Kőpor és trágya, a paraszt ravaszsága - Ásványi nyersanyagok földkeverékekhez

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kőpor és trágya, a paraszt ravaszsága - Ásványi nyersanyagok földkeverékekhez"

Gréta Pap
3 évvel ezelőtt
Látták:

Kőpor és trágya, a paraszt ravaszsága - Ásványi nyersanyagok földkeverékekhez Mészkövet sokfelé

nyersanyagtípusok, kőportrágyák felhasználási sokfélesége.

Az első és alapvető szempont mindig az, hogy a mezőgazdasági, kertészeti hasznosításra szóba jöhető

1 Kőpor és trágya, a paraszt ravaszsága - Ásványi nyersanyagok földkeverékekhez Mészkövet sokfelé bányásznak hazánkban Ezen kívül bővült a talajjavító adalék- és ásványi tápanyagokat hordozó nyersanyagtípusok, kőportrágyák felhasználási sokfélesége. Közülük nehéz kiválasztani a leggazdaságosabb, leghatékonyabb típust. Az első és alapvető szempont mindig az, hogy a mezőgazdasági, kertészeti hasznosításra szóba jöhető talajjavító adalékanyagokat a kínálatuk sokféleségével szemben a fizikai, kémiai (technológiai) adottságaik szerint csoportosítani tudjuk. Három fő csoportot különböztetünk 1. oldal (összes: 6)

meg. Az elsőbe tartoznak a szerves, illetve lápi vagy lignites eredetű (tőzegek, lápföldek, kotu, leonardit) szerves anyagot, huminanyagokat (huminsav, fulvosav, szapropellek) tartalmazó

2 meg. Az elsőbe tartoznak a szerves, illetve lápi vagy lignites eredetű (tőzegek, lápföldek, kotu, leonardit) szerves anyagot, huminanyagokat (huminsav, fulvosav, szapropellek) tartalmazó javítóanyagok; a másodikba a karbonátos kőzetek, iszapok (különböző mészkövek, mésztufák, márgák, dolomitok, mésziszapok) javítóanyagai; a harmadikba pedig az egyéb, főként intenzív kertészeti célú föld- és tápanyagkeverékekhez, termesztőközegekhez adalékanyagként használható javítóanyagok. A javítóanyag-felhasználás további legfontosabb kérdése az, hogy a talaj (a termesztőközeg) fizikai, kémiai tulajdonságainak és szerkezetének valamely hiányosságát milyen és mennyi hatóanyagot tartalmazó javítóanyaggal (adalékanyaggal) tudjuk pótolni, vagy megjavítani. Mészporozásra a savanyú talajokon van szükség Homokon és savanyú talajokon Hazánkban a szőlő és gyümölcsös művelési ágú régiókban: egyrészt a homok, vagy homokosabb szövetű (főként a Duna-Tisza-közi, a nyírségi, a somogyi homokhátságon, és kisebb foltokban az egész ország területén előforduló homokos) talajtájakon, másrészt hegy- és dombvidékeink savanyú erdőtalajain a szerves anyag, a mész és a magnézium pótlása lehet a leggyakoribb és legfontosabb. Kiemelt figyelmet érdemelnek tehát a mezőgazdasági, kertészeti területek ötödét képező homoktalajok, mert ott terem a zöldség, gyümölcs, dohány jelentős hányada. Kiemelt figyelmet érdemelnek a talajkészleteink közel egyharmadát képező savanyú talajok is, ahol a szőlő, gyümölcsös művelési ágak jelentős része helyezkedik el. Ott csak olyan nyersanyagtípusok alkalmazása lehet gazdaságos, amelyek százalékban hordozzák a mész- (és kis részben 2. oldal (összes: 6)

szerves anyagot és 20 százalék meszet tartalmazó alginittel szeretnénk megjavítani.

3 magnézium-) tartalmat, vagy a szerves anyagot. Perlitet az intenzív termesztés talajkeverékeihez használnak Nem lehet gazdaságos a talajjavítás, ha a szerves anyag vagy a mész pótlását például a csak 10 százalék szerves anyagot és 20 százalék meszet tartalmazó alginittel szeretnénk megjavítani. Ezért a művelési ágak mész- és szervesanyag-pótlásához a lágy vagy kemény mészkő- és dolomitőrleményeket, a tőzegeket, lápföldeket, vagy ezek kompozitumait kell módszeresen alkalmazni (4-6 évenként a mészkőpor és a tőzeg, lápföld, szerves trágya keverékét rigolekével forgassuk a talajba). Homoki ültetvényekben tőzeggel, lápfölddel és szerves trágyával javítjuk a talajt 3. oldal (összes: 6)

4 Táji sajátosságok Perlit Őrleménye megfelelő hőmérsékletű, gyors hevítés után nagymértékben megduzzad, térfogatának több mint a tízszeresére is. Ezt a duzzasztott perlitet a sajátos kedvező adottságai (rendkívül könnyű, igen jó hordozó, lazító, szűrő anyag) miatt főként az üvegvagy fólia alatti termesztőközegek jól bevált keverőanyagaként hasznosítjuk. (Beszerzési helyek: Mád, Pálháza.) Zeolitok A kőzetek vulkáni eredete, geokémiai differenciálódása következtében őrleményük igen jelentős nyomelem- és ritkaelemtartalmú kőportrágya. Egyes változatai alkalmasak a talajok, termesztőközegek nyomelem-tartalmának stabilizálására. Elsősorban a kertészetek, az intenzív hasznosítású háztáji földek, házikertek javítóanyagai, illetve a kertészeti föld- és tápanyagkeverékek, ásványkompozitok adalékanyagai lehetnek. (Beszerzési helyek: Mád, Rátka.) Alginit Vulkánok krátereiben, lagúnáiban, elhalt algák maradványaiból keletkezett. Jelentős mennyiségű meszet, szerves anyagot, agyagásványt, továbbá foszfort, káliumot, nitrogént, valamint mikroelemeket tartalmazó üledékes (szürkésfehér színű, kissé zsíros tapintású, lemezes, omlékony, mállékony) kőzet. A háztáji földek, kertészeti földkeverékek javítóanyaga lehet. Komposztok készítéséhez, istállótrágyák érleléséhez, speciális földkeverékekhez használják adalékanyagként. (Beszerzési helyek: Gérce, Pula.) Bentonit Nevét (bentonit vagy montmorillonit) egy-egy lelőhelyéről kapta: Fort Benton Amerikában, Montmorillon pedig Franciaországban van. Mindkét fogalom ugyanarra a nagy vízkapacitású, nagy adszorpciós képességű agyagásványra vonatkozik. A hazai úgynevezett bentonitos nemesagyag is nagy montmorillonit- (alumíniumhidroszilikát) tartalmú kőzetőrlemény. Kedvező tulajdonságai a duzzadóképesség, a jó peptizáló és diszperziós stabilitás, a kis vízleadó képesség, a nagy nyers kötőképesség stb. A talajok, közegek víztartó képességének, valamint biológiai aktivitásának javítására használható. Igen lényeges kedvező tulajdonsága, hogy megköti és le is adja a növényeknek a tápanyagok különböző ionjait. Kiváló adalékanyaga a komposztálásnak is. Hasznosítása jó adottságai ellenére nem megfelelő mértékű. (Beszerzési helyek: Pétervására, Istenmezeje, Egyházaskesző.) A nagyobb homoktájak ültetvényei közelében vagy környezetében előfordulhatnak alluviális, földhasználat nélküli gyomtengeres kis medencék (turjánok, vápák, semjékek) is. Ezek lápos réti talajanyagát, vagyis a humuszos, mésziszapos, agyagásványos felső rétegét helyben föllelhető javítóanyagként (a helyüket pedig víztározóként, vagy vizes élőhelyként) lehet hasznosítani. A szerves és szervetlen kolloidokban gazdag javítóanyagot a szőlő, gyümölcsös művelési ágak felújítása, vagy új ültetvények telepítése során a homokba mélyített, nagyobbra méretezett 4. oldal (összes: 6)

5 ültetőgödrök aljába kell elhelyezni homokkal összekeverve, javított altalajként. Ez a javítóanyag nemcsak kiváló starter, hanem hosszú távon is segíti az ültetvény egészséges fejlődését. A homoki szőlő, gyümölcsös művelési ágú ültetvények telepítéséhez, állagmegőrzéséhez, felújításához valamennyi (érett, vegyes, rostos) tőzegtípus, lápföld, meszes lápföld javítóanyag, és azok szerves trágyával való keverékei alkalmasak. A meszező, magnéziumpótló és a szerves javítóanyagok alkalmazása nagymértékben függ attól is, hogy milyen szállítási távolságról és milyen áron lehet őket beszerezni. A hegy- és dombvidéki szőlő, gyümölcsös művelési ágú savanyú, mészhiányos talajok javítására csak az százalék CaCO3-tartalmú javítóanyagok (nagyobbrészt mészkő-, kisebb részt dolomitőrlemények) alkalmasak. Miért fontos a meszezés? A közelmúltban a savanyú talajú ültetvényekben elvégzett meszezési kísérletek egyértelműen bizonyították, hogy a meszezés hatása önmagában is sokkal nagyobb, mint az NPK műtrágyáké, sőt a műtrágyák is csak a meszezés hatására hatékonyak. Meszezés hatására nőnek a terméshozamok és javul a termények minősége: a gyümölcsök színe, íze, eltarthatósága. Karbonátos kőzetőrlemények A mészkő puhább (mésztufa) vagy keményebb változataiból készült mészkőporok, őrlemények mésztrágyázásra és talajjavításra egyaránt felhasználhatók. A lágy mészkövek egy része a fejtés során bekövetkező aprózódás, mállás után szitálással is elkülöníthető és felhasználható. A mésztufaőrlemény CaCO3-tartalma minimum 70, MgCO3-tartalma százalék, szemcsenagysága pedig 0-2 milliméter lehet. A kemény mészkőőrlemények legalább 80 százalék CaCO3-ot kell, hogy tartalmazzanak, MgCO3-tartalmuk pedig csak legföljebb 10 százalék lehet. Szántóföldi kertészeti kultúrákban a mészkőport a szokottnál nagyobb adagú istállótrágya alászántása után kell kiszórni, hogy kedvezőbb legyen az oldódása. (Beszerzési helyek: Sóskút, Felsőtárkány, Nagyharsány, Beremend, Tapolcafő, Botakő.) A dolomitőrlemény olyan szabadföldi kertészeti kultúrák területein javasolt, ahol a talaj nemcsak a mészhiány, hanem a magnéziumhiány miatt is javításra szorul (kb. az összes hazai savanyú talajok egyharmadán). Minél savanyúbb és porózusabb a talaj, annál inkább alkalmas a dolomitőrlemény a magnézium pótlására. Elsősorban a természetesen porlódó (önporló), puhább dolomitok rostán átvitt lisztjét alkalmazzák. (Beszerzési helyek: Pilisvörösvár, Becskeháza, Alsótekeres, Mány, Keszthely, Gyenesdiás, Cserszegtomaj, Várvölgy.) Intenzív termesztéshez Ebbe a kategóriába tartozik (a nagyobb hozzáadott értékkel készíthető, értékesíthető termelvényekkel összefüggésben) az alginit, zeolit, bentonit, perlit, a gránit- és bazaltőrlemények, a diatomit, a kálitrachit stb. A kőportrágyák és talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági, kertészeti hasznosításában bár több ezer éves múltra tekinthetünk vissza, időközben az is bebizonyosodott, hogy jó néhány nyersanyagtípusnak a szántóföldi, illetve szabadföldi kertészeti termesztésekben csak igen korlátozott lehet a gazdaságos hasznosítása. Ennek legfőbb oka, hogy a talaj önmagában is kőzetmálladék és megvan a természetes ásványianyag-pótlódása. Mindez azt is jelenti és bizonyítja, hogy egyes ásványi nyersanyagoknak (alginit, zeolit, bentonit stb.) nem a mezőgazdaságban vagy a szántóföldi kertészeti termelésben, hanem sokkal inkább az intenzív kertészeti termesztésben, a föld- és tápanyagkeverékek speciális adalékanyagaiként van 5. oldal (összes: 6)

6 létjogosultsága. Hasznosításuk fejlődéstörténetében érdekes módon nem a felhasználóknak, hanem a nyersanyagokat kínáló bányavállalkozóknak volt szerepük a felhasználás kezdeményezésében és fejlesztésében. A helyzet ma is hasonló. (A cikket a következő számban a tőzegek ismertetésével folytatjuk. A szerk.) Dr. Dömsödi János Szerző: Dr. Dömsödi János Közzététel ideje: , péntek, 18:00 A forrás webcíme: 6. oldal (összes: 6)

Hasonló dokumentumok

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Homoktalajok javítása 76.lecke A nagy homoktartalom területe és aránya Terület,