ESETI DÖNTÉSEK. SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK SÉRELME; TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS (1-13. számú jogeset)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ESETI DÖNTÉSEK. SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK SÉRELME; TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS (1-13. számú jogeset)"

Átírás

1 ESETI DÖNTÉSEK SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK SÉRELME; TISZTESSÉGTELEN PIACI MAGATARTÁS (1-13. számú jogeset) 1. Gf.I /2009.: I. A domain név az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt, mert annak nevét és elérhetőségét egyaránt meghatározza, ezért a domain név használata névhasználatnak minősül. A névviselési jog sérelmét jelenti más nevének az interneten domain névként való jogtalan használata. II. Az önkormányzatokról szóló törvény felhatalmazása alapján az érintett város önkormányzata rendeletében előírhat olyan szabályozást, hogy a város nevét bármely jogalany csak előzetes engedély alapján használhatja domain névként. Ilyen engedély hiányában a város nevének domain névként való használata jogszabályba ütközik, jogellenes. III. A domain nevek delegálása, regisztrálása, fenntartása és visszavonása, illetve a használat során követendő magatartási szabályok kérdéseit az önrendelkezési elv alapján alkotott Domain Regisztrációs Szabályzat tartalmazza, amely nem jogszabály, hanem többszereplős szerződésrendszer részeként került kiadásra. Rendelkezéseit a feleket kölcsönösen kötelező általános szerződési feltételként a szerződéses viszonyban állóknak alkalmazni kell. A DRSZ rendelkezései szerint a magyarországi települések neveit csak a helyi önkormányzat választhatja, használhatja, következésképpen az engedély nélküli névhasználat a szerződés rendelkezései szerint is jogosulatlan. IV. A már delegált domain nevek esetében a jogsérelem alternatív módon regisztrációs döntnöki eljárás keretében is orvoslást kaphat. A bíróság azonban a perben nem az alternatív vitarendező fórum határozatát bírálja felül, ezért nem foglalhat állást sem az eljárás rendjének betartását, sem a döntés helyességét illetően. A bírói út igénybevétele során a bíróság a jogvitát az irányadó jogszabályi rendelkezések és az érvényes általános szerződési feltételek alapján dönti el. 2. Pf.II /2009.: I. A perindítást megelőző eljárás során a jogosult a helyreigazítás iránti kérelmet a sajtószervnek minősülő alapítónál, kiadónál és szerkesztőségnél egyaránt előterjesztheti, csupán a perbeli igényérvényesítés korlátozódik a szerkesztőségre. II. A tény a való világ része, annak valamely objektív mozzanata, a múltban létezett, vagy a jelenben létező, érzékelhető jelenség, állapot, esemény, történés vagy cselekvés. A vélemény ezzel szemben szubjektív kategória, valamely tényre vonatkozó állásfoglalás, értékítélet, következtetés. A tény valósága bizonyítható vagy cáfolható, ezzel szemben egy adott véleménnyel lehet azonosulni vagy attól elhatárolódni, de az értékítéletek valóságtartalmának bizonyítását előíró követelmény teljesítése általában lehetetlen, és az ilyen követelmény előírása sérti a véleményalkotás szabadságát. A tényállítás és a véleménynyilvánítás elhatárolása az ún. bizonyíthatósági teszt alapján történhet: az a közlés, amelynek valósága vagy valótlansága bizonyítható tény, amelynek valóságtartalma nem bizonyítható, az vélemény.

2 Pf.II /2009.: I. Az újságíró a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot csak erre irányuló kérelemre köteles bemutatni a nyilatkozatot adó személynek. A hozzájárulás ismételt beszerzésére pedig abban az esetben van szükség, ha a szerkesztő az újságíró által nyilvános közlésre átadott anyag tartalmát lényegesen megváltoztatja. A nyilatkozat bemutatásának elmaradása önmagában személyiségi jogsértést nem valósít meg. II. Amennyiben a fotós egy újságcikk megjelentetése kapcsán az újságíró kíséretében keresi fel az érintett személyt, ennek során róla felvételeket készít, nyilvánvalóvá teszi, hogy a felvételkészítés a megjelentetés, nyilvánosságra hozatal céljából készül. Önmagában a fényképfelvétel elkészítéséhez adott hozzájárulás ugyan nem jelenti egyben a felhasználás engedélyezését is, kivételt jelent azonban, ha a felvételkészítés céljáról, a felhasználásról az érintett személy tudott, így a felvétel készítéséhez ráutaló magatartással megadott engedély kiterjed a nyilvánosságra hozatalra is. 4. Pf.II /2010.: Sajtó helyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény nevének megjelölésével vagy egyéb módon utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. A sajtó helyreigazítás iránt a jogi személy önkormányzat is érvényesíthet igényt, tisztségviselője nevében azonban ha a közlemény név szerint vagy közvetett utalással kizárólag a polgármestert jelöli meg sajtó helyreigazítást nem kérhet. 5. Pf.II /2009.: Tényállításnak minősül más napilaptól átvett cikk valótlan kitétele. A jó hírnévhez fűződő személyiségi jog megsértésének megállapítására irányuló perekben a tényállító személyt terheli annak bizonyítása, hogy az általa megfogalmazott tények valósak. 6. Pf.II /2010.: A szabad véleménynyilvánításhoz való jog határai a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal szemben vonható meg tágabban, mint más magánszemélyekkel szemben, és csak az ilyen szűkebb értelemben vett közszereplőtől várható el, hogy a személyét, tevékenységét ért negatív véleményt, kritikát akkor is elviselje, ha az túlzó vagy felfokozott érzelmeket tükröz. A közéletnek a politika és a közhatalom körén kívül eső területein a tágabb tűréshatár nem érvényesül, így az egyéb közszereplők személyiségvédelme a magánszemélyeket megillető védelemhez képest hasonló. 7. Pf.II /2009.: A véleménynyilvánítási, bírálati szabadság addig jogszerű és megengedett, amíg a másik személyével, tevékenységével szembeni társadalmi elvárásoknak megfelelő módon kerül megfogalmazásra. A véleménynyilvánítás is eredményezheti a jó hírnév sérelmét, ha minden ténybeli alapot nélkülözve tartalmaz értékítéletet, vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó, sértő, lealázó. 8. Pf.II /2009.: A hatóság előtti eljárás kezdeményezése, illetve büntető feljelentés megtétele önmagában nem valósítja meg a személyiségi jog sérelmét, akkor sem, ha bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható, illetve annak eredményeként felelősségrevonás nem történt. Az a véleménynyilvánítás, hogy egy adott szerződés az önkormányzat számára hátrányos-e objektíve nem bizonyítható, illetve az sem mérhető egzakt módon, hogy azzal összefüggésben károsodott-e. A hátrány ugyanis megvalósulhat azáltal is, ha az adott szerződés előnyösebb feltételekkel is megköthető lett volna, mint ahogy úgy

3 - 3 - is, ha egy más partnerrel és más feltételekkel kötött szerződés alapján esetleg nagyobb haszon vagy más egyéb előny lenne realizálható. Az erre vonatkozó értékítélet akkor sem alapoz meg jogsértést, ha az téves vagy helytelen. 9. Pf.II /2009.: Nem minősül visszaélésnek a képmás vagy hangfelvétel hozzájárulás nélküli készítése vagy felhasználása, amennyiben abból a célból készült, hogy a sérelmet szenvedett személy bizonyítani tudja a hatóság előtti eljárásban a szabálysértés másik fél általi elkövetését. 10. Pf.II /2009.: Az egyenlő bánásmód követelményéből adódóan a munkáltató köteles megtenni mindent annak érdekében, hogy a diszkrimináció bármely formában való megvalósulását megelőzze, illetve ha tudomására jut, hogy a munkavállalót valamely védett tulajdonsága, így például a származása miatt munkahelyén a munkatársai részéről zaklatás éri, úgy fel kell lépnie a jogsértővel szemben és meg kell akadályoznia a jogsértés megismétlődését. 11. Pf.II /2010.: A természetes személy részéről az intézmény elnevezéséhez a névhasználathoz való hozzájárulás alapos okból vonható vissza. Az intézmény tevékenységéhez kapcsolódóan a hosszan elhúzódó büntetőeljárás ténye függetlenül attól, hogy az milyen eredménnyel zárul önmagában alkalmas lehet arra, hogy másokban fenntartások alakuljanak ki az intézményben folyó tevékenység jogszerűségét, tisztességét illetően, és így a természetes személy jogelőd családi nevét büntetőeljárással, bűncselekmény elkövetésével hozhatja összefüggésbe. Mindez alkalmas az e névhez egyébként fűződő közmegbecsülés és köztisztelet csorbítására, a személyhez fűződő, illetve kegyeleti jog sérelme az intézmény felróhatóságától függetlenül alapossá teszi a névhasználati jog visszavonását. 12. Pf.II /2009.: Az interjú mint egyéni, eredeti jellegű irodalmi alkotás szerzői jogi védelem hatálya eső szerzői mű. A beszélgetést rögzítő írás az interjú készítőjének és alanyának közös szerzői műve, amelynek részei önállóan nem használhatók fel. Közös szerzői mű esetén a felhasználáshoz a szerzőtársak mindegyikének hozzájárulása szükséges. Gyűjteményes műben annak részeként csak olyan szerzői alkotás szerepelhet, amelynek gyűjteménybe történő felvételéhez annak szerzője több szerzős mű esetén szerzőtársai, illetve társszerzői hozzájárulnak. 13. Gf.I /2010.: I. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény szakítva a korábbi szabályozással az I. Rész II. Fejezetében nem csupán azokat a törvényi tényállásokat szabályozza, amelyeket versenytársak követhetnek el egymással szemben. A törvényi tényállások egy része a jogában sértett vállalkozás és a jogsértő között versenytársi minőségüktől adott esetben függetlenül az egyedi, magánjogi bírósági jogvitában alkalmazhatók. II. A tisztességtelen verseny elleni jogszabály generálklauzulája általánosságban tiltja a tisztességtelen piaci magatartásokat; a generálklauzula tényállása önmagában is a kereset jogalapja lehet. A generálklauzula ugyanakkor ún. szubszidiárius tényállás, vagyis, ha valamely magatartás megfelel egy nevesített másik törvényi tényállásnak, akkor az adott magatartást kizárólag a konkrét törvényi tényállás szerint lehet és kell megítélni.

4 - 4 - TULAJDONJOG; ÖRÖKLÉSI JOG; CSALÁDJOGI VAGYONJOG ( számú jogeset) 14. Pf.II /2009.: I. Az élettársi jogviszonyt nem lehet a házassággal azonos jogállású kapcsolatnak tekinteni; az élettársak vagyoni viszonyai a Ptk. által szabályozott polgári jogi jogviszonynak minősülnek, amelyre a Csjt. rendelkezései nem irányadóak. II. Az élettárs külön kötelezettségvállalás hiányában nem tartozik helytállással a másik élettárs által kötött szerződésből fakadó kötelezettségekért. Nem minősül ezért az élettársak közös adósságának az egyikük által önállóan kötött kölcsönszerződésből eredő tartozás, ugyanakkor a külön adósságot keletkeztető kölcsönösszeg felhasználásával előállott vagyongyarapodás a kölcsönvevő élettárs különvagyona. Ebből következően a kölcsöntartozás közös törlesztése a másik élettárs javára nem tulajdoni, csupán kötelmi jellegű elszámolási igényt alapoz meg. III. Az élettársak közötti elszámolás, az ebből eredő megtérítési igény az életközösség megszakadásával válik esedékessé. Ezt megelőzően a térítésre köteles volt élettárs késedelembe nem eshet, és ügyleti kamat sem terheli. Megilleti viszont az elszámolás során a térítésre jogosult élettársat az egyenértéki kamat, amely a másik élettársat azért terheli, mert anélkül használta ingyenesen az élettársa pénzét illetve a munkája által megtestesített értéket, hogy a pénzhasználatra jogcíme lett volna. 15. Pf.II /2009.: Amennyiben az önkormányzati ingatlan bérleti jogát az egyik házastárs a házasságkötést megelőzően szerezte, az a házastársak egymás közötti belső jogviszonyában önálló bérletének minősül. Az önkormányzati bérlakás megvétele esetén a beköltözhető és a lakott forgalmi érték közötti különbözetnek megfelelő vételárengedmény a bérleti jogviszonyból eredő bentlakásnak az értékcsökkentő hatásából adódik, és annak kedvezményezettje az a személy, aki az ingatlant a jogszabályban biztosított jogával élve megvásárolja. Az ilyen vételárkedvezmény ezért kizárólag annak a házastársnak a javára vehető figyelembe, akinek az ingatlanon az önálló bérleti joga fennállott. 16. Pf.II /2009.: Amennyiben a szülők gyermekük részére beépítetlen telekingatlant vásárolnak, majd azon közösen családi házat építenek, az így létrejött egységes házasingatlan tulajdoni hányadát a szülők ráépítés címén megszerzik. Az ebből eredő tulajdoni igényét az egyik házastárs a tulajdonostársakkal a másik házastárssal és gyermekével szemben érvényesítheti. 17. Pf.II /2009.: A közös tulajdonban álló földre történő építkezés ténye a tulajdonostársakat megillető tulajdoni arányokat módosíthatja. Az építkező tulajdonostárs a tulajdonostársai tulajdoni hányadára eső rész tekintetében tulajdont szerezhet az egész ingatlanból a ráépített részre eső érték arányában. Ilyen helyzet áll elő akkor is, ha a tulajdonostárs az új épületrészt a társasház közös tulajdonban álló udvarára építi, amelynek jogi megítélésén nem változtat az a körülmény, hogy az új épületrész műszakilag a tulajdonostárs külön tulajdonában álló épületéhez kapcsolódik. 18. Pf.II /2008.: A közös tulajdon megszüntetésével a bennlakó tulajdonostárs tulajdonjoga és az ehhez fűződő jogosultságai, így a birtoklás és használat joga is megszűnik, jogalap

5 - 5 - nélküli birtokossá válik, és köteles az ingatlant az árverési vevő birtokába bocsátani. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint a közös tulajdon megszüntetése esetén a tulajdonjogát elvesztő tulajdonostárs kiköltözésre kötelezését a bíróság csak akkor rendelhetné el, ha arra kötelezettséget vállal. 19. Pf.II /2010.: I. A közös tulajdon megszűntetése iránti perben a szükséghez képest kell perbe vonni a tulajdoni igénnyel érintett dologi jogi jogosultakat és más érdekelteket. A közös tulajdon árverési értékesítés útján történő megszüntetése a végrehajtási jog jogosultjainak jogait nem sérti, miután a bíróság rendelkezik az őket megillető követelések árverési vételár felosztása során történő kielégítéséről. II. Az ingatlanon fennálló közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése esetén a bíróságnak ítéletében kell meghatároznia a legkisebb árverési vételárat, a végrehajtási költségek viselésének a módját, azt, hogy az árverési értékesítés lakottan vagy beköltözhetően történik, továbbá rendelkeznie kell a befolyó árverési vételár felosztásáról. Az árverési értékesítés főszabályként beköltözhetően történik. 20. Pf.II /2010.: A sérelmes földhivatali határozaton alapuló ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlésére és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítására irányuló perben a keresetindításnak nem feltétele, hogy a sérelmet szenvedett fél előzetesen ingatlanügyi hatósági eljárásban kísérelje meg a sérelem orvoslását. 21. Pf.II /2010.: Önmagában abból, hogy a néhai évek óta kezelés alatt állt ismert daganatos megbetegedése miatt, és a halálát megelőzően néhány nappal közérzete jelentős romlása miatt kórházba kellett szállítani, nem jelenti, hogy az örökhagyó a szóbeli végrendelet tétele időpontjában az életét fenyegető rendkívüli helyzetben volt. Az örökhagyó fizikai állapota folytán írásbeli végrendelet alkotására, illetve aláírására képes állapotban van, ha a szóbeli végrendelet tétele időpontjában beszámítási képességének birtokában van, betegségét, körülményeit illetően tájékozott, kezeit használni tudja. 22. Pf.II /2009.: Nincs jogi akadálya, hogy a törvényes örökös és az örökhagyó a közöttük egyidejűleg létrejött lemondási szerződést és ajándékozási szerződést egy okiratba foglalják. Az öröklésről lemondást tartalmazó szerződés felmondása érvényesen csak írásban történhet. Amennyiben az erről szóló okiratot csak az örökhagyók írják alá, a nyilatkozatuk az öröklésről lemondó szerződés felbontására irányuló ajánlatnak minősül. A felbontást tartalmazó megállapodás érvényesen nem jön létre, ha a másik fél az okiratot az ajánlati kötöttség megszűnését követően több évvel írja alá. 23. Pf.II /2009.: Az öröklési szerződés érvénytelenségét vonja maga után, ha az örökhagyó kizárólag a saját jövedelméből vagy vagyonából fedezi megélhetési költségeit, puszta gondozás, gondviselés ellenében ugyanis öröklési szerződés érvényesen nem köthető. Nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik, ha az eltartó az örökhagyó idős korát, betegségét kihasználva annak tudatában köti meg a szerződést, hogy vállalt kötelezettségeit nem fogja teljesíteni, az örökhagyó vagyonát lényegében ellenszolgáltatás nélkül kívánja megszerezni.

6 - 6 - SZERZŐDÉSEK JOGA ( számú jogeset) 24. Gf.II /2009.: I. Termőföld tulajdonjogát belföldi jogi személy a felszámolási eljárás során történő értékesítés eredményeként sem szerezheti meg, a tulajdonszerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Ugyanezen okból érvénytelen a termőföldnek további jogi személy jogszerzőkre történő átruházása is. II. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló érvénytelen szerződés esetén az eredeti állapot helyreállítása, ezzel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog törlése, illetve visszajegyzése érvénytelenségi kereset alapján történik, a kereshetőségi jog ezért nem az ingatlan-nyilvántartási törvény, hanem a Ptk. rendelkezésén alapul. Ha azonban az érvénytelen szerződésen alapuló bejegyzést követően további jogszerzők tulajdonjoga bejegyzésre kerül, az érvénytelenségi kereset egyben törlési kereset is, és az érvénytelen szerződés alapján az ingatlannyilvántartásban az eredeti állapot helyreállítását a bíróság csak az ingatlannyilvántartási törvény rendelkezéseinek a korlátai között rendelheti el. III. Amennyiben az érvénytelenül szerző fél és a további, közvetett jogszerző egymásközti szerződése maga is jogszabályba ütközik, adott esetben ugyanabban az érvénytelenségi okban szenved, az előzményi érvénytelen szerződéstől függetlenül az újabb ügylet is érvénytelen. Az ilyen továbbértékesítésre vonatkozó szerződés érvénytelenségére jogi érdekeltsége esetén az abban részt nem vevő fél is hivatkozhat, és a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeként kérheti a közvetett jogszerző jogának ingatlan-nyilvántartásból való törlését, az eredeti állapot helyreállítását. IV. Az Inytv-nek a törlési per határidejére vonatkozó rendelkezései kizárólag a további jóhiszemű jogszerző javára érvényesülnek, a rosszhiszemű jogszerző ilyen jogvédelemben nem részesülhet. V. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítása anyagi jogi szempontból egységes: a bíróság ezért a felperest ha követelését az eredeti állapot helyreállítására alapítja az alperes javára külön viszontkereset, ellenkérelem nélkül is a kapott vételár visszafizetésére kötelezheti, akkor is, ha a felperes felszámolás alatt áll. Más kérdés, hogy a vevő a megítélt követeléséhez csak hitelezői igénybejelentés útján, a Cstv-ben szabályozott kielégítési sorrendben juthat a felszámolásban hozzá. Mindez azt jelenti, hogy az eredeti állapot helyreállítása körében a bíróság a felszámolás alatt álló felperest kötelezheti az általa visszatérítendő szolgáltatás teljesítésére, a teljesítési határidőről azonban nem rendelkezhet, mivel a teljesítésre csak a felszámolási eljárásra vonatkozó speciális szabályok alapján kerülhet sor. 25. Pf.II /2009.: Marasztalásra irányuló kereseti kérelemnek bármely polgári jogi követelés érvényesítése végett helye van, ilyen követelésnek minősül az is, hogy a bíróság rendelje el az érvénytelen szerződésen alapuló ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését, és az eredeti bejegyzés visszaállítását, vagy az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerző fél tulajdonjogának bejegyzését. A bejegyzés törlése iránti kereset mellett szükségtelen, de nem is lehetséges megállapítási keresete előterjesztése, mert a törlési per a megállapításnál többre: marasztalásra irányul. A jogügylet érvényességével vagy érvénytelenségével, létrejöttével kapcsolatos megállapítások ezért az ítélet indokolására tartoznak.

7 - 7 - Marasztalási kereset előterjesztésének hiányában a szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló kereseti kérelmet az eljárásjogi feltételek hiányában el kell utasítani. 26. Gf.I /2010.: I. A hitelező szerződés érvénytelensége iránti kereshetőségi joga amely külön jogszabály, a Cstv. rendelkezésén alapul fennáll akkor is, ha az adós és a vele szerződő fél közötti szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeként ingatlan tulajdonjoga visszaállítását kéri. II. Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása, illetve az eredeti állapot helyreállítása az érvénytelen szerződés egyenrangú jogkövetkezményei. A bíróság ha ez ellen a felek nem tiltakoznak az eredeti állapot helyreállítása helyett az érvénytelenségi ok miatt keletkezett érdeksérelmet kiküszöbölheti, a módosított tartalommal a szerződést érvényessé nyilváníthatja, és ennek megfelelő marasztalást hozhat. 27. Gf.I /2010.: Amennyiben az adásvételi szerződés felbontása és az újbóli adásvétel színlelt ügyletek, a valóságos szerződés leplezésének célja azonban nem a fedezetelvonás, a hitelezők kijátszása vagy egy hitelező előnyben részesítése, hanem az illetékfizetési kötelezettség alóli mentesülés, a felszámoló által képviselt adós erre a Cstv. 40. alapján nem hivatkozhat. Az illetékjogszabály megkerülésének konzekvenciái a fedezetelvonás szempontjából közömbösek. 28. Gf.I /2010.: I. Amennyiben a felek szándékával ez nem ellentétes, a bíróság az ingatlan természetben megjelölt területrészére létrejött egyébként érvénytelen megállapodást olyan tartalommal érvényessé nyilváníthatja, hogy az adásvételi szerződés az ingatlan meghatározott tulajdoni hányadára jött létre. II. Ha az adásvételi szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartáson kívül kötelmi jogcímen a tulajdoni hányad bejegyzésére jogosult e jogát nem érvényesíti, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos az ingatlant megterheli arra jelzálogjogot létesít, továbbá a jóhiszemű jogszerző jelzálogjogát az ingatlannyilvántartásba bejegyzik, az ingatlan-nyilvántartáson kívüli kötelmi jogosult nem érvényesítheti jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jóhiszemű szerzővel szemben. Tűrnie köteles ezért, hogy nagyösszegű beruházásai ellenére a bejegyzett tulajdonos hitelezői a zálogjog (végrehajtási jog) alapján követelésüket a teljes ingatlanból elégítsék ki. 29. Pf.I /2009.: I. A korábban kikötött és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett biztosítéki célú vételi jog alapján a biztosítékokra (több jelzálogjog) általában irányadó rangsor elvének megfelelően az opciós jogosult kielégítési joga megelőzi a később létrejött és bejegyzett jelzálogjog alapján történő kielégítést. II. A későbbi jelzálogszerződés a biztosítéki célú vételi jog jogosultja tekintetében fedezetelvonó ügylet, mivel a követelése elől a fedezetet legalább részben elvonja, a megterhelt ingatlan értéke már nem fedezi az opciós jog jogosultjának a követelését. A biztosítékul szolgáló tehermentes ingatlan értékéhez képest a jelzálogjog bejegyzése folytán az ingatlan értéke lényegesen alacsonyabbá válik, mert az ingatlan esetleges vevője dologi adóssá válik, és tűrnie kell, hogy az ingatlanból a jelzálogjog jogosultja a követelését kielégítse. A jelzálogszerződés a fedezetelvonás folytán az opciós jogosulttal szemben a biztosított követelés erejéig hatálytalan, az opcióval biztosított összeg erejéig a zálogjogosult az ingatlanból kielégítésre nem jogosult.

8 Gf.I /2010.: I. A betéti társaság beltagjával, mint mögöttesen felelős személlyel szembeni követelés elévülése a főkötelezett betéti társaságtól való behajthatatlanság igazolt időpontjáig nyugszik. Nem idő előtti a mögöttesen felelős beltaggal szembeni követelés, ha a betéti társasággal szemben a felszámolási eljárás ugyan még nem fejeződött be, a hitelezőként bejelentkezett jogosult azonban a felszámoló által kérésére kibocsátott behajthatatlansági igazolást megkapta arról, hogy igényének kielégítésére a felszámolási eljárásban várhatóan nincs fedezet. II. A betéti társaság beltagja által kötött ajándékozás fedezetelvonó ügylet lehet akkor is, ha a betéti társaság hitelezőjének a követelésére nézve vele szemben jogerős marasztaló ítélet nem született. Az ajándékozási szerződés ingyenessége önmagában megalapozza a fedezetelvonó szerződés hatálytalanságát, a felek rosszhiszeműségétől függetlenül. 31. Pf.I /2009.: A zálogkötelezett felelőssége nem mögöttes jellegű, nem ugyanazon kötelezettség teljesítéséért felel, mint a személyes kötelezett. A zálogkötelezett mint dologi adós nem követelheti, hogy a jogosult a követelése behajtását előbb a személyes kötelezett ellen kísérelje meg és csak ennek sikertelensége után keressen kielégítést a zálogtárgyból. A zálogkötelezettet a sortartás kifogása nem illeti meg, helyzete ebből a szempontból a készfizető kezeséhez hasonló azzal a különbséggel, hogy a zálogkötelezett teljesítésre nem, csupán annak tűrésére köteles, hogy a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést keressen. A zálogjog ugyan járulékos természetű, a zálogkötelezett helytállási kötelezettsége azonban a bejegyzett jelzálogjog alapján fennmarad azt követően is, hogy a személyes kötelezett felszámolás folytán megszűnik. A dologi adósnak ilyen esetben is tűrnie kell a követelés kielégítését az elzálogosított vagyontárgyból. 32. Gf.I /2010.: I. Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződéstől az eladó elállása folytán az eredeti állapot helyreállítása anyagi jogilag egységes. Az eladó akkor követelheti eredményesen a visszajáró szolgáltatást az ingatlan tulajdonjogának visszajegyzését, ha egyben vállalja, hogy maga is visszatéríti a számára teljesített szolgáltatást, a vételárat. Miután a vételár visszafizetési kötelezettség az eredeti állapot helyreállítására irányuló keresetének megfelel, etekintetben pervesztesnek sem minősíthető. II. Az eredeti állapot helyreállítása folytán visszaadási kötelezettség alá eső szolgáltatások tekintetében a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, a késedelem szabályai ebben a körben nem alkalmazhatók. A kölcsönös jogalap nélküli használat időtartama alatt az egyenértékűnek tekintett visszterhes szolgáltatások használati díja egymást kölcsönösen kiegyenlíti, kompenzálja. Használati díjnak minősül a teljesített vételár kamata is. Így, amíg a felek kölcsönösen használják a másiknak visszajáró egyenértékű szolgáltatást, addig az átvett pénzösszeg után kamat, a dolog birtoklásáért pedig használati díj fizetésére gazdagodás hiányában és annak elkerülése érdekében egymással szemben nem kötelezhetőek. 33. Gf.I /2010.: A bevásárló- és szórakoztatóközpont létesítése céljából vásárolt ingatlan lényeges, a szerződésben külön is kiköthető tulajdonsága, hogy nem esik régészeti feltárási kötelezettség alá. Az eladó önkormányzat hibásan teljesít, ha az értékesített ingatlanok régészeti lelőhelyként szerepelnek a nyilvántartásban, a hibás teljesítéssel okozati összefüggésben keletkezett kár megtérítésére köteles.

9 Pf.I /2009.: I. Amennyiben az ingatlan birtokba lépett vevője a vételárfizetési kötelezettségét póthatáridőn belül sem teljesíti, az eladó a szerződéstől jogszerűen elállhat és az ingatlan használatáért díjat követelhet. II. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezettel szemben peres eljárásban beszámítási kifogással csak az élhet, aki a beszámítás alapját képező igényét a felszámolási eljárásban hitelezőként bejelentette. 35. Gf.I /2009.: I. A megrendelő a vállalkozó előzetes szerződésszegése, a kivitelezési ütemtervtől való elmaradás miatt a szerződéstől csak akkor állhat el, ha már a teljesítési határidő előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan számottevő késéssel tudja majd elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelőnek már nem áll érdekében. Amennyiben a megrendelő a törvényen alapuló, indokolás nélküli általános elállási jogával él, kártalanítás címén köteles megtéríteni az egyébként jogszerű magatartásával a vállalkozónak okozott kárt. II. Az átalánydíjon felül a pótmunkák ellenértékén kívül a létesítmény rendeltetésszerű használatához szükséges, a tervdokumentációban sem szereplő olyan műszaki szükségességből felmerülő munkák ellenértéke számolható fel, amelyekkel a kivitelező az eset körülményeire, a munkatétel természetére, nagyságrendjére, az átalánydíjhoz viszonyított költségvonzatára is figyelemmel az átalánydíj meghatározásakor kellő gondosság mellett sem számolhatott, így az a felvállalt kockázata ésszerű határain kívül esik. Pótmunkának nem csupán a szerződéskötés után felmerült, korábban egyáltalán nem ismert újfajta megrendelői igény minősül, hanem az is, ha az eredetileg előirányzott munkák műszaki tartalmának módosulását eredményezi a megrendelői utasítás. A pót megrendelés rendszerint tervmódosítás formájában jelenik meg. Amennyiben a megrendelő igényének megfelelően a munkák műszaki tartalma megváltozik, a kivitelező pótmunka címén nem tarthat igényt e munkarészek teljes díjára, hanem csak az eredetileg számításba vett, elmaradó, illetve az új, költségesebb műszaki megoldás alkalmazása folytán kimutatható költségek különbözetére jogosult. III. Szerződési jogi szempontból a kivitelezési késedelmet, illetve az emiatti kötbérfelelősséget a kikötött teljesítési, részteljesítési határidőhöz képest lehet számítani. Az egyes munkanemeket építési ütemterv ugyan előírhatja, azonban a műszakilag egymásra épülő, párhuzamosan futó munkafázisok szerződési részteljesítésként külön jogilag nem értelmezhetők, mivel a kivitelező nem az egyes munkanemek készültségi foktól eltérő végzésével esik késedelembe, hanem a szerződés teljesítésével. Az építési ütemtervhez képest a műszaki értelemben vett csúszás ezért önmagában kötbérfizetési kötelezettséget nem vált ki. 36. Gf.I /2009.: Ha a kivitelező a szerződésben vállalt munkát befejezi, az előállt létesítmény azonban a rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, és emiatt a próbaüzem (átadás-átvétel) eredménytelen, nem a késedelem, hanem a hibás teljesítés jogkövetkezményei alkalmazhatók. Ha a vállalkozó a szerződésben a tervdokumentáció elkészítését is vállalta, kiviteli tervet azonban nem készített, a terv hiányából eredő műszaki és jogi következmények a kivitelező kockázatához tartoznak, és az ebből eredő bármely rendellenességért a felelőssége fennáll.

10 Gf.I /2009.: I. Az építési szerződés kötelezettje nem mentesül a kötbérfelelősség alól a saját felróhatósága hiányának bizonyításával, hanem csak akkor, ha azt is bizonyítja, hogy a szerződésszegés a közvetlen közreműködőjének sem volt felróható. II. A késedelmi kötbér csak kivételesen, az objektív és szubjektív szempontok érvényesítése mellett mérsékelhető. Közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés esetén figyelemmel kell lenni arra is, hogy a pályázaton más kivitelezők esetleg éppen a fenyegető magas adott esetben eltúlzott kötbérteher miatt nem indultak, vagy tettek eltérő feltételekkel vesztes ajánlatot. A verseny tisztaságát, a versenyegyenlőség elvét sértené, ha a bíróság a többi pályázóval szemben méltánytalan előnyhöz juttatná a szerződő kivitelezőt, és a kötbér mértékét jelentősen mérsékelné. 38. Gf.I /2009.: I. A megbízási szerződésnek az a kikötése, hogy ha a megbízó a szerződést a határozott idő letelte előtt egyoldalúan, rendes felmondással szünteti meg, köteles a megbízott részére a teljes, a határozott időből hátralevő időtartamra a megbízási díjat egyösszegben megfizetni a törvény kógens rendelkezésébe ütközik, ezért semmis, mivel a rendes felmondás jogát tartalmilag kizárja, hiszen a megbízotti ellenszolgáltatás a teljes szerződéses időre követelhető a szolgáltatás teljesítése nélkül is. II. Bármelyik fél akár a megbízott, akár a megbízó mondja fel alapos ok nélkül a megbízási szerződést, köteles a másik fél kárát megtéríteni. Önmagában abból, hogy a megbízott szerződésszegést nem követett el, nem következik, hogy a megbízónak ne lenne más akár a jövőre szóló alapos oka a szerződés felmondására. A súlyos szerződésszegés fokozatát el nem érő bármilyen mulasztás alkalmas lehet arra, hogy adott esetben a megbízó bizalmát a megbízottban megingassa, sőt alapos lehet a felmondáshoz a másik fél magatartásától független, a megbízó körülményeit érintő indok is. III. Az őrző-védő tevékenység más általi végzéséhez, almegbízott (közreműködő) igénybevételéhez a megbízó írásbeli hozzájárulása szükséges. 39. Pf.III /2009.: Amennyiben az eredmény-orientált, sikerdíjas ügyvédi megbízási szerződést a megbízó az eredmény bekövetkezte előtt felmondja, a sikerdíjra vonatkozó jogosultság szempontjából az eredménykötelmek (vállalkozási szerződés) szabályait megfelelően alkalmazni kell. 40. Gf.I /2010.: Az utazásszervezéssel és szálláshely-foglalással kapcsolatos teendők lebonyolítására létrejött szerződésben az utazásközvetítő a megbízottra vonatkozó szabályok szerint jár el. Amennyiben az utazási iroda a megrendelt szolgáltatások tekintetében a megbízó utasításai szerint, az eseti megrendeléseknek megfelelően jár el, a felmerült költségeket jogszerűen felszámíthatja. A felek megállapodhatnak úgy is, hogy megbízási díjat a várt üzleti, vagyoni előnyökre, média-megjelenésre figyelemmel a megbízott utazási iroda nem számít fel, a megbízó pedig a reklámozás ellenértékét nem követelheti. 41. Pf.I /2009.: I. Az infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott támogatási szerződésekre eltérő rendelkezés a speciális jogszabályokban nem szerepel, a felek jogvitája ezért az általános hatáskörű bíróságra, polgári peres útra tartozik.

11 A támogatási szerződés a felek között polgári jogi jogviszonyt is létrehoz, a jogvita eldöntése során alkalmazni kell a polgári jog szerződési szabályait. Amennyiben tehát a támogatást nyújtó a támogatott szerződésszerű magatartása ellenére vonja el a korábban átutalt támogatási összeget, és szerződésszegő magatartásával a támogatottnak kárt okoz, a szerződésszegésért kártérítési felelősséggel tartozik. II. A kiépített közművagyon a föld jogi sorsát nem feltétlenül osztja, maga az ingatlan elidegeníthető anélkül, hogy a vezetékrendszer tulajdonjoga az új tulajdonost illetné. A vezetékrendszer földrészlet alatt vagy a fölött való elhelyezése ugyanis olyan műszaki megoldás, amely nem a talajjal való egybeépítés révén jön létre, a közművek nem a föld, hanem a harmadik személyek tulajdonában álló települési közműrendszer alkotórészévé válnak. E közműrendszer összetett dolog, alkotórészekből és tartozékokból áll, amelynek gazdasági rendeltetése az érintett fogyasztók ellátása. A rendszer egyes részei a teljes rendszeren belül alkotórészként viselkednek, amelyeken külön tulajdon nem állhat fenn, azon a rendszer további részeinek tulajdonosaival közös tulajdon keletkezik. 42. Gf.I /2009.: A lakásépítő szövetkezet által létesített víziközművek az önkormányzat tulajdonába tartozó városi vízműrendszer alkotó részévé válnak. A vízműrendszer összetett dolog, amelynek gazdasági rendeltetése az érintett fogyasztók vízellátása. A városi vízműrendszer, mint összetett dolog alkotórészei fizikailag ugyan szétválaszthatók, ezzel azonban a vízműrendszer rendeltetésszerű működése szűnne meg. Éppen ezért nem lehet az egységes rendszerként működő vízműrendszernek, mint gazdasági és jogi egységnek a tulajdonjogát az alkotórészein fennálló külön tulajdonjogokra bontani. A vízműrendszer vízvezetéki részein külön tulajdon vagy más dologi jog (például zálogjog) nem állhat fenn. Az egységes rendszer működtetése, üzemeltetése ugyancsak egységesen, a korábban létesített részekkel együtt lehetséges. 43. Pf.III /2009.: Amennyiben a földgáz vételezése földalatti elkerülő vezeték kiépítésével, szabálytalanul történik, a közüzemi szerződésszegés következményeként a fogyasztó pótdíj megfizetésére köteles, amelynek mértékét és számításának módját külön jogszabály állapítja meg. A jogszabályon alapuló jogkövetkezmények uzsora, vagy feltűnő aránytalanság címén nem támadhatók. A szabálytalan vételezés, mint szerződésszegés esetére a jogszabály kötbér kikötését is lehetővé teszi, amelyet tartalmazhat a felek egyedi szerződése vagy pedig a szolgáltató üzletszabályzata is. Ha azonban a felek nem szerződésszegű teljesítés esetére kötbért kötnek ki, úgy a közüzemi szerződésben a feleknek nemcsak a kötbérfizetési kötelezettségben, hanem a kötbér mértékében és abban is meg kell állapodniuk, hogy milyen szerződésszegés esetére jár a kikötött pénzösszeg. Ilyen megállapodás hiányában kötbérszankció nem alkalmazható. 44. Gf.I /2010.: I. A pénzügyi lízingszerződést biztosító garanciaszerződést tartalma szerint kell készfizető kezességvállalásként minősíteni, ha abban magánszemélyek vállaltak helytállási kötelezettséget járulékosan, a lízingbevevő mindenkori tartozásához igazodóan, és nem szabták meg a kötelezettségvállalás határidejét sem. II. Ha a lízingszerződés felmondása esetén a lízingbeadó visszaköveteli a lízingtárgyat, egyben követeli a hátralékos lízingdíjat, a lízingbevevő tartozását azonban csökkenti a lízingtárgy piaci értékesítése során befolyó vételárral, ez jogszabályi tilalomba ugyan nem ütközik, a lízingbeadónak azonban kárenyhítési kötelezettsége körében a minél nagyobb arányú megtérülés érdekében az

12 általános elvárhatósági mércének megfelelő kellő gondossággal kell eljárnia a lízingelt vagyontárgy értékesítése során. 45. Gf.I /2010.: A szállítmányozó nem a fuvarozás elvégzésére, hanem a megfelelő fuvarozó kiválasztására, vele a fuvarozási szerződés megkötésére, a fuvarozással összefüggő szervezési-lebonyolítási feladatok ellátására köteles. Nem szállítmányozási, hanem fuvarozási szerződés jön létre, ha a megrendelés kizárólag fuvarozási feladatra vonatkozott, szervezésre, ügyviteli tevékenységre nem. Ezen nem változtat, ha a küldemény továbbítását a kötelezett maga helyett más fuvarozóra bízza. 46. Gf.I /2010.: I. Ha a nemzetközi közúti árufuvarozó kártérítési felelősségét jogerős bírói ítélet állapítja meg, a fuvarozók közötti visszkeresetre az elévülési idő azzal a nappal kezdődik, amelyiken a kártérítés összegét megállapító bírói ítélet jogerőssé vált. II. Az a nemzetközi közúti árufuvarozó, aki ellen visszkereseti igényt érvényesítettek, nem teheti vitássá a követelést támasztó fuvarozó által teljesített fizetés jogszerűségét, ha a kártérítést bírói határozat állapította meg, feltéve, hogy az eljárásról kellő időben értesítést kapott és lehetősége volt a perbe beavatkozni. 47. Gf.I /2009.: I. A törvénynek az engedményezésre és tartozásátvállalásra vonatkozó szabályai a szerződésből eredő egyes követelésekre és tartozásokra vonatkoznak, de a Ptk. nem tiltja a szerződésből eredő valamennyi követelés és tartozás átruházását illetőleg átvállalását sem, ezért az ún. szerződés-engedményezés érvényes megállapodás. II. Ha a felek közötti szerződéses jogviszony a felszámolási eljárás alatt jön létre, a gazdasági tevékenységből keletkezett követelések ilyen a szerződésszegés miatt a kárátalány szerepet betöltő kötbér is felszámolási költségnek minősülnek, melyek esetében a jogosultat bejelentési kötelezettség nem terheli. A kötbérigényét adott esetben beszámítás formájában is érvényesítheti. 48. Gf.I /2009.: A bankgarancia beváltása, lehívása egyoldalú címzett anyagi jogi jognyilatkozat, amelynek hatályossá válásához az szükséges, hogy az anyagi jogi határidőn belül az írásban közölt szerződési nyilatkozat a másik félhez megérkezzék. A jognyilatkozat hatályossága szempontjából nem annak van jelentősége, hogy a címzett mikor vette kézhez a levelet tehát tartalmát ténylegesen mikor ismerte meg, hanem annak, hogy melyik időpontban volt lehetősége a küldemény átvételére, a rendelkezésére fenntartott postafiókba az mikor érkezett meg. 49. Gf.II /2009.: Amennyiben külön jogszabály a költségvetési szerv nevében történő kötelezettségvállalásra ír elő írásbeli alakot, ez nem feltétlenül jelenti a szerződés írásbafoglalási kötelezettségét. A másik fél ugyanis a költségvetési szerv kötelezettségvállalást tartalmazó írásbeli nyilatkozatát alakszerűségi követelmények betartása nélkül elfogadhatja. 50. Gf.I /2009.: Amennyiben a peres eljárás alatt akár annak másodfokú szakában az alperessel szemben folyó felszámolási eljárásban az adós és a hitelezők között egyezség jön létre, amely a felperesre nézve kényszeregyezség, a felperes keresetét el kell utasítani. A felszámolási eljárásban kötött, bíróság által jóváhagyott egyezség hatálya ugyanis a jogerős ítéletével azonos, függetlenül attól, hogy egyes hitelezők tekintetében ún. kényszeregyezségnek minősül.

13 A kényszeregyezség betartása akkor sem mellőzhető, ha a hitelezőt esetlegesen az egyezségben foglaltaktól eltérő, így akár annál magasabb összegű követelés illeti meg; úgy kell tekinteni, hogy a jogerős egyezségben foglaltak szerint a felperes hitelezői igénye kielégítésre került. KÁRTÉRÍTÉSI JOG ( számú jogeset) 51. Pf.II /2009.: I. A bíróval, mint természetes személlyel szemben a bírósági jogkörben okozott kártérítési igény nem érvényesíthető, amennyiben a terhére rótt magatartást bírói tisztségével összefüggésben fejtette ki. A bíróval szemben előterjesztett keresetet a kártérítési felelősség érdemi vizsgálata nélkül ítélettel el kell utasítani. A bírák által e minőségükben esetlegesen harmadik személynek okozott kárért munkáltatójuk, a jogi személy bíróság tartozhat kizárólagos helytállással. II. Az ügyek elbírálására az az ésszerű határidő, amelynek tartama alatt az adott ügy ténylegesen elbírálható. Nem vonható az ésszerű határidő fogalmába az olyan idő, amelynek során nem folyik vizsgálat vagy olyan tárgyban folyik, amelyik nem tartozik az ügyhöz (a per felfüggesztésre kerül). III. A bíróság ítélkezése során az Alkotmányban, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben, továbbá az eljárási törvényekben részletesen szabályozott igazságszolgáltatási feladatait látja el, ezért a bírósági ítéletben foglalt megállapítás személyiségi jogsértést csak akkor valósít meg, ha az az eljárás kereteit meghaladó, azon kívüleső, szükségtelen, egyben jogsértő kitételt tartalmaz. Önmagában az utóbb tévesnek bizonyult ítéleti megállapítás nem alapoz meg személyiségi jogsértést. 52. Pf.III /2009.: A gyermek szívfejlődési rendellenessége időben történő felismerésének elmulasztása miatt az egészségügyi intézmény az anyát megfosztja annak lehetőségétől, hogy önrendelkezési jogát gyakorolva a terhesség megszakítása mellett döntsön, ezért köteles megtéríteni az ezzel összefüggő vagyoni és nemvagyoni kárát. A genetikai-terratológiai ártalom következtében fogyatékossággal született gyermek azonban a saját jogán nem igényelhet kártérítést a polgári jog szabályai szerint az egészségügyi szolgáltatótól amiatt, hogy a terhesgondozás során elmaradt tájékoztatás miatt az anya nem élhetett a terhesség megszakítás jogával. 53. Pf.III /2009.: Az ún. feketegazdaságból származó, illegálisan, jogellenesen megszerzett jövedelem nem lehet irányadó a Magyar Állammal szemben kártalanítás megállapításakor, mivel az ilyen módon elérhető bevétel az illegális jövedelem legalizálását, törvényes elismerését jelentené. Nem követelhető a Magyar Államtól olyan elmaradt jövedelemtérítés, amely vonatkozásában a közteherviselés alapját képező adóbevallási kötelezettségüket a kártalanítást igénylők nem teljesítették. 54. Pf.III /2010.: I. Az áramütés folytán bekövetkezett baleset miatt a munkaügyi perben hozott jogerős ítélet nem zárja ki más károkozókkal szemben a szerződésen kívül adott esetben építési engedélyezéssel összefüggő közigazgatási eljárásban okozott károkért való felelősség fennállását. A többek közös károkozásának szabályai alkalmazhatók, ha a károsodásra vezető folyamatban a magatartások (mulasztások) között szerves oksági kapcsolat van, az viszont közömbös, hogy a magatartások egyidejűleg vagy egymást követően zajlanak és közömbös az is, hogy a szándék

14 irányult-e közös károkozásra. A károkozók egyetemleges marasztalására akkor is mód van, ha nem azonos felelősségi alakzaton alapul a kártérítési felelősségük. II. Nincs akadálya annak, hogy a károsult a közös károkozó egyetemleges kötelezettekkel szemben külön perben érvényesítse marasztalás iránti igényét. Ilyen esetben azonban a kétszeres marasztalás elkerülése érdekében az ítélet rendelkező részében az egyetemleges károkozói minőséget szükséges feltüntetni. 55. Pf.III /2009.: A vízbefulladáshoz vezető baleset meghatározó, felróható oka, ha az örvények keletkezését is elősegítő hídközeli partszakaszon a hirtelen mélyülő mederben és iszapos altalajon az úszni nem tudó gyermekeket a kísérő felnőtt felügyelet nélkül a folyóba engedi, úgy, hogy a kísérő felnőtt maga sem tud úszni. A fürdést tiltó tábla karbantartásának hiányossága ilyenkor a halálhoz vezető okfolyamatban távoli és csekély jelentőségű. 56. Pf.III /2009.: A lovak állattartójának felelősségére nem alkalmazható a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó különös felelősségi alakzat. A közúti közlekedésben résztvevő lovas fogat azonban járműnek minősül, amelynek használata során a lovak kezelhetetlenné válásából eredő kártérítési felelősség felróhatósága alól a jármű vezetője szigorúbb elvárási követelmények mellett mentheti ki magát. FELSZÁMOLÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ JOGVITÁK ( számú jogeset) 57. Fpkf.I /2010.: I. Ha az adós a birtokában levő, ismert adatok, tények alapján a fizetési felszólítás kézbesítéséig nem vitatja a tartozást, a későbbiekben a tartozás vitatásának beszámítási kifogásként sincs helye. II. A fizetési felszólítás kézhezvételét követően, a felszámolási eljárásban az adós kizárólag akkor élhet beszámítással, ha igazolja, hogy az ellenkövetelés ténybeli alapjáról csak később a fizetési felszólítás kézhezvételét követően szerzett tudomást. A beszámítási kifogását a hitelező szerződésszegése miatti elállásra is alapíthatja, amennyiben igazolja, hogy az elállást megalapozó okról a fizetési felszólítás után értesült. 58. Fpkhf.I /2010.: A Cstv. csak a hitelező által gyakorolt beszámítással kapcsolatban tartalmaz a Ptk-tól eltérő, speciális szabályokat; az adós követelésének beszámítás útján való érvényesítését a külön szabályozás nem érinti. Az adós képviseletében eljáró felszámoló ezért a hitelezővel szemben fennálló követelés tekintetében vitatott hitelezői igény elbírálása során is a Ptk. szerinti feltételekkel beszámítással élhet. A felszámolás közzétételétől számított egy éves jogvesztő határidő letelte után az adóssal szemben a követelés beszámítás útján sem érvényesíthető. 59. Fpkhf.I /2010.: I. Ha az elsőfokú bíróság a végzése kihirdetésekor a jelenlévő feleknek a fellebbezés határidejéről téves tájékoztatást nyújt, ennek jogkövetkezményét nem lehet a félre hárítani. A tájékoztatásnak megfelelő határidőn belül benyújtott fellebbezést határidőn belül érkezettnek kell tekinteni. II. A felszámolási eljárás során a zálogtárgy értékesítése esetén a befolyt vételárral szemben elszámolható költségek körét attól függően kell meghatározni, hogy mikor indult az adóssal szemben a felszámolási eljárás. A július 1. napja után indult

15 ügyekben a felszámoló a zálogjoggal terhelt adósi ingatlan értékesítéséből befolyt vételárral szemben az ingatlan őrzésének költségeit jogszerűen elszámolhatja. 60. Fpkf.I /2010.: I. A felszámolás iránti kérelmet előterjesztő hitelezőt megillető eljárási költségek (illeték, közzétételi díj, ügyvédi munkadíj) megfizetésére az adóst a bíróság a felszámolást elrendelő a felszámolási eljárás első szakaszát lezáró végzésben kötelezi. II. A felszámolási költségeket a felszámolónak a követelések esedékessége sorrendjében kell kielégítenie. A felszámolási eljárásban azonban szükségképpen felmerülhetnek olyan kiadások, amelyeket a felszámolónak a felszámolás érdemi lefolytatása érdekében azok esedékességétől függetlenül kell kiegyenlítenie. Az ilyen szükségszerűen felmerülő és más forrásból nem fedezhető költségek vonatkozásában a felszámoló a hitelezői kifogással szemben kivételes jelleggel hivatkozhat arra, hogy a kielégítési sorrend érvényre juttatása nem volt lehetséges. 61. Fpkf.I /2009.: A hitelezők nem kifogásolhatják, hogy ha a felszámoló az adós követelését a könyvelésből kivezeti, leírja. A hitelezők amiatt élhetnek kifogással, hogy a felszámoló mellőzte a követelés engedményezését. Betéti társaság felszámolása esetén az adós beltagjával szembeni követelés engedményezése a beltag mögöttes felelőssége folytán nem lehetséges. 62. Fpkhf.I /2010.: Amennyiben a hitelező a felszámoló tevékenységét azért kifogásolja, hogy a bíróság mentse fel a felszámolói teendők ellátása alól, ebben az esetben a 8 napos kifogásolási határidő leteltétől függetlenül, a felszámoló valamennyi vagyonértékesítéssel, tájékoztatással kapcsolatos intézkedése, mulasztása a felmentés iránti kérelem körében kerül értékelésre és elbírálásra. A felmentés iránti kérelem elbírálása során nincs jelentősége, hogy valamely konkrét intézkedéssel szembeni kifogás kapcsán már az egyébként alkalmazható jogkövetkezmények levonására nincs mód. 63. Cspkf.I /2010.: Amennyiben a csődeljárás iránti kérelmet a bíróság hiánypótlási felhívás nélkül hivatalból elutasítja, a jogerős végzés közzétételét követő egy éven belül csődeljárás lefolytatását ismét kérni nem lehet. Ha azonban a fél a kérelemnek az elsőfokú végzésben megjelölt hiányát a fellebbezési eljárás során pótolja, a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságot a csődeljárás iránti kérelem érdemi vizsgálatára utasítja. 64. Vpkf.I /2010.: A vagyonrendezési eljárást hivatalból akkor is le kell folytatni, ha a vagyontárgynak ugyan nem a törölt cég a tulajdonosa, de a közhiteles nyilvántartást vezető szervezet észleli, hogy a nyilvántartásában még a törölt cég szerepel tulajdonosként. TÁRSASÁGI JOG. CÉGEK ÉS CÉGNEK NEM MINŐSÜLŐ SZERVEZETEK NYILVÁNTARTÁSA ( számú jogeset) 65. Cgtf.III /2010.: A módosított cégjogi szabályok szerint az állami adóhatóság ellenőrzi az üzleti évre vonatkozó éves beszámoló megküldésének tényét és időpontját. Amennyiben az állami adóhatóság elektronikus úton értesíti a cégbíróságot, hogy a cég a beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének nem tett eleget, a cégbíróság

16 az állami adóhatóság eljárásának ellenőrzése és a cég külön felhívása mellőzésével az értesítés érkezésétől számított 15 munkanapon belül a céget megszűntnek nyilvánítja. A cég megszűntnek nyilvánítására irányuló eljárást meg kell szüntetni, amennyiben a cég a fellebbezési eljárás során bejelenti és igazolja, hogy a beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségét illetően mulasztás nem terheli. Az új rendelkezéseket elsőként azon beszámolókkal kapcsolatban kell alkalmazni, amelyek mérleg fordulónapja április 30. napját követő napra esik. A üzleti évre vonatkozó mérleg hiánya ezért nem alapozhatja meg az új szabályozás szerinti jogkövetkezmények alkalmazását. 66. Cgtf.III /2010.: Az üzletrész adásvételi szerződés a szerződő felek egymás közötti viszonyában a szerződés megkötésének napjától, a gazdasági társasággal szemben azonban attól az időponttól hatályos, amikor az üzletrész tulajdonosa a tulajdonszerzés tényét a társaságnak bejelenti, harmadik személyekkel szemben pedig a tagváltozás bejegyzésének a közzétételétől hatályos. Az üzletrész adásvételi szerződéstől való elállás anyagi jogi következményeit a társasági jog speciális szabályai korlátozhatják; a cégjogi következmények tekintetében az üzletrész adásvételi szerződés hatálya csak a jövőre nézve szüntethető meg. 67. Gpkf.III /2009.: Ha a vezető tisztségviselő a társasági jog szerint kötött munkaszerződés alapján, munkaviszony keretében látja el a vezető tisztségviselői feladatokat, az ügyvezetővel szemben a munkaviszonyból származó követelést így a kártérítési igényt a munkaügyi bíróság előtt kell érvényesíteni. Az ügyvezetéssel összefüggő kártérítési felelősségre, annak mértékére ugyan a polgári jogi szabályok irányadók, a kártérítési igény elbírálására azonban az általános hatáskörű bíróság nem jogosult, hanem hatáskörrel a munkaügyi bíróság rendelkezik. Az ilyen jogvita társasági jogvitának sem minősülhet. 68. Gf.III /2010.: Az üzletrész bevonása mindig lényeges, a törzstőkére kiható következményekkel jár, ezért az üzletrész bevonására csak akkor kerülhet sor, ha azt a társasági szerződés a Gt. megengedő rendelkezése folytán lehetőségként előírja. 69. Gf.III /2009.: A szövetkezet részére a tag által vagyoni hozzájárulásként akár pénzben, akár nem pénzben nyújtott hozzájárulás ellentételezése a részjegyben történik meg, és tagsági kötelezettséget teremt. A tag és a szövetkezet közötti, opcionálisan köthető polgári jogi megállapodás keretei között nyújtott hozzájárulásra ugyanakkor a szövetkezeti törvény tagi kötelezettségekkel kapcsolatos rendelkezései nem vonatkoznak. 70. Cgtf.III /2010.: A kijavítás, mint sajátos jogorvoslat nem szolgálhat ténybeli vagy jogi tévedés kiküszöbölésére, a határozatot az ügy érdemében megváltoztató, kijavító végzés törvénysértő. Nincs ezért törvényes lelhetőség arra, hogy a cégbíróság a már egyszer elengedett pénzbírságot kijavítással ismét élővé tegye. 71. Pkf.III /2010.: A gazdasági célú, nyereség-orientált szervezetek szakmai érdekképviseletét felvállaló, ennek érdekében tevékenykedő társadalmi szervezet létrehozását a törvény nem tiltja, működését mindaddig megengedi, amíg a céljai elérése érdekében végzett tevékenysége nem válik döntően és elsődlegesen gazdasági vállalkozási tevékenységgé.

17 Az egyesülés és a társadalmi szervezet elhatárolásának fő szempontja a szakmai érdekképviselet célja; ha a cél elsődlegesen a gazdálkodás eredményességének az előmozdítása, úgy az nem gyakorolható a társadalmi szervezet keretei között. 72. Pkf.III /2010.: A társadalmi szervezetek, alapítványok nyilvántartási ügyeiben, illetve a menekültkénti elismerésre irányuló eljárás során külön törvényi felhatalmazás nélkül a bírósági titkár önállóan érdemi határozatot nem hozhat. ELJÁRÁSI JOG ( számú jogeset) 73. Pf.II /2010.: A szerződés érvénytelenségéből eredő igények iránti perekben általában nem mellőzhető valamennyi szerződő fél perbenállása, s amennyiben a pert harmadik személy indítja a szerződő felekkel szemben, ez utóbbiak kényszerű alperesi pertársaságot alkotnak. Kényszerű pertársaság azonban csak létező felek között állhat fenn. Amennyiben az egyik szerződő fél akár a per megindítása előtt, akár a per közben jogutód nélkül megszűnik, ez nem eredményezi eljárásjogi akadályát a megszűnt fél által kötött szerződés érvénytelenségére alapított igény követelésének. Amennyiben az egységes pertársaságot alkotó szerződő felek egyike a per folyamán jogutód nélkül megszűnik, a perben maradó féllel szemben az eljárást folytatni kell, s a vele szemben érvényesített kereseti követelés érdemi elbírálásának van helye. 74. Pf.II /2010.: I. Az érdemi tárgyalás a kereseti követeléssel összefüggő tényállás felderítésére vonatkozó tárgyalást jelent, amelynek célja a kereseti kérelem és az érdemi ellenkérelem elbírálásához szükséges tényállás megállapítása és a jogkérdések tisztázása. Az érdemi tárgyalás nem azonos az alperes érdemi perbebocsátkozásával, nem függ össze az alperes érdemi ellenkérelmének az előterjesztésétől, de független a perben tartott tárgyalások számától is. Amennyiben az elsőfokú bíróság az ügyben tartott több tárgyalást egyéb okok alapján elhalasztani kényszerül anélkül, hogy érdemi tárgyalásba bocsátkozhatott volna, a felperes a keresetétől az alperesek hozzájárulása nélkül állhat el. II. Az elállás alapján történő permegszüntetés esetén az alperest megillető költségek köre szűkebb tartalmú, mint a perköltség, mert abba csak a perindításhoz kapcsolódó, abból közvetlenül eredő költségek tartoznak. A pernyertes felet képviselő ügyvéd munkadíjának és készkiadásának megállapítására nincs mód, mivel az, hogy melyik fél minősül pernyertesnek csak akkor állapítható meg, ha a bíróság a pert érdemben eldöntötte. Amennyiben a per a jogvita érdemi elbírálása nélkül fejeződik be, a bíróság nem a perköltség viseléséről dönt, így elsősorban nem a pertárgy értéke, hanem a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenység bír jelentőséggel az ügyvédi munkadíj összegének meghatározásakor. 75. Pkf.III /2010.: Bírósági határozat meghozatalára csak jogalanyisággal rendelkező, létező jogi személlyel szemben van lehetőség, ennek hiányában a határozat végrehajtása is akadályba ütközhet. A közhasznú társasági formában működő kórház non-profit korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulása esetén ezért az átalakulással, tehát jogutódlással megszűnt közhasznú társaság jogutódjának megállapítása nem mellőzhető.

18 Pkf.III /2010.: I. A jogosult nagyösszegű kölcsönkövetelése közvetlenül nem függ össze ingó vagy ingatlan vagyontárgy tulajdonjogával, ezért biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelme kizárólag pénzkövetelés biztosítására irányuló igény lehet. II. Azt, hogy a követelés kielégítése objektíve veszélyeztetett igazolni szükséges, a jogosult szubjektív vélekedése e körben nem elégséges. A követelés későbbi kielégítésének veszélyére azonban következtetni lehet akkor, ha az adós nagy összeggel tartozik, és a vagyontárgyait igyekszik hozzáférhetetlenné tenni, különösen a jogosulti követelés fedezetéül szolgáló ingatlan elidegenítésére tett lépéseket. 77. Pf.I /2010.: A perújítás az ítélet ténybeli alapjával kapcsolatos sérelem orvoslásának eszköze, vagyis az alapeljárás ténybeli hibáinak kiküszöbölését szolgáló olyan rendkívüli jogorvoslat, amely a felülvizsgálati kérelemtől eltérően nem a jogalkalmazási hibák kiküszöbölését célozza. A perújítás érdemi vizsgálatának konjunktív előfeltétele, hogy a perújítás okaként hivatkozott új tény a perújító félre nézve kedvezőbb határozatot valószínűsítsen. 78. Pf.III /2010.: A szubjektív perújítási határidő elmulasztása esetén nem tekinthető a perújítás érvényesítésében akadályozó körülménynek, ha a perújító fél a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, és az a perújítási határidő letelte után megállapíthatóan nem vezetett eredményre. 79. Gf.I /2010.: Ha a per tárgyának értéke alapján megállapítható munkadíj nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel, a bíróság azt mérsékelheti. A mérlegelésnek azonban kógens jogszabályi korlátja van, ,- Ft alatti ügyvédi munkadíj megállapításának nincs helye. Ettől eltérni akkor sem lehet, ha az eljárás nem érdemi határozattal zárul.

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben

Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Üzleti reggeli 2014. 06. 27. Új Ptk. - változások az üzleti életben Dr. Kovács László Email: kovacs.laszlo@gtk.szie.hu Főbb témakörök 1. Röviden a Ptk. szerkezetéről 2. Átállási határidők - a régiről az

Részletesebben

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet

2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet 2013. évi V. törvény VI. könyv XXIV. fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában

Részletesebben

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei:

KÖTELMI JOG Hatodik Könyv. A kötelmek keletkezhetnek. Kik között jön létre a kötelem? KÖTELEM ELÉVÜL. A kötelmi jogviszony jellegzetességei: KÖTELMI JOG Hatodik Könyv Kötelem: kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére. MIRE IRÁNYULHAT? valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől

Részletesebben

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám

BÉRLETI SZERZŐDÉS. Eszköz neve, típusa Mennyiség Gyártási szám Szerződés száma: BÉRLETI SZERZŐDÉS A szerződő Felek: Bérbe adó: Cím: Adószám: Cégbejegyzés száma: Telefon/fax: a továbbiakban Bérbe adó valamint, valamint Bérlő: Cím: Posta cím: Számlavezető

Részletesebben

A vállalkozási szerződés

A vállalkozási szerződés A vállalkozási szerződés 1. A vállalkozási szerződés általános 6:238. [Vállalkozási szerződés] szabályai Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a továbbiakban: mű)

Részletesebben

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése

Gazdasági társaságok működéséhez kapcsolódó szerződések elkészítése Büntetőjog Csődjog Ingatlanjog Családjog Munkajog Társasági jog Polgári jog Képviselet közigazgatási eljárásban Követelések, adósságok behajtása Állandó, komplex képviselet Gazdasági társaságok működéséhez

Részletesebben

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán

Vezető tisztségviselő felelőssége. Csehi Zoltán Vezető tisztségviselő felelőssége Csehi Zoltán 2014.5.13. 1 Vezető tisztségviselő felelőssége Nem csak társasági jogi kérdés! A kódex vonatkozó normáit együtt kell alkalmazni! Munkajogi szabályok! 2 2

Részletesebben

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei

INTER-TRADE Kft. AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei AZ INTER-TRADE KFT Általános Szerződési Feltételei 1.. Általános szabályok Az INTER-TRADE KFT minden magyarországi értékesítésére jelen feltételek alkalmazandók, függetlenül az értékesítendő árutól, illetve

Részletesebben

A fuvarozási szerződés

A fuvarozási szerződés További jogszabályok, adattárak, infók: www.stampede.hu XXXVIII. Fejezet (38.) A fuvarozási szerződés 6:257. [Fuvarozási szerződés] Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó a küldemény rendeltetési helyére

Részletesebben

Tartalom ^ «V. A házastársi közös vagyon értékének meghatározása és megosztása [Csjt. 31. (2H5) bek.] A házastársi közös vagyon megosztás

Tartalom ^ «V. A házastársi közös vagyon értékének meghatározása és megosztása [Csjt. 31. (2H5) bek.] A házastársi közös vagyon megosztás Tartalom Bevezető A házassági vagyonjog 11 I. A házastársak vagyonközössége - aktív, passzív, közös, különvagyon elhatárolása (Csjt. 27-28. ) - 1-21 13 1. A házastársak vagyonközössége, mint a közös tulajdonszerzés

Részletesebben

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK

KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK HASZNÁLATI JOGOK KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Használati jogok Személyes szolgalmak Telki szolgalmak Értékjogok Pl: zálogjog FÖLDHASZNÁLAT Főszabály aedificium solo cedit elve az épület osztja a fődolog jogi

Részletesebben

Dr. Kenderes Andrea okt. 6.

Dr. Kenderes Andrea okt. 6. Dr. Kenderes Andrea 2012. okt. 6. Facere szerződések alaptípusai Eredmény kötelem- vállalkozási szerződés Gondossági kötelem- megbízási szerződés Vállalkozási szerződés: Ptk. 389. 401. Megbízás: Ptk. 474.

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA POLGÁRI KOLLÉGIUM 3/2003. (XI. 6.) számú Kollégiumi ajánlása I. Az adóhatóság által a felszámolási eljárásban érvényesített, az államháztartás valamely alrendszerét megillető követelések,

Részletesebben

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS

HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK HARMADIK SZEMÉLY RÉSZÉRŐL FELAJÁNLOTT TELJESÍTÉS A törvény lehetővé teszi azt, hogy meghatározott feltételek fennállása esetén a kötelezett helyett - szerződéses jogviszonyban nem

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT. AZ ÚJ POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV JELLEMZŐI A GAZDASÁGI JOG KÓDEXE Kódex jelleg erősítése A társasági jog, a nonprofit szektor jogának beemelése a törvénybe, modern

Részletesebben

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea

A házasság vagyonjogi kérdései. 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A házasság vagyonjogi kérdései 2012. május 5. Dr. Kenderes Andrea A törvényes házastársi vagyonközösségi rendszer: Csjt. 27. Csjt. 28. Házassági vagyonjogi rendszer: VEGYES RENDSZER Házastársak közös vagyona

Részletesebben

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog

BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK. Vagyonjog dologi jog + kötelmi jog ÉPÍTÉSI JOG BUDAPESTI MÛSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR ÉPÍTÉSKIVITELEZÉSI ÉS SZERVEZÉSI TANSZÉK DR. LŐRINCZ ÉVA SZERZŐDÉSJOGI ALAPISMERETEK A KÖTELMI JOG statikus Vagyonjog dologi

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI ÚJ PTK, MT ÚJ PTK SZERKEZETE 2013. évi V. törvény,nyolc könyv, 44%-a új, 33%-a módosításra került diszpozitivitás alapelve, imperatív szabályok 2013. évi CLXXVII.

Részletesebben

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra!

POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL. 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! S Z E G E D I Í T É L Ő T Á B L A POLGÁRI KOLLÉGIUM TÁBLABÍRÓSÁGI FÜZETEK III. VÁLOGATÁS A MÁSODFOKÚ JOGGYAKORLATBÓL 2004. január 1-től 2004. július 31-ig. Belső használatra! - 2 - KOLLÉGIUMI AJÁNLÁSOK

Részletesebben

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról

T/ számú. törvényjavaslat. egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/12368. számú törvényjavaslat egyes törvényeknek az önálló zálogjoggal összefüggő módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2016. október 1 2016. évi

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban

A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A jogi személyek általános szabályai az új Ptk.-ban A gazdasági társaságok közös szabályainak kiterjesztése A Könyvben szabályozott jogi személyek tagsággal bíró jogi személyek egyesület gazdasági társaságok

Részletesebben

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248.

1959. évi IV. törvény. a Polgári Törvénykönyvről. (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a szavatosságra és a jótállásra vonatkozó szabályok) A jótállás 248. (1) Aki a szerződés hibátlan teljesítéséért szerződés vagy jogszabály alapján jótállásra

Részletesebben

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG

A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG A/1. A POLGÁRI JOG ÉS CSALÁDI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény

Részletesebben

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I.

dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. dr. Kusztos Anett A HÁZASTÁRSI KÖZÖS LAKÁS HASZNÁLATÁNAK RENDEZÉSE AZ ÚJ PTK.-BAN I. Novissima Kiadó 2014 1 Megjelent a Novissima Kiadó gondozásában 2014-ben, elektronikus formában. Szerző: dr. Kusztos

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja 1 Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2013. szeptember 20-i ülése 6. számú napirendi pontja Javaslat haszonélvezeti jog alapításáról szóló szerződés jóváhagyására Előadó: dr. Puskás

Részletesebben

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.)

Polgári jog. Személyek joga évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D évi V. törvény (Új Ptk.) Polgári jog Személyek joga 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről Dr. Szekeres Diána Ph.D. 2013. évi V. törvény (Új Ptk.) I. Könyv Bevezető rendelkezések II. Könyv Az ember mint jogalany III. IV.

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a

MIRE VONATKOZIK? Szerződés értelmezése. AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a AZ EGYESÜLT NEMZETEK EGYEZMÉNYE AZ ÁRUK NEMZETKÖZI ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEIRŐL és a magyar adás-vétel szabályozása (Ptk.) 1987. évi 20. tvr. az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről

Részletesebben

KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség)

KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség) OTP BANK Nyrt. Szerződésszám: Előadó: KEZESSÉGVÁLLALÁSI MEGÁLLAPODÁS (készfizető kezesség) amely létrejött egyrészről az OTP BANK NYRT., (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16., nyilvántartásba vette a

Részletesebben

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás

A tárgyalást megelızı szakasz. elıadás A tárgyalást megelızı szakasz Polgári eljárásjog elıadás Dr. Pribula László egyetemi docens Az elsıfokú eljárás szakaszai 1. A tárgyalást megelızı szakasz (a keresetlevél benyújtásától a perindítás hatályának

Részletesebben

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK

ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK ALANYVÁLTOZÁSRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉSEK; BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEK; HITEL- ÉS SZÁMLASZERZŐDÉSEK DR. GÁRDOS PÉTER HVG-ORAC SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN BUDAPEST 2014. NOVEMBER 25. SZERZŐDÉSEK AZ ÚJ PTK. ALAPJÁN

Részletesebben

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103

8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2014. február 14. Dr. Pavlek Tünde

Részletesebben

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés

Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Kereskedelmi ügynöki szerzõdés Amely létrejött egyrészrõl a POINTERNET-DB Elektronikus Kereskedelmi Kft. (székhely: 1029 Budapest, Ördögárok u. 142., cégjegyzékszám: Cg. 01-09-685342, adószám: 11961143-2-41,

Részletesebben

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján

Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján Tájékoztató a fogyasztói jogokról a hatályos Ptk alapján XXIV. Fejezet Hibás teljesítés 1. A hibás teljesítés általános szabályai 6:157. [Hibás teljesítés] (1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás

Részletesebben

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről

Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről A Lakiteleki Takarékszövetkezet 013/2014. számú saját szabályzata Üzletszabályzat a garanciák vállalásának rendjéről Hatálybalépés időpontja: 2014. október 16. Tartalomjegyzék 1. Az Üzletszabályzat tárgya,

Részletesebben

Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye 1 a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről

Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye 1 a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről Szegedi Ítélőtábla Polgári Kollégium 1/2008. (XII. 4.) kollégiumi véleménye 1 a biztosítéki célú vételi jog egyes kérdéseiről I. A biztosítéki (fiduciárius) célból vételi jogot létesítő megállapodás önmagában

Részletesebben

A biztosító mint hitelező és mint adós. Dr. Csőke Andrea

A biztosító mint hitelező és mint adós. Dr. Csőke Andrea A biztosító mint hitelező és mint adós Dr. Csőke Andrea A biztosító mint hitelező A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) - Magyarországon + anyagi jogi szabályok

Részletesebben

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna

A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna A bíróság határozatai Dr. Nyilas Anna 1. Az elsőfokú bíróság határozatai Ítélet Végzések Ítélet részei A jogerő szabályai Egyszerű kötőerő Alaki jogerő Anyagi jogerő Rendes perorvoslat Fellebbezés hivatalból

Részletesebben

TÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL?

TÁRSASHÁZI KISOKOS HOGYAN ÉRTÉKESÍTHETŐ A KÖZÖS TULAJDONI RÉSZ, KI DÖNTHET AZ ELIDEGENÍTÉSRŐL? TÁRSASHÁZI KISOKOS MIKOR ALAPÍTHATÓ TÁRSASHÁZ? Társasházat fennálló vagy felépítendő épületre lehet alapítani, ha abban legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, illetőleg nem lakás céljára

Részletesebben

T/1489. számú. törvényjavaslat

T/1489. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1489. számú törvényjavaslat az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996.

Részletesebben

JÓTÁLLÁSI ADATLAP MAGINON GPS 1

JÓTÁLLÁSI ADATLAP MAGINON GPS 1 HU 81 A fogyasztó adatai: Név: JÓTÁLLÁSI ADATLAP MAGINON GPS 1 Cím: E-mail A vásárlás dátuma * : * Javasoljuk, hogy a jótállási tájékoztatóval együtt őrizze meg a vásárláskor kapott nyugtát / számlát is.

Részletesebben

Tájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján

Tájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján Tájékoztató a természetes személyek adósságrendezési eljárásáról szóló 2015. évi CV. törvény alapján Mi a magáncsőd? A magáncsőd vagy családi csődvédelem, illetve az adósságrendezési eljárás szinonim szavak,

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN

VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN VÁLLALKOZÁSI JOGVISZONY EGYOLDALÚ MEGSZÜNTETÉSE IDŐSZAKONKÉNT NYÚJANDÓ SZOLGÁLTATÁS ESETÉN Az olyan vállalkozási jogviszonyban, amelyekben a felek hosszabb időtartam alatt ismétlődően nyújtandó szolgáltatásokra

Részletesebben

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség

Jog o h g a h tós ó ág, g, h a h táskör ö,, i l i l l e l tékesség Joghatóság, hatáskör, illetékesség Polgári eljárásjog elıadás A három fogalom 1./ Joghatóság az államok közötti ügymegosztás a nemzetközi elemet tartalmazó ügyekben melyik ország bírósága jár el 2./ Hatáskör

Részletesebben

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél

Kártérítési jog. Kártérítési felelősség. Ptk. 339. Szerződésen kívüli károkozás. Kár. Felelősség feltételei- Szerződésszegésnél Kártérítési felelősség Kártérítési jog Dr. Kenderes Andrea Ptk. 339. -361. Kontraktuális Szerződésszegés Deliktuális Szerződésen kívüli károkozás Lényegében azonosak Ptk. 339. Aki másnak jogellenesen kárt

Részletesebben

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek

Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási feltételek Felszámolók szakmai felelősségbiztosítása Kiegészítő biztosítási A jelen kiegészítő biztosítási azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. Cg. 01-10-041356, székhely: 1087

Részletesebben

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? ILYEN MÉG NEM VOLT! Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT? MIE Konferencia, Győr 2016. november 25. dr. Klauber Zsófia Amiről szó lesz EUIPO előtti iparjogvédelmi eljárás

Részletesebben

amely létrejött egyrészről Hajdúnánási Református Egyházközség Székhely: Postacím. Képviseli: mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről

amely létrejött egyrészről Hajdúnánási Református Egyházközség Székhely: Postacím. Képviseli: mint megbízó (a továbbiakban: Megbízó), másrészről MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS-tervezet Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése című pályázati felhíváshoz Pályázatírás tárgyában amely létrejött egyrészről Hajdúnánási

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2

HÍRLEVÉL. A szerződésszegési szabályok változása. az új Ptk.-ban. I. rész 2014 / 2 HÍRLEVÉL A szerződésszegési szabályok változása az új Ptk.-ban 2014 / 2 I. rész A 2014. március 15-én hatályba lépett új Ptk., a 2013. évi V. törvény, amely sok tekintetben megváltoztatta a korábbi Ptk.,

Részletesebben

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a behajthatatlannak minősülő követelések leírásának rendjéről és a pénzügyi követelések elengedéséről szóló 25/2013. (XII. 03.) sz. önkormányzati

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: az Országgyűlés Hivatala 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3. Adószám: 15300014-2-41 Bankszámlaszám: MÁK 10032000-01400805-00000000. Képviseletében eljáró

Részletesebben

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv.

legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi ellátmány (külszolgálat alatt) 1. táblázat: Kártérítés mértéke a Ktv. és a Kttv. Táblázatok, folyamatábra Ktv. szabályai szerint Kttv. szabályai szerint (hatályos) gondatlan elkövetés 3 havi illetmény 3 havi ellátmány (külszolgálat alatt) legfeljebb 4 havi illetmény legfeljebb 4 havi

Részletesebben

JÓTÁLLÁSI ADATLAP. Díjtalan forródrót ügyfélszolgálat. A fogyasztó adatai: Név: Cím: E-mail A vásárlás dátuma * : A vásárlás helye: A hiba leírása:

JÓTÁLLÁSI ADATLAP. Díjtalan forródrót ügyfélszolgálat. A fogyasztó adatai: Név: Cím: E-mail A vásárlás dátuma * : A vásárlás helye: A hiba leírása: A fogyasztó adatai: Név: JÓTÁLLÁSI ADATLAP Rádiós fürdőszobai óra Cím: E-mail A vásárlás dátuma * : * Javasoljuk, hogy a jótállási tájékoztatóval együtt őrizze meg a vásárláskor kapott nyugtát / számlát

Részletesebben

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok)

Civilisztika II. elővizsga kérdéssor. Első előadás (Korlátolt dologi jogok) Civilisztika II. elővizsga kérdéssor Első előadás 09. 07. (Korlátolt dologi jogok) 1. Mik azok a korlátolt dologi jogok; hogyan viszonyulnak a többi dologi joghoz? 2. Hogyan jöhet létre és kit illet meg

Részletesebben

HIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN

HIRDETMÉNY BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN ARE-HIR-003-ELREND HIRDETMÉNY ADÓSSÁGRENDEZÉSI ÜGYSZÁM: ARE2016000219 BÍRÓSÁGI ADÓSSÁGRENDEZÉS ELRENDELÉSÉRŐL A HITELEZŐK ADÓSSÁGRENDEZÉSBE TÖRTÉNŐ BEVONÁSA ÉRDEKÉBEN (A természetes személyek adósságrendezéséről

Részletesebben

Győri Ítélőtábla Pf.II /2005/4. szám. Alkalmazott jogszabályok:ptk.234 és 235., Inytv. 62. és 63.t

Győri Ítélőtábla Pf.II /2005/4. szám. Alkalmazott jogszabályok:ptk.234 és 235., Inytv. 62. és 63.t I. Érvénytelenség címén az ingatlant terhelő jelzálogjog törlésére - az eredeti állapot helyreállítására - csak akkor kerülhet sor, ha a törlési per megindításának feltételei fennállnak. II. Az érvénytelenségi

Részletesebben

JÓTÁLLÁSI TÁJÉKOZTATÓ 230 V-OS ELEKTROMOS PUMPA

JÓTÁLLÁSI TÁJÉKOZTATÓ 230 V-OS ELEKTROMOS PUMPA 25 JÓTÁLLÁSI TÁJÉKOZTATÓ 230 V-OS ELEKTROMOS PUMPA A fogyasztó adatai: Név: Cím: E-mail A vásárlás dátuma * : * Javasoljuk, hogy a jótállási tájékoztatóval együtt őrizze meg a vásárláskor kapott nyugtát

Részletesebben

JÓTÁLLÁSI ADATLAP KOMPRESSZOR

JÓTÁLLÁSI ADATLAP KOMPRESSZOR 25 JÓTÁLLÁSI ADATLAP KOMPRESSZOR A fogyasztó adatai: Név: Cím: E-mail A vásárlás dátuma * : * Javasoljuk, hogy a jótállási tájékoztatóval együtt őrizze meg a vásárláskor kapott nyugtát / számlát is. A

Részletesebben

A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE

A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A VÉGREHAJTÓI IRODA KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE A végrehajtó működése körében illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a kártérítési felelősség minden esetben - így akkor is, ha végrehajtói iroda

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

Domainregisztrációs Szolgáltatás Általános Szerződési Feltételei Darkware Bt.

Domainregisztrációs Szolgáltatás Általános Szerződési Feltételei Darkware Bt. Domainregisztrációs Szolgáltatás Általános Szerződési Feltételei Darkware Bt. Érvényes 2012. szeptember 1-jétől. 1. Értelmező rendelkezések ÁSZF-ek: a Számlafizető Általános Szerződési Feltételei, a Domain-kezelő

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

Mit jelent az elállási jog?

Mit jelent az elállási jog? Megszüntethetjük-e egyoldalúan a már megkötött, általunk aláírt üdülőhasználatra, hosszú távra szóló üdülési termékre vagy üdülési jog cseréjére vonatkozó szerződésünket? Igen, a hatályos jogszabályok

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai

HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai HATODIK KÖNYV Szerződések általános szabályai ÖTÖDIK KÖNYV: DOLOGI JOG- KORLÁTOLT DOLOGI JOGOK Célja, hogy a zálogjog segítse a hitelfelvételt: hatékony biztosítékot nyújt a hitelező számára, és megfelelő

Részletesebben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben

Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben Házasságban, társaságban - házastársi közös vagyon a cégben A Ptk.-ba beépült bírói gyakorlat Dr. Csűri Éva A vagyonközösséghez tartozó társasági részesedések megosztásának módja I. A gazdasági társasági

Részletesebben

Adásvételi szerződés

Adásvételi szerződés 1 Ingatlan-adásvételi szerződés haszonélvezeti jogról való ingyenes lemondással, foglaló kikötésével, tulajdonjog fenntartása mellett Adásvételi szerződés amely létrejött egyrészről eladó családi és utóneve:

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra

Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Új kockázatok és lehetőségek az Általános Szerződési Feltételek alkalmazása során, különös tekintettel az új Ptk.-ra Dr. Balázs Tamás irodavezető ügyvéd, egyetemi adjunktus Dr. Balogh Mónika jogász, ügyvédjelölt

Részletesebben

Alkalmazott jogszabályok: Ptk.215..(1) bekezdés, 228. (3) bekezdés

Alkalmazott jogszabályok: Ptk.215..(1) bekezdés, 228. (3) bekezdés Az ingatlan tehermentesítésének a jelzálogjog által biztosított szerződéses kötelezettségek teljesítésének és a jelzálogjog töröltetésének eladó általi vállalása nem tekinthető sem lehetetlen feltételnek,

Részletesebben

A megtámadható szerződések

A megtámadható szerződések A megtámadható szerződések Szolgáltatás-ellenszolgáltatás közötti feltűnő nagy értékkülönbség a szerződés megkötésének időpontjában, anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné; Tévedés:

Részletesebben

II. A jogszabályban foglalt szerződésekre vonatkozó közös szabályok

II. A jogszabályban foglalt szerződésekre vonatkozó közös szabályok Tájékoztató a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló 141/2011.

Részletesebben

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban

Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban Új kereskedelmi szerződések a Ptk.-ban 1. FORGALMAZÁSI SZERZŐDÉS A forgalmazási szerződés fogalma A szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, a forgalmazó

Részletesebben

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására

Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására 14253058 S algó Vagyon Kft. Salgótarján SV/2.411-2/2015 Javaslat a Salgótarján, Játszó út 2. 4/1 szám alatti lakás műterem céljára történő bérbeadására Tisztelt Közgyűlés! Salgótarján Megyei Jogú Város

Részletesebben

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN?

SZERZŐDÉSSZEGÉS. Publikációk Tájékoztató Anyagok 2006. december 18. A TELJESÍTÉS MEGTAGA- DÁSA JOGOSULT KÉSEDELME KÖTELEZETT KÉSEDELME MIKOR ÁLL FENN? SZERZŐDÉSSZEGÉS MIKOR ÁLL FENN? A kötelezett késedelembe esik, ha A szerződésben megállapított / a szolgáltatás rendeltetéséből kétségtelenül megállapítható teljesítési idő eredménytelenül eltelt más esetekben,

Részletesebben

Szállítmányozási és fuvarozási szerződés

Szállítmányozási és fuvarozási szerződés Szállítmányozási és fuvarozási szerződés Készítette: Unyatyinszki Csaba 2014.07.11. 1 Szállítmányozói tevékenység A szállítmányozás nem pusztán a dolgok egyik helyről a másikra történő eljuttatását jelenti,

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke

BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK. Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BORSOD MEGYEI ESETTANULMÁNYOK Készítette: Dr. Tulipán Péter BAZ. Megyei Békéltető testület elnöke BÍRÓSÁGI JOGESET 1. Borsod Megyei Békéltető Testület még nem vesztett pert 15 év alatt A vállalkozás az

Részletesebben

Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai

Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai 2014. november 17. Általános szabályok Fogalma Hibás teljesítési vélelem Jogkövetkezmények Kellékszavatosság Termékszavatosság Jótállás Kártérítés Jogszavatosság Hibás teljesítés különös szabályai A kötelezett

Részletesebben

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK

ÉRVÉNYTELENSÉG MEGTÁMADÁSI OKOK ÉRVÉNYTELENSÉG DR. BARZÓ TÍMEA PHD EGYETEMI DOCENS, ÜGYVÉD EGÉSZSÉGÜGYI SZAKJOGÁSZ MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR POLGÁRI JOGI TANSZÉK 2014. 1 ALAPVETÉSEK FELEK CÉLJA: Kölcsönös és egybehangzó

Részletesebben

Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF)

Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) Recobin Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Recobin Kft.) Általános Szerződési Feltételei (továbbiakban: ÁSZF) 1. Az ÁSZF alkalmazása 1.1. A Recobin Kft. szállításai és szolgáltatásai ha a

Részletesebben

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai

A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai A vezető tisztségviselők felelősségi viszonyai Dr. Pajor Dávid ügyvéd Ifj. dr. Nemessuri Péter tanácsadó Az előadás tematikája Kik a vezető tisztségviselők? Ügyvezetők, igazgatósági tagok, vezérigazgatók

Részletesebben

A végrehajtási eljárás

A végrehajtási eljárás Végrehajtás A végrehajtási eljárás Végrehajtás döntések gyakorlati érvényesülése Nem minden hatósági ügyben Aktusban rögzített kötelezettség kikényszerítése Közigazgatási szervek (Állami) kényszer Viszonylagos

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről A Szarvasi Önkormányzat 10/2005. (VI.24.)rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Szarvas Város Képviselő-testülete a lakások és helyiségek

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI

Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI Első Egerszegi Hitel Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság BIZTOSÍTÉKI SZERZŐDÉSEKKEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI 1 I. AZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK HATÁLYA ÉS KÖZZÉTÉTELE...3

Részletesebben

ARE- III.2.F. PÓTLAP [.]

ARE- III.2.F. PÓTLAP [.] ARE- III.2.F. PÓTLAP [.] V A GYONLELTÁR ÜGYSZÁM: TARTOZÁSOK - ADÓS, ADÓSTÁRS FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGEI (KIVÉVE ADÓTARTOZÁS!) (A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 2. számú

Részletesebben

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12.

AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. AZ UTÓBBI IDŐSZAK TÖRVÉNYI VÁLTOZÁSAI: PTK., MT., A MUNKAJOG VILÁGA SZEKSZÁRD, 2014. DECEMBER 12. A MUNKAJOGI SZABÁLYOZÁS VÁLTOZÁSAINAK ALAPJAI (2014) 2012. évi I. törvény (Mt.) 2013. évi V. törvény (Ptk.)

Részletesebben

Bük Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2014.(III. 11.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutók támogatásáról

Bük Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2014.(III. 11.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutók támogatásáról Bük Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2014.(III. 11.) önkormányzati rendelete az első lakáshoz jutók támogatásáról Bük Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete

A kis értékű követelések európai eljárása. A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete A kis értékű követelések európai eljárása A Parlament és a Tanács 861/2007/EK Rendelete Célja: - a hozzáférés megkönnyítése - a jogviták rendezésének egyszerűsítése, gyorsítása - az ítéletek elismerésének

Részletesebben

Az alkalmazott jogszabályok: Pp.3. (2) bekezdése. Győri Ítélőtábla Pf.III /2012/4.szám

Az alkalmazott jogszabályok: Pp.3. (2) bekezdése. Győri Ítélőtábla Pf.III /2012/4.szám A bíróság a kereseti tényállásban előadottakhoz, valamint a kereset tárgyához kötve van, a kereseti kérelemhez kötöttség azonban nem jelenti azt, hogy a fél által megjelölt jogcímhez is kötve lenne. A

Részletesebben

EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata

EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata EDF DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Korlátolt Felelősségű Társaság Elosztói Üzletszabályzata M10. számú melléklet Az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozása Elosztói üzletszabályzat M10.

Részletesebben

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...)

Javadalmazási Szabályzat. a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) Javadalmazási Szabályzat a... Társaság (székhely:... cégjegyzékszám:...) vezető tisztségviselője (ügyvezetője), felügyelő bizottsági tagjai javadalmazása, valamint a jogviszony megszűnése esetére biztosított

Részletesebben

érdekeire figyelemmel és utasítása szerint eljárni;

érdekeire figyelemmel és utasítása szerint eljárni; KERESKEDELMI ÜGYNÖKI SZERZŐDÉS amely létrejött egyfelől a..., mint Megbízott, képviseli:... cím:... e-mail:... telefon:... bankszámlaszám:... másfelől Klaszter Médiaügynökség Kft. (továbbiakban KMÜ), képviseli:

Részletesebben

2/2006. /III.1./ rendelete. az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről

2/2006. /III.1./ rendelete. az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről 2/2006. /III.1./ rendelete az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről Kisvárda Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.

Részletesebben

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok: 1 Alkotmánybíróság 1015 Budapest Donáti u. 35-45.. Bíróság útján Ügyszám: Tisztelt Alkotmánybíróság! alábbi Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. (1) bekezdése alapján az a l k o t m

Részletesebben

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS 2. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA

ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS 2. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA 1 a 69/2016. (IV. 29.) határozat 1. melléklete ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS 2. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁSA melyet megkötöttek egyrészről: Kazincbarcika Város Önkormányzata (székhely: 3700 Kazincbarcika, Fő tér 4., adószám:

Részletesebben