Svájci tapasztalatok az idős munkaerő foglalkoztatásáról/ tanulmányút

Átírás

1 Svájci tapasztalatok az idős munkaerő foglalkoztatásáról/ tanulmányút A tanulmányút időpontja: A tanulmányút helyszínei: Svájc Bern, Olten, Sion, Schafhausen Az emlékeztetőt készítette: Vanicsek Mária, A tanulmányút résztvevői: A svájci kapcsolattartó partner: Denis Torche Membre du bureau exécutif A MOSZ nemzetközi ügyekért felelős munkatársa:németh Katalin A delegáció tagjai: MOSZ: Vanicsek Mária, Potykiewicz Tamás VOSZ: Varga Júlia, Vida Péter a VOSZ Emberi Erőforrás Szekciójának elnöke. Bemutatkozás és eszmecsere a Travail Suisse szakszervezet vezetőivel és szakreferenseivel A Travail Suisse szakszervezeti szövetség elnöke Martin Flügel üdvözölte a delegációt és ismertette a szakszervezeti szerveződés felépítését Svájcban, főbb céljait és törekvéseit. A jelenlegi konföderáció ban jött létre, 10 szakszervezetből áll, mintegy 150 ezer fős tagságot tömörítnek. Svájcban két szakszervezeti konföderáció van, a Travail Suisse a kissebbek. Az elnök úr befolyásosnak ítéli meg szervezetüket. Klasszikus lobbi tevékenységet folytatnak

2 és így próbálják meg befolyásolni a politikai döntéseket. Direkt kapcsolatuk van a parlamenti bizottságokkal, ahol tagok is. Az közelmúltban és jelenleg két nagyobb kezdeményezést említettek: a gyermekgondozás és a több fizetett szabadság ügyét. Ez utóbbiban már megvolt a népszavazás, de elutasították a javaslatot, hogy öt hétről hatra emeljék a fizetett szabadság időtartamát. A tanulmányút témáját az idősek munkavállalásának segítését a szakszervezet fontosnak tartja elsősorban a társadalom elöregedése miatt. A jelenlegi helyzetet az jellemzi, hogy az időseket nem bocsátják el diszkriminatív módon, de ha elveszítik a munkahelyüket nehezen találnak újat. Az idős munkavállalók helyzete Svájcban Tények, trendek, kihívások, javaslatok és megvalósult jó gyakorlatok 1. Tények Az idősek körében (55-64 évesek) magas foglalkoztatási aránya (2010-ben 70,5,1%). Az EU átlag 49.7, Svédországé a legmagasabb 74,5%, Máltában a legalacsonyabb (31,6%). Ez az arány az időben nő ben 67,3% volt, 2005-ben 65,1% 2011-ben 69,5%. Ennek okai: a nők fokozott foglalkoztatása (2000:51,3), ben 69,6%) több az állás a szolgáltatási szektorban, több a részmunkaidős állás: 39,2%, szemben a korábbi 33,2%-kal (25-54 év közöttiek) a női nyugdíjkorhatár felemelése 62-ről 64 évre. Az idősek növekvő száma a teljes munkaképes lakosságon belül: 2000-ben 15,2%, 2010-ben 17,5%, 2020-ban 20%, 2025-re az

3 előrejelzés 22%. Több az önfoglalkoztató (kényszervállalkozó) Önfoglalkoztatók aránya 21,1%, szemben a korábbi 11%-kal (55 év felettieknél). A kor kérdés szektoronként különbözik A z egészségügyi, oktatási, közalkalmazotti és energiatermelési szektor az átlagnál jobban érintett. Az építőipar, szállodaipar és az IT szektor átlag alatt. Az idős munkavállalók és a munkanélküliség A munkanélküliségi ráta alacsony (3% alatti) de amikor az idős munkavállalók lesznek munkanélküliek, nehezebben találnak újra munkát. A várható nyugdíj korhatár Azoknak az aránya, akik a hivatalos idő előtt mentek nyugdíjba 2010-ben 17,1%, 2000-ben 17,55% volt. Itt a szektorok közötti differencia nagy, a legmagasabb a pénzügyi és biztosítási területen (45,8%), a legalacsonyabb a mezőgazdaságban (6,9%) és a szállodaiparban és vendéglátásban (10%) 2. Trendek Demográfiai öregedés és személyes elszegényedés Több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdődött a tárgyalás Svájcban a demográfiai öregedésről. Mostanra a viták középpontjában a demográfiai öregedés pénzügyi és társadalombiztosítási kérdései állnak. Most, hogy a viták már a munkaerőpiacot is érintik a Travail.Suisse 2011-es kongresszusán nyilatkozatot tett közzé Tíz tétel a demográfiáról Manifesztum a jobb munka érdekében címmel. Ebben az összefüggésben a svájci állam is kibocsátott egy kezdeményezést, bevonva a szociális partnereket is a

4 demográfiai öregedés miatti elszegényedés elleni harcba. Az kezdeményezés célja, intézkedések megtétele a munkaerő felhasználás optimalizálása érdekében. Két fő csoportot céloztak meg: a nőket és az idősebb munkásokat. 3. Ellentmondásos trendek Jelenleg a svájci munkaerőpiac és a vállalatok szintjén ellentmondásos trendeket figyelhetünk meg az idősebb munkások foglalkoztatásávalkal kapcsolatban. Egyik oldalról az idős munkavállalók száma emelkedett. Ez köszönhető volt a svájci állam fentebb említett kezdeményezésének, a szakszervezeteknek, akik javították az idős munkavállalók munkakörülményeit és a tényleges nyugdíjba vonulás idejét kitolták, a munkáltatók szervezeteinek, akik különböző fórumokon fogékonyabbá tették a közvéleményt a kérdés iránt. Néhány vállalatnál a vezetés jó példával járt elől a megoldás keresésében. De ez még mindig a kisebbség. Más részről viszont ellenállást lehet tapasztalni és még rosszabbodott is az idős munkavállalókkal kapcsolatos helyzet. Ilyen romló tendenciák tapasztalhatóak: Az élethosszig tartó továbbképzés esetében. Diszkrimináció és előítélet él az idős munkavállalók alacsony teljesítményével kapcsolatban, ugyanakkor a nagyobb rutint, tapasztalatot kevéssé veszik figyelembe. A munkanélküli idősek nehezen találnak új munkát. Egy tanulmány, amelyet 5 vállalatnál folytattak ben 1000 ember bevonásával kimutatta, hogy a legnegatívabb kapcsolat az idősebb életkor és az az új munkahely megtalálása között van, itt rosszabb a helyzet, mint a nemi hovatartozás, vagy a képzettségi szint és az elhelyezkedés esetében. 4. Kihívások és javaslatok A Travail.Suisse számára az idős munkavállalók jobb integrálása a munkaerő-piacba a demográfiai öregedés nyomán

5 bekövetkező életszínvonal romlás miatt fontos. Ezért szükséges fejleszteni a munkafeltételeket és harcolni a diszkrimináció ellen. Nem hiszik, hogy Svájc számára megoldás lenne a bevándorlás növelése. A kihívásra válaszul fokozni kell az idős emberek munkaerőpiaci jelenlétét és ennek érdekében intézkedéseket kell tenni a munkaerő-piaci-, társadalombiztosítási, képzési politikában. 4.1 Képzési politika Az idős munkavállalók jelenleg kimaradnak a képzést befolyásoló jogszabályokból. Sem a szakképzési, sem a folyamatos képzést szabályozó törvényekben nincsenek benne. A legtöbb képzési programból hiányzik az idősek képzése. A Szövetségi Tanács és a Parlament ratifikálta az idős munkavállalókról szóló alapelveket. A Szövetségi Tanácsnak felül kell vizsgálni, hogy milyen képzési politikával lehet az idős munkavállalók diszkriminációjával kapcsolatos kockázatot minimalizálni. A Travail.Suisse támogatta ezt az alapelvet. 4.2 Munkaerő-piaci politika Az idős személyek kb. egy harmada (55-64 év közötti korosztály) már nem dolgozik. Felük egészségi problémák, a korai (kényszer) nyugdíj miatt, és felük önkéntes döntés alapján. Ez potenciálisan teljes munkaidős munkavállalót jelent. Azt jelenti, hogy 20%-uk bevonása a munkába a teljes svájci foglalkoztatást 8%-kal emelné. Az idősebb munkások foglalkoztatási rátája emelésének felelőssége a munkaadókon nyugszik. Speciális munkaerő politikát igényel, ami figyelembe veszi az idősebb munkavállalók igényeit a munkafeltételekkel, egészségügyi helyzetükkel kapcsolatban. A részmunkaidő lehetőségének kiterjesztése is javítana a helyzeten.

6 A munkanélküli biztosítást (segélyt) az idősebb munkavállalók nehezebb helyzetére kell alkalmazni. Az időtartamát meg kell növelni úgy, mint visszailleszkedési támogatást. Ki kell terjeszteni az idősebb munkavállalók pénzügyi támogatását. 4.3 Társadalombiztosítás A nyugdíjrendszer reformja A jelenlegi nyugdíjkorhatár: 64/65 év. A kormányzat fel kívánja emelni a nők nyugdíjkorhatárát 65 év felé. A munkáltatók szervezetei további emelést követelnek. Tanulmányok alapján a munkaerőpiac jelenleg nem képes több idős munkaerőt felvenni. A nyugdíjkorhatár emelése helyett azt javasolja a szakszervezeti szövetség, hogy a jelenlegi évesekkel kellene jobban gazdálkodni. A nyugdíjkorhatár általános emelését a népesség nem támogatná. Svájcban jelenleg három pilléres nyugdíjrendszer van érvényben: Első pillér az állami nyugdíj (kötelező) 50-50%-os hozzájárulással, a munkavállalók és a munkáltatók részéről. Második pillér: vállalati biztosítás (kötelező frank fizetés fölött) hozzájárulás itt is 50-50%-os arányú. Harmadik pillér: önkéntes nyugdíjbiztosítás (ez választható) A korai nyugdíjat lehetővé tevő biztosítási díj megemelése az idősek számára. Korábban a korai nyugdíjba menetel lehetősége a gazdasági válság idején volt menekülési út a munkások számára. Pár éve nagyon nehéz hozzájutni a korai nyugdíjhoz. (Erről a későbbiekben még részletesen hallottunk) Ennek a valószínűsége év között 8% év között 12% +60 évnél 15% a nők, 18% a férfiak esetében.

7 Látogatás a Seco-nál, a Svájci állam gazdasági, munkaerő-piaci és képzési irodájánál Svájcban (Ausztriával együtt) hagyományosan alacsony a munkanélküliség, jelenleg 4,2%-os. Az európai fejlett gazdaságokban is ennél magasabb % körüli munkanélküliséget értek el, bár Németország 2009 után csökkentette munkanélküliségi rátáját, jelenleg 5,5% körül van. A svájci ( és osztrák) munkanélküliséget sokkal kisebb hullámzás jellemzi, mint a magas munkanélküliségű ország csoportot. Az idős munkavállalók foglalkoztatási rátája magas 78%-os. Az EU 25-ök közül csak Svédország és Izland előzi meg ezt a rátát. Az éves férfiak munkaerő-piaci részvétele 85%-os volt 1993-ban, majd 2013-ra kicsit csökkent (82%-ra) aminek fő oka a korai nyugdíj lehetősége. A nőknél ugyanez a foglalkoztatási ráta 48%, illetve 67%-os. Náluk a munkaerőpiacon tartást ösztönző elemek jobban hatottak. A pozitív eredmények magyarázata: Jó gazdasági-piaci helyzet, a kedvező növekedési ütem. Magas szakmai képzettség a magas életkorban is. Kevesebb egészségi probléma a munkahelyeken. Nem támogatják a korai nyugdíj intézményét. Relatíve erős biztosítási szabályok a nyugdíjrendszerben: Az első pillér demokratikus kontrolja. A második pillér kontrolja a társadalmi partnerek által. A harmadik pillér rugalmas nyugdíj lehetőséget biztosít. A svájci munkaerő-piaci intézmények (munka erőpiaci szolgáltatók) hatékony működése a munkanélküliek újraelhelyezkedésének támogatásában.

8 Megfelelő jogi szabályozás a munkaerő piacon. A kihívások Az idősek újrafoglalkoztatásának korlátai és 2011 között egyre több volt a hosszú ideje munkanélküli az idősek között, 2011-ben 34,5%, 2012-ben ez az érték visszaesett 28%-ra. A tartós munkanélküliség kockázatai Tipikus kockázati tényezők Alacsonyabb képzettségi szint. A vállalat specifikus munkaerő elértéktelenedik a munkanélküliség alatt. Egészségi problémák A meggondolatlan kilépések. A munkáltatók korlátai Előítéletek az idős munkavállalókkal szemben. Esetenként magasabb a munkaerő költség az idősek esetében. Munkanélküli biztosítás (segély). A maximális időtartamot és az újra elhelyezkedési segély mértékét két tényező együttesen határozza meg: a fizetett hozzájárulás ideje, az eltartott gyermekek. Ezektől függően 9,2 hónaptól 24 hónapig tart a segélyezés. Az újra elhelyezkedési segély 70% általában, gyermekkel rendelkezőknél 80%, a maximális biztosított bér CHF/ hó. Az állami munkaügyi szolgálat általi ösztönzést is fontosnak tartják. Itt a fő cél a gyors és tartós állásba helyezés. Ezt a következőkkel mérik: Az álláskeresés időtartama. A tartós munkanélküliség elkerülése. A segélyezési időszak lejártának elkerülése. Az újra bejelentkezés százaléka.

9 A munkaerő-piaci eszközök szabad választása a területi irodák által. A kantoni költségvetés csökkentése az álláskeresők számának növekedésével. Külön intézkedések az 50 év feletti álláskeresők támogatására. Munkába állási támogatás (AIT) azok részére, akiket a tartós munkanélküliség fenyeget. a munkaadó kapja, az 50 feletti álláskeresők számára 12 hónapig AIT (egyébként 6 hónap), az idősebbek fizetésének 50%-a a támogatás (egyébként 40%). Az öregségi nyugdíjrendszer fenntarthatósága A társadalom öregedése miatt változtatni kell a jelenlegi szabályokon. magasabb nyugdíjjárulékkal? hosszabb munkaviszonnyal? alacsonyabb nyugdíjszinttel? Svájcban magas a külföldi munkavállalók aránya, a népességnek az 1%-a. Arányuk a magasan kvalifikált szakemberek között a legmagasabb, de sokan dolgoznak a kereskedelemben és a szolgáltatásban is. A z utóbbi évben erős volt a magasan képzett munkaerő beáramlása. Kérdés, hogyan lehetne a hazai munkaerő potenciált jobban kihasználni. Az idős munkavállalók adják az egyik elemét ennek a munkaerő potenciálnak. A negyedik pillér a Svájci képzési stratégia Magasabb képzettség a gazdaság kihívásainak megfelelően. Válasz a képzettségi hiányosságokra.

10 Az otthoni és a munkahelyi élet összeegyeztetése. Megfelelő feltételek biztosítása azok részére, akik a hivatalos nyugdíjkorhatárig, vagy azon felül is dolgoznak. Munkaerő-piaci kérdések az idős munkavállalók foglalkoztatásánál: Hogy tudják a munkaerő-piaci intézmények elérni az idősek magas munkaerő piaci részvételét? Hogy adhatnak a munkásoknak új ismereteket és tartós egészséget? Hogyan lehet lebontani az idősek foglalkoztatását gátló akadályokat? Mi a megfelelő képviseleti aránya a munkavállalóknak és munkaadóknak a munkaerőpiac intézményeiben? A képzési stratégia elemei A képzési politikák a szokásos üzleti és munkaerő piaci képzésre irányulnak. Kantoni szinten a k készségek fejlesztése történik. A szakszervezeti konföderáció szerepet játszhat az információ áramlásban, koordinálásban (jó gyakorlatok terjesztésével, kezdeményezéssel (pilot programok finanszírozásával), kommunikációval (a főszereplők érzékenyítésével). Látogatás a Svájci munkaadók egyesületének berni irodájában A munkaerő-piaci helyzet a munkaadók szerint a jelen állapotában még kielégítő, de az elkövetkező években már rosszabbra lehet számítani, elsősorban a demográfiai helyzet miatt. A második világháború után Svájcban is baby boom volt. Az akkor születettek, ma az éves korosztály tagjai és még dolgoznak, de már nem sokáig. Várhatóan munkaerőhiány fog fellépni és ez erősödni fog, tehát már ma ki kell dolgozni a

11 stratégiát arra nézve, hogy hogyan kezeljék a problémát. Beszélt az elveszett generációkról, amely alatt azt értette, hogy aki ma elvégzi az egyetemet és a gazdaságnak csak 5 év múlva lesz szüksége olyan szakértelemre, amelyre felkészítették, akkor az ő tudása addigra már elavul. Legfontosabbnak azt látja, hogy fogékonnyá kell tenni a társadalmat a problémára, hogy felkészüljenek a megoldásokkal. Először itt került említésre az a kampány, amelyet később többször láttunk, és amelynek kezdeményezésében a szakszervezetek is élenjártak. Egy újságban egy középkorú hölgy és egy úr látható nagy számokkal kiemelve mellettük, 26, 32 év, kisbetűkkel pedig az, hogy ennyi év munkatapasztalatuk van. A cikkben leírva az szerepel, hogy hogyan veszítették el az állásukat. A kampány a társadalom figyelmét akarja felhívni az idős munkavállalók fontosságára. Új részleget hoztak létre a munkaerő-piacon a 45 év felettiek problémáinak kezelésére. Kiemelt témaként kezelik a bevándorlókat, a nőket (itt kiemelten a részmunkaidős foglalkoztatással foglalkoznak), valamint az idős munkavállalókat. Látogatás a Svájci Posta logisztikai központjában A Svájci Posta Berni logisztikai központjába látogattunk és a postánál működő szociális rendszerrel ismerkedtünk meg. A Svájci Posta részvénytársaság 100 százalékos állami tulajdonban van. A 62 ezer postai dolgozó 140 nemzetet képvisel. Számos postához tartozó egyéb szervezetük van, többek között a Post Bus, a Posta Pénzintézet, a Posta Nyugdíj Alap. A berni logisztikai központban 55 fő dolgozik, ennek egy harmada idősebb munkavállaló. Elhangzott, hogy a

12 posta nem tudna működni a bevándorlók nélkül. Egyébként mindenütt hangoztatták, hogy a bevándorlók jelentik a svájci gazdasági növekedés zálogát. A logisztikai rendszer igazgatója mutatta be a vállalati működést és az idősebb munkavállalókkal való kiemelt foglalkozást. A munkafeltételeket és a munkaidőt igyekeznek az idősebb dolgozók igényeihez alakítani, megadni nekik a rugalmas munkaidő lehetőségét, és ha a nyugdíjkorhatár elérése után tovább kívánnak dolgozni, nem küldik el őket! Látogatás az Olteni Egyetem Emberi Erőforrás-fejlesztési Intézetében Olten ipari központ, főként acélgyártása jellemző. A nehézipar túlsúlya miatt is erős szakszervezeti szerveződés tapasztalható a városban, amely kb. 30 ezer lakosú. A város egyeteme új és mint a neve is mutatja, főként alkalmazott társadalomtudományokat oktatnak. Az Olteni Egyetemen Emberi erőforrás- és Szervezetfejlesztés Intézetében (FHNW) Noemi Swoboda kutató két projektet mutatott be részletesen. A Prime Time projektet, amelyben a közötti időszak munkaerő piaci folyamatait elemezték. Sok fontos megállapítás mellett kiemelkedően érdekes volt az, hogy a vállalatok nincsenek tisztában a demográfiai változásokkal. Ez annyira igaz, hogy saját jövőképük estében sem számolnak azzal, hogy hányan és milyen szakmákból mennek majd nyugdíjba és ennek milyen következményei lesznek a munkaerő utánpótlás biztosításában. A második program az Életkor menedzsment program volt, amely a szervezet szintjén megteendő lépésekkel foglalkozott. Az időskori karrier építés szervezése is fontos feladat. Ennek során a következőket kell megvalósítani: -a karrier tervezés,

13 -elmozdulás a termelői funkcióktól a szolgáltatói funkciók felé, -a munkahely mobillá tétele, a támogató munkahely kialakítása. Országos szinten is figyelembe kell venni a demográfiai helyzetet, mert különben ellátatlanul maradnak feladatok. Pl. a nuklearis erőművek nem tudják megújítani a személyzetüket, mert Svájcban leállították a képzést, miután az ország döntött a nukleáris energiatermelés leállításáról. Szintén leállították a pilóta képzést és emiatt a légiközlekedés létszámhiánnyal küzd. Ezt követően a Demográfiai hálózatépítési programról hallottunk, amelynek a leginkább érdekes része a gyakorlati emberi erőforrás tanácsadás volt, amely a személyiségből és annak szükségleteiből indult ki. Az intézet vállalati tanácsadással is foglalkozik. Évente kiadják az előrejelzéseiket, a Demográfiai barométert, a várható technológiai változásokról, és jelzik a várható tudás transzfer jellemzőit is. Látogatás a Sion-ban a munkaaadói szövetségnél A munkaadók területi szervezetet látogattuk meg ( Le bureau des métiers a Sion), ahol bemutatták a Kollektív szerződések rendszerét. Területi ágazati Kollektív Szerződések vannak, a cégek szintjén nem kötnek külön KSZ-t. A Sion-i Építőipari KSZ került bemutatásra. Ez minden építőipari szakmára vonatkozik (amelyek fel is vannak sorolva a KSZ-ben), kivéve a kőműveseket. Két nagy munkaadói szervezet és két szakszervezet írja alá. Az aláírást követően kiterjed az összes e területen működő vállalatra. Három része van: normatív rész, szerződési rész, szabályok között érvényes, de időközben is változtathatók egyes részei, az aláírók közös megegyezésével. A KSZ 10 ezer munkavállalóra vonatkozik. Az adminisztratív foglalkoztatottaknak nincs

14 kollektív szerződése. A KSZ betartására közös ellenőrző szervezetet hoznak létre, amely itt Sionban a második figyelmeztetéskor már büntetést is kiszabhat. Vannak kantonok, ahol már az első rendellenességet büntetés követ. A KSZ-t a hivatalos lapban való közzététellel ismertetik, de egyéb fórumokon is terjesztik. Bemutatták továbbá a szociális kasszák közül az előnyugdíj kassza (RESOR) működését. A 90-es évek elejei gazdasági válság idején a menekülés útja a munka nélkül maradottak számára az előnyugdíj lehetőségének megteremtése maradt. Erről a KSZ 39. paragrafusa szól. A KSZ VI. sz. melléklete az előrehozott nyugdíj alapját teremti meg. Ez egy szolidaritási alap, amelynek befizetései a mai előnyugdíjasokat finanszírozzák. A munkabér 0,9%-a az előnyugdíj alap befizetése, amelyhez a munkaadó ugyanennyivel járul hozzá. Az előnyugdíjhoz nagyon szigorú feltételek alapján lehet hozzájutni. 10 éves munkaviszonyra van szükség az ágazatban, melyből leszámítódik a munkanélküliség és betegség ideje, továbbá számít a betöltött életkor is. Az előnyugdíj mértéke az utolsó három év átlag fizetésének a 80%-a, jelenleg CHF között van. Ma sokkal többen fizetnek be, mint ahányan igénybe veszik az előnyugdíjat. Látogatás a Schafhausen-ben a munkanélkülieket segélyező szervezetnél Schafhausen Svájc legészakibb kantonja, beékelődve Németországba. Nagy a jólét, még a svájci átlagnál is nagyobb. A munkanélküliség 2%- alatt van. A kantonban kiterjedten és folyamatosan foglalkoznak a munkanélküliek problémáival, sok az önkéntes munkás ezen a területen is. Egy a szakszervezetek helyi kezdeményezésére alakult munkanélkülieket segítő szervezetet látogattunk meg (VETS). A VETS mintegy évi alkalommal ad tanácsot és segítséget

15 a munkát keresőknek. Ez a segítség kiterjed az internetes álláskeresés technikájának a megtanítására, megfelelő formátumú életrajz készítésére, állás interjúra való felkészítésre. Magyar tolmácsot hívtak a beszélgetéshez, és ő is elmondta, hogy őt is segítették az álláskeresésben. Sok az idősebb álláskereső, 30-40%-ot is eléri a számuk. Oktatásokat is szerveznek az álláskeresők számára. A szakmai tanfolyamok ingyenesek a résztvevőknek. Ezek között fontos a nyelvoktatás, mert az idefordulók 2/3-a, főként az emigránsok erre rászorulnak. Az irodát 5 önkéntes alkalmazott működteti. Meglátogattuk a helyi munkaügyi irodát, ahol az irodavezető mutatta be az iroda működését és beszélt a kapcsolatról is, a VETS-el. A munkaügyi hivatalnak 20 alkalmazottja van, egy főre havonta 120 ember ügyeinek intézése jut. Feladataik: tartózkodási engedélyek kiadása, a feketemunkát ellenőrző szervezet működtetése, a munkavédelem. A munkanélküli segély kifizetését kivéve (amelyet a biztosító folyósít), minden egyéb, a munkaügyi szolgáltatások körébe tartozó ügyet intéznek. Különböző programjaik vannak a speciális programok arra épülnek, hogy más-más ember csoportoknak eltérőek az igényeik is. Pl. a Horizont programban vannak továbbképzések, van un. Tandem program, ahol az önkéntesek mentorálásával személyre szabott segítséget nyújtanak. Összefoglalás Svájc nagyon sokat tesz azért, hogy a szorgalmas munkával megteremtett jólétből visszajuttasson a társadalom kevésbé szerencsés tagjainak is. Működik a szolidaritás, de ez nem feltétel nélküli adakozást jelent. Mindennek meg kell fizetni az árát. A nyugdíj magas, de terheli adó és fizetni kell az egészségbiztosítást is. Kiterjedt a munkaügyi szervezetrendszer, és konszenzusos alapon működő érdekképviselet épült ki, ahol egymás véleményének a meghallgatása és tisztelete általános. Belátják, hogy a

16 társadalom szétszakadása hosszútávon gátolná a gazdasági és társadalmi fejlődést is. Ha hosszabban élünk, tovább kell dolgozni is mondják, de erre inkább ösztönözni, mint kényszeríteni próbálják az embereket a kedvezőbb anyagi és szociális feltételek megteremtésével. Régóta folynak a viták a nyugdíjrendszer reformjáról, mindenki elmondja a véleményét, újabb és újabb változatok látnak napvilágot, az egész társadalom fogékony a kérdést illetően és mire kialakul egy végső változat, az legalábbis ismerős lesz a társadalom többsége számára, annyira hogy a közvetlen demokrácia szabályai szerint állást tudnak foglalni a kérdésben.