmúlt években finanszírozási szempontból alapvetően megváltozott: a korábbi, külső
RészletesebbenFüggetlen Szakszervezetek Demokratikus Ligája
Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája 1112 Budapest, Sasadi út 170. 321-5262 E-mail: info@liganet.hu 24/2018. (09. 04.) számú elnökségi határozat 1. A LIGA Szakszervezetek kezdeményezi egy kétéves
RészletesebbenA magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai
A magyarországi bérfelzárkózás lehetőségei és korlátai MKT 2017. június 8. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu A magyar gazdaság teljesítménye 2010 óta, a régióban 120
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenMakroökonómia. Név: Zárthelyi dolgozat, A. Neptun: május óra Elért pontszám:
Makroökonómia Zárthelyi dolgozat, A Név: Neptun: 2015. május 13. 12 óra Elért pontszám: A kérdések megválaszolására 45 perc áll rendelkezésére. A kérdések mindegyikére csak egyetlen helyes válasz van.
RészletesebbenDr. Halm Tamás. 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi
Az Európai Unió pénzügyei Dr. Halm Tamás 2014. május 8. Források: dr. Ferkelt Balázs (Budapesti Gazdasági Főiskola) és dr. Hetényi Géza (Külügyminisztérium) prezentációi Éves költségvetések és több éves
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenSzoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság
Szoboszlai Mihály: Lendületben a hazai lakossági fogyasztás: új motort kap a magyar gazdaság A válságot követően számos országban volt megfigyelhető a fogyasztás drasztikus szűkülése. A volumen visszaesése
RészletesebbenGazdaság, munkatermelékenység, bér
Gazdaság, munkatermelékenység, bér Magyar Közgazdasági Társaság Munkaügyi, Logisztikai, Nemzetközi Gazdaság szakosztályainak konferenciája 2017. Június 8. Bod Péter Ákos, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus
RészletesebbenGazdaságra telepedő állam
Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete
RészletesebbenHOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN
HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS
Részletesebben57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország
57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben
RészletesebbenEgészség, versenyképesség, költségvetés
Egészség, versenyképesség, költségvetés Banai Péter Benő Pénzügyminisztérium 2018. december 7. Az elmúlt időszakban folytatódott a magyar gazdaság felzárkózása az EU átlagához GDP növekedés nemzetközi
RészletesebbenBUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi
Részletesebbenadóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés
Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés
RészletesebbenTények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban
Tények, lehetőségek és kockázatok a magyar agrárgazdaságban Előadó: Kapronczai István Agrárakadémia Herman Ottó Konferencia Központ, 217. április 4. A jövő nem fogja jóvátenni, amit te a jelenben elmulasztasz.
RészletesebbenA magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve
X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából
RészletesebbenA fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban. Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató
A fenntartható gazdasági növekedés dilemmái a magyar gazdaságban Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató A fenntartható gazdasági növekedés értelmezése (24) a.) Ellentmondásos megközelítésekkel
RészletesebbenKonjunktúrajelentés 2017
Konjunktúrajelentés 0 A DUIHK. Konjunktúra felmérésének eredményei Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 0. április. DUIHK Konjunktúrajelentés 0 Miért fontos? Gazdasági helyzet Munkaerő piac Gazdaságpolitika
RészletesebbenIPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON
IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenIlyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon!
2013. június 15., szombat 10:51 (NAPI) Ilyen adóváltozásokat javasol az EU - mutatjuk, kik járnának jól Magyarországon! Az Európai Bizottság már egy ideje egyre hangsúlyosabban forszírozza, hogy a munkát
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2015) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése Átültetési deficit: 0,4% (az előző jelentés idején: 0,8%) Magyarországnak
RészletesebbenVegyipari bér- és létszám trendekről. Budai Iván Magyar Vegyipari Szövetség December 7. MAVESZ VDSZ konzultáció
Vegyipari bér- és létszám trendekről Budai Iván Magyar Vegyipari Szövetség 2017. December 7. MAVESZ VDSZ konzultáció VEGYIPAR = vegyi anyagok és termékek gyártása (TEÁOR 20) - műanyag alapanyagok - szerves
RészletesebbenA gazdasági növekedés mérése
A gazdasági növekedés mérése Érték-, volumen- és árindexek 25.) Az alábbi táblázat két egymást követő év termelési mennyiségeit és egységárait mutatja egy olyan gazdaságban, ahol csupán három terméket
RészletesebbenDr. Dávid Lóránt egyetemi tanár, SZIE, ELTE Dr. Varga Imre egyetemi docens, ELTE A MUNKAERŐPIAC TERÜLETI FOLYAMATAI NYUGAT-MAGYARORSZÁGON
Dr. Dávid Lóránt egyetemi tanár, SZIE, ELTE Dr. Varga Imre egyetemi docens, ELTE A MUNKAERŐPIAC TERÜLETI FOLYAMATAI NYUGAT-MAGYARORSZÁGON ezer Fő 900,0 800,0 700,0 600,0 500,0 400,0 300,0 A 15 74 éves
RészletesebbenA SZOCIÁLIS PARTNEREK SZEREPE AZ EU FLEXICURITY KONCEPCIÓJÁNAK ALKALMAZÁSÁBAN
BORBÉLY TIBOR BORS DEMKÓ OLIVÉR fókusztéma A SZOCIÁLIS PARTNEREK SZEREPE AZ EU FLEXICURITY KONCEPCIÓJÁNAK ALKALMAZÁSÁBAN kor Mitterand elnöksége alatt indult meg - összhangban 2005-ben, az akkor beiktatott
RészletesebbenKIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN
KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai
RészletesebbenGazdaságpolitika és költségvetés 2018
Gazdaságpolitika és költségvetés 2018 Banai Péter Benő államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. november 1 2017-ben makrogazdasági és költségvetési stabilitás jellemzi az országot Forrás: *: Európai
RészletesebbenREGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA
RészletesebbenA hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek
A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések
RészletesebbenTerületi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH
Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi
RészletesebbenTISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA?
TISZTESSÉGES BÉREK A TÁRSADALOM, A GAZDASÁG FELEMELKEDÉSÉNEK AKADÁLYA, VAGY MOTORJA? MINŐSÉGI KÖZSZFÉRA MINŐSÉGI BÉREK Boros Péterné, főtitkár Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös agrárpolitika (KAP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a mezőgazdaság és az élelmiszeripar
RészletesebbenBalatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai
Balatoni András Rippel Géza Fogyasztás helyett a megtakarítások és a beruházások a hosszú távú jólét alapjai Az elmúlt időszakban bejárta a hazai sajtót egy adat, ami az egy főre jutó háztartási fogyasztási
RészletesebbenKonjunktúrajelentés 2014
Konjunktúrajelentés 0 A Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 0. Konjunktúra felmérésének eredményei 0. április. Dirk Wölfer kommunikációs osztályvezető 0.0.. Résztvevők 0 Magyar felmérés: résztvevő
RészletesebbenKörnyezetvédelmi adók
Környezetvédelmi adók Energiaadók az EU-ban A knyvd-i adózás fajtái Értékelési szempontok Ökológiai adóreform Hazai zöld költségvetések Knyvédők és a fiskus ellentéte Ki viseli az adóterhet A megvalósíthatóság
RészletesebbenSZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenPolónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci. Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia
Polónyi István Az egyetem felelőssége és a munkaerőpiaci illeszkedés Felelős egyetem a felsőoktatás felelőssége szekció XIII. Mellearn 2017 konferencia Amiről szó lesz a kutatás célja Van-e különbség a
RészletesebbenMűködőtőke-befektetések Adatok és tények
Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara 1. Konjunktúrafórum 13. november. Működőtőke-befektetések Adatok és tények Működőtőke-befektetések állománya Magyarországon 1.1.31., származási ország szerint,
RészletesebbenGyorsuló növekedési pályán
BIZTONSÁGOS JELEN VERSENYKÉPES JÖVŐ V a r g a M i h á l y n e m z e t g a z d a s á g i m i n i s z t e r e l ő a d á s a a z L V. K ö z g a z d á s z V á n d o r g y ű l é s e n Gyorsuló növekedési pályán
RészletesebbenTÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.
TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás
Részletesebben1. dolgozatra gyakorló feladatlap tavasz. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban):
Makroökonómia 1. dolgozatra gyakorló feladatlap 2013. tavasz 1. feladat. Egy nemzetgazdaság főbb makroadatait tartalmazza az alábbi táblázat (milliárd dollárban): Összes kibocsátás 10000 Folyó termelőfelhasználás
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
Részletesebben3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában)
3. melléklet: Innovációs és eredményességi mutatók 3.1. Összesített innovációs index, 2017 (teljesítmény a 2010-es EU-átlag arányában) 3.1.1. Az EU innovációs eredménytáblája (European Innovation Scoreboard)
RészletesebbenEURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.
EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:
RészletesebbenA Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015
A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe
RészletesebbenKeynesi kereszt IS görbe. Rövid távú modell. Árupiac. Kuncz Izabella. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem.
Árupiac Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Ismerjük a gazdaság hosszú távú m ködését (klasszikus modell) Tudjuk, mit l függ a gazdasági növekedés (Solow-modell)
RészletesebbenGYORSELEMZÉS. Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében
GYORSELEMZÉS Bérek alakulása a 2016-ban kötött országos bérmegállapodás tükrében A Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készítettük ezt az elemzést a bérek helyzetének alakulásáról. A szakszervezetek,
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA. Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt.
AZ EGÉSZSÉGÜGY MODERNIZÁLÁSA Regős Gábor, Phd. Századvég Gazdaságkutató Zrt. regos@szazadveg.hu 2018 AZ EGÉSZSÉGÜGY FINANSZÍROZÁSA DEMOGRÁFIA FOLYAMATOK HATÁSA AZ EGÉSZSÉGFINANSZÍROZÁS HELYZETE NEMZETKÖZI
RészletesebbenA vallás hatása Közép- és Kelet-Európa gazdaságára
A vallás hatása Közép- és Kelet-Európa gazdaságára Balassa Bernadett PhD-hallgató MRTT, XV. Vándorgyűlés Mosonmagyaróvár, 2017.10.20. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚNKP-17-3 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG
RészletesebbenEGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények
EGYENSÚLYTEREMTÉS A 2010 utáni magyar gazdaságpolitikai modell: kihívások, eredmények György László, PhD vezető közgazdász, egyetemi docens Századvég Gazdaságkutató Zrt. gyorgy@szazadveg.hu 1. Diagnózis
RészletesebbenAz EU kohéziós politikájának 25 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI
Az EU kohéziós politikájának 25 éve (1988-2013) Dr. Nagy Henrietta egyetemi docens, dékánhelyettes SZIE GTK RGVI A kohéziós politika jelentősége Olyan európai közjavakat nyújt, amit a piac nem képes megadni
RészletesebbenAZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN
AZ EURÓPAI HALÁSZAT SZÁMOKBAN Az alábbi táblázatok a közös halászati politika (KHP) egyes területeinek alapvető statisztikai adatait mutatják be a következő felbontásban: a tagállamok halászflottái 2014-ben
RészletesebbenAz IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana
Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana A kutatás az megbízásából készült. MKT 53. Közgazdász vándorgyűlés 2015. szeptember 4. Előadó: Virovácz Péter Századvég Gazdaságkutató
RészletesebbenAtipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi hatásai
Mérlegen az atipikus foglalkoztatás Friedrich Ebert Stiftung és a Jól-Lét Alapítvány konferenciája Budapest, 2012. május 14., Benczúr Szálló Atipikus munkaformák és a részmunkaidős foglalkoztatás társadalmi
RészletesebbenAz Otthonteremtési Program hatásai
Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.
RészletesebbenHelyzetkép a magyar gazdaságról
Helyzetkép a magyar gazdaságról Borsod-Abaúj Zemplén megyei Kereskedelmi és Iparkamara XLIII. Küldöttgyűlése 213. április 3. Palócz Éva KOPINT-TÁRKI Zrt. palocz@kopint-tarki.hu Az előadás témái Rövid visszatekintés,
RészletesebbenInflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István
Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről
RészletesebbenKÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK
Közgazdasági-marketing alapismeretek középszint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 26. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS
RészletesebbenMásodik szemináriumi dolgozat a jövő héten!!!
Második szemináriumi dolgozat a jövő héten!!! kibocsátás Árupiac fogyasztás beruházás munkakereslet Munkapiac munkakínálat tőkekereslet (tőkekínálat) Tőkepiac beruházás KF piaca megtakarítás magatartási
RészletesebbenA magyar építőipar számokban
Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton
Részletesebben2. el adás. Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, alapfogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Jöv héten dolgozat!!! Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési,
RészletesebbenADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN
ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek
RészletesebbenGAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ
Gazdasági ismeretek emelt szint 0622 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 24. GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás
RészletesebbenAgrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében
Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk
RészletesebbenA MOBILITÁSI CSOMAG HÁTTÉRDOKUMENTUMA
A MOBILITÁSI CSOMAG HÁTTÉRDOKUMENTUMA A Visegrádi Csoport Cseh Elnöksége 2015/2016 A munkavállalók és szolgáltatások szabad mozgása mindig is felvetette az akadálymentes belső piac biztosításának igénye,
RészletesebbenAz EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?
Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban
RészletesebbenAz iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége. Dr. Nagy Ádám főosztályvezető
Az iparfejlesztés jövőbeni tervezett irányai, elemei az akkreditálás jelentősége Dr. Nagy Ádám főosztályvezető 2018.12.05. Tartalom Versenyképesség: hol állunk? Versenyképesség 2018 után: tovább a magyar
RészletesebbenELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter
MAKROÖKONÓMIA MAKROÖKONÓMIA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenA magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások
A magyar gazdaságról: helyzetkép és kilátások MAVZ Közgyűlés 206 206. május 26. Palócz Éva Kopint-Tárki Zrt. palocz@kopint-tarki.hu www.kopint-tarki.hu Az EU országok egy főre eső GDP-je vásárlóerőparitáson
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenNEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, FELHASZNÁLÁS
NEMZETI JÖVEDELEM: TERMELÉS, ELOSZTÁS, ELHASZNÁLÁS 0, 7 0,. Egy gazdaságban a termelési függvény: Y K L. A felhasznált tőkeállomány: S K, az árszínvonal:. A munkakínálat: L 409. Mekkora a a) a munkabér,
RészletesebbenAZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA
Részletesebben2. el adás. Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem
Tények, fogalmak: árindexek, kamatok, munkanélküliség Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Mit tudunk eddig? Mi az a GDP? Hogyan számolunk GDP-t? (Termelési, jövedelmi, kiadási
RészletesebbenCselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások -
Dr. Kovács Árpád egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke Cselekvési forgatókönyvek és a társadalmi gazdasági működés biztonsága - A jó kormányzás: új, intézményes megoldások - 1 Államhatalmi
RészletesebbenSzélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között
IP/08/1831 Kelt Brüsszelben, 2008. november 28-án. Szélessávú szolgáltatások: Csökken a különbség Európa legjobban és legrosszabbul teljesítő országai között A szélessávú szolgáltatások elterjedtsége továbbra
RészletesebbenA rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával
Magyar Energia Szimpózium, 2017 A rezsicsökkentés lakossági energiafelhasználásra gyakorolt hatásának vizsgálata az LMDI index dekompozíciós módszer alkalmazásával Sebestyénné Szép Tekla, PhD egyetemi
RészletesebbenAz EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek
Az EU következő többéves pénzügyi kerete és a magyar érdekek Győri Enikő EURÓPAI ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR KAP REFORM 2014-2020 AGRÁRGAZDASÁGI KIHÍVÁSOK Budapest, 2012. július 3. 7 éves Keretköltségvetés:
RészletesebbenBelső piaci eredménytábla
Belső piaci eredménytábla A tagállamok teljesítménye Magyarország (Vizsgált időszak: 2017) A jogszabályok nemzeti jogba történő átültetése 2016-ban a tagállamoknak 66 új irányelvet kellett átültetniük.
RészletesebbenKözéptávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól
Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2017. október 12. Célkitűzések
RészletesebbenAKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában.
AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. Ha az Isten íródiák volna S éjjel nappal mozogna a tolla, Úgy se győzné, ő se, följegyezni,
RészletesebbenBEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS
KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának
RészletesebbenMagyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök
Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök A MAGYAROK A PIACON KLUBRÓL A Magyarok a Piacon Klub a jól prosperáló magyar vállalkozások összefogásával
RészletesebbenGAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II.
Gazdasági növekedés II. 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS II. 1. A Solow-modell alapján egy nemzetgazdaság életszínvonalának folyamatos emelkedése a technológiai haladásnak és a népesség magas
RészletesebbenRegionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy?
A magyar ugaron a XXI. században Regionális egyenlőtlenségek: szakadatlan polarizálódás, vagy? Kiss János Péter Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, Regionális Tudományi Tanszék bacsnyir@vipmail.hu
RészletesebbenFoglalkoztatáspolitika. Bevezet :
Foglalkoztatáspolitika Bevezet : Fogalmak 1: munkaer piac A Munkaer piac a munkaer, mint termelési tényez mozgásának terepe ahol a következ a-tényez k befolyásolják a mozgásokat Szakmai munkavégz képesség
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenA változatos NUTS rendszer
Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek
RészletesebbenMagyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök
Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök A MAGYAROK A PIACON KLUBRÓL A Magyarok a Piacon Klub a jól prosperáló magyar vállalkozások összefogásával
RészletesebbenGAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ. A NUTS rendszer
GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek elejétől létezik, kizárólag
RészletesebbenProf. Dr. Katona Tamás. A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben
Prof. Dr. Katona Tamás A gazdaságstatisztika oktatásának néhány kritikus pontja a közgazdászképzésben A statisztikáról sugárzott kép a közgazdászképzésben A Statisztika módszertani tudományként szerepel
Részletesebben2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia
Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek
RészletesebbenA fenntarthatóság útján 2011-ben??
A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében
RészletesebbenMakroökonómia. 2. szeminárium
Makroökonómia 2. szeminárium Óra előtt Előadásdiák, órai feladatok, gyakorlók, tavalyi ZH, házi feladat stb. https://makrogyakorlatok.wordpress.com/ Következő órán ZH!! 12 pont 20 perc GDP, közbülső termék,
RészletesebbenÉszrevételek ( 1 ) Részletes vélemények ( 2 ) EFTA ( 3 ) TR ( 4 ) Belgium Bulgária Cseh Közt.
2010.6.24. Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 164/3 A Bizottság által közölt tájékoztatás az Európai Parlament és a Tanács műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira
RészletesebbenA 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE
A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult
Részletesebben