A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1155/2011. (IX.1.) számú HATÁROZATA

Átírás

1 Ügyiratszám: MN/ /2011. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a politikai reklám, a közérdekű közlemény és a társadalmi célú reklám más médiatartalmaktól való megkülönböztetésére vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1155/2011. (IX.1.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) az Isépy Ügyvédi Iroda Személyes adat által képviselt Magyar Rádió Zrt.-vel (Kossuth Rádió, 1088 Budapest, Bródy S. u. 5-7.; a továbbiakban: Médiaszolgáltató) szemben hivatalból lefolytatott eljárásában megállapította, hogy a Médiaszolgáltató március 8-án kor és 14-én kor közzétett közlemény sugárzásával megsértette a politikai reklám, a közérdekű közlemény és a társadalmi célú reklám más médiatartalmaktól való megkülönböztetésére vonatkozó törvényi rendelkezést, amely miatt a Médiaszolgáltatót felhívja, hogy a közléstől számítva haladéktalanul tegyen eleget a jogszerű magatartás követelményének és tartózkodjék a jövőbeni jogsértésektől. A Médiatanács figyelmezteti a Médiaszolgáltatót, hogy a Médiatanács a médiaigazgatásra vonatkozó szabály következő alkalommal történő megsértése esetén az Mttv ában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhat. A Médiatanács megállapítja továbbá, hogy a Médiaszolgáltató Kossuth Rádió adóján március 31-én kor közzétett társadalmi célú reklám sugárzásával nem sértette meg a politikai reklám, a közérdekű közlemény és a társadalmi célú reklám más médiatartalmaktól való megkülönböztetésére vonatkozó törvényi rendelkezést. E határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálata a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Fővárosi Bírósághoz címzett, a Médiatanácshoz három példányban benyújtott keresetlevéllel kérhető. A keresetlevél benyújtásának e határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs, a keresetlevélben a keresettel támadott határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető. A keresetet a bíróság a beérkezést követő naptól számított 30 napon belül tárgyalás tartása nélkül bírálja el, a keresetlevélben tárgyalás tartása kérhető.

2 I n d o k o l á s A Médiatanács a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 167. (1) bekezdésében foglalt általános hatósági felügyeleti hatáskörében, hivatalból vizsgálta a Médiaszolgáltató Kossuth Rádió adójának márciusi műsorfolyamát, és az alábbiakat tapasztalta március 8-án kor és 14-én kor, illetve március 31-én kor a Médiaszolgáltató társadalmi célú reklám főcímek között tette közzé az alábbiakat: Ünnepeljünk együtt március 15-én, 9 órakor a Kossuth téren! A nemzeti lobogó felvonását követően ünnepi menet indul a Nemzeti Múzeumhoz, ahol 10 órától Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke mond beszédet. A Budai várban egész napos családi programokkal, 10 és 18 óra között ingyenes parlamenti látogatással várjuk önöket. Március 15. nemzeti ünnepünk. (2011. március kor és 14-én kor) Szeretném kifejezni köszönetemet mindazoknak, akik részt vettek az alkotmányozással kapcsolatos nemzeti konzultációban. ( ) Én komolyan gondolom, hogy jól működő demokrácia nem létezik konstruktív ellenzék nélkül. ( ) Szájer Józsefet, a Nemzeti Konzultációs Testület elnökét és Szili Katalint, a Nemzeti Konzultációs Testület tagját hallották. Nemzeti Konzultáció (2011. március 31-én kor) A közzétételek végén hallható volt az is, hogy készült Magyarország kormányának megbízásából. A hatósági ellenőrzés megállapításai alapján felmerült az Mttv. az Mttv. 32. (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sérelme. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (1) bekezdésében foglaltak és az Mttv bh) pontja alapján a Médiatanács hivatalból június 29-én hatósági eljárást indított a Médiaszolgáltatóval szemben, melyről a Ket. 29. (3) bekezdés a) pontja alapján értesítette a Médiaszolgáltatót, tájékoztatta a hatósági ellenőrzés megállapításairól, valamint a Ket. 51. (1) bekezdése értelmében felhívta a figyelmét arra, hogy az eljárás során nyilatkozattételi jog illeti meg. A Médiaszolgáltató jogi képviselője útján július 20-án érkezett levelében élt nyilatkozattételi jogával. Álláspontja szerint nem sértette meg az Mttv. 32. (2) bekezdésében foglaltakat, mert mindkét szpot társadalmi célú reklámnak minősül. A március 15-i ünnepségről szóló szpot egyértelműen az ünneplés hangsúlyozásával a részvételre történő felhívás, míg a nemzeti konzultációra vonatkozó szpot célja a nemzeti összefogás hangsúlyozása volt. Előadta továbbá, hogy az egységes ítélkezési gyakorlat szerint a fogalmakat önmagukban, az abban meghatározott tartalmi elemek alapján kell vizsgálni, sajátos jogértelmezéssel önkényesen sem szűkíteni, sem bővíteni azokat nem lehet. Véleménye szerint mindkét szpot lényege a közérdekű cél (ünnepi részvétel, illetőleg nemzeti összefogás hangsúlyozása) érdekében tett felhívás, és nem információközvetítés volt. A Médiatanács a rendelkezésre álló adatok, különösen a hatósági ellenőrzés megállapításai és a Médiaszolgáltató nyilatkozata alapján az alábbi tényállást állapította meg, és azt az alábbiak szerint értékelte: 2

3 Az Mttv pontja rendelkezik a közérdekű közleményről: ellenszolgáltatás nélkül közzétételre kerülő, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől, illetve személytől származó tájékoztatás, amely valamely konkrét közérdekű információt közvetít a nézők vagy hallgatók figyelmének felkeltése céljából, és nem minősül politikai reklámnak. Az Mttv pontja pedig a társadalmi célú reklám fogalmát rögzíti: politikai reklámnak nem minősülő, üzleti érdekeltséget nem tartalmazó, reklámcélokat nem szolgáló, ellenérték fejében vagy anélkül közzétett felhívás vagy közérdekű üzenet, amely valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára. Az Mttv. 32. (2) bekezdése szerint a politikai reklámnak, a közérdekű közleménynek és a társadalmi célú reklámnak e jellegét tekintve azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A más médiatartalmaktól való megkülönböztetés módja a lineáris médiaszolgáltatásban a) audiovizuális médiaszolgáltatás esetében optikai és akusztikus módon történő, b) rádiós médiaszolgáltatás esetében akusztikus módon történő figyelemfelhívás. A közérdekű közlemény és a társadalmi célú reklám definícióját összevetve megállapítható, hogy a közérdekű közlemény csak állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől vagy személytől származhat, társadalmi célú reklámot ellenben bárki megrendelhet (beleértve az állami/önkormányzati feladatokat ellátó szervezeteket és személyeket is), aki közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára. A közérdekű közlemény közzétételéért a médiaszolgáltató nem kérhet ellenszolgáltatást (de elfogadhat), társadalmi célú reklám közzétételéért azonban kérhet, de akár ellenérték nélkül is közzéteheti azt. A közérdekű közlemény konkrét közérdekű információt tartalmaz (közérdekű információra hívja fel a figyelmet), míg a társadalmi célú reklám valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára. A fentiekből következik, hogy a vizsgált közlemények minősítésének alapja nem lehet a megrendelő személye, hiszen társadalmi célú reklámot állami szerv is és civil szervezet is, tehát bárki közzétehet. A megrendelő személye fordított esetben dönthetné el a kérdést: ha civil szervezet hirdetése jelenik meg közérdekű közleményként, akkor egyértelműen kijelenthető, hogy nem megfelelő a hirdetés jellegének megjelölése, mert közérdekű közlemények csak állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől/személytől származhatnak. Hasonló módon nem minősíthető a vizsgált közlemény annak alapján, hogy ellenérték fejében, avagy anélkül tette közzé a Médiaszolgáltató, mert társadalmi célú reklám mindkét módon közzétehető. A fentiekből következően a közlemény tartalmi vizsgálata lehet az elhatárolás/minősítés alapja. I. A Médiatanács megállapította, hogy az elsőként kifogásolt, a Médiaszolgáltató Kossuth Rádió adóján március 8-án kor és 14-én kor társadalmi célú reklám főcímek között, a március 15-i ünnepségről közzétett közlemény - a tartalma alapján - közérdekű közleménynek minősül, azaz a Médiaszolgáltató nem a megfelelő megnevezéssel tette azt közzé, az alábbiak miatt: 3

4 A közérdekű közlemény és a társadalmi célú reklám definíciójából következik, hogy míg az előbbi konkrét közérdekű információt tartalmaz (közérdekű információra hívja fel a figyelmet), addig az utóbbi valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni. A jelen esetben vizsgált, a Kormány megbízásából közzétett közlemény számos konkrét, közérdekű információt tartalmazott. A szpot egyrészt a március 15-i, 9 órakor kezdődő Kossuth téri ünnepségre hívta fel a figyelmet, és rögzítette, hogy a nemzeti lobogó felvonását követően a Nemzeti Múzeumhoz indul ünnepi menet, ahol 10 órától Orbán Viktor miniszterelnök mond beszédet. Ezen túl az is elhangzott, hogy a Budai várban egész napos családi programokkal várják a látogatókat, és 10 és 18 óra között ingyenes parlamenti látogatásra van lehetőség. A fentiek alapján a Médiatanács megállapította, hogy Médiaszolgáltató megsértette az Mttv. 32. (2) bekezdésében foglalt rendelkezést, hiszen a Kormány megbízásából közzétett, a március 15-i ünnepségről szóló közleményt a Médiaszolgáltatónak a konkrét közérdekű információkat közvetítő tartalma miatt - közérdekű közleményként kellett volna közzétennie. A Médiatanács a jogsértés miatt alkalmazandó jogkövetkezmény fajtájának és mértékének meghatározása során az alábbi szempontokat vette figyelembe. A Médiatanács az Mttv. hatályba lépése óta, azaz január 1-jét követően jelen határozat meghozataláig egyetlen alkalommal sem állapította meg az Mttv. 32. (2) bekezdésének megsértését a Médiaszolgáltatóval szemben. Az Mttv (1) bekezdése értelmében: Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett - legfeljebb harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit. A Médiatanács a körülményeket mérlegelve, figyelembe véve a jogsértés súlyát az Mttv (1) bekezdésben rögzített jogkövetkezményt alkalmazta a Médiaszolgáltatóval szemben, azaz jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett felhívta a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására. II. A Médiatanács megállapította, hogy a Médiaszolgáltató Kossuth Rádió adóján március 31-én kor társadalmi célú reklám főcímek között közzétett közlemény megfelel a társadalmi célú reklám fogalmának, a március 15-i ünnepségről szóló, több konkrét információt is felsorakoztató szpottal ellentétben közérdekű cél elérése érdekében kívánt hatást gyakorolni a nézőkre. A közlemény célja az volt, hogy az állampolgárok minél nagyobb számban vegyenek részt a közügyekben, és felhívja az emberek figyelmét arra, hogy lehetséges és fontos a részvétel az őket érintő döntések meghozatalában. A Médiatanács ezért megállapította, hogy a Kormány megbízásából készített szpotot a tartalmának megfelelően tette közzé a Médiaszolgáltató. A Médiatanács megállapította továbbá, hogy a főcím a nézők szempontjából semmiképpen nem volt megtévesztő, hiszen egyértelművé tette, hogy nem kereskedelmi jellegű, hanem közérdekű üzenetet látnak/hallanak. Ebből következik, hogy a főcím megválasztása a rendelkezésben megjelenő hallgatói érdekeket nem sértette. 4

5 A Médiatanács a fentiek alapján megállapította, hogy a Médiaszolgáltató Kossuth Rádió adóján március 31-én kor közzétett társadalmi célú reklám sugárzásával nem sértette meg az Mttv. 32. (2) bekezdésében foglaltakat. A hatósági eljárás során a Ket (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerinti eljárási költség nem merült fel. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. (1) bekezdés da) pontján, valamint az Mttv (1) és (3) bekezdésén, valamint a on alapul. A tárgyalás tartására vonatkozó tájékoztatás a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (Pp.) 338. (2) bekezdésén alapul. Budapest, szeptember 1. Szalai Annamária elnök dr. Koltay András hitelesítő tag Kapják: Személyes adat 5