Ví. 1.!."? í 1 " '{ 'i»vti t»~ \ v ' 'viivm la^yi^oanxtivíty sa *r~ : - *»:*» ;j

Átírás

1 *»:*» ;j H^jK-C f ^ r p i f WjSjgT I ' - - W u k ' Y f f f 'viivm la^yi^oanxtivíty sa *r~ : - j."! r ';? i.: r " - i".j t Ví. 1.!."? í 1 " '{ 'i»vti t»~ \ v ' 1

2 T^-hr a büntetőjogi bűnösség* értekezés a büntetőjog köréből.. X W Y9 C. y+*s-<s^ i$~ S<»,**»*. // (^A««Ó W*^ f n n ^ e i t w JkJ-t ^ÍÁA»^ 49^6 /i/u/si4c* ~2-v. ^H. /^rw'vi./f t > /. 1 * J * ü *' -' ' 1 ' ' ' " f - f / W í / 1 f /

3 / y~íjj~ "~p 7<í~~ ynj>-?-6 Q-tfa^-tíZeO /fíy-fiö'é&f, S < f ~ OiA^y Cil^ijM,fuO{x)0^ayu<p. c^4ctx*~rél, -trf 7?S3 - JflfS fej-r- 6 - T-1. j'ryciet.<cu*.-. j tflv, fqkb ^ y»»/. ÍJ-2M3 K/^&'CIZÍŰ'.' ^ $&JÍfCO&H/ ^uéou^ / ' o v - ír*"' t ^ ' Z - ö

4 Anyagbeosztás. Első fejezet: A büntetőjogi bűnösség'általiban. Második fejwet: A büntetőioffi bűnössé? tanknak rüvifl történelmi vázlata. üarmadik fejezet:, A büntetőjogi bűnösség elemei. Negyedik fejezet: A büntetőjogi bűnösség fennforgását kiz^rő okok.

5 f e l h a s z n á l t fo r r * s- m ü v e k. 1.Bal*s,Azoközatoss*g büntetőjogi problematikája, Budapest, Bernol*k,A tévedés t a na a büntetőjogban,itassa, 191o. 3.Berolzheimer,Die Entgeltung im Strafreehte,19o8. 4.Csemegi,Anyagi büntetőj og,budapest',19o4,ii.kötet. 5.1)arvai,Az akaratszabads*?? kérdésének gyakorlati fontossága a büntetőjogban,budapest? 191o. 6.1)üscliack,Das mosaisch-talimidische Strafreeht, Wien,1869. y.-tinkey^afflagyap büntetőjog tankönyve.budapest, 19o2. 8.i?rank,Uas Stpafgesetzbuch für das deutsehe iíeich, Leipzig, ü-allinep,i>ie Bedentung 4es íírfolges bei den Sehuldformen des geltenden ötrafgesetzbnchs,19lo,^trafpecht-. liche AbhandÍTingeri,llitefüzet. 10.Hajöik,Egyetemes európai jogtörténet Budapest 1899,v.kiadás. ~ 11.Honig, &ausalit'át -and objektive Zurechnung,if'estgabe für Keinnard von *rank,193o,i.kötet. 12.iar*ly,Magyar alkotmány és jogtörténet f Budapest, 19o9.

6 13.&ohler és ^eiser.iianmiurabis líesetz.leipzig, 19o4,i.kötet. 14.üohn,i>er schwere ürfolg als gesetzlieher trpund erhöhter Strafbarkeit^igiOjotpafrecliíliche Afehandlungen,112.füzet. 15.Larenz,üegels Zurechnungslehre und der tíegriff der objektíven Zurechnung, Mayer Mellmuth,iJas ^tpafrecht des Deutschen volkes," ^imon,Magyar alkotmány és jogtörténet,íll.kiadás,-budapest 19o6. 18.Wenzeí,J^ausalitát und üandlung,zeitsclirift für die ^esafflte ^tr a f rec ] 1 t sw i SS ensoiiaft > i93i > 5l.k8tet. 19.Buntető Jog ^rajáaia.kötet.

7 i í iü 1 a 6 f e j e z e t e A büntetőjogi bűnösség általiban. fogalmi alkateleme. l.a büntetőjogi bűnösség a bűncselekmény A bűncselekmény fogalmi alkatelemét képező büntetőjogi bűnösség nem azonos az ethikai értelemin ben vett bűnösséggel.a bűnösség elsősorban nem jogi, teh^t nem is büntetőjogi fogalom,hanem az erkölcstan fogalmi terméke,mihez képest elsődlegesen ethikai 1/ fogalom. V - - i> P.íJernol*k i^ndor-a téveöés t a na a büntetőjogban, &assa,191o,8.és következő lapok.

8 - 6 - A lényegi különbség az ethikai és a büntetőjogi bűnösség között abban keresendő,"hogy az ethikai bűnösség m^r a bűnös gondolattal,vággyal,kiv*ns^ggal hiánytalanul fennforog,vagy is csupán psychikai elemekből 611,mig a büntetőjogi bűnösség a psychikai elemen kivül minden esetben normativ elemet is tartalmaz. Különbség tovább* az ethikai és a büntetőjogi bűnösség között az is,hogy az ethikai,vagy m*s néven lelki bün az ethikai normákat,mig a büntetőjogi bün a büntető jogszabályokból deriv*lanió büntetőjogi normákat h*gja *t. Az ethikai és a büntetőjogivbftlifcéiég közöt. ti lényegi különbséghez képest m*p a római büntetőjognak is alapvető tétele volt,hogy a csupán gondolatban, vágyban, avagy képzeletben megnyilvánult bün büntetőjogi bünösség-fflélegelés tárgyat nem képezheti :C OP itationis poenam nemo patityr.

9 Árai az ethikai és büntetőjogi bűnösség közötti második különbséget illeti :f e kintetbe véve,"hogy a bűnösség elsősorban nem jogi,hanem ethikai fogalom, csak oly büntetőjogi jogszabályok igazságosak, amelyek a bűnösség elsődleges ethikai jellegének szemmeltart*s*val alkottatnak mefc. Az olyan jogszabály,mely a bűnösség mindenekfölötti ethikai jellegére nincs tekintettel,nem lehet igazságos,teh^t nem is lehet helyes büntetőjogi jogszabály,mert az igazságossá g irányadó eszméjének a büntetőjogi bűnösség kérdésében sem szabad soha háttérbe szorulnia.! birői rosszal'shak csak a cselekmény bűnös természete,csak az a való-. s^g szolgálhat alapul,hogy a tettes ethikaiiag bűnös. Ámb^r a bűnösség mindenekfölötti ethikai jellegére tekintettel nem lévő büntetőjogi jogszabály a birőt Ítélkezése szabadságában éppúgy korlátozza, mint 9. legigazságosabb jogszabály,mégis a tudomány

10 - 8 - és a törvényhozás ann*l szabadabban,merészebben kell, hogy vele szembesz^lljon,és a nem igazságos jogszabály megváltoztatása utj*n a bűnösség jogi fogalmat annak ethikai magaslatira emelje.. i A tudom'ny és-a törvényhozás e hivatali fazonban nem azt jelenti,mintha az *llam *ltal büntetendő cselekmények megválasztása az ethika hatáskörébe tartoznék; az ethika csak iránytűje,vezetője a büntetendő cselekményeket tulaj donkép konstruáló jogszabályoknak. E felfogás teh*t nem z*rja ki ai ^erkölcstelennek nem tartottadé jogszabályba ütköző cselekmények büntethetőségét.az *llam,mint erkölcsi testület kétségkivül íllithat fel oly rendelkezéseket, melyeknek megfelelő szabályokat az erkölcstanban hi^ba keresünk.e rendelkezések erkölcsi alapja az államnak egyetemes céljaiból folyó az a joga,hogy. ' ' a souverainit^sa al* tartozó személyektől engedel-

11 - 9 - mességet követeljen.áz iskolába j*i»^s kötelezettsége pl.nem erkölcsi,nem ethikai normából fakad,mégis e kötelezettség nem teljesitése büntetőjogi tény^lladékot testesit meg,s a kötelezettség szándékos nem teljesitése büntetőjogi bűnösség lévénytekintetbe véve,hogy a cselekmény mindenkép jogellenes,minthogy az államjog szerint az iskolába j*r*s kötelessége-büntetőjogi jogkövetkezményt von maga ut*n. Az ethikai értékitélet szerint nem erkölcstelen cselekmény,avagy nem erkölcstelen mulasztás nem v^lik ugyan az Állami tilalom,illetőleg az állami parancs ;folyt*n sem erkölcstelenné>de erkölcstelenségének hiánya mellett is büntetőjogi bűnösség meg llapit*s*ra alkalmas,mert az Állami tilalommal,illetőleg az állami paranccsal szembeni kötelességellenességben rejlő büntetőjogi bűnösség elemei azonosak maradnak az e- thikai tilalom,avagy az ethikai parakcs megszegésében jelentkező bűnösség alaki követelményeivel#

12 - lo - Ezzel szemben az ethikai értékítélet szerint erkölcsös,az ethikai parancsot követő,vagy az ethikai tilalmat meg nem szegő lelki magatartás a lelki bűn hiánya miatt büntetőjogilag sem tekinthető bűnösnek, na mégis megtörténnék,hogy állami jogszabály egyenesen ethikai parancsba vagy tilalomba ütköznék,? afc állampolgárt az elé az alternatíva elé ^llitan^hogy vags erkölcstelen állami parancsot hajt végre/illetőleg erkölcstelen fll&ni tilalmat respekt*!/avagy különben állami büntetésben részesül,az ilyén jogszabály erkölcstelen lenne,martyrokat teremtene,s engedelmesség* re nyilván csak a gy*v<kn*l és a léh*kn*l számíthatna. A fentiekhez képest mind az erkölcstelen,mind az erkölcsileg közömbös,sőt az egyenesen erkölcsös lelki magatartások is tételes büntetőjogilag bűnösöknek declar^lhatők.ám az egyenesen erkölcsös lelki magatartást bűnösnek declar*ló büntetőjogi jogszabály,. mint arra fentebb már utaltunk,nem igazságos jog,miért s *r is ily jogszabály érvényesítésénél mindaddig érvényesülik )

13 nie kell a bűncselekmény ethikai természetét vitató tételnek,amig a jogalkotók és a jogalkalmazók a jognak az igazsággal és az erkölccsel legalább látszólagos,külső kapcsolatira súlyt helyeznek. 2.Minthogy a klasszikus büntetőjogtudomány - alapvető tétele szerint a bűnösség a bűncselekmény fogalmi alkateleme,jogi Ítélet t*rgy't képezheti,vaj - jon fel lehet-e róni valamely objektív tény^ll'st valakinek,még mielőtt szóba kerülhetne az a további kérdés, jogellenes-e ez a tény*ll*s,és kiterjed-e r* a bünösségen alapuló felelősség? Az objektív beszámítás elmélete értelmében ugyanis a cselekmény beszámítása nem a bűnösség kérdésének a vizsgalatival kezdődik,hanem a lelki mozzanatoktól függetlenül annak a megállapításával, hogy az.ami történi.'a jogi szemlélet középpontjában 2/ Bal*s P.Elemér,Az okozatoss*g büntetőjogi problematikája,budapest,1936,139.és következő lapok. 2/

14 illó ember tettének tekinthető-e.az objektív beszarnitís elmélete az embert nem a természeti történés egyik láncszemének tekinti,hanem az embernek a jog Hugiban elfoglalt középponti jelentőségéből indul ki. Az objek+iv besz*mit*s tan*t elsősorban a Hegel-i 3/ gel-i filozófia alapján fejtették ki,de filozófiai szempontoktól függetlenülj*ltal*nos jogtani alapon 4/ is kimutattak a helyességét,sőt a Hegel-i filozófiával ellentétes nézőpontból:a Kant-i transzcendensig 5 ~ 1 s idealizmus szemszögéből is kimutatt^ Hfor^stalan- a 5/ s*g*t. Az objektiv besz^mit^s tanknak hive Mayer Hell- 6/ muth is. 3/ Larenz,Hegels Zureehnungslehre und der. Begriff der objektíven Zureehnung, / Honig,Kausalitat und objektive Zureclinung,Festgabe für Reinhard v.frank,193o,l.kötet,174.és következő 1Í 5/ Wenzel,Kausalitat und.h atí gi_utif*' Zeitschrift für die gesamte Stpafrecbtswissenschaft,1931.évi 51.kötet,7o3. s következő lapok. 6/ Mayer íiellmut i,das ctrafreoht des JJeutschen Volkesj 1936,169.és következő lapok.

15 A magyar büntetőjogban elvként-a klasszikus buntetőjogtudom^ny alapvető tételéhez képest- a bűnösségül besz*fflit g uralkodik. Mégis a magyar Büntetőtörvénykönyvbea kivételt képeznek a bűnösségül besz*fflit*s elve alél az eredmény ««# szerint minősülő bűncselekmények. a súlyosabb ered»ény szerint minősülő bűncselekményeknek a büntetőtörvényekből történendő kiküszöbö- 7/ 8/ lését követelik különöse a &ohn és Galliner. 9/ isilenben ÖerolzlieÍB«p enyhitést l*t abban, hogy pl.a halált okozót*sti sértés,mint eredmény szerint minősülő bűncselekmény büntetése kisebb,mint a halálos eredményt is átfogó sz^dék esetében az emberölésé* V 7/ Kohn,JJer schwere j&xftög als gesetzlicher ürund erhőhter Dtrafbarkeit,191o,^trafrechtliche Abhandlungen,112.füzet. - (jalliner,i/ie fta&eutung des Erfolges bei den Schuldfewae) formen dós geltenden Strafgesetzbuchs,191o,ötrafrechtiiche Ibhandlungen,116.füzet. y/öerolzheimer,i>ie Sntgeltung im otrafrechte,l9o8, 362^ s következő lapok.

16 Mint láttuk teh^t^a magyar büntetőjogban,közelebbről a magyar Büntetőtörvénykönyvben/iR78 :^.tc. 3o6. /az eredmény szerint minősülő bűncselekmény,nevezetesen a halált okozó sulyós testi sértés az alanyi bűnösségen túlmenően az objektiv besz*mit*s elve alapján bünte ff e 4 "ik.á halált okoző súlyos testi sértés elkövetése esetén a tettes, bűnös sz'ndéka csak a testi sértésre irányult; a tettes szándéka még eventu*- liatan sem ir'nyult a sértet f "halinak előidézésére /praeterintencion^lis bűncselekmény/,mégis a sz'ndék*n túlmenően bekövetkezett-eredmény alapján nyeri el a közönséges súlyos testi sértésnél nagyobb büntetését^mert a bekövetkezett eredményt,a sértett hal^l*t ő okozta. a hal'lt okoző testi sértés a gyakorlatban egyik leggyakoribb,s legtöbb vittra szolgáló bűncselekmény. A Guria halált okozd testi sértést *llapitptt meg,midőn vádlott karóval több ütést mért a sértett fejére, mely ütések csak azért okoztak hal^lt^mert a sértett-

17 lo/ nek rendkívül vékony koponyacsontja volt. 3.ültekintve az objektív beszámít* g elvétől,mely a tettes bűnösségétől függetlenül az e- redményokozás alapján tekinti a tettest büntetendőnek, a kriminalitás ellen folytatott közvetlen harc még itt sem merülhet ki. A jogsértések ellen erélyesen kell védekezni oly esetekben is,amikor a jogsértő bűnösségét a biró egyáltalán meo nem ^llanithatja. Az objektív felelősségrevon*s fennforgásakor ugyanis a tettesnek van bűnössége,csak az nem az általa okozott eeedményben valő nagyobb bűnösség. Amikor ellenben a jogsértő bűnösségét a, biró egy^ltal^n nem Állapiébatja meg,vagyis amikor a cselekvő magatartásinak szankciójaként szorosabb ToT " ~~ - BJTX # AAiA.147^1áT>.

18 érdelemben vett büntetés nem helyénvaló,a cselekvő /immáron nem tettes/g^k'o'lcsi fe jlőrlésének,vapy a t*r». sas élet békéjének érdeke kényszer-intézkedéseket akkor is kiv^n/fiatalkorúak nevelése,védekezés a közveszélyes bűntettesek ellen,a megrögzött alkoho- 11/ listák ellen,stb./». 11/ üv^jc Elütött fel a közeim-altban megrögzött alkoholistákkal szemben^loryhéimban gyógyitó intézetet.

19 M á s o d i k f e j e z e t. a büntetőjogi bűnösség tanknak rövid történelmi v^zla^su ~ l«ti*r a büntetőjogi alanyi bűnösség tanknak tudományos feldolgozásiról csat a büntetőjog legújabb korszakiban lehet sző,a tan csirái mégis évezredekre nyúlnak vissza,s a mai elméletnek és gyakorlatnak alapj't hosszú fejlődés adja meg. Az állami büntetőjog fejlődésének első korszakiban egyedül a jogsértő cselekmény az,amelynek alapján a biró a tettes bűnösségét és büntetését megállapitja* A bűnösség ethikai természetének,valamint

20 a bűnösséget kizáró okoknak a felismerése hosszú fejlődés u-'n az alanyi bűnösséget *llitotta a jogsértő cselekmény véghezviteleért és külső eredményeért való felelősség helyébe. A büntetőjogtudom^ny uj ir*n yai,amelyek az absolut determinismus *11*spontj*ra helyezkedve az alanyi bűnösségnek eddig *ltal*nosan elfogadott fogaim*t fenntartani nem kiv*nj*k,az alanyi bűnösség döntő suiy*nak helyére a bűntettes közveszélyességét kiv*nj*k helyezni. ü-z alanyi bűnösség t a na kifejlődésének elsősorban a keresztény gondolkozás térfoglal*sa,s ennek a k*nonjogban történt gyakorlati megvalósit*sa a- dott döntő lökést. a A iii.sz*zad szellemi forradalm*nak felvilágosodott irodalma hat*rozot f kifejezésre juttatja a különbséget az erkölcstelen és a esak a tételes joggal tiltott bűncselekmények jogellenességének a / tudata közt.k nagy szellemi forradalom azonban sok-

21 kai inkább ann*l az általánosan ismert,egyete mes jellegű és világtörténeti fontosségu szerepénél fogva értékes, amellyel megalapozta a természetjog&szoknak a büntetőjogot kodifikáló tevékenysége révén a büntetőjog gyökeres reformját. A XiA >sz * za f M1rt f ető kódexei az *ltal*nos részben szinte kivétel nélkül siab^lyozz^k az alanyi bűnösségetjám csak negativ ir^nybanja bűnösség pozitiv tana helyett negativ formában,a besz*mit*st kizáró o- kok alakjában. A z alanyi bűnösségnek - döntő súlya ellenállhatatlanul követeli a bűnösség tanknak pozitiv kiépítését, és a legújabb irodalom,valamint a legújabb jogfejlődés már e hiányok pótlásira is biztató reményt nyújt. 2.Az ókor keleti népeinek a AIA.század folyamin felderített jogrendszereiben a modern bűntetőjogtudomány számos követelményét megvalósítva találjuk. Hammurabi törvénye,a mózesi jog,a perzsa Zend Avesta, a hindu tgpvénykönyv/jaanu szabályai/ a*.alanyi bű-

22 - 2o - nösséf,a szendék és a gondatlanság fogalmait is érintik.^zt olvassuk ki többek közt Mami törvényének azokból a rendelkezéseiből,amelyek a cselekmény indokára, valam&nt a szendék és a gondatlans*? megkülönböztetésére vonatkoznak.a mózesi jogban sincs szendék vagy gondaélans^g nélkül bűncselekmény. HawmiraM törvénye m*r 13/ bűnösséget kizáró okot is ismer. Ám mindezek a felsorolt, és az alanyi bűnösséget érintő kitételek csak e- setleges rendelkezések,ha mélyebb elvi alapokra is vezethetők vissza. ügyedül a görög irodalomban találkozunk szabatos elvi kijelentésekkel.aristoteles üthik'j*ban hangsúlyozza, hogy az erkölcsi szabályt mindenkinek ismernie kell,mert az erkölcsi szabályok a józan észnek és a természetes erkölcsnek felelnek meg,minél fogva közismertek.aristoteles ez elvi kijelentésének törvényhozási helyes megvalósítása a fejlődés hosszú folyamin az alany ib'unöss ég kérdésének fő problémája,amelynek gyakorlati / megoldása felé az első sz*mbavehétő lépést Róma jog*-

23 szai teszik meg. 3." rómaiaknak,kik a magánjog rendszerét fényesen kiépitették,szilárd alapra fektetve annak évezredes fejlődését,nem volt megfelelő érzékük a büntetőjog, és különösen annak 1 *ltal*nos elvei ir*nt..«.z alanyi bűnösség elméleti jelentőségű kérdéseivel e- gy^ltal^n alig foglalkoztak.^égis egyes kérdéseknek, igy különösen a bűnösséget kizáró okok közül a tévédé snek/ignoran ia/vöréből becses adatokat találunk jogi gyűjteményeikben. a római bünte'tőjogi doctrina kétségkívül szerfelett hiányos.ennek ellenére még ma is figyelmet érdemel, mert Iristoteles gondolatat gyakorlatilag is érvényesiteni igyekszik.sőt a római jognak több tétele m*r arra is utal,hogy a cselekmény erkölcsellenességének 1'2/M.Duschakk,Das mosaisch-talmudiselie Stpafrecbt, Wien,1869,2.lap. 13/Kobler és Peiser,Hammurabis üesetz,leipzig,19o4, i. k ötet^., 68., 69. lapok.

24 ismerete feltétele az alanyi bűnösségnek,s ezzel a büntethetőségnek is.ü gondolat elvi alapokon nyugvó megoldása m*r a kánonjog érdeme. 4.Ü.Z alanyi bűnösség tana a k^nonjogban a római joggal szemben jelentékeny haladást tüntet fel.fi*r rendszeres feldolgozása itt is hi*ny i;k,az egész tan mépis oly magas színvonalon <11,hogy a benne kifejezésre juttatni kivont alapfelfog*s a modern tételes jogokat is több tekintetben meghaladj a.-^z alanyi bűnösség fogalminak tisztx z * sa a k*nonjognak *ltal*nos fölényt biztosított nemcsak ama korszak jogrendszerei felett^amelyben keletkezett^hanem a későbbi századok büntetőjoga felett is. k*nonjognak ezt a fölényét mindenekelőtt az magyarázza meg,hogy az egyhez az egyén erkölcsi bűnének súlyát a külső jogsértés felé helyezve,a büntetőjogtudomlnyba belevitte azt^és a büntetőjogtudom^ny legfontosabb részévé az alanyi bűnösség tan^t tette..1 kell ismernünk,hogy az egyh'znak a bűnről és a bünhődésről alkotott erkölcsi felfog*sa döntő tényezője volt a büntetőjog terén be^l-

25 lott annak a változásnak,hogy a jogsértés eredményeért való felelősség helyett az alanyi bűnösségért való felelősség *ll.az alanyi bűnösségnek ily előtérbe *llit*sa maga ut^n vonta a bűnösség egyik alapjának,a szabad akaratnak,s ezzel az akaratban működő tudatnak és elemeinek a vizsgálatát is. J 5.^ germán népek büntetőjoga nemcsak a kánonjog fejlett rendszere mögött maradt'el,hanem a római jogban kialakult jogszabályokkal szemben is erős visszaesést mutat;különösen érezhető a visszaesés az alanyi bűnösség tan^han. A középkor kezdetleges *llaméletében a bűncselekményeket szinte kizárólag magánjogi szempontból Ítélték meg>a középkor első századainak büntetőjogiban magánjogi tekintetek voltak irányadók.amint a magánjogi sérelemnél al^randelt jelentősége van annak,hogy a sértés rosszakaratból,vagy gondatlanságból,megfontoltan, vagy tudatlanságból következett-é be,ugy a bűnösség me g*llapit*s'n*l,a büntetés kiszab*s*n*l és a büncse-

26 - sájüst lekményért j*ró v*lts'g meg*llapit*s*n*l is e korban egyedül az okozott jogsértés és annak nagysága dön- 14/ tött. A magánjogtól eltérő uj szempontként a kezdetleges büntetőjogban cak a bosszúvágy jelentkezik, amely azonban a bűnösségnek napjainkban megkiv^nt feltételeivel szintén nem törődött. Jogtörténészeink általiban elismerák,hogy a középkori büntetőjognak ez a jellemvonása a középkori magyar büntetőjogra is ráillik. ily körülmények között nem meglepő,hogy az alanyi bűnösség kérdése a középkori jogrendszerekben nemcsak nem nyer kielégitő megold*st,hanem hogy e kérdést a legtöbb jogrendszer nem is ismeriícsak elvét, ve találunk egyes jogszabályokat,amelyek érintik. ö.^r a glossatprok és a tjostglossatorok, 14/üajnik J-mre,Egyetemes európai jogtörténet,x>tidapest,1899,v.kiad^s? lo2.és következő iapokj382.és következő lapok. Király J^noSjM^^p alko^mfny és j ogtörténet > í3ndapest > 19o9,271.1ap. A imon Ákos,Magyar alkotmány- és jogtörténet,j.i±.kiadás,budapest, 19o6,389.és következő lapok.

27 leik a római és a kánonjog tételeit tudományos mezbe öltöztetne messzemenő kazuisztika mellett mélyebb alapokon is feldolgozni iparkodtak,gonddal fejtették ki az alanyi bűnösség és különösen a szendék és a gondatlanság tan^t.ők az elsők,akik a római és a k*nonjogra támaszkodva,az alanyi bűnösség feltételeit és akadályait keresik. 7.A római jog recepciója folytan,a kánonjog hatosa alatt és a gossatorok,postglospatorok i- ratai nyomon az alanyi bűnösség méltatása és különböző fokainak megfelelő értékelése tért foglal a világi törvényhozásokban is.a térfoglalás azonban,a büntető törvényhozás *ltal*nos aiab^lyok alkotós*ea nem törekvő,töredékes,rendszertelen jellege mellett szerfelett lassuíigy a bűnösség tana még hosszu i dőn *t elhanyagolt kérdés marad,noha m*r az -újkor első századaiban jobban foglalkoztatja a törvény- és szabályalkotókat,mint előbb. Aki a büntetőjog történelmét csak felüle-

28 tesen is ismeri,azt nem lepheti meg,hogy az újkor egyébként annyira előhaladt századaiban is mily esetlegesek és fogyatékosak az alanyi bűnösségre vonatkozó törvényes rendelkezések.^ tényt az a körülmény magyarázza, hogy tudományos,és az alanyi bűnösség tanít alaposan feldolgozó rendszeres büntetőjogról,valamintfe az elvi alapokat kereső és szigorúan tiszteletben tartó büntetőjogi gyakorlatról a AVJ.ii, sz * za g végéig nem lehet sző. 8.A AVJ.II*szazad hatalmas szellemi forrongása, amely a büntetőjog gyökeres átalakul*s*t eredményezte, az alanyi bűnösség tankba is élesen bevilágított.-"- természetjogi irók közül többen behatóan foglalkoztak e tannal.-^- glossatorokkal és postglosaatorokkal szemben, kik a kazuistika mesterei voltak,a részletkérdések nagy részét mellőzték ugyan,de ann*l mélyebb elvi alapokon keresték a megoldás módozatait.folytattak a munkát a büntetőjog nagy átalakul*s*nak l*nglelkü előkészítői, akik egyúttal gyakorlati utautat*st is adtak / a törvényhozásnak a kodifihoióhoz.

29 * természetjog'szok kiindulópontja e tárgyban az, hogy minden emberkek önmaga és m*sok ir nt tartozó kötelessége megismerni az erkölcsi törvényt mi a rossz és mi a jó,sőt erre állandóan tanitani másokat isjaki ezt a kötelességet elmulasztja,vétkezik. mai magyar tételes büntetőjog az alanyi bűnösség tan*t pozitiv alakban nem épiti ki.a szendék és gondatlanság fogalminak kifejtését a tudományra, és a birói gyakorlatra bizza.^z alanyi bűnösség elemeinek kérdését^igy pl.azt,hogy a bűncselekmény elkövetőjének az elkövetés idején mit kell tudnia,hogy bűnösnek tekintessék,csak egyes tény^lladéki elemek tekintetében,a törvény különös részében oldja meg. Rendszere szerint általiban csak kivétel,ha a tgrvéiiy különös részébe ütköző cselekmény a bűnösséget kizáró,vagy a büntethetőséget megszüntető valamely okból büntetlen marad.-a negativ jellegű szabályozás h^tr*- nyait modern perjogunk csökkenti ugyan,mert szelleme, s tételes rendelkezései egyaránt megkiv*nj*k,hogy a

30 terhelttel szemben az alanyi bün'ősség is a maga teljességében bizonyittassékíteb^t a v'dnak kétség esetében éppen ugy kell a bűnösséget kizáró s a büntethetőséget megszüntető okok hi*ny*t bizonyitaniayimint ahogy kellene a pozitiv formában konstruált bűnösség meglétét ja negativ szabályozás egyef h^tp^nyai mégis ugy az alanyi bűnösség egész taní.n*l,mint különösen a bün'ősség elemeinek kérdésénél érezhetők.

31 H a r m a d i k f e j e z e t. A büntetőjogi bűnösség elemei* büntetőjogi bűnösség-fogalma szerint besz*- mit*sra képes egyénnek kötelességellenes lelki magatartása. Annak teh^bogy a büntetőjogi künösség in konkrét fennforoghasson,legelsősorban előfeltétele az egyén beszámítási képessége. egyén,kinek be8b*mit*si képességét kell dolgozatunk sor*n vizsgálnunk,a létrehozója a bűnnek, ami tulaj donkép nem m*s,mint az ő bűnös lelki magatartásinak konkretizálódósa. 15/ A bűn csirának egyik részét az átöröklés, l5 /i!inkey,a magyar büntetőjog tankönyve,jöudapest,19o2, 157.lap.

32 - 3o - a természet/vérmérséklet/ és a társadalmi helyzet képezik.a bűn csir^n^k m^sik része pedig az ember bel*t*s*ban és akaratiban van. r eh*t az egyéni/öröklött fagy szerzett/hajlamok,a társadalmi helyzetymilieu/és az akarat azok a közös tényezők,mik egy embert bűnössé, bűncselekmény elkövetőjévé tesznek.egyiknél egyik,ffiásikn^l m'sik tényező lesz erősebb,hatályosabb,de minden bűnösnél a h*rom tényező minéegyike szerepel kisebbnagyobb mértékben. itt kell rátérnünk az akaratszabadság prob- 16/ lém'3*ra,miből mi e téren föl végső konklúzióként csak arra utalunk,hogy a két bölcsészeti iskola éles harcai a mérsékelt determinista,illetőleg a mérsékelt indeterminista álláspontokban közös nevezőre jutottak,s lehiggadtak. Ami a besz^mit-'si képességet illeti^utaltunk m*r. arr.afhogy a besz*mit*si képesség a bűhtetőjogi bűnösségnek nem alkateleme.hanem előfeltétele,alapja. 16/Űarvai Dénes Az'akara^szabadság kérdésének gyakorlati fontossága a bűntetőjogban,budapest,191o,7-lo2.lapok.

33 Besz*mit'gi képesség a büntetőjogban a testi és a lelki fejlettségnek az a legkisebb mértéke,mellyel a cselekmény elkövetőjének bírnia kell,hogy tettét bűncselekménynek számíthassuk be. A magyar Büntetőtörvénykönyv szerint beszámítási képességgel bir minden 12.életévét.betöltött^ testileg,s lelkileg fejlett és egészséges ember,aki a cselekvésre való elhatározás és a véghezvitel alkalmival öntudatos és szabad állapotban volt. itt kell megismernünk a büntetőjogi felelősség és a büntetőjogi beszámít*s fogalmait. Büntetőjogi felelősség alatt a bűncselekmény elkövetőjének azt a képességét értjük,amely szerint őt cselekményeért büntetéssel sujthatőnak ítélhetjük. Büntetőjogi beszámít *s alatt pedig valamely jogsértő cselekvésnek az azt elkövető személy alanyi bűnösségére való visszavezetését értjük.

34 A fenti fogalmak ismeretének a birtokában piaiba tjük a büntetőjogi bűnösség alkatelemeit. A büntetőjogi bűnösség *11: l/psychikai/sz*ndék,tudatos gongatlans*g,nem tudatos gondatlanság/és 2/normát iv/kötele sségelleneaséjj/elemekből'. Ahhoz teh^t^hogy büntetőjogi bűnösségről beszélhessünk,feltétlen szükséges valamelyik psychikai elemnek és azon kivül a bűnösség normative j«éa«k együttes fennforgása. Szendék alatt az a föltevés értendő,melynél fogva valaki t^dva és akarva teszi,illetőleg elmulasztja azt,aminek elkövetésére,illetőleg elmulaszt*g*i»a a tgi»_ i?/ vény büntetést rendelt. A büntetőtörvénykönyvek értelmében a sz*ndék két eszmét fejez ki: 1/annak ismereté f,hogy a cselekmény büntetendői 2/az akaratnak azt a szabaá. meg*llapod*s*t,a Z t az elhat*roz*s*t t hogy e cselekmény véghezfcjtessék. 17/Gsemegi ly Anvagi büntető]og,budapest, 19o4,m*sodik J^P0 J kötet,2o6.1ap. "

35 -33- Néraely bűntettekre és vétségekre vonatkozólag az aka akaratnak egy különös ir*ny*t,vagyis egy különösen meglaatá határozott cél elérésére iránylott működését követeli a térvény akként,hogy a eselekmény nem válik büntetendővé az elkövetés szándékossága *ltal,hacsak e szendék / nem volt irányozva a törvény *ltal különösen megjelölt célra. Másrészről pedig vannak oly büntetendő cselekmények, melyeknek szándékos elkövetése minden esetben büntettet vagy vétséget állapit ugyan meg:ge.melyeknek 5 természete és nemei változnak aszerint,amint az akarat irányzata változik. A hamispénzkészités nem büntetendő cselekmény, ha az ut*nz*s nem abból a szándékból eszközöltetett^ hogy az utánzott darab valódi pénz gyanánt tétessék a forgalomba.a szándékos "utánzás tehát nem elegendő, hanem ehhez még egy további szándéknak,a forgalombahelyezés sz'ndékának,mint célnak kell járulnia,hogy a cselekmény pénzhamisitág legyen. -i!

36 okból az f aki gyűjteményének kiegészítése végett utánoz ak*r fémpénzt,ak*r papirpénztípénzhamisit^st a térvény értelmében nem követ elímert hiányzik a különös szendék,vagyis a szendék arra,hogy az ut^njsött darabot forgalomba tegye. &z esetben a különös szendék hiánya a cselekmény bűnösségét szünteti meg.de vannak esetek,amelyekben szintén megkívántatik a különös szendék anélkül azonban, hogy ennek hiánya a konkrét cselekményt büntetlenné tenné.a cselekmény,ha szándékosan követtetett el,büntetendő ; csw*n a bűntett teraészete v*l f ozik^ép "pedig a különös cél különbsége szerint. -Lgy például a csal*sn *1 a szándékos és ravasz fondorlatok általi kírositó tévedésbe ejtésen fölül az a különös szendék is megkívántatík,hogry ezáltal valakinek jogtalan haszon szereztessék.ha teh*t ez az utőbbi szendék,azaz e cél hiányzik,ez esetben a megkárosító fondorlat által nem állapíttathatik meg a csal's.am ez nem ztrja ki,hogy m^s büntetendő cselekmény ne forogd#*

37 hasson fenn,például :m*s ingó vagyoninak szándékos megrongálása.-üz utóbbi cselekmény fog fennforogni, ha a pósztófinomitó a finomítás céljából neki átadott szövetet szándékosan oly folyadékba.martja, mely azt megrontja és használhatatlanná teszi. -tt- károsító szándékkal és ravasz fondorlattal véghezvitt cselekmény ez esetben is létezik;sőt a károsított alanyra vonatkozólag mindkettőnek hatosa u- gyanaz mert az utóbbi esetben a cél egyedül a nepk^e rosit^s volt,s nem egyszersmind az ezáltal valaki sz*- m*ra elérendő haszon:ez okból az objektíve azonos cselekmény a cél szempontjából m^snemii bűntetté válik. Gondatlanság alatt általiban valamely tevékenység vagy mulasztás jogsértő eredményének kötelességellenes fel nem ismerését vagy figyelmen kivül hagyását értjük. j^ég ma is vitatott kérdés,hogy a tudatos és a nem tudatos gondatlanság a gondatlanságnak két különböző fajt«ja-é,avagy csak különböző foka.

38 A tudatos gondatlanság/die bewuszte JNachlassigkeit/,vagy m^s néven könnyelműség/luxuria/ a culpának az a faja,midőn a cyelekvő cselekvésének veszélyes jellegéről,teháfc a jogsértő eredményről képzettel bir u- gyan,de azt véli,hogy az nem fog bekövetkezni. A nem tudatos gondatlans*g/die unbewuszte JMachlássigkeit/^^p^ néven vipy^zatiang^/eulpa i* 1 sensu stricto/ a cul"da körének az az epete,midőn a tettes szórakozottságból,fi(?yelmetlenséf?ből,vaety hanya?s / gból nem l*tt a előr<= t e ttének veszélyeztető jelentőségéig igy az előre látható eredmény előre nem látísá.val követte el a gondatlan cselekvést. hátra van még a büntetőjogi bűnösség normativ elemének sa. ^végből tudnunk kell,hogy minden jogszabály mellett^mely az egyénnek parancsol,avagy tilt valamit, hallgatólagosan egy norma áh^mely az ember lelkivilágában a jogszabályban foglalt parancshoz vagy tilalomhoz képest a parancsnak vagy a tilalomnak megfele-

39 lő kötelesség gondolatat ébreszti." legtöbb ember a jogszabályból absztrawlódott kötelességnorm^t respeetálja,s ahhoz képest kötelességszerűen cselekszik. A bűntettes ellenben,akinek büntetőjogi bűnössége jelen dolgozatunk tárgyát képezi,a kötelességnormának az ő lelki vil*g*ban történt felmerülésekor annak tudatiban,hogy a büntetőjogi jogszabályhoz kénest őt terhelő kötelességnorma tőle kötelességszerű cselekvést követel,kötelességellenes lelki magatartást tanusit,mert nem a normának megfelelően,nem kötelességszerűen.állitja be lelki világát, a bűnösség normátiv eleme tehát a kötelességellenesség,mely a lelki magatartást/szándék,gondat- 18/ lans^g/kötelességellenes lelki magatartását minősiti. 18/ írank Keinhard,i>as otrafgesetzbuch für das deutsche iteich,i>eipzig, 1897,124.s következő lap-