MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SÁTORALJAÚJHELY VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SÁTORALJAÚJHELY VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ"

Átírás

1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SÁTORALJAÚJHELY VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása

2 A megalapozó vizsgálat a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a Belügyminisztérium Útmutató a kis-és középvárosok számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez című dokumentum alapján készült. 2

3 Közreműködők: Angyal András Bálint Marianna Berki Judit Irén Czernyinyák Attila Dorogi Zoltán Gellén László Hij Zoltán Kiszelovics Ildikó Kovács Krisztina dr. Kulcsár Gusztáv Lakatos Izabella Séllei Judit Szilágyi-Fekete Anikó 3

4 Tartalom Bevezetés HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A településfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak, stb.) A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) Esélyegyenlőség biztosítása A település gazdasága A település gazdasági súlya A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettség, K+F stb.) Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz-és intézményrendszere

5 Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere Gazdaságfejlesztési tevékenység Foglalkoztatáspolitika Lakás-és helyiséggazdálkodás Intézményfenntartás Energiagazdálkodás Településüzemeltetési szolgáltatások A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat Tájhasználat értékelése Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék Ökológiai hálózat Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek Zöldfelületi ellátottság értékelése A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Az ingatlan nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) Alulhasznosított barnamezős területek Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület A telekstruktúra vizsgálata

6 Telekmorfológia és telekméret vizsgálat Tulajdonjogi vizsgálat Önkormányzati tulajdon kataszter Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése Az építmények vizsgálata Funkció, kapacitás Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) Magasság, szintszám, tetőidom Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Világörökségi és világörökségi várományos terület Műemlék, műemlékegyüttes Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Nemzeti emlékhely Helyi védelem Az épített környezet konfliktusai, problémái Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Közúti közlekedés Közösségi közlekedés Közúti Kerékpáros és gyalogos közlekedés Parkolás Közművesítés Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Szennyvízelvezetés

7 Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés Energia Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) Környezetvédelem (és településüzemeltetetés) Talaj Felszíni és felszín alatti vizek Levegőtisztaság és védelme Zaj-és rezgésvédelem Sugárzás védelem Hulladékkezelés Vizuális környezetterhelés Árvízvédelem Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Csúszás-, és süllyedésveszélyes területek Földrengés veszélyeztetett területei Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek Belvízveszélyes területek Mély fekvésű területek Árvíz és belvízvédelem Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl.: lejtés, falszakadás) Mélységi, magassági korlátozások Tevékenységből adódó korlátozások Ásványi nyersanyag lelőhely

8 1.20. Város klíma HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése. A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése Sátoraljaújhely társadalma Sátoraljaújhely humán infrastruktúrája Sátoraljaújhely gazdasága Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Sátoraljaújhely településüzemeltetési szolgáltatásai, közműellátottsága és környezetvédelme Sátoraljaújhely közlekedése HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis. A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a település-veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével A folyamatok értékelése A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A településfejlesztés-és rendezés kapcsolata Problématérkép/értéktérkép Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) Egyéb szempontból beavatkozást igénylő területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) FELHASZNÁLT IRODALOM

9 Bevezetés A Belügyminisztérium támogatásával valósul meg az ÉMOP-6.2.1/K azonosító számú, Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása című projekt, melynek keretében létrejön Sátoraljaújhely Város, mint járásszékhely település a as időszakra vonatkozóan. A jelen dokumentum teremti meg annak az alapját, hogy a közötti időszakban a források hatékonyan, rendeltetésszerűen, sikeresen kerüljenek felhasználásra, melynek hatására javul a településen élők életfeltételei, életminősége. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) egy fejlesztési szemléletű, középtávú tervezési dokumentum. A célja, a településen, a városban a területi szemléletű tematikus szempontokat integráló tervezés megszilárdítása, a településrészre vonatkozó célok kitűzése, s annak középtávon való érvényesítése. A stratégiai dokumentum területi alapon hangolja össze a különböző szakpolitikai pl. gazdaságfejlesztés, társadalmi célok megvalósítását, összefogja az érintett partnerek, lakosság, civil szervezetek stb. elvárásait az önkormányzat városfejlesztésben meghatározó és döntéshozó szerepe mellett. Az ITS elkészítése középtávon minden várossal szemben szakmailag indokolt és elvárás ma már minden típusú város rehabilitáció esetében. Sátoraljaújhely Város elkészítésének a célja az volt, hogy a település helyzetének értékelését követően meghatározásra és összefoglalásra kerüljenek a város fejlesztési irányai, céljai a következő időszakra vonatkozóan. Kiemelt fontosságú, hogy a fejlesztések a városban minél szélesebb körű lakossági egyetértéssel, támogatással valósuljanak meg. Sátoraljaújhely korábban is készített olyan fejlesztési dokumentumokat, melyek a város stratégiai fejlesztési kereteit határozzák meg. A település vezetése igyekszik a fejlesztési dokumentumok egységes, koherens tervezésével, felülvizsgálatával a fejlesztési folyamatok hatékonyságát növelni, kiemelt figyelmet fordítva a partnerség elvére. A megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészeinek kidolgozása és az Integrált Településfejlesztési Stratégia készítése során a 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet és a Belügyminisztérium által készített útmutató került felhasználásra. Továbbá a tervezés során figyelembe vettük az Európai Uniós és hazai szakpolitikát tartalmazó dokumentumokban foglaltakat, valamint a korábban a Sátoraljaújhely Város részére elkészített Integrált Városfejlesztési Stratégiát. A megalapozó vizsgálat elkészítésekor többféle információforrásra támaszkodtunk. Részben felhasználtuk a különböző statisztikai adatbázisok (Központi Statisztikai Hivatal, Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer = TEIR) adatait, részben pedig feldolgozásra kerültek az önkormányzat és a különböző intézményei által szolgáltatott adatok, információk. Továbbá a város már meglévő dokumentumait, rendeleteit, határozatait stb. használtuk fel a megalapozó vizsgálat elkészítése során, valamint ezeket kiegészítettük egyéb internetes forrásokkal is. S nem utolsósorban a Sátoraljaújhelyen megtartott helyszíni bejárás során gyűjtött, majd szakmai workshop keretén belül szolgáltatott információk is beépítésre kerültek a jelen dokumentum elkészítése során. A dokumentum elkészítéséhez szükséges adatok gyűjtése év április hónapban került befejezésre. 9

10 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban, térségi kapcsolatok A Zemplén hegység és hegyalja legnépesebb városa a Ronyva patak partján alakult ki. Az Alföld és az Északi középhegység találkozásánál városok sora alakult ki, melynek az utolsó tagja Sátoraljaújhely a Zemplén hegységben, hazánk észak keleti csücskében fekszik. A Sátoraljaújhelyi járás települései részben a vasút, részben a 37. számú főút révén szervesen bekapcsolódnak az ország vérkeringésébe és jelentős tranzitforgalmat bonyolítanak le a Délkelet Szlovákiai területek irányába. Jelenleg személy- és tehergépjárművel Sátoraljaújhelyt a 37. sz. főúton lehet a leggyorsabban megközelíteni (lásd számú ábra) számú ábra: Sátoraljaújhely elhelyezkedése Forrás: Google Maps Az Országos Területrendezési Tervben szereplő, Miskolctól az országhatárig kiépítendő M30-as gyorsforgalmi út befejezése jelent majd gyorsabb elérési lehetőséget a járás nyugati részének megközelítésére, Göncön és Telkibányán keresztül. Jelentős fejlődést remél a város és környéke egy autóút Kassáig való megépülésétől, melynek révén be fog kapcsolódni az európai autópálya-hálózatba. A mellékút hálózat a járás területén a domborzati viszonyokhoz igazodik, jellemzően a természetes vízfolyásokat követve helyezkedik el. 10

11 A járás településeiről tömegközlekedési eszközzel autóbusszal is biztosított a település megközelíthetősége. A vasúthálózat fővonalainak igénybevételével Sátoraljaújhely Budapestről 3,5-4 óra alatt, a megyeszékhely Miskolcról pedig 1,5-2 óra alatt elérhető. A legközelebbi működő, nemzetközi járatokat fogadó repülőtér Kassán található (65 km), melynek közelsége a gazdaság dinamizálhatóságának szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír. Sátoraljaújhely járási központ ben került átadásra a Sárospatak-Sátoraljaújhely közötti kerékpárút teljes hosszában, 2008-ban pedig határon túli összefogás eredményeképpen, Mikóháza és Alsómihályi (Michal any) Község Önkormányzata együtt valósította meg a Zempléni-hegység peremén Sátoraljaújhely - Széphalom - Mikóháza - Alsóregmec -Felsőregmec - (országhatár) - Alsómihályi (Michal any) településeket felfűző kerékpárutat A településfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálata Az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz (97/2005 (XII.25.) OGY Határozat) való igazodás: Régiók fejlesztési irányai: - Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye): A régió célja olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet létrehozása, mely biztosítja a regionális versenyképességet, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket. Az Országgyűlés 1/2014 (I.3.) OGY Határozata Nemzeti Fejlesztés Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (melynek elkészítéséről az évi XXI. törvény rendelkezik) alapján: Átfogó fejlesztési célok: 1. Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés 2. Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom 3. Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeinek megőrzése és környezetünk védelme 4. Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet. Területi specifikus cél többek között: Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés. Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) a területi egyenlőtlenségek mérséklése érdekében deklarálja, hogy a hátrányos helyzetű térségek a területfejlesztés kedvezményezett térségei, melyek felzárkóztatására többlettámogatást kell biztosítani. 11

12 Környezeti állapot tekintetében az OTK országos jelentőségű magterületként definiálja a Zempléni Tájvédelmi Körzetet. Az ágazati fejlesztési feladatoknál: - az idegenforgalom-turizmus területén az OTK nevesíti a Zempléni és a Felső Tisza szakasz üdülőkörzetet, továbbá térségként a Tokaj-Bodrogzugi és a Zempléni Tájvédelmi Körzetet. Az OTK továbbá kitűzte a Határ-menti területek fejlesztését és határon átnyúló térségi együttműködés erősítését, amely szerint cél, hogy a határ-menti területek adottságai e periférikus térségek megújulásának erőforrásaivá váljanak, kiaknázva a határok változó szerepét. b. közös befektetés-ösztönzés, gazdaságfejlesztés, összehangolt turisztikai termékrendszer kialakítása; c. határon átnyúló táj-, természet- és környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási rendszerek fejlesztése és a katasztrófavédelmi tevékenységek összehangolása; g. közös területi tervezés, közös regionális programok készítése és a rendezési tervek összehangolása. Részcélok között szerepel továbbá: határon átnyúló természet- és környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási rendszerek kiépítése (pl. natúrparkok). A városvezetés a célok kijelölésekor törekedett arra, hogy a fejlesztések a város szűkebb és tágabb térségében elfoglalt pozíciójával összhangban legyen, figyelembe véve a térségi stratégiák által megfogalmazott jövőképeket. Sátoraljaújhely az észak keleti határmenti kiemelkedő jelentőségű idegenforgalmi vonzerejű, kellemes lakókörnyezetet és jó vállalkozási lehetőségeket biztosító települése, a Zempléni tájegység központja. Kapcsolatrendszere kiterjed járására és a határon túli környékbeli településekre. A település fejlesztés hosszú távú célkitűzése tehát, hogy funkcióinak megerősítésével a járásban - a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyait javítsa, - a környező települések fenntartható fejlődését biztosítsa, - a fejlődőképes gazdaság feltételeit biztosítsa, - a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítását elősegítse, a településeken és a terület-felhasználás fő irányainak meghatározásával. A stratégiai program átfogó célja, hogy a városfejlesztés hosszú távon a településszerkezet, a területhasználat, a városi környezet fejlesztésének érdekében véghezvitt fejlesztések, a természeti és épített örökség védelmének érdekében tett fejlesztések, valamint a versenyképes gazdaság feltételeinek megteremtésével egy olyan élhető középvárosi környezetet teremtsen saját és környezetének lakosai számára, amely a jelenleginél komfortosabb, esztétikusabb élettér biztosításával hozzájárul a város népességmegtartó képességének növekedéséhez, valamint a város fenntartható növekedéséhez. 12

13 A városrészek kitűzött céljai a 100/2003/1651/V.22. számú közgyűlési határozattal elfogadott Településfejlesztési koncepció és stratégiai programban elfogadott fejlesztési tervekkel vannak összhangban. A város középtávú stratégiája egyértelműen levezethető a településfejlesztési koncepcióból. A városvezetés célja, hogy valamennyi rendelkezésre álló pályázati lehetőséget meg kell ragadni, amely az eddigi tapasztalatok alapján folyamatosan meg is valósul. Komplex városfejlesztés (lakókörnyezet, lakóterület, út és közműellátás, közúti közlekedés, vasúti közlekedés) A lakóterületek folyamatos karbantartása és megújítása a koncepció fontos eleme. A lakóterület fejlesztési tervek egyenként tartalmazzák a már bemutatott fejlesztendő területeket (Széphalom, Rudabányácska, Károlyfalva, Kossuth tömb, Pataki úti lakópark). A településszerkezet fejlesztés alapkövének tekinti a terv a jól működő, igényeknek megfelelő úthálózatot, az optimális közlekedési hálózat kialakítását. Városkép revitalizáció, városüzemeltetés Sátoraljaújhely rengeteg természeti és épített örökséggel rendelkezik, amelynek megőrzésére és továbbfejlesztésére kötelező feladatként tekint az önkormányzat, hogy az egyedi, különlegesen szép városkép a jövőben is élvezhető legyen. Egészségügy Kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségügyi ellátás minőségi színvonalának emelése érdekében, hiszen a városban is jellemző a régiót sújtó, az ország többi területével való összevetésben megmutatkozó hátrányos helyzet a különböző egészségügyi és halálozási adatokban. Oktatás színvonalának emelése (óvodák, Pedagógus Szakmai és Szakszolgáltató Központ, Általános Iskolák, Konyhák, Középiskolák, Felsőfokú képzés) Idegenforgalmi vonzerőfejlesztés Sátoraljaújhely a város kitörési pontjaként fogalmazza meg az idegenforgalom és a turizmus fejlesztését, ezért a fejlesztési programban és a stratégiai koncepcióban kiemelt szerepet biztosít a terület számára. Illeszkedés a Városfejlesztési koncepcióhoz A Városfejlesztési koncepció az alábbi témakörökben fogalmaz meg konkrét célokat: Egészségügy, szociális terület Gazdaság Idegenforgalom Ifjúság, sport Oktatás, Kultúra Városmarketing Városrendezés, közlekedés, köztéri alkotások 13

14 1.3. A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata Országos Területrendezési Terv A településfejlesztési koncepciónak összhangot kell mutatnia az Országos Területrendezési Tervvel. A évi XXVI. törvény (mely módosításra került 2008-ban és 2013-ban) a következőket tartalmazza Sátoraljaújhely vonatkozásában: számú ábra: Térszerkezeti terv Forrás: OTrT - térszerkezeti terv Az ország térszerkezeti terve Sátoraljaújhely települést: - erdőgazdálkodási térség - mezőgazdasági térség - vegyes területfelhasználású térség - vízgazdálkodási térség hektár közötti települési térség országos területfelhasználási kategóriákba sorolja. A települést országos jelentőségű műszaki infrastruktúra tekintetében: - főút - egyéb országos törzshálózati vasúti pálya - országos kerékpárút hálózat törzshálózati eleme - elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal - országos jelentőségű csatorna érinti, továbbá országhatárral érintett az igazgatási terület egy szakaszán. 14

15 Az országos övezetek közül az alábbiak érintik: - országos ökológiai hálózat övezete - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete - tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete - világörökségi és világörökségi várományos terület övezete - országos vízminőség védelmi terület övezete - nagyvízi meder területének övezete - országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete Borsod Abaúj Zemplén megye Területrendezési Terve A 10/2009 (V.5.) számú Rendelet Borsod - Abaúj - Zemplén Megye Területrendezési terv szabályzatáról számú ábra: A Megye Térségi Szerkezeti Terve Sátoraljaújhely vonatkozásában Forrás: Borsod - Abaúj - Zemplén Megye Területrendezési Terve A térszerkezeti terv a település egészét vagy annak egy részét az alábbi térségi területfelhasználásba sorolja: - erdőgazdálkodási térség - mezőgazdasági térség - vegyes területfelhasználású térség - vízgazdálkodási térség - városias települési térség A települést érinti: - vasúti törzshálózaton lévő határátkelési pont - térségi jelentőségű határátlépési pont - gyorsforgalmi és főúthálózatan lévő határátlépési pont 15

16 - térségi jelentőségű logisztikai központ - térségi jelentőségű szennyvíztisztító telep A település igazgatási területét az alábbi övezetek érintik: - magterület - pufferzóna - kiváló termőhelyi adottságú erdőterület - térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete - országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete - világörökség és világörökség várományos terület övezete - kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete - ásványi nyersanyag gazdálkodási területek övezete - nagyvízi meder övezete - földtani veszélyforrás területe - vízeróziónak kitett terület övezetével érintett település A szomszédos települések hatályos településszerkezeti terveinek az adott település fejlesztését befolyásoló vonatkozó megállapításai A szomszédos települések településszerkezeti tervei közül Alsóregmec településszerkezeti terve érinti a települést, amely közigazgatási határ-módosítást tartalmaz egy terület Sátoraljaújhelyhez történő csatolásával. Ugyancsak közigazgatási határ-módosítást tartalmaz a szomszédos Sárospatak településszerkezeti terve. A közigazgatásilag Sátoraljaújhelyhez tartozó Károlyfalva településrész egy lakóutcája Sárospatakhoz tartozik. Ezen terület Károlyfalva része, így a már kialakult sátoraljaújhelyi igazgatási és ellátási, megközelítési vonatkozás miatt fenti településrész Sátoraljaújhelyhez történő csatolását tartalmazza Sárospatak hatályos településszerkezeti terve. Sátoraljaújhely tervezett elkerülő útja, mely a belterületet tehermentesítené, határon átnyúló szakaszt érint, a szomszédos szlovákiai Tótújhely (Slovenské Nové Mesto) települést érintené. Ez a fejlesztés azonban Kassa járási fejlesztési tervében nincs benne Hatályos településfejlesztési döntések bemutatása A hatályos fejlesztési koncepció, integrált településfejlesztési stratégia vonatkozó megállapításai A település jelenleg hatályos településfejlesztési döntéssel nem rendelkezik. Sátoraljaújhely Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2008-ban készült, majd 2013-ban felülvizsgálatra került. Sátoraljaújhely az észak keleti határmenti kiemelkedő jelentőségű idegenforgalmi vonzerejű, kellemes lakókörnyezetet és jó vállalkozási lehetőségeket biztosító települése, a Zempléni tájegység központja legyen. A település fejlesztés hosszú távú célkitűzése, hogy funkcióinak megerősítésével a kistérségben - a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyait javítsa, - a környező települések fenntartható fejlődését biztosítsa, - a fejlődőképes gazdaság feltételeit biztosítsa, - a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítását elősegítse, a településeken és a terület-felhasználás fő irányainak meghatározásával. 16

17 Városi szintű helyzetelemzés: Sátoraljaújhely Város Sátoraljaújhely járási szinten mutatja leginkább a funkcionális koncentrációt. Sátoraljaújhely Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája értelmében az egyes funkciók közül kiemelkedik a város idegenforgalmi és kulturális funkciója, a jelenlegi turisztikai kínálat rendkívül széleskörű: Zemplén a honfoglalástól kezdődően a kultúra bölcsője volt. A zempléni rendezvények, fesztiválok bőségesen meríthetnek ebből az örökségből. Az oktatási funkció szerinti vonzáskörzet tekintetében megállapítható, hogy az óvodákba és általános iskolákba leginkább város és agglomerációjában élő gyermekek járnak. Az intézmények műszaki állapota és akadálymentesítése néhány kivételtől eltekintve nem megfelelő. Oktatás terén a város helyzete jó. Funkcióhiány mindenekelőtt a felsőoktatásban érezhető. A kulturális ellátás területén a Kossuth Lajos Művelődési Központ az önkormányzat intézményeként látja el a kulturális szolgáltatás feladatait és működteti a három városrészben a helyi lakosságot ellátó intézmény kisebb művelődési házait. Működteti a Latabár Színházat és Mozit, időszaki kiállításokat rendez a galériában. A Városi Könyvtár az alapszolgáltatás mellett kisebb rendezvények és kiállítások helyszíne. A Városháza épületében működik a Kazinczy Levéltár, amely Zemplén Vármegye adattára. A Petőfi Irodalmi Múzeum részlegeként a Dózsa Gy. úton működik a Kazinczy Múzeum, amely helytörténeti állandó és időszaki kiállítások helye. Kezelésükben van a Széphalmi Kazinczy Kert és Emlékcsarnok és a közelmúltban ott átadott A Magyar Nyelv Múzeuma. Az egészségügyi és a szociális szolgáltatások vonzáskörzete szintén kiterjed a környező térségek területére a kórház esetében, azon túl is. A minőségi és szabadidő sport terén a városban két sportpálya (Dohány út, Pázsit út) üzemel. A városi parkban működik a sportcsarnok és a Diana-kertben az uszoda, a Magas-hegyen az ország leghosszabb sí- és szánkópályái érhetők el. A közigazgatási szolgáltatások tekintetében járási központ lévén szintén jónak minősíthető, közigazgatási szerepe a környező települések vonatkozásában is érvényesül (okmányiroda, építéshatósági feladatok és gyámhivatal). A város, mint járási központ a Munkaügyi Kirendeltségén keresztül koordinálja a foglalkoztatást, az álláskeresők regisztrálását, kiközvetítését, képzését. Sátoraljaújhelyben 1998-tól működik a vállalkozási övezet részeként az Ipari Park, amelyet gazdasági társaság működtet. Megállapítható, hogy Sátoraljaújhely város funkcióit és városhierarchiában betöltött szerepét tekintve összességében funkciógazdag városként jellemezhető, földrajzi adottságai további kihasználására irányuló beruházások, fejlesztések révén a város által ellátott funkciók további bővülése, jelenlegi szolgáltatási színvonalának további emelkedése várható. 17

18 Hatályos településfejlesztési és településrendezési szerződések Jelenleg hatályos településfejlesztési, településrendezési szerződés nincs a településnek A település településrendezési tervi előzményeinek vizsgálata A hatályban lévő településrendezési eszközök A jelenleg hatályos településrendezési terv előtti településrendezési tervek nem ismertek. A hatályban lévő településrendezési eszközök: - A Településszerkezeti terv jóváhagyva 69/2004/1733 (IV.22.) Képviselő - testületi határozattal, módosítva 134/2007. VI.04.) Kt határozattal, 200/2007/ (VIII.01.) Kt. határozattal, 4/2009 (I.22.) Kt. határozattal és 211/2009/8303 (X.29.) számú Képviselő - testületi határozattal. - A Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv jóváhagyva 8/2005 (V.02.) számú Önkormányzati Rendelettel, módosítva a 17/2007. (VI.04.) számú Önkormányzati Rendelettel, 26/2007 (VIII.01.) számú ÖR rendelettel, 2/2009. (I.23.) számú ÖR rendelettel és 33/2009. (X.29.) számú Önkormányzati Rendelettel A hatályos településszerkezeti terv megállapításai, megvalósult elemek Megvalósult elemek Sátoraljaújhely városban: A város északi kereskedelmi és szolgáltató övezetében megépült a TESCO áruház, üzemanyagtöltő állomása A város északi kereskedelmi és szolgáltató övezetében megkezdődött és jelenleg szünetel az ALDI áruház építése A város északi kereskedelmi és szolgáltató övezetében megépült egy barkácsáruház A város északi kereskedelmi és szolgáltató övezetében megépült egy bevásárló centrum, üzemanyagtöltő állomással A város északi turisztikai övezetében a Magas-hegyi Sportcentrum több létesítménye is megépült (téli-nyári bobpálya, hóágyúzott sípályák, kalandtúra park, lanovka, Magas-hegy és Szár-hegy átcsúszó pálya, korcsolyapálya, mászófal központ szálláshelyekkel) Erzsébet Kórház tömbösítése megvalósult Belváros rekonstrukció, sétálóutca és rendezvénytér megépült Piac rekonstrukció megépült LIDL áruház megépült Pataki u. iparterületen építőanyag telep megépült Pataki u. iparterületen autómosó és autókozmetika megépült Pataki u. iparterületen autójavító és használt autó értékesítő telep megépült Déli iparterületen az ipari parkban PREC CAST Öntödei Kft. 2 db új csarnoka megépült Déli iparterületen az ipari parkban HEICHE Bt. és EUROSEAL Bt. 2 db új fémmegmunkáló csarnoka megépült Déli iparterületen az ipari parkban FISCHER ABLAK Kft. új gyártócsarnoka megépült Déli iparterületen az ipari parkban RAFRATECHNIK Kft. új gyártócsarnoka megépült A 37-es főút belvárost tehermentesítő szakasza megépült A Bodrog-zugi tározó déli iparterületet védő gátjának jelenleg folynak a kivitelezési munkái Sátoraljaújhely-Széphalom városrészben: A Magyar Nyelv Múzeuma megépült 18

19 Sátoraljaújhely Város A városrész déli határában magánberuházásban aszalóüzem és helyi termék mintabolt épül Sátoraljaújhely-Rudabányácska városrészben: A Smaragdvölgy-pihenőpark megépült Sátoraljaújhely-Károlyfalva városrészben: A közigazgatási terület déli határán mintegy 16 ha iparterület került kijelölésre A település társadalma Demográfia, népesség, nemzetiségi összetétel, képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok, életminőség Demográfia, népesség: Míg az 1980-as években a népesség száma meghaladta a főt, addig napjainkra fő alá csökkent a lakosok száma. A város lakónépessége 2012-ben már csak fő volt a TEIR adatbázisban szereplő év végi adatok alapján. A településen az állandó népesség száma 1980-hoz képest évre 22,58 %-kal esett vissza, míg a megyében a mutató értéke 23,49 százalékos csökkentést mutat. Elmondható, hogy a népességszám csökkenése nem csupán a településre jellemző sajátosság, hanem országos tendenciának megfelelő. A népesség számának jelentős mértékű romlása az alábbi táblázatból és diagramból jól kirajzolódik számú táblázat: Népesség számának alakulása (fő) Állandó népesség Lakónépesség év év év év év év év év Sátoraljaújhely Sátoraljaújhelyi járás Borsod-Abaúj- Zemplén Megye Forrás: KSH alapján saját szerkesztés 19

20 számú ábra: Lakónépesség száma az év végén (fő) Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés Sátoraljaújhely város népesség számának csökkenéséhez nemcsak a természetes fogyás, a születések számának a csökkenése, az alacsony fokú gyermekvállalási kedv, hanem nagymértékben az elvándorlás is hozzájárul. A népesség az utolsó évtizedekben hasonló ütemben csökkent, mint ahogy az ezt megelőző két évtizedben növekedett. A térség, s egyben a település súlyos gazdaságitársadalmi problémái és hátrányos helyzete miatt megállapítható a fenti diagramból, hogy 2000 óta erőteljesen fogyatkozik a lakosság számú táblázat: A lakónépesség korcsoportok és nemek alapján az alábbiak szerint alakult évben (fő) 14 év év Összesen Férfi Nő alattiak évesek évesek évesek felettiek Sátoraljaújhely Sátoraljaújhelyi járás Borsod-Abaúj- Zemplén megye Forrás: KSH alapján saját szerkesztés A településen évi népszámlálási adatok alapján az össznépességből 14,62 %-ot képviseltek a 14 év alattiak, a fiatal, éves korosztály 33,95 %-ot tett ki. A 40 és 59 év közöttiek aránya az össznépességen belül 28,05 %, a évesek aránya 13,01 %, míg a 70 év felettieké 10,37 %. A megye adatait nézve a 14 év alattiak aránya az össznépességből 13,61 százalék, mely alacsonyabb a település és a járás (15,04 %) esetében mért értékekhez képest. A megyében valamelyest magasabb (34,52 %) a éves népesség aránya, míg a és a éveseké pedig alacsonyabb Sátoraljaújhely mutatóihoz viszonyítottan. 20

21 Az önkormányzattól kapott információk alapján a 60 év feletti korosztály elsősorban a Nyugati városrészben él, míg a Keleti városrészben nagyon alacsony az időskorúak száma. A legkevesebb gyermek a városközpontban él, azonban a legfiatalabb lakosság a Meder, Járóka, Bihari, Köztársaság, Rózsa, Nefelejcs, Viola utcákban található meg számú táblázat: Állandó népességen belül a 0-14 évesek aránya (%) Változás 2013/2000 Sátoraljaújhely 18,6 13,3-28,49 Sátoraljaújhelyi járás 18,7 13,5-27,81 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 16,7 13,9-16,77 Magyarország 16,5 14,3-13,33 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés Sátoraljaújhelyen az állandó népességen belül a 14 év alattiak aránya 2000-ben 18,6 % volt, míg évben már csak 13,3 % körül mozgott, ami azt mutatja, hogy folyamatosan csökken a születések száma, valamint növekszik az elvándorlók aránya, tehát egyre kevesebb a bölcsődés, óvodás, valamint az általános iskolába járó gyermek. A fenti táblázat utolsó oszlopából megállapítható, hogy a visszaesés mértéke a városban és járási szinten is kedvezőtlenebb tendenciát mutat, mint megyei járásközponti és országos viszonylatban. A lakónépességen belül a 0-14 éves korosztály aránya a városban 2001-ben 19,2 % körül mozgott, míg évre 14,6 %-ra csökkent, mely visszaesés mértéke 23,96 százalékos csökkenésnek feleltethető meg. Ezen mutató visszaesése országos viszonylatban 12,05 %, megyei szinten 22,68 %, a járás tekintetében pedig 14,20 % számú táblázat: Állandó népességen belül a évesek aránya (%) Változás 2013/2000 Sátoraljaújhely 64,9 62,8-3,24 Sátoraljaújhelyi járás 63,4 63,3-0,16 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 64,5 62,1-3,72 Magyarország 63,5 62,0-2,36 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A TEIR.hu adatbázisban szereplő statisztika alapján elkészített fenti táblázatból egyértelműen látható, hogy az állandó népességen belül a éves korosztály aránya tekintetében is csökkenő tendencia figyelhető meg. Az ezredfordulóhoz viszonyítva 2013-ra ezen korosztály aránya 64,9 %-ról 62,8 %-ra esett vissza a településen. A lakónépességen belül a évesek aránya a városban 2001-ben 63,9 %-volt, míg 2011-ben már csak 62 %-os értéket mértek. Ez a visszaesés az országos és megyei szintű csökkenés mértékéhez hasonlónak mondható. 21

22 számú táblázat: Állandó népességen belül a 60-X évesek aránya (%) Változás 2013/2000 Sátoraljaújhely 16,5 23,9 +44,85 Sátoraljaújhelyi járás 17,9 23,1 +29,05 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 18,8 23,9 +27,13 Magyarország 20,0 23,8 +19,00 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés Sátoraljaújhely városában 2000 és 2013 év között az állandó népességen belül a 60 év feletti lakosság számának növekedésével a társadalom nagymértékű elöregedése figyelhető meg, mivel évben az állandó népesség 23,9 %-át képezte ez a korcsoport. A városban a lakónépességen belül a 60-X évesek aránya 2001-ben 16,9 % körül mozgott, míg évre már elérte a 23,4 százalékos mértéket, mely növekedés jóval nagyobb mértékű, mint az országos (15,19 %) és megyei járásközponti (20,81%) szintű emelkedés mértéke. A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint az öregedési index az időskorú népességnek (65 X éves) a gyermekkorú népességhez (0 14 éves) viszonyított arányát fejezi ki. A KSH szerint a népesség korösszetétele változásának és az elöregedés folyamatának legfontosabb indikátora, amelynek a demográfiai jövő szempontjából van kiemelt jelentősége. A település öregségi mutatója (száz 0-14 évesre jutó 60-X éves) 2000 és év között folyamatosan növekedett, míg ugyanezen időszak alatt az aktív korú népesség aránya továbbra is csökkenést mutat. Összességében tehát megállapítható, hogy a születések számának a csökkenése és a halálozások számának növekedése, valamint a fiatal korosztály elvándorlása a településen az öregedési folyamatot táplálja. Amennyiben nem következnek be olyan jelentős mértékű gazdasági-, társadalmi változások, melyek a fiatal korosztály, az aktív korú népesség csökkenését megakadályozzák, úgy a következő évekre vonatkozóan további lassú népesség csökkenés várható számú ábra: Öregségi mutató a Sátoraljaújhelyi járásban, 2013 Forrás: TEIR 22

23 Nemcsak a településen, hanem országos, megyei és járási szinten is nőtöbblet figyelhető meg. A évi népszámlálási adatok alapján a település lakosságának 52,40 %-a nő, míg 47,60 %-át képviselték a férfiak. Bár ez a települési szintű megoszlás még mindig kiegyenlítettebb, mint a megyei (53,4 % - 46,6 %). A kisváros természetes szaporodás, fogyási mutatója 2012-ben - 4,7 volt, évben pedig - 5,4, amely a 2000-es év - 2,2-es értékéhez képest sajnálatos módon romló tendenciát mutat. A mutató értéke az országos - 3,9-es értéket tehát meghaladja, ugyanakkor a megyei értékhez (-5,6) képest kedvezőbb a természetes szaporodási mutatója. Az élve-születések aránya tehát fokozatos csökkenést mutat a városban számú ábra: Természetes szaporodás, fogyás (ezrelék) Forrás: TEIR A természetes szaporodás, természetes fogyás a KSH definíciója szerint: "az élveszületések és a halálozások különbözete." A természetes szaporodás, fogyás mutatója a városban 2000 és év között csökkent. A fenti diagramból látható, hogy a mutató értéke évben mutatott kiugróan visszaeső értéket települési, járási, megyei járásközponti és országos szinten. A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint a belföldi vándorlási különbözet területi egységenként fogalma a következő: a mutató egy adott közigazgatási egység esetében az odavándorlók és az elvándorlók számának különbözetét tartalmazza ezer lakosra számítva, amely magába foglalja az állandó és az ideiglenes vándorlást is. Egy adott földrajzi terület népesség vonzó hatását, illetve annak hiányát fejezi ki. 23

24 számú ábra: Vándorlási egyenleg (állandó ideiglenessel együtt) (ezrelék) Forrás: TEIR Sátoraljaújhely városában az 1000 főre számított vándorlási különbözet -12,2 ezrelék volt 2013-ban, amely a 2002-es (-18,1) és a év (-18.9) adataihoz képest javulást mutat. Ez a megyei járásközponti 4,4 ezrelékes (2013. évi) értéknél jóval kedvezőtlenebb adat számú táblázat: Családi állapot, 15 éves és idősebb népesség családi állapot szerint évben (fő) Hajadon, Házas Özvegy Elvált Összesen Közülük: élettársi nőtlen kapcsolatban él Sátoraljaújhely Sátoraljaújhelyi járás Borsod-Abaúj- Zemplén megye Forrás: KSH alapján saját szerkesztés A Központi Statisztikai Hivatal családi állapotra vonatkozó adatnyilvántartása alapján évben a népesség harmada hajadon vagy nőtlennek vallotta magát, a 43 százalékuk élt házastársi viszonyban fő, 12,86 %-uk volt özvegy, valamint az elváltak aránya is hasonlóképpen alakult (12,09 %). A megyei átlaghoz képest némileg alacsonyabb a városban a hajadonok, nőtlenek, elváltak aránya, azonban a házasoké csekély százalékkal (kb. 3 %) volt magasabb. Kijelenthető, hogy a járásszékhelyen élettársi kapcsolatban él a 15 évesnél idősebb népesség 9 %-a, ami azonban kevesebb, mint a megyei érték. Nemzetiségi összetétel: A Központi Statisztikai Hivatal évi népszámlálási adatai értelmében a városban fő vallotta magát magyarnak, mely a népesség közel 89 %-a, 1937 fő cigány nemzetiségűnek, 1,1 %-uk pedig német nemzetiségű. A szlovák határ közelsége miatt jelentős a szlovák nemzetiségűek aránya (1,6 %) a településen. Mindezek mellett élnek horvátok, románok, ukránok és lengyelek, valamint ruszin, orosz és arab nemzetiségűek is a Sátoraljaújhelyen, akik száma csekély mértékű. 24

25 számú táblázat: Cigány etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya (%) Változás 2011/2001 Sátoraljaújhely 6,4 12,3 +92,19 Sátoraljaújhelyi járás 6,0 12,1 +101,67 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 3,3 4,9 +48,48 Magyarország 2,0 3,2 +60,00 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A nemzeti és etnikai kisebbségek közül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a cigány nemzetiség a legnagyobb létszámú. A településen a cigány etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya ben 6,4 % volt, míg évre megduplázódott ez az aránya, elérte a 12,3 %-os értéket. A megyei járásközponti és az országos értékhez képest ez az arány (92,19 %) a településen igen magasnak tekinthető, hiszen országos viszonylatban a cigány népesség aránya 2001-ről 2011-re 60 %-kal emelkedett, megyei járásközpontokban alig másfélszeresére nőtt. A városban a növekedő cigány népesség vélhetően annak tulajdonítható be, hogy a környező kisebb településekről inkább a járásközpontba költöznek a romák, ahol sokkal magasabb szolgáltatásokhoz jutnak hozzá a városban, élhetőbb, vonzóbb egy város a számukra, mint a kis települések, falvak számú táblázat: Hazai nemzeti kisebbséghez tartozó népesség aránya (romák nélkül) (%) Változás 2011/2001 (%) Sátoraljaújhely 2,8 3,3 +17,86 Sátoraljaújhelyi járás 3,3 5,0 +51,52 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 0,8 1,4 +75,00 Magyarország 2,3 3,2 +39,13 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés Az előző táblázat adatai azt mutatják, hogy a hazai nemzetiségi kisebbséghez tartozó népesség aránya is emelkedett az előző évekhez képest Sátoraljaújhelyen, ugyanakkor itt nem figyelhetünk meg olyan nagymértékű növekedést, mint a roma (cigány) népesség esetében. A fenti táblázat adatai alapján a legnagyobb mértékű növekedés a megyei járásközpontok tekintetében állapítható meg. A népesség vallás, felekezet szerinti összetétele az alábbiak szerint alakult a KSH évi adatai alapján: A városban a vezető egyház a katolikus (6940 fővel), melyből 73 %-uk a római katolikus felekezethez, a 27 %-uk pedig görög katolikus egyházhoz tartozik. A népesség 20 %-a vallotta magát református hívőnek, s elenyésző azok száma, akik evangélikus, izraelita, ateista vallásúak, ugyanakkor megjegyezendő, hogy viszonylag magas (11,58 %) azok aránya, akik egyetlen egy vallási közösséghez, felekezethez sem tartoznak. 25

26 Képzettség: Sátoraljaújhely Város számú táblázat: A 7 éves és idősebb népesség befejezett iskolai végzettség szerint (fő) Sátoraljaújhely Sátoraljaújhelyi járás Borsod-Abaúj- Zemplén megye 1. évfolyamát sem végezte el Általános iskola 1-7. évfolyamát végezte el évfolyamát elvégezte Középfokú iskola végzettséggel rendelkezik, de érettségivel nem, csak szakmai oklevéllel Érettségizett Egyetemi, főiskolai végzettségű Összesen Forrás: KSH alapján saját szerkesztés Sátoraljaújhelyen a KSH évi adatai alapján a 7 éves és idősebb népesség 1,09 %-a az általános iskola első osztályát sem végezte el, 11 % körül mozog azok aránya, akik az általános iskola 1-7 évfolyamát végezték csak el, míg 8 általános iskolai végzettséggel a népesség negyede rendelkezik. 20 %-ra tehető azok aránya a városban, akik érettségit nem szereztek, de középiskolát végeztek. A legmagasabb azok száma, akik érettségizettek, míg az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya nem éri el a népesség 15 %-át a településen. Járási szinten a legkiemelkedőbb (27,85 %) az általános iskola 8 osztályát elvégzettek aránya, ezt követi az érettségizettek aránya 26,57 %-kal. Járási szinten kedvezőtlenebb a kvalifikáltabb népesség aránya, mint megyei viszonylatban. Járási és megyei szinten is elmondható, hogy a népesség egy százalékára tehető az iskolázatlanok aránya. Kedvező tendenciakánt jelenthető ki, hogy az érettségizettek aránya járási és megyei szinten is kedvező értékeket mutat számú táblázat: Legfeljebb általános iskola 8 osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában (%) Változás 2011/2001 (%) Sátoraljaújhely 25,9 26,0 +0,38 Sátoraljaújhelyi járás 28,2 27,9-1,06 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 23,6 23,2-1,69 Magyarország 26,3 25,0-4,94 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A legfeljebb általános iskola 8 osztályát végzettek a 7 éves és idősebbek arányában évi népszámláskor 25,9 %-os értéket mutatott, ezen mutató értéke 2011-ben csak 26 %-ra emelkedett, így kijelenthető, hogy a két népszámlálás idején lényegében nem változott a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. Az országos átlaghoz képest ez a tendencia kedvezőtlenebb, mivel Magyarországon 26,3 %-ról (2001. évi adat) 25 %-ra (2011-es adat) csökkent a legfeljebb 8 osztályt végzettek aránya. 26

27 számú táblázat: Érettségivel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Változás 2011/2001 (%) Sátoraljaújhely 22,2 28,4 +27,93 Sátoraljaújhelyi járás 20,0 26,6 +33,00 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 24,6 31,0 +26,02 Magyarország 20,5 27,5 +34,15 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés Míg évben csupán 22,2 %-os volt az érettségivel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában, addig ezen mutató 2011-ben meghaladta a 28 %-os mértéket (28,4 %). Az érettségivel rendelkezők száma nemcsak Sátoraljaújhelyen, hanem országos, megyei járásközponti és járási szinten is jelentősen megemelkedett napjainkra az ezredfordulót követően. Kedvező tendenciaként jegyezhető meg tehát, hogy emelkedett az érettségivel rendelkezők aránya minden területi szinten számú táblázat: Érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Változás 2011/2001 (%) Sátoraljaújhely 23,8 20,0-15,96 Sátoraljaújhelyi járás 23,5 20,9-11,06 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 20,6 18,2-11,65 Magyarország 21,1 19,5-7,58 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés Az érettségi nélküli középfokú végzettséggel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők aránya pedig visszaesést mutat a évi 23,8 %-hoz képest, napjainkra mindössze csak 20 %-ra tehető a szakmunkások aránya. Ezen mutató értéke nemcsak Magyarországon, hanem a Sátoraljaújhelyi járásban és a megyei járásközpontokban is csökkenést mutat, ami valószínűleg mutatja a csupán szakmát adó képesítések presztízsének esését a vizsgált időszakban számú táblázat: Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában (%) Változás 2011/2001 (%) Sátoraljaújhely 8,8 13,3 +51,14 Sátoraljaújhelyi járás 7,2 11,3 +56,94 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 10,6 15,6 +47,17 Magyarország 9,8 15,5 +58,16 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés 27

28 Az egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel, mint legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők a 7 éves és idősebbek arányában mutató esetében 10 éves időintervallumot vizsgálva megállapítható, hogy a városban évhez (8,8 %) viszonyítottan a évi népszámlálás idejére (13,3 %) 51,14 %-kal, azaz másfélszeresére növekedett a felsőfokú végzettségűek aránya. Ezen mutató értékét vizsgálva megfigyelhető, hogy a település elmarad az országos növekedés (58,16 %) értékétől, a megyei járásközpontokban mért arányt viszont meghaladja. Egyre nő a felsőfokú végzettséggel rendelkező népesség aránya, amely a település és a térség fejlődésének egyik igen fontos záloga lehet (amennyiben helyben maradnak) számú táblázat: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%) Változás 2011/2001 (%) Sátoraljaújhely 18,0 13,5-25,00 Sátoraljaújhelyi járás 20,5 14,4-29,76 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 17,5 10,9-37,71 Magyarország 15,9 9,4-40,88 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A fenti táblázatból az a kedvező tendencia figyelhető meg, hogy a kisvárosban az elmúlt 10 év távlatát nézve csökkent azok aránya az aktív korúakon belül, akik csak az általános iskola 8 osztályát végezték el. A csökkenő tendencia minden vizsgált területi szinten megfigyelhető, azonban az országos és a megyei járásközpontokban jelentkező csökkenés jóval meghaladja a települését számú táblázat: Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%) Változás 2011/2001 (%) Sátoraljaújhely 11,8 16,7 + 41,53 Sátoraljaújhelyi járás 9,5 14,3 +50,53 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 13,9 19,3 +38,85 Magyarország 12,7 19,0 +49,61 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát tekintve 2001 és 2011 év között pozitív tendencia figyelhető meg, hiszen a városban majdnem 42 %-os növekedés tapasztalható, azonban ez az emelkedő tendencia még mindig alulmarad a járási és országos szintű emelkedéshez képest. Foglalkoztatottság: A Központi Statisztikai Hivatal fogalomjegyzéke értelmében, foglalkoztatott az a személy, aki az év nagyobbik részében (a munkaerőfelmérés fogalma szerint: a megfigyelt héten) legalább heti egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság ideértve szülési szabadságot is miatt) nem dolgozott. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők, illetve a nyugdíjasok nem tekintendők foglalkoztatottnak. 28

29 A éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya a évi népszámláláskor 49,9 % volt, míg a 2011-es adatokat nézve némi javulás figyelhető meg, hiszen ez az arány 51,6 %-ra emelkedett. A foglalkoztatottak arányának növekedése azonban még mindig alul marad az országos értékhez képest, hiszen hazánkban ez az érték 53 %-ról (2001. évi adat) 58,9 %-ra (2012. évi adat) nőtt. A évi népszámlálási adatok azt mutatják, hogy Sátoraljaújhelyen a fő lakosságszámból 5652 fő volt foglalkoztatott, 1064 fő alkotta a munkanélküliek körét, 4992 fő tartozott az inaktív keresők körébe, eltartottnak pedig 4075 fő számított. A számok alapján megállapítható, hogy a városban a népesség 35,8 %-át alkották a foglalkoztatottak, az inaktív keresők 31,6 %-ra tehetők, a 25,8 %-uk eltartott, a 6,7 % pedig munkanélküli. A településen mért értékekhez képest hasonló értékeket mértek nemcsak járási, hanem megyei szinten is számú táblázat: A népesség gazdasági aktivitás szerint évben a következőek szerint alakult (fő) Sátoraljaújhely Sátoraljaújhelyi járás Borsod-Abaúj- Zemplén megye Fő Foglalkoztatott Munkanélküli Inaktív kereső Eltartott Összesen Megoszlás (%) Foglalkoztatott 35,8 34,7 37,5 Munkanélküli 6,7 7,3 6,9 Inaktív kereső 31,6 32,4 30,4 Eltartott 25,8 25,5 25,2 Összesen Forrás: KSH alapján saját szerkesztés számú ábra: Regisztrált munkanélküliek száma (fő) Forrás: TEIR A fenti diagram adataiból megállapítható, hogy a regisztrált munkanélküliek száma 2008-ban és 2012-ben érte el a csúcsot, e két évben 1420 fő fölé emelkedett a számuk. Összességében kijelenthető, hogy 2002 és 2008 év között folyamatos az emelkedés, 2009 és 2010 év között némi visszaesés volt tapasztalható, ehhez képest 2011 és 2012-ben a számuk újra növekedett, évben 29

30 pedig jelentős mértékben lecsökkent a számuk 846 főre, azonban a munkanélküliség még mindig súlyos problémának tekinthető a településen számú ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában (%) Forrás: TEIR A munkaképes korú népességen belül nyilvántartott álláskeresők arányának alakulását az alábbi táblázat jól szemlélteti. Amíg a megyei járásközponti és országos szinten növekedés, +2,27 % és +6,78 % figyelhető meg közötti időszakban, addig a településen és járási szinten is jelentős mértékben - 25 % fölött - csökkent a nyilvántartott álláskeresők aránya számú táblázat: Munkaképes korú népességen belül nyilvántartott álláskeresők aránya (%) Változás 2013/2006 Sátoraljaújhely 10,8 8,0-25,93 Sátoraljaújhelyi járás 12,6 8,5-32,54 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpont 8,8 9,0 +2,27 Magyarország 5,9 6,3 +6,78 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A következő kartogram jól szemlélteti, hogy a településen évben a munkaképes korú népesség százalékában nyilvántartott álláskeresők aránya 8 % volt, mely jóval meghaladja a 3,1 és 5,5 % közötti alsó határértékeket. A mutató értéke a környező települések közül a legalacsonyabb (5,5 %) Vágáshuta településen. A településen mért értékhez képest jóval magasabb értékeket pedig Pusztafaluban, Kishután és Nyíriben mértek. 30

31 számú ábra: Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában Forrás: TEIR A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya tekintetében kedvező tendencia figyelhető meg a városban, hiszen a mutató értéke 2001-hez képest évre csökkenést mutat, 41,4 %-ról 35,8 %-ra esett vissza az arányuk. Országos, megyei járásközponti és járási szinten is hasonló arányú csökkenés figyelhető meg a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya tekintetében 2001 és 2011 évek között. A évi rendelkezésre álló adatok alapján kijelenthető, hogy települési és járási szinten is a foglalkoztatottak aránya alacsonyabb a megyei járásközpont átlagánál, azonban az eltartottak aránya magasabb értéket mutat. Kevesebb foglalkoztatottra tehát több eltartott jut a városban. A KSH szerint munkanélküli az a személy, aki az év nagyobbik részében nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. A munkanélküliek aránya hasonlóképpen alakult a megyei járásközpontokban és Sátoraljaújhelyen egyaránt. A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek aránya (az összes munkanélküli %-ában) a évi adatokhoz képest csökkenő tendenciát mutat, hiszen 56,9 %-ról 46,2 %-ra (2013. évi adat) esett vissza az arányuk. E mutató esetében azonban megyei járásközpontok és országos szinten is hasonló csökkenés figyelhető meg. Továbbá a TEIR adatbázisban szereplő statisztikai adatok alapján elmondható, hogy a regisztrált munkanélküliek aránya 2001-ről évre 43,5 %-ról 44,5 %-ra növekedett azon személyek körében, akik csak legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkeznek, míg 2013-ra jelentős mértékben lecsökkent az arányuk (35,8 %). Országos szinten csökkenés figyelhető meg ezen mutató értékét tekintve. (Magyarország: év: 42,4 %, év: 39,7 %.). 31

32 A 25 év alatt regisztrált álláskeresők száma a magyarországi tendenciákhoz hasonlóan a városban és a térségben is csökkent az elmúlt 10 év tekintetében, azonban a 45 év feletti állástalanok helyzete nem javult, továbbra is emelkedik a számuk, országosan és települési viszonylatban egyaránt. A 45 év feletti regisztrált munkanélküliek aránya 2001-ben 26,4 százalék körül mozgott, míg ez az érték évre elérte a 36,2 %-ot, ami óriási, 10 százalékpontos növekedés. A településről a naponta eljáró, ingázó foglalkoztatottak száma is megemelkedett az elmúlt években, hiszen a munkavállalók elhelyezkedési esélyei csökkentek a városban. Amíg Sátoraljaújhelyen 2001-ben a munkavállalók 7,9 %-a járt el más településre dolgozni, addig ez az érték évre 11 százalék fölé emelkedett. (11, 2 %.) Az ingázás esetében ez a növekvő tendencia figyelhető meg az egész Magyarország területén számú ábra: Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak megoszlása az aktív korúak arányában, 2011, Forrás: TEIR Az x. számú ábra alapján elmondható, hogy a városban évben az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportba tartozók aránya 29,6 % volt, mely a középkategóriában helyezkedik el, hiszen a legalsó kategóriába a 17,5-22,9 %-ú települések, pl.: Bózsva, míg a legfelső kategóriába a 40,2-48,1 %-ú környező települések pl.: Vágáshuta, Felsőberecki tartoznak számú táblázat: A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül (%) Változás 2011/2001 Sátoraljaújhely 60,9 57,4-5,75 Sátoraljaújhelyi járás 62,6 57,9-7,51 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 61,6 56,3-8,60 Magyarország 59,7 54,6-8,54 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés 32

33 A lakónépességen belül a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a városban 2001-ben 60,9 % volt, míg évre 57,4 százalékra csökkent. Járási szinten 2001 és 2011 évet vizsgálva megállapítható, hogy a csökkenés mértéke (-7,51 %) alulmarad a megyei járásközponti (-8,60 %) és az országos (-8,54 %) értékekhez képest számú ábra: A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Forrás: TEIR A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül Sátoraljaújhelyen évben kedvezőtlenül alakult, elérte az 57,4 %-ot, mely a fenti kartogramból egyértelműen megállapítható. Ezen mutató értékét a környező települések többségében mért adatok jóval felülmúlják, több település pl.: Pusztafalu, Nyíri, Füzérradvány esetében a 60 %-ot meghaladja, azonban legmagasabb értéket (87,3 %) Felsőregmecen mértek. A regisztrált munkanélküliek arányának a visszaeső tendenciáját az alábbi táblázat jól szemlélteti 2001 és 2011 év közötti időintervallumban. A következő táblázat adatai szerint a csökkenés minden területi szinten jelentkezik számú táblázat: Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) (%) Változás 2011/2001 Sátoraljaújhely 7,8 6,7-14,10 Sátoraljaújhelyi járás 8,9 7,3-17,98 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 9,6 6,9-28,13 Magyarország 6,5 5,7-12,31 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés 33

34 számú ábra: Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Forrás: TEIR Az számú ábra jól szemlélteti a TEIR rendszer által mért évi adatokat a munkanélküliségi ráta esetében, nemcsak a városban, hanem a környező településeken is. Sátoraljaújhelyen 6,7 % a munkanélküliek aránya, sokkal kedvezőbb a környező településeken kivéve Felsőberecki, Felsőregmec, Pusztafalu - mért adatokhoz képest. A tartós (legalább 360 napig) munkanélküliek aránya évről 2012-re a városban 11,90 %-kal csökkent, járási szinten a visszaesés mértéke 14,29 %-os, míg a megyei járásközpontokban is a járási szinthez hasonló mértékű csökkenés (-14,58 %) figyelhető meg. Az országos adatokat nézve pedig (-14,29 %) csökkenés tapasztalható a tartósan munkanélküliek körében. Továbbá drasztikus visszaesés látható 2012-ről évre, hiszen 3,7 %-ról 2,2 %-ra esett vissza a tartós munkanélküliek aránya a településen, mely csökkenés hasonló módon volt jelentős a megyei járásközpontokban, járási és országos viszonylatban nézve is. A tartós munkanélküliek arányának csökkenéséhez a közfoglalkoztatás nagyban hozzájárul. A Munkaügyi Kirendeltség év júniusában összeállított tájékoztató dokumentumában foglaltaknak megfelelően Sátoraljaújhely városában a munkaképes korú népesség száma január elején fő volt, 2014 év elejére pedig főre növekedett. Mindemellett a regisztrált álláskeresők száma Sátoraljaújhely Városában, 2013 januárjában fő volt, 2013 decemberére 830 főre csökkent májusában fő sátoraljaújhelyi lakost tartott nyilván a munkaügyi kirendeltség munkanélküliként. A 2013 decemberében tapasztalt nagyarányú csökkenés a téli közfoglalkoztatási programnak köszönhető. A sátoraljaújhelyi regisztrált álláskeresők közül a kirendeltség által folyósított ellátásban részesülők száma május hónapra kissé megnövekedett, mely összefüggésbe hozható azzal, hogy a téli közfoglalkoztatási program lejártát követően több ügyfélnek összegyűlt az ellátás megállapításához szükséges munkaviszonya (2013 decemberében 63 fő, 2014 májusában 80 fő). A szerény mértékű növekedés mellett is elmondható, hogy a regisztráltakon belül alacsony a kirendeltség által ellátásban részesülők aránya. A kirendeltség által ellátásban részesülők számának csökkenése azzal függ össze, hogy szeptember 1-jén életbe 34

35 lépett az új szabályozás az álláskeresési támogatások folyósításával kapcsolatosan. Ennek a szabályozásnak az értelmében csak azok az álláskeresők válnak álláskeresési támogatásra jogosulttá, akik az álláskeresővé válásukat megelőző 3 évben legalább 360 nap munkaviszonyt összegyűjtöttek, illetve ezzel egyező időtartamban járulékot fizettek. Ezzel párhuzamosan az álláskeresési ellátás időtartama is rövidebb lett. A szociális törvény alapján az önkormányzat hivatala által folyósított támogatásban (bérpótló, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatás) részesülők száma ezzel egy időben folyamatos növekedést mutat év végén a hivatali segélyezettek száma Sátoraljaújhely városában 273 fő volt, május hónapban pedig 300 fő. A Munkaügyi Kirendeltség tájékoztatója értelmében a regisztrált munkanélküliek számának növekedése egyértelműen magyarázható a 2013 novemberében kezdődött és április végéig tartó téli közfoglalkoztatási program lezárásával. A programot követően a közfoglalkoztatottak munkaviszonya megszűnt és ismét visszakerültek az álláskeresők nyilvántartásába. A férfiak körében több az állástalan, mint a nők esetében. A regisztrált álláskeresők többsége aluliskolázott. Az álláskeresők 41,7 százalékának legmagasabb iskolai végzettsége a 8 általános, de további 9,1 százaléka nem jutott el a 8. osztályig. Ez az aluliskolázottság nagyban megnehezíti az álláskeresők visszajuttatását az elsődleges munkaerőpiacra. A Munkaügyi Kirendeltség tájékozató dokumentumában foglaltak értelmében a térség hosszú ideje a megye egészére jellemző foglalkoztatási problémákkal küzd. A kirendeltségen regisztrált ügyfelek közel fele 8 általános iskolai végzettséggel vagy még azzal sem rendelkezik, így a munkaadók szakképzett munkaerőre irányuló munkaerőigényét nehezen tudják kielégíteni. A nehézségek egyik fő oka, hogy sok a szakképzetlen munkaerő és a szakképzett regisztráltak között is sokan elveszítették már a motiváltságukat és a munka világába történő visszajutás akaratát. A közvetítést az is megnehezíti, hogy a munkaadók gyakran olyan munkaerőt keresnek, aki több szakmával is rendelkezik, azért, hogy egy alkalmazott több munkafolyamatot is el tudjon végezni és így költséget takaríthassanak meg. Ebben az esetben gyakran a felajánlott alacsony bér nehezíti meg a sikeres közvetítést, valamint az, hogy kevés olyan munkát kereső van a regisztráltak között, aki több szakmával rendelkezik, s úgymond nem csak papírja van, hanem szakértelemmel is rendelkezik az adott szakterületen számú táblázat: A regisztrált álláskeresők száma (fő), összetétele Sátoraljaújhely városban december Regisztrált álláskeresők száma zárónapon 35 SÁTORALJAÚJHELY város ellátás nélkül 494 álláskeresési járadék 47 nyugdíj előtt állók álláskeresési segélye 16 foglalkoztatás helyettesítő támogatás 273 Összesen: 830 Regisztrált álláskeresők száma zárónapon SÁTORALJAÚJHELY város ált. iskolai végzettség nélkül 39 általános iskola 267 szakiskola 15 szakmunkásképző 239 gimnázium 67

36 szakközépiskola 138 technikum 14 főiskola 35 egyetem 16 Összesen: 830 Forrás: A Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének napján kelt Tájékoztató dokumentuma számú táblázat: A regisztrált álláskeresők száma, összetétele Sátoraljaújhely városban május Regisztrált álláskeresők száma zárónapon SÁTORALJAÚJHELY város ellátás nélkül 904 álláskeresési járadék 62 Nyugdíj előtt állók álláskeresési segélye 18 foglalkoztatás helyettesítő támogatás 300 Összesen: Regisztrált álláskeresők száma zárónapon SÁTORALJAÚJHELY város ált. iskolai végzettség nélkül 117 általános iskola 535 szakiskola 19 szakmunkásképző 306 gimnázium 81 szakközépiskola 150 technikum 15 főiskola 47 egyetem 14 Összesen: 1284 Forrás: A Sátoraljaújhelyi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltségének napján kelt Tájékoztató dokumentuma Jövedelmi viszonyok, életminőség: számú táblázat: Száz lakosra jutó adófizetők száma Változás 2012/2000 (%) Sátoraljaújhely 41,4 fő 41,2 fő -0,48 Sátoraljaújhelyi járás 40,2 fő 42,3 fő +5,22 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 40,5 fő 42,2 fő +4,20 járásközpontok Magyarország 42,1 fő 43,5 fő +3,33 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés 36

37 A fenti táblázatból megállapítható, hogy amíg a településen az adófizetők száma száz lakosra vetítetten az ezredforduló óta 2012-ig csökkent (-0,48 %), addig a járási, megyei járásközponti és országos viszonylatban növekedett, azaz ellentétes tendencia figyelhető meg a településen a többi szinthez képest. A TEIR adatbázisból lekért statisztika alapján megfigyelhető, hogy a nettó belföldi jövedelem egy lakosra vetített értéke 2000-ről évre pozitívan alakult, tehát erőteljes javulás érzékelhető, melyet a következő táblázat százalékos értékei igazolnak is számú táblázat: Egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem Változás 2012/2000 (%) Sátoraljaújhely ,4 Ft ,1 Ft + 143,03 Sátoraljaújhelyi járás ,7 Ft ,5 Ft +149,36 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok ,2 Ft ,7 Ft +151,59 Magyarország ,6 Ft ,5 Ft +156,23 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A 2006 és év közötti intervallumot vizsgálva megállapítható, hogy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek átlagszáma évben volt a városban a legmagasabb, 1540 fő volt, mely azóta lecsökkent 1200 fő körüli értékre, ami a gyermekszám csökkenésével magyarázható számú ábra: Lakásállomány (db) Forrás: TEIR A lakásállomány darabszáma 2000-ben 6898 db-ra volt tehető, a és évi mérések alapján ez a szám 6702 db-ra csökkent. A lakásállomány helyzete 2000 és 2010 között hullámzott, csupán két évet (2010 és évek) tekintve lehet állítani, hogy stagnált, 2012-ben tapasztalható némi csökkenés, mely nem mondható nagyfokú visszaesésnek és 2013-ban ismét azonos értéket mértek. 37

38 A lakások száma ezer lakosra vetítetten az alábbiak szerint alakult: számú táblázat: 1000 lakosra jutó lakások száma (db) Változás 2013/2000 (%) Sátoraljaújhely 376,1 445,3 + 18,40 Sátoraljaújhelyi járás 381,1 454,9 +19,36 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 385,3 449,4 +16,64 Magyarország 399,1 446,3 +11,83 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés Az ezer lakosra jutó lakások száma 2000 és 2013 közötti időszakban egyaránt emelkedő tendenciát mutat települési, járási, megyei járásközponti és országos szinten, ami vélhetően a népességfogyásra vezethető vissza számú táblázat: Épített lakások aránya az éves lakásállomány %-ában Változás 2012/2000 (%) Sátoraljaújhely 0,42 0,12-71,43 Sátoraljaújhelyi járás 0,5 0,15-70,00 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 0,25 0,11-56,00 Magyarország 0,53 0,24-54,72 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés Az épített lakások aránya a évi adatokhoz (0,42%) képest 2012-ben (0,12 %) jelentős mértékben csökkent a településen (-71,43 %), mely visszaesés hasonló tendenciát mutat járási szinten is. A megyei járásközponti és az országos adatokat nézve ugyanezen időtáv alatt valamelyest kisebb mértékű (50 % körüli) csökkenés figyelhető meg. A TEIR rendszerben lévő adatok alapján évben települési és járási szinten is nulla százalék volt az épített lakások aránya a lakásállomány százalékában mérve. Továbbá elmondható, hogy szintén 2013-ban a megyei járásközponti érték (0,13 %) és az országos érték (0,17 %) sem mutat kedvező alakulást. Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül évi 16,5 %-ról évre 13,7 %-ra esett vissza, országos és megyei járásközponti szinten is hasonló csökkenő tendencia figyelhető meg. Megállapítható tehát, hogy a lakások nagyobb százalékban egynél több szobával rendelkeznek. Az egy szobás lakások száma a városban 800 körülire tehető, a kétszobás lakások száma dominál (kb a darab számuk), míg a háromszobás lakások száma is a 2000 db-ot meghaladja, addig a 4 és többszobás lakásoké 900 körül mozog. Az alacsony komfort fokozatú (félkomfortos, komfort nélküli) lakások aránya elenyésző ma már hazánkban. A településen, míg évben 16,5 % volt az alacsony komfort fokozatú lakások aránya, addig 2012-re ez az arány lecsökkent 8 %-ra. A közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba és a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya az elmúlt 10 évben emelkedett, ami azt eredményezte, hogy az alacsony komfortos lakások aránya csökkent. A városban a évi népszámlálási adatok alapján 92 %-os volt a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, évre ez az érték már 99,3 %-ra 38

39 növekedett. A pozitív irányú növekedés hazánkban kb. 1,5 százalékos, míg járási szinten 7,6 %-ra tehető. A városban a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások aránya a évi adatokhoz mérten, 58,5 %-ról évre, 93,7 %-ra emelkedett, míg járási szinten 42,8 %-ról 83,6 %-ra nőtt, tehát összességében kijelenthető, hogy az ingatlanok közmű ellátottságában jelentős mértékű javulás figyelhető meg minden vizsgált területi szinten. Továbbá a TEIR statisztikai és térképes adatbázisban szereplő adatok alapján az is egyértelműen látható, hogy a háztartási gázfogyasztók száma is emelkedett, a 100 lakosra jutó háztartási gázfogyasztók száma, míg 2001-ben 10 fő volt, addig évre már 18 főre emelkedett Sátoraljaújhelyen. A távfűtéses lakások aránya tekintetében pedig az elmúlt 10 év távlatát nézve stagnáló tendencia figyelhető meg. A legalább 30 Mbps sávszélességre képes vezetékes internet hozzáféréssel rendelkező lakosság számának alakulása év óta kedvezően emelkedett, 280 főről 6328 főre ugrott 2013-ban Térbeli-társadalmi rétegződés, konfliktusok, érdekviszonyok Az önkormányzat tájékoztatása szerint a város három fő részből áll: Városközpont, Nyugati és Keleti városrész. A település közigazgatási területéhez azonban még hozzátartozik Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom településrészek, amelyek közigazgatási értelemben megszűnt települések. Károlyfalva, Rudabányácska és Széphalom városrészre a falusias szabályozási övezet jellemző, a hagyományos telkes házak, gyakorta melléképülettel és belterületi gazdálkodásra, állattartásra alkalmas telekmérettel rendelkeznek. Mindhárom településrész menetrendszerinti buszjárattal elérhető számú táblázat: Sátoraljaújhely városrészeire vonatkozó évi adatok 2. Nyugati városrész Sátoraljaújhely 1. Mutató megnevezése (külterületek összesen* Városközpont Berecki híd nélkül) 3. Keleti városrész (Berecki híd külterület) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 14,6 12,7 13,0 17,9 Lakónépességen belül évesek aránya 62,0 64,2 60,3 61,7 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 23,4 23,1 26,7 20,4 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 18,6 19,9 11,1 24,5 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 16,7 17,6 19,4 13,1 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 8,0 4,1 8,7 11,0 39

40 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Sátoraljaújhely Város 44,0 45,5 37,4 48,9 13,5 13,0 7,6 19,6 51,0 50,1 56,7 46,5 44,5 46,8 42,5 44, ,8 42,1 35,3 39,4 57,4 57,8 56,0 58,5 15,8 14,6 11,5 21,5 7,6 6,9 6,0 9,9 6,4 3,1 6,5 9,5 Egyszobás lakások aránya a 11,2 15,6 8,9 9,5 lakott lakásokon belül * Az oszlop tartalmazza a lakcím nélküli hajléktalanok (8 fő) adatait Forrás: KSH A városközpont: A település földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a városközpont viszonylag nagy területen helyezkedik el, amelyet az alábbi utcák határolnak: Esze - Mártírok Kazinczy Erdős Jókai Fürdő Barátszer Móricz Rákóczi Vasvári Árpád Kisfaludy Illyés -Bajza Kossuth- Esze. Ebben a településrészben található a legtöbb fő funkciót ellátó intézmény, pl.: Városháza, Járási hivatal, Oktatási intézmények, Szociális ellátást biztosító intézmények, Kormányhivatali kirendeltségek, pénzintézetek. Itt él a népesség 31 %-a a évi adatok alapján. Ebben a városrészben a legalacsonyabb a lakónépességen belül a 14 éven aluliak aránya, ezzel ellentétben pedig a városrészek közül itt él a évesek legnagyobb aránya. A 60 éven felüliek aránya 23,1 %- ra tehető a évi népszámlálási adatok alapján. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül megközelíti a 20 %-ot,, ezzel ellentétben a felsőfokú végzettségűek aránya kedvező értéket mutat. A lakásállomány darabszáma, az alacsony komfort fokozatú lakások aránya a 3 városrész közül itt a legalacsonyabb. 40

41 A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül megközelíti az 50 %-ot, míg a foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 50,1 %-ra tehető. A városrészek közül a belvárosban a legmagasabb az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, valamint az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül. A nyugati városrész: Határai: Pataki Esze Mártírok - Kazinczy + Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom városrészek, külterületek, a város nyugati közigazgatási határa. Ebben a városrészben él a település népességének 34 %-a. A nyugati városrészben a legmagasabb (26,7 %) a 60 év felettiek aránya, ezzel ellentétben a lakónépességen belül a évesek aránya itt a legkedvezőtlenebb 60,3 %-kal. A szegregációval nem veszélyeztetett terület a város nyugati része. Itt élnek a magasabb társadalmi státusszal rendelkező lakosok, akik nemcsak magasabb iskolai végzettséggel, hanem jobb jövedelemi helyzettel is rendelkeznek, valamint az érdekérvényesítő képességük is jóval magasabb szintű. A lakásállomány többsége itt helyezkedik el, kevesebb az alacsony, komfort nélküli lakások aránya, mint a keleti városrészben. Ebben a városrészben tehát a magasabb komfortfokozatú, többszobás lakások vannak túlsúlyban. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a 2. városrészben legalacsonyabb, azonban a éves népességen belül a foglalkoztatottak aránya a legkedvezőbb a 3 településrész közül. A tartós munkanélküliek aránya a nyugati városrészben 6 %-ra tehető, mely jóval alulmarad a keleti városrészben mért 9,9 %-os értékektől. A keleti városrész: A keleti városrészt határolják: határ-ronyva - határátkelő sz. főút - Kazinczy út Erdős Jókai Fürdő Barátszer Móricz Rákóczi Vasvári Árpád - Kisfaludy-Illyés Bajza - Kossuth - Pataki-37. sz. főút Néma-hegy - vasút-bodrog jobb parti töltés - Felsőberecki közúti híd-bodrog jobb part - határ-ronyva a közúti határátkelőhelyig. Ebben a városrészben él a népesség 35 %-a. Itt elsősorban az elszegényedett, leghátrányosabb helyzetű, alacsony státusszal rendelkező lakosság található meg. A 3 városrész közül itt él a lakónépességen belül a legtöbb 14 éven aluli, a 60 év felettiek aránya azonban itt a legalacsonyabb. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a évi KSH adatok szerint 24,5 %, mely mutató értéke jóval felülmúlja a másik kettő városrész értékeit. Természetesen a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alulmarad, a nyugati és a városközponti értékekhez képest. Az aktív népességen belül a foglalkoztatottak aránya 48 % körül mozog db lakásállományt tartanak itt nyilván. Sajnálatos módon magas az alacsony, komfort nélküli és a félkomfortos lakások aránya. E településrészben a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül majdnem elérte a 60 %-ot, az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya pedig meghaladta a 39 %-ot, mely értékek természetesen kedvezőtlenebbek, mint a város más részeiben. A jelen dokumentum pontjában megfelelően bemutatásra került a város demográfiai, népesség, nemzetiség-, gazdasági aktivitás szerint összetétele, a képzettség, foglalkoztatottság, jövedelmi viszonyok és életminőség szerint is összevetésre került a település helyzete járási, megyei járásközponti és országos viszonylatú mutatókkal. Összességében kijelenthető, hogy az alacsony iskolai végzettségűek munkaerő-piaci versenyképessége nagyon gyenge, ami társadalmi különbségeket eredményez. Az egyének szintjén megjelenő menekülési stratégiák, a munkanélküliség, a rokkantnyugdíjazás, mint inaktív állapot, illetve a szociális jellegű migráció a társadalmi különbségeket tovább erősíti. A szegregáció fogalmát a hazai szakirodalom leggyakrabban a területi elhelyezkedéssel, lakhatással és az ebből következő intézményi Magyarországon jellemzően az oktatás területén jelentkező elkülönüléssel/elkülönítéssel kapcsolatban használja. Szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye 41

42 erősen elkülönül egymástól. A szegregáció együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. Magyarországon a lakóhelyi szegregáció térségek, települések között és településeken belül is megjelenik. A lakóhelyi elkülönültség megmutatkozik egyrészről a városok slumosodó kerületeiben, leromló negyedeiben, másrészről az ország szegényebb régióiban kialakult aprófalvas települési zárványokban. Budapest városszerkezetét vizsgálva is arra a következtetésre juthatunk, hogy az egyes kerületeket összehasonlítva, és a kerületeken belül egyaránt lényeges különbség van a lakhatási feltételek között. A szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett terület olyan egybefüggő terület, amelyen az alacsony társadalmi státuszú családok koncentráltan élnek együtt, vagy a társadalmi státuszcsökkenés jelei tapasztalhatóak, ezért a területen közösségi beavatkozás szükséges. Szegregációval veszélyeztetett terület lehet egy önálló településrész, de részét képezheti egy vagy több településrésznek is. A társadalmi egyenlőtlenségek kialakulását a városban befolyásolja az idős generáció magas aránya és az elszegényedett roma családok helyzete. Az egyenlőtlenségek hatására szegregálódás indult el a keleti városrészen. Az itt élők alacsony jövedelműek, akik életviteli és kulturális különbözőségeikkel konfliktusokat okoztak pl.: a lakókörnyezetük gondozatlansága, közüzemi díjak nem fizetése. Az alacsony iskolai végzettség, a szakképzetlenség miatt a szegénység mellett megjelent a generációs és etnikai szegénység, ami a lakóhelyi kötöttséggel együtt szegregált településrész kialakulásához vezetett. Mutató megnevezése számú táblázat: Sátoraljaújhelyen szegregátummal érintett területei, szegregátum (Település határa - Bihari u. mindkét oldala - Köztársaság u. - Munkás u. - Új u. - Jávor u szegregátum Köztársaság u. - Rákóczi (Dobó u. mindkét Sátoraljaújhely u. - Virág u. - Sziget u. - oldala - Köztársaság összesen* Rákóczi u. - Posta köz - u. keleti oldala a Móricz Zs. u. - Hunyadi u. Bethlen G. utcáig) - Kerek u. - Rozmaring út - Rózsa u. - Viola u. - Budai N. A. u. - Pázsit u. - Határ út - Belterület határa) szegregátum (Vasvári P. u. - Dózsa Gy. u. - Színház köz - Rákóczi u. - Jókai u. - Posta-köz - Móricz Zs. u. - Rákóczi u.) Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek 14,6 31,3 17,7 21,2 aránya Lakónépességen belül évesek 62,0 58,5 67,7 51,8 aránya Lakónépességen belül 60-X évesek 23,4 10,2 14,5 27,1 aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 18,6 59,7 33,3 37,5

43 Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb 16,7 6,2 12,9 12,7 népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások 8,0 36,4 10,0 1,3 aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 44,0 72,5 64,3 68,2 korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 13,5 49,7 33,3 31,8 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves 51,0 25,9 35,7 28,3 népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások 44,5 59,4 61,9 69,9 aránya Állandó népesség száma a mutató a település egészére állítható elő, szegregátumokra nem Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban 38,8 60,4 33,3 34,5 foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a 57,4 68,8 64,5 70,0 lakónépességen belül Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi 15,8 47,3 31,8 43,1 ráta) Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos 7,6 21,7 18,2 23,5 munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és 6,4 35,1 6,3 1,5 43

44 szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott 11,2 25,9 6,3 21,2 lakásokon belül * Az oszlop tartalmazza a lakcím nélküli hajléktalanok (8 fő) adatait Forrás: KSH Az számú táblázatban szereplő adatok alapján megállapítható, hogy az 1. szegregátumban él a szegregációval érintett népesség jelentős része, itt található a népességen belül a 14 éven aluliak többsége, ezekben az utcákban a legmagasabb az alacsony iskolázottságúak száma, a foglalkoztatottak aránya itt a legkedvezőtlenebb, a munkanélküliek aránya települési mutató értékének jóval a duplája. A tartós munkanélküliek aránya pedig az 1. szegregátumban háromszorosa a települési mutató értékéhez képest. A lakónépességen belül a gazdaságilag nem aktív népesség aránya a 3-as számmal jelölt szegregátumban a legkedvezőtlenebb, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya itt a legmagasabb Települési identitást erősítő tényezők (történeti és kulturális adottságok, társadalmi élet, szokások, hagyományok, nemzetiségi kötődés, civil szerveződések, egyházak, stb.) "A települési identitás a helyi lakosság kötődését, viszonyát jelenti a lakóhelyhez, lakókörnyezethez, ami nagymértékben meghatározhatja az egyes településfejlesztési beavatkozások sikerét, éppen ezért megismerése és figyelembe vétele nem nélkülözhető a területi tervezés folyamataiból. A települési identitás egyaránt jelentkezhet egyéni és közösségi szinten, ám e két megközelítés átfed, sőt egymásra visszahat. Egyéni szinten személyes kapcsolatot jelent az egyén és hely között, a helykötődés ezért erősebb olyan helyszínek esetén, amelyek személyes emléket idéznek. Ennek a megközelítésnek a vizsgálata településfejlesztési szempontból nem feltétlenül releváns, csoportszinten azonban a kötődés a hellyel kapcsolatos szimbolikus jelentést hordoz, amelyet a csoporttagok megosztanak egymással, így a közösségi szintű helykötődés egyebek mellett a vallás, helyi kultúra, hagyományok esetében vizsgálható, és a fentiek alapján mindenképpen vizsgálandó a településfejlesztési tervezési munka során. A témában végzett korábbi kutatások kimutatták, hogy a helykötődés ugyanis olyan helyek irányában alakul ki közösségi szinten, amelyekben a közösség saját kultúráját gyakorolhatja és őrizheti meg (Kocsisné Salló, 2011)." 1 A városban élők identitása elsősorban a közösségé formáló városi rendezvények hatására - kedvezőnek mondható. A település identitását erősítő tényezők között megemlíthető, hogy Sátoraljaújhely komoly hagyományokkal és történelmi múlttal rendelkezik, városi rangját több mint 750 éve kapta. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a városhoz tartozik 1981 óta Rudabányácska és Széphalom, valamint 1985 óta Károlyfalva. A kisváros idegenforgalmi és kulturális funkciója kiemelkedő, hiszen a jelenlegi turisztikai kínálat rendkívül széleskörű: Zemplén a honfoglalástól kezdődően a kultúra bölcsője volt. A zempléni rendezvények, fesztiválok bőségesen meríthetnek ebből az örökségből. Kultúrtörténeti emlékeket Sátoraljaújhelyen a Kazinczy Múzeum (várostörténet, élővilág, régészet), a 1 Kocsisné Salló M. (2011): A helyidentitás fogalmának értelmezési lehetősége és helye az Erőpedagógia projektben. Új pedagógiai szemle 61. évf sz. pp , 44

45 Széphalmi /Kazinczy Emlékcsarnok és a Levéltár őrzi. Sátoraljaújhely kulturális szempontból az ország és a megye jelentős települései közé tartozik. Többek között itt élt és munkálkodott nyelvújítóként és főlevéltárnokként Kazinczy Ferenc, itt kezdte pályáját és itt tartotta első szónoklatát Kossuth Lajos. A város fejlődését nagyban meghatározták a nemesi kúriák (Bessenyei-, Bornemissza család, Kazinczy Péter). Bennük található meg az a szellemi és gazdasági erő, amely e várost felvirágoztatta. A város többször leégett, utoljára 1830-ban. Ez után épültek főutcáján az emeletes házak, 1864-ben megalakult a Sátoraljaújhelyi Takarékpénztár, 1869-ben a Kereskedelmi és Hitel-bank, 1872-ben pedig a Polgári Takarékpénztár. A településen 1894-től dohánygyár, téglagyár és MÁV gépjármű javító műhely működik. A századfordulón megépült a Szerencs-Sátoraljaújhely-Kassa vasútvonal, utána az Újhely-Csap vonal, amely kereskedelmi és vasúti csomó-ponttá tette a várost ben megépült a város főutcáján áthaladó kisvasút, melyet 1980-ban párthatározattal megszüntettek. Az I. Világháború éveiben már lakosa volt, és itt volt az ország legnagyobb borpiaca. A tragikus trianoni békeszerződés megtörte a fejlődést, a megye 70 %-át, a lakosság 60 %-át csatolták Csehszlovákiához. Sátoraljaújhely város nemzetközi kapcsolatrendszere mérsékelt, bár több együttműködésük is van, Borsival állnak a legközelebbi kapcsolatban. A turisták számára igencsak vonzó a település, a belváros, a Kossuth-tér történelmi, 19. századi hangulata. Látnivaló a településen a barokk stílusú Waldbott-kastély, a római katolikus főplébániatemplom, a pálos-piarista templom és kolostor, törvényszéki palota és fogház. Itt található Magyarország legnagyobb hegyi libegője és Kelet-Közép- Európa leghosszabb bobpályája. A város társadalmi, kulturális életének folyamatos formálói a civil szerveződések. Alapítványok (pl.: Széphalomért, Szakmunkástanulókért, Dohánygyári fúvószenekarért, Katolikus oktatásért, stb.), egyesületek (sport, ifjúsági, börtönügyi, hadtörténeti, hagyományőrző stb.), valamint klubok, társaságok, pl.: Nyugdíjas klub, Kazinczy Ferenc Társaság szép számban működnek a városban. Legfontosabb események közé tartozik a Város Hete rendezvénysorozat, az Édes Anyanyelvünk Országos Nyelvhasználati Verseny, Nemzetközi Néptáncfesztivál, Utcaszínház, Várnapja, Zsólyomkai Nyitott Pincék, Nemzetiségi Napok, Kultúra hete Programsorozat, Családi Nap. A közösségi élet a kultúra ápolásában az önkormányzat legkiemelkedőbb partnerei Városvédő és Szépítő Egyesület, Zempléni Fiatalok Hátárok Nélküli Egyesület, Intervox Női Kar, a Magyar Világszövetségének Zempléni Tagozata, Magyar Nyelv Múzeuma. A település legfontosabb idegenforgalmi vonzereje a Magas-hegyi Sportcentrum (libegő, téli-nyári bobpálya, kalandpark, kabinos lanovka, sípálya, jégpálya, korcsolya pálya, falmászó központ), valamint a látnivalók közé tartozik az Ungvári Pinceköz és a Zsólyomkai Pincesor is. A településen a magyar nemzetiségieken kívül nemcsak cigány kisebbségiek, hanem németek, horvátok és lengyelek is élnek. A városban a híveket legnagyobb számban a történelmi egyházak tömörítik. A település népességének vallás, felekezet szerinti összetételét a jelen dokumentum pontjában részletesen taglaltuk. Összességében elmondható, hogy város lakosságának vallási, felekezeti hovatartozása 3 egyházra koncentrálódik, a katolikus és református egyházhoz tartozik a vallásos lakosság 99%-a, a fennmaradó 1% pedig a többi egyház tagja. A városban korábban jelentős volt az izraeliták száma, épített értékeik az idegenforgalomban részben még fellelhető (csodarabbi sírhelye). Meg kell említeni, hogy az elmúlt években Imaházat alakított ki az unitárius egyház, megépítették Királyság Termüket a Jehova tanúi, valamint jelen van a Hit Gyülekezete is. A közérdekű információk közlésére minden helyi lehetőséget kihasználnak. A város honlapja minden várossal kapcsolatos fontosabb információt tartalmaz, valamint a Zemplén Televízióban és az Újhelyi Körképben is számos tájékoztatás, információközlés történik. 45

46 Az Önkormányzat városfejlesztési munkája során az alábbi szervezetektől várhat kiemelten segítséget: Zemplénért Civil Szervezetek Szövetsége: Az egymástól elszigetelten, függetlenül működő civil szervezetek munkájának összehangolására, összefogására alakult a Zemplénért Civil Szervezetek Szövetsége. Mozgáskorlátozottak Sárospataki és Zemplén Térségi Egyesülete: A Mozgáskorlátozottak Sárospataki és Zemplén Térségi Egyesülete 1990-ben alakult, és 1998-tól közhasznú szervezetként működik. Az Egyesület a MEOSZ tagszervezete. Az Egyesület 4 városban, köztük Sátoraljaújhelyben, és 54 településen működik, 10 helyi csoporton keresztül 4600 fős tagsággal végzi a mozgásszervi fogyatékossággal élő emberek érdekképviseletét Siketek és Nagyothallók országos Szövetségének Cigándi Klubja: A Szövetség a magyar siketek és nagyothallók hivatalos érdekképviseleti szerve. Vakok és Gyengénlátók Egyesülete: A megyében több mint 3000 súlyos látásfogyatékossággal élő embert tartanak nyilván. A szervezet célja, hogy az e fogyatékossággal élő személyek mind teljesebb társadalmi integrációjának elősegítése, életminőségének javítása. Országos Hagyományőrző Cigány Egyesület: A szervezet fellépéseivel beutazták szinte egész Magyarországot, s több mint 40 alkalommal voltak különböző külföldi fesztiválok fellépő vendégei A település humán infrastruktúrája Humán közszolgáltatások (oktatás, egészségügy stb.) A gazdasági-társadalmi fejlettség szerényebb mutatóival szemben a humán szférát (oktatási, művelődési) és a kulturális területeket, feltételeket illetően viszonylag jól ellátott, Sátoraljaújhely a térség, oktatási, művelődési, egészségügyi centrumvárosa. Az intézmények pontos felsorolását és azok fenntartóit, tulajdonosait a jelen dokumentum az Intézményfenntartás pontja tartalmazza számú ábra: Működő bölcsődei férőhelyek száma (db) Forrás: TEIR 46

47 A működő bölcsődei férőhelyek száma az elmúlt 2000 és 2010 évek értékéhez viszonyítottan drasztikus módon megemelkedett, 20-ról 36, majd 48 db-ra nőtt a férőhelyszám a településen, mely azzal magyarázható, hogy évben elkészült a bölcsőde épülete számú ábra: Egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma (fő) Forrás: TEIR Az egy működő bölcsődei férőhelyre jutó bölcsődések száma 2001-ben és évben volt kimagasló, azonban évi népszámlálási adatokhoz (1,65 fő) képest évre (1,04 fő) enyhén visszaesett a számuk, mely csökkenő tendencia nemcsak a városban, hanem járási, megyei járásközponti és országos szinten is megfigyelhető. A csökkenés országos szinten 16,95 %-os, a megyei járásközpontok átlagában 9,8 %-os, míg járási szinten 0,95 százalék. A bölcsődébe járó gyermekek száma jelentősen alulmarad a bölcsőde kapacitástól. A jelenlegi intézményi háttér nagyobb létszám igényeket is képes kiszolgálni számú ábra: Az egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 2 éven aluliak száma (fő) Forrás: TEIR 47

48 Az egy működő bölcsődei férőhelyre jutó 2 éven aluliak száma 2001-hez képest évre jelentős mértékben lecsökkent, míg 2000-ben 31,1 fő volt, addig 2013-ban ez a szám már csak 8,1 fő, mely 73,95 %-os csökkenésnek feleltethető meg. A legszembetűnőbb visszaesés tehát települési és járási szinten (72,85 %) figyelhető meg, ugyanis magyarországi szinten ez a csökkenés az elmúlt 10 év távlatát nézve csupán 37,72 százalék, 11,7 főről (2001. évi adat) 7,1 főre (2013.évi adat) csökkent számú ábra: Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) Forrás: TEIR A hatékony és gazdaságos működés érdekében az önkormányzat év szeptemberétől egy intézménybe vonta össze óvodáit, így az óvodai nevelést a városban és a városhoz csatlakozott településrészeken tagintézmények látják el. Az új nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az állam gondoskodik a köznevelési alapfeladatok ellátásáról, így január 1-jétől az önkormányzat fenntartásában lévő oktatási intézmények állami fenntartás alá kerültek. Úttörő jellegű kezdeményezésnek számít a Pöttömke - Biztos Kezdet Gyermekház Esze Tamás út 79. szám alatt található, amely a szegregátumban, mélyszegénységben élő gyermeket nevelő családok részére teszi lehetővé, hogy a gyermekek mielőbb intézményi ellátásban részesüljenek elősegítve ezzel a gyermekek szocializációját, illetve csökkentve a szülők gyermekneveléssel kapcsolatos terheit. A szocialista iparosítás és a GYES bevezetése után nőtt jelentős mértékben az óvodák száma. A es évi adatok alapján az óvodai férőhelyek száma a településen 575 db. A fenti diagram alapján egyértelműen megállapítható, hogy a férőhelyek száma az óvodákban 2001 és 2007 között csökkent, míg 2001-ben 745 db volt, addig 2007-ben már 570 db volt a férőhelyszám és 2013 között stagnálás figyelhető meg, 575 darabszámmal. 48

49 számú ábra: Az egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma (fő) Forrás: TEIR Az egy óvodai férőhelyre jutó óvodások száma 0,95 főről (2001. évi adat) 0,81 főre (2013-as év adata) esett vissza. Az országos átlaghoz (10,3 %-os csökkenés) képest romlóbb tendencia figyelhető meg a településen, járási és megyei járásközponti szinten egyaránt. Egy óvodai férőhelyre tehát kevesebb, mint egy óvodás jut, azaz a férőhelyek kihasználtsága nem optimális számú ábra: Az egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma (fő) Forrás: TEIR 49

50 Az egy óvodai férőhelyre jutó 3-5 évesek száma 2001-ben 0,85 fő volt, míg 2013-ban ez az érték 0,7 főre csökkent. Megállapítható tehát, hogy nemcsak a 2 év aluliak, de az óvodás korú gyermekek száma is egyre inkább csökken a városban, ami hozzájárul ahhoz, hogy az óvodai, bölcsődei férőhelyek kihasználtsága nem éri el a 100 százalékot. Amíg 2001-ben 0,8 fő körül mozgott járási, megyei járásközponti és országos viszonylatban a mutató értéke, addig 2013-ban már 0,7 főre tehető az arányuk számú ábra: Általános iskolai tanulók száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő) Forrás: TEIR Az általános iskolai tanulók száma évben volt kiemelkedő, akkor a 3224 főt elérte, azóta azonban folyamatos csökkenés figyelhető meg a tanulószám tekintetében, évhez (1727 fő) képest 2012-évre (1361 fő) 21,19 %-kal csökkent a tanulószám ban némi emelkedés figyelhető meg, hiszen 1400 fő a tanulók létszáma. Az általános iskolai feladat ellátási helyek átlagos létszáma 2001-ben elérte a 246,6 főt, azonban évi mérések alapján ez a szám már csak 150 fő körülire tehető (2012. év: 151,2 fő). A visszaesés mértéke a településen tehát 38,65 %, mely érték jóval meghaladja az országos (6,73 %) és a megyei járásközponti (13,79 %) csökkenő tendenciát évben pedig már csak 140 főre csökkent ezen mutató értéke a településen. Az oktatási funkció szerinti vonzáskörzet tekintetében megállapítható, hogy az óvodákba és általános iskolákba leginkább város és agglomerációjában élő gyermekek járnak. Sátoraljaújhelyen a más településről bejáró általános iskolás tanulók aránya - a nappali oktatásban mérve évben mért adatokhoz (10 %) képest 2012-ben már elérte a 15 %-ot, azonban évre már némileg visszaesett 13,9 %-ra és 2012 évek között növekedés figyelhető meg járási szinten, a megyei járásközpontokban csökkenés, míg országos viszonylatban stagnálás a jellemző ről évre visszaesés tapasztalható a más településről bejáró általános iskolás tanulók aránya tekintetében települési, járási viszonylatban. 50

51 számú ábra: Más településről bejáró általános iskolás tanulók aránya - a nappali oktatásban, 2011, Forrás: TEIR számú ábra: Középiskolák száma (gimnázium és szakközépiskolával együtt) (db) Forrás: TEIR A településen a középiskolák száma a szervezeti átalakulások következtében évről 2002-re lecsökkent, 2002 és 2004 év között a számuk (5 db) nem változott, majd 2005-ben eggyel emelkedett, elérte a 6 db-ot től 2012-ig 7 db középiskola működött a településen, évi adatok alapján pedig a számuk 6 db-ra tehető. A nappali tagozatos középiskolai tanulók száma a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamával együtt 2002-től 2006-ig növekedett, ekkor elérte az 1777 főt, míg évtől kezdődően pedig évről-évre csökken (2013-ban 1332 fő), mely változásokat jól szemlélteti az alábbi diagram. A más településről bejáró középiskolai tanulók aránya a nappali oktatásban 2008-tól minden évben folyamatosan emelkedett, 2013-ra elérte az 55,3%-ot a településen. E mutató esetében járási, 51

52 megyei járásközponti és országos szinten is növekedés tapasztalható 2008 és 2013 között. A bejárós középiskolások számának esetében is növekedés figyelhető meg nemcsak járáson belül, hanem a megyei járásközpontban és hazánkban is egyaránt. A középfokú oktatási intézményekbe a megye minden részéről járnak diákok, ahol komoly hagyományokkal rendelkező iskolákban tanulhatnak számú ábra: A nappali tagozatos középiskolai tanulók száma a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok megfelelő évfolyamával együtt (fő) Forrás: TEIR Felsőoktatási intézmény nem működik a városban. Oktatás terén a város helyzete jónak mondható. Funkcióhiány mindenekelőtt a felsőoktatásban érezhető számú ábra: Egy házi és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma (fő) Forrás: TEIR 52

53 Az egy házi és házi gyermekorvosra jutó lakosok számának alakulását az alábbi táblázat megfelelően szemlélteti: Változás 2012/2000 (%) Sátoraljaújhely 1528,3 1275,1-16,57 Sátoraljaújhelyi járás 1581,4 1417,1-10,37 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpont 1455,9 1357,7 +0,71 Magyarország 1515,9 1544,6-15,85 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés 2000 és között nemcsak települési, hanem járási és országos szinten csökkent az egy házi és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma, azonban ugyanezen időszak alatt a megyei járásközponti szinten nagyon alacsony mértékű (+0,71 %) javulás figyelhető meg. A TEIR-ben szereplő adatok alapján évre jelentősen megemelkedett az egy házi és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma települési, járási és országos viszonylatban, 2013-ban a városban már elérte az 1505,2 főt számú táblázat: Ezer lakosra jutó működő kórházi ágyak száma (db) Változás 2013/2000 (%) Sátoraljaújhely 24,5 23,3-4,90 Sátoraljaújhelyi járás 16,7 15,8-5,39 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpont 14,1 14,4 +2,13 Magyarország 8,2 7,0-14,63 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A működő kórházi ágyak száma ezer lakosra vetítetten mutató esetében 2000 és évet vizsgálva megállapítható, hogy a városban és járási szinten 5 % körüli csökkenés mutatkozott, azonban ez a csökkenés jóval alul marad az országos visszaesés (-14,63%) mértékétől. Kedvező tendencia figyelhető meg a megyei járásközponti viszonylatban, 2 %-ra tehető a növekedés aránya. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a város egészségügyi ellátottsága a hasonló nagyságrendű városokkal összehasonlítva jónak minősíthető. Részben ennek és az egészségmegóvásra fordított külön figyelemnek köszönhető, hogy a város lakosainak általános egészségi állapota az országos összehasonlításban jónak mondható, nincsenek kiemelkedő egészségügyi problémák. Az egészségügyi és a szociális szolgáltatások vonzáskörzete szintén kiterjed a környező járások területére, a kórház esetében azon túl is. A kiemelt súlyponti Erzsébet Kórház magas szinten és színvonalon biztosít ellátást a település és környéke lakói számára. Az idősek nappali intézményei kapacitás kihasználtságának alakulását területi szintre bontva a következő táblázat megfelelően szemlélteti: Változás 2013/2004 (%) Sátoraljaújhely 862,5 1055,6 +22,39 Sátoraljaújhelyi járás 974,1 951,6-2,31 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 980,4 996,1 +1,60 Magyarország 997,4 935,7-6,19 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés 53

54 A fenti táblázat jól szemlélteti, hogy a városban figyelhető meg egyedül jelentős mértékű növekedés (+22,39%) az idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága tekintetében, ugyanakkor járási és országos szinten is visszaesés mutatkozott. A következő diagramból megállapítható, hogy a településen az idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága 2004-től 2008-ig folyamatosan emelkedett, 2010 és 2013 között pedig viszonylag hasonló mértékű stagnáló tendencia figyelhető meg. Országos és járási viszonylatban pedig elmondható, hogy 2004 és 2013 között visszaesett a mutató értéke, növekedés csak települési és megyei járásközponti szinten állapítható meg számú ábra: Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ezrelék) Forrás: TEIR A kapacitás-kihasználtság a településen és járási szinten is 2000-ben és évben is elérte az 1000 ezreléket, míg megyei szinten ugyanezen időintervallumot nézve 952,5 ezrelékről 980,4 ezrelékre nőtt a kihasználtság. Az országos értékeket nézve azonban csökkenő tendencia figyelhető meg a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága tekintetében (2000. év: 983 ezrelék, év: 972,2 ezrelék) évről évre pedig némi növekedés tapasztalható, hiszen 1032,3 ezreléket elérte a mutató értéke a településen és a járásban. A lenti diagram tehát jól szemlélteti, hogy az önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti intézmények kapacitás-kihasználtsága 2000 és 2013 évet vizsgálva hasonló arányban emelkedett minden területi szinten, 2013-ra a kapacitás-kihasználtság meghaladta az ezer ezreléket. 54

55 számú ábra: Önkormányzati kezelésben lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények kapacitás kihasználtsága (ezrelék) Forrás: TEIR számú ábra: Mozielőadások látogatóinak száma (fő) Forrás: TEIR A városban a mozielőadások látogatóinak száma 2000 és 2001 évben volt kimagasló, ekkor meghaladta a főt, 2002 és 2006 között hullámzott, év óta pedig folyamatos csökkenést mutat, mely visszaesés 2006-tól 2010-ig kb. 70 százalékos mértékű. A TEIR rendszerben szereplő adatok alapján, az állandó színházak székhelyi előadásai látogatóinak száma 2010 és 2013 évben nulla fő volt. A múzeumi látogatók száma 2009 és években stagnált, 2012-ben azonban már nem érte el a főt, viszont 2013-ban már meghaladta a főt a látogatók száma. 55

56 számú ábra: Múzeumi látogatók száma (fő) Esélyegyenlőség biztosítása Forrás: TEIR A település az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény előírásai alapján, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendeleteknek megfelelően esélyegyenlőségi programot dolgozott ki, mely tartalmazza az esélyegyenlőség biztosításához szükséges teendőket és feladatokat. Az Önkormányzat célja a programmal, hogy a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, pl.: romák, nők, idősek, fogyatékos személyek, mélyszegénységben élők lehetőségeit javítsa. Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő testülete a 229/2013. (X.30.) számú határozatával fogadta el a Helyi Esélyegyenlőségi Programot. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja az alábbi: Az esélyegyenlőségi program keretében az Önkormányzat érvényesíteni kívánja az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, a foglalkozás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és lakhatás területén feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja: A cél a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További céljuk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozták meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és a végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 56

57 A évben elkészült Helyi Esélyegyenlőségi Program pontosan tartalmazza a célcsoportot, a problémák beazonosítását, és a fejlesztési lehetőségek meghatározását az alábbiak szerint: számú táblázat: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Helyi Esélyegyenlőségi Programjának célcsoportjai, a problémák rövid beazonosítása, a fejlesztési lehetőségek Célcsoport Mélyszegénységben élők Gyermekek problémák beazonosítása rövid megnevezéssel Aktív korúak foglalkoztatásának a hiánya. Iskolázatlanság. Átképzés hiánya. Védelembe vett és veszélyeztetett gyermekek magas száma. Intézményes bölcsődei-óvodai ellátás elmaradása az elvárttól. Igazolatlan hiányzások magas száma. Következtetések fejlesztési lehetőségek meghatározása rövid címmel Munkahelyteremtés (akár vállalkozók, civilek bevonásával), közmunkaprogramba való bevonás, továbbképzések, tanfolyamok (piacképes) beindítása. Az alapfokú végzettség megszerzése valamennyi aktív korú számára. Az adott végzettséggel rendelkezők átképzése a munkaerő-kereslet szükségleteinek megfelelően. A kiváltó okok feltárása, a gyermekvédelmi kerekasztal aktívabb működtetése. Hatékonyabb gyermekvédelmi intézkedések keresése és kezdeményezése. A Pöttömke program erősítése, óvodai és bölcsődei ellátás igénybevételének népszerűsítése. Idősek Az egyes korcsoportokat érintő aktuális problémák kezelésen hiánya. Az aktív időskor eltöltésének segítése. Az idősek alacsony informatikai ismerete. Intézkedés az óvodai és iskolai hiányzások számának csökkentésére a hátrányos helyzetű tanulók körében. Rendhagyó osztályfőnöki óra. Szintér biztosítása az intenzívebb közösségi élet megteremtéséhez. Képzések szervezése, átképzés a nők fizikai adottságához igazodó munkahelyek teremtésével, intézményi háttér erősítése. 57

58 Nők Nőket ért családon belüli erőszak. A nők társadalmi szerepének alacsony mértéke. Nők foglalkoztatásának alacsony mértéke. Jelzőrendszer kibővítése. Intézményi háttér erősítése, fejlesztése. Munkahelyteremtés, átképzés a nők fizikai adottságához igazodó munkahelyek teremtésével, intézményi háttér erősítése. Fogyatékkal élők Utcák, terek fizikai akadálymentesítésének hiányossága. Egyéb akadálymentesítés hiánya. Akadálymentesítés akár önkormányzati önerőből, akár pályázati források útján. Egyéb akadálymentesítési szükségletek feltárása, indukciós hurok, stb. létesítése. Munkanélküliség. Közreműködés védett munkahelyek létrehozásában. Forrás: Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Program c évi dokumentuma A jelen fejezetben kifejtésre került a város helyi esélyegyenlőségi programja, annak átfogó célja, a program célcsoportjai, a településen feltárt problémák és fejlesztési lehetőségeik. Az esélyegyenlőségi programban foglaltak értemében tehát az esélyegyenlőségi program fókuszában a mélyszegénységben élők között a romák helyzete külön figyelmet érdemel az esélyegyenlőségi program intézkedései között. A település vezetése számára fontos, hogy a mélyszegénységben élők felemelkedjenek tanulással, munkával a helyi társadalom közreműködése, segítsége mellett. Kiemelt területnek tartja az Önkormányzat és Intézményei, hogy a gyerekek családban, kimagasló intézményi háttér mellett részesüljenek életkoruknak megfelelő nevelésben-oktatásban. Folyamatosan odafigyelnek az idősek mentális és fizikai állapotára, annak érdekében, hogy nyugodt, tevékeny időskort éljenek. Elengedhetetlennek tartják a nők esetében a társadalmi feladatmegosztás egyenlőségét, a nők helyzetének előmozdítását. Különös figyelmet fordítanak a fogyatékkal élők életkörülményeinek akadálymentességére, az őket körülvevő világ kezelhetőségére, a fizikai akadályok ledöntésére A település gazdasága A település gazdasági súlya Sátoraljaújhely Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában foglaltak szerint a várost és térségét a rendszerváltozás előtti évtizedekben a szocialista iparosítás mérsékelten célozta meg, Észak-Kelet Magyarország határmenti településeként bezárva vegetált azonban kétségtelen természeti adottságaival továbbra is tudott élni. A Hegyközben néhány termelőszövetkezet, a Hollóházi Porcelángyár, az erdőgazdaság, a perlitbánya, a MÁV, valamint a közintézmények biztosítottak megélhetést. A várost a rendszerváltást követő gazdasági, társadalmi átalakulás mélyen érintette. A kialakult foglalkoztatási viszonyok a piaci, gazdasági változások miatt jelentősen leromlottak. A rendszerváltozást követően a privatizációval a virtuális foglalkoztatás egykettőre megszűnt, a város zászlós hajó vállalatai (Elzett, Dohánygyár, Borkombinát, Herukon és a Hollóházi 58

59 Porcelángyár) százával bocsátották el főleg képzetlen dolgozóik jelentős részét. A termelőszövetkezetek megszűntek, a kárpótlással a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma minimálisra zsugorodott, a szántóföldek zöme évekig műveletlen volt, amihez hozzájárult a korábban egységes géppark és földszerkezet gazdaságtalan mértékig történő felaprózódása, valamint a koordináció és a termeléshez szükséges tőke hiánya is. A kisváros gazdaságának alakulását nagymértékben befolyásolja a hármas határ közelsége. A folyamatos településfejlesztésnek és a gazdasági aktivitásnak köszönhető gazdaságélénkülés a város a stagnáló városok kategóriájából a mérsékelt dinamikájú városok fejlődési pályájára állt rá. A városban a jegyzett tőke értéke egy lakosra vetítetten 2000-ről 2012-re 4,88 %-kal csökkent, mely visszaesés alulmarad az országos 29,67 %-os romláshoz képest. A megyei járásközpontban ugyanakkor jelentős mértékű javulás (+ 62,51 %) figyelhető meg ugyanezen időszakot vizsgálva számú táblázat: Az egy lakosra jutó jegyzett tőke (1000 Ft) Változás 2012/2000 (%) Sátoraljaújhely 301,2 286,5-4,88 Sátoraljaújhelyi járás 209,7 227,7 +8,58 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 608,2 988,4 +62,51 Magyarország 953,9 670,9-29,67 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés számú táblázat: Az egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték (1000 Ft) Változás 2012/2004 (%) Sátoraljaújhely ,92 Sátoraljaújhelyi járás ,49 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok ,31 Magyarország ,06 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A jegyzett tökével ellentétben az egy lakosra vetített bruttó hozzáadott érték 2004 és 2012 évek között nemcsak Sátoraljaújhelyen, hanem járási és megyei járásközponti szinten is már jóval kedvezőbb alakulása állapítható meg a fenti táblázatban foglalt adatok alapján. Magyarországon ugyanakkor ezen mutató értéke ugyanezen időszak alatt negatív tendenciát mutat től 2005-ig a városban a regisztrált vállalkozások száma folyamatosan emelkedett, míg ben 1172 db vállalkozást regisztráltak, úgy 2005-ben már 228 db-al többet (1400 db) számoltak és 2007 években a településen némi visszaesés volt tapasztalható, majd 2008-tól - a 2011-es megtorpanást kivéve folyamatos növekedés mutatható ki évig. 59

60 A regisztrált vállalkozások számának alakulását az alábbi diagramok megfelelően szemléltetik számú ábra: A regisztrált vállalkozások számának alakulása (fő) Forrás: TEIR számú táblázat: Regisztrált vállalkozások száma létszám kategóriák szerint (db) Regisztrált vállalkozások száma év év év év év év év év 1-9 fős fős fős fő feletti Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés 60

61 Az előző táblázatból jól látható, hogy a városban a regisztrált vállalkozások közül az alacsony foglalkoztatotti létszámmal rendelkezők vannak túlsúlyban, a nagyobb lélekszámú foglalkoztatók száma minimális a településen. Sátoraljaújhelyen a évi adatok szerint a vállalkozások 97,3 %-a a mikro (1-9 fős) vállalkozások körébe tartozik. A vállalkozások mindössze 2,2 %-a sorolható a főt foglalkoztató ún. kisvállalkozások közé, míg a középvállalkozásokat 0,3 % jelentette. Szintén évet vizsgálva a városban a nagyvállalatok 0,2 %-ot képviseltek a regisztrált vállalkozásokon belül. Jól kirajzolódik az x. számú táblázatból, hogy a településen a regisztrált vállalkozások erősen mikro vállalkozások felé tolódott szerkezete a gazdaság egészének aránytalanságát mutatja. Az számú táblázat alapján megállapítható, hogy az 1-9 főt alkalmazó cégek aránya 25,85 %-os mértékben növekedett 2006-os adatokhoz képest évre, míg a fős társaságok száma 32,35 százalékos csökkenést mutat. A főt foglalkoztató cég a településen: elsősorban közúti áruszállítással foglalkozó "ALINEA-B" Fuvarozó és Szolgáltató Betéti Társaság, melynek foglalkoztatotti létszáma év végén 18 fő volt, a BAZSOBI Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság létszáma 23 fő volt év végén, a fémfelület-kezeléssel foglalkozó 47 fős Euraseal Szolgáltató Betéti Társaság. A város önkormányzatának tájékoztatása alapján az 50 főnél több, de a 249 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások közé sorolható a kenyér; friss pékáru gyártással foglalkozó NORPAN Sátoraljaújhelyi Sütőipari Korlátolt Felelősségű Társaság kb. 70 fővel, a Refratechnik Hungária Tűzállóanyaggyártó Korlátolt Felelősségű Társaság kb. 80 fővel, a Certa Zárgyártó Présöntő és Szerszámkészítő Kft. kb. 60 fővel, a Heiche Hungary Bt. kb. 60 fővel. A 250 fő feletti foglalkoztatotti létszámmal rendelkezik a Continental Dohányipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság (2015. évi adat: 350 fő). Kiemelkedő foglalkoztatotti létszámmal (2015. év: 1030 fő) rendelkezik a PREC-CAST Öntödei Korlátolt Felelősségű Társaság. A regisztrált nonprofit szervezetek száma 1000 lakosra vetítetten és években 16 darabra volt tehető, míg évre egyel emelkedett a számuk A település főbb gazdasági ágazatai, jellemzői A mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában mérve) a településen 2008-tól 2013-ra 17,7 %-ról 24,4 %-ra emelkedett, ugyanilyen arányú növekedés volt tapasztalható a megyei járásközpontokban is. Az alábbi kartogram jól szemlélteti, hogy évben Sátoraljaújhelyen lényegesen alacsonyabb (209 %) volt a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya a környező településeken mért értékekhez képest. 61

62 számú ábra: Mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában) Forrás: TEIR A városban a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodás és halászat nemzetgazdasági ágakban a regisztrált vállalkozások száma tekintetében 2008-ban 286 vállalkozást számoltak, egy év múlva már 52-vel többet, évben pedig a számuk elérte a 361-et. Míg 2011-ben 375-re emelkedett a vállalkozások száma, addigra 2012-ben már további 20 darabbal számoltak többet a településen. A növekedés százalékban kifejezve meghaladja a 38 százalékot évben pedig már 426-ra nőtt a számuk. A településen az ipar-, építőiparban regisztrált vállalkozások aránya 8,4 %-ra tehető évi adatok alapján, azonban a környező települések többségében kivéve Pálháza, Füzérradvány, Vilyvitány - ettől jóval kedvezőtlenebb értéket mértek, melyet az x. számú ábra megfelelően szemléltet számú ábra: Ipar-, építőiparban regisztrált vállalkozások aránya (az összes működő vállalkozás százalékában) Forrás: TEIR 62

63 Sátoraljaújhelyen az építőipari nemzetgazdasági ágazatban regisztrált vállalkozások száma évi adatok alapján 68-ra tehető, mely érték évhez képest nem emelkedett jelentős mértékben. A városban az ipar-, építőiparban, azaz a szekunder szektorban regisztrált vállalkozások számának alakulása évben kezdődő gazdasági válság óta kedvezőtlen, 2008-ban 160 körül mozgott a számuk, míg 2010-re 150 alá csökkent, a évi mérések alapján pedig 151-re tehető a számuk. A évi 9,9 %-ról 2010-ben 8,4 %-ra esett vissza a szekunder szektorban tevékenykedő vállalkozások aránya a városban, de hasonlóan visszaeső tendencia figyelhető meg járási, megyei járásközponti és országos szinten egyaránt. A és években a szekunder szektorban működő vállalkozások aránya jelentős mértékben nem változott a évi adatokhoz képest, továbbra is a településen 8 %, országos viszonylatban pedig 10 % körüli értékeket mérhetünk. A településen egy olyan regisztrált vállalkozás működik év óta, amely bányászati, kőfejtő tevékenységet végez. Sátoraljaújhelyen a feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások száma csökkenő tendenciát mutatott 2011-ig, míg 2008-ban a számuk elérte a 93-at, addig 2012-re már csak 76-ra tehető ezen regisztrált vállalkozások darabszáma, viszont évben már 78 db-ot regisztráltak. A szolgáltató, azaz a tercier szektorban tevékenykedő vállalkozások aránya csökkenő (2008: 72,3%, 2013: 67%) tendenciát mutat a településen, éppúgy, mint a megyei járásközpontokban, a járásban és országos szinten. A villamos energia-, a gőz-, gázellátás, légkondicionálás nemzetgazdasági ágakban korábbi években nem működött regisztrált vállalkozás, azonban 2012-ben 2-re nőtt a számuk. A vízellátás, szennyvízgyűjtés,- kezelés, hulladékgazdálkodás, valamint a szennyeződésmenetesítéssel foglalkozó regisztrált vállalkozások száma évi adatok alapján 3-ra tehető, mely mutató értéke csupán 2012-ben volt magasabb, akkor elérte a négyet. Időszak vállalkozások száma (db) számú táblázat: Regisztrált vállalkozások száma Sátoraljaújhelyen jogi személyiségű vállalkozások száma (db) jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (db) egyéni vállalkozások száma (db) év év év év év év év év év év év év Forrás: KSH Az önkormányzat tájékoztatása alapján településen működő regisztrált vállalkozások közül 2011 évben mindössze 375 db működött a mezőgazdaság területén, 142 db iparral és építőiparral foglalkozott, míg 1173 db szolgáltatási területen tevékenykedett. 63

64 A város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában foglaltak szerint Sátoraljaújhelyen 2010-ben összesen 1728 db regisztrált vállalkozás volt található, a jogi személyiség nélküli vállalkozások száma 267 db, az egyéni vállalkozások száma elérte a 1146 db-ot. Az elmúlt tíz év során tapasztalt növekedési ütem a 2006-os év folyamán kissé megtorpant, de további növekedése a gazdaságfejlesztési lépések nyomán 2011-ig végig kimutatható számú táblázat: A sátoraljaújhelyi működő vállalkozások adatai összehasonlítva a megyei és régiós adatokkal Borsod-Abaúj évi adatok Sátoraljaújhely Zemplén megye Működő vállalkozások szám 1000 lakosra 54,60 % 46,60 % 49,30 % Egyéni vállalkozások aránya a működő vállalkozásokból 58,70 % 52,60 % 55,80 % Működő vállalkozásokból legalább 10 főt foglalkoztatók 3,10 % 4,10 % 4,00% Működő vállalkozásokból mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, halászatban tevékenykedők aránya 2,00 % 4,00 % 4,30 % Iparban tevékenykedők aránya 7,10 % 8,10 % 8,40 % Építőiparban tevékenykedők aránya 5,50 % 9,50 % 10,00 % Szolgáltatásban tevékenykedők aránya 85,50 % 78,45 % 77,35 % Forrás: KSH Észak- Magyarországi régió Sátoraljaújhely Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában foglaltak alapján a fenti táblázatból látható, hogy az 1000 lakosra eső működő vállalkozások száma az összehasonlítás alapján, Sátoraljaújhelyen volt a legmagasabb (54,6%), mely felülmúlja a megyei (46,60 %) és a magyarországi (49,30 %) értékeket. A városban az egyéni vállalkozások aránya is magasnak tekinthető 58,70 %-kal, a mezőgazdaságban tevékenykedő vállalkozások száma azonban rendkívül alacsony, 2 %-ra tehető a évi adatok alapján. A településen az építőiparban tevékenykedők aránya alacsonyabb, mint régiós és megyei szinten, ezzel szemben a szolgáltatásban tevékenykedők aránya jelentősebb (85,50 %), mint az országos (77,35 %) és a megyei (78,45 %) átlag. A település Integrált Városfejlesztési Stratégiájában szerepel, hogy a működő társas vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy Sátoraljaújhelyen a megyei és kiemelkedő arányt képviselnek a kereskedelem és javítás (28,24%), valamint az ingatlanügyeletek és gazdasági szolgáltatás (14,37%) területén tevékenykedő vállalkozások, a harmadik helyen az egészségügyi, szociális ellátás területén működő vállalkozások (6,68%) állnak. Legkisebb arányt az alábbi ágakban tevékenykedő vállalkozások képviselnek: mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás és halgazdálkodás, valamint a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágazatok tekintetében. A város önkormányzatának tájékoztatása alapján a nagyobb irodaházak a településen a következőek: - Tokaj Kereskedőház volt épülete Sátoraljaújhely, Mártírok u. 17. üresen áll - Újhelyi Kft. Sátoraljaújhely, Rákóczi F. u. 3. vállalkozás folyik benne - Volt ügyészség épülete Sátoraljaújhely, Kazinczy F. u Ügyészség visszavette - Zempléni Vízmű Kft. Sátoraljaújhely, Kazinczy F. u. 24. Szolgáltatás működik benne. 64

65 számú táblázat: Működő társas vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként Sátoraljaújhelyen Időszak év év év év év év év év év év az egyéb közösségi, személyi szolgált (db) az egészségügyi, szociális ellátás (db) az oktatás (db) az ingatlanügyletek, gazd. szolgáltatás (db) a pénzügyi közvetítés (db) a szállítás, raktározás, posta, távközlés (db) a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás (db) a kereskedelem, javítás (db) az építőipar (db) a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-,gőz-,vízell. (db) a mezőgazd., vadgazdálk., erdőgazdálk., halgazdálk.(db) Forrás: TEIR Sátoraljaújhelyen működő kiskereskedelmi üzletek száma és között 9,85 %-kal csökkent, (335-ről 302 darabra). Szintén 2000 és 2011 évet vizsgálva megállapítható, hogy a városban az élelmiszer vegyesüzletek és áruházak, a Textilszaküzletek és Ruházati szaküzletek, valamint a hús és húsáru szaküzletek száma visszaesett, ezzel ellentétben a Vegyesiparcikk-üzletek és áruházak száma (+ 40 %), Zöldség-, gyümölcsszaküzletek (+26,67 %), Kenyér-, pékáru- és édességszaküzletek (+ 125 %) esetében kedvezően emelkedő tendencia állapítható meg az alábbi táblázat adatait vizsgálva. Az élelmiszer vegyesüzletek és áruházak számának csökkenéséhez a szuper-és hipermarket áruházak (pl: LIDL, Tesco) elterjedése járult hozzá, azonban a zöldség-, gyümölcs-, kenyér-, pékáru-, és édesség termékfajtákkal kereskedő üzleteket a nagy, külföldi érdekeltségű üzletláncok nem tudták kiszorítani a piacról. 65

66 Időszak számú táblázat: Kiskereskedelmi üzletekre vonatkozó adatok (humán gyógyszertárak nélkül) év év év év év év év év év év év év Kiskereskedelmi üzletek száma (db) Élelmiszer vegyesüzletek és áruházak száma (db) Vegyesiparcikküzletek és áruházak száma (db) Zöldség-, gyümölcsszaküzletek száma (db) Hús-, húsáruszaküzletek száma (db) Halszaküzletek száma (db) na na na 1 Kenyér-, pékáru- és édességszaküzletek száma (db) Illatszerszaküzletek száma (állatgyógyászati termékek üzletével együtt) (db) na na na na na Textilszaküzletek száma (db) Ruházati szaküzletek száma (db) Forrás: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Az számú táblázatból megállapítható, hogy 2011-ben a vendéglátóhelyek száma Sátoraljaújhelyen 102 db volt, ami 5,15 %-os emelkedést jelent a 10 évvel korábbi évi - adatokhoz képest. A településen a vendéglátóhelyek száma esetében dinamikus növekedés volt megfigyelhető egészen évig (+ 41,24 %-os növekmény a évi adatokhoz képest), majd ezt követően 2008 és 2009-ben fokozatos, majd évben drasztikus csökkenés következett, vélhetően a évi gazdasági válság begyűrűzésének következményeként. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a évben bekövetkezett növekedés az újonnan megnyílt éttermek és cukrászdák számából adódik, illetve a jövőben várható a borozók számának mérsékelt emelkedése az Ungváry-pincék rekonstrukciójából adódóan. 66

67 Időszak számú táblázat: Vendéglátóhelyekre vonatkozó adatok Sátoraljaújhelyen év év év év év év év év év év év év Vendéglátóhelyek száma (db) Éttermek, cukrászdák száma (db) na na Italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma (db) Forrás: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata A város önkormányzatának tájékoztatása szerint Sátoraljaújhely legfőbb turisztikai attrakciója a Zemplén Kalandpark, így a szezonalitás mértékét és jellegét látogatószámának (fő/ attrakció) havi szintű eloszlása szerint mindenképp érdemes elemezni számú táblázat: Fő/attrakcióelem 2014 Korcsolya Libegő Bobpálya Síbérlet Kalandtúra Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptembert Október November December Összesen Forrás: Zemplén Kalandpark A két legfontosabb egész évben üzemelő attrakció, a libegő és a bobpálya, látogatottsága a főszezon (június-július-augusztus) természetszerű jellege, fontossága miatt magasabb ( fő), mint az előés utószezonban ( fő). Azonban az áprilisi és a májusi, valamint a szeptemberi és az októberi adatok is nagyon jónak mondhatóak, csupán nem annyira kimagaslóan magas a jegyet váltók száma, mint a legfontosabb, legtöbb turistát vonzó nyári időszakban. A májusi hónap a vendégéjszakákhoz hasonlóan a júniusi és júliusi hónapokkal közel egyenértékű eredményekkel bír. 67

68 számú táblázat: Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken Sátoraljaújhelyen havi bontásban év év év év év Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Forrás: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata A fenti táblázatban szereplő adatokat elemezve látható, hogy a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken és évek között január, február, március, május hónapokban hullámzott. Megállapítható, hogy a településen a szezonalitás erőteljesen jelen van, július és augusztus hónapokban a legkiemelkedőbb a vendégéjszakák száma. Elmondható, hogy a városban május hónapban 2010 hez képest 2014 ben 195 %-kal, tehát majdnem háromszorosára emelkedett a vendégéjszakák száma. Továbbá kijelenthető az is, hogy a településen évben az előző időszakokhoz képest már nem csak a július és augusztus volt erős a mutató tekintetében, hanem a június is. A város önkormányzatának tájékoztatása értelmében Sátoraljaújhelyen erősebben mutatkozik a szezonalitás az eltöltött vendégéjszakák terén, mint az kívánt lenne, különös tekintettel arra, hogy a fő attrakció, a Zemplén Kalandpark látogatottsága közel sem mutat ilyen jellegű eltolódást és több más látnivaló is több évszakos kikapcsolódást nyújt. Az aránytalanság részben a szálláshelykínálattal, többek között wellness hotel hiányával kapcsolatos. Sátoraljaújhely 2015-ben induló új beruházásai iránt, mint a kabinos kötélpálya és az átcsúszó kötélpálya már most országosnak mondható az érdeklődés. A több látogató figyelmét minden bizonnyal fel lehet majd kelteni más egyedi jellemzővel bíró, szinte egész évben látogatható látnivaló iránt is, mint pl. a Magyar Kálvária, A Börtön Múzeum, a Kazinczy Ferenc Múzeum és az Ungvár Pincesor. A TDM Szervezet a szolgáltatásokat és látnivalókat együtt bemutató kiadványokat és honlapokat készít, ezek nagyban segítenek a komplex ajánlat kiajánlásában, propagálásában. A TDM szervezet honlap oldalának a látogatottsága év óta folyamatosan emelkedett. A célcsoportok közül elsősorban a férfilátogatók vannak többségben, a évesek látogatják a legkevésbé. A fiatal korosztály érdeklődése a legkiemelkedőbb, elsősorban az aktív turizmus, majd a kultúra-, s a bor-és gasztronómiai rendezvények iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. A Zemplén Kalandpark facebook oldala alapján készít statisztikát. A Kalandpark képviselője elmondta, hogy június, július és augusztus hónapok adják a bevételeik csaknem 60 %-át, ezt követik a tavaszi hónapok kb

69 %-kal, majd az ősz cirka 11 %, s a téli hónapok képezik a bevételeik alig 8 %-át. A bevételi adatokhoz mérten a látogatottsági, vendégéjszakai számok hasonlóképpen alakulnak. A Zemplén Kalandpark facebook oldalának látogatottsága a hölgyek körében a jelentősebb mértékű, a év közötti nők látogatják elsősorban az oldalt, a családosok mellett az egyedülálló, magas jövedelemmel rendelkezők keresik fel a Sportcentrumot elsősorban a szabadidős tevékenységek eltöltése végett. A fiatalok osztálykirándulások alkalmával látogatják meg a Kalandparkot, azonban az elszállásolásuk gondot okoz, hiszen nagyobb csoportok elszállásolására nem nagyon van lehetőség a városban, így ezt a környező településeken, pl. Sárospatakon kerül megoldásra. Ifjúsági szálláshelyek létesítésére lenne szükség, mely a fiatal csoportokban érkező látogatók elszállásolását megoldaná. A Kalandparkot főleg Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből látogatják, borsodiak nem nagyon keresik fel. Jelentős a Debrecenből érkező látogatók száma, Debrecent Nyíregyháza, Budapest, Szeged, Szentes követi a küldő települések sorában, míg Miskolc a végén áll a küldő látogatók tekintetében. A reklám, marketing tevékenység főképp a külföldi piacokat célozza meg, készülnek reklámozó kiadványok nemcsak Szlovákiába, Ukrajnába, hanem Romániába is ben már német nyelvű megjelentetést is készítettek, valamint lengyel nyelvű kiadványaikkal is megjelentek a piacon. A TDM szervezet kiadványaiban minden turisztikai szolgáltatás fellelhető, mely a városba csalogatja a látogatókat. A vendéglátóhelyek száma az ezredfordulótól (97 db) dinamikusan emelkedett 2007-ig (137 db), majd kisebb csökkenés után 2009-ben közel harmaduk szűnt meg (91 db működő vendéglátóhely volt a KSH adatai alapján, míg ezen évre az önkormányzat közlése alapján az előző évivel azonos, 124 vendéglátóhely működött). A szektor azóta kis mértékben erősödött, ami stabilizációját jelzi, ugyanakkor nem jelenti a vendéglátás helyzetének megerősödését (2011: 102 db, 2013: 97 db) a település gazdasági szerkezetében, inkább a turizmus változásához kapcsolódó útkeresést feltételezi. A Sátoraljaújhelyi járás településeit vizsgálva 2013-ban 21 település közül 15-ben működött vendéglátó egység, háromnál több öt településen: Alsóberecki (4 db), Füzér (6 db), Hollóháza (6 db), Pálháza (9 db) és Sátoraljaújhely, mely a szektor forgalmi mérőjeként az alacsony keresletet feltételezi. Turisztikai szempontból a vendéglátóhelyek mérsékelt jelenléte a turizmus határozatlan jelenlétét mutatja, mely a valóban komoly attrakciókkal és desztinációkkal rendelkező térség iránti visszafogott érdeklődést sejteti. Ezen szempontból Sátoraljaújhely térsége számára valós funkcionális központként működik, szolgáltatások nagyságrendekkel bővebb körét képes nyújtani a lakosság, illetve a térségbe érkezők számára számú táblázat: Vendéglátóhelyek száma Sátoraljaújhelyen évi bontásban (db), Forrás: TEIR 69

70 A járás szállásférőhelyeinek számában növekedés érhető tetten egészen 2008-ig. Az ezredforduló évében mintegy ezer férőhely volt elérhető a településen, mely már a következő évben 1160 helyre növekedett, azóta is ez a nagyságrend tekinthető bázisnak, melyhez viszonyíthatóak a későbbi változások ben 17,6%-al 1382-re bővült a helyek száma, majd következő két évben visszaesett az előző évi bázisra, 2007-ben újfent 17,6%-os növekményt produkált a város, mely 2008-ban 13%-al esett vissza (1224 db). A férőhelyek ezután következő folyamatos csökkenése jellemző, a mélypont évi 906 hely volt, 2013-ban 5,5%-os növekménnyel 956 helyben állt meg. A járás évi értékeit tekintve elmondható, hogy a férőhelyek harmada Sátoraljaújhelyen található, 10,47%-a (276 db) Pálházán, 8,5%-a (224 db) Füzérradványon, 8%-a (210 db) Pusztafalun, 6%-a Nagyhután, míg 5,%-a (147 hely) Füzér és Felsőberecki településeken. A járásban található 2636 férőhely 18 településen oszlik meg, 80,5%-a (2122 hely) a fenti hét településen koncentrálódik. Sátoraljaújhely a férőhelyek tekintetében nem élvez akkora előnyt, mint a vendéglátóhelyek esetében, mely jelzi a turizmus területileg kiegyenlített voltát. A jelentősebb férőhellyel rendelkező településekről egyaránt megállapítható a turisztikai potenciál és a kereslet-kínálat viszonyának összefonódása. Érdekes trendekre hívja fel a figyelmet a szállásférőhelyeken belül a szállodai férőhelyek számának és különösen arányának alakulása ben a szállásférőhelyek mindössze 2,3%-a érte el a szállodai kategória minőséget, mely nemcsak az országos (18,9%) és megyei (15%), hanem a járási (3%) értékeket sem érte el. Az országos és megyei értékek lassú növekedése mellett a járásban komoly előrelépések történtek, folyamatosan növekedett a szállodai férőhelyek részaránya. Sátoraljaújhelyen 2003-ban történt előrelépés (7%), mely 2007-ben 5,6%-ra esett vissza, aminek hátterében egy szálloda felújítása és bővítése áll. Ennek eredményeképpen 2008-ban a férőhelyek 12%-a rendelkezett szállodai minősítéssel, mely 2013-ra 15,1%-ra növekedett. Az országos 24,5%, illetve a megyei 21% mellett jelentkező elmaradás továbbra is fennáll, azonban a megtorpanó járási átlagot (8,1%) meghaladta a város. A Sátoraljaújhelyen fellelhető férőhelyek száma 2000-től (993 hely) hullámzóan alakult, a két csúcspontot 2004-ben (1372 db) és 2007-ben (1382 db) érte el, miközben során 1175 helyet regisztráltak (1224 db) és 2012 (906 db) között erőteljes esés következett be a településen, amit 2013-ban kisebb emelkedés követett (956 db). A trendekből egyértelműen látható a szállodai kategóriájú szálláshelyek járási és városi viszonylatban is komoly szerepet játszanak a férőhelyek számának alakulásában, gyakorlatilag változásuk a teljes szektorra kihatással van a statisztika keretein belül. A szállodai férőhelyek aránya növekedésének hátterében ugyanakkor a férőhelyek mennyiségi növekedése mellett fontos szerepet játszik az egyéb, ún. alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek csökkenése is. Ezt támasztja alá a szállodák járási megoszlása is, ugyanis Sátoraljaújhelyen kívül egyedül Nagyhuta rendelkezett szállodai minősítésű szálláshellyel, mely ráadásul a férőhelyek 43,2%-át (70 férőhely) tette ki, míg Sátoraljaújhelyen ennek duplája található ( férőhely). A vendégforgalom alakulása a fentiekhez hasonlóan változó képet mutat, azonban a térség iránti érdeklődés folyamatos növekedése mutatható be. Az ezredfordulón 8103 vendég érkezett a településre, a következő években többször is jelentősebb mértékben emelkedett (2001: 4,47%, 2002: 7,2%, 2005: 7,8%, 2008: 14,6%, 2012: 14,8%). Időközben ugyanakkor jelentős trendfordulók váltakoztak; a 2001 (8104 fő) (12159 fő) közti 50%-nyi növekedés 2009-től kezdve erős csökkenésnek indult, három év alatt ennek mértéke elérte a 25%-ot (2011: 9040 fő), a következő években viszont már újra növekedett a vendégforgalom. 70

71 számú táblázat: Vendégforgalom (fő) és férőhely (db) alakulása Sátoraljaújhelyen évi bontásban, Forrás: TEIR A TEIR vendégforgalomra vonatkozó járási adatait vizsgálva elmondható, hogy 2013-ban a vendégek (20267 fő) fele Sátoraljaújhelyre érkezett, a településen kívül jelentősebb érdeklődés komolyabb férőhellyel rendelkező településeken manifesztálódott. Sátoraljaújhely értékeit figyelmen kívül hagyva a térségbe érkező vendégek negyede Pusztafalu, 22,6%-a Nagyhuta, 15,9%-a Pálháza, 9,1%-a Füzérradvány településre érkezett. A járás egészét tekintve tehát Sátoraljaújhely pozíciója megkérdőjelezhetetlen, a vendégek alig több, mint 10%-a érkezett a következő két településre, és összességében a teljes vendégszám 82%-a négy településre koncentrálódott, mely az idegenforgalom nagyfokú centrális jellegét mutatja. A vendégéjszakák és férőhelyek számának alakulása között egyértelmű párhuzamosság nem mutatható ki. Bár 2000-től (22460 éj) folyamatos növekedés írható le, egyes években a trend elég hektikusan alakult ban erős csökkenést követően alig éjszakát töltöttek a városban, mely a következő évben közel re ugrott. Jelentős ugrás köthető 2005 (16,48%), 2007 (14,3%), 2009 (8,9%) és 2012 (28,85%) évekhez, igaz ez utóbbit jelentős csökkenés előzte meg (2011: éj), mely a férő- és vendéglátóhelyek esetében is tetten érhető és hátterében a belvárosi környezethez kapcsolódó városrehabilitációs beruházások állnak ban 27 ezer éjszakát töltöttek el a Sátoraljaújhelyre érkező turisták. 71

72 számú táblázat: Vendégéjszakák (db) alakulása Sátoraljaújhelyen évi bontásban, Forrás: TEIR Az éjszakákat tekintve még jelentősebb koncentráció jellemző, azok 94%-a ugyanis hét településen regisztrálódott (22460 db) és 2013 (27023 db) között erősen hullámzóan alakult a vendégéjszakák száma, ami a 2005-ig tartó felfutó időszakot (30824 db) követően volt jellemző. A 2009-ben elért csúcs (24335 db) után 2011-ben érte el a mélypontot (24335 db). A vendégéjszakák csökkenésének hátterében a gazdasági válság hatására, különösen az utazásokra vonatkozó, mérséklődő kiadások mellett a környező településeken végrehajtott turisztikai fejlesztések által generált versenyhelyzet áll. A városban eltöltött idő csökkenésében szerepet játszottak a megvalósuló fejlesztések többnyire nyári tavaszi-időszakban folyó munkálatai, amik kedvezőtlenül hatottak az idegenforgalomra. Ezek szükségessége ugyanakkor kétségtelen, amit bizonyít, hogy a fejlesztések befejezésével újra több időt töltöttek a városban számú ábra: Vendégforgalom (db) alakulása a Sátoraljaújhelyi járás településein, 2013 Forrás: TEIR 72

73 A vendégek számának alakulása nagyfokú korrelációt mutat az eltöltött éjszakák számához azok települési megoszlását illetően a Sátoraljaújhelyi járásban. Az éjszakák közel felét Sátoraljaújhelyen töltötték el, a többi éjszaka harmada Pusztafalu (35%), 20,1%-a Nagyhuta, 13,1%-a Pálháza, 6,6%-a Füzér, Füzérradvány és Bózsva településen jelent meg. A TEIR kimutatása alapján az egy szálláshelyre jutó vendégek száma, azaz a szálláshelyek kihasználtsága messze elmarad mind a megyei, mind az országos átlagoktól, a járásit is csupán 2008-tól előzi meg ben 22,6%-on állt, mely 2003-ra 16,6%-ra csökkent, hogy 2005-re 10%-ot növekedjen. Ezt követően újra csökkenni kezdett a kihasználtság (2008: 23,1%), azonban 2009-ben újabb dinamizálódás hatására 26,2%-ot ért el. Két év csökkenést 11,5%-os növekedés (2012) követett, ban a kihasználtság mutatója 28,3%-ot mutatott. A kihasználtság értéke Sátoraljaújhelyen összefügg a szálláshelyek és a vendégéjszakák alakulásával, ezek nagymértékben befolyásolják. A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya az összes éjszaka 10%-a körül mozog, attól csak egyes években tért el számottevőbb mértékben; 2009 (16,4%), 2013 (11,7%), 2010 (7,5%). A külföldiek aránya folyamatosan növekszik, mely a növekvő vendégforgalom tekintetében valóban mennyiségi bővülést jelent. Ennek ellenére a város értéke (2013: 11,7%) nem éri el a megyei átlag (2013: 28%) felét, az országosnak (2013: 50%) pedig alig ötöde A gazdasági szervezetek jellemzői, fontosabb beruházásai települést érintő fejlesztési elképzelése Az önkormányzat tájékoztatása szerint Sátoraljaújhely városban működő legnagyobb vállalatok több mint fele a szolgáltató, pénzügyi szektorból képviselteti magát, a jelentősebb országos lefedettséggel rendelkező bank- és hitelintézetek fiókjai mind megtalálhatóak a város kínálatában számú táblázat: Sátoraljaújhelyen működő legnagyobb vállalatok a szolgáltató, pénzügyi szektorban év Prec Cast Öntödei Kft. Continental Dohányipari Rt. OTP Bank NyrT. Certa Kft ÉMÁSZ Zrt. Zemplén Takarékszövetkezet Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. Raiffeisen Bank Zrt. Magyar Telekom Nyrt. Forrás: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Jelentős foglalkoztatónak minősül a városban a német tulajdonban lévő Prec-Cast Öntödei Kft. autóipari beszállító cég, amely aluminimum és cink öntvények, öntő és megmunkáló szerszámok gyártásával foglalkozik. 73

74 A település Integrált Városfejlesztési Stratégiája szerint is ugyancsak patináns üzem a Dohánygyár - Continental Dohányipari Zrt. -, amit a rendszerváltást követően egy amerikai cég privatizált, majd az adókedvezmények megszűnését követően a berendezéseit leszerelte, ma magyar tulajdonosokkal, csökkentett kapacitással dolgozik. A tokaj-hegyaljai szőlő legnagyobb felvásárlója, a térség legjelentősebb bortermelője a Tokaj Kereskedőház Zrt., amely egyben a borkereskedelmet is hangsúlyosan koordinálja. Az állami tulajdonú cég sok problémával küzd, tőkéje nem elegendő a fejlesztésre, a tokaji bor exportja még a 20%-ot sem éri el. Az utóbbi években a vállalat központja Sátoraljaújhelyről Tolcsvára költözött. Jelentős, de speciális könnyűipari cég az Ábránd Ágynemű Kft., amely a sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön fogvatartottjait is foglalkoztatja. A büntetés végrehajtási intézetben a megrendelések növekedése miatt jelentős a (jellemzően közmunkaprogram keretében) polgári foglalkoztatottak száma. A következőekben a varroda bővítését, intézeten kívüli telephelyének kiépítését tervezik. Az önkormányzat által szolgáltatott információk alapján elmondható, hogy Sátoraljaújhelyben tól működik a vállalkozási övezet részeként az Ipari Park, amelyet gazdasági társaság működtet és a gazdasági minisztérium által adományozott ipari parki címmel rendelkezik. Az ipari park a működő vállalkozások mellett a befektetők, vállalkozók részére biztosít befektetési, termelési lehetőségeket 88 hektáron. A parkon belül teljes mértékben kiépített infrastruktúrával rendelkezik. A parkban elsősorban gépipari, elektronikai, élelmiszeripari, faipari vállalkozások működnek, az itt lévő MÁV pályaudvar logisztikai szempontból kiemelt jelentőségű. Az évben elindult fejlesztések értéke meghaladta az 1,5 milliárd Ft-ot, és jelenleg mintegy 300 új munkahely létesítését teszi lehetővé, továbbá a dolgozók részére közösségi közlekedési összeköttetéssel rendelkezik a város felé. Az ipari park betelepültsége közel 100 %-os, így bővítése szükséges. A város mintegy 16 hektáros területtel rendelkezik Sárospatak és Sátoraljaújhely között a 37-es számú főút mentén. A megosztása terv szerint megtörtént, valamint komplett tervekkel és részben engedélyekkel már rendelkeznek a terület közművesítésére, hogy ipari vállalkozások betelepítésére alkalmas legyen. Szükség volt az ingatlan vasúti hálózatba történő bekötésének, mely a két szomszédos település Sátoraljaújhely és Sárospatak munkavállalóinak a munkahelyre történő eljutását segíthetné. Sátoraljaújhely Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában is szerepel a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mely június 07-én alakult a Zemplén térség - Hegyalja, Bodrogköz, Hegyköz - rendkívül súlyos gazdasági foglakoztatási helyzetének enyhítését segítő, vállalkozások létrehozását, fejlesztését szolgáló tervek, programok kidolgozására, végrehajtására. Az alapítványt azzal a céllal hozták létre, hogy a kis- és középvállalkozások létrehozását, a fejlesztésüket támogatassák, elősegítve az új gazdasági struktúra kiépítésének gyorsítását, s ezáltal az emelkedő munkanélküliség további növekedésének megállítását, majd fokozatos csökkentését. A magyar és szlovák Zemplén kistérségeinek, településeinek együttműködéseként április 23-án, Sátoraljaújhelyen megalakult a Zemplén Eurorégió, mely az európai gyakorlatnak megfelelően integrálja az 1920 óta kettészakított térséget. A város önkormányzatának tájékoztatása szerint jelentős munkahelyteremtő beruházásnak számítana a jövőben a megszűnt Zemplén Hús telephelyének beindítása, húsfeldolgozás mellett vágóhíd kiépítése. 74

75 A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők (elérhetőség, munkaerő képzettség, K+F stb.) Elérhetőség A városon halad át a 37-es főút. Közúti jármű, közúti gyalogos és vasúti átkelőhely van a városban. A vasútállomásról buszjáratok közlekednek a Bodrogközbe, Hegyközbe és Sárospatakra, valamint rendszeres autóbuszjárat indul Debrecenbe, Nyíregyházára, Miskolcra és Budapestre. A település gazdaságára jelentős befolyással van a térség határmenti elhelyezkedése. A város önkormányzatának tájékoztatása értelmében határváros lévén gondot okoz a városon átmenő kamionforgalom. Időszakos megoldást jelentett az úgynevezett tehermentesítő út megépítése, mely a főutcáról levette ugyan a teherforgalmat, de csupán a város más, belterületi útjaira tette át. A végleges megoldást egy Szlovákiával közös infrastrukturális fejlesztés jelentené, amely elkerülné Sátoraljaújhelyt, mind pedig a szlovákiai Kisújhelyt. Szlovák oldalon a tanulmány tervek már elkészültek. Magyarországon a fejlesztést nem a városnak, hanem a Közútnak vagy a NIF Zrt-nek kellene véghezvinnie. Sátoraljaújhely Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájában szerepel, hogy a település hagyományosan kedvező geopolitikai elhelyezkedésén túlmenően az elmúlt évek régiófejlesztési munkája eredményeként a Zempléni Vállalkozási Övezetben igénybe vehető beruházási adókedvezmények mellett ipari park létrehozásával is javította az ipartelepítési, tőkevonzási feltételeit. Az Ipari Park működtetésére a város önkormányzata az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Részvénytársasággal közösen Sátoraljaújhelyi Ipari Park Kft. néven gazdasági társaságot hozott létre. Az ipari park, a működő vállalkozások mellett a befektetők, vállalkozók részére szolgáltat 88 hektáron. A TEIR rendszer évi adatai szerint az idő szerinti optimalizálás esetén a településen a leggyorsabb út hossza kilométerben a megyeszékhelyig 89 km, mely jóval kedvezőbb a környező települések (pl.: Felsőregmec: 101 km, Füzérradvány: 94 km, Nagyhuta: 96 km) értékeihez képest számú ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben a megyeszékhelyig (km) Forrás: TEIR 75

76 Az alábbi kartogram adataiból látható, hogy a TEIR rendszer évi adatai szerint az idő szerinti optimalizálás esetén a településen a leggyorsabb út hossza kilométerben autópálya csomópontig 85 km, mely jóval kedvezőbb a környező települések kivéve Felsőberecki és Alsóberecki - értékeihez képest számú ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben autópálya csomópontig (km) Forrás: TEIR számú ábra: Idő szerinti optimalizálás esetén a leggyorsabb út hossza kilométerben Budapestig (km) Forrás: TEIR A fenti kartogram adataiból látható, hogy a TEIR rendszer évi adatai szerint az idő szerinti optimalizálás esetén a településen a leggyorsabb út hossza kilométerben Budapestig 260 km, mely jóval kedvezőbb a környező települések kivéve Felsőberecki és Alsóberecki - értékeihez képest. 76

77 Sátoraljaújhely Város A munkaerő képzettsége A város munkaerő képzettségére vonatkozó információkat már a jelen dokumentum Képzettségre vonatkozó pontjában részletesen taglaltunk. A Munkaügyi Központ tájékoztató dokumentumában foglaltak értelmében összességében elmondható, hogy az elhelyezkedési esélyeket csökkenti az a tény, hogy a munkaadók a városban jellemzően szakképzett munkaerőre irányuló munkaerőigényeket kívánnak meg. Fő tapasztalat, hogy a legnagyobb igény a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkezők iránt mutatkozik. A Munkaügyi kirendeltségen regisztrált ügyfelek közel fele 8 általános iskolai végzettséggel vagy még azzal sem rendelkezik, így a munkaadók szakképzett munkaerőre irányuló munkaerőigényét nehezen tudják kielégíteni. A nehézségek egyik fő oka, a regisztráltak magas létszáma ellenére, hogy sok a szakképzetlen munkaerő és a szakképzett regisztráltak között is sokan elveszítették már a motiváltságukat és munka világába történő visszajutás akaratát. A közvetítést az is megnehezíti, hogy a munkaadók gyakran olyan munkaerőt keresnek, aki több szakmával is rendelkezik, azért, hogy egy alkalmazott több munkafolyamatot is el tudjon végezni és így költséget takaríthassanak meg. Ebben az esetben gyakran a felajánlott alacsony bér nehezíti meg a sikeres közvetítést, valamint az, hogy kevés olyan munkát kereső van a regisztráltak között, aki több szakmával rendelkezik, s úgymond nem csak papírja van, hanem szakértelemmel is rendelkezik az adott szakterületen. Az elhelyezkedések számának növelése azért is nehéz feladat, mert az elsődleges munkaerőpiacról beérkező munkaerőigények száma évek óta alacsony. Ennek fő oka, hogy a munkáltatói vélemények alapján még számolnunk kell a gazdasági válság jelenlétével, hatásaival. A munkaadók többsége alacsonyabb termelési szintre rendezkedett be, melyhez kisebb alkalmazotti létszám párosul. A munkáltatói visszajelzések alapján megállapítható, hogy a legtöbb vállalkozás fő célként létszáma szinten tartását tűzte ki maga elé. Ebben a helyzetben nagyon fontos munkaerő-piaci stabilizáló szerepet tölt be a helyi önkormányzatok foglalkoztatás-szervező tevékenysége, melyet a közfoglalkoztatási programok kialakításával, működtetésével biztosítanak. Így továbbra is a legmeghatározóbb foglalkoztatási forma a közfoglalkoztatás. K+F A városban az önkormányzat információi alapján K+F tevékenységgel foglalkozó vállalat, intézmény nem működik, így kutatás-fejlesztési tevékenység nem folyik a településen Ingatlanpiaci viszonyok (kereslet-kínálat) Sátoraljaújhely városa a település közigazgatási szerepéből adódóan változatos lakásállománnyal rendelkezik. A központi városmagban XVIII-XIX. században épült a korstílusnak megfelelő architektúrájú, zömmel kétszintes épületek vannak. A központi városmag peremén a XX. századi lakásépítési technológiával épült, zömmel alagút zsalus, univázas, kevés számban panel épület található. Az épületek többsége 4 emeletes. A kertvárosias lakóövezetben egy-két szintes családi házak találhatók. Nem hivatalos becslés szerint a lakóingatlanok hatodát értékesítési szándék övezi. A lakáskörülményeket vizsgálva a lakosság többsége a hagyományos technológiával épült házakban, lakásokban lakik, kb lakás bérház jellegű. A legnagyobb alapterületű lakások a Nyugati városrészben találhatók (Kopaszka, Stuller, Szeder, Katona D, Balásházy, stb. utcák). A legkisebb alapterületű lakások a Meder, Járóka, Bihari, Köztársaság, Rózsa, Nefelejcs, Viola utcákban találhatók. Az ezekben az utcákban lévő lakásokat többnyire romák lakják, s ezek a lakások rossz minőségűek, felújításra szorulnak. 77

78 A településen a évi KSH adatok alapján 6351 háztartás volt, ugyanezen évet nézve a családok száma pedig 4198 főre tehető. Szintén évet vizsgálva megállapítható, hogy összesen a településen 6691 lakás volt, melynek a 90,08 %-a (6027) minősült lakottnak, 9,92 %-a pedig lakatlan volt. A lakott ingatlanok száma az országos értékhez közelít (89,84 %), azonban a kistérségi szintet vizsgálva ez az érték 85,71 %-ra tehető, tehát alulmarad a város értékéhez képest. Tulajdonjelleg szerint a magántulajdon dominál (kb. 94 %), az önkormányzat tulajdonában lévő lakások aránya pedig cirka 5 %-ra tehető. Ezen arányok figyelhetőek meg nemcsak járási, hanem országos szinten egyaránt. A KSH adatai alapján a lakásépítések száma a rendszerváltást követően jelentős mértékben visszaesett, míg 1981 és 1990 között kb lakás épült a városban, addigra ez a szám nagymértékben visszaesett, 1991 és 2000 között már csak 349-re tehető az újonnan felépített lakások száma, 2006-tól 2011-ig pedig már 100 alá csökkent (kb. 66). A lakások - beleértve az üdülőket is - a csatornázottságát vizsgálva megállapítható, hogy közcsatorna hálózattal rendelkezik az ingatlanok kb. 96 %-a, míg körülbelül 4 százalékra tehető azon lakások aránya, ahol még mindig a házi csatornarendszer működik, tehát nincsenek rácsatlakozva a közcsatornára. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a gazdasági válság hatása az ingatlanpiacra is jelentős mértékben rányomta negatív hatását. A magyar gazdaságban az ingatlan piac fő mozgató rugója a bankrendszerünk sajátosságából eredt. Nem a nemzeti valutában, hanem külföldi devizában történt a hitelnyújtás az állampolgárok részére, mivel a törlesztő részletek így kedvezőbbek voltak számukra. Mivel a gazdasági válság a bankrendszert rengette meg alapjaiban, a törlesztő részletek az egekbe szöktek, így a kereslet is jelentős mértékben visszaesett a lakások iránt, az ingatlanpiac szinte leállt. Míg korábban a Pipa, Balassi, Mártírok útjai lakásaik iránt alig volt kereslet, mivel a lakásra várók a kedvező hitelek miatt inkább megvásárolták ingatlanjukat, mintsem béreltek volna a válság kirobbanását követően ugrásszerűen megnőtt az igénylők száma. Az önkormányzat elmondása szerint a pályázók nem mertek hitelt felvenni, ezért inkább bérlakásba költöznének, mert ennek költségeit még ki tudják gazdálkodni. A lakáspiac visszaesését érzékelteti az is, hogy jóval kevesebb fiatal pár érdeklődik, illetve adja be pályázatát a fiatalok első lakáshoz jutási támogatásának igénybe vételére az önkormányzathoz. Ugyancsak a válság hatásaként tudható be az is, hogy a köznapi szóhasználatban szocpol -ként emlegetett támogatási forma - mely új lakás vásárlására, illetőleg új lakás építésére vehető igénybe iránt sincs kereslet. A fentiek alapján elmondható, hogy új bérlakások építésével kellene a fiatalok helyben maradását elősegíteni. Sajnos Sátoraljaújhely Város Önkormányzata ezt önerőből nem tudja megvalósítani, mindez csak pályázati forrás bevonásával lenne lehetséges. A városban az ingatlanárak sokkal nyomottabbak, mint a válság előtt. Az ingatlanpiac jelenleg stagnál, mondhatni azt, hogy új lakók de nem ingatlant vásárlók kizárólag a roma nemzetiség tagjai, akik a környező vagy a megye más kisebb településeiről érkeznek Sátoraljaújhelybe. Üres ingatlan több száz van a városban elszórtan. Az Önkormányzat ezen ingatlanok hasznosítására kidolgozott egy programot, mely szerint bérbe veszik az ingatlant és tovább adják albérletbe. Jogviszonyban az önkormányzat áll az ingatlan tulajdonosával és az albérlővel is. Az eltelt szűk egy év óta, mióta a program üzemel, 8 esetben sikerült így ingatlant hasznosítani. Gond, hogy az üresen álló ingatlan tulajdonosai nem bérbe akarják adni az ingatlant, hanem el akarják adni. Ezen ingatlanok döntő többsége - legalább 90%-a egyébként - nem leromlott épület, hanem csak üres. Életveszélyes ingatlan jelenleg nincs a településen. Az ingatlanpiaci szereplők tapasztalatai alapján a négyzetméterárak átlagosan 30 %-kal alacsonyabbak, mint 2008-ban voltak. 78

79 1.10. Az önkormányzat gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz-és intézményrendszere Költségvetés, vagyongazdálkodás, gazdasági program Költségvetés Sátoraljaújhely Város Képviselő-testülete 2/2013.(II.18.) rendeletével hagyta jóvá az Önkormányzat évi pénzügyi tervét e Ft költségvetési bevételi és e Ft költségvetési kiadási előirányzattal. A költségvetési bevételen felül e Ft pénzmaradvány igénybevételét tervezték a e Ft hiteltörlesztések és kötvénybeváltások fedezetére. Az eredeti költségvetési bevételi előirányzat év végére e Ft-ra, míg az eredeti költségvetési kiadási előirányzat e Ft-ra módosult. Az önkormányzat főbb bevételei közé tartoznak a következőek: közhatalmi bevételek, intézményi működési bevételek, gépjármű adó, bírságok, pótlékok, mint saját működési bevételek, az önkormányzat általános működésének és ágazati feladatainak a támogatásából származó bevételek stb. A főbb kiadásaik a működési, dologi kiadások, a személyi juttatások költségei, beruházásokba, felújításokba fektetett pénzeszközök. Adósságkonszolidáció A város önkormányzatának tájékoztatása értelmében és a az önkormányzati gazdálkodás tekintetében mérföldkőnek számít. Az országgyűlés döntése alapján az adósságkonszolidáció I. üteme, mely án fejeződött be, az önkormányzat hitel és kötvényállományának 60%- át vállalta át az állam. Ez e Ft hitel- és e Ft kötvény-állomány megszűnését jelentette a könyveikben. Ezen konszolidáció folytatódott évben és eredményezte azt, hogy Sátoraljaújhely Város Önkormányzata jelenleg nem rendelkezik hitel- és kötvény állománnyal. Vagyongazdálkodás Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 106/2013.(V.23.) határozatával fogadta el a legutóbbi közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási koncepciót. Ezen határozat kijelenti, hogy az önkormányzat vagyonával való gazdálkodása során hozzájárul a város gazdasági fejlődéséhez, a vállalkozások megtelepedéséhez, a város foglalkoztatási gondjainak enyhítéséhez, a saját bevételeinek növeléséhez, valamint önkormányzati fejlesztések megvalósításához. Az önkormányzat vagyona az ingatlanokban, ingóságokban, értékpapírokban, üzletrészekben, illetőleg készpénzben megjelenő vagyon, mely csak a rendeltetésének megfelelő célra és a jogszabályban meghatározott módon használható. A vagyon funkciója kettős. Elsődleges funkciója, hogy infrastruktúrát biztosít a kötelező és a vállalt önkormányzati feladatok számára, másrészt bevételt biztosít ezen feladatok, szolgáltatások költségeinek finanszírozására. A jelenlegi megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények, a közszolgáltatási rendszer, ezen belül az önkormányzati rendszer átalakítása, és az ehhez igazodó új jogszabályi rendelkezések, a feladatalapú finanszírozás és a leszűkített központi támogatási rendszer, azon feladat elé állítja az önkormányzatokat, hogy a működésük biztosítása és eredményes gazdálkodásuk fenntartása érdekében új módszereket, stratégiákat állítsanak fel a vagyongazdálkodás területén. 79

80 Az Önkormányzat vagyona az elmúlt 22 év alatt folyamatosan nőtt ben e Ft, év végén e Ft, év végén e Ft volt. Az önkormányzat tehát az egyre nehezebb gazdasági környezet ellenére is növelte vagyonát. Ezen vagyongyarapodás legfőképp annak köszönhető, hogy gazdálkodásukat szigorú, önmaguk által megfogalmazott és alkalmazott szabályok betartásával végezték, végzik és a fejlődést elősegítő összes pályázaton igyekeznek részt venni. A kibocsátott kötvényből származó bevételüket sem élték fel, hanem - nagyon helyesen - ebből a pályázatok önerejét finanszírozták és csakis olyan pályázatokét, melyek a későbbiekben profitot termelnek az önkormányzatnak, vagy kevesebb fenntartási, működési-kiadási vonzatuk van. Az önkormányzat db forgalomképtelen törzsvagyontárggyal rendelkezik, melyek becsült értéke Ft. Ezen vagyontárgyak többségében helyi közutak, terek, melyek használati minőségének fenntartása az Önkormányzat feladata. Kb.: 51 db korlátozottan forgalomképes vagyontárgy van továbbá önkormányzati tulajdonban, melyek becsült forgalmi értéke Ft. Ezen tárgyak többnyire oktatási-kulturális használati céloknak tesznek eleget. Ezen funkciók erősítésére törekszik az önkormányzat, így a fejlesztési fejezetben a felújításra, korszerűsítésre szoruló épületek szerepelnek a rövid távú fejlesztési tervek között. Forgalomképes vagyontárgyakkal (üzleti vagyon) mintegy Ft becsült forgalmi értékben rendelkezik az önkormányzat, a nyilvántartás cirka 571 db tételt tartalmaz, amely zömében lakóházakat, beépítetlen területeket, kertet foglal magában. A forgalomképes vagyon hasznosításának tervezése kiemelt hangsúlyt kapott a stratégia kidolgozásának folyamatában. Az elmúlt 15 évben az önkormányzat vagyonának becsült értékének folyamatos növekedése volt tapasztalható, ezen tendencia folytonossá tétele érdekében szükséges a jelen stratégiát is megalapozó vagyon megfelelő hasznosítása. A tervezett fejlesztések mind hozzájárulnak a város vagyonával való gazdálkodás hosszú távon való fenntarthatóságához. Az önkormányzat ingatlanvagyonát az ingatlanvagyon-kataszter tartalmazza, mely nyilvántartás vezetéséről a Vagyongazdálkodási és Igazgatási Osztály gondoskodik. A Polgármesteri Hivatal által működtetett (üzemeltetett) vagyont, a pénzügyi befektetéseket, a Hivatal Pénzügyi Osztálya tartja nyilván. Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának lakásgazdálkodásáról is elmondható, ahogyan nagyon sok más önkormányzat esetében is - hogy a rendszerváltást követően a jogszabályi rendelkezések alapján a jó állapotban lévő lakások elidegenítésre kerültek a bent lakó bérlők részére. Ennek egyik legfőbb okaként meg kell említenünk, hogy a jogszabály kötelezővé tette az önkormányzatok számára, hogy jelentős vételár kedvezményt biztosítsanak a bérleményét megvásárolni szándékozó határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlők részére. Ennek okán zömében azon lakások maradtak a tulajdonukban, melyek alacsonyabb komfortfokozatúak és műszaki állapotuk sem a legjobb. Természetesen maradt azért néhány jó állapotban lévő lakásuk is, melyek a város központi részén helyezkednek el, de ezek darabszáma nem számottevő. A fenntartott intézmények a feladat ellátásához szükséges gépekkel, berendezésekkel, felszereléssel rendelkeznek. Közép- és hosszú távú célkitűzés az ingó vagyon értékének megőrzése, az önkormányzati feladatellátás tárgyi feltételinek magas színvonalú biztosítása. 80

81 Az önkormányzati értékpapír és üzletrész portfoliógazdálkodás még mind a mai napig gyerekcipőben jár, ugyanis egyrészt a lassú döntéshozatal teljességgel alkalmatlan ennek sikeres irányítására, másrészt pedig az önkormányzat elsődleges feladata a közszolgáltatások biztonságos fenntartása, míg a részvényekkel való kereskedés nagyon sok buktatót rejt, jelentős veszteségeket okozhat. Az Önkormányzat jelentős alapterületű földterülettel rendelkezik. Ezek egy része nem hasznosított, ezért törekedniük kell az ilyen ingatlanok bérbeadására, vagy értékesítésére. Több alkalommal meghirdetésre kerültek Széphalom városrészben a Temető utcán található építési telkeik, Sárospatakon a Végardó Fürdő melletti építési telkeik, azonban azokra nem volt érdeklődő, ugyanis az egész világot időközben érintő gazdasági válság jelentősen rányomta bélyegét hazánk, ezen belül pedig a szűkebb régióik életére is. A tervezett fejlesztések megtorpantak, ezért azokat az ingatlanokat, melyeket a Képviselő-testület elidegenítésre jelölt ki nem sikerült eladniuk. Az eladásra kijelölt építési telkekkel sajnos szintén ez a helyzet, időközönként meghirdetésre kerülnek, de még csak érdeklődés sincs irántuk. Mindezen kedvezőtlen gazdasági környezet ellenére az ingatlanok értékesítését továbbra is kiemelt feladatuknak tekintik. Abban az esetben, ha egy ingatlanra vásárlási szándékot jeleznek, akkor - annak megvizsgálását követően, hogy az elidegenítés nem ellentétes az önkormányzat terveivel azt mindenképpen pozitív javaslattal terjesztik elő a Képviselő-testület elé számú táblázat: Az egy lakosra jutó iparűzési adó (1000 Ft) Változás 2011/2006 (%) Sátoraljaújhely 17,4 25,5 +45,55 Sátoraljaújhelyi járás 13,4 23,6 +76,12 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 32,9 42,6 +29,48 Magyarország 29,0 37,5 +29,31 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés Az iparűzési adó mértéke egy lakosra vetítetten 2006-tól 2011-ig növekedett, 45,55 %-os emelkedés figyelhető meg a településen, mely a megyei járásközpontok és az országos szintű növekedés ütemét jóval felülmúlja, azonban a járási szintű növekmény (+76,12 %) alatti érték figyelhető meg a fenti táblázatból a városi mutató értékéhez viszonyítottan. 81

82 Év Sátoraljaújhely Város számú táblázat: Kimutatás a közti helyi iparűzési adó és gépjárműadó mértékéről Megnevezés Iparűzési adó bevétel (e Ft) Prec-Cast Kft. Jelentősebb befizetők (e Ft) Continent al Dohányip ari Zrt. Certa Kft. Tesco- Global Zrt. Refratec hnik Hungári a Kft. Gépjár művek száma (db) Gépjármű adó bevétel (e , , , ,- - 13, , , , , , , ,- 0, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,- Megjegyzés: A és a évi gépjárműadó bevételnek a 40 %-a maradt az Önkormányzatnál. Forrás: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata számú táblázat: Az egy lakosra jutó idegenforgalmi adó (1000 Ft) Változás 2010/2006 (%) Sátoraljaújhely 0,1 0,1 0,00 (stagnál) Sátoraljaújhelyi járás 0,1 0,1 0,00 (stagnál) Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 0,3 0,4 +33,33 Magyarország 0,6 0,7 +16,66 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés Az egy lakosra jutó idegenforgalmi adó mértékét tekintve a TEIR.hu adatbázisban szereplő statisztikai adatok alapján stagnáló tendencia figyelhető meg 2006 és évek között a városban. A megyei járásközpontokban és országos szinten azonban 2006 és 2010 év között növekedett az idegenforgalmi adó mértéke. Ft) 82

83 számú táblázat: Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának segélyezési rendszere Sátoraljaújhely Lakásfenntartási támogatásra felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) év (1000 Ft) Átmeneti segélyezés esetei (pénzbeni és természetbeni) (eset) 392 Átmeneti segélyre felhasznált összeg (pénzbeni és természetbeni) (1000 Ft) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetei (pénzbeni és természetbeni) (eset) 37 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra felhasznált összeg (pénzbeni és 111 természetbeni) (1000 Ft) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek közül foglalkoztatásban 698 részt vettek száma (fő) Lakásfenntartási támogatásban részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) 786 (fő) Átmeneti segélyezésben részesültek száma (pénzbeni és természetbeni) (fő) 323 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma (pénzbeni és 21 természetbeni) (fő) Időskorúak járadékában részesítettek évi átlagos száma (fő) 9 Időskorúak járadékára felhasznált összeg (1000 Ft) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek évi átlagos száma (fő) Temetési segélyezés eseteinek száma (pénzbeli és természetbeni) (eset) 31 Temetési segélyben részesültek száma (pénzbeli és természetbeni) (fő) 31 Temetési segélyre felhasznált összeg (pénzbeli és természetbeni) (1000 Ft) 604 Rendszeres szociális segélyben részesítettek átlagos száma (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) (fő) Rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg (rendelkezésre állási támogatásban részesülők adatai nélkül) (1000 Ft) Forrás: KSH Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának tájékoztatása értelmében napjáig a szociális ellátások tekintetében, az egyes segély nemeknél eltérő volt az ellátottak számának, valamint a kifizetett támogatások összegének alakulása. Ennek több oka is van, hiszen egyes ellátások pl. munkanélküliek jövedelempótló támogatása megszűnt, az étkezési díj támogatási rendszere megváltozott. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma évhez képest csökkent (2006: 1075 fő, 2013: 1216fő), hiszen a gyermekvédelmi törvény módosítása alapján az új ellátási forma a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény már nem határozatlan időre, hanem egy évre kerül megállapításra, megszűnt az évenkénti kiértesítés, így a jogosultság időtartamát az ügyfélnek kell figyelemmel kísérnie, gondoskodnia annak folyamatosságáról október 1-től lépett hatályba az a módosítás, miszerint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó pénzbeli támogatást természetbeni támogatásként fogyasztásra szánt készétel, ruházat, valamint tanszer vásárlására alkalmas Erzsébet-utalvány formájában kell biztosítani. Az Erzsébet-utalvány bevezetése sikeresnek mondható, mivel célzott segítséget jelent a hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő családok számára. Az önkormányzat azon rászoruló gyermekeket nevelő családoknak, akik a helyi rendeletben megállapított feltételeknek megfelelnek rendkívüli gyermekvédelmi támogatást biztosított legtöbbször étkezési utalvány formájában. A támogatásban részesülők számának csökkenését az okozza, hogy korábban rendkívüli gyermekvédelmi támogatás keretében került biztosításra a

84 tanévkezdési támogatás, míg az új támogatási rendszer bevezetésével az augusztus hónapban, készpénzben, majd Erzsébet utalványban biztosított rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény fedezetet nyújt a beiskolázáshoz a szülők számára. Ezen kedvezmény biztosítása által lényegesen több gyermek, illetve szülő jut hozzá a tanévkezdéshez szükséges pénzügyi támogatáshoz, mint korábban január 1. napjától a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, az átmeneti segély és a temetési segély egységes segélytípussá, úgynevezett önkormányzati segéllyé alakult. Ez a segélyforma ad a továbbiakban lehetőséget arra, hogy a gyermekeket nevelő rendkívüli élethelyzetbe került családok pénzbeli vagy természetbeni formában segítséget kapjanak től a kormány jelentős mértékben megváltoztatta a segélyezés rendszerét, bevezetve a járási segély intézményét is, amivel párhuzamosan teljesen megszűnt az állami segélyezés is március 1-jétől megszűnt a rendszeres szociális segély, valamint a kormány többek között eltörölte az adósságkezelési szolgáltatást és a lakásfenntartási támogatást is. A járásoktól jövedelemkompenzáló, míg az önkormányzatoktól kiadáskompenzáló támogatások igényelhetőek. A járási - jövedelemkompenzáló - támogatásokat közvetlen állami költségvetési forrásból fizetik majd ki az arra jogosultaknak. Ez azt is jelenti, hogy ezeknek a támogatásoknak a megállapításába az önkormányzatoknak nincs beleszólása, tehát a jövőben egyetlen település sem kötheti speciális feltételekhez azok kifizetését, az már teljes egészében a járási hivatalok hatáskörébe tartozik. Ebbe, a járási hivatalok által nyújtott támogatási körbe tartozik a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (fht), ami a korábbi szociális segélyt váltja fel, és azoknak jár, akik nem tudnak részt venni a közfoglalkoztatásban. A közfoglalkoztatásban dolgozók nem kapnak fht-t, de amint kikerülnek onnan, a támogatást újra folyósítják a számukra. Járási támogatás lett től a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás ( forint), az időskorúak járadéka ( forint), az (alap- és emelt összegű, valamint a kiemelt) ápolási díj (29 500, , ) és az alanyi közgyógyellátás (legfeljebb 12 ezer forint havonta). Az e támogatásokhoz való jogosultságot a járási hatóságok állapítják meg országosan egységes elvek alapján március 1-jével valamennyi korábbi önkormányzati támogatási és segélyezési forma (lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési támogatás, méltányossági ápolási díj, méltányossági közgyógyellátás, helyi segély) megszűnt tehát és egységes elnevezést kapott, melynek neve települési támogatás. Ennek a - kiadáskompenzáló célú - támogatásnak a keretében az önkormányzatok szabadon dönthetnek arról, milyen élethelyzetekre adnak támogatást; ezt február végéig kellett rendeletben rögzíteniük. A minisztérium ehhez a múlt év végén rendeletalkotási segédletet küldött a településeknek. Az önkormányzatoknak a szociális törvényben ugyanakkor előírták, hogy helyi rendeletükben kötelességük - átmeneti veszélyhelyzet esetére - a krízissegély lehetőségét biztosítani rendkívüli települési támogatás elnevezéssel napjától módosult tehát Sátoraljaújhelyen a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátási forma. Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete napján a 3/2015. (II.11) önkormányzati rendeletében határozott a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról. Ezen rendelet napján lépett hatályba. Az ellátások formái lehetnek: Pénzbeli ellátások: - települési támogatás, - rendkívüli települési támogatás, - Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatás. 84

85 Természetbeni ellátások: - települési támogatás, - rendkívüli települési támogatás, - köztemetés. Települési támogatást kaphatnak a rászorultak gyógyszersegély igénybevételére, lakásfenntartásra, díjhátralék kiegyenlítésére, beteg személy gondozására. Rendkívüli települési támogatást adhat az önkormányzat többletkiadások, pl.: gyermekek beiskolázása, tüzelő beszerzése, elemi kár fedezésére, akiknek a sérelmére bűncselekményt vagy szabálysértést (rablás, lopás, betörés) követtek el, amelynek következtében létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került. A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt) január 1-től került bevezetésre új ellátási formaként az óvodáztatási támogatás as évben az óvodáztatási támogatás jogosultsági feltételeiben változás történt, mivel kérelemre annak a szülőnek vagy családba fogadó gyámnak állapítható meg, akinek a gyermeke tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző a Gyvt. 67/A. (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapította, és legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint rendszeresen jár óvodába szeptember 01-től pedig vélhetően az óvodáztatási támogatás megszűnik, mivel bevezetésre kerül a kötelező óvodába járás január 1-től egy új típusú foglalkoztatási és segélyezési politikát célzott meg a kormányzat. Ennek az volt a lényege, hogy a szociális segély helyett a munkaképes segélyezettek foglalkoztatva legyenek annak érdekében, hogy rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. A rendszeres szociális segély ezáltal már csak egyik formája lett a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, aktív korú személyeknek biztosított önkormányzati ellátásnak. A törvény szerint az aktív korú megfelelő jogosultsági feltételekkel rendelkező személyek a rendszeres szociális segély helyett úgynevezett aktív korúak ellátására szerezhettek jogosultságot, melynek keretén belül pénzbeli ellátásként rendelkezésre állási támogatás, vagy rendszeres szociális segély emellett párhuzamosan közfoglalkoztatás, vagy más különböző típusú munkaerő-piaci, valamint szociális szolgáltatások jártak/járnak. Az időskorúak járadékában részesülők száma 2005-ben 4 fő, 2007-ben 7 fő, 2009-ben 7 fő, 2011-ben 6 fő, 2012-ben 8 fő. Az ellátás szabályozási körében lényeges változás ezen évek alatt nem történt. Az ellátás megállapítása 2013.január 01-től a Járási Hivatal hatáskörébe került évig a lakásfenntartási támogatásnak 3 formáját alkalmazták: - normatív lakásfenntartási támogatás, - helyi lakásfenntartási támogatás, - adósságkezeléshez kapcsolódó lakásfenntartási támogatás augusztus 31-től kedvezően módosultak a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételei. A jövedelemhatár a nyugdíjminimum 150%-ról 250%-ra növekedett, a jövedelemszámítás alapja az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem lett és kötelezővé vált a vagyonvizsgálat január 1. napjától a törvény szerint a méltányossági lakásfenntartási támogatás megszűnt, a már megállapított méltányossági támogatás márciusig volt folyósítható. A lakásfenntartási támogatás megállapításával összefüggő feladatok egységesen jegyzői hatáskörbe kerültek napjától azonban a lakásfenntartási támogatás jogcíme is megszűnt. 85

86 Az átmeneti segély a helyi rendelet alapján pénzben és természetben egyaránt nyújtható volt korábban. A Szociális és Egészségügyi Bizottság igyekezett az átmeneti segélyt természetben biztosítani. Évről évre több azon személyek, családok száma, akik rendkívüli élethelyzetbe kerülnek, tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek és évente több alkalommal is segélyben részesülnek. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy olyan személyek és családok kerülnek az önkormányzat látókörébe, akik korábban soha nem fordultak segítségért és most is megalázónak tartják azt, hogy segély formájában kérjenek segítséget évben a városban bekövetkezett árvíz miatt több száz család került rendkívül nehéz helyzetbe, nagyon sokan nem rendelkeztek lakás biztosítással, így ekkor az átmeneti segélyben részesülők száma jelentősen megnövekedett től az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt rendkívüli települési támogatásra jogosult az eltemettető, ha a temetés költségei nem haladják meg a helyben elismert legolcsóbb temetés 120 %-át és az 1 főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg családjában az öregségi nyugdíj mindenkor legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280 %-át. Forrás: Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének a 3/2015. (II.11) önkormányzati rendelete a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátásokról Az önkormányzat településfejlesztési tevékenysége, intézményrendszere A pénzügyi nehézségek ellenére fegyelmezett és takarékos gazdálkodás az önkormányzat működőképességét stabilizálta. A pályázati lehetőségek maximális kihasználtsága mellé ugyan változó mértékben és számban értek el a különböző fejlesztésekhez és felújításokhoz központi pénzügyi támogatást. Az önkormányzatok adósságkonszolidációja két ütemben történt, egyrészt a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCIV. törvény alapján 2013-ban, majd Magyarország évi központi költségvetéséről szóló évi CCXXX. törvény rendelkezései értelmében február 28. napjával a települési önkormányzatok és azok társulási adósságkonszolidációjának 50%-a valósult meg. Háromoldalú megkötött tartozás átvállalási szerződések - államadósság-kezelő központ, önkormányzat, hitelt biztosító pénzintézet - megkötésével zárult a konszolidáció. Ennek előzménye az volt, hogy a Magyar Államkincstár felmérte természetesen az igazolt pénzintézeti tartozásokat, beleértve a kötvénytartozást is. Összességében elmondható, hogy így az önkormányzat jelentős terhektől mentesült. A településen Városgazdálkodási Kft. és Városellátó Szervezet működik, melyek részletesen az pontban kerülnek bemutatásra, valamint az intézményrendszeréről is a következőekben kaphatunk részletes leírást. Széles körben kap támogatást az Önkormányzat munkájához a térségben működő civil szektor képviselőitől. A településfejlesztési stratégia kialakítását részletes egyeztetés kísérte végig a civil szervezetekkel. Az Oktatási, Közművelődési, Civil, Ifjúsági és Sportügyi Bizottság koordinálja a civil- és sportszervezetek, valamint az Önkormányzat együttműködését. Minden évben sikerrel rendezi meg az önkormányzat a Civil Napot, ahol többek között aktuális pályázatokról, témákról hallhatnak előadásokat a résztvevők, s ezen a fórumán konzultációs lehetőséget is biztosítanak részükre. A Munkanélküliek és Nagycsaládosok Egyesülete pályázaton elnyert pénzből irodát nyitott, ahol szintén segítik a hozzájuk forduló civil szervezeteket pályázatok figyelésében, írásában. Az Önkormányzat éves költségvetésében elkülönített keretet biztosít a civil- és sportszervezeteknek. 86

87 Gazdaságfejlesztési tevékenység Sátoraljaújhely Város Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 142/2008/10341/V.22/ számú határozatával létrehozta a Városfejlesztő és Gazdasági Kft-t. A társaság május 27. napján kezdte meg működését, célja a város közigazgatási területe fejlesztésének előkészítésével, azok végrehajtásával kapcsolatos feladatok és szolgáltatások, a város-rehabilitációs programban szereplő projektek megvalósításának menedzselése, az Integrált Városfejlesztési Stratégia időszakos felülvizsgálata, a következő akciótervei időszakra vonatkozó akcióterületi tervek előkészítése. A Társaság által folytatott tevékenységek a következőek: gondoskodik a fejlesztésekhez szükséges és optimális önkormányzati ingatlanportfólióról, közreműködik külső befektetők által megvalósítandó gazdaságfejlesztési elemek integrációjában, beruházói feladatokat lát el az önkormányzati fejlesztések megvalósítása során. A Zempléni Vállalkozási Övezet Sárospatak és Sátoraljaújhely városok és vonzáskörzeteik (összesen 52 település) közigazgatási területeire terjed ki. Sátoraljaújhely hagyományosan kedvező geopolitikai elhelyezkedésén túlmenően az elmúlt évek régiófejlesztési munkája eredményeként a Zempléni Vállalkozási Övezetben igénybe vehető beruházási adókedvezmények mellett ipari park létrehozásával is javította az ipartelepítési, tőkevonzási feltételeit. Az ipari parkot a város délkeleti területén egybefüggő, mintegy 88 hektáros területen az itt már működő, tulajdonnal rendelkező 24 vállalkozás és Sátoraljaújhely Város Önkormányzata hozta létre. Sátoraljaújhelyben 1998-tól működik a vállalkozási övezet részeként az Ipari Park, amelyet gazdasági társaság működtet. A térség gazdaságára jelentős befolyással van a térség határmenti elhelyezkedése. Borsod-Abaúj-Zemplén megye szlovák és ukrán határmenti régiója 1998-ban különleges gazdasági övezeti státuszt kapott a Magyar Kormánytól. Az Ipari Park működtetésére a város önkormányzata az Északkelet-Magyarországi Regionális Fejlesztési Holding Részvénytársasággal közösen Sátoraljaújhelyi Ipari Park Kft. néven gazdasági társaságot hozott létre. Az ipari park, a működő vállalkozások mellett a befektetők, vállalkozók részére szolgáltat 88 hektáron. A parkon belül teljes mértékben kiépített infrastruktúrával rendelkezik. A parkban elsősorban gépipari, elektronikai, élelmiszeripari, faipari vállalkozások működnek. Az Ipari Parkon lévő MÁV pályaudvar logisztikai szempontból kiemelt jelentőségű. Az ipari park további fejleszthetőségét a már létrehozásakor kijelölt 47 hektárnyi tartalék zöldmezős terület biztosítja. Az ipari parkot 16 hektárral kívánják bővíteni, mely magába foglalja az alap infrastrukturális elemek kiépítését is. A parkban jelenleg prosperáló vállalkozások gazdálkodását jellemző adatok az alábbiak szerint alakulnak: számú táblázat: Sátoraljaújhelyi Ipari Park legfontosabb mutatói év év év év év Betelepült vállalkozások száma (db) Betelepült vállalkozásokban foglalkoztatottak összlétszáma (fő) A parkban működő vállalkozások árbevétele (millió HUF) Innovációval foglalkozó szakemberek száma (fő) Exportarány az árbevételben (%) 45% - 47,97% 41,8% 39% Forrás: 87

88 A magyar és szlovák Zemplén kistérségeinek, településeinek együttműködéseként április 23-án, Sátoraljaújhelyen megalakult a Zemplén Eurorégió, mely az európai gyakorlatnak megfelelően integrálja az 1920 óta kettészakított térséget. Kifejezetten Inkubációs Központtal nem rendelkezik a város, viszont Sátoraljaújhelyben működik a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány június 07-én alakult a Zemplén térség Hegyalja, Bodrogköz, Hegyköz - rendkívül súlyos gazdasági foglakoztatási helyzetének enyhítését segítő, vállalkozások létrehozását, fejlesztését szolgáló tervek, programok kidolgozására, végrehajtására. Az alapítvány célja: a kis- és középvállalkozások létrehozásának, fejlesztésének támogatása, elősegítése révén az új gazdasági struktúra kiépítésének gyorsítása, s ezáltal az emelkedő munkanélküliség további növekedésének megállítása, majd fokozatos csökkentése. Az Alapítvány a kitűzött célok megvalósítása érdekében 1991 októberétől létrehozta a Vállalkozói Központot, mely jelenleg 9 fő szakember foglalkoztatásával végzi alábbi tevékenységeit. -Információs rendszer és hálózat kiépítése, - Szaktanácsadói tevékenység, - Vállalkozói oktatás és képzés, - Térség és Területfejlesztési Programban való részvétel, - Helyi Vidékfejlesztési Iroda, - EU Információs Iroda, - Hitelezés, hitel és támogatási menedzsment, - Innováció és projektiroda, - Vállalkozói Inkubátorház program, - Interregionális program, - Egyéb szolgáltatásokban nyújtanak segítséget a helyi vállalkozói szférának. Az önkormányzat gazdaságfejlesztést szolgáló rendelettel nem rendelkezik, azonban az önkormányzat évről évre támogatja a beruházó és ezáltal a munkahelyteremtő, valamint idetelepülő vállalkozásokat. Támogatja továbbá a csökkent munkaképességűek foglalkoztatását biztosító cégeket, kedvezményes bérleti díjú helyiségek rendelkezésre bocsátásával. Segítséget nyújtottak a volt Zemplénhús Kft. telephelyét megvásároló vállalkozás számára is, hogy az új vállalkozó megfelelő piac megszerzésével fenn tudja tartani a telephelyet és a korábbi ismert termékek kínálatát. Két új, közepes vállalkozás is megkezdte működését az elmúlt időszakban, az egyik a Zemplénfood Kft., a másik pedig a Pléda Fejlesztési Kft Foglalkoztatáspolitika A jelen dokumentum Foglalkoztatás pontjában megfelelő részletezettséggel bemutatásra került a település foglalkoztatási helyzete. A munkanélküliség tartós jelenséggé vált a településen az 1990-es évek gazdasági átalakulását követően. Az álláskeresők majd fele szakképesítéssel nem rendelkezik, ez ráirányítja a figyelmet a képzés és átképzés fontosságára. Mivel a városban az elhelyezkedési lehetőségek korlátozottak, új kihívásoknak kell megfelelni a szakmai ismeretek, az elvárt képességek, készségek fejlesztése, valamint a munkához való viszony, hozzáállás tekintetében is. A társadalmi gazdasági átalakulásnak a cigányság a legnagyobb vesztese. A foglalkoztatás esélyeit rontó tényezők, az iskolai végzettség, a szakmai képzettség hiánya, alacsony foka halmozottan jelentkezik körükben. Az önkormányzat folyamatosan pályázik közmunka programokra. 88

89 A sátoraljaújhelyi munkaügyi kirendeltség által megítélt támogatásokban a sátoraljaújhelyi álláskeresők a következőképpen részesültek a 2013-as és 2014-es években. Képzésbe a 2013-as évben 98, míg 2014-ben 48 sátoraljaújhelyi lakos kapcsolódott be. Hazai forrásból finanszírozott bérjellegű támogatással 2013-ban 94, míg 2014-ben 15 sátoraljaújhelyi lakos helyezkedett el. Álláskeresőik közül 2013-ban 7 sátoraljaújhelyi lakos vállalkozóvá válását segítették elő támogatás megítélésével (a évi vállalkozóvá váláshoz kapcsolódó támogatási kérelmek a kirendeltségre beérkeztek, azok elbírálása folyamatban van). A hazai forrásokon felül az uniós programok segítségével is megvalósult több sátoraljaújhelyi lakos elhelyezkedése ban ez 137 főt, míg 2014-ben 90 főt tett ki. A 2013-as év folyamán Sátoraljaújhely Város Önkormányzata és a Városellátó Szervezet 7 programot indított be a kistérségi startmunka mintaprogramok keretein belül, melyben 233 fő foglalkoztatása valósult meg. A Kirendeltség az önkormányzat közreműködésével arra törekszik, hogy a programokon belül a munkavállalók folyamatos cseréjével minél több álláskereső juthasson munkalehetőséghez. Ezen felül a téli közfoglalkoztatási programban és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretén belül további 580 sátoraljaújhelyi álláskereső juthatott munkához május végéig Sátoraljaújhely Városában 301 fő közfoglalkoztatott kezdte meg munkáját. A Munkaügyi Kirendeltség tájékoztató dokumentumában foglalt információk között szerepel, hogy a helyi munkaerő-piaci viszonyokat vizsgálva fontos megemlíteni, hogy a 2013-as és 2014-es évben csoportos létszámleépítés és nagyarányú bővítés nem volt a városban és térségében. Az elhelyezkedések számának növelése azért is nehéz feladat, mert az elsődleges munkaerőpiacról beérkező munkaerőigények száma évek óta alacsony. Ennek fő oka, hogy a munkáltatói vélemények alapján még számolni kell a gazdasági válság jelenlétével, hatásaival. A munkaadók többsége alacsonyabb termelési szintre rendezkedett be, melyhez kisebb alkalmazotti létszám párosul. A munkáltatói visszajelzések alapján megállapítható, hogy a legtöbb vállalkozás fő célként létszáma szinten tartását tűzte ki maga elé. Ebben a helyzetben nagyon fontos munkaerő-piaci stabilizáló szerepet tölt be a helyi önkormányzatok foglalkoztatás-szervező tevékenysége, melyet a közfoglalkoztatási programok kialakításával, működtetésével biztosítanak. Így a térségben továbbra is a legmeghatározóbb foglalkoztatási forma a közfoglalkoztatás. Az önkormányzat a mélyszegénységben élők foglalkoztatási hátrányának leküzdésére saját foglalkoztatási politikája keretén belül tesz intézkedéseket óta folyamatosan nő az önkormányzat által foglalkoztatott közmunkások száma. A két legnagyobb foglalkoztató az Önkormányzat és a Városellátó Szervezet. Jelenleg a két szervezet több mint 600 közmunkást foglalkoztat. A közmunkások virágpalántákat, konyhakerti palántákat, dugványokat termesztenek, lakásokat újítanak fel, karbantartanak, intézményi felújításokban működnek közre, térkövet gyártanak, várásatásnál dolgoznak, árkokat és vízfolyásokat tisztítanak, végzik a város közterületeinek takarítását, közterületeinek karbantartását, konyhakerti növények termesztését, sertéstartást, parkosítást, intézményi takarításokat, őrző-védő feladatokat, konyhai kisegítő feladatokat és adminisztrációs feladatokat látnak el, varrodai tevékenységet végeznek. Ki kell emelni az útkarbantartási közmunkát, melynek keretében elvégzésre kerül a város útjainak kátyúzása, a virágkertészetet és a konyhakertészetet, valamint a varrodai tevékenységet, akik bérmunka mellett eladásra is állítanak elő termékeket. Az Európa 2020 Stratégia legfontosabb célkitűzései közé tartozik a munkahelyek számának és minőségének javítása, így Sátoraljaújhely is arra törekszi, hogy ezen célkitűzéseket megvalósítsa, melyhez nagy segítséget jelent a közmunkaprogramok biztosítása. A jelen fejezetben bemutatásra került a városban működő közmunka, közfoglalkoztatás, mint a legjelentősebb foglalkoztatási forma. 89

90 Lakás-és helyiséggazdálkodás Sátoraljaújhely önkormányzatának tájékoztatása szerint jól érzékelteti a lakásállomány csökkenését, hogy míg évben db bérlakása volt az önkormányzatnak, addig december 31. napján 369 db bérlakással rendelkeztek. A lakások döntő többségét és 1994 évben adták el, 1993-ben 368 db-ot, 1994-ben 326 db-ot. Ezt követő években ilyen nagyszámú értékesítés nem volt, viszont a években épített Pipa, Balassi, Mártírok útjai lakásaik (42 db) révén valamelyest emelkedett lakásaik száma. Mára elérkeztek arra a szintre, hogy a jelenlegi lakásállományuk nem tudja teljes mértékben kielégíteni a városban lakó, szociálisan rászorulók lakásigényét. Legfőbb feladatuk maradt tehát a lakásgazdálkodás terén, hogy lehetőség szerint növeljék a lakásaik darabszámát, illetve a meglévő lakásaik műszaki állapotát javítsák. Ennek érdekében folyamatosan figyelemmel kísérik az ilyen tárgyban megjelenő pályázati kiírásokat. Pályázati forrásból épültek meg a Pipa, Balassi, Mártírok úti lakásaik, illetőleg kerültek felújításra évben a Rózsa, Köztársaság és Bihari utcai önkormányzati lakások. Az önkormányzat tulajdonában lévő lakáscélú épületek többsége energetikai szempontból felújításra szorul, a nyílászárók cseréje, az épület teljes hőszigetelése komoly segítséget nyújtanának a bérlők energia költségeinek megfizetésében. A jelenleg üresen álló volt Nővérszálló épületében kisebb alapterületű önkormányzati bérlakásokat szeretnének kialakítani. A város lakásállományának 5,3%-a önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás (2013.). A lakásállomány heterogén módon a település különböző városrészein lelhető fel. Az önkormányzati bérlakások döntő többsége szegregátumban élő lakossági csoportokhoz köthető. A mélyszegénységben élők lakhatási feltételeinek biztosítása érdekében az önkormányzat saját tulajdonában lévő lakásállomány vonatkozásában pályázati rendszert működtet. A bérlemények iránti lakossági igény meghaladja az önkormányzat által kínált lakások mennyiségét. Az ingatlanok komfortfokozata zömében komfortos, illetve összkomfortos. Elvétve található félkomfortos és elenyésző a komfort nélküli lakások száma. Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának tájékoztatása értelmében az önkormányzati bérlakások komfort fokozat szerinti megoszlása december 31. napján az alábbiak szerint alakult: A legnagyobb hányadot a komfortos lakások képviselték, számuk 210 db-ra volt tehető, a legkevesebb pedig a komfort nélküli bérlakások száma 27 db-al. Az összkomfortos és a félkomfortos lakások száma esetében közel azonos értéket mértek, 64 és 68 db-ot. Sátoraljaújhelyen szobaszám szerinti megoszlása az önkormányzati bérlakásoknak a következő december 31. napján mért adatok értelmében: 192 db 1 szobás, 132 db 2 szobás, 1 és fél szobás 20 db, 3 szobás 16 db, 2 és félszobás 8 db, 3 és félszobás 1 db. A legrégibb lakások a Városközpontban találhatók. Az önkormányzati lakásokat üzemeltető kft. az aktuális és sürgős javítási, valamint karbantartási feladatokat pénzügyi helyzetének függvényében tudja elvégezni. Az önkormányzat meghatározott feltételek mellett bérbe veszi az üresen álló lakásokat, házakat a tulajdonosoktól, s továbbadják albérletbe fiatal házasoknak, családoknak, gyermeket egyedül nevelőknek. Az érdeklődés folyamatos a bérbe venni szándékozók részéről, azonban a bérbe adni szándékozók száma alacsony. Az önkormányzat megoldotta az önkormányzati lakások teljekörű hasznosítását, ma már nincs üresen álló önkormányzati lakás, sőt az önkormányzat a magántulajdonban lévő ingatlanok bérbevételével is segít a lakásproblémával küzdőknek. 90

91 Sátoraljaújhely Város Önkormányzata jelentős számú nem lakás céljára szolgáló helyiséggel rendelkezik. Az Önkormányzat ugyanis az elmúlt években igyekezett azon nem lakás céljára szolgáló helyiségeit megtartani, melyek a sétáló utca környezetében helyezkednek el. Ennek legfőbb oka, - melyet a jövőben is szem előtt kell tartaniuk hogy így nagyobb beleszólása van az önkormányzatnak abba, hogy a városközpontban lehetőleg olyan jellegű üzletek nyíljanak meg és üzemeljenek, melyek az utca arculatához illenek. Mindezekre figyelemmel a fent megjelölt területen lévő üzlethelyiségeik esetében továbbra is a célszerű a bérbeadást preferálni. Azonban nemcsak ez a szempont az, amit egy üzlethelyiség esetleges elidegenítése esetén szem előtt kell tartaniuk, hanem azt is, hogy vannak olyan nem lakás céljára szolgáló helyiségeik, melyek olyan társasházakban vannak, melyek többségi tulajdona magán tulajdonban van, és ezen társasházak lakóközössége a közös képviselője útján kiszámláz feléjük összességében jelentős összegű közös költséget, mely olyan elemeket/szolgáltatásokat is takar, amit a bérlőik nem is vesznek igénybe. Pl.: az utcára nyíló üzleteik bérlői nem használják a lépcsőházat, így a világítást és a takarítást sem veszik igénybe. Ennek ellenére a működési/üzemeltetési költségek között ezek után is fizetniük kell. Összesen 39 db olyan nem lakás céljára szolgáló helyiség van, ami után havonta Ft. közös költséget kell fizetnie az önkormányzatnak. Megfontolandó, hogy ezen üzletek tekintetében - amennyiben van irántuk érdeklődés - az elidegenítés is szóba kerüljön Intézményfenntartás A településen Városgazdálkodási Kft. és Városellátó Szervezet működik, melyek részletesen az pontban kerülnek bemutatásra. Az új nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az állam gondoskodik a köznevelési alapfeladatok ellátásáról, így január 1-jétől az önkormányzat fenntartásában lévő oktatási intézmények állami fenntartás alá kerültek. A városban igen jelentős számú óvoda, általános iskola, gimnázium és szakközépiskola működik. Az intézményhálózat jelenlegi állapotában alkalmas alapfeladatai ellátására. Munkájuk során a város szinte valamennyi intézményével jó kapcsolatot alakítottak ki, a közös érintkezési pontok megtalálásával segítik egymás munkáját. Különösen szoros a kapcsolat a Pedagógiai Szakmai- és Szolgáltató Központtal. Az önkormányzat fenntartásában lévő Tündérkert bölcsőde - mint szolgáltató intézmény - az alapellátás keretében alaptevékenységként napközbeni ellátást nyújt a gyermekek számára. A bölcsődébe férőhelyszámnak megfelelően felvesznek minden olyan kisgyermeket, aki: - sátoraljaújhelyi állandó lakos, - családban nevelkedik, - betöltötte a 20 hetes kort és nem érte el a harmadik életévét, - akiknek szülei munkavégzésük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. Megszűnt az Óvodafenntartói Intézményi Társulás szeptember 1-jétől, így a sátoraljaújhelyi Hétszínvirág Óvodához a felújított Bölcsőde, a károlyfalvi és a széphalmi tagóvoda, valamint a városban működő óvodák (Dózsa György utcai, Partizán úti, Esze Tamás úti) tartoznak. Az óvodai nevelés, mint önkormányzati kötelező feladatot tehát a Hétszínvirág Óvoda látja el. A városban a következő általános iskolák működnek: - Kazinczy Ferenc Magyar-Angol Két tanítási Nyelvű, Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) - Esze Tamás Tagintézmény (fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) 91

92 - Jókai Mór Tagintézmény (fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) - Magyar-Szlovák Két Tanítási Nyelvű Nemzetiségi Általános Iskola és Kollégium, melynek a fenntartója az Országos Szlovák Önkormányzat. - Petőfi Sándor Református Egyház által működtetett Általános Iskola - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és EGYMI Sátoraljaújhelyi Tagintézménye - Bokréta Alapfokú Művészeti Iskola - Lavotta János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A középfokú oktatási intézményekbe a megye minden részéről járnak diákok, ahol komoly hagyományokkal rendelkező iskolákban tanulhatnak. A város önkormányzatának tájékoztatása szerint a középfokú oktatást és a kollégiumi ellátást az alábbi intézmények biztosítják jelenleg a településen: - V. István Katolikus Szakközépiskola és Gimnázium, - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ), - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kossuth Lajos Gimnázium Trefort Ágoston Szakképző Iskolája (fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ), - a Minisztérium által fenntartott Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola, - Kossuth Lajos Középiskolai Piarista Kollégium, - Szlovák Nemzetiségi Középiskolai Kollégium, - Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet Mohácsi Mátyás kollégiuma. Az Erzsébet Kórház május hónaptól állami fenntartásba került. A kórház működteti a járóbeteg szakrendelő intézetet, amely szintén térségi feladatokat is ellát. Emellett magánvállalkozásban is működik szakrendelő intézet a városban. Jelenleg 8 felnőtt és 4 gyermek háziorvos gondoskodik több mint fő ellátásáról. Borsod Abaúj Zemplén megye területén végzi tevékenységét az Egyesített Szociális Intézmény, mely Sátoraljaújhely város közigazgatási területén élő lakosság, valamint bizonyos szolgáltatások esetében térségi feladatokat egyaránt ellát, az Idősek Otthona pedig az egész megyéből fogadja ellátottjait. A szociális funkciót az Egyesített Szociális Intézmény (ESZI: Idősek bentlakásos és nappali otthonai, Alapszolgáltatási Központ) látja el. Az Egyesített Szociális Intézményen belül működik a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat. A szolgálat végzi a veszélyeztetett családok családgondozását, szükség esetén tanácsadással hangsúlyt fektetve a prevencióra gondozzák alapellátásban a családokat. Lényeges szempont a veszélyeztetettség megszűntetése, családgondozás, utógondozás biztosítása, válsághelyzetben lévő várandós anyák támogatása. Jogszabály előírásoknak megfelelően működteti az észlelő és jelző rendszert. Szakmaközi megbeszéléseket tart, a veszélyeztetett gyermekek problémának feltárására (esetmegbeszélés). Az ESZI Sátoraljaújhely város közigazgatási területén élő lakosság, valamint bizonyos szolgáltatások esetében kistérségi feladatokat egyaránt ellát, az Idősek Otthona vonatkozásában tevékenységét Borsod Abaúj Zemplén megye területén végzi. A Görög Katolikus Egyház működteti a Pataki úti Szent Anna Szeretetotthont. A minőségi és szabadidő-sport terén a városban két sportpálya (Dohány út, Pázsit út) üzemel. A városi parkban működik a sportcsarnok és a Diana-kertben az uszoda, amely télen is használható műanyag sátorral kerül lefedésre. A kulturális ellátás területén a Kossuth Lajos Művelődési Központ látja el a kulturális szolgáltatás feladatait és működteti a három városrészben a helyi lakosságot ellátó intézmény kisebb művelődési házait. Működteti a településen a Mozit, időszaki kiállításokat rendez a galériában. A Városi Könyvtár az alapszolgáltatás mellett kisebb rendezvények és kiállítások helyszíne. A Városháza épületében 92

93 működik a Kazinczy Levéltár, amely Zemplén Vármegye adattára. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Herman Ottó Múzeum részlegeként a Dózsa György úton működik a Kazinczy Múzeum, amely helytörténeti állandó és időszaki kiállítások helye. Kezelésükben van a Széphalmi Kazinczy Kert és Emlékcsarnok, valamint A Magyar Nyelv Múzeuma. A közigazgatási szolgáltatások tekintetében járási központ lévén szintén jónak minősíthető, közigazgatási szerepe a környező települések vonatkozásában is érvényesül (pl.: okmányiroda, építéshatósági feladatok, földhivatal, gyámhivatal). A város, mint járási központ a Munkaügyi Kirendeltségén keresztül koordinálja a foglalkoztatást, az álláskeresők regisztrálását, kiközvetítését, képzését. Az Egyesített Szociális Intézmény, az Idősek klubja, a Köves-hegyi Szociális Otthon, a Művelődési Központ és Városi Könyvtár intézmények továbbra is az önkormányzat fenntartása alatt állnak. A víz-, csatornaszolgáltatás, hulladékgazdálkodás, -szállítás, szennyvízelvezetés, közvilágítás, kéményseprői szolgáltatások elvégzését gazdasági társaságok végzik, melyeket részletesen a jelen dokumentum és pontjai tartalmaznak Energiagazdálkodás A településen a gázszolgáltatást a MOL GÁZ Kft. Szerencsi Üzemigazgatósága biztosítja. Sátoraljaújhely város áramellátását az Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Rt. (ÉMÁSZ), Borsod- Abaúj-Zemplén megyében kiépített 120, 35 és 20 kv-os fővezeték hálózata biztosítja. A város lakossági és intézményi fogyasztói, illetve ipari és mezőgazdasági üzemei részére, a 120 kv-os fővezetékről a károlyfalvai és a sátoraljaújhelyi transzformátorállomások biztosítják a 20 kv-os, és 10 kv-os középfeszültségű hálózatokról történő villamos energia-vételezési lehetőséget. A településen középfeszültségű kapcsoló állomás van, ahol a középfeszültséget 0,4 kv-os feszültséggé transzformálják, és ez a feszültség táplálja a lakossági és intézményi fogyasztók ellátására szolgáló kisfeszültségű hálózatot. Minden kapcsolóállomáshoz transzformátorállomás tartozik. A városban a távhőellátó rendszert a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei távhőszolgáltató vállalat, a BORSODTÁVHŐ hozta létre 1979-ben. Fejlesztését és üzemeltetését 1991-ig végezte. A megyei távhőszolgáltató vállalat felbomlását követően a rendszer a város egyszemélyes tulajdonát képező Újhelyi Gazdálkodási Kft. tulajdonába került ben az üzemeltetésre kiírt pályázatot a CHOTHEC Energetikai Üzemeltető Kft. (9021 Győr, Hunyadi u. 14.) nyerte el, és jelenleg a rendszer üzemeltetője. A városi távhő rendszer üzemeltetésére megkötött koncessziós szerződés időtartama 20 év. A távhőszolgáltatás jelenleg az alábbi két energiaellátó központtal üzemel: Sátoraljaújhely, Dózsa Gy. u. 26. központi telephely Sátoraljaújhely, Kossuth tömb. A távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakások száma db, mintegy lm 3 fűtött légtérrel. Az intézményi és egyéb közületi fogyasztók fűtött légköbmétere mintegy lm 3. A jövőbeni tervek között szerepel a Kossuth tömbben lévő kazánház felszámolása és Kossuth tömbi hőközpont Dózsa Gy u. 12. szám alatti hő központtal való összekötése. Ezen túl tervezik a Dózsa Gy. u. 26. szám alatti központi telephely melletti terület megvásárlását, melyen biomassza üzemű energiaellátó központ létesülne. Az Önkormányzat által fenntartott és üzemeltetett létesítményekre vonatkozóan átfogó energetikai terv, tanúsítvány, felmérés, stratégia nem készült, így az nem áll rendelkezésre. A korábbi időszakban KIOP (Önkormányzati fenntartású intézmények belső világításkorszerűsítése), és KEOP (Polgármesteri Hivatal: fűtéskorszerűsítése, Egyesített Szociális Intézmény: homlokzat hőszigetelése, külső nyílászárók cseréje, fűtési és HMV rendszer korszerűsítése, V. István Közgazdasági és Informatikai 93

94 Katolikus Szakközépiskola: homlokzati nyílászárók cseréje, homlokzat szigetelése) forrásokból finanszírozott intézményi energetikai tárgyú pályázatok esetében egyedileg készültek ilyen tervek. A településen az önkormányzat fenntartásában lévő óvodák épületének műszaki állapota leromlott, felújításra szorul. A bölcsőde épülete 2010-ben került kivitelezésre, így az épület megfelelő színvonalú szolgáltatást tud biztosítani a kor igényeinek megfelelően. Az általános iskolák épülete korábban részben már felújításra került, azonban a jövőben további felújításuk, rekonstrukciójuk szükséges. A gimnázium és a szakközépiskolák épületei is a jövőben felújításra szorulnak, hiszen műszaki állapotuk megköveteli a felújítást elsősorban energetikai szempontból. Az Egyesített Szociális Intézmény, az Idősek Klubja és a Köves-hegyi Szeretetotthon kitűnő műszaki szempontból, hiszen 2010 és év között megtörtént az épületek felújítása, rekonstrukciója, akadálymentesítése. A Művelődési Ház felújításon az elmúlt években nem esett át, így annak teljes körű rekonstrukciója szükséges a közeljövőben. Mivel a leromlott fizikai állapotú intézmények energiafogyasztási mutatói magasak, így fenntartásuk jelentős terhet ró az önkormányzatra, így az önkormányzat jövőbeni fejlesztési elképzelései között elsődleges helyen szerepel, hogy a településen minden intézménye esetében megújuló energiatermelő rendszer (napelem és/vagy napkollektor) kerüljön kiépítésre Településüzemeltetési szolgáltatások Városüzemeltető társaság nem működik a településen, helyette Városgazdálkodási Kft. és Városellátó Szervezet található. Sátoraljaújhely városában a Sátoraljaújhelyi Városellátó Szervezet az alábbi feladatokat látja el: Közfeladatok: Településüzemeltetési feladatok: - köztemető fenntartás, - közvilágítás, - helyi közutak és tartozékaik karbantartása, - közparkok és egyéb közterületek kialakítása, fenntartása, - gépjárművek parkolásának biztosítása. Környezet-egészségügyi feladatok: - köztisztaság, - települési környezet tisztaságának biztosítása, - helyi környezet- és természetvédelem, - vízgazdálkodás, vízkárelhárítás. Helyi közfoglalkoztatás szervezése, lebonyolítása. Gyermekétkeztetéssel kapcsolatos önkormányzati feladatok biztosítása: A kistermelő, őstermelők számára jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ide értve a hétvégi árusítás lehetőségeit is. Települési gyűjtőhelyet működtet az állati eredetű hulladékok gyűjtésére és kezelésére. Ellátja a település területén a kóbor állatok befogásával kapcsolatos feladatokat. A Városellátó Szervezet szakmai alaptevékenységei a következőek: - Az önkormányzat tulajdonában lévő, de a Sátoraljaújhelyi Városellátó Szervezet és az önállóan működő költségvetési intézmények vagyonkezelésébe átadott ingatlanok karbantartási, kisebb javítási munkái. - A közterületeken a középületeknél, sportpályákon parkok zöldterületeinek ápolása, növények telepítése és azok gondozása, a közterületek és parkok virágosítása, gondozása, a fák, sövények metszése. 94

95 - A közterületek tisztán tartása, az ott keletkező hulladékok összegyűjtése és elszállítása, síkosságmentesítés. - A települési közvilágítás kiépítésével, fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos feladatok. - Az ár- és belvízvédelmi tevékenységekkel (megelőzés, riasztás, kitelepítés, minősített időszaki tevékenységek, helyreállítás, stb.) kapcsolatos munkák elvégzése. - A város közigazgatási területén belül vízelvezető árkok tisztítása, tisztán tartása, csapadékvíz elvezetés biztosítása. - Helyi közfoglalkoztatás szervezése, lebonyolítása, koordinálása. - A települési önkormányzat közigazgatási területén az Állami Intézményfenntartó által fenntartott oktatási, nevelési intézményben tanulók részére déli meleg főétkezést és kettő további étkezést, valamint igény szerint a közigazgatási területen működő középfokú oktatási intézményben tanulók részére déli meleg főétkezést biztosít. A feladat ellátásához működteti a Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Mohácsy Mátyás Kollégium konyháit és egy éttermet. - Gyepmesteri telep üzemeltetése, kóbor állatok befogásával kapcsolatos feladatok ellátása. - A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek rövid- és hosszú időtartamra szóló, határozott időtartamú munkaviszony keretében, napi 6-8 órás munkaidőben történő külön kormányrendelet alapján szervezett foglalkoztatása. - Sportlétesítmények (pl. szabadtéri sportolásra alkalmas, nyitott pályás sportlétesítmény) működésével, valamint az azokhoz tartozó kisegítő létesítmények működtetésével kapcsolatos feladatok. - A köztemető karbantartása, valamint a hadi sírok, katonai sírok és hősi emlékművek rendszeres gondozása. - Beruházások megvalósulása esetén ellátja az önállóan működő intézmények kivitelezési munkálatait. Illetékessége, működési köre: Sátoraljaújhely város közigazgatási területe (csatolt városrészek: Rudabányácska, Széphalom, Károlyfalva). A Városellátó Szervezet fenti feladatokat 47 fő közalkalmazotti és változó létszámú ( fő) közfoglalkoztatású dolgozóval látja el, valamint 10 db teherautóval, 2 db kistraktorral, gépi fűnyírókkal, motoros fűkaszákkal és kézi szerszámokkal rendelkeznek. A tevékenységi kör ellátása 2 nagy feladatcsoportra oszlik, melyből az egyik a rendszeresen elvégzendő feladatok, a másik az eseti javítási, fenntartási feladatok elvégzése. A szervezet ezen tevékenységeket igyekszik előre tervezetten és a legjobb tudásának megfelelően végezni, a nem tervezhető feladatokat pedig a leggyorsabban ellátni. A rendelkezésre álló gépállomány és informatikai háttér elavult, felújítása, bővítése szükséges. A Városellátó Szervezet jelenleg több telephelyen működik, mely kihatással van a hatékonyságra, az elvégzendő feladatok információ áramlása lassabb. A jövőben megoldást jelent egy összevont telephely kialakítása a volt Határőr laktanya területén. A meglévő épület felújításával és átalakításával egy korszerű telephely kerül kialakításra, mely nagymértékben növeli a cég hatékonyságát. Az elöregedett gépállomány pótlása, cseréje szükséges, új gépbeszerzésekkel erősen növelhető a hatékonyság. Egyéb fejlesztési elképzeléseik: - Komposztáló építése; - Csemetekert létrehozása; - Mezőgazdasági tevékenység bővítése (energia növény és gyümölcsös telepítése); - Feldolgozó üzem kialakítása. 95

96 Az Újhelyi Gazdálkodási Kft., mint az önkormányzat egyszemélyes Kft.-je közvetve végez szolgáltatást a városban. A városi távhő vagyon a Kft. tulajdonát képezi, azonban a szolgáltatást az Önkormányzat-szolgáltató és a tulajdonos hármas megállapodása alapján évtől 20 év határozott időre a Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. (9021 Győr, Aradi vt. úja 18.) látja el. Jelenleg 1141 fogyasztó került rákötésre a rendszerre, mely folyamatosan bővül. Az 1141 fogyasztóból 12 intézményi, 35 üzleti és 1094 lakossági. Sátoraljaújhely Város, alapító tagja az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, mely társulás hivatott a térség szilárdhulladék gazdálkodási problémáinak megoldását jelentő fejlesztések megvalósítására. A város csatornázottsága csaknem teljes, 98 %. A folyékony hulladék kezelése a város szennyvíztisztító telepén történik. Üzemeltetője a Zemplén Vízmű Kft. A közműves ivóvíz-szolgáltatást a településen szintén a Zemplén Vízmű Kft. végzi. A Zempléni Vízmű Kft. az 1992-es magalakulása óta szolgálja a térségben élők ivóvízellátását, valamint a szennyvíz elvezetését. E két fő profilon túl a hálózat karbantartása is a társaság tevékenységi körébe tartozik. Sátoraljaújhely területén belül, továbbá Hegyköz, Bodrogköz és Hegyalja egy részének ivóvíz ellátását a Zempléni Vízmű Kft. szolgáltatja, mely 100 %-ban önkormányzatok tulajdonában van. Az ivóvíz ellátó rendszert a két vízmű telep (Északi I. és Déli II. vízmű) táplálja, mindkét telep vízbázisa sérülékeny jellegű. A hálózat műszaki állapotára jellemző, hogy régi, öntöttvas és azbesztcement csővezetéket, valamint korszerű KPE csővezetéket egyaránt tartalmaz. A régi hálózat szakaszon a meghibásodások száma évről-évre emelkedik, ezért a Kft. beruházási program keretében tervszerűen cseréli az elavult vezetékhálózatot és ennek során figyelembe veszi a területen folyó útfelújítási programot is. A vízminőség megfelel a magyar szabvány ivóvíz minőségére vonatkozó követelményeknek. A lakosság részéről vízminőségi probléma nem merült fel. A lakossági és a közületi vízfelhasználás enyhén csökkenő jelleget mutat, amelynek gazdasági okai vannak, de a takarékos vízfelhasználás környezetvédelmi szempontból is előnyös. Sátoraljaújhely ivóvízminőségét vizsgálva megállapítható, hogy az ÁNTSZ évi mérései alapján a megengedett határértékek alatt van az ivóvízben a bór, fluorid és az arzén mennyisége. A vízfolyásokat, árkokat évek óta közmunka program keretében tartja karban és tisztítja az Önkormányzat. Lehetőségeikhez mérten a legproblémásabb területeken új vízelvezető árkok létesítésére került sor, illetve felújításra kerültek az árkok a Dobó, Bezerédi, Nagy Sándor, Bethlen, Munkás, Új, Jávor, Wesselényi, Bereczki, Rákóczi, Balassi és Thály Kálmán utcákon és Károlyfalván. A szennyvíz hálózat teljesen lefedi a települést, azonban domborzati viszonyokból adódó problémák miatt a rákötések száma még nem éri el a 100%-ot. Az önkormányzat tájékoztatása szerint a kérdés megoldására dedikált kormányzati támogatásra kapott ígéretet a település. 96

97 számú ábra: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége egy lakosra (m 3 ) Forrás TEIR A fenti diagram alapján megállapítható, hogy a településen 2002-től 2005-ig növekedett a közcsatorna hálózatban elvezetett összes szennyvíz mennyisége egy lakosra vetítetten, 2006-ban 0,061 m 3 -ről 2007-re (0,044 m 3 ) hirtelen visszaesett a mennyiség, majd ezen évtől kezdődően újból emelkedett a szennyvíz-mennyisége, 2010-ben és évben érte el a csúcsot, 0,066 m 3 -rel számú táblázat: A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban (közcsatornában) elvezetett összes szennyvíz mennyisége egy lakosra (m 3 ) Változás 2013/2001 (%) Sátoraljaújhely 0,056 0, ,86 Sátoraljaújhelyi járás 0,041 0, ,15 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 0,043 0, ,84 Magyarország 0,051 0,05-1,96 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A fenti táblázat adatait vizsgálva jól látható, hogy a városban évről 2013-ra 17,86 %-kal emelkedett a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban elvezetett egy lakosra vetített összes szennyvíz mennyisége. A települési mutató értékét a járási (+34,15 %) és a megyei járásközponti (+48,84 %) mutató értéke felülmúlja, azonban az országos szintet vizsgálva - 1,96 %-os csökkenés figyelhető meg a közcsatornában elvezetett összes szennyvíz mennyiségét illetően. A kommunális hulladékgyűjtés és szállítás zökkenőmentesen folyik a városban, s ugyanez mondható el a lomtalanításra is. Befejeződött a néma-helyi, s hamarosan befejeződik a Torzsason lévő szeméttelepek rekonstrukciója. A közterületek takarítása időnként kívánni valót hagy maga után és ugyanez mondható el a zöldfelületek karbantartásáról is. Már két éve közmunka keretén belül állítják elő a palántákat, sőt ez 97

98 évben a dugványokat is, a kiültetések során még kisebb problémák adódnak, ennek oka részben az elavult géppark, részben pedig az emberi hozzáállás. Az üzemeltetésre átadott távhőrendszert a Cothec Energetikai Szolgáltató Kft. jól működteti, az elmúlt években több energiatakarékos fejlesztést valósított meg. Bár az árhatósági feladat elkerült az önkormányzattól, a beruházásoknak és az állami támogatásnak köszönhetően nem nőtt a távhőszolgáltatás díja. Ugyanez mondható el az ivóvíz-és szennyvíz szolgáltatásnál is. A kéményseprő-ipari szolgáltatás is stabilan működik Sátoraljaújhelyen (Zemplén Idegenforgalmi Kft. végzi), ellentétben sok településsel, ahol a közszolgáltató felmondta a szerződést. Amikor jogszabályi változások okán a társasházaknál jelentősen megemelkedett a kéményseprő-ipari szolgáltatás díja, az önkormányzat rögtön beavatkozott és a szolgáltató felé érvényesítette a rezsicsökkentést. Kívánnivalót hagy maga után a temető állapota, mivel egyes területeken a korábbi évektől eltérően a gyakori esőzések miatt nem tudják biztosítani a rendszeres fűnyírást, így ezen területek rendezetlenek. Meg kell jegyezni azonban azt is, hogy egyre több az elhanyagolt sír is, melyet már a hozzátartozók nem gondoznak. A városban jelenleg mintegy db közvilágítási lámpatest található, kw beépített teljesítménnyel. A rendszerváltást követően a város folyamatosan fejlesztette és korszerűsítette a közvilágítási hálózatot. A legutolsó nagy volumenű korszerűsítés mintegy 10 éve történt, amikor is a többségében higanygőz lámpatestek kerültek kicserélésre, korszerű elektronikus előtéttel szerelt kompakt fénycsöves lámpatestekre. Az ESCO típusú beruházást az SAG Kft. ÉMÁSZ Nyrt. konzorcium végezte, aki a 20 éves fenntartási időszak alatt végzi a rendszer karbantartási és üzemeltetési feladatait is évtől a város a szabadpiacon szerzi be az évi mintegy kwh közvilágítási energiát. Az éves energiaköltség 9-10 millió forint, melyet az MVM Partner Energiakereskedelmi Zrt-től szerzi be a város A táji és természeti adottságok vizsgálata Természeti adottságok Sátoraljaújhely Város az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, az Eperjes-Tokaji-hegyvidék, Tokajhegyalja keleti lejtőitől, a Sátorhegy-csoporton és környezetén át egészen a Holt-Bodrog, Bodrog medréig húzódó területen, a Ronyva-patak partján alakult ki. A település közigazgatási területe négy kistájat is érint. A közigazgatási terület két kisebb része, a Széphalom városrész környezete az Észak-magyarországi-középhegység nagytáj Tokaj-Zempléni- Hegyvidék középtáj - Hegyközi-dombság, míg a Rudabányácska városrésztől, a Fehér-patak völgyétől nyugatra-északnyugatra eső része a Központi-Zemplén kistáj részét képezi. A város területének közel a fele a Ronyva-patak völgye északi partjának vonalától, a Sátorhegycsoport lábától délre eső része az Alföld nagytáj - Felső-Tiszavidék középtájának Bodrogköz, míg az említett két kistáj közé eső terület a Sátorhegy-csoportot is beleértve szintén az Észak-magyarországiközéphegység nagytáj Tokaj-Zempléni-Hegyvidék középtáj - Hegyalja kistájának része. A Hegyközi-dombság kistáj részét képező terület részletes jellemzésével, annak elhanyagolható kiterjedése miatt nem foglalkozunk, azonban a Központi-Zemplén, Hegyalja, Bodrogköz kistájak Sátoraljaújhelyre is jellemző természetföldrajzi viszonyait a nagyobb kiterjedésük miatt részletesen bemutatjuk. 98

99 Domborzati-földtani-talajtani-vízrajzi viszonyok: Bodrogköz A táj karaktere szerint alluviális síkság, melyet a holocén kezdetén elsősorban a Zemplénből lefutó patakok hordalékkúpjai határoztak meg, ám a Nyírségi-plató felbillenésével, így a Bodrog és a Tisza medreinek nyugatra tolódásával már ezek alakították ki a kistáj mai képét. A medencealjzatot főként paleozoos képződmények és triász-jura kőzetek alkotják. A Zemplénihegységből lefutó patakok homokos üledékéből álló hordalékkúpján az újpleisztocénban futóhomokos felszín képződött. A formákat gyakran löszös homoktakaró konzerválta. A Bodrog a formák nagy részét elpusztította, s jelenleg újholocén öntésképződmények, üledékek borítják. A talajtakaró nagy része öntésanyagon, vízhatás alatt képződött. A réti talajok a leggyakoribbak. Másik kiterjedt talajféleség az öntés réti talaj. Előfordulnak még, főként a kistáj északi részének mélyebb térszínein síkláp talajok, valamint jelentős kiterjedésűek a Bodrog menti nyers öntéstalajok is. Ezen kívül előfordulnak még barnaföldek és kovárványos barna erdőtalajok. A tájat sűrű csatornahálózat szövi át. Száraz, vízhiányos terület. Kora tavaszi hóolvadásos árvizek a legmagasabbak, a kisvizek ősszel és télen jelentkeznek. A Bodrogot védgátak kísérik. A talajvíz a csatornák mentén 2 méter felett áll, máshol 2-4 méter között ingadozik. Mennyisége jelentős. Kémiai jellege kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. A rétegvíz mennyisége nem jelentős, az artézi kutak mélysége a 100 métert ritkán haladja meg, de általában bővizűek. Általános a nagy vastartalom. Hegyalja A kistáj 100 és 514 méter között változó tengerszint feletti magasságú, erősen tagolt lejtővidék (Sátor-hegy-460 m, Magas-hegy-426 m, Fekete-hegy-370 m, Kis-Szár-hegy-276 m). Az ÉK-i csapású kistájat a Zempléni-hegység Bodrog felé kifutó gerincei tagolják. A felszín több mint 80 százaléka talajerózióval veszélyeztetett. A kistáj 60 %-át szarmata riolittufa építi fel. A felszínt mindenütt vékonyabb-vastagabb szoliflukciós üledék fedi, a peremeken erre helyenként lösz települt. A kistáj jellemző szerkezeti irányai az ÉK-DNy-i és az ÉÉNy-DDK-i. Talajai andezit- és riolittufa-málladékon, illetve harmadidőszaki agyagos üledékeken agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a szelídebb K-i dombokon, harmadidőszaki üledéken vagy nyirokon barnaföldek, a köves és földes kopárok részaránya elhanyagolható. Szélsőséges vízjárású és vízhozam-ingadozású vízfolyások, kora tavaszi, nyár eleji és őszi árvizek, az árhullámok nem tartósak, gyorsan levonulnak. A talajvíz a völgyek alsóbb szakaszain 4-6 méter között található, feljebb 6 méternél mélyebben érhető el. Az artézi kutak általában sekélyek, vízmennyiségük mérsékelt. Központi-Zemplén A kistáj ezen része 400 méter tengerszint feletti magasságú, illetve alacsonyabb vulkáni hegység, a felszín gazdag periglaciális formákban. Az Északi-középhegység legkeletibb és egyben legfiatalabb vulkáni tagja, É-D-i csapású vulkanotektonikus süllyedék. Az alaphegységre a több szakaszban működő vulkanizmus keretében méter vastag összlet került. Jellemző a riolit és az riolittufa. A riolit, riolittufa kőzeteket harmadidőszaki üledékek, barna- és vörösagyagok fedték be. Legelterjedtebb talajtípus az agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Szélsőséges vízjárású és vízhozam-ingadozású vízfolyások, kora tavaszi, nyár eleji és őszi árvizek jellemzőek, az árhullámok nem tartósak, gyorsan levonulnak. Vízfolyások, természetes és mesterséges állóvizek: A várost átszelő, érintő vízfolyások a Ronyva-patak, a Bodrog, a Holt-Bodrog, a Fehér-patak, a Zsólyomka-patak és a Májuskút-patak. A terület környezete tavakban szegény, a természetes állóvizek ritkák, a terület legnagyobb tavai a Rudabányácska településrész északi részén a 99

100 Smaragdvölgy Pihenőparkban, illetve a Long-erdő TT területén (Bíró-tó, Hosszú-tó) holtágak formájában találhatók. Éghajlat: Bodrogköz A terület klímakaraktere mérsékelten meleg-száraz, de közel a mérsékelten hűvös éghajlati típus, a napsütés évi összege 1800 óra, az évi középhőmérséklet 9,5-9,7 C. Évente mintegy 580 mm csapadék hull. Az ariditási index 1,20 közötti, leggyakoribb széljárás a Bodrog mentén az ÉK-i, ÉNy-i és D-i. Hegyalja Mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz, a mérsékelten nedves övezet határán fekvő terület, a napsütés évi összege 1850 óra, az évi középhőmérséklet 8 C. Évente mintegy 660 mm csapadék hull. Az ariditási index 1,05-1,08 közötti, leggyakoribb széljárás az É-i, ÉK-i, D-i. Központi-Zemplén Mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves terület, a napsütés évi összege kevéssel 1800 óra alatt alakul, az évi középhőmérséklet 7,5-8,5 C. Évente mintegy 700 mm csapadék hull. Az ariditási index 0,98-1,05 közötti, leggyakoribb széljárás az É-i, D-i. Természetes és telepített növénytakaró: Bodrogköz Florisztikai beosztás: Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány, Alföld (Eupannonicum) flóravidékének, Észak-Alföld (Samicum) flórajárás. A Bodrogköz potenciális erdőterület (mélyebb térszinteken fűz-nyár ligeterdők, égeres-kőrises mocsár- és láperdők, tölgy-kőris-szil ligeterdők, a folyóhátakon, homokszigeteken gyertyános tölgyesek, alföldi zárt kocsányos tölgyesek); további jellegzetessége a vízhez kötődő élőhelyek gazdagsága. Az erdőirtásokat, ármentesítéseket leginkább a lápok és az erdők sínylették meg. Az egykori erdők helyén jórészt szántók, illetve fajszegény ültetvények, a lecsapolt lápok helyén szántók, nagy kiterjedésű rétek, másodlagos mocsarak vannak. Természetszerű növényzetét a Bodrog holtágaiban, kubikgödreiben, a bodrogzugi nyílt ártér és a mentett oldal tavaiban, erekben, csatornákban fajgazdag mocsári- és hínártársulások a vízpartokat szegélyező mocsarak, láposodó foltok jelentik. A folyókat bokorfüzesek és fűz- és nyárfajok dominálta ligeterdők kísérik. A hullámtérben jelentős az özönfajok borítása. A magasabb térszíneken a kőris-szil ligeterdők állományai húzódnak. A montán elemeket tartalmazó gyertyános-tölgyesek a Bodrogköz több pontján (Long-erdő, fellelhetők, a Long-erdőben bükkel). Mezőgazdasági telepítésre nem túl hőigényes és közepes vízigényű növények javasoltak. Özönfajok: zöld juhar, bálványfa, gyalogakác, selyemkóró, tájidegen őszirózsa-fajok, amerikai kőris, japánkeserűfű-fajok, fehér akác, aranyvesszőfajok. Hegyalja Florisztikai beosztás: Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány, Északi-középhegység (Matricum) flóravidékének, Zempléni-hegység (Tokajense) flórajárás. Alapvetően tölgyes-uralmú keleti szegélye a hegység-peremnek. Erdőssztyepp-növényzete szinte teljesen megsemmisült, csupán néhány magaslaton maradt fenn a fátlan erdőspusztai vegetáció. Völgyeiben edafikus társulás az égerliget. Helyenként még a Központi-Zemplénre jellemző kárpáti, de jellegében az említett erdőssztyeppkarakter dominál. Tipikus szinte minden hegykúpon az árvalányhajas, helyenként csenkeszes gyep előfordulása. Termesztésre javasolt mezőgazdasági növények: szántóföldi növények, gyümölcsök illetve szőlő termesztésére is kiválóan alkalmas. Özönfajok: bálványfa, gyalogakác, kisvirágú nebáncsvirág, japánkeserűfű-fajok, fehér akác, aranyvessző-fajok. 100

101 Központi-Zemplén Florisztikai beosztás: Pannóniai (Pannonicum) flóratartomány, Északi-középhegység (Matricum) flóravidékének, Zempléni-hegység (Tokajense) flórajárás. A kistáj növényzete változatos, összetett. gyertyános-tölgyesek. A hegyvidéki hangulatot az égerligetek, magaskórósok, láprétek és tőzegmohás lápok is erősítik. A tölgyesek és bükkösök irtásain fajgazdag kaszálórétek alakultak ki. Az eredendően erdőtlen sziklák növényzetében a Kárpátok közelsége érezhető Tájhasználat, tájszerkezet Tájtörténeti vizsgálat A település tájhasználatának alakulása, változása az I. Katonai felmérés ( ), a II. Katonai felmérés ( ), a III. Katonai felmérés ( ), a Magyar Királyság területét lefedő, 1: léptékű ( ) történeti térképek vonatkozó szelvényein, illetve a Google Earth közelmúltban készült műholdfelvételein keresztül kerül bemutatásra számú ábra: Katonai felmérések I. Katonai felmérés ( ) II. Katonai felmérés ( ) III. Katonai felmérés ( ) Forrás: I. Katonai felmérés: Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM II. Katonai felmérés: Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM III. Katonai felmérés: Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM

102 Az I. Katonai felmérés szelvényein megfigyelhető, hogy erdővel főként a hegyvidék volt borított, de nagyobb erdőfoltok figyelhetők meg a Ronyva-patak és a Bodrog ártéri (a mai Long-erdő őse) részein is. A peremen elhelyezkedő hegyek lejtőin, kitettségtől függetlenül szőlőt termesztettek. A szántóföldek kis kiterjedésűek voltak, a hegylábakra, ritkább esetben a magas árterekre szorultak. A Ronyva-patak medrét övezően láthatók nagyobb összefüggő mezőgazdasági területek. A II. Katonai felmérés idején az erdőterületek a hegyvidékre, illetve a mai Long-erdő környezetére korlátozódnak. A szőlők visszaszorulnak, már csak a jobb kitettségű dűlőkön marad meg a korábbi használat. A patakok völgyeiben kaszálókat láthatunk, a szántók kiterjedésének aránya szinte alig változik. A XIX. század végén a településtől délre eső területek jelentős része rétként, erdőként funkcionál. A Ronyva-patak északi részén szintén kiterjedt réteket láthatunk. A település beépített része, a földrajzi adottságok szabta korlátoknak megfelelően inkább a keleti irányba tudott terjeszkedni. A mai állapotokat elemezve megfigyelhető, hogy a mezőgazdasági területek nagy része a belterülettől északra, illetve nyugatra, a hegylábi részeken (Széphalom, Károlyfalva környezete), illetve kisebb arányban a Ronyva-pataktól délre összpontosul. A hegyvidéki erdőterületek egyre magasabbra szorulnak, az alacsonyabb részeken többé-kevésbé ma is működő formában mezőgazdasági művelés folyik, ezek egy része felhagyásra került. A lejtők alsóbb régióiban a szőlőtermesztés intenzifikált, nagytáblás, ma már jórészt magánkézben levő számú ábra: Műholdfelvétel (2013) Forrás: Google Earth 102

103 Tájhasználat értékelése A település közigazgatási területének nagy részét lefedő kistájak egészen eltérő karakterrel bírnak, és magukon, a tájakon belül is ellentétek vannak. A legmagasabban fekvő hegyvidéki részek (Magas-hegy, Kis-szár-hegy, Sátor-hegy, Vár-hegy) művelésre kevésbé alkalmas lejtői, mely a település területének jelentős részét elfoglalják szinte teljes egészében erdővel borítottak. Az erdők 34,18 %-os aránya az országos 20,8 % körüli, valamint a megyei 28,8 %-hoz viszonyítva is jóval magasabb értéket mutat. Az erdőterületek között rendeltetésük szerint különböző védelmi (természet-, talaj-, mező-, víz-, partvédelmi), gazdasági és rekreációs (parkerdő) célokat kiszolgáló állományok találhatók meg. Állományalkotó fajok között szerepel a tölgy, gyertyán, bükk, akác, nyár, erdeifenyő. Az erdők zónája alatt, alacsonyabban a különböző korokban részben felhagyott, részben ma is művelt szőlőparcellákat, gyümölcsösöket, kiskerti részeket találunk. Az enyhe lejtésű domboldalakon, dűlőkön a szántók is megtalálhatók, bár arányuk alig haladja meg a művelés alól kivett területekét. A lakott területek szorosan a hegyek lábaihoz simulnak, keleti irányban alig lépnek túl a Ronyva-patak medrén. A belterülettől délre természetvédelmi szempontból értékes területek, kiterjedt gyepek találhatók, melyeket déli, nyugati irányból már a Bodrog és annak holtágai, ártéri erdei határolnak. Fekvés földrészletek száma x. számú ábra: Földrészlet statisztika fekvésenként összes terület (m 2 ) legkisebb földrészlet terület (m 2 ) legnagyobb földrészlet terület (m 2 ) átlagos földrészlet terület (m 2 ) Belterület Külterület Zártkert Összesen Forrás: TAKARNET x. számú ábra: Földrészlet statisztika művelési áganként Művelési ág alrészletek összes legkisebb legnagyobb átlagos művelési ág száma alrészlet alrészlet alrészlet alrészlet nagysága a terület terület terület terület település teljes (m 2 ) (m 2 ) (m 2 ) (m 2 ) területéhez Erdő viszonyítva 34,18 (%) Gyep ,14 (legelő) Gyep (rét) ,25 Gyümölcsös ,54 Kert ,90 Kivett ,63 Szántó ,09 Szőlő ,27 FORRÁS: TAKARNET 103

104 Védett, védendő táji-, természeti értékek, területek Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek Az Országos Területrendezési Tervről szóló, évi XXVI. törvény, 3/5. mellékletében, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területként megfogalmazott területek közé olyan, az országos területrendezési tervben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak. Sátoraljaújhely Város szinte teljes közigazgatási terület, a sűrűn beépített lakóterületi, iparterületi részeket leszámítva tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területnek minősül, melyet az alábbi ábra szemléltet számú ábra: Tájvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete Forrás: OTRT 2014, 3/5. sz. melléklet Nemzeti és nemzetközi természetvédelmi oltalom alatt álló vagy védelemre tervezett terület, érték, emlék A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (Tvt.) szerint természeti terület valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetes vagy természetközeli állapotok jellemeznek. A természeti területek kiemelt oltalma törvény erejénél fogva ex lege (láp, szikes tó, kunhalom, földvár, forrás, víznyelő, barlangok), vagy egyedi jogszabállyal (nemzeti park - NP, tájvédelmi körzet - TK, természetvédelmi terület - TT, természeti emlék - TE, ásványok, ásványtársulások, ősmaradványok, mesterséges üregek) történő védetté nyilvánítással jön létre. A Tvt. vagy más jogszabály (miniszteri rendelet, önkormányzati rendelet) által védetté vagy fokozottan védetté nyilvánított (tehát kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő) földterület a védett természeti terület. 104

105 A természet védelméről szóló évi LIII. törvény szerint a védett természeti területek és értékek a védelem kiterjedtségének, céljának, nemzeti és nemzetközi jelentőségének megfelelően országos vagy helyi jelentőségű oltalom alatt állhatnak. A nemzeti park és a tájvédelmi körzet mindig országos jelentőségű, míg a természetvédelmi terület és a természeti emlék lehet országos és helyi jelentőségű. Sátoraljaújhely közigazgatási területének Bodrog-folyó menti, holtágakkal határolt, déli része az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó, 274/TT/96 törzskönyvi számmal ellátott, a természetszerű, ártéri erdőtársulások (ártéri fűz-nyár és tölgy-kőris-szil ligeterdő, síksági gyertyános-kocsányos tölgyesek), valamint a gazdag növény és állatvilág védelmét szolgáló, országos jelentőségű oltalom alatt álló Long-erdő Természetvédelmi Terület (TT) részét képezi. A település területén található, jelentős helyi védelmet igénylő területekről a település Helyi Építési Szabályzatának 3. sz. melléklete rendelkezik: Ez alapján jelentős helyi védelmet igénylő területnek minősülnek: a Zsólyomkai pincesor, a Fasor úti fasor, a Kossuth úti izraelita kegyeleti park, a Szárhegyen lévő Magyar Kálvária Kapu, a 14 stáció, az Országzászló és a Szent István kápolna, a Várhegyi várrom. Nemzetközi (közösségi) jelentőségű kategória - mely a természetes élőhelytípusok, vadon élő állatés növényfajok védelmét, azon keresztül a biológiai sokféleség megóvását, helyreállítását szolgálja - az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 hálózat, mely két természetvédelmi irányelve alapján a különleges madárvédelmi (KMT, vagy SPA) és a különleges természetmegőrzési (KTT, KJTT, vagy SCI) területeket védi. Sátoraljaújhely Város területén található Natura 2000 hálózathoz, ezen belül az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozik, a település sűrűn beépített belterületi, iparterületi részeit kivéve szinte az egész közigazgatási területet lefedik: HUHN10001 azonosító kóddal ellátott, Bodrogzug-Kopasz-hegy-Taktaköz és a HUBN10007 azonosító kódú, Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernádvölggyel elnevezésű Különleges Madárvédelmi (KMT), illetve Különleges természetmegőrzési területek (KTT), továbbá a HUBN20081 azonosító kódú, Long-erdő elnevezésű kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (KJTT). 105

106 számú ábra: Természetvédelmi területek Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer-http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm A védelem alá tartozó területeket az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló, 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A tájak karakterének fontos összetevői és védelemre érdemesek az egyedi tájértékek. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény értelmében egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. Sátoraljaújhely Város közigazgatási területén eddig 237 db tájérték kataszterezésére került sor. Ezek közé többségében pincék, feszületek, szobrok, források, épületek (de többek között a Széphalom- Kazinczy kúria parkja is) tartoznak Ökológiai hálózat A természetvédelmi oltalom alatt nem álló védett természetes és természet közeli élőhelyek fennmaradását, megőrzését a Nemzeti Ökológiai Hálózat biztosítja. Az ökológiai hálózat funkcionális elemeinek, a kiemelten védendő magterületek, az ezeket összekötő ökológiai folyosók, a pufferterületek, rehabilitációs területek hálózatának kiemelkedő jelentőségű szerepük van az élőhelyek folytonosságának biztosításában, mely a flóra és fauna elemeinek megfelelő életteret biztosítanak. Sátoraljaújhely Város területén, a Nemzeti Ökológiai Hálózat részét képező területek közé tartoznak a korábban felsorolt természeti területek, mint magterületek, melyek a külterület jelentős részét, illetve a belterület egy részét fedik le. Megszakított ökológiai folyosóként funkcionál a Széphalom városrész déli határánál található Ligetdűlő elnevezésű gyepes terület. Pufferterületek közé tartoznak a hegylábi részek a 37-es út nyomvonaláig, kisebb foltok a magterületeken belül. 106

107 számú ábra: Ökológiai hálózat Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Tájhasználati konfliktusok és problémák értékelése A táj ökológiai, ökonómiai és tájképi értékeit rontó tevékenységek tájhasználati konfliktusok forrásaivá válhatnak. Funkcionális tájhasználati konfliktusokat az egymást akadályozó, egymás területét megszüntető, rendeltetését zavaró, egymással konkuráló területhasználatok okoznak. Tájökológiai tájhasználati konfliktusról beszélünk, az egymást károsító, pusztító, megszüntető, egymás létét veszélyeztető területhasználati módok fennállása esetén. A rendezetlenség, a rendetlenség, a megoldatlanság, a befejezetlenség, a folyamatosság érzékelhető megszakadása, hiánya vizuális-esztétikai: tájhasználati konfliktusokat eredményez. Sátoraljaújhely külterületi részén, főként az Ipartelepi út mentén, több olyan üzemi, gazdasági rendeltetésű létesítmény található, melyek takarása, tájba illesztése nem teljes mértékben, vagy egyáltalán nem megoldott, továbbá az ipari funkciójú területek teljes mértékben az Ipartelepi út menti lakóterületek közvetlen szomszédságába települtek, minden féle védő övezet biztosítása nélkül. Ezek egyben funkcionális és vizuális-esztétikai tájhasználati konfliktusok forrását képezhetik. 107

108 1.13. Zöldfelületi rendszer vizsgálata A települési zöldfelületi rendszer elemei Szerkezeti-, kondicionáló szempontból lényeges, valamint a zöldfelületi karaktert meghatározó elemek A közhasználatú (közpark, közkert, játszókert, közjóléti erdőterület, sétányok, út- és térfásítások, kondicionáló és védőültetvények), a korlátozott közhasználatú (zöldfelületű, zöldfelület jellegű intézményterületek: bölcsőde, óvoda, iskola, közintézmények: temető, fürdő, strand, sportlétesítmények, kempingek) és a közhasználat elől elzárt (magánkertek, zárt intézményi, vállalati területek, véderdők, védőterületek) zöldfelületek együttesen alkotják a település zöldfelületi rendszerét. Sátoraljaújhely zöldfelületi rendszere az azt alkotó elemek elhelyezkedését vizsgálva, szigetes elrendeződést mutat, mely sávos, szalagszerű elemekkel (útmenti fasorok, zöldsávok vízfolyásokat kísérő zöldsávok) egészül ki. Az elszórtan elhelyezkedő, kapcsolat nélküli elemek, a város más területfelhasználású egységei által körülzártan, egymástól viszonylag kis távolságra helyezkednek el. A város belterületén találhatunk közhasználatú, korlátozott közhasználatú és közhasználat elől elzárt zöldfelületeket egyaránt. Közhasználatú zöldfelületek A belterület, a lakott területek legnagyobb összefüggő közhasználatú zöldfelülete a Fehér-patak mentén elterülő Liget tér jelentős fás borítottsággal bíró parkja, mely többek között helyet ad a város sportcsarnokának, több sportpályának (köztük extrém sportpályának) is. A közelmúltban kialakított sétálóutcát szegélyező zöldfelületek, valamint az ehhez a területhez szervesen kapcsolódó Római Katolikus templomot övező park és a Hősök terének zöldfelületei. A Kossuth Lajos Gimnázium és a Piarista templom előtt is szépen gondozott díszpark található. A település zöldfelületi rendszerének fontos részét képezik a szintén közhasználatú rendeltetésű, lakótelepi jellegű területek (Vasvári, Révész, Károlyi, Korányi lakótelep, Kossuth tömb) belső zöldfelületi tömbjei, melyek kihasználtsága és minősége, a növényállomány összetétele vegyes képet mutat. Szintén a közhasználatú zöldfelületek közé sorolható a település fő utcáját, a Kazinczy utcát szegélyező, értékes, idős faállományú kettős fasor is. Korlátozott közhasználatú zöldfelületek, zöldfelület jellegű intézményterületek. Szintén belterületi részen, bár a település központi belterületétől távolabb, a Széphalom városrészen található, korlátozott közhasználatú zöldfelület a Kazinczy emlékmauzóleumot övező, idős, értékes faállománnyal bíró, kiterjedt díszpark. Hasonlóan a korábban említetthez, szintén a Fehér-patak mentén fekvő, jelentős kiterjedésű zöldfelülettel rendelkező, zöldfelület jellegű intézményterület a város egyik, két nagy füves pályának helyet adó sportterülete a belterület északi részén. Ezen a területen rendkívül alacsony a fával borított részek aránya. A település másik sporttelepe, egy nagy füves sportpályával, a 37. sz. főút és a vasúti területek mentén található a belterület déli részén. A település több oktatási és közintézménye rendelkezik kiterjedt zöldfelületekkel. Ilyen a már említett Kossuth Lajos Gimnázium, a Szepsi Lackó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola, a Lavotta János Művészeti Iskola, az Erzsébet kórház, a Városi uszoda. A különböző vallású gyülekezetek templomait szintén kisebb-nagyobb, többé-kevésbé közhasználatú, parkosított területek övezik (római katolikus, görög katolikus, református). 108

109 A település területén található temetők (mind a Sátoraljaújhely városi temető, mind a Széphalmi, mind a Károlyfalván és a Rudabányácskán lévő temető) szintén kiterjedt zöldfelülettel rendelkező területek. Közhasználat elől elzárt zöldfelületek A közhasználat elől elzárt zöldfelületek közé tartozik a Rudabányácska településrészen található Smaragd-völgy, ahol két nagyobb tó is található. További, közhasználat elől elzárt, nagyobb zöldfelülettel, értékes faállománnyal rendelkező terület Városi Sporttelep mellett található dohánygyár telke, valamint a közigazgatási határon, illetve az országhatáron található Szlovákújhelyikastély, amely vízműtelepként funkcionál Zöldfelületi ellátottság értékelése A város településmorfológiai, természetföldrajzi adottságaiból, a sűrű beépítettségből adódóan hiányoznak a nagy kiterjedésű közparkok, ennek megfelelően a település zöldfelületi rendszerének legértékesebb, nagyobb kiterjedésű elemeit a lakótelepi parkok, útmenti, vízfolyások menti zöld sávok, sportterületek, valamint a külterület részét képező parkerdő tömbök képezik A zöldfelületi rendszer konfliktusai és problémái Az említett belterületi zöldfelületek növényállománya, a játszóterek eszközállománya fejlesztésre szorul. A szűk utcák mentén nincs lehetőség egységes fasorok kialakítására. A településközponti parkosított felületek gondozottak, igényesen kialakítottak, a lakosság, valamint a településre érkezők rekreációját szolgálják. Komoly problémát, elsősorban esztétikai, másodsorban azonban ökológiai, egészségügyi problémát okoz a település vízfolyásainál (sávos zöldfelületi elemek, zöldfolyosók), mind külterületen, mind pedig a belterületi szakaszokon a medrek szennyezése Az épített környezet vizsgálata Területfelhasználás vizsgálata A város területfelhasználása a településszerkezeti tervlapon ábrázoltak szerint történt. A település belterületének központi részén a sétálóutca körüli történelmileg kialakult orsótér területén és környezetében elsősorban intézmények találhatók, majd intézményi és lakó területeket, a település belterületének peremterületén pedig elsősorban lakófunkció található. A város iparterülete és ipari parkja a vasútterületen túl zárt, kompakt területen található. A belterületi lakóterületek mellett, elsősorban a belterület déli részén beékelődött ipari területek találhatók. A település belterületéhez tartozik még Széphalom településrész, továbbá Rudabányácska és Károlyfalva. A külterület keleti része Szlovákiával határos, egy szakaszon a bel és külterületi határ azonos. A központi belterülettől északra mezőgazdasági és ipari terület található. A külterület nyugati részén jelentős területen a Zempléni kalandpark különleges területe található, azontúl pedig erdőterület. A délnyugati határrészen vegyes a terület-felhasználás a mezőgazdasági szántó és gyep mellett, kiskertek is találhatók. A déli - délkeleti határrész gyep és erdőterületek, valamint a Ronyva - zugi vésztározó területe. 109

110 számú ábra: Sátoraljaújhely város településszerkezeti terve Forrás: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata A település szerkezete, a helyi sajátosságok vizsgálata Sátoraljaújhely településszerkezete a főutca tengelyére és a Rákóczi utca melléktengelyére fűződik. Orsós főterének évszázadok alatt kialakuló térfala a felvidéki kisvárosokhoz hasonló. A történelmi városközpont az Árpád utca és a Postaköz között ma már védett műemléki együttes, a kistérséget ellátó intézményhálózat többségében itt található. A főtér jellegzetességei a Kézdivásárhelyhez hasonló udvarházak sora. Településszerkezetében markánsan látszik az alábbi ábrán jól látható is - az orsótér, annak két végéről továbbvezető utak, továbbá az orsótérre merőlegesen fűződő utcák, melyek között több zsákutcát megfigyelhetünk. 110

111 számú ábra: Település szerkezete Forrás: Google Maps Sátoraljaújhely szerkezetét meghatározzák a terepviszonyok, a környező hegyek, ahol a magassági vonalvezetés jelöli ki az utcát. A szerkezet meghatározó tényezői a hegyek mellett a vonalas elemek: utak és vasút, valamint a Ronyva patak, mely egyúttal a határt is jelenti. A település szerkezetének jellegzetessége még az orsótéren túl a belvárosban a történelmileg kialakult szabálytalan vonalvezetésű utcák, kisebb teresedések. Településszerkezetében elkülönül a vasúton túl lévő ipari terület, melynek útvonalvezetése szabályos. Sátoraljaújhelyhez tartozik Széphalom, mely szinte egyutcás településnek tekinthető, a főúttal párhuzamosan mindkét oldalon lévő egy-egy szabályos vonalvezetésű utca található. Rudabányácska településszerkezeténél kiszélesedő főutca és szabálytalanabb alakú közterületek, Károlyfalva településrészre pedig a párhuzamos lakóutcák a jellemzőek. 111

112 Az ingatlan nyilvántartási adatok alapján, termőföld esetén a művelési ágak és a minőségi osztályok számú táblázat: Földrészlet statisztika fekvésenként fekvés földrészlete k száma egyéb önálló épületek száma egyéb önálló lakások száma összes terület (m2) legkisebb földrészle t terület (m2) legnagyobb földrészlet terület (m2) átlagos földrészlet terület (m2) belterület külterület zártkert ÖSSZESEN Forrás: Járási Földhivatal - ingatlan-nyilvántartás, települési adatszolgáltatás számú táblázat: Földrészlet statisztika művelési áganként művelési ág földrészletek száma alrészletek száma összes alrészlet terület (m2) legkisebb alrészlet terület (m2) legnagyobb alrészlet terület (m2) átlagos alrészlet terület (m2) erdő gyep (legelő) gyep (rét) gyümölcsös kert kivett szántó szőlő Forrás: Járási Földhivatal - ingatlan-nyilvántartás, települési adatszolgáltatás 112

113 Beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek Sárospatakon a beépítésre szánt területek zöme a belterületen található. A városra jellemző, hogy a központi belterületen túl három külön álló településrész kapcsolódik hozzá: Széphalom, Rudabányácska, Károlyfalva, ezen településrészek belterületei is beépítésre szánt területek. A beépítésre szánt területek közé tartoznak még azok az ipari területek, melyek a külterületen találhatóak. A beépítésre nem szánt területek többsége a külterületen található erdő, mezőgazdasági, vízgazdálkodási és különleges területek Funkció vizsgálat (intézményi ellátottság, funkcionális és ellátási kapcsolatos) Az egyes funkciók közül kiemelkedik a város idegenforgalmi és kulturális funkciója, a jelenlegi turisztikai kínálat rendkívül széleskörű: Sátoraljaújhelyen és környékén 16 db regionális (pl: Panoráma-utak, Középkori templomok, Vár-hegy, Arborétum, Nagy-Milic Naturpark, Országos kék Túra, ), 41 db országos (Magyar Nyelv Múzeuma, Tavaszi Várkapu Tárogató, Udvari Bolondok Napja, Pünkösdi Mulatság, Füzéri Várnapok, Falusi Fonó, Károlyi-kastély, Porcelánmúzeum, Kazinczy Ferenc Múzeum, Kazinczy Ferenc Emlékcsarnok Széphalom, ), 3 db nemzetközi jelentőséggel bíró (pl: Tokaj-hegyalja) turisztikai vonzerő található és turisztikai vonzerővel bíró rendezvény kerül lebonyolításra. A Zemplén a honfoglalástól kezdődően a kultúra bölcsője volt. A zempléni rendezvények, fesztiválok bőségesen meríthetnek ebből az örökségből. A Zemplénbe érkező vendégek az itt megrendezésre kerülő rendezvények széles tárházából válogathatnak (pl: Zempléni Fesztivál, Zempléni Nemzetközi Néptáncfesztivál, Nemzetközi Cigánytánc Fesztivál, stb.). Az attrakciókhoz kapcsolódóan az utóbbi években jellemző a turisztikai fogadó kapacitás folyamatos fejlesztése (pl: Hunor, König Hotelek, Csillagfény Panzió). Az oktatási funkció szerinti vonzáskörzet tekintetében megállapítható, hogy az óvodákba és általános iskolákba leginkább város és agglomerációjában élő gyermekek járnak. Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő testülete május 29-én hozott határozatával megszüntette az Esze Tamás-, a Petőfi Sándor-, a Jókai Mór és a Kazinczy Ferenc nevét viselő Általános Iskolákat és létrehozott az előbbiek jogutódjaként és telephelyeinek felhasználásával egy Általános Iskolát. Az új intézmény kiegészült a sportcsarnokkal, az uszodával és a Kácsárdi Ifjúsági Táborral. Az Önkormányzati fenntartásban lévő intézmények működtetése január 1-én át került a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hatáskörébe. Alapfokú ellátást biztosít további a nem helyi önkormányzati működtetésű Szlovák Tanítási Nyelvű Általános Iskola, a speciális képzést nyújtó Deák úti Általános Iskola és az Árpádházi Szent Margit Általános Iskola. Alapfokú művészeti oktatást biztosít a Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Művészeti Iskola és alapítványi működtetésben a Lavotta-ház. A középfokú oktatási intézményekbe a megye minden részéről járnak diákok, ahol komoly hagyományokkal rendelkező iskolákban tanulhatnak. A fenntartói jogokat az Egri Főegyházmegyei Érsekség gyakorolja V. István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola felett. A Város többi középfokú oktatási intézménye is a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásban működik (Kossuth Lajos Gimnázium, Szakközépiskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Trefort Ágoston Szakképző Iskola, Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola). A Piarista Rend működteti a Deák úti Kollégiumot. Az intézmények műszaki állapota és akadálymentesítése néhány kivételtől eltekintve nem megfelelő. Oktatás terén a város helyzete jó. 113

114 Funkcióhiány mindenekelőtt a felsőoktatásban érezhető, amely funkciót a szomszédos Sárospatak város lát el a kistérségben (Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kar). A kulturális ellátás területén a Kossuth Lajos Művelődési Központ az önkormányzat intézményeként látja el a kulturális szolgáltatás feladatait és működteti a három városrészben a helyi lakosságot ellátó intézmény kisebb művelődési házait. Működteti a Latabár Színházat és Mozit, időszaki kiállításokat rendez a galériában. A Városi Könyvtár az alapszolgáltatás mellett kisebb rendezvények és kiállítások helyszíne. A Városháza épületében működik a Kazinczy Levéltár, amely Zemplén Vármegye adattára. A Petőfi Irodalmi Múzeum részlegeként a Dózsa Gy. úton működik a Kazinczy Múzeum, amely helytörténeti állandó és időszaki kiállítások helye. Kezelésükben van a Széphalmi Kazinczy Kert és Emlékcsarnok és a közelmúltban ott átadott A Magyar Nyelv Múzeuma. Az egészségügyi és a szociális szolgáltatások vonzáskörzete szintén kiterjed a környező járások területére a kórház esetében, azon túl is. A kiemelt súlyponti Erzsébet Kórház 414 ággyal, magas szinten és színvonalon biztosít ellátást a település és környéke lakói számára. A kórház működteti a járóbeteg szakrendelő intézetet, amely szintén térségi feladatokat is ellát. Emellett magánvállalkozásban is működik szakrendelő intézet a városban. Jelenleg 8 felnőtt és 4 gyermek háziorvos gondoskodik több mint fő ellátásáról. A szociális funkciót az Egyesített Szociális Intézmény (ESZI: Idősek bentlakásos és nappali otthonai, Alapszolgáltatási Központ) látja el. Az ESZI Sátoraljaújhely város közigazgatási területén élő lakosság, valamint bizonyos szolgáltatások esetében járási feladatokat egyaránt ellát, az Idősek Otthona vonatkozásában tevékenységét Borsod Abaúj Zemplén megye területén végzi. A Görög Katolikus Egyház működteti a Pataki úti Szent Anna Szeretetotthont. A minőségi és szabadidő-sport terén a városban két sportpálya (Dohány út, Pázsit út) üzemel. A városi parkban működik a sportcsarnok és a Diana-kertben az uszoda, amely télen is használható műanyag sátorral kerül lefedésre. A Magas-hegyen az országban leghosszabban érhetők el a sí- és szánkópályák. Itt kerül sor a hegyikerékpáros versenyekre. A közigazgatási szolgáltatások tekintetében járási központ lévén szintén jónak minősíthető, közigazgatási szerepe a környező települések vonatkozásában is érvényesül (okmányiroda, építéshatósági feladatok és gyámhivatal). A város mint járási központ a Munkaügyi Kirendeltségén keresztül koordinálja a foglalkoztatást, az álláskeresők regisztrálását, kiközvetítését, képzését. Sátoraljaújhelyben 1998-tól működik a vállalkozási övezet részeként az Ipari Park, amelyet gazdasági társaság működtet. Ma már az Ipari Park területe betelt, annak fejlesztése szükséges a fogadókészség javítása céljából. Megállapítható, hogy Sátoraljaújhely város funkcióit és városhierarchiában betöltött szerepét tekintve összességében funkciógazdag városként jellemezhető, földrajzi adottságai további kihasználására irányuló beruházások, fejlesztések révén a város által ellátott funkciók további bővülése, jelenlegi szolgáltatási színvonalának további emelkedése várható. 114

115 Alulhasznosított barnamezős területek Sátoraljaújhely, a Ronyva patak és a 37 sz. főút elkerülő szakasz között található a Zemplén Hús Kft., valamint a Zemplén Bútor Kft. A Tejipar a 37 sz. főút elkerülő szakaszán a vasúti pályaudvar és a perlitátrakóval szemben helyezkedik el a Mol telephely szomszédságában. A Herukon a városközpont közelben, Vasvári Pál úton található. Minden egyes telephely évek óta elhagyatott, állapota leromlott. Ezen ipari terület évek óta használaton kívül vannak. Állapotuk teljesen elhasználódott. A kihasználatlanság következtében a hozzá kapcsolódó út, járda és közművek működése kérdéses. Az előkészítéséhez szükséges út, járda, vízi közmű tervek, - benne az ivóvíz ellátás, kommunális szennyvízelvezetés, csapadékvíz elvezetés, elengedhetetlen. Alulhasznosított, barnamezős terület a Határ úton lévő volt határőr laktanya, ahol évben központi közmunka telephely kerül kialakításra Konfliktussal terhelt (szlömösödött, degradálódott) terület Sátoraljaújhelyen az alábbi területeket sorolhatjuk konfliktussal terhelt területek közé: A Ronyva árapasztó, Rákóczi utca és a Ronyva patak által határolt északkeleti városrész. Viola utca, Rózsa utca, Nefelejcs utca és Pázsit utca környezete A telekstruktúra vizsgálata Telekmorfológia és telekméret vizsgálat A telekmorfológia vizsgálata szorosan összefügg a település szerkezetével. A főút mellett jellemzőek a főútra, az orsótérre merőleges hosszanti elnyúlású téglalap alakú, különböző telekméretű telkek. A belvárosra általában a szabálytalanabb méretű, de jellemzően téglalap alakú telkek a jellemzők, míg az újabb osztású mérnökileg tervezett tömbökre a szabályos és általában tömbönként közel azonos méretű telkek a jellemzőek. A belvárostól távolabb a keskeny hosszú telkek a jellemzőek, ahol a terepviszonyok is befolyásolták a telekalakítást. Jellemzően a belterület keleti részén alakultak ki a lakótelepek, melyek úszótelkes kialakításúak. A belváros középső és északi részén a telekosztások következtében felaprózódott, kis telekméretű, szabálytalan telkek is megtalálhatóak. A peremterületeken elsősorban családi házas nagyobb kertes telekstruktúra alakult ki Tulajdonjogi vizsgálat A településen lévő ingatlanok között megtaláljuk az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat, melyek jellemzően az intézmények, az állami tulajdonú műemlékeket, az egyházi tulajdonú területeket, valamint tulajdonjog szempontjából kiemelkedő a magántulajdonú ingatlanok száma, melyek a település területén találhatóak. Egyházi tulajdonú belterületi ingatlanok Sátoraljaújhely városban: Római katolikus plébániatemplom és plébániahivatal Görög katolikus templom és lelkészi hivatal Református templom és plébánia Piarista Rendház Pálos-piarista templom és rendház (kollégium) Szent István kápolna Adventista templom 115

116 Sátoraljaújhely Város Adventista imaház Jehova tanúi királyságterem MAZSIHISZ zsidó imaház Szatmári Szentegylet temető (Teitelbaum Mózes csodarabbi mauzóleuma) és rituális fürdő Sátoraljaújhely-Széphalom városrészben: Görög katolikus templom Római katolikus templom Sátoraljaújhely-Károlyfalva városrészben: Római katolikus templom Sátoraljaújhely-Rudabányácska városrészben: Szent Mihály Főangyal Görög katolikus templom és lelkészi hivatal Önkormányzati tulajdon kataszter Az önkormányzati tulajdonú területek elsősorban az intézményi területek, de ezek mellett jelentős kiterjedésű a Zempléni Kalandpark területe, mely szintén önkormányzati tulajdon. Fejlesztés szempontjából már jelentős területű be nem épített önkormányzati tulajdonú területek nincsenek. A település intézményhálózata jelentős, de az elmúlt évek átszervezése miatt a kórház állami tulajdonba került. A középfokú intézményhálózat jelentős tulajdont képez. Az önkormányzatnak Károlyfalván van 16 hektár kijelölt ipari területe. Az ipari park területénél az önkormányzat területvásárlást tervez a jövőben Az épületállomány és a környezet geodéziai felmérése A településnek a földhivatali digitális alaptérképe nem került átadásra jelen munkarész készítéséhez. A településrendezési terv szerkezeti tervlapja került felhasználásra. A település jelenleg hivatalos földhivatali digitális alaptérkép állománnyal nem rendelkezik Az építmények vizsgálata Funkció, kapacitás A város területén az idegenforgalmi létesítmények jelentős számban megtalálhatóak. Az idegenforgalmi rekreációs funkcióhoz sorolhatjuk a sportpályákat, a Zempléni Kalandparkot, az uszodát. Mind funkció, mind kapacitás tekintetében a turisztikai létesítmények és attrakciók folyamatosan változnak, mind szélesebb körű szolgáltatást biztosítanak. Oktatási funkció terén az alapfokú oktatás megoldott, mind a város, mind környezete részére. Az állami iskolák mellett egyházi, művészeti, speciális képzést biztosító iskola is megtalálható. A középfokú oktatási intézmények megyei beiskolázásúak, állami gimnázium szakközépiskola, szakképző intézet mellett egyházi szakközépiskola is található a városban. A kapacitásuk az iskoláknak megfelelő, ugyanakkor műszaki állapotuk és akadálymentesítésük nem megfelelő. A felsőoktatási intézmények tekintetében a városban funkcióhiány tapasztalható. 116

117 Kulturális ellátás területén művelődési központ, művelődési házak, színház (Kossuth Lajos művelődési központban), mozi, kiállító terem, múzeum, könyvtár áll rendelkezésre. A megfelelő funkciót ezek az intézmények betöltik. Az egészségügyi és szociális ellátás megfelelőnek mondható, a vonzáskörzetre kiterjedően biztosított a kórházi ellátás, a járó beteg szakrendelés. A település háziorvosi ellátása megoldott. A szociális ellátás tekintetében idősek otthona mellett egyházi otthon is működik. A közigazgatási funkciókat ellátó intézmények megtalálhatók a városban, mely a település és a járás igényeit kielégítik. Kereskedelmi Intézmények tekintetében az alapellátási élelmiszerüzletek mellett, a szakkereskedések is megtalálhatók, továbbá a nagyobb áruházláncok szupermarketjei is jelen vannak az ellátás területén. A városban vendéglátóhelyek - éttermek, cukrászdák, büfék - a település és az idegenforgalom igényeit biztosítják Beépítési jellemzők (beépítési mód, beépítési mérték, sűrűség) A település központi részén, az orsóteret határoló térfal mellett zártsorú beépítési mód alakult ki (lásd számú ábra) számú ábra: Zártsorú beépítési mód Forrás: saját készítés számú ábra: Zártsorú beépítési mód Forrás: saját készítés A központi részen a tömbök zártudvaros körbeépítése is megfigyelhető (lásd ábra). 117

118 A 37-es főközlekedési út mellett és a város több pontján többlakásos tömbházak úszótelkeken épültek. A településen a hézagosan zártsorú beépítést mutató (pl. Bajza utca környéke) településrész is megtalálható, ahol az oldalhatáron álló beépítésű házak egy-egy zárt vagy áttört kapuval csatlakoznak egymáshoz így alkotva utcaképet. A központi részből a település széle felé haladva lazább a beépítés a peremterületeken főleg oldalhatáron álló családi házak alkotta kertvárosi beépítés képét mutató utcák találhatók. A Hegyalja - Lehel utca környékén az emeletes sorházas beépítés a jellemző beépítési mód, mely zártsorú beépítést mutat. A es évek típusházai oldalhatáron álló beépítéssel a város több pontján, így a Csokonai út, Jókai utca környékén megtalálhatók. Összességében elmondható, hogy a város központjának intenzívebb beépítése a külső területek felé lazul és családi házas övezetek alkotják a külső részeket Magasság, szintszám, tetőidom A település történelmi központjában a műemlékileg védett területen a földszint+ 1 emeletes utcával párhuzamos magas tetős épületek a jellemzőek. A tér túloldalán lévő intézmények is földszint+ 1 emeletesek, tagoltabb formájúak magas tetősek. A Kazinczy utcában is földszint+ 1 emeletes, vagy földszintes alápincézett utcával párhuzamos gerincű magas tetős épületek vannak. A családi házas övezetekben a földszintes sátortetős, vagy utcával párhuzamos gerincű magas tetős, esetleg kontyolt utcára merőleges gerincű magas tetős épületek vannak. Egyes részeken jellemző a földszint + tetőtér beépítéses családi ház jellemzően utcára merőleges magas tetővel. A Hegyalja utca környékén földszint+tetőtér beépítéses magas tetős sorházak vannak, egyes részeken tagolt épületekkel. A Révész utcai lakótelep és a Vasvári Pál utca környéke magasföldszint+4 emeletes lapos tetős, a Balassa Bálint úti újabb lakótelep pedig földszint+ 1 emelet+ tetőtér beépítéses magas tetős társasházas rész Településkarakter, helyi sajátosságok: utcakép, térarány, jellegzetes épülettípusok A település történelmi központjában az utcaképre jellemző a zártsorú földszint+emeletes épületek alkotta egységes térfal. A város belső területein a beépítés változatos a főút és sétálóút mentén a már említett zártsorú beépítés, valamint a nagyobb intézmények tömböt körülvevő zártudvaros beépítése a jellemző. A belterületen kialakult lakótelepek szalagházai alkotják az utcaképeket az egyes településrészeken. Jellemzőek a zártsorú előkertes utcaképet alkotó sorházak, valamint nagy területeken családi házas utcaképek alakultak ki, ahol előkerttel vagy előkert nélkül az oldalhatáron álló beépítéses családi házakat a kerítések kapcsolják össze Az épített környezet értékei Településszerkezet történeti kialakulása, történeti településmag Sátoraljaújhely település kialakulásában a természetföldrajzi és a közlekedés-földrajzi tényezők együttesen játszottak szerepet. Sátoraljaújhely a Ronyva völgyében, a Zempléni-hegység keleti lábánál helyezkedik el. A Hegyalja kapujának tartott település a Bodrogköz és a Hegyköz között teremt kapcsolatot. Az eltérő tájegységeket összekötő utak találkozása alapvető jelentőségű volt Sátoraljaújhely kialakulásában. A mai várostól nyugatra emelkedő, jellegzetes, sátor alakú hegyek egyikének, a Sátor-hegynek, egykor Sátor-halom volt a neve. Lábánál alakult ki a Sátorelő-nek, azaz a Sátor-halom elejé-nek hívott település, amely a tatárjárás után új, védettebb helyen épült újjá Sátoraljaújhely néven. 118

119 Sátoraljaújhely településszerkezetének legkorábbi rétege az Árpád-korra vezethető vissza. A település első okleveles említése az Árpád-korból származik, Sátorhalom formában. Ez a település a tatárjárás során elpusztult, és a Sátor-hegy tövében épül újjá. A tatárjárás után települ meg a pálosrend a Barátszeren. V. Istvántól kap városi rangot a XIII. század közepén, a Várhegyen ekkor épül meg a vár is, ami jelentőségét a pataki vár erősödésével párhuzamosan veszíti el. A XVIII. században görög és zsidó kereskedők telepednek le városban, akik fellendítik a kereskedelmet tól Zemplén vármegye székhelye. Sátoraljaújhely több település összeolvadásából alakult ki, 1981-től hozzátartozik Rudabányácska, Széphalom és 1985-től Károlyfalva. Károlyfalvát német telepesek alapították a XVIII. század közepén, tipikus irtványfalu. Széphalom pedig bányászfalu volt, amit Kazinczy Ferenc átnevezése előtt Kisbányának neveztek számú ábra: I. Katonai felmérés II. Katonai felmérés Forrás: I. Katonai felmérés: Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM II. Katonai felmérés: Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM A XVIII. század végén készült Első katonai felmérés térképlapján halmazszerkezet rajzolódik ki. Fényes Elek országleírásában így emlékezik meg a városról: A város nem igen rendesen épült, s házai többnyire alacsonyak. Kitűnőbbek ezek közt a csinos ízlésű megyeház, a rom. kath. gymnasium épületei, s némelly nemes udvarházak. A település térszervező elemei között meg kell említeni az észak felé, Kassa irányába vezető kereskedelmi út vonalát, amely a fő közlekedési folyosót képezte, továbbá a Ronyva folyót, és a Fehér-patakot. A XIX. század első felében készült második katonai felmérés térképlapján megfigyelhető az utcák vonalvezetésének, a telekrendszernek a rögzülése. A város főutcáján, a település közepén orsószerű teresedés alakul ki, amelyben a középkori eredetű templom áll. Kialakul a mai Dózsa György, Árpád, Munkácsy Mihály utcák vonala, amelyek a város történeti településmagját jelölik ki ben megépül a Szerencs-Sátoraljaújhely vasútvonal, vasúti csomóponttá válik a város. A Harmadik katonai felmérés térképlapján új térszervező elemként jelenik meg a vasút. Az első világháborút lezáró békeszerződés következtében elveszíti vasútállomását, és határvárossá válik. 119

120 számú ábra: III. Katonai felmérés Forrás: Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM számú ábra: Sátoraljaújhely távlati szerkezete Forrás: Google Maps Sátoraljaújhely a XX. század második felében elsősorban déli irányban terjeszkedik, itt épülnek ki új kertvárosias beépítésű városrészek. A vasúttól délre eső területeken pedig új iparterület alakul ki Régészeti terület, védett régészeti terület, régészeti érdekű terület A XIX. századi lecsapolási munkák megkezdése előtt az ország vízben gazdag táj volt. Számos ér, patak, folyás, folyócska kanyargott itt, amelyek vízmentes magas partjai pedig kiváló körülményeket kínáltak a régészeti korokban a megtelepüléshez. Sátoraljaújhely a Ronyva folyó völgyében jött létre, igen kedvező természeti feltételek mellett. A város nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé. A település határában szisztematikus régészeti topográfiai kutatások még nem történtek, így nem került feltérképezésre a település teljes határa. A mellékelt lista csak egy reprezentatív mintavételnek tekinthető, és nem szabad azt a következtetést levonni belőle, hogy ismerjük Sátoraljaújhely közigazgatási határában található valamennyi régészeti lelőhelyet. A földmunkával járó beruházások tervezése során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy a jelenleg lehatárolt területeken kívül is kell régészeti leletek előkerülésére számítani. A fenti körülményt ma már a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény is tükrözi, hiszen a jogszabály legutóbbi módosítása megkülönbözteti a régészeti lelőhely és a nyilvántartott régészeti lelőhely fogalmát. 120

121 A településen komoly örökségvédelmi kockázatot jelenthetnek a zöld mezős beruházások. Ahogyan fentebb említettük, Sátoraljaújhely nem tartozik a régészeti szempontból jól kutatott települések közé, így újabb régészeti lelőhelyre gyakorlatilag a település határában bárhol rá lehet bukkanni különböző földmunkák során. A nagy felületű zöldmezős beruházásoknál mindenképpen számolni kell régészeti lelőhelyek előkerülésével, így különösen fontosnak tartjuk, hogy a zöldmezős beruházások előkészítésénél nagy hangsúlyt kapjon a régészeti örökség felmérése. Javasoljuk, hogy az ilyen típusú beruházások esetén a tervezés legkorábbi fázisában készüljön el a próbafeltárást is magába foglaló előzetes régészeti dokumentáció, ugyanis csak ennek a dokumentációnak a segítségével lehet csökkenteni a régészeti örökség által jelentett kockázatot. Javasoljuk, hogy a vállalkozások telephelyeinek kiválasztása során a régészeti örökségvédelmi szempontokat is vegyék figyelembe. A régészeti örökségvédelmi kockázat tovább csökkenthető már korábban kialakított telephelyek korszerűsítésével, azaz a barna mezős beruházások ösztönzésével számú táblázat: Sátoraljaújhely közigazgatási határában található nyilvántartott régészeti lelőhelyek azonosító név Helyrajzi szám Kazinczy-Rákóczi utca 1272, 1273, 1271, 481, 486, 479, 482, 483, 484, 485, 477, 476, 480, 1275/2, 1274, 1275/1, 1269/1, 1270, 584, 1269/2, 1275/4, 2871/5, 2871/3, 2962/2, 475, 487, 492, Dózsa György u /2, 1275/3, 2871/6, 1280, 1281, 1284, 1283, 1285/4, 1276, 1285/2, 1294/4, 1294/7, 1292/3, 2870/3, 2870/2, 2870/1, 2871/3, 1275/4, 1268, 1246, Torzsás-dűlő 0228/17, 0243, 0244/1, 0245/ Kis-Bibérc 095, 064/2, 096/26, 096/30, 096/31, 096/32, 096/24, 096/27, 096/28, 096/29, 096/21, 096/23, 094/ Bibérc-tanya 089/2, 093, 094/ Horgász-tanya 050/1, 050/3, 050/4, 049/ Piac Pálos-pianista templom Stuller Antal út /4, 449, 453, 454, 448/5, 502, 530/1, 530/2, 528, 529, 455, 452, 451, 422, 448/3 2594, 2737, 2736, 2735, 2607/3, 2607/4, 2539, 2538/1, 2538/2, 2596, 2588, 2587, 2586, 2593, 2591, 2590, 2592, 2589, 2585, 2581, 2580, 2554/3, 2537, 2597, 2607/1, 2607/2, 2607/5, 2608, 2709, 2734, 2738, 2739, , 1976, 1988, 1987, 1986, 1985, 1981, 1973, 1972, 1971, 1968, 1975, 1984, 1982, 1974, 1970, 1979, 1989, 1909/16, 1909/13, 1909/9, 1930/3, 1903/28, 1962, 1963, 1967, 1966, 1977, 1980 Római katolikus főplébánia templom 2805, 2804/5, 2804/4 Forrás: A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeinek listája a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája február 27-i adatszolgáltatása alapján készült. A pataki vár előzményét a sátoraljaújhelyi Várhegyen kezdték el építeni még az Árpád-korban. Az erődítés a Rákóczi-vár megépülte után azonban elveszíti jelentőségét. Az Árpád-kori vár 121

122 maradványa kiemelkedő történeti-régészeti-kulturális jelentőséggel bír. Felismerve a Várhegyen húzódó régészeti emlékek jelentőségét miniszteri rendelettel védetté nyilvánították számú táblázat: Sátoraljaújhely közigazgatási határában húzódó védett régészeti lelőhelyek azonosító név rendelet helyrajzi szám Várhegy 1/2009. (I. 23.) OKM 0177/22 Forrás: A település régészeti lelőhelyeinek listája a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája február 27-i adatszolgáltatása alapján készült. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen minden olyan tevékenység végzése tilos, amely a lelőhely állapotromlásához vezethet. A kulturális örökség védelmére vonatkozó hatályos jogszabályok szerint a védett régészeti lelőhelyeken minden 30 cm-t meghaladó földmunka, tereprendezés, feltöltés örökségvédelmi engedély köteles tevékenységnek minősül. Az engedélyezést a megyei kormányhivatalok megyeszékhelyen működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalai folytatják le. A középkori-kora újkori település területét régészeti érdekű területnek tartjuk, ahol régészeti leletek előkerülésére kell számítani. A középkori település elhelyezkedésére támpontot a középkori eredetű római katolikus templom nyújt. A templom épülete a település középkori központjában áll. A templom helyén, illetve a település középkori központjában régészeti kutatás még nem folyt. Ennek következtében nem ismerjük a középkori templom és a körötte elhelyezkedő középkori település pontos kiterjedését, és alaprajzát. A templom felújítása során is számítani kell a középkori templom maradványainak előkerülésére. A középkori település maradványait a belterületen modern építési törmelék borítja, amelynek vastagságát régészeti kutatás hiányában nem ismerjük, azonban azt valószínűsíthetjük, hogy egy-egy építkezés pinceszintjén már lehet számítani késő középkori-kora újkori településmaradványok előkerülésére. A fentieknek megfelelően a történeti településmagban, a mélyebb alapozási síkkal rendelkező építkezések esetén különös gonddal kell eljárni. Az építkezések földmunkáihoz pedig javasolt a régészeti felügyelet megrendelése. Sátoraljaújhely határában további régészeti érdekű területeket találunk az egykori élővíz folyások magas partjain. A Ronyva, Fehér-patak teljes Sátoraljaújhely közigazgatási határába eső szakasza, illetve annak vízmentes magas partja régészeti érdekű területnek minősül, ahol a kulturális örökség védelméről szóló törvény értelmében régészeti leletek előkerülésére kell számítani Védett épített környezet, a helyi, egyedi arculatot biztosító építészeti jellemzők Sátoraljaújhely településszerkezetében számos archaikus elemet őriz. A mai Kossuth Lajos utca, Kazinczy Ferenc út az egykori főút vonalvezetését követi. A Dózsa György, Árpád, Munkácsy utcák vonalvezetése már a XVIII. századi térképeken is nyomon követhető. A történeti településmag központjában a római katolikus templomot találjuk, amely eredetileg a város főutcájának orsószerűen kiszélesedő teresedésén állt, amelynek sajnos a nyoma ma már alig vehető észre a településszerkezetben. Örökségvédelmi szempontból igazán értékes település részt is elsősorban itt a történeti településmagban találunk, a Kazinczy, Kossuth utcákon, valamint a Táncsics tér és Széchenyi tér területén. Sátoraljaújhely életében mindig jelentős szerepet játszott a kereskedelem, ennek városképi hozadéka a XVIII-XIX. századi polgári építészet emlékei. A történeti településmagban a romantikus, kora vagy késő eklektikus, esetleg klasszicista lakóházak a város arculata szempontjából meghatározóak. A Hősök tere, Kossuth Lajos tér igazi kisvárosi hangulatot áraszt a zártsorú beépítéseknek köszönhetően. A város jelenlegi építészeti arculatát az 1830-as nagy tűzvész után 122

123 nyerte el, az ezt követő újjáépítés során épülnek a főutca emeletes lakóházai. A város emblematikus épülete a barokk stílusban épült emeletes vármegyeháza, valamint a gimnázium épülete. A település arculatának kialakulása szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak a közeli dombokon húzódó pincesorok Világörökségi és világörökségi várományos terület Az UNESCO Világörökségi Bizottsága 2002-ben vette fel a világörökségi listára a Tokaj történelmi borvidéket, mint kultúrtájat. Tokaj történelmi borvidék területét az évi bortörvényben határolják le, amely a világörökségi helyszín magterületével megegyezik. A magterülethez tartozik Sátoraljaújhely, Ungvári pince, mint világörökségi objektum Műemlék, műemlékegyüttes A településen található műemlékeket, műemlék együtteseket az alábbi táblázatban foglaltuk össze: számú ábra: Műemlékek, műemlék együttesek törzsszám cím név helyrajzi szám Fasor utca 18. borközraktár épülete 1723/ Fasor utca 18. pincerendszer 1723/3, 1705/4, 1754/ Deák u. 14. Kegyesrendi templom 448/3 920 Deák u. 14. Általános iskolai kollégium 448/4 921 Dózsa György út 11. Általános iskola Esze Tamás utca 22. Lakóház Hősök tere 10. Csecsemőotthon v. Waldbott kastély Kazinczy Ferenc utca 1. Lakóház Kazinczy Ferenc utca 2. Lakóház Kazinczy Ferenc utca 8. Lakóház Kazinczy u. 12. Iskola Kazinczy Ferenc utca 20. Lakóház 334, 332, 333/1, 333/2 931 Kazinczy u. 77. borpince 3193/1 932 Kossuth Lajos tér 4. Lakóház Kossuth tér 5. v. Megyeháza 1292/3 934 Kossuth Lajos tér 8. Lakóház Kossuth Lajos tér 10. Lakóház Kossuth Lajos tér 14. Lakóház Kossuth Lajos tér 16. Lakóház Kossuth Lajos tér 20. Lakóház Kossuth Lajos tér 22. Lakóház Kossuth Lajos tér 24. Lakóház Kossuth Lajos tér 26. Lakóház Mártírok utja Gör. kat. templom Petőfi u. 7. Ref. templom Rákóczi Ferenc utca 31. Szt. Kereszt kápolna Széchenyi tér R. k. plébániatemplom Széchenyi tér 1. Lakóház 1315/2, 1315/3, 1315/4 123

124 949 Széchenyi István tér 2. Lakóház 2835/2 950 Széchenyi István tér 8. Lakóház Széchenyi István tér 6. Lakóház 1321/1 952 Széchenyi tér 10. R. k. plébániaház Táncsics Mihály tér 6. Lakóház Táncsics Mihály tér 4. Lakóház Rákóczi Ferenc utca 49. Ház RUDABÁNYÁCSKA, Szabadság u. Gör. kat. templom Ybli Miklós utca 1. Kazinczy mauzoleum Esze Tamás utca 28., Beloiannisz tér 1. lakóépület Tompa Mihály u. 23. lakóépület R. k. temető Bessenyey-Szerviczky kápolna és kripta 3273 borközraktár épülete és pincerendszere 1723/3, 1705/4, 1754/ Fasor utca 18. Forrás: Az országos védelem alatt álló műemlékek és rendeletben meghatározott műemléki környezetek közlése a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája február 27-i adatszolgáltatása alapján készült Műemlékvédelem sajátos tárgyai: a történeti kert, temető és temetkezési emlékhely Sátoraljaújhely közigazgatási határában a műemlékvédelem sajátos tárgyai közé sorolt történeti kert, temető nem található. Az Ybl Miklós utca 1. szám alatt álló Kazinczy mauzóleum, valamint a római katolikus temetőben található Bessenyey-Szerviczky kápolna és kripta, mint temetkezési hely országos műemléki védelem alatt állnak Műemléki terület: történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet Sátoraljaújhely közigazgatási határában műemléki terület, műemléki jelentőségű terület nem került lehatárolásra. A 2013-ban országos műemléki védelem alá helyezett borközraktár és pincerendszer műemléki környezetét a 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet határolta le. A piarista templom és kolostor műemléki környezetét a 6640/1969. számú OMF határozat jelölte ki. A Széchenyi tér, a Kossuth tér és a Táncsics tér épületegyütteseinek műemléki környezetét a 12929/1981. számú OMF határozat jelölte ki. 124

125 számú táblázat: Műemléki védelem alá helyezett értékek törzsszám cím megnevezés rendelet helyrajzi szám borközraktár épülete és pincerendszere műemléki környezete 42/2013. (VIII. 9.) BM 1721, 1722, 1723/1, 1723/4, 1723/5, 1723/6, 1723/7, 1724/ Deák u Sátoraljaújhely v. piarista templom és kolostor müemlék "müemléki környezet" A Széchenyi tér, a Kossuth tér és a Táncsics tér műemlék épületei együttesének környezete 6640/1969. OMF 440/2, 440/1, 439, 422, 448/5, 448/3, 448/4, 448/1 1285/4, 1284, 1294/7, 1293/4, 1292/3, 1293/1, 1292/4, 1292/2, 1283, 1282, 1246, 1276, 1281, 1280, 1275/3, 1275/4, 1275/2, 1275/1, 1272, 1273, 1274, 584, 483, 484, 482, 2871/5, 2871/6, 2871/3, 2871/4, 2871/2, 2870/3, 2870/2, 2870/1, 1314, 1315/4, 1315/3, 1 Széchenyi 12929/1981. tér OMF Forrás: Az országos védelem alatt álló műemlékek és rendeletben meghatározott műemléki környezetek közlése a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája február 27-i adatszolgáltatása alapján készült Nemzeti emlékhely Sátoraljaújhely területén a kulturális örökség védelméről szóló LXIV. törvény alapján kijelölt nemzeti emlékhely nem található Helyi védelem Sátoraljaújhely területén helyi védett területek az alábbiak: - Zsólyomkai pincesor - Fasor úti fasor - Kossuth úti izraelita kegyeleti park - Szárhegy: Magyar Kálvária kapu, 14 stáció, Országzászló és Szent István kápolna - Várhegyi várrom - Sátoraljaújhely-Rudabányácska, Bányácska u. 74. Görögkatolikus Paróchia - Sátoraljaújhely-Rudabányácska, Bányácska u. 76/a. Magtár és önálló pince Sátoraljaújhely területén településképi jelentőségű épületek és épületegyüttesek a következőek: - Pataki u. 21. Egyházi Szeretetotthon - Pataki u Bortemplom - Boglyoska utca 3. lakóház - Dohány u (Dohánygyár irodaház és víztorony) - Kossuth u. 2. lakóház 125

126 - Kossuth u. 4. lakóház - Kossuth u. 18. lakóház - Kossuth u. 31. (kollégium) alatti épületen lévő szoborcsoport - Kazinczy u sz. (intézmények, lakóházak) - Kazinczy u sz. (intézmények, lakóházak) - Esze Tamás u. 1. (lakóház) - Esze Tamás u. 2. lakóház - Esze Tamás u. 16. (volt tűzoltó torony) - Esze Tamás u. 18 lakóház - Esze Tamás u. 33. Evangélikus templom - Esze Tamás u. 39 lakóház - Esze Tamás u. 50. (lakóház) - Munkácsy u (lakóházak) - MÁV felvételi épület - Móricz Zsigmond u. 17. Kossuth-ház, lakóház - Mártírok útja 9. Erzsébet Kórház - Mártírok útja 17. Tokaj Kereskedőház - Deák utca 12. Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola - Kazinczy u. 33. ablakkeretek, párkányok - Kazinczy u. 41. faragott díszítésű fa ablaktokok, szárnyak - Kazinczy u Kazinczy u. 65. lakóház, romantika, teljes homlokzat - Posta köz - Deák u. saroképület, páros pilasztertagolású vakolatarchitektúra, fakapu - Jókai u. 9. barokk jellegű töredékek - Kazinczy 6. pártázat, egyedi ablakosztás - Kazinczy 9. egyedi homlokzat, tagolása, pilaszterek - Kazinczy 18. egyedi nyílás-keretezés - Kossuth u. 6. növényindás motívumok - Ady Endre u. 16. vakolattagozatos oszlop, oszlopos ablakbéllet - Ady Endre u.18. vakolattagozatos oszlop, oszlopos ablakbéllet - Várhegy u. Vízmű építmény Májuskút u. Kovács-villa - Magas-hegyi középállomás turistaház - Sátoraljaújhely-Széphalom, Temető utca 2. lakóház, utcai homlokzati vakolatarchitektura - Rákóczi u Vasvári Pál u. sarok lakóházcsoport - Petőfi u. 9. Általános Iskola Sátoraljaújhely területén helyi védett épületrészek, építészeti elemek, kapuk, kapualjak, kovácsoltvas épülettartozékok az alábbiak: - Esze Tamás Fasor 5. - Fasor Hajnal utca 9. fakapu - Hajnal utca 10. fakapu - Hősök tere 7. - Jókai utca 4. - Jókai utca 6. - József Attila utca 4. faragott fakapu - Kazinczy 3. - Kazinczy 6. - Kazinczy

127 - Kazinczy 17. faragott fakapu - Kazinczy Kazinczy Kazinczy Kossuth Kossuth Lajos út 6. - Mártírok útja 9. - Posta köz 9. - Rákóczi u. 5. portálok - Rákóczi 7. portálok - Rákóczi Rákóczi Széchényi Széchényi tér 2. Megjegyzés: Az országos védelem alatt álló műemlékek és rendeletben meghatározott műemléki környezetek közlése a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Nyilvántartási Irodája február 27-i adatszolgáltatása alapján készült Az épített környezet konfliktusai, problémái Főként az ipari területekkel határos lakóterületek közötti az alábbi konfliktusok jelentkeztek az elmúlt időszakban: ELZETT-CERTA Kft. Berecki utcai telephelye (ipari terület é az ipari park része) határos a Batthyányi utca keleti oldalán lévő lakóterülettel, és itt zaj, bűz miatti problémák következtében környezetvédelmi eljárás is lefolytatásra került. CONTINENTAL Dohányipari Zrt. Dohány utcai telephelye (ipari terület) határos a Bajza utca déli oldalának lakóterületével, és itt zaj, és szálló por miatti problémák következtében környezetvédelmi eljárás is lefolytatásra került. Az ipartelep utca keleti oldalán az ipari területbe ágyazott lakóterület található, és ezen a lakóterületre különös építési szabályok vonatkoznak, melyek átlagost jelentősen meghaladó építési és felújítási költségeket terhelnek az itt lévő ingatlantulajdonosokra Közlekedés Hálózatok és hálózati kapcsolatok Az Alföld és az Északi középhegység találkozásánál városok sora alakult ki, melynek az utolsó tagja Sátoraljaújhely a Zemplén hegységben, hazánk észak keleti csücskében fekszik. Az övezet területe jellemzően határ menti, hátrányos helyzetű közlekedési szerkezettel rendelkezik. A Sátoraljaújhelyi kistérség települései részben a vasút, részben a 37. számú főút révén szervesen bekapcsolódnak az ország vérkeringésébe, és jelentős tranzitforgalmat bonyolítanak le a Délkelet Szlovákiai területek irányába. Jelenleg személy- és tehergépjárművel Sátoraljaújhelyi Kistérséget a 37. sz. főúton lehet a leggyorsabban megközelíteni. 127

128 Közúti közlekedés Sátoraljaújhely Város A városon áthaladó 37. sz. főút forgalmának változását mutatja a mellékelt ábra. Látható, hogy 1995 és 2001 között közel állandó volt a településen áthaladó forgalom, majd hirtelen növekedésnek indult. A 2001 és 2005 között tartó folyamatos növekedés megtorpant és 2006 ra elég jelentősen visszaesett, majd 2007 re már ismét növekedést mutatott. Jelen trendeket figyelembe véve további forgalomnövekedés prognosztizálható. A évi mért adatok alapján jármű vette igénybe az utat naponta, ezzel az út kapacitás kihasználtsága 57% volt. A határnál lévő szakasz forgalma ezzel szemben kisebb mértékű volt, 1272 jármű naponta, amely 6% os kapacitás kihasználtságot jelentett számú ábra: A városon áthaladó 37. sz. főút forgalmának változása Forrás: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Az alábbi ábra a sz. összekötő út forgalmának főbb jellemzőit összegzi. Az ábrán látható, hogy 2006 és 2007 között forgalomcsökkenés jellemezte az utat, a visszaesés mértéke közel 30% os volt. Az utat 507 jármű vette igénybe, ezzel a kapacitáskihasználtság 4 % os volt. Határváros lévén nagy gondot okoz a városon átmenő kamionforgalom. Időszakos megoldást jelentett az úgynevezett tehermentesítő út megépítése, mely a főutcáról levette ugyan a teherforgalmat, de csupán a város más, belterületi útjaira tette át. A végleges megoldást egy, Szlovákiával közös infrastrukturális fejlesztés jelentené, amely elkerülné mind Sátoraljaújhelyt, mind pedig a szlovákiai Kisújhelyt (Slovenské Nove Mesto). Szlovák oldalon a tanulmánytervek már elkészültek. A város és a térség jobb megközelíthetősége és a zempléni polgárok esélyegyenlőségének biztosítása érdekében szükséges a 37-es főút felújítása, korszerűbbé tétele: A Gesztely és Sátoraljaújhely közötti szakasz négy-sávossá történő fejlesztése elkerülhetetlen, hiszen a térségen átvonuló kamionforgalom szinte járhatatlanná teszi a főutat évről évre. A város belső úthálózat kiépítettségét tekintve a Magyar Közút Nkft évi adatai alapján 87%-os. Az elmúlt közel 10 évben a bel- és külterületi kiépítettség, a gyalog út és járda kiépítettség nem igazán változott. Belterületi utak hossza 45,613 km, állapota jó, átlagos. Belterületi mellékutak hossza 3,468 km, állapota jó, átlagos. Belterületi burkolatlan utak hossza 6,745 km. Állapota: átlagos, rossz. Külterületi burkolatlan közutak hossza km, állapota: rossz forgalma minimális. 128

129 A legközelebbi működő, nemzetközi járatokat fogadó repülőtér Kassán található (65 km), melynek közelsége a gazdaság dinamizálhatóságának szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír számú ábra: A sz. összekötő út forgalmának főbb jellemzői összegzésének bemutatása Közösségi közlekedés Közúti Forrás: Google maps Sátoraljaújhely város közösségi közlekedését a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. jogutódja, az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. helyközi autóbuszjárataival biztosított. A járatútvonalak a településről három irányba vezetnek (Hegyköz, Bodrogköz, Sárospatak). A járatok többségükben a MÁV állomás területén lévő autóbusz állomásról indulnak, illetve érkeznek. A csatolt városrészek összeköttetését, Széphalom esetében kizárólag a Hegyköz irányába, Rudabányácska és Károlyfalva esetében pedig a Hegyköz és Sárospatak irányába közlekedő autóbuszjáratok biztosítják. Ez utóbbi, a várost gyakorlatilag átszelő járatútvonalon tíz megállóhely áll rendelkezésre, ezek közül három közoktatási intézmény közvetlen közelében került kialakításra (Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola, V. István Katolikus Szakképző Iskola, Szlovák Nemzetiségű Általános Iskola). Mivel a járatútvonal azonos a település főútjával (Kossuth út, Vasvári Pál út, Dózsa György út, Rákóczi út, Kazinczy F. út), így a közintézmények többségének távolsága a megállóhelyektől mérve néhány száz méter. 129

130 Kötöttpályás Sátoraljaújhely Város A vasúthálózat fővonalainak igénybevételével Sátoraljaújhely Budapestről 3,5-4 óra alatt, a megyeszékhely Miskolcról pedig 1,5-2 óra alatt elérhető. A kistérségben a Pálháza Kőkapu Rostalló útvonalon közlekedő Kemencepataki Állami Erdei Vasút elsősorban idegenforgalmi jelleggel működő vonalát leszámítva egyedül Sátoraljaújhely rendelkezik vasútállomással, így lehetőséggel az országos és az európai vasúti áru és személyszállításba való közvetlen bekapcsolódásra. A hazai vasútvonalak fejlesztésének tervezetten része a meglévő vasúti határállomásokhoz futó vasútvonalak fejlesztése Sátoraljaújhely irányában, amelynek köszönhetően minőségi változás lesz tapasztalható, az elérhetőség jelentős javításával Kerékpáros és gyalogos közlekedés A kerékpáros közlekedés, a kerékpáros turizmus folyamatos ösztönzése a cél ben került átadásra a Sárospatak-Sátoraljaújhely közötti kerékpárút teljes hosszában ban pedig határon túli összefogás eredményeképpen, Mikóháza és Alsómihályi (Michal any) Község Önkormányzata együtt valósította meg a Zempléni-hegység peremén Sátoraljaújhely - Széphalom - Mikóháza - Alsóregmec - Felsőregmec - (országhatár) - Alsómihályi (Michal any) településeket felfűző kerékpárutat. A kerékpárút tekintetében figyelhető meg jelentősebb változás, a évi adatokhoz képest megnégyszereződött a kerékpárutak hossza (2003. év 1,8 km, év 7,6 km) Parkolás A lakó és intézményi parkolók részben megvannak, részben az új építések kapcsán az OTÉK szerinti kiépítésük kötelezettséget jelent Közművesítés Víziközművek Vízgazdálkodás és vízellátás (ivó-, ipari-, tűzoltó-, öntözővíz, termálvíz hasznosítás) Sátoraljaújhely Város vízellátását a sátoraljaújhelyi Ronyva teraszra épített I. sz. Vízmű telep I.II.III. IV.V.VI.VII.VIII.IX.X.XI.XII. számú kútjai, valamint a II. sz Vízmű telep I.-VIII. számú kútjai biztosítják. Az üzemeltető a Zempléni Vízmű Kft. Sátoraljaújhelyről történik Sárospatak, valamint a Zemplénhegyközi települések vízellátása is. A kutakból kitermelt ivóvíz Sátoraljaújhely települési ivóvíz hálózatán keresztül jut el a Májuskút utcai 1500 m 3 -es víztározó medencébe. A víztározó medencéből van biztosítva a település 1. számú nyomásövezete. A 2. számú nyomásövezet (Katona Dénes u., Akácos u., Hecske u., Ady E. u., Dörzsik u., Kertész u., Stuller A. u., Kopaszka u., Szeder u., Balásházi u.,) vízellátását frekvenciaváltós búvárszivattyú biztosítja, szintén a Májuskúti víztározó medencéből. A 3. számú nyomásövezet (Szárhegy) szintén a Májuskúti medencéből van biztosítva búvárszivattyúval. A szivattyú a termelt vizet a Szárhegyi 25 m 3 -es ellennyomó medencébe termeli. Sátoraljaújhelyen az ivóvíz szolgáltatáshoz kapcsolódó vezetékhálózat hossza 64,9 km, amelyen összesen m 3 ivóvíz szolgáltatása történik, mintegy db lakás részére. Az utóbbi tíz évben egy km-rel nőtt a közüzemi vízvezeték hossza, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások számának 9%-os növekedése mellett. 130

131 számú táblázat: Sátoraljaújhely vízgazdálkodása és vízellátása (összefoglaló adatok) Közüzemi ivóvízvezeték hálózat hossza (km) Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m 3 ) Közüzemi ivóvíz vezeték hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A települési elosztóhálózat döntően azbesztcement nyomócsövekből készült, hosszú, részben körvezetékes és ágvezetékes hálózat. Az azbesztcement szálak egészségkárosító hatása közismert, mely vízben kioldódva fejti ki egészségkárosító hatását. A terület egyes részein a talaj jelentős agresszivitást mutat a beépített acél idomok és kötőelemek esetében. Ezek a tényezők, és az a tény, hogy a hálózat építése idején a hiánygazdálkodás miatt sok esetben a beépített csőanyagok minősége nem volt mindig megfelelő, növelhetik a kioldódás mértékét és így az egészségügyi kockázatot. Emellett a kitermelt víznek magas a savtartalma, ami a gépészeti szerelvények és vezetékhálózatok gyorsabb elöregedéséhez vezet. Ennek kiküszöbölésére az I. sz. Vízmű telepen savtalanító épület építése szükséges. A fejlesztéseket állami és EU pályázati forrásokból szándékoznak megvalósítani. A hálózat karbantartása a jelenlegi kialakítás mellett az üzemeltető számára csak vízzel történő öblítéssel biztosított. Ennek hatékonysága az elmúlt évtized tapasztalata alapján nem elegendő. Az elmúlt másfél évtized alatt lezajlott vízfogyasztás csökkenés következtében az áramlási sebességek csökkentek így növekedett a lerakódás mértéke. Az elavult vezetékszakaszok cseréjét az üzemeltető folyamatosan önerőből végezte. A jövőben szeretne ehhez Uniós és állami forrásokat is igénybe venni Szennyvízelvezetés Sátoraljaújhelyen a szennyvízszolgáltatáshoz kapcsolódó csatornahálózat hossza 46 km, amelyen összesen m 3 szennyvíz elszállítása történik, mintegy 6283 db lakás részére. Az utóbbi tíz évben több mint duplájára nőtt a közüzemi szennyvízcsatorna hálózat hossza, a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások számának 9 %-os növekedése miatt. A hálózat elöregedett bekötővezetékeinek folyamatos cseréje kiemelt feladat a hálózati veszteség csökkentése miatt. A város szennyvízhálózata kiépült, a szennyvíztisztító a déli területrészen található. A tisztított szennyvíz befogadója a Ronyva patak számú táblázat: Sátoraljaújhely szennyvízgazdálkodása és szennyvízellátása (összefoglaló adatok) Közüzemi szennyvízcsatornahálózat hossza (km) Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Háztartásokból közcsatornán elvezetett szennyvíz mennyisége (1000 m 3 ) Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés 131

132 számú táblázat: Sátoraljaújhely településrészeinek szennyvízellátása Károlyfalva Széphalom Rudabányácska Szennyvízgerincvezeték hossza (m) Bekötések száma (db) Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A szennyvízhálózat kiépítése több ütemben, többféle anyagminőséggel készült. A bekötéssel nem rendelkező lakásoktól évben 1100 m 3 szippantott szennyvíz került beszállításra a szennyvíztisztító telepre, melyet az AD-CSE-WOK Kft. végez Csapadékvíz elvezetés, felszíni vízrendezés A terület vízrajza változatos. A térséget keletről határoló Ronyva patak, és az ebbe torkolló Bózsva patak állandó jellegű vízfolyások, mivel azokat a hegyekből számos forrás táplálja. A Bózsva patak a fő befogadója a hegyvidéki területeken eredő patakoknak, csermelyeknek. A források és patakok vízminősége kifogástalan, többségük állati, de emberi fogyasztásra is alkalmas. A hegyi patakok nagy esésűek és nagyobb esők, hóolvadás alkalmával jelentős mennyiségű hordalékot szállítanak, melyek főként a települések belterületeit veszélyeztetik (Fehér, Zsólyomka, Május-patakok). A terepen lefolyó csapadék - a lemosott talajveszteségen túl, állandó veszélyt jelent a településekre, mivel a csapadékvíz elleni védelem, illetve annak szabályozott elvezetése általában nincs megoldva. A hegyvidéki területeken számos vízmosás nagyobb mélységű horhos található. Mind a felszíni mind a felszín alatti vizek minősége kiváló; sem a talajt, sem a talajvizet káros szennyeződés nem érte. A város nem rendelkezik egységes csapadékvíz elvezető rendszerrel; a központi belterületen többnyire zárt rendszerben épült ki, a peremterületeken azonban továbbra is a nyílt vízelvezetők biztosítják a vizek gyűjtését, elvezetését. Azon vizek, melyek nem szivárognak a talajba, vagy nem párolognak el a Ronyva árapasztójába, közvetve pedig a Bodrog folyóba kerülnek. Sátoraljaújhelyen 2011-ben megkezdődött és 2012-ben megvalósult a Ronyva patak, valamint a Ronyva-árapasztó városon átfolyó szakaszán a patakmeder kiszélesítése és a gátépítés, ezzel elhárult a szélsőséges időjárás okozta árvíz-veszély. Azonban a város É-i részén a Köztársaság úti híd feletti részén is szükség lenne a Ronyva-patak rendezésére. Helyi vízkár kialakulását csökkentő tényezők a következőek: a. befogadó vízfolyások, belvízelvezető csatornák meder rendezése b. belterületi vízelvezető rendszer kiépítése, belterületi bel,- és csapadékvíz-elvezető terv elkészítése c. vízelvezető képesség biztosítása, rendszeres karbantartás d. külvizek kizárása a belterületről, belterületi befogadók tehermentesítése e. felszíni erózió csökkentése f. belterületi zöldfelületek növelése g. szennyvízcsatorna hálózat, zárt szennyvízgyűjtők kiépítése 132

133 Energia Sátoraljaújhely Város Energiagazdálkodás és energiaellátás (villamos energia, közvilágítás, gázellátás, távhőellátás és más ellátórendszerek) Villamos energia A középfeszültségű szabad vezetékek és földkábelek az ÉMÁSZ Nyrt. elosztóhálózatának részei, ezek több helyen magántelkeken haladnak. Ezek oldják meg közép/kisfeszültségű transzformátorokon keresztül a terület villamos energia ellátását és közvilágítását. A meglévő középfeszültségű hálózatok alkalmasak a területek folyamatos energiaellátására. Az ÉMÁSZ Nyrt. adatszolgáltatásai szerint a települést 84 db 22/0,4 kv-os TR látja el villamos energiával. A villamos hálózatok főleg vasbeton és faoszlopon lévő légvezetékekkel vannak kialakítva, melyet folyamatosan légkábelre, illetve földkábelre építenek át. A meglévő TR állomások leterheltségei és bővíthetőségei eltérőek. Kisebb átlagos fejlesztéseket az állomás jelenlegi állapotukban is elviselnek. TR cserével további bővítések hajthatóak végre. Nagyobb igények kielégítésére újabb TR állomást kell telepíteni. A településen beton- és faoszlopokon elhelyezett út és közvilágítás található. A közvilágítási feladatokat az ÉMÁSZ Nyrt. látja el, a felépítmény az ő tulajdonukban van, az áramszolgáltatás költségét a város fizeti. 133

134 Forrás: saját szerkesztés Sátoraljaújhely Város Köf/ Kif hálózat nyomvonal rajza 134

135 Forrás: saját szerkesztés 135

136 Földgáz ellátás Sátoraljaújhely Város Sátoraljaújhely vezetékes földgázhálózatának területi lefedettsége és kapacitása jelenleg kielégítik a fogyasztói igényeket. A településen a gázszolgáltatást a MOL GÁZ Kft. Szerencsi Üzemigazgatósága biztosítja ben a Sátoraljaújhely településen az összes gázvezeték hálózat hossza: 114 km. Bekötések számát és a hálózat hosszát az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs rendszer segítségével a mellékelt táblázatban mutatjuk be számú táblázat: A település földgázellátásra vonatkozó adatai Háztartási gázfogyasztók száma (db) Az összes gázcsőhálózat hossza (km) Összes gázfogyasztók száma (db) Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A meglévő hálózat viszonylag új, ezért rekonstrukciós igény nem várható a közeljövőben. A gázszolgáltató tájékoztatása alapján elmondható, hogy a meglévő hálózatban még vannak tartalékok, melyek az igénynövekedést kielégíthetik Megújuló energiaforrások alkalmazása, a környezettudatos energiagazdálkodás lehetőségei A megvalósítandó fejlesztések során elsősorban napenergiára kell gondolni megújuló energiaforrás alkalmazásával kapcsolatban, hisz a város fekvését és egyéb adottságait is figyelembe véve, szél erőművek telepítése és energiatermelés céljából történő üzemeltetése nem lenne gazdaságos. A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó távlatban is csak világításra és technológiai célú energiaigények kielégítésére javasolható. Bár alkalmas lenne termikus célú energiaigények kielégítésére is, beruházási és üzemeltetési költségigénye miatt ilyen célú alkalmazása csak a kis teljesítményű, tartalék (időszaki kiegészítő fűtésre, vagy ahol más energiahordozó valamely okból nem alkalmazható, kizárólag a völgyidőszakban) hőtárolós fűtésre javasolható Az önkormányzati intézmények energiahatékonysági értékelése A nem felújított önkormányzati intézmények többségében a világítótestek elavultak, üzemeltetésük nem gazdaságos. Ezért javasoljuk azokat lecserélni energiatakarékos izzóval ellátott elektronikus előtétű egyedi kompenzálású lámpatestekre. Javasoljuk ezen kívül az elektromos hálózat felújítását is. Különös figyelmet kell fordítani a különböző intézmények térvilágításának gazdaságos működésére, tehát javasoljuk ezek alkonykapcsolóval történő működtetését, de kézi lekapcsolásra való lehetőséggel. Ezen kívül szem előtt kell tartani az esetleges fényszennyezés elkerülését. Ennek érdekében a lámpatesteket úgy kell elhelyezni, hogy: csak kizárólag a megvilágítandó felületre és annak irányába világítson. csak megfelelő, szükséges időszakban világítson. 136

137 Ennek érdekében megfelelő ernyőzésű és energiafelhasználású lámpákat kell elhelyezni. Ezek azok a lámpatestek, amelyek IDA (International Dark Sky Association) minősítéssel rendelkeznek. Az IDA nagyon szigorú szempontrendszer alapján választja ki azokat a világítótesteket, melyekkel teljesen fényszennyezés mentes világítás létesíthető Elektronikus hírközlés (vezetékes elektronikus hálózat, vezeték nélküli hírközlési építmények) A telefonhálózat jól kiépített légkábeles, melyet a Magyar Telekom Nyrt., és a PR-TELECOM Zrt. folyamatosan bővít, korszerűsít. Több helyen már földkábeles hálózatot is kialakítottak. A településen a T- mobil, a Telenor és a Vodafone GSM állomások jól foghatóak. Sátoraljaújhelyen szélessávú kommunikációs és televíziós műsor terjesztés szolgáltatásokat a Magyar Telekom Nyrt, valamint a PR-TELECOM Zrt. biztosítja Környezetvédelem (és településüzemeltetetés) Talaj Sátoraljaújhely és környéke éghajlati határon, a Tokaji-hegység keleti peremén, a Bózsva-völgy kijáratánál fekszik. Az Alföld észak-keleti peremén a mérsékelten hűvös-mérsékelten száraz éghajlat a jellemző, míg a Tokaji-hegység méternél magasabban fekvő részei (vagyis a hegység túlnyomó része) a mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves éghajlati típusba tartoznak. A város környékén e két éghajlat jellemző vonásai megmutatkoznak. Sátoraljaújhely térségében a vulkáni működés következtében változatos kőzetek kerültek felszínre: kaolin, csillámpala, homokkő, agyag, perlit, kvarc, kovaföld, gejzirit, riolit és andezit változatai. Sátoraljaújhely talaját vizsgálva alapvetően két típust lehet megkülönböztetni, az egyik az erdőtalajok (podzol, gelejes barna erdőtalaj), a másik pedig a mezőségi talajok, azonban a Bodrog és a Ronyva területén öntés és réti talajok alakultak ki. A podzolos barna erdőtalajok típusába azok a szelvények sorolhatóak, amelyek a humuszosodás, a kilúgzás, az erőteles savasodás, az agyagosodás, valamint az agyagbemosódás alapvető folyamata mellett a podzolosodás, vagyis az agyagos rész szétesésének és szelvényen belüli mozgásának jeleit is mutatják. A podzolos barna erdőtalajok víz-és tápanyag-gazdálkodása kedvezőtlen. A barna erdőtalaj zonális talajnak tekinthető az adott földrajzi térség éghajlati és növényzeti adottságainak megfelelően, kémhatása savanyú. A Zemplémben, illetve Hegyalján andezit- és riolit, valamint tufáik málladékán kialakult barna erdőtalajok, az agyagos üledékeken agyagbemosódásos barna erdőtalajok jellemzően savas kémhatásúak. Az öntéstalaj is azonális típusú talaj, a folyók árterein kialakult humuszban szegény talajnak minősül. A réti talaj a sztyeppzóna vízzel jobban átjárt területein jellemző, némileg kilúgozott, humuszanyaga fekete és gyakran jelentős vastagságú. 137

138 Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni vizek A Tokaji-hegység forrásokban gazdag. Sátoraljaújhely környékén a hegyi forrásokat sem a beszivárgáskor, sem a kilépéskor nem érik jelentős szennyeződések. Elmondható, hogy a források és patakok vize kifogástalan, többségük állati, de emberi fogyasztásra is alkalmas, amit a vizekben megjelenő indikátor-élőlények is igazolnak. A térséget keletről határoló Ronyva patak és az ebbe torkolló Bózsva patak állandó jellegű vízfolyásnak tekinthető, mivel ezen vízfolyásokat a hegyekből számos forrás táplálja. A Bózsva patakról mondható el, hogy a fő befogadója a hegyvidéki területeken eredő patakoknak, csermelyeknek. A hegyi patakok esése nagymértékű és jelentősebb mennyiségű esők, hóolvadás alkalmával hordalékot szállítanak, melyek főként a települések belterületeire veszélyesek (Fehér, Zsólyomka, Május-patakok). A terepen lefolyó csapadék - a lemosott talajveszteségen túl - állandó veszélyt jelent a településekre, az ez ellen való védekezés érdekében Sátoraljaújhelyen 2011-ben megkezdődött és 2012-ben megvalósult a Ronyva patak, valamint a Ronyva-árapasztó városon átfolyó szakaszán a patakmeder kiszélesítése és a gátépítés, ezzel elhárult a szélsőséges időjárás okozta árvíz-veszély. A Ronyva-patak teljes magyarországi szakasza és a Ronyva árapasztó meder kezelője az ÉKÖVIZIG, de a patak árvízi veszélye elleni védekezés a területileg illetékes Önkormányzat feladata. A felszíni vízfolyások minősége: Az elvégzett mérések eredményei alapján a Ronyva patak: - oxigén háztartási jellemzők szerint III (tűrhető víz), - tápanyag háztartási és mikrobiológiai, valamint egyéb jellemzők szerint szennyezett a mért vizsgálati ponton. A szennyeződések okai pedig az alábbiak: - a Bózsva-patak Pálházánál, míg a Ronyva-patak Sátoraljaújhelynél tisztított szennyvizek befogadója, - emberi tevékenységből adódó egyéb szennyezések, - szabálytalanul kialakított lakossági szennyvíz-gyűjtőkből elszivárgó víz, - illegális lakossági szennyvíz patakokba juttatása. A Fehér-patak, a Zsólyomka-patak és a Május-patak vizei tisztán érkeznek a településre, s a településen belül szennyeződnek. Felszín alatti vizek A településen a felszín alatti víz és kármentesítési évi adatokat (FAVI) elemezve megállapítható, hogy határérték túllépést tapasztaltak az alábbi szennyező anyagokból: szelén, higany, kalcium, nátrium, nitrit, magnézium, ortofoszfát. A felszín alatti vizek állapotának szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, valamint a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet melléklete alapján Sátoraljaújhely város felszín alatti vizei az érzékeny kategóriába azon belül is a 2a) pontba, Azok a területek, ahol a csapadékból származó utánpótlódás sokévi átlagos értéke meghaladja a

139 mm/évet tartoznak, továbbá Sátoraljaújhely területét a rendelet a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület kategóriába sorolja. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján Sátoraljaújhely nitrátérzékeny területnek minősül A térségben hidrogeológiai szempontból a Ronyva-patak völgye a meghatározó. A vízadó réteg anyaga durva, homokos kavics, eliszaposodott homokos kavics. A vízadóképesség elsősorban a területre hulló csapadékmennyiségtől függ. A talajvíz mélysége a Ronyva völgyében 2-4 méter között van, míg a Bózsva mentén már 4 méter alatti. A mennyisége pedig nem jelentős (30-40 l/s). Körülbelül ugyanilyen mennyiségben fordul elő a rétegvíz is. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakemberei évente végeznek méréseket Sátoraljaújhely mellett a felszín alatti vizek minőségének megállapítására vonatkozóan. A felszín alatti vizek szennyező forrásai közé a következőek sorolhatóak: - a települési szennyvíz, - a szabálytalanul létesített szennyvízgyűjtő(k) (derítő) miatt a szennyezett víz a talajba szivárog, - a csatornázott területeken nem szakszerűen került felszámolásra a szennyvíz-tároló, - a kommunális hulladéklerakók, - az ipari szennyvíz kibocsátók, - valamint az állattartó telepek Levegőtisztaság és védelme A levegő minősége A városban a levegő minőségét a közlekedés, a lakossági fűtés és az ipari tevékenységből származó szennyezések mennyisége befolyásolja, azonban a meteorológiai helyzettől függően időszakosan szerepe van a nagyobb távolságról érkező szennyezéseknek is. A településen a fűtési időszakban a nitrogén-oxid és a kisméretű szállópor, nyáron pedig a felszín közeli ózon szennyezettség okozhat gondokat. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata és manuális mérőállomásai folyamatosan mérik a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagok [kén-dioxid, nitrogén oxidok, nitrogén-dioxid, szén monoxid, ózon, szálló por, benzol] mennyiségét és az értékeléshez szükséges meteorológiai paramétereket (szélsebesség, szélirány hőmérséklet, légnedvesség). A légszennyezőanyagok kibocsátása A szennyezőanyag kibocsátások alakulását meghatározzák a Sátoraljaújhely város közigazgatási területén belül található ipari üzemek, az általuk felhasznált energiahordozók mennyisége és minősége, az alkalmazott technológiák, a lakossági tüzelő- és fűtőberendezések, valamint a közlekedésben részt vevő járművek. A szerkezetátalakítás következtében az elmúlt közel 20 évben az ipar által kibocsátott szennyezőanyagok mennyisége számottevően csökkent. A városban és környékén sem találhatóak meg a nagy levegőszennyezést okozó erőművek és üzemek, a terebesi szénpor-tüzelésű hőerőmű megépítése lekerült évben a napirendről, a jelentős lakossági ellenvélemény kapcsán, így a térség levegőminőségi problémáiért elsősorban a városon átmenő nagy teherforgalom (kamionforgalom), valamint a téli időszakban a lakossági szilárd tüzelőanyagokat felhasználó fűtőberendezések, valamint a meglévő ipari üzemek tehetőek felelőssé. 139

140 A légszennyezés emissziós oldalának vizsgálata alapján megállapítható, hogy meghatározó tényezője a közúti közlekedés. A helyhez kötött források 2002 és 2010 évek között vizsgált kibocsátási adatait is figyelembe véve a Sátoraljaújhelyen működő üzemek légszennyező anyag kibocsátásáról a következőek állapíthatóak meg: Kén-dioxid: folyamatosan csökkenő tendencia figyelhető meg, aminek hátterében az energiaszerkezet megváltozása. Nitrogén-oxidok: a pontszerű kibocsátások alakulásában enyhén csökkenő tendencia állapítható meg, azonban ezzel párhuzamosan a közlekedési eredetű szennyezés folyamatosan növekedik. A gépjárműállomány növekedése nagyobb ütemű, mint a korszerűbb gépjárművek üzembeállításával elérhető kibocsátás csökkenés, így összességében növekszik a környezet közlekedési eredetű nitrogén-oxidok terhelése. Szilárdanyag (por): az ipari üzemek a szálló por PM10 kibocsátásánál csökkenés tapasztalható. A csökkenés a különféle ipari technológiáknál alkalmazott szűrők és leválasztó berendezések alkalmazásának tulajdonítható elsősorban. A szilárdanyag kibocsátás viszont összességében (a közlekedési és lakossági eredetű kibocsátással együtt) nem csökken. Szén-monoxid: esetében az elmúlt évtizedben folyamatos és jól érzékelhető csökkenés figyelhető meg. A szén-monoxid kibocsátásban is a közlekedés, ami a leginkább környezetterhelő, de az ipari és lakossági eredetű kibocsátás is jelentős mértékű, arányát a közúti forgalom növekedése és a gépjárművek magas átlagos életkora nagymértékben befolyásolja. Szén-dioxid: az üvegház hatású gázok között vezető szerepet játszó szén-dioxid kibocsátás a településen ez elmúlt évtizedben ingadozó. A városban a gépjármű közlekedés okozta levegőszennyezés a domináns (a TEIR 2013-as adata: 100 lakosra 25,7 személygépkocsi jut). A város központi részének levegőminőségét jelentős mértékben javította a 2009-ben átadott, a Kossuth Lajos utcán kialakított ún. sétálóutca, amely a város szívében elhelyezkedő hivatalokban, üzletekben dolgozók, a sétálóutcában lakók és a pihenni vágyók, valamint a városba érkező turisták számára is élhetőbb környezetet teremtett. Sátoraljaújhely a 37. számú főút révén szervesen bekapcsolódik az ország vérkeringésébe és jelentős tranzitforgalom bonyolódik a Délkelet-szlovákiai területek irányába. A tranzitforgalom elterelése érdekében jelölték ki 2006-ban a város keleti részén átfutó ún. tehermentesítő utat, amivel a lakott területeken sikerült csökkenteni a légszennyezést. Érdemes megjegyezni, hogy a tehermentesítő út része egy hosszú távú tervnek, amely azt a célt szolgálja, hogy a teljes tranzitforgalmat egy, Szlovákia területén kiépített elkerülő úttal végleg elterelje a várostól. - Vasúti közlekedés: A vasúti közlekedés a közútival összevetve csekélyebb és jellemzően közvetett környezeti hatásokkal jár. Sátoraljaújhely a 80. számú vasútvonal kezdő és végpontja is, mely teljesen villamosított, ugyanakkor a dízelmozdonyok a mai napig meghatározóak. Lakossági eredetű légszennyezés: A lakosság a levegő szennyezéséhez leginkább a fűtési rendszereken keresztül, valamint az avar és a kerti hulladékok égetésével járul hozzá. A háztartások többsége földgázfűtésre váltott, aminek a káros anyag kibocsátása lényegesen kisebb, míg a társasházak jelentős részében távfűtés működik. 140

141 Ipar: A betelepült vállalkozások (PREC CAST stb.) korszerű technológiával rendelkeznek, szennyezőanyag kibocsátásukat rendszeresen ellenőrzik, tehát a város levegő minőségére kibocsátásuk nincs kedvezőtlen hatással. Az ipari kibocsátók a lakott területtől távolabb, a város déli részén helyezkednek el. Pollenszennyezés: A nyári időszak erős pollenszennyezésének fő oka a gazdátlan, elhanyagolt területeken megjelenő gyomnövények és allergén növények, ezek folyamatos irtása jogszabályban szabályozott számú táblázat: Sátoraljaújhely város településére vonatkozó légszennyezettség adatok (kg-ban) a szennyezőanyagok és kibocsátásuk tekintetében ( ) Szennyező anyagok Kén-oxidok (SO2 és SO3) mint SO2 n.a n.a. 0 Kénsav-kénsav gőzök (SPECIFIKUS) n.a Szén-monoxid Nitrogén oxidok ( NO és NO2 ) mint NO2 Króm és vegyületei Cr-ként ( kromátok is) Réz és vegyületei Cu-ként n.a. n.a Benzin mint C, ásványolajból Cianidok, könnyen oldódóak CN -ként Cink és vegyületei Zn-ként Szilárd anyag Nátrium-hidroxid Króm (VI) vegyértékv vegyületei Nikkel és vegyületei Ni-ként Szén-dioxid Forrás: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer A városban a legjellemzőbb szennyezőanyagok a mennyiségük alapján a szén-monoxid, a nitrogénoxidok, szén-dioxid, szilárd anyagok. Az számú táblázat légszennyezettségre vonatkozó adataiból látható, hogy a városban a széndioxid kibocsátás között folyamatosan nőtt, amely magyarázható a tranzitforgalom növekedésével, illetve az ipari létesítmények növekvő kibocsátásával is. Ezt követően 2013-ban 2012-höz képest 11,76 %-kal csökkent. A szén-monoxid kibocsátás esetében azonban 2009 és 2013 között hullámzó tendencia figyelhető meg. A nitrogénoxidok mennyisége évhez képest 2013-ra visszaesett. 141

142 Zaj-és rezgésvédelem Sátoraljaújhely Város A közlekedési eredetű zajforrások: A közlekedési zajforrások közül a közúti közlekedés a legjelentősebb, ami különösen a főforgalmi utak városokon átvezető szakaszai mellett élőket éri leginkább. Sátoraljaújhelyen az elkerülő út menti szakaszokon a legnagyobb a zajterhelés, míg a tehermentesített városközpontban minimálisra csökkent. A vasúti eredetű zaj a lakosság számára alig érzékelhet a vasútvonalak és állomás kedvező fekvése következtében. Az ipari eredetű zajterhelés: Jelentősebb zajforrást kibocsátó ipari létesítmények a külvárosban fekvő Sátoraljaújhelyi Ipari Parkban foglal helyet, ezáltal ezen létesítmények lakossági zajterhelése nem jelent problémát. Egyéb eredetű zajforrások: Ebbe a kategóriába tartoznak a különféle szabadtéri, kulturális rendezvények, beleértve a szolgáltatási tevékenységekből származó zajokat. Sátoraljaújhelyen a szórakozóhelyek zeneszolgáltatásából eredő zajforrások nem jelentenek nagy problémát, hiszen a zajkibocsátásuk kicsi, nem éri el a határértékeket. Rezgésterhelés: Sátoraljaújhelyen elsősorban a közlekedésből fakadó rezgésekről beszélhetünk, melyek elsősorban a vasúti pálya, valamint a 37. sz. főútvonal mentén jelentősek, illetve zavaróak. A tehermentesítő út kijelölésével a városközpontban minimálisra csökkent a rezgések mennyisége, így lakosságra, épített környezetre, különösen műemlékekre vonatkozó káros hatásuk is mérséklődött Sugárzás védelem A katasztrófavédelem rendszeresen figyeli a természetes eredetű háttérsugárzást Sátoraljaújhelyen. A március 04-i mérés alapján Sátoraljaújhely Vízművek esetében mért érték: 91 nsv/h, mely nemcsak a jelentősen alatta marad az országos értéknek, hanem a riasztási szinthez képest is alacsony értéknek számít Hulladékkezelés Sátoraljaújhelyen a hulladékkezelést a Sátoraljaújhely Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2007. (III. 7.) rendelete a települési szilárd hulladékgyűjtéssel összefüggő tevékenység ellátásáról szabályozza. Sátoraljaújhely Város alapító tagja az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, mely társulás hivatott a térség szilárdhulladék gazdálkodási problémáinak megoldását jelentő fejlesztések megvalósítására. Sátoraljaújhely Város területén jelenleg nem található a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelő települési szilárdhulladék kezelésére alkalmas telephely, ezért a település szilárd hulladéka ideértve az építési-bontási hulladékokat is a Bodrogkeresztúri Hulladékkezelő Központba kerül. A város korszerű és környezetkárosítást kizáró hulladékkezelési tevékenységéhez szükséges infrastruktúra kialakítása a térségi hulladékgazdálkodási rendszer keretében történik meg. Az Abaúj- Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer kiépítése folyamatban van. A 3,9 milliárd Ft értékű projekt célja a szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése szelektív hulladékgyűjtő szigetek és hulladékudvarok kialakításával, valamint a házhoz menő szelektív gyűjtés bevezetése a projektterület nagyobb, sűrűbben lakott településein, településészein a csomagolási hulladékok, valamint a zöldhulladékok tekintetében. 142

143 A hulladékudvar és átrakóállomás építése, szelektív hulladékgyűjtő szigetet telepítése folyamatban van. Sátoraljaújhely területén év eleji adatok alapján 28 db, négyfrakciós szelektív hulladékgyűjtő sziget üzemel. A szigetekről begyűjtött hulladék november 1-től a Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központba kerül, ahol további előkezelése megtörténik. A hasznosító szervezetekhez mindezek után, bálázva, tömörítve kerül elszállításra. A város családi házas övezetében, 2200 háztartást érintően ládás rendszerű szelektív gyűjtés üzemel. A város csatornázottsága csaknem teljes körű, 98 %-os. A szennyvíztisztító telep üzemeltetője a Zemplén Vízmű Kft. A keletkező szennyvíziszap teljes egészében komposztálásra, majd ezt követően mezőgazdasági hasznosításra kerül. A településen veszélyes hulladékok begyűjtésére kialakított gyűjtési körzetek nincsenek. A lakosság által termelt veszélyes hulladékok szervezett kezelése a komplex hulladékgazdálkodási rendszer keretében megépülő hulladékudvarban történik majd. Az egészségügyi hulladékok begyűjtését és szállítását a Borsodkomm végzi. Az állati eredetű veszélyes hulladékok kezelésére a SZATEV Rt. vehető igénybe, illetve a háztartási kis és haszonállatok elföldelése 50 kg súlyhatárig telken belül megoldható. A közszolgáltató az Öko-Pannon Kht. koordináló szervezetével együttműködve üzemelteti a csomagolási hulladékok begyűjtésének, értékesítésének rendszerét. Sátoraljaújhely két bezárt kommunális hulladéklerakójának rekultivációja 2014-ben valósult meg. Az érintett területek jelentős része az 1 számú Vízmű védőidomán belül található, így fontos az egészséges ivóvíz bázis védelme. A TEIR-ben szereplő adatok alapján megfigyelhető, hogy a településen, járási, megyei járásközponti és országos viszonylatban is 2008-ról 2009-re jelentős mértékben megemelkedett a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, hiszen ekkor indult útnak a rendszeres hulladékgyűjtés a lakosság körében, 2009-től 2012-ig pedig az adatokat vizsgálva az látszik, hogy a település lakásainak mindegyike rendszeres hulladékgyűjtésbe bekapcsolódott számú táblázat: Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (%) Változás 2012/2008 (%) Sátoraljaújhely 83,6 100,0 +19,62 Sátoraljaújhelyi járás 83,5 99,4 +19,04 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei járásközpontok 95,0 98,7 +3,89 Magyarország 92,4 91,0-1,52 Forrás: TEIR alapján saját szerkesztés A fenti táblázatban a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások arányának 2008-ról 2012-re történő változását vizsgálva megállapítható, hogy a növekvő tendencia a városban és járási szinten a legkedvezőbb, a megyei járásközpontok ezen értékek alatt maradtak + 3,89 %-os emelkedéssel, míg ezzel ellentétben, országos viszonylatban - 1,52 %-os visszaesés figyelhető meg. 143

144 számú ábra: Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya (%) Forrás: TEIR A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 2010-ben elérte a 26,1 %-ot, 2011-ben 100 %-os volt azóta nem szerepel vonatkozó adat. Elmondható, hogy a felfutás időszakában működött még a családi házas övezetekben a ládás gyűjtés, mely aztán megszüntetésre került Vizuális környezetterhelés A városban a műemlékek állapota jónak mondható, nagyobb hányaduk a közelmúltban került felújításra. Elhagyott épületek nem nagyon találhatóak a településen, de jelentős az üresen álló, jelenleg használaton kívüli ingatlanállomány. A városban működő közterület-felügyelet és térfigyelő rendszer működésének köszönhetően az utóbbi időben jelentősen csökkent a szemetelések száma, de vannak visszatérő gócpontok. Graffitik nem jellemzőek a városban, elhagyott bányák sincsenek. Az önkormányzat tájékoztatása értelmében a város közigazgatási területén belül nincs olyan rész, mely földrengés veszélyeztetett terület lenne. Az illegális hulladéklerakók felszámolásáról a jelen dokumentum pontjában már részletesen beszámoltunk, miszerint két bezárt kommunális hulladéklerakó rekultivációja évben megvalósult, az illegális lerakóhelyek alkalomszerű felszámolását közmunkaprogram keretében az Önkormányzat továbbra is végzi, így évről évre egyre kisebb számban jelentkeznek a városban. Fényszennyezésnek nevezzük az esti égbolt mesterséges fényforrásokkal történő fölösleges, energiapazarló és környezetkárosító megvilágítását. Az emberi és a technikai civilizáció gyors fejlődése oda vezetett, hogy annak a fénynek a mennyisége, amit a városok pazarló világítása jelent, közvetlen környezetkárosító tényezővé vált. Az ökológiai szempontokat figyelmen kívül hagyó hatalmas mennyiségben elhelyezett világítótestek nagyon gyors terjedése maga után vonta a lakott területeken élő emberek és a várostól távoli természeti környezet fényterhelésének rohamos emelkedését. Az állandósuló fényszennyezés egészségügyi, közlekedésbiztonsági, ökológiai és tájvédelmi szempontból is kockázatot jelent, miután megvalósul az ember és a Föld élővilágának állandó zavarása, ami hatalmas energiapazarlással és közvetett módon környezetszennyezéssel is jár. A fény ökológiai hatásait vizsgálva a kutatók arra a felismerésre jutottak, hogy a fénynek nem csupán erőssége, depolarizációja is rendkívül fontos tényező az élőlények életében. 144

145 Árvízvédelem A katasztrófavédelmi besorolás alapján Sátoraljaújhely település árvíz által veszélyeztetett, II. osztályba sorolású, a veszélyforrás kb. 350 főt érint a településen: Bodrog folyó: o Ronyva zugi vésztározó által érintett területek, o Vasúti töltés és a Pataki út számú főút közötti területek. Ronyva árapasztó: Rákóczi utca és a Dózsa György utca közötti terület bal partja mintegy 300 méter hosszban. (veszélyeztetett a lakosság, Szlovák Iskola, Városi Uszoda). Ronyva-patak: Zempléni Vízmű Kft. I. számú Vízmű-telepe (ivóvíz kutak, vízgépház) A Határátkelő felé vezető út bal oldal melletti területe mintegy 600 méter hosszban. (veszélyeztetett: Pipi Farm baromfi telep). Fehér-patak: Szív utca, Hársfa utca, TESCO áruház, Zemplén Mix bevásárló központ, számú országos közút jobb oldalán lévő lakóingatlanok. Bányácska-patak, Fehér-patak: Sátoraljaújhely- Rudabányácska városrész, Lőtér utca, Bányácska utca. Hirtelen lehulló nagymennyiségű eső (villámárvíz) esetén: Sátoraljaújhely északi, észak-nyugati városrésze, Károlyfalva, Széphalom városrész nyugati területe. Sátoraljaújhely a katasztrófavédelmi besorolás alapján rendkívüli időjárás által veszélyeztetett, ezért III. osztályba sorolt település, a veszélyforrás mintegy 5500 főt érint: Ronyva zugi vésztározó által érintett területek, Vasúti töltés és a Pataki út számú főút közötti területek. Új árvízvédelmi töltés építése van folyamatban a Bodrog jobb partján, az ún. ronyvazugi árvízi öblözetben, a csaknem 4,6 kilométer hosszú védmű megépülése után Sátoraljaújhely déli városrésze biztonságosabb lesz egy esetleges árvíz esetén. A kivitelezési munkák év második felében kezdődtek és várhatóan évben be is fejeződnek. A Bodrog Ronyva-zugi szakaszának jobb parti, meglévő töltése a magyar-szlovák határvízi megállapodás értelmében a mértékadó árvízszint plusz egy méter magasságig biztonsággal nem építhető ki. Egy ilyen magasságú gát ugyanis jelentős duzzasztó hatással lenne a folyó szlovákiai szakaszára, így egy ilyen töltés által körbezárt terület víz alá kerülne. Ezért a szakemberek új töltés megépítése mellett döntöttek. A beruházás mintegy kétmilliárd forint uniós forrásból valósul meg. A projekt megvalósulásával egyrészt jelentősen csökken az öblözetben az árvízi kockázat, másrészt egy esetleges árvíz esetén alacsonyabbak a védekezés költségei is. Emellett a térség ivóvízellátását biztosító Zemplén Vízmű Kft. által üzemeltetett kútsor is védett lesz. A Ronyva-patak Sátoraljaújhely belterületi szakasz jobb partján árvízvédelmi mű épül a korábbi legnagyobb vízszint fölött 20 cm magasságra. 145

146 Fennálló környezetvédelmi konfliktusok, problémák Az UNESCO évben vette fel a világörökségek közé a Tokaji Történelmi borvidék kultúrtájat. Ebben Sátoraljaújhely Város teljes közigazgatási területe a világörökségi terület védőzónájába tartozik, az Ungvári pince mint világörökségi objektum szerepel. Sátoraljaújhely város teljes közigazgatási területe a Tokaj-hegyaljai kultúrtáj részét képezi, műemlékileg védett világörökségi terület. A világörökségi terület kezelési terve 2014-ben elkészült, melyet az érintett önkormányzatok a mai napig nem fogadtak el. A városban a talaj szennyező forrásai az alábbiak lehetnek: az illegálisan lerakott hulladékok (szilárd, ill. folyékony hulladékok) lakosságnál és a vállalatoknál keletkező veszélyes hulladék (fáradt olaj, akkumulátorok) a lakossági szabálytalanul kialakított szennyvíz akna, derítő, amelyből a szennyezett víz a talajba szivárog a bezárt MOL-telepen a Déli Vízmű közelében tártak fel 1997-ben szén-hidrogén tartalmú szennyezést (folyamatos ellenőrzés alatt áll). A város önkormányzatának tájékoztatása szerint főként az ipari területekkel határos lakóterületek közötti alábbi konfliktusok jelentkeztek az elmúlt időszakban: ELZETT-CERTA Kft.: a présöntő-és szerszámkészítő cég Berecki utcai telephelye (ipari terület és az ipari park része), határos a Batthyányi utca keleti oldalán lévő lakóterülettel, ahol zaj, bűz miatti problémák következtében környezetvédelmi eljárás is lefolytatásra került. CONTINENTAL Dohányipari Zrt.: Dohány utcai telephelye (ipari terület), határos a Bajza utca déli oldalának lakóterületével, ahol zaj és szálló por miatti problémák következtében környezetvédelmi eljárás is lefolytatásra került. Az ipartelep utca keleti oldalán az ipari területbe ágyazott lakóterület található. Erre a lakóterületre különös építési szabályok vonatkoznak, melyek átlagost jelentősen meghaladó építési és felújítási költségeket terhelnek az itt lévő ingatlantulajdonosokra. Földtani veszélyforrás alatt földrengést, talajsüllyedést, földbeszakadást, földcsuszamlást értünk. Sátoraljaújhely település a katasztrófavédelmi besorolás alapján földtani veszélyforrással veszélyeztetett, ezért III. osztályba lett sorolva, mely veszélyforrás kb. 150 főt érint. Sátoraljaújhely település a katasztrófavédelmi besorolás alapján a veszélyes áruk szállítási útvonala által veszélyeztetett, ezért a II. osztályba lett sorolva, mely veszélyforrás kb főt érint. Sátoraljaújhely település a katasztrófavédelmi besorolás alapján nagy kiterjedésű szabadtéri tüzek által veszélyeztetett, ezért III. osztályba lett sorolva, mely veszélyforrás kb főt érint június 21-én Sátoraljaújhely Város részére készített Települési Veszély elhárítási Terv aktualizálása megtörtént, azonban újabb terv nem készült. Veszélyes üzemnek minősülnek a településen az alábbiak: CERTA Zpsz,3980.Sátoraljaújhely, Berecki u : %-ban szárazanyagot termelnek, mely veszélyeztetést okozó anyagnak minősül. Heiche Bt., Sátoraljaújhely, Ipar u hrsz.: A fémfelület kezelés során olyan anyagokat használnak fel, mely mérgező és veszélyes anyagnak minősül. 146

147 Prec-CAST Kft, Sátoraljaújhely, Ipar u. 2.: öntödei tevékenysége során felhasznált anyagok veszélyeztetést okozó anyagnak minősülnek. Zempléni Vízmű Kft., Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 24. : A vízfertőtlenítés, - kezelés során felhasznált veszélyes anyagok mérgezőek lehetnek. Continental Dohányipari Zrt., Sátoraljaújhely, felhasznált anyagok éghető gázokat tartalmaznak. Dohány u. 1-3.: a dohányfeldolgozás során Katasztrófavédelem (területfelhasználást, beépítést, befolyásoló vagy korlátozó tényezők) Építésföldtani korlátok Alábányászott területek, barlangok és pincék területei Alábányászott területek és barlangok a településen nincsenek. A város közigazgatási területén belül pincék nagyobb számban az alábbi területeken találhatóak: Ungvári pince területe itt található világörökségi objektum és annak védőövezetén belül több száz pinceág Zsólyomkai pincesor A Bortemplom alatti épített pince Sátoraljaújhely-Károlyfalva városrészben két pincesor (Dózsa Gy. utca, Kossuth L. utca) Elszórtan, de jelentős számban vannak még pincék az Esze T. utca, Jósika utca, Kossuth-tömb tömbbelső, Kossuth tér, Széchenyi tér, Táncsics tér, Hősök tere, Kossuth L. utca, Kazinczy F. utca, Pipa utca, Fecske utca, Losárdi Zs. utca, Fejes I. utca térségében Csúszás-, és süllyedésveszélyes területek Csúszásveszélyes területek az alábbiak: Szőlő utca Felsőzsólyomka utca A Magas-hegyre vezető út alsó szakasza Földrengés veszélyeztetett területei A város közigazgatási területén belül nincs földrengés által veszélyeztetett terület, melyet az alábbi ábrák szemléltetnek. 147

148 számú ábra: Hazánk földrengés veszélyeztetett területei Jelzések: 1 = a természeti veszélyek megjelenése kivételes, 2 = kismértékű természeti veszélyeztetettség, 3 = gyengén közepes természeti veszélyeztetettség, 4 = közepes természeti veszélyeztetettség, 5 = jelentős természeti veszélyeztetettség, 6 = súlyos természeti veszélyeztetettség. Forrás: Katasztrófavédelem.hu 148

149 Vízrajzi veszélyeztetettség Árvízveszélyes területek A településen árvízveszélyes területek a következőek: a.) Bodrog folyó: Ronyva zugi vésztározó által érintett területek. Vasúti töltés és a Pataki út számú főút közötti területek. b.) Ronyva árapasztó: Rákóczi utca és a Dózsa György utca közötti terület bal part mintegy 300 méter hosszban. (veszélyeztetett a lakosság, Szlovák Iskola, Városi Uszoda). c.) Ronyva-patak: Zempléni Vízmű Kft. I. számú. Vízmű-telep (ivóvíz kutak, vízgépház). A Határátkelő felé vezető út bal oldal melletti terület mintegy 600 méter hosszban. (veszélyeztetett: Pipi Farm baromfi telep). d.) Fehér-patak: Szív utca, Hársfa utca, TESCO áruház, Zemplén Mix bevásárló központ, számú országos közút jobb oldalán lévő lakóingatlanok. e.) Bányácska-patak, Fehér-patak Sátoraljaújhely- Rudabányácska városrész Lőtér utca, Bányácska utca. f.) Hirtelen lehulló nagymennyiségű eső (villámárvíz) esetén: Sátoraljaújhely észak, észak-nyugati városrész, Károlyfalva, Széphalom városrész nyugati területe Belvízveszélyes területek A katasztrófavédelem adatszolgáltatása alapján az alábbi területek belvízveszélyesek: Ronyva zugi vésztározó által érintett területek. Vasúti töltés és a Pataki út számú főút közötti területek Mély fekvésű területek A város közigazgatási területén belül jellemzően nincsen mély fekvésű terület Árvíz és belvízvédelem A település csapadékcsatorna hálózata műszaki előírások és gazdasági megfontolások alapján került méretezésre. A gondosan fenntartott és üzemeltetett rendszerből is - ha a tervezett levezetendő vízhozamnál nagyobb érkezik - kiléphet a víz. Előfordulhatnak olyan záporok, amelyeknek vizeit a csapadékvíz elvezető hálózat kiöntés nélkül levezetni képtelen. Ilyenkor az üzemeltetési feladatokon túl a vizek nagyobb kártételei ellen védekezni szükséges. Bel- és külterületen általában egy időben jelentkeznek a vízkár elhárítási feladatok. Az önkormányzat saját hatáskörében gondoskodik a tulajdonába lévő vízfolyások, belvízcsatornák és belterületi vízrendezési művek vízkár elhárítási, 149

150 karbantartási és üzemeltetési feladatairól. Figyelemmel kíséri a vizek levonulását, eltávolítja a lefolyást gátló akadályokat, védekezik a csatornából kilépő vizek kártételei ellen. Árvízvédelem szempontjából a meglévő ipari terület alatt a Vásárhelyi - terv keretében elsőrendű fővédvonal kiépítésére kerül sor, mely a Bodrog vésztározójának töltése, a Ronyva-zugi árvízi vésztározó határa Egyéb Kedvezőtlen morfológiai adottságok (pl.: lejtés, falszakadás) A város közigazgatási területén belül jellemzően nincs kedvezőtlen morfológiai adottságú terület Mélységi, magassági korlátozások A város közigazgatási területén mélységi korlátozás nincsen, magassági korlátozás az egyes építési övezetekben az Építési Szabályzat szerinti Tevékenységből adódó korlátozások Tevékenységből adódó korlátozásról nem beszélhetünk Ásványi nyersanyag lelőhely A város északi peremén a város és Széphalom városrész között található a torzsási agyag vagyon. Jelenleg nincs működő bánya a területen Város klíma Sátoraljaújhelyen az áthaladó gépjárműforgalom miatt nem beszélhetünk klimatikus negatív hatásról. A településen keresztülmenő főbb közlekedési utak környezetszennyezése nem túl jelentős. A környező Sajó völgyében lévő településekre jellemző a szmog és a városi klíma negatív hatása. 150

151 2. HELYZETELEMZŐ MUNKARÉSZ 2.1. A vizsgált tényezők elemzése, egymásra hatásuk összevetése. A vizsgálatok alapján a tényleges állapotok elemzése, egymásra hatásuk összevetése, folyamataik elemzése Sátoraljaújhely társadalma Sátoraljaújhelyen mint ahogy hazánk legtöbb települése - esetében is nagy gondot okoz a lakosság számának jelentős mértékű csökkenése, mely abból adódik, hogy a születési és a halálozási, valamint az elvándorlási mutatók egyenlege negatív, továbbá elmondható, hogy nagyon alacsony fokú a gyermekvállalási kedv. A város népessége a csökkenő születésszám és a fiatalabb korosztály elvándorlásából adódóan elöregszik. Nagyon kedvezőtlen tendencia a város népességének elöregedése (öregségi mutató, 2013: 179,6), hiszen jóval nagyobb mértékű, mint országos viszonylatban. Amennyiben nem következnek be olyan mértékű változások, melyek arra ösztönzik a lakosságot, hogy a fiatal, kvalifikált korosztály a városban maradjon, növekedjen a gyermekvállalási kedv, abban az esetben a népesség csökkenése tovább folytatódik. A városban egyre kevesebb a 14 éven aluli gyermek, így a bölcsődébe, óvodába és általános iskolába beíratott gyermekek számának csökkenése következtében a nevelési-, oktatási intézmények kapacitás-kihasználtsága nem megfelelő, ami az intézmények későbbi fenntarthatóságát veszélyeztetheti, intézmények összevonására, felszámolására is sor kerülhet, mely maga után vonja a nevelők, pedagógusok létszámának leépítését. Ez még inkább hozzájárul az értelmiségi csoportok eddigi elköltözésének fokódásához. Mindenképpen fontos, hogy a település oktatási-, nevelési intézményei minél több gyermeket vonzzanak, hiszen járási központként, oktatási centrumként feladata, hogy a település határain túl a járás gyermekei, tanulói számára is megfelelő színvonalú oktatási-nevelési intézményhálózatot tartson fenn és működtessen. Ez az intézményhálózat nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy nőjön a település népességmegtartó ereje. Fontos cél, hogy a településen élők, itt munkát vállalók, vagy itt letelepedni szándékozók is jól érezzék magukat a településen, illetve a betelepülni szándékozó vállalkozások is biztosítottnak lássák az itt elérhető közszolgáltatásokhoz való könnyű hozzáférést és magas színvonalú ellátást. Számos esetben merül fel igényként az oktatási intézmények kapcsán pl. a magasabb színvonalú nyelvoktatás, illetve különböző sportolási lehetőségek (pl. lovaglás bevezetése) megteremtésének szükségessége. Az utóbbi években jelentős mértékben lecsökkent a gazdaságilag aktív életkorú lakosság aránya, elég népes korcsoportot a nyugdíjasok és a nyugdíj előtt állók alkotnak. Mindenképpen fontos tehát a munkaképes korú népesség munkához történő hozzájutásának elősegítése. A városban a fiatal felnőttek helyben maradásához azonban elengedhetetlen a magas színvonalú szolgáltatást nyújtó intézményhálózat, a rendezett, biztonságos élettér és a munkalehetőségek megléte. E nélkül a családok nem látják biztosítottnak jövőjüket a településen, elszívja őket a munkát, magasabb jövedelmet, jobb minőségű szolgáltatásokat, sport és szabadidős tevékenységeket nyújtó települések köre. Sátoraljaújhelyen a cigány etnikai kisebbséghez tartozó népesség száma az elmúlt tíz év tekintetében közel duplájára nőtt, melyek többségének nehézséget jelent, hogy magasabb társadalmi státuszba kerülhessen, hiszen leginkább mélyszegénységben, pl.: alacsony komfortfokozatú vagy komfort nélküli lakásokban élnek, többségében egy szobában, a háztartásokban nincs kereső tevékenységet folytató személy, s így a folyamatos társadalmi leszakadásuk érzékelhető. Többségük a város keleti részén él, akik elsősorban alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek, jelentős azok aránya, akik 151

152 magasabb iskolai végzettségre nem tesznek szert, mint általános iskolai 8 osztály. A városban élő cigány lakosság életminőségének jobbá tétele, foglalkoztatása komplex programok működtetésével lehetséges, ezért továbbra is fontos cél a roma lakosság munkaerő-piaci, oktatási, egészségügyi, lakhatási helyzetének javítása. A település helyi esélyegyenlőségi programjának középpontjában a mélyszegénységben élők, elsősorban a romák állnak. Kiemelt feladatának tartja az önkormányzat, hogy a mélyszegénységben élő lakosokat felkarolja, s minél közelebb hozza őket a munka világához, oktatással, képzéssel egybekötve. Mindezek mellett a település vezetői kiemelten figyelnek arra, hogy a bölcsődés, óvodás gyermekek mellett az iskolakötelesek is megfelelő színvonalú intézményekben legyen ellátva, a felügyeletük, nevelésük, oktatásuk megfelelő intézményi keretek között biztosított legyen. Továbbá az idős korosztályra is kimagasló figyelmet tanúsítanak, de mindezek mellett mindent megtesznek a nők esélyegyenlőségi helyzetének javítása érdekében és a fogyatékkal élők életminőségének előmozdításáért is, hiszen törekednek arra, hogy az intézmények akadálymentesítése megoldott legyen. A városban az elmúlt években a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya növekedett, ezt az emelkedést egyrészről az eredményezi, hogy a középszintű oktatásban a fiatalok egy része megreked, lemorzsolódik, tehát nem jut középszintű végzettséghez. Másrészről az, hogy a magasabb iskolai végzettségűek elvándorlási aránya jelentős mértékű, nagyobb az országos viszonylathoz képest, így az alacsonyabb képzettségűek maradnak a településen, akik vagy semmilyen vagy pedig olyan szakmával, képesítéssel rendelkeznek, mellyel a munkaerő-piacon nem tudnak érvényesülni. Mindenképpen fontos a helyben maradt alacsony iskolázottságúak generációs előnyeinek pl.: nagyobb tanulási - és alkalmazkodó képesség, innovációs készség, informatikai ismeretek, nyelvtudás kamatoztatása. Továbbá nem elhanyagolható a kvalifikált népesség elvándorlásának megállítása, pl.: magasabb jövedelem, lakhatási feltételek kedvező biztosítása révén, hogy a város vonzó, élhető legyen a számukra. A magasabb iskolázottságú népesség zöme a város nyugati részén él, a keleti településrészen laknak az aluliskolázottak. A csupán szakmát adó képesítések iránti igény esetében csökkenő tendencia figyelhető meg a városban éveket nézve. Ahogy korábban már említésre került magas azoknak a száma, akik csak az általános iskolát járták ki, ami gyakran együtt jár az informatikai és a nyelvtudás hiányosságával. Ez többszörösen nehezíti az elhelyezkedést, az álláskeresést is. A közeli Szlovákia elszívó ereje nagy, akadályt sok esetben csak a nyelvismeret hiánya okoz. Az alacsony iskolai végzettségűek kedvezőtlenebb jövedelmi és vagyoni helyzetéből adódó röghöz kötöttség megnehezíti az új élet megkezdését más településen. Sátoraljaújhelyen a éves népességen belül a foglalkoztatottak arányának növekedésében az elmúlt években javulás figyelhető meg, azonban a munkahelyi kínálat még mindig alacsonyabb mértékben nőtt a városban, mint országos viszonylatban. A településen a munkanélküliség aránya (2011.: 6,7 %) meghaladja az országos átlagot (2011.: 5,7 %). A gazdasági struktúraváltás nehézségei miatt a munkanélküliségi mutató már a gazdasági válsággal sújtott évben magas volt, években némi javulás volt megfigyelhető, azonban évben újra megugrott a munkanélküliek száma. A foglalkoztatottak arányához (2011. évi adat: 35,8 %) képest magas az inaktív keresők aránya (2011. évi adat: 31,6 %), valamint magasnak mondható a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (35,8 %, év) is. A foglalkoztatás bővítése, a munka világába történő szocializálás a munkanélküliség problémájának megoldásában nyújthat hosszú távú segítséget. A nyugati városrészben élők foglalkoztatottsági mutatói a legkedvezőbbek, míg a város keleti részén él a munkanélküliek többsége. A településen a foglalkoztatottak nagyobbik hányada a szolgáltatói szektorban dolgozik. A szakképzés nincs összhangban a munkaerő piaci kereslettel, illetve kijelenthető, hogy a szakképzett munkaerő piaci versenyképessége gyenge a településen. 152

153 A statisztikai adatok alapján kijelenthető, hogy míg a városban az adófizetők száma csökken, ugyanakkor országos szinten javulás figyelhető meg. Nemcsak Sátoraljaújhelyen, hanem minden vizsgált területi szinten a nettó belföldi jövedelem tekintetében javuló tendencia érzékelhető 2000 óta, azonban ez a javulás még mindig nem tarja helyben a fiatal, kvalifikált értelmiségieket. A lakásállomány csökkenése, a lakásépítések visszaszorulása szintén a fent tárgyalt, a kedvezőtlen jövedelmi viszonyok eredménye is, azonban elmondható, hogy a lakások zöme már többszobás, komfortosabb, megfelelő életminőséget teremt a lakói számára. Ezt erősíti, hogy az elmúlt tíz év tekintetében emelkedett a közüzemi ivóvízvezeték-, közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya, illetve egyre több lakásba került bekötésre a vezetékes gázhálózat, valamint az internetes hozzáféréssel rendelkező lakások aránya is növekedett, elérte 2013-ban a 6328 főt Sátoraljaújhely humán infrastruktúrája Sátoraljaújhely humán (oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális) infrastruktúrája megfelelően kiépített, az elmúlt években emelkedett a szolgáltatások színvonala. Az intézményrendszer működésének hatékonyságában javulás érzékelhető, mióta megtörténtek az átszervezések, integrációk, de a fejlődéshez mindenképpen a jövőben további hatékonyságnövelésre van szükség. A településen a működő bölcsődei férőhelyek száma 2011-ről (36 db) 2013-ra (48 db) jelentősen emelkedett, a mai kor igényeinek megfelelő bölcsőde áll a gyermekek rendelkezésére, így az önkormányzatnak a jövőben bölcsőde felújítására, korszerűsítésére nem kell forrásokat mozgósítania, a megfelelő karbantartás, a biztonságos üzemeltetés költségeinek biztosítása mellett. A városban a születésszám csökkenése következtében a bölcsődések száma folyamatosan visszaesik, mely azt eredményezi, hogy nem optimális a férőhely-kihasználtság. A városban az óvodai férőhelyek száma 2008 óta 575 db. Az óvodai férőhelyek kihasználtsága sem optimális, hiszen nemcsak a bölcsődés, hanem a 3-6 éves korosztály száma is visszaesett az elmúlt években, mely szintén a születésszám folyamatos csökkenéséből ered. A fiatalok helyben tartása, a gyermekvállalásra történő ösztönzés segíthet abban, hogy a bölcsőde, óvoda megfelelő kihasználtság mellett optimálisan működjön a településen. A járásközpontban az oktatás színvonala jó minőségű, ugyanakkor csupán 2012-től mutat emelkedést. Sátoraljaújhelyen az általános iskolai feladat ellátási helyek átlagos létszáma 2001-ről évre visszaesett, mely csökkenés jóval kedvezőtlenebb, mint országos és megyei járásközponti viszonylatban. A más településről (pl.: Sárospatak, Alsóberecki, Felsőberecki, Mikóháza, Pálháza) bejáró általános iskolai tanulók aránya a nappali oktatásban 2008 és 2011 év között kedvezően emelkedett, ugyanakkor 2013-ra némileg visszaesett a növekedés a településen. A középiskolák száma a városban 2012-ről (7 db) 2013-ra (6 db) lecsökkent, mellyel együtt visszaesett a nappali tagozatos középiskolai tanulók száma is, azonban emelkedés tapasztalható a más településről bejáró középiskolai tanulók aránya esetében 2008-ról évre, így évre elérte az 55,3 %-ot. A jövőben fontos feladat a tanulószám csökkenésének megakadályozása, hogy az intézmények optimális létszámmal, pedagógusszámmal tudjanak működni. Az oktatási intézményeknek egyedi oktatási-nevelési programokat szükséges biztosítaniuk, melyek a tanulókat a környező településekről Sátoraljaújhelyre vonzzák. Az egészségügyi és háziorvosi ellátás színvonala jónak értékelhető, azonban fejlesztése folyamatosan szükséges. Az egy házi-és házi gyermekorvosra jutó lakosok aránya esetében csökkenés tapasztalható 153

154 a településen, járási és országos viszonylatban is 2000-ről évre, mely a népesség csökkenésének, elvándorlásnak tulajdonítható. A városban működik - állami fenntartású - kórház, mely nemcsak a járásközpont, hanem a környező települések lakóinak ellátását is megfelelő minőségben biztosítja. Az elmúlt 7 éves fejlesztési ciklusban számos projekt valósult meg, valamint jelenleg is folynak beruházások a kórház korszerű, hatékony üzemeltetése érdekében. A városban a szociális ellátó rendszer megfelelő színvonalon működik. Az idős korosztály folyamatos emelkedésével a jövőben az időseket ellátó intézmények befogadóképességét mindenképpen bővíteni szükséges, hiszen már jelenleg majdnem teljes körűnek mondható az ilyen intézmények kapacitás-kihasználtsága. A szociális ellátási rendszer fejlesztésének jelentőségét tehát fokozza a városban tapasztalható elöregedés folyamata, a 60 éven felüliek arányának igen magas mutatója (2013.: 23,9 %). A működő kórházi ágyak száma 2000 és 2013 között lecsökkent 4,9 %-kal, ugyanakkor az idősek nappali intézményeinek és az önkormányzat kezelésében lévő tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmények kapacitás-kihasználtsága az elmúlt néhány évben jelentősen megemelkedett a városban, 2013-ban már a kihasználtság túllépte a 100 %-ot. Az egészségpolitikai rendszer átalakítása hatással volt a kórházi ágyszám-csökkenésére, azonban a településen lévő kórház ellátási színvonala esetében nem következett be romlás. Elmondható, hogy a városba érkezők a településen tartózkodásuk ideje alatt többségében a múzeumokba is ellátogatnak a kultúrtörténeti emlékek megismerése céljából, így a múzeumi látogatók száma 2012-ről 2013-ra 24 %-kal megemelkedett a településen. A későbbiekben fontos a múzeumi látogatószám megtartása, növelése az idegenforgalom jövedelemtermelő képességének javítása érdekében. Az önkormányzat fejlesztési tevékenységeihez kiemelt segítséget vár el a civil szervezetektől, egyesületektől, alapítványoktól, a lakosságtól, hiszen a társadalom összefogásával érhető el minden fejlesztés, újítás a városban élők életminőségének javítása érdekében, így a jövőben a társadalmi együttműködésre, a célok közös megvalósítására mindenképpen kiemelt figyelmet szükséges fordítani. Egyre magasabb a szociális bérlakás iránti igény, a rászorulók száma egyre inkább emelkedik a településen, hiszen a jövedelmi viszonyok, a viszonylag magas ingatlanárak következtében egyre nehezebb a saját ingatlanhoz történő hozzájutás. Továbbá az sem elhanyagolható szempont, hogy a gazdasági válság megrengette a bankrendszert, így a hitel-törlesztő részletek megemelkedése következtében a jelentős önerővel nem rendelkező társadalmi rétegek nem mernek ingatlanvásárlásba fektetni. Az előzőekben előadatottak alapján a jövőben mindenképpen szükséges a szociális bérlakás állomány növelése, fejlesztése Sátoraljaújhely gazdasága A rendszerváltozást követően a gazdasági átalakulások jelentős mértékben érintették a települést, melyek a foglalkoztatásra nagymértékben hatottak. A gazdasági versenyképességet befolyásoló tényezők között kiemelkedő szerepe van a város országhatár menti elhelyezkedésének, hiszen a hármas határ közelsége nagymértékben befolyásolja a gazdaság alakulását, így a határmenti együttműködésre kiemelt figyelmet érdemes fordítani a közös terület- és településfejlesztés, a közlekedési-, szállítási-és kommunikációs hálózatok fejlesztése terén. 154

155 A gazdasági válság hatásai abban is megnyilvánulnak, hogy a társadalom jövedelmi és anyagi helyzete egyre jobban leromlott, egyre nagyobb különbségek alakultak ki a leggazdagabbak és a legszegényebbek között. A visszaeső jövedelmi szint abból is látható, hogy a település gazdasági mutatói közül az egy lakosra vetített jegyzett tőke esetében 2000 és 2012 között visszaeső, romló tendencia figyelhető meg a városban. A regisztrált vállalkozások száma a településen 2007 évről 2013-ra jelentősen megemelkedett, ban már meghaladta az 1700 db-ot. A településen a mikrovállalkozások vannak túlsúlyban, akik többsége forráshiánnyal, tőkeszegénységgel küszködik, míg a jelentős foglalkoztatást biztosító középés nagy vállalatok (Pl.: Continental Dohányipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság, PREC-CAST Öntödei Korlátolt Felelősségű Társaság) száma csekély. A nagy foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalatok kivonulása a településről a gazdaság teljesítőképessége szempontjából veszélyes, a foglalkoztatottsági helyzet tovább romolhat. Ezen negatív hatások elkerülése érdekében fontos feladata a városnak a nagyvállalatok megtartása, újak betelepítése, melynek eléréséhez az önkormányzat célzott gazdaságfejlesztési politikája elengedhetetlen. Sátoraljaújhelyen 1998 óta működik ipari park, melyben gépipari, elektronikai, élelmiszeripari, faipari társaságok folytatnak vállalkozói tevékenységet 88 hektáron. A vállalkozási övezet betelepültsége eléri a 100 százalékot, így a bővítése szükséges a város hosszú távú egyensúlyi gazdasági növekedésének javítása érdekében. A településen mezőgazdasági képzés a Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumban érhető el, ugyanakkor a helyi vállalkozások nemzetgazdasági ágankénti megoszlása mutatja, hogy a városban a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya csekélynek (2 %) mondható. Elsősorban őstermelőként, egyéni vállalkozások keretén belül folynak a mezőgazdasági tevékenységek. Sátoraljaújhely és térségében jelentős az erdőterület, így az erdőgazdálkodás nemzetgazdasági ágakban regisztrált vállalkozások aránya tekintetében növekedés figyelhető meg a városban 2008 és 2010 között. A fahasználaton túl az erdőgazdálkodás egyéb mellékhasznot is szolgáltat, mely szintén az erdőgazdálkodás témakörében jelenik meg. Az erdei mellékhaszonvételek közt említhető a gomba, moha, gyanta, erdei gyümölcs, agancs, gubacs gyűjtése. Az állami erdőgazdálkodás fejlesztése terén olyan tulajdonosi, kezelői intézményi szerkezet kialakítása szükséges, amely hosszú távon biztosítja az állami erdővagyon megőrzését, a termelés fejlesztését, és az azt kezelő szervezet működőképességét. A magán-erdőgazdálkodás fejlesztésében feladat a jelenleg nem művelt erdőterületeken az erdőgazdálkodási tevékenység beindítása. Ez elősegíti többek között e területeknek a gazdasági életbe való bevonását. A városban a gazdasági válság kedvezőtlen hatásai miatt visszaesett a szekunder szektorban tevékenykedő vállalkozások száma (2012: 151 db), valamint jelentős létszámveszteséget könyvelhettek el a tercier szektorban működő vállalkozások években (2008: 72,3 %, 2013: 67 %). A gazdasági válság ingatlanpiaci és építőipari hatásairól szólva elmondhatjuk, hogy a kibontakozó hitelválságnak köszönhetően a krízis a lakásárak jelentős visszaesését, az ingatlanpiac befagyását és az építőipari válság elmélyülését okozta, így a településen az építőiparban tevékenykedő vállalkozások aránya kedvezőtlenül alakult 2006 óta. A szolgáltató szektorban (értékesítés, üzemeltetés, javítás, karbantartás, szórakoztatás, szállítmányozás, stb.) működő társaságok, vállalkozások száma magasabb az országos átlaghoz képest, hiszen a mindennapi szükségletek kielégítésére egyre nagyobb igény mutatkozik. Sátoraljaújhelyen a szolgáltató szférában működik a vállalkozások döntő többsége, az egyéni vállalkozások aránya közelíti a 60 %-ot. 155

156 között lecsökkent a városban a kiskereskedelmi üzletek száma, az élelmiszeripari vegyes üzletek, textil, ruházati, húsáru üzletek száma is visszaesett, hiszen megjelentek a nagy külföldi tulajdonú áruházláncok, pl.: TESCO, ahol a vásárlók teljes körű igényei kielégítésre kerülnek, azonban növekedett a zöldség, gyümölcs, kenyér, pékáru, édesség, vegyesiparcikk kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások száma, hiszen ezen termékek esetében a nagykereskedelmi láncok nem tudnak olyan minőségi ellátást biztosítani, melyet a társadalom szereplői elvárnak. A munkaerő képzettség tekintetében elmondható, hogy a városban a szakmunkás végzettségűek iránt mutatkozik a legnagyobb igény, azonban az elhelyezkedési esélyeket rontja, hogy a munkaadók elvárásai magasak, pl.: egy munkavállaló több munkafolyamat ellátására legyen képes a költségtakarékosság érdekében. Sajnálatos módon a gazdasági válság hatásai még mindig érzékelhetőek, hiszen a vállalkozások elsősorban a munkahelyek megtartására törekednek, mintsem új munkahelyek teremtésére. A városban jelenlévő nagyvállalatok szakképesítéssel rendelkezőket, olykor felsőfokú végzettségűeket keresnek, hiszen a mérnöki tevékenységeket nem lehet betanított munkaerővel elvégeztetni, ehhez megfelelő képesítésű szakemberek szükségesek. A szakképesített munkaerő jelenléte azonban az elmúlt 10 évben jelentősen visszaesett a településen. A jövőben a felnőttképzési szolgáltatások versenyképességének javítására, a munkaerő-kínálat fejlesztésére átképzés, továbbképzés biztosításával mindenképpen nagy figyelmet kell fordítani, hiszen az alacsony foglalkoztatás következtében a népesség elvándorlása nagyfokú a város életében. A gazdaság teljesítőképességére az is rányomja a bélyegét, hogy kutatás-fejlesztés, innováció területén a város elmaradott, hiszen az önkormányzat tájékoztatása szerint nincs ilyen tevékenységgel foglalkozó vállalkozás, intézmény a városban, így a jövőben ezen területek esetében is fejlesztés szükséges. A turizmus fejlesztése Sátoraljaújhely gazdasági fejlődése szempontjából további lehetőségeket kínál. Sátoraljaújhelyen a legfőbb turisztikai attrakciót a Zemplén Kalandpark biztosítja. A szezonalitás leküzdésében fontos szerepet kell, hogy játsszon a szálláshelyek minőségi irányú fejlesztése, új, wellness szolgáltatásokkal is bíró szálláshelyek kialakítása. Az önkormányzat közvetlen jövedelemtermelő beruházása a Zemplén Kalandpark, mely jelenleg 27 főt foglalkoztat, így a nyereség a városé marad. A turizmusfejlesztés azért is fontos, hiszen az ágazat képes helyben munkahelyeket teremteni és támogatni a lakosság, a szakképzett munkaerő megtartását a térségben. Ahhoz, hogy Sátoraljaújhely városa támogatni tudja a lakosság helyben tartását, szükség van olyan oktatási intézményekre (is), amelyek a szolgáltatói szektor számára biztosítanak magasan képzett munkaerőt. A városban szerencsés módon található néhány olyan intézmény, mely biztosítani tudja az utánpótlást többek között a turisztikai szakma számára. Felsőoktatási intézmény ugyan nincsen a térségben, de számos szakközépiskola kínál középszintű tanulmányi lehetőségeket a turizmus területén is. A Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola oktatási kínálatában szerepel olyan két-tannyelvű képzés, mely idegenforgalmi technikusi végzettséget ad a diákoknak. A szakmai érettségi vizsga egyben turisztikai referens munkakör betöltésére jogosít. Az érettségi utáni szakképzésben turisztikai szervező és értékesítő OKJ-s szakképesítést szerezhetnek a tanítványok. A Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola pedig borászképzést működtet, ami a térség szempontjából különös jelentőségű: a 3 éves képzés szakvizsgával zárul, erre 1 év alatt ráépülésként Sommelier gyakorlat szerezhető. A gyakorlati helyeket az iskola biztosítja az intézmény tangazdaságában, illetve a környék vállalkozóinál. A vállalkozásoknál ösztöndíjban részesülnek a tanulók gyakorlati munkájukért. A térség fejlesztésében jelentős szerepet játszik a turizmusfejlesztés, amelyet a lakosság bevonásával, az egyéb iparágak figyelembevételével, az ún. integrált desztináció menedzsment eszközeinek következetes alkalmazásával érdemes a továbbiakban menedzselni, annak érdekében, hogy az ágazat munkahelyteremtő szerepe minél nagyobb legyen. 156

157 A jövőben mindenképpen szükséges a fizetőképes kül- és belföldi látogatók számának növelése, valamint a szálláshelyek fejlesztése, ugyanis elszállásolás tekintetében vannak elsősorban gondjai a városnak, mivel a vendégek túlnyomó többsége csak ellátogat a városba, nem itt száll meg, hanem a környező településeken, pl.: Sárospatakon. A város teljes közigazgatási területe a Tokaj-hegyaljai kultúrtáj részét képezi, műemlékileg védett világörökségi terület, az Ungvári pince világörökségi objektumként van nyilvántartva, így a turizmus fejlesztésére kiemelt figyelmet szükséges fordítani a városban, komplex turisztikai programkínálat biztosításával. A településen a gazdasági válság hatásai az ingatlanpiacot (kereslet-kínálat) nagyban sújtották 2008 óta, s sújtják napjainkban, 2015-ben is. Változatos, viszonylag rendezett lakásállománnyal rendelkezik a város. Az ingatlanok jelentős részét értékesítési szándék övezi, hiszen a lakosság csökkenésével, az elvándorlással egyre több az értékesítésre szánt lakás, lakóház. A lakott ingatlanok aránya közelíti az országos értékeket, kb. 10 %-ra tehető a lakatlan ingatlanok aránya. Az ingatlanok döntő többsége magántulajdonban van, elenyésző az önkormányzati tulajdonú lakások száma. Nemcsak a városban, de országos tendenciaként is tapasztalható a lakásépítések csökkenése a rendszerváltás óta, azonban drasztikus visszaesés a lakásépítések esetében óta érzékelhető. Sátoraljaújhely önkormányzata programot dolgozott ki az olyan lakásokra, melyeket értékesíteni szándékoznak a tulajdonosaik, mégpedig azt, hogy az önkormányzat a tulajdonosoktól bérbe veszi, s tovább adják bérbe, azonban hosszú távon ez nem jelent megoldást az üresen álló ingatlanok értékesítésére nézve, hiszen a tulajdonosok érdeke, hogy értékesítsék az ingatlanjaikat Sátoraljaújhely Város Önkormányzatának gazdálkodása, a településfejlesztés eszköz- és intézményrendszere Az önkormányzat megfelelő, takarékos költségvetési gazdálkodást folytat. Sátoraljaújhely város önkormányzata az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladataik ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. A költségvetési hiány mérsékléséhez az adósságkonszolidáció nagymértékben hozzájárult, az önkormányzat költségvetése kiegyensúlyozottabbnak mondható, mióta a kormányzat átvállalta a hitelállományt, így az önkormányzati költségvetés kiszámíthatóságának hatására az önkormányzati beruházások önrésze jóval nagyobb mértékben biztosíthatóbb, mint ahogy a korábbi években volt. Az önkormányzat főbb bevételei közé tartoznak a saját bevételek (helyi adók, bérleti díj, stb.), központi költségvetési támogatások, átengedett központi adók, átvett bevételek, valamint a hitelek (bankhitel, kötvénykibocsátás), a főbb kiadásaik pedig a személyi juttatások és járulékok, dologi kiadások, felhalmozási kiadások, kölcsönök. A város közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási koncepciója jól kidolgozott, a vagyonelemeket részletesen tartalmazza. Az önkormányzat törzsvagyona év végén e Ft volt - döntő többségében forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, a forgalomképes önkormányzati vagyon pedig az ún. üzleti vagyon. Az ingatlan és ingó vagyonelemek mellett jelentős számú földterülettel rendelkezik az önkormányzat. Sátoraljaújhely város önkormányzatának bérlakás állománya évtől napjainkra jelentős mértékben lecsökkent. A jelenlegi bérlakás állomány a településen élők, elsősorban a rászorulók igényeit már nem tudja kielégíteni, így az önkormányzat legfontosabb feladata a lakásállományának növelése, valamint a meglévők energetikai korszerűsítése. Az önkormányzat elsősorban pályázati forrásokból szeretne új lakásokat/házakat építeni, de a nővérszálló épületének bérlakásokká történő átalakításában is gondolkodik. A bérlakások jelentős része komfortos vagy összkomfortos fokozatú, s 157

158 zömében egy vagy kettő szobával rendelkeznek. Mivel a településen sok az üresen álló, értékesítésre szánt ingatlan, így az önkormányzat a magántulajdonban lévő lakásokat/lakóházakat bérbe veszi, s tovább adja bérbe a szociálisan rászorulóknak, azonban a bérbeadók száma alacsony, hiszen nem bérbe adni, hanem értésesíteni szeretnék az ingatlanokat a tulajdonosaik. Továbbá elmondható, hogy az önkormányzat jelentős számú nem lakás céljára szolgáló helyiséggel, üzlethelyiséggel rendelkezik, melyek bérbeadását továbbra is fontos feladatnak tartják, a folyamatos önkormányzati bevételi forrásként. A település adóbevételei között emelkedtek, mely az országos szintű növekedést meghaladja. Az utóbbi években a városban emelkedett a regisztrált vállalkozások száma, így az iparűzési adó bevételek (2014.: ,- e Ft) az elmúlt tíz évben jelentős mértékben nőttek, azonban az idegenforgalmi adóbevételek stagnáló mértékű tendenciát mutatnak. Amennyiben az elkövetkező években megkezdődik a gazdaság élénkülése, abban az esetben a helyi adók, lassú, fokozatos mértékű növekedése prognosztizálható. A település szociális, segélyezési rendszerében napjától jelentős változások következtek be, megjelentek a települési támogatások év márciusától megszűnt az állami segélyezés, helyette települési és járási segélyformák léptek életbe. A járások esetében jövedelemkompenzáló (pl.: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, időskorúak járadéka, ápolási díj), míg a települések esetében kiadáskompenzáló támogatásokról (pl.: lakásfenntartási támogatás, gyermekek beiskolázása) beszélhetünk. A település gazdaságának fejlesztésében az önkormányzat mellett jelen van a Városfejlesztő és Gazdasági Kft., a Zempléni Vállalkozási Övezet, a Sátoraljaújhelyi Ipari Park Kft., a Zemplén Eurorégió, valamint a Zempléni Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Ezen gazdaságfejlesztésért felelős szervezetek hatékony működése nélkülözhetetlen Sátoraljaújhely sikeres fejlődéséhez, a munkanélküliség megfékezéséhez. A foglalkoztatás javításában kiemelt szerep jut a közmunka programoknak. A munkaügyi kirendeltség és az önkormányzat is arra törekszik, hogy közfoglalkoztatás keretén belül minél több állástalan elhelyezkedése oldódjon meg, még ha rövid időre is, de néhány hónapra a munkavállalók minél nagyobb hányada jusson munkalehetőséghez ban az önkormányzat és a Városellátó Szervezet 7 programot indított be a kistérségi startmunka mintaprogramok keretein belül, melyben 233 fő foglalkoztatása történt meg. Ezen felül a téli közfoglalkoztatási programban és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás keretén belül további 580 sátoraljaújhelyi álláskereső juthatott munkához május végéig a településen 301 fő közfoglalkoztatott kezdte meg munkáját. A közmunka programok és közfoglalkoztatás keretén belül foglalkoztatottak elsősorban településüzemeltetéssel kapcsolatos - pl.: köztisztaság-, települési környezet-, köztemető-, közparkok tisztaságának biztosítása - feladatokat végeznek. Ezen programok hozzájárulnak a tiszta, rendezett környezet, élhetőbb városkép kialakulásához Sátoraljaújhely településüzemeltetési szolgáltatásai, közműellátottsága és környezetvédelme A településüzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat a városban a Sátoraljaújhelyi Városellátó Szervezet és az Újhelyi Gazdálkodási Kft. látja el. A Városellátó Szervezet infrastrukturális elemei (géppark, informatikai háttér, stb.) mára elavultak, így a megfelelő, hatékony, gazdaságos feladat ellátáshoz a jövőben fejlesztésre, korszerűsítésre lesz szükség az egyéb fejlesztési elképzeléseik mellett (pl.: csemetekert létrehozása). 158

159 Az Újhelyi Gazdálkodási Kft. a városban közvetve végez szolgáltatásokat, hiszen a társaság tevékenységei közé tartozik az ingatlanok vásárlása, eladása, bérbeadása, egyéb hasznosítása. A településen biztosított az önkormányzati felelősségi körbe tartozó szilárd-hulladékgazdálkodás, folyékony hulladék kezelése, az ivóvíz-, illetve szennyvíz-szolgáltatás, kéményseprő ipari szolgáltatások ellátása. A város szilárdhulladék gyűjtését a Z.H.K. Hulladékkezelési Közszolgáltató Nonprofit Kft. végzi a Bodrogkeresztúri kommunális hulladéklerakóba történő elszállítással. Sátoraljaújhely alapító tagja az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulásnak, mely gondoskodik a térség szilárdhulladék gazdálkodási problémáinak megoldását jelentő fejlesztések megvalósításáról. Sátoraljaújhelyen hulladékudvar és átrakóállomás építése jelenleg folyamatban van, továbbá számos szelektív hulladékgyűjtő szigetet is telepítenek majd a városban. A településen 2014-ben két bezárt kommunális hulladéklerakó rekultivációja megvalósult, azonban a visszatérő illegális hulladéklerakók felszámolását az önkormányzat továbbra is elvégzi. A lakosságtól történő szelektív hulladék gyűjtése és elszállítása gyűjtőszigetek telepítésével oldódott meg. A szelektív hulladék gyűjtőszigetek közvetlen környezete sok esetben szemetes, ami rontja a településképet. A településen működő közterület felügyelet és a térfigyelő-rendszereknek köszönhetően visszaszorult a szemetelések, rongálások száma, azonban vannak még olyan területek, ahol visszatérő problémaként jelentkeznek, pl.: azokon a területeken, ahol szegényebb, alacsony társadalmi státusszal rendelkező rétegek élnek, alacsony komfort fokozató vagy komfort nélküli házakban, vagy olyan területen, amelyek kevésbé vannak a figyelem középpontjában. A település villamos energia ellátása és közvilágítása a közép/kisfeszültségű transzformátorokon keresztül biztosított. A gazdaságos energiatermelés szempontjából a napenergia rendszerek kiépítésében szükséges gondolkodni a megújuló energiarendszerek alkalmazása során. A villamos energia, mint vezetékes energiahordozó csak világítás és technológiai célú energiaigények kielégítésének elérésére javasolt. Az önkormányzati intézmények energia hatékonyságának javítása érdekében fontos, hogy a meglévő, elavult izzók energiatakarékos világító testekre cserélésre, illetve az elektromos hálózat további felújítása, korszerűsítése. A telefon-, internethálózat megfelelően kiépült. Nagyfokú hiányosságok nem tapasztalhatóak az energiaszolgáltatás területén, azonban fontos az intézmények energia hatékonyságának modernizációja a jövőben, hiszen jelenleg az intézmények többsége alacsony energiahatékonysággal működik. A város vezetékes földgázhálózati szolgáltatása a fogyasztói igényeket teljes mértékben kielégíti, azonban a meglévő hálózat tartalékokkal rendelkezik, melyek az igények növekedését ki tudják elégíteni. Sátoraljaújhely város vízellátásáról a Zempléni Vízmű Kft. gondoskodik. A település ivóvíz ellátó hálózata egyrészről a nyomócsövek anyaga (azbesztcement), másrészről minősége miatt nem megfelelő, egészségügyi kockázatokat rejt magában. Az elavult vezetékszakaszok cseréje, illetve az ivóvízhálózat további fejlesztése, korszerűsítése szükséges az egészségmegóvás érdekében. A település szennyvízhálózata kiépített, a tisztított szennyvizet a Ronyva-patak fogadja be. A bekötéssel nem rendelkező lakásoktól a szennyvíz tartályos szippantó gépjárművel kerül elszállításra. A hálózat veszteségeinek csökkentése miatt fontos feladat az elöregedett bekötővezetékek folyamatos cseréje, karbantartása. A hegyvidéki területből adódóan a terepen elfolyó csapadék folyamatos veszélyforrást jelent, hiszen a csapadékvíz szabályozott elvezetése a legtöbb esetben nem megfelelően kiépített. A településen egységes csapadékvíz-elvezetés nincs kiépítve, a központi belterületen elsősorban zárt rendszer 159

160 biztosítja a csapadékvíz elvezetését, -gyűjtését, ugyanakkor a peremterületeken nyílt vízelvezetők és apasztók oldják meg. Sátoraljaújhely településmorfológiai, természetföldrajzi adottságaiból, a sűrű beépítettségből adódóan hiányoznak a nagy kiterjedésű közparkok, ennek megfelelően a település zöldfelületi rendszerének legértékesebb, nagyobb kiterjedésű elemeit a lakótelepi parkok, út és vízfolyások menti zöld sávok, sportterületek, valamint a külterület részét képező parkerdő tömbök képezik. A szűk utcák miatt nincs lehetőség összefüggő fasor, zöldfelület kialakítására. Sátoraljaújhely környékén a hegyi forrásokat sem a beszivárgáskor, sem a kilépéskor nem érik jelentős szennyeződések, így a források és patakok vize kifogástalan, többségük állati, de emberi fogyasztásra is alkalmas. A város ár-és belvíz által veszélyeztetett területnek minősül, így az árvízvédelmi fejlesztésekre az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít. Jelenleg új árvízvédelmi töltés építése van folyamatban a Bodrog jobb partján, valamint korábban már valósultak meg projektek árvízvédelmi fejlesztésekre vonatkozóan pl.: Határ Ronyva árvízvédelmi fejlesztése Sátoraljaújhelyen című projekt. A településen a levegő minőségét elsősorban a városon áthaladó nagy tehergépjármű-forgalom, a lakossági fűtés és az ipari tevékenységből származó szennyezések mennyisége befolyásolja. Sátoraljaújhelyen az elmúlt két évtizedben csökkent a légszennyező anyagok kibocsátása, hiszen visszaesett az ipari energiafelhasználás, korszerűbb ipari technológiák kerültek bevezetésre, valamint energiatakarékos háztartási készülékek, katalizátoros gépjárművek és ólommentes benzin terjedtek el, s nem utolsó sorban csökkent a gépjárművek szén-monoxid kibocsátása. A leginkább zavaró zaj- és rezgésforrás a település számára a közúti közlekedésből származik Sátoraljaújhely közlekedése A szlovák határ mentén elhelyezkedő település közúton a 37-es számú főútvonalon közelíthető meg a leggyorsabban. A 37-es út jelentős tranzitforgalmat bonyolít le, melynek következtében a településen áthaladó forgalom jelentős, s a jövőben további forgalomnövekedés prognosztizálható. A városon átmenő kamionforgalom enyhítésére szolgált az ún. tehermentesítő út megépítése, azonban ez az út csak a település főutcájáról vette le a teherforgalmat, aminek következtében a város más, belterületi útjaira helyeződött át a forgalom. Sátoraljaújhely belterületét tehermentesítené a tervezett elkerülő út építése, mely határon átnyúló szakaszt érintene, a szomszédos szlovákiai Tóújhelyet, azonban ez a fejlesztés Kassa járási fejlesztési terveiben nem szerepel. A teher-, és kamionforgalom a 37-es út minőségi romlását eredményezi, melynek következtében a karbantartása, felújítása folyamatosan szükséges. A város számára gyorsabb elérhetőségi lehetőséget a Miskolctól az országhatárig kiépítésre kerülő M3-as gyorsforgalmi út jelenti majd. A település jelentős fejlődést remél egy Kassáig tartó autóút megépülésétől. A település autóbusszal és vasúthálózaton keresztül is megközelíthető, azonban ezen eszközök igénybevétele esetében sok esetben az utazási időtartam hosszúnak mondható. A közúti közösségi közlekedést az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. biztosítja a helyközi autóbusz járataival, melyek igénybevételével a térség minden települése, illetve távolabb fekvő, nagyobb városok, pl.: Debrecen, Nyíregyháza is megközelíthető. Nem önkormányzati hatáskörű fejlesztési elképzelések közé tartozik a vasúti főútvonal villamosítása, a pálya rekonstrukció. Kerékpárút hálózattal a város és térsége is megfelelően ellátott, így fontos a jövőben a kerékpáros közlekedés, a kerékpáros turizmus ösztönzése. 160

161 Repülőtér ugyan nem található a városban, de a legközelebbi légi közlekedési lehetőség Kassán érhető el, melynek közelsége a gazdaság teljesítőképességének növelése érdekében kiemelt jelentőségű. 161

162 3. HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZ Sátoraljaújhely Város 3.1. A helyzetelemzés eredményeinek értékelése, szintézis. A tényleges állapot értékelése, továbbá a szélsőséges, a települési környezettel szemben támasztott általános követelményeknek ellentmondó, problematikus témakörök kiemelése. A település adottságainak, lehetőségeinek és a fejlesztés korlátainak összefoglalása, a településveszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelés figyelembevételével A folyamatok értékelése Sátoraljaújhelyen az alacsony születésszámnak, a magas halálozási aránynak, az alacsony fokú gyermekvállalási kedvnek, valamint a fiatalabb korosztály elvándorlásának eredményeképpen erőteljesen fogyatkozik a lakosság. Továbbá jelentős problémát vet fel a csökkenő születésszám és a lakosság elvándorlásából fakadóan a népesség elöregedése a településen. Az egyre kevesebb gyermeklétszám következtében csökken az oktatási-, nevelési intézmények kapacitás-kihasználtsága, hiszen a csökkenő gyermeklétszám hatására az intézmények kihasználtsága nem lesz optimális. Mindezek hatására veszélybe kerül az intézmények fenntarthatósága, ami összevonásokat, megszűnéseket eredményezhet, így kevesebb foglalkoztatottra lesz szükség, s a kvalifikált értelmiségiek elköltözése is fokozódhat. Az elmúlt években iskolabezárásra nem került sor, azonban intézményi összevonásokra, fenntartói változásokra már igen. A legfontosabb humán, illetve szociális alapellátásokkal való ellátottság kiváló, hiszen a város a térség oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális centruma, jelentős vonzáskörzettel rendelkezik. A járási centrumváros kiemelt feladata a hatékony, magas színvonalon működtetett nevelési-, oktatási intézményhálózat biztosításával a gyermekek vonzása a környező településekről, annak érdekében, hogy az intézmények kihasználtsága optimális legyen. A településen a házasságban élők száma van túlsúlyban, azonban nem elhanyagolható az egyedülállóak aránya sem. A fiatal felnőttek helyben maradásához szükség van arra, hogy a városban munkát tudjanak vállalni, jól érezzék magukat a településen, megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtó intézményhálózathoz hozzáférjenek, melyek következtében a biztonságos, rendezett életfeltételekhez hozzájutnak. Fontos megemlíteni a cigány etnikai kisebbség magas számát a városban, akiknek jelentős része szegénységben él, társadalmi és munkaerő piaci beilleszkedési problémákkal küszködik, hiszen a háztartások többségében nincs olyan személy, aki biztos kereső tevékenységet folytatna. Az elmúlt években közel a duplájára emelkedett roma lakosság életminőségi helyzetének megfelelő szintű biztosítása mindenképpen fontos feladat a város számára, a foglalkoztatásuk, oktatási, egészségügyi, lakhatási helyeztük javítása szükséges komplex felzárkóztató programok keretében. Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a szegénységben élő csoportok társadalmi felzárkóztatását, közelebb juttassa a hátrányos helyzetűeket a munka világához. Mindezen feladatok megvalósításához az önkormányzatnak segítségre van szüksége, a civil szervezetekre, a lakosságra, hiszen a társadalom összefogása nélkül a fejlesztések, újítások nem válhatnak valóra. Iskolai végzettség tekintetében elmondható, hogy növekedett az elmúlt években a csupán 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma, akiknek a munkaerő-piacon történő érvényesülésükhöz kiemelten szükséges a generációs előnyeinek, tanulási-, alkalmazkodó képességeinek, informatikai képzettségének, stb. kamatoztatása. Jelentős javulás tapasztalható a diplomával rendelkezők körében. Elmondható, hogy a magasabb iskolai végzettségűek körében a település elhagyása jelentősebb mértékű, mint országos viszonylatban, ebből adódóan fontos a magasabb iskolázottságú 162

163 személyek munkaerő-piaci esélyeinek jobbá tétele, magasabb bérezés, lakhatási feltételek biztosításával. Az alacsony iskolai végzettségűek körében azért nem jellemző a település elhagyása, mivel a kedvezőtlen jövedelmi, vagyoni helyzetük nem teszi lehetővé új élet megkezdését, így ők helyben maradnak. Sátoraljaújhelyen az elmúlt években a foglalkoztatottak tekintetében növekedést figyelhettünk meg, azonban a munkahelyi kínálat még mindig alacsonynak mondható, így a munkanélküliség helyzetének javításában a foglalkoztatás bővítése, a munkaára történő szocializálás jelenthet megoldást. A szakképzett munkaerő piaci versenyképességét az is nehezíti, hogy a szakképzés nincs összhangban a munkaerő piaci kereslettel. A foglalkoztatási helyzet javulásában jelentős szerepet kap a közmunka-, közfoglalkoztatási programok, melyek keretében ugyan nem hosszú időtartamra történik a személyek bevonása, de mégis hatékony, hiszen magas számú állástalan jut munkajövedelemhez. A közfoglalkoztatás, közmunka programok nemcsak a foglalkoztatás javítását befolyásolják pozitívan, hanem a végzett munkák többsége keretében a település képe vonzóbbá válik, élhetőbb városi környezet biztosítása, fenntartása történik meg. A fentebb leírtak alapján igazolhatóan elmondható, hogy az adófizetők száma visszaesett a városban, azonban a nettó belföldi jövedelemnél némi javulást érzékeltünk, mely az értelmiségiek helyben maradását pozitívan nem befolyásolja. A gazdasági válság erősen rányomta bélyegét a társadalom anyagi és jövedelmi helyzetére, egyre jobban érzékelhető a jövedelmi egyenlőtlenség, illetve a szociális, lakhatási problémák, melyek megoldásában a rászorulók kiemelt segítséget várnak el az önkormányzattól, pl.: szociális bérlakások biztosítása. A településen a szociális bérlakás állomány fejlesztésére a jövőben mindenképpen szükség van, hiszen a hátrányos helyzetűek lakhatási problémáit megoldani szükséges, hogy életfeltételeik javuljanak. Az oktatási-, nevelési-, egészségügyi- és szociális intézmények működésének hatékonyságában javulást érzékelhettünk az átszervezéseknek, integrációknak köszönhetően, ami nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években további hatékonyságnövelésre nincs szükség. Ahogy a fentiekben már említésre került az elkövetkezendő években a tanulószám csökkenésének megakadályozása fontos feladat, melyhez nagymértékben hozzásegíti az oktatási intézményeket az egyedi oktatási-nevelési programok biztosítása. Az egészségügyi ellátás biztosítása - a lecsökkentett kórházi ágyszám ellenére is - megfelelő színvonalon történik a városban, ami az oktatási centrumvárosi sajátosság mellett pozitív hatásként jelenik meg az itt letelepedni szándékozók körében. A nyugdíjasok számának növekedése következtében a jövőben szükséges a szociális intézmények befogadóképességét javítani. Az idős-, bentlakásos intézmények feladata, hogy az otthonukban önmagukról gondoskodni nem képes, de rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igénylő, lakóhelyükön nem gondozható, többségében időskorú személyek számára végleges otthont, ápolástgondozást biztosítsanak, így a jövőben fontos a befogadó kapacitás emelése mellett a magas színvonalú szolgáltatást nyújtó intézményhálózat fenntartása. A város országhatár menti elhelyezkedésének köszönhetően a gazdaság versenyképességének javulása érdekében kiemelt figyelmet szükséges fordítani a nemzetközi együttműködésre. Sátoraljaújhelyen a regisztrált vállalkozások között a mikro vállalkozások vannak többségben, akikről elmondható, hogy tőke, saját forrás tekintetében szűkölködnek. A jelentős foglalkoztatotti létszámmal rendelkező vállalatok száma elenyésző, s amennyiben ezek a vállalatok nem maradnak a településen, úgy a gazdaság teljesítőképessége veszélybe kerülhet, a város foglalkoztatási helyzete tovább romolhat. Ezen negatív hatások elkerülése végett kiemelt feladata a városnak, hogy megtartsa a nagyobb vállalatokat, az újak betelepülését pedig úgy tudják elérni, hogy az 1998 óta működő ipari parkjukat bővítik a jövőben, hiszen az ipari park betelepültsége teljes körű. A vállalkozási övezetben elsősorban fémipari, gépipari, faipari, élelmiszeripari vállalkozások vannak 163

164 jelen. Megfigyelhető, hogy a városban a szolgáltató szektorban működik a vállalkozások döntő többsége. Sátoraljaújhely kiemelkedő turisztikai attrakciókkal rendelkezik, így a turizmus képes helyben munkahelyeket teremteni, megtartani, melyhez hozzájárul az is, hogy a város rendelkezik olyan oktatási intézménnyel, ahol a turisztikai irányú képesítés jelen van. Az önkormányzat költséghatékony vagyongazdálkodása, növekedett adóbevételei következtében a beruházások önereje jóval nagyobb mértékben lesz biztosíthatóbb az elkövetkezendő években, mint korábban volt. Közmű ellátottság, településüzemeltetési szolgáltatások tekintetében megfelelő a település helyzete, hiányosságok - pl.: ivóvízhálózat vezetékeinek cseréje egészségmegóvás szempontjából - vannak ugyan, de a megfelelő működés során mindezek nem okoznak problémát. Problémát okoz azonban a város számára a nagy tehergépjármű forgalomból adódó levegőszennyezés, melynek csökkenéséhez egy várost elkerülő út járulna hozzá. Addig azonban a 37-es számú főút folyamatos minőségi romlása figyelhető meg. Sátoraljaújhely számára gyorsabb elérhetőségi lehetőséget az M3-as gyorsforgalmi út jelentene majd A település és környezetének fejlesztését befolyásoló külső és belső tényezők összefoglaló értékelése A SWOT elemzés a stratégiaalkotás folyamatának egyik lépése. A SWOT- analízis lényege, hogy táblázatba szedve sorakoztatja fel a település erős és gyenge pontjait, valamint azt, hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani, tehát mik a lehetőségei, és milyen veszélyekre számíthat. Az erősségek olyan belső pozitív tényezők, dolgok, melyek jól működnek, s lehet rá befolyás, hogy jobb legyen. A gyengeségek pedig olyan belső tényezők, dolgok, melyek nem jól működnek, de lehet rájuk hatni, hogy működjenek. A lehetőségek olyan külső tényezők, adottságok, melyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, s rájuk építve kihasználhatóak az erősségek, míg a veszélyek szintén külső tényezők, de negatívak, s olyan korlátok, melyeket nem tudunk befolyásolni, és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot is jelentenek. 164

165 ERŐSSÉGEK SWOT analízis GYENGESÉGEK Tiszta és rendezett a településkép A felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növekedése Minőségi szolgáltatások széleskörű elérhetősége A térség humán - oktatási, egészségügyi, művelődési, szociális infrastruktúrájának központja, mely megfelelően kiépített A kulturális örökségek, értékek, egyházi, kultúrtörténeti emlékek, hagyományok gazdagsága Kiemelkedő idegenforgalmi vonzerő, elsősorban a Magas-hegyi Sportcentrum Az ipari park megléte a gazdasági központ szerepkörét erősíti Stabil, takarékos önkormányzati gazdálkodás, mely a fejlesztéseket elősegíti Stabil és diverzifikált gazdasági környezet Nagymértékű elöregedésből, elvándorlásból, alacsony fokú gyermekvállalási kedvből adódó népesség csökkenés A szegénységben élő csoportok fokozódó leszakadása A gazdaság teljesítőképessége alacsony, a munkanélküliek elhelyezkedési esélyei kedvezőtlenek A lakatlan, értékesítésre szánt ingatlanok száma magas, túlkínálat érvényesül Környező települések közötti együttműködés hiánya Közintézmények alacsony energiahatékonysága Forráshiányos vállalkozások, civil szervezetek Alacsony látogatottság a turizmus területén A társadalom önszerveződő képességének hiánya Komplex turisztikai programkínálat hiánya LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Természeti adottságokban változatos, gazdag növény- és állatvilággal rendelkező védett terület Kedvező közlekedésföldrajzi pozíció és elérhetőség A szakképzés, a csupán szakmát adó képesítések vonzerejének növekedése Jelentős piaci pozíciókkal rendelkező nagyvállalatok (Pl.: Prec-Cast Öntödei Kft, Continental Dohányipari Zrt.) helyben maradása, újak betelepülése Energiatakarékos rendszerek kiépítése a rezsiköltségek csökkentése érdekében A következő programozási időszakban megnyíló gazdaságfejlesztési források A turizmus szerepének erősödése Szálláshelyek diverzifikált fejlesztése Határ menti, nemzetközi együttműködések szerepe felerősödik Széleskörű oktatási-képzési portfólió Befektetést ösztönző eszközök működtetése Úthálózat fejlesztésének elmaradása, elhúzódása Megnő a kizárólag közfoglalkoztatási programok keretében foglalkoztatottak száma Ingatlanpiac további stagnálása A szakképzés nincs összehangolva a munkaerő-piaci kereslettel A szakképzett munkaerő versenyképessége tovább gyengül A magas hozzáadott értéket képviselő iparágak, kutatás-fejlesztés, innovációs tevékenységet végző vállalkozások továbbra is elkerülik a települést Munkanélküliek munka világába történő visszajutásának elősegítése, ösztönzése kevésbé hatékonyan valósul meg Piaci lehetőségek beszűkülése Gazdasági helyzet általános romlása A szomszédos Szlovákia gazdaságpolitikája elcsábítja a külső befektetőket Forrás: saját szerkesztés 165

166 A településfejlesztés-és rendezés kapcsolata Sátoraljaújhely városa a hosszú távra (10-15 év) szóló fejlesztési koncepcióval nem rendelkezik. A város integrált városfejlesztési stratégiája (IVS) 2008-ban készült el, amit a megváltozott körülményekhez való hatékonyabb alkalmazkodás érdekében 2013-ban felülvizsgáltak, illetve kiegészítettek. Az IVS középtávra (5-10 évre) azonban meghatároz fejlesztési célokat, ezek fókuszában a turizmus, a városrehabilitáció és élhető környezet kialakítása mellett a város versenyképességének fokozása, gazdasági stabilitásának növelése áll. A stratégia által megfogalmazott átfogó cél Sátoraljaújhely térségi központi szerepkörének megerősítése. Az integrált városfejlesztési stratégia intézkedései javarészt az élhető városi környezet kialakítását rehabilitációs programokkal kívánják elérni a lakosságot támogató beavatkozásokat is magukba foglalva. A vonzó városkép kialakítása a város turisztikai potenciálját is fokozza, mely a kínálat bővítésével egészíti ki az infrastrukturális fejlesztéseket, így biztosítva a desztináció menedzsment által kialakított komplex programkínálat háttérfeltételeit. A település között rendelkezett gazdaságfejlesztési programmal, mely a gazdaság egészét figyelembe véve vállalkozások számára vonzó termelési-működési feltételek kialakítását, illetve versenyképességük fokozását kívánta elérni. A program hozzájárult az ipari park szinte teljes betelepüléséhez, így a közeljövőben annak bővítése szükséges. A program hatékonyságát növelte a 2008-ban alapított Sátoraljaújhely Városfejlesztő és Gazdasági Kft, mely az önkormányzati beruházások megvalósulását, levezénylését végezte. A következő évekre vonatkozóan a település nem rendelkezik hatályos gazdaságfejlesztési programmal. A stratégia kialakításával párhuzamosan 2013-ban határozta meg az önkormányzat a város közti időszakra vonatkozó fejlesztési elképzeléseit. A fejlesztések elsősorban a korábbi beruházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális célú fejlesztések: belterületi vízrendezés, közúthálózat felújítása, 37. sz. főút határon átnyúló fejlesztése. Ezenkívül a közintézmények energetikai fejlesztése, a turizmus potenciáljának javítása, illetve a gazdaság versenyképességének fokozása (ipari park bővítése) jelenik meg a városrehabilitációs programokhoz kapcsolódóan. A fejlesztés hatásait erősítő turisztikai koncepcióról és marketingstratégiáról, valamint a TDM szervezet további működésének biztosításáról nem hozott döntést az önkormányzat, így a kívánt hatás elérése kockázatos. Az önkormányzat hatályos rendezési tervvel nem rendelkezik, ami a fejlesztések megvalósulásának elhúzódását okozhatják, illetve a település szerkezetében változást okozó beruházások alkalmazását korlátozva negatívan hathatnak az idegenforgalomra. Összességében megállapítható, hogy a korábban meglévő problémák tekintetében jelentős előrelépés történt. Bár egyes kérdések megoldódtak, más területen kevésbé valósultak meg, valamint új kérdések is megjelentek a településen. A következő évek feladata a fejlesztésből kimaradt területek pótlása, valamint a korábbi fejlesztésekre épülő újabb beruházások megvalósítása. 166

167 3.2. Problématérkép/értéktérkép A település problémáinak és értékeinek összefoglalója térképi formában, a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása A problématérkép Sátoraljaújhely problémáinak, az értéktérkép pedig a város értékeinek összefoglalása térképi formában, megtörténik a területi lehetőségek és korlátok térképi ábrázolása. A problématérkép és az értéktérkép elkészítése alapvető fontosságú a stratégia tervezésében. Ennek a módszernek a lényege az, hogy a SWOT elemzés folytatásaként vizuálisan megjelenítse a település fő problémáit, illetve az ezek megoldására irányuló célkitűzéseket, továbbá feltárja a problémák, illetve a célkitűzések, értékek közötti kapcsolódásokat és kölcsönhatásokat. A problématérkép tehát a település gondjait térképezi fel, míg ebből kiindulva az értéktérkép egy, a jelen problémáitól mentes, kívánatos, jövőbeli állapot rajzát adja az ehhez elvezető konkrét tevékenységek megjelölése nélkül. 167

168 számú táblázat: Sátoraljaújhely probléma- és értéktérképe Forrás: saját szerkesztés 168

169 számú táblázat: Sátoraljaújhely probléma- és érték katasztere PROBLÉMÁK 1 Betelepülésre alkalmas, fejlett infrastruktúrával rendelkező iparterület, ipari park hiánya 2 Zöldfelületi rendszer hiányosságai 3 Leromlott állapotú közúthálózat 4 Elavult állapotú műszaki infrastruktúra 5 Gyenge civil szféra 6 Leszakadó városrészek 7 Felújításra szoruló lakótömbök, rehabilitációra váró városrészek ÉRTÉKEK 1 Műemlékek, építészeti értékek, kulturális központ 2 Jelentős foglalkoztatotti létszámmal rendelkező, prosperáló nagyvállalatok jelenléte 3 Széleskörű szolgáltatási kínálat 4 Sportolásra, szabadidős tevékenységre alkalmas infrastruktúra 5 Közigazgatási, illetve szolgáltatásokat nyújtó intézményi háttér 6 Borágazat országos jelentősége, kiváló adottságai 7 Kiváló agrárpotenciál 8 Változatos természeti környezet 9 Rendezett, funkciókban gazdag, vonzó városközpont Forrás: saját szerkesztés 169

170 3.3. Eltérő jellemzőkkel rendelkező településrészek Településrészek kijelölése, pontos lehatárolása, a lehatárolás indoklása, térképi ábrázolása, a lehatárolt településrészek rövid bemutatása Sátoraljaújhely Város Önkormányzata három településrészt határolt le a településen, ezek közül a Nyugati városrész magába foglalja a városhoz csatolt településrészeket (Károlyfalva, Széphalom és Rudabányácska). Az egyes városrészek társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató adatbázist a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) állította össze az önkormányzati határok alapján ábra: Sátoraljaújhely átnézeti képe Forrás: saját szerkesztés 170

171 ábra: Sátoraljaújhely szerkezeti terve Forrás: Sátoraljaújhely Város Önkormányzata Integrált Városfejlesztési Stratégia 171

172 Városközpont Sátoraljaújhely Város Határai: Esze Tamás utca- Mártírok útja Kazinczy utca Erdős Imre utca Jókai utca Fürdő utca Barátszer utca Móricz Zsigmond utca Rákóczi utca Vasvári Pál utca Árpád utca Kisfaludy utca Illyés Gyula utca - Bajza utca Kossuth Lajos utca Esze Tamás utca A történeti városközpont kora újkori szerkezete szerves fejlődés eredményeképpen jött létre, helyet ad a város meghatározó műemlékeinek, központi tereinek, ezért örökségvédelmi, illetve idegenforgalmi szempontból kiemelkedően értékes a terület. A város évszázadok óta nagyobb térség funkcionális központja, amit kedvező fekvése is elősegít. A jellemzően két-háromszintes, zárt beépítésű környezet a belvárostól távolodva fokozatosan alacsonyodik, illetve nyílik meg, így a városrész külső részén már a családi házas beépítés terjedt el. A városrészen tömbszerűen épültek be a házgyári technológiával épült, többnyire négy-öt szintes társasházak, melyek felújítása a következő évek feladata. A városközpontban található a közintézmények, illetve közigazgatási hivatalok szinte teljes egésze, így a városközpont közigazgatási, oktatási-nevelési, egészségügyi, szociális szerepköre jelentős, amihez hagyományosan erős kereskedelmi-szolgáltató szektor is kapcsolódik. A városközpont így nemcsak Sátoraljaújhely, hanem nagyobb térség számára fejti ki térszervező hatását. A városrészen a közművek kiépítése teljes, a rákötések aránya ettől minimális mértékben marad el. A város turisztikai attrakcióinak és fogadó kapacitásának jelentékeny része koncentrálódik a városrészen. Az utóbbi években a meglévő funkciók további erősítése, illetve a védett környezet megőrzése, idegenforgalmi potenciáljának fejlesztése érdekében került sor a belváros tömbjeinek rehabilitációjára, aminek környező tömbökre való kiterjesztése a következő években valósulhat meg. A városközpont zöldfelületben szegény, összefüggő rendszer nem alakulhatott ki a zárt és viszonylag szűk beépítés következtében, így csupán kisebb facsoportok, fasorok jellemzőek, ami korlátozza a lakosság szabadidős tevékenységét, valamint a városklímára is kedvezőtlenül hat. A városközpont elérhetősége kedvező, a 37. sz. főút belvárost elkerülő szakaszának megépítésével jelentősen csökkent a zaj, szállópor mennyisége és a közlekedési eredetű rezgések. Parkolóhelyek a közigazgatási intézményekhez, szolgáltató és kereskedelmi koncentrációkhoz kapcsolódnak, mára azonban ezeknek további bővítése vált szükségessé. A KSH tájékoztatása alapján a városrészen él a lakosság 31%-a, ennek 64%-a éves, 12,7%-s 0-14 éves, 23%-a a 60 év fölötti. A felsőfokú végzettségűek aránya (17,6%) meghaladja a városi átlagot (16,7%), míg a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 13%. A éves korosztályban a foglalkoztatottak aránya 50%, mely közel áll a városi átlaghoz (51%). Az alacsonyabb presztízsű foglalkoztatottak a lakosság 42%-át alkotják, ami a legmagasabb a városrészek között. A munkanélküliek aránya (14,6%), ami némileg jobb állapotot mutat a városi átlagnál. A lakásállomány 31,8%-a található a városrészen, ezek 4,1%-a alacsony komfortfokozatú, így a településrészen állománya a legfiatalabb. Nyugati városrész Határai: Pataki utca Esze Tamás utca Mártírok útja - Kazinczy + Károlyfalva, Rudabányácska, Széphalom A Nyugati városrész Sátoraljaújhely családi házas övezete, az utcahálózat szabályos, a domborzati vonalakat követi. A belső részek sűrű, így kisebb telekmérettel jellemezhető beépítettsége a város széles felé haladva fokozatosan szakadozik fel, az egyes lakóházak jobban elkülönülnek egymástól. A három külső településrészen már eleve ez a tágabb beépítés alakult ki, a sátorhegyekhez közeli utcákban egészen a hegyekre húzódnak fel a házak. A településkép szerves részét képezik a pincék és pincesorok, amik közül az Ungvári és Zsólyomkai pincesor védettséget is élvez. A településen kisebb 172

173 zöldfelületek találhatóak, azonban összefüggő rendszert csak a három külterületi részen alkotnak. A településrészek hátterét azonban mindenhol a sátorhegyek környezete adja. A városrész elsődlegesen lakófunkciójú, ipari tevékenység mérsékelten jellemző, zavaró hatása elenyésző. A településrész városhoz kötődő részének elérhetősége megfelelő, a külterületi részek esetében azonban Rudabányácska és Károlyfalva nehezebben megközelíthető. A közúthálózat állapota ennek megfelelően leromlott állapotú. A közművek kiépítése megoldott, rákötések esetében nem teljes körű, elsősorban a külterületi városrészeken van elmaradás. Sátoraljaújhely lakosságának 34%-a él a Nyugati városrészen, 13%-uk 0-14 éves, 60,3%-uk éves, 26,7%-uk a 60 év fölöttiek kategóriájába tartozik a KSH kimutatása alapján. Ezek alapján a fiatalabb korosztály alulreprezentáltsága mellett az idősebbek városi átlagot (23,4%) meghaladóan laknak a városrészen. Felsőfokú végzettségűek aránya (19,4%) a legmagasabb, míg a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya meglehetősen alacsony (11,1% - szemben a városi átlag 18,6%-os értékével), ami a lakosság magasabb státuszát, kedvezőbb képzettségi- jövedelemszerzési szintjét támasztja alá. A éves korosztály 56,7%-a foglalkoztatott, mely mintegy 10%-al haladja meg a keleti városrész értékét. Alacsony presztízsű foglalkoztatottak aránya 35,3%, szemben a városi 38,8%-al. A munkanélküliek aránya ennek megfelelően a legalacsonyabb a városrészek között (11,5%). A településrészen található a lakásállomány 35%-a, ezek 8,7%-a alacsonyabb komfort fokozatú. Keleti városrész Határai: magyar-szlovák országhatár - Ronyva - határátkelő sz. főút - Kazinczy utca Erdős utca Jókai utca Fürdő utca Barátszer utca Móricz Zsigmond utca Rákóczi utca Vasvári Pál utca Árpád utca Kisfaludy utca Illyés Gyula utca Bajza utca - Kossuth Lajos utca Pataki utca sz. főút Néma-hegy - vasút-bodrog jobb parti töltés - Felsőberecki közúti híd-bodrog jobb part - magyar-szlovák országhatár - Ronyva a közúti határátkelőhely A Keleti városrész Sátoraljaújhely fiatalabb része, a XX. század második felében épült ki, ezért tervezettebb településkép jellemző. A városrész túlnyomó többségében sűrű beépítésű családi házak találhatók aránylag kisebb méretű telkeken. A településrészen találhatók a négy-ötszintes házgyári lakások tömbjei. A város sport és szabadidős tevékenységeinek helyt adó létesítmények (sportpálya) nagy része a településrészen található. A zöldfelületek hiányosak, kisebb foltok jellemzőek, azonban összefüggő rendszer nem alakult ki. Hasonlóan hiányoznak a további, kisebb rekreációs, szabadidős és játszóterek. A településrészen alakult ki a város ipari körzete, 1998 óta ipari park is működik, ami jelentős foglalkoztatású vállalatoknak ad otthont. Az ipari park kapacitásai teljes egészében lekötöttek, további betelepüléshez, illetve a meglévő vállalatok bővítéséhez az fejlett infrastruktúrával rendelkező iparterület kiépítése szükséges. A településrész elérhetősége, köszönhetően a 37. sz. főútnak kedvező, közvetlen kapcsolódik a magyar-szlovák országhatárhoz, illetve átkelőhöz. A parkolóhelyek száma kedvezően alakul. A vasútállomás és pályaudvar, illetve helyközi autóbusz állomás a városrész déli részén foglal helyet. A városrész teljes körűen közművesített, a rákötések aránya az ipari szereplők esetében 100%-os, a lakások esetében némi elmaradás tapasztalható. A KSH adatai alapján a lakosság 34,7%-a él a városrészen, a 0-14 éves korosztály (17,9%) aránya itt a legmagasabb, a 60 év fölöttieké (20,4%) a legalacsonyabb, mg a év köztiek aránya átlagos (61,7%). Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (13,1%) a városrészek közül a legalacsonyabb, nem éri el a városi átlagot, illetve a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legmagasabb (24,5%), mely jelentősen felülmúlja a városi átlagot (18,6%). A városrészt tehát alacsonyabb státuszú, kedvezőtlen iskolázottsági-képzettségi szinttel rendelkező lakosság lakja, ahol a hátrányos helyzetűek aránya is jellemzően magasabb. 173

174 A foglalkoztatás aránya (46,5%) szintén a legalacsonyabb a városban, míg az alacsony presztízsű munkát végzők aránya 39,4%, mely a városi átlaghoz áll közel (38,8%). A munkanélküliek aránya kiemelkedő, 21,5%, mely országos viszonylatban is jelentősnek mondható, összefüggése a kedvezőtlen körülményekkel a lakosság amúgyis hátrányos helyzetét súlyosbítja. A lakásállomány harmada található a településrészen, ugyanakkor ezek magas arányban (11%) alacsony komfort fokozatúak Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján Sátoraljaújhely szegregációval veszélyeztetett területei a megalapozó vizsgálat helyzetfeltáró részben, a helyzetértékelő munkarészben, valamint a stratégiában kerülnek bemutatásra. A szegregátumok lehatárolásának kiindulópontját a KSH által szolgáltatott szegregációs térképek adják, melyeken lehatárolásra kerültek a szegregálódással veszélyeztetett területek. Az ábra azokat a területeket mutatja a településen belül, ahol a szegregációs mutató (legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül) értéke 30% feletti, és a területen élő népesség száma eléri az 50 főt. A szegregációs mutató a leromlott területek lehatárolását segíti az ott élő népesség nagyságának meghatározásával, annak korszerkezetével, képzettség szerinti összetételével, foglalkoztatási viszonyainak és munkaerő-piaci helyzetének, valamint jövedelmi viszonyainak elemzésével. Sátoraljaújhelyen a KSH a évi népszámlálás alapján három szegregációval érintett területet határolt le, amit a ábra mutat be. A sz. táblázatból látható, hogy a évi népszámlálás adatai alapján a három szegregátumban a 30% feletti értékekkel rendelkező területeken élő 1431 fő a teljes lakosság 9%-át alkotja ábra: Sátoraljaújhely szegregátum áttekintő térképe 30% feletti szegregációs mutató Forrás: Belügyminisztérium 174

175 1. szegregátum: Település határa - Bihari utca mindkét oldala - Köztársaság utca - Munkás utca - Új utca - Jávor utca - Köztársaság utca - Rákóczi utca - Virág utca - Sziget utca - Rákóczi utca - Posta köz - Móricz Zsigmond utca - Hunyadi utca - Kerek utca - Rozmaring út - Rózsa utca - Viola utca - Budai Nagy Antal utca - Pázsit utca - Határ út - Belterület határa ábra: Sátoraljaújhely szegregátum 01. áttekintő térképe 30% feletti szegregációs mutató Forrás: Belügyminisztérium 175

176 2. szegregátum: Dobó utca mindkét oldala - Köztársaság utca keleti oldala a Bethlen Gábor utcáig ábra: Sátoraljaújhely szegregátum 02. áttekintő térképe 30% feletti szegregációs mutató Forrás: Belügyminisztérium 176

177 3. szegregátum: Vasvári Pál utca - Dózsa György utca - Színház köz - Rákóczi utca - Jókai utca - Posta-köz - Móricz Zsigmond utca - Rákóczi utca ábra: Sátoraljaújhely szegregátum 03. áttekintő térképe 30% feletti szegregációs mutató Forrás: Belügyminisztérium A korösszetételt vizsgálva elmondható, hogy az érintett területek lakosságának 23,4%-a a 0-14 évesek, 59,3%-a a 15-9 évesek, 17,3%-a a 60 év felettiek közül került ki. Az egyes szegregátumok között nagyfokú eltérés tapasztalható. Míg a 14 év alattiak aránya a 2. szegregátumban a legalacsonyabb (17,7%) és az 1. területen a legnagyobb (31,3%), addig a 60 év felettiek esetében az 1. szegregátum értéke (10,2%) alacsony, legmagasabb viszont a 3. szegregátum esetében (27,1%). A legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya az aktív korúakon belül a városi 18,6%-al szemben meglehetősen magas, 43,5%, különösen az 1. szegregátum értéke dobja meg (59,7%). Ezzel ellentétben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők csupán 10,6 %, ahol a 2. és 3. szegregátum 12,9, 12,7%-os értéke duplája az 1. szegregátum 6,2%-nyi értékének. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 38,3%, az 1. szegregátum értéke kiugró (49,7%), mely több, mint háromszorosa a városi átlagnak (13,5%). A foglalkoztatottak aránya ezzel párhuzamosan alacsony, mindössze 30% a városi 51%-hoz képest. Az alacsony presztízsű foglalkoztatottak aránya a 2. és 3. szegregátum (33,3, 34,5%) esetében a városi átlagnál (38,8%) kedvezőbb, az 1. szegregátum értéke azonban jelentősen meghaladja azt (60,4%), mely a lakosság alacsony jövedelemtermelő képességét prezentálja. A munkanélküliek aránya mind három területen meghaladja a városi értéket (15,8%), a 2. szegregátumban a legalacsonyabb (31,8%), az 1. és 3. szegregátum (47,3%, 43,1%) esetében mintegy háromszorosa a városi átlagnak. A tartós munkanélküliek aránya szintén jelentősen haladja meg a városi értéket (7,6%), összességében 21,1%. Az érintett területeken a teljes lakásállomány 6,3%-a található, ennek 15,9%-a alacsony komfort fokozatú, ugyanakkor jelentősek a területi különbségek. Az 1. szegregátum értéke a legmagasabb (36,4%), a 3. szegregátumé jóval kedvezőbb (1,3%) a városi átlagnál (8%). 177

178 táblázat: Sátoraljaújhely szegregátumainak mutatói: 30% feletti szegregációs mutató Mutató megnevezése Sátoraljaújhely összesen* 1. szegregátum 2. szegregátum 3. szegregátum Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 14,6 31,3 17,7 21,2 Lakónépességen belül évesek aránya 62,0 58,5 67,7 51,8 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 23,4 10,2 14,5 27,1 Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) 18,6 59,7 33,3 37,5 belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 16,7 6,2 12,9 12,7 Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 8,0 36,4 10,0 1,3 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív 44,0 72,5 64,3 68,2 korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel 13,5 49,7 33,3 31,8 nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a éves népességen belül 51,0 25,9 35,7 28,3 Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 44,5 59,4 61,9 69,9 Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak 38,8 60,4 33,3 34,5 aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül 57,4 68,8 64,5 70,0 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 15,8 47,3 31,8 43,1 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 napos 7,6 21,7 18,2 23,5 munkanélküliek aránya) A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott 6,4 35,1 6,3 1,5 lakásokon belül Egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 11,2 25,9 6,3 21,2 Forrás: KSH 178

179 35% feletti szegregációs értékkel egy terület határolható le, ami az 1. szegregátummal mutat átfedést ( és ábra): Sátoraljaújhely határa - Bihari utca mindkét oldala - Köztársaság utca - Munkás utca - Hunyadi utca - Rozmaring út - Rózsa utca - Viola utca - Budai Nagy Antal utca - Pázsit utca - Határ út - Belterület határa A területen 962 fő, a lakosság 6,1%-a él. A népesség 34,3%-a 14 év alatti, 58,6%-a év közti, míg 7,1%-a 60 év feletti. A 14 év alattiak aránya több, mint kétszeresen múlja felül a városi értéket, míg a 60 év felettieké harmada annak, mely jelzi a terület fiatalos korstruktúráját. A népesség képzettségi szintje rendkívül alacsony, a éves korosztály kétharmada legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, míg csupán 2,8%-uk pedig felsőfokú végzettséggel. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 53,9%, mely közel négyszerese a városi átlagnak (13,5%). A foglalkoztatottak aránya nem éri el a városi átlag felét (23,6%), a munkanélküliek aránya 50,3%. A tartós munkanélküliek aránya a városi átlag háromszorosa (23,8%). A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 57,4%. Az alacsony presztízsű foglalkoztatottak aránya a városi átlag duplája (71,8%), tehát a szegregátumban rendszeres jövedelemmel rendelkező lakosság nagyobb része alacsony képzettségénél fogva alacsony státuszú foglalkoztatott. A városi lakásállomány 3,6%-a található a szegregátumban, ennek 42,7%-a alacsony komfort fokozatú, 41%-a komfort nélküli, illetve szükséglakás, ami az erősen leromlott lakhatási állapotok mielőbbi kezelését teszi szükségessé. 179

180 ábra: Sátoraljaújhely szegregátum áttekintő térképe: 35% feletti szegregációs mutató Forrás: Belügyminisztérium 180

181 ábra: Sátoraljaújhely szegregátum 01. áttekintő térképe 35% feletti szegregációs mutató Forrás: Belügyminisztérium 181

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat?

Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Miért szeretjük a barnamezős beruházásokat? Dr. Tompai Géza főosztályvezető Belügyminisztérium, Területrendezési és Településügyi Főosztály 2011. 1 Helyi és térségi érdekek A településrendezés helyi közügy

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Területrendezési (területi) tervezés

Területrendezési (területi) tervezés A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEZÉS KÖZÚTI VONATKOZÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV FELÜLVIZSGÁLATÁRA Vezető területrendező tervező: Faragó Péter Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA

MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA MEZŐLAK KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA Mezőlak Község Önkormányzata Képviselő-testületének a az 57/2009 (VIII. 27.) önkormányzati határozattal elfogadott áról 2015. október 2 MEGRENDELŐ:

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZÉCSÉNY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ Projekt azonosító: Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható A megalapozó

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ MEDINA KÖZSÉG MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ. Készítette: Meridián Mérnöki Iroda Kft 7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. Deák Varga Dénes vezető településtervező Tóth Dóra Kata

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban

Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban Felhívás Baranya Megye Területrendezési Tervének módosításával/ felülvizsgálatával kapcsolatban A Területrendezés (1996. évi XXI. Törvény (Tftv.) alapján): A területrendezés az országra, illetve térségeire

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ALAKULÁSA A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁRMENTI RÉGIÓBAN A VIZSGÁLT TERÜLET ÉS DEMOGRÁFIAI MUTATÓK A vizsgált terület lehatárolása Az állandó népesség számának alakulása A határ menti régió

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ FÜZESABONY VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁHOZ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

A törvény jelentősége:

A törvény jelentősége: Magó Erzsébet osztályvezető Belügyminisztérium Területrendezési és Településügyi Főosztály 2012. április 26. Az Agglomerációs törvény (továbbiakban: Törvény) 2005. szeptember 1-én lépett hatályba. A törvény

Részletesebben

10. 10. Vallás, felekezet

10. 10. Vallás, felekezet 10. 10. Vallás, felekezet Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Vallás, felekezet Budapest, 2014 Központi Statisztikai Hivatal, 2014 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-356-5 Készült

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK

BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK JÁSZBERÉNY KÖZPONT 2014-2015-2 MSC ÉPÍTÉSZ BEADANDÓ FELADATOK ÉS HATÁRIDŐK BEADANDÓ TARTALOM 2.KONZULTÁCIÓ/2015.02.25. 1. LAP / BORÍTÓ FELIRAT hallgató neve / neptun-kód tantárgy megnevezése terv címe

Részletesebben

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban

Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Nógrád megye munkaerő-piaci helyzete napjainkban Előadó: Zagyiné Honti Éva Igazgató-helyettes Szervezetünkről Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Minisztérium Foglalkoztatási Hivatal Kormányhivatal

Részletesebben

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája

Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája KD-ITS Konzorcium KPRF Ex Ante LLTK MAPI PESTTERV Trenecon COWI Város Teampannon 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. Várpalota város integrált településfejlesztési stratégiája I. MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT

Részletesebben

VERESEGYHÁZ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

VERESEGYHÁZ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA MUNKAKÖZI VÁLTOZAT! VERESEGYHÁZ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ A TÁRGYALÁSOS EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁHOZ Budapest, 2015. április Projektszám:

Részletesebben

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15.

K i v o n a t a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2014. augusztus 15-ei ülésén hozott határozataiból: 148/2014. (VIII. 15. 148/2014. (VIII. 15.) MÖK határozat A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Közgyűlése a 2014. augusztus 15-ei ülése napirendjét a következők szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29.

BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. BUDAPEST FŐVÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK BELVÁROSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSA PINTÉR FERENC 2010.09.29. A településszerkezeti terv felépítése I. Bevezető II. Jóváhagyandó munkarész A terv leírása Rajzi

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK

MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK MUNKAERŐ-PIACIÉS MIGRÁCIÓSVÁLTOZÁSOK A SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI RÉGIÓ MAGYAROLDALÁN(2007ÉS2014 KÖZÖTT) LIII. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS MISKOLC, 2015. SZEPTEMBER 4. A szlovák-magyar határmenti migráció/slovensko-maďarská

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

BODA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye demográfiai helyzetének alakulásáról Népesség Az EU 28 tagállamának népessége 508 millió fő, amelynek alig 2%-a élt on 2015 elején. Hazánk lakónépessége 2015. január

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

ITS Konzorcium. Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM JÁSZAPÁTI VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002

ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM BALMAZÚJVÁROS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc.

Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben. L. Rédei Mária, D.Sc. Átalakuló társadalomúj folyamatok és következmények a megyékben L. Rédei Mária, D.Sc. Miből élünk jövőre? És Hosszútávon? XIX. Országos Urbanisztikai Konferencia, 2013. 04.17-19. Mosonmagyaróvár Megállapítható

Részletesebben

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3.

3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. 3. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK Módosítási helyszín 3.1. Területrendezési tervi megfelelés igazolása 3.2. Településrendezés, tájrendezés 3.3. Környezetalakítás 3.4. Közlekedés 3.5. Közművesítés 3.6. Hírközlés

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA Projekt azonosító: ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM KARCAG VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye

Központi Statisztikai Hivatal. 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Központi Statisztikai Hivatal 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3. Területi adatok 3.3. Baranya megye Pécs, 2013 Központi Statisztikai Hivatal, 2013 ISBN 978-963-235-347-0ö ISBN 978-963-235-999-9 Készült a Központi

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

I. kötet: Megalapozó vizsgálat

I. kötet: Megalapozó vizsgálat SIÓFOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA I. kötet: Megalapozó vizsgálat Projekt azonosító: DDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Dél-Dunántúli Operatív Program - Fenntartható

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám

Központi Statisztikai Hivatal. Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK. 2. szám Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási főosztály Területi tájékoztatási osztály BUDAPESTI MOZAIK 2. szám Demográfiai jellemzők Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság Háztartás, család Lakáskörülmények

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17.

Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Baranya Megyei Területfejlesztési Koncepció a Kultúra szolgálatában 2014. 06. 17. Megyei Önkormányzat feladata Területfejlesztésről és területrendezésről szóló tv. 2012. évi módosítása a területfejlesztési

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi

2015. Véleményezési dokumentáció. munkaközi OROSHÁZA VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA 2015. Véleményezési dokumentáció munkaközi Stratégiájának

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ, INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA, TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT helyzetfeltárás és helyzetelemzés, helyzetértékelés

Részletesebben

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA

KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 KARCAG VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA Településszerkezeti terv (módosítás 2005.) Megállapította

Részletesebben

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím:

Címlap. A pályázat benyújtója. A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Címlap A pályázat benyújtója A pályázat felelőse Név: Beosztás: Postacím: Telefonszám 1.: Telefonszám 2.: Email cím: Esetleg együttműködő községek / kistérség Megye A bemutatásra kerülő falufejlesztési

Részletesebben

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA HELYZETFELTÁRÓ- HELYZETELEMZŐ - HELYZETÉRTÉKELŐ MUNKARÉSZEK 1 RÁCALMÁS VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA A megalapozó vizsgálatot

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY

Tér- Haló Kft. RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY RÁBASZENTMIHÁLY rendezési terv módosítás 1 RÁBASZENTMIHÁLY Településszerkezeti és szabályozási terv módosítás Előzetes tájékoztatási szakasz dokumentációja 2015. május TH-15-02-09 RÁBASZENTMIHÁLY rendezési

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Derecske Város Önkormányzata. Derecske, 2015. december 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Derecske Város Önkormányzata Derecske, 2015. december 10. Tartalom Tartalom... 2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 4 Bevezetés... 4 A Helyi Esélyegyenlőségi Program

Részletesebben

Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről. Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat

Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről. Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat Tájékoztatás Veszprém fejlesztési eredményeiről Széchenyi Programiroda Őszi Konferenciasorozat Veszprém fontosabb jellemzői a Királynék Városa megyeszékhely, regionális alközpont egyetemváros kulturális,

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002

HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI Város címere STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/13/K-2014-0002 HAJDÚBÖSZÖRMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015. május

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV

AJKA VÁROSFEJLESZTÉSI KÉRDŐÍV Tisztelt Hölgyem, Uram! Ajka város Önkormányzata 2008-ban elkészítette első Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, erre alapozva jelentős fejlesztéseket sikerült megvalósítani a városban. A stratégia

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSA ÉS AKTUALIZÁLÁSA PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u. 52. Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky út 9. I/2 Tel/Fax: /46/ 356-345, /46/ 313-476 E-mail: provinciaterv@gmail.com

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

Dunaújváros Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata

Dunaújváros Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Dunaújváros Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megalapozó vizsgálata Készült a KDOP-3.1.1/E-13 Fenntartható városfejlesztési programok

Részletesebben