ORSZÁGOS ÉLELMEZÉS- ÉS TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI INTÉZET

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ORSZÁGOS ÉLELMEZÉS- ÉS TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI INTÉZET"

Rezső Nemes
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Európai Uniós s keretprogram a sócsökkentésre - Felelőss sségvállalás és s innováci ció. Miért éri meg? Dr. Martos Éva ORSZÁGOS ÉLELMEZÉS- ÉS TÁPLÁLKOZÁSTUDOMÁNYI INTÉZET Alapítva: 1949 ÉFOSZ, október 15.

3 TÉNY A sóbevitel csökkent kkentése a vérnyomás és s a szívérrendszeri betegségek gek csökken kkenését t eredményezi

4 A stroke és az ISZB európai halálozás és a só-fogyasztás csökkenésének összefüggése Napi só (nátrium) bevitel csökkentése 3 g/nap (50 mmol/nap) 6 g/nap (100 mmol/nap) 9 g/nap (150 mmol/nap) SBP DBP SBP DBP SBP DBP Átlagos vérnyomás-csökkenés (mmhg) Stroke-ból származó halálozás csökkenése, (%) Megelőzött, stroke-ból származó halálesetek száma évente 39,698 46,314 76,088 82, , ,094 ISZB-ből származó halálozás csökkenése, (%) Megelőzött, ISZB-ből származó halálesetek száma évente 45,590 50,656 81,050 96, , ,771 Modified from He FJ & MacGregor GA. Hypertension 2003;42:1093-9

2 Stroke-ból származó halálozás csökkenése, (%) 12 14 23 25 32 36 Megelőzött, stroke-ból származó halálesetek száma évente 39,698 46,314 76,088 82,704 105,861

5 Sófogyasztás és s haláloz lozás s túlst lsúlyos lyos felnőttek körében k (NHANES-I) Relatív kockázat 2,0 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 Stroke (p=0.005) CHD (p=0.03) CVD (p<0.001) 0,8 0,6 n=2 688 I II III IV Étrendi nátrium-energia arány All cause (p<0.001) He J et al. JAMA 1999;282:

6 Sóbevitel, g/fő/nap Stroke-ból származó halálozás/100 e fő év év Diasztolés vérnyomás, mm Hg ISZB-ből származó halálozás/100 e fő év év A lakossági sóbevitel csökkenésének hatása a vérnyomásra, agyi és szívérrendszeri betegségek okozta halálozásra Finnországban Karppanen, H.: J. Human Hypertension, S10-S19.

sóbevitel csökkenésének hatása a vérnyomásra, agyi és szívérrendszeri

7 Sófogyasztás Európában (Intersalt study) Belgium 2 Iceland UK 1 g/nap Denmark UK 2 Belgium 1 Netherlands Finland 2 Russia Germany 2 UK 3 Italy 4 Malta Germany 1 Italy 2 Italy 3 Germany 3 Finland 1 Spain 1 Spain 2 Italy 1 Portugal Poland 2 Hungary Poland 1 Intersalt, BMJ 1988

Russia Germany 2 UK 3 Italy 4 Malta Germany 1 Italy 2 Italy 3 Germany 3

8 Étrendi só forrásai a nemzetközi vizsgálatok alapján A lakossági sóbevitel 77%-a a feldolgozott élelmiszerekből származik, mely ellen a lakosság védekezni nem tud! Mattes and Donnelly 1991

9 Az éttermi (A, C) és az otthon készített (B, D) ételek sótartalma A) 1242 mg Na B) 92 mg Na C) 1196 mg Na D) < 2 mg Na F. Branca, WHO Regional Office for Europe

10 Átlagos nátrium-bevitel a felnőtt lakosság táplálkozásában, 3 vizsgálatban, g/fő/nap ,9 7,3 6,3 5,6 5, Férfi Nő

vizsgálatban, g/fő/nap 9 8 7 6 5 4 3 2 1

11 Sóbevitel megoszlása sa az OÉTI O lakossági vizsgálata (OLEF) alapján Élelmiszercsoport Ételízesítők (készételekben) Kenyérfélék, péksütemények Húskészítmények, belsőségek Zöldség- főzelékkészítmények, konzervek Tejtermékek Bevitel %-a

(készételekben) Kenyérfélék, péksütemények Húskészítmények,

12 Tanulók ásványianyag-bevitele határért rtékek szerint (OÉTI, tanév, budapesti reprezentatív v vizsgálat) Nátrium Kálium Kalcium Foszfor Magnézium Vas Réz Cink 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% alacsony <70% normál magas >130%

Nátrium Kálium Kalcium Foszfor Magnézium Vas Réz Cink 0% 10%

13 A kifogásolt étrendek nátriumbevitel aránya a közétkeztetésben az ajánlott mennyiséghez képest 900% 857% 769% Bevitt/ajánlott 700% 500% 300% 637% 558% 359% 357% 398% 201% 100% Bölcsöde-normál Bölcsöde-diétás Óvoda-normál Óvoda-diétás Alsós-normál Alsós-diétás Fels ő s-normál Fels ő s-diétás OÉTI vizsgálatok,

359% 357% 398% 201% 100% Bölcsöde-normál Bölcsöde-diétás Óvoda-normál

14 A kifogásolt étrendek húskészítmény és húskonzerv beviteli aránya az ajánlott mennyiséghez képest 900% Bevitel/ajánlott 700% 500% 300% 266% 680% 205% 500% 249% 260% 260% 100% Bölcsődenormál Bölcsődediétás Óvodanormál Óvodadiétás Alsósnormál Alsósdiétás Felsősdiétás Az 50 étrendből 5 megfelelő, 5 elfogadható, 8 kifogásolható, 21 erősen kifogásolható OÉTI vizsgálatok,

Bölcsődenormál Bölcsődediétás Óvodanormál Óvodadiétás Alsósnormál Alsósdiétás Felsősdiétás Az

15 Január 31. szakértői ülés a jó gyakorlatokról Április HLG ülés, nemzeti stratégiákra javaslat Július 2. EU Platform HLG közös megbeszélés Október 28. -HLG ülés -Tagállami vállalások

16 Nemzetközi zi stratégi giák EU Platform

17 Miért európai keretprogram? A főf cél l a lakosság sóbevitelének csökkent kkentése, a nemzeti illetve a WHO ajánl nlás s (5g/nap) elérése A nemzeti programok támogatt mogatása és erősítése se Összevethető haladás s a tagállamokban Rugalmasság g a tagállamokat illetően en Világos program és összehangolt üzenetek az EU élelmiszeriparnak Mérhető akciók

nlás s (5g/nap) elérése A nemzeti programok támogatt mogatása és erősítése se

18 A Nemzeti Sócsökkentő program 5 kulcseleme EU szintű cselekvés visszacsatolás Nemzeti sócsökkentő program Törzsadatok, lehetséges források az adatgyűjtéshez További szükséges adatok meghatározása Sócsökkentés mértékének meghatározása a főbb élelmiszercsoportokban Figyelemfelkeltő kampányok kidolgozása Reformulálás Ipar/vendéglátás Monitorozás, reformulálás és egyéb cselekvések értékelése

Sócsökkentés mértékének meghatározása a főbb élelmiszercsoportokban Figyelemfelkeltő kampányok

19 Általános elvek 5 kulcselem, közös k s minimumért rték, tapasztalatok megosztása, sa, tagállamok tapasztalataira építve Döntéshozók k bevonása mind európai, mind nemzeti szinten A legnagyobb hatás s elérése A legnagyobb piaci részesedr szesedésű termékek kiválaszt lasztása sa (gyárt rtók) A sócsökkentés érintse az adott élelmiszerkategória ria teljes szegmensét t az olcsó és s prémium termékeket egyaránt, hogy a teljes lakosság élvezze az egészs szségügyi gyi előny nyöket.

szesedésű termékek kiválaszt lasztása sa (gyárt rtók) A sócsökkentés érintse az adott élelmiszerkategória ria teljes

20 EU célérték és élelmiszerkategóriák Egy közös k s minimum 16 %-os% sócsökkentés 4 év v alatt az EU-ban minden termékre, vendégl glátásban, és s közétkeztetk tkeztetésben A sós mint érthető megnevezés s használat ajánlott A reformuláci cióhoz a 2008-as sószinteketszinteket kell alapul venni 12 élelmiszerkategóriát t választottak v ki A tagállamok legalább 5 kategóri riát t kell megjelöljenek ljenek A stratégiai terveket, a sócsökkentés mértékét t publikálni lni fogják

reformuláci cióhoz a 2008-as sószinteketszinteket kell alapul venni 12 élelmiszerkategóriát t választottak v ki A

21 Prioritások sok: : 12 élelmiszer- kategória Kenyér Hústermékek Sajtok Készételek Levesek, leves porok Reggeli élelmiszerek, műzlik Haltermékek Ropik, fűszerek rágcsálnivalók Közétkeztetésben felszolgált élelmiszerek Vendéglátásban felszolgált élelmiszerek Szószok, öntetek, fűszerek Burgonyatermékek, csipszek

22 Monitoroz ozás Monitor - lakossági só-bevitels - reformuláci ciós folyamat - hatékonys konyság g lemérése Tagállami felelőss sség különböző megközel zelítések használhat lhatók, mint: Az ipar jelentése a vállalt v feladatok végrehajtásáról Élelmiszerek sótartalms tartalmának és s a lakossági sóbevitelének monitorozása Figyelemfelkeltés Só-kiválasztás s mérésem

23 Határid ridők Az ipar, beleértve a helyi termelőket is, szélesk leskörű tájékoztatása 2008 végéig v A jelenlegi helyzet felmérése 2008 végéigv Figyelemfelhívó kezdeményez nyezések megvalósítása sa 2009 végéigv Tagállami jelentés s az előrehalad rehaladásról 2009 végéig!

24 A megoldás? Multiszektoriális lis együttm ttműködés A sóbevitel csökkent kkentésében, így a lakosság g egészs szségi állapotának javításában a főf partner az ipar Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Az emulticoop Szociális Szövetkezet bemutat(koz)ása Pro Bono díj átadó Budapest, 2011 március 21.

Az emulticoop Szociális Szövetkezet bemutat(koz)ása Pro Bono díj átadó Budapest, 2011 március 21. 1 Előzm zmények -GyENP A társadalmi különbségek parttalan növekedése A szegénység kiterjedésének és mélységének