Hozzájárulhat-e a geotermia a távhő versenyképességének javításához? Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök

Átírás

1 Hozzájárulhat-e a geotermia a távhő versenyképességének javításához? Szita Gábor okl. gépészmérnök Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) elnök

2 Az attól függ, hogy Milyen mélyre kell kutat fúrni? Milyen meleg a termálvíz? Mennyi termálvizet tudunk kitermelni? Milyen messze kell a hőt szállítani? Mekkora hőigényt kell kielégíteni? Mennyiért lehet a hőt értékesíteni? Stb., stb.

3 VÍZ TÉRFOGATÁRAM [m 3 /h] HŐDÍJ [Ft/GJ] Projekt HŐMÉRSÉKLET [⁰C] FOGYASZTÓI IGÉNY [MW]

4 Milyen mélyre kell kutat fúrni? A 100 C izoterma mélysége m 3400 m 3000 m 2800 m 2600 m 2400 m 2200 m 2000 m 1800 m 1600 m 1400 m 1200 m 1000 m 800 m 600 m 400 m 200 m 0 m Forrás: VITUKI, melléklet

5 Milyen meleg a termálvíz? 50 C-nál melegebb porózus termálvízadó rétegek elterjedése pt pt pt1.3 pt2.4 Jelmagyarázat: pt1.2 pt2.5 Mezozóos kőzetek felszínen vagy felszínközelben Paleozóos kőzetek a felszínen vagy felszínközelben Neogén vulkáni kőzetek a felszínen vagy felszínközelben pt1.1 Az EU-, víz keretirányelv végrehajtásához lehatárolt porózus termálvíztestek (>30C), a víztest azonosítójával A szintvonalak az 50 C-nál melegebb porózus termálvíztartó-összlet feküjét mutatják (mbf) melléklet Forrás: VITUKI, 2004.

6 Milyen meleg a termálvíz? A 120 C-nál melegebb repedezett és karsztos termálvíz-tároló rendszerek elterjedése k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k k Jelmagyarázat: k Az EU Víz Keretirányelv végrehajtásához lehatárolt karsztos termálvíztestek, a víztest azonosítójával k k k k k k A szintvonalak az 120 C-nál melegebb repedezett (halványabb-) és karsztos (élénkebb színek) képzõdmények felszínét mutatják (mbf) melléklet Forrás: VITUKI, 2004.

7 Geotermikus városfűtések Működő rendszerek (2005 előttiek) Működő rendszerek (2005 óta) Kivitelezés alatt Nyertes pályázatok

8 Új geotermikus beruházások Település Projektköltség MFt Támogatási arány Kistelek* 289,7 61 % Veresegyház-1 133,5 40 % Bóly-1 239,3 60 % Mórahalom 543,7 50 % Gárdony 442,3 50 % Szentlőrinc 883,4 47 % Orosháza-Gyopárosfürdő 533,4 50 % Csongrád 415,9 36 % Veresegyház-2 642,3 60 % Mezőberény 684,1 60 % Makó 907,2 49 % Bóly-2 83,3 55 % Miskolc-1 632,0 50 % Erdőkertes 383,4 50 % Törökszentmiklós 491,5 50 % Szolnok, MÁV Kórház 508,6 100 % Orosháza város 1 080,7 60 % Debrecen 477,3 48 % Működő rendszerek Kivitelezés alatt Nyertes pályázatok *BM önerőalappal együtt 85 %-os támogatási arány

9 Tapasztalatok Fajlagos beruházási költség az eddig elnyert KIOP-, KMOPés KEOP-pályázatok adatai alapján: 30 ezer Ft/GJ Megtérülési idők: Hődíj 2500 Ft/GJ 3000 Ft/GJ Üzemköltség az árbevétel %-ban 10 % 13,3 év 11,1 év 15 % 14,1 év 11,8 év Csak magántőkére nem lehet alapozni. Az állami támogatás nem nélkülözhető.

10 A NCST-ben meghatározott célok 2020-ig Fűtésre (hűtésre): 14,95 PJ/év Villamos áramtermelésre: 1,42 PJ/év Energia [PJ/év] 16,00 14,95 14,00 12,00 10,00 8,00 6,00 4,00 Megújuló energiafelhasználás hőtermelésre Megújuló energiafelhasználás hőtermelésre Megújuló energiafelhasználás hőtermelésre , visszasajtolásra 4,50 2,00 0,

11 Az NCST geotermikus célkitűzéséhez szükséges legfontosabb feltételek Megfúrandó kutak száma: kb. 700 db Beruházási támogatási igény: 160 mrd Ft (Munkahelyteremtés: 5-7 ezer új munkahely)

12 A szegedi példa A geotermikus energiahasznosítás lehetősége Szeged város távfűtésében Tanulmány, K ~ S1 12 S K ~ 2 K ~ K ~ K ~ K ~ ~ K 8 K 4 T K K ~ 7 K T T K ~ 1 km JELMAGYARÁZAT K ~ Sn T Hőtermelés gázkazánnal Kapcsolt energiatermelés gázmotorral Szivattyúház Termálkút Hőszállító, kooperációs és termál vezeték Árvízi töltés 1 Tarján-II 2 Tarján-III 3 Tarján-IV 4 Tarján-V 5 Tarján-VI 6 Tarján-VIII 7 Odessza-I 8 Odessza-II 9 Felsőváros-I 10 Felsőváros-II 11 Észak-I/A 12 Észak-I/B 13 Rókus S1 "620 lakás" szivattyúház S2 Makkosházai szivattyúház

13 Egy jellemző tartamdiagram (csak fűtésre) kw Csúcskazán üzem Termál hőszolgáltatás Gázmotor hőtermelése Termál teljesítmény (kw) Fűtési teljesítmény igény (kw) Termálvíz igény Napok száma m3/h

14 A geotermikus energia aránya a szegedi távfűtésben Gázmotor 23,3% Gázmotor; 25,61% Termálvíz 2,5% Gázkazán; 49,20% Gázkazán 74,1% Termálvíz ; 25,18% Jelenleg A javasolt fejlesztés után

15 Részletek: Gazdaságosság a geotermikus energiahasznosítás aránya legföljebb a 60%-ot érheti el, csak 6 fűtőműnél érdemes geotermikus energiát használni, a gázmotorok elsőbbséget élveznek a geotermikus energiával szemben, 7 db termelő és 10 db visszasajtoló kutat kell fúrni, a kiváltott földgázenergia: 250 TJ/év, a beruházási költség: 5 mrd Ft, megtérülés (2008-ban): 10,8 év. Kb. 50%-os beruházási támogatás esetén a geotermikus energiahasznosítás eredményeképpen a távfűtés hődíja városi szinten 6-8%-kal lehetne olcsóbb.

16 Az MGtE tevékenysége újság kiadása. Szakmai fórumok szervezése május 3. Budapest Szakmai értékelések készítése, jogszabálytervezetek véleményezése. Képviselet nemzetközi szinten. Állásfoglalás szerkesztése és elfogadása 2004-ben, majd aktív és eredményes részvétel a KvVM-mel alakított Geotermikus Munkabizottságban ban, ennek következtében a termálvíz használók 80-90%-ának megmentése az anyagi ellehetetlenüléstől. Eredményes fellépés a bányatörvény 2009-es módosítási tervezetével szemben, a geotermikus koncesszió lehetőségének szűkítése. A TERMÁL szó eredeti jelentésének megfejtése.

17 Köszönöm a figyelmet! Magyar Geotermális Egyesület Cím: 1021 Budapest, Ötvös János u. 3. Telefon: (1) , fax: (1) info@mgte.hu, szitag@mgte.hu Web: