Memorandum az egész életen át tartó tanulásról

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Memorandum az egész életen át tartó tanulásról"

Átírás

1 Memorandum az egész életen át tartó tanulásról Prukner Attila pénzügyõr százados Jelen cikk szerzõjének az a célja, hogy elemezze az Európai Bizottság Memorandum, az egész életen át tartó tanulásról szóló dokumentumát. Néhány ponton igyekszem rávilágítani olyan problémákra is, amelyekkel szembe kell néznünk, esetleges gátló tényezõként léphetnek fel, a gyakorlati megvalósítás során. De mindezek ellenére úgy gondolom hogy az itt megfogalmazott megállapítások olyan mértékben meghatározóak, hogy messze túlmutatnak az akkori jelenen és most is épp olyan idõszerûek és értékállóak. The aim of this article s author to investigate the Document of the European Comittee called Memorandum of longlife learning. On some points I intend to make an effort about some problems which we need to face and they are unfavorable circumstanses in the practical implementation. But all on the contrary, I think, these statements are essential, seasonable and valuable. Az egész életre kiterjedõ tanulás kifejezés használata a hetvenes években terjedt el a visszatérõ oktatás (recurrent education) és a premanens nevelés fogalmakkal együtt, mely az élet minõségének és a társadalom megjavításának a programját hirdette. Az ezredfordulóra a lifelong learning kifejezés az Európai Unió gazdaság- és társadalomfejlesztési programjainak vezérfogalmává vált. A tanuló társadalom ideáját magában foglaló jövõkép megvalósítása a közösség egyik legfontosabb célkitûzése lett. Az élethosszig tartó tanulás azonban nem csupán a hagyományos oktatási programok és korszerû tanulási lehetõségek összeadásának egyszerû végeredménye. Alapvetõ különbségek vannak az oktatás tartamában és perspektívájában. Az Európa Tanács márciusi lisszaboni tanácskozása kimondta, hogy a tudásalapú gazdaság és társadalom megvalósulásának feltétele az oktatási és képzési rendszer teljes átalakítása, az egész életen át tartó tanulás stratégiájának kimunkálása és megvitatása az Európai Unió tagállamaiban. Európa valamennyi polgárának számára biztosítani kell az esélyegyenlõséget ahhoz, hogy a változásokhoz igazodni tudjanak, és azokban aktívan közremûködjenek. Az életen át tartó tanulás olyan készségek elsajátítását jelenti, amelyek birtokában a munkaerõ-piacon legsikeresebben tudunk érvényesülni. A tanulás központi eleme, hogy a tanulási folyamat nem a kor függvénye, hiszen a tanulásra szükségük van a fiataloknak és az idõseknek is. 141

2 Az Európai Unió az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektetett az emberi erõforrás, mint érték fejlesztésére. A többi tagállamhoz hasonlóan, Magyarország fejlõdésének is egyik kulcsa, hogy az emberi tõkét megfelelõen tudja kamatoztatni a gazdaság fellendítésében. Így egyre hangsúlyosabban jelenik meg az életen át tartó tanulás, és ezen belül is a felnõttek folyamatos képzésének, mûvelõdésének elõmozdítása Amíg a hagyományos oktatási intézmények figyelmüket elsõsorban az ismeretek átadására irányították (és irányítják jelenleg is) addig a korszerû tanulási lehetõségek és a tanulás élethosszig tartó megközelítése a hangsúlyt az egyéni képességek fejlesztésére helyezik. Az élethosszig tartó tanulás koncepciójának középpontjában az az elképzelés áll, hogy az embereket képessé tegyék és bátorítsák arra, hogy megtanulják, hogyan kell tanulni. Itt a középpontban az egyén áll, azaz a tanuló maga. Stratégiai program A stratégiai programokból és dokumentumokból (eeurope, elearning, lisszaboni, feirai, nizzai és stochkolmi Európai Tanács zárónyilatkozatok) kiolvasható, hogy az egyesült Európa határozott célja egy tudás alapú társadalom kiépítése. Ennek a célkitûzésnek a megvalósításában jelentõs szerepet töltenek be az Európai Bizottság által kezdeményezett konkrét gazdasági, társadalmi és kulturális programok. Ebben a kontextusban az egész életre kiterjedõ tanulás programja túlnõtt azon, hogy csupán az oktatás és szakképzés fejlesztésnek egyik aspektusa legyen, sokkal inkább a tudás alapú társadalom és gazdaság megvalósításához vezetõ kulcsprogrammá vált. A Memorandumban az elmúlt évtized során összegyûlt tapasztalatok, valamint a következõ évtizedre vonatkozó tudás alapú, információs társadalom-stratégiája alapján újrafogalmazták a tanuló társadalom víziójára vonatkozó, korábban már többször kifejtett célkitûzéseket. A Memorandum célja segítséget adni az egyes országoknak saját programjaik implementációjához, illetve ösztönzést adni egy európai dimenziójú, tisztázó vitához. A Memorandum a bevezetõ részben megállapítja, hogy az egész életre kiterjedõ tanulás politikai prioritássá vált az Európai Közösségben. Az Európai Unió vezetõi szerint a Közösség úgy képes dinamikus gazdasági növekedésre, ha egyúttal a társadalmi interitás megõrzésének, további erõsítésének igénye is teljesülhet. Ennek egyik legfontosabb eszköze az egész életre kiterjedõ tanulás programjának implementációja. Ebbõl következõen Európában a fõ feladat most az, hogy a közös elképzeléseket hatékony cselekvéssé formálják. Napjainkban különösen sürgetõvé és aktuálissá vált a permanens tanulás bevezetése, hiszen Európában rohamléptekkel épül ki a tudás alapú társadalom és a tudásintenzív gazdaság. Ezért az európai polgárok számára minden eddiginél fontosabbá vált, hogy naprakész információkhoz és korszerû tudáshoz jussanak. Az ezekhez való hozzájutás a társadalom minél szélesebb körében meghatározza Európa versenyképességét azáltal, hogy fokozza a munkaerõ alkalmazhatóságát és alkalmazkodóképességét. A mai Európa komplex gazdasági, kulturális, politikai, társadalmi közegében megnövekedett az egyének választási lehetõsége saját életük egyedi alakítá- 142

3 PRUKNER ATTILA: Memorandum az egész életen át tartó tanulásról sára. ezért fontos a kulturális, nyelvi, etnikai különbözõségek értékként való elfogadása, kölcsönös megértése, elismerése. Itt is elengedhetetlen és alapvetõ feltétel az oktatás, a széles értelemben vett képzés, az intenzív egyéni és csoportos tanulás kiterjesztése. A strukturális munkanélküliség legnagyobb mértékben az alacsony képzettségûeket sújtja, ezért a munkaerõ alkalmazhatóságának és alkalmazkodóképességének permanens javítása a tanulás révén alapvetõ szociális kérdés is. Az európai népesség átlagéletkora emelkedik. Akkor lehetséges az idõsebbek teljes értékû részvétele a társadalom életében és a gazdaság mûködtetésében, ha ismereteiket rendszeresen megújítják, illetve szinten tartják. Az egész életre kiterjedõ tanulás programja azt szolgálja, hogy az európai polgárok, vállalkozók sokoldalúan alkalmazhatók legyenek, képesek a demokratikus társadalom fenntartására továbbfejlesztésére, saját boldogulásuk biztosítására. A program megvalósítása, a szükséges változtatások kivitelezése a tagállamok feladata hangsúlyozza a dokumentum az Unió szerepe a folyamat támogatása és ösztönzése. A tagállamok felelõssége, hogy oktatási rendszereiket úgy alakítsák át, hogy az alkalmas legyen a rájuk váró kitüntetett szerep betöltésére ebben a folyamatban. A Memorandum hangsúlyozza az egyének felelõsségét is, hiszen az egyes emberek a legilletékesebbek saját tanulásuk szervezésében, irányításában és eredményességében. A modern élet nagyobb esélyeket és szélesebb körû választási lehetõségeket biztosít az egyének számára, ez a korábbinál nagyobb kockázatokkal és bizonytalansággal jár együtt. Új vonás az európai társadalmak korösszetételének megváltozása és az interkulturális mozaikosodás is. Mérvadó lesz az az emberi kapacitás, amely a tudás hatékony megszerzésében és intelligens, kreatív felhasználásában nyilvánul meg. E kapacitás hatékony kifejlesztéséhez a legmegfelelõbb eszköz az egész életre kiterjedõ tanulás és képzés általánossá tétele. Hogy az egész életre kiterjedõ tanulást tartósan integrálni lehessen a felnõttek életvilágába, a különbözõ tanulási tevékenységek és változatos tanulási környezetek természetes, súrlódásmentes kapcsolódó rendszerét kell létrehozni. Az élethosszig tartó tanulás szilárd bázisa a valamennyi gyermek számára biztosított magas színvonalú alapképzés. A tanulás formái A Memorandum az Európai Bizottságnak abból a közismert meghatározásából indul ki, amely szerint a lifelong learning az egész életre kiterjedõ tanulás olyan átfogó és folyamatos formális vagy informális módon történõ tanulási tevékenység, amely a tudás, az ismeretek és a képességek fejlesztése céljából történik. Ez a koncepció magában foglalja a minden életkorra, valamennyi tanulási színtérre és módra kiterjedõ elemet, célra irányuló, tudatos tevékenységet értve tanuláson. A Memorandum azonban túllép a tanulásnak ezen a leszûkített definícióján, és számol a nem tudatos, véletlenszerû és esetleges jellegû tanulással is. A tanulási tevékenység három formáját különbözteti meg. A formális tanulás (formal leaning) a hagyományos oktatási rendszer keretein belül történik erre a célra létrehozott intézményekben, pontosan definiált idõbeosztásban, 143

4 elõre meghatározott tanulási tartalmakkal és szabályozott belépési, kilépési és rendszeren belüli továbbhaladási feltételekkel. A formális tanulás szakaszait a részvételt és a követelmények teljesítését igazoló államilag elismert bizonyítványok zárják. A nem formális tanulás (non-formal learning) az oktatási rendszer fõ áramán kívül történik, és nem mindig jellemzõ rá a részvétel végbizonyítvánnyal történõ elismerése. Ide tartoznak a munkaerõ-piaci tréningek, szakmai továbbképzések, civil szervezetek, pártok, mûvészeti és sportegyesületek szervezésében történõ képzések, tanfolyamok. A nem formális tanulás természetébõl adódóan kívül esik az iskolákon, fõiskolákon, képzési központokon vagy egyetemeken. Rendszerint nem tekintik igazi tanulásnak, és nincs nagy forgalmi értéke a munkaerõpiacon. A nem formális tanulást ennélfogva általában alulértékelik. A Memorandumhoz kapcsolódóan megjelentetett nagy számú publikáció, a társadalmi partnerekkel lefolytatott országos viták valamint a tagországok közötti, egyre erõsödõ szakmai együttmûködés hozzájárultak a formális és nem-formális tanulást elkülönítõ definíciók pontosításához, a tisztázási folyamathoz. Azonban megállapítható, hogy míg a formális oktatás definiálása tekintetében lényegi, értelmezésbeli különbségek alig vannak a szerzõk között. Az informális tanulás (informal learning) a mindennapi élet természetes velejárója, az egyén életének valamennyi színterén zajlik, így a formális és a nem formális tanulás során is. A tanulásnak ez a formája nem szükségszerûen tudatos, illetve szándékos, az elsajátított tudás gyakran nem elismert tevékenységek melléktermékeként (byproduct) alakul ki. Aki ilyen módon tanul, gyakran észre sem veszi, hogy tanul, hogy megszerzett valamilyen tudást vagy kompetenciát. Különösen az informális tanulás terén már jóval nagyobbak az értelmezésbeli, tartalmi eltérések, ebbõl következõen jóval nagyobb a rendszerezést érintõ bizonytalanság. A nemzetközi tudományos szakirodalomban számos szerzõ jelzi az informális tanulás meghatározása körüli nehézségeket, így 1991-ben Selman és Dampier, valamint 1999-ben Livingstone is megfogalmazta azt a véleményét, hogy a tanulás három dimenzióban történik: formális, nem-formális és informális módon. Míg az elsõ két típust meglehetõsen könnyen azonosíthatjuk, addig az informális tanulás nehezen érthetõ fogalom. A felnõttképzéssel foglalkozó szakemberek egy csoportja a tanulási formák definiálásakor csupán két kategóriát, a formális és a nem-formális tanulást különíti el, és az informális tanulást a nem-formális tanulás egyik módjának tekinti. Úgy látjuk, hogy a hazai szakmai és tudományos közvélekedés, valamint egyes felsõoktatási tanszékek ezt az álláspontot is elfogadják. Mi a továbbiakban az általánosabban elterjedt nézetet vizsgáljuk, amely a tanulási tevékenységek három alapkategóriáját különíti el, és a rendszerezés pontosítása céljából külön tanulási formának tekinti a nem-formális- és az informális tanulást. Az informális tanulás legbõvebb, legkidolgozottabb leírását a számos hazai meghatározási kísérlet közül Benedek András adja a Magyar Virtuális Enciklopédiában: Tanulásra, tudásra ismeretek szerzésére és alkalmazására irányuló, nem intézményi, szervezeti keretekben megvalósuló tevékenység. A családban és kortárscsoportokban, valamint infokommunikációs eszközök segítségével egyéni módon is megvalósuló informális tanulás a képességek alakításának, a személyiségfejlõdésnek (szocializáció) alapvetõ feltétele, eszköze. Az informális tanulás nem azonos az objektív tartalmak rendszerének, logikai struktúrájának 144

5 PRUKNER ATTILA: Memorandum az egész életen át tartó tanulásról merev követésével, hanem jellegébõl adódóan rugalmasságot feltételez. Jellemzõje a tanulásban résztvevõk életkori sajátosságainak, egyéni különbségeinek differenciáltsága, a különbözõ információs források igénybevétele, az élet különbözõ színterein szerzett tapasztalatok felhasználása. A résztvevõk életkorát tekintve az informális tanulás egyre fiatalabb korban kezdõdik és egyre idõsebb korig tart. Az informális tanulás technikai feltételrendszere az informatika térhódításával, a szélessávú Internet és mobil hálózatokhoz való hozzáférés bõvülésével folyamatosan átalakul. A számítógép segítségével megvalósuló egyéni tanulás mellett egyre nagyobb szerepet kap a mobil telekommunikációs eszközökkel, s a vizualitás új technológiáival (vizualitás az oktatásban) történõ kognitív megismerés. A tanulás dimenziói A Memorandum az egész életre kiterjedõ tanulás új modelljét ismerteti, amely a lifelong learning fogalom mellett, azt kiterjesztve és kiegészítve bevezeti a lifewide learning kifejezést. Ez az élet teljes szélességét átfogó, az élet egészére kiterjedõ tanulásként értelmezhetõ, és a tanulásnak egy újabb, eddig ritkábban szóba került dimenzióját emeli ki. Míg a lifelong learning az idõdimenzió mentén helyezi el a tanulás folyamatát, addig a lifewide learning a tanulás minden életterületre és élethelyzetre kiterjedõ, transzverzális jellegét helyezi elõtérbe. Halál I. III. Informális tanulás Formális tanulás II. IV. Születés Az egész életre kiterjedõ tanulásnak ez a koncepcionális modellje egységes keretben kezeli a tanulás idõbeli kiterjedését és a három alapvetõ tanulási formát. A függõleges tengely mentén haladva az egyén életciklusának különbözõ, egymást idõben követõ tanulási folyamatai következnek egymásra. Ez az élethosszig tartó tanulás, az egész életre kiterjedõ tanulás vertikális dimenziója. A vízszintes tengely a különbözõ kontextusokat, helyeket és helyzeteket jelöli, amelyekben az adott idõpillanatban a tanulás éppen történik. Ez a horizontális dimenzió az élet minden területét átfogó tanulás. A IV. mezõ az iskolarendszerû oktatás. A II: mezõben a nem formális oktatásnak a felnõttképzés a része található. A III. és az I. negyed a kötetlenebb nem formális, illetve a gyermek- és felnõttkori informális tanulást jelenti. A Memorandum leszögezi, hogy az egész életre kiterjedõ tanulás új összefüggésrendszerében az oktatási és szakképzési rendszerek különbözõ szintjeinek és szektorainak szoros és jól összehangolt együttmûködésére van szükség. Ez a létezõ rendszerek különbözõ elemeinek összekapcsolását, a tanulási lehetõségek személyközpontú hálózatainak kiépítését jelenti. 145

6 A Memorandum mondanivalójának esszenciáját tömören hat kulcsüzenetben fogalmazták meg: Új alapkészségek biztosítása mindenkinek Több beruházás az emberi erõforrásokba Innovációk a tanítás és a tanulás területén A tanulás értékelésének javítása A tanulási tanácsadás újragondolása A tanulás közelítése az otthonokhoz Új alapkészségek biztosítása mindenkinek A cél az általános és folyamatos hozzáférés biztosítása azokhoz a képzésekhez, amelyek lehetõvé teszik a tudás társadalmába történõ tartós integrációhoz szükséges képességek megszerzését. Európa minden lakójának kivétel nélkül biztosítania kell az esélyegyenlõséget, hogy a társadalmi és gazdasági változás által támasztott igazodni tudjanak, és Európa jövõjének kialakításában aktívan részt vehessenek. A Memorandum az alábbi kulcskompetenciákból (new basic skills) indul ki: informatikai kompetencia, nyelvismeret, technológiai kultúra, vállalkozási készségek és szociális kompetencia. A tradicionális alapkészségek (írás, olvasás, számolás) jelentik azt a bázist, amelyre az új, interdiszciplináris képességek ráépülhetnek. A szociális kompetenciák (önbizalom, önirányítási képesség, felelõsség és kockázatvállalás) képessé teszik az embert az autonóm, a társadalomban értéket létrehozó életvezetésre. Erre ma több embernek kell képesnek lennie, mint bármikor a megelõzõ történelmi korszakokban. A vállalkozó szellem és a vállalkozási készség ma már nemcsak az önálló vállalkozások indításához szükségesek, hanem az új típusú vállalatok alkalmazottai, illetve potenciális alkalmazottai számára is versenyelõnyt jelentnek. Több beruházás az emberi tõkébe Az a cél, hogy észrevehetõen növekedjenek az emberi erõforrások fejlesztésére szolgáló ráfordítások. Nemcsak a jelenleginél nagyobb összegekre, de a finanszírozási rendszer újragondolására és átláthatóságának javítására van szükség. Minél pontosabb képet kell kialakítani a tényleges ráfordításról és hasznosulásáról. A tanulás különbözõ formáinak integrálása a munkavégzés folyamatában az üzleti és a közszolgálati szférában is a mainál sokkal rugalmasabb munkaszervezést igényel, melynek költségvonzatai vannak. Olyan tanulási kultúrát kell kialakítani, amelynek finanszírozása a különbözõ résztvevõk megosztott felelõsségvállalásán alapul. Innovációk a tanítás és a tanulás területén A cél a hatékonyabb tanítási és tanulási módszerek kifejlesztésével elõsegíteni az egész életre kiterjedõ tanulás általánossá válását. A társadalmi kirekesztetés leghatékonyabb ellenszere is, ami egyben azt is jelenti, hogy az egyéneket és az egyéni igényeket kell az oktatás középpontjába állítani. A Memorandum elvárásként fogalmazza meg, hogy az új tanítási és a tanulási módszerek alkalmazkodjanak a mulikulturális Európa sokszí- 146

7 PRUKNER ATTILA: Memorandum az egész életen át tartó tanulásról nûségéhez, az egyének és csoportok eltérõ érdeklõdéséhez és különbözõ szükségleteihez. Olyan tanulási környezeteket kell kialakítani, amelyek megfelelnek az igénybevevõk elvárásainak. Az egyén önállóságának, aktivitásának növelése érdekében szükség van az eddigi gyakorlat javítására és új, a korábbitól eltérõ megközelítésekre, élve az információs és kommunikációs technikai eszközök által biztosított lehetõségekkel. A tanítási és tanulási módszerek és keretek javításának egyik legfontosabb feltétele, hogy a formális és nem formális tanulást segítõk megszerezzék a tanulási környezetek optimális mûködtetéséhez szükséges kompetenciákat, és azt szinten tudják tartani. Ez a tagállamok részérõl jelentõs befektetést igényel. Mindenekelõtt a tanárképzés és a tanártovábbképzés átfogó reformja szükséges, hogy eredményt érjenek el a legkülönbözõbb tanulási kontextusokban és sokféle célcsoporttal. A tanulás eredményességét értékelõ módszerek javítása A cél a különbözõ tanulási tevékenységek során szerzett tudás felismerésének és elismerésének javítása, különös tekintettel a nem formális és informális tanulás során szerzett kompetenciák értékelésére. A Memorandum megállapítja, hogy a jól képzett munkaerõ iránti növekvõ igény és az ennek következtében fokozódó munkaerõ-piaci verseny a munkavállalók között a különbözõ kompetenciák meglétét igazoló bizonyítványok iránti növekvõ keresletben is megmutatkozik. Fontos feladat a bizonyítványok egyértelmûségének biztosítása, hogy a mögöttük lévõ tudásról, készségekrõl és képességekrõl minél pontosabb képet lehessen alkotni, elõsegítve ezzel a bizonyítványok kölcsönös elismerését, ezáltal a munkavállalók mobilitását. A tanulási tanácsadás újragondolása A cél biztosítani, hogy Európa-szerte mindenki számára könnyen elérhetõek legyenek megbízható információk és megfelelõ tanácsok a tanulási lehetõségekrõl. A Memorandum megállapítja, hogy a mai munkavállalónak arra kell felkészülnie, hogy számos alkalommal változtatni kell majd pályáján, váltani munkavégzés és a tanulás között. Ebben a kettõsségben a tanácsadás fontosabbá válik, ezért növekednek az ilyen szolgáltatások iránti igények is. A színvonalas szolgáltatásoknak alkalmasnak kell lenniük holisztikus információk nyújtására és az igényeknek elébe menve tájékoztatást kell adniuk az európai tanulási és karrier lehetõségekrõl. Ezeket a szolgáltatásokat úgy kell megszervezni, hogy mindenki elérje õket lehetõ legközelebb a lakóhelyéhez. Az informatikai eszközök lehetõvé teszik ezen a területen is olyan felhasználóbarát rendszerek kialakítását, amelyek külsõ segítség nélkül is használhatók lesznek. A tanulás közelítése az otthonokhoz Az a cél, hogy a tanulási lehetõségek a lehetõ legközelebb kerüljenek a tanuló saját környezetéhez, az információtechnikai eszközöket is igénybe véve. A Memorandum megállapítja, hogy a regionális és a lokális szintek egyre jelentõsebb szerepet játszanak a közösségek életére vonatkozó lényeges döntések meghozatalában. A legtöbb ember számára a tanulás is a lakóhelyén végzett tevékenység, ezért az egész életre kiterjedõ ta- 147

8 nulás implementációs programját is ezen a szinten kell megvalósítani. A tanulási lehetõségeket azért kell helyben elérhetõvé tenni, mert az esetek többségében az emberek saját megszokott, támogató szociális, kulturális közegükben szívesebben és hatékonyabban tanulnak. Ez azok számára is fontos, akik szétszórtan, kisebb csoportokban élnek, esetenként nehezen megközelíthetõ régiókban, illetve valamilyen fogyatékosság következtében korlátozott a mobilitásuk. Az információs és kommunikációs eszközök potenciálisan lehetõvé teszik hogy bárki bárhonnan a nap minden percében hozzáférjen a tanulási lehetõségekhez, és a tanulásra szánt idejét a lehetõ legjobban kihasználja. Motiváció meghatározó szerepe Az emberek jelentõs része, nem csak azért tanul, hogy ezen eszközzel megvalósítsa önmagát, egyfajta önigazolási igényét kielégítse, hanem hogy olyan ismereteket szerezzen, amelyet a mindennapok során is használni, alkalmazni tud. A másik ok az anyagi gyarapodás, illetve, hogy a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyét megõrizze, esetlegesen továbblépjen. Az emberek számára a folyamatos tanulás csak akkor lesz életforma, ha megvan a motiváltságuk és a tanulási lehetõségek bõ tárháza. A legfontosabb elem, hogy a fiatalok megtanuljanak tanulni, és a tanulás során pozitív élményekre tegyenek szert, vagyis ne szenvedjenek kudarcot, a megszerzett tudást, szakértelmet pedig ismerje el a társadalom. A tanulás egyaránt lehet hasznos és örömteli, akár közösségi tevékenységként a napi munka során, akár szabadidõben. Miután többször elolvastam az éppen elemzésre kerülõ dokumentumot, egyre inkább felmerült bennem az a gondolat, hogy az ember egyrészt biológiai lény, aki emócióval is rendelkezik, miként tud alkalmazkodni az állandó változás tényéhez, az új munkahelyhez, emberekhez, és fõleg az elsajátítandó új ismeretekhez. Jó hatással van-e ránk ez a szüntelenül mozgó, vibráló VILÁG, ahol, ami ma biztos, a holnap már bizonytalan. Miként tudunk megküzdeni az elõttünk álló kihívásokkal, hogy mi magunk ennek valamilyen formában ne lássuk kárát? Mostanában került kezembe Freund Tamás agykutató, akadémikus egy cikke, amely egy picit igazolta kételyeimet. Lássuk Õ mit mond: Napjainkban az információs robbanás és globalizáció az emberi agy környezetében radikális változásokat okoz, hiszen az információfeldolgozásért felelõs szervünk környezetének elsõdleges komponense maga az információ, a külvilágból az érzékszerveinken keresztül felvett impulzusok tömege Ugyanakkor az ép személyiség legalapvetõbb jellemzõje az élet során folyamatosan fejlõdõ azonosságtudat, amely kijelöli helyünket a világban, megteremti önértékelésünk alapjait, céljainkat és beállítódásunkat. Ha ez nem alakul ki, külsõ célok, az anyagi javak minden áron való megszerzése válhat az önértékelés alapjává (Kopp, M., Skrabski Á.: Magyar lelkiállapot, l. Végeken, Budapest, 1992). A mai magyar társadalom lelkiállapotának ez az egyik legsúlyosabb, december 5-én is diagnosztizált kórtünete. Az emberi agy feldolgozó kapacitásának elmaradása a megváltozott információs környezet által követelt szinttõl a társadalmi-kulturális fejlõdés más területein is zsákutcába vezethet. Százezer évvel ezelõtt az õsember fõs törzsi közösségekben halászott, vadászott, tudta, kivel hányadán áll, megosztotta-e vele a szomszéd a sikeres vadászat zsákmányát. Ebben a minimális információs környezetben a 148

9 PRUKNER ATTILA: Memorandum az egész életen át tartó tanulásról szociális viszonyok átláthatóak voltak az emberi agy számára. Az agy ilyen mennyiségû információ feldolgozására fejlõdött ki evolúciója során. Azóta mérete, komplexitása, feldolgozó képessége biológiailag minimális mértékben fejlõdött, ami párhuzamosnak mondható a feldolgozandó információ növekedésével egészen a 20. század elsõ felében elkezdõdött információs robbanásig Egyik lehetõség, hogy az egyén megpróbálja szûrni, csökkenteni az információözönt, kiköltözik a nagyvárosokból, nem használ mobiltelefont, internetet, a televíziót kihajítja minderre számos példát látni. Ez egyfajta kerülése a konfliktushelyzetnek, menekülés. Egy másik mód, az elõbbinél sokkal rosszabb, de sajnos egyre gyakoribb: az alkoholizmus, a drogok világába való menekülés. Ez nyilvánvalóan nem lehet a sikeres adaptív stratégia útja. A harmadik variáció is lehangoló: az ember megpróbálkozik a szelektálatlan információözön kezelésével, feldolgozásával, ami sokaknak nem sikerül, s ennek eredménye a szorongás, a pánikbetegség, a depresszió, a skizofrénia gyakoriságának rohamos emelkedése. Az a tény, hogy mégsem kellett sokszorosára bõvíteni az elmúlt évtizedekben a pszichiátriai klinikák befogadóképességét, csupán az agy- és a gyógyszerkutatás rohamos fejlõdésének köszönhetõ. De nem hiszem, hogy ez lenne az út. A WHO elõrejelzései szerint a 2000 utáni évtizedben az egészségügy legsúlyosabb problémái a lelki betegségek, ezen belül is a depresszió, a szorongás és következményei lesznek. Arról beszéltünk az elõbb, hogy Európa minden lakójának biztosítani kell kivétel nélkül az esélyegyenlõséget. Felteszem a kérdést, hogy például, a mostani Magyarországon egyenlõ esélye van az ország nyugati részében születõ gyermeknek aki olyan családba születik bele, ahol, a szülõk jól fizetõ állásban értelmiségiként dolgoznak, mint a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei kis településen élõ társának, akinek szülei alulképzettek és tartós munkanélküliek? Erre a kérdésre a választ Heller Ágnest hívom segítségül: A modernség alapeszméje az egyenlõ esély. Persze sehol sem egyenlõk az esélyek. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy ez a modernség alapeszméje. Mert amíg az egyenlõtlen esély a természetes, addig a modernség dinamikája nem kérdõjelezheti meg az adott rend társadalmi igazságosságát. Mihelyt megfogalmazódik az egyenlõ esély eszméje, minden társadalmi intézmény és intézkedés kiteszi magát annak, hogy igazságtalannak fogják bélyegezni, mivel nem segíti elõ az esélyek kiegyenlítését, az egyenlõ esély állapotának megközelítését. Tévedés ne essék, az egyenlõ esély eszméje nem a társadalmi egyenlõség eszméje. Arról van szó, hogy mindenki ugyanarról a startvonalról indulva kezdje meg a futóversenyt. Az egyik elõre fut, a másik elmarad. A végeredmény egyenlõtlen lesz. De míg a premodern társadalmakban az egyenlõtlenség volt a természetes kiindulópont, és mindenki beleszületett abba a funkcióba, amelyet a késõbbiekben gyakorolnia kellett, a modernségben éppen fordított lesz a helyzet. Az ember szabadnak születik, azaz életútját nem határozza meg születése. Minden ember self-made man. Az elsõ szimbolikus modelljei az efféle self-made mannek Napóleon és Rothschild vagy ahogy Napóleon mondta, minden katona tarsolyában ott lapul a marsallbot. Persze, tehetnénk hozzá, kevés közkatonából lesz marsall. A modern társadalom éppen ezért elégedetlen társadalom. Hiszen mindenki lehet marsall, miniszterelnök, milliomos, általában híres ember, de csak egyesek lesznek. S akik 149

10 nem lesznek, gyakran érzik ezt sérelemnek, esetleg sötét erõk manipulációjának. Minden társadalmi berendezkedésnek megvan a maga sajátos lelki betegsége. A modern társadalom lelki betegségei közül a Nietzsche által már olyan gondosan elemzett ressentiment, e fájdalmas irigység az, ami éppen az egyenlõség eszméjével tart rokonságot. Hogy ez egy morális betegség a nihilizmus motivációjává is válhat, az már korán kiderült, így például a Bûn és bûnhõdés Raszkolnyikovjának esetében. Dosztojevszkij hõse Napóleont akarja utánozni, mikor pénzéért megöli az általa életre érdemtelennek ítélt gazdag öregasszonyt és annak ártatlan, félkegyelmû nõvérét. A modern embernek meg kell tanulni tisztességesen együtt élni azzal a tudattal, hogy másoknak, esetleg kevésbé érdemeseknek is, minden jobban sikerül. Úgy érzem, hogy van min elgondolkodnunk, hogy a valóságban mennyire tudunk érvényt szerezni a megfogalmazott céloknak. Igenis tennünk kell megvalósulásukért, ki-ki a maga területén. Összegzés A Memorandum az Európai Bizottság egyik legfontosabb oktatási stratégiai dokumentuma. Jelentõsége többek között az, hogy az eddigi tapasztalatok és a legújabb információk birtokában, valamint a jelenlegi trendek ismeretében fogalmaz meg koherens stratégiát. A Memorandum azt vizsgálja mi módon lehet az eddig jellemzõ tanulási folyamatokat a társadalom valamennyi alrendszerében hatékonyan mûködtetni. A társadalom felõl tekint az oktatásra, mert a tudás alapú társadalom egyúttal tanuló társadalom is. Az egész életre kiterjedõ tanulás fõszereplõje és fõ szervezõje az egyén. A tanuló fokozottan felelõs lesz saját tanulásának eredményességéért, emiatt a családi kulturális és szociális háttér még fontosabbá válik, és ez a tanulók között további, nem könnyen mérsékelhetõ különbségeket fog okozni. Ahhoz, hogy valaki a siker reményében be tudjon kapcsolódni a tanuló társadalomba, egyre magasabb iskolai végzettségre, illetve azzal ekvivalens tudásra lesz szüksége. A lépéstartáshoz már ma is inkább felsõ-, mint középfokú iskolázottságra van szükség. A Memorandum egyik fontos új üzenete annak hangsúlyozása, hogy a tanulás nem egydimenziósan terjed ki az egész életre, és nem korlátozódik csupán a formális iskolai oktatásra. A másik az, hogy bár mindenki elsõsorban saját tanulásának eredményességéért felelõs, a többiek tanulási sikerének elõsegítése is érdeke és társadalmi kötelezettsége. FELHASZNÁLT IRODALOM Memorandum az egész életen át tartó tanulásról Komenczi Bertalan: Az Európai Bizottság memoranduma az egész életre kiterjedõ tanulásról Új Pedagógiai Szemle Freund Tamás akadémikus, agykutató: Az önzés és az elmagányosodott ember. Magyar Szemle XIV szám. (2005. április) Heller Ágnes akadémikus, filozófus: Mi a Modernitás címû elõadása február 2-án Mindentudás Egyetemén www. oki. hu 150

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

Az UNESCO Felnőttoktatási Világkonferenciája 1960- ban, Montrealban deklarálta az egész életen át tartó, permanens tanulás eszméjét és

Az UNESCO Felnőttoktatási Világkonferenciája 1960- ban, Montrealban deklarálta az egész életen át tartó, permanens tanulás eszméjét és Kaposi József 2013 Az UNESCO Felnőttoktatási Világkonferenciája 1960- ban, Montrealban deklarálta az egész életen át tartó, permanens tanulás eszméjét és elkerülhetetlenségét. Azt is megállapította, hogy

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN EURÓPAI PARLAMENT BELSŐ POLITIKÁK FŐIGAZGATÓSÁGA B. TEMATIKUS OSZTÁLY: STRUKTURÁLIS ÉS KOHÉZIÓS POLITIKÁK KULTÚRA ÉS OKTATÁS TANÁRKÉPZÉS: AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÁROK KÉPZÉSÉNEK HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI EURÓPÁBAN

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 20.11.2007 COM(2007) 726 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1

c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az Információs Társadalom fogalma, kialakulása Dr. Bakonyi Péter c. Fıiskolai tanár 2010.02.25. IT fogalma, kialakulása 1 Az információs társadalom fogalma Az információs és kommunikációs technológiák

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális hatása a regionális fejlődésre Régiók a foglalkoztatás növeléséért EARLALL konferencia, Pest megye, 2010.

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag A dokumentumról Célok Piaci szereplők Társadalmi szereplők Közszféra Távlatos fejlesztési üzenetek a magyar társadalmi és gazdasági szereplők lehető legszélesebb

Részletesebben

Palik Szilvia: Lifelong learning Egész életen át tartó tanulás

Palik Szilvia: Lifelong learning Egész életen át tartó tanulás Palik Szilvia: Lifelong learning Egész életen át tartó tanulás Az: egész életen át tartó tanulás mára egész Európában egyetemes oktatáspolitikai és neveléstudományi paradigmává vált. A lifelong learning

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig

Tartalom. Dr. Bakonyi Péter c. docens. Midterm review: összefoglaló megállapítások. A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Tartalom i2010 - Midterm review Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Dr. Bakonyi Péter c. docens Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Dr. Bakonyi Péter c. docens

Dr. Bakonyi Péter c. docens i2010 - Midterm review Dr. Bakonyi Péter c. docens Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az i2010 program főbb célkitűzései A A célkitűzések teljesülése 2008-ig Legfontosabb teendők 2010-ig

Részletesebben

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság

Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning Igazgatóság Az IKT fejlesztési folyamat-szaktanácsadó, valamint az IKT mentor szaktanácsadó felkészítése a digitális kompetencia fejlesztés támogatására Nagy Regina Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft elearning

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában

Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Társasági képzések az üzleti stratégia szolgálatában Budapest, 2010. március 25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Kalocsai Katalin Oktatási Központ Alapok A humán n tőke t elemei képzettség végzett munkával

Részletesebben

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN

TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-6.1.2/LHH/11-A-2012-0010. KÖZÖSSÉGI PSZICHIÁTRIAI PREVENCIÓS PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSA A MÁTÉSZALKAI KISTÉRSÉGBEN Moravcsik-Kornyicki Ágota szakmai vezető Miért szükséges EGÉSZSÉGVÉDELEM program? Három

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II

11267/04 kz/cad/mh 1 DG H II AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2004. július 7. (OR. en) 11267/04 CORDROGUE 59 FELJEGYZÉS AZ I/A NAPIRENDI PONTHOZ Küldi: a Főtitkárság Címzett: a COREPER/Tanács Tárgy: Tervezet - Tanácsi állásfoglalás

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium

Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban. tisztázása. CLLD 2014-2020 szeminárium Hogyan hozzuk ki a CLLD-ből a lehető legjobbat? A CLLD Partnerségi Megállapodásban játszott stratégiai szerepének tisztázása CLLD 2014-2020 szeminárium Brüsszel, 2013. február 06. 1 Emlékeztetőül: a Partnerségi

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

Emberi erőforrás fejlesztés, karriertervezés Tanulság A készségek, képességek és a tudás, csak akkor hasznosak, hogyha a megfelelő helyen vagyunk Az emberi képességeket növelő tevékenységek 1. Egészségügyi

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság European Road Transport Research Advisory Council Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság Háttér EU-irányelvek: Barcelonai, Lisszaboni, Gothenburgi nyilatkozatok Európai Kutatási Tanácsadó

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

www.pwc.com Panorama project

www.pwc.com Panorama project www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek

Részletesebben

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba.

A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. A Nat 2007. évi felülvizsgálata, a gazdasági és pénzügyi ismeretek beemelése a Nat-ba. Brassói Sándor főosztályvezető-helyettes Közoktatási Főosztály Oktatási és Kulturális Minisztérium 1. Az iskolai nevelés-oktatás

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

A fejlődés záloga - a digitális írástudás

A fejlődés záloga - a digitális írástudás A fejlődés záloga - a digitális írástudás 2012. november 22. Vályi-Nagy Vilmos AZ ÁLLAMTITKÁRSÁG INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM VONATKOZÁSÚ TEVÉKENYSÉGE 3 1 Legyen teljes szélessávú lefedettség az ország minden

Részletesebben

RIVER projekt. A projekt bemutatása

RIVER projekt. A projekt bemutatása RIVER projekt A projekt bemutatása Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. (Hivatkozási szám: 517741-LLP-1-2011-1-AT-GRUNDTVIG-GMP) A kiadvány a szerző nézeteit tükrözi,

Részletesebben

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE

AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE AZ MKKR BEVEZETÉSÉNEK ELŐKÉSZÜLETEI A FELSŐOKTATÁSBAN ÉS HATÁSA A TANÍTÁS ÉS TANULÁS MINŐSÉGÉRE Derényi András tudományos munkatárs (OFI) TÁMOP-4.1.3 projekt szakmai vezető (OH) SZERKEZET Mi az MKKR és

Részletesebben

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény TÁMOP 3.1.7 PROJEKT Referencia-intézményi szerepre való felkészülés folyamata, szakmai, szervezeti hozadéka Debrecen Huszár Gál Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 2012.11.15.

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

VESZTESEKBŐL NYERTESEK?

VESZTESEKBŐL NYERTESEK? BENEDEK ANDRÁS: VESZTESEKBÕL NYERTESEK? 26 VESZTESEKBŐL NYERTESEK? S ZIMBOLIKUS JELENTŐSÉGŰ, hogy az 1990-es években zajló átalakulás legjelentősebb változásai privatizáció, foglalkoztatási válság, gazdasági

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007

Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Családi vállalkozások, vállalkozó családok 1997-2007 Budapest, 2007 május 23. Soltész Anikó Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 1024 Budapest, Rómer Flóris u. 22-24. Telefon: (1) 212 21 79; Fax: (1)

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

Új struktúrák, új kihívások

Új struktúrák, új kihívások Információs Társadalom Parlamentje Új struktúrák, új kihívások Marekné dr. Pintér Aranka 2013. június 13. Az átalakítás célja: A köznevelési rendszer minőségi oktatás és fenntarthatóság az emberi erőforrások

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK

SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK SYNERGON ÜgymeNET TÉRSÉGFEJLESZTŐ HÁLÓZATI SZOLGÁLTATÁSOK Szolgáltató önkormányzat, szolgáltató kistérség Az Európai Unióhoz való csatlakozás új teret nyitott hazánkban. Az önkormányzati testületek, kistérségi

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012.

KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tanulj tőlünk- Tanulunk tőled! TÁMOP 3.1.7-11/2-2011-140 KOMMUNIKÁCIÓS TERV 2012. A kommunikáció tervezése része a TÁMOP 3.1.7 projekt szakmai tervezésének. A szakmai feladatok alapján

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban

Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Pedagógusok szakmai fejlődése az európai gondolkodásban Stéger Csilla Oktatási Hivatal Konferencia a pedagógusképzés megújításáért Szombathely 2011. 03. 08. Oktatás és képzés 2010 munkaprogram klaszter

Részletesebben

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja.

a segítségnyújtás az elhelyezkedést, a diszkrimináció elleni küzdelmet és a beilleszkedés stabilitását szolgálja. Bevezető A kilencvenes években komoly szemléletváltás történt Európában a társadalmi hátrányok megítélésében, a segítés céljaiban és formáiban. Az alkalmazkodás helyett egyre inkább a megmaradt képességek

Részletesebben