Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2724/2006. (XII. 12.) sz. HATÁROZATA

Átírás

1 Az Országos Rádió és Televízió Testület 2724/2006. (XII. 12.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló évi I. törvény (továbbiakban: Rttv.) ban biztosított jogkörében az MTM-SBS Televízió ZRt. (1145 Budapest, Róna u. 174.) műsorszolgáltatóval szemben meghozta az alábbi h a t á r o z a t o t A Testület megállapítja, hogy a Műsorszolgáltató július 3-án, 10-én, 17-én, 24-én és 31-én, augusztus 1-jén, 2-án, 7-én, 21-én és 28-án, szeptember 4-én, 11-én, 18-án és 25-én, október 2- án, 9-én, 16-án és 30-án megsértette az Rttv. 16. (3) bekezdését. Ezért a Testület az Rttv (1) bekezdés a) pontja alapján felhívja a Műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére E határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek nincs helye, a közléssel jogerős és végrehajtható. A határozat felülvizsgálatát a kézhezvételtől számított 30 napon belül bíróságtól lehet kérni a Testülethez benyújtandó keresetlevéllel. I n d o k o l á s A Testület az Rttv. 41. (1) bekezdése b) pontjának felhatalmazása alapján vizsgálta a televíziós vásárlási műsorablakok időtartamát az országos vételkörzetű műsorszolgáltatók műsorszolgáltatásában. A vizsgálat a TV2 műsoraiban törvénysértést tárt fel. Az AGB-Nielsen Media Research-től kapott adatok szerint a TV2-n sugárzott televíziós vásárlási műsorablakok időtartama a fentebb jelzett 18 napon túllépte az Rttv. 16. (3) bekezdésben előírt napi legfeljebb 2 órát. A Műsorszolgáltató még a vizsgálat előtt, augusztus 31-én kelt levelében jelezte, hogy belső kimutatása szerint július 31-én 15 perccel, augusztus 1-jén pedig 30 perccel túllépte az Rttv. 16. (3) bekezdésében a televíziós vásárlási műsorablakokra engedélyezett műsoridőt. Előadta, hogy a hiba oka emberi mulasztás, a TV2-nek a jelzett műsorablakok sugárzására megbízása nem volt, azok tévedésből kerültek adásba. A Műsorszolgáltató kérte, hogy a Testület ne alkalmazzon súlyos szankciót a törvénysértés miatt, hiszen ilyen jellegű törvénysértés először fordult elő a TV2 műsorszolgáltatásában, és a jelzett esetekben a TV2-nek bevétele sem keletkezett a plusz műsorablakokból. A Testület Műsorfigyelő és elemző Szolgálatának négy hónapra kiterjedő vizsgálata során kiderült, hogy a Műsorszolgáltató adásnaponként, és nem naptári naponként ad két óra televíziós vásárlási műsorablakot, és ennek következtében rendszeresen perccel túllépi a Testület álláspontja szerint naptári naponként számítandó időkeretet.

2 A Műsorszolgáltatóval szemben november 21-én indult közigazgatási hatósági eljárás. A Testület megküldte a TV2 részére a vizsgálat megállapításait, és nyilatkozattételre hívta fel. A TV2 képviselője az előírt határidőn belül az alábbi nyilatkozatott tette. I. A megkeresés formailag hibás, mert nem jelöli meg, hogy pontosan mikor indult az eljárás. További hiányossága, hogy nem tartalmazza a nyilatkozattételre felhívó levél megküldéséig keletkezett valamennyi iratot, a Testület rendelkezésére álló bizonyítási eszközök felsorolását és az ellenőrzés megindításának módját (azt, hogy az eljárás hivatalból vagy kérelemre indult). A TV2 képviselője az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére vonatkozó tájékoztatást is hiányolta a megkereséséből. II. A Műsorszolgáltató álláspontja szerint az Rttv. 16. (3) bekezdése nem fogalmaz egyértelműen, amikor előírja, hogy a televíziós vásárlási műsorablakok teljes időtartam nem haladhatja meg a napi két órát. Nem rendelkezik ugyanis a Törvény arról, hogy milyen időszakon belül kell érteni ezt az időtartamot a napi műsoridőn (a műsorszolgáltatás kezdete egy adott nap reggelén és az utolsó műsorszám közötti időszak), vagy egy naptári napon (0-24 óra) belül. Ha az előbbi értelmezés szerint vizsgáljuk a TV2 műsorát, vagyis az adásnaphoz rendelt műsoridőt vesszük figyelembe, akkor a Műsorszolgáltató nem követett el törvénysértést. A Műsorszolgáltató kiemelte, hogy 10 éves működésük során nem követtek el ilyen jellegű törvénysértést, majd utalt az augusztus 31-én kelt bejelentésre, melyben kifejtették, hogy az ott említett két napon sugárzott televíziós vásárlásra a TV2-nek nem is volt megrendelése, azaz bevétele sem keletkezett, a fennmaradó napokon sugárzott, és a Testület által többletként értékelt televíziós vásárlási műsorablakok pedig csak a napi műsoridő eltérő értelmezése miatt kerültek adásba. Hozzátette, hogy a nézői érdekek egyik esetben sem sérültek, mert a műsorszámokat éjjel két óra körül sugározták; adataik szerint a műsorablakok nézettsége elenyésző volt. A Műsorszolgáltató képviselője végül előadta, hogy a TV2 a televíziós vásárlási műsorablakok sugárzásának jellegét függetlenül attól, hogy jogi álláspontjuk eltér a Testület jogértelmezésétől legkésőbb az ügy jogerős befejezéséig átalakítja, és a továbbiakban a naptári nap szerinti értelmezést veszi alapul a műsorablakok teljes időtartamának számításánál. Egyben kérte, hogy a Testület döntését követően a Testület Irodája egyeztessen a TV2 képviselőivel a két óra értelmezésének kérdésében. A Testület az alábbi álláspontot alakította ki az eljárási kifogásról A Műsorszolgáltatónak megküldött irat nem minősül a Ket ában szabályozott értesítésnek. Az ORTT ugyanis a műsorszolgáltatónál folyamatos ellenőrzési feladatot ellátó hatóság, így a Ket. 29. (4) bekezdés c) pontja alapján a jelen ügyben nem terheli az eljárás megindításáról szóló értesítés kötelezettsége. Az irat megküldésével az ORTT a Ket. 51. (1) bekezdésében előírt kötelezettségének tett eleget, miszerint a hatósági eljárás alá vont ügyfél számára még az érdemi döntés meghozatala előtt lehetőséget kell biztosítani a nyilatkozattételre. Minderre 2

3 tekintettel nem megalapozottak azok az alaki kifogások, amelyek a Ket. 29. (5) bekezdésében előírt tartalmi elemeket kérik számon a megküldött iraton. Nem helytálló a Műsorszolgáltató azon megjegyzése sem, miszerint nem kapta meg az ügyben addig keletkezett valamennyi iratot. A Testület ugyanis az említett megkereséssel, valamint az annak mellékleteként megküldött irattal (a hatósági ellenőrzés megállapításai) a jelenlegi hatósági ügyben addig fennálló minden érdemi körülményről tájékoztatta a Műsorszolgáltatót, aki így kellő információkkal rendelkezhetett az ügyféli nyilatkozat megtételéhez. A Testület a Ket. 68. (1) bekezdése alapján biztosítja a Műsorszolgáltató számára az iratokba való betekintés lehetőségét. Az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozatról A vonatkozó szabályok: Rttv Televíziós vásárlás: az a reklám, amely árunak (beleértve az ingatlant is), szolgáltatásnak, jogoknak és kötelezettségeknek - a kereskedelmi elosztóval vagy szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történő - értékesítésére vagy más módon történő igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot /A. Televíziós vásárlási műsorablak: az a legalább tizenöt perc időtartamú televíziós vásárlási műsorszám, amelyet nem televíziós vásárlásra szakosított műsorszolgáltatásban tesznek közzé. Ha e törvény másként nem rendelkezik, televíziós vásárlás alatt televíziós vásárlási műsorablakot is érteni kell. 16. (3) A televíziós vásárlási műsorablakok száma nem haladhatja meg a napi nyolcat. Teljes időtartamuk nem haladhatja meg a két órát. A 112. (1) bekezdés d) pontja szerint alkalmazható szankció a Műsorszolgáltatási Szerződés pontja alapján: Ha a televíziós vásárlási műsorablakok napi teljes időtartama meghaladja a 2 órát, a kötbér mértéke minden, a 2 órát meghaladó perc után a kötbér alapjának 0,25 százaléka. A Testület az adásnap-naptári nap vitában nem osztja a Műsorszolgáltató álláspontját. Az Rttv. valóban nem határozza meg, hogy a kötelezettség naptári napra vonatkozik, mert az egyértelműen következik a törvényi és szerződéses rendelkezések összességéből. Ha a jogszabály napot (hónapot, évet) említ, azon a Testület álláspontja szerint mindig naptári napot (hónapot, évet) kell érteni, kivéve, ha a jogszabály (szerződés) külön meghatározza, hogy pl. adóévre, tanévre, üzleti évre stb. vonatkozik az előírt kötelezettség. Értelmezésünket támasztja alá a Műsorszolgáltatási Szerződés több rendelkezése. A Szerződés ugyan nem határozza meg, hogy pontosan milyen időtartamról van szó ott, ahol napi kötelezettséget ír elő, viszont használja az év és üzleti év megkülönböztetést. A Fogalom-meghatározások című fejezetben az üzleti év definíciója a következő: megegyezik a naptári évvel. Az első üzleti év a Szerződés aláírásának napjától ugyanazon év december 31-ig tart. Az utolsó üzleti év január 1-től július 9-ig tart. A fenti fogalommeghatározásból kiderül, ha a Szerződés nem naptári év értelemben használja az év kifejezést, akkor külön meghatározza, hogy azon mit ért, és ez milyen időtartamot jelent. 3

4 A napi legkevesebb műsoridőre vonatkozó kötelezettség meghatározásánál a Szerződés egyértelműen fogalmaz: pont A Műsorszolgáltató [ ] az év minden napján napi legkevesebb 18 óra műsoridőben ( Műsoridő ), saját megkülönböztető azonosítási jelét használva köteles [ ] műsorszolgáltatást végezni. A 16. (3) bekezdés megsértése esetén alkalmazható kötbér mértékét a Szerződés 11.5 pontja határozza meg, ami szintén naptári napokkal számol. A Szerződés ezen pontja arról rendelkezik, hogy a műsorszerkezetben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén milyen mértékű kötbér alkalmazható a Műsorszolgáltatóval szemben. A műsorszerkezetet meghatározó 3.1 melléklet pedig naptári évről, hétről és napról rendelkezik. A fentiek alapján az Rttv.-ben használt napi műsoridő kifejezés sem értelmezhető másként, mint naptári napokra előírt kötelezettségként. Az Rttv a szerint: (1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám. A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a televíziós vásárlásnak a televíziós vásárlási műsorablak nélkül számított időtartamát. (2) A műsoridő - bármely módon számított - egy óráján belül a reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet, ide nem értve a televíziós vásárlási műsorablakot. (3) A televíziós vásárlási műsorablakok száma nem haladhatja meg a napi nyolcat. Teljes időtartamuk nem haladhatja meg a két órát. A Testület álláspontja szerint a Műsorszolgáltató helytelenül értelmezi a rendelkezést, ha a napi műsorszolgáltatás kezdete és vége közötti időtartamot veszi alapul a számításnál. A Testület álláspontja szerint a TV2 az alábbi napokon megsértette az Rttv. 16. (3) bekezdését: július Bemutatás napja Televíziós vásárlás időtartama július 3. 2:15:04 15: július 10. 2:15:03 15: július 17. 2:15:02 15: július 24. 2:15:16 15: július 31. 2:15:16 15: augusztus Bemutatás napja Televíziós vásárlás időtartama augusztus 1. 2:30:16 30: augusztus 2. 2:30:16 30: augusztus 7. 2:30:16 30: augusztus 21. 2:30:03 30: augusztus 28. 2:15:03 15:03 4

5 2006. szeptember Bemutatás napja Televíziós vásárlás időtartama szeptember 4. 2:15:16 15: szeptember 11. 2:15:04 15: szeptember 18. 2:15:15 15: szeptember 25. 2:15:14 15: október Bemutatás napja Televíziós vásárlás időtartama október 2. 2:15:05 15: október 9. 2:15:13 15: október 16. 2:15:15 15: október 30. 2:11:32 11:32 A vizsgált időszakban sugárzott televíziós vásárlási műsorablakok listáját, benne a sérelmezett napokat, a határozat melléklete tartalmazza. A szankció kiválasztásánál a Testület figyelembe vette, hogy először észlelte a 16. (3) bekezdés megsértését a TV2 műsorszolgáltatásában; a törvénysértés oka a Műsorszolgáltató téves jogértelmezése, amellyel kapcsolatban egyeztetést is kezdeményezett nyilatkozatában; az emberi mulasztás miatt bekövetkezett hibát (július 31-ei és augusztus 1-jei túllépés) a TV2 jelezte a Testületnek; a nézők érdekeit nem sértette a reklámidő túllépése, mert a plusz műsorablakokat éjjel két óra körül sugározta a Műsorszolgáltató, a nézettség ebben az időszakban elenyésző volt, valamint hogy a Műsorszolgáltató kijelentette, a továbbiakban a naptári nap szerinti értelmezést veszi alapul a műsorablakok teljes időtartamának számításánál. Az eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. Törvény 153. (2) bekezdése szerinti eljárási költség nem merült fel. Az Rttv (2) bekezdése alapján a határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát az Rttv (2) bekezdése biztosítja. Budapest, december 12. Az Országos Rádió és Televízió Testület nevében Kovács György s. k. elnök 5