A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2005

Átírás

1 0

2 A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM ÉVKÖNYVE

3 2

4 A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM ÉVKÖNYVE 2005 I. TÁRSADALOM- ÉS HUMÁNTUDOMÁNYOK CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM CSÍKSZEREDA,

5 Az Évkönyv megjelenését támogatták: Nemzeti Kulturális Alapprogram Illyés Közalapítvány Pro Professione Alapítvány Communitas Alapítvány OTP Bank Románia Határon Túli Magyar Tudományos Ösztöndíj-program Főszerkesztő: MURÁNYI JÁNOS A tanulmányokat szakmailag lektorálták: Dr. MAJDÁN JÁNOS történész, egyetemi docens Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem ( old.) Dsc. ÚJVÁRY ZSUZSANNA egyetemi docens Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Történettudományi Intézet és SZŐCS JÁNOS történész, muzeológus Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda ( old.) KEDVES GYULA alezredes, kandidátus Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest ( old.) FÖLDVÁRY MIKLÓS ISTVÁN tanársegéd ELTE Latin nyelvi és irodalmi tanszék ( old.) Dr. ROZSONDAI MARIANNE osztályvezető MTA Könyvtára ( old.) MUCKENHAUPT ERZSÉBET művelődéstörténész-muzeológus Csíki Székely Múzeum, Csíkszereda És KASTALY BEATRIX vegyész-restaurátor ( old.) GÖRBE KATALIN festőrestaurátor művész, egyetemi tanár Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest ( old.) Csíki Székely Múzeum, 2006 GYARMATI ZSOLT,

6 TARTALOM Előszó...11 Prefaţă...12 Foreword...13 RÉGÉSZET TÖRTÉNELEM BÁRTH JÁNOS: A csíkszentmiklósi havashasználat és a Tatros-völgy korai népessége...17 BOTÁR ISTVÁN: A csíkszenttamási Csonkatorony évi régészeti kutatása...37 FERENCZI ISTVÁN: Száz éve született Vasile Pârvan (1982)...55 GIDÓ CSABA: Vasútvonaltervek és -építkezések Csík vármegyében a dualizmus korában...59 NAGY MÁRTA: Egy főúri rangra emelkedett nemes élete: Hidvégi Mikó Ferenc ( )...83 NÉMETH GYÖRGY: A hadi készületek iránt sietőleg rendelkezek. Gál Sándor ezredes székelyföldi tevékenysége 1849 januárja és májusa között MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET CZAGÁNY ZSUZSA MUCKENHAUPT ERZSÉBET PAPP ÁGNES: Liturgikus és kottás középkori kódextöredékek a csíksomlyói ferences kolostor egykori könyvtárának állományában EGYED ÁKOS: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület megalakulásának előzményei

7 MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT: Hány csep vért hullatott edes Jesusotok, / Én mingyárt meg mondom, ide halgassatok! A csíksomlyói misztériumdrámák egyik legősibb motívuma RICHTER PÁL: Napja Isten haragjának egy temetési ének írásos emlékei és néphagyományban élő változata ROZSONDAI BÉLA: Erdélyiek bejegyzései ifj. Pápai Páriz Ferenc Emlékkönyvében SZŐCS JÁNOS: A csíksomlyói gimnázium kisiskolája, elemi tagozata MŰTÁRGYVÉDELEM BENEDEK ÉVA: A Mikházi Ferences Templomban megtalált könyvek konzerválása MARA ZSUZSANNA: Egy 18. századi fülkés barokk szobor restaurálása. Szent Anna tanítja a gyermek Máriát SZEMLE FERENCZI ISTVÁN: Vallomás a magyar nyelv tudományos írásokban való használatáról. Részlet Ferenczi István doktori értekezése előszavából (1947) SZŐCS JÁNOS GYARMATI ZSOLT: Új szelek és régi reflexek a mai székelyföldi román történetírásban. (Liviu Boar: A csík-, gyergyó- és kászonszéki románok a XIX. században) GYARMATI ZSOLT: A Csíki Székely Múzeum két esztendeje: Kiállítások rendezvények kiadványok A kötet szerzői

8 CONTENTS Előszó...11 Prefaţă...12 Foreword...13 ARCHEOLOGY HISTORY BÁRTH JÁNOS: The use of the snow-covered mountains from Nicole ti and the early population of Trotu valley...17 BOTÁR ISTVÁN: The archaeological research of the Csonkatorony of Tomeşti in FERENCZI ISTVÁN: The centenary of Vasile Pârvan s birth (1982)...55 GIDÓ CSABA: Railway line plans and constructions in Ciuc county in the period of dualism...59 NAGY MÁRTA: The life of a noble who rised to eminence: Ferenc Hidvégi Mikó ( )...83 NÉMETH GYÖRGY: I dispose hastily about the martial readiness. Colonel Sándor Gál s activity in Transsylvania between January and May HISTORY OF CULTURE CZAGÁNY ZSUZSA MUCKENHAUPT ERZSÉBET PAPP ÁGNES: Medieval notated liturgical fragments from the collection of the Franciscan Cloister at Csíksomlyó EGYED ÁKOS: Preliminaries of the Formation of the Transylvanian Museum Association

9 MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT: One of the most ancient motives of the mystery plays of Csíksomlyó RICHTER PÁL: Dies Irae writen sources and folk variants of a funeral hymn ROZSONDAI BÉLA: Transylvanian persons in the album amicorum of Ferenc Pápai Páriz Jr SZ CS JÁNOS: The primary section of the grammar school from Şumuleu Ciuc RESTORATION OF WORKS OF ART BENEDEK ÉVA: Conservation of the books found in the Franciscan Monastery Mikháza / Călugăreni in Mureş county MARA ZSUZSANNA: Conservation and restoration of a baroque sculpture group with niche, 18 th century. Saint Anne teaching the Child Mary ACTIVITY OF THE MUSEUM FERENCZI ISTVÁN: About using hungarian language in scientific publications (1947) SZ CS JÁNOS GYARMATI ZSOLT: Wind of changes and old reflexes in the contemporary Romanian historiography of Szekler land. (Liviu Boar: Românii din scaunele Ciuc, Giurgeu şi Casin în secolul al XIX-lea) GYARMATI ZSOLT: The Szekler Museum of Csík in Exhibitions programmes publications Authors

10 CUPRINS Előszó...11 Prefaţă...12 Foreword...13 ARHEOLOGIE ISTORIE BÁRTH JÁNOS: Uzul zonelor alpine din comuna Nicoleşti-Ciuc şi populaţia timpurie a Văii Trotuşului...17 BOTÁR ISTVÁN: Cercetarea arheologică al Turnului Ciuntit din Tomeşti în anul FERENCZI ISTVÁN: Centenariul naşterii lui Vasile Pârvan (1982)...55 GIDÓ CSABA: Proiecte şi construcţii de căi ferate în comitatul Ciuc în perioada dualismului Austro Ungar...59 NAGY MÁRTA: Viaţa unui nemeş ridicat în rândul marii nobilimi: Mikó Ferenc de Hăghig ( )...83 NÉMETH GYÖRGY: În privinţa pregătirilor de luptă voi dispune cu grabă. Activitatea în Transilvania a colonelului Sándor Gál între ianuarie şi mai ISTORIA CULTURII CZAGÁNY ZSUZSA MUCKENHAUPT ERZSÉBET PAPP ÁGNES: Fragmente de codice medievale liturgic notaţie muzicală în colecţia bibliotecii Mănăstirii Franciscane din Şumuleu-Ciuc EGYED ÁKOS: Antecedentele fondării Asociaţiei Muzeului Transilvan

11 MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT: Unul din cele mai vechi motive ale misteriilor dramatice de la Şumuleu-Ciuc RICHTER PÁL: Dies Irae monumentele scrise şi variantele în tradiţia populară ale unui imn funeral ROZSONDAI BÉLA: Însemnări ale unor personalităţi transilvănene în albumul lui Ferenc Pápai Páriz junior SZ CS JÁNOS: Şcoala mică, elementară a gimnaziului de la Şumuleu-Ciuc RESTAURAREA OBIECTELOR DE MUZEU BENEDEK ÉVA: Conservarea cărţilor descoperite în Mănăstirea franciscană Călugăreni / Mikháza din judeţul Mureş MARA ZSUZSANNA: Conservarea şi restaurarea unui grup statuar cu nişă, în stil baroc, din secolul al 18-lea. Sfânta Ana învăţând-o pe Maria înţelepciunea Sfintelor Cărţi ACTIVITATE MUZEALĂ FERENCZI ISTVÁN: Despre folosirea limbii maghiare în lucrările ştiinţifice (1947) SZ CS JÁNOS GYARMATI ZSOLT: Adieri noi, reflexe vechi în istoriografia românească de azi din Secuime. (Liviu Boar: Românii din scaunele Ciuc, Giurgeu şi Casin în secolul al XIX-lea) GYARMATI ZSOLT: Muzeul Secuiesc al Ciucului în Expoziţii manifestări publicaţii Autorii volumului

12 KÖSZÖNTJÜK AZ OLVASÓT! Kiadványunk első, 2004-es megjelenése után örömmel nyújtjuk át a Csíki Székely Múzeum Évkönyve második kiadásának két kötetét. Amit a kezdetekkor reméltünk, most már megvalósulni látszik: sikerül hagyománnyá tennünk az évkönyv évenkénti megjelentetését, idővel sorozattá fejlesztve azt. A sorozatok elé természetes módon állítható alapkövetelmény, hogy az egyes megjelenések legalább azonos színvonalon mozogjanak, persze még jobb, ha egyre emelkedő szintet ütnek meg. A 2004-es első évkönyv mint minden kezdet hiányosságokat mutatott, mind tartalmi, mind formai tekintetben. De kedvező fogadtatása a velejáró javító szándékú észrevételekkel együtt továbblépésre ösztönzött. Magától értődő célunk a második kiadás előkészítése folyamán a gyerekcipőből való kilépés volt. Tematikus szerkezeti egységekbe tagoltuk a kéziratokat, gazdagabb tartalomra törekedtünk megtartva az igényes kivitelezést: az Olvasó döntse el, mennyiben sikerült ez. Az is világos számunkra, hogy ez a két kötet is lehetett volna tartalmasabb, anyagában változatosabb fájó pont a néprajzi tárgyú írások hiánya. A kiadó által felkért szerzők zömmel készségesen bocsátották rendelkezésünkre tanulmányaikat, amit ez úton is köszönettel nyugtázunk. Az egyetlen megkötésünk az volt, hogy a dolgozatok tárgya kapcsolódjék Csíkszékhez, a székelységhez, vagy tágítva a kört: Erdélyhez. A különböző szakterületek eltérő tárgyalási sajátosságai (hivatkozások, irodalom, jegyzetek, mellékletek stb.) okán továbbra is indokoltnak láttuk a társadalomtudományi, illetve a természettudományi írások különálló kötetekben való közreadását. Ezen túlmenően mégis arra törekedtünk, hogy a két kötetnek kölcsönös kompromisszumok árán közös arculatot biztosítsunk. Megelégedésünkre fog szolgálni, ha az Olvasó méltányolja abbéli igyekezetünket, hogy szakmailag értékes dolgozatokat, figyelmesen gondozott szöveget, igényes nyomdai kivitelezésű munkát tegyünk asztalára. Természetesen 2006-os évkönyvünkkel a mostani teljesítményt is szeretnénk meghaladni: ebben továbbra is számítunk a jelen két kötet szerzőinek és magától értődően újabb munkatársak jövőbeli közreműködésére és segítségére. GYARMATI ZSOLT, a Csíki Székely Múzeum igazgatója MURÁNYI JÁNOS főszerkesztő 11

13 LECTORI SALUTEM! După prima apariţie (în 2004) a publicaţiei noastre, înmânăm cu bucurie cele două volume ale noii ediţii a Anuarului Muzeului Secuiesc al Ciucului. Ceea ce la început părea doar o speranţă, începe să prindă contur: să creem prin apariţia anuală a anuarului tradiţia unei serii de publicaţii ştiinţifice veritabile. Cerinţa fundamentală ce se ridică în faţa seriilor de acest gen, este ca fiecare apariţie să atingă cel puţin nivelul celei precedente, fireşte e de preferat să-l şi depăşească. Primul anuar din 2004 ca orice început prezenta unele lacune, atât prin conţinut, cât şi prin formă. Dar primirea sa favorabilă însoţită de observaţii binevoitoare ne-a îndemnat să stăruim în iniţiativa noastră. În cursul pregătirii celei de-a doua ediţii ne-am propus să eliminăm pe cât este posibil aceste deficienţe. Studiile au fost clasificate în capitole tematice, am râvnit la un conţinut mai bogat, păstrând aceeaşi prezentare exigentă: rămâne ca Cititorul să decidă în ce măsură am reuşit. Suntem conştienţi de faptul că şi aceste două volume ar fi putut să fie mai consistente şi tematic mai variate nu putem decât regreta lipsa unor studii etnografice. La rugămintea editorului autorii ne-au pus la dispoziţie cu solicitudine lucrările lor, fapt pentru care le aducem şi pe această cale mulţumirile noastre. Singura condiţie a fost ca din punct de vedere tematic studiile să abordeze fenomene din zona Ciucului, din Secuime sau lărgind orizontul: din Ardeal. Trăsăturile specifice ale diferitelor domenii (referinţele, bibliografiile, sistemul de adnotare, anexele etc.) justifică decizia de a include în volume separate studiile de ştiinţe sociale, respectiv cele de ştiinţele naturii. Dincolo de aceste diferenţe, ne-am străduit ca făcând unele compromisuri bilaterale cele două volume să primească totuşi o înfăţişare comună. Va fi spre satisfacţia noastră dacă Cititorul va aprecia intenţia redactorilor de a aşeza pe masă studii de o reală valoare ştiinţifică, texte migălos îngrijite, volume cu o execuţie tipografică exigentă. Fireşte, cu ocazia editării anuarului din 2006 dorim să depăşim şi prezenta performanţă muncă în care contăm şi în viitor pe contribuţia autorilor din cele două volume, şi bineînţeles pe cea a unor noi colaboratori. GYARMATI ZSOLT, directorul Muzeului Secuiesc al Ciucului MURÁNYI JÁNOS redactor şef 12

14 WELCOME, DEAR READER! After the first publication from 2004, we are pleased to hand over the two volumes of the second publication of Ciuc Szekler Museum s Yearbook. Our hopes from the beginning seem to be fulfilled: we succeeded in publishing the yearbook regularly every year, in developing it into a serial publication. Our basic requirement is the equivalent value level of the publications, or, of course, they may raise to a higher level. The yearbook of 2004 had like every beginning some shortcomings both formal and contentual. But the favourable reception together with the benevolent remarks made us step forward. Our natural aim for the second publication was to grow up to a higher standard. We arranged the manuscripts into thematic structures, aspired to richer content and kept the exacting execution: the Reader should decide how much we succeeded in reaching our aims. It is clear for us as well that these two volumes could have been richer in content. We also miss the ethnographical publications in the yearbook. A high number of authors requested by the publisher readily agreed with putting their study at our disposal and we would like to thank them in this way. The only specification was that the subject of the studies should be connected with Ciuc / Csík region, with the Szeklers or enlarging the circle: with Transylvania. Because of the different ways of presentation of the various fields of research (references, literature, notes, supplements etc.) we continuously see the publication of the studies in the two volumes, sociologic and natural science, justified. What is more, we wanted to assure the two volumes, through mutual compromises, a common aspect. We will be satisfied if the Reader appreciates the valuable studies, the carefully written text and the exacting printing. Of course, we would like to rise above our accomplishment in 2006, and in this way we continuously count on the help of the present two volumes authors and on new collaborators in the future. ZSOLT GYARMATI manager of the Csík Szekler Museum JÁNOS MURÁNYI editor-in-chief 13

15 14

16 RÉGÉSZET TÖRTÉNELEM ARCHEOLOGY HISTORY ARHEOLOGIE ISTORIE 15

17 16

18 A CSÍKI SZÉKELY MÚZEUM ÉVKÖNYVE BÁRTH JÁNOS A CSÍKSZENTMIKLÓSI HAVASHASZNÁLAT ÉS A TATROS-VÖLGY KORAI NÉPESSÉGE Abstract: [The use of the snow-covered mountains from Nicoleşti and the early population of Trotuş valley] The Hungarians from Ghimeş live in the Trotuş valley, in the southern part of Transylvania. Through their folk-poetry and folk art they made a very good reputation among Hungarians from Hungary and Transylvania. This famous ethnic group does not live in historic villages but in widely scattered houses. A part of these houses were situated in the vicinity of the road that leads to Moldova in village-like streets in the 20 th century. The forefathers of the people from Ghimeş immigrated gradually from the Szekler-land and Moldova into the forests of Trotuş valley, where they rented the snow-covered mountains from their owners. Questions like settling down, landscape-forming, legal relations from Ghimeş and a lot of other questions are still waiting to be properly cleared by a scientific research. The present publication reports about some facts from ecclesiastical archives dating from the 18 th century to help us in studying the Szekler villages use of snow-covered mountains from Ghimeş, as well as the history of the settlement and population. These hungarian texts, dating from the 18 th century originate from the following sources: church resolutions, accounts, lists of possession, divorce proceedings and cases relating to property. Rezumat: [Uzul zonelor alpine din comuna Nicoleşti-Ciuc şi populaţia timpurie a Văii Trotuşului] În partea orientală a Transilvaniei, pe valea Trotuşului, printre munţi înalţi trăiesc maghiarii din Ghimeş, care şi-au dobândit un renume binemeritat datorită poeziei şi artei lor populare în rândul maghiarimii din bazinul carpatic. Acest grup etnic trăieşte nu în sate compacte ci în case răzleţe, din care o parte, cele aşezate în apropierea drumului ce trece în Moldova, în secolul al 20-lea s-au concentrat în aşezări cu strade, de tip sat. Strămoşii populaţiei locale s-au infiltrat încetul cu încetul, în mai multe trepte din părţile Secuimii şi ale Moldovei în pădurile din valea Trotuşului, unde au încheiat contracte de mandatari cu proprietarii pădurilor alpine. Multe probleme ale aşezării, transformării cadrului natural şi ale relaţiilor juridice aşteaptă să fie elucidate de cercetarea ştiinţifică. În lucrarea prezentă sunt publicate date culese din arhive bisericeşti, cu scopul de a înlesni cunoaşterea modului de utilizare şi exploatare a zonelor alpine de către obştile săteşti secuieşti, respectiv de a contribui la istoricul aşezărilor şi aspectelor demografice din Valea Ghimeşului. Textele maghiare din secolul al 18-lea care sunt citate provin din următoarele genuri de sursă: hotărâri parohiale, dări de seamă parohiale, liste de posesiuni, proceduri de divor i acte de proprietate. 17

19 BÁRTH JÁNOS Bevezetés A csíkszentmiklósi egyházközség, régies erdélyi nevén: a csíkszentmiklósi megye 1 a 18. században három falu: Csíkszentmiklós, Csíkszépvíz és Csíkborzsova római katolikus népét fogta össze egy egyházi közösségbe. Csíkszentmiklós megyéje, néhány más csíkszéki megyéhez hasonlóan 2 nagy kiterjedésű havasi birtokokkal rendelkezett. A megye havasai nagyjából arra a területre estek, amelyet az újkorban Gyimes-nek nevezünk. Következésképp, azok a levéltári iratok, amelyekben a csíkszentmiklósi megye havasairól esik szó, nem csak Csíkszentmiklós, Szépvíz és Borzsova havashasználatát villantják fel, hanem a gyimesi tájátalakításról, a Tatros-völgyi erdőirtásokról, a gyimesi szórványtelepülés kialakulásáról és a Gyimes patakvölgyeinek korai népességéről is hírt adnak. Fontos havashasználati és népesedéstörténeti információkat tartalmaznak többek között a megyebírói számadások, a megye javait számba vevő kimutatások, a megyeszéke határozatai és a különböző perbéli vallomások. Alábbiakban ezekből az adatokból közlök egy csokorra valót. A megye határozatai A csíkszentmiklósi megye határozatainak 3 gyűjteményével egy másik tanulmányomban kívánok bővebben foglalkozni. Itt csak néhány gyimesi vonatkozású szövegrészletet idézek. Anno ma X-bris lévén ilyen végzése Szent Miklós Megyéjének, hogy valaki a Megye híre nélkül s akarattya ellen az Megye Havasiba vagy erdeibe bé hozna idegen marhát, tizenkét forinton maradgyon, és semminemű Törvénybeli remediummal ellene ne álhasson, csak mingyárt meg vehesse azon az emberen a Megye, sőt valaki a Megye Havassi iránt törvénykezik, a Megye Székiből ki ne mehessen a Székre, minek előtte a tízen két forintot le tészi a Megyének, ha más Megyébe laknék is és birodalma volna Határunkban. Ezen 1 A megye szó egyházközség jelentésére: IMREH István: A törvényhozó székely falu. Bukarest, BÁRTH János: Az erdélyi egyházközség: a megye. = Autonóm közösségek a magyar történelemben. Szerk. BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet. Kiskunfélegyháza, BÁRTH János: Úz-völgyi magyarok. Kecskemét, Gyulafehérvári Érseki Levéltár. (A továbbiakban: GYÉL) Püspöki Hivatal Iratai. (A továbbiakban: PHI) 1747/56. Az évi végzést egy csíkszentmiklósi plébániai példány alapján közölte: SZŐCS János: Három csíki falutörvény. = A Csíki Székely Múzeum Évkönyve I. Társadalom- és humántudományok. Csíkszereda,

20 A csíkszentmiklósi havashasználat egész megye meg edgyezett. IMRE János, JÁNOS Imre, GORZÓ Márton, ABOS Pál Megye Bírái fide nostra audiante. (1627. december 10.) arra köték magokat mind az három falu, Szépvíz, Szent Miklós és Borsova, hogy azon Megye nevezete alatt lévő Havasok proventusinak Dézmáját vagy tizedit successivis temporibus perpetuis az Templom építésére adgyák és tartoznak adni (1717. április 9.) Mint litigál Szép Vízi Csutak Péter megye bírája tertió se Szent Miklósi FERENCZ Miklóssal és Borsovai BALOG Ferenczel ut Ak penes admonitionem ad tertium holmi olá és magyar sellérekkel, úgy mint JAKAB Jánossal, BUKOR Alával, FARKAS Istvánnal, KICSID Mikolával, BARTOS Mártonnal, PETRÁS Istvánnal és PETRÁS Lászlóval, állítván ellenek, mint Ik ellen, hogy ezen Szent Miklós Megyéjében idegen emberek lévén, edgyik faluban sem lakván, mégis a Megye tilalmas erdeit vágták, rontották az juhoknak, az melyen az Megyéből el küldött emberek az factumon rajta kapták és minden juhokat bé hozták, ideo azt kivánnya az Actor, hogy minden marhájukat oda veszessék és magok dijjakon változzanak! a megye végzéséből minthogy az constál, hogy idegen emberek, faluban nem laknak, az Megye faluiban edgyikben is, falut nem őriznek, semmit nem contribuálnak (1716. március 2.) Szent Miklósi ORBÁN Antal, mint megye bírája proclamáltatá Szép Vízen lakó KEREKES Györgyöt fiával edgyütt, állítván ellenek, hogy Búvó nevű helyben Madék Sorkán makkos erdejek lévén, melyre potentióse juhait hajtatta, makkos fájokban száz harminczat le vágatott. (1725. március 16.) Az mint bé hozták volt Fel Csík Széki Szent Mihályi Nemzetes SÁNDOR Pál uram KORRUGA Chirilla jobbágyának salvo honore négy tulkát Csükes nevű helyből holmi termő fáknak le vágásáért, ezen dolgában interponálná Nemzetes Sándor Pál Uram magát az becsületes Megye előtt alkalom szerint vivé végbe fellyebb meg írt jobbágyának dolgát, úgy, hogy igire az eö kegyelme jobbágya az becsületes Megyének 10 magyar forintokat az maga cselekedetiért, kezesül adá a becsületes Megyének Pünkösd sokadalmáig az fellyeb meg írt 10 Magyar forintokért Szép Vízi CSUTAK Lászlót ea conditione, hogy semmi törvénybéli remadiummal ne élhessen, ha pedig élni találna, a becsületes Megye minden pretensioját meg vehesse rajta. (1725. március 25.) 19

21 BÁRTH JÁNOS Meg szóllítá Borsovai BARRABÁS Pál mint Megye bírája Fel Csík Széki Szent Miklósi BALOGH Ferenczet és KOÓS Thamást holmi Megye jószágának el foglalásáért, mely vagyon baya vesze bütűin in Vicinitate az Ország úttya, mellyet potentia mediante birtanak cirtiter két vagy három esztendőtül fogvást, mint hogy az Ik magokis nem tagadgyák, hogy el nem foglalták volna, mivel az megye erdejéből pusztították, állítván azt és szabadosnak akarván tartani magok jószágok körül az erdőt, mint hogy iteratis vicibus meg vallyák magok jószágok körül való erdőt Megyéjének lenni, más uttal örökösöknek lenni a megye végzéséből mivel eczer örökösnek, másszor megyéjének vallották az jószágot remitállyák az megye keziben. (1726. március 8.) ennek előtte circiter hét vagy nyolcz esztendővel Tekintetes Nemzetes BO- ROS Ferentz Uram szegény Megyénknek a Gyimesben a Czikó telekin alol ugyan az ő kegyelme vicinitássában tiszta makkos erdőkböl aláhok által tisztult hellyünköt meg kaszáltatta, az melyet az becsületes Megye, mint nagy kárát, nem patiálhatván az rendit kit vízbe hánt, kit el égetett, annak utána négy vagy öt esztendeig pacifica possessiojába volt a becsületes megyének, kihez képest most ismét a becsületes Megye pro hoc Anno 747 adta volt Borsovai BALOGH Ferencznek több társaival edgyütt azon hellyét annualis fizetésért, melynek is dézmája a Templomé, mostan Tekintetes Nemzetes Boros Ferentz úr ö kegyelme azon helyről circiter 30 szekér szénájokat el vitette azon becsületes embereknek, kik is már a becsületes Megyén keresik károkat! (1747. november 21.) A visitatió A Gyulafehérvári Érseki Levéltár évi szentszéki iratainak egyik Csíkszentmiklósi vonatkozású peréhez másolatban mellékeltek egy korábbi csíkszentmiklósi egyházlátogatási jegyzőkönyvet, amely valószínűleg 1747-ben készült. 4 A visitatió jegyzőkönyvének végén a visitator falvanként név szerint fel- 4 GYÉL. Szentszéki iratok (17. doboz.) A visitatió hátlapjára írt iratkezelői dátumok fölöttébb félrevezetők. Fontos körülmény, hogy a csíkszentmiklósi egyház vizitálását Kastal János gyulafehérvári nagyprépost végezte, aki 1752-ben már meghalt. A visitatió idején az 56 éves Ambrus Mihály töltötte be Csíkszentmiklós megyéjében a plébánosi tisztséget. A visitatió után bizonyára elhelyezték, mert 1753-ban Gyergyóremete plébánosaként írták össze. (GYÉL. PHI. 54/1753.) Az egyházlátogatásra Klobusiczky Ferenc püspöksége alatt került sor, aki 1741 (1743) és 1748 között volt erdélyi püspök. Mindebből következik, hogy a kánoni látogatás jegyzőkönyve (1748) után nem keletkezhetett. Keletkezési idejeként az 1747-es év valószí- 20

22 A csíkszentmiklósi havashasználat sorolta Csíkszentmiklós megyéjének római katolikus családfőit a családok lélekszámával együtt. A kimutatás szerint Csíkszentmiklós megyéje területén 114 családban 670 személy élt. Csíkszentmiklós faluban lakott 34 család 191 lélekkel, Borzován 18 család 126 lélekkel, Szépvízen 51 család 290 lélekkel. A hiányzó 11 család és 63 lélek a gyimesi Lok területén tanyázott szétszórt hajlékokban. A három falu családfőinek felsorolása után ugyanis a latin nyelvű visitatió végén a következő jobbára magyar szöveg olvasható: Gyimes Lokon lakó moldovai magyarok RAB János (3), FÁBIÁN Péter (6), FEKETE Mihály (5), RAB György (6), RAB Péter (2), FEKETE János (7), TANKÓ György (9), TURBULY Mátyás (5), ANTAL János (6), TANKÓ Péter (7), DÁVID György (7). Summa Moldaviensium 63. Megyebírói számadások A csíkszentmiklósi templom számadásaiban, más néven a csíkszentmiklósi megyebírói számadásokban 5 rendszerint szerepelnek olyan tételek, amelyek a havashasználattal, a gyimesi jövedelmekkel, a gyimesi hegyi tanyák lakóinak taxáival kapcsolatosak. Alábbiakban idézek efféle bejegyzéseket a 18. század végéről, az 1785 és 1799 közötti évekből Bevételek A Gyimesloki hellyekért való taxák. 156 magyar forint 79 pénz Kiadások Három embernek a Loki taxák fel szedésiért. 3 mft. 84 pénz Bevételek Gyimes-Loki jövedelem. 163 mft. 29 pénz Kiadások Taxa hajtásért és szokás szerént a 4 Vicze Megye Bíráknak. 5 mft. 92 pénz Bevételek A Gyimes Loki jövedelem. 121 mft. 36 pénz Kiadások A Vicze Megye Bíráknak taxa szedésért és a Prokátornak 16 mft. 58 pénz Bevételek nűsíthető, amikor az erdélyi püspökség területén más falvakat is visitáltak. (GYÉL Vis. Can. 1747: 1. doboz.). 5 Az közötti számadások lelőhelye: GYÉL. Szentszéki iratok, doboz. Felcsíki megyebírói számadások. Az közötti számadások lelőhelye: GYÉL. Plébániai számadások. 1. doboz. Csíkszentmiklós. 21

23 BÁRTH JÁNOS A loki Bükkösben tett károkért való büntetés 110 mft. A Gyimes Loki jövedelem 154 mft. Hidegség Torkáért és Áldomás nevű hellyért való árenda. 132 mft Kiadások A Gyimesben a Bátori Ház eránt való processura és ugyan annak brachiummal való el pusztítására. 56 mft. 43 pénz Bevételek Gyimes Loki jövedelem 258 mft. 51 pénz Kiadások A Gyimesloki Kortsma házra 13 mft. 20 pénz. Tarhavas iránt pere lévén a Templomnak, Regiusoknak és tartásukra 3 nap 6 mft. 28 pénz. Gerendus Havassa iránt határ járásért és esketésért 6 mft. 86 pénz. Taxa hajtásért 5 embernek 5 napra 6 mft Bevételek A Hidegség mellett el adott erdőtskéért 5mft Kiadások Két renden a Megye Bírák jártak a Gyimes Lokára proventus gyűjteni és a tilalmas Bükkön visgálni, azon két rendbéli nap számokra és intertentiojokra fizettem. 7 mft. 88 pénz. Mint hogy a Megye jószágain való épületeknek jobbítására költségeket tettem, onnan vagyon, hogy a régi eleink midőn a Loki helységeknek jövedelmeit az Eclézsiának conserálták volna és üdővel mostani Püspök Urunk eő Excellentiája is meg erősítette volna, olly feltétel alatt adták és adgyuk, hogy a mi a Megye jószágain fogyatkozások esnek és Pénzzel építtetnék, azon Pénz adattassék a fellyebb irt jövedelmekből, hogy a nép ne kényszeríttessék a maga erszényéből fizetni Bevételek A templomnak Gyimes Lokán lévő Poroventussai mind együtt 244 mft. 30 pénz Bevételek Az Oltár építésére a három falu, Szépvíz, Szent Miklós és Borsova a Templom számára 4 Esztendeig Farkas Havasa nevezetű hellységet engedték, ezért percipiáltam. 400 mft. Item a Gyimesi Kortsomájért 10 Esztendőre Percipiáltam. 400 mft. Pro Anno 1797 a Templomnak Gyimes Lokán lévő jószágairól bé jövő proventus percipiáltam. 162 mft. 46 pénz Kiadások Mikor a Templom Kortsomáját és Farkas Havassát el adtuk, egy Regiusnak Diariumáért és intertentiójáért fizettem. 1 mft. 60 pénz. 22

24 A csíkszentmiklósi havashasználat A Gyimes Lokára egyszer bé járván három Megye Bírák, három napra napszámért és intertentióért. 3 mft. 36 pénz Kiadások A Gyimesi Korcsoma háznak toldásáért, fedésiért, padolásáért, tapasztásával edgyütt. 17 mft. 8 pénz. Ugyancsak a Gyimesi Korcsomán kőből építtetett pinczéért. 27mft. 48 pénz Kiadások Adtam a négy Vicze Megye Bíráknak az május kezdetin Lokra járásukért magammal edgyütt holmi Contraversiáknak el igazításáért, egynek egynek napszámja 24 pénz, mely mind edgyütt tészen. 3 mft. 60 pénz. Ha nem akkori járásunkbéli három napi Intententióért 5 személyekre 1 mft. 2 pénz. Júliusban a Bükkben való járásukért, midőn Biszérika hellyet adtunk az ottan lévő lakosoknak, három Vicze Megye Bíráknak adtam két napokra 1 mft. 48 pénz. Most novembernek kezdetin négy napokra Taxa szedni járván negyed magammal a Gyimes Lokára fizettem napszámot 3 mft. 84 pénz. Ugyan akkori intertentiókért. 78 pénz. Egy gyimesi házassági per tanulságai 1762-ben egy gyimesi házassági per került a gyulafehérvári püspöki szentszék elé. 6 A perben szereplő gyimesi házaspár tíz évi együttélés után el akart válni, mert kiderült, hogy a férj kezdettől fogva alkalmatlan volt a házaséletre. A férfit BARABÁS Istvánnak, feleségét PUSZTINA Erzsébetnek hívták. Az asszony neve a Moldvai Pusztina falu nevét idézi. A férfiról pedig ki is derült, hogy házasságkötéskor Moldvában lakott az anyja. A házaspár a per idején a csíkdelnei nemes BOCSKOR Mihály jobbágyának számított. A gyimesi Lok területén lakott, közelebbről a Nyíres nevű határrészen. Házasságkötésük idején valószínűleg ágrólszakadt házatlan zsellérek voltak, mivel lakodalmukat is más gyimesi jobbágy házánál tartották, illetve később is évekig más házánál laktak és más gazdánál szolgáltak. A NÉMETHY István csíkszentmihályi plébános által vezetett tanúvallatás először azt próbálta tisztázni, hogy a férj, Barabás István valóban impotens-e, vagyis tehetetlen-e a testi közösködésre. A szóhasználatra való tekintettel érdemes idéznünk a három kérdés egyikét: Tudgya-é a tanú bizonyossan Tatros Lokán lakó Barabás István nevű Csángó Pusztina Erzsébetet hogy Anya Szent 6 GYÉL. PHI 46/1763. (17. doboz). 23