GIRGENSOHN KAROLY ELETE ES MUNKASSAGA.

Átírás

1 q THEOLOGIAI TANULMANYOK. Szerkeszti: CSIKESZ SANDOR. 7. szam T I GIRGENSOHN KAROLY ELETE ES MUNKASSAGA.,RTA DR. THEOL. VASADY BELA THEOLOGIAI AKAD. TANAR. TART ALOMJEGYZEK Lapszim Bevezetes 1 I. Girgensohn Kdroly elete, lend es vildgnezeti fejlodese 3-19 II. Girgensohn Kdroly munkdssdga I. TheolOgiajanak jellegzetessege A jelenkor szellemtorteneti helyzetenek kritikaja a) Harc a racionalizmus ellen b) Harc.a hiva radikalizmus ellen A theologia enciklopedikus helye a tudomanyok rendszereben A tortenet-kritikai és a pneumatikus irasmagyarazat problemaja Girgensohn dogmatikajanak belso szerkezete A keresztyen vilagnezet epilletenek,, elocsarnoka" : a tagabb ertelemben vett dogmatika I. A dogmatika altalanos vallastudomanyi alapvetese A) Az empirikus vallaslelektan a) Girgensohn vallaslelektani fejlodese ; vallaslelektani munkassaganak fobb eredmenyei b) A vallaslelektan enciklopedikus helye es jelentosege a vallastudomanyok rendszereben c) A vallas mint emberi alkotas es mint isteni ajandek B),A vallas ismeretelmelete C) A vallasok ertekel6 osszehasonlitasa a) A keresztyenseg viszonya a vilig tobbi vallasaihoz b) A keresztyen vallas abszoluts6ganak kerdese II. A dogmatika modszertana A keresztyen vilignezet epiiletenek szentelyea : a szorosabb ertelem - ben vett dogmatika A) Az Istenrol sz616 resz B) A viligrel és az emberrol szolo resz C) A bilnr61 sz616 resz D) A Jezus Krisztusrol sz616 resz E) Az iidvelsajatitast61, illetve a Szentlelek munkassagar61 sz616 resz F) A remenysegrol szolo resz A keresztyen eletnezet (keresztyen etika) Befejezes Kurze Inhaltsiibersicht DEBRECEN, 1929.

2 GIRGENSOHN KAROL Y

3 Kfilonlenyomat a Theologiai Szemle V. evfolyam 1. szama lapjar61. Szerkeszti : Csikesz Sandor. Megjelenik : Debrecen, Kiadja : az Orszagos Reformatus Lelkesz-Egyestilet. Girgensohn Karoly elete es rnunkassaga. Bevezetes.* Szinte magatol ertetodonek talaljuk azt, ha e tanulmany olvasoja mindenekelott a kovetkezo kerdessel fogja meglepni onmagat : Vajjon ki lehetett Girgensohn Karoly, hogy e tanulmany iroja Open Ot talalta meltonak es erdemesnek arra, hogy keresztyen vilagnezetenek ismertethevel a magyar theologiai irodalom irant erdeklodoket megajandekozza? Szandekosan hasznaltuk itt a megajandekozza" kifejezest. TheolOgiai tudomanyt mfivelni a mai,viszonyok kozt mindenekelo'tt nagy anyagi aldozatokat jelent. Es hozza az a veszely is fenyegeti meg a legszigornbb tudomanyos modszeresseggel és a legnagyobb lelkesedessel megirt theologiai munkanak a szerzojet is, hogy hiaba dolgozott. manyanak elolvasasatol eppen annak szigornan tudomanyos megalapozottsgga miatt, rovid atlapozas titan meg azok is visszariadnak, akiknek pedig hivatastiknal fogva is eminens kotelessegiik. volna a theologiai tudomanyok irant vale), (szinte szeretnenk ezt a kifejezest hasznalni :) automatikus" erdeklodes. Magyar fajunk mentalitasat jol ismerve, helyesen allapitotta meg a magyarorszagi reformatus egyhaz egyetemes konventje zsinatelokeszito tudomanyiigyi albizottsaganak javaslataban az albizottsag eloadoja, Revesz Imre : Altalaban mi, magyarok, nem vagyunk sem par excellence theologus es filozofus nemzet, mint a nemet vagy a holland, sem a vallasos elet gyakorlati vonatkozasaiban nem erdekeltek bennunket mindeddig legalabb is egyes theologiai es vallastudomanyi problemak oly intenzive, mint az angol-szasg vilagot."1 Hogyan es miert erdekelje tehat akkor egyetlen nemet theologusnak a vilagnezete, theologiai rendszere a vallastudomanyi Cs theologiai problernakkal csak alkalomszeriien es esetlegesen foglalkozo. magyar olvasokat!? Eppen erre a kerdesre akar tanulmanyunk e bevezet6 resze r8viden feleletet adni. Az apologia szerepet akarja betolteni ez a nehany, elorebocsatott sor. Apologia akar lenni e tanulmany iroja mellett akkor, rnidon rovid indokolasat ohajtja nyujtani annak, hogy miert tartotta a maga i- szer61 oly fontos es elengedhetetlen kovetelmenynek azt, hogy eppen Girgensohn Karoly theologiajat ismertesse meg a theologiai tudomany irant erdeklodokkel? Girgensohn Karoly eletenek es theoldgiajanak magyar nyelven valo ismerteteset killonosen negy okbol kifolyalag tartjuk feltetleniil fontos és sztiksegkeppeni feladatnak 1. Girgensohnra nezve theologiai rendszerenek kiepitese, keresztyen nezetenek verejtekkel valo formaba Cortese, folytonos revidealasa a let vagy a nemzet kerdese volt. Az az dt, amelyet 6 megtett, mikozben a racionalizmus es materializmus lelek-tompito fertojeb61 a keresztyen evangeliumi vilagnezet magaslataig felemelkedhetett, mindnyaj unk szamara oriik tanulsagul szolgalhat. S Girgensohn hozza meg az a theologus volt, aki leplezetlen Oszinteseggel tarta fel lelkenek legbensejet minden egyes theologiai munkajaban, csak azert, hogy ezaltal azoknak, akik lelki Cs tudomanyos fejlodesiik folyarnan ugyanazon utat lesznek kenytelenek megtenni, testveri segitsegere siessen. E sorok iroja is egesz eleteben halas lesz Girgensohn irant, mert munkainak, de killonifosen Oneletrajzanak olvasasa kozben Girgensohnban egy olyan idosebb" testvert és kollegat ismer t meg, aki lelki Cs tudomanyos fejlodeseben ugyanazt a megnyugvast * Jelen tanulmany meg 1928 tavaszan keszillt. Kozbejott akaddlyok kesleltettek megjeleneset. 1 A magyarorszagi reformatus egyhaz 1928 majus 8-an megnyilt zsinatanak iromanyal. 3. Az Egyetemes Konvent zsinatelokeszito tudomanytigyi. albizottsaganak javaslatai. 7. old.

4 2 Vasady Bela : Girgensohn Karoly Mete es munkassaga. kereso, bels0 ketelyekkel és elorelendit6 fesztiltsegekkel telitett eletutat tapodta, amelyet azutan e sorok irojanak is meg kellett tennie. Es bizonnyal sok fiatal theologus el ma is, akik megismerve e szereny tanulmany soraibol Girgensohnt az embert és Girgensohnt a theologust, a jelenkor szellemi eletenek khaotikus utvesztoi kozepette, kereszty en vilagnezetiik kiepitese es formaba iintese kozben, Girgensohnban biztos lepesekkel elottuk jart AttorOre és vezetore talalnak. 2. Bar meg nines meg a kello torteneti tavlat, amely e nemreg elhunyt theologusnak theologiajat hivatva lenne bels6 szfiksegszeriiseggel és eppen azert kenyszerito onkenytelenseggel a theologiai gondolkozas egyetemes fejlodes-meneteben az Ot joggal megilleto helyre beilleszteni es Agy statikus, mint dinamikus jelentoseget obj ektive megvilagitani es telj es partatlansaggal ertekelni, mindazonaltal mar most megallapithatjuk azt, hogy amint ez majd a kesobbi targyalasok folyaman onkent igazolodni is fog Girgensohn theologiaja gondviselesszerii szerepe;; ton be a mai, egymassal homlokegyenest ellenkezo theologiai iskolak es iranyok belathatatlan tomkelegeben. Hogy csak egy dolgot emlitstink ez alkalommal : Girgensohn theologicija a legegeszsegesebb es legjozanabb helyet foglalja el egyfelol a szelsoseges elmeny-theologia", rn6s/ elol pedig az ennek reakciojakent elocillott es eppen azert szinten szelsoseges dialektikai theologia" kozott. Es a kozvetitonek eme gondviselesszerii szerepet betolti anelkiil, hogy kozben kontiirfalazo theologiava lenne kenytelen atalakulni. Akikben tehat egyarant el az isteni kijelentes" irant valo alazatos és hodolatra kesz ragaszkodas; valamint az emberi elmeny" (kozelebbro1 : vallasos elmeny, hittapasztalas) utani tudomanyos erdeklodes, azok szamara biztos AtjelzO marad hossza idokon at Girgensohn Karoly theologiaja. Mert ebben a theologiaban a fogalmilag leginkabb megkozelitheto modon sz6hoz jut a legelesebb tudomanyos megalapozottsag keretei kozott és mégis a leghamisitatlanabb paradoxszerlisegeben és irracionalitasaban a keresztyen vallas. 3. A globus intellectualis" killonbozo orszagainak, vagyis az egyes tudomanyoknak is szoksegiik van nemcsak bel-, de kii/politikusokra is. Hiaba folytat egy orszag kormanya helyes belpolitikat, ha kozben megfeledkezik arrol, hogy kiilpolitikai kotelessegei is vannak. Hasonlokeppen : hiaba minden belkord faradozasa valamely tudomanyag kepviseloinek es intiveloinek, ha ugyanakkor teljesen figyelmen kiviil hagyjak a veliik kozvetlen szomszedsagban 616 tudomanyagak fejlodeset es egyeduralomra vale) tiirekveset. A theologiai tudomdnynak nemcsak belkorti miiveloje, de minden tekintetben felkeszilit killpolitikusa is volt Girgensohn Kciroly. Theologiai munkassaganak legnagyobb reszet eppen az a torekvese kepezi, hogy a theologiat, mint Onallo es elismert jogokkal és pontosan megallapitott termeszetes hatarokkal rendelkezo tudomanyt a vele erintkezo termeszettudomanyokkal és szellemtudomanyokkal egyarant osszehangba hozza. Kivalo és finom problemaerzekkel rendelkezve, konnyeden felfedezte és megoldotta a theologiai tudomany periferikus hatarkerdeseit és megalkuvast nem ismerve, allapitotta meg minden egyes alkalommal, hogy melyek azok a hatarmesgyek, amelyek a theologiaval szomszedos tudomanyok problemakorzetet a legszorosabb ertelemben vett theologiai problemakorzetto1 elvalasztjak. Igy aztan sikerult neki minden egyes problemat az azt megillet6 tudomanyag keretei koze utalni, sin meg azokat a jotekony kolcsonhatasokat is felfejteni, amelyek a theologia és a vele szomszedos tudomanyok kozott a fegyverbaratsagot es egymas kolcsonos segiteset maradan- &an biztositjak. Vegul, sikerult neki, eppen azert, mert a theologiaval szomszedos tudomanyok tertileten eppagy otthon volt, mint a theologia otthonos vilagaban, a tobbi tudomanyok szamottev6 kepviseloivel vale) gyakori erintkezese es munkakozossege folytan o benniik viszont a theologia irant vale) Oszinte es mely erdek16- dest felebreszteni. Mint a theologianak felkesztilt kiilpolitikusa, ekkent szolgalta Girgensohn a tudomanyos autarkiara", kikerekitettsegre yak') torekves magasztos celjat. Es ebben nemcsak a theologusoknak, de a tobbi tudomany mtiveloinek is peldakeptil szolgalhat. 4. Nekiink, magyaroknak, mar csak azert is kotelessegiink erdepadni Gir-

5 Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munkassaga. 3 gensohn Karoly Clete és munkassaga irant, mert e balti szarmazash tuck's eletenek nagy reszet Europa keleti reszen toltotte ; szfikebb hazdjanak nem Nemetorszagot, hanem a mostani Esztorszagot (akkori Oroszorszagot) vallotta s mindig biiszke volt arra a rendeltetesszer0 szerepre, amelyet hazdja nemetajkh lakossaga es hazai evangelikus egyhaza betoltenilgyekezett azaltal, hogy a nyugati es keleti kultorak kozott a kozvetito szerepet jatszotta. Hazdjanak es hazai egyhazanak eme foldrajzi és torteneti meghatarozottsaga hasonlatosan a mi magyar hazank es protestans egyhazaink foldrajzi és torteneti meghatarozottsagahoz a magasabb isteni ktildetesnek és rendeltetesnek tudatat oltotta bele Girgensohn eletebe es theologiajaba. Hazajaban ket kultora (a nemet és a szlav), ket egyhaz (az ev. lutheranus és a gorogkeleti) és ket vilag (az europai és azsiai vilagreszek) egymassal ellentetes szellemei talalkortak Ossze es igy nem csoda, ha az isteni -ktildetesnek eme tudata minden racionalizmus tompito hatasa ellenere is minden egyes balti otthonban valamikeppen kifejezesre jut`_.2 A Girgensohn eleteben es theologidjciban megnyilvdnulo eme killdetestudat es misszioi hey ihletesiil szolgolhat nekiink, magyar protestcinsoknak, akik szinte'n erezziik azt, hogy nekiink isteni rendeles folytcin ugy vallcisi, mint kulturcilis feladataink es kotelessegeink vannak nemcsak a nyugat, de a kelet szdmcira is. Olyan feladatok ezek, amelyeket csakis mi vegezhetunk el es amelyeknek elvegzesere Open mi hivattunk el. E negy pontban osszefoglalt rovid apologia utan Ogy erezziik, hogy sikerult kel101eg megindokolnunk azt, hogy miert eppen Girgensohn Karoly Meta és theologiajat valasztottuk ez alkalommal ismertetesunk targyava. Tanulmanyunk megirasara azonban mindenekelott az kesztetett bennunket, hogy altala a vilag ket legnagyobb szellemi tenyezojenek teszonk nemi szolgalatot : a keresztyensegnek és a tudomanynak. Keresztyenseg és Tudomany", ezt a cimet viseli a Girgensohn altal Leipzigban meginditott theologiai folyoirat is s a keresztyensegnek es a tudomanynak szolgalataban toltotte el O is foldi Meta. A tiszta evangeliumi hit és a komoly, szabad tudomany kettos szarnyan- emelkedett Girgensohn baratainak es ismeroseinek szeme lattara mind magasabbra és magasabbra. Soha sem erezte magat kesznek és befej ezettnek, irtak halalakor egyik nekrologban hanem allandoan azutan nezett, ami meg elotte volt ; allandoan elore tort és novekedett lebilincselo latvany volt megfigyelni azt, amint ez a feral mind magasabbra nott, bele az Istenbe. Az orokkevalosag vegtelen nagynak tiint fel elotte, az id6 pedig vegtelen kicsinynek... "3 Barcsak az 6 munkas Mete es draga verejteken szerzett keresztyen vilagnezete mennel tobb magyar lelket is arra kesztetne, hogy az evangeliumi hit és az elfogulatlan tudomany kettos szarnyara bizva torekeny elethket, mennel hamarabb elinduljanak az Isten fele yak) emelkedes es az Istenbe \Tab:5 belenoves bar nesztelen, de dicsoseges ajar'. Ezzel az Oszinte ohajtassal szentelem szereny tanulmcinyomat Girgensohn Kciroly emle'kenek. I. Girgensohn Karoly Clete, lelki _es vilagnezeti fejlodese. Pendent interrupta opera, Vergilius eme szavai jutnak eszunkbe, midon Girgensohn Karoly emberi szarnifas szerint ido elotti, varatlanul tragikus halalara gondolunk, amely Ot eppen akkor ragadta el e foldi hazabol, midon legtobbet hasznalhatott volna figy egyhazanak, mint a tudomanynak szeptember ho 20-an, otven eves koraban szallott sirba ket leanyaval egyidoben e kivalo dorpati, majd greifswaldi, majd pedig leipzigi theologus. Hirtelen halalat hosmergezes kovetkezteben eloallott tifusz okorta. Kevessel halala Witt, 1925 julius havaban fejezte be Oneletrajzanak irasat, mely azonban mar csak halala utan lathatott napvilagot a Die Religionswissenschaft der Gegenwart in Selbstdarstellungen" cimii konyvsorozat masodik koteteben.,oneletrajza igy lett aztan egyben nekrologga", mint E. Stange, a konyvsorozat kiadoja a konyvhoz irt elo'szavaban oly talaloan 2 Idezve W. Gruehn : Die Theologie K. Girgensohns" cimu munkajabol. 24. oldal. 3 W..Laible : Girgensohn. Allg. Ev. Lath. Kirchenzeitung. Leipzig, oldal. 1*

6 4 Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga. megjegyzi.4 Az isteni gondviseles njjat lathatjuk abban a mozzanatban megnyilvanulni, hogy megengedte e nagy theologusnak azt, hogy Oneletrajzat meg megirhassa. Minden Inds munkcija csak toredek maradt volna ez OeletrajZ nelkiil. Es Girgensohnt csak az ismeri meg igazdn, aki oneletrajzanak elolvasasa utdn fog ujra hozzci lelektani, lilozdfiai es theologiai munkciinak olvasciscihoz. _Mert ebben az oneletrajzban felszinre sziiremlik es megjelenik a betiisorok szinpadan egy esemenyekben es belso feszaltsegekben. gazdag, tudos embernek az elete, aki zenemuvesznek indult, de az isteni gondviseles sajatos rendelese folytan theologusnak erkezett be. Korai es varatlan halala oly nagyaranyti irodalmi munkassagnak vetett hirtelen veget5 es oly gyijnyorii celkittizesek es onmaga szamara eloirt tudornanyos programmnak valora valasat akadalyorta meg, hogy a tanacstalanul allo ember ez alkalomnial is kenytelen feltenni az orok kerdest : Miert kellett ennek igy tor*nnie?" VigasztalO yalaszt ez alkalommal is csak.az Irastol kaphatunk, az Ige ama szavaiban, amelyek Girgensohn temetesekor a sirnal is elhangzottak :6 4 Lasd m. III. lapjat. 5 Girgensohnnak sokoldalii és nagyaranyd munkassagat illusztralja tanulmanyainak es konyveinek itt kovetkezo jegyzeke : 1. Die Religion, ihre psychischen Formen und ihre Zentralidee. Ein Beitrag zur Losung der Frage nach dem Wesen der Religion. Leipzig, 1903, Deichert. 2. Auflage 1925 (Promotionsschrift). 2. Die moderne historische Denkweise und die chrmliche Theologie. Leipzig, 1904, Deichert. (Antrittsvorlesung.) - 3. Die Doppelstellung des Christentums zu den Religionen der Menschheit. Riga, 1904, Jonck u. Poliewsky Reinhold Seebergs Buch : Die Kirche Duetschlands im 19. Jahrhundert" und seine Forderung einer modernen positiven Theologie. Mitteilungen und Nachrichten filr die evangelichen Kirche in Russland. Dorpat, 1904, Kruger Was konnen evangelische Christen von Kant lernen? Ebenda Noch ein Wort zur Forderung einer positiven Theologie. Ebenda Geschichtswissenschaft und Glaubensgewissheit. Reformation, Gedanken ober den Fortschritt der Religion. Reformation. Riga, Zwolf Reden uber die christliche Religion. Ein Versuch, modernen Menschen die alte. Wahrheit zu verkiindigen. München, 1905, Beck. 4. Aufl Ugyatiennek sved es finn forditasai : Tidens Langtan, Ofvers. af. E. Weer. Stockholm, 1913, Wahlstrom u. Widstrand. Vanhaa totnutta nykyaikaisille. Vipers. v. Aina Lahteenoja. Parvoossa, 1922, Werner Söderström Die Theologie Reinhold Seebergs. Studierstube, Warum halten auch moderne Christen am kirchlichen Bekenntnis zur Gottheit Jesu Christi? Religion und Geisteskultur, Seele und Leib. Eine philosophische Vorstudie zur christlichen Weltanschauung. Gr. Lichterfelde-Berlin, 1908, Runge Die geschichtliche Offenbarung. Gr. Lichterfelde- Berlin, 1910, Runge Aufl Wilhelm Wundts Streitschrift wider die amerikanische Religionspsychologie. Theologisches Literaturblatt, s kov. old Religionsunterricht und moderne Naturerkenntnis. St. Petersburger Herold 26. Jan Nr Zur differentiellen Psychologie des religiosen Gedankens. A Vortrage uber wissenschaftliche und kulturelle Probleme der Gegenwart"-ban. Riga, 1913, Mellin Der Schriftbeweis in der evangelischen Dogmatik einst und jetzt. Leipzig, 1914, Deichert Neuere Stromungen der Philosophie und ihre Beziehungen zum Christentum. Autoreferat. Dorpat, 1914, Noidlivlandische Zeitung Luthers neuer Standpunkt in der Welt der Religion.-Megjelent a Die Feier des 400 jahrigen Reformations-Jubileums in der Universitatskirche zu Dorpat" c. emlekkonyvben. Doprat, 1917, J. Kruger Ober die Prinzipien zur Neuorganisation der. Evangelisch-Lutherischen Kirche. Russland gemass der durch die Revolution neu entstandenen Lage. Petrograd, 1917, Ktigelgen Der heilige Rest. Predigt ilber Jes. 6 am 4. Sept in der Universitatskirche zu Dorpat. Pastoralblatter, herausgeg. von E. Stange, Februar = 22. Zur Erinnerung an Prof. D. T. Hahn in Dorpat. (Ermordet durch die russischen Bolschewiken.) Megjelent a Frauenhiilfe" c. folyoirat 1919 marciusi szamaban Die Stellung der Theologie im System der Wissenschaften. Neue Kirchliche Zeitschrift, Die religiosen Stromungen der Gegenwart und das Evangelium. Magdeburg, 1920, Provinzialausschuss fur Innere Mission Ringende Jugend. Der Weg"-ben. Greifswalder akademische Blatter. Jubileumsnummer. 1. Nov Kurzes Verzeichnis der wichtigsten Literatur filr eine apologetische Bficherei. Hamburg 1920, Rauher Haus Verzeichnis apologetischer Literatur (gemeinsam mit E. v. der Goltz). Provinzialaussceuss fur Innere Mission in Pommern, Der seelische Aufbau des religiosen Erlebens. Eine religionspsychologische Untersuchung auf experimenteller Grundlage. Leipzig, 1921, S. Hirzel. Else, kiadas elfogyott, ujabb kiadas kesztiloben Der Rationalismus des Abendlandes. Ein Votum zum Fall Spengler. Greifswald, 1921, L. Bamberg Anthroposophie und Religion. Greifswalder Zeitung Nr. 24, Die Grenzgebiete der systematischen Theologie. In Greifswalder Reform- ' V. o. Carl Schneider : Carl Girgensohn. A Christentum und Wissenschaft" c. folyeirat 1925 oktoberi szamaban a 422. lappal.

7 Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga. 5 Amit en cselekszem, to azt most nem erted, de ezutan majd megerted." (Janos 13 : 7.) Girgensohn vilagnezete, gondolatvilaga a legszorosabb kapcsolatban allott fejl6d6, kibontakozasban levo szemelyisegevel. Eppen azert eletenek ktils6 esemenyeit lelki és tudomanyos fejlodesevel kapcsolatban fogjuk ez alkalommal roviden osszefoglalni, hogy azutan reszleteobben is kiterjeszkedhessiink theolo-' giajanak tigy formai, mint tartalmi meltatasara. Legjobb lesz, ha mindjart itt az elejen magat Girgensohnt engedjuk szohoz jutni es oneletrajza els6 sorainak idezesevel, amelyeket 45 maga is jonak Mott elore bocsatani, bepillantast engediink e tudos ember lelkenek liiktet6 melysegeibe Vannak theologusok, akiknek fejlodese lenyegeben egyenesvonablan es egyszertien zajlik le. Vannak viszont masok, akiknek gondolatvilaga az utolso negyedszazad khatitikus mivoltanak megfele145en, fesztiltsegekben és polaris ellentetekben gazdag. Hogy e ket tipus koz-iil melyik- a gazdagabb és hatekonyabb, annak eldontese nem ide tartozik. De talán nines is megfelelo ertekmer45, amelynek segitsegevel ide vonatkozolag abszohlt ervenyii iteletet mondhatnank. A helyzet sokkal inkabb az, hogy mindkettonel meg van a maga sajatos feladata a valmsos es tudomanyos gondolkozasban. A fejlodesiikben egyszertien es egyenes vonalban haladok (die Unkomplizierten und Geradlinigen) - ligy a baloldaliak", mint a gedanken zum theologischen Studium". Miinchen, 1922, Beck Geschichtliche und ubergeschichtliche Schriftauslegung. Allgemeine Evangelisch-Lutherische Kirchenzeitung, Zu Albrecht Ritschls 100 jahrigen Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift, Religionspsychologie, Religionswissenschaft und Theologie. Leipziger Antrittsvorlesung am 28. Okt Leipzig, 1023, Deichert. 2. Aufl Die Erscheinungsweisen religioser Gedanken. Zeitschrift fiir systematische Theologie, herausg. von C. Stange Die treibende Kraft in J. H. Wicherns Seelenleben. AllgemeMe Evangelisch Lutherische Kirchenzeitung, Grundriss der Dogmatik. Leipzig, 1924, Deichert Die Absolutheit der christlichen Religion. In,,Die Gewissheit der Christusbotschaft". Berlin, 1922, Furche-Verlag. 2. Aufl Kants zweihundert jahriger Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift Glaubiger Radikalismus. Allgemeine Evangelisch- Lutherische Kirchenzeitung, Die geistesgeschichtliche Lage der Gegenwart und die religiose Erziehung. Berlin-Steglitz, Evang. Pressverband, Neuer Wille zur Kirche. Christentum und Wissenschaft. Heft Die deutsche Religionspsychologie im Jahre 1923 und in der ersten Halite, Literarische Berichte der Deutschen Philosophischen Gesellschaft (Literarische Berichte zur Philosophie). Heft 5. Erfurt, 1925,, K. Stenger Die Lage des heutigen Protestantismus. Iru Jahrbuch der Deutschtums in' Lettland " Die Inspiration der Heiligen Schrift. Dresden, Karl Girgensohn. In Die Religionswissenchaft in Selbstdarstellungen", hrsgeg. von C. Stange. Bd. II. Leipzig, 1925, Meiner Christentum und Wissenschaft, Monatschrift im Auftrage des Leipziger Kartells Theologischer Studentenvereine und des Leuchtenburgverbandes ota. Alapftotta es halalaig kiadta Girgensohn Theologische Ethik. Hatrahagyott kezirata utan, jegyzetekkel elletva kiadta C. Schneider. Leipzig, 1926, Kartell-Verlag Sechs Predigten, herausgeg. von Nelly Girgensohn, geb. von Oettingen. Leipzig, 1926, DOrffling u. Franke Vortrage fiber den Romerbrief, gehalten in Dorpat. Nyomtatas alatt. Girgensohnak itt felsorolt munkai legnagyobb reszet sikerillt megszerezniink s igy tanuhnanyunkat tailnyomo reszben Girgensohn eredeti frasaira epiteniink. Gruehn Werner berlini és dorpati egyetemi magantanar magan ertesftesebol tudjuk, hogy Girgensohn OsszegyOjtOtt beszedei és frasai ket vaskos kotetben, osszesen 800 oldalnyi terjedelemmel fognak a kozel jovoben megjelenni. Ebbe a 800 oldalba azonban nines& beleszamitva Girgensohn legnagyobb munkaja : Der seelische Aufbau des religi8sen Erlebens, amely egymaga 712 oldalt tesz ki. - Girgensohn sajat frasain és konyvein kivill a kovetkezo rola szol6 tanulmanyok és munkak szolgaltak meg forrasaim gyanant: 1. Ein baltisches Gelehrtenleben. Karl Girgensohn's religionspsychologische Entwicklung dargestellt von Werner Gruehn, Dorpat. Sonderdruck aus dem Archiv fiir die gesammte Psychologie", herausgegeben von Prof. Dr. W. Wirth, Leipzig, Bd. LV. Heft Die Theologie K. Girgensohns. Umrisse einer christlichen Weltanschauung. Dargestellt von D. Werner Gruehn, Privatdozent an der Universitat Berlin und an der Universitat Dorpat. Druck und Verlag von Bertelsmann in Giltersloh, oldal L. Ihmels : Die Theologie Girgensohns, Allg. Ev. Luth. Kirchenzeitung, Leipzig, 1926, 506. es,iont. old. Magyar nyelven megjelent munka, mely Girgensohn vallaslelektanat reszletesen ismerteti : Vasady Bela : A vallaspszichologia fej16- desenek tortenete. Theologiai Szemle evf és 5-6. szamaiban es killonlenyomatban is.

8 6 Vasady Bela : Girgensohn }Caroly elete és munkassaga. jobboldaliak", Ogy a racionalistak", mint a radikalis szupranaturalistak" tobbnyire nem tudjak megerteni a masiknak ellentetes allasfoglaiasat, mig ellenben a polaris beallitottsaguak rendesen egyutt tudnak erezni az egyszerti tipushoz tartozokkal, miutan onmagukban sajat lenyoknek egyik oldalat fokozottabb mertekben és elkiilonitve szemlelhetik. Nem lehet ezen a helyen feladatom az, hogy a szemelyisegemnek leginkabb megfelelo polarossagi format ertekeljem, és bogy magamat a sok kortil egybe beillesszem. Ezt masok szamara hagyom nyitva, melt senki sem kepes arra, hogy egy es ugyanazon ido'ben tipuskent szerepeljen, onmagat ilyenkent ismerje meg es beillessze a megfele16 helyre. Egyetlen scelom csupan az, hogy azok szamara, akik gondolkozasom sajatos mivoltat megerteni nem tudjak, azt legalabb lelektanilag utanerezhetove tegyem gondolatvilagom kibontakozasanak (Werden) leirasa Altai. Azok szamara viszont, akiknek lelke a feszilltsegnek ugyanazon szelessegi fokaba van beallitva, es arra ugyantlgy elo van keszitve, mint az enyem, bizonyara erthetove fogom tudni tenni a polusok szinthezisenek targyi alapjat és lehetoseget, sot egyenesen adalekkal szolgalhatok amaz allitasom igazolasahoz, hogy a szinthezisnek ez altalam kepviselt formaja az idejet multa ellenteteken tit] sztiksegkepeni tudomanyos elohaladast jelent. Ezaltal azutan az a vonal is, amelyen velemenyem szerint ma a dont6 titkiizet folyik, tobbe-ke-vesbbe vilagosan az eloterbe fog -nyomulni."7 Girgensohn Oneletrajzanak mar e bevezeto sorai is sejtetni engedik veltink azt, hogy itt egy.bens6, lelki fesztiltsegekben es konfliktusokban egymasnak nekifeszti16, akciokat és reakcitikat kivalto esemenyekben gazdag elettel lesz dolgunk. S Girgensohn elete tenyleg kora ifjtisagatolkezdve egeszen halalaig a megallasnelktili nekilendtilesek, az egymassal sarkalatosan ellentetesnek latszo celkittizesek Mete volt. Ugy gazdag lelki szovedekenek kibontakozasa, mint keresztyen vitagnezetenek hatarozott formaba ontese hosszti s lassu fejlodesnek eredmenye volt. Figyeljuk csak meg, hogy eletenek ktils6 keretei kozott mikent ingadozott, fejlodott és gazdagodott, miihelyeben Mikent munkalkodott, embertarsaira es tanitvanyaira milt' jotekonyan hatott Girgensohnnak csak tbredekesen elenk rajzolodo rejtett enje, lelki arculata. Girgensohn Karoly 1875 majus 22-en sztiletett Carmelben. rgy apjanak, mint anyjanak csaladja régi papi csalad volt és edes apja is egeszen az elete vegeig lutheranus lelkesz volt Karkusban, Littalniciban. Edes anyjanak az apja, J. R. Hunnius szinten lelkesz volt, s allitolag annak a Hunnius csaladnak volt a sarja, amely a XVI. és XVII. szazadokban a lutheranus orthodoxianak k,et hires vezeret is adta. Anyai nagyapja szelid, kegyes eletti lelkesz volt, s igy Girgensohn anyja mar a szfiloi hazbed magaval horta azokat a mely vallasos vonasokat, amelyeket aztan a pietistanak" nevezett predikator, Huhn, a maga beszedeivel és imadsagaival meg inkabb elmelyitett. Mint Girgensohn maga is emliti,8 Huhn ahitatait és predikacioit gyakran haszn Altaic csaladi ahitataik alkalmaval. A gyermek Girgensohn mar kezdetto1 fogva hajlamot és bens6 vonzalmat mutatott a lelkeszi palya irant. Egy alapjaban veve gyermekes, de megis komoly motivumokat eldrubi cselekedetere kedvesen emlekezik vissza oneletrajzaban is.8 Az atya hivatasa Onkenyteleni11 is felebresztette az utanzasnak Osztonet, de megis fivereim kozott en voltam az egyetlen, aki mint gyermek, hazunknak egyik szobajaban, ajtatossagnatek gyanant teljes komolysaggal egy pontos liturgiajn istentiszteletet kezdemenyeztem, mikor is a legidosebb testverem szerepelt a zongoranal mint orgonista es az istentiszteleten a haz valamennyi elerhet6 tagjanak reszt kellett vennie." A jiivoben kibontakozo nagy theologus, egyhazanak egyik legihletobb predikatora, az imaival sokakat meggazdagito ferfiti eletenek igeretes preludiuma volt ez a gyermeki naivitassal lepergetett, de sokat sejteto, Lasd : Die Religionswissenschaft der Gegenwart in Selbstdarstellungen. Band II. Karl Girgensohn. 1. lap. 8 Lasd : i. in. 3. lapjat. Huhnrel hosszabb cikket irt Girgensohn a Pastoralblifttern" 1919 februari szamaban. 8 Lasd : u. o.

9 Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete és munkassaga. 7 artatlansagaban is melysegesen komoly jatekban megnyilvanulo cselekedet! Az Onmagaval kesobb nagyon is sokat tepelodo, nem egyszer teljesen meghasonlott ifjunak biznyara sokszor volt mento angyala ez a kedves emlek, mely visszavardzsolta szamara egy-egy pillanatra az elhagyott szii161 otthon szeretetteljes, vallasos eghajlatat. Mint 12 eves gyermek jutott Girgensohn Dorpatba, hogy ott nagynenjenek, aki kivalo és elismert balti tanitono volt, a felrigyelete alatt gimnaziumi tanulmanyait,folytathassa. Mint gimnazista gyermek talalkozik eloszor Reinhold Seeberggel, a kesobbi kival6 berlini theologiai professzorral, aki mint dorpati magantank az egyetemi templomban eleg gyakran predikalt. A gyermek Girgensohnt mar ekkor megragadta es lebilincselte Seeberg szemelyisege és predikalasa, anelkiil, hogy sejtette volna, hogy benne egykori legnagyobb partfogojara fog talalni. Erdekesen emlekezik meg Girgensohn a vallasos oktatasr61 is, amelyben gimnazista koraban reszesirlt. A leghatarozottabb orthodoxia jutott kifejezesre hitoktatojanak tanitasaban. Hasonlokeppen edes atyja is a legmerevebb orthodoxiat kepviselte, anelkul azonban, hogy masoknak a velemenyevel szemben tilrelmetlen es beketlen lett volna. Ugyhogy midon edes atyja 17 eves koraban megkonlirmalta a fiat es Girgensohn biles& mondott a kozepiskolanak, rendithetetlen hive volt a verbalis inspircicionak. Vitatkozasra alkalmat ado hitbeli kerdesekben teljesen kielegitonek talaltam azt, ha megfelelo szamd bibliai helyet leltem, amelyek az altalam kepviselt allaspontot alatamasztani latszottak."1 Bar kesobbi lelki fejlodesere ez az egyoldahl orthodox tanitas és hatas sok tekintetben karos befolyassal volt, amint ezt kesobb latni fogjuk, figy, hogy a fejloclo ifj At a legsirlyosabb krizisek ele allitotta, mégis szivesen és kedvesen emlekezik vissza Agy edes atyjanak, mint hitoktatoj anak faradozasaira. Itt all tehat elotttink egy 18 esztendos ifju, kezeben a bibliaval, s lelkeben azzal a szent meggyozodessel, hogy a Szent Konyvnek minden egyes szava, Agy, ahogy elottiink van, IstentO1 adatott. Nines az a tudomanyos kritika, amely kikezdhetne, nines az a tudomany, amelyik barmelyik allitasat is megcafolhatna. Ezzel a hittel es Oszinte meggyozodessel lepi at az egyetem kirszobet, szii161 iranyitasra theologussa lesz, hogy az-tan hittanhallgato koraban jusson legkozelebb a szelsoseges pozitivizmus es fenyeget6 materializmus tompito vilagnezetehez. Olyan jelenseg ez, amely azota is nagyon gyakran inegismet1o'dik, s ennek legfobb oka ugyanaz, ami a Girgensohn eseteben volt : kozepiskolds hitoktatasunk nem tart lepest korunk tudomanyos, kulturalis, sot mi tobb, theologiai gondolkozasanak magasabb szinvonalra valo emelkedesevel. Girgensohn theologiai elmelyiileset es kepessegeinek nagyobb mervii kifejleszteset karosan befolyasolta az az aldatlan atmeneti allapot, amelyben ekkor a dorpati egyetem volt. A mindinkabb ervenyre juto és gyozedelmesked6 a n - szlav torekvesek arra iranyultak, hogy a dorpati egyetemr61 az uralkodo nemet szellemet es kultdrat, amennyire esak lehetett, kiszoritsak es igy a nyugalombavonu16, avagy elhunyt professzorok helyet orosz, de kevesbbe kepzett professzorokkal toltottek be. Egyedirl a theologiai fakultas menekillt meg attol, hogy az orosz nyelvet lett volna kenytelen bevezetni hivatalos nyeiv gyanant, mert a gorogkeleti allamegyhaz legfobb hatosaga semmito1 sem felt jobban, mint attol, hogy egy oroszul beszelni tuck, evangelikus theologiai fakultas mennel tobb ifjir Tim6theust bocsasson ki a gorogkeleti szlav lakossaggal keverten 616 nemet evangelikus gyulekezetekbe. Igy azutan esak azt a korlatozast kotottek ki, hogy a fakultas a megiiresedo theologiai tanszekek betoltesenel koteles eltekinteni a kiilfoldi tudosoktol és esakis orosz allampolgart hivhat meg tagjaul. Mivel pedig ily korirlmenyek kozott megfelelo succrescenciar61 gondoskodni egykonnyen nem lehetett, a dorpati theologiai fakultas eppen abban az idoben, amikor Girgensohn ott tanult, nagyon gyengen volt kepviselve. R. Seeberg ekkor mar eltavozott, testvere Alfred Seeberg pedig, mint magantanar, ebben az idoben meg nem tudott 10 i4sd ; i, m. 4. lapjat,

10 8 Vasady Bela : Giregnsohn Karoly elete és munkassaga. oly nagy hatassal tenni, mint azt maga is szerette volna. Igy aztan a fiatal theologus teljesen magara hagyatva toltotte el theologiai eveit. A theologiat csak azert folytatta, mert szuleivel nem akart ellenkezesbe kertilni ; masok jegyzetein eloskodott, egyebkent azonban legtobb idejet zenei tehetsegenek fejlesztesere forditotta. A theologiai hallgatoterem csak ritka vendegkent tidvozolhette Ot falai kozott."" SOL, theologiai tanulmanyai nem hogy elosegitettek volna hitbeli elmelytileset, hanem egyenesen rombololag hatottak rd. Oneletrajzaban harom tenyezot emlit Girgensohn, amelyek ifjukori keresztyen vilagnezetenek és theologiai felfogasanak teljes rombadoleset eloideztek. ElsO ezek koztil a heber nyelvnek és az oszovetsegi exegezisnek tanulmanyozasa volt. MOzes els6 konyvenek alapos, kritikai attanulmanyozasa a régi verbalis inspiracio hitet egy csapsra kiirtotta s ezzel egyutt rombadolt keresztyen hitenek fundamentuma is. A masodik tenyezo, mely hitenek megingasat elosegitette, a tobbi fakultashoz tartozo ifjusaggal valo gyakori, tdrsas erintkezes volt. A fiatal theologus csakhamar belekertil az ejszakai mulatozasok kisertesei koze. Eddigi, nagyon is szigorti nevelese most kezdi megbosszulni maga es a szabadjara engedett ifjit kozel van ahhoz, hogy teljesen elmeraljon a Minos kisertesek hullamaiban. Nem tud ellenallani azoknak az eloiteleteknek, amelyeket a jozan eletet 610' theologusok fe16l a mss fakultasbeli mulatozo ifjusag taplalni szokott, hogy t. i. a theologusok e vilagban meg jaratlan emberek, akik idejetmult gondolatokkal foglalkoznak s eszmenyeiket csak kepmutatassal tudjak a vilagban nemikeppen is megvalositani. Vegiil, egy harmadik tenyez6 is kozbejatszott egykori hitenek aldasasanal : miutan tanarainak e16- adasai nem igen erdekeltek, vilagnezetenek kialakitasanal nem Oket kovette, hanem esetlegesen es dilettans modra a kezeagyebe juto irodalmat. Igy jutott azutan, sajat bevallasa szerint nagyon kozel ahhoz, hogy materialistava legyen. Az egyhazra és theologiara Agy tekintett, mint amelyek idejet mult tehertetelei szellemi elettinknek s fenntartas nelktil a pozitivista felvilagosodas szellemeben" latta jovendo fejlodesenek lehetoseget és biztositekat.12 Ily, kortilmenyek kozott, inkabb sztleire valo tekintettel, mint sajat lelkenek onkentes inditasara hallgatva, fejezte be Girgensohn theologiai tanulmanyait s 21 eves koraban megprobalkozott az utolso vizsgajaval is. Legnagyobb meglepetesere vizsgaja kifogastalanul sikeriilt, mindenbol a legjobb jegyet kapta és ez lehetove tette szamara azt, hogy kesobben a licenciatusi fokozat elnyereset is celul tilzhesse ki maga ele. Varatlan sikere a tovabbi irodalmi munkassagra is inspiralta. Egy kitlizott egyetemi pcilyamunkanak a kidolgozasavai probalkozott meg, mikozben Dorpat kozeleben magantanitvanyt vallalt, hogy igy anyagilag is biztosithassa magat. Az Urvacsorarol szolott az elso, nyomtatasban soha meg nem jelent munkaja, amelyet ugyan nem keszitett el a palyazatban meghirdetett hataridore, de amely mégis nagy horderovel es jelentoseggel birt kesobbi tudomanyos fejlodesere. Ezert jegyzi meg 0 maga is e munkaval kapcsolatban Oneletrajzabaa : Mind maig nagyon hasznosnak bizonyult szamomra az, hogy sikertilt egyszer egy egeszen kicsiny torteneti munkat irnom, a szovegkritikai és kronologiai problemak elemzesenek pontos és teljes keresztiilvitele altal."13 A legmelegebb hangon emlekezik meg e munkaval kapcsolatban Alfred Seebergrol, aki bar sok tekintetben teljesen az ellenkezo allaspontot foglalta el és nem a Girgensohnet, de azert nem volt turelmetlen vele szemben, hanem inkabb arra intette Ot, hogy egyetlen egy ellenervet se hanyagoljon el, mert csak akkor gyozedelmeskedett vegleg egy allaspont, ha az Osszes ellenerveket sikertilt neki rnegcafolnia. Az a teny azonban, hogy Girgensohn most mar hivatasszeriien is kezdett erdeklodni a theologia irant, meg nem jelentette azt, hogy vegleg a lelkeszi palya mellett dontott. ElsO szerelme, a zene mfivelese, zenei tehetsegenek fejlesztese 11 Lasd : i. in. 7. lapjat. 12 Lasd : u. o. 13 Lasd : I. m. 8. lapjat.

11 Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és munkassaga. 9 meg mindig megmaradt legfobb celjanak. Es jollehet jo1 tudta azt, hogy ha lelkeszi palyara lep, tigy a koteles katonaskodastol, az onkentesi ev leszolgalasat61 is megmenekiil, 6 megis inkabb a zenei palya mellett dontott, s igy kerult azutan, mint onkentes Szentpetervarra. Onkentesi szolgalata nem volt olyan terhes, hogy kozben ne lett volna eleg ideje arra is, hogy az elenk zenei kulturajti orosz fovarosban ne kereshette volna a kapcsolatot a hivatasos zenetandrokkal. Tandrai meltanyoltak ugyan zenei kepessegeit, azonban mégis ketelkedtek abban, hogy Girgensohn valamikor is kepes lesz a zene teren oly sokra vinni, hogy mint hivatasos zenesz az elsok Wiz& emelkedhessek. S mert Girgensohnban axiornatikus 161- tetelkent" mar ekkor is ott elt a teljes és tokeletes munka nyujtasara yak) Osztonszeril torekves, vegleg letett arrol, hogy a zeneben hivatasszerfien tovabbkepezze maga. A zenevel valo foglalatoskodas kfilonben sem adta meg lelkenek azt a nyugalmat és megelegedest, amelyet kezdetben remelt és wart tole. Es mint Oneletrajzaban oly, szepen leirja : A Szentpetervarban toltott tel alkalmaval jottern ra arra, hogy a zene eleternnek szep dragalthve, de nem elkertilhetetlen sziiksegessege, raadas az eletemben, de nem elettartalom, egy oly szepsege eletemnek, amely azonnal elvesztette ram nezve minden ingeret, vardzsat, mihelyt a kenyerkeresetnek és hivatasszertisegnek szolgalataba allitottam. Emlekszem rd, hogy mily nagy bens6 orommel és megnyugvassal illtem le a zongora mellé, mikor vegleg hatarozatta erlelodott bennem az, hogy zenei tovabbkepzesemmel felhagyok es hogy a zenere ezutan csak kedytelesbol, nem pedig hivatasbol fogok gondolni. '14 A szentpetervari onkentesi ev jo volt arra, hogy Girgensohn a zenei abrandvilagbol is sikerrel kibontakozhasson. Es most iiita a theologia fele fordult a figyelme. Mind vilagosabba lett elotte az, hogy a dorpati theologus evek tulaj donkeppen nem nyujtottak neki azt, amit pedig o maga is lelkehek legmelyen kapni szeretett volna t8ll:1k s igy elhatarorta, hogy ellatogat Nemetorszagba, leiil ujra az egyeteni padjai koze s ismet hozza fog a theologia tanulasahoz. A mar emlitett axiomatikus foltetel", kikotes, amely zenei tehetsegenek elemzese kozben adott jelt eloszor magarol, most djra, mint kesobbi elete folyaman is allancloan, szohoz jutott benne : nem akart soha fel munkat vegezni s ha valamihez hozzafogott, Agy nem fejezte be addig, mig csak tokeleteset nem alkotott. Igy az-tan inkabb hajlandonak mutatkozott arra, hogy ket teljes esztendot instruktorkoddssal toltson el, hogy igy a sztikseges penzosszeget eloteremtve, legaldbb egy nemetorszdgi szemeszter koltsegeit biztosithassa a maga szamara. Szerencsere sikertilt neki meg egy dorpati kulfoldi tanulinanyntra szolo osztondijat is elnyerni s igy 1900 oktobereben boldogan indult utnak, hogy Berlinben Ajra theologiaval foglalkozhassek. De mi volt az a benso lelki kenyszer, hajtoer6, amely ez egykor meg a pozitivista felvilagosodas szellemeben gondolkozo ifjnt most arra inditotta, hogy ujult erovel erdeklodni kezdjen a legkevesbbe pozitivista tudomany, a theologia irant? Girgensohn az utobbi evek alatt, kalonosen pedig szentpetervari tartozkodasa Ota ketsegtelenril nagy lelki atalakulason ment kereszttil. Eddigi dilettans olvasasi szenvedelyet most egyszerre felvaltotta a rendszerre es hatarozott vilagnezetre valo torekves. Alapos.an es rendszeresen tanulmanyozni kezdte Schleiermachernek es Lotzenek munkait s e ket szeilemi yaer konyveinek olvasasa altal sikerult neki naturalisztikus es materialisztikus gondolkozasmodjato1 megszabadulni. Schleiermachex es Lotze rnunkainak tanulmanyozasabol azt a felszabadito meggyozodest is szerezte, hogy a kegyessegnek nem szabhat hatarokat az egyhazi tanrendszer es hogy az orhodox hitteteleknek elvetese meg nem kell, hogy sziiksegkeppen maga utan vonja a teljes hitetlenseg, avagy a racionalista pozitivizrnus mellett valo fenntartasnelkiili allasfoglalast. Girgensohnban az erre yak) rdebredes csak lassan, fokozatosan ment vegbe s szinte magatol ertetodonek talaljuk azt, hogy ezekutan njabb lendilletet es biztatast nyert sajat magato1 is a theologiai tanulrnanyok AjbOl valo elkezdesere. Erdemes killonben megemliteni meg azt, hogy a mar emlitett ket nemet gondolkozon kivirl, meg egy francia 14 Lasd : 9. es 10. lapjait.

12 10 Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és munkassaga. filozofus : August Sabatier is nagy hatast gyakorolt vallasfilozefiai konyvevel ebben az ithiben Girgensohnra. A racionalista felvilagosodas szelleme anal hatterbe szoritott gyermek és ifjukori kegyesseg iijra kezdett felszinre szuremleni Girgensohn lelki vilagaban, de egyelore meg csak a misztikus-pantheisztikus gondolkozas-mod sajatos formajaban. A kerdes most mar' csak az volt, hogy megalljon-e ennel a mamorba ringato, zsongito, misztikus kegyessegi eletformanal, avagy a keresztyen szellem sajatos vonasait meg ennel is melyebben keresse? Kepes-e a misztikus elmenyekbol taplalkozo kegyesseg a maga szamara biztositani a mindennapi és a kulturalis elet tovaliikteto aramlataban a torteneti folytonossagot? Kimerii1-6 a keresztyenseg gazdag szellemi tartalma a misztikus kegyessegi forma megnyilatkozasaban? Avagy lehetseges-e egyaltalaban a keresztyenseg melyebb megertese és ertekelese, anelkiil azonban, hogy ezaltal az ember intellektusanak ertiszakos felaldozasat volna kenytelen megengedni? Más szavakkal : lehetseges-e oly keresztyen vilagnezet, mely a modern szellemi elet minden fegyveret a szolgalataba-allitva egy oly rendithetetlen szintetikus rendszert jelent, amely anelkill, hogy a tudomany fejlodesevel lepten-nyomon valtozo _vilagkeppel ellentmondasba kerillne, sokkal inkabb ezt is epilletko gyanant beilleszti, beleolvasztja a sajat szerkezetebe? Ily gondolatok es tepelodesek hajtottak Girgensohnt elore es kesztettek of arra, hogy Berlinbe menjen. Berlinben iisszesen harom szemesztert toltott. Minden tekintetben felszabaditolag, meggazdagitolag és megnyugtatolag hatott red ez a harom szemeszter. Itt jott ra tulajdonkeppen arra, hogy mit is jelent celtudatosan tudomanyos tevekenyseget folytatni s beleilleszkedni egy nagy egyetem liiktet6 szellemi eletebe. Itt jott ra arra, hogy a theologianak nem kell szegyelnie.onmagat a tobbi tudomanyoktol, mert oly sajatos és onallo terillete van, amely terulet problemainak megoldasa egyedul csakis red varakozik. Es itt aclodott meg neki az allalom arra is, hogy ne csak theologiaval, de lelektannal es filozofiaval is behatoan foglalkozzek. Erdekesen es jellemztfien emlekezik meg Oneletrajzaban berlini profeszszorairol. Harnack Adolf szemelyisege és nagy intelligenciaja lebilincselte ugyan Girgensohnt, azt azonban csakhamar atlatta, hogy Harnack gondolatvilagaban korantsem tiikrozodott vissza a keresztyenseg gazdag szellemisegenek teljessege. Girgensohn pozitivista gondolkozasara mindenesetre jotekonyan hatott meg a Harnack ktilonben sok tekintetben liberalis theologiaja is. Girgensohn ifjnkori pozitivisztikus gondolkozasanak fehijulasat- jelezte az is, hogy nagy -rokonszenvet mutatott Gunkelnek a vallastortenettel kapcsolatban alio liberalis felfogasaval szemben. Gunkelnek az OszovetsegrOl tartott esztetikai eloadasait kezdetben nagy elvezettel haligatta, azonban kesobb rajott arra es ennek tudata elete kesobbi szakaszan meg inkabb meggyozodesse erlelodott benne, hogy Gunkel csakis az oszovetsegnek mas vallasokkal valo torteneti osszehasonlitasanal volt igazan otthonos, ellenben az Oszovetseg sajatos ertekei és más vallassal Ossze sem hason- ' lithato killonlegessegei irant csak tides keves erzeke volt. A theologiai fakultason meg Kaftan Gyula és Weiss eloadasait hallgatta, kozvetlen kapcsolatba azonban csak Seeberg Reinholddal jutott, aki azutan kesobb igazi.baratjava is lett. Seeberggel Girgensohn kis gimnazista koraban talalkozott eloszor. Mint emlekezhetiink ra, Seeberg dorpati predikacioi mar akkor megragadtak a gyermek Girgensohnt, kesobb pedig Seebergnek egy eloadasa, amelyben arrol beszelt, hogy miert is hisznek a keresztyenek Krisztusban, oly ergs benyomast gyakorolt Girgensohnra, hogy Berlinbe val6 utazasat egyenesen a Seeberg kozelebe valo jqthatas motivalta. Seeberg felismerte Girgensohnban az tiles elmebeli tehetseget, meltanyolni tudta lelki es intellektualis nehersegeit, ketelyeit s allandoan mellette allott es iranyitotta Ot berlini tanulmanyai idejen. Egy pdlyamunkdt is kidolgortatott vele a keresztyenseg abszoldtsagarol s e munka benyujtasaval sikerillt Girgensohnak berlini tartozkodasat meg egy szemeszterrel meghosszabbitani. Girgensohn a legnagyobb hala hangjan emlekezik meg mindig SeebergrOl s annak modern pozitiv theologiajaval sok tekintetben azonositotta is magat. Seeberg

13 Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és munkassaga. 11 pozitiv theologiajanak kritikai igazolasaval nem is egy, de tobb tanulmanyaban megprobalkozott.15 A theologiai fakultdson kivid Girgensohn nagyon szorgalmas latogatoja volt a filozofiai fakultasnak is. Stumpfnal és Dessoirnal pszichologiat hallgatott s a te'nyek irant vale) nagy szeretetet es erdekloclist Stumpf lelektani eloadcisai ebresztettek fel benne. A tenyek irant vale) bizalma és erdeklodese etto1 kezdve azutan vegig kiserte egesz eleten. Berlini lelektani tanulmanyai adtak neki az else) inditast arra is, hogy vallospszichologiai problemak fele iranyitsa kulonben nagyon is igenybe vett figyelmet. Oneletraizaban nagy sajnalattal emlekezik meg arrol, 'logy Dilthey eloadasait nem latogatta oly szorgalmasan es nagy erdeklodessel. Pedig, mint oneletrajzaban irja, sok olyan dolgot tanulhatott volna nala mar akkor, amit azutan kesobben sokkal tobb faradozassal tudott csak megszerezni. Paulsennek halas maradt mindvegig -azert, hogy lebilincselo Kant eloadasaival oly felemeloen tudta Ot is buzditani arra, hogy Kanttal behatoan foglalkozzek. Erre Girgensohn kesobbi eleteben azutan nem is csak egyszer, de tobbszor is adodott alkalom.16 A Berlinben toltott masfel esztend6 munkajanak melte) bizonysaga volt 'Girgensohn else) nyomtatott munkajdnak megjelenese. Die Religion, ihre psychischen Formen und ihre Zentralidee" cimmel jelent meg ez a konyv 1903-ban. Mar, mint a time is mutatja, Girgensohn itt fokent a vallas pszichologiai elemzesevel foglalkozik, az akkor divatos asszociacios F lelektani iskola megvilagitasaban. E munka erdemeirol és fogyatekoss6gair61 oneletrajzaban és a mu masodik kiadasanak eloszavaban 6 maga is reszletesen megemlekezik." Mindennek alaposabb kifejtesetol mi ez alkalommal eltekintiink s majd akkor fogjuk targyalni, amikor Girgensohn valiaspszichologiai jelentoseger61 fogunk Osszefliggoen megemlekezni. Berlini tanulmanyi ideje utan egy j6 darabig tandestalanul allott : nem tudta, hogy most mar mihez fogjon. Vegul is figy erezte, hogy hazaja irant kotelessegei vannak es visszatert Dorpcitba ban a dorpati theologiai fakultas magontanciroul habilitcilta s 6 magantanari eloadasa targyaul a modern torteneti gondolkozasmod és a keresztyen theologia egymashoz vale) viszonyanak ismerteteset Valasztotta.18 Mar ebben a munkajban sejtetni engedi Girgensohn, bogy az has magyarazatanal mennyire elegtelennek tartja csupan a torteneti szempontok ervenyre juttatasat. Miutan azonban maganta nari tevekenykedeset anyagilag nem honoraltak, kenytelen volt Dorpatban más alias titan is nezni. Az allami orosz leanygimnazium- -ban lett vallastariara a nemet evangelikus novendekeknek. Majd pedig a nemet tanitonokepzo'intezetben lett a lelektannak és a vallasnak tandra. Az egyetemi templomban pedig az orgonista szerepet tolottte be. Vegiil boven nyilt alkalma arra is, hogy nepies theologiai és filozofiai eloadasokat tartson. Dorpatra azonban nehez id61 kovetkeztek. A forradalmi nyugtalansagok miatt a tanitas sok helyen ket teljes evig szunetelt s kulonosen a nemetajka lakossag sok zaklatasnak volt az oroszok reszer61 kiteve. Girgensohn 6gy erezte, hogy is Lasd kiivetkez6 munkait : Reinhold Seebergs Buch : Die Kirche Deutschlands im 19. Jahrhundert" und seine Forderung einer modernen positiven Theologie. Mitteilungen und Nachrichten fur die evangelische Kirche in Russland. Dorpat, 1904, Kruger. Noch ein Wort zur Forderung einer positiven Theologie. U. o. -- Die Theologie Reinhold Seebergs. Studierstube, Lasd kiivetkezo munkait : Was konnen evangelische Christen von Kant lernen? Mitteilungen und Nachrichten ftir die evangelische Kirche in Russland. Dorpat, 1904, Kruger. Kants zweihundertjahriger Geburtstag. Neue Kirchliche Zeitschrift, Die Religion, ihre psychische Formen und ihre Zentralidee. Zweite Auflage Darstellung und Kritik der Kantischen Religionstheorie lapok. 17 V. 6. oneletrajzaban a 15. es 16. lapokkl. Die Religion, etc. nulive 2. kiadasanak eloszavaval. Der Seelische Aufbau des religiosen, Erlebens, c. munkaja 15. es 16. lapjaival. Gruehn : Karl Girgensohn's religionspsychologische Entwickelung c. tanulmanya lapjaival. Vasady Bela : A vallaspszichologia fejlociesenek tortenete c. munkaja 104. lapjaval. 18 Lasd : Die moderne historische Denkweise und die christliche Theologie. Leipzig, 1904, Deichert c, munkajat,

14 12 Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga. ily kortilmenyek kozott Dorpatban nehezen biztosit hatj a jovojet s igy elhatarorta, hogy magantanari habilitaciojat kiterjeszti valanelyik nemetorszagi egyetemre is. Ez a gondolat azutan arra kesztette, hogy kethenapos utazast tegyen Nemetorszagba. Siettette nemetorszagi dtjat az a szomoru tapasztalat is, hogy j011ehet mar hosszabb ideig foglalkozott gyakorlati tanitassal, megis figy erezte, hogy a tanitcis modszerlancival és technikajaval meg mindig nines egeszen tisztaban. Ktiloniisen a vallastanitas fogyatekossagai voltak red kinzo hatassal. Igy azutan egyenesen Leipzigba utazott, ahol H. Gaudig iranyitasa mellett az Miami taniton6- kepzointezetben a nemet gyakorlati pedagogianak modszertanat sikerult neki sok tekintetben gyakorlatilag is elsajatitani. 4A nemet pedag6gia ontevekengsegi" és munkaiskolai" elvei ktilonosen nagy hatast gyakoroltak rea. Nemetorszagi utazgatasai folyaman erintkezesbe jutott Ihmels es Kim theologiai professzorokkal is, majd pedig Kohlerrel talalkozott, aki nagy szeretettel fogadta s egy teljes masfelorat szentelt Girgensohnnak, csakhogy valamikeppen is sikeralyin elotte igazolni egy bibliai" theologicinak sziikseges voltat. Nem eleg az, Volt a Kahler allaspontja, ha csak pozitiv" theologiara toreksztink. Haneni theologianknak minden tekintetben. biblikusnak is kell lennie. Nem akarmilyen kijelentesben hisziink, hanem eppen abban a kijelentesben, amelyet Isten a bibliaban nyujtott minekunk. Kahlerrel val6 eme szemelyes talalkozasar61 reszletesen megemlekezik Girgensohn, de e talalkozas igazi jelentosegere csak akkor ebredt midon a sajat eleteben is mindinkabb nyilvanvalova lett egy olyan theologianak szaksegessege, amelynek kozeppontjaban a bibliai kijelentes al1.19 Nemetorszagi litja alkalniaval tobbszor keriilt sor arra, hogy keresztyen hiterol hallgatosag elott is bizonysagot tegyen. Igy Ott letre azutan az a 12 eloadds, amely Zwolf Reden fiber die Christliche Religion. Ein Versuch modernen Menschen die alte Wahrheit zu verkundigen" cim alatt elso kiadasban 1905-ben jelent meg. E konyvet sokan nepies dogmatikanak tekintettek s mint ilyen, nagy kozkedveltsegnek orvendett es Orvend most is, ugyhogy mar negy kiadast ert el.2 De mint Girgensohn oneletrajzaban emliti, semmifele dogmatizalas nem volt celja ez eloadasokban, hanem ezek sokkal inkabb a hitvallds jellegevelbirtak. Az 'egyhazto1 valo elhidegtiles koranak sztiksegei, az tijra megtalalt hit felett yak) orvendezes és azon kotelesseg erzete, amely Masoknak e hit sianiara vale, megnyereset siirgeti, jutnak kifejezesre ebben a konyvben. Az eddigi fejlocles feszilltsegei es disszonanciai meg korantsem gyozettek le avagy egyaltalari legyzozheto'k"-e ezek teljesen mindazonaltal feloldedna.k egy oly Osszehangban, amely, ha teljesen nem is lesz sehol elerve, mégis kozelseget sejtetni engedi."21 E tizenket beszed kiindul azokbol a nehersegekbol, amelyekb61 a XX. szazad pozitivisztikus és materialisztikus gondolkozasaban veszteglo embere sajat magat61 nem talalja meg a kivezet6 utat. A keresztyenseg torteneti kijelentesere mutat, mint egyetlen mentsegunkre, hogy azutan a szemelyes keresztyen elet megkap6 lelektani elemzeset nyujtsa, vegtil pedig az egyhaznak dogmait gyakorlati megvilagitasban tarja fel a hallgatoi elott. Ktilonoskeppen az Ottidik beszed, mely az elmelytiles" (Vertiefung) cimet viseli, valeban ligy hat az emberre, mint ahogy egy szemelyes hitvallas szokott hatni, amint elhangzik a legjobb baratja ajakarol. Megjelenik e beszedben elottiink maga GirgenSohn, amint gyermeki abrandvilaga kilepve az ifjtisag erosen pozitivista szinezetti vilagnezetet teszi magaeva. Ugyes lelektani elemzessel tarja fel elottank a gyermeki lelek sajatos vilagat s azt a hatalmas ktilonbseget, amely a gyermeki lelket az ifjui lelekto1 elvalasztja. Az elobbi szamara csupan a belvilag letezik, beliilrol kifele el, hogy azutan a kiil-vilagban is Onmagat fedezze fel. A gyermek vilaga a fantazia arany és eziist szalaibol fonodik Ossze s a ktilvilag csak annyiban letezik fanezve, amennyiben egyaltalan meg tudja azt szemelyesiteni. Az ifjui lelek eppen ellentete a gyermeki leleknek. 19 Lasd : oneletrajzaban a 21. és lapokat. 20 Legutobbi kiadasa 1921-bol van. Kozben sved és finn forditasokban is megjelent. 21 Lasd : oneletrajzaban a 20. oldalt.

15 Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga. A kiilvilagnak nala visszater a valosagerteke", nem belillr61, de kivillrol el s mindinkabb csak abban kezd hinni, amit sajat erzekeivel tapasztalhat. Igy jut azutan az ifjit a masik vegletbe, az egyoldalti pozitivisztikus és materialisztikus vilagnezethez, amely konnyen vegzetesse lehet ranezve, mert a ktilvilag sokezer kiabrandito hatasa es szaraz tenycsoportozata csakhamar teljesen elnyomhatjak benne a lelek bens6, titokzatos.erotartalekat. Ha ezen a ponton nem sikeriil Ot valamikeppen ajra erintkezesbe hozni a nagy, egyeneken tulemelked6 szellemi aramlatokkal és ha az egyenfeletti szellemi eletet viszont nem sikeriil teljesen atitatnunk a biblianak szellemi es eleterejevel, Ugy vegleg kiesik keziinkb61 a jov6 nemzedeke : az ifjlisag 122 Csak gondoljunk vissza egy pillanatra ezen a ponton Girgensohn, egykori lelki fejlodesere : hogy mikeppen lett a gyermekszobaban meg istentiszteletet jatszo gyermekb61 a pozitivizmusban és felvilagosodasban egyoldallian hiy6 ifju, hogy azutan hosszti fejlodes, kriziseknek és ketelyeknek ellentetekbe juttato hullamveresei utan vegtil is a pozitiv bibliai keresztyenseg melyvizii tengere fele iranyitsa hajojat! Avagy nem a sajat maga lelki es vilagnezeti fejlodesenek lelektani leiresat és igy szemelyes hitvallast olvashatunk ki Girgensohn e beszedebol? Nem a lelki eleteben folytonosan elmelyalo Girgensohn az, aki e sorokban elottank megjelenik? Ketsegtelenill, Girgensohn nem lett volna kepes arra, hogy munkaiban a vergod6 es tepelod6 lelkeknek oly nagyszerii elemzeset nyujtsa, ha 6 maga is nem ment volna keresztul a legnagyobb ketelyek és krizisek hossza sorozatan!! De terjunk vissza Girgensohn elettortenetenek tovabbi leirasahoz. Masodik nemetorszagi irtjabol hazaterve, otthon kellemes meglepetesek ertek., A forradalmi nyugtalansag atilt, 6 Ajra nyugodtan elkezdhette magantanari eloadasait, sot _ nemsokdra rendes landrcivci is lett a dorpati theologiai lakultosnak. Nagy lendillettel es szeretettel fogott hozza tanitvanyainak pasztoralasahoz, szellemi és tudomanyos iranyitasahoz. Diakjai kozott 6 volt az else, legszorgalmasabb dick. Ekkor kezdett eloszor teljes ontudatossaggal es hatarozottsaggal arra gondolni, hogy egy onallo, teljesen fij alapokon nyugvo és a le-het6 legexakttabb modszerrel dolgozo rendszeres valkislelektannal fogja megajandekozni a theologiai es lelektani irodalmat. A regi axiomatikus foltetel" fijra ervenyre jutott Girgensohn eleteben : nem akart csak egyszerii vallaslelektani programmadassal megelegedni, mint ahogyan az ebben az id6ben szokas volt,23 hanem csakia alapos es teljes munkaval Ohajtott kilepni a nyilvanossag ele. Igy azutan mar 1905-ben celul ttizte ki maga ele azt, amit azutan oneletrajzaban oly erdekes paradoxszeriiseggel juttat kifejezesre : Azt terveztem, hogy egy tankonyvet irok egy meg nem letez6 tudomanyhoz."24 Dehogy is merte volna abban az ido'ben gondolni azt, hogy celja soha sem fog teljes egeszeben megvalosulni és hogy elso nagy korszakalkoto vallaslelektani munkajat is csak 1921-ben fogja tudni kiadni! A legnagyobb neherseg, ami Girgensohnt vallaslelektani munkajanak megirasaban akadalyorta, a megfele16 exakt modszer fajdalmas hianya volt. Hosszu id6 telt el a helyes modszer keresesevel, vegul is a kiserleti lelektani modszer mellett dontott, mert a termeszettudomanyi kiserletek mintajara mégis csak ez mutatkozott a legexakttabb modszernek.23 Azonban Girgensohn, her annak idejen Berlinben vegzett is lelektani kiserleteket (jollehet, ezert nem egyszer theologus kollegai reszer61 trefa targya is volt), mégis hianyzott nala a lelektani laboratoriumban elsajatithato modszeresseg, alapossag es technikai ilgyesseg. Kenytelen volt tehat tanar ember letere elhatarozni, hogy osszekottetesbe lep Killpevel és letilve Ajra az iskola padjaiha, Bonnban szemelyesen reszt fog venni a gondolkozas pszichologusainak kiserleti Onmegfigyelesekre alapul6 laboratoriumi eloadasain. 22 Lasd : Zwolf Reden fiber die Christliche Religion. c. konyve 113. s kov. lapjait. 23 I..asd : Wielandt, Vorbrodt, Wobbermin, Mayer stb. programmado irasait, jobban mondva ropiratait. 24 Lasd : oneletrajzaban a 23. lapot. 25 Girgensohn vallaslelektani fejlodesenek reszletes ismertetesetol itt eltekinttink, tekintettel arra, hogy vallaspszichologia fejlodesenek tortenete" cimii munkankban pontos leirasat nyujtdttuk annak.

16 14 Vasady Bela : Girgensohn Karoly Clete es munkassaga. Igy azutan 1910-ben Ujra Nemetorszcigban toll egy szemesztert s e harmadik nernet7 orszagi tanulmanyatja nemcsak pszichologiai ismereteinek, de theologiai gondolkozasa teljes atalakulasanak lesz aldott alkalomadojava. Kii1peek nagyon szivesen fogadtak és Girgensohn mint a Kulpe Altai inauguralt lelektani - kiserleti modszer hive tavozott BonnbOl, hogy azutan hazaterve, maga is hozza fogjon vallaslelektani kiserletezeseihez. MielOtt azonban hazatert volna, meg egy par kiranduiest tett nemet foldon s gondviselesszeruen igy jutott el Wernigerode-be is, bogy ott a Gnadauer Gemeinschaftsverband" konferenciajan reszt vegyen. Legjobb lesz, ha ezen a helyen.teljesen Girgensohnak engedjuk at a szot ; hadd beszelhesse el 6 kozvetlentil azt a nagy elmenyt, amely neki e kirandules. alkalmaval osztalyresztil jutott s hadd irja le 6 a sajat szavaival azt a sok eldest, amely mindebb61 Ugy az 6 tovabbi eletere, mint tanitvanyainak hatalmas taborara es az egesz theologiai gondolkozesra haramlott : Szerencsem volt, mert e konferencia non a szokases gytilesek jellegevel birt, hanem dont6 titkozet alkalma volt a régi biblicista vezerek es-az ekkor ereje magaslatan elle, ptinkosti mozgalom kozott. Es bar egyfe161 ez a latvanyossag mar lelektani szempontb61 is, de meg tartalmilag is nagyon erdekes és tanulsagos volt, Mégis rem nezve az egesz sokkal nagyobb jelentoseggel birt. E napokban varatlanul kalaszba szokkentek azok a magvak, amelyeket anriak idejen Kdhler MartOnnal vale, beszelgetesem vetett el lelkembe. liaebredtem arra, hogy nem a biblia tudomanyos, kritikai, torteneti és lelektani 'megertese Oaf, hanem att61 teljesen ftiggetlentil, amellett, avagy mondhatnem azt is, hogy abban, avval es az alcdt (in, mit and unter) az Iresnak egy teljesen más jellegfi, pneumatikus megertese fejlodik és jo letre. Az, ami ebben a korben elf, a belso eletfolytatasnak egy oly darabja volt, amelynek a theologiai fakultasoknal ily mertekben és ily Oserovel vale, jelentkezeset en eddig meg nem eszleltem, kiveve a Kahlerrel vale, beszelgetesemet. Ezzel Osztonzest nyertem egy uj kiserlethez : Open Ugy, mint ahogy Kdhler a maga szeminariumat nagyobbara bibliai gyakorlatokra hasznalta fel, megprobalkortam en is azzal, bogy hallgatoimmal az egyes bibliai iratokra vonatkozolag, a bennbk rej16 dogmatikai igazsag, ertekenek szempontjab61, a rendszeres theologia tanitasenak keretei kozott megbeszeleseket folytassak, meg pedig Ugy, hogy e megbeszelesek cillancloan imddkozdssal es Isten tenyleges megtapasztalcisaval dllottak kapcsolatban, s nem folosleges vitatkozasokban es szorszelhasogatasokban, s csupan ertelmi tudasban.merultek ki, hanem az freshen megnyilatkozo isteni Lelek elott vale, meghodolasra vezettek. Hazateresem utan nemi aggodassal fogtam hozza ehhez. Vajjon fognak-e kovetni a hallgatoim? Nem fogunk-e ezen az &on csupan hetkoznapi, jol ismert s eppen azert egy'altalaban nem az njdonsag ingerevel hate, bibliai gondolatokba titkozni? Vajjon kereszttilvihetok-e ezek a teljesen tijszerti collegium pietatisok anelkiil, bogy altaluk a tudomciny termeszetes jogait megsertenok? A kiserlet csakhamar bizonysagot tett amellett, bogy a tanuloknak egyresze hajlandonak mutatkozott arra, hogy ezen az Piton engem kovessenek, es nyertek is ezaltal valamit. En magam pedig ekkor jottem re a legcsodalatosabb dologra, hogy t. i. a teljesen mindennapi" es ismert" bibliai gondolatokban a gondolatoknak meg egy oly nagy, megmerhetetlen es szep vilega rejlik, amely csakis ezen az Uton elevenedett meg bensoleg szamomra, es a tisztan torteneti ismerethalmaz egy csapasra Allan& ervenyti, eleven eletigazs'agokka valtozott at. A torteneti vizsgalodas szabadsagaban ez Altai soha sem ereztem magam megkotve, mert hogy mindaz, aminek az Iresban csupan torteneti jelento'sege van, egesz nyugodtan torteneti Uton tovabb vizsgalhato es hogy mindehhez csupan egy behat6 vallastorteneti osszehasonlitas szukseges, azt en' mindig magatel ertet6d6- nek talaltam. Eppen azert valahanyszor e bibliai gyakorlatokra kesztiltem, tobbek kozott min.dig a legradikalisabb vallastorteneti kommentarokat talaltam a Momhoz leginkabb megfeleloknek. Azonban most termeszetesen arrol volt szo, bogy mindazt, ami a vallestorteneti kommentarokban meg nem talalhato, emit azok rendesen egyaltalaban meg sem latnak, darabonkent felszinre hozzam es fij epfiletbe

17 Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete es munkassaga. 15 formaljam. Igy azutan, j011ehet formailag a vallastorteneti Osszehasonlitas modszeren eptilt fel eljarasom, mégis teljesen más kepet nyert m az irasr61. A vallastortenet ekkent nem a keresztyenseg sajatos vonasainak nivellalasara vezeto eszkoz volt, hanem a leggytimolcsozobb és a legert het Oh formaban a keresztyenseg sajatossaganak kidomboritasahoz vezetett. Ily megbeszeleseket azota evr61-evre folytattam, s az eredmeny az lett, hogy az iras tartalmilag evr61-evre meggazdagodott szamomra."26 Ezen az Oton jutott el azutan Girgensohn nemcsak addig a fokig, ameddig a nernet idealizmus viszi el az 6 kovetoit, hanem meg ennel is tovabb : az Isten gyermekeinek szabadsagaig, amely egy pneumatikus bibliai recilizmusban gyokeredzik".27 Hogy Girgensohn eddig a magaslatig feljuthatott, azert mindig hulas volt az Istennek, es Open azert nem csodalhatjuk, ha eletenek utolso 10 esztendejeben az Irassal yak) pneumatikus foglalatoskodasa tab eloadasnak, cikknek és tanulmanynak a megirasara adott alkalmat, amelyek valamennyien ezzel a Orgykorrel allottak osszeftiggesben.28 E munkalatoknak tartalmi ismerteteset azonban kesobbre hagyjuk. Eleg, ha itt ramutattunk arra, hogy Girgensohn lelki es vilagnezeti fejlodese hatalmas ivelessel vegre eljutott addig a csficsig, ahol mar csakis az Isten beszedet hallotta, s a pszichologiai és torteneti tenyekbol, a biblia szavaib61, alakjaibol es azok eletebol a tortenetfolotti, isteni akaratot hallotta Ime tell& Girgensohn lelki és vildgnezeti fejlodesenek egymdsballizodo fokozatai : 1. gyermeki dbrdndvildg es naiv vallcisosscig ; 2. az orthodoxia hitteteleinek kiils6 tekin telyek hatdsa alatt vald naiv recipidicisa ; 3. ellenkezo vegletbe vald kilenges : pozitivista felvilcigosodcis kora; 4. a lelekzsongito misztilcus-pantheista kegyesseg elvezete ; 5. hit es tudds magasabb szintezisbe emelese, a pozitiv theologia fele vald fordulcis ; 6. a pneumatikus bibliai recilizmus magaslatdig vald felemelkedes. De kiserjtik tovabb Girgensohn eletenek ktils6 esemenyeit egeszen halalaig. Hiszen munkassaganak és tevekenysegenek legnagyobb resze Open eletenek utolso tizenot esztendejere esik ben a berlini egyetem theologiai fakultasa jubileuma alkalmabol Girgensohnt tiszteletbeli doktorava valasztotta. A kivalo tudos ekkor Ogy erezte hogy e megtiszteltetesert nyilvanosan is koszonetet kell mondania és hogy viszonzasul az tij modszerre felepitett vallaslelektani munkajat fogja a berlini egyetemnek felajanlani. Bonnb61 valo hazaterese utan tehat nagy lendtilettel hozza fogott a rendszeres kiserletezeshez, amelyben nagy segitsegere volt Gruehn Werner, 29 egyik legkedveltebb tanitvany, kesobb pedig vallaslelektani- modszerenek elmelyitoje és tovabbfejlesztoje, aki mar 1911-ben, mint elso kiserleti szemely szerepelt Girgensohn OttOr6 munkajaban. Hogy micsoda hatalmas munkat vegzett Girgensohn, azt ez alkalommal nem akarjuk reszletezni,3 telly azonban az, hogy mar 1913-ban Ugy a modszer, mint a meglep6 eredmenyek teljesen szilardan és befejezetten keszen allottak. Girgensohn kortil kezdett kialakulni a vallaslelektan irant erdeklod6 tanitvanyoknak elso kicsiny köre, es mint aruehn Werner tuck,- sitasabol ismerjiik; a felallitando vallaslelektani intezetnek elso terve mar ebben az idoben foglalkortatta Girgensohnt. Sajnos azonban, a ktilpolitikai esemenyek megakadalyortak Girgensohnt tovabbi munkajaban ben kitort a vilaghaborii, amely teljesen tonkretette es megsemmisitette Girgensohn dorpati vallas- 26 Lasd : oneletrajzaban a lapokat. 27 Lasd : i. m. 28. lapjat. 28 Lasd kovetkez6 munkait : Der Schriftbeweis in der evangelischen Dogmatik einst and jetzt. Leipzig, 1914." Die Absolutheit der christlichen Religion Aufl.",Die Inspiration der Heiligen Schrift, 1925." 29 V. o. oneletrajzanak 29. lapjaval, tovabba Gruehn : Karl Girgensohn's religionspsychologische Entwicklung, c. tanulmanya 20. s kov. lapjaival. 39 Girgensohn vallaslelektani kiserleti modszeret Der Seelische Aufbau des religiosen Erlebens, c. munkajaban reszletesen ismerteti. Ennek alapjan adja teljes ismerteteset és kritikajat A vallaspszichologia fejlodesenek tortenete" c. munkank. U. o. Girgensohn modszerenek Gruehn Altai tortent folytatolagos tokeletesitesenek leirasat is nyujtottuk.

18 16 Vasady Bela : Girgensohn. Karoly elete es munkassaga. lelektani iskolajat. egy hogy vallaslelektani munkajanak eredmenyes voltat abban az idoben csupan egyetlen tanulmany megjelenese jelezte.31 A haborn teljesen elszakitotta Girgensohnt a nemetorszagi theologusoktol es pszichologusoktol, tanitvanyai sereget szetrebbentette, sot 1916-ban theologiai eloadasait is be kellett sztintetnie, miutan az oroszok azt koveteltek, hogy tanitasi nyelv gyanant most mar a theologian is az orosz nyelvet vezessek be. Bar munkajaban igy erosen korlatozva és iirokiis nyugtalansagra is kenyszeritve, Girgensohn azert tovabb folytatta vallaslelektani konyvenek irasat. A kedvezotlen kortilmenyek miatt azonban termeszetesen minderrol csak a liaborti titan, 1921-ben szamolhatott be a nagy nyilvanossag elott Der seelische Au/bau des religiosen Erlebens. Eine Religionspsychologische Untersuchung Au/ Experimenteller Grundlage" cimu monumentalis munkajaban.32 Nincs tehat igaza Plisternek, midon Girgensohnt e munkaja rnegjelenese alkalmaval tobbek kozott lassusaggal es tetlenseggel is vadolja,33 mert, mint Gruehn is helyesen megjegyzi : Hogy micsoda oriasi kiilso akaddlyok tornyosulnak itt Keleten a tudomanyos munka ele, arrol, ngy latszik, Svajcban semmit sem tudnak."34 Igy pl. Dorpat csakhamar belekerult a nemetek Altai okkupalt tertiletbe. Rovid idore ujra megindulhatott a munka nemet nyelven a dorpati egyetemen. De ez nem tartott sokaig, Mert 1918 Oszen hirtelen beallott a kozponti hatalmak Osszeroppanasa, s ez ujra maga utan vonta Girgensohn minden remenyenek es kilatasanak megsemmistileset. Nem volt Inas hatra, mint az, hogy Nenietorszag fele probaljon meg orientalodni es ha lehet, vegleg bticsnt mondjon szukebb hazdjanak, a tudontanyos munkahoz sztikseges nyugodt eletet nyujtani nem tuck, Dorpatnak. Ekkor jott kozbe gondviseles varatlan meglepetese s Girgensohnt rneghivtcik tancirnak a greitswaldi theologidra ban kezdte el greifswaldi munkajat, azonban mindossze csupan harom es fel evet tolthetett itt. Greifswaldi evei theologiai gondolkozasaban semmifele uj fordulatot nem hortak. A maga ele mar regebben kitiizott celok titan igazodott teljes modszeresseggel s legfeljebb keresztyen vilagnezetenek eptiletehez probalta tovabbgyitjteni a sztikseges eptiletkoveket. Tudomanyos munkassaganak programmja azonban mar keszen allott egyfelo1 mint a vallaspszichologiai munkassagnak folytatolagos kiepitese, masfe161 pedig mint a pneumatikus bibliai realizmus vilagnezetenek a modern tudomany kovetelrnenyeinek megfelehi formaba Ontese. Nagy vallaslelektani munkajanak megjelenese egy csapasra hiresse tette a nevet. Pro es kontra, ugy lelektani, mint theologiai tudomanyos Ithrokben sokat foglalkortak vele. SOt kiilon tanulmanyok es vitairatok jelentek meg vele kapcsolatban rovidesen a megjelenese utan.35 Nem csodalkozhatunk tehat azon, hogy fly kortilmenyek ktizott a leipzigi egyetem theologiai fakultcisa Ihmels helyere lit hivta m'eg rendes tandrdul. Girgensohn nagy OrOmmel foglalta el leipzigi allasat, s szekfoglalo ertekezeseben a vallaspszichologiai munkassag nagy jelentoseget meltatva,36 minden tekintetben rnegcafolta azokat a kifogasokat, amelyeket reszint modszer- tani, reszint pedig tartalmi okokbol vallaspszichologiai munkaja ellen felhortak. Ebben a szekfoglalo ertekezeseben mutatja be Girgensohn magat, mint hivatasos rendszeres theologust is. Altalaban, leipzigi evei a rendszeres theologia problernakorenek teljes attanulmanyozasat tettek szamara lehetove es hogy elete vegen teljesen ura volt a hatalmas dogmatikai es etikai anyagnak, arrol megjelent munkai 31 Lasd : Zur differentiellen Psychologie des religiosen Gedankens. Megjelent a Vortrage fiber wissenschaftliche und kulturelle Probleme der Gegenwart" c. munkaban. Riga, 1913, Mellin. 32 Megjelent Hirzelnel, Leipzigban, XII. es 712. lapnyi terjedelemmel. Masodik kiadasa sajt6 alatt. 33 Lasd : Pfister : Die Religionspsychologie am ScheidevsTege. Imago, 8. evfolyam, s kov. lapjait. 34 Las(' : Gruehn : K. Girgensohn's religionspsychologische Entwickelung, lapjat 5 Lasd : Pfister mar idezett tanulmanyat az Imagoban. Tovabba : Hermann : Zur Frage des religionspsychologischen Experiments, c. ftizetet. 36 Lasd : Religionspsychologie, Religionswissenschaft und Theologie, c. filzetet.

19 Vasady Bela : Girgensohn Karoly Mete és munkassaga. 17 tesznek elsosorban bizonysagot.37 Leipzigban adoclott alkalom arra is, hogy Girgensohn tudomanyos kulpolitikai erzekerol is bizonysegot tehessen. Mert egyfelol osszekottetest tudott teremteni a pszichologiai laboratoriurnmal s annak kivalo vezetojevel : Kruegerre1,38 masfelo1 pedig a rendszeres theologia hatarkerdeseinek ismertetese Altai, miutan ramutatott azokra a problemakra, amelyek a theologiaval szomszedos tudomanyokat a theologiaval valo munkakozossegre kell, hogy kesztessek, sikertilt neki más fakultasbeli tanarokban es hallgatokban egyarant a theologia iranti erdekloclest felkelteni. Hogy pedig Girgensohn lelektani kepessegeit Leipzigban teljes egeszeben meltanyolni tudtak, annak beszedes bizonysaga volt az a telly, hogy a leipzigi egyetem vallaslelektani kiserletezesei folytatolagos kiepitesenek elomozditasa erdekeben egy segedtanart is hajlando volt melleje alkalmazni.33 Girgensohn elott régi vagyainak netovabbja latszott a megvalosulas horizontjarol mindinkabb a valo &let korebe leereszkedni : a vallaslelek tani intezetnek eppen Leipzigban leendo felallitasa, ahol annak idejen Wundt Vilmos allitotta volt fel az elso lelektani laboratoriumot. Nem csodalkozhatunk tehat, ha 1924 majusaban ily bizakodo hangon in Girgensohn egykori tanitvanyanak, munkatarsanak es baratjanak :,,A mag erik és remelem, hogy most mar semmifele jeges6 nem fogja tudni azt megsemmisiteni."" Dehogy is. gondolta volna Girgensohn ekkor meg azt, bogy a magnak vegteges kalaszba szokkeneset csakhamar megakadalyozza a halalnak,jegesoje", amely az 6 foldi palyafutasanak vetett hirtelen veget. De nemcsak tudomanyos kepessegeivel, megalapozottsagaval és modszeressegevel, hanem mindenekfelett lebilincselo, szeretetteljes egyenisegevel, mindig munkara es segitsegre kesz lelktiletevel is felebresztette Girgensohn maga irant lepizigi tanartarsainak es tanitvanyainak iranta valo 'ragaszkodasat es onkenytelen rajongasat. Mert Girgensohn arrol sem felejtkezett meg egyetlen pillanatra sem, hogy 0 neki nemcsak a tanteremberi, de a lathato egyhaz eleteben is Istent61 rendelt kotelessegei vannak. Leipzigi eveinek kettozott jelentoseget eppen azert tulajdonitott s lelki eletenek ktilonosen nagy oromot szerzett az, hogy az egyetemi istentiszteleteken rendszeresen 6 hirdethette Istennek Igejet. Hogy mily kivalo predikator volt Girgensohn, arrol mar megjelent.es meg megielenendo predikacioi tehetnek bizonysagot,41 amelyekben nagyszeriien es praktikusan, szivbemarkoloan és talaloan tudja nyujtani hallgatoinak egy-egy Minos, megtert avagy mar a megszentelodes atjan halado leleknek behato,.a legvegso motivumbkig lehatolo elemzeset.42 Mindenekfijolott azonban imcii voltak azok, amelyek magukkal ragadtali az ahitatos lelkeket. Elfelejthetetlenek lesznek mindenki szamara irja egyik nekrologiroja halalakor rovid imadsagai, amelyeket preclikacioi elo"tt mondott ; ilyenkor csakugyan Istennel beszelt ; aki Ot imadkozni hallotta, az felismerte lelkenek mely tisztasagat es kegyesseget és kenytelen volt vele egyutt imadkozni."43 Vajjon gondolta-e leipzigi gyitlekezete azt, hogy ennek az imadsag szarnyain masokat Istenhez emelo ferfinak nagy, fesztiltsegekkel es stilyos krizisekkel, imadsagos tusakodasokkal telitett eletutat kellett megtennie, hogy vegiil is erre a felseges szolgalatra Istent61 meltonak es alkalmasnak talaltassek? Az Lasd elsosorban Grundriss der Dogmatik, 1924." és Theologische Ethik, 1926" chnii munkait. 38 Lasd :" F. Krueger, Neue psychologische Studien, I: Bd. : Komplexqualitaten, Gestalten and Gefiihle, 1. Heft, Schneider : Gibt es einen religiosen Menschen? Beitrage zur religiosen IndividualpsycholOgie auf experimenteller Grundlage " A C. Schneider szernelyeben,- akinek Studien zur Mannigfaltigkeit des religiosen Erlebens. Ein Beitrag zur Psychologie der individuellen Differenzen auf experimenteller Grundlage" clinu munkaja most van megjelen6felben. 40 Gruehnhoz in levele. Lasd : Gruehn : K. GirgensOhn's religionspsychologische Entwicklung, c. tanulmanya 32. lapja.t. 41 Predikacioinak gyiijtemen.ye most van sajto alatt. 42 Lasd pl. Sechs Predigten, cimii predikacios konyveben ktilonosen azokat a beszedeket, amelyekben Pal apostol megteresenek nyujtja igen iigyes lelektani rajzat. 43 Lasd : W. Laible : Girgensohn. Allg. Ev.-Luth. Kirchenzeitung. Leipzig, lap. 2

20 18 - Vasady Bela : Girgensohn Karoly elete és munkassaga ben megjelent beszedeinek egyike az imadsagrol szol. Ha ezt a beszedet elolvassuk, Agy megtudjuk azt, hogy mi tette Girgensohnt liepesse arra, hogy masokat is Isten imadkozo gyermekeive tehessen. Mily gyonyorti bepillantast enged pl. saj at lelkenek titkaiba es maganos kamraj anak ktilonben a vilagt61 elzart imadsagos eghajlataba Girgensohn a kovetkezo nehany mondataval : Az imadsag teljesen megbizhato ertekmeroje a lelek vallasos eletenek. Ha tudnank azt, hogy mit és hogyan imadkozik egy-egy ember, figy vallasossaganak egeszebe bepillantast nyerhetnenk. De termeszetesen csakis akkor, ha isinernenk azt, hogy inaganos, csendes Oraiban mi minden mondanivaloja volt az Isten szamara. Amit valaki nyilvanossag elott mond imajaban és ami mellett nyiltan hitvallast tesz, az meg nem megfelelo ertekmeroje vallasos eletenek. Mert eltekintve minden kepmutatastol, amely itt kozrejatszhatik, a megszokott kegyes szolamok hasznalatanak is ergs szuggesztiv ereje van, Agyhogy a nyilvanos istentiszteleteken sokan bar elfogulatlanul es teljes Oszinteseggel, de oly imaformakat hasznalnak, amelyek egyeni imadkozo elettik magaslatainak semmi esetre sem felelnek meg. De midon az ember tandk nelktil beszel az Istennel, akkor a lelek leplezetlentil ott all teremtoje elott. Ami mondanivaloja ekkor lesz, az mindennel vilagosabban fogja mutatni azt, hogy mennyire gazdag avagy mennyire szegeny." 44 Imadkozflunk kell, mert maskillonben nem tud elni a "45 A masokat imai anal Istenhez emelo Girgensohn azert volt erre kepes, mert hosszd eveken kereszttil maganyos, csendes Oraiban Istenevel ilyen Oszinten tarsalgott s bizonyara nem egyszer tusakodott. Nem csoda tehat, ha leipzigi gytilekezete szinte szemmel lathatolag eszrevette, hogy e ferfidnak lelke mind intenzivebbe valo eletet folytat! De eszrevettek ezt leipzigi tanitvanyai is, akik onkenytelentil megereztek, hogy Girgensohnban nemcsak professzorra, de szeretetteljes lelki atyjukra es vezertikre talaltak. Ennek bizonysagaul hadd idezzek ket vallomast, amelyek a Girgensohn hirtelen halalat gyaszolo tanitvanyok lelkebol és tollabol fakadtak : Girgensohn nyitotta fel a mi szemeinket ama csodalatos teny ineglatasara, hogy mit is jelent tulajdonkeppen az irast imadkozo lelekkel olvasni. Killonos kepessege volt arra, hogy benniink az OszOvetseg iranti szeretet ttizet langra gyujtsa és annak az djszovetseggel valo 616 Osszeftiggeset elottiink feltarja."46...halala elott egy nehany nappal azt a nyilatkozatot tette, hogy a legszivesebben semmi masrol nem irna tobbet, mint az Eras problemajarol. Mindenekfolott meglatta azt, hogy a racionalisztikus torteneti és vallastorteneti irasmagyarazat a biblia tartalmi gazdagsagat nem tudja teljesen visszaadni és hogy csak az tudja az I rast igazan olvasni, aki a 7CvEly.a TOti,9 05-tol teljesen attisztulni engedi magat. Augusztinusznak, Luthernek és a reformatoroknak régi pneumatikus frasmagyarazata elevenedett fel és kezdett az 0 bibliai szeminariumaban djra megfelelo szerephez jutni, amely a tentatio-ban, meditatio-ban és oratio-ban jutott kifejezesre. Mindenki szamara felejthetetlen lesz az, ahogyan Girgensohn Karoly bibliai szeminariumanak vegen tanitvanyaival egyutt a Miatyankot imadkorta, amely azutan meg az egymasnak nekifeszii16 velemenykdlonbsegeket is egyesiteni tudta... Aki egyszer of a theologiai hallgatok szovetsegenek, a Philadelphianak leipzigi helyi csoportjaban bibliaorat vezetni hallotta és akinek mindig alkalma volt erezni azt, hogy mily nagyszerden megtalalta a helyenvalo bibliai Iget a nyilvanos vitaestelyek, avagy a het amaz estelyeinek vegen, amikor az 0 venclegszeret6 hazaban a tobbi fakultasok hallgatoi is osszejottek, az tudja, hogy e ferfidnak Mete mennyire az 0 evangeliumi hiteben gyokeredzett. Vogul gondoljunk csak az 0 akademiai predikacioira, evangelizalo eloadasaira, hallgatok szamara rendezett konferenciaira, a mindig tifitornott megbeszelesi &aka s akkor talan sikertil nemileg teljes kepet alkotnunk az 6 munkassagarol. Ahol csak megjelent, szivelyessegevel, tiszta szemeivel, nerves balti ferfiassagaval, finom mosolyaval, min- 44 Lasd : Zwolf Reden uber die Christliche Religion, Aufl lap. 46 Lasd : i. m lapjat. 46 LaSd : 0. Wachinger : Zum Tode Carl Girgensohns. Christentum and Wissenschaft. 1. Jahrgang Heft December lap.