oldal 1 Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "oldal 1 Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma"

Átírás

1 oldal 1 Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma 1

2 oldal 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A PROJEKTGAZDA TEVÉKENYSÉGEI ÉS KORÁBBI FEJLESZTÉSEI FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA HELYZETÉRTÉKELÉS KERESLET-KÍNÁLAT ELEMZÉSE SWOT-ELEMZÉS PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYE MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA PROJEKT NÉLKÜLI ESET BEMUTATÁSA MŰSZAKI TARTALOM ÉS A KIALAKÍTANDÓ ATTRAKCIÓ, VAGY SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA AZ ÜZEMELTETÉS TECHNIKAI FELTÉTELEI EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK MARKETINGSTRATÉGIA PIACI POZÍCIONÁLÁS BEMUTATÁSA MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIA... 66

3 oldal 3 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Hazánk történelmének, kultúrájának pótolhatatlan örökségét képezik azon alkotások, melyek a környezet kiemelkedő értékeiként az ország és az egyes települések arculatának jellegzetes meghatározói, kulturális hagyományainak hordozói, egyben történelmünk és nemzettudatunk formálói is. Esztergom Európa és világszinten is egyedülálló kincseket őriz. Páratlan idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. A természet- és tájföldrajzi adottságoktól kezdve a kulturális és történelmi örökségen keresztül a sokoldalú kikapcsolódást lehetővé tévő regionális kínálatig és Budapest közelségéig minden tényező egy idegenforgalmi centrum szerepére predesztinálnák a várost. Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az esztergomi vár a magyar állam születési helye, az 1000 éves magyar állam az esztergomi Várhegyen alakította ki első központját. A várhegyen alakult meg és működött az állam életét alapvetően meghatározó két intézmény, az egyházi és a világi főhatalom, az érsekség és a királyság. Esztergom turista itt-tartó képességét a legvilágosabban kifejező vendégéjszakák száma azonban folyamatosan csökken. Ezzel együtt csökkennek a város idegenforgalmi bevételei is. Esztergom az elmúlt évtizedekben a főváros turisztikai kínálatának csekély szereppel bíró kiegészítő programajánlataként jelent meg a katalógusokban. Az ide érkező turistaforgalom jelentős része átutazó jellegű. Ennek megfelelően az egynapos dunakanyari kirándulások során átlagban 2 órát töltöttek a vendégek a városban. A fárasztó nap végén kizárólag a Bazilika és a Kincstár szerepelt a megtekintendő látványosságok listáján. Az évente 1,5 millió látogatót fogadó Bazilikához képest az Európai Örökség címmel rendelkező, a Bazilika mellett található Esztergomi Vármúzeumot és annak felbecsülhetetlen kulturális és történelmi örökségeit ezen látogatóknak csak 2%-a tekinti meg. A turisztikai fejlesztések elmaradásából következően Esztergom a kétórás átutazó turizmus tranzitállomásává vált, ahol legtöbbször még enni sem álltak meg a vendégek. Ha a csökkenés ilyen arányban folytatódik, 2 év múlva nem lesz turista Esztergomban. Ezért szükségessé vált, hogy Esztergomban olyan egyedülálló, a turisták igényeinek megfelelő színvonalú turisztikai attrakciókat, termékeket fejlesszünk, amelyek képesek mind az attrakció, mind a város látogatottságát és jövedelemtermelő képességét nagymértékben növelni, megállítva, sőt megfordítva az elmúlt évek csökkenő tendenciáját.

4 oldal 4 Jelen projektben érintett Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléja. A Vármúzeumban az elmúlt évek során számtalan beruházás történt, folyamatosan próbálják megmenteni a felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékeket, azonban a turisták által legkeresettebb részek, mint például a Studiolo benne bizonyosan a Quattrocento valamelyik firenzei mestere (egyes vélemények szerint esetleg a fiatal Botticelli) által festett, híres Erények freskóval a mai napig nem tárulhatott a nagyközönség elé. Jelen projektnek igen jelentős szerepe van a múzeum életében. Ez a fejlesztés lesz hosszú idők óta, amelyik nem csupán elszigetelt feltárási, állagmegóvási vagy restaurátori jellegű, hanem egyszerre több területen is megvalósul, turisztikai szempontból kiemelkedő attrakciónövelő szereppel bír, hiszen Európában egyedülálló értékű, reneszánsz terek válnak bemutathatóvá, és a Studiolo freskói is méltó környezetbe kerülnek. Megnő a turisták által bejárható terület, és bővül a múzeumi aktivitások köre. Lehetővé válik az élményszerű, interaktív ismeretszerzés is. A komplex termékfejlesztés, az egymással összefüggő, összekapcsolódó tevékenységek és szolgáltatások bővítése révén a múzeum a turisták olyan igényeit elégíti ki, amelyre eddig nem volt lehetősége. A fejlesztés további eredménye, hogy a múzeum eddig végrehajtott felújításai turisztikailag hasznosulnak, mivel az eddig elzárt területek restaurálása befejeződik és a nyilvánosság elé tárul. A projekt sikeres megvalósításával egy új kulturális és tudományos centrum jöhet létre, ahol innovatív módon lehet majd megközelíteni a magyar középkort. A tervezett interaktív, látogatóbarát fejlesztésekkel és a Vármúzeum egyik legértékesebb elzárt területeinek megnyitásával, valamint többnyelvű interaktív honlap kialakításával és az egyes célcsoportokat hatékonyan elérő marketingtevékenységgel jelentősen növelni tudjuk a múzeum látogatottságát, és ezáltal a turisták Esztergomban való tartózkodási idejét és költését is. A fejlesztés közvetlenül hozzájárul az alábbi részcélokhoz: a látogatók számának ésszerű növelésével stabil, fenntartható látogatói létszám érhető el, egymáshoz kapcsolódó, egymást kiegészítő attrakciók és szolgáltatások fejlesztésére kerül sor, az elzárt területek megnyitásával, az új szolgáltatások bevezetésével és a hatékony együttműködések révén csökkenthető a turizmus területi koncentrációja, egész éves nyitva tartásával és programkínálatával szezonon kívül (április 1. előtt és október 31. után) és/vagy rossz időben is garantáltan igénybe vehető szolgáltatásokat kínál ezzel csökkentve a turizmus időbeli koncentrációját, a fejlesztés reális üzleti terven alapul és hosszú távon fenntartható,

5 oldal 5 a kialakítandó szolgáltatások maximálisan a célcsoport igényeinek megfelelően (jelleg, színvonal, stb.) kerültek kialakításra, a látogatószám és a tartózkodási idő növelésével a projekt hozzájárul az egy turistára eső költés növekedéséhez, a fejlesztés révén a vármúzeum létszáma 3 fővel növekszik, ezáltal közvetlenül munkahelyet terem, a fejlesztések célcsoportja elsősorban és legfőképp a turisták, de egyúttal a helyi lakosság részére is biztosított a hozzáférés, innovatív, újszerű technológiai megoldásokat hasznosít (pl. EKKLIR navigációs rendszer, infópontok). A Vármúzeum a Bazilika után a 2. legnépszerűbb célpontja Esztergomnak, mely a tervezett fejlesztésekkel növelni képes Esztergom látogatottságát, felemelkedését. Emellett a projekt szerteágazó együttműködéseket teremt a régióban.

6 oldal 6 2. A PROJEKTGAZDA TEVÉKENYSÉGEI ÉS KORÁBBI FEJLESZTÉSEI A projektgazda neve: Jogi-gazdálkodási formája: Magyar Nemzeti Múzeum 312 Központilag felügyelt költségvetési szerv A felhívás B. pontja szerint a II. körbe tartozik: II. Költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek (KSH 31) Székhelye: 1088 Budapest, Múzeum krt Alapítás időpontja: Irányító szerv: Projektben érintett muzeális intézménye (filiáléja): Hivatalos képviselő: Emberi Erőforrások Minisztériuma (1055 Budapest, Szalay u ) MNM Vármúzeuma (2500 Esztergom, Szent István tér 1.) Területi múzeumi besorolású, önálló működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmény, az anyaintézmény központi irányításával, szakmailag önállóan működik. Dr. Csorba László főigazgató Tel.: +36-1/ ; Fax: +36-1/ Rezi Kató Gábor MNM Vármúzeum múzeumigazgató Tel.: / ; Fax: / A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti-történeti múzeum, amelynek feladata a magyar nép és Magyarország történetére vonatkozó tárgyi emlékanyag gyűjtése, őrzése, továbbá a gyűjteményanyag tudományos feldolgozása és a közönségnek való bemutatása. A múzeum mai feladatkörének kialakulása közel kétszáz esztendős történelmi folyamat következménye ben adományozta Gróf Széchenyi Ferenc Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ezt a dátumot tekinthetjük a múzeum megalapításának. A következő évszázad alatt a Múzeum az ország legjelentősebb múzeuma lett, mely gyűjti az ország területének tárgyi és szellemi emléket az egész világon. Az ország első és egyben legnagyobb közgyűjteménye ma több mint 1,5 millió régészeti, numizmatikai, történeti és képzőművészeti műtárgyat tart nyilván.

7 oldal 7 Ebből válogatták az állandó kiállítások gazdag anyagát, amelyeken a múzeum bemutatja Magyarország történetét az államalapítástól 1990-ig, illetve a magyar föld népeinek történetét i. e és i. sz. 804 között. Nagyon gazdag kőtárainak anyaga is. Itt őrzik és mutatják be a magyar koronázási palástot is. Rendszeres gyűjtőtevékenysége mellett a múzeum jelentős szerepet játszik a tudományos ismeretterjesztés, a történelem népszerűsítése, az oktatás és a tudományos tevékenység körében is. A jelen projektben érintett Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléja, az esztergomi vár bástyarendszerének déli pontján található. A feltárt királyi palota megmaradt helyiségeit mutatja be, a palota termeiben berendezett kiállításból pedig Esztergom vár története, múltja ismerhető meg. A Várhegy déli részén található az Árpád-házi királyok, majd pedig az esztergomi érsekek palotájának maradványai között kezdődött meg a palota feltárása és rekonstrukciója. A helyreállított királyi palota épületében 1967 óta működik az esztergomi Vármúzeum. A Vármúzeum fő tevékenységi körét meghatározza elhelyezkedése is: az esztergomi királyi és érseki vár, a Várhegy és a csatot területek kutatása, a korai királyi és egyházi központ minél teljesebb kutatása, megismerése és a megszerzett ismeretanyag feldolgozása, ill. jelentős feladata a felhalmozott tárgyi- és ismeretanyagot a szakmai és a nagyközönség számára is bemutatni. Másik jelentős feladata a múzeumnak a terület és az épületek védelme. Az évszázadokon keresztül álló, majd az ostromok és a bontások miatt pusztuló palota épületeinek védelme, megóvása, lehetőség szerinti kiegészítése, hogy a látogatók minél hitelesebb képet kapjanak a történelmünk eme jeles helyszínéről. További tevékenységi köre a múzeumnak, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket kihasználva, a város és a térség kulturális és oktatási tevékenységeiben minél inkább részt vegyen. Erre alkalmas a vár több terve, ill. a falak között kialakított színház, ahol nyaranta szabadtéri színházi előadásokat is tartanak. A Vármúzeum gyűjteményében a Várhegy történelmét, épületeit és az itt folyó mindennapi élet eseményeit bemutató tárgyi emlékek vannak. Jelentős a múzeum kőtára, mely a római kortól a XVII. századig itt álló épületek (római tábor, királyi és érseki palota, Szent Adalbert székesegyház) faragványait gyűjti és rendezi.

8 oldal 8 A Vármúzeum fejlesztései alapvetően két részre tagolhatóak: 1. Az első periódusban mely 1986-ban zárult gyakorlatilag az alapvető infrastrukturális és üzemeltetési feltételek megteremtése volt a fő cél tól kezdődtek el az épület eredeti tömegét és épületszerkezetét célzó helyreállítások. Ennek keretében 1997-ben helyreállításra került a kisebbik ebédlő az ún. Márvány-terem, és a mellette található volt konyha, mint iroda re elkészült a nagyterem és az északi lakószárny, az ún. Kis-román palota épületegyüttese ben átadásra került a Lipót-terasz, mely a vár középkori külső kertje volt ban megnyílt a kiállítás a helyreállított pincében is ben kezdődött el a kápolna és a lakótorony (Fehér Torony) festett falfelületek újbóli restaurálása, mely munka I. szakasza, a konzerválás 2009-re elkészült. Ehhez kapcsolódik, hogy 2008-ban új tető került a lakótoronyra, mely megakadályozza az alatta levő szintek beázását. A projektgazda által korábban végrehajtott, esztergomi Vármúzeumot érintő turisztikai beruházásait az alábbi táblázatokban foglaltuk össze: Milleneumi beruházás Megvalósítás helyszíne Vármúzeum Kis Román Palota Várkápolna, Studiolo Megvalósítás időpontja Megvalósítás költsége , ,- Forrása Támogatás Támogatás Célja, indokoltsága Outputok, eredmények, hatások Az esztergomi királyi palota eredeti térszervezetének helyreállítása ben átadásra került: Kis Román Palota (Lovagterem, és 6 kiállító terem, 3 vendégszoba, valamint megnyílt a Vár kávézó) A Lovag terem rendezvények konferenciák lebonyolítására is szolgál. A vendégek teljesebb körű kiszolgálásával megnőtt a látogatószám és új, a kornak megfelelő színvonalú szolgáltatásnyújtás. Várkápolna- Studiolo restaurálása A Kápolna és a Studiolo utolsó restaurálása óta eltelt idő alatt a freskók állapota megromlott, a kiemelkedő művészettörténeti jelentőséggel bíró 12 és 15.sz-i freskókat újból restaurálni kellett. A Kápolna sérült középkori falait, faragványait helyre kellett állítani ill. kicserélni. Elkészült a Beatrice terem, az Előszoba terem, a WC terem a festett fragmentumokkal, a Kettős Kapu teljes restaurálása a festett fragmentumaival, a Mars szekér töredékei leválasztásra és átültetésre kerültek. Elkészült a Kápolna Rózsaablakának cseréje, kő és üveg munkái, a homlokzat Kváder felületének restaurálása, kőrestaurálási munkái, a Kápolna, illetve a Beatrice Kapu kőrestaurálási munkái. A festett részek restaurálása a következő pályázattal folytatódik.

9 oldal 9 Lipót-terasz Várkápolna restaurálás folytatása Várkápolna restaurálás folytatása Megvalósítás helyszíne Lipót-terasz Várkápolna Várkápolna Megvalósítás időpontja Megvalósítás költsége , , ,- Forrása támogatás Támogatás Támogatás Célja, indokoltsága A kora középkori királynői Az 1999-ben elkezdett restaurálás magánkert és a 16.sz-i udvar a 2001-ig mint raktár s mint folytatása. A fennmaradt freskótöre- felvonulási terület működött. A helyreállítás célja a terület dékek konzerválása parkosítása és nagyközönség és helyreállítása. számára megnyitása. Outputok, eredmények, hatások A Lipót-teraszon létrejött egy új közpark, mely pihenésre és rendezvények tartására is alkalmas. A festett részek restaurálása a következő pályázattal folytatódik. Az 1999-ben elkezdett restaurálás folytatása. A fennmaradt freskótöredékek konzerválása és helyreállítása. A festett részek restaurálása a következő pályázattal folytatódik. Megvalósítás helyszíne Megvalósítás időpontja Megvalósítás költsége Forrása (saját forrás, hitel, támogatás) Célja, indokoltsága Outputok, eredmények, hatások Várkápolna freskóinak megmentése Várkápolna, Fehér torony , ,- Támogatás A Kápolna restaurálása mellett sürgető igény merült fel a Studiolo és a kapcsolódó terek beázás által fenyegetett falképeinek megmentésére. Ebből a támogatásból el lehetett kezdeni a képek megmentését. A Fehér torony ideiglenes szigetelése elkészült. A Studiolo freskóinak restaurálása során jelentős új, tudományos eredmények születtek, melyek alapvetően megváltoztatják a Fehér torony freskóinak művészettörténeti értékelését. Fehér torony tető építése, Studiolo, Várkápolna restaurálás folytatása Fehér torony, Studiolo, Várkápolna Támogatás: ,- Saját forrás: ,- A Fehér torony födém beázásait véglegesen meg kellett szüntetni, ezért a toronyra új szigetelés és szintemeléssel a legjelentősebb terek fölé új tető készült. Beázás megszűntével a freskókat fenyegető legnagyobb veszély elhárult így biztonságban lehet folytatni a további restaurálást és kutatást. A szintemeléssel kialakult új térben lehetőség van kisebb kiállítások megtartására.

10 oldal 10 A projektgazda által az elmúlt 5 évben állami támogatásból megvalósított projektjeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Projekt megnevezése Várkápolna restaurálási munkái, védőtető építési munkái Fehér torony műemléki rekonstrukciója Az Erények című rene-szánsz falkép restaurá-lásának folytatása A megvalósítás időpontja A projekt összes költsége (Ft) Támogatott projekt esetén program neve Örökségvédelmi fejlesztések Örökségvédelmi fejlesztések Támogatott projekt esetén pályázati azonosító szám Áht. az.: Áht. az.: /0002 Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény alapján kedvezményezett jelen projektben nem helyezheti levonásba az áfát, így a projekt elszámolható költségeinek számításánál a különböző tevékenységek bruttó költségét vettük figyelembe. A desztinációban a Turisztikai Desztináció Menedzsment feladatokat az Esztergomi Turisztikai Nonprofit Kft. (Esztergom, Széchenyi tér 25.) látja el. Mellékelten csatoltuk a TDM szervezet vezetőjének nyilatkozatát, miszerint projektgazda és a TDM szervezet a marketingstratégiáról egyeztettek, másrészt arról, hogy a pályázó a TDM szervezet teljes jogú tagjává válik. Az esztergomi Vármúzeum fenntartásához több helyi vállalkozás szolgáltatásait igénybe veszi vállalkozási szerződés keretében, ezek: GRANPOL Elektronika Kft., Esztergom Teremfelügyeleti szolgálat ellátása az esztergomi Vármúzeum Kaszárnya épületében és a Kis Román Palotában. LIMA-ANDÓ Szolgáltató Bt., Esztergom Vállalja a jogszabályokban meghatározott munkabiztonsági, valamint tűzvédelmi feladatok teljes mértékű ellátását (képviselet, éves ellenőrzések, szabályzatok, oktatás, baleseti jegyzőkönyv, stb.). Fortex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Esztergom Ellátja a Vármúzeum épületeiben korábban kiépített 24 órás tűzoltósági átjelző rendszer folyamatos működését, felügyeletét, ill. karbantartását. ABIKON Kft., Esztergom Feladata az esztergomi Vármúzeum automatikus tűzjelző rendszerének rendszeres felülvizsgálatát, karbantartását, és meghibásodás esetén javítását.

11 oldal 11 Az esztergomi Vár több helyi és környékbeli non-profit szervezettel, turisztikai szolgáltatóval tart fenn szakmai együttműködést, mint. például: Esztergomi Fotóbiennálé Több mint 20 éve szerveznek kiállításokat magyar fotóművészek munkáiból, melyhez a Vármúzeum ingyenesen biztosít helyet a Rondella Galériájában. Aranysólyom Lovagrend A minden évben megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakáján korhű ruhában tartanak interaktív harci játékok bemutatót a várban, ill. évi több alkalommal helytörténeti bemutatót tartanak a Vármúzeum Lipót-teraszán, de szerepeltek már a Várszínház színpadán is az Egri Csillagok történelmi musicalben is. Cathedralis Tours Utazási Iroda Fennállása óta együttműködik a Vármúzeummal, városközponti irodájában kihelyezi a múzeum szóróanyagait, értékesíti a Várszínházba szóló előadások jegyeit. Geoda Ásvány- és Őslénykiállítás A vármúzeum biztosít helyet az állandó kiállításnak. Projektgazda az együttműködők körét és az együttműködések számát jelen projekttel párhuzamosan tovább kívánja bővíteni.

12 oldal FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁSA 3.1. Helyzetértékelés Esztergom, a Dunakanyar kapuja, a középdunántúli régióban, Komárom-Esztergom megye északi részén fekszik, 45 km-re Magyarország leglátogatottabb idegenforgalmi központjától, Budapesttől. Az Árpád-korban Magyarország fővárosa, Esztergom vármegye, később Komárom-Esztergom megye székhelye volt 1950-ig. Az esztergomi érsek székvárosaként a római katolikus egyház magyarországi központja volt. Esztergom Európa és világszinten is egyedülálló kincseket őriz. Páratlan idegenforgalmi adottságokkal rendelkező város. A természet- és tájföldrajzi adottságoktól kezdve a kulturális és történelmi örökségen keresztül a sokoldalú kikapcsolódást lehetővé tévő regionális kínálatig és Budapest közelségéig minden tényező egy idegenforgalmi centrum szerepére predesztinálnák a várost. A település turista itt-tartó képességét a legvilágosabban kifejező vendégéjszakák száma azonban folyamatosan csökken. Ezzel együtt csökkennek a város idegenforgalmi bevételei is. Esztergom az elmúlt évtizedekben a főváros turisztikai kínálatának csekély szereppel bíró kiegészítő programajánlataként jelent meg a katalógusokban. Az ide érkező turistaforgalom jelentős része átutazó jellegű. Ennek megfelelően az egynapos dunakanyari kirándulások során átlagban 2 órát töltöttek a vendégek a városban. A fárasztó nap végén kizárólag a Bazilika és a Kincstár szerepelt a megtekintendő látványosságok listáján. Az évente 1,5 millió látogatót fogadó Bazilikához képest az Európai Örökség címmel rendelkező, a Bazilika mellett található Esztergomi Vármúzeumot és annak felbecsülhetetlen kulturális és történelmi örökségeit ezen látogatóknak csak 2%-a tekinti meg. A város páratlan fekvésének és a gazdag történelmi örökségnek a kihasználása érdekében 2000 előtt viszonylag kevés meghatározó lépés történt Esztergomban után nem javult a város külső megjelenése, nem bővült az itteni turizmus kínálatának egyoldalúan kulturális jellege, nem készült városi marketingstratégia, és nem folyt hatékony városmarketingtevékenység sem: figyelemfelkeltő kiadványok csak korlátozott mennyiségben és szűk tematikával készültek, egységes arculat nélkül.

13 oldal 13 A város turizmus szempontjából kiemelkedő építészeti értékeinek rekonstrukciója hézagosan ugyan megkezdődött a rendszerváltás utáni évtizedben, a városkép rendezésének stratégiailag megalapozott, tervszerű munkája mégsem indult el. Míg hasonló méretű és adottságú települések (például Kőszeg, Gyula, Szarvas, Gyöngyös stb.) tudatos marketingstratégiával és jelentős arculatjavító beruházásokkal erősítettek pozíciójukon, Esztergom a 90-es évek végére sem lett vonzó várossá, amely hosszabb időre ide tudta volna kötni a turistákat. A helyzetet bonyolítja, hogy az itteni egyedi jellegű, rövid tartózkodási időt indukáló látnivalók több fenntartó (önkormányzat, megye, állam és a katolikus egyház) kezelésében vannak. Ez igen megnehezíti a koordinációt, ami ugyanígy hiányzik a rendezvények, a marketing és a szolgáltatások terén is. A turisztikai fejlesztések elmaradásából következően Esztergom a kétórás átutazó turizmus tranzitállomásává vált, ahol legtöbbször még enni sem álltak meg a vendégek. A trend megfordítása érdekében Esztergom az elmúlt években komoly erőfeszítéseket próbált tenni a marasztaló kínálat megteremtéséért ben készült Esztergom új városszerkezeti terve, majd 2005/2006 folyamán ennek nyomán születtek meg az egyes területekhez kapcsolódó rendezési tervek. Több milliárd forintos beruházás valósult meg az esztergomi várhegyen. Elkészült a vár és a Szent Tamás-hegy díszvilágítása. Felújították az ún. Macska lépcsőt, mely könnyen elérhetővé teszi a várból a vízivárosi nevezetességeket, múzeumokat, valamint a dunai kikötőktől a várat. Az egykori Ószeminárium és az északi kanonoksor felújításával párhuzamosan újra megnyílt a Sötét kapu. A magyar borkultúra és borturizmus központjává alakították át az esztergomi bazilika feljárója alatt lévő 3700 négyzetméteres pincerendszert, ahol helyet kapott a régió első Turisztikai Látogatóközpontja is, mely kiadványokkal, információkkal, szállásfoglalási lehetőséggel fogadja a városba látogatókat. Megújult a város főtere és közvetlen környezete. Helyreállították az esztergomi dzsámit. Új szállodák kezdtek épülni. Bővült a város fesztiválkínálata. A Mária Valéria híd újjáépítésével Esztergom nyitott várossá lett, ahova utak vezetnek, ahol több időt is el lehet tölteni, s nem utolsó sorban maga a híd is látványossággá vált. A város geopolitikai helyzete idegenforgalmi szempontból is megváltozott. A híd átadása óta Esztergom jóval nagyobb súlyú tagja a Dunakanyarnak, és központja lett egy határon átívelő kisrégiónak is.

14 oldal 14 Megindult az Esztergomot Budapesttel összekötő vasútvonalak fejlesztése, mely könnyebben megközelíthetővé teszi a várost, ezáltal növelve idegenforgalmi vonzerejét, egyben megteremtve a lehetőséget az önálló, Budapesttől független termékkínálat kialakítására. Sajnos a fejlődés lendülete azonban megtorpanni látszik. Az új élményfürdő szeptemberében bezárásra került, új működtetője csak idén júliusban tudta újra nyitni kapuit. A szállodafejlesztések félbemaradtak, a tervezett attrakciók kialakítása el sem kezdődött, a fesztiválok, programok eltűntek a palettáról, csak néhány, helyi civil szervezet által szervezett kisebb hétvégi program van, megszorított büdzsével, amely miatt a célcsoport igen kis részét érik csak el. Nincs tömegközlekedés a városban, az áruházi járat és a városnéző kisvonat vette át a helyi utasok szállításának feladatát. Az utak kátyúsak, a parkolóhelyek száma kevés, a parkoló díj viszont sok helyen fővárosi árakkal vetekszik. Ezzel együtt az ide látogató turisták száma évről-évre folyamatosan csökken, mely trendre a gazdasági válság is rátette bélyegét. Ha a csökkenés ilyen arányban folytatódik, 2 év múlva nem lesz turista Esztergomban. Az amúgy is nehéz pénzügyi helyzetben lévő város virágzását hosszú ideig gyakorlatilag egyetlen iparág és egyetlen cég, az autóipari Suzuki biztosította. Az iparág termelésének visszafogása nemcsak a város számára nélkülözhetetlen iparűzési adó csökkenésében jelentkezik, hanem a munkanélküliség emelkedésében és a kapcsolódó helybéli cégek munkavállalói által generált éjszakák számának csökkenésében is. Vagyis mind az iparűzési, mind az idegenforgalmi adóbevételek jelentős csökkenését jelentik Esztergomban, mely válságos helyzethez vezetett. Ilyen körülmények között még inkább megnő a korábban is létező, viszonylag kiegyensúlyozott, biztos jövedelemforrások, mint az idegenforgalomból származó bevétel jelentősége. Gyakorlatilag egyedül a turizmus fellendítése Esztergom egyetlen kiútja a válságból! Ezért szükségessé vált, hogy Esztergomban olyan egyedülálló, a turisták igényeinek megfelelő színvonalú turisztikai attrakciókat, termékeket fejlesszünk, amelyek képesek mind az attrakció, mind a város látogatottságát és jövedelemtermelő képességét nagymértékben növelni, megállítva, sőt megfordítva az elmúlt évek csökkenő tendenciáját. Az esztergomi Királyi Vár Magyarország több szempontból is legfontosabb, méltán európai hírű műemléke. Az esztergomi vár a magyar állam születési helye, az 1000 éves magyar állam az esztergomi Várhegyen alakította ki első központját. A várhegyen alakult meg és működött az állam életét alapvetően meghatározó két intézmény, az egyházi és a világi főhatalom, az érsekség és a királyság.

15 oldal 15 A várhegyen született az országalapító Szent István, itt keresztelték meg és koronázták királlyá. Az esztergomi Várhegy királyi palotájának építését Géza fejedelem kezdte el a 10. század utolsó harmadában. Munkáját fia I. István folytatta, melynek eredményeképpen a 11. század első évtizedében a vár a király legfontosabb székhelyévé vált. Mint már a pályázó bemutatásánál említettük, a jelen projektben érintett Vármúzeum a Magyar Nemzeti Múzeum filiáléja, az esztergomi vár bástyarendszerének déli pontján található. A feltárt királyi palota megmaradt helyiségeit mutatja be, a palota termeiben berendezett kiállításból pedig Esztergom vár története, múltja ismerhető meg. A Vármúzeumban az elmúlt évek során számtalan beruházás történt, folyamatosan próbálják megmenteni a felbecsülhetetlen kulturális örökségi értékeket, azonban a turisták által legkeresettebb részek, mint például a Studiolo, benne bizonyosan a Quattrocento valamelyik firenzei mestere (egyes vélemények szerint esetleg a fiatal Botticelli) által festett, híres Erények freskóval - a mai napig nem tárulhatott a nagyközönség elé. Jelenleg nem látogatható részek: Studiolo ( Erények freskó vélhetően Botticelli, Zodiákus ív) Beatrix terem Várkápolna Kassák terem (8-as) A 2008-ban átadott tetőterasz kiállítóterme A tervezett interaktív, látogatóbarát fejlesztésekkel és a Vármúzeum egyik legértékesebb elzárt területeinek megnyitásával, valamint többnyelvű interaktív honlap kialakításával és az egyes célcsoportokra hatékonyan elérő marketingtevékenységgel jelentősen növelni tudjuk a Vármúzeum látogatottságát, és ezáltal a turisták Esztergomban való tartózkodási idejét és költését is Kereslet-kínálat elemzése KERESLETELEMZÉS Az elemzés fő célja, hogy meghatározza a tervezett szolgáltatások potenciális fogyasztóit, feltárja azok jellegzetességeit és meghatározza azokat a fő folyamatokat és eszközöket, melyek hatnak rájuk.

16 oldal 16 Jelen projekt keresleti relevanciáinak meghatározásánál szekunder forrásként felhasznált dokumentumok és források: saját statisztikai kimutatások KSH: Kereskedelmi szálláshelyek forgalma január augusztus KSH: Nemzetközi turisztikai kereslet, I. félév A magyar egészségturizmus helyzete a Magyar Turizmus Zrt. szemszögéből vizsgálva Magyar Turizmus Zrt.: Marketingterv Magyar Turizmus Zrt.: A magyar lakosság utazási tervei A feladat keretében először azonosítjuk azokat a használó csoportokat, amelyek jelenleg a hasonló kínálatokat igénybe veszik, megvizsgáljuk jellemzőiket, igényeiket, elvárásaikat. Meghatározzuk a potenciális használókra ható legfontosabb trendeket és azok várható alakulását. Esztergom jelenlegi turisztikai kereslete Mint azt már a helyzetelemzésben kifejtettük, Esztergom régóta az átutazó turizmus fellegvára, mely jelentős mértékben kihat mind a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számára, mind a turisztikai attrakciók látogatottságára, és ez a trend a turisztikai fejlesztések elmaradásával csak tovább erősödik. Ahogy azt az alábbi táblázatokban láthatjuk, az elmúlt évek során szinte felére csökkent a vendégek és vendégéjszakák száma Esztergomban. Vendégek száma az esztergomi kereskedelmi szálláshelyeken (fő) Külföldi Belföldi

17 oldal 17 Míg a külföldi vendégek száma nagyságrendileg egy szinten mozgott, a belföldiek száma a felére esett vissza ( ről ra). Azonban az is látható, hogy a külföldiek aránya eleve jóval kisebb (2008-ban csak 30%). A vendégek átlagos tartózkodási ideje azonban mind a belföldi, mind a külföldi turisták körében csökkent 2009 után. Vendégek átlagos tartózkodási ideje (éjszaka) Külföldi Belföldi 2,3 2, ,9 1,9 1, Ezzel együtt természetesen a vendégéjszakák száma is közel a felére csökkent. Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken (db)

18 oldal 18 A múzeumok látogatói összetétele és a társadalom múzeumokkal kapcsolatos preferenciáinak alakulása Magyarországon Hazánkban 2011-ben az összes múzeumi látogató 32%-a diák, és mintegy 17%-a külföldi volt. A budapesti múzeumok jóval népszerűbbek a látogatók körében, mint a vidéki múzeumok, hiszen 2011-ben az összes múzeumi látogatás 40%-ára fővárosi intézményekben került sor. A községi múzeumok ezzel szemben meglehetősen alulreprezentáltak, hiszen az összes látogatás mindössze 12%-a irányult ezekbe a múzeumokba. A magyarországi múzeumlátogatási szokások egyik legjellemzőbb vonása az, hogy viszonylag kevés számú múzeumra koncentrálódik. A fővárosban különösen érvényes ez a tendencia. A magas látogatószámot felmutató intézmények vidéken olyan településeken működnek, melyek turisztikai szempontból is népszerűek: például Eger, Pécs, Ópusztaszer, Gödöllő, Miskolc, Sárospatak, Pannonhalma. Magyarországon a művészeti múzeumok a legnépszerűbbek a látogatók körében, hiszen az összes múzeumlátogató 20%-a ilyen kiállításokat látogatott az elmúlt évben, 18%-a régészeti, történeti múzeumra, 14%-a néprajzi múzeumra, 10%-a természettudományi, természettörténeti, tudományos és technikai múzeumokra volt kíváncsi. Leginkább az iskolai végzettség határozza meg az egyes kiállítástípusokkal kapcsolatos preferenciákat. Míg a diplomások 75%-a, az érettségizettek 57%-a, a szakmunkások 34%-a, a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek csak 19%-a látogatott el legalább egy kiállításra a vizsgált évben. Ha kisebb mértékben is, de szintén jelentős differenciáló tényező a lakóhely. Míg a budapestiek 58%-a, a megyeszékhelyeken élők 52%-a és a városokban élők 47%-a látogatott meg valamilyen kiállítást egy év alatt, ez az arány a községekben élőknél csupán 33%. Ha a kiállítástípusok kedveltsége alapján elemezzük a látogatók megoszlását, a legjelentősebb különbség a klasszikus művészeti és a technikai, műszaki kiállításokkal kapcsolatos preferenciákban mutatkozik. Míg a klasszikus művészeti kiállítások elsősorban a nőket, az idősebbeket, a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket, valamint a Budapesten és a megyeszékhelyeken élőket, addig a műszaki, technikai kiállítások főként a férfiakat és a városokban és községekben élő alap- és középfokú végzettséggel rendelkezőket érdeklik. A múzeumoknak programkínálatuk kialakításakor, kiadványaik profiljának és kommunikációs módszereik, csatornáik megválasztásakor érdemes szem előtt tartaniuk az egyes társadalmi csoportok kiállítástípusokkal kapcsolatos preferenciáinak különbségeit.

19 oldal 19 Az esztergomi Vármúzeum jelenlegi turisztikai kereslete A Vármúzeum látogatóira vonatkozó adatainkat a jegyeladási statisztikákból merítettük. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy a látogatók száma hosszú éveken át stabil volt, megközelítette a et tól azonban mind a belföldi, mind a külföldi látogatók száma folyamatosan csökkent, 2011-ben az összlátogatói szám alig haladta meg a et. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy 2004 május 01-től december 31-ig jogszabály alapján ingyenes volt a múzeumok állandó kiállításainak látogatása. Esztergomi Vármúzeum látogatottsága Magyar Külföldi Összesen A külföldi látogatók körében a drasztikus csökkenést 2008-tól a belépődíjak megjelenésének tudhatjuk be. Ezért kiemelten fontos, hogy számukra a belépőjegy áráért olyan nemzetközi hírű, Európában egyedülálló kulturális örökségeket is be tudjunk mutatni, melyek jelenleg nem látogathatóak, és erre többnyelvű honlapon és tájékoztató anyagokban felhívni a figyelmüket. Ugyancsak megérintette a belépőjegyek ára a belföldi nyugdíjasokat is, akik ugyan azóta is kedvezményes áron látogathatják a múzeumot, mégis számuk a 2007-es főről 2008-ra kevesebb mint felére, főre zuhant, azóta is között mozgott. Hasonló törés figyelhető meg a belföldi felnőtt látogatók esetén is, akiknek száma a 2007-es főről 2008-ra re esett vissza, és azóta is között mozgott.

20 oldal 20 Belföldi nyugdíjas látogatók száma (fő) Belföldi felnőtt látogatók száma (fő) De a belföldi kereslet zuhanását összességében nem a belépőjegyek megjelenése jelentette, mivel az előre bejelentett iskolás csoportok a 281/2007. Korm. rendelet a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról alapján 2008 után továbbra is ingyenesen látogathatták a múzeumot. A 2008 év végén jelentkező gazdasági válság után azonban látogatói számuk az előző évi 5%- ára, főről mindössze főre csökkentett 2009-ben, az ingyenes belépő ellenére nyarán a Kormány 132/2011. (VII. 18.) Korm. rendelete a muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosításáról ezt az ingyenes látogatási lehetőséget is megszüntette. A tavaly évi látogatók korcsoport szerinti megoszlása bel- és külföldi, valamint fizetős és ingyenes bontásban: évi belföldi fizetős látogatók összetétele Felnőtt Diák Nyugdíjas Egyéb évi belföldi ingyenes látogatók összetétele Felnőtt Diák Nyugdíjas Egyéb évi külföldi fizetős látogatók összetétele Felnőtt Diák Nyugdíjas Egyéb évi külföldi ingyenes látogatók összetétele Felnőtt Diák Nyugdíjas Egyéb

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest:

A vizsgált időszak számos ponton hozott előrelépést, illetve változást az előző év, hasonló időszakához képest: 2010. június 1. TÁJÉKOZTATÓ a Magyarországon 2010 első negyedévében megrendezett nemzetközi rendezvényekről A Magyar Turizmus Zrt. Magyar Kongresszusi Irodája 2010-ben is kiemelt feladatának tartja, hogy

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l :

GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER. 1 O l d a l : GÁRDONY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2012. SZEPTEMBER 1 O l d a l : TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 4 2. A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Múzeumok Éjszakája Esztergom Párkány 2015. rendezvényről

SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Múzeumok Éjszakája Esztergom Párkány 2015. rendezvényről SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Múzeumok Éjszakája Esztergom Párkány 2015. rendezvényről Az esztergomi múzeumok (Duna Múzeum, MNM Vármúzeuma, MNM Balassa Bálint Múzeum, Keresztény Múzeum) a Komárom-Esztergom Megyei

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások

Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Időskori turizmus trendjei és célcsoport elvárások Dr. BALOGH Zoltán Nemzetközi Ügyek Csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Civil együttműködési hálózat kialakítása

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék

Kulturális turizmus Magyarországon. Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Kulturális turizmus Magyarországon Dr. Csapó János PTE TTK FI Turizmus Tanszék Fogalom meghatározás A turizmuson belül napjainkban egyre nagyobb szerep jut a kulturális turizmus számára. A jelenség lényegében

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére E-mail: rtdm@rtdm.hu Előzmények PÁLYÁZATI FELHÍVÁS 2012. évi Börzsöny Nyugat-Nógrád Turizmusáért Turisztikai Nagydíj elnyerésére A Börzsöny és Nyugat-Nógrád turizmusában érdekelt és érintett szereplők

Részletesebben

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon

Desztináció menedzsment. A Tourinform rendszer Magyarországon Desztináció menedzsment A Tourinform rendszer Magyarországon A Tourinform irodák szerepe A turizmus non-profit szervezeti rendszerének részét képező Tourinformirodák területi illetékességű információs

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

IDEGENFORGALMI KISVÁLLALKOZÁSOK ' SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE

IDEGENFORGALMI KISVÁLLALKOZÁSOK ' SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 2 IDEGENFORGALMI KISVÁLLALKOZÁSOK ' SZERVEZÉSE ÉS MŰKÖDÉSE 1. Határozza meg a turizmus fogalmát, ismertesse a turizmus történeti fejlődését! Ismertesse a turizmus rendszerét és a környezeti hatásokat!

Részletesebben

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS

TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS III. rész TURISZTIKAI VONZERÕ-FEJLESZTÉS A turisztikai vonzerő-fejlesztésbe azon tevékenységeket soroljuk, amelyek a város idegenforgalmát növelik. A turisztikai vonzerő-fejlesztésnek vagy más szóval turisztikai

Részletesebben

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila

TURIZMUS 2014-2020. 2014. május 28. Nyíregyháza. Deák Attila A projekt a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Elnökségének értékelése és javaslata alapján, az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában, a Nemzeti Vidékfejlesztési Program Irányító

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. Kulturális Fesztiválok Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Fesztiválok Kollégiumának alapvető küldetése, hogy a hazai rendezvénykínálatot a magyar nemzeti kultúra szerves

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások

HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások » Mártonné Máthé Kinga HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA - Aktualitások A HÁLÓZATI KOORDINÁCIÓS IRODA AKTUALITÁSAI HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYAR TURIZMUS 2014.MÁJUS Zrt.» 2013. november 13-14.. 13. Szervezet BELFÖLDI

Részletesebben

Pályázati figyelő 2014. augusztus

Pályázati figyelő 2014. augusztus Jelmagyarázat Műemlék-felújításhoz pályázatok kapcsolódó 1 ot Budapest Főváros Közgyűlése Műemléki Keret 2014 A főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukciójára. A pályázat keretében

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló -

Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése. - összefoglaló - Norvég Civil Támogatási Alap pályázóinak értékelése - összefoglaló - A kutatás célja a Norvég Civil Támogatási Alap keretében, három pályázati körben beadott (támogatott, illetve elutasított) pályázatok

Részletesebben

Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete Hajdúböszörmény Bocskai István tér 1. PROJEKT ADATLAP

Hajdúk Vidékfejlesztési Egyesülete Hajdúböszörmény Bocskai István tér 1. PROJEKT ADATLAP PROJEKT ADATLAP A LEADER Helyi Akciócsoporthoz (HACS) a LEADER jogcím keretében tervezett projektjavaslat benyújtásához 1. Ügyfél adatai: Ügyfél neve: Nánás Pro Cultura Nonprofit Kft. Képviseletre jogosult

Részletesebben

NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011. Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény

NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011. Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény NYDOP-2.1.1/F-09-2010-0011 Balaton Rajongók Múzeuma sajtónyilvános projektzáró rendezvény KÜLDETÉS TRADÍCIÓ 114 éve a Balaton és az Önök szolgálatában Projektportfólió ALFA program Balatoni Múzeum Fejlesztendő

Részletesebben

Pályázati figyelő 2011. június

Pályázati figyelő 2011. június 1 A) Magyar pályázatok ot i mértéke NEFMI önkormányzati múzeumok támogatására Önkormányzatoknak, általuk fenntartott muzeális intézmények új, állandó kiállításaira, illetve Pest megyében és Budapesten

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011. szeptember 15. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás - fúrásmélység: 1300 m 1962 fürdő megnyitása

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Négy napra megy nyaralni a magyar

Négy napra megy nyaralni a magyar Négy napra megy nyaralni a magyar Még mindig a magyar tenger a legnépszerűbb belföldi úti cél ez derült ki a Szállásvadász.hu friss turisztikai felméréséből, amelyben több mint 18 ezer hazai utazót kérdeztek

Részletesebben

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása

Csongrád megyei turisztikai. Lorem ipsum kérdések megvitatása Csongrád megyei turisztikai pályázatok bemutatása, aktuális Lorem ipsum kérdések megvitatása Turisztikai kiírások az Új Széchenyi Terv keretében a Dél-alföldön Kód Pályázat címe Beadott Nyert Cs. M-ben

Részletesebben

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója

HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Egyeztetési dokum entáció: 2015. május 26. HAJDÚSZOBOSZLÓ VÁROS Településfejlesztési koncepciója Készült a Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának megbízásából 2015. május C Í V I S T E R V VÁROSTERVEZŐ

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22.

BESZÉDES SZÁMOK. Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető Igazgató - BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. 2013 Április 22. BESZÉDES SZÁMOK. Áldás vagy átok? A közösségi vásárlás előnyei és buktatói a turizmusban avagy hogyan kell ezt felelősségteljesen csinálni kerekasztal bszélgetés Attila Hegedűs MRICS Partner, Ügyvezető

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendelettár Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 12/1999.(VI.01.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: A helyi közművelődésről Módosított rendelet azonosítója: 25/2003.(XI.27.)

Részletesebben

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser

SZÓBELI VIZSGATÉTELEK. 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÓBELI VIZSGATÉTELEK 55 7872 01 Idegenforgalmi szakmenedzser SZÁLLÁSHELY-SZERVEZŐ, MENEDZSELŐ SZAKMAI ISMERETEK 1. Ismertesse az új szállodai beruházást megelőző szakmai előkészítő, információs munkát,

Részletesebben

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely

Országos Tourinform Találkozó. Horváth Gergely Országos Tourinform Találkozó Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt. Budapest, VAM Design Center, 2011. május 11. Szakmai találkozó és párbeszéd 143 Tourinform Fenntartók, önkormányzatok TDM-ek Magyar Turizmus

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2013.

Részletesebben

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA MÓR VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR I. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 7 I.1. A HELYZETELEMZÉS FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSAI:... 7 I.1.1. A város egészére vonatkozó helyzetelemzés... 7 I.1.2. Városrészek

Részletesebben

2010-2012. évi marketingstratégiája

2010-2012. évi marketingstratégiája A Magyar Turizmus Zrt. 2010-2012. évi marketingstratégiája Gulyás Péter igazgató Dél-alföldi RMI Békéscsaba, 2010. február 11. A stratégiaalkotás előzményei Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS)

Részletesebben

A vizsgafeladat ismertetése:

A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsga központilag összeállított kérdései az alábbi témaköröket foglalják magukba: A turizmus rendszere, működése, szereplői, fajtái A magyar és a nemzetközi gasztronómia

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről

Tájékoztató. Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Előterjesztő: Molnár Anita Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság igazgatója Tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye turisztikai helyzetértékeléséről Miskolc, 2014. február

Részletesebben

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen

2.1. A 2010. évben megvalósult főbb turisztikai fejlesztések Hévízen 1. A turizmus általános helyzet a 2010. évben Európában 2010 első felében nőtt a vendégéjszakák száma, és az elemzők szerint ez a növekedés a harmadik negyedévben is folytatódik. Eddig a pozitív változásokból

Részletesebben

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága?

Turizmus. Fogalmak. Ki számít turistának? Belföldi és nemzetközi turizmus. Adatforrások meghízhatósága? Ki számít turistának? Fogalmak Turizmus Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza előadás 2009. március 23. Belföldi és nemzetközi turizmus Adatforrások meghízhatósága? Bevételek-kiadások Kereskedelmi

Részletesebben

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor

A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában. Rosta Sándor A fesztiválok szerepe a Balaton régió turizmusában Rosta Sándor Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság Balatonfüred, 2007. szeptember 26. Kulturális rendezvény, mint turisztikai termék Kiemelkedı

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit

Bakonyban. www.abakonyert.hu. Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a. Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit Együttműködés a fenntartható és tartalmas turizmusért a Bakonyban Előadó: Hutvágnerné Kasper Judit A BAKONYÉRT Egyesület Egyesületünk alakult meg 2008-ban 2 megye, 3 kistérség 43 ezer érintett lakosa 4

Részletesebben

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában

Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Történelmi Veszprém Klasszikus városnézés 2-2,5 órában Találkozó: Óváros tér/köd utcai parkoló Időtartam: 2-2,5 óra Ismerkedés Veszprémmel és a várnegyeddel Azoknak ajánljuk, akik előszőr járnak a városban,

Részletesebben

Amikor a hátrányos helyzet előny

Amikor a hátrányos helyzet előny Amikor a hátrányos helyzet előny Az akadálymentes turizmus, mint versenyelőny és bevételforrás Több napra látogatók 1 3 éjszakát eltöltők száma (ezer fő) kiadásai, millió Ft egy fő egy napjára jutó költése

Részletesebben

Print portfolió és médiaajánlat

Print portfolió és médiaajánlat 2014 Print portfolió és médiaajánlat Cégünkről A MIDMAR Nonprofit Közhasznú Kft 2012 szeptemberében jött létre. Miskolc helyi Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezete, amely 2012 októberétől a Nemzetgazdasági

Részletesebben

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében

LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a A NYÍRSÉGÉRT LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése: Civil szervezetek tevékenységének

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

TDM Záró konferencia 2012. December 05. KDOP-2.2.1/A-2009-0007 Helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása Székesfehérváron

TDM Záró konferencia 2012. December 05. KDOP-2.2.1/A-2009-0007 Helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása Székesfehérváron TDM Záró konferencia 2012. December 05. KDOP-2.2.1/A-2009-0007 Helyi turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása Székesfehérváron Székesfehérvár, mint vonzó turisztikai termék Vendégek és

Részletesebben

Nyitott szemmel Szigethalmon

Nyitott szemmel Szigethalmon Nyitott szemmel Szigethalmon -pályázati felhívás- 2013. novemberében fotópályázatot hirdettünk Szigethalom télen címmel. Ezt tekinthetjük pályázati sorozatunk első állomásának, melynek mottója: Nyitott

Részletesebben

ERDEI SULI (DÖMÖS) Készítette:Etzl Regina Herczku Bianka

ERDEI SULI (DÖMÖS) Készítette:Etzl Regina Herczku Bianka ERDEI SULI (DÖMÖS) Készítette:Etzl Regina Herczku Bianka SZÁLLÁS Szolgáltatások: 18 db meleg vizes tusoló, 18 db WC, mosdók főzési lehetőség, mosogatók áram-csatlakozók (220 V) szabadtéri tűzrakóhely,

Részletesebben

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015.

A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiuma középtávú támogatási stratégiája 2012 2015. 2012. június 30. A Kulturális Turisztikai Fesztiválok Ideiglenes Kollégiumának alapvető küldetése,

Részletesebben

Beszámoló. Vidékünk a Jövőnk Szövetség LEADER HACS

Beszámoló. Vidékünk a Jövőnk Szövetség LEADER HACS Vidékünk a Jövőnk Szövetség LEADER HACS Ügyfél neve: Török Lovastanya Lovas Klub Ügyfél címe: 8849 Szenta, Török Lovastanya (Hrsz: 022/4) Ügyfél telefonszáma: 06303623416 MVH regisztrációs szám: 1004381550

Részletesebben

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft.

SAJÓSZENTPÉTER Város Integrált Településfejlesztési Stratégia 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. Borsod-Tender Kft. 1 SAJÓSZENTPÉTER VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2 Tartalomjegyzék Tartalom 1 BEVEZETÉS... 5 2 HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.1 A VÁROSI SZINTŰ HELYZETELEMZÉS ÖSSZEFOGLALÁSA... 7 2.2

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK

DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK DESZTINÁCIÓ TURIZMUS ALAPOK A turizmus fogalma A turizmus személyek utazása egy olyan helyre, ahol nincs állandó lakásuk. (Glücksmann, 1988) A turizmus magában foglalja a személyek lakó- és munkahelyen

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd

Jó gyakorlatok. Arnold Vendégház Mecseknádasd Jó gyakorlatok Arnold Vendégház Mecseknádasd Készült a DDOP-2.1.3/A-12-2012-0007 Vidéki örökség útjai pályázaton belül a Baranya Megyei Falusi Turizmus Közhasznú Egyesület és a Dél- Dunántúli Falusi Turizmus

Részletesebben

Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont sajtóanyag 2011. 05. 20. A projekt neve: Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont Pályázati azonosító: ÉMOP-2.1.1/A-09-2f-2010-0001

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület

Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken. Zalai Borút Egyesület Borturizmus és a szılı bor ágazat helyzete Magyarországon és a Zalai borvidéken Mi a borút? A borút definíciója: olyan összetett turisztikai termék, mely sajátos egyedi kínálattal rendelkezik, szervezett

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei

A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei A turisztikai és kulturális szektor kapcsolódási pontjai és marketinglehetőségei Kincses Márk marketing stratégiai titkár Magyar Turizmus Zrt. Budapest, Corvinus Egyetem 2011. május 24. Kitekintés 2010,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG

MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG MAGYARORSZÁG LEGJOBBAN FEJLŐDŐ VIDÉKI DESZTINÁCIÓJA 2007 ŐRSÉG Az Őrség fő turisztikai jellemzői A térség Vas megye délnyugati sarkában található, ahová a honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére őrállókat

Részletesebben

BESZÁMOLÓ LEADER 2014

BESZÁMOLÓ LEADER 2014 BESZÁMOLÓ LEADER 2014 Célterület megnevezése: rendezvények Életminőség javítása helyi és térségi szolgáltatások minőségi fejlesztésével, valamint civil szervezetek megerősítésével Pályázó neve: Községi

Részletesebben

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése.

Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. Vezetői összefoglaló Jelen projekt célja Karácsond Község egyes közintézményeinek energetikai célú korszerűsítése. A következő oldalakon vázlatosan összefoglaljuk a projektet érintő főbb jellemzőket és

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

ÉszakMagyarország. Marketingterv.

ÉszakMagyarország. Marketingterv. ÉszakMagyarország Marketingterv 2009 Észak- Magyarország Marketingterv 2009 Eger a 8. a kereskedelmi szálláshelyeken legtöbb belföldi vendégéjszakát regisztráló városok listáján. A régióban Eger, Miskolc,

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben