Ví. 1.!."? í 1 " '{ 'i»vti t»~ \ v ' 'viivm la^yi^oanxtivíty sa *r~ : - *»:*» ;j

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ví. 1.!."? í 1 " '{ 'i»vti t»~ \ v ' 'viivm la^yi^oanxtivíty sa *r~ : - *»:*» ;j"

Átírás

1 *»:*» ;j H^jK-C f ^ r p i f WjSjgT I ' - - W u k ' Y f f f 'viivm la^yi^oanxtivíty sa *r~ : - j."! r ';? i.: r " - i".j t Ví. 1.!."? í 1 " '{ 'i»vti t»~ \ v ' 1

2 T^-hr a büntetőjogi bűnösség* értekezés a büntetőjog köréből.. X W Y9 C. y+*s-<s^ i$~ S<»,**»*. // (^A««Ó W*^ f n n ^ e i t w JkJ-t ^ÍÁA»^ 49^6 /i/u/si4c* ~2-v. ^H. /^rw'vi./f t > /. 1 * J * ü *' -' ' 1 ' ' ' " f - f / W í / 1 f /

3 / y~íjj~ "~p 7<í~~ ynj>-?-6 Q-tfa^-tíZeO /fíy-fiö'é&f, S < f ~ OiA^y Cil^ijM,fuO{x)0^ayu<p. c^4ctx*~rél, -trf 7?S3 - JflfS fej-r- 6 - T-1. j'ryciet.<cu*.-. j tflv, fqkb ^ y»»/. ÍJ-2M3 K/^&'CIZÍŰ'.' ^ $&JÍfCO&H/ ^uéou^ / ' o v - ír*"' t ^ ' Z - ö

4 Anyagbeosztás. Első fejezet: A büntetőjogi bűnösség'általiban. Második fejwet: A büntetőioffi bűnössé? tanknak rüvifl történelmi vázlata. üarmadik fejezet:, A büntetőjogi bűnösség elemei. Negyedik fejezet: A büntetőjogi bűnösség fennforgását kiz^rő okok.

5 f e l h a s z n á l t fo r r * s- m ü v e k. 1.Bal*s,Azoközatoss*g büntetőjogi problematikája, Budapest, Bernol*k,A tévedés t a na a büntetőjogban,itassa, 191o. 3.Berolzheimer,Die Entgeltung im Strafreehte,19o8. 4.Csemegi,Anyagi büntetőj og,budapest',19o4,ii.kötet. 5.1)arvai,Az akaratszabads*?? kérdésének gyakorlati fontossága a büntetőjogban,budapest? 191o. 6.1)üscliack,Das mosaisch-talimidische Strafreeht, Wien,1869. y.-tinkey^afflagyap büntetőjog tankönyve.budapest, 19o2. 8.i?rank,Uas Stpafgesetzbuch für das deutsehe iíeich, Leipzig, ü-allinep,i>ie Bedentung 4es íírfolges bei den Sehuldformen des geltenden ötrafgesetzbnchs,19lo,^trafpecht-. liche AbhandÍTingeri,llitefüzet. 10.Hajöik,Egyetemes európai jogtörténet Budapest 1899,v.kiadás. ~ 11.Honig, &ausalit'át -and objektive Zurechnung,if'estgabe für Keinnard von *rank,193o,i.kötet. 12.iar*ly,Magyar alkotmány és jogtörténet f Budapest, 19o9.

6 13.&ohler és ^eiser.iianmiurabis líesetz.leipzig, 19o4,i.kötet. 14.üohn,i>er schwere ürfolg als gesetzlieher trpund erhöhter Strafbarkeit^igiOjotpafrecliíliche Afehandlungen,112.füzet. 15.Larenz,üegels Zurechnungslehre und der tíegriff der objektíven Zurechnung, Mayer Mellmuth,iJas ^tpafrecht des Deutschen volkes," ^imon,Magyar alkotmány és jogtörténet,íll.kiadás,-budapest 19o6. 18.Wenzeí,J^ausalitát und üandlung,zeitsclirift für die ^esafflte ^tr a f rec ] 1 t sw i SS ensoiiaft > i93i > 5l.k8tet. 19.Buntető Jog ^rajáaia.kötet.

7 i í iü 1 a 6 f e j e z e t e A büntetőjogi bűnösség általiban. fogalmi alkateleme. l.a büntetőjogi bűnösség a bűncselekmény A bűncselekmény fogalmi alkatelemét képező büntetőjogi bűnösség nem azonos az ethikai értelemin ben vett bűnösséggel.a bűnösség elsősorban nem jogi, teh^t nem is büntetőjogi fogalom,hanem az erkölcstan fogalmi terméke,mihez képest elsődlegesen ethikai 1/ fogalom. V - - i> P.íJernol*k i^ndor-a téveöés t a na a büntetőjogban, &assa,191o,8.és következő lapok.

8 - 6 - A lényegi különbség az ethikai és a büntetőjogi bűnösség között abban keresendő,"hogy az ethikai bűnösség m^r a bűnös gondolattal,vággyal,kiv*ns^ggal hiánytalanul fennforog,vagy is csupán psychikai elemekből 611,mig a büntetőjogi bűnösség a psychikai elemen kivül minden esetben normativ elemet is tartalmaz. Különbség tovább* az ethikai és a büntetőjogi bűnösség között az is,hogy az ethikai,vagy m*s néven lelki bün az ethikai normákat,mig a büntetőjogi bün a büntető jogszabályokból deriv*lanió büntetőjogi normákat h*gja *t. Az ethikai és a büntetőjogivbftlifcéiég közöt. ti lényegi különbséghez képest m*p a római büntetőjognak is alapvető tétele volt,hogy a csupán gondolatban, vágyban, avagy képzeletben megnyilvánult bün büntetőjogi bünösség-fflélegelés tárgyat nem képezheti :C OP itationis poenam nemo patityr.

9 Árai az ethikai és büntetőjogi bűnösség közötti második különbséget illeti :f e kintetbe véve,"hogy a bűnösség elsősorban nem jogi,hanem ethikai fogalom, csak oly büntetőjogi jogszabályok igazságosak, amelyek a bűnösség elsődleges ethikai jellegének szemmeltart*s*val alkottatnak mefc. Az olyan jogszabály,mely a bűnösség mindenekfölötti ethikai jellegére nincs tekintettel,nem lehet igazságos,teh^t nem is lehet helyes büntetőjogi jogszabály,mert az igazságossá g irányadó eszméjének a büntetőjogi bűnösség kérdésében sem szabad soha háttérbe szorulnia.! birői rosszal'shak csak a cselekmény bűnös természete,csak az a való-. s^g szolgálhat alapul,hogy a tettes ethikaiiag bűnös. Ámb^r a bűnösség mindenekfölötti ethikai jellegére tekintettel nem lévő büntetőjogi jogszabály a birőt Ítélkezése szabadságában éppúgy korlátozza, mint 9. legigazságosabb jogszabály,mégis a tudomány

10 - 8 - és a törvényhozás ann*l szabadabban,merészebben kell, hogy vele szembesz^lljon,és a nem igazságos jogszabály megváltoztatása utj*n a bűnösség jogi fogalmat annak ethikai magaslatira emelje.. i A tudom'ny és-a törvényhozás e hivatali fazonban nem azt jelenti,mintha az *llam *ltal büntetendő cselekmények megválasztása az ethika hatáskörébe tartoznék; az ethika csak iránytűje,vezetője a büntetendő cselekményeket tulaj donkép konstruáló jogszabályoknak. E felfogás teh*t nem z*rja ki ai ^erkölcstelennek nem tartottadé jogszabályba ütköző cselekmények büntethetőségét.az *llam,mint erkölcsi testület kétségkivül íllithat fel oly rendelkezéseket, melyeknek megfelelő szabályokat az erkölcstanban hi^ba keresünk.e rendelkezések erkölcsi alapja az államnak egyetemes céljaiból folyó az a joga,hogy. ' ' a souverainit^sa al* tartozó személyektől engedel-

11 - 9 - mességet követeljen.áz iskolába j*i»^s kötelezettsége pl.nem erkölcsi,nem ethikai normából fakad,mégis e kötelezettség nem teljesitése büntetőjogi tény^lladékot testesit meg,s a kötelezettség szándékos nem teljesitése büntetőjogi bűnösség lévénytekintetbe véve,hogy a cselekmény mindenkép jogellenes,minthogy az államjog szerint az iskolába j*r*s kötelessége-büntetőjogi jogkövetkezményt von maga ut*n. Az ethikai értékitélet szerint nem erkölcstelen cselekmény,avagy nem erkölcstelen mulasztás nem v^lik ugyan az Állami tilalom,illetőleg az állami parancs ;folyt*n sem erkölcstelenné>de erkölcstelenségének hiánya mellett is büntetőjogi bűnösség meg llapit*s*ra alkalmas,mert az Állami tilalommal,illetőleg az állami paranccsal szembeni kötelességellenességben rejlő büntetőjogi bűnösség elemei azonosak maradnak az e- thikai tilalom,avagy az ethikai parakcs megszegésében jelentkező bűnösség alaki követelményeivel#

12 - lo - Ezzel szemben az ethikai értékítélet szerint erkölcsös,az ethikai parancsot követő,vagy az ethikai tilalmat meg nem szegő lelki magatartás a lelki bűn hiánya miatt büntetőjogilag sem tekinthető bűnösnek, na mégis megtörténnék,hogy állami jogszabály egyenesen ethikai parancsba vagy tilalomba ütköznék,? afc állampolgárt az elé az alternatíva elé ^llitan^hogy vags erkölcstelen állami parancsot hajt végre/illetőleg erkölcstelen fll&ni tilalmat respekt*!/avagy különben állami büntetésben részesül,az ilyén jogszabály erkölcstelen lenne,martyrokat teremtene,s engedelmesség* re nyilván csak a gy*v<kn*l és a léh*kn*l számíthatna. A fentiekhez képest mind az erkölcstelen,mind az erkölcsileg közömbös,sőt az egyenesen erkölcsös lelki magatartások is tételes büntetőjogilag bűnösöknek declar^lhatők.ám az egyenesen erkölcsös lelki magatartást bűnösnek declar*ló büntetőjogi jogszabály,. mint arra fentebb már utaltunk,nem igazságos jog,miért s *r is ily jogszabály érvényesítésénél mindaddig érvényesülik )

13 nie kell a bűncselekmény ethikai természetét vitató tételnek,amig a jogalkotók és a jogalkalmazók a jognak az igazsággal és az erkölccsel legalább látszólagos,külső kapcsolatira súlyt helyeznek. 2.Minthogy a klasszikus büntetőjogtudomány - alapvető tétele szerint a bűnösség a bűncselekmény fogalmi alkateleme,jogi Ítélet t*rgy't képezheti,vaj - jon fel lehet-e róni valamely objektív tény^ll'st valakinek,még mielőtt szóba kerülhetne az a további kérdés, jogellenes-e ez a tény*ll*s,és kiterjed-e r* a bünösségen alapuló felelősség? Az objektív beszámítás elmélete értelmében ugyanis a cselekmény beszámítása nem a bűnösség kérdésének a vizsgalatival kezdődik,hanem a lelki mozzanatoktól függetlenül annak a megállapításával, hogy az.ami történi.'a jogi szemlélet középpontjában 2/ Bal*s P.Elemér,Az okozatoss*g büntetőjogi problematikája,budapest,1936,139.és következő lapok. 2/

14 illó ember tettének tekinthető-e.az objektív beszarnitís elmélete az embert nem a természeti történés egyik láncszemének tekinti,hanem az embernek a jog Hugiban elfoglalt középponti jelentőségéből indul ki. Az objek+iv besz*mit*s tan*t elsősorban a Hegel-i 3/ gel-i filozófia alapján fejtették ki,de filozófiai szempontoktól függetlenülj*ltal*nos jogtani alapon 4/ is kimutattak a helyességét,sőt a Hegel-i filozófiával ellentétes nézőpontból:a Kant-i transzcendensig 5 ~ 1 s idealizmus szemszögéből is kimutatt^ Hfor^stalan- a 5/ s*g*t. Az objektiv besz^mit^s tanknak hive Mayer Hell- 6/ muth is. 3/ Larenz,Hegels Zureehnungslehre und der. Begriff der objektíven Zureehnung, / Honig,Kausalitat und objektive Zureclinung,Festgabe für Reinhard v.frank,193o,l.kötet,174.és következő 1Í 5/ Wenzel,Kausalitat und.h atí gi_utif*' Zeitschrift für die gesamte Stpafrecbtswissenschaft,1931.évi 51.kötet,7o3. s következő lapok. 6/ Mayer íiellmut i,das ctrafreoht des JJeutschen Volkesj 1936,169.és következő lapok.

15 A magyar büntetőjogban elvként-a klasszikus buntetőjogtudom^ny alapvető tételéhez képest- a bűnösségül besz*fflit g uralkodik. Mégis a magyar Büntetőtörvénykönyvbea kivételt képeznek a bűnösségül besz*fflit*s elve alél az eredmény ««# szerint minősülő bűncselekmények. a súlyosabb ered»ény szerint minősülő bűncselekményeknek a büntetőtörvényekből történendő kiküszöbö- 7/ 8/ lését követelik különöse a &ohn és Galliner. 9/ isilenben ÖerolzlieÍB«p enyhitést l*t abban, hogy pl.a halált okozót*sti sértés,mint eredmény szerint minősülő bűncselekmény büntetése kisebb,mint a halálos eredményt is átfogó sz^dék esetében az emberölésé* V 7/ Kohn,JJer schwere j&xftög als gesetzlicher ürund erhőhter Dtrafbarkeit,191o,^trafrechtliche Abhandlungen,112.füzet. - (jalliner,i/ie fta&eutung des Erfolges bei den Schuldfewae) formen dós geltenden Strafgesetzbuchs,191o,ötrafrechtiiche Ibhandlungen,116.füzet. y/öerolzheimer,i>ie Sntgeltung im otrafrechte,l9o8, 362^ s következő lapok.

16 Mint láttuk teh^t^a magyar büntetőjogban,közelebbről a magyar Büntetőtörvénykönyvben/iR78 :^.tc. 3o6. /az eredmény szerint minősülő bűncselekmény,nevezetesen a halált okozó sulyós testi sértés az alanyi bűnösségen túlmenően az objektiv besz*mit*s elve alapján bünte ff e 4 "ik.á halált okoző súlyos testi sértés elkövetése esetén a tettes, bűnös sz'ndéka csak a testi sértésre irányult; a tettes szándéka még eventu*- liatan sem ir'nyult a sértet f "halinak előidézésére /praeterintencion^lis bűncselekmény/,mégis a sz'ndék*n túlmenően bekövetkezett-eredmény alapján nyeri el a közönséges súlyos testi sértésnél nagyobb büntetését^mert a bekövetkezett eredményt,a sértett hal^l*t ő okozta. a hal'lt okoző testi sértés a gyakorlatban egyik leggyakoribb,s legtöbb vittra szolgáló bűncselekmény. A Guria halált okozd testi sértést *llapitptt meg,midőn vádlott karóval több ütést mért a sértett fejére, mely ütések csak azért okoztak hal^lt^mert a sértett-

17 lo/ nek rendkívül vékony koponyacsontja volt. 3.ültekintve az objektív beszámít* g elvétől,mely a tettes bűnösségétől függetlenül az e- redményokozás alapján tekinti a tettest büntetendőnek, a kriminalitás ellen folytatott közvetlen harc még itt sem merülhet ki. A jogsértések ellen erélyesen kell védekezni oly esetekben is,amikor a jogsértő bűnösségét a biró egyáltalán meo nem ^llanithatja. Az objektív felelősségrevon*s fennforgásakor ugyanis a tettesnek van bűnössége,csak az nem az általa okozott eeedményben valő nagyobb bűnösség. Amikor ellenben a jogsértő bűnösségét a, biró egy^ltal^n nem Állapiébatja meg,vagyis amikor a cselekvő magatartásinak szankciójaként szorosabb ToT " ~~ - BJTX # AAiA.147^1áT>.

18 érdelemben vett büntetés nem helyénvaló,a cselekvő /immáron nem tettes/g^k'o'lcsi fe jlőrlésének,vapy a t*r». sas élet békéjének érdeke kényszer-intézkedéseket akkor is kiv^n/fiatalkorúak nevelése,védekezés a közveszélyes bűntettesek ellen,a megrögzött alkoho- 11/ listák ellen,stb./». 11/ üv^jc Elütött fel a közeim-altban megrögzött alkoholistákkal szemben^loryhéimban gyógyitó intézetet.

19 M á s o d i k f e j e z e t. a büntetőjogi bűnösség tanknak rövid történelmi v^zla^su ~ l«ti*r a büntetőjogi alanyi bűnösség tanknak tudományos feldolgozásiról csat a büntetőjog legújabb korszakiban lehet sző,a tan csirái mégis évezredekre nyúlnak vissza,s a mai elméletnek és gyakorlatnak alapj't hosszú fejlődés adja meg. Az állami büntetőjog fejlődésének első korszakiban egyedül a jogsértő cselekmény az,amelynek alapján a biró a tettes bűnösségét és büntetését megállapitja* A bűnösség ethikai természetének,valamint

20 a bűnösséget kizáró okoknak a felismerése hosszú fejlődés u-'n az alanyi bűnösséget *llitotta a jogsértő cselekmény véghezviteleért és külső eredményeért való felelősség helyébe. A büntetőjogtudom^ny uj ir*n yai,amelyek az absolut determinismus *11*spontj*ra helyezkedve az alanyi bűnösségnek eddig *ltal*nosan elfogadott fogaim*t fenntartani nem kiv*nj*k,az alanyi bűnösség döntő suiy*nak helyére a bűntettes közveszélyességét kiv*nj*k helyezni. ü-z alanyi bűnösség t a na kifejlődésének elsősorban a keresztény gondolkozás térfoglal*sa,s ennek a k*nonjogban történt gyakorlati megvalósit*sa a- dott döntő lökést. a A iii.sz*zad szellemi forradalm*nak felvilágosodott irodalma hat*rozot f kifejezésre juttatja a különbséget az erkölcstelen és a esak a tételes joggal tiltott bűncselekmények jogellenességének a / tudata közt.k nagy szellemi forradalom azonban sok-

21 kai inkább ann*l az általánosan ismert,egyete mes jellegű és világtörténeti fontosségu szerepénél fogva értékes, amellyel megalapozta a természetjog&szoknak a büntetőjogot kodifikáló tevékenysége révén a büntetőjog gyökeres reformját. A XiA >sz * za f M1rt f ető kódexei az *ltal*nos részben szinte kivétel nélkül siab^lyozz^k az alanyi bűnösségetjám csak negativ ir^nybanja bűnösség pozitiv tana helyett negativ formában,a besz*mit*st kizáró o- kok alakjában. A z alanyi bűnösségnek - döntő súlya ellenállhatatlanul követeli a bűnösség tanknak pozitiv kiépítését, és a legújabb irodalom,valamint a legújabb jogfejlődés már e hiányok pótlásira is biztató reményt nyújt. 2.Az ókor keleti népeinek a AIA.század folyamin felderített jogrendszereiben a modern bűntetőjogtudomány számos követelményét megvalósítva találjuk. Hammurabi törvénye,a mózesi jog,a perzsa Zend Avesta, a hindu tgpvénykönyv/jaanu szabályai/ a*.alanyi bű-

22 - 2o - nösséf,a szendék és a gondatlanság fogalmait is érintik.^zt olvassuk ki többek közt Mami törvényének azokból a rendelkezéseiből,amelyek a cselekmény indokára, valam&nt a szendék és a gondatlans*? megkülönböztetésére vonatkoznak.a mózesi jogban sincs szendék vagy gondaélans^g nélkül bűncselekmény. HawmiraM törvénye m*r 13/ bűnösséget kizáró okot is ismer. Ám mindezek a felsorolt, és az alanyi bűnösséget érintő kitételek csak e- setleges rendelkezések,ha mélyebb elvi alapokra is vezethetők vissza. ügyedül a görög irodalomban találkozunk szabatos elvi kijelentésekkel.aristoteles üthik'j*ban hangsúlyozza, hogy az erkölcsi szabályt mindenkinek ismernie kell,mert az erkölcsi szabályok a józan észnek és a természetes erkölcsnek felelnek meg,minél fogva közismertek.aristoteles ez elvi kijelentésének törvényhozási helyes megvalósítása a fejlődés hosszú folyamin az alany ib'unöss ég kérdésének fő problémája,amelynek gyakorlati / megoldása felé az első sz*mbavehétő lépést Róma jog*-

23 szai teszik meg. 3." rómaiaknak,kik a magánjog rendszerét fényesen kiépitették,szilárd alapra fektetve annak évezredes fejlődését,nem volt megfelelő érzékük a büntetőjog, és különösen annak 1 *ltal*nos elvei ir*nt..«.z alanyi bűnösség elméleti jelentőségű kérdéseivel e- gy^ltal^n alig foglalkoztak.^égis egyes kérdéseknek, igy különösen a bűnösséget kizáró okok közül a tévédé snek/ignoran ia/vöréből becses adatokat találunk jogi gyűjteményeikben. a római bünte'tőjogi doctrina kétségkívül szerfelett hiányos.ennek ellenére még ma is figyelmet érdemel, mert Iristoteles gondolatat gyakorlatilag is érvényesiteni igyekszik.sőt a római jognak több tétele m*r arra is utal,hogy a cselekmény erkölcsellenességének 1'2/M.Duschakk,Das mosaisch-talmudiselie Stpafrecbt, Wien,1869,2.lap. 13/Kobler és Peiser,Hammurabis üesetz,leipzig,19o4, i. k ötet^., 68., 69. lapok.

24 ismerete feltétele az alanyi bűnösségnek,s ezzel a büntethetőségnek is.ü gondolat elvi alapokon nyugvó megoldása m*r a kánonjog érdeme. 4.Ü.Z alanyi bűnösség tana a k^nonjogban a római joggal szemben jelentékeny haladást tüntet fel.fi*r rendszeres feldolgozása itt is hi*ny i;k,az egész tan mépis oly magas színvonalon <11,hogy a benne kifejezésre juttatni kivont alapfelfog*s a modern tételes jogokat is több tekintetben meghaladj a.-^z alanyi bűnösség fogalminak tisztx z * sa a k*nonjognak *ltal*nos fölényt biztosított nemcsak ama korszak jogrendszerei felett^amelyben keletkezett^hanem a későbbi századok büntetőjoga felett is. k*nonjognak ezt a fölényét mindenekelőtt az magyarázza meg,hogy az egyhez az egyén erkölcsi bűnének súlyát a külső jogsértés felé helyezve,a büntetőjogtudomlnyba belevitte azt^és a büntetőjogtudom^ny legfontosabb részévé az alanyi bűnösség tan^t tette..1 kell ismernünk,hogy az egyh'znak a bűnről és a bünhődésről alkotott erkölcsi felfog*sa döntő tényezője volt a büntetőjog terén be^l-

25 lott annak a változásnak,hogy a jogsértés eredményeért való felelősség helyett az alanyi bűnösségért való felelősség *ll.az alanyi bűnösségnek ily előtérbe *llit*sa maga ut^n vonta a bűnösség egyik alapjának,a szabad akaratnak,s ezzel az akaratban működő tudatnak és elemeinek a vizsgálatát is. J 5.^ germán népek büntetőjoga nemcsak a kánonjog fejlett rendszere mögött maradt'el,hanem a római jogban kialakult jogszabályokkal szemben is erős visszaesést mutat;különösen érezhető a visszaesés az alanyi bűnösség tan^han. A középkor kezdetleges *llaméletében a bűncselekményeket szinte kizárólag magánjogi szempontból Ítélték meg>a középkor első századainak büntetőjogiban magánjogi tekintetek voltak irányadók.amint a magánjogi sérelemnél al^randelt jelentősége van annak,hogy a sértés rosszakaratból,vagy gondatlanságból,megfontoltan, vagy tudatlanságból következett-é be,ugy a bűnösség me g*llapit*s'n*l,a büntetés kiszab*s*n*l és a büncse-

26 - sájüst lekményért j*ró v*lts'g meg*llapit*s*n*l is e korban egyedül az okozott jogsértés és annak nagysága dön- 14/ tött. A magánjogtól eltérő uj szempontként a kezdetleges büntetőjogban cak a bosszúvágy jelentkezik, amely azonban a bűnösségnek napjainkban megkiv^nt feltételeivel szintén nem törődött. Jogtörténészeink általiban elismerák,hogy a középkori büntetőjognak ez a jellemvonása a középkori magyar büntetőjogra is ráillik. ily körülmények között nem meglepő,hogy az alanyi bűnösség kérdése a középkori jogrendszerekben nemcsak nem nyer kielégitő megold*st,hanem hogy e kérdést a legtöbb jogrendszer nem is ismeriícsak elvét, ve találunk egyes jogszabályokat,amelyek érintik. ö.^r a glossatprok és a tjostglossatorok, 14/üajnik J-mre,Egyetemes európai jogtörténet,x>tidapest,1899,v.kiad^s? lo2.és következő iapokj382.és következő lapok. Király J^noSjM^^p alko^mfny és j ogtörténet > í3ndapest > 19o9,271.1ap. A imon Ákos,Magyar alkotmány- és jogtörténet,j.i±.kiadás,budapest, 19o6,389.és következő lapok.

27 leik a római és a kánonjog tételeit tudományos mezbe öltöztetne messzemenő kazuisztika mellett mélyebb alapokon is feldolgozni iparkodtak,gonddal fejtették ki az alanyi bűnösség és különösen a szendék és a gondatlanság tan^t.ők az elsők,akik a római és a k*nonjogra támaszkodva,az alanyi bűnösség feltételeit és akadályait keresik. 7.A római jog recepciója folytan,a kánonjog hatosa alatt és a gossatorok,postglospatorok i- ratai nyomon az alanyi bűnösség méltatása és különböző fokainak megfelelő értékelése tért foglal a világi törvényhozásokban is.a térfoglalás azonban,a büntető törvényhozás *ltal*nos aiab^lyok alkotós*ea nem törekvő,töredékes,rendszertelen jellege mellett szerfelett lassuíigy a bűnösség tana még hosszu i dőn *t elhanyagolt kérdés marad,noha m*r az -újkor első századaiban jobban foglalkoztatja a törvény- és szabályalkotókat,mint előbb. Aki a büntetőjog történelmét csak felüle-

28 tesen is ismeri,azt nem lepheti meg,hogy az újkor egyébként annyira előhaladt századaiban is mily esetlegesek és fogyatékosak az alanyi bűnösségre vonatkozó törvényes rendelkezések.^ tényt az a körülmény magyarázza, hogy tudományos,és az alanyi bűnösség tanít alaposan feldolgozó rendszeres büntetőjogról,valamintfe az elvi alapokat kereső és szigorúan tiszteletben tartó büntetőjogi gyakorlatról a AVJ.ii, sz * za g végéig nem lehet sző. 8.A AVJ.II*szazad hatalmas szellemi forrongása, amely a büntetőjog gyökeres átalakul*s*t eredményezte, az alanyi bűnösség tankba is élesen bevilágított.-"- természetjogi irók közül többen behatóan foglalkoztak e tannal.-^- glossatorokkal és postglosaatorokkal szemben, kik a kazuistika mesterei voltak,a részletkérdések nagy részét mellőzték ugyan,de ann*l mélyebb elvi alapokon keresték a megoldás módozatait.folytattak a munkát a büntetőjog nagy átalakul*s*nak l*nglelkü előkészítői, akik egyúttal gyakorlati utautat*st is adtak / a törvényhozásnak a kodifihoióhoz.

29 * természetjog'szok kiindulópontja e tárgyban az, hogy minden emberkek önmaga és m*sok ir nt tartozó kötelessége megismerni az erkölcsi törvényt mi a rossz és mi a jó,sőt erre állandóan tanitani másokat isjaki ezt a kötelességet elmulasztja,vétkezik. mai magyar tételes büntetőjog az alanyi bűnösség tan*t pozitiv alakban nem épiti ki.a szendék és gondatlanság fogalminak kifejtését a tudományra, és a birói gyakorlatra bizza.^z alanyi bűnösség elemeinek kérdését^igy pl.azt,hogy a bűncselekmény elkövetőjének az elkövetés idején mit kell tudnia,hogy bűnösnek tekintessék,csak egyes tény^lladéki elemek tekintetében,a törvény különös részében oldja meg. Rendszere szerint általiban csak kivétel,ha a tgrvéiiy különös részébe ütköző cselekmény a bűnösséget kizáró,vagy a büntethetőséget megszüntető valamely okból büntetlen marad.-a negativ jellegű szabályozás h^tr*- nyait modern perjogunk csökkenti ugyan,mert szelleme, s tételes rendelkezései egyaránt megkiv*nj*k,hogy a

30 terhelttel szemben az alanyi bün'ősség is a maga teljességében bizonyittassékíteb^t a v'dnak kétség esetében éppen ugy kell a bűnösséget kizáró s a büntethetőséget megszüntető okok hi*ny*t bizonyitaniayimint ahogy kellene a pozitiv formában konstruált bűnösség meglétét ja negativ szabályozás egyef h^tp^nyai mégis ugy az alanyi bűnösség egész taní.n*l,mint különösen a bün'ősség elemeinek kérdésénél érezhetők.

31 H a r m a d i k f e j e z e t. A büntetőjogi bűnösség elemei* büntetőjogi bűnösség-fogalma szerint besz*- mit*sra képes egyénnek kötelességellenes lelki magatartása. Annak teh^bogy a büntetőjogi künösség in konkrét fennforoghasson,legelsősorban előfeltétele az egyén beszámítási képessége. egyén,kinek be8b*mit*si képességét kell dolgozatunk sor*n vizsgálnunk,a létrehozója a bűnnek, ami tulaj donkép nem m*s,mint az ő bűnös lelki magatartásinak konkretizálódósa. 15/ A bűn csirának egyik részét az átöröklés, l5 /i!inkey,a magyar büntetőjog tankönyve,jöudapest,19o2, 157.lap.

32 - 3o - a természet/vérmérséklet/ és a társadalmi helyzet képezik.a bűn csir^n^k m^sik része pedig az ember bel*t*s*ban és akaratiban van. r eh*t az egyéni/öröklött fagy szerzett/hajlamok,a társadalmi helyzetymilieu/és az akarat azok a közös tényezők,mik egy embert bűnössé, bűncselekmény elkövetőjévé tesznek.egyiknél egyik,ffiásikn^l m'sik tényező lesz erősebb,hatályosabb,de minden bűnösnél a h*rom tényező minéegyike szerepel kisebbnagyobb mértékben. itt kell rátérnünk az akaratszabadság prob- 16/ lém'3*ra,miből mi e téren föl végső konklúzióként csak arra utalunk,hogy a két bölcsészeti iskola éles harcai a mérsékelt determinista,illetőleg a mérsékelt indeterminista álláspontokban közös nevezőre jutottak,s lehiggadtak. Ami a besz^mit-'si képességet illeti^utaltunk m*r. arr.afhogy a besz*mit*si képesség a bűhtetőjogi bűnösségnek nem alkateleme.hanem előfeltétele,alapja. 16/Űarvai Dénes Az'akara^szabadság kérdésének gyakorlati fontossága a bűntetőjogban,budapest,191o,7-lo2.lapok.

33 Besz*mit'gi képesség a büntetőjogban a testi és a lelki fejlettségnek az a legkisebb mértéke,mellyel a cselekmény elkövetőjének bírnia kell,hogy tettét bűncselekménynek számíthassuk be. A magyar Büntetőtörvénykönyv szerint beszámítási képességgel bir minden 12.életévét.betöltött^ testileg,s lelkileg fejlett és egészséges ember,aki a cselekvésre való elhatározás és a véghezvitel alkalmival öntudatos és szabad állapotban volt. itt kell megismernünk a büntetőjogi felelősség és a büntetőjogi beszámít*s fogalmait. Büntetőjogi felelősség alatt a bűncselekmény elkövetőjének azt a képességét értjük,amely szerint őt cselekményeért büntetéssel sujthatőnak ítélhetjük. Büntetőjogi beszámít *s alatt pedig valamely jogsértő cselekvésnek az azt elkövető személy alanyi bűnösségére való visszavezetését értjük.

34 A fenti fogalmak ismeretének a birtokában piaiba tjük a büntetőjogi bűnösség alkatelemeit. A büntetőjogi bűnösség *11: l/psychikai/sz*ndék,tudatos gongatlans*g,nem tudatos gondatlanság/és 2/normát iv/kötele sségelleneaséjj/elemekből'. Ahhoz teh^t^hogy büntetőjogi bűnösségről beszélhessünk,feltétlen szükséges valamelyik psychikai elemnek és azon kivül a bűnösség normative j«éa«k együttes fennforgása. Szendék alatt az a föltevés értendő,melynél fogva valaki t^dva és akarva teszi,illetőleg elmulasztja azt,aminek elkövetésére,illetőleg elmulaszt*g*i»a a tgi»_ i?/ vény büntetést rendelt. A büntetőtörvénykönyvek értelmében a sz*ndék két eszmét fejez ki: 1/annak ismereté f,hogy a cselekmény büntetendői 2/az akaratnak azt a szabaá. meg*llapod*s*t,a Z t az elhat*roz*s*t t hogy e cselekmény véghezfcjtessék. 17/Gsemegi ly Anvagi büntető]og,budapest, 19o4,m*sodik J^P0 J kötet,2o6.1ap. "

35 -33- Néraely bűntettekre és vétségekre vonatkozólag az aka akaratnak egy különös ir*ny*t,vagyis egy különösen meglaatá határozott cél elérésére iránylott működését követeli a térvény akként,hogy a eselekmény nem válik büntetendővé az elkövetés szándékossága *ltal,hacsak e szendék / nem volt irányozva a törvény *ltal különösen megjelölt célra. Másrészről pedig vannak oly büntetendő cselekmények, melyeknek szándékos elkövetése minden esetben büntettet vagy vétséget állapit ugyan meg:ge.melyeknek 5 természete és nemei változnak aszerint,amint az akarat irányzata változik. A hamispénzkészités nem büntetendő cselekmény, ha az ut*nz*s nem abból a szándékból eszközöltetett^ hogy az utánzott darab valódi pénz gyanánt tétessék a forgalomba.a szándékos "utánzás tehát nem elegendő, hanem ehhez még egy további szándéknak,a forgalombahelyezés sz'ndékának,mint célnak kell járulnia,hogy a cselekmény pénzhamisitág legyen. -i!

36 okból az f aki gyűjteményének kiegészítése végett utánoz ak*r fémpénzt,ak*r papirpénztípénzhamisit^st a térvény értelmében nem követ elímert hiányzik a különös szendék,vagyis a szendék arra,hogy az ut^njsött darabot forgalomba tegye. &z esetben a különös szendék hiánya a cselekmény bűnösségét szünteti meg.de vannak esetek,amelyekben szintén megkívántatik a különös szendék anélkül azonban, hogy ennek hiánya a konkrét cselekményt büntetlenné tenné.a cselekmény,ha szándékosan követtetett el,büntetendő ; csw*n a bűntett teraészete v*l f ozik^ép "pedig a különös cél különbsége szerint. -Lgy például a csal*sn *1 a szándékos és ravasz fondorlatok általi kírositó tévedésbe ejtésen fölül az a különös szendék is megkívántatík,hogry ezáltal valakinek jogtalan haszon szereztessék.ha teh*t ez az utőbbi szendék,azaz e cél hiányzik,ez esetben a megkárosító fondorlat által nem állapíttathatik meg a csal's.am ez nem ztrja ki,hogy m^s büntetendő cselekmény ne forogd#*

37 hasson fenn,például :m*s ingó vagyoninak szándékos megrongálása.-üz utóbbi cselekmény fog fennforogni, ha a pósztófinomitó a finomítás céljából neki átadott szövetet szándékosan oly folyadékba.martja, mely azt megrontja és használhatatlanná teszi. -tt- károsító szándékkal és ravasz fondorlattal véghezvitt cselekmény ez esetben is létezik;sőt a károsított alanyra vonatkozólag mindkettőnek hatosa u- gyanaz mert az utóbbi esetben a cél egyedül a nepk^e rosit^s volt,s nem egyszersmind az ezáltal valaki sz*- m*ra elérendő haszon:ez okból az objektíve azonos cselekmény a cél szempontjából m^snemii bűntetté válik. Gondatlanság alatt általiban valamely tevékenység vagy mulasztás jogsértő eredményének kötelességellenes fel nem ismerését vagy figyelmen kivül hagyását értjük. j^ég ma is vitatott kérdés,hogy a tudatos és a nem tudatos gondatlanság a gondatlanságnak két különböző fajt«ja-é,avagy csak különböző foka.

38 A tudatos gondatlanság/die bewuszte JNachlassigkeit/,vagy m^s néven könnyelműség/luxuria/ a culpának az a faja,midőn a cyelekvő cselekvésének veszélyes jellegéről,teháfc a jogsértő eredményről képzettel bir u- gyan,de azt véli,hogy az nem fog bekövetkezni. A nem tudatos gondatlans*g/die unbewuszte JMachlássigkeit/^^p^ néven vipy^zatiang^/eulpa i* 1 sensu stricto/ a cul"da körének az az epete,midőn a tettes szórakozottságból,fi(?yelmetlenséf?ből,vaety hanya?s / gból nem l*tt a előr<= t e ttének veszélyeztető jelentőségéig igy az előre látható eredmény előre nem látísá.val követte el a gondatlan cselekvést. hátra van még a büntetőjogi bűnösség normativ elemének sa. ^végből tudnunk kell,hogy minden jogszabály mellett^mely az egyénnek parancsol,avagy tilt valamit, hallgatólagosan egy norma áh^mely az ember lelkivilágában a jogszabályban foglalt parancshoz vagy tilalomhoz képest a parancsnak vagy a tilalomnak megfele-

39 lő kötelesség gondolatat ébreszti." legtöbb ember a jogszabályból absztrawlódott kötelességnorm^t respeetálja,s ahhoz képest kötelességszerűen cselekszik. A bűntettes ellenben,akinek büntetőjogi bűnössége jelen dolgozatunk tárgyát képezi,a kötelességnormának az ő lelki vil*g*ban történt felmerülésekor annak tudatiban,hogy a büntetőjogi jogszabályhoz kénest őt terhelő kötelességnorma tőle kötelességszerű cselekvést követel,kötelességellenes lelki magatartást tanusit,mert nem a normának megfelelően,nem kötelességszerűen.állitja be lelki világát, a bűnösség normátiv eleme tehát a kötelességellenesség,mely a lelki magatartást/szándék,gondat- 18/ lans^g/kötelességellenes lelki magatartását minősiti. 18/ írank Keinhard,i>as otrafgesetzbuch für das deutsche iteich,i>eipzig, 1897,124.s következő lap-

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN Btk. 305. (NIRIIVIANK) Védelem MÓDOSÍTOTT BEADVÁNY 2009.12.13 Készítette : Sebestyén Adalbert - THL5CK... BMF-NIK Mérnök Informatikus

Részletesebben

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Alulírott... (név), kérem, hogy gyermekem óvodai elhelyezését a.......óvodában szíveskedjék biztosítani. Körzeti óvoda:... Kérem Nem kérem Gyermek neve:...

Részletesebben

(1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges

(1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges (1) A tanú, aki bíróság vagy más hatóság előtt az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz, vagy a valót elhallgatja, hamis tanúzást követ el. (2) A hamis tanúzásra vonatkozó rendelkezéseket kell

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata Bevezető Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság,

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek

ntetőjog alapfogalmai a ncselekményeknyek ÜZLETI JOG I. 2013/14 6. előad adás A büntetb ntetőjog alapfogalmai a gazdasági gi bűncselekmb ncselekményeknyek 1 Áttekintés I. A BÜNTETŐJOG FORRÁSAI, A BTK. RENDSZERE I.1 A büntetőjog forrásai I.2 A

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz.

Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai. Büntetőjogi Szemle 2013/3. szám. I. Bevezető 1. II. Ábrák. 1. sz. I. Bevezető 1 Fázsi László PhD* Az új Büntető Törvénykönyv szankciórendszerének vázlatai A 2012. évi C. törvénnyel elfogadott új Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) mérsékelt újszerűsége folytán

Részletesebben

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM

EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN. Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM EMBERI JOGOK A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉLETÉBEN ÉS JOGÁBAN Szerkesztette Orosz András Lóránt OFM Sa p ie n t ia Iuris 1 A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Egyházjog Tanszékének sorozata Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ III. év fo lyam 7. szám 28 Ft 2006. jú li us 0. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI ÉRTESÍTÕ A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA ÚJ HELYEN A KÖZLÖNYBOLT! 2006. jú li us 3-tól a Köz löny

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra

JÓVÁTÉTELI MUNKA. Szabóné Dr. Szentmiklóssy Eleonóra JÓVÁTÉTELI MUNKA A bírósági szervezetrendszer jogalkalmazásának javítása az ítélkezési tevékenység hatékonyságának fokozása érdekében ÁROP-2-2-16-2012-2012-0005 Debrecen, 2013. április 9. Szabóné Dr. Szentmiklóssy

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT. Vonatdobálással kapcsolatos bűnmegelőzési tájékoztatás. osztályfőnöki óra keretében

ÓRAVÁZLAT. Vonatdobálással kapcsolatos bűnmegelőzési tájékoztatás. osztályfőnöki óra keretében ÓRAVÁZLAT Vonatdobálással kapcsolatos bűnmegelőzési tájékoztatás osztályfőnöki óra keretében Mottó: még gyermeki korban kell szép tettre nevelni. (Phókülidész) Korcsoport: ált. iskola 7-8.osztály Nevelési

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450

MAGYAR KÖZLÖNY. 92. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek. Tartalomjegyzék. 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. július 13., péntek 92. szám Tartalomjegyzék 2012. évi C. törvény A Büntetõ Törvénykönyvrõl 13450 13450 MAGYAR KÖZLÖNY 2012. évi 92. szám II. Törvények

Részletesebben

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339

NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 NAGYÍTÁS MOL NÁR ISCSU ISTVÁN RAINER M. JÁ NOS SÁRKÖZY RÉKA A HATVANAS ÉVEK VILÁGA 339 338 A fény ké pe ket a Ma gyar Nem ze ti Mú ze um Tör té ne ti Fény kép tárából (Nép sza bad ságar chí vu m, Ká dár

Részletesebben

The Holy See AD TUENDAM FIDEM

The Holy See AD TUENDAM FIDEM The Holy See AD TUENDAM FIDEM II. János Pál pápa Ad tuendam fidem motu proprioja mellyel néhány szabállyal kiegészíti Az Egyházi Törvénykönyvet (CIC) és a Keleti Egyházak Törvénykönyvét (CCEO) A Katolikus

Részletesebben

MÉSZÁROS ÁDÁM BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK

MÉSZÁROS ÁDÁM BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK MÉSZÁROS ÁDÁM BÜNTETŐJOGI ALAPISMERETEK - egyetemi jegyzet az SZTE BMI hallgatói számára - TARTALOM ELŐSZÓ I. rész JOG - BÜNTETŐJOG - BÜNTETŐJOG-TUDOMÁNY 1. A jog fogalma, a jogforrási hierarchia 2. A

Részletesebben

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA

A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA A DEMOKRATIKUS KOALÍCIÓ ETIKAI ÉS FEGYELMI SZABÁLYZATA 1. Az Etikai Bizottság: 1. biztosítja, hogy a párt az Alapszabálynak megfelelően tevékenykedjen, elősegíti az Alapszabály egységes értelmezését, ennek

Részletesebben

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete

A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete 2007/181. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 13569 A gazdasági és közlekedési miniszter 101/2007. (XII. 22.) GKM rendelete a vasúti pályahálózathoz történõ nyílt hozzáférés részletes szabályairól A vas úti

Részletesebben

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal

86. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2289, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 2., hétfõ 86. szám Ára: 2289, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXXXIV. tv. A re ha bi li tá ci ós já ra dék ról... 6340 2007: LXXXV. tv. A Ma gyar

Részletesebben

Osztályfőnöki óra. Óravázlat

Osztályfőnöki óra. Óravázlat Osztályfőnöki óra Óravázlat Mottó: Nincs az életben nagyobb felelősség és nagyobb megtisztelés, mint hogy felnevelhetjük a következő nemzedéket. (Dr.C.Everett Koop.) Korcsoport: középiskola 9-10.osztály

Részletesebben

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott

Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott Me se ku tyá val és bi cik li vel Barni har ma dik szü le tés nap já ra ka pott egy gyö nyö rû bi cik lit. volt két nagy ke re ke, két kis ke re ke, egy szél vé dõ je, ben zin tar tá lya, szi ré ná ja,

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. 2015. MÁRCIUS ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK IV. BÜNTETŐJOG DR. VARGA ÁGNES DR. SZABÓ JÓZSEF TAMÁS MISKOLCI EGYETEM ÁJK 2015. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 19. I. ÁLTALÁNOS

Részletesebben

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami kárenyhítés iránti kérelem előterjesztéséhez

Részletesebben

Gyermek az időben. Jogtörténeti kitekintés: A gyermekkor, mint büntethetőséget kizáró ok

Gyermek az időben. Jogtörténeti kitekintés: A gyermekkor, mint büntethetőséget kizáró ok Gyermek az időben Jogtörténeti kitekintés: A gyermekkor, mint büntethetőséget kizáró ok Készítette: Dr. Diószegi Attila 2013. február 4. 2 A 2012. évi C. törvény amely 2013. július 1. napján lép életbe

Részletesebben

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK

A) RÉSZ SZEMÉLYI ADATOK ÉS A BŰNCSELEKMÉNYRE, VALAMINT TULAJDON ELLENI SZABÁLYSÉRTÉSRE VONATKOZÓ ADATOK A hivatal érkeztető bélyegzője: Kérelem-nyomtatvány a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény szerinti azonnali pénzügyi segély és/vagy állami

Részletesebben

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM

CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM CXIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1357 Ft 3. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA B U D A P E S T, 2 0 0 6. M Á R C I U S 3 1. TARTALOM TÖRVÉNYEK 2006: XIII. tv. a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét

Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Európa Tanács szerve is kifogásolja a romániai magyarok helyzetét Az Alapjogokért Központ üdvözli az Európa Tanács szaktestületének, a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottságnak (ECRI) Romániával

Részletesebben

A SZERZŐI JOGOK HAZAI BÜNTETŐJOGI VÉDELME A FÁJLCSERÉLŐ RENDSZEREK KÖRÉBEN

A SZERZŐI JOGOK HAZAI BÜNTETŐJOGI VÉDELME A FÁJLCSERÉLŐ RENDSZEREK KÖRÉBEN dr. Ott István A SZERZŐI JOGOK HAZAI BÜNTETŐJOGI VÉDELME A FÁJLCSERÉLŐ RENDSZEREK KÖRÉBEN Tézisek Témavezető: Dr. Vókó György DSc A kézirat lezárva: 2012. augusztus 15. Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Részletesebben

Harmadik körös értékelés

Harmadik körös értékelés Strasbourg, 2012. június 20. Bizalmas Greco RC-III (2012) 3E Harmadik körös értékelés Megfelelőségi jelentés Magyarországról Büntetendő cselekmények (ETS 173 and 191, GPC 2) * * * A pártfinanszírozás átláthatósága

Részletesebben

A v é g s z ü k s é g

A v é g s z ü k s é g Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi Tanszék A v é g s z ü k s é g Szerző: Kakuk Lilla ELTE -ÁJK Jogász képzés II. évfolyam Neptun kód: JDYRWI Konzulens: Dr. Gellér Balázs

Részletesebben

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei

A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei A Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményei Képhamisítás és hamisítványokkal kereskedés szerzői jogi megítélése Ügyszám: SZJSZT 10/2006 A rendőrség által feltett kérdések: 1. Megállapítható-e a leírt

Részletesebben

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13.

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13. A bírság szankció dr. Pap Szilvia főosztályvezető A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban 2012. március 13. 2 1. A szankció alkalmazásának funkciói OBJEKTÍV FELELŐSSÉG JOGÉRVÉNYESÍTÉS

Részletesebben

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév

Jogi alapok TANTÁRGYI PROGRAM. Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam. 2011/2012. tanév I. félév Jogi alapok Valamennyi szak Levelező és Távoktatás tagozat I.évfolyam 2011/2012. tanév I. félév 1/5 Jogi alapok Valamennyi szak/levelező és Távoktatás tagozat/i. évfolyam 2011/2012 tanév I. félév A tantárgyat

Részletesebben

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása 2011. évi. törvény a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény valamint a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény

Részletesebben

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 Opten Törvénytár Opten Kft. I. 1978. évi IV. törvény 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről 1 A 2010.01.13. és 2010.03.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény

Részletesebben

AZ ÉLETVESZÉLYT OKOZÓ TESTI SÉRTÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁKRÓL * TÓTH-ZSÁMBOKI JUDIT egyetemi hallgató (PPKE JÁK)

AZ ÉLETVESZÉLYT OKOZÓ TESTI SÉRTÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁKRÓL * TÓTH-ZSÁMBOKI JUDIT egyetemi hallgató (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare V. 2009/4. 287 310. AZ ÉLETVESZÉLYT OKOZÓ TESTI SÉRTÉSSEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁKRÓL * TÓTH-ZSÁMBOKI JUDIT egyetemi hallgató (PPKE JÁK) I. Bevezetés Minden társadalomnak alapvetõ érdeke,

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

Élet kioltásának egyéb kérdései

Élet kioltásának egyéb kérdései Élet kioltásának egyéb kérdései Eutanázia: http://tasz.hu/betegjog/az-eutanazia-fogalma-esaltalanos-kerdesek Hollandia Nem kritérium, hogy a betegség halálos vagy, hogy a szenvedés fizikai legyen. 2004

Részletesebben

Emberölés itthon és Angliában. Jogösszehasonlító tanulmány. Készítette dr. Bognár-Hanti Margit Kinga

Emberölés itthon és Angliában. Jogösszehasonlító tanulmány. Készítette dr. Bognár-Hanti Margit Kinga Emberölés itthon és Angliában Jogösszehasonlító tanulmány Készítette dr. Bognár-Hanti Margit Kinga Az angol jogrendszerben nincsen egységes büntetőkódex, az emberölést egyrészt a common law esetjoga másrészt

Részletesebben

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET

2012. évi C. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ I. FEJEZET ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvényesség elve II. FEJEZET 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről Az Országgyűlés az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az ország függetlenségének, területi épségének, gazdaságának, valamint

Részletesebben

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 24., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal

85. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 24., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 345, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 24., péntek 85. szám TARTALOMJEGYZÉK 22/2005. (VI. 24.) EüM r. A rez gésex po zí ci ó nak ki tett mun ka vál la lók ra vo nat ko zó mi ni má

Részletesebben

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013.

Tájékoztató. a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről. Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. Tájékoztató a gyermekkorúak és a fiatalkorúak bűnözésével összefüggő egyes kérdésekről Kiadja: Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály 2013. év ISSN 1418-7590 - 3 - ÖSSZEFOGLALÓ A bűnözés általános visszaszorítására

Részletesebben

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok

A kapcsolt vállalkozások nyereség-kiigazításával kapcsolatos kettős adóztatás. megszüntetéséről szóló egyezmény 7. cikkére vonatkozó nyilatkozatok ALÁÍRÁSI JEGYZŐKÖNYV A CSEH KÖZTÁRSASÁGNAK, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁGNAK, A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LETT KÖZTÁRSASÁGNAK, A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGNAK, A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGNAK, A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁGNAK, A LENGYEL

Részletesebben

SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS. Ta nul má nyok HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON. 1956-os Intézet

SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS. Ta nul má nyok HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON. 1956-os Intézet HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON Ta nul má nyok SzerkesztetteRAINER M. JÁ NOS 1956-os Intézet HAT VA NAS ÉVEK MA GYAR OR SZÁ GON HATVANAS ÉVEK MAGYARORSZÁ GON TA NUL MÁ NYOK Szerkesztette RAINER M.

Részletesebben

Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás

Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás Bírónők Egyesületének 2012. november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás A családon belüli, vagy úgynevezett otthoni erőszak (violence in the family,

Részletesebben

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi J<=?

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi J<=? érl ''SoS.od.oh I KUOAl'KST FŐVÁROS X. KKKOl\Y\ KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT '/.AT Polgármesteri I li.viiiiiln Iklsz.: D.363/ /2008. KÖZBESZERZÉSE^T^A'CS'A KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBI^gTADSi^ Budapest, Marg 'íkrt.

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

124. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 22., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal

124. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. szep tem ber 22., szombat TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 210, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. szep tem ber 22., szombat 124. szám TARTALOMJEGYZÉK 82/2007. (IX. 22.) GKM r. A föld gáz köz üze mi dí ja i nak meg ál la pí tá sá ról szóló 96/2003.

Részletesebben

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X

S Z L A U K Ó L Á S Z L Ó C O M I X SZLAUKÓ LÁSZLÓ C O M I X A cím OL da LOn SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX (RÉSZLET) 1996 SZLAUKÓ LÁSZLÓ 2006 KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY 2006 SZLAUKÓ LÁSZLÓ COMIX KÉPÍRÁS MÛVÉSZETI ALAPÍTVÁNY, KAPOSVÁR SZIGETVÁRI

Részletesebben

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás?

http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? http://gyorugyved.hu Kártérítés vagy kártalanítás? Habár hangzásra nagyon hasonlítanak, valójában két alapjaiban eltérő jogintézményről van szó. Alapvetően a kártalanítást a kártérítéstől a jogellenesség

Részletesebben

A helyreáll zményes keretei az. dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19.

A helyreáll zményes keretei az. dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19. A helyreáll llító eljárások intézm zményes keretei az Igazságügyi gyi Hivatal tevékenys kenységének nek tükrt krében dr. Törzs Edit Igazságügyi Hivatal 2010. május 19. Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról

Részletesebben

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal

92. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú li us 10., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3234, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú li us 10., kedd 92. szám Ára: 3234, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CI. tv. A döntéselõkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetõségének biz to sí tá sá

Részletesebben

É ú ő ú Ö ő ü ü ú í í ö ő ő ő ü ć í Í ú í ű ü ő ő í ő ő ő ö ő í í ú í ű Ĺ ő í ő ő ú ő Ĺ ő Í í ő Ĺ ú ú í ű Í ü ő ő ę ü í í í í í ö Ĺ ő ö ő í ö ű Í ö ú í ű ő ö ú ú Ö ü ö í ö ű Ü ű ö ú Ö ü ę ę ő ú ü ę ő ö

Részletesebben

Előszó az abortuszról

Előszó az abortuszról Előszó az abortuszról Magyarországon ma minden harmadik várandósság végződik abortusszal [1]. A pontos százalékarány az Európai Unió tagországai között a 3., világviszonylatban a 8. legmagasabb [2]. Az

Részletesebben

A könyvelők felelőssége az adózás kapcsán (ART, BTK)

A könyvelők felelőssége az adózás kapcsán (ART, BTK) Könyvviteli szolgáltatást végzők 2013. évi továbbképzése A könyvelők felelőssége az adózás kapcsán (ART, BTK) Segédlet Dr. Lőrinczi Gyula Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. Budapest, 2013.

Részletesebben

Az elévülés szabályai

Az elévülés szabályai Az elévülés szabályai Szerző: Szimuly László 2013. október 31. Bevezetés A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az elévülést a szerződés megszűnésének egyes esetei című fejezetben tárgyalja.

Részletesebben

ő ü ó ľ ő ľ Ü Ő ľ ü ü ľ ľ ľ ő ź ő Ĺ ę ö ö ľ ľ ő ó ľ ľ ö Ĺ źýź ü ź ő ö ö ü ő ő ó ö ü źů ü ő ö ö ö ü ů ö ö ö Ĺ ő ü ö ö ü ů ź ó ý ű ö ę ő Ö ź ű ü ü ő ý ę ő ü ó ę ó ó ö ü ö ó ę ę Ü ö ü ź ü ń ľ ö ő ű ö ü ó

Részletesebben

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK

LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM TARTALOM JOGSZABÁLYOK UTASÍTÁSOK LVIII. ÉVFOLYAM ÁRA: 1105 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2010. április 30. TARTALOM JOGSZABÁLYOK Oldal 1978. évi IV. törvény a Büntetõ Törvénykönyvrõl... 186 1979. évi 5. törvényerejû

Részletesebben

Az ittas járművezetés bűncselekmény miatt a Debreceni Ítélőtábla régiójában 2007. évben jogerősen befejezett ügyek vizsgálata 1

Az ittas járművezetés bűncselekmény miatt a Debreceni Ítélőtábla régiójában 2007. évben jogerősen befejezett ügyek vizsgálata 1 Dr. Balla Lajos Az ittas járművezetés bűncselekmény miatt a Debreceni Ítélőtábla régiójában 2007. évben jogerősen befejezett ügyek vizsgálata 1 A vizsgálat a bíróság elé állítás és a tárgyalás mellőzésével

Részletesebben

NYILATKOZAT a baleset (sérülés) körülményeiről

NYILATKOZAT a baleset (sérülés) körülményeiről Egészségbiztosító:. címe:..... Társadalombiztosítási kifizetőhely:..... címe:.... Hivatkozási szám:... Felhívjuk a figyelmét, hogy a év.. hó nap történt balesetével (sérülésével) kapcsolatban a 217/1997.

Részletesebben

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés)

MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) MAGYAR ERGONÓMIAI TÁRSASÁG ALAPSZAB ÁLYA (Módosította a 2007. október 26-i közgyűlés) (Módosította a 2010. november 19-i közgyűlés) I. fejezet Általános rendelkezések 1.) A társadalmi szervezet neve: MAGYAR

Részletesebben

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről

A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 / 85 2010.11.23. 20:08 A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2010.XI.27. ) 1. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető

Részletesebben

Tápióság Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete

Tápióság Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete Tápióság Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012. (V.31.) önkormányzati rendelete az egyes tiltott, közösségellenes magatartások szabályozásáról, valamint a szabálysértési tényállást tartalmazó

Részletesebben

25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK

25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK 25. A SZABÁLYSÉRTÉSI ELJÁRÁSBAN RÉSZT VEVŐ SZEMÉLYEK 25.1. Az eljárás alá vont személy Szabs. tv. 52. (1) Eljárás alá vont személy az, akivel szemben szabálysértési eljárás folyik. (2) Az eljárás alá vont

Részletesebben

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE

AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE AZ ŐRMESTER VAGYONVÉDELMI NYRT KÖZLEMÉNYE A közgyűlési határozatokról Az Őrmester Vagyonvédelmi Nyrt. (1142 Budapest, Ógyalla tér 8-9.) 2011. október 10-én 10.00 órakor éves rendkívüli közgyűlést tartott.

Részletesebben

dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens

dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens dr. Tóth Júlia Jogtanácsos Felelősségbiztosítási jogi referens Az új magyar Polgári Törvénykönyv: A vezető tisztségviselői felelősségbiztosítás (D&O) átfogó fedezetet nyújt a menedzserek és a vezető állású

Részletesebben

A büntethetőséget kizáró okok

A büntethetőséget kizáró okok 2010. 10.09. A büntetőjogi felelősségrevonás akadályai Büntethetőséget kizáró okok Büntethetőséget megszüntető Az eljárás lefolytatásához okok szükséges feltétel hiánya Btk. 22. Btk. 32. Eljárás jogi természetű

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről 1 1. 2 I. fejezet 6. 7 Büntetés végrehajtásának átvétele és átengedése 7. 8 A büntetőeljárás felajánlása 8. 8 A kiadatás és a menedékjog Lezárva: 2008. január 31. 1. oldal 1978. évi IV. törvény a Büntető

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

ETIKAI KÓDEX. az Ügyészek Országos Egyesületének szabályzata. az ügyészek alapvető jogairól, kötelességeiről és felelősségéről.

ETIKAI KÓDEX. az Ügyészek Országos Egyesületének szabályzata. az ügyészek alapvető jogairól, kötelességeiről és felelősségéről. ETIKAI KÓDEX az Ügyészek Országos Egyesületének szabályzata az ügyészek alapvető jogairól, kötelességeiről és felelősségéről Preambulum Az ügyész a Magyar Köztársaság egyik alapvető jogállami pillérét,

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) teljes ismerete minden tétel esetében szükséges. A felkészüléshez ajánlott szakmai irodalom:

Részletesebben

ÓBUDAI EGYETEM. Rektor. OE-RH-375/2014 Budapest, 2014.április 1.

ÓBUDAI EGYETEM. Rektor. OE-RH-375/2014 Budapest, 2014.április 1. OE-RH-375/2014 Budapest, 2014.április 1. 2/2014. i Utasítás A vagyon elleni bűncselekmények/szabálysértések megelőzésével, valamint az ezen cselekmények elleni fellépéssel kapcsolatos eljárások rendjéről

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. áp ri lis 3., péntek TARTALOMJEGYZÉK Oldal 44. szám 2009. évi XVII. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szó ló 2007. évi

Részletesebben

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/1. BÜNTETŐJOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A Büntető Törvénykönyvről szóló 2013. évi C. törvény (Btk.) Egyes tételeknél ezen túl az ott feltüntetett jogszabályok megjelölt rendelkezéseinek ismerete

Részletesebben

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal

T A R T A L O M. Szám Tárgy Oldal XX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2011. szeptember T A R T A L O M Szám Tárgy Oldal 458/D/2008. AB határozat A bün te tõ el já rás ról szó ló 1998. évi XIX. tör vény 74. (1) be kez dés c) pont - ja szö ve gé ben a

Részletesebben

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI BÜNTETŐBÍRÓSÁG ELŐTTI ÜGYÉSZI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI 2012. év Kiadja: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG ISSN 1217-0003 BEVEZETŐ 4 A büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenység 2012. évi adatai alapján: jogerős bírósági

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. feb ru ár 14., szombat 18. szám TARTALOMJEGYZÉK 4/2009. (II. 14.) MNB ren de let Új biz ton sá gi elem mel el lá tott 500 fo rin tos cím le tû bank

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. má jus 14., szerda. 74. szám. Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. má jus 14., szerda 74. szám Ára: 1755, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n.

SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. 0017. számú. B u d a p e s t, 1964. j ún i u s 1 - é n. BELÜGYMINISZTÉRI UM 1024/17/1964 A SZIGORÚAN TITKOS! Hatályon kívül helyezve: 001/65 min. u t. MAGYAR N É P K Ö Z T Á R S A S Á G b e l ü g y m i n i s z t e r h e l y e t t e s é n e k 0017. számú U T

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2009. jú li us 8., szerda TARTALOMJEGYZÉK Oldal 95. szám 2009. évi LXXVII. tör vény A köz te her vi se lés rend sze ré nek át ala kí tá sát cél zó tör - vénymódosításokról...

Részletesebben