Ví. 1.!."? í 1 " '{ 'i»vti t»~ \ v ' 'viivm la^yi^oanxtivíty sa *r~ : - *»:*» ;j

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ví. 1.!."? í 1 " '{ 'i»vti t»~ \ v ' 'viivm la^yi^oanxtivíty sa *r~ : - *»:*» ;j"

Átírás

1 *»:*» ;j H^jK-C f ^ r p i f WjSjgT I ' - - W u k ' Y f f f 'viivm la^yi^oanxtivíty sa *r~ : - j."! r ';? i.: r " - i".j t Ví. 1.!."? í 1 " '{ 'i»vti t»~ \ v ' 1

2 T^-hr a büntetőjogi bűnösség* értekezés a büntetőjog köréből.. X W Y9 C. y+*s-<s^ i$~ S<»,**»*. // (^A««Ó W*^ f n n ^ e i t w JkJ-t ^ÍÁA»^ 49^6 /i/u/si4c* ~2-v. ^H. /^rw'vi./f t > /. 1 * J * ü *' -' ' 1 ' ' ' " f - f / W í / 1 f /

3 / y~íjj~ "~p 7<í~~ ynj>-?-6 Q-tfa^-tíZeO /fíy-fiö'é&f, S < f ~ OiA^y Cil^ijM,fuO{x)0^ayu<p. c^4ctx*~rél, -trf 7?S3 - JflfS fej-r- 6 - T-1. j'ryciet.<cu*.-. j tflv, fqkb ^ y»»/. ÍJ-2M3 K/^&'CIZÍŰ'.' ^ $&JÍfCO&H/ ^uéou^ / ' o v - ír*"' t ^ ' Z - ö

4 Anyagbeosztás. Első fejezet: A büntetőjogi bűnösség'általiban. Második fejwet: A büntetőioffi bűnössé? tanknak rüvifl történelmi vázlata. üarmadik fejezet:, A büntetőjogi bűnösség elemei. Negyedik fejezet: A büntetőjogi bűnösség fennforgását kiz^rő okok.

5 f e l h a s z n á l t fo r r * s- m ü v e k. 1.Bal*s,Azoközatoss*g büntetőjogi problematikája, Budapest, Bernol*k,A tévedés t a na a büntetőjogban,itassa, 191o. 3.Berolzheimer,Die Entgeltung im Strafreehte,19o8. 4.Csemegi,Anyagi büntetőj og,budapest',19o4,ii.kötet. 5.1)arvai,Az akaratszabads*?? kérdésének gyakorlati fontossága a büntetőjogban,budapest? 191o. 6.1)üscliack,Das mosaisch-talimidische Strafreeht, Wien,1869. y.-tinkey^afflagyap büntetőjog tankönyve.budapest, 19o2. 8.i?rank,Uas Stpafgesetzbuch für das deutsehe iíeich, Leipzig, ü-allinep,i>ie Bedentung 4es íírfolges bei den Sehuldformen des geltenden ötrafgesetzbnchs,19lo,^trafpecht-. liche AbhandÍTingeri,llitefüzet. 10.Hajöik,Egyetemes európai jogtörténet Budapest 1899,v.kiadás. ~ 11.Honig, &ausalit'át -and objektive Zurechnung,if'estgabe für Keinnard von *rank,193o,i.kötet. 12.iar*ly,Magyar alkotmány és jogtörténet f Budapest, 19o9.

6 13.&ohler és ^eiser.iianmiurabis líesetz.leipzig, 19o4,i.kötet. 14.üohn,i>er schwere ürfolg als gesetzlieher trpund erhöhter Strafbarkeit^igiOjotpafrecliíliche Afehandlungen,112.füzet. 15.Larenz,üegels Zurechnungslehre und der tíegriff der objektíven Zurechnung, Mayer Mellmuth,iJas ^tpafrecht des Deutschen volkes," ^imon,Magyar alkotmány és jogtörténet,íll.kiadás,-budapest 19o6. 18.Wenzeí,J^ausalitát und üandlung,zeitsclirift für die ^esafflte ^tr a f rec ] 1 t sw i SS ensoiiaft > i93i > 5l.k8tet. 19.Buntető Jog ^rajáaia.kötet.

7 i í iü 1 a 6 f e j e z e t e A büntetőjogi bűnösség általiban. fogalmi alkateleme. l.a büntetőjogi bűnösség a bűncselekmény A bűncselekmény fogalmi alkatelemét képező büntetőjogi bűnösség nem azonos az ethikai értelemin ben vett bűnösséggel.a bűnösség elsősorban nem jogi, teh^t nem is büntetőjogi fogalom,hanem az erkölcstan fogalmi terméke,mihez képest elsődlegesen ethikai 1/ fogalom. V - - i> P.íJernol*k i^ndor-a téveöés t a na a büntetőjogban, &assa,191o,8.és következő lapok.

8 - 6 - A lényegi különbség az ethikai és a büntetőjogi bűnösség között abban keresendő,"hogy az ethikai bűnösség m^r a bűnös gondolattal,vággyal,kiv*ns^ggal hiánytalanul fennforog,vagy is csupán psychikai elemekből 611,mig a büntetőjogi bűnösség a psychikai elemen kivül minden esetben normativ elemet is tartalmaz. Különbség tovább* az ethikai és a büntetőjogi bűnösség között az is,hogy az ethikai,vagy m*s néven lelki bün az ethikai normákat,mig a büntetőjogi bün a büntető jogszabályokból deriv*lanió büntetőjogi normákat h*gja *t. Az ethikai és a büntetőjogivbftlifcéiég közöt. ti lényegi különbséghez képest m*p a római büntetőjognak is alapvető tétele volt,hogy a csupán gondolatban, vágyban, avagy képzeletben megnyilvánult bün büntetőjogi bünösség-fflélegelés tárgyat nem képezheti :C OP itationis poenam nemo patityr.

9 Árai az ethikai és büntetőjogi bűnösség közötti második különbséget illeti :f e kintetbe véve,"hogy a bűnösség elsősorban nem jogi,hanem ethikai fogalom, csak oly büntetőjogi jogszabályok igazságosak, amelyek a bűnösség elsődleges ethikai jellegének szemmeltart*s*val alkottatnak mefc. Az olyan jogszabály,mely a bűnösség mindenekfölötti ethikai jellegére nincs tekintettel,nem lehet igazságos,teh^t nem is lehet helyes büntetőjogi jogszabály,mert az igazságossá g irányadó eszméjének a büntetőjogi bűnösség kérdésében sem szabad soha háttérbe szorulnia.! birői rosszal'shak csak a cselekmény bűnös természete,csak az a való-. s^g szolgálhat alapul,hogy a tettes ethikaiiag bűnös. Ámb^r a bűnösség mindenekfölötti ethikai jellegére tekintettel nem lévő büntetőjogi jogszabály a birőt Ítélkezése szabadságában éppúgy korlátozza, mint 9. legigazságosabb jogszabály,mégis a tudomány

10 - 8 - és a törvényhozás ann*l szabadabban,merészebben kell, hogy vele szembesz^lljon,és a nem igazságos jogszabály megváltoztatása utj*n a bűnösség jogi fogalmat annak ethikai magaslatira emelje.. i A tudom'ny és-a törvényhozás e hivatali fazonban nem azt jelenti,mintha az *llam *ltal büntetendő cselekmények megválasztása az ethika hatáskörébe tartoznék; az ethika csak iránytűje,vezetője a büntetendő cselekményeket tulaj donkép konstruáló jogszabályoknak. E felfogás teh*t nem z*rja ki ai ^erkölcstelennek nem tartottadé jogszabályba ütköző cselekmények büntethetőségét.az *llam,mint erkölcsi testület kétségkivül íllithat fel oly rendelkezéseket, melyeknek megfelelő szabályokat az erkölcstanban hi^ba keresünk.e rendelkezések erkölcsi alapja az államnak egyetemes céljaiból folyó az a joga,hogy. ' ' a souverainit^sa al* tartozó személyektől engedel-

11 - 9 - mességet követeljen.áz iskolába j*i»^s kötelezettsége pl.nem erkölcsi,nem ethikai normából fakad,mégis e kötelezettség nem teljesitése büntetőjogi tény^lladékot testesit meg,s a kötelezettség szándékos nem teljesitése büntetőjogi bűnösség lévénytekintetbe véve,hogy a cselekmény mindenkép jogellenes,minthogy az államjog szerint az iskolába j*r*s kötelessége-büntetőjogi jogkövetkezményt von maga ut*n. Az ethikai értékitélet szerint nem erkölcstelen cselekmény,avagy nem erkölcstelen mulasztás nem v^lik ugyan az Állami tilalom,illetőleg az állami parancs ;folyt*n sem erkölcstelenné>de erkölcstelenségének hiánya mellett is büntetőjogi bűnösség meg llapit*s*ra alkalmas,mert az Állami tilalommal,illetőleg az állami paranccsal szembeni kötelességellenességben rejlő büntetőjogi bűnösség elemei azonosak maradnak az e- thikai tilalom,avagy az ethikai parakcs megszegésében jelentkező bűnösség alaki követelményeivel#

12 - lo - Ezzel szemben az ethikai értékítélet szerint erkölcsös,az ethikai parancsot követő,vagy az ethikai tilalmat meg nem szegő lelki magatartás a lelki bűn hiánya miatt büntetőjogilag sem tekinthető bűnösnek, na mégis megtörténnék,hogy állami jogszabály egyenesen ethikai parancsba vagy tilalomba ütköznék,? afc állampolgárt az elé az alternatíva elé ^llitan^hogy vags erkölcstelen állami parancsot hajt végre/illetőleg erkölcstelen fll&ni tilalmat respekt*!/avagy különben állami büntetésben részesül,az ilyén jogszabály erkölcstelen lenne,martyrokat teremtene,s engedelmesség* re nyilván csak a gy*v<kn*l és a léh*kn*l számíthatna. A fentiekhez képest mind az erkölcstelen,mind az erkölcsileg közömbös,sőt az egyenesen erkölcsös lelki magatartások is tételes büntetőjogilag bűnösöknek declar^lhatők.ám az egyenesen erkölcsös lelki magatartást bűnösnek declar*ló büntetőjogi jogszabály,. mint arra fentebb már utaltunk,nem igazságos jog,miért s *r is ily jogszabály érvényesítésénél mindaddig érvényesülik )

13 nie kell a bűncselekmény ethikai természetét vitató tételnek,amig a jogalkotók és a jogalkalmazók a jognak az igazsággal és az erkölccsel legalább látszólagos,külső kapcsolatira súlyt helyeznek. 2.Minthogy a klasszikus büntetőjogtudomány - alapvető tétele szerint a bűnösség a bűncselekmény fogalmi alkateleme,jogi Ítélet t*rgy't képezheti,vaj - jon fel lehet-e róni valamely objektív tény^ll'st valakinek,még mielőtt szóba kerülhetne az a további kérdés, jogellenes-e ez a tény*ll*s,és kiterjed-e r* a bünösségen alapuló felelősség? Az objektív beszámítás elmélete értelmében ugyanis a cselekmény beszámítása nem a bűnösség kérdésének a vizsgalatival kezdődik,hanem a lelki mozzanatoktól függetlenül annak a megállapításával, hogy az.ami történi.'a jogi szemlélet középpontjában 2/ Bal*s P.Elemér,Az okozatoss*g büntetőjogi problematikája,budapest,1936,139.és következő lapok. 2/

14 illó ember tettének tekinthető-e.az objektív beszarnitís elmélete az embert nem a természeti történés egyik láncszemének tekinti,hanem az embernek a jog Hugiban elfoglalt középponti jelentőségéből indul ki. Az objek+iv besz*mit*s tan*t elsősorban a Hegel-i 3/ gel-i filozófia alapján fejtették ki,de filozófiai szempontoktól függetlenülj*ltal*nos jogtani alapon 4/ is kimutattak a helyességét,sőt a Hegel-i filozófiával ellentétes nézőpontból:a Kant-i transzcendensig 5 ~ 1 s idealizmus szemszögéből is kimutatt^ Hfor^stalan- a 5/ s*g*t. Az objektiv besz^mit^s tanknak hive Mayer Hell- 6/ muth is. 3/ Larenz,Hegels Zureehnungslehre und der. Begriff der objektíven Zureehnung, / Honig,Kausalitat und objektive Zureclinung,Festgabe für Reinhard v.frank,193o,l.kötet,174.és következő 1Í 5/ Wenzel,Kausalitat und.h atí gi_utif*' Zeitschrift für die gesamte Stpafrecbtswissenschaft,1931.évi 51.kötet,7o3. s következő lapok. 6/ Mayer íiellmut i,das ctrafreoht des JJeutschen Volkesj 1936,169.és következő lapok.

15 A magyar büntetőjogban elvként-a klasszikus buntetőjogtudom^ny alapvető tételéhez képest- a bűnösségül besz*fflit g uralkodik. Mégis a magyar Büntetőtörvénykönyvbea kivételt képeznek a bűnösségül besz*fflit*s elve alél az eredmény ««# szerint minősülő bűncselekmények. a súlyosabb ered»ény szerint minősülő bűncselekményeknek a büntetőtörvényekből történendő kiküszöbö- 7/ 8/ lését követelik különöse a &ohn és Galliner. 9/ isilenben ÖerolzlieÍB«p enyhitést l*t abban, hogy pl.a halált okozót*sti sértés,mint eredmény szerint minősülő bűncselekmény büntetése kisebb,mint a halálos eredményt is átfogó sz^dék esetében az emberölésé* V 7/ Kohn,JJer schwere j&xftög als gesetzlicher ürund erhőhter Dtrafbarkeit,191o,^trafrechtliche Abhandlungen,112.füzet. - (jalliner,i/ie fta&eutung des Erfolges bei den Schuldfewae) formen dós geltenden Strafgesetzbuchs,191o,ötrafrechtiiche Ibhandlungen,116.füzet. y/öerolzheimer,i>ie Sntgeltung im otrafrechte,l9o8, 362^ s következő lapok.

16 Mint láttuk teh^t^a magyar büntetőjogban,közelebbről a magyar Büntetőtörvénykönyvben/iR78 :^.tc. 3o6. /az eredmény szerint minősülő bűncselekmény,nevezetesen a halált okozó sulyós testi sértés az alanyi bűnösségen túlmenően az objektiv besz*mit*s elve alapján bünte ff e 4 "ik.á halált okoző súlyos testi sértés elkövetése esetén a tettes, bűnös sz'ndéka csak a testi sértésre irányult; a tettes szándéka még eventu*- liatan sem ir'nyult a sértet f "halinak előidézésére /praeterintencion^lis bűncselekmény/,mégis a sz'ndék*n túlmenően bekövetkezett-eredmény alapján nyeri el a közönséges súlyos testi sértésnél nagyobb büntetését^mert a bekövetkezett eredményt,a sértett hal^l*t ő okozta. a hal'lt okoző testi sértés a gyakorlatban egyik leggyakoribb,s legtöbb vittra szolgáló bűncselekmény. A Guria halált okozd testi sértést *llapitptt meg,midőn vádlott karóval több ütést mért a sértett fejére, mely ütések csak azért okoztak hal^lt^mert a sértett-

17 lo/ nek rendkívül vékony koponyacsontja volt. 3.ültekintve az objektív beszámít* g elvétől,mely a tettes bűnösségétől függetlenül az e- redményokozás alapján tekinti a tettest büntetendőnek, a kriminalitás ellen folytatott közvetlen harc még itt sem merülhet ki. A jogsértések ellen erélyesen kell védekezni oly esetekben is,amikor a jogsértő bűnösségét a biró egyáltalán meo nem ^llanithatja. Az objektív felelősségrevon*s fennforgásakor ugyanis a tettesnek van bűnössége,csak az nem az általa okozott eeedményben valő nagyobb bűnösség. Amikor ellenben a jogsértő bűnösségét a, biró egy^ltal^n nem Állapiébatja meg,vagyis amikor a cselekvő magatartásinak szankciójaként szorosabb ToT " ~~ - BJTX # AAiA.147^1áT>.

18 érdelemben vett büntetés nem helyénvaló,a cselekvő /immáron nem tettes/g^k'o'lcsi fe jlőrlésének,vapy a t*r». sas élet békéjének érdeke kényszer-intézkedéseket akkor is kiv^n/fiatalkorúak nevelése,védekezés a közveszélyes bűntettesek ellen,a megrögzött alkoho- 11/ listák ellen,stb./». 11/ üv^jc Elütött fel a közeim-altban megrögzött alkoholistákkal szemben^loryhéimban gyógyitó intézetet.

19 M á s o d i k f e j e z e t. a büntetőjogi bűnösség tanknak rövid történelmi v^zla^su ~ l«ti*r a büntetőjogi alanyi bűnösség tanknak tudományos feldolgozásiról csat a büntetőjog legújabb korszakiban lehet sző,a tan csirái mégis évezredekre nyúlnak vissza,s a mai elméletnek és gyakorlatnak alapj't hosszú fejlődés adja meg. Az állami büntetőjog fejlődésének első korszakiban egyedül a jogsértő cselekmény az,amelynek alapján a biró a tettes bűnösségét és büntetését megállapitja* A bűnösség ethikai természetének,valamint

20 a bűnösséget kizáró okoknak a felismerése hosszú fejlődés u-'n az alanyi bűnösséget *llitotta a jogsértő cselekmény véghezviteleért és külső eredményeért való felelősség helyébe. A büntetőjogtudom^ny uj ir*n yai,amelyek az absolut determinismus *11*spontj*ra helyezkedve az alanyi bűnösségnek eddig *ltal*nosan elfogadott fogaim*t fenntartani nem kiv*nj*k,az alanyi bűnösség döntő suiy*nak helyére a bűntettes közveszélyességét kiv*nj*k helyezni. ü-z alanyi bűnösség t a na kifejlődésének elsősorban a keresztény gondolkozás térfoglal*sa,s ennek a k*nonjogban történt gyakorlati megvalósit*sa a- dott döntő lökést. a A iii.sz*zad szellemi forradalm*nak felvilágosodott irodalma hat*rozot f kifejezésre juttatja a különbséget az erkölcstelen és a esak a tételes joggal tiltott bűncselekmények jogellenességének a / tudata közt.k nagy szellemi forradalom azonban sok-

21 kai inkább ann*l az általánosan ismert,egyete mes jellegű és világtörténeti fontosségu szerepénél fogva értékes, amellyel megalapozta a természetjog&szoknak a büntetőjogot kodifikáló tevékenysége révén a büntetőjog gyökeres reformját. A XiA >sz * za f M1rt f ető kódexei az *ltal*nos részben szinte kivétel nélkül siab^lyozz^k az alanyi bűnösségetjám csak negativ ir^nybanja bűnösség pozitiv tana helyett negativ formában,a besz*mit*st kizáró o- kok alakjában. A z alanyi bűnösségnek - döntő súlya ellenállhatatlanul követeli a bűnösség tanknak pozitiv kiépítését, és a legújabb irodalom,valamint a legújabb jogfejlődés már e hiányok pótlásira is biztató reményt nyújt. 2.Az ókor keleti népeinek a AIA.század folyamin felderített jogrendszereiben a modern bűntetőjogtudomány számos követelményét megvalósítva találjuk. Hammurabi törvénye,a mózesi jog,a perzsa Zend Avesta, a hindu tgpvénykönyv/jaanu szabályai/ a*.alanyi bű-

22 - 2o - nösséf,a szendék és a gondatlanság fogalmait is érintik.^zt olvassuk ki többek közt Mami törvényének azokból a rendelkezéseiből,amelyek a cselekmény indokára, valam&nt a szendék és a gondatlans*? megkülönböztetésére vonatkoznak.a mózesi jogban sincs szendék vagy gondaélans^g nélkül bűncselekmény. HawmiraM törvénye m*r 13/ bűnösséget kizáró okot is ismer. Ám mindezek a felsorolt, és az alanyi bűnösséget érintő kitételek csak e- setleges rendelkezések,ha mélyebb elvi alapokra is vezethetők vissza. ügyedül a görög irodalomban találkozunk szabatos elvi kijelentésekkel.aristoteles üthik'j*ban hangsúlyozza, hogy az erkölcsi szabályt mindenkinek ismernie kell,mert az erkölcsi szabályok a józan észnek és a természetes erkölcsnek felelnek meg,minél fogva közismertek.aristoteles ez elvi kijelentésének törvényhozási helyes megvalósítása a fejlődés hosszú folyamin az alany ib'unöss ég kérdésének fő problémája,amelynek gyakorlati / megoldása felé az első sz*mbavehétő lépést Róma jog*-

23 szai teszik meg. 3." rómaiaknak,kik a magánjog rendszerét fényesen kiépitették,szilárd alapra fektetve annak évezredes fejlődését,nem volt megfelelő érzékük a büntetőjog, és különösen annak 1 *ltal*nos elvei ir*nt..«.z alanyi bűnösség elméleti jelentőségű kérdéseivel e- gy^ltal^n alig foglalkoztak.^égis egyes kérdéseknek, igy különösen a bűnösséget kizáró okok közül a tévédé snek/ignoran ia/vöréből becses adatokat találunk jogi gyűjteményeikben. a római bünte'tőjogi doctrina kétségkívül szerfelett hiányos.ennek ellenére még ma is figyelmet érdemel, mert Iristoteles gondolatat gyakorlatilag is érvényesiteni igyekszik.sőt a római jognak több tétele m*r arra is utal,hogy a cselekmény erkölcsellenességének 1'2/M.Duschakk,Das mosaisch-talmudiselie Stpafrecbt, Wien,1869,2.lap. 13/Kobler és Peiser,Hammurabis üesetz,leipzig,19o4, i. k ötet^., 68., 69. lapok.

24 ismerete feltétele az alanyi bűnösségnek,s ezzel a büntethetőségnek is.ü gondolat elvi alapokon nyugvó megoldása m*r a kánonjog érdeme. 4.Ü.Z alanyi bűnösség tana a k^nonjogban a római joggal szemben jelentékeny haladást tüntet fel.fi*r rendszeres feldolgozása itt is hi*ny i;k,az egész tan mépis oly magas színvonalon <11,hogy a benne kifejezésre juttatni kivont alapfelfog*s a modern tételes jogokat is több tekintetben meghaladj a.-^z alanyi bűnösség fogalminak tisztx z * sa a k*nonjognak *ltal*nos fölényt biztosított nemcsak ama korszak jogrendszerei felett^amelyben keletkezett^hanem a későbbi századok büntetőjoga felett is. k*nonjognak ezt a fölényét mindenekelőtt az magyarázza meg,hogy az egyhez az egyén erkölcsi bűnének súlyát a külső jogsértés felé helyezve,a büntetőjogtudomlnyba belevitte azt^és a büntetőjogtudom^ny legfontosabb részévé az alanyi bűnösség tan^t tette..1 kell ismernünk,hogy az egyh'znak a bűnről és a bünhődésről alkotott erkölcsi felfog*sa döntő tényezője volt a büntetőjog terén be^l-

25 lott annak a változásnak,hogy a jogsértés eredményeért való felelősség helyett az alanyi bűnösségért való felelősség *ll.az alanyi bűnösségnek ily előtérbe *llit*sa maga ut^n vonta a bűnösség egyik alapjának,a szabad akaratnak,s ezzel az akaratban működő tudatnak és elemeinek a vizsgálatát is. J 5.^ germán népek büntetőjoga nemcsak a kánonjog fejlett rendszere mögött maradt'el,hanem a római jogban kialakult jogszabályokkal szemben is erős visszaesést mutat;különösen érezhető a visszaesés az alanyi bűnösség tan^han. A középkor kezdetleges *llaméletében a bűncselekményeket szinte kizárólag magánjogi szempontból Ítélték meg>a középkor első századainak büntetőjogiban magánjogi tekintetek voltak irányadók.amint a magánjogi sérelemnél al^randelt jelentősége van annak,hogy a sértés rosszakaratból,vagy gondatlanságból,megfontoltan, vagy tudatlanságból következett-é be,ugy a bűnösség me g*llapit*s'n*l,a büntetés kiszab*s*n*l és a büncse-

26 - sájüst lekményért j*ró v*lts'g meg*llapit*s*n*l is e korban egyedül az okozott jogsértés és annak nagysága dön- 14/ tött. A magánjogtól eltérő uj szempontként a kezdetleges büntetőjogban cak a bosszúvágy jelentkezik, amely azonban a bűnösségnek napjainkban megkiv^nt feltételeivel szintén nem törődött. Jogtörténészeink általiban elismerák,hogy a középkori büntetőjognak ez a jellemvonása a középkori magyar büntetőjogra is ráillik. ily körülmények között nem meglepő,hogy az alanyi bűnösség kérdése a középkori jogrendszerekben nemcsak nem nyer kielégitő megold*st,hanem hogy e kérdést a legtöbb jogrendszer nem is ismeriícsak elvét, ve találunk egyes jogszabályokat,amelyek érintik. ö.^r a glossatprok és a tjostglossatorok, 14/üajnik J-mre,Egyetemes európai jogtörténet,x>tidapest,1899,v.kiad^s? lo2.és következő iapokj382.és következő lapok. Király J^noSjM^^p alko^mfny és j ogtörténet > í3ndapest > 19o9,271.1ap. A imon Ákos,Magyar alkotmány- és jogtörténet,j.i±.kiadás,budapest, 19o6,389.és következő lapok.

27 leik a római és a kánonjog tételeit tudományos mezbe öltöztetne messzemenő kazuisztika mellett mélyebb alapokon is feldolgozni iparkodtak,gonddal fejtették ki az alanyi bűnösség és különösen a szendék és a gondatlanság tan^t.ők az elsők,akik a római és a k*nonjogra támaszkodva,az alanyi bűnösség feltételeit és akadályait keresik. 7.A római jog recepciója folytan,a kánonjog hatosa alatt és a gossatorok,postglospatorok i- ratai nyomon az alanyi bűnösség méltatása és különböző fokainak megfelelő értékelése tért foglal a világi törvényhozásokban is.a térfoglalás azonban,a büntető törvényhozás *ltal*nos aiab^lyok alkotós*ea nem törekvő,töredékes,rendszertelen jellege mellett szerfelett lassuíigy a bűnösség tana még hosszu i dőn *t elhanyagolt kérdés marad,noha m*r az -újkor első századaiban jobban foglalkoztatja a törvény- és szabályalkotókat,mint előbb. Aki a büntetőjog történelmét csak felüle-

28 tesen is ismeri,azt nem lepheti meg,hogy az újkor egyébként annyira előhaladt századaiban is mily esetlegesek és fogyatékosak az alanyi bűnösségre vonatkozó törvényes rendelkezések.^ tényt az a körülmény magyarázza, hogy tudományos,és az alanyi bűnösség tanít alaposan feldolgozó rendszeres büntetőjogról,valamintfe az elvi alapokat kereső és szigorúan tiszteletben tartó büntetőjogi gyakorlatról a AVJ.ii, sz * za g végéig nem lehet sző. 8.A AVJ.II*szazad hatalmas szellemi forrongása, amely a büntetőjog gyökeres átalakul*s*t eredményezte, az alanyi bűnösség tankba is élesen bevilágított.-"- természetjogi irók közül többen behatóan foglalkoztak e tannal.-^- glossatorokkal és postglosaatorokkal szemben, kik a kazuistika mesterei voltak,a részletkérdések nagy részét mellőzték ugyan,de ann*l mélyebb elvi alapokon keresték a megoldás módozatait.folytattak a munkát a büntetőjog nagy átalakul*s*nak l*nglelkü előkészítői, akik egyúttal gyakorlati utautat*st is adtak / a törvényhozásnak a kodifihoióhoz.

29 * természetjog'szok kiindulópontja e tárgyban az, hogy minden emberkek önmaga és m*sok ir nt tartozó kötelessége megismerni az erkölcsi törvényt mi a rossz és mi a jó,sőt erre állandóan tanitani másokat isjaki ezt a kötelességet elmulasztja,vétkezik. mai magyar tételes büntetőjog az alanyi bűnösség tan*t pozitiv alakban nem épiti ki.a szendék és gondatlanság fogalminak kifejtését a tudományra, és a birói gyakorlatra bizza.^z alanyi bűnösség elemeinek kérdését^igy pl.azt,hogy a bűncselekmény elkövetőjének az elkövetés idején mit kell tudnia,hogy bűnösnek tekintessék,csak egyes tény^lladéki elemek tekintetében,a törvény különös részében oldja meg. Rendszere szerint általiban csak kivétel,ha a tgrvéiiy különös részébe ütköző cselekmény a bűnösséget kizáró,vagy a büntethetőséget megszüntető valamely okból büntetlen marad.-a negativ jellegű szabályozás h^tr*- nyait modern perjogunk csökkenti ugyan,mert szelleme, s tételes rendelkezései egyaránt megkiv*nj*k,hogy a

30 terhelttel szemben az alanyi bün'ősség is a maga teljességében bizonyittassékíteb^t a v'dnak kétség esetében éppen ugy kell a bűnösséget kizáró s a büntethetőséget megszüntető okok hi*ny*t bizonyitaniayimint ahogy kellene a pozitiv formában konstruált bűnösség meglétét ja negativ szabályozás egyef h^tp^nyai mégis ugy az alanyi bűnösség egész taní.n*l,mint különösen a bün'ősség elemeinek kérdésénél érezhetők.

31 H a r m a d i k f e j e z e t. A büntetőjogi bűnösség elemei* büntetőjogi bűnösség-fogalma szerint besz*- mit*sra képes egyénnek kötelességellenes lelki magatartása. Annak teh^bogy a büntetőjogi künösség in konkrét fennforoghasson,legelsősorban előfeltétele az egyén beszámítási képessége. egyén,kinek be8b*mit*si képességét kell dolgozatunk sor*n vizsgálnunk,a létrehozója a bűnnek, ami tulaj donkép nem m*s,mint az ő bűnös lelki magatartásinak konkretizálódósa. 15/ A bűn csirának egyik részét az átöröklés, l5 /i!inkey,a magyar büntetőjog tankönyve,jöudapest,19o2, 157.lap.

32 - 3o - a természet/vérmérséklet/ és a társadalmi helyzet képezik.a bűn csir^n^k m^sik része pedig az ember bel*t*s*ban és akaratiban van. r eh*t az egyéni/öröklött fagy szerzett/hajlamok,a társadalmi helyzetymilieu/és az akarat azok a közös tényezők,mik egy embert bűnössé, bűncselekmény elkövetőjévé tesznek.egyiknél egyik,ffiásikn^l m'sik tényező lesz erősebb,hatályosabb,de minden bűnösnél a h*rom tényező minéegyike szerepel kisebbnagyobb mértékben. itt kell rátérnünk az akaratszabadság prob- 16/ lém'3*ra,miből mi e téren föl végső konklúzióként csak arra utalunk,hogy a két bölcsészeti iskola éles harcai a mérsékelt determinista,illetőleg a mérsékelt indeterminista álláspontokban közös nevezőre jutottak,s lehiggadtak. Ami a besz^mit-'si képességet illeti^utaltunk m*r. arr.afhogy a besz*mit*si képesség a bűhtetőjogi bűnösségnek nem alkateleme.hanem előfeltétele,alapja. 16/Űarvai Dénes Az'akara^szabadság kérdésének gyakorlati fontossága a bűntetőjogban,budapest,191o,7-lo2.lapok.

33 Besz*mit'gi képesség a büntetőjogban a testi és a lelki fejlettségnek az a legkisebb mértéke,mellyel a cselekmény elkövetőjének bírnia kell,hogy tettét bűncselekménynek számíthassuk be. A magyar Büntetőtörvénykönyv szerint beszámítási képességgel bir minden 12.életévét.betöltött^ testileg,s lelkileg fejlett és egészséges ember,aki a cselekvésre való elhatározás és a véghezvitel alkalmival öntudatos és szabad állapotban volt. itt kell megismernünk a büntetőjogi felelősség és a büntetőjogi beszámít*s fogalmait. Büntetőjogi felelősség alatt a bűncselekmény elkövetőjének azt a képességét értjük,amely szerint őt cselekményeért büntetéssel sujthatőnak ítélhetjük. Büntetőjogi beszámít *s alatt pedig valamely jogsértő cselekvésnek az azt elkövető személy alanyi bűnösségére való visszavezetését értjük.

34 A fenti fogalmak ismeretének a birtokában piaiba tjük a büntetőjogi bűnösség alkatelemeit. A büntetőjogi bűnösség *11: l/psychikai/sz*ndék,tudatos gongatlans*g,nem tudatos gondatlanság/és 2/normát iv/kötele sségelleneaséjj/elemekből'. Ahhoz teh^t^hogy büntetőjogi bűnösségről beszélhessünk,feltétlen szükséges valamelyik psychikai elemnek és azon kivül a bűnösség normative j«éa«k együttes fennforgása. Szendék alatt az a föltevés értendő,melynél fogva valaki t^dva és akarva teszi,illetőleg elmulasztja azt,aminek elkövetésére,illetőleg elmulaszt*g*i»a a tgi»_ i?/ vény büntetést rendelt. A büntetőtörvénykönyvek értelmében a sz*ndék két eszmét fejez ki: 1/annak ismereté f,hogy a cselekmény büntetendői 2/az akaratnak azt a szabaá. meg*llapod*s*t,a Z t az elhat*roz*s*t t hogy e cselekmény véghezfcjtessék. 17/Gsemegi ly Anvagi büntető]og,budapest, 19o4,m*sodik J^P0 J kötet,2o6.1ap. "

35 -33- Néraely bűntettekre és vétségekre vonatkozólag az aka akaratnak egy különös ir*ny*t,vagyis egy különösen meglaatá határozott cél elérésére iránylott működését követeli a térvény akként,hogy a eselekmény nem válik büntetendővé az elkövetés szándékossága *ltal,hacsak e szendék / nem volt irányozva a törvény *ltal különösen megjelölt célra. Másrészről pedig vannak oly büntetendő cselekmények, melyeknek szándékos elkövetése minden esetben büntettet vagy vétséget állapit ugyan meg:ge.melyeknek 5 természete és nemei változnak aszerint,amint az akarat irányzata változik. A hamispénzkészités nem büntetendő cselekmény, ha az ut*nz*s nem abból a szándékból eszközöltetett^ hogy az utánzott darab valódi pénz gyanánt tétessék a forgalomba.a szándékos "utánzás tehát nem elegendő, hanem ehhez még egy további szándéknak,a forgalombahelyezés sz'ndékának,mint célnak kell járulnia,hogy a cselekmény pénzhamisitág legyen. -i!

36 okból az f aki gyűjteményének kiegészítése végett utánoz ak*r fémpénzt,ak*r papirpénztípénzhamisit^st a térvény értelmében nem követ elímert hiányzik a különös szendék,vagyis a szendék arra,hogy az ut^njsött darabot forgalomba tegye. &z esetben a különös szendék hiánya a cselekmény bűnösségét szünteti meg.de vannak esetek,amelyekben szintén megkívántatik a különös szendék anélkül azonban, hogy ennek hiánya a konkrét cselekményt büntetlenné tenné.a cselekmény,ha szándékosan követtetett el,büntetendő ; csw*n a bűntett teraészete v*l f ozik^ép "pedig a különös cél különbsége szerint. -Lgy például a csal*sn *1 a szándékos és ravasz fondorlatok általi kírositó tévedésbe ejtésen fölül az a különös szendék is megkívántatík,hogry ezáltal valakinek jogtalan haszon szereztessék.ha teh*t ez az utőbbi szendék,azaz e cél hiányzik,ez esetben a megkárosító fondorlat által nem állapíttathatik meg a csal's.am ez nem ztrja ki,hogy m^s büntetendő cselekmény ne forogd#*

37 hasson fenn,például :m*s ingó vagyoninak szándékos megrongálása.-üz utóbbi cselekmény fog fennforogni, ha a pósztófinomitó a finomítás céljából neki átadott szövetet szándékosan oly folyadékba.martja, mely azt megrontja és használhatatlanná teszi. -tt- károsító szándékkal és ravasz fondorlattal véghezvitt cselekmény ez esetben is létezik;sőt a károsított alanyra vonatkozólag mindkettőnek hatosa u- gyanaz mert az utóbbi esetben a cél egyedül a nepk^e rosit^s volt,s nem egyszersmind az ezáltal valaki sz*- m*ra elérendő haszon:ez okból az objektíve azonos cselekmény a cél szempontjából m^snemii bűntetté válik. Gondatlanság alatt általiban valamely tevékenység vagy mulasztás jogsértő eredményének kötelességellenes fel nem ismerését vagy figyelmen kivül hagyását értjük. j^ég ma is vitatott kérdés,hogy a tudatos és a nem tudatos gondatlanság a gondatlanságnak két különböző fajt«ja-é,avagy csak különböző foka.

38 A tudatos gondatlanság/die bewuszte JNachlassigkeit/,vagy m^s néven könnyelműség/luxuria/ a culpának az a faja,midőn a cyelekvő cselekvésének veszélyes jellegéről,teháfc a jogsértő eredményről képzettel bir u- gyan,de azt véli,hogy az nem fog bekövetkezni. A nem tudatos gondatlans*g/die unbewuszte JMachlássigkeit/^^p^ néven vipy^zatiang^/eulpa i* 1 sensu stricto/ a cul"da körének az az epete,midőn a tettes szórakozottságból,fi(?yelmetlenséf?ből,vaety hanya?s / gból nem l*tt a előr<= t e ttének veszélyeztető jelentőségéig igy az előre látható eredmény előre nem látísá.val követte el a gondatlan cselekvést. hátra van még a büntetőjogi bűnösség normativ elemének sa. ^végből tudnunk kell,hogy minden jogszabály mellett^mely az egyénnek parancsol,avagy tilt valamit, hallgatólagosan egy norma áh^mely az ember lelkivilágában a jogszabályban foglalt parancshoz vagy tilalomhoz képest a parancsnak vagy a tilalomnak megfele-

39 lő kötelesség gondolatat ébreszti." legtöbb ember a jogszabályból absztrawlódott kötelességnorm^t respeetálja,s ahhoz képest kötelességszerűen cselekszik. A bűntettes ellenben,akinek büntetőjogi bűnössége jelen dolgozatunk tárgyát képezi,a kötelességnormának az ő lelki vil*g*ban történt felmerülésekor annak tudatiban,hogy a büntetőjogi jogszabályhoz kénest őt terhelő kötelességnorma tőle kötelességszerű cselekvést követel,kötelességellenes lelki magatartást tanusit,mert nem a normának megfelelően,nem kötelességszerűen.állitja be lelki világát, a bűnösség normátiv eleme tehát a kötelességellenesség,mely a lelki magatartást/szándék,gondat- 18/ lans^g/kötelességellenes lelki magatartását minősiti. 18/ írank Keinhard,i>as otrafgesetzbuch für das deutsche iteich,i>eipzig, 1897,124.s következő lap-

Általános jogi ismeretek IV.

Általános jogi ismeretek IV. Általános jogi ismeretek IV Dr Bárányos Bernadett ELTE ÁJK TÁMOP-557-08/1-2008-0001 I Általános büntetőjogi ismeretek TÁMOP-557-08/1-2008-0001 Büntetőjog fogalma Objektív értelemben: a büntetőjog azon

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után.

A legfőbb ügyész 103/1968. száma. a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. LEGFŐBB ÜGYÉSZ 10-1720/68 Ig. 2527/1968. szám A legfőbb ügyész 103/1968. száma k ö r l e v e l e a nyomozás felügyeleti feladatokról a Szabálysértési Kódex hatálybalépése után. I. A szabálysértésekről

Részletesebben

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér 1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. dr. Jásper András előadása 2008. november 28. 1 2. dia Kiegészítő cím: és szabálysértési dr. Jásper András előadása 2008. november

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről *

Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * Törvénytervezet a Büntető Törvénykönyvről * ÁLTALÁNOS RÉSZ Alapvető rendelkezések 1. (1) Büntetés vagy intézkedés csak olyan cselekmény miatt alkalmazható, amelyre a törvény az elkövetése idején büntetés

Részletesebben

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől

3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől -1- -2- -3- -4- 3/2013 BJE: I. 1 Az emberölés elhatárolása az élet és testi épség elleni egyéb bűncselekményektől Magyarország Alaptörvényének II. Cikke alapvetésként rögzíti, hogy mindenkinek joga van

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló Előterjesztés egyes rendelkezéseihez

Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló Előterjesztés egyes rendelkezéseihez Mészáros Ádám büntetőjogász, szabályozási szakjogász, Országos Kriminológiai Intézet tudományos munkatárs Magyar Jog- és Államtudományi Társaság alapító tag Észrevételek az új Büntető törvénykönyvről szóló

Részletesebben

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03.

Büntető jog pillérei BÜNTETŐJOG MINT JOG 2013.VII.1-TŐL BÜNTETŐJOG 2015.03.03. BÜNTETŐJOG MINT JOG ÁG BÜNTETŐJOG Büntető jog pillérei 2013. évi CCXL. törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Hatályos 2015.I.1-től

Részletesebben

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja Székhely: 2098 Pilisszentkereszt, Pomázi út 6., Tel.:06-26/347-655, e-mail: pilis.uk@bv.gov.hu Telephely 1.: 7275 Igal,

Részletesebben

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II.

Út a szubjektum felé. Zsidai Ágnes. Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Világosság 2005/11. Hans Kelsen jogfilozófiája II. Zsidai Ágnes Út a szubjektum felé Hans Kelsen, Horváth Barna és Bibó István jogelméleti vitája a kényszerrôl Hans Kelsen, az osztrák jogfilozófus nemcsak

Részletesebben

Büntetőjog Általános Rész

Büntetőjog Általános Rész Büntetőjog Általános Rész Készítette: Dr. Csóré Csilla r. alezredes 2013. 1 Általános rész A büntetőjog fogalma, felosztása A büntetőjog a jogrendszer egyik ága. Azoknak a hatályos büntetőjogszabályoknak

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK

A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA. BUDAPEST, 2006. szeptember 30. LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM TARTALOM UTASÍTÁSOK KÖZLEMÉNYEK SZEMÉLYI HÍREK LIV. ÉVFOLYAM ÁRA: 525 Ft 9. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2006. szeptember 30. TARTALOM UTASÍTÁSOK 20/2006. (ÜK. 9.) LÜ utasítás a vádelõkészítéssel, a nyomozás törvényessége feletti

Részletesebben

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya.

1978. évi IV. törvény. a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ. A büntető törvény célja. I. fejezet. A büntető törvény hatálya. 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről ÁLTALÁNOS RÉSZ A büntető törvény célja 1. I. fejezet A büntető törvény hatálya Időbeli hatály 2. A bűncselekményt az elkövetése idején hatályban levő törvény

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA

A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA RÁCZ GYŐZŐ A SZORONGÁS FENOMENOLÓGIÁJA Századunkban a szorongás fogalma megkezdte a kierkegaard-i egzisztencializmusban megjósolt diadalútját". Nemcsak az orvosi szakirodalomnak, elsősorban az ideg- és

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

JOGVÉDELEM. Szerzői i jogok, jogtisztaság. dr. Nyári Tibor

JOGVÉDELEM. Szerzői i jogok, jogtisztaság. dr. Nyári Tibor JOGVÉDELEM Szerzői i jogok, jogtisztaság dr. Nyári Tibor BSA - Business Software Allience: A BSA a világ 60 országában működő nemzetközi, társadalmi szervezet, amelynek célja az illegális lis software-haszn

Részletesebben

Műholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései

Műholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései Szathmáry Zoltán ügyészségi titkár, Budapest IV-XV. Kerületi Ügyészség Műholdvevő készülékekkel történt visszaélések büntetőjogi kérdései 1. Problémafelvetés A számítástechnikai bűncselekmények dogmatikája

Részletesebben

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog

Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Az alkohol és hatása (vizsgálati területek, módszerek) Tóth Mihály Az alkohol, a befolyásoltság és a büntetőjog Alkohológia felső fokon Pécs, 2011. november 9. Szociológia Pszichológia Orvostudomány (élettan,

Részletesebben

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i

ÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS

BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGI ISMERETEK JEGYZET ALAP- ÉS KÖZÉPFOKÚ KÉPZÉS Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja Budapest AZ ÁLLAM ÉS A JOG KIALAKULÁSA 1. A jog kialakulása 5 1.1 Jog fogalma 5

Részletesebben

A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra. III. rész

A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra. III. rész Busch Béla A személyiség büntetőjogi védelme, különös tekintettel a fegyveres testületek keretében megvalósuló deliktumokra III. rész A cikksorozat I. része a személyiség jogi védelmének általános elvi

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN

AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM KÁNONJOGI POSZTGRADUÁLIS INTÉZET VALLÁSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KÁNONJOGI PROGRAM AZ ELIDEGENITÉS FOGALMA A KÁNONJOGBAN PhD tézisek Készítette: Fügedy Antal Levente Témavezető:

Részletesebben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben

Tudományos publikációs pályázat. Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek dogmatikai szemlélete a 2013. évi V. törvényben Miskolci Egyetem Állam és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári jogi Tanszék Novotni Alapítvány a Magánjog Fejlesztéséért Tudományos publikációs pályázat Az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek

Részletesebben

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal

38. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1311, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. áp ri lis 5., szerda 38. szám Ára: 1311, Ft TARTALOMJEGYZÉK 79/2006. (IV. 5.) Korm. r. A fel sõ ok ta tás ról szóló 2005. évi CXXXIX. tör vény egyes

Részletesebben

1/2007. Büntető jogegységi határozat. kábítószerrel visszaélés bűncselekménye megvalósulásának kritériumai

1/2007. Büntető jogegységi határozat. kábítószerrel visszaélés bűncselekménye megvalósulásának kritériumai Hatályos - 1/2007. Büntető jogegységi határozat - kábítószerrel visszaélés bűncselekménye megvalósulásának 1. oldal kritériumai 1/2007. Büntető jogegységi határozat kábítószerrel visszaélés bűncselekménye

Részletesebben

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga.

A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. 1/ A jogi felelősség jogelméleti kérdései. A 2015 április 29-i előadás anyaga. Áttekintő vázlat I: A felelősség mint társadalmi

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

Dr. Nagy Tibor elhagyja az üléstermet, a létszám: 17 fő

Dr. Nagy Tibor elhagyja az üléstermet, a létszám: 17 fő 50 Dr. Nagy Tibor elhagyja az üléstermet, a létszám: 17 fő L _e_ s_z_k_o_y_s_z_k_i Tibor: Tisztelt Képviselő-testület! A Műszaki Osztály 1990-ben versenytárgyalást írt ki fizető parkolók üzemeltetésére.

Részletesebben

II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik.

II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik. II. Büntetőjog A jelenleg hatályos Büntető Törvénykönyv 1978. évi IV. tv. /Btk./, amely általános részre és különös részre tagozódik. Az általános rész meghatározza a törvény célját, feladatát, büntethetőség

Részletesebben

Vagyonőr vállalkozások felelősségbiztosítási feltételei (VFF) Hatályos: 2015. szeptember 25. Nysz.: 17950

Vagyonőr vállalkozások felelősségbiztosítási feltételei (VFF) Hatályos: 2015. szeptember 25. Nysz.: 17950 Vagyonőr vállalkozások felelősségbiztosítási feltételei (VFF) Hatályos: 2015. szeptember 25. Nysz.: 17950 2 Tartalomjegyzék Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ)... 3 I. Biztosított....

Részletesebben

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal

79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1472, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. jú ni us 14., kedd 79. szám TARTALOMJEGYZÉK 2005: XLVI. tv. A ma gyar ál lam pol gár ság ról szóló 1993. évi LV. tör vény és a kül föl di ek be uta

Részletesebben

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról

A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben

ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben ALAPÍTÓ OKIRAT módosítás egységes szerkezetben A je len mó do sí tás sal az Ala pí tók a Fô vá ro si Bí ró ság ál tal nyil ván tar - tás ba vett Ala pít vány Ala pí tó oki ra tát úgy kí ván ják mó do sí

Részletesebben

A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI

A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI A POLITIKAI RENDSZER FOGALMA, FUNKCIÓI ÉS ELEMEI dr. Antal Attila ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet tanársegéd http://antalattila.blogspot.com/ Témakörök 2 I. Bevezetés II. A politikai rendszer funkcionális

Részletesebben

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N!

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bf.II.355/2004/3. A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N! A Szegedi Ítélőtábla a Szegeden, 2004. évi szeptember hó 30. napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2016. március 3. 2016. 5. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 4/2016. (III. 1.) AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi 200

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se

VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se VII. Az Al kot m ny b r s g el n k nek v g z se 711/I/2003. AB eln ki v gz s 1779 711/I/2003. AB eln ki v gz s Az Al kot m ny b r s g el n ke jog sza b ly alkot m ny elle ness g nek ut la gos vizs g la

Részletesebben

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal

147. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2116, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. no vem ber 10., csütörtök 147. szám Ára: 2116, Ft TARTALOMJEGYZÉK 246/2005. (XI. 10.) Korm. r. A vil la mos ener gi á ról szóló 2001. évi CX. tör vény

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos,

Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, Nánási László * A SZERVEZETT BÛNÖZÉS KÉRDÉSEI A MAGYAR ANYAGI ÉS ELJÁRÁSI BÜNTETÕJOGBAN ** (Egy precedensügy tapasztalai) Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, foglalkozásként űzött, hivatásos,

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI BETEGELLÁTÁS A HÁBORÚ ALATT ÍRTA: KELETI JÓZSEF A szociális állam keretében az egészség teljesen elveszti magánérdekjellegét és olyan közüggyé válik, melyre nézve az egészségügyi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52.

TARTALOMJEGYZÉK 15. 16. 18. 20. 21. 24. 26. 30. 33. 36. 41. 44. 45. 48. 50. 52. TARTALOMJEGYZÉK 1. A büntető törvény hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai...6 2. A bűncselekmény törvényi fogalma, a bűntett és a vétség...6 4. Egység, többség, halmazat. A törvényi

Részletesebben

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal

145. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 1344, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. ok tó ber 26., péntek 145. szám Ára: 1344, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: CXVII. tv. A fog lal koz ta tói nyug díj ról és in téz mé nye i rõl... 10192 282/2007.

Részletesebben

LVII. ÉVFOLYAM 23. SZÁM ÁRA: 798 Ft 2006. no vem ber 29.

LVII. ÉVFOLYAM 23. SZÁM ÁRA: 798 Ft 2006. no vem ber 29. LVII. ÉVFOLYAM 23. SZÁM ÁRA: 798 Ft 2006. no vem ber 29. FELHÍVÁS! Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét az értesítõ utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra és a 2007. évi elõ fi

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.362/2010/12.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év november hó 23. napján tartott nyilvános

Részletesebben

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el

kényszer kényszerrel alkalmasság elbírálásához szükséges vizsgálatokat végzi el Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága H-1015 Budapest, Donáti u. 35-45. Tárgy: Indítvány alkotmányellenesség megállapítására Tisztelt Alkotmánybíróság! Az alábbiakban indítványt terjesztek elő A munkaköri,

Részletesebben

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem

4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán. Alkotmányos védelem 4. A FÉRFIAK ÉS NŐK KÖZÖTTI DISZKRIMINÁCIÓ A MUNKAÜGYI JOGVISZONYOKBAN Peszlen Zoltán Alkotmányos védelem Általános alkotmányos védelem A nemek közötti hátrányos megkülönböztetés általános tilalmát a Magyar

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT, REPÜLÉSBIZTONSÁGI FELE- LŐSSÉG A REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT ALAPJAI

REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT, REPÜLÉSBIZTONSÁGI FELE- LŐSSÉG A REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT ALAPJAI Dr. Dudás Zoltán REPÜLÉSBIZTONSÁGI KOCKÁZAT, REPÜLÉSBIZTONSÁGI FELE- LŐSSÉG A szerző megkísérli felvázolni a repülésbiztonsági kockázat kezelésének alapvető metódusait, és bemutatni a légiközlekedés szereplői

Részletesebben

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről

A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről Szilágyi Vilmos A nemiségtudományok múltjáról, jelenéről és jövőjéről A nemiséggel (vagyis a szexualitással) kapcsolatos ismeretek évezredek óta szaporodnak, de csak a 19. században kezdtek összeállni

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016

Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Hegyvidéki Óvodai Jelentkezési lap 2015/2016 Alulírott... (név), kérem, hogy gyermekem óvodai elhelyezését a.......óvodában szíveskedjék biztosítani. Körzeti óvoda:... Kérem Nem kérem Gyermek neve:...

Részletesebben

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON Az Országgyűlés döntésének megfelelően, a közoktatási törvény módosításának eredményeként, 2004. szeptember elsejétől kötelezően bevezetésre került félévkor és év

Részletesebben

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról

Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 58B2007. évi XXVII. törvény 59Ba Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról 0B9. (1) A Btk. 261. -ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések

Részletesebben

atályonkívülhelyezve:14/1970.m

atályonkívülhelyezve:14/1970.m SZOLGÁLATI HASZNÁLATRA! B E L Ü G Y M IN ISZ T É R IU M 10-24/8/ 1965. H atályonkívülhelyezve:14/1970.m in.ut. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG BELÜGYMINISZTERHELYETTESÉNEK 008. számú UTASÍTÁSA Budapest, 1965.

Részletesebben

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal

6. szám. 2006/6. szám HATÁROZATOK TÁRA 51. Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 414, Ft. Oldal 2006/6. HATÁROZATOK TÁRA 51 Budapest, 2006. feb ru ár 13., hétfõ 6. TARTALOMJEGYZÉK 2019/2006. (II. 13.) Korm. h. Az Or szá gos Tu do má nyos Ku ta tá si Alap prog ra mok 2006. évi több - lettámogatához

Részletesebben

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal

75. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 2478, Ft. Oldal A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2007. jú ni us 15., péntek 75. szám Ára: 2478, Ft TARTALOMJEGYZÉK 2007: LXI. tv. A cég nyil vá nos ság ról, a bí ró sá gi cég el já rás ról és a vég el szá

Részletesebben

MUNKAANYAG. Váradi Julianna. Általános és speciális jogszabályi előírások, normák, valamint az etikai,- titokvédelmi szabályok

MUNKAANYAG. Váradi Julianna. Általános és speciális jogszabályi előírások, normák, valamint az etikai,- titokvédelmi szabályok Váradi Julianna Általános és speciális jogszabályi előírások, normák, valamint az etikai,- titokvédelmi szabályok A követelménymodul megnevezése: Személy- és vagyonvédelmi alapfeladatok A követelménymodul

Részletesebben

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)...

LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE. Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... LIX. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 4. SZÁM A LEGFÕBB ÜGYÉSZSÉG HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2011. áp ri lis 30. TARTALOM MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE Ma gyar or szág Alap tör vé nye (2011. áp ri lis 25.)... Oldal Melléklet

Részletesebben

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata

Magyar Triatlon Szövetség Etikai Szabályzata PREAMBULUM Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által 1992. szeptember 24-én elfogadott és 2001. május 16-án módosított EURÓPAI SPORT CHARTA és SPORT ETIKAI KÓDEX alapelveként jelöli, hogy a FAIR PLAY

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769

13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 13. szám C É G K Ö Z L Ö N Y II. K Ö T E T [2016. március 31.] 2769 y szám: 16112 * * * A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (Cg.: [01 09 920128]; szék hely: 1055 Bu da pest, Baj csy-zsi

Részletesebben

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010

Közigazgatási szankciótan. Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Közigazgatási szankciótan Gerencsér Balázs Szabolcs PhD. 2010 Történeti áttekintés II. vh előtt alapvetően büntetőjogi irodalom Bűntett / vétség / kihágás Büntetőjogi felelősség (társadalomra veszélyesség)

Részletesebben

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet.

KERESZTÉNY MAGVETŐ. Vallás és művészet. KERESZTÉNY MAGVETŐ. XXX éuf. Január Február. 1895. 1-ső füzet. Vallás és művészet. Vallás és művészet, az emberi szellemnek e csodás nyilvánulásai egymással mindig közeli viszonyban állottak. Mindkettő

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek. 133. szám. Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám Ára: 465, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. szep tem ber 12., péntek 133. szám TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda. 93. szám. Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2008. jú ni us 25., szerda 93. szám Ára: 2400, Ft TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás

1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás 1. tétel Veszélyek a munkahelyi (hivatali) életben: vesztegetés, lobbizás A korrupció latin eredetű szó, mely megrontást, megvesztegetést, valamilyen kártételt, rossz útra csábítást jelent. Az ún. korrupciós

Részletesebben

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

172. szám II. kö tet. II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány tagjainak A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2005. de cem ber 29., csütörtök 172. szám II. kö tet TARTALOMJEGYZÉK 125/2005. (XII. 29.) GKM r. A köz úti jár mû vek mû sza ki meg vizs gá lá sá ról szóló

Részletesebben

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján

Deres Petronella Domokos Andrea. Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján Deres Petronella Domokos Andrea Büntetőjogi Záróvizsga-felkészítő a 2012. évi C. törvény (új Btk.) alapján P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y s o r o z a t Károli Gáspár Református

Részletesebben

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden

Jogi Jegyzetek Gyűjteménye - http://www.athina.hu/jogjegyzet/ Tényállások röviden Tényállások röviden 166. (1) Aki mást megöl, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel (2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztés,

Részletesebben

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN Btk. 305. (NIRIIVIANK) Védelem MÓDOSÍTOTT BEADVÁNY 2009.12.13 Készítette : Sebestyén Adalbert - THL5CK... BMF-NIK Mérnök Informatikus

Részletesebben

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN

A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN A DELIKTUÁLIS (KÁRTÉRÍTÉSI) FELELŐSSÉG SZABÁLYAI AZ ÚJ PTK.-BAN ELŐADÓ: DR. KOVÁCS ZSOLT XXIII. ALTENBURGER GYULA SZIMPÓZIUM BALATONVILÁGOS, 2013. MÁJUS 31. A KONTRAKTUÁLIS ÉS A DELIKTUÁLIS FELELŐSSÉG

Részletesebben

BELÜGYMINISZTERÉNEK. 001. s z á m ú PARANCSA. Budapest, 1965. évi január hó 3 án.

BELÜGYMINISZTERÉNEK. 001. s z á m ú PARANCSA. Budapest, 1965. évi január hó 3 án. BELÜGYMINISZTÉRIUM 10- SZIGORÚAN TITKOS! 2 1 /1 /1 9 6 5. H atá ly o nk ív ü lh ely ezv e:9/76.m in iszterip aran c s A MAGYAR N É P K Ö Z T Á R S A S Á G BELÜGYMINISZTERÉNEK 001. s z á m ú PARANCSA Budapest,

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

TARTALOM TANULMÁNYOK DR. BELOVICS ERVIN 5. A Büntetõ Törvénykönyvben nem szabályozott büntetendõséget kizáró okok II. rész DR. LÕRINCZY GYÖRGY 13

TARTALOM TANULMÁNYOK DR. BELOVICS ERVIN 5. A Büntetõ Törvénykönyvben nem szabályozott büntetendõséget kizáró okok II. rész DR. LÕRINCZY GYÖRGY 13 TARTALOM TANULMÁNYOK DR. BELOVICS ERVIN 5 A Büntetõ Törvénykönyvben nem szabályozott büntetendõséget kizáró okok II. rész DR. LÕRINCZY GYÖRGY 13 Javaslatok a vádképviseleti statisztikai rendszer radikális

Részletesebben

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102.

II. rész JOGSZABÁLYOK. A Kormány rendeletei. A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. 9372 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2004/102. szám II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei A Kormány 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelmérõl A Kor mány a kör nye zet vé del

Részletesebben

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22.

A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE. Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA. Budapest, 2015. szeptember hó 22. A FIZIOLÓGIÁS INDULAT BÜNTETŐJOGI JELENTŐSÉGE Szerző: DR. MÁTHÉ MAGDOLNA Budapest, 2015. szeptember hó 22. I.Bevezetés A fiziológiás vagy élettani indulat ép-lélektani alapon alakul ki, valamely külső

Részletesebben

ORTT Irodája 1088BudapestRcviczl(yu. 5. Érkezett:,."'...,,,.., 1008DEC 22. " ~.- '~G' f 'IC 1(1-

ORTT Irodája 1088BudapestRcviczl(yu. 5. Érkezett:,.'...,,,.., 1008DEC 22.  ~.- '~G' f 'IC 1(1- ~1 - -(,~ 1 C Fovárosi Ítélotábla 4.Kf.27.501/2008/5. szám ORTT Irodája 1088BudapestRcviczl(yu. 5. Érkezett:,."'...,,,.., 1008DEC 22. " ~.- '~G' f 'IC 1(1- IktatószáM:,c.;~~!.L.,,.:; : ~.:1 Mel1ékle~k:,,,..,.,,..,.,,.,;,..

Részletesebben

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS

TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS TÁMOGATÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről: Cég/szervezet neve: Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Képviselők: Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva, Dr. Bándi Gyula Székhely: Budapest, 1026 Verseghy F.u.9.

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze.

A gyermek jogai. Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. A gyermek jogai Ez a dokumentum az ENSZ Gyermek Jogairól szóló Egyezményének rendelkezéseit foglalja össze. Az egyezmény szó egy olyan országok között létrejött megállapodást jelöl, ami biztosítja, hogy

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL ÉS SZERVEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK EURÓPAI PARLAMENT/ TANÁCS/ BIZOTTSÁG AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA (2007/C 303/01) 2007.12.14. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell.

MAGYAR KÖZLÖNY. eljárás során létrejött, illetve létrehozott, a méhbe be nem ültetett embriót is érteni kell. MAGYAR KÖZLÖNY MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. Genetikailag július 13., megegyezõ péntek emberi egyedek létrehozása 92. szám 174. (1) Aki orvostudományi kutatás vagy beavatkozás során egymással genetikailag

Részletesebben