GIRGENSOHN KAROLY ELETE ES MUNKASSAGA.

Átírás

1 [Az oldal a "Theologiai tanulmdnyok" cimu sorozatban meuelent kozles nyomdn keszult.] GIRGENSOHN KAROLY ELETE ES MUNKASSAGA. IRTA : DR. THEOL. VASADY MLA THEOLOGIAI AKAD. TANAR TARTALOMJEGYZEK Bevezetes I. Girgensohn Kdroly elete, lelki és vildgnezeti fejladese Girgensohn Kdroly munlaissdga I. TheolOgiajanak jellegzetessege 2. A jelenkor szellemtbrteneti helyzetenek kritikaja a) Harc a racionalizmus ellen b) Harc,a hiv6 radikalizmus ellen 3. A theologia enciklopedikus helye a tudomanyok rendszereben. 4. A tortenet-kritikai és a pneumatikus irasmagyarazat problemaja. 5 Girgensohn dogmatikajanak belso szerkezete 6. A keresztyen vilagnezet epilletenek elacsarnokau : a tagabb ertelemben vett dogmatika A dogmatika altalanos vallastudomanyi alapvetese A) Az empirikus vallaslelektan a) Girgensohn vallaslelektani fejlodese; vallislelektani munkassaganak fobb eredmenyei b) A vallastelektan enciklopedikus helye es jelentosege a vallastudomanyok rendszereben c) A vallas mint emberi alkotas es mint isteni ajandek B) - A vallas istneretelmelete C) A vallasok ertekelo osszehasonlitasa a) A keresztyenseg viszonya a vilag tobbi vallasaihoz b) A keresztyen vallas abszolutsaganak kerdese II. A dogmatika modszertana 7. A keresztyen vilagnezet epfiletenek szentelye": a szorosabb ertelem - ben vett dogmatika A) Az Istenrol szolo resr B) A vilagrel es az emberrol szelo resz C) A bfinr61 szolo resz D) A jezus KrisztusrOl sz616 resz E) Az ildvelsaiatitasrol, illetve a Szentlelek munkassagarel sz616 resz F) A remenysegrol szoto resz 8. A keresztyen eletnezet (keresztyen etika) 9. Befejezes 10. Kurze Inhaltsiibersicht

2 GIRGENSOHN NAROLY

3 56 Vasady Bela Girgenschon Karoly elete es munkassaga. Girgensohn Karoly elete es munkassaga. Bevezetes.*,Szinte magatoi ertetodonek talaljuk azt, ha e tanulmany olvasoja mindenekelott a kovetkez6 kerdessel fogja meglepni onmagat : Vajjon ki lehetett Girgensohn Karoly, hogy e tanulmany iroja eppen Ot talalta meltonak es erdemesnek arra, hogy keresztyen vilagnezetenek ismertetesevel a magyar theologiai irodalom irant erdekl6d6ket rnegajandekozza Szandekosan hasznaltuk itt a megajandekozza" kifejezest. TheolOgiai tudomanyt miivelni a mai viszonyok kort mindenekelott nagy anyagi aldozatokat jelent. Es hozza az a veszely is fenyegeti meg a legszigorfibb tudomanyos modszeresseggel es a legnagyobb lelkesedessel megirt theologiai munkanak a szerzojet is, hogy hiaba dolgozott. Tanulmanyanak elolvasasato1 eppen annak szigordan tudomanyos megalapozottsaga miatt, rovid atlapozas utan meg azok is visszariadnak, akiknek pedig hivatasuknal fogva is eminens kotelessegiik volna a theologiai tudomanyok irant valo, (szinte szeretnenk ezt a kifejezest hasznalni :),,automatikus" erdeklodes. Magyar fajunk mentalitasat jol ismerve, helyesen Allapitotta meg a magyarorszagi reformatus egyhaz egyetemes konventje zsinatelokeszito tudomanyugyi albizottsaganak javaslataban az albizottsag eioadoja, Revesz Imre :,,Altalaban mi, 'magyarok, nem vagyunk sem par excellence theologus es filozofus nemzet, mint a nernet vagy a holland, sem a vallasos elet gyakorlati vonatkozasaiban nem erdekeltek benniinket mindeddig, legalabb is egyes theologiai es vallastuclomanyi problemak oly intenzive, mint az angol-szasz vilagot."1 Hogyan es miert erdekelje tehat -akkor egyetlen nemet theologusnak a vilagnezete, theologiai rendszere a vallastudomanyi es theologiai problemakkal -csak alkalomszerfien es esetlegesen foglalkozo magyar olvasokat!? Eppen erre a kerdesre akar tanulmanyunk e bevezet6 resze roviden feleletet adni. Az apologia szerepet akarja betolteni ez a nehany, el6rebocsatott sor. ApolOgia akar lenni e tanulmany iroja mellett akkor, midon rovid indokolasat- Ohajtja nyujtani annak, hogy miert tartotta a maga reszerol oly fontos es elengedhetetlen kovetelmenynek azt, hogy eppen Girgensohn Kciroly theologiajat ismertesse meg a theologiai tudomany irant erdeklodokkel? Girgensohn Karoly eletenek es theologiaj anak magyar nyelven valo ismerteteset killonbsen negy kb& kifolyolag tartjuk feltetlentil fontos es szoksegkeppeni feladatnak : 1. Girgensohnra nezve theologiai rendszerenek kiepitese, keresztyen vilagnezetenek verejtekkel valo formaba ontese, folytonos revidealasa a let vagy a nemzet kerdese volt. 'Az az fit, amelyet 6 megtett, mikozben a racionalizmus es materializmus lelek-tompito fertojeb61 a keresztyen evangeliumi vilagnezet magaslataig felemelkedhetett, mindnyajunk szamara orok tanulsagul szolgalhat. S Girgensohn hozza meg az a theologus volt, aki leplezetlen oszinteseggel tarta fel lelkenek legbensejet minden egyes theologiai munkajaban, csak azert, hogy ezaltal azoknak, akik lelki es tudomanyos fejlodesiik folyaman ugyanazon utat lesznek kenytelenek megtenni, testveri segitsegere siessen. E sorok iroja is egesz eleteben halas lesz. Girgensohn irant, mert munkainak, de kalonosen Oneletrajzanak olvasasa kozben Girgensohnban egy olyan idosebb" testvert es kollegat ismert meg, aki lelki es tudomanyos fejlocleseben ugyanazt a rnegnyugvast * Jelen tanulmany meg 1928 tavaszan keszalt. KOzbejott akaddlyok kesleltettek megjeleneset. A magyarorszagi reformatus egyhaz 1928 majus 8-an megnyilt zsinatanak iromanyai. 3, Az Eaetemes Konvent zsinatelokeszito tudornanyfigyi albizottsaganak javaslatai. 7. old.

4 Vasady Bela Girgensohn Kat. ly Clete es munkassaga, 37 keres6, bels6 ketelyekkel es elerelendit6 fesztiltsegekkel tehtett eletutat tapodta, amelyet azutan e sorok irojanak is meg kellett tennie. Es bizonnyal sok fiatal theologus el ma is, akik megismerve e szereny tanuhnany soraibel Girgensohnt az embert es Girgensohnt a theologust, a jelenkor szellemi eletenek khaotikus Litvesztei kozepette, keresztyen vilagnezettik kiepitese es formaba ontese kozben, Girgensohnban biztos lepesekkel elotttik jart uttorore es veze,t6re talalnak. 2. Bar meg nines meg a ke116 torteneti tavlat, amely e nemreg elhunyt theolegusnak theolegiajat hivatva lenne bels6 sznksegszertiseggel es eppen azert kenyszerito onkenytelenseggel a theologiai gondolkozas egyetemes fejlodes-meneteben az 6t joggal megillet6 helyre beilleszteni es agy statikus, mint dinamikus jelentoseget objektive megvilagitani es teljes partatlansaggal ertekelni, mindazonaltal mar most megallapithatjuk azt, hogy amint ez majd a kesebbi targyalasok folyaman onkent igazoledni is fog Girgensohn theologiaja gondviselesszerti szerepe', tolt be a mai, egymassal homlokegyenest ellenkez6 theologial iskolak es iranyok belathatatlan tomkelegeben. Hogy csak egy dolgot emlitstink ez alkalommal : Girgensohn theologiaja a legegeszsegesebb es legjozanabb helyet foglalja el egyfelol a szelsoseges elmeny-theologia", masfe161 pedig az ennek reakciojakent elocillott es eppen azert szinten szelsoseges,,dialektikai theologia" kozott. Es a kozvetitonek erne gondviselesszerti szerepet betolti anelkul, hogy kozben kontorfalaze theolegiava lenne kenytelen atalakulni. Akikben tehat egyarant el az isteni kijelentes" irant vale alazato-s es hedolatra kesz ragaszkodas, valamint az emberi elmeny" (kozelebbr61: vallasos elmeny, hittapasztalas) utani tudomanyos erdeklodes, azok szamara biztos Atjelz6 marad hossza idokon at Girgensohn Karoly theologiaja. Mert ebben a theolegiaban a fogalmilag leginkabb megkozelithet6 modon szehoz jut a legelesebb tudomanyos megalapozottsag keretei kozott es megis a leghamisitatlanabb paradoxszertisegeben es irracionalitasaban a keresztyen 3. A globus intellectualis" ktiloribez6 orszagainak, vagyis az egyes tudomanyoknak is sztiksegtik an nemcsak bel-, de kii/politikusokra is. Hiaba folytat egy orszag kormanya helyes belpolitikat, ha kozben me.gfeledkezik arrol, hogy kiilpolitikai kotelessegei is vannak. HasonlOkeppen hiaba minden belkorii faradozasa valamely tudomanyag kepviseloinek es mtiveloinek, ha ugyanakkor teljesen figyelmen kivtil hagyjak a vela kozvetlen szomszedsagban elo tudomanyagak fejlodeset és egyeduralomra vale torekveset. A theologiai tudomanynak nemcsak belkorii maveloje, de minden tekintetben felkeszillt kulpolitikusa is volt Girgensohn Kciroly. Theolegiai munkassaganak legnagyobb reszet eppen az a torekvese kepezi, hogy a theologiat, mint onalle es elismert jogokkal es pontosan megallapitott termeszetes hatarokkal rendelkez6 tudomanyt a vele erintkez6 termeszettudomanyokkal es szellemtudomanyokkal egyarant osszehangba hozza. KivAlO es finom problemaerzekkel rendelkezve, konnyeden felfedezte es megoldotta a theologiai tudomanv periferikus hatarkerdeseit es megalkuvast nem ismerve, allapitotta meg minden egyes alkalommal, hogy melyek azok a hatarmesgyek, amelyek a theologiaval szomszedos tudomanyok problemakorzetet a legszorosabb ertelemben vett theologiai problemakorzett61 elvalasztjak. Igy aztan sikertilt neki minden egyes problemat az azt megillet6 tudomanyag keretei koze utalni, sot meg azokat a jetekony kolcsonhatasokat is felfejteni, amelyek a theologia es a vele szomszedos tudomanyok kozott a fegyverbaratsagot es egymas kelcsonos segiteset maradandean biztositjak. Vegul, sikerult neki, Open azert, mert a theologiaval szomszedos tudomanyok tertileten eppegy otthon volt, mint a theologia otthonos vilagaban, a tobbi tudomanyok szamotteve kepviseloiv.el vale gyakori erintkezese es munkakozossege folytan 6 benntik viszont a theologia irant vale Oszinte es mely erdek16- (lest felebreszteni. Mint a theolegianak felkeszillt kizlpolitikusa, ekkent szolgalta Girgensohn a tudomanyos autarkiara", kikerekitettsegre vale torekves magasztos celj at. Es ebben nemcsak a theologusoknak, de a tobbi tudomany milveloinek is p el dakeptil szolgalhat. 4. Nektink, magyaroknak, mar csak azert is kotelessegtink erdeliadni Gir-

5 Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munka.ssaga. gensohn Karoly Clete és munkassaga irant, inert e balti szarmazasn tudos eletenek. nagy reszet EurOpa keleti reszen to tette ; sztikebb hazajanak nem Nemetorszagot, hanem a mostani Esztorszagot (akkori Oroszorszagot) vallotta s mindig bilszke volt arra a rendeltetesszerti szerepre, amelyet hazaja nemetajkil lakossaga es riazai evangelikus egyhaza betolteni igyekezett azaltal, hogy a nyugati es keleti kultnrak kozott a kozvetito szerepet jatszotta. Hazajanak és hazai egyhazanak eme foldrajzi Os torteneti meghatarozottsaga hasonlatosan a mi magyar hazank Os protestans egyhazaink foldrajzi es torteneti meghatarozottsagahoz a magasabb isteni ktildetesnek es rendeltetesnek tudatat oltotta bele Girgensohn eletebe es theologiajltba. Hazajaban ket kultnra (a nemet és a szlav), ket egyhaz (az ev. lutheranus es a gorogkeleti) es ket vilag (az eurepai es azsiai vilagreszek) egymassal ellentetes szellemei talalkortak ossze Os igy nem csoda, ha az isteni ktildetesnek erne tudata minden racionalizmus tompito hatasa ellenere is minden egyes balti otthonban valamikeppen kifejezesre jut'.2 A Girgensohn eleteben es theologicijciban megnyilvdnuto eme kiddetestudat es misszioi hey ihletesid szolgdthat nekunk, magyar protestonsoknak, akik szinten erezzuk azt, hogy nekunk isteni rendeles folgtcin Ugy valldsi, mint kulturalis feladataink es kotelessegeink vannak nemcsak a nyugat, de a kelet szcimara is. Olyaii feladatok. ezek, amelyeket csakis rni vegezhetunk el es amelyeknek elvegzesere Open mi hivattunk el. E negy pon.tban Osszefogialt rovid apologia titan figy erezztik,. hogy sikertilt kell6leg megindokolnunk azt, hogy miert eppen Girgensohn Karoly eletet Os theologiajat valasztottuk ez alkalommal ismertetestink targyava. Tanulmanyunk meairasara azonban mindenekelott az kesztetett benntinket, hogy altala a vilag ketblegnagyobb szellenii tenyez6jenek teszunk nemi szolgalatot : a keresztyensegnek. es a tudomanynak. Keresztyenseg Os Tudomany", ezt a cimet viseli a Girgensohn Altai Leipzigban meginditott theologiai folyoirat is s a keresztyensegnek. Os a tudomanynak szolgalataban toltotte el 6 is Midi eletet. A tiszta evangeliumi hit és a komoly, szabad tudomany 'kett6s szarnyan emelkedett Girgensohn baratainak es ismeroseinek szeme latlara mind magasabbra Os magasabbra. Soha sem erezte magat kesznek es befejezettnek, utak halalakor egyik.nekrologban hanem alland6an azutan nezett, ami meg elate volt ; Oar-if:loan elore tort Os novekedett ; lebilincsel6 latyany volt megfigyelni azt, amint ez a ferar mind magasabbra nett, bele az Istenbe. Az orokkevalosag vegtelen nagynak tont fel elate, az id6 pedig vegtelen kicsinynek.."3 Eiarcsak az 6 munkas elete Os draga verejteken szerzett keresztyen vilagnezete mennel tobb magyar lelket is arra kesztetne, hogy az evangeliumi hit es az elfogulatlan -tudomany kettos szarnyara bizva torekeny eiettiket, mennel hamarabb elinduljanak az Isten fele -yak) emelkedes es az Istenbe valo belenoves bar nesztelen, de dicsoseges Atjan. Ezzel az Oszinte Ohajtassal szentelem sz.ereny tanulmanyomat Girgensohn Kciroly emleken.ek. I. Girgensohn Karoty effete, lelki és vilagnezeti fejladese. Pendent interrupta opera", Vergilius eme szavai jutnak esztinkbe, midon Girgensohn Karoly emberi szamitas szerint id6 elotti, varatlanul tragikus halalara gondolunk, amely Ot eppen akkor ragadta el e foldi hazabol, midon legtobbet hasznalhatott volna tigy egyhazanak, mint a tudomanynak szeptember h6 20-an, otven eves koraban szallott sirba ket leanyaval egyidoben e kival6 dorpati, majd majd pedig leipzigi theologus. Hirtelen halalat hr smergezes kovetkezteben eloallott tifusz okorta. Kevessel halala elott, 1925 jtilius havaban fejezte be oneletrajzanak irasat, mely azonban mar csak halala utan lathatott napvilagot a Die Religionswissenschaft der Gegenwart in Selbstdarstellungen" cimii ktinyvsorozat masodik koteteben. Oneletrajza igy lett aztan egyben nekrologga", mint E. Stange, a konyvsorozat kiadoja a konyvhoz irt el6szavaban oly talaloan 2 Idezve W. Gruelin :,.Die Theologie K. Girgensohns" einni munkajabol. 24. oldal: W. Laible : Girgensohn. Allg. Ev. Luth. Kirehenzeitung, Leipzig, oldal.

6 Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és rnunkassaga. 59 megjegyzi.4 Az isteni gondviseles njjat lathatjuk abban a mozzanatban rnegnyilvanulni, hogy megengedte e nagy theologusnak azt, bogy Oneletrajzat meg megichassa. Minden 1716,3 munkaf a esak toredek maradt volna ez oneletrak nelkul. Es Girgensohnt esak az ismeri meg igazdn, aki oneletrajzanak elolvasasa akin fog "'Lira hozzci lelektani, filozollai es theologiai munkdinak olvasosahoz. Alert ebben az oneletrajzban felszinre sztremlik es rnegjelenik a betrisorok szinpadan egy-esemenyekben es bels6 fesztiltsegekbert gazdag, tudos embernek az elete, aki zenemlivesznek indult, de az isteni gondviseles sajatos rendelese 1 1y -tan - theologusnak erkezett be. Korai és varatlan halala oly nagyaranyti irodalmi munkassagnak vetett hirtelen veget5 es oly gyonȳorti eelkitrizesek es onma.ga szamara clout tudomanyos programmnak valora valasat akadalyorta meg, bogy a tanaestalanul alio ember ez alkalommal is kenytelen feitenni az orok.kerdest : Miert kellett ennek igy tortennie?" Vigasztalo valaszt ez alkalommal is esak az II-Asti)l kaphatunk, az Ige ama szavaiban, ameiye.k Girgensohri temetesekor a sirnal is elhangzottak 4 Lasd : i. in, III. lapjat. 5 Girgensohnnak sokoldaha es nagyaranyn munkassagat illusztralja tanulmanyainak es konyveinek itt ktivetkez6 jegyzeke. Die Religion; ihre psychischen Formers und ihre Zentralidee. Ein Beitrag zur LOsung der Frage nachdem. Wesen der Religion. LeipZig, 1903, Deichert. 2. Auflage 1925 (.Promotionsschrift). 2. Die moderne historische DenkweiSe und die christliche. Theologie. Leipzig, 1904, Deichert.. (Antrittsvortesun g.)- 3.. Die Doppelstellung des Christentums zu den Religionen der Menschheit. Riga, 1904, Jonck u. Poliewsky Reinhold Seebergs Such : Die Kirche Duetschlands im 19: Jahrhundert" and seine Forderung -einer Modernen positiven Theologie, Mitteilungen mid Nachrichten fur the evangelichen Kirche in Russland. Dorpat, Krbger Was konnen evangelische Christen von Kant lernen? Ebenda Noch Wort zur Forderung einer positiven Theologie. Ebenda Geschichtswissenschaft rind Glaubensgewissheit. Reformation, Ged.anken fiber den Fortschritt der Religion. Reformion. Riga, Zwoll Reden fiber die christliche Religion. Ein modernen Menschen. die alte Wahrheit zu verktindigen. Munchen, 1905, Beck. 4. Aufl Ugyanennek sved es finn forditasai: Tidens Langtan, ofvers. af. E. Weer. Stockholm, 1913, Wahlstrom u. Widstrand. Vanhaa totnutta nykyaikaisille. Libers. v. Aina Lahteenoja. ParvoosSa, 1922; Werner Soderstrom Die Theologie Reinhold Seebergs. Studier-stube, Warum halter auch moderne Christen am kirchlichen Bekenntnis zur Gottheit JeSu Christi? Religion und Geisteskultnr, Seele and Leib. Eine philosophische VorstUdie zur christlichen Weltanschauung. Gr. Lichterfelde-Berlin 1908, Runge. 13. Die geschichtliche Offenbarung. Gr. LiChterfelde- Berlin, 1910, Runge Aufl Withelm Wundt.s Streitschrift wider die amerikanische Religionspsychologie. Theologisches Literaturblatt, s kov. old Religions-, unterricht und moderne Naturerkenntnis. 'St. Petersburger Herold 26. Jan Nr Zur differentiellen Psychologie des religiosen 'Gedankens. A Vortrage.fiber wissenschaftliche und kulturelle Probleme der Gegenwart"-ban. Riga, 1913, Mellin Der Schriftbeweis in der evangelischen Dogmatik einst and jetzt. Leipzig, 1914, Deichert. 18. Neuere Stromungen der Philosophic und ihre Beziehungen zum Christentum. Autoreferat. Dorpat, 1914, Nordlivlandische Zeitung. 19. Luthers. neuer Standpunkt in der Welt der Religion. Megjelent a Die Feier des 400 jahrigen Reformations-Jubileums in der Universitatskirche zu Dorpat" c. emiekkonyvben. Doprat, 1917, J. Kruger Uber die.prinzipien zur Neuorganisation der Evangelisch-Lutherischen Kirche Russland gemass.der durch the Revolution neu entstandenen Lage. Petrograd, 1917, Ktigelgen Der twinge Rest. Predigt ilber Jes..6 am 4.. Sept in der Universitatskirche zu Dorpat. Postoralblatter, herausgeg. von E: Stange, Februar Zur Erinnerung at Prof. D. T. Hahn in Dorpat. '(Ermordet durch die russischen Bolschewiken.) Megjelent a Frau.enhtilfe" c. toly6irat 1919 niarciusi szamaban Die Stellung der Theologie im System der Wissenschaften.. Neue Kirchliche Zeitschrift, Die religiosen Stromungen der Gegenwart and das Evangeliturr. Magdeburg, 1920, Provinzialausschuss.ffir.Innere Mission. 25. Ringende Jugend. Der Weg"-ben. Greifswalder akademische Matter. Jubileumsnummer. 1. Nov Kurzes 'Verzeichnis der wichtigsten Literatur ftir eine apologetische Bticherei. Hamburg 1920, Rauher Haus Verzeichnis apologetischer Literatur (gemeinsam.mit E, v. der Goltz). Provinziatausschuss fur Innere Mission in Pommern, Der seelisehe Aufbati 'des religi6sen Erlebens. Eine religionspsychologische Untersuchung auf experimenteller Grundlage.,Leipiig, 1921, S..Hirzel. ElsO.kiadas elfogyott, ujabb kiadas kesztil6ben Der Rationalismus des Abendlandes. Ein Votum zum Fall Spengler. Greilswed, 1921, L.' Bamberg Anthroposophie "und Religion. Greifswalder Zeitung Nr. 24; Die Grenzgebiete der systematischen Theologie. In Greifswalder Reform- V. o. Carl Schneider : Carl Girgensohn. A Christentum und Wissenschaft" c. foly6- irat 1925 oktoberi szamaban a 422. lappal.

7 60 Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga. Amit en eselekszem, to azt most nem erted, de ezutan majd megerted." (Janos 13 : 7.) Girgensohn vilagnezete, gondolatvilaga a legszorosabb kapcsolalban allott fejlodo, kibontakozasban lev6 szemelyisegevel. Eppen azert eletenek kiils6 esemenyeit lelki és tudomanyos fejlodesevel kapesolatban fogjuk ez alkalommal roviden Osszefoglalni, bogy azutan reszletesebben is kiterjesz.kedhesstink theo16- giajanak ngy formai, mint tartalmi meltatasara. Legjobb lesz, ha mindjart itt az elejen magat Girgensohnt engedjilk szohoz jutni és oneletrajza els6 sorainak idezesevel, amelveket 6 maga is jonak latott elore boesatani, bepillantast engediink e tudos ember Jelkenek ltiktet6 melysegeibe : Vannak theologusok, akiknek fejlodese lenyeeben egyenesvonalnan es egyszertien zajlik le. Vannak viszont masok, akiknek gondolatvilaga az titols6 negyedszazad khaotikus mivoltanak megfeleloen, fesztiltsegekben.es polaris ellentetekben gazdag. Hogy e ket tipus kortil melyik a gazda.gabb es hatekonyabb, annak eldontese nem ide tartozik. De talán nines is megfele16 ertekmer6, amelynek segitsegevel ide vonatkozolag abszolut ervenyti iteletet mendhatnank. A helvzet sokkal inkabb az, bogy mindkettonek meg van a maga sajatos feladata a valfasos es tudomanyos gondolkozasban. A fejl6destikben egyszertien es egyenes vonalban haladok (die Un.komplizierten und Geradlinigen) - Ugy a baloldaliak", mint a gedanken zum theologischeii Studium". Munchen, 1922, Beck Geschichtliche und ilbergeschichtliche Schriftauslegung. Allgemeine Evangelisch-Lutherische Kirchenzeitung, Zu Albrecht Ritschls 100 jahrigen Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift, Religionspsychologie, Religionswissen.schaft und Theologie. Leipziger Antrittsvorlesung am 28. Okt Leipzig, 1923,Deichert. 2. Aufl Die Erscheinungsweisen religioser Gedarikem Zeitschrift ftir systematische Theologie, herausg. von C. Stange Die treibende Kraft in J. H. Wicherns Seelenleben. Allgemeine.EvangeliSch- Lutherische Kirchenzeitung, Grundriss der Dogmatik. Leipzig, 1924, Deichert Die Absolutheit der christlichen Religion. In Die Gewissheit der Christusbotschaft": Berlin, 1922, Furche-Verlag. 2. Aufl Kants zweihundert jahriger Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift Glaubiger Radikalismus. Allgemeine Evangelisch- LutheriSche Kirchenzeitung, Die geistesgeschichtliche Lage der Gegenwart und die religiose Erziehung. Berlin-Steglitz, Evang. Pressverband, Neuer Wille zur Kirche. Christentum und Wissenschaft. Heft Die deutsche ReligionspsycholOgie im Jahre 1923 und in der ersten Halfte, Literarische Berichte der Deutschen Philosophisehen Gesellschaft (Literarische Berichte zur Philosophie). Heft.5. Erfurt, 1925, `K. Stenger Die Lage des heutigen Protestantismus. Im Jahrbuch der Deutschtums in Lettland " Die Inspiration.der Heiligen Schrift. Dresden, Karl Girgensohn. In Die Religionswissenchaft in Selbstdarstellungen", hrsgeg. Von C. Stange. Bd. II, Leipzig, 1923, Mettler Christentum und Wissenschaft, Monatschrift im Auftrage des Leipziger Kartells Theologischer Studentenvereine und des Leuchtenburgverbandes eta. Alapitotta es halalaig kiadta. Girgensohn Theologische Ethik. Hatrahagyott kezirata utan, jegyzetekkel ellatva kiadta C. Schneider. Leipzig, 1926, Kartell-Verlag. Sechs Predigten, herausgeg. von Nelly Girgensohn, geb. von Qettingen. Leipzig, 1926, Death/1g u. Franke Vortrage ilber den R6merbrief, gehalten in Dorpat. Nyomtatas alatt. GirgenSohnak itt felsorolt munkai legnagyobb reszet sikerillt megszereznunk s igy tanulm.anyunkat tulnyome reszben Girgensohn eredeti irasaira epitentink; Gruehn Werner 'eel-lint es dorpati egyetemi magantanar magan ertesitesehol tudjuk, hogy Girgensohn Osszegyiljtott beszedei es trasai ket vaskos kotetben, osszesen 800 oldalnyi rjedefemmel fognak a kozel j6v6ben megjelenni. Ebbe a 800 oldalba azonban nincsen beleszamitva Girgensohn legnagyobb munkaja : Der seelische Aufbau des religiosen Erlebens, amely egymaga 712 oldalt tesz ki. Girgensohn sajat irasain es konyvein kiviil a kovetkez6 rola szele tanulmanyok es munkak szolgaltak meg forrasaim gyanarit: 1. Ein baltisches Gelehrtenleben. Karl Girgensohn's religionspsychologische Entwicklung dargestellt von Werner Gruehn, Dorpat. Sonderdruck aus dem Archly ftir die gesammte Psychologie", herausgegeben von Prof. Dr. W. Wirth, Leipzig, Bd. LV. Heft Die Theologie K. Girgensohns. Umrisse einer christlichen Weltanschauung. Dargestellt von D. Werner Gruehn, Privatdozent an der Universitat Berlin und an. der Universitat Dorpat. Druck und Verlag von Bertelsmann in GilterSloh, oldal L. Ihmels : Die Theologie Girgensohns, Aug. l.ev. Luth. Kirchenzeitung, Leipzig, 1926, 506. es kov. old. Magyar nyelven megjelent munka, melt' Girgensohn vallaslelektanat reszletesen ismerteti : Vasady Bela : A vallaspszichologia fej16- desenek tortenete. Theologiai Szemle evf , es 5-6, szainaiban es killonlenyomatban is.

8 Vasady Bela : Girgensohn '<aroly Clete Cs munkdssdga. 61 jobboldaliak", Ugy a raeionalistak", mint a radikalis szupranaturalistak" tobbnyire nem tudjak rnegerteni a masiknak ellentetes allasfoglalasat, mig ellenben a polaris beallitottsagnak rendesen egytitt tudnak erezni az egyszerti tipushoz tartozokkal, miutan onmagukban sajat lenytiknek egyik oldaiat fokozottabb mertekben es szemlelhetik. Nem lehet ezen a helven feladatom az, hogy a szemelyisegemnek leginkabb megfele16 polarossagi format.ertekeljem, es -hogy magamat a sok koztil egybe beillesszem. Ezt masok szamara hagyom nyitva, inert senki sem kepes arra, hogy egy es ugyanazon idoben tipuskent szerepeljen, onmagat ilyenkent ismerje meg es beillessze a megfele16 helyre. Egyetlen Mom esupan az, bogy azok szamara, akik gondolkozasom sajatos mivoltat megerteni nem tudjak, azt legalabb lelektanilag utanerezhetove tegyem gondolatvilagom kibontakozasanak (Werden) leirasa Altai. Azok szamara viszont, akiknek leike a fesztiltsegnek ugyanazon szelessegi fokaba van beallitva, és arra u.gyamigy el6 van kesiitve, 'mint az enyem, bizonyara erthetove fogom tudni tenni a polusok szinthezisenek targyi alapj at és lehetoseget, sdt egyenesen adalekkal szolgalhatok amaz allitasom igazolasahoz, hogy a szinthezisnek ez altalam kepviselt formaja az idejet multa ellenteteken tdl sztiksegkepeni tudomanyos elohaladast jelent. Ezaltal azutan az a vonal is, amelyen velemenyem szerint ma a dont6 titkozet tabe-kevesbbe vilagosan az eloterbe fog nyomulni."7 Girgensohn oneletrajzanak mar e bevezeto sorai is sejtetni engedik veltink azt, hogy itt egy bens6, lelki fesztiltsegekben es konfliktusokban egymasnak akeiokat es reakeielkat kivalto esemenyekben gazdag elettel lesz dolgunk. S Girgensohn Clete tenyleg kora ifjasagatolkezdve egeszen halalaig a megallasnelkuli nekilendidlesek, az egymassal sarkalatosan ellentetesnek latszo eelkittizesek elete volt. Ugy gazdag lelki szovedekenek kibontakozasa, mint keresztyen yitagnezetenek hatarozott formaba ontese hosszu s lasso fejladesnek eredmenye volt. Figyeljiik csak meg, hogy eletenek ktils6 keretei kozott mikent ingadozott, fejlodott es gazdagodott, mfihelyeben mikent munkalkodott, embertarsaira es tanitvanyaira mils jotekonyan hatott Girgensohnnak csak toredekesen elenk rajzoled6 rejtett enje, lelki areulata... Girgensohn Karoly 1875 majus 22-en sztiletett Carmelben. Ugy apjanak, mint anyjanak esaladja regi papi esalad volt es edes apja is egeszen az Clete vegeig lutheranus lelkesz volt Karkusban, Litvoniciban. Edes anyjanak az apja, J. R. Hunnius szinten lelkesz volt, s allitolag annak a Hunnius esaladnak volt a sarja, timely a XVI. es XVII. szazadokban a lutheranus orthodoxianak ket hires vezeret is adta. Anyai nagyapja szelid, kegyes eletti lelkesz -volt, s igy GirgenSohn anyja mar a sztiloi. hazbol =Oval horta azokat a mely vallasos yonasokat i amelyeket aztan a pietistanak" nevezett predikator, Huhn, a maga besiedeivel es imadsagaival meg inkabb elmelyitett. Mint Girgensohn maga is emliti,8 Huhn ahitatait Cs predikacioit gyakran hasznaltak esaladi ahitatairc alkaimaval. A gyermek Girgensohn mar kezdetto1 fogva hajlamot es benso vonzalmat mutatott a lelkeszi palya irant. Egy alapjaba.n veve gyermekes, de megis komoly motivumokat elaru145 eselekedetere kedvesen e.mlekezik vissza oneletrajzaban is.9 Az atya hivatasa onkenytelentil is felebresztette az utanzasnak tisztonet, de megis fivereirn kozott en voltam az egyetlen, aki mint gyermek, hazunknak egyik szobajaban, ajtatossagi latek gyanant teijes komolysaggal egy pontos liturgiaju istentiszteletet kezdemenyeztem, mikor is a legid6sebb testverem szerepelt a zongoranal mint orgonista es az istentiszteleten a haz valamennyi elerhet6 tagja- -nak reszt kellett vennie." A jovoben kibontakoze nagy.theologus, egyhazanak egyik legihletobb predikatora, az imaival sokakat meggazdagito ferfin eletenek igeretes preludiuma volt ez a gyermeki naivitassal lepergetett, de sokat sejtet6, Lasd : Die Religionswissenschaft der Gegenwart in Selbstdarstellungen. Band II. Karl Girgensohn. 1. lap. Ldsd i. m. 3. lapjat. HtzhnrOl hosszabb cikket frt Girgensohn a Pastoralblattern" 1919 februdri szarndban. 9 Ldsd : u. o.

9 69 Vasady Bela : Girgensohn KAroly elete es munkass4a. artatlansagaban is melysegesen komoly jatekban megnyilvanulo cselekedet Az onmagaval kesobb nagyon is sokat tepel6d6, nem egyszer teljesen.megbasonlott ifjunak bizon-yara sokszor volt mento a.ngyala ez a kedves emlek, melt' visszavardzsolta szamara egy-egy pillanatra az elhagyott otthon szeretetteljes, vallasos eghajlatat. Mint 12 eves gyermek jutott Girgensohn Dorpatba, hogy ott nagynenjenek, aki kivalo és elismert balti -Lard-tell:6 volt, a feltigyelete alatt gimnaziumi tanulinanyait folytathassa. Mint gimnazista gyermek talalkozik eloszor Reinhold Seeberggel, a kesobbi kivalo berlini theologiai professzorral, aki mint dorpati. maciantank az egyetemi templomban eleg gyakran predikalt. A gyermek Girgensohnt. mar ekkor megragadta es lebilincselte Seeberg szemelyisege es predikalasa, bogy sejtette volna, bogy benne egykori legnagyohb part fogoj am fog talalni. Erdekesen enalekezik meg Girgensohn a vallasos oktatasrol is, amelyben gimnazista koraban reszestilt. A leghatarozottabb orthodoxia jutott kifejezesre hitoktatojanak tanitasaban. HasonlOkeppen edes atyja is a legmerevebb orthodoxiat kepviselte, anelktil azonban, bogy masoknak. a velemenyevel szemben ttirelmetlen es beketlen lett volna. 'Cigyhogy midon edes atyja 17 eves koraban megkonfirmdlta a fiat es Girgensohn bnesilt mondott a kozepiskolanak, rendithetetlen hive volt a verbalis inspirdeidnak. Vitatkozasra alkalmat ado hitbeli kerdesekben teljesen kielegitonek talaltam azt, ha megfele16 szamn bibliai beivetleltem, amelyek az altalam kepviselt allaspontot alatamasztani latszottak."1.6 Bar kesobbi ielki fejlodesere ez az egyoldala orthodox tanitas es baths sok tekintetben karos befolyassalvolt, amine ezt kesobb latni fogjuk, Ugy, bogy a fejl6d6 ifjut a legsulyosabb krizisek ele allitotta, mégis szivesen és kedvesen emlekezik vissza.ogy edes'atyjanak, mint hitoktatetjanak faradozasaira. Itt all tehat elottiink egy 18 eszteridos ifju, kezeben a bibliaval, s lelkeben azzal a szent meggyozodessel, h.ogy a Szent Konyvnek minden egyes szava, Agy, ahogy elotttink van, Istent61 adatott. Nines az a tudomanyos kritika, amely kikezdhetne, nines az a tudomany, amelyik barmelyik allitasat is megcafolhatna. Ezzel a hittel es Oszinte meggyozodessel lepi at az egyetem ktiszobet, szuloi iranyitasra theologussa lesz, bogy aztan hittanhallgato koraban jusson legkozelebb a szelsoseges pozitivizmus es fenyegeto materializmus tompito yilagnezetehez. Olyanjelenseg- ez, amely azota is nagyon gyakran megismal6dik, s ennek legfobb oka ugyanaz, ami a Girgensohn eseteben volt : kozepiskolas hitoktatasunk nem tart lepest korunk tudomanyos, kultdralis, sot mi tab, theologiai gondolkozasanak magasabb szinvonalra yak) emelkedesevel. Girgensohn theologiai elmelytileset és kepessegeinek nagyobb mervii kifejleszteset karosan befolyasolta az az aldatlan atmeneti allapot, amelyben ekkor a dorpati egyetem volt. A mindinkabb ervenyre juto es gyozedelmesked6 panszlav torekvesek arra iranyultak, bogy a dorpati egyetemr6i az uralkodo nemet szellemet es kultdrat, amennvire csak lehetett, kiszoritsak es igy a riyugalombavonulo, avagy elhunyt professzorok helyet orosz, de kevesbbe kepzett professzorokkal toltotte,k be. Egyedill a theologiai fakultas menektilt meg.attol, bogy az orosz nyelvet lett volna ken.ytelen bevezetni hivatalos nyelv gyanant, inert a gorogkeleti allamegyhaz legfobb liatosaga semmito1 sem felt jobban, mint attol, hogy egy oroszul beszelni tudo evangelikus theologiai fakultas mennel tobb ifjn TimOtheust bocsasson ki a gorogkeleti szlay lakossaggal keverten,616 nemet evangelikus gytilekezetekbe.. Igy azutan esak azt a korlatozast kotottek ki, bogy a fakultas a megtiresed6 theologiai tanszekek beloitesenel koteles eltekinteni a kiilfoldi tudosoktol es csakis orosz allampolgart hivhat meg tagjaul. Mivel pedig ily koraimenyek kozott megfelelo sucereseenciaro1 gondoskodni egykonnyen nem lehetett, a dorpati. theologiai fakultas.eppen abban az idoben, amikor Girgensohn ott tanult, nagyon gyengen volt kepviselve. R. Seeberg ekkor mar eltavozott, testvere Alfred Seeberg pedig, mint magantanar, ebben az - idoben meg nem tudott " T..asd : i. in. 4. lapjat.

10 Vasady Bela : Girgensohn Riaroly elete es munkassaga. 63 oly nagy hatassal lenni, mint azt maga is szerette volna. Igy aztan a fiatal theologus teljesen magara hagyatva toltotte el theologiai eyeit. A theologiat csak azert fol,ytatta, mert sztileivel nem akart ellenkezesbe kertilni ; masok jegyzetein eloskodott, egyebkent azonban legtobb idejet zenei tehetsegenek fejlesztesere forclitotta. A theologiai hallgatoterem csak ritka venclegkent tidvozolhette lit falai kozott."1' SOL theologiai tanulmanyai nem hogy :elosegitettek volna hitbeli elmelytileset, hanem egyenesen rombo101ag hatottak ra. Oneletrajzaban harom tenyezet emlit Girgensohn, amelyek ifjukori keresztyen vilaanezetenek és theologiai felfogasanak teljes rombadoleset eleideztek. Else ezekkoztil b a heber nyelvnek es az OszOvetsegi exegezisnek tanulmanyozasa volt. MOzes else konyvenek alapos, kritikai attanulmanyozasa a regi verbalis inspiracio bitet egy csa.pasra kiirtotta s ezzel egyutt rombadolt keresztyen hitenek fundamentuma is. A inasodik tenyezo, mely hitenek megingasat elosegitette, - a tobbi fakultashoz taxtozo ifjdsaggal valo gyakori, farms erintkezes volt. A fiatal theologus csakhamar belekertil az ejszakai mulatozasok kisertesei koze. Eddigi, nagyon is szigorti nevelese most kezdi megbosszulni magat es a szabadjara engedett ifjit kozel van ahhoz, hogy teljesen elmertiljon a,minos kisertesek hullamaiban. Nem tud ellenallani azoknak az eleiteleteknek, amelyeket a jozan eletet elo theologusok felo1 a más fakultasbeli mulatozo ifjusag taplalni szokott, hogy t. i. a theologusok e vilagban meg jaratlan emberek, akik -idejetmult uondolatokkal. foglalkoznak s eszmenyeiket,csak kepmutatassal tudjak a vilagbban nemikeppen is megvalositani. egytharmadik tenyez6 is kozbejatszott egykori hitenek alaasasanal - : rhiutan tanarainak eloadasai nem igen erdekeltek, vilagnezetenek kialakitasanal nem 'Oka kovette, hanem esetlegesen es dilettans modra a kezetigyebe pito irodalmat. Igy jutott azutan, sajat bevallasa szerint nagyon 16tizel ahhoz, hogy materialistava legyen. Az eg-ybazra és theologiara Agy tekintett, mint amelyek idejet mult tehertetelei szellemi elettinknek s fenntartas nelktil a pozitivista felvilagosodas szellem.eben" latta jovend6 fejlodesenek leheteseget es biztositekat.12 Ily kortilmenyek kozott, inkabb sztileire vale tekintettel, mint sajat lelkenek onkentes inditasara hallgatva, fejezte be Girgensohn theologiai tanulmanyait s 21 eves koraban megprobalkozott az utolso vizsgajaval is. Legnagyobb meglepetesere vizsgaja kifogastalanul sikertilt, mindenbel a legjobb jegyet kapta es ez leheteve tette szamara azt, hogy kesobben a licenciatusi fokozat elnyereset is celul ttizhesse ki maga ele. Varatlan sikere a tovabbi irodalmi munkassagra is inspiralta. Egy kittizott egyetemi palyarriunkanak a kidolgozasaval probalkozott meg, mikozben Dorpat. kozeleben magantanitvanyt vallalt, hogy igy anyagilag is biztosithassa magat. Az tirvacsorarol szolott az else, nyomtatasban soha meg nem jelent munkaja, amelyet ugyan nein keszitett el a palyaiatban meghirdetett hataridore, de amely megis nagy horder6vel es jelenteseggel birt kesebbi tudomanyos fejlodesere. Ezert jegyzi meg 6 maga is e munkaval kapcsolatban oneletrajzaban : Mind maig nagyon hasznosnak bizonyult szamomra az, hogy sikertilt egyszer egy egeszen kicsiny torteneti munkat irnom, a szovegkritikai es kronologiai problemak elemzesenek pontos es teljes kereszttilvitele altal."13 A legmelegebb hangon emlekezik meg e munkaval kapcsolatban Alfred Seebergrol, aki bar sok tekintetben teljesen az eilenkez6 allaspontot fogialta el es nem a Girgensohnet, de azert nem volt ttirelmetlen vele szemben, hanem inkabb arra intette Ct, hogy egyetle.n. ew, ellenervet se hanyagoljon el, mert csak akkor gyoiedelmeskedett vegleg'egy - allaspont, ha az osszes ellenerveket sikeriilt neki-megcafolnia. Az- a telly azonban, hogy Girgensohn most mar hivatasszertien is kezdett erdekledni a theologia irant, meg nem jelentette azt, hogy vegleg a lelkeszi palya mellett dontott. Else szerelme, a zone.mtivelese, zenei tehetsegenek fejlesztese 11 Lasd : i. in. 7. lapjat. 12 Lasd u. 0. la Lasd : i.. in. 8. lapjat.

11 Vasady Bela : Girgensohn Karol- elete es munkdssaga. meg mindig megmaradt leglobb celjanak. Is j011ehet joi tudta azt, hogy ha lelkeszi palyara lep, Agy a koteles katonaskodastol, az Onkentesi ev leszolgalasatol is megmenektil, 6 mégis inkabb a. zenei palya mellett dontott, s igy keriilt azutan, mint. Onkentes Szentpetervarra. Onkentesi szolgalata nem volt olyan terhes, hogy kozben ne lett volna eleg ideje arra is, hogy az elenk zenei kultnrain orosz f6- varosban ne kereshette volna a kapcsolatot a hivatasos zenetanarokkal. Tandrai meltanyoltak ugyan zenei kepessegeit, azonban megis ketelkedtek abban, hogy Girgensohn valamikor is kepes lesz a zene teren oly sokra vinni, hogy mint hivatasos zenesz az elsok koze emelkedhessek. S inert Girgensohnban axiomatikus foltetelkent" mar ekkor is ott elt a teljes es tokeletes munka nyujtasara valo osztonszerii torekves, vegleg letett arrol, hogy a zeneben hivatasszertien tovabbkepezze magat. A zenevel valo foglaiatoskodas ktilonben sem adta meg leikenek azt a nyugalmat es megelegedest, amelyet kezdetben remelt es vart tole. Es mint oneletrajzaban szepen leirja : A_ Szentpetervarban toltott tel alkalmaval jottem rd arra, hogy a zene eletemnek szep dragakove, de nem, elkerillhetetlen sztiksegessege, rdadas az eletemben, de nem elettartalom, egy oly szepsege eletemnek, amely a.zonnal elvesztette ram nezve minden ingeret, varazsat, mihelyt a kenverkeresetnek es hivatasszertisegnek szolgalataba allitottam. Emlekszem ra, hogy mile nagy benso orommel es megnyugvassal tiltem le a zongora melle, mikor vegleg hatarozatta erlelodott bennem az, hogy zenei tovabbkepzesemmel felhagyok es hogy a zenere ezutan csak kedvtelesb61, nem pedig hivatasbol fogok gondolni."14 A szentpetervari onkentesi ev j6 volt arra, hogy Girgensohn a zenei abrandvilagbol is sikerrel kibontakozhasson. Es most njra a theologia fele fordult a figyelme. Mind vilagosabba lett elotte az, hogy a dorpati theologus evek tulajdonkeppen nem nyujtottak neki azt, amit pedig 6 maga is lelkenek legmelyen kapni szeretett volna toliik s igy elhatarorta, hogy ellatogat Nemetorszagba, led]. Ujra az egyetern padjai koze s ismet hozza fog a theologia tanulasahoz. A mar emlitett axiomatikus foltetel", kikotes, amely zenei tehetsegenek elemzese kozben adott felt eloszor magarol, most njra, mint kesobbi elete folyaman is allandoan,'szohoz jutott benne : nem akart sopa fel munkat vegezni s ha valamihez hozzafogott, ngy nem fejezte be addig, mig csak tokeleteset nem alkotott. Igy aztan inkabb hajlandonak mutatkozott arra, hogy ket teljes esztendot instruktorkodassal toltson el, hogy igy a sztikseges penzosszeget el6teremtve, legalcibb egg ne'metorszogi szemeszter koltsegeit biztosithassa a maga szamara. Szerencsere sikertilt neki meg egy dorpati kiilfoldi tanulmanyntra szolo Osztondijat is elnyerni s igy 1900 oktobereben boldogan indult anak, hogy Berlinben Ajra theologiaval foglalkozhassek. De mi volt az a benso lelki kenyszer, hajtoero, amely ez egykor meg a pozitivista felvilagosodas szellemeben gondolkozo ifja most arra inditotta, hogy tijult erovel erdeklodni kezdjen a legkevesbbe pozitivista tudomany, a theologia irant? Girgensohn az utobbi evek alatt, killonosen pedig szentpetervari tartozkodasa Ota ketsegtelentil nagy lelki atalakulason ment kereszttil. Eddigi dilettans olvasasi szenvedelyet most egyszerre felvaltotta a rendszerre es hatarozott vilagnezetre -yak) torekves. Alaposan es rendszeresen tanulmanyozni kezdte Sehleiermachernek es Lotzenek munkait s e ket szellemi vezer konyveinek olvasasa Altai sikertilt neki naturalisztikus es materialisztikus gondolkozasmodjato1 megszabadulni. SchleiermaCher es Lotze munkainak tanulinanyozasab61 azt a felszabadito meggyozodest is szerezte, hogy a kegyessegnek nem -szabhat hatarokat az egyhazi tanrendszer es hogy az orhodox hitteteleknek elvetese meg nem kell, hogy szuksegkeppen maga titan Vonja a teljes hitetlenseg, avagy a racionalista pozitivizmus mellett valo fenntartasnelktili allasfoglalast. Girgensohnban az erre valoraebredes csak lassan, fokozatosan ment vegbe s szinte magato1 ertetodonek taialjuk azt, hogy ezekutan tijaleb lendtiletet es biztatast nyert sajat maga-tad is a theologiai tanulmanyok njb(51 valo elkezdesere. Erdemes ktilonben megemliteni meg azt, hogy a mar emlitett ket nemet gondolkozon kivill, meg egy francia ' Lasd : i. m. 9. es 10. lapjait.

12 Vasady Bela :.Girgensohn KAroly Clete es munkassaga. 65 filozefus : August Sabatier is nagy hatast gyakorolt vallasfilozeliai konyvevel ebben az ideben Girgensohnra. A racionalista felvilagosodas szelleme altal hatterbe szoritott gyermek es iljukori kegyesseg fijra kezdett felszinre szaremleni Girgensohn lelki vilagaban, de egyelere meg csak a misztikus-pantheisztikus gondolkozas-mod sajatos formajaban. A kerdes most mar esak az volt, hogy megalljon-é ennel a mamorba ringate, zsongito, misztikus kegyessegi eletformanal, avagy a keresztyen szellem sajatos vonasait meg ennel is melyebben keresse? K.epes-6 a misztikus elmenyekbol taplalkoze kegyesseg a maga szamara biztositani a mindennapi es a kulturalis Met tovaltiktet6 aramlataban a torteneti folytonossagot? Kimern1-6 a keresztyenseg gazdag szellemi tartalma a misztikus kegyessegi forma megnyilatkozasaban? Avagy lehetseges-e egyaltalaban a keresztyenseg melyebb megertese es ertekelese, anelktilazonban, hogy ezaltal az ember intellektusanak ereszakos felaldozasat..volna hens telen megengedni.? Más szavakkal : lehetsegese oly'keresztyen vilagnezet, mely a modern szellemi elet minden fegyveret a szolgalataba allitva egy oly ren dithetetlen szintetikus rendszert jelent, amely anelktil, hogy a tudomany fejlodesevel lepten-nvomon. valtozo vilagkeppel ellentmondasba kertilne,- sokkal inkabb ezt is eptiletk'e gyanant beilleszti, beleolvasztja a sajat szerkezetebe? Ily gondolatok es tepelodesek hajtottak Girgensohnt elore es kesztettek et arra, hogy Berlinbe menjen. Berlinben esszesen harom szemesztert toltett. Minden tekintetben felszabaditolag, meggazdagitelag es megnyugtatelag. hatott rea ez a harm szemeszter. Itt jott ra tulajdonkeppen arra, hogy mit is jelent celtudatosan tudomanyos tevekenyseget folytatni s beleilleszkedni egy nagy egyetem ItiktetO szellemi eletebe. Itt jott ra arra, hogy a theolegianak nem kell szegyelnie onmagat a tobbi tudomanyoktel, mert oly sajatos es tertilete van, amely tertilet problemainak megoldasa egyedill csakis rea varakozik. Es itt adedott meg held az alkalom arra is, hogy ne csak theologiaval, de lelektannal es filozefiaval is be- hatoan foglalkozzek. Erdekesen es jellemzeen emlekezik meg Oneletrajzaban berlini profeszszorairel. -Harnack Adolf szemelyisege es nagy. intelligenciaja lebilineselte ugyan Girgensohnt, azt azonban csakhamar atlatta, hogy Harnack gondola -tvilagaban korantsem ttikrozodott vissza a keresztyenseg gazdag szellemisegenek teljessege. Girgensohn pozitivista gondolkozasara mindenesetre jotekonyan hatott meg a Harnack ktilonben sok tekintetben liberalis theolegiaja is. Girgensohn ifjukori pozitivisztikus gondolkozasanak felnjulasat jelezte az is, hogy nagy rokonszenvet mutatott Gunkelnek a vallastortenettel- kapcsolatban Alla liberalis felfogasaval szemben. Gunkelnek az oszovetsegrel tartott esztetikai eloadasait kezdetben nagy elvezettel hallgatta, azonban kesobb rajott arra es ennek tudata Clete kesobbi szakaszan meg inkabb meggy6 zedesse erleledott benne, hogy Gunkel csakis az Oszovetsegnek mas vallasokkal vale torteneti OssZehasonlitasanal 'Volt igazan otthonos, ellenben az. oszovetseg sajatos ertekei es mas vallassal essze sem hasonabate ktilonlegessegei irant csak odes keves erzeke volt. A theologiai fakultason meg Kaftan Gyula es Weiss eloadasait hallgatta, kozvetlen kapcsolatba azonban esak Seeberg Reinholddal jutott, aki azutan kesobb igazi baratjava is lett. Seeberggel Girgensohn kis gimnazista koraban talalkozott eloszer. Mint emlekezhettink rd, Seeberg dorpati predikaciei mar akkor megragadtak a gyermek Girgensohnt, kesobb pedig Seebergnek egy eleadasa, amelyben arrel beszelt, bogy miert is hisznek a keresztyenek Krisztusban, oly erns benyomast gyakorolt Girgensohnra, hogy Berlinbe vale utazasat egyenesen a Seeberg kozelebe vale jutbatas motivalta. Seeberg felismerte Girgensohnban az tiles elmebeli tehetseget, meltanyolni tudta lelki es intellektualis nehersegeit, ketelyeit s allandean mellette allott es iranyitotta et berlini tanulmanyai idejen. Egy pcilyamunkot is. kidolgortatott vele a keresztyenseg abszoldtsagarel s e munka benyujtasaval sikertilt Girgensohnak berlini tartezkodasat meg egy szemeszterrel meghosszabbitani. Girgensohn a legnagyobb hala hangjan emlekezik meg mindig Seebergrol s annak modern pozitiv theologiajaval sok tekintethen azonositotta is magat. Seeberg

13 66 Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munl assaga. pozitiv theologiajanak kritikai igazolasaval nem is egy, de tobb tanulmanyaban megprobalkozott.'5 A, theologiai fakultason kiviil Girgensohn nagyon szorgalmas latogatoja volt a filozofiai fakultasnak is. Stump fnal es Dessoirnal pszichologiat hallgatott s a tengek ircint vale) nagy szeretetet es erdekloclest Stumpf lelektani eloaddsai ebresztettek fel benne. A tenȳek irant vale) bizalma es erdekl6dese ett6i kezdve azutan vegig kiserte egesz eleten. Berlini lelektani tanulmanyai adtak neki az els6 inditast arra is, bogy valldspsziehologiai problemak fele iranyitsa ktilonben nagyon is igenybe vett figyelmet. Oneletrajzaban nagy sajnalattal emlekezik meg arrol, bogy Dilthey eloadasait nem latogatta oly szorgalmasan és nagy erdeklodessel. Pedig, mint Oneletrajzaban irja, sok olyan dolgot tanulhatott volna nala mar akkor, amit azutan kesobben sokkal tab faradozassal tudott csak megszerezni. Paulsennek halas maradt inindvegig azert, hogy lebilincsel6 Kant eloadasaival oly felemel6en tudta Ot is buzditam arra, hogy Kanttal behatoan foglalkozzek. Erre Girgensohn kesobbi eleteben azutan nem is csak egyszer, de tobbszor is adodott alkalom.1-6 A Berlinb en toltott masfel esztend6 munkajanak melte) bizonysaga volt Girgensohn els6 nyomtatott munkajanak megjelenese. Die Religion, ihre psychischen Formen und ihre Zentralidee" cimmel jelent meg ez a konyv 1903-ban. Mar, mint a cime is mutatja, Girgensohn itt fokent a vallas pszichologiai elemzesevel foglalkozik, az akkor divatos asszociacios lelektani iskola megvilagitasaban. --- E munka erdemeirol és logyatekossagairol Oneletrajzahan es a mu thasodik kiadasanak el6szavaban 6 maga is reszletesen megemlekezik.17 Mindennek alaposabb kifejteset61 mi ez alkalommal eltekintiink s majd akkor fogjuk targyalni, amikor Girgensohn vallaspszichologiai jelentoseger61 fogurik osszeftiggoen megemlekezni. Berlini tanulmanyi ideje utan egy -jo darabig tanacstalanul allott : nem tudta, hogy most mar mihez fogjon. Vegtil is ugy erezte, hogy hazaja irant kotelessegei vannak és visszatert Dorpcitba ban a dorpati theologiai fakultas magdntcmardul habilitolta s 6 magantandri eloadasa targyaul a modern torteneti gondolkozasmod es a keresztyen theologia egymashoz -vale) viszonyanak ismerteteset valasztotta.i8 Mar ebben a munkaj Abair sejtetni engedi Girgensohn, bogy az Iras magyarazatanal mennyire elegtelennek tartja csupan a torteneti szempontok ervenyre juttatasat. Miutan azonban magantanari tevekenykedeset anyagilag nem honoraltak, kenytelen volt Dorpatban mas alias utan is nezni. Az allami orosz learrygimnaziumban lett vallastanara a nemet evangelikus novendekeknek. Majd pedig a nemet tanitonokepzointezetben lett a lelektannak és a vallasnak -tanara. Az egyetemi templornban pedig az orgonista szerepet tolottte be. Vegiil boven nyilt alkalma arra is, bogy nepies theolkiiai és filozofiai eloaclasokat tartson. Dorpatra azonban nelez idok kovetkeztek. A forradalmi nyugtalansagok miatt a tanitas sok helyen ket teijes evig sztmetelt s kiilonosen a nemetajkii lakossag sok zaklatasnak volt az oroszok reszer61 kiteve. Girgensohn iigy erezte, bogy Lasd kovetkezo munkait: Reinhold Seebergs Buch : Die Kirche Deutschlands im 19. Jahrhundert" und seine Forderung einer modernen positiven Theologie. Mitteilungen und Nachrichten filr die evangelische Kirche in Russland. Dorpat, 1904, Krtiger Noch ein Wort zur Forderung einer positiven Theologie. U. o. Die Theologie Reinhold Seebergs. Stuclierstube, i6 Lasd kiivetkezo munkait : W as konnen evangelische Christen -v on Kant, lernen? Mitteilungen und Nachrichten fiir die evangelische Kirche in Russland. Dorpat, 1904, Krilger. Kants zweihundertjahriger Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift, Die Religion, ihre psychische Formen and ihre Zentralidee. Zweite Auflage Darstellung and Kritik der Kantischen Religionstheorie lapok. 17 V. o. 6neletrajzaban a 15. es 16. lapokkal..die Religion, etc. cimii infive 2. kiadasanak eloszavaval. Der Seelische Aufbau des religioseri, Erlebens, c. munkaja 15. es 16. lapjaival. Gruehn : Karl Girgensohn's religionspsychologische Entwickelung c. tanulmanya lapjaival. Vasadi' Bela : A vallaspszichologia fejl6desenek tortenete c. munkaja 104. lapjaval. Lasd : Die moderne historische Denkweise und die christliche Theologie. Leipzig, 1904, Deichert c. munkapt.

14 Vasady Bela : Girgensohn Ram y Clete Cs munkassaga. ilv kortilmenyek kozott Dorpatban nehezen biztosithatja jovojet s igy elhatarorta, hogy magantanari habilitaciejat kilerjeszti valanelyik nemetorszagi egyetemre is. Ez a gondolat azutan arra kesztette, hogy kethenapos utazdst tegyen Nemetorszagba. Siettette nemetorszagi Utjat az a szomoru tapasztalat is, hogy j011ehet mar hosszabb ideig foglalkozott gyakorlati tanitassal, megis Ugy erezte, hogy a tanitds modszertandval es technikajaval meg mindig nines egeszen tisztaban. -- Killontisen a vallastanitas fogyatekossagai voltak rea kinzo hatas,sal. Igy azutan egyenesen Leipzigba utazott, ahol H. Gaudig iranyitasa mellett az Miami tanitonokepzointezetben a nemet gyakorlati pedagogianak madszertanat sikertilt neki sok Lekintetben gyakorlatilag is elsajatitani. A nemet pedagogia ontevekenysegi" es,munkaiskolai" elvei killonosen nagy hatast gyakoroltak rea. Nemetorszagi utazgatasai folyaman erintkezesbe jutott Minds es Kim theologiai professzorokkal is, majd pedig Kohlerrel talalkozott, aki nagy szeretettel fogadta s egy teljes masfelorat szentelt Girgensohnnak, csakhogy valamikeppen is sikertiljon elotte igazolni egy bibliai" theologidnak sztikseges voltat. Nem eleg az, volt a Miller Allaspontja, ha csak pozitiv" theologiara toreksztink. Hanem theologianknak minden tekintetben biblikusnak is kell lennie. Nem akarmilyen kijelentesben hisziink, hanem eppen abban a kijelentesben, amelvet Isten a bibliaban nyujtott minektink. Kithlerrel Irak) eme szemelyes talalkozasaral reszletesen megemlekezik Girgensohn, de e talalkozas igazi jelentosegere csak akkor ebredt ra, midon a sajat eleteben is mindinkabb nvilvanvalova lett egy olyan theologianak sztiksegessege, amelynek kozepportjaban a bibliai kijelentes all.19 Nemetorszagi utja alkalmaval tobbszor kertilt sor arra, bogy keresztven hiterol hallgatosag elott is bizonysagot tegyen. Igy jott letre azutan az a 12 e16- adas, amely Zwolf Bedell Uber die Christliche Religion. Ein ersueh modernen Mensehen die alte Wahrheil.zu verkiindigen" cim alatt elso kiadasban 1905-ben jelent meg. E konyvet sokan nepies dogmatikanak tekintettek s mint ilyen, nagy kozkedveltsegnek Orvendett es &vend most is, tigyhogy mar negy kiadast ert el." De mint. Girgensohn oneletrajzaban emliti, semmifele dogmatizalas nem volt celja ez eloadasokban,hanern ezek sokkal inkabb a hitvallds jellegevelbirtak. Az egyhaztol alo elhidegtiles koranak szilksegei, az ujra megtalalt hit felett valo orvendezes es azon kotelesseg erzete, amely masoknak e hit szamara Yak) megnyereset stirgeti, jutnak kifejezesre ebben a konyvhen. Az eddigi fejlodes fesztiltsegei es disszonanciai meg korantsem gyozettek le avagy egy altalan legyzozhetok"-e ezek teljesen mindazonaltal feloldodnak egy oly osszehangban, amely, ha teljesen nem is lesz sehol elerve, mégis kozelseget sejtetni engedi."21 E tizenket beszed kiindul azokbol a nehersegekbol, amelyekb61 a XX. szazad pozitivisztikus es materialisztikus gondolkozasaban veszteglo embere sajat magatel nem talalja meg a kivezeto utat. A keresztyenseg torteneti kijelentesere mutat, mint egy etlen mentsegunkre, hogy azutan a szemelyes keresztyen elet megkapo, lelektani elemzeset nyujtsa, vegtil pcdig az egyhaznak dogmait gyakorlati megvilagitasban tarja fel a hallgatoi elott. KtilOnoskeppen az OtOdik beszed, mely az elmelyiiles" (Vertiefung) cimet viseli, valoban Ugy hat az emberre, mint allogy egy szemelyes hitvallas szokott hatni, amint elhangzik a legjobb baratja ajakarel. Megjelenik e beszedben elottiink maga Girgensohn, amint gyermeki abrandvilagab61 kilepve az ifjusag erosen pozitivista. szinezetti vilagnezetet teszi magaeva. OgVes lelektani. elemzessel tarja fel elottilnk a gyermeki lelek sajatos vilagat s azt a hatalmas killonbseget, amely a gyermeki lelket az ifjui lelektoi elvalasztja, Az elobbi szamara csupan a belvilagletezik, helulrol kifele el, bogy azutan a ktilvilagban is onmagat fedezze fel. A gyermek vilaga a fantazia arany es eztist szalaibol fonodik ossze s a ktilvilag csak annyiban letezik ranezve, amennythen egyaltalan meg tudja azt szemelyesiteni. Az ifjui lelek eppen clientele a gyermeki leleknek. Lasd : oneletrajzaban a 21. Cs lapokat. 20 Legutobbi kiadasa 1921-bol van. Kiizben sued. Cs firm forditasokban is megjelent. 21 I..asd : oneletrajzaban. a 20. oldalt. 5*

15 68 Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete 6s munkassaga. A ktilvilagnak nala visszater a valosagerteke", nem beltilr61, de kiviilr61 el s mind, inkabb csak abban kezd hinni, amit sajat erzekeivel tapasztalhat. Igy jut -azutan az ifjil a masik vegletbe, az egyoldalu pozitivisztikus és materialisztikus vilagnezethez,, amely konnyen vegzetesse. lehet ranezve, mert a kiilvilag sokezer kiabrandito hatasa es szaraz tenyesoportozata csakhamar teljesen elnyomhatjak benne a lelek bens6,-titokzatos erotartalekat. Ha ezen a ponton nem sikeriil Ot valamikeppen iljra erintkezesbe hozni a nagy, egyeneken tillemelked6 szellemi aramlatokkal es ha az egyenfeletti szellemi eletet viszont nem sikertil teljesen atitatnunk a biblianak szellemi es eleterejevel, tigy vegleg kiesik keztinkb61 a jovo nemzedeke az ifjiisag!22 Csak gondoljunk vissza egy pillanatra ezen a ponton Girgensohn egykori lelki fejlodesere : hogy mikeppen lett a gyermekszobaban meg istentiszteletet jatsz6 -gyerinekbol a pozitivizmusban és felvilagosodasban egyoldahlan hivo hogy azutan. hossztl fejlodes, kriziseknek ketelyeknek ellentetekbe juttato hullarnveresei utan vegtil is a pozitiv bibliai keresztyenseg melvvizti tengere fele iranyitsa hajojat Avagy nem a sajat maga lelki es vilagnezeti fejlodesenek lelektani leirasat es Igy szemelyes hitvallast olvashatunk ki Girgensohn e beszedebol? Nem a lelki eleteben folytonosan elmelyiii6 Girgensohn az, aki e sorokban el6tttink megjelenik? Retsegtelentil, Girgensohn nem lett volna kepes arra, hogy munkaiban a verg6d6 es tepel6do lelkeknek oly nagyszerti elemzeset nyujtsa, ha 6 maga nem ment volna kereszttil a legnagyobb ketelyek es krizisek hossztl sorozatan! De terjtink vissza Girgensohn elettortenetenek tovabbi leirasahoz. Masodik nemetorszagi tltjabol hazaterve, otthon kellemes meglepetesek ertel. A forradalmi nyugtalansag eltilt, 6 fijra nyugodtan elkezdhette magantanari eloadasait, sot nemsokora rendes tanarcami is lett a dorpciti theologiai lakultcisnak. Nagy lendtilettel es szeretettel fogott hozza tanitvanyainak pasztoralasahoz, szellemi es tudomanyos iranyitasahoz. Diakjai kozott 6 volt az elso, legszorgalmasabb dick. Ekkor kezdett eloszor. teljes ontudatossaggal és hatarozottsaggal arra gondolni,' hogy egy OnallO, teljesen tlj alapokon nyugvo és a lehet6 legexakttabb inodszerrel dolgozo rendszeres vallcisletektannal fogja megajandekozni a theologiai es lelektani irodalmat. A régi axiomatiktis foltetel" tljra ervenyre jutott Girgensohn eleteben : nem akart csak egyszerti vallaslelektani programmadassal megelegedni, mint ahogyan az ebben az idoben szokas volt,23 hanem csakis alapos es teljes inunkaval Ohajtott kilepni a nyilvanossag el.e. Igy azutan mar 1905-ben celul tiizte ki maga ele azt, amit azutan oneletrajzaban oly erdekes paradoxszertiseggel juttat kifejezesre :, kzt terveztem, hogy egy tankonyvet irok egy meg nem letez6 tudomanyhoz."24 Dehogy is merte volna abban az idoben - gondolni azt, hogy celja sopa sem fog teljes egeszeben megvalosulni es hogy els6 nagy korszakalkoto vallaslelektani munkajat is csak 1921-ben fogja tudni kiadni! A legnagyobb neherseg, ami Girgensohnt vallaslelektani munkajanak megirasaban akaddlyorta, a megfele16 exakt modszer fajdalnias.1danya volt. Hossztl id6 telt el a helyes modszer keresesevel, vegtil is a kiserleti lelektani modszer mellett dontott, inert a termeszettudomanvi kiserletek mintajara megis csak ez mutatkozott a legexakttabb modszernek* Azonban Girgensohn, her annak idejen 13e4'- linben vegzett is lelektani kiserleteket (j011ehet, ezert nem egyszer.theologus kollegai reszer61 trefa targya is volt), megis hianyzott IAla a lelektani laboratoriumban elsajatithato modszeresseg, alapossag es technikai tigyesseg. Kenytelen. volt tehat tank ember letere elhatarozni, hogy osszekottetesbe lep Kizlpevel es letilve fijra az iskola padjaiba, Bonnban szemel-yesen reszt fog venni a gondolkozas pszichologusainak kiserleti Onmegfigyelesekre alapule laboratoriumi eloadasain. 22 Lasd : Zwolf Reden fiber die Christliche Religion. c. konyve 113. s kov. lapjait. 25 Lasd : Wielandt, Vorbrodt, Wobberrnin, Mayer stb. programmadb irasait, jobban mondva ropiratait. 24 Lasd : oneletrajzaban a 23. lapot. " Girgensohn vallaslelektani fejlode'senek reszletes ismertetesetol itt eltekinttink, tekintettel arra, hogy A vallaspszichologia fejl&lesenek tortenete- cimii munkank.ban pontos leirasat nyujtottuk annak.

16 Vasady Bela : Girgensohn K6.roly Clete Cs munkassaga. 69 Igy azutan.1910-ben Lijra Nemetorszcigban toll egy szemesztert s e harmadik nemetorszagi tanulmanyiltja nemcsak pszichologiai ismereteinek, de theologiai gondolkozasa teljes atalakulasanak lesz aldott alkalomadojava. Ktilpeek nagyon szivesen fogadtak es Girgensohn mint a Ktilpe Altai inauguralt lelektani kiserleti modszer hive tavozott BonnbOl, hogy azutan hazaterve, maga is hozza fogjon vallaslelektani kiserletezeseihez. MielOtt azonban.hazatert volna, meg egy par kirandulast tett nemet folclon s goadviselesszeriien Igy jutott el W ernigerode-be is, hogy ott a Gnadauer Gemeinsehaftsverband" konferenciajan reszt vegyen. Legjobb lesz, ha ezen a helyen teljesen Girgensohnak engedjuk at a szot ; hadd beszelliesse el 6 kozvetlentil azt a nagy elmenyt, amely neki e kirandulas alkalmaval osztalyresztil jutott s hadd irja le 6 a sajat szavaival azt a sok aldast, amely mindebb61 Ugy az 6 tovabbi. eletere, mint tanitvanyainak hatalrnas taborara es az egesz theologiai gondolko-, zasra haranilott : SZerencsem volt, inert e konferencia nem a szokasos gytilesek jellegevel birt, hanem donto titkozet alkalma volt a regi biblicista vezerek es az ekkor ereje magaslatan alio ptinkesti mozgalom kozott. Es bar egyfe161 ez a latvanyossag mar lelektani szempontbol is, de meg tartalmilag is nagyon erdekes és tanulsagos volt, megis ram nezve az egesz sokkal nagyobb jelentoseggel birt. E napokban varatla-nul kalaszba szokkentek azok a magvak, amelyeket annak idejen Kahler Martonnal valo beszelgetesem vetett el lelkembe. Raebredtem arra, hogy nem a biblia tudomanyos, kritikai, torteneti es lelektani megertese altal, hanem atto1 teljesen fuggetleniil, amellett, avagy mondhatnam azt is, hogy abban, avval es az &all (in, mit and unter) az Irasnak egy teljesen más jellegii, pneumatikus megertese fejlodik és j6 letre. Az, ami ebben a korben elt, a belso eletfolytatasnak egy oly darabja. volt, amelynek a theologiai fakultasoknal ily mertekben es ily OserOvel valo jelentkezeset en eddig meg nem eszleltem, kiveve a Kahlerrel valo beszelgetesernet. Ezzel osztonzest nyertem egy uj kiserlethez : eppen ugy, mint ahogy Kahler a maga szeminariumat nagyobbara bibliai gyakorlatokra hasznalta fel, megprobalkortam en is azzal, hogy hallgatoimmal az egyes bibliai iratokraonatkozolag, a benntik rejlo dogmatikai igazsag ertekenek szempontjabol, a rendszeres theologia tanifasanak keretei kozott megbeszeleseket folytassak, meg pedig Ugy, hogy e megbeszelesek alland6an imadkozcissal és Isten tenyleges rnegtapasztalciscival allottak kapcsolatban, s nem folosleges. vitatkozasokban es szorszalhasogatasokban, s csupan ertelmi tudasban mertiltek ki, hanem az Irasban megnyilatkozo isteni Lela elott valo ineghodolasra vezettek. Hazateresem utan nemi aggodassal fogtam hozza ehhez. Vajjon fognak-e kovetni a hallgatoim? Nem fogunk-e ezen az Aton csupaii -hetkoznapi, jo1 ismert s eppen azert egy'altalaban nem az Ajdonsag ingerevel, hato bibliai gondolatokba titkozni? Vajjon keresitiilvihetok-e ezek a teljesen djszerii collegium pietatisok anelkiil, hogy altaluk a tudomany termeszetes jogait megsetten6k? A kiserlet csakhamar bizonysagot tett amellett, hogy a tanuloknak egyresze hajlandonak mutatkozott arra, hogy ezen az Aton engem kovessenek, es nyertek is ezaltal valamit. En magam pedig ekkor jottem ra a legcsodalatosabb dologra, hogy t. i. a teljesen mindennapi" es ismert" bibliai gondolatokban a gondolatoknak meg egy oly nagy, megmerhetetlen es szep vilaga rejlik, amely csakis ezen az Uton. elevenedett meg bensoleg szamomra, es a tisztan torteneti ismerethalmaz egy csapasra allando ervenvii, eleven eletigazsagokka valtozott at. A torteneti vizsgalodas szabadsagabaffez aital soha sem ereztem magam megkotve,' mert hogy mindaz, amiriek az Irdsban csupan. torteneti jelentosege van, egesz nyugodtan torteneti fiton tovabb vizsgalhato es hogy mindehhez csupan egy behato -valfastorteneti Osszehasonlitas sztikseges, azt en mindig magatol erteto'donek talaltam. Eppen azert valahanyszor e bibliai gyakorlatokra keszilltern, tobbek kozott mindig a legradikalisabb vallastorteneti kommentarokat talaltam a Momhoz leginkabb megfeleloknek. Azonban most termeszetesen arrol volt szt5, hogy mindazt, ami a vallastorteneti kominentarokban meg nem talalhato, amit azok rendesen egyaltalaban meg sem Iatnak, daraborikent.felszime hozzam es nj eptiletbe

17 70 Vasad Bela : Girgensolm Karoly elete Es munkassaga. formaljam. Igy azutan, jollehet founallag a vallastorteneti Osszehasonlitas modszeren eptilt fel eljarasom, megis teljescn mas kepet nyertem az trasrol. A vallastortenet ekkent nem a keresztyenseg sajatos vonasainak nivellalasara vezeto eszkoz volt, hariem a leggyiimolcsozobb és a legerthetobb formaban a keresztyenseg sajatossaganak kidomboritasahoz vezetett. Ily megbeszeleseket azota evrol-evre folytattam, s az eredmeny az lett, bogy az tras tartalmilag evrol-evre meggazdagodott szamomra. "26 Ezell az Uton jutott el azatan Girgensohn neincsak addig a fokig, ameddig a nemet idealizmus viszi el az (3 kovetoit, lmen). meg ennel is tovabb : az ISten gyermekeinek szabadsagaig,amely egy pneumatikus bibliai realizmusban gyokeredzik". 27 Hogy Girgensohn eddig a rnagaslatig feljuthatott, azert mindig MIAs volt az Istennek, es eppen azert nem cscdalhatjuk, ha eletenek utolso 10 esztendejeben az trassal vale, pneumatikus foglalatoskcdasa tobb eloadasnak, cikknek es tanulmanynak a megirasara adott alkalmat, amelyek valamennyien ezzel a targykorrel allottak Osszeftiggesben.28 E munkalatoknak tartalmi ismerteteset azonban kesobbre hagyjuk. Eleg, ha itt ramutattunk arra, bogy Girgensohn lelki es vilagnezeti fejlodese hatalmas ivelessel vegre eljutott addig a csdcsig, ahol mar csakis az Isten beszedet hallotta, s a pszichologiai estorteneti tenye.kb(51, a biblia szavai- 1161, alakjaibol és azok eleteb(51 a tortenetfolotti, isteni akaratot hallotta kicsenhne tehdt Girgensohn letki es vilcignezeti fejlodesenek egymdsba/iizodo tokozatai : 1. gyermeki dbrdndvildg es naiv vallasossog ; 2. az orthodoxia hitteteleinek kulso tekintelyek hatasa alatt vale, naiv reeipicilasa ; 3. ellenkezo vegletbe val6 kilenges. pozitivista felvilagosocteis kora ; 4. a Ielekzsongild misztikus-pantheista kegyesseg elvezete ; 5. hit es tuelos magasabb.szintezisbe enielese, a pozitiv theoldgia tele vale, fordulds ; 6. a pneumatikus bibliai redlizmus magaslataig void felemelkedes. De kiserjiik tovabb Girgensohn eletenek ktils6 esemenyeit egeszen halalaig. Hiszen munkassaganak es tevekenysegenek legnagyobb resze eppen eletenek utolso tizenot esztendejere esik ben a berlini egyetem theologiai fakultasa jubileuma alkalmabol Girgensohnt tiszteletbeli doktorava valasztotta. A kivalo tudos ekkor Ugy erezte, hogy e megtiszteltetesert nyilvanosan is koszonetet kell mondania es hogy viszonzasul az -di Modszerre felepitett vallaslelektani munkajat fogja a berlini egyetemnek felajanlani. Bonnbol vale, hazaterese utan tehat nagy lendtilettel hozza fogott a rendszeres kiserletezeshez, amelyben nagy segitsegere volt Grtzehn Werner,29 egyik legkedveltebb tanitvany, kesobb pedig vallaslelektani modszerenek elmelyitoje es tovabbfejlesztoje, aki mar 1911Lben, mint else, kiserleti szemely szerepelt Girgensohn UttOrO munkajaban. Hogy micsoda- hatalmas munkat vegzett Girgensohn, azt ez alkalommal nem akarjuk reszletezni," telly azonban az, hogy mar 1913-ban tigy a modszer, mint a meglep5 eredmenvek teljesen szilardan es befejezetten keszen allottak. Girgensohn kortil kezdett kialakulni a vallaslelektan irant erdeklodo tanitvanyoknak els() kicsinv köre, es mint Gruehn Werner ludositasabol ismerjtik, a felallitando vallaslelektani intezetnek else, terve mar ebben az idoben foglalkortatta 'Girgensohnt. Sajnos azonban,. a ktilpolitikai esemenyek megakadalyortak Girgensohnt tovabbi munkajaban ben kitort a vilag , amely teljesen tonkretette es megsemmisitette Girgensohn dorpati vallas- Lasd. : iineletrajzaban a lapokat. 27 Lasd : 28. lapjat. " Lasd kovetkezo munkait : Der -Schriftbeweis in der evangelischen Dop-matik einst and jetzt. Leipzig, 1914." Die Absolutheit der christlichen Religion bAufl." Die Inspiration der Heiligen Schrift, 1925." 29 V. 6. oneletrajzamak 29. lapjaval, tovabba Gruehn : Karl Girgensohn's religionspsychologische Entwicklung, c. tanulmanya 20. s kov. lapjaival. 3.Girgensohn vallaslelektani kiserleti modszeret Der Seelisehe Aufbau 'des religiosen Erlehens, c. munkajaban reszletesen ismerteti. Ennek alapjan adja teljes ismereteset es kritikajat A vallaspszichologia fejl6desenek tortenete" c. munkank. U. o. Girgensohn moci zerueli: Gruehn altal lortent folytatolagos tokeletesitesenek leirasat is.hyujtottuki

18 -Vasad.y Bela : Girgensohn Karoly Clete es munk'assaga. lelektani iskolajat. Vgy hogy vallaslelektani munkajanak eredmenyes voltat abban az idoben csu.pan egyetlen tanulmany megjelenese jelezte.3' A haborn teljesen elszakitotta Girgensohnt a nemetorszagi theologusoktol es pszichologusoktol, tanitvanyai sereget szetrebbentette, sot 1916-ban theologiai eloadasait is be kellett szuntetnie, miutan az oroszok azt koveteltek, hogy tanitasi nyelv gyanant most mar a theologian is az orosz nyelvet vezessck be. Bar munkajaban igy erbsen korlatozva es Orokos nyugtalansagra is kenyszeritye, Girgensohn azert tovabb folytatta vallaslelektani konyvenek irasat. A kedvezotlen kortilmenyek miatt azonban termeszetesen minderrol csak a habord utan, 1921-ben szamolhatott be a nagy nvilvanossag elott Der seelische Aufbau des religasen Erlebens. Eine Religionspsychologische Untersuchung Au/. Experimenteller Grundlage" cirrin monumentalis munkaj aban.32 Nines tehat igaza Pfisternek, mid On Girgensohnt e munkaja megjelenese alkalmaval tobbek kozott lassnsaggal es tetlenseggel is vadolja,33 mert, mint Gruehn is helyesen megjegyzi : Hogy micsoda Oriasi kulso akadalyok tornyosulnak itt Keleten a tudemanyos munka ele, arrol,.ngy latszik, Svajcban semmit sem tudnak."34 Igy pl. Dorpat csakhamar belekertilt a nemetek altal okkupalt teruletbe. Rovid idore njra megindulhatott a munka nemet nyelven a dorpati egyetemen. De ez nem tartott sokaig. Mert 1918 oszen hirtelen beallott a kozponti hatalmak Osszeroppanasa, s ez njra maga utan vonta Girgensohn minden remenyenek es kilatasanak megsemmisnleset. Nein volt mas hatra, mint az, hogy Nemetorszag fele probaljon meg orientalodni es ha lehet, vegleg bdcsitt mondjon szlikebb hazdjanak, a tudomanyos munkahoz. sztikseges nyugodt eletet nyujtani nem tudo Dorpatnak. Ekkor jott kozbe a gondviseles varatlan meglepetese s Girgensohnt meghivteik tanarnak -a greitswaldi theologieira ban kezdte el greifswaldi munkajat, azonban mindossze csupan harom es fel evet thlthetett itt. Greifswaldi evei theologiaigondolkozasaban semmifele nj fordulatot nem hortak. A maga ele mar regebben kittizott celok utan igazodott teljes modszeresscggel s legfeljebb keresztyen vilagnezetenek eptiletehez probalta tovabbgytijteni a sztikseges epillet.- koveket. Tudomanyos munkassaganak programmja azonban mar.keszen allott : egyfelo1 mint a vallaspszichologiai munkassagnak folytatolagos kiepitese, másfe161 pedig mint a pneumatikus bibliai realizmus vilagnezetenek a modern tudomany koyetelmenyeinek inegfele16 formaba ontese. Nagy,vallaSlelektani munkajanak megjelenese egy csapasra hiresse tette a nevet. Pro es kontra, tigy lelektani, mint theologiai tudomanyos korokben sokat foglalkortak vele. Sot ktilon tanulinanyok es vitairatok jelentek meg vele kapcsolatban rovidesen a megjelenese utan.35 Nem esodalkozhatunk tehat azon, hogy ily kortilmenyek kozott a leipzigi egyetem theologiai fakultasa Ihmels helyere 6t hivta meg rendes tancircial. Girgensohn nagy OrOmmel foglalta el leipzigi allasat, s szekloglalo ertekezeseben a vallaspszich.ologiai munkassag nagy jelent6s,eget ineltatva, 36 minden tekintetben megcafolta azokat a kifogasokat, amelyeket reszint modszer- Juni; reszint pedig tartalmi okokbol vallaspszichologiai munkaja ellen felhortak. Ebben a szekfoglah5 ertekezeseben mutatja be Girgensohn magat, mint hivatasos 'rendszeres theologust is.. Altalaban, leipzigi evei a rendszeres theologia problemakorenek teljes attanulmanyozasat tett& szamara lehetove Cs hogy Clete vegen teljesen ura volt a hatalmas dogmatikai es etikai anyagnak, arrol megjelent munkai 31 Lasd : Zur differentiellen PsVchologie des religibsen Gedankens. Megjelent a.,vortr4ge fiber wissenschaftliche and kulturelle Probleme der Gegenwart" c. munka.ban. Riga, 1913, Mellin. Megjelent Hirzelnel, Leipzigban, XII. es 712. lapnyi terjedelemmel. Masodik kiada.sa sajtb alatt. 33 Lasd : Pf inter : Die Religionspsychologie am Scheidewege. Imago, 8. evfolyam, s kov. lapjait. 34 LAsd : Gruehn : K. Girgensohn's religionspsychologische Entwickelung, lapjat. 35 Lasd Pf islet mar idezett tanulmanyat az Imagoban. Tovabba : Hermann : Zur Frage des religionspsychologischen Experiments, c. filzetet. Lasd : Religionspsycholo0e, Religianswissenschaft und Theologie, c. fiazetet 36

19 72 Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga. tesznek elsosorban bizonysagot.37 Leipzigban adodott alkalom arra is, hogy Girgensohn tudomanyos kiilpolitikai erzeker6i is bizonysagot tehessen. Alert egyfe161 OsszekOttetest tudott teremteni a pszichologiai laboratoriummal s annak kivalo vezetojevel : Kruegerre1,38 masfe16i pedig a rendszeres theologia hatarkerdeseinek ismertetese Altai, miutan r4mutatott azokra a problemakra, amelyek a theologiaval szomszedos tudomanyokat a theologiaval valo munkakozosseo b re kell, hogy kesztessek, sikertilt neki. más lakultasbeli tanarokban es hallgatokban egyarant a theologia iranti erdeklodest felkelteni..hogy pedig Girgensohn lelektani kepessegeit Leipzigban teljes egeszeben meltanyolni tudtak, annak beszedes bizonysaga volt az a telly, hogy a leipzigi egyetem vallaslelektani. kiserletezesei folytatolagos kiepitesenek elomozditasa erdekeben egy segedtanart is hallando volt melleje alkalrnazni. 39 Girgensohn elott regi vao b yainak netovabbja latszott a megvalosulas horizontjarol mindinkabb a valo eletkorebe leereszkedni : a vallaslelektani intezetnek eppen Leipzigban leend6 felallitasa, ahol annak idejen Wundt Vilmos allitotta volt fel az els6 lelektani laboratoriumot. Nem csodalkozhatunk tehat ha 1924 majusaban ily bizakodo hangon in Girgensohn egykori tanitvanyana.k, Munkatarsanak es baratianak : A mag erik és remelem, hogy most mar semmifele jeges6 nem fogja. tudni azt megsemmisiteni."4 Dehogy is gondolta volna Girgensohn ekkor meg azt, bogy a magnak vegleges kalaszba szokkeneset csakhamar megakadalyozza a halalnak jegesole", amely az 6 foldi palyaftitasanak vetett hirtelen veget. De nemcsak tudomanyos kepessegeivel, Megalapozottsagaval es modszeressegevel, hanem mindenekfelett lebilincse16, szeretetteljes egyenisegevel, mindig munkara es Segitsegre kesz lelktiletevel is felebresztette Girgensohn maga irant lepizigi tanartarsainak es taratvanyainak iranta valo ragaszkodasat es onkel-1ytelen rajongasat. Mert Girgensohn arral sem felejtkezett meg egyetlen pitlanatra sem, hogy o neki nemcsak a tanteremben, de a lathato egyhaz eleteben is Istent61 rendelt kotelessegei vannak. Leipzigi eveinek kettozott jelentoseget eppen azert tulajdonitott s lelki eletenek killonosen nagy OrOmOt szerzett az, hogy az egyetemi istentiszteleteken rendszeresen o hirdethette Istennek Igget. Hogy milt' kivalo predikator volt Girgensohn, arr61 mar megjelent es meg megjelenend6 predikacioi tehetnek-bizonysagot,41 amelvekben nagyszertien es praktikusan, szivbemarkoloan es talaloan tudja nyujtani hallgatoinak egy-egy bangs, megtert avagy mar a megszentelodes Atjan, halado leleknek behato, a legvegso motivumokig lehatolo elemzeset.42 Mindenekfolott azonban /mai voltak azok, amelyek magukkal ragadtak az ahitatos lelkeket. Elfelejthetetlenek lesznek mindenki szamara-.irja egyik nekrologiroja halalakor rovid imadsagai, amelyeket predikacioi elott Mondott ; ilyenkor csakugyan Istennel beszeit ; aki of imadkozni hallotta, az felismerte lelkenek mely tisztasagat es kegyesseget es 'kenytelen volt vele egyutt irnadkozni."43 Vajjon gondolta-e leipzigi gynlekezete azt, hogy ennek az imadsag szarnyain masokat Istenhez emel6 ferfinak nagy, feszifitsegekkel es snlyos krizisekkel, imadsagos tusakodasokkal telitett eletutat kellett megtennie, hogy vegul is erre a felseges szolgalatra Istent61 meltonak es alkalmasnak talaltassek? Az 37 Lasd elsosorban Grundriss der Dogmatik, 1924." es Theologische Ethik, 1926" munkait. 33 Lasd : F. Krueger, Neue psychologische Studien, I. Bd. : Komplexqualitaten, Gestalten and Gefilble, 1. Heft, Schneider : Gibt es einen religiosen Menschen? BeitrAge zur religiosen Individualpsychologie auf experimenteller Grundlage A C. Schneider szemelyeben, akinek Studien zur Mannigfaltigkeit des religiosen. Erlebens. Ein Beitrag zur Psychologie der individuellen Differenzen auf experiinenteller Grundlage" clmii munkaja most van megjelentifelben. 4 Gruehnhoz irt levele. Lasd : Gruehn : N. Girgensohn's religionspsychologische Entwicklung, c. tanulmanya 32. lapjat. 41 PredikaciOinak gyiljtemenye most van sajto alatt. 42 Lasd pl. Sechs Predigten, cimil predikacios konyveben killanosen azokat a beszedeket, amelyekben Pal apostol megteresenek nyujtja igen iigyes lelektani rajzat. 43 Lasd : W. Laible : Girgensohn. Allg. Ev.-Lutb. Kirebenzeitung. Leipzig, lap.

20 Vasady Bela : Girgensohn Kat. ly &tete es inunkassaga ben megjelent beszecleinek egyike az imadsagro1 szol. Ha ezt a beszedet elolvassuk, ngy inegtudjuk azt, hogy mi tette Girgensohnt kepesse arra, hogy mas-okat is Isten imadkozo gyermekeive tehessen. Mily gyonydrii bepillantast enged pl. sajat lelkenek titkaiba es maganos- kamrajanak killonben a vilagtoi elzart imadsagos eghajlataba Girgensohn a kovetkezd nehany mondataval : Az imadsag teljesen megbizhate ertekmeroje a lelek vallasos eletenek. Ha tudnank azt, hogy mit es hogyan imadkozik egy-egy ember, ngy vallasossaganak - egeszebe bepillantast nyerhetnenk. De termeszetesen csakis akkor, ha ismernenk azt, hogy maganos, csendes oraiban mi minden mondanivaloja volt az Isten -szamara. Amit valaki nyilyanossag elott mond imajaban és ami mellett nyiltan hitvallast tesz, az. meg nem -megfeleld ertekmeroje vallasos eletenek. 'Alert eltekintve minden. kepmutatastnl, amely itt kozrejatszh.atik, a megszokott kegyes szolamok hasznalatanak is ergs szuggesztiv ereje van, tigyhogy a nyilvanos istentiszteleteken sokan bar elfogulatlanul es teljes Oszinteseggel, de oly imaformakat hasznalnak, amelyek egyeni - imadkozo elettik maga.slatainak semmi esetre sem felelnek meg. De midon az ember tanuk nelkul beszel az Istennel, akkor a Mel( leplezetlennl ott all teremtoje elott. Ann mondanivaloja ekkor lesz, az mindenn.el vilagosabban fogja mutatni azt, hogy mennyire gazdag avagy mennyire szegeny."44 Imadkoznunk kell, mert masktildnben nem tud elni a lelktink... "45 A masokat imai altal Istenhez emelo Girgensohn azert volt erre kepes, mert hosszu eveken kereszttil maganyos, csendes &Alban Istenevel ilyen Oszinten tarsalgott s bizonyara. nem egyszer tusakodott. Nem csoda tehat, ha leipzigi gytilekezete szinte szemmel lathatolag eszrevette, hogy e ferfinnak lelke mind intenzivebbe vain eletet folytat I De eszrevettek ezt leipzigi tanitvanyai is, akik onkenytelentil megereztek, hogy Girgensohnban nemcsak professzorra, de szeretetteljes lelki. atyjukra es vezertikre talaltak. Ennek bizonysagaul hadd idezzek. ket vallomast, amelyek a Girgensohn hirtelen halalat gyaszolo tanitvanyok lelkeb61 és tollabol fakadtak : Girgensohn nyitotta fel a mi szemeinket ama csodalatos telly meglatasara, hogy mit is jelent tulajdonkeppen az trast imadkozo lelekkel olvasni. Ktilorios kepessege volt arra, hogy benntink az OszOvetseg iranti szeretet ttizet langra gyujtsa "46,, es annak az Ajszovetseggel vain 616 osszefuggeset elattink feltarja.. halala dint egy nehany nappal azt a nyilatkozatot tette, hogy a legszivesebben semmi masrel nem irna tobbet, mint az iras problemajarol. MindenekfOlott. meglatta azt, hogy a racionalisztikus torteneti vallastorteneti trasmagyarazat a biblia tartalmi gazdagsagat nem tudja teljesen visszaadni es hogy csak az tudja az trast igazan olvasni, aki a 77.`/E.51. T.'43 teljesen attisztulni engedi magat. Augusztinusznak, Luthernek es a reformatoroknak regi pneumatikus irasmagyarazata elevenedett fel es kezdett az 6 bibliai szeminariumaban njra megfele10 szerephez jutni, amely a tentatio-ban, rneditatio-ban es oratio-ban jutott. kifejezesre. Mindenki szamara felejthetetlen lesz az, ahogyan Girgensohn Karoly bibliai szeminariumanak vegen tanitvanyaival egyiitt a Miatyankot imadkorta, amely azutan meg az egymasnak nekifeszi116 velemenyktildnbsegeket is egyesiteni tudta... Aki egyszer 6t a theologiai hallgatek szovetsegenek, a Philadelphianak leipzigi helyi csoportjaban bibliabrat vezetni hallotta es akinek mindig alkalma volt erezni azt, hogy mily nagyszeriien megtalalta a helyenvalo bibliai Net a nyilvanos vitaestelyek, avagy a het amaz estelyeinek vegen, amikor az 6 --vendegszeret0 hazaban a tobbi fakultasok hallgatoi is osszejottek, az tudja, hogy e ferfinnak elete mennyire az 6 evangeliumi hiteben gyokeredzett Vegn1 gondoljunk csak az 0 akaderniai predikaeloira, evangelizalo eloadasaira, hallgatok szamara rendezett konferenciaira, a mindig thltomott megbeszelesi Oraira s akkor talán sikertil nemileg teljes kepet alkotnunk az 0 munkassagarol. Ahol csak megjelent, szivelyessegevel, tiszta szemeivel, nemes balti ferfiassagaval, finom mosolyaval, min-. 44 Lasd : Zwolf Reden fiber die Christliche Religion, Aufl lap. 45 Lasd : i. m lapjat. 46 Lasd : 0. W aching& : ZUIT1 Tode Carl Girgensohns. Christenturn and Wissenschaft. 1. Jahrgang Heft December lap.