Hallgatók a Tudomány Szolgálatában

Átírás

1 MŰSZAKI KATONAI KÖZLÖNY a MHTT Műszaki Szakosztály és a ZMNE folyóirata XXI. évfolyam, különszám, 2011.december ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM VÉDELMI IGAZGATÁS SZAK A Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében a Hallgatók a Tudomány Szolgálatában Védelmi igazgatás szakos hallgatók I. országos tudományos konferenciája Gáti Ádám tű. hdgy Veszélyes anyagok azonosítási lehetőségei Budapest, november

2 1. Bevezetés A téma kiválasztása egyértelmű volt számomra, hiszen munkám során sokszor foglalkozom ezzel a szakterülettel. A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Felügyelőségen dolgozom kiemelt főreferensként, tűzoltó hadnagy rendfokozatban. A veszélyes anyagok közúti szállítása (ADR), a veszélyes üzemek (SEVESO) tartoznak hozzám, amely területek szakreferense vagyok. Tapasztalom, hogy egyre nő körülöttünk a veszélyes anyagok és technológiák száma, köszönhető a rohamos fejlődésnek. Emiatt is kiemelten fontos az ezekkel kapcsolatban esetleg felmerülő balesetekre való felkészülés, amelynek egyik alapvető eleme, hogy meghatározzuk mivel állunk szemben. A megyénkben működő tűzoltóságoknál elértük, hogy a híradó ügyeletesi beosztásban szolgáló beosztott állomány kellőképpen felkészült az azonosításból, amely tudásszintet igyekszünk is fenntartani. Jelenlegi beosztásom előtt a Mentésszervezési Osztályon teljesítettem szolgálatot, így gyakran ellenőriztem és oktattam a tűzoltó állományt ebben a témában. Dolgozatom összeállítása során tapasztaltam meg, hogy az elsődleges beavatkozók számára nincs aktuális, összefoglaló, a teljes témát felölelő írásos tananyag. Segédanyagok vannak (Felhasznált szakirodalom szerint), amelyeket felhasználtam munkám során, de ezek sem dolgozzák fel az azonosítás teljes eszköztárát, csak egyes adattárral foglalkoznak, pláne nem hasonlítják össze azokat. Ilyen terjedelemben részletesen én sem tudom ezt megtenni, de átfogó képet szeretnék adni a területről, hogy a későbbiekben kiegészítve ezt az anyagot, felhasználható (bár szubjektív) irodalmat állíthassak össze. Az ismertetett dokumentációkat és programokat személyes tapasztalataim alapján gyakorlatiasan is bemutatom dolgozatomban. Elsődlegesen a ténylegesen rendelkezésünkre álló eszközökkel foglalkozom, azok használatával. Rámutatok egyéb elérhető lehetőségekre, viszont hiába léteznek további megoldást nyújtó adattárak, ha ezek a kárfelszámolásban elsődleges beavatkozóként résztvevők számára (Tűzoltóság, Katasztrófavédelem) az áraik és egyéb költségvonzataik miatt nem elérhetőek. Tehát azt kell legjobb tudásunk szerint alkalmazni és minden lehetőségét kihasználni, amely azonosító eszköz jelen van rendszerünkben és hozzáférünk a szükség esetén! 368

3 2. Veszélyes anyagok bemutatása A veszélyes anyag fogalma Veszélyes az az anyag, amely valamilyen fizikai, kémiai, illetve toxikológiai tulajdonsága által az embert, az élőlényeket és környezetét károsítja. Általánosságban megállapítható, hogy ezek megtalálhatók az ADR-ben, azaz a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Megállapodás kettő kötetében, illetve a kémiai törvény megfelelő leírásai alapján valamely csoportba besorolhatók. Olyan eseménnyel, ahol a veszélyes anyag azonosítása szükséges lehet elsősorban a közúti szállítás, tehát az ADR, illetve vasúti szállítás, azaz a RID, valamint üzemek területén technológiák működése során találkozhatunk. A későbbiekben ezért az ADR kötetre többször visszautalok majd, illetve azt nagyon röviden bemutatom majd. A vasútra külön nem térek ki, hiszen az együtt van szabályozva a közúti veszélyes áru szállítással, ezért azok a jelöléseik megegyeznek, amiket használunk az azonosítás során A veszélyes anyagok jellemző tulajdonságai Fizikai tulajdonságok Halmazállapot: - szilárd: porszerű, szemcsés, darabos; - folyékony: folyadék, olvadék vagy cseppfolyós anyagok, ahol a Cseppfolyós anyag: nyomással, vagy hűtéssel folyadékká alakított gáz, Olvadék: melegített szilárd anyag folyékony állapotban; - légnemű: gáz, gőz. Egyéb fizikai tulajdonságok: olvadáspont, forráspont, sűrűség, oldhatóság (pl. vízben), szín, gőznyomás, stb Kémiai tulajdonságok Éghetőség, öngyulladó tulajdonság, anyag reakcióképessége (kémiai aktivitás), reakciósebesség, reakcióhő, kémhatás (savas, semleges, lúgos), oxidáló tulajdonság, redukáló 369

4 tulajdonság, bomlékonyság, vízzel való reakciója, más anyagokkal való heves reakcióképesség, anyag önreakciója, stb Biológiai tulajdonságok Maró, mérgező, fertőző, rákkeltő, mutagén Különleges tulajdonságok Radioaktivitás, MAK érték, szagküszöb érték Károsító hatások: Emberre A veszélyes anyagok számos formában képesek kárt tenni az emberben. Ezek közül az alábbi öt, a legsűrűbben előforduló károsító hatás: - tűz és hőhatás, - fizikai erőhatás (robbanás), - belégzés, - mérgezés, - szennyezés Környezetre - Talajszennyezés közvetlenül, illetve közvetetten. Nagymértékben függ a kiterjedése a káros anyagok vízben való oldhatóságától is. Megelőzése, lokalizálása érdekében meg kell próbálni az alábbiakat: csatornanyílások lefedése, a kifolyt anyagot gáttal körülkeríteni, vagy felitatni, illetve felfogni tároló edénybe. Amennyiben mentesíteni kell a területet, akkor kell mérlegelni a talajcsere lehetőségét. - Légszennyezés, amely esetben meg kell határozni, hogy a kiszabadult gőzök, gázok fajsúlya könnyebb a levegőétől, megegyezik vele, nagyobb a levegőénél. Ezek a tulajdonságok döntően befolyásolják a veszélyes anyagok terjedését. A könnyebbek felemelkedve nagyobb távolságokat képesek megtenni, viszont az időjárási viszonyok befolyásolják, felhígulhat. A 370

5 megegyezők mozgását a szélirány alakítja, míg a nehezebbek a földfelszín közelében maradnak, megbújva a mélyebb területeken. - Vízszennyezés közvetlenül a víz területén, csatornán keresztül, talajvízbe jutva. Ebben az esetben is fontos, hogy az anyag könnyebb, nehezebb vagy megegyező fajsúlyú a vízhez képest Veszélyhelyzetek kialakulása: Statisztikai kutatások és a kötelezően gyűjtött és jelentett adatszolgáltatások alapján a káresemények bekövetkezésének első számú oka még mindig az emberi mulasztás, amely 50%- ban, míg a technológiai meghibásodás kb. 25%-ban felelős a káresetek bekövetkezéséért. A külső tényezők (pl.: terror cselekmények) 15%-ban, az ellenőrizhetetlenné váló vegyi reakciók 10%-ban okozzák ezeket az eseményeket. A fentiekből látszik, hogy nagy számokban megelőzhetők, elkerülhetők lennének, amennyiben minden előírást körültekintően betartanánk. 3. Veszélyes anyagok azonosítása Az azonosítás szüksége Érintettem már, hogy milyen esetekben találkozhatunk legtöbbször veszélyes anyag szabadba jutásával. Közös ezekben az eseményekben, hogy már nem az alapesetnek megfelelő és nem irányított működés történik. Meg kell javítani a technológiát, lokalizálni kell az anyagot, esetleg összegyűjteni, illetve a legrosszabb esetben az életmentésről és lakosságvédelmi feladatokról kell határozni. Mindegyik szituációban érintkezni kell a veszélyes anyaggal, így nem mindegy milyen információ áll rendelkezésére a kárhely parancsnoknak, hogy megfelelő döntéseket tudjon meghozni. Helyesen válassza ki a védőfelszereléseket, állapítsa meg a veszélyességi-, átmeneti-, biztonsági zónák határait, a beavatkozás taktikáját, a cselekvési rendet, stb. Ennek támogatásaképpen minél széleskörűbb információkat kell szolgáltatni az anyagról. Említettem az ADR/RID-et, amelyek a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti/Vasúti Szállításáról szóló Európai Megállapodások. Az ADR 1957-ben Genfben jött létre és Magyarország 1979-ben csatlakozott hozzá, amelyet az évi 19. törvényerejű rendelettel tett a magyar jogrend részévé. Az ADR A és B Mellékletének kihirdetését és belföldi 371

6 alkalmazását azóta szükségképpen kettő évente új jogszabályokban ratifikálja, hiszen ilyen időközönként kerülnek kiadásra az új ADR kötetek. Jelenleg a évi LXXIX. törvény hirdette ki a 2011-es ADR-t. Témámmal kapcsolatban ez azért fontos számomra, mert az általuk használatos jelöléseket használjuk többek között az azonosítás során a szállításkor fellépő eseményeknél, illetve általánosan is elfogadottá váltak jelöléseik, így a létesítményekben is ezeket látjuk Veszélyt jelölő narancssárga tábla Veszélyt jelző táblák Fajtái: Szám nélküli Tűzállóság Rögzítés Fényvisszaverő 30x40cm +/- 10% Számozott 12 x 30 cm Betű és szegőcsík méret 1. számú ábra (Készítette: Gáti Ádám i konferencia ppt. előadásának 6. diája) 6 372

7 A Kemler szám (veszélyt jelölo) jelentése Elso számjegy Második számjegy 2 Gáz kiáramlása nyomás vagy 0 Nincs jelentosége vegyi reakció következtében 1 Robbanás 3 Gyúlékony folyadékok 2 Gázszivárgás 4 Gyúlékony szilárd anyag 3 Gyúlékonyság 5 Gyújtó (oxidáló) hatású anyag 5 Oxidáló hatás vagy szerves peroxid 6 Mérgezo 6 Mérgezo anyag 7 Radioaktiv 7 Radioaktivitás 8 Maró 8 Maró anyag 9 Spontán, heves reakció veszélye A tábla alsó mezojében a konkrét anyag UN száma áll, amely alapján a veszélyes anyag beazonosítható. 2. számú ábra (Készítette: Gáti Ádám i konferencia ppt. előadásának 7. diája) Veszélyt jelző tábla felépítése Használata előírás a veszélyes anyagok közúti szállításánál (vasútnál is) a szállítóegység jelölésére. A narancsszínű figyelmeztető táblák olyan jelzéseket tartalmazhatnak, amelyek rámutatnak a veszélyre (Kemler/veszélyt jelölő szám) és azonosíthatjuk az anyagot (UN szám). A narancssárga táblának 40 X 30 cm-esnek kell lennie, melytől + / - 10 % eltérés engedélyezett. A táblákon legfeljebb 15 mm széles fekete szegélynek kell lenni. A háttér narancssárga, amely fényvisszaverő tulajdonsággal rendelkezik. Rögzítésükre vonatkozóan előírás, hogy annak ellen kell állnia az égésnek és az esetleges baleset során is helyén kell tartania a táblát Szám nélküli veszélyt jelölő tábla Ha a jármű mérete és kialakítása olyan, hogy a rendelkezésre álló felület nem elegendő a narancssárga tábla rögzítéséhez, annak mérete 12 X 30 cm méretig, a fekete keret 10 mm szélességig csökkenthető. 373

8 Számmal ellátott veszélyt jelölő tábla A veszélyt jelölő Kemler és az UN számoknak 100 mm magas és 15 mm vastagságú fekete számjegyekből kell állniuk. A veszélyt jelölő számnak a tábla felső részén, az UN számnak a tábla alsó részén kell lennie. A két számot a tábla fél magasságában 15 mm széles, fekete, vízszintes vonallal kell a tábla teljes szélességében elválasztani. A veszélyt jelölő és az UN számoknak kitörölhetetlennek kell lenniük, és 15 percig tartó égés után is olvashatóknak kell maradniuk, ezt dombornyomással oldják meg UN szám A tábla alsó mezőjében a konkrét anyag UN (ENSZ) száma áll, melynek alapján a veszélyes anyag különféle adatbázisokból (pl. G. Hommel, Vakond, SIX, stb.) beazonosítható. Mindig négy számjegyből áll Kemler/veszélyt jelölő számok és jelentésük A veszélyt jelölő szám két vagy három számjegyből áll. A számok a 2. számú ábrán levő meghatározásokat jelentik. Valamely számjegy megkettőzése az illető veszély fokozott mértékére utal. Ha valamely anyag veszélyessége egyetlen számjeggyel megjelölhető, akkor ezt a számjegyet második számként egy nulla követi. Ha a veszélyt jelölő szám előtt "X" betű áll, az azt jelzi, hogy az anyag vízzel veszélyesen reagál. Ilyen anyagoknál víz csak szakértő jóváhagyásával használható. A következő számjegy kombinációknak azonban különleges jelentésük van: 22, 323, 333, 362, 382, 423, 44, 446, 462, 482, 539, 606, 623, 642, 823, 842, 90, fojtó hatású gáz vagy más járulékos veszéllyel nem járó gáz 22 mélyhűtött, cseppfolyósított, fojtó gáz 223 mélyhűtött, cseppfolyósított, gyúlékony gáz 225 mélyhűtött, cseppfolyósított, gyújtó hatású (égést tápláló) gáz 23 gyúlékony gáz 239 gyúlékony gáz, amely spontán heves reakciót okozhat 25 gyújtó hatású (égést tápláló) gáz 374

9 26 mérgező gáz 263 mérgező, gyúlékony gáz 265 mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) gáz 268 mérgező, maró gáz 30 - gyúlékony (lobbanáspont 23-61C) folyékony anyag; vagy - 61 C feletti lobbanáspontú gyúlékony folyékony anyag vagy olvasztott szilárd anyag lobbanáspontjával egyenlő vagy annál magasabb hőmérsékleten; vagy - önmelegedő folyékony anyag 323 gyúlékony folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt X323 gyúlékony folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva gyúlékony gázokat fejleszt 33 könnyen gyúló (lobbanáspont 23 C alatt) folyékony anyag 333 piroforos folyékony anyag X333 piroforos folyékony anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál 336 könnyen gyúló, mérgező folyékony anyag 338 könnyen gyúló, maró folyékony anyag X338 könnyen gyúló, maró folyékony anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál 339 könnyen gyúló folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 36 gyúlékony (lobbanáspont C), enyhén mérgező folyékony anyag; vagy önmelegedő, mérgező folyékony anyag 362 gyúlékony, mérgező folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt X362 gyúlékony, mérgező folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva gyúlékony gázokat fejleszt 368 gyúlékony, mérgező, maró folyékony anyag 38 gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag, amely gyengén maró; vagy önmelegedő, maró folyékony anyag 382 gyúlékony folyékony, maró anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt X382 gyúlékony folyékony, maró anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva gyúlékony gázokat fejleszt 39 gyúlékony folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 40 gyúlékony szilárd anyag, vagy önmelegedő anyag, vagy önreaktív anyag 423 szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt X423 gyúlékony szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva gyúlékony gázokat fejleszt 43 öngyulladó (piroforos) szilárd anyag 44 gyúlékony szilárd anyag, amely magasabb hőmérsékleten olvasztott állapotban van 446 gyúlékony, mérgező szilárd anyag, amely magasabb hőmérsékleten olvasztott állapotban van 46 gyúlékony vagy önmelegedő, mérgező szilárd anyag 462 mérgező szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt 375

10 X462 szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva mérgező gázokat fejleszt 48 gyúlékony vagy önmelegedő, maró szilárd anyag 482 maró szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt X482 szilárd anyag, amely vízzel veszélyesen reagálva maró gázokat fejleszt 50 gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 539 gyúlékony szerves peroxid 55 erősen gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 556 erősen gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag 558 erősen gyújtó hatású (égést tápláló), maró anyag 559 erősen gyújtó hatású (égést tápláló) anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 56 gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag 568 gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező, maró anyag 58 gyújtó hatású (égést tápláló), maró anyag 59 gyújtó hatású (égést tápláló) anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 60 mérgező vagy enyhén mérgező anyag 606 fertőző anyag 623 mérgező folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt 63 mérgező, gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag 638 mérgező, gyúlékony (lobbanáspont C), maró folyékony anyag 639 mérgező, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb 61 C) folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 64 mérgező, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag 642 mérgező szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt 65 mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 66 nagyon mérgező anyag 663 nagyon mérgező, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb 61 C) folyékony anyag 664 nagyon mérgező, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag 665 nagyon mérgező, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 668 nagyon mérgező, maró anyag 669 nagyon mérgező anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 68 mérgező, maró anyag 69 mérgező vagy enyhén mérgező anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 70 radioaktív anyag 72 radioaktív gáz 723 radioaktív gáz, gyúlékony 73 radioaktív, gyúlékony (lobbanáspont legfeljebb 61 C) folyékony anyag 376

11 74 radioaktív, gyúlékony szilárd anyag 75 radioaktív, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 76 radioaktív, mérgező anyag 78 radioaktív, maró anyag 80 maró vagy gyengén maró anyag X80 maró vagy gyengén maró anyag, amely vízzel veszélyesen reagál 823 maró folyékony anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt 83 maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag X83 maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag, amely vízzel veszélyesen reagál 839 maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat X839 maró vagy gyengén maró, gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag, amely spontán heves reakciót okozhat és vízzel veszélyesen reagál 84 maró, gyúlékony vagy önmelegedő szilárd anyag 842 maró szilárd anyag, amely vízzel reagálva gyúlékony gázokat fejleszt 85 maró vagy gyengén maró, gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 856 maró vagy gyengén maró, gyújtó hatású (égést tápláló), mérgező anyag 86 maró vagy gyengén maró, mérgező anyag 88 erősen maró anyag X88 erősen maró anyag, amely a vízzel veszélyesen reagál 883 erősen maró, gyúlékony (lobbanáspont C) folyékony anyag 884 gyúlékony vagy önmelegedő, erősen maró, szilárd anyag 885 erősen maró és gyújtó hatású (égést tápláló) anyag 886 erősen maró és mérgező anyag X886 erősen maró és mérgező anyag, amely vízzel veszélyesen reagál 89 maró vagy gyengén maró anyag, amely spontán heves reakciót okozhat 90 környezetre veszélyes anyag vagy különféle veszélyes anyagok 99 különféle veszélyes anyagok magas hőmérsékleten szállítva Hazchem-kód Gyors információt ad a tűzoltó anyagok és a védőfelszerelések kiválasztásához. Számokkal jelöli a tűzoltó anyagokat (1-4) és az önvédelemre használatos felszereléseket, az anyag kezelésére betűk utalnak (P, R, S, T, W, X, Y, Z, E). A tűzoltó anyagok kötött, szórtporlasztott sugár, hab, valamint száraz oltást jelöl. 377

12 Veszélyjel Ez egy élére állított négyzet, amely további négy részre van osztva és különböző színekkel van ellátva. A bal oldali kék mező az egészségre utaló veszélyt, a felső piros mező a tűzveszélyt, a jobb oldali sárga a rekcióveszélyt, míg az alsó fehér a különleges tájékoztatásokat adja meg. 0-4 jelöli a veszély mértékét Bárcák Az ADR-ben osztályokba sorolva vannak az anyagok, amelyekhez bárcákat rendelnek. Általában egy áruosztály azoknak az anyagoknak és tárgyaknak a csoportját jelenti, amelyre ugyanaz a főveszély jellemző, de emellett lehet járulékos veszélyük vagy veszélyeik. Ezek a következők: - 1 osztály Robbanóanyagok és tárgyak, - 2 osztály Gázok, - 3 osztály Gyúlékony folyadékok, osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd érzéketlenített robbanóanyagok, osztály Öngyulladásra hajlamos anyagok, osztály Vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok, osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok, osztály Szerves peroxidok, osztály Mérgező anyagok, osztály Fertőző anyagok, - 7 osztály Radioaktív anyagok, - 8 osztály Maró anyagok, - 9 osztály Különféle veszélyes anyagok és tárgyak. 378

13 nagybárcák Azonosítási formák Az alábbiakban részletesen kifejtem, hogy a rendelkezésünkre (elsődleges beavatkozók: tűzoltók, VFCS) álló azonosító adattárak hogyan működnek és mit tartalmaznak. 6 Infectious substance In case of damage or leakage Tartalom immediately notify public Aktivitás health authority Tartalom Aktivitás Szállítási mutatószám Tartalom Aktivitás Szállítási mutatószám Kritikussági biztonsági mutatószám 3. számú ábra 2011-es ADR kötet CD mellékletéből Okmányok A szállítás során az alábbi okmányokkal találkozhatunk, amelyek tartalmazzák a szükséges azonosítókat, mennyiségeket, akár a veszély jellegét, tehát ha megtaláljuk, használjuk őket, de győződjünk meg annak valóságtartalmáról! Fuvarokmány, Írásbeli utasítás, ADR Oktatási bizonyítvány, Feladói nyilatkozat (nem előírás), Konténer megrakási bizonyítvány tengeri szállításokhoz, Multimodális veszélyes áru nyomtatvány, Jármű jóváhagyási igazolás (csak tartányos járműhöz), Tisztítási bizonylat, Útvonal-kijelölési határozat, Hulladékszállítási okmányok: engedély hulladék szállításhoz, SZ, K kísérőjegy, Hatósági határozat, Két- vagy többoldalú megállapodás, Útvonal kijelölési határozat, Szállítási útmutató. 379

14 3. 5. Mentességek A fentiek (jelölés, okmányok) sajnálatos módon nem mindig teljesülnek, mivel az ADR bizonyos különleges előírásai egyes veszélyes anyagok szállítását részben vagy teljesen felmentik az ADR előírásai alól, így az előzőekben ismertetett információk nem állnak rendelkezésre. Korlátozott mennyiségben és a különleges előírások szerint csomagolt veszélyes áruk szállítására vonatkozhatnak a mentességek. Bizonyos veszélyes áruk korlátozott mennyiségben csomagolva mentességet élvezhetnek, amennyiben az LQ táblázat feltételeit kielégítik, felmentik az ADR előírásai alól. Mentesülhet az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódóan is, viszont ekkor a küldeménydarabot az ADR szerint meg kell jelölni. 4. Veszélyes anyagok azonosítása Alapvetően négy fajta lehetősége van a tűzoltó, illetve katasztrófavédelmi állománynak, hogy beazonosítson egy veszélyes anyagot. Ezek az alábbiak: 1. írásos dokumentációk, kiadványok alapján, 2. számítógépes rendszer segítségével, 3. a VFCS riasztásával, 4. a VERIK szolgáltatását igénybe véve Írott anyagok alapján való azonosítás HOMMEL katalógus Ez a katalógus adja gyakorlatilag a később kiadásra került veszélyes anyagokkal foglalkozó kézikönyvek, számítógépes programok adatbázisának gerincét. Általános ismertetőre és anyaglapok gyűjteményére tagolható. Az általános rész tankönyvszerűen foglalkozik a veszélyes anyagok köré csoportosítható ismeretekkel, a katalógus használatának módjával. Pontos meghatározásra kerülnek a későbbiekben alkalmazott fogalmak, a jelölések tartalma, valamint ebben az egy könyvben találhatók meg az anyagok szinonimanevei és kereshetünk benne a három világnyelvre fordított anyagneveket is. Alapvető problémája, hogy az általános 380

15 kötete 1977-ben jelent meg, míg az utolsó anyaglap gyűjteménye 1996-ban, amihez pótlólag anyaglapokat lehet rendelni, viszont jelentős összegért cserébe. A második részben számsorrendben, több kötetben az anyaglapok találhatók, melyek egyenként két oldalon az alábbi információkat tartalmazzák: Első oldalon: vegyi képlet, összegképlet, UN szám CAS szám, az anyag neve és szinonimái, veszélyjel és Hazchem-kód, műszaki adatok és tűzveszélyességi jellemzők, megjelenési forma, viselkedés szabadba jutva és levegővel elegyedve, viselkedés szabadba jutva és vízzel elegyedve, egészségkárosító hatás és tünetek, szagküszöbérték és MAK-érték, megjegyzések, szállítási veszélyességi osztály. Második oldalon: biztonsági előírás jmű. vezetőknek, rendőrségnek, mentőknek, védelmi és intézkedési előírások, a baleset következményeinek leküzdése, vízszennyezéssel kapcsolatos információk, elsősegélyre vonatkozó tudnivalók útmutatás az orvosoknak. A lapok eltérő színjelöléssel emelik ki a különböző felhasználók számára fontos információkat. Kékkel az élet és egészség védelem, pirossal a beavatkozást végzők számára fontos információkat teszik azonnal észrevehetővé. Sárgával jelölik a fizikai megjelenésére, kémiai reakcióképességére vonatkozó előírásokat, míg fehéren maradtak az általános, illetve különleges ismereteket nyújtó sorok. Ez a struktúra alapvetően a veszélyjelnek megfelelő színjelölés. Használata egyszerű, név illetve UN szám szerint is lehetőségünk van egy adott anyag vagy anyagcsoportra vonatkozó anyaglap azonosítására. 381

16 SIX és VAX kézikönyv A SIX veszélyes anyagok gyorsinformációs kézikönyve a KREUTLER-VILATI- SYSTEM KFT kiadásában készült. Ennél is lehetőség van az anyagokra vonatkozó útmutatók név, illetve UN szám szerinti kikeresésére. Az útmutatókon található piktogramok segítségével ad információt számunkra, amelyek jelentéséről a kötet elején találhatunk részletes magyarázatot, míg a borító hátsó lapjára célirányos emlékeztetőt nyomtattak. Kevés adatot tud így közvetíteni és a jelek jelölését ismerni kell, hogy gyorsan értelmezni tudjuk. Véleményem szerint ezek a legkevésbé használható könyvek, amelyek kiadási éve általában az 1990-es évek közepére tehető. A VAX kézikönyv felépítése gyakorlatilag megegyezik a SIX kézikönyv felépítésével, így ennek részletes tárgyalásától eltekintek. A kézikönyvek mellé számítógépes program is készült, mely azonos adattartalommal rendelkeznek, viszont ezek nincsenek jelen a beavatkozóknál, ezért azokat részletesen nem ismertetem Veszélyelhárítási Útmutató 2001 Saját tapasztalataim szerint ez a legjobban használható kézikönyv, mert a legtöbb információt ez adja az elsődleges beavatkozó számára (pl.: védőtávolságok). Egyértelműen rendezi az adatokat, amelyeket színnel is megkülönböztet, ezzel könnyítve a keresést. Mindenkinek van kedvenc kiadványa, akik ezt a fajtát nem szeretik, azzal indokolják a leggyakrabban, hogy csoportosítja az anyagokat útmutatószámok alá, így nem anyag specifikus. Véleményem szerint ez a teljes elszeparálás a kárfelszámolás első pillanataiban nem lényeges, mert ezen nem csúszik el a beavatkozás, hiszen a számunkra szükséges információk helytállóak. Ellenben a kiadás dátuma magáért beszél. A kézikönyvet a Környezetvédelmi Minisztérium adta ki azzal a céllal, hogy a beavatkozó állomány részére segítséget nyújtson az érintett anyagok tulajdonságainak, 382

17 veszélyeinek azonosításában, a saját és a lakosság védelmének megszervezésében, a balesetek kezdeti fázisában. Elfogultságom miatt ezt részletesebben is bemutatom az alábbiakban: A különböző színnel jelölt oldalak segítik a gyors kezelhetőséget: 1. A sárga szélű oldalon lehetőség van az UN szám szerinti keresésre, 2. A kék szélű oldalak a betűsoros jegyzéket tartalmazzák, 3. Mindkét keresési mód esetén az adott anyag sorában megtalálható annak a narancssárga szélű Útmutatónak a száma, mely információkat tartalmaz az anyaggal kapcsolatos veszélyekre, tevékenységre vonatkozóan, 4. A zöld szélű oldalak tartalmaznak egy táblázatot, melyben információk találhatók a belégzés esetén mérgező anyagok esetében szükséges kezdeti elkerítési és védekezési tevékenység távolságára vonatkozóan, valamint megtalálható bennük a vízzel reaktív anyagok felsorolása és a keletkező mérgező anyag megnevezése. Amennyiben nem áll rendelkezésünkre sem UN szám sem anyagnév, de azonosítani tudtuk valamelyik bárcát, lehetőség van - a bárcákhoz rendelt útmutatók segítségével - a kezdeti lépések megtervezésére. Ezeken kívül tartalmazza olyan szervezetek elérhetőségeit, amelyek egyedi káresetek során tudnak segítséget nyújtani (pl. sugárzó anyag, vízszennyezés) Aktuális ADR kötet Furcsának tűnhet ennek az anyagnak a kiemelése, viszont nem véletlenül emeltem ki az eddigi adatbázisok keletkezésének évszámait. Az ADR kettő évente jelenik meg, állandóan követve a fejlődést, ami a mi esetünkben azt jelenti, hogy általában ezen időintervallumokban 15 új veszélyes anyag kerül bele az UN szám szerinti, illetve ennek megfelelően a név szerinti felsorolásába. Általánosságban kijelenthető tehát, hogy a rendelkezésünkre álló írott anyagokban kb. 100 veszélyes anyag nem is szerepel. A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságon ezért elhelyeztünk egy ADR kötetet, így a számítógépes adatbázisokban (ERICards) név, valamint UN szám szerint is lehetségessé válik a keresés. 383

18 4. 2. Számítógépes adatbázisok A VAKOND program A VAKOND mozaikszó a Veszélyes Anyagok Katalógusa, Osztályozása, Nemzetközi szállítási előírások, Direktinformációk szóból származik. A program, adatbázisában mintegy 1500, a nemzetközi szállítmányozásban is veszélyesnek nyilvánított anyaggal kapcsolatosan tartalmaz információt. Ez a szám mutatja alapvető hibáját, hogy nem minden anyag van benne. Külön kiemelendő, hogy az anyagoknak több mint szinonimáját is tartalmazza, megkönnyítve ezzel a nemzetközi tranzit forgalomban jelentkező veszélyes anyagok gyors azonosítását. A VAKOND segítségével gyors információt kapunk az "UN" szám, a HOMMEL szám, a név vagy a szinonima név alapján mindazon adatokról, melyet a hazai gyakorlatban szinte szabványként elfogadott Hommel-katalógus és a nemzetközi szállítási előírások (ADR/RID) tartalmaznak. A keresésre két lehetőség adott, egyrészt a főoldalon a választott paraméterek egyikének megadásával, illetve egy leválogatás, melyben logikai műveletek segítségével tudunk - az általunk bevitt paraméterek segítségével - anyagcsoportokat vagy anyagokat kikeresni. Az azonosítást követően a kezelőfelület felső részén elhelyezett fülek nyújtanak segítséget a keresett információk lehívására ERICards A CEFIC Emergency Response Intervention Cards (ERICards vagy ERIC's) azon tűzoltó egységek elsődleges beavatkozásához nyújtanak segítséget és útmutatást, akik egy vegyiárú szállítási baleset helyszínére kiérkezve nem rendelkeznek megfelelő és megbízható termék specifikus információkkal. Az ERICard-ok olyan tűzoltó egységeknek számára készültek, amelyek tagjai képzettek a vegyi anyagok jelenlétében való beavatkozásra, és/ezért olyan információkat és eljárási folyamatokat tartalmaznak, amelyek speciális felszereléseket igényelhetnek. Az ERICard-ok nagy mennyiségű vegyi anyag szárazföldi szállítási baleseteire készültek, ezért előfordulhat, hogy más helyzetekben nem megfelelőek. Az ERICard-ok termék csoportokra vonatkoznak, ezért soha nem helyettesíthetik a megbízható forrásból származó termék specifikus információkat (pl. biztonsági adatlapokat, 384

19 adatbázisok, vagy ipari szakértők utasításait). Éppen ezért az ERICard-ok használata minden esetben józan megítélést és az adott baleset sajátságos körülményeinek figyelembe vételét igényli. A megfelelő ERICard kiválasztása az UN szám, vagy az anyagnév ADR A tábla (Veszélyes áruk listája) alapján történik. ( letöltés dátuma: ) További elektronikus bázisok: Terjed program, SIX szoftver, VAX rendszer. Ezek ritkán találhatóak meg az ügyeleteken, illetve kevésbé használatosak. Ezeken kívül számos terjedési modellező program is jelen van az interneten Veszélyhelyzet Felderítő Csoport - VFCS A VFCS-k a Katasztrófavédelem területi szerveinél működő, risztható, különleges szerek, amelyek a fővárosban a Veszélyhelyzet Felderítő Szolgálat (VFSZ) nevet viselik és rövidebb riasztási idővel teljesítenek szolgálatot. A helyszínre kirendelt VFCS feladata, hogy speciális felkészültségükkel, ismeretanyagukkal és felszerelésükkel segítsék a kárelhárítási munkát oly módon, hogy a kárhelyparancsnok döntéseihez információkat és szaktanácsokat adjanak a balesetben érintett veszélyes anyagok természetéről, viselkedéséről, veszélyeiről, illetve az ellene való védekezés és a mentesítés optimális módjáról. Ennek során, ha lehetséges, meghatározzák: - a veszélyes anyag típusát, nevét. Ehhez felhasználhatók a balesetet szenvedett járművön található jelzések és feliratok (veszélyességi bárca, veszélyjelölő szám, UN-szám, stb.), valamint a megtalálható és kitöltött fuvarokmányok, írásbeli utasítások és egyéb okmányok. Mindezek hiányában későbbi műszeres felderítés szükséges. - a veszély mértékét. Ez a veszélyes anyagok név szerinti ismerete esetén a szakértői adatbázisokból kinyerhető fizikai/kémiai tulajdonságaik és az anyagok mennyiségi becslésének összegzésével meghatározható. Számítógépes terjedési modellek segítségével gyorsan kijelölhető az a veszélyzóna, ahonnan a lakosságot evakuálni kell. 385

20 4. 4. Vegyipari riasztási és információs központ - VERIK A Vegyipari riasztási és információs központ (VERIK) az európai ICE program keretében működik, ez a rendszer magyar megfelelője. Hét vállalat alapította, amely területi elhelyezkedéséből adódóan lefedi az ország területét, és központjuk a FER tűzoltóság százhalombattai telephelyén található. A központ, illetve a Tiszai Vegyi Kombinát Zrt. éjjelnappal segítséget nyújt vegyi anyagokkal kapcsolatban. A többi résztvevő vállalat munkaidőben nyújtja ezt a szolgáltatást, többnyire mindenki specializálódva a veszélyes anyagok valamely spektrumára. Segítségüket elsősorban hivatalos szervek vehetik igénybe (katasztrófavédelem, tűzoltóság, rendőrség, szállítók, amelyek a kárfelszámolásban részt vehetnek). Alapvetően a szakmai ismereteiket adják át az anyagokkal kapcsolatban, illetve gyakorlati tapasztalataikat, valamint a káresemények felszámolását is elvégzik, vagy ehhez biztosítanak speciális eszközöket. A rendszer három lépcsős: 1. lépcső: Telefonon való tanácsadás, amely ingyenes. Az előzőekben kiemeltem, hogy kettő telefonszám éjjel-nappal hívható, tehát számunkra egyértelműen ezek a használatosak, amennyiben információra van szükségünk a veszélyes-anyagokkal kapcsolatban. 2. lépcső: A baleset helyszínére kérhető egy szakember, aki általában a veszélyes-anyag gyártója vagy felhasználója, ezáltal kellő tanácsokat tud adni a felszámolás során, segítve a kárhely-parancsnok munkáját. Ez a tanácsadás már díjköteles. 3. lépcső: Lehetőségünk van arra, hogy komplett szakértői csapatot kérjünk a helyszínre, megfelelő technikákkal, eszközökkel, akik a FER Tűzoltóság százhalombattai parancsnokságáról indulnak az adott helyszínre, és nyújtanak segítséget a baleset felszámolása során. Tartalmából is egyértelműen látszik, hogy ez a szint magasabb árkategóriát képvisel. 386