Térségfejlesztési Előtanulmány NAGYKUNSÁG ÉS TISZA-TÓ VIDÉKE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Térségfejlesztési Előtanulmány NAGYKUNSÁG ÉS TISZA-TÓ VIDÉKE"

Átírás

1 . Térségfejlesztési Előtanulmány NAGYKUNSÁG ÉS TISZA-TÓ VIDÉKE MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt

2 JÁSZ NAGYKUN SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TÉRSÉGFEJLESZTÉSI ELŐTANULMÁNY A MEGBÍZÁS TÁRGYA A as időszakra szóló Jász-Nagykun-Szolnok megyei területfejlesztési stratégia és operatív program megalapozása, illetve konkrét fejlesztési célok és projektek, kiemelten az integrált programok meghatározása érdekében előtanulmány készítése a gazdaságfejlesztés és a térségi felzárkózása területein a Nagykunság Tisza-tavi térségre, mint együttkezelendő fejlesztési egységre (érintett települések: Abádszalók, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunhegyes és Tiszafüred városok, Berekfürdő, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős és Tomajmonostora nagyközségek és községek) kitérve a szomszéd megyékkel, a fővárossal és agglomerációjával kialakítható együttműködésre, a 218/2009.(X.6.) Korm.rendelet 3. számú melléklete 2.1. és 2.2. pontjában leírtak figyelembevételével. Megbízó Képviselője Megbízott Képviselője Jász Nagykun Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal 5000, Szolnok Kossuth Lajos u 2. Kovács Sándor Jász Nagykun Szolnok Megyei Közgyűlés Elnöke MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt Budapest, Pap Károly utca 4-6. Essősy Zsombor SZAKÉRTŐK Fehér Sándor tanácsadó MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt / Szilágyi Zsolt senior tanácsadó MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt / dr. Bujdosó Zoltán külső szakértő MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.

3 Tartalom I. Bevezetés 1 II. Helyzetelemzés 3 1. Elhelyezkedés, pozícionálás 3 2. Környezeti állapot 5 3. Gazdasági helyzet bemutatása Agrárium Ipar Kereskedelem, szolgáltatás Turizmus Vállalkozói aktivitás Vidékfejlesztés Gazdasági környezet Népesség, demográfia Foglalkoztatás/munkanélküliségi helyzet Oktatás, képzés Közlekedés Infrastruktúra Forráselemzés a tervezési időszak alapján Pályázói aktivitás és a forrásokból való részesedés az országos/régiós viszonyok tükrében Vidékfejlesztés 20 III. SWOT elemzés 23 IV. Célrendszer megyei célrendszer területi specifikálása Illeszkedés az átfogó megyei célokhoz Illeszkedés a területi célokhoz A specifikus célok kapcsolódása a Nagykunság-Tisza tó területi célokhoz 26 V. Tervezés - Prioritások, irányok meghatározása, kapcsolódás a as kohéziós politika tematikus célkitűzéseihez Nagykunság, mint a hozzáadott-érték alapú élelmiszer-gazdaság egyik központja Meglévő tudásbázison és táji adottságokon alapuló mezőgazdasági feldolgozóipar újraélesztése Térség zöldipari arculatának erősítése 36

4 1.3. Barnamezős területek újrahasznosítása, újak fejlesztése Természet-közeli egészségturisztikai centrum Egészségturisztikai fejlesztések Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése A vidéki térségek komplex felzárkóztatása Önszerveződő vidéki társadalom Leszakadó térségek felzárkóztatása Horizontális célok Térségi kapcsolódási pontok Települések fejlesztési tervei és kapcsolódásuk az integrált gazdaságfejlesztési akciókhoz Az egységes gazdaságfejlesztés érdekében megvalósítandó tevékenységek 56 I. számú melléklet: A Nagykunsági- Tisza-vidéki koncepció célrendszere 1 II. számú melléklet: Települések fejlesztési tervei és kapcsolódásuk az integrált gazdaságfejlesztési akciókhoz 2

5 Té rsé gféjlészté si élő tanulma ny Nagykunsa g, Tisza-tő vidé ké I. Bevezetés Jelen Előtanulmány funkciója a as időszakra szóló Jász-Nagykun-Szolnok megyei területfejlesztési stratégia és operatív program megalapozása, illetve konkrét fejlesztési célok és projektek, kiemelten az integrált programok meghatározása a gazdaságfejlesztés és a térségi felzárkózása területein a 218/2009.(X.6.) Korm. rendelet 3. számú melléklete 2.1. és 2.2. pontjában leírtak figyelembevételével. funkció Az OTFK által meghatározott fejlesztési irányok Jász-Nagykun-Szolnok megyére vonatkozóan: - Dinamikus tranzittérséggé válás a gyorsforgalmi utak /M4, M8, M44/ kiépítése, a közút- és vasúthálózat fejlesztése, az agrárinnováció, a tiszántúli térségek újraiparosítása és a turizmusfejlesztés által, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. - A népességmegtartó képesség növelése érdekében a foglalkoztatási lehetőségek bővítése, az egészségi állapot és a képzettség javítása, a felsőfokú oktatás fejlesztése. - A leszakadó társadalmi csoportok és a roma lakosság integrációja összehangolt programokkal, a foglalkoztatás bővítésével. - Kiváló állapotú környezet megteremtése párhuzamosan az infrastrukturális felzárkózás folytatásával és a megújuló energiák erőteljesebb hasznosításával. - Versenyképes, hárompólusú megye fokozatos kialakítása Szolnok településegyüttese gazdasági hatásának déli irányú kiterjesztésével, a Jászság kapcsolatainak erősítésével, Karcag és a Tisza-tó térségei kiemelt fejlesztésével. - Kiegyensúlyozódó, biztonságos Tisza-mente megteremtése a térség átfogó fejlesztésével, a turizmus ösztönzésével, a belföldi és nemzetközi együttműködések hasznosításával. Jelen Előtanulmány a Megyei Közgyűlés 290/2012.(XI.23.) számú határozatával elfogadott helyzetértékelésre épül ugyanakkor részben más tervezési és értékelési folyamatok eredményeit összegzi. Az előző tervezési időszak ( ) forrásfelhasználásának kapcsolódó területi elemzésével levonja a megfelelő tapasztalatokat és megkeresi az erősítésre szoruló pontokat összhangban a tervezési időszak ismert alapelgondolásaival. A térségi egyeztetéssel és a személyes strukturált interjúkkal véleményeket adhattak a illeszkedés módszertan 1

6 különböző területi, szakmai, társadalmi szerveztek és intézmények. A társadalmi egyeztetés és személyes véleményformálás időszaka lehetőséget adott az ágazati fejlesztések összehangolására, az egyes térségek fejlesztéseinek harmonizálására, valamint az ágazati-megyei dialógusra. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy jelen Előtanulmány nem csak a közszférának ad üzeneteket. Olyan célokat fogalmaz meg, amelyek eléréséért a piaci szereplőknek is tenniük kell. Az Előtanulmány erre ösztönzi a szereplőket, illetve meghatározza a közszféra azon beavatkozásait, mellyel ez az ösztönzés megadható. A dokumentum célja, - hogy a fentiek szellemében útmutatást adjon a következő tervezési időszak területi fejlesztési lehetőségeire, annak megvalósítására és a fejlesztések összekapcsolására, hogy egymásra épülő, átgondolt területfejlesztési stratégiával megoldhatóvá váljanak a térség fő problémái, csökkenthetők legyenek a kockázatok és egy versenyképes, nemzetközi szempontból is példaértékű területegység jöjjön létre, - az Országos Területfejlesztési Koncepcióhoz és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz igazodva mikrotérség szinten meghatározza a területi irányokat, a következő időszak középtávú gazdasági és közcélú fejlesztéseit, valamint illeszkedjen a hosszú távú stratégiai koncepcióhoz, - az érintettek fejlesztési igényeinek felmérését követően közelebb hozza az egyéni elvárásokat az országos és megyei stratégiai célokhoz, - szintetizálja az elképzeléseket létrehozva egy együttműködésen alapuló, versenyképes stratégiai koncepciót. cél 2

7 II. Helyzetelemzés 1. Elhelyezkedés, pozícionálás A térség települései Jász-Nagykun-Szolnok megye ÉK-i részén, a Közép- Tisza-vidék középtájon helyezkednek el. A térséget döntően a Tiszafüred- Kunhegyesi-sík foglalja magába, szélei azonban másik négy kistájat is érintenek. A Tisza parti részek a Hevesi ártér kistájon, Tiszaroff térsége a Szolnoki-ártér kistájon, Nagyiván település a Hortobágy kistájon, ezen kívül Kunhegyes külterületének egy része a Szolnok-Túri síkon fekszik. A térség a Tisza bal partján fekszik, Tiszafüred és Tiszagyenda között. A Kiskörei - tározó (Tisza-tó) hullámtérre kiterjesztett síkvidéki sekélyvizű tározónak minősül. Víztereit tekintve morfológiailag és funkcionálisan két jelentősen eltérő alaptípust lehet megkülönböztetni, a duzzasztott mederszakaszt és a hullámtér duzzasztott szakaszát. A száraz klíma és az antropogén hatások miatt ma már kevés az összefüggő fás vegetáció a területen. A Tisza gátjain kívüli tájat elsősorban szántók uralják, amelyet a megmaradt holtágak vizes élőhelyei, illetve a homokbuckák és a kunhalmok természetes gyepei gazdagítanak. A tervezési terület alapvetően két kistérség területét öleli fel: a Karcagi és a Tiszafüredi Kistérségeket, kiegészülve Tiszabővel (utóbbi a Törökszentmiklósi Kistérséghez tartozik). 1. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok megye területi lehatárolásai Saját szerkesztés Ha nagytérségi összefüggéseket, kapcsolódásokat vizsgáljuk, látható, hogy a Budapest nagyvárostérség közelsége itt már olyan jelentős, mint a megye más térségeiben (pl. Szolnok FVT, Jászság, stb.), a Budapest-Debrecen vasúti folyosó összeköttetése azonban jelentős a Karcagi Kistérségben. Ehhez társul a 4-es országos főút teremtette kapcsolat, amely a vasúti tranzitfolyosó által kínált előnyöket erősíti, ugyanakkor az autópályáktól és gyorsforgalmi utaktól való távoli fekvés miatt a térség az ország (és egyben a megye) belső perifériájának minősül. A Tiszafüredi Kistérség, de azon belül is inkább csak Tiszafüred és környezete a 33-as út által kínált és az M3 autópályához közeli fekvéséből adódó előnyöket tudja kamatoztatni; a térségen kívüli kapcsolatteremtés lehetősége a Tisza-tó 3

8 keretrendszere miatt elsősorban a Dél-borsodi és a Dél-hevesi térség felé adott. A Karcagi térségnek a Nagykunság, mint történelmi tájegység kínál kapcsolódási lehetőségeket elsősorban a megyén belül, déli irányban (Túrkeve, Mezőtúr felé), valamint a Hortobágyon keresztül a Hajdúság és Debrecen felé adottak még a kapcsolódás lehetőségei. Télépüléshálózat A 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendeletnek megfelelően a tiszafüredi járáshoz, a korábbi 13 településből álló Tiszafüredi Kistérség hét települése tartozik, nevezetesen: Nagyiván, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős. A térség fennmaradó hat települése, az újonnan létrejött Kunhegyesi Járáshoz tartozik: Abádszalók, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszaroff, Tomajmonostora. A vizsgált területen található Tiszabő község a Törökszentmiklósi járáshoz kapcsolódott. A Karcagi járás, három városi rangú, illetve egy községi jogállású településsel került létrehozásra: Berekfürdő, Karcag, Kenderes, Kisújszállás. A térszerkezet további vizsgálatához érdemes figyelembe venni, a LEADER egyesületek általi lefedettséget, amely a terület vidékfejlesztési célpontja. Fontos továbbá a évi CCIII. törvény az Jász-Nagykun-Szolnok megye 03. számú egyéni választókerületével kapcsolatos rendelkezései, mely alapján: Abádszalók, Berekfürdő, Fegyvernek, Karcag, Kenderes, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora, Túrkeve alkotja a fent nevezett választókerületet. Elmondható, hogy a választókörzet lefedi a két járás összes települését, illetve a Karcagi járás területét, illetve további egy települést a Mezőtúri járás területéről (Túrkeve). Térüléthasználat A térség talajadottságai is igen változatosak, a löszös homokon kialakuló jó minőségű csernozjomtól, a réti csernozjomon át a mélyben sós réti szolonyecig, a térség vízellátottságához igazodva. A belvízveszélyes területek általában nem, vagy csak korlátozottan alkalmasak szántóművelésre, míg a hátak talajai, melyek kialakulásában a víz nem, vagy csak kismértékben játszott szerepet általában szántókként jól hasznosíthatók. A térség területének döntő része mezőgazdasági művelés alatt áll. A terület majd felén (47%) nagytáblás szántók, 15% án kistáblás szántók találhatók. A homokbuckákat, illetve a térség keleti, a Hortobágy kistájhoz tartozó részét természetes gyepek foglalják el, amelyeknek összrészesedése 14%, az intenzív legelők aránya 3% körüli. Az erdők mindössze 8% t (4156 ha) foglalnak el a területen, a Tisza védgátjain belül találhatunk összefüggő természetes erdőket közel ha, a többi erdő többnyire lombos erdőültetvény. A tervezési terület Magyarország, egyik legszárazabb vidéke, mely adottság többek között indokolttá tette olyan nagy kapacitású öntöző rendszerek, mint a Nyugati-főcsatorna (a megye keleti határa), a Nagykunsági-főcsatorna, a tiszaörvényi rendszer kiépítését. A vizekben szegény kistájon természetes tavakat alig találunk, a mesterséges tavak közül a 127 km2- nyi vízfelületű Tisza tó mellett említést érdemelnek a Kunhegyes külterületén előforduló nagyobb kiterjedésű halastavak, az újonnan létesített árapasztó tározók. A tiszai holtágak területén, illetve a Hortobágyi kistájhoz tartozó területeken jelentős kiterjedésű szárazföldi mocsarak találhatók. A térségben a Tisza-tó mellett üdülő tájjellemző, a Nagykunság vidékén a pusztai természetközeli és a mezőgazdasági táj a meghatározó. A térségben külön említést érdemel a Tisza-tó, eredeti nevén 4

9 Kiskörei víztározó, amely hazánk második legnagyobb állóvize. Az 1961 óta fejlesztett terület a többszöri duzzasztás eredményeként nőtte ki magát Tisza tóvá. A Tisza-tó belsejében - kb. 23 km2 nagyságban - szigetek alakultak ki, ahol a sekély vízmélységből kifolyólag sajátos vízi világ alakult ki. A vízterület hasznosítását korábban az alábbiak szerint határozták meg: a tározó felső területét a természetvédelem, a tározó középső területét az ökoturizmus, az alsó, abádszalóki vízteret a vízi sportok, szórakozás és üdülés kell, hogy jellemeze. 2. Környezeti állapot A térség állapotát befolyásoló környezeti tényezőkre vonatkozóan elmondható, hogy a térségi szintű adatok nem állnak rendelkezésre, alapvetően megyei szintű adatokból van lehetőség az állapotfelmérésre. A fentieknek megfelelően megállapítható, hogy országos összehasonlításban a megye a kibocsátásokat tekintve kissé szennyezettnek tekinthető, kivéve a porterhelést, ami jelentős mértékűnek mondható. A talajvizek általában erősen szennyezettek, különösen a felhagyott hulladéklerakók területén. Zajterheléssel a megye területén alapvetően a közlekedésből adódó kibocsátással kalkulálunk. A tervezési területen több településen már elkészültek, illetve folyamatban vannak a belterületi elkerülő utak építései, melyek elkészültével jelentős eredmények érhetőek el. A térség legfőbb természetvédelmi értékei a Hortobágyi Nemzeti Park legnyugatibb része a Nagyiváni puszta, a Tisza tó és a Közép Tiszai Tájvédelmi körzet. Ezen kívül országosan védett terület a Tiszaigari arborétum Természetvédelmi Terület. A Natura 2000 területek kijelölésével számos úgynevezett különleges természet-megőrzési területtel gazdagodott a térség, közel hektárral, amelyek elsősorban a pusztai élőhelyek megmaradt foltjait védik. A térség települései zömében közepesen ár- és belvíz veszélyeztetettek. Öt megyére kiterjedő, 6,6 milliárd forint összköltségű komplex vízügyi beruházás kezdődik idén a Tisza-tónál és a tározóhoz kapcsolódó létesítményeknél. Az öt alprojektből álló beruházás évtizedekre megteremti a korszerű vízgazdálkodás feltételeit a térségben, növelve ezzel a fenntartható környezeti állapot megteremtésének folyamatát. 3. Gazdasági helyzet bemutatása 3.1 Agrárium Az agrárium, a természet adományaiból saját tevékenysége által teremt megélhetést a térség társadalmának. Jelentős részt vállal az ország élelem ellátásában és ökológiai szolgáltatásaiban. A térség talajadottságai szántóművelésre összességében kedvezőtlennek mondhatók a Tiszafüredi térségében, míg a Karcagi térség klasszikus agrártáj, amelynek jelentős része mezőgazdasági hasznosítású terület, de többnyire szintén alacsony termelékenységű termőterületekkel. Kisújszállás térségében jelentős arányú a rizstermesztés, kuriózumnak számít az ún. indiánrizs (4.230 ha meglévő és tervezett területen), amelyhez feldolgozás és csomagolás is társul. A szántóterület átlagos aranykorona értéke 14,6. A gazdaságos szántóművelés számára kedvezőbb adottságú talajok igen mozaikosan helyezkednek el, elsősorban a Tiszafüred-Kunhegyesi síkon, Tiszaörs területén, Kunhegyes középső-, illetve keleti részén, Abádszalók, Tiszaszentimre és Tomajmonostora keleti, valamint Tiszaigar középső részén. A rendkívül szétaprózott 5

10 birtokviszonyokat jelzi, hogy a térségben a 3 ha alatti földtulajdonnal rendelkező családok aránya az összes család csaknem 40%-a. Az átlagos parcellaméret nem éri el a négy hektárt, egyes településeken pedig egy hektár alatti. Az erdők aránya igen alacsony, 3,5 4,6%, a nádas a termőterületek 0,6%-át, míg a halastó a 0,3%-át teszi ki. Jelentősebb nádas területek Tiszafüred, Nagyiván, Kunhegyes és Abádszalók térségében vannak, nádfeldolgozás Nagyivánban folyik. Halastó Kunhegyes és Tiszaszentimre, valamint Nagyiván, Abádszalók és Tiszafüred területén található. A mezőgazdasági termelési szerkezetében továbbra is meghatározó a kalászos gabonafélék, ezen belül a búza termesztése. Jelentős a takarmánynövények termesztése is, kapcsolódva a szarvasmarha-, sertés- és baromfitartáshoz, ezen kívül kukoricát, napraforgót, hagymát és olajtököt termesztenek a gazdálkodók. Tiszaderzsen 40 hektáron folyik energiafű termesztés, valamint Kenderesen 2 ha-on energiafűz telepítése valósult meg a START közmunka program keretében. A talajadottságok alkalmasak az apró és a gyógy-fűszermag, mák, saláta termesztésére, Tiszabura- Abádszalók térsége pedig ültetvényhasznosításra. Az olajtök-kultúra terjedésétől remélhető a napszámban dolgozók számának és a mezőgazdaság jövedelmezőségének növekedése. Tiszaszőlősön meggy, barack, dió ültetvényt telepítettek. Fejlesztési elképzelést tekintve szárító-aszaló létesítését tervezi a település. Ökogazdálkodást pár ember folytat, zöldség, burgonya, vöröshagyma, gyógynövénytermesztéssel. Múltban gyökerező hagyományokkal rendelkezik a tiszagyendai dinnyetermesztés is. A térségben - alkalmassága szerint is - jelentős hagyományokkal rendelkezik az állattartás, azon belül szarvasmarha, baromfi és sertéstenyésztés. Szarvasmarha, juh legelőgazdálkodás Kunhegyes és Tiszaörs, valamint Nagyiván, Tiszaigar (magyarszürke, húsmarha), Tiszaroff, Tiszaszentimre és Tomajmonostora térségében jellemző. Tiszaszőlősön három nagy állattartó telepen libatenyésztéssel foglalkoznak. Annak ellenére tehát, hogy a vidéki térség jelentős és gazdaságában kulcsfontosságú mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, igen alacsony a termék feldolgozási szint. A Tiszafüredi Kistérségben a mai termékfeldolgozást a tiszafüredi Kuntejen kívül mindössze néhány kisebb húsfeldolgozó és pékség adja. Több nagyobb létszámot foglalkoztató mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozás működik a Karcagi Kistérségben, amelyek száma azonban jelentősen bővítendő. Ide sorolható pl. a kisújszállási Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt. (szántóföldi növénytermesztés, rizstermelés és feldolgozás, tejelő szarvasmarha-tartás, sertéstelep, stb.), a karcagi Agrosprint Kft. (hűtőház, zöldség- és gyümölcsfeldolgozás), a Cargill Magyarország Zrt. (takarmány-gyártás), vagy a Hubai és Társa Kft. (ökológiai gazdálkodás, zöldségtermesztés), stb. Az általában rövidebb vágásfordulójú erdők (nemes nyár) hasznosítása helyben történik. A kitermelt haszonfa kisebb része kerül építőipari és egyéb felhasználásra. Indokolt az egyéb energetikai aprítékok, és a gyalogakác hasznosítása, melyre a as Európai Uniós tervezési időszak financiális lehetőségei teret adnak. 3.2 Ipar Az infrastruktúra jelenlegi színvonala nem kedvez a gazdaság-, különösen az iparfejlesztésnek. A Nagykunság Tisza-tó tervezési területen jelenleg ipari park címmel, mindösszesen a Karcagi Ipari Park rendelkezik, mely terület üzemeltetője az Innogroup cégcsoport. 6

11 A Kunmadaras és térsége Különleges Vállalkozási Övezet hat települést fogott össze: Abádszalók, Berekfürdő, Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszafüred. Az Övezet 2008 végéig élvezhette a különleges státuszból származó előnyöket, de a hozzáfűzött remények nem váltak be. 2. ábra: Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet 2013 Forrás: saját szerkesztés Az országban kialakított 47 szabadvállalkozási zóna közül egy a térségben található (Tiszafüredi Kistérség egész területe), amely lehetséges ipartelepítési vonzerőt gyakorolhat a magasabb támogatási arányok és adókedvezmények elérésével. Ennek a potenciálnak a kiaknázása a legfontosabb célkitűzések egyike a jövőben (ld. részletesen az V. fejezetben!). A vizsgált területen, Tomajmonostorát kivéve minden településen működik ipari vállalkozás. A térségben több nagy múltú cég leányvállalata, illetve azok tudásbázisán újjászervezett mikro- kis és középvállalkozás (KKV) végez gazdasági tevékenységet. A jellemző ipari arculat a feldolgozóipar (bútor-, vas-, műanyag-, faipar), élelmiszeripar (malomipar, tésztagyártás) és a könnyűipar (varroda, szűcsüzem, dobozüzem) tevékenységei köré szerveződnek. A térség mezőgazdasági adottságai ellenére az élelmiszeripar súlya nem kellően hangsúlyos, jövőbeni fejlesztése elengedhetetlen. Karcag és közvetlen vonzáskörzetében, elsősorban feldolgozó, alkatrészgyártó üzemek végeznek ipari tevékenységet. A térségi befektetések kapcsán megállapítható, hogy leginkább az alacsony szakképzettséget igénylő, betanított precíziós, összeszerelő üzemek létesítése iránt növekszik az igény, fejlesztési potenciál az élelmiszer feldolgozás területén képzelhető el. Tényleges, gazdasági tartalommal megtölthető együttműködés Karcag, Berekfürdő, Kunmadaras esetében tűnik racionálisnak, esetleg még vizsgálható Kunhegyes kapcsolódásának lehetősége. A két Tisza tavi városnak sokkal inkább a Tisza tó menti gazdasági térségben indokolt kapcsolatait építeni (Kisköre, Poroszló és a tó menti községek). 3.3 Kereskedelem, szolgáltatás A kereskedelem és a szolgáltatások tekintetében a működő vállalkozások száma alapján a térség megfelelően ellátott. A térségbe érkező külföldi tőke is döntő részben a kereskedelembe és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások területére irányult. A gazdasági tevékenységek beszűkülő lehetőségeit a Tisza-tó mentén az idegenforgalom részben kompenzálhatja. 7

12 A kereskedelem alapvetően a városokra koncentrálódik, a kereskedelmi vállalkozások 75 %-a működik ezeken a településeken. A vizsgált térségben a helyi gazdaság és azon belül a tercier szektor értéktermelésének is legnagyobb részét adó kereskedelem / javítás ágazat az országos szerkezethez hasonlóan itt is meghatározó gazdasági jelentőséggel bír, bár a tercier szektorban dolgozók aránya még alatta marad az országos átlagnak. A tercier és kvaterner szektor kiépültségében, működési színvonalában nagy különbségek tapasztalhatók mind területi, mind finanszírozási szempontból. A magasabb népességkoncentrációjú központi települések (városok) üzleti alapon működtetett szolgáltatásai nagyobb hatékonysággal, ezáltal jobb minőséggel rendelkeznek. Az állami alapú közszolgáltatások a legtöbb településen elmaradnak a kívánatostól. 3.4 Turizmus A megye városaiban az lakosra vetített kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák csaknem egyharmada Tiszafüreden és 20%-a Abádszalókon realizálódik ben vendég érkezett kereskedelmi szálláshelyekre a vizsgált településeken, amely 9,5%-os növekedést jelentett az előző évhez képest. Sajnálatos módon a vendégéjszakákban nem mutatkozik meg ez a siker, mivel egy év alatt 9%-kal csökkent a számuk, így megállapítható, hogy a tó térségében egyre rövidül az otttartózkodás. A térség idegenforgalmi fő vonzerejét a Tisza-tó és a Tisza folyó fürdési, horgászati és egyéb vízi sport lehetőségeivel, a termálkincs és a rendezvények adják. A turizmus fontosságát bizonyítja a terület kiemelt üdülőkörzetté nyilvánítása. A Nagykunság területén a puszta világörökségi helyszín kijelölése érinti Karcagot, Kunmaradast, Nagyivánt és Tiszafüredet. Az épített örökségek megóvása, felújítása és bemutathatóvá tétele ezeken a településeken elsődleges. A térségben erőteljes fejlődés ment végbe az ökoturisztikai attrakciók és szolgáltatások területén, új termékek jelentek meg (nomád kempingek, ökotáborok, stb.), és emellett a meglévők korszerűsítő innovációját (szolgáltatások kiegészítő fejlesztése stb.). A horgászturizmus számára a Tisza-tó különleges természeti adottságainak köszönhetően sehol máshol nem található változatos víztereket biztosít, Kelet Magyarország legnagyobb összefüggő és legnagyobb horgászkezelésű vize. A horgászat hátterét biztosító infrastruktúra az országos átlagtól magasabb, de további fejlesztések éppen a terület kiemelt jellegére vonatkoztatva szükségesek. Jelenleg kiépített kerékpár nyomvonal a Tisza-tó körül megépült, mely része az EuroVelo kerékpárútnak. Kiépült egy túraközpont hálózat, amely kerékpáros, vízi és gyalogos útvonalakat jelent, megfelelő szolgáltatók felfűzésével. Javasolt a hálózat kiterjesztése a Tisza-tó többi településére is. A térség jelentős termál- és gyógyvízkinccsel rendelkezik. 3. ábra: Gyógyfürdők

13 Forrás: saját szerkesztés Berekfürdő országos, regionális jelentőségű gyógyfürdő, a térségben mellette gyógy- és termálvízkincsét jelenleg Tiszafüred, Kisújszállás, Karcag, Kunhegyes és Tiszaörs hasznosítja gyógy-és termálvizű standján, illetve több település tervezi termálvizes fürdő létesítését. A termál üdülés és a gyógy-idegenforgalom fejlesztése a meglévő fürdők esetében ezek bővítésével, fedett medencék építésével, vízforgatás megoldásával és komplex gyógyászati szolgáltatások biztosításával érhető el. A létrejött termál klaszter lehetőséget ad az összefogott fejlesztésre, ennek kiterjesztése szükséges. A térségben turisztikai oktatás középszinten van jelen, felsőfokú turisztikai szakképzés nincs, csak azon kívül, Szolnokon. 3.5 Vállalkozói aktivitás A vállalkozási aktivitás (47 db/ezer fő) jóval szerényebb, mint az országos átlag. A működő gazdasági szervezetek az egykori mezővárosokra koncentrálódnak (78%-ban). Ezzel szemben megyei viszonylatban ugyanakkor kiemelkedő ez a vállalkozói aktivitás, amely jellemzően a turizmus multiplikátor hatásának köszönhető. Vendéglátóhelyek és üzletekkel ez a térség a legjobban ellátott a megyén belül. A Tiszafüredi Kistérség a turisztikai vállalkozások tekintetében a kereskedelmi szálláshelyek számát tekintve a megyei rangsorban az első, a Karcagi Kistérség a 3. helyen áll (utóbbit a Szolnoki Kistérség előzi meg). 9

14 4. ábra: Vállalkozások száma és összetétele Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben Az egyéni vállalkozások nagyobb része fő tevékenységük alapján a kereskedelemben, a gazdasági szolgáltatásban és az egyéb szolgáltatási ágakban dolgozik. Jász-Nagykun-Szolnok megyében regisztrált mezőgazdasági gazdálkodó található, ebből körülbelül a Karcagi kistérségben működik. Az lakosra jutó mezőgazdasági vállalkozók száma 38, ezzel a kistérség az 5. helyet foglalja el a megyében található 7 kistérség sorában. A mezőgazdaság szerepvesztése a térségben jelentős munkanélküliséget és inaktivitást okozott. Az iparban tevékenykedő vállalkozások aránya elmarad az országos átlagértéktől (12 %), a szolgáltatási szektor viszont megfelel annak (77 %). 3.6 Vidékfejlesztés Forrás: KSH, A Nagykunság, Tisza-tó tervezési területen belül két egymástól markánsan különböző térség különíthető el, amely a LEADER tervezési területet is meghatározza: a Karcag Kisújszállás Kenderes háromszög alkotta, jelentősebb ipari és mezőgazdasági aktivitással jellemezhető mezővárosi térség, valamint a Tiszafüredi Kistérség teljes területe, kiegészítve még Kunmadarassal és Berekfürdővel, továbbá Tiszabő településsel. Az alföldi mezővárosias részen a klasszikus vidékfejlesztéssel érintett (5.000 fő lélekszám alatti, falusi jellegű) település nem található, így a vizsgálatunk tárgya alapvetően a Tisza-tó LEDAER tervezési területre terjed ki. A mikrorégióban található 13 településből csak 3 városi rangú: Kunhegyes, Abádszalók és Tiszafüred. A 10 vidékies település közül valamennyi hátrányos helyzetűnek minősül, sőt a Tiszafüredi Kistérség része Magyarország 33 leghátrányosabb helyzetű régiójának. A térség népsűrűsége 48 fő/km2, amellyel a megye legritkábban lakott mikrorégiójának számít. A hátrányos helyzetű népesség aránya is magas (10%), a romák aránya pedig kimagasló a térségben (>10%). A gazdaságilag aktív népességnek mindössze 20-22%-a dolgozik a térségben, elsősorban a szolgáltató szektorban, és szezonális jelleggel a turizmusban (53%), vagy a mezőgazdaságban (14%). A legnagyobb foglalkoztató 10

15 gyakorlatilag mindenütt az önkormányzat, amely az újonnan beindított közmunkaprogramok segítségével a munkanélküliséget jelentősen csökkenteni volt képes, amely azonban még így is meghaladja a 15%-ot. Kérdéses a program hosszú távú kimenetele, tekintve a foglalkoztatottak rendkívül alacsony szaktudását, iskolai végzettségét és a hosszú távú finanszírozhatóságot (a program jelenleg nem igényel önerőt a településektől). Korösszetételét tekintve az egész térséget jellemzi az elöregedés, az időskorúak magas aránya (22-24% - becsült adat). A Tisza-tavi mikro régiót különösen sújtja a belső elvándorlás (vándorlási egyenleg -55%), amely elsősorban a fiatal, szakképzett munkaerőt vonja el a térség munkaerőpiacáról. Jellemző a térségre, hogy az ország legszegényebb települése is itt található: Tiszabő (az egy főre jutó jövedelem az országosnak mindössze 12%-a), valamint több településen a hátrányos helyzetű (elsősorban roma) népesség alkotja a lakosság döntő többségét. Több faluban egyáltalán nincs (legális) munkalehetőség és a közbiztonság hiánya pedig még a térségbe látogató turistákat vagy potenciális befektetőket is elriasztja. A vidéki mikrovállalkozások helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a regisztrált vállalkozások száma rendkívül alacsony (adatokat ld. az előző fejezetben!), a falusi településeken működő mikrovállalkozások alapvetően egyéni vállalkozások, amelyek vagy a mezőgazdaságban tevékenykedőket, vagy a település gyakran egyetlen élelmiszerboltját üzemeltetőket, esetleg a falusi turizmusban lehetőségeket keresőket érintik (utóbbi inkább csak a Tisza-tó parti településeket jellemzi). Jellemző a térségre, hogy pl. Tiszaszőlősön egyáltalán nincs működő vállalkozás, Tomajmonostorán pedig egyetlen ipari vállalkozás sem működik. A turizmus multiplikátor hatása révén néhány településen jelentős a gazdasági aktivitás: ide sorolható mindenekelőtt Berekfürdő a maga 100 db feletti vállalkozásával, amelynek termálstrandja országos jelentőségű, és amely számos kapcsolódó szolgáltatót vonz a településre. A vidéki mikrovállalkozások általános jellemzője ugyanakkor a tőkeszegénység, sok a kényszervállalkozás, amelyek fejlesztésekben a motiváció és gyakran a megfelelő információ hiánya miatt sem gondolkodnak. A leszakadó falusi térségekben a legtöbb esetben az egyetlen jövedelemforrás a mezőgazdaságban, azon belül is a háztáji gazdálkodásban rejlik, így ennek támogatása, ösztönzése kiemelt jelentőségű a következő tervezési időszakban. Ezt több helyütt, így különösen a Tisza-tó közeli településeken, kiegészítheti még a falusi turizmus, szálláshely szolgáltatás beleértve a közösségi, pl. ifjúsági szálláshelyeket is -, amelyek jövedelemhez és további fejlesztési lehetőségekhez juttathatják a helyben lakó népességet. A térségben általánosan jellemző a társadalmi apátia, amely mindenekelőtt a leghátrányosabb helyzetű, leszakadó településeket jellemzi. A helyi lakosság gyakran kilátástalannak ítéli meg a helyzetét, nem lát lehetőséget az életminőségének a javítására, a legtöbb esetben maga az önkormányzat is súlyos gondokkal küzd (pl. jelentős adósságteher, csőd vagy csőd közeli helyzet, stb.). Ennek ellenére a civil szervezetek száma és aktivitása (mindenekelőtt a közösségszervezés, esélyegyenlőség, környezeti fenntarthatóság terén) magasnak mondható: a többi mint 100 szervezetnek mintegy a fele vesz részt aktívan a helyi közösségfejlesztésben és a vidékfejlesztésben. A természeti értékek hasznosítása a térségben kiemelt jelentőséggel bír, mivel több országos jelentőségű tájképvédelmi övezet található a megyének ezen a területén: pl. a Tiszafüredi Madárrezervátum (a Tisza-tó területén helyezkedik el), a Tiszaigari Arborétum vagy a Nagyiváni puszta, amely utóbbi része a Hortobágyi Nemzeti Parknak. Az országos jelentőségű védett területek nagysága összességében meghaladja a ha-t. A táj természet-közeli állapotának megőrzése kiemelt jelentőséggel bír, amelyre alapozható a természet-közeli és ökoturizmus nemcsak a Tiszatónál, hanem az egész térségben. 11

16 4. Gazdasági környezet 4.1 Népesség, demográfia A Tisza mente népességének jelentős része az ország legelmaradottabb, rendszerváltozásban is vesztes településein, térségeiben él ( fő). E vidéki népesség foglalkoztatási- és jövedelmi viszonyai, iskolai végzettsége, és ezen belül szakmai képzettsége is elmarad az országos átlagtól. Ugyancsak jelentős a lemaradás az egyetemet, főiskolát végzettek és az érettségizettek számarányát tekintve. Az elvándorlások, a feltételhiányok, a közösségek fejletlensége jellemző. A térség egészére a természetes fogyás jellemző, és minimális mértékű elvándorlás. Tiszabura az egyetlen természetes szaporulattal jellemezhető település, mely korábban nem tapasztalt társadalmi folyamatot vetít előre. Az ezredfordulót követően a térség népességvesztési üteme lényegesen meghaladta az országos átlagot. A legnagyobb vesztesek a térségben a nagyvárosok, Kisújszállás, Karcag esetében a veszteség az országos átlag ötszöröse volt között. A megyén belül a Nagykunság népesedési vesztesége volt a legjelentősebb, amelynek 60%-ban a vándorlási veszteség az oka, bár a természetes veszteség is jelentős. A fiatalok aránya azokon a településeken növekszik, vagy tart lépést az idősek számának növekedésével, ahol a fiatal korosztály magasabb arányát általában az alacsonyabb életszínvonalon élő cigány (roma) lakosság adja. Az időskorúak aránya nagyjából megfelel az országos átlagnak, ugyanakkor a fiatal korúak között már a 6-14 éves korosztályban, majd még inkább a éves korosztályban mutatkozik negatív irányú eltérés. Ennek oka egyértelműen a fiatal, különösen a mobilis, képzettebb és jobb körülmények közül induló népesség elvándorlása. 4.2 Foglalkoztatás/munkanélküliségi helyzet A munkanélküliségi ráta tekintetében a megye térségei között sokáig a Közép-Tiszavidék volt az első. Ma már mérséklődtek ezek a különbségek. A munkanélküliségi ráta a térségben egy folyamatos csökkenés eredményeként átlagosan 20% alatti szintre,,állt be (magasabb a kunhegyesi, alacsonyabb a tiszafüredi és a legalacsonyabb a karcagi járás területén). A munkanélküliek között a térségben az általános iskolát végzettek, a szakmunkások vannak túlnyomó többségben. Diplomásokat (a megye egyéb munkaügyi területi szintjeihez képest) alig regisztráltak a statisztikák. További problémát jelent, hogy túlsúlyban vannak a tartósan munkanélküliek, akiknek jelenleg nincs esélyük hosszú távon az elhelyezkedésre. A térségben hatalmas jelentőségű a közmunkaprogram és a néhány településre kiterjedő szociális földprogram. 12

17 5. ábra: Álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele (2012. októberi állapot) szakközépiskola 11% egyetem 1% ált. iskolai végz. nélkül 9% főiskola 2% gimnázium 9% általános iskola 41% szakmunkásképző 24% szakiskola 3% Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, Munkaügyi Központ, A gazdaságilag aktív keresők a térség lakosságának kb. 30%-át teszik ki. A térség népességének kb. 35 százalékát az inaktív keresők alkotják (főleg nyugdíjasok, rendszeres szociális segélyben részesülők). A munkanélküliként nyilvántartott népesség egy része a kistérségen belül, vagy az ország más területein, esetleg az országhatárokon túl vállal félig legálisan vagy illegálisan munkát. Az ingázás célterületei a szakképzettségtől függően a következők: Jászárokszállás, Jászfényszaru, Jászberény, Karcag, Dunántúl, Németország (főként a szakképzetlen munkaerő esetében), Kisújszállás, Szolnok, Szeged, Gyöngyös a szakmával rendelkezők esetében, Debrecen, Szentes, Szarvas, Orosháza (főleg az értelmiségiek esetében). A helyi termékek feldolgozása és helyi erőforrásaink jobb kihasználása több életképes mikrovállalkozásnak adhat majd lehetőséget, hogy meghatározó piaci szereplővé és foglalkozatóvá léphessenek elő a térségben, megteremtve ezzel a hátrányos helyzetű és tartósan munkanélküli rétegek foglalkozatásának lehetőségét és az esélyegyenlőségi szempontok maximális érvényesülését. 4.3 Oktatás, képzés A térségben a 25 éves, vagy idősebb népesség 6 százalékának van egyetemi vagy főiskolai diplomája. A 18 éves, vagy idősebb népesség közel 22 százalékának van középiskolai végzettsége és a 15 éves, vagy idősebb lakosság 80 százaléka végezte el az általános iskolát. A két területet külön vizsgálva elmondható, hogy a Tiszafüredi Kistérségben Tiszafüred és Kunhegyes is (gimnáziumi és szakközép, illetve szakiskolai) középfokú oktató bázisként látja fontosnak szerepét. Az átképzések terén az idegenforgalmi szakmáknak és a környezetvédelemnek kiemelt jelentősége van. A térségben ugyanakkor nincs kiemelt helyen, noha a szerepe, jelentősége indokolná, a mezőgazdasági élelmiszeripari szakképzés. Gépészeti képzések folynak több helyen is, amely ugyancsak fontos a térség fejlesztése szempontjából. Számos kisebb cég települt a térségbe, amelyek ezekben az iparágakban tevékenykednek, valamint ezekre a területekre várnak további befektetőket, vállalkozásokat a közlejövőben is. Kiemelt jelentősége van továbbá a turisztikai képzéseknek, amelyre jelenleg 13

18 azonban egyedül Tiszafüreden nyílik lehetőség, ott is elsősorban csak a kapcsolódó (pl. pincér és szakács, stb.) szakmákban, valamint turisztikai szakmenedzser szakirányon folyik középfokú képzés. Természetesen fontos az informatikai középszintű képzés is, amelyre ugyancsak több városban is van lehetőség (pl. Kunhegyes, Karcag, stb.). Kiemelendő még a tiszafüredi hulladékgazdálkodó, valamint a természet- és környezetvédelmi technikus képzés, mivel ezek jelentősége a térségben a jövőben fel fog értékelődni. Fentiekből adódóan fontos lenne a jövőben a képzési struktúra, intézményrendszer és az intézményekben folyó szakmacsoportos oktatás hozzáigazítása a térségi piaci igényekhez, lehetőségekhez, fejlesztési irányokhoz. 4.4 Közlekedés Közlekedés-földrajzi szempontból általánosságban elmondható, hogy kifejezetten kedvezőtlen a térség megközelíthetősége, amely jelentősen akadálya a térségbe irányuló fejlesztéseknek, beruházásoknak. Itt nem csak az autópálya hiányára (M4) kell gondolnunk, hanem a meglévő úthálózat, (4-es országos főút, kétszámjegyű főutak és különösképp a kisebb településeket összekötő mellékutak) elégtelen voltára is utalnunk kell. A megyeszékhely közlekedésben betöltött kitüntetett szerepe egyáltalán nem érvényesül a megye keleti területein: a közutak rossz állapota, minősége a turisztikai céllal idelátogatókat és a potenciális befektetőket is elriasztja. A térséget azonban ugyancsak érdemes külön vizsgálni, közlekedés szempontjából egyaránt, mivel eltérő sajátosságokkal rendelkezik a Tisza-tó területe, illetve a karcagi terület. A Tiszafüredi Kistérség külső, nagytérségi elérést tekintve közúti tranzit folyosó nem érinti a területet, a nemzetközi Helsinki tranzitirányok V. folyosója (Velence - Trieszt/Koper Ljubljana Budapest Ungvár - Lvov) játszik szerepet a térség életében. A térség távolsági tömegközlekedését a MÁV és Volán társaságok által bonyolított vasúti és autóbusz közlekedés jelenti. A vizsgált területet behálózó távolsági autóbuszjáratok a térség településeinek zömét és több mint 25 város közvetlen elérését teszik lehetővé. Karcag térségében a 4-es számú országos főút jelentősége kiemelendő, amely közvetlen összeköttetést teremt a megye nyugati területeivel, a megyeszékhellyel, valamint a fővárossal, továbbá a szomszédos Hajdú-Bihar megye nyugati településeivel és Debrecennel. A vasúthálózat is ezt a megyét kelet-nyugat irányban keresztül átszelő gerincvonalat követi: a 100-as transzeurópai vasútvonal közvetlen összeköttetést biztosít Budapesttel, Szolnokkal és Debrecennel. A hozzáférhető adatok alapján megállapítható, hogy a főutak, illetve az alsóbbrendű utak esetén az utak körülbelül 50%-a rossz teherbírási képességgel rendelkezik. A burkolatok felületállapota, illetve egyenetlenségük, keréknyomvályú tulajdonságuk mind erőteljes fejlesztést igényel. 4.5 Infrastruktúra Télépülési infrastruktúra A térségben az ivóvízhálózatba bekötött lakások aránya 80 % feletti, a hálózatba be nem kötött lakások közkifolyóról ellátottak. Az ivóvízellátó rendszer állapota közepes, sok helyen cserére szorulnak a vezetékek. A vízellátás településenként üzemelő vízműről, mélyfúrású kutakból történik. Ez alól kivételt képeznek a közös vízművel rendelkező települések: Abádszalók-Tiszaderzs, Tiszafüred- Tiszaszőlős, Tiszaörs-Tiszaigar, és Tiszaszentimre-Tomajmonostora. A Észak-Alföldi Ivóvízminőség- 14

19 javító Program I. ütemében Kisújszállás, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszaszentimre-Tomajmonostora, Tiszagyenda, Tiszabura valósította meg a beruházását, míg a II. ütemben Karcag-Kenderes, Abádszalók-Tiszaroff tárulásai, valamint Tiszabő (Törökszentmiklós székhelyű társulás keretében) nyert támogatást. Derogációra kötelezett, de a fenti ütemekből kimaradt települések (készülő programok): Tiszafüred, Tiszaszőlős, Kunhegyes, Tiszaörs-Tiszaigar, Berekfürdő. Több település található a vizsgált térségben, melyen a szennyvíztisztítás/kezelés megoldandó probléma. A derogációs kötelezettséggel érintett települések: Karcag, Tiszafüred és Tiszabura. Szennyvízkezelésre pályázati támogatást nyertek Abádszalók-Kunhegyes, Tiszaroff-Tiszagyenda társulásai, valamint Tiszaszentimre, Kenderes és Kunmadaras települések. A vezetékes villamos energia-hálózatbekötési arány 100 százalékos mindegyik település esetében. A földgáz hálózatba bekapcsolt lakások aránya ugyanakkor még fejlesztésre szorul: a Tiszafüredi Kistérségben egyedül Tiszafüreden, a Karcagi Kistérségben pedig csak Berekfürdőn és a térségi központban éri el a 80% feletti arányt. Az energiaellátás jelenleg a hagyományos energiahordozók felhasználásán alapszik az ipari, a kommunális és a lakossági területen egyaránt. A megújuló energiaforrások kihasználtsági foka igen alacsony, annak ellenére, hogy ezekből az energiaforrásokból a térség jelentős készlettel rendelkezik. Hulladékkézélés és gazdálkődás. A térségben keletkező hulladékok jelentős részét a lakosság termeli, amely azonban az elmúlt években csökkenő tendenciát mutat (ez részben nyilvánvalóan a gazdasági válság miatti alacsonyabb fogyasztással magyarázható), miközben a keletkezett hulladék összmennyisége az egész megyében évről évre növekszik. Az ártalmatlanított hulladék mennyisége ugyanakkor sajnos nem növekedett ezzel arányosan az elmúlt években, sőt az összmennyiség még csökkent is ( között). A térség valamennyi településén található szilárd kommunális hulladéklerakó. A hulladékkezelésre a Tisza Tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Program keretében Tiszafüreden regionális hulladékkezelő és lerakó létesült, ahol az újrahasznosítható és a komposztálható hulladékot külön kezelik, a hulladékok válogatás után kerülnek a lerakóba. Karcag város és térségének korszerű hulladékgazdálkodásának kezelése a karcagi szilárd, illetve folyékony kommunális hulladéklerakón történik, mely telepre több településről szállítják a hulladékot. A térségben veszélyeshulladék-égető, -lerakó, -tárolótelep nem működik. A veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtését és ártalmatlanítását meg kell oldani. Kunmadarason és Tiszafüreden tervezik hulladék feldolgozó üzem építését. A térségben kiemelt jelentőséggel bír a Karcagi Ipari Parkban megvalósuló, a legkorszerűbb technológia alapján működő, integrált hulladékkezelést lehetővé tevő elektronikai hulladék-újrahasznosító üzem. A beruházásról és gazdaságfejlesztésre gyakorolt hatásáról ld. részletesen az V. fejezetben. 6. Forráselemzés a tervezési időszak alapján A megyébe érkezett pályázati támogatás 42%-a Tiszafüredi, Jászberényi és Karcagi kistérségbe érkezett. A megye legjelentősebb fejlesztései közül a Nagykunsági árapasztó tározó és a 4. számú főút Kisújszállást elkerülő szakaszának építése ebben a térségben valósult meg között Tiszafüredre 0,9 milliárd forint, Kisújszállásra 0,5 milliárd forint támogatás jutott között 24,9 milliárd forint támogatásban részesült a Hanyi - Tiszasüly tározó, a Nagykunsági tározóból 15

20 Abádszalók 19 milliárd forintban, Kisújszállás a 4-es főúti elkerülő kapcsán 16,2 milliárd, Tiszafüred 6,3 milliárd Ft és Kunhegyes 5,3 milliárd Ft támogatásban részesült. A térségben turisztikai vállalkozásfejlesztés és attrakciófejlesztés területén kevés pályázat kapott támogatást, ennek oka a vállalkozók hiányzó tőkéje és a hitelpiac bizonytalansága. A vidékies térségben a pályázatok esetében az egyik legfőbb probléma az volt, hogy a városok számára nem volt elérhető vidékfejlesztési támogatás, így a vidéki örökség megőrzésében csak a falvak vehettek részt, kisebb fejlesztéseket pedig a ROP nem támogatott. A as tervezéshez elengedhetetlen annak vizsgálata, hogy a térség hogyan, és milyen területeken tudta felhasználni és hasznosítani a jelenlegi időszak forrásait Pályázói aktivitás és a forrásokból való részesedés az országos/régiós viszonyok tükrében Az országos adatokkal történő összehasonlításra jelenleg a megyei szintű értékek, kistérségi szintű lebontása szinten áll rendelkezésre. Az Észak-Alföld Régió három megyéjéből a pályázati aktivitást tekintve Jász-Nagykun-Szolnok megye sereghajtóként harmadik (3 939 db beadott és db támogatott projekttel) helyen áll, míg az országos átlag db körüli érték. Az átlagosan igényelt támogatási összeg szintén elmaradt az országos adatoktól. Beszédesebb, illetve kiemelt jelentőségű a szerződéssel lekötött összegek vizsgálata, mely státusz támogatási szerződés meglétét feltételezi, valamint a kedvezményezettek aktivitását is alátámasztja. Az alábbi táblázat a megítélt támogatások alakulását mutatja megyei szinten az összes forrás vonatkozásában: 6. ábra: Beérkezett és támogatott pályázatok (megyei-országos) Forrás: NFÜ Diverzifikálja a képet az igényelt és megítélt támogatások operatív programonkénti vizsgálata, mely alátámasztja a térségben megvalósuló projektek jellegét. Megállapítható, hogy országos értéket meghaladóan alakul a környezetfejlesztési (KEOP) programok megvalósítása, míg a közlekedésfejlesztésre jóval kevesebb forrás jutott a kívántnál. Jász-Nagykun-Szolnok megye kevesebb forrást igényelt mind összesítve, mind népességarányosan, azonban egyértelműen több forrást hívott le a hazai támogatások közül népességarányos számítások alapján. 16

21 7. ábra: Beérkezett és támogatott pályázatok (megyei-országos) Forrás: NFÜ A 2020-ig szóló Új Széchenyi Terv kitörési pontjai mentén történő forrásfelhasználás jól mutatja a térség diverzifikált gazdasági szerkezetét. A térség kiegyenlített támogatási képet mutat, melyből a gazdaságfejlesztés csekély mértékben részesedik. 8. ábra: Jász-Nagykun-Szolnok megye térségeinek részesedése az ÚSZT prioritásokból Saját szerkesztés EMIR szűrés alapján A lenti táblázatból kiolvasható, hogy, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megyében elsősorban a KEOP források voltak népszerűek, de szintén intenzíven használták a ROP forrásait is. A KÖZOP forrásaiból azonban a többi megye mellett csekély mértékben részesült. 17

22 9. ábra: Leszerződött és kifizetett támogatások OP-nként Forrás: NFÜ Térségen belül vizsgálva a források 50%-a Abádszalókhoz köthető, mely az árvízi tározókkal kapcsolatos fejlesztéseknek köszönhető, Kisújszállás, Karcag, Kenderes, Tiszafüred, Kenderes egy-egy nagyobb beruházást tudott vonzani pl. turisztika, melyek nem elegendőek a térség felzárkóztatásához. 10. ábra: A Nagykunság Tisza-tó térségi települések részesedése az ÚSZT prioritásokból Saját szerkesztés EMIR szűrés alapján A Vállalkozásfejlesztési Program eredményeitől némileg elmaradva térségi szinten az úgynevezett közvetett kapcsolatba 1 sorolt támogatások iránt mutatkozott jelentősebb igény, ez esetben Az Új Széchenyi Tervben megfogalmazott kitörési pontokhoz kapcsolódóan, a korábbi Új Magyarország Fejlesztési Tervben jóváhagyott fejlesztési programok, továbbra is elérhetőek a pályázó szervezetek számára. Az ún. közvetett kapcsolódású pályázatok célja, hogy a kitörési pontokon keresztül elérni kívánt mutatókhoz rendelt kiemelt források mellet, támogatáshoz juttassa az érintetteket oly módon, hogy a megvalósult fejlesztések indirekt szolgálják az ÚSZT megvalósulásával elérni kívánt jövőképet. 18

23 millió forint került kiosztásra. Itt Jásztelek teljesített a legjobban, millió forint összegű támogatási értékkel, ami a helyi szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztését szolgálta teljes mértékben. Jelentősebb érdeklődés bár az elérhető forrás mértékéhez képest nem kielégítő mértékben mutatkozott a Tudomány-Innováció Program pályázatai iránt. Ennek keretében a régióban 793 millió forint támogatást ítéltek meg a vizsgált időszakban. A legjelentősebb támogatásokat Jászberény vállalkozásai szerezték. 2 A Zöldgazdaság-fejlesztés Program keretében 178 millió forint támogatás került megítélésre, amelyből mintegy forintot a jászberényi Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola épületenergetikai fejlesztése tette ki. A Közlekedésfejlesztési Program keretében a térségben nem történt igazán jelentős fejlesztés. Az időszak alatt millió forintot ítéltek meg közlekedésfejlesztési céllal, mely projektek leginkább kerékpárút-fejlesztéseket tett ki. Még a programozási időszak forrásaiból elkészül a 31. számú főút rekonstrukciója. A Gyógyító Magyarország Egészségipari Program iránt nem volt élénk az utóbbi időszakban az érdeklődés, csupán két támogatás történt, a legjelentősebb mintegy millió forint értékben, mely a Jánoshidai Zagyva-folyó kerékpáros turisztikai fejlesztése a Szolnok-Bodrog települések közötti szakaszon. A Foglalkoztatási Program, mint kitörési pont tekintetében mutatott a térség a legkisebb eredményt. Ebben az esetben nem történt támogatás-megítélés. A fenti vizsgálat további elmélyítését indokolja a as tervezési időszak EU által meghatározott determinációi, azaz az úgynevezett Tematikus Célkitűzések. Érdemes összevetni a as célok szerinti források felhasználását a as célok adta lehetőségekkel, hiszen ezzel jól becsülhető a megye és a térség jövőbeli forrásfelszívó képessége. 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása 2 A vizsgált időszak február 4-i adatok alapján tesz megállapításokat. A szűrt projektlistát Jász-Nagykun-Szolnok megye bocsátotta rendelkezésre. Ez időszakban zajlottak a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 1. prioritásának jelentősebb volumenű értékelései, mely a Tudomány Innováció kitörési pontot jelentősebb mértékben érinti. 19

24 5.1 Vidékfejlesztés Az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott támogatási rendszerben, amelyet a Vidékfejlesztési Minisztérium felügyelete alatt az MVH kezelt, a közötti programozási időszakban összesen 4 tengelyt állítottak fel. Ebből az első kettő kizárólag az agráriummal foglalkozott, a III. és IV. tengelyek képezték a vidékfejlesztés területeit. Az egységes kezelés miatt mi is ebben a fejezetben elemezzük az egyes tengelyeket. Az I. tengelyben meghirdetett támogatásokból átlagosan 4-4,5 mrd Ft értékben részesedett Jász- Nagykun-Szolnok megye éves bontásban, amely valamelyest meghaladja az országos átlagot. Ebbe a tengelybe tartoznak az alábbi intézkedések: mezőgazdasági üzemek korszerűsítése, állattenyésztés korszerűsítése, mezőgazdasági termékek értéknövelése, a termelői csoportok létrehozásának támogatása vagy az állattartó telepek korszerűsítése. A II. tengelyben kiírt pályázati forrásokból átlagosan 5 mrd Ft összegben részesedett éves viszonylatban, amely az országos átlag körülinek, ugyanakkor Észak-Alföld viszonylatában a legalacsonyabbnak tekinthető. Ebben a tengelyben jelentek meg elsősorban a környezetvédelmet, környezetgazdálkodást és erdősítést támogató jogcímek. 11. ábra: A I-II-III. tengely évi kifizetéseinek megyénkénti eloszlása Forrás: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Az EMVA III. tengelyben került sor a nem ANNEX listás, tehát a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek támogatására, vagyis a klasszikus vidékfejlesztésre. A tervezési területen LEADER szempontból két helyi akciócsoport (HACS) működik: Tisza-tó Térsége LEADER Egyesület, amely magában foglalja a térség valamennyi falusi települését, továbbá a Nagykunságért HACS, amely jelenleg nem működik, mivel az egyesületté alakulását nem tudta időben megvalósítani, így ősz óta a forráslehívásban és a támogatás elosztásban sem tud részt venni. Utóbbi irodától megfelelő adatok nem állnak rendelkezésre az első időszakból sem (2008/2009-es pályázati támogatások), ám mivel a tervezési területből mindössze 3 városi településsel érdekeltek (Karcag, Kenderes, Kisújszállás), ezért a vizsgálatunk szempontjából az adatok nem relevánsak. Az Abádszalókon irodát működtető Tisza-tó Térsége LEADER Egyesület a főbb célkitűzései között fogalmazta meg, többek között az alábbiakat: a kistérségi versenyképesség erősítése, a térségen belüli területi különbségek csökkentése, kooperáció a köz-, a civil- és a vállalkozói szféra között, a gazdaság diverzifikációja, valamint a Tisza és a Tisza-tó nyújtotta turisztikai tevékenységek fejlesztése. 20

25 Mindezen intézkedések csak részben valósulhattak meg. Az országos célkitűzés pedig többek között - az volt, hogy lakosra 58 vállalkozás alapuljon az időszak végéig, amely cél ugyancsak nem teljesült, ha csak a szűk megyei adatokat nézzük. A tengelyen belüli jogcímeket vizsgálva elmondható, hogy az alapvető célkitűzés, mely szerint gazdaságfejlesztési célra fordítsák a források min. 45%-át, részben megvalósult, mivel a turisztikai jogcímmel együtt - amely utóbbi pénzügyi eszközei is a gazdaság fejlesztését szolgálták meghaladják a tervezett arányt. Ugyanez az arány elmondható a IV. tengelyben támogatáshoz jutott pályázatok esetében is, mivel vállalkozási alapú fejlesztésekre fordították a források 45%-át. Ebben az intézkedéscsomagban érvényesült a klasszikus LEADER szemlélet, mivel itt a fejlesztési források elosztása, sőt már az egyes tevékenységi körök kialakítása és a hozzá rendelt pénzeszközök mennyisége felett is a HACS diszponált. Az EMVA III. és IV. tengelyben összesen gazdaságfejlesztésre fordított támogatások az egyes jogcímek között az alábbiak szerint oszlottak meg: 12. ábra: Közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordított EMVA források a III. és IV. tengelyben Közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordított EMVA források a III. és IV. tengelyben (Ft) Mikrovállalkozások fejlesztése Turisztikai tevékenységek ösztönzése Vállalkozási alapú fejlesztés IV. tengely Gazdaságfejlesztés összesen Összes megítélt támogatás Forrás: Tisza-tó Térsége Leader Egyesület Tehát az összes megítélt támogatás meghaladta az 1,5 md Ft-ot, amelynek 76%-át közvetlenül gazdaságfejlesztési prioritásokra fordították. Igaz, ebben a kimutatásban nem szerepel a III. tengely 3. körében (2011) megítélt támogatások összege, mivel azokat közvetlenül az MVH kezelte, valamint a 4. körben meghirdetett támogatások összege, mivel a pályázatokat az MVH még nem hagyta jóvá. 13. ábra: Gazdaságfejlesztési célokra megítélt támogatások az EMVA III. és IV. tengelyben között közvetlenül gazdaságfejlesztési célokra megítélt támogatások összesen 24% 30% Mikrovállalkozások fejlesztése 21% 25% Turisztikai tevékenységek ösztönzése Vállalkozási alapú fejlesztés IV. tengely Egyéb Forrás: Tisza-tó Térsége Leader Egyesület 21

26 Ha a településenkénti támogatás eloszlást nézzük, a városok elszívó hatása érvényesült a falvakkal szemben: 14. ábra: az EMVA III. és IV. tengelyben megítélt támogatások száma településenként Ft Ft Ft Ft Ft Ft Ft 0 Ft Forrás: Tisza-tó Térsége Leader Egyesület Igaz, ez részben a IV. tengelyben megszerzett támogatások miatt alakult ki, mivel ott városok és városokban működő vállalkozások vagy civil szervezetek is pályázhattak. Részben pedig amiatt, hogy a városokban működő vállalkozások telephelyeket hozhattak létre falvakban, amelyre támogatási igényt nyújthattak be. Ez utóbbi jelentős hatást gyakorolhatott volna a vidéki térségek felzárkóztatására és a foglalkoztatottság javítására, azonban sok esetben vagy maga a támogatásban részesült beruházás sem valósult meg, vagy pedig a rendszer anomáliáit kihasználva gyakran kívülről telephelyet létrehozó cégek vitték el a fejlesztési forrásokat, amelyből a helyiek alig-alig részesültek (pl. logisztikai központ létesítése nem igényel jelentősebb létszámú helyi foglalkoztatottat, stb.). Ha a már megvalósult fejlesztések, illetve kifizetett támogatások felhasználásának eredményességét, hosszú távú, multiplikátor hatásait elemezzük, sajnos nem tudunk egyértelműen pozitív helyzetképet felállítani. Az első két körben támogatott projektek alapján mindössze új munkahelyet sikerült teremteni a térségben, miközben egyetlen új vállalkozás sem indult el. A 104 db támogatásban részesült vállalkozásból 19 nem tudta megvalósítani a tervezett fejlesztést, a turisztika jogcímben pedig mindössze 7 projekt kapott támogatást (első két kör adatai alapján). Az utolsó körök adatainak ilyen jellegű összesítése még nem rendelkezésünkre, mivel a projektek megvalósítása folyamatban van, vagy még el sem kezdődtek a beruházások. A települési védett örökség megóvását célozták a Vidéki örökség megőrzése jogcímben megvalósult támogatások (pl. Öko farm kialakítása, ősi magyar állatfajok bemutatása Tiszaszentimrén, tiszaroffi Református templom felújítás, Tanya múzeum kialakítása Tiszaörsön, pusztataskonyi Szapáry kápolna felújítása, stb.). A településkép megújítását, a település életében meghatározó szereppel bíró, ám védettség alatt nem álló épületek felújítását, közparkok, játszóterek kialakítását, felújítását, valamint piacok létrehozását támogatta a Falumegújítás és fejlesztés jogcím. Ennek keretében került sor többek között a tiszaszőlősi, a tiszaigari, a berekfürdői, valamint a tomajmonostorai játszóterek felújítására, kialakítására, vagy a tomajmonostorai helyi piac kialakítására. A III. tengely támogatási jogcímei között szerepelt az Integrált Közösségi és Szolgáltató Terek (IKSZT) kialakítása és működtetése pályázati forrás, amelyből a térségben összesen 3 település részesült, ám 22

27 egy elállt a beruházástól (Tiszabura). A Tomajmonostorán és Tiszaszentimrén megvalósult beruházások azt példázzák, hogy egy-egy közösségi funkciók kialakítására, a vállalkozások és a lakosság információval való ellátására, a modern, XXI. századi technológiák segítségével az üzleti, kulturális folyamatokba való bekapcsolódásuk elősegítésével jelentős lépést tehetnek az elszigeteltségből, a mélyszegénységből való kitörésben. III. SWOT elemzés Erősségek Karcag és térsége jelentős mezőgazdasági termelési és élelmiszeripari hagyományokkal rendelkezik, mezőgazdasági innovációs bázis jelenléte (Karcag és térsége), az árapasztók és más árvízvédelmi beruházások következtében jelentősen csökkent az árvízi fenyegetettség a térségben, Tisza-tó kiemelt üdülőkörzet turisztikai vonzereje, jelentős turisztikai bevételt generáló gyógyfürdők (pl. Berekfürdő), térségi identitás jelenléte, térségi szemlélettel való azonosulási készség, jelentős hagyományok (pl. Nagykunság), egyedülálló, sok helyütt még érintetlen természeti táj, a Tisza-tó és a Tisza-folyó gazdasági jelentősége (pl. turizmus, halászat, vízi közlekedés, stb.), gazdag termálvízkincs, jelentős területek állnak rendelkezésre beruházási célú hasznosításra (pl. mezőgazdaság, ipar, inkubátorházak kialakítása, stb.), jó talajadottságú termőterületek, Magyarországon egyedülálló tájkultúrák termesztéséhez rendelkezésre álló meliorációs terület Gyengeségek rendkívül rossz a közúthálózat állapota, nehézkes megközelíthetőség, közösségi közlekedés szolgáltatásainak elégtelensége - kevés járat, korszerűtlen vonalak és járművek (autóbusz, vasút), munkahelyek és munkalehetőségek hiánya, magas a szezonális munkák és munkahelyek aránya, helyi termékek termelése csak eseti jelleggel valósul meg, a Kunhegyes Tisza-tó térségére jellemző a társadalmi apátia, gyenge a települések népességmegtartó képessége, jellemző jelenség a provincializmus, főként a vidéken élő helyi lakosság alacsony fokú képzettsége, különösen a Tiszafüredi Kistérségben magas a hátrányos helyzetű, leszakadó társadalmi rétegek és csoportok száma és aránya, nagyszámú, képzetlen és munkanélküli roma népesség, gyenge civil érdekérvényesítő képesség, a környezetbarát és biogazdálkodás alacsony részaránya, jellemző a stratégiai gondolkodás, összefogás hiánya, a településeknek gyenge a forrásabszorpciós és érdekérvényesítő képessége, szomszédos térségekkel való együttműködés hiánya vagy alacsony foka, a Tisza-tó menti turizmus jövedelemtermelő képessége alacsony, kevés a térségben a turisztikai attrakció 23

28 Lehetőségek termálfürdők komplex hasznosítása, az EU 2020 és az OTFK 2020 stratégiákban is kiemelt helyen szereplő megújuló energiaforrások hasznosításának lehetősége (pl. geotermikus energia, szélenergia, biomassza, stb.), geotermikus energia-potenciál sokoldalú hasznosítása (pl. közintézmények, magánházak fűtése, villamos energia-termelés, termálfürdőkben való hasznosítás, fóliaházak fűtése, stb.) tájjellegű termékek, márkavédjegyek, brandek létrehozásának lehetősége, víztöbblet visszatartásához, öntözéses növénytermesztéshez kedvező vízföldrajzi adottságok, kiépült belvízcsatorna hálózat, Tisza-tó sokoldalú turisztikai és élményközponttá való fejlesztése, zöldipari fejlesztések (pl. hulladék-újrahasznosítás, bioenergia előállítása, energiaerdők telepítése, stb.), ökológiai centrumok kialakítása, fejlesztése, integrált tájgazdálkodás, mintaprojektek elindítása, tájgazdálkodás és turisztika összekapcsolása (kiváló ökoturisztikai fejlesztési potenciál), az agrártermelési struktúra átalakulása, környezetkímélő gazdálkodási módok meghonosítása, meglévő élelmiszeripari hagyományokra alapozva hagyományos iparágak újjáélesztése (pl. malomipar, sütőipar, zöldség-gyümölcsfeldolgozás, stb.), vidéki térségekben kézműves termékek előállítása (pl. fazekasság, csipkeverés, sajtkészítés, lekvár-, pálinkafőzés, szörpkészítés, stb.), K + F + I tevékenység növelése (karcagi kutatóbázis), teljes termékpályás beruházások, teljes vertikum kialakítása az agrárágazatban, klaszteresedés (agrárium, turizmus), halászat, vadgazdálkodás szerepének növelése, biotermelés szerepének növelése, helyi piacok beindítása, helyi termelői társulások (TÉSZ) létrehozása, fejlesztése, takarmánytermelés növelése, hozzájárulás az OTFK 2020-ban kiemelt jelentőséggel bíró erdősítési programhoz (jelentős területi-táji potenciál az erdősítésben), zárt rendszerű agrár-termékláncok kialakítása Veszélyek a tervezési terület nagytérségi közúti kapcsolatrendszerének fejlesztése kis lépésekben, lassú ütemben valósul meg (M4, főutak), a települések hitelképtelensége akadályt jelenthet a következő uniós költségvetési ciklus pályázati forrásainak lehívásában, a LEADER szemléletet nem sikerül megfelelő mértékben alkalmazni, a vidékfejlesztési irodák nem tudják betölteni kívánt szerepüket, rivalizálás az egyes települések között a hasonló fejlesztések megvalósításában (pl. termálfürdők létesítése, vágópontok létrehozása, stb.), a fiatal és képzett munkaerő további elvándorlása, nem épül ki a térségi piaci igényekhez igazodó szakképzési intézményhálózat, a leszakadó, hátrányos helyzetű csoportok integrációja nem valósul meg a kívánt mértékben, amely akadálya lehet a befektetők, turisták térségbe vonzásának, a megye kettészakadása fokozódik, a keleti részek további leépülése valósul meg, a közmunkaprogramok leállnak vagy a támogatás mértéke csökken, az érintett korábban inaktív lakosság ismét munka nélkül marad, a közszféra és a vállalkozói szféra közötti gyenge kapcsolat nem fejlődik, gátja marad az együttműködésnek, a gazdasági válság elhúzódásával a centrum és periféria térségek közötti szakadék tovább mélyül, szomszédos térségek eredményesebb részvétele a turisztikai piacon, az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaként megnő a szélsőséges időjárási helyzetek kialakulásának esélye, amely magasabb ár- és belvízvédelmi kockázatot jelent 24

29 IV. Célrendszer megyei célrendszer területi specifikálása 1. Illeszkedés az átfogó megyei célokhoz Erőteljes kapcsolódás a makrogazdaság fejlesztési tengelyeire: az M4 fejlesztésével és a közlekedési viszonyok javításával megállatható vagy legalább megfékezhető a Tiszán-túli térség mezővárosi hálózatának további eróziója, megvalósulhat a városhálózat újjászervezése. Változatos kultúrtájak dinamikus egyensúlya: fentinél erőteljesebb a kapcsolódás ehhez az átfogó célhoz. A természeti erőforrásokkal sokkal tudatosabban, fenntartható módon gazdálkodó, a tájképbe illeszkedő és a hagyományokra egyaránt építő, új típusú gazdálkodási rendszerek épülnek ki. Beindul a zöldgazdaság, a térség adottságaihoz, jellegéhez illeszkedő zöldipari ágazatok fejlődnek ki, továbbá a meglévő tudásbázisra és a hagyományokra alapozva határozott agrár-élelmiszeripari fejlesztések kezdődnek el, teljes vertikumok épülnek ki. Egészséges méretű birtokszerkezettel jelentősebb mértékben folytatódik a kertészeti, háztáji termelés, a minőségi állattartás, termékfeldolgozás, valamint a helyi, magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek megjelennek meg a helyi és a térségi piacokon, sőt exportképes, a térség hagyományaira építő helyi márkák kifejlesztése indul meg. A térség kitűnő adottságait kihasználva a jelenleginél jóval nagyobb mértékben valósul meg a megújuló energiaforrások felhasználása, az energiatermelés és ellátás rendszerének átalakítása. Egészséges, képzett lakosság, együttműködős társadalom: a térségi szakképzés rendszere átalakul, ésszerűsödik, jobban igazodik majd a helyi igényekhez, továbbá az elérhetőség javításával együtt javul a lakosság életminősége, növekszik a térség népességmegtartó ereje. A társadalmi együttműködés megvalósul a különböző színtereken: hatékony munkamegosztás alakul ki a térség települései között a termelésben, a fejlesztésekben és a közösségi szolgáltatások terén, továbbá a civil szervezetek, vállalkozások és közintézmények közötti hatékony együttműködés jegyében erősödnek a közösségi funkciók, megvalósul a tudatformálás (LEADER/CLLD típusú szemléletmód), ezzel megindul a térség felzárkóztatása. A hálózatosodás elősegítésével, a hatékony információáramlás biztosításával a társadalom alkalmazkodóképessége növekszik, igazodik a nagyobb volumenű változásokhoz. 2. Illeszkedés a területi célokhoz. A tervezési terület fejlesztési stratégiája alapvetően két, a megye egészére megfogalmazott területi célhoz illeszkedik: Nagykunság mezővárosi hálózat új térségi szerepeinek felépítése. Ez a célkitűzés mindenekelőtt a Karcagi Kistérséget érinti, amelynek városai megvalósíthatják a Tiszántúl nagytérségi integrációját. Ez elsősorban a közlekedési infrastruktúra hálózat hiányzó elemeinek kiépítését, valamint a meglévők fejlesztését célozza meg. Továbbá a városok térségi szintű, funkciómegosztáson alapuló szervező szerepeinek megerősítése, funkcióváltása valósulhat meg: pl. beépült gazdasági területek (ipari parkok és egyéb iparilag vagy mezőgazdaságilag hasznosítható területek) elérhetőségének, telephelyvonzó képességének megerősítése, vagy a kiürült gazdasági területek, felhagyott, alulhasznosított városi területek hasznosítása, fejlesztése. Ezen kívül a funkcióbővítő, gazdaságfejlesztő tevékenység érvényre juttatása is cél: pl. új funkciók kialakítása, mindenekelőtt a 25

30 térség zöldipari arculatának erősítésével (pl. hulladékgazdálkodás), valamint a megújuló energián alapuló beruházások megvalósításával. Cél továbbá Karcag térszervező szerepének komplex megerősítése elsősorban az agrár-élelmiszeripari vertikum kiépítésében játszott vezető szerepével, továbbá a kapcsolódó középfokú képzések (szakképzés, felnőttképzés) megszervezésével és az ökológiai környezettudatos gazdálkodási formák, bevezetésével. Részben ide tartozik továbbá a Tisza-tó komplex, több megyére kiterjedő turisztikai stratégiájának megvalósítása is, mivel ennek területi kihatása van a Nagykunság északi részére is. Tisza menti öko-sztráda alrendszereinek kiépítése, differenciált víz- és tájgazdálkodási rendszerek innovatív fejlesztése. Ehhez a célrendszerhez illeszkedik a Tisza-tavi térség komplex turisztikai fejlesztése, amely a stratégiában kiemelt szerepet kapott. Ebben mindenekelőtt az ökoturisztikai fejlesztésekre, a területi együttműködések (pl. Tiszafüred Poroszló, Kisköre Abádszalók, stb.) kialakítására, erősítésére, kerékpárút hálózati fejlesztésekre, egységes marketing arculat kialakítására, valamint a Tisza-tó integrált szabadidős és sportturisztikai központtá fejlesztésére kell gondolnunk. E mellett fontos cél a halgazdálkodás fejlesztése, teljes halászati vertikum kiépítése, amelynek gócpontjai a Tisza-tó és a Tisza menti települések. Továbbá ide kapcsolódik még az integrált tájgazdálkodási mintaprojektek megvalósítása programelem is: pl. a tiszaroffi, nagykunsági árapasztó tározók többcélú (tájgazdálkodás és turisztikai) hasznosítása. 3. A specifikus célok kapcsolódása a Nagykunság-Tisza tó területi célokhoz területi kijelölt stratégiai célok megyei specifikus célok Meglévő tudásbázison és táji adottságokon alapuló mezőgazdasági feldolgozóipar újraélesztése Térség zöldipari arculatának erősítése Barnamezős területek újrahasznosítása, új telephelyek fejlesztése Egészségturisztika fejlesztések Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése Önszerveződő vidéki társadalom Leszakadó térségek felzárkóztatása 26

31 V. Tervezés - Prioritások, irányok meghatározása, kapcsolódás a as kohéziós politika tematikus célkitűzéseihez A térség versenyképessége az itt élő emberek tudásán, szorgalmán és kreativitásán, az itt tevékenykedő közösségek együttműködésén, valamint a térség vállalkozásai és a rendelkezésre álló természeti és kulturális háttér által megalapozott sokszínű, innovatív és dinamikusan fejlődő üzleti környezeten alapszik. A térség kulturális- és tudásközpontjai, valamint a technológiai-, ipari-, és a növekedési pólusai jelentős mértékben hozzájárulnak a megye gazdasági növekedéséhez, erősítik országos és nemzetközi versenyképességét valamint innovációs teljesítményét. Jövőkép: A hozzáadott-érték-teremtés növelésével a felzárkózásért A Nagykunság és a Tisza-tó térsége eltérő potenciállal, hagyományokkal és fejlődési irányokkal, de szoros kapcsolódási pontokkal jellemezhető térség. A közös pont, hogy mindkét terület számára egyaránt a hozzáadott-érték-teremtő gazdaság a motor, ami a jövőt meghatározza. A meglévő tradíciókon, hálózati és kapcsolati tőkén és szakértelmen alapuló agrárium újjáépítésével, a teljes vertikum felépítésével a térség az ország nemzeti jövedelemtermeléséhez hathatósan járul hozzá. A középszintű, piaci igényekhez igazodó szakképzés révén a megfelelő humán tőke kapacitás nem csak a barna- vagy zöldmezős beruházások megteremetéséhez nyújt stabil alapot, hanem a hosszú távú stratégiákban gondolkodni képes helyi termelés bázisát is jelenti. A kitűnő táji adottságokon és meglévő hagyományokon alapuló helyi termelés biztos jövedelmet, stabil megélhetést nyújt a térség valamennyi lakójának. A biokultúra fokozásával a térség az ország legnagyobb bioélelmiszereket kibocsátó területévé növi ki magát. Az új arculat felépítésével, a táji adottságok és lehetőségek kiaknázásával a terület a zöldipar/környezetipar egyik meghatározó központja lesz. A hulladékhasznosítás és a tájgazdálkodás dominanciája mellett a megújuló energiaforrásokban bővelkedő terület jelentős mértékben hozzájárul majd az alternatív energia felhasználás növeléséhez, bekapcsolva a helyi vállalkozásokat, közintézményeket és lakásokat az energiahatékony rendszerekbe. A megújuló energiák hasznosításával a vállalkozások jövedelmezősége hosszú távon jelentősen megnő, a lakosság költségei csökkennek, a közintézmények működése racionalizáltabbá válik. A turizmus az egész térség egyedülálló adottságaira építve stratégiai ágazattá növi ki magát. A Tiszató és a Nagykunság természeti adottságaira építve a térség a természetközeli és ökoturizmus bástyája lesz. A szintén unikális termál- és gyógyturizmus teljes vertikumának kiépítésével, az egymáshoz kapcsolódó és egymást kiegészítő egészségturisztikai szolgáltatások kifejlesztésével egyúttal a terület egészségturisztikai centrummá válik, sokoldalú lehetőséget kínálva a vidéki térségek a jövedelemtermelésbe való hatékony bekapcsolódására. A térség a Szolnoki és a Karcagi várostérségeken keresztül hozzákapcsolódik a Budapest Debrecen fejlődési tengelyhez, stratégiai szerepet betöltve a logisztikában, híd szerepet betöltve a Tiszántúl és a Duna-Tisza térségei között. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegek és települések integrációja révén a munka alapú és értékteremtő gazdaság válik a térség dinamizáló és egyben legfőbb kohéziós erejévé, amelyben a helyi civil szervezetek egymást behálózó tevékenységei áthatják egymást, jelentős többletet nyújtva az ott élőknek életminőségük javításában, az élhető környezet megteremtésében. 27

32 A térség fejlesztésének irányai és prioritásai a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Koncepció elgondolásai szerint, a térség speciális adottságaihoz és igényeihez igazodva kerültek kialakításra: Átfogó célok Stratégiai célok Akciók 1. Nagykunság, mint a hozzáadottérték alapú élelmiszergazdaság egyik központja 1.1. Meglévő tudásbázison és táji adottságokon alapuló mezőgazdasági feldolgozóipar újraélesztése Mezőgazdasági feldolgozóipar fejlődésének erősítése Állattenyésztés, halászat szerepének növelése Gazdaságos méretű kertgazdálkodás Élelmiszeripari kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzése Szakember ellátás Megközelíthetőség, elérhetőség javítása 2. Természetközeli egészségturisztikai centrum 3. A vidéki térségek komplex felzárkóztatása 1.2. Térség zöldipari arculatának erősítése 1.3. Meglevő ipari bázisok kihasználása 2.1.Egészségturisztika fejlesztések 2.2. Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése 3.1. Önszerveződő vidéki társadalom 3.2. Leszakadó térségek felzárkóztatása Megújuló- és bioenergia-hasznosítás Erdők, energiaerdők telepítése Hulladék újrahasznosítás Barnamezős területek újrahasznosítása, új telephelyek fejlesztése Koncentrált wellness- és gyógyfürdőfejlesztés a kapcsolódó szolgáltatásokkal és egységes marketing kialakításával Ökoturizmus fejlesztése Túraközpont hálózat fejlesztése Kerékpárút hálózat fejlesztés és kapcsolódás az EUROVELO hálózatba Tisza-tó, mint integrált szabadidős és sportturisztikai központ A kulturális turizmus fellendítése Hagyományos vidéki mesterségek felélesztése, helyi termékek helyben történő felhasználása és termelői önszerveződés Helyi vállalkozások támogatása (Szabad Vállalkozási Zóna) Halmozottan hátrányos és leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása 1. Nagykunság, mint a hozzáadott-érték alapú élelmiszer-gazdaság egyik központja 1.1 Meglévő tudásbázison és táji adottságokon alapuló mezőgazdasági feldolgozóipar újraélesztése Mezőgazdasági feldolgozóipar fejlődésének erősítése Történelmi tény, hogy Magyarország, mivel kiváló természeti-táji és kulturális adottságokkal és hagyományokkal rendelkezik, a mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás fellegvára, bástyája volt nem csupán a térségben (Kelet-Közép-Európa), hanem egész Európában (a kontinens egyik éléstárának számított hazánk, amelyet még a trianoni sokk után sem változott meg alapjaiban). A szocializmus évtizedeiben is stratégiai ágazatnak számított az élelmiszeripar, a sokáig erőltetett 28

33 nehézipari fejlesztés ellenére is. A rendszerváltoztatást és a piacgazdaságra való átmenetet követően értékelődött le az agrárágazat, a némileg átgondolatlan külföldi tőke bevonás, a nem megfelelő hazai támogatási rendszer, az uniós csatlakozást követően pedig az ellenérdekelt EU-s tagországok politikájának érvényesülése következtében. Magyarország agrárpotenciáljának jelenleg csak mintegy 10%-át képes kihasználni, ráadásul azt sem a legoptimálisabb módon. Jász-Nagykun-Szolnok megye kiváló adottságokkal rendelkezik a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén: részben a jó minőségű és nagy kiterjedésű termőterület, részben a nagy kiterjedésű legelők, részben pedig megfelelő éghajlati viszonyai miatt (magas napsütéses órák száma, jelentős évi hőösszeg). Továbbá jelentős kapacitással rendelkezik a humánerőforrás területén, amely alapvetően a Karcagi Kistérségben jellemző. A területen érvényesül az ún. röghatás, ami azt jelenti, hogy az itt élő embereknek megvannak azok a kulturális hagyományai az agráriumban, ami több generációra visszamenőleg meghatározta a tevékenységüket, szakmájukat, sőt az identitásukat is. Továbbá az igényei és elvárásai is ehhez kapcsolódnak: nem mindegy, hogy milyen terméket fogyasztanak, mit etetnek velük, a megvásárolt termékeknek van-e kötődésük a lakóhelyükhöz, a saját közegükhöz. Fentiekből kiindulva és figyelembe véve az EU 2020, valamint a NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 stratégiákban megfogalmazott célokat, a tervezési terület szempontjából elsődleges cél a mezőgazdasági termelés és feldolgozás új alapokra helyezése, szerepének növelése, segítségével a térség foglalkoztatásának jelentős bővítése, valamint a minőségi és magas hozzáadott érték tartalmú termék előállítás fokozása. Jelenleg az alapanyagok értékesítése képezi az agrárexportunk 75%-kát, mialatt a késztermékek részesedése nem éri el a 20%-kot. Az arány megváltoztatása utóbbi növelésének irányában a fejlesztések fókuszába kerül megyei szinten is. Fontos célkitűzés, hogy teljes agrárvertikum épüljön ki a térségben, mindenekelőtt hazai tőkére alapozva. Ennek első lépcsője a minőségi alapanyag-termelés. Ez egyfelől, kisebb számban, magasan képzett szakembereket (agrármérnökök, agronómusok), másfelől, nagyobb számban, középfokú szakembereket és még nagyobb számban betanított munkásokat (pl. mezőgazdasági idénymunkásokat) igényel. Mivel az alapvető cél elsősorban nem a nagyüzemi termelés fokozása, hanem a mezőgazdasági KKV-k erősítése, fejlesztése, számuk növelése, ezért a támogatási rendszert is ehhez kell majd igazítani. Ebből adódó kiemelt cél az élelmiszeripari vállalkozások számának és részarányának a növelése (a jelenlegi részarány 25%-ról min %-ra), valamint a régión belüli pozíciójuk megerősítése. Ennek a célnak az elérésére teljes körű agrárvertikum kiépítését kívánja megvalósítani a Karcagi Ipari Parkban a közeljövőben elindítandó projekt, amely uniós és hazai források bevonására is épít. Az Ipari Park területén illeszkedve az Ökopark jelleg kialakításához, amelyben a hulladék újrahasznosító megvalósítása az egyik kiemelt cél (ld. részletesebben az 1.2. fejezetben!) három ütemben valósul meg a projekt. Az első ütemben a helyben megtermelt gabonára alapozva malomipari vertikum épül ki. Ennek keretében két (bio)malom létesül, amelyek közül az egyik nagy teljesítményű, 100 t/nap, azaz t/év kapacitásra képes és nem csak a kistérség, de még a távolabbi területeken megtermelt gabonák feldolgozására is alkalmas. A másik, ugyancsak biomalom, kisebb teljesítményű, igazodva a további, kisebb mennyiségben előállításra kerülő gabonafajtákhoz (pl. rozs, tönköly, köles, stb.), 30 t/nap kapacitással működik majd. A malmok nagykunsági lisztet dolgoznak fel, a technológiát ennek a feldolgozására alapozzák. Természetesen a hengerszékek átalakíthatók akár más fajták feldolgozására is am későbbiekben, a kapacitás pedig tovább növelhető az igényeknek megfelelően. A bio jelleg azért fontos, mivel stratégiai cél a biotermelés növelése a térségben (erről még részletesebben ld. később!). A malomiparra építve tészta- és sütőüzem 29

34 létesülne, valamint a késztermék előállításhoz szükséges csomagolóanyag üzem kialakítására is sor kerülne a projektben. Így a teljes mértékben helyi alapanyagokból előállított termékek feldolgozottsági szintje elérné vagy megközelítené a 100%-ot. Fontos eleme a fejlesztésnek, hogy a felvásárlás a nagy élelmiszer-, áruházláncok kiiktatásával valósulna meg, mivel az üzem közvetlenül a termelőktől vásárolja meg a gabonát, előre kifizetve őket. Ezáltal hosszú távon is kiszámítható, biztos piacot nyújt a helyi termelőknek, méltányos felvásárlási árakkal ösztönözve őket a minőségi termelésre. Ezáltal a projektnek nem csak a magas foglalkoztatási hatása jelentős, hanem az adózási szabályok betartásával és betartatásával a feketegazdaság visszaszorításában is jelentős szerepet játszik. A 2. ütemben kerülne sor a hús- és tejipar beindítására, amelynek részeként hízómarha- és hússertés-tartás valósul meg első lépcsőben, továbbá részben tejelő szarvasmarha-tartás a tejtermeléshez kapcsolódóan. Ez utóbbinak a felvevő piaca részben a tiszafüredi tejüzem lenne, amely jelenleg jelentős részben import vagy más térségekből származó tejet hasznosít. A további tej felvásárlását pedig a helyben létesítendő üzem biztosítja majd. E mellett vágópont létesítésére is sor kerül, és a vertikum záró láncszemeként húsüzem kerül kialakításra. A harmadik ütemben zöldség- és gyümölcstermelő üzem létesül majd, amelyhez a helyi alapanyagtermelés ugyancsak elengedhetetlen. Ennek is megvannak a térségi hagyományai, sőt beindult fejlesztései, azonban ez a megfelelő szakértelem biztosítása miatt a projektnek csak a harmadik állomását képezheti. A biotermelés megvalósítása kiemelt cél ebben az ágazatban is, amelyhez kapcsolódik majd a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás, tartósítás, hűtőházi kapacitás kiépítése, megfelelő minőségbiztosítási rendszer bevezetésével. A projekt közvetlen foglalkoztatási hatása kb fő, multiplikátor hatása révén azonban ennek kb. a tízszerese (ld. gazdák, termelők foglalkoztatása, új kertészetek beindulása, a térségi mezőgazdasági termelés újraélesztése). Fontos célkitűzés a klaszteresedés növelése, a meglévő együttműködések szerepének bővítése, valamint új klaszterek létrehozása. Továbbá az értékesítési lánc lerövidítésével a termelők érdekeltté tehetők a minőségi termelésben, tisztességes megélhetést és jövedelemforrást biztosítva számunkra. A térségben további projektek megvalósulásával is számolunk, amelyek ugyancsak jelentős hozzáadott-értéket képviselnek és egyúttal kitörési pontot is jelenthetnek az érintett települések számára: pl. gyümölcslé-feldolgozó üzem létesítése Kenderesen, kb. 2,5 md Ft-ból, vagy a Kunmadarason kialakítandó, gombatermesztési bázisra alapozott savanyítóüzem. Továbbá a már meglévő helyi jelentőségű termékek termelésének növelése, illetve marketingjének fokozása is fontos célkitűzés: pl. a kisújszállási rizstermesztés és feldolgozás, a tiszafüredi tejüzem további fejlesztése (ez utóbbi innovációs képessége kiemelendő, pl. mikroszűrt tej előállítása, tejsavóból tejtermékek készítése, stb.), valamint a Kunhegyesen elindítandó savanyítóüzem illetve a 350 főt foglalkoztató húskombinát fejlesztése. A bioélelmiszerek nagyobb arányú termelése és feldolgozásuk, a bioterületek részarányának növelése mindenképpen megvalósítandó. Mivel Magyarország a potenciáljának jelenleg csak mintegy tizedét használja ki, amely elsősorban a gabonatermelés és a legelőterületek terén mutatkozik meg, fontos lenne a termesztés növelése, különösképpen a zöldség- és gyümölcságazatban. Magyarország részesedése az unió biotermeléssel érintett területeiből jelenleg mindössze 1,5-2%, és a hazai bioterületek aránya sem haladja meg a 2%-ot az összes mezőgazdasági termelés alá vont területből. 30

35 15. ábra: A biogazdálkodásba bevont területek aránya az EU néhány országában és Magyarországon Forrás: KSH A biotermelés előnyei az alábbiakban foglalhatók össze: Magyarország komparatív előnyökkel rendelkezik a viszonylagos alacsony bérszínvonal miatt, amely a megyében és a tervezési területen még inkább érvényesül, a magas élőmunka igény miatt magas a foglalkoztatási hatása, képzett szakembereket is vonz, ami segítheti a fiatal, szakképzett munkaerő helyben maradását, a biotermékeknek jelentős felvevőpiaca van itthon és az unióban is (jelenleg exportra kerül a teljes mennyiség 90-95%-a), a lakosság körében növelhető a minőségi termékek iránti igény, javítható a lakosság egészségi állapota (a biotermékek magasabb tápanyag- és lényegesen alacsonyabb méreganyag tartalma miatt). Egyedüli hátrányként az átállás nehézsége fogalmazható meg, mivel több évig tart a biotermelésre való átállás, amely alatt a jövedelmezőség átmeneti csökkenésével kell számolni. Prioritást kell, hogy élvezzen az agrármarketing tevékenység növelése, hatékony marketing eszközök alkalmazása. Itt gondolnunk kell az egységes, összehangolt marketing tevékenység kialakítására, továbbá a térségi brandek, márkavédjegyek megjelenésére (pl. kunsági liszt, füredi tej, stb.), amelyek a térség üzleteiben külön polcon kerülhetnének felkínálásra, vagy külön márkabolt hálózat is kialakítható Állattenyésztés, halászat szerepének növelése Hazánkban az állattenyésztés és a növénytermesztés egyensúlya a rendszerváltozást követő két évtizedben teljesen felborult utóbbi javára. A felvásárlás bizonytalansága, az állatbetegségek, valamint a tartás nehézségei és a nem kielégítő mértékű támogatások miatt sokan tértek át a növénytermelésre vagy hagytak fel a mezőgazdasági termeléssel. 31

36 A teljes agrárvertikum kiépítéséhez, a meglévő üzemek kiszolgálásához, valamint a táji-térségi adottságok hatékonyabb kihasználásához mindenképpen szükség van az állattenyésztés szerepének növelésére. A vertikum legelső lépcsője az alapanyag-termelés, amely itt egyfelől az élőálltat-tartást jelenti: a szarvasmarha-állomány növelése lenne indokolt (legalább szarvasmarha tartása), amely nem csak a húsipar, hanem a tejipar igényeit is képes lenne kiszolgálni. Utóbbit részben a már működő tejüzemek (pl. Tiszafüred) kiszolgálásával, részben új üzemek létesítésével. Másrészt a sertéstartás szerepét is fokozni kellene, amely mellett a tojótyúk tartás is kiemelendő. A biotermelés szükségessége itt is jelentős, amely részben függ a hasznosított takarmány minőségétől. Ezért szükség van a takarmánytermelés növelésére, valamint a biogazdálkodás megvalósítására ezen a téren is. A már említett karcagi bázison ez is megvalósulna, kiegészítve a külföldi tulajdonú takarmánykeverő cég termelését. A hálózatosodás és az együttműködés ebben az ágazatban is kiemelten fontos lenne, amelyre vannak jó példák, illetve elképzelések: pl. a Bánhalmán megvalósuló szarvasmarha- és hússertés-tartáshoz kapcsolódna a kenderesi húsüzem felépítése, vagy Kisújszálláson meglévő juhtartáshoz szükség lenne feldolgozóüzem kialakítására, Kenderesen és Kunmadarason a tojótyúkok számát kívánják növelni, valamint a karcagi szarvasmarha-tartás kapcsolódna a tiszafüredi tejtermeléshez is (ld. az előző fejezetben!). Az állattenyésztés esetében is kiemelendő a hazai és a tájspecifikus fajták tartásának támogatása, amely fontos prioritást kell, hogy élvezzen a következő uniós ciklusban. A halászat és halgazdálkodás szerepe külön kihangsúlyozandó a térség potenciálját tekintve: erre konkrét elképzelések vannak Abádszalókon és Tiszafüreden, ahol mesterséges tavak kialakításával kívánják a haltenyésztést meghonosítani. A halászatnak a hazai élelmezésben betöltött szerepe jelenleg elmarad a lehetőségektől, amelynek fejlesztése és a közétkeztetésben való szerepének növelése mindenképpen kívánatos lenne. A halgazdálkodás és az álltenyésztés más formáinak együttműködésére kínál ökológiailag fenntartható, modell értékű lehetőséget a táji potenciál kihasználásával az akvapónia, amelyre a tervezési terület egészét tekintve jó lehetőség kínálkozik. A halgazdaság további előnye, hogy magasan képzett szakembereket is vonz (pl. halszaporítás), továbbá összekapcsolható a turizmussal (ld. horgászturizmus!). A tájhasználatot vizsgálva megemlítendő még a vadgazdálkodás szerepének fokozása is. Az extenzív legelőterületek nagy számban állnak rendelkezésre a térségben (mindenekelőtt a karcagi kistérségben), amelynek hatékonyabb kihasználása kívánatos lenne a jövőben, szorosan kapcsolódva az állattartás szerepének növelésével, a gyepterületek hasznosításával, részarányuk növelésével Gazdaságos méretű kertgazdálkodás A kertgazdálkodás hagyományai régmúltra tekintenek vissza. A birtokméretet tekintve ugyanakkor rendkívül kis méretű hasznosított földstruktúra jellemzi a térséget. Szükség lenne megfelelő méretű gazdaságok kialakítására, életképes KKV-k létrehozására, valamint a meglévők fejlesztésére. Mivel ennek az ágazatnak magas az élőmunka igénye, továbbá a feldolgozottsági szint növelése is könnyen, kisebb eszköz- és technológia-ráfordítással megvalósítható, ezért a fejlesztése, a termőterületek arányának növelése mindenképpen indokolt. Az ágazatnak jelentősebb hagyományai elsősorban a Tiszafüredi Kistérségben vannak (pl. dinnye Tiszagyenda, meggy, barack, szőlő Tiszaszőlős, paradicsom, burgonya Kunhegyes, primőrtermelés Kunmadaras, stb.), de több bázisa van a Karcagi Kistérségben is (pl. zöldségkertészetek, lekvárkészítés Karcagon, hagyma, paprika,. zöldborsó Kenderesen, stb.). A törpebirtokok helyett megfelelő méretű gazdaságok létrehozása lenne időszerű : a kertészetek esetében a 4 ha feletti gazdaságok kialakítása a cél. Természetesen fontos és 32

37 fejlesztendő a háztáji termelés rendszere, amely sok helyi lakosnak kínál jövedelem kiegészítést, amelyre alapozva bővíthető a helyi piacok kínálata és egyben bekapcsolható a közétkeztetésbe is. Ki kell emelni az üvegházi termesztés jelentőségét, amelynek kialakításához a terület kedvező adottságokkal rendelkezik. A megújuló energiaforrások (pl. biomassza, napenergia) hasznosításával fóliaházak, üvegházak létesíthetők (már működnek pl. Karcagon vagy Kenderesen), a meglévők tovább fejleszthetők. Karcagon hulladékhőre alapozott fóliaházakat kívánnak kialakítani a jövőben. A kertészeti gazdálkodás szerepének növelése nem képzelhető el a helyi piacok beindításának, a meglévők fejlesztésének megvalósítása nélkül. Szükség van valamennyi településen a helyi termékek bemutatásához szükséges piacterek kialakítására, további térségi vásárok tartására (egy-egy térségi központban a környező települések terméki is eljuthatnának), továbbá a közös marketing segítségével, több település együttműködésével a helyi termékek piaci pozíciói javíthatók. Az előző fejezetekben már említett helyi brandek, márkavédjegyek kialakíthatók ebben a szegmensben is: különösen fontos a helyi termelők összefogása az egységes minőségbiztosítás érdekében a márka kialakításához kapcsolódó piaci pozicionálás és a minőség garantálása érdekében. Ebben hasznos hazai példák állnak rendelkezésre (ld. erről még a 3.1. fejezetben!). Célkitűzés a kertészeti termékek feldolgozottság szintjének a növelése, hogy ne nyerstermékként, hanem feldolgozott állapotban kerüljön piacra a termékkör. Lehetőség van pl. helyi alapanyagokból készült lekvár, szörp, sajt, zöldség és gyümölcslevek, stb. előállítására. Ehhez kapcsolódnának jelentősebb fejlesztések a jövőben: pl. savanyító üzemek Kunhegyesen és Kunmadarason, utóbbiban konzerváló üzemmel együtt, elsősorban a gombatermesztésre alapozva, valamint aszalóüzemek a gyümölcs- és részben a zöldségtermesztéshez kötődően, több településen is. A biotermelés jelentősége ebben az ágazatban még inkább fejlesztendő, mivel a jelenlegi termelés szerkezetében elenyésző a zöldség- gyümölcstermelés szerepe. 16. ábra: A bioterületek megoszlása főbb növénycsoportok szerint az EU néhány országában és Magyarországon Forrás: KSH A biotermékekre alapozva bioéttermek és bioszállodák létesíthetők, amelyeknek a turisztikai kínálatbővítő szerepe a jövőben még inkább előtérbe kerül (az ország első bioszállodája a térségben, Karcagon létesült, amelyhez bioétterem és biobolt is kapcsolódik). 33

38 A zöldségeknek és gyümölcsöknek a helyi közékeztetésben való részesedését mindenképpen fokozni kell, különösen a gyermekek étkeztetésében, a Nemzeti Vidékstratégiában is megfogalmazott célokkal összhangban ( Egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe program). Továbbá a helyi éttermek, étterem láncok helyi élelmiszerekkel való ellátásának növelésére kell törekedni a jövőben, ehhez elvárt a magas minőség és a folyamatos termékellátás. Ennek érdekében fontos szerepe van a helyi termelői csoportok összefogásának, a TÉSZ-ek kialakításának és fejlesztésének Élelmiszeripari kutatás-fejlesztési tevékenység ösztönzése A térségben nincs felsőoktatási intézmény, azonban van egy jelentős hagyományokkal rendelkező kutatóbázis: a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Karcagi Kutató Intézet (DATE AMC KIT). Az intézmény állami növénynemesítő telepként kezdte meg a működését, majd sokáig kísérleti intézetként funkcionált, egy ideig pedig talajművelési kutatóintézet jelleggel működött. Később a Debreceni Egyetemhez került, részben önálló gazdasági tevékenységet folytató intézményként, majd 2000-től a Debreceni Egyetem szervezeti rendszerébe integrálódott. Jelenleg alapvetően a nemesítési, agrotechnikai, talajtermékenységi, talajvédelmi, talaj-hasznosítási, talajművelési, juhászati, gyepgazdálkodási és vidékfejlesztési jellegű témakörök képezik a Kutató Intézet kutatási alapfeladatait. A K+F tevékenység köre az utóbbi évtizedekben kibővült, aminek eredményeként fontos és perspektivikusnak mondható kutatások kezdődtek a bioenergetika területén, valamint a talajok szénforgalmával kapcsolatos témakörökben is. A témakörök közül ki kell emelnünk a biomasszára alapozott komplex, kapcsolt hő- és villamos energia előállítása, szerves juhtrágya hasznosítás, multifunkciós mezőgazdaság lehetőségei, szennyezett területek hasznosítása kutatási területeket a jelen tanulmány tárgyát képező gazdaságfejlesztési prioritásokhoz való kapcsolódásuk miatt. További célként fogalmazható meg a más élelmiszeripari kutatóhelyekkel kialakítandó szoros együttműködés (pl. Debreceni Egyetem, Szolnoki Főiskola, nagykörűi Tisza Tájközpont Kht., stb.), valamint új irányok keresése a táj ökológiai jellegű hasznosításában. Utóbbihoz tartozik pl. a zárt rendszerű agrár-termékláncok kialakítása, mint amilyen a már említett akvapónia lehetősége (részletesen ld. az 1.2. fejezetben!). A kutatás-fejlesztés és innováció témakörébe tartozik a Tisza-tavi iszap sokoldalú hasznosítása. Ennek része az iszap biomasszaként, így energiatermelési célú hasznosítása, de meg kell említeni gyógyászati jelentőségét, valamint a mezőgazdasági területek javításában betöltött szerepét Szakember ellátás Általánosságban elmondható, hogy a jelenlegi szakképzési rendszer térségi igényekhez történő hozzáigazítása lenne szükséges a jövőben. A legfontosabb célkitűzés a szakember ellátás terén a térségből részben hiányzó vagy nem megfelelő mezőgazdasági- és/vagy élelmiszeripari szakképzés kialakítása. A tervezési területen ugyan több helyütt is van agrár szakképzés (pl. Kunhegyes, Karcag), ám elsősorban gépészeti, gépész technikus szakembereket képeznek ezekben az intézményekben. A mezőgazdasági alapszakmák (pl. növénytermesztő, állattenyésztő, élelmiszeripari szakmák, stb.) oktatása a térségben egyedül Tiszafüreden valósul meg, ám szükség lenne több településen is a képzési paletta ilyen irányú bővítésére. Egyúttal szükség lenne felsőfokú szakképzés megvalósítására, szakképzési programok támogatására, továbbá a felnőttképzés szerepének növelésére, felnőtt-továbbképzés lehetőségeinek 34

39 megteremtésére, átképzési programok megvalósítására (pl. átképzésre olyan szakmákban, amelyekre nincs kereslet, vagy az általános gimnáziumi képzés utáni elhelyezkedés nehézségeiből adódó kiegészítő képzésekre). A környezetvédelem és a turisztika terén szükség lenne további szakképző műhelyek kialakítására a meglévők mellett, valamint a gyógy- illetve ökoturisztikai fejlesztésekhez elengedhetetlenül szükség lenne tovább szakmák képzésére is (pl. balneológus, gyógymasszőr, turisztikai ügyintéző, asszisztens, gasztroturisztikai szakemberek képzése, stb.). Az előző ponthoz kapcsolódóan meg kell említeni a Karcagi Kutató Intézet jelentőségét a felsőfokú szakember ellátásban: a Debreceni Egyetemmel és a Szolnoki Főiskolával együttműködve a leendő agrár- és gépészmérnököknek szakmai gyakorlati helyeket kínál az intézmény. Ennek további bővítése lenne szükséges a helyi vállalatoknál megvalósítandó szakmai gyakorlati helyek felkínálásával. A szakember ellátáshoz szükség lenne továbbá megfelelő képzésekre a vállalkozók részére, pl. vállalkozási alapismeretek, marketing technikák, vezetői készségek, stb. oktatásával Megközelíthetőség, elérhetőség javítása Amint a helyzetelemzésben utaltunk rá, a térség megközelíthetősége általánosságban kedvezőtlen, a Kunhegyesi Járást tekintve pedig kifejezetten rossz. A térség közúton való megközelítése a leggyorsabb és a legbiztonságosabb is az M3 autópálya irányából. A 4-es országos főút és a 33-as, valamint a 34-es másodrendű utak fejlesztése elengedhetetlen, ezek fejlesztése a közötti tervezési ciklusban előirányzott. Több a megközelíthetőség szempontjából rendkívül hátrányos helyzetű település jelzése alapján elmondható, hogy amíg a falvak, városok elérhetősége nem javul, addig nem is érdemes befektetésekben gondolkodni. Ezért a következő ciklusban alapvető célkitűzés, hogy minden településre legalább egy felújított úton lehessen eljutni. A következő uniós ciklusban megvalósítandó fejlesztések közül ki kell emelnünk az M4 gyorsforgalmi út Törökszentmiklós-kelet Kisújszállás-nyugat szakaszának megépítését, valamint a Fegyvernek- Püspökladány szakasz előkészítését, a 34-es számú másodrendű főútvonal és a 3401-es számú Karcag-Kunmadaras összekötő út burkolatának felújítását, egyúttal az utóbbi főúttá minősítését, továbbá a Karcag-Kunhegyes közötti új összekötő út megépítését. Fontos fejlesztés lenne a Pusztataskony - Kisköre között új közúti Tisza-híd megépítése, amelyre várhatóan a ciklus végéig sor kerül. A közösségi közlekedés is jelentős fejlesztésre szorul. A vasútfejlesztések sorában a tranzitvonali Kisújszállás-Püspökladány vonalszakasz pályaépítés (V100.30) megvalósítása mellett fontos volna a mellékvonalak fejlesztése. Ezek között a Tiszafüred (Füzesabony) - Karcag és a Kisújszállás Kál vasútvonalak felújítása időszerű, amelyeken egyúttal a járatsűrűség növelése és a menetrendnek a fogyasztói igényekhez való hozzáigazítása sem hanyagolható el. A helyközi autóbusz-közlekedés fejlesztése, különös tekintettel a települések hátrányos helyzetére és a megközelíthetőség hiányos vagy nem kielégítő voltára, mindenképpen jelentős célkitűzés. Ez vonatkozik mindenekelőtt a járatsűrűség fokozására, továbbá menetrendi ésszerűsítésekre. A közlekedés szempontjából fontos megemlíteni a kerékpáros közlekedés lehetőségeit, a kerékpárutak fejlesztésének jelentőségét. A térségben, a terület alföldi jellegéből adódóan is, sokan használják a kerékpárt, amelynek további térnyerése várható, sőt kívánatos cél. Ennek érdekében a tervezett fejlesztések között szerepel a Kisújszállás Kenderes, a Karcag - Tisza-tó, valamint a Kunmadaras 35

40 Berekfürdő (I. ütem) és a Tiszaörs Kunmadaras (II. ütem) bicikli úthálózat kiépítése. A kerékpáros közlekedés turisztikai célú hasznosításáról ld. a 2.2. fejezetben! 1.2 Térség zöldipari arculatának erősítése Megújuló- és bioenergia-hasznosítás A megújuló energiaforrások hazánkban jelentős mennyiségben állnak rendelkezésre, amelyek hasznosítása még csak részlegesen valósult meg. Jász-Nagykun-Szolnok megye, különösen a vizsgált terület (a megye keleti területei), kitűnő adottságokkal rendelkezik pl. a napenergia hasznosítása terén, mivel magas a napsütéses órák száma (2.000 óra/év felett), illetve kedvező a globálsugárzás átlagos évi összege ( MJ/m2/év). A napenergia hasznosítására programokat dolgoztak ki több helyen is, amelynek célja az alternatív energiaforrás helyi közintézményekben, valamint vállalatok intézményeiben történő hasznosítása. Kunmadarason a teljes lakossági és közintézményi energiaellátást naperőművel kívánják biztosítani, amelyre már befektetőkkel is rendelkeznek. Ennek terepe a jelenleg kihasználatlan (vagy csak kis részben hasznosított) volt katonai repülőtér mintegy 700 ha területe. A felmérések azt mutatják, hogy Magyarország jelentős biomassza potenciállal rendelkezik. Az összes biomassza tömege az országban millió tonnát tesz ki, amelyből a megye részesedése jelentős, országos átlag feletti. A rendelkezésre álló terület nagyságát tekintve a megye ha termőterülettel rendelkezik (beleértve az erdőket is), ami biomassza termelésre alkalmas, illetve hasznosított terület. 17. ábra: Az összes rendelkezésre álló biomassza mennyiség energiatartalma megyénként Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai évkönyve A rendelkezésre álló biomassza energiatartalmát tekintve a megye országos átlag feletti kapacitásokkal rendelkezik, amelyből kimagasló a hasznosítható szalma energiatartalma (ld. a lenti ábrát!). 36

41 18. ábra: A hasznosítható szalma energiatartalma megyénként Forrás: Jász-Nagykun-Szolnok megye statisztikai évkönyve A területen jelenleg több helyen is folyik a biomassza hasznosítása, viszonylag kis hatékonysággal. A jövőbeni fejlesztések mindenképp azt irányozzák elő, hogy a biomassza energetikai célú hasznosítása és a felhasználás hatékonysága is növekedjen. A Karcagi Ipari Parkba tervezett élelmiszeripari projekt részeként, eleinte kísérleti jelleggel, az állattartásra építve a főként állati eredetű melléktermékekből biogáz előállítása valósulna meg. Ezt a lakások és közintézmények fűtésére kívánják hasznosítani. A zöldáram előállítása során keletkező zöldhő (hulladékhő) is hasznosításra kerülne, pl. fóliaházakat tudnának vele fűteni. Tiszafüreden a hulladéklerakó fejlesztéséhez kapcsolódóan megvalósuló hulladék-újrahasznosítás kínál lehetőséget biogáz előállítására, amelyet ugyancsak lakások és közintézmények fűtésére használnának fel. A biomassza hasznosításának kockázataival, hátrányaival azonban számolni kell, mint pl. a költséges és nehezen megoldható logisztika (mivel nagy kiterjedésű területen lehetséges az energianövények termesztése), valamint az energianövények rendkívül agresszív természete, aminek következtében, ha egy terület ráállt az ilyen célú hasznosításra, utána már az újbóli mezőgazdasági célú termelés azon a területen szinte lehetetlen. Az energianövények hasznosítása számottevő, ám a térségi potenciál még jelentős lehetőségeket hordoz magában (erről részletesebben ld. a következő fejezetet!). Ugyancsak jelentős potenciállal rendelkezik hazánk a geotermikus energia terén, amelyből az Alföld részesedik a legnagyobb mértékben. Ezen belül a megye és annak különösen a keleti, tervezési szempontból érintett területei számottevőek. A geotermikus energia hasznosítása azonban rendkívül költséges technológiát kíván meg és a megtérülése a többi alternatív energiaforráshoz képest meglehetősen hosszú időtávban lehet reális. Emiatt földhő hasznosítására csak uniós források igénybe vétele esetén van lehetősége a településeknek, azon belül is csak a jelentősebb városoknak. Egyelőre ilyen jellegű projektben a térségből egyedül Karcag gondolkodik, amely már teljes előkészítettségi stádiumban van. A város közintézményeinek fűtési energia és melegvíz ellátását ennek az energiaforrásnak az igénybevételével kívánja a jövőben megoldani. 37

42 A szélenergia potenciál ugyancsak jelentős a megyében, amelynek hasznosítására jelentősebb fejlesztéssel egyelőre csak Kisújszállás vállalkozik, magántőke bevonásával: az Alerion Hungária Kft., amely komoly szakmai tapasztalatokkal rendelkezik ezen alternatív energia hasznosítása terén Magyarországon, szélerőmű parkot kíván létrehozni. Hasonló létesítményeket működtet már több helyütt is az országban (pl. Bábolnán vagy Mosonmagyaróváron), illetve új parkokat kíván létrehozni másutt is (pl. Dunaföldváron). Ebben a fejezetben kell szólnunk az akvapóniáról, mint a zöldgazdálkodás és megújuló energiafelhasználás egyik lehetséges területéről, amelynek kitűnő lehetőségei adottak a térségben. A halászat, mint kiemelt fejlesztési prioritás az állattenyésztési ágazaton belül, szervesen kapcsolódik a nem kemikáliákon alapuló növénytermesztési rendszerhez. A folyamat során képződő biomassza pedig kitűnően alkalmas bioenergia hasznosítására, amellyel a termelőegység teljes energiaellátása biztosítható, sőt az előállított zöldenergia más célra is hasznosítható. Ennek a rendszernek a lényege a zárt rendszerben történő agrár-terméklánc kialakítása, amelyből hasznosítatlan hulladék nem keletkezik. Egy amerikai cég, amely a program atyja, jelentkezett befektetőként a térségben, azonban egyelőre még csak próbálkozások történtek. Mindenesetre a program komoly lehetőségeket rejt magában a térség számára a zöldipar fejlesztésére Erdők, energiaerdők telepítése Az erdők részesedése a mezőgazdaságilag hasznosítható területekből meglehetősen alacsony, a megyei átlag mindössze 7,7%, szemben az országos 26,1%-kal, mivel döntően jellemzően száraz, vízhiányos alföldi térségről van szó. A Nagykunság Tisza-tó területe a megyeéhez mérten kevésbé vízhiányos, jelentős mezőgazdasági célból hasznosítható területek állnak rendelkezésre, amelyek erdősítése fontos célt képez. A megye és a térség jelentős mértékben képes hozzájárulni a Nemzeti Erdőprogramban és az OFTK-ban is megfogalmazott célkitűzéshez: a jelenlegi 20% erdősültségi fok 27%-ra való növeléséhez. A régiós átlagszint jelenleg 15%, amihez közelíteni kell a megyei átlagot a következő ciklusban. Az erdők telepítésében a tájjellegű fásításnak fontos szerepe van, mindenekelőtt a tájba illő, őshonos fafajokat kell telepíteni a program keretében. Az erdősítési, fásítási programban fontos szerepet kell betöltenie az élőhely-védelemnek, amelyhez kapcsolódóan szükség van ökológiai folyosók kialakítására, a természetközeli táj állapot megőrzésére (a kapcsolódást ld. a természetközeli turizmus programhoz később!). A mezőgazdasági termelésből kivont területek nagysága évről évre növekszik, amelyek alkalmasak lehetnek az energiaerdők ill. más energianövények telepítésére. Energiafűz telepítése már megvalósult több település határában - pl. Kenderesen, Tiszaderzsen, Tiszaszőlősön -, ennek a folytatása szükséges a jövőben. Ehhez a tevékenységhez jelentős támogatási forrás áll rendelkezésre az EMVA alapokból (Mezőgazdasági területek erdősítése), amelyhez még jelentősebb támogatások várhatók. Energiafű és energianyár telepítését és hasznosítását tervezi Tiszafüred is, amely rendelkezik a megfelelő nagyságú mezőgazdaságilag hasznosítható területtel. A másik jelentős energianövény a nád, amelynek hasznosítása elsősorban a Tisza-tóhoz kapcsolódik: energianád ültetvények vannak Abádszalókon (9 ha), amelynek a bővítése tervezett a jövőben. E mellett más települések is terveznek hasonló telepítéseket a következő időszakban. 38

43 1.2.3 Hulladék újrahasznosítás A prioritások szempontjából a főirányon belül a következő ciklusban a hulladék újrahasznosítási program tűnik a legjelentősebb fejlesztésnek. Ebben szinte a térség valamennyi jelentősebb települése be tud és be is kíván kapcsolódni akár hulladéklerakó, akár hulladékbontó, akár komplex hulladék újrahasznosító létesítmények kialakításával. Természetesen fontos hangsúlyozni azt, hogy területi tervezésnél figyelembe kell venni csakúgy, mint a fürdőfejlesztéseknél (ld. részletesebben a 2.1. fejezetben!) a hulladékgazdálkodás egymásra épülésének és az egymást kiegészítő szolgáltatásoknak a jelentőségét. Tehát térségenként lehetőség szerint egy azonos funkciót betöltő hulladékhasznosító létesítését célszerű megvalósítani. Az első szintű hulladékfeldolgozás (hulladékbontó) terén fejlesztésben gondolkodik Kunmadaras, amely mindenekelőtt az elektronikai hulladékok hasznosítását tűzte ki célul. A település rendelkezik az Észak-Alföldi Régió Elektronikai Hulladékbontó Üzem komplex tervével, amelyet hasznosítani (értékesíteni) kíván konkrét befektetőre várva. Ennek helyszíne lehetne a korábbi szovjet katonai repülőtér (ennek többcélú hasznosításáról ld. még a turizmus fejezetekben!). Fontos összehangolni a fejlesztést a már beindult karcagi programmal, amelynek keretében a Karcagi Ipari Parkban integrált hulladék újrahasznosító üzem kialakítása kezdődött el. A fejlesztés kiemelt projekt részeként támogatást kapott, a beruházás összértéke eléri a 3,5 md Ft-ot, amelyhez 1,6 md Ft uniós és hazai támogatási forrás kapcsolódik. A beruházás eredményeképpen a mintegy 50 ha-os területen az üzemben őszétől már megindulhat a feldolgozás, amelyben eleinte mintegy 150 fő foglalkoztatására kerülhet sor. A német technológiával, de teljesen magyar tulajdonú vállalkozások beruházásaként megindult fejlesztés hazánkban a legkorszerűbb technológiát alkalmazza, amely Kelet-Magyarország valamennyi elektronikai (háztartási és ipari) hulladékát képes begyűjteni és feldolgozni. Ezen túlmenően akár más jellegű (de nem kommunális) hulladékok feldolgozására is alkalmas lesz a létesítmény, a fejlesztés/bővítés irányait a jövőbeni piaci lehetőségek és igények határozzák majd meg. A projekt a környezetgazdálkodás terén működő más vállalkozásokat is bevonzhat a térségbe, további munkahelyeket teremtve, illetve tovább erősítve a térség zöldipari arculatát. Az Ipari Park Öko-park jelleggel illetve céllal hasznosított részébe további zöldipari beruházások települtek: PET palack feldolgozó és újrahasznosító, üveghab-gyártó, valamint akkumulátor feldolgozó üzemek. Ezek a beruházások szintén európai szinten is kimagaslóan korszerűnek számítanak. Az Ipari Park öko jellegéhez kapcsolódik a már fentebb tárgyalt élelmiszeripari bázis is, mivel elsősorban biotermékek feldolgozására, valamint a kapcsolódó zöldenergia (biomassza) hasznosítására kerülne itt sor. Továbbá a terület egy részében (amely az önkormányzat tulajdonában maradt) környezetvédelmi mintaterület kerülne kialakításra, mintegy 40 ha-on, pihenőparkkal, tanösvénnyel, alacsony ár kategóriájú, de minőségi szálláshelyekkel (ez részben a fürdőfejlesztéshez is kapcsolódna), valamint a vizes élőhelyek megfigyelésére alkalmas létesítményekkel. A biogáz hasznosításáról fentebb már szóltunk, itt fontos megjegyezni, hogy a hulladékhasznosításhoz kapcsolódóan valamennyi telephely alkalmas lehet ennek az energiahordozónak az előállítására (tervbe vett a már említett karcagi beruházáson túl tiszafüredi létesítmény is a hulladéklerakóhoz és hasznosítóhoz kapcsolódóan). Projektterv szintjén Abádszalók is gondolkodik PET palack feldolgozó üzem létesítésében, amely többszörösen is érvényesíti a környezetvédelmi szempontokat. Egyfelől a használatból kivont 39

44 palackok újrahasznosításával jelentős anyagmegtakarítás érhető el, továbbá mivel a Tiszán lezúduló hulladék hasznosítását tűzték ki célul a projektben, így a folyó tisztítása is megvalósulna, valamint a létesítmény az újrahasznosítás során keletkező gázt energetikai célból hasznosítaná (biogáz üzem létesítése) Barnamezős területek újrahasznosítása, újak fejlesztése A térségben számos olyan telephely van, amelyben korábban, jellemzően még a 90-es éveket megelőzően, jelentős ipari létesítmények működtek. Mivel a rendszerváltoztatást követően lehanyatlottak ezek az iparágak a beszűkülő piaci lehetőségek vagy a külföldi tőke megjelenése okozta konkurencia következtében, az ipari területek kiürültek. A hasznosításukra az elmúlt évtizedekben számtalan kísérlet történt, érdemi eredmény nélkül. Ennek oka részben a nem megfelelő megközelíthetőség, részben a szakemberek elvándorlása, részben pedig a térség periférikus helyzetéből adódó befektetői hiány, a helyi vállalkozások tőkeszegénysége és a helyi önkormányzatok eladósodottsága. A hasznosítatlan, barnamezős telephelyek az alábbiak (Északról Dél felé haladva): 1) Tiszafüredi GANZ Hajó- és Darugyár, 2) Tiszafüredi Richter Gedeon Gyógyszergyár üzemcsarnoka, 3) NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. telephelye (tartályüzemekkel) Abádszalókon, 4) egykori szovjet katonai repülőtér Kunmadarason, 5) egykori MÉM Repülőgépes Szolgálat 82 hektáros ipari területe és létesítményei (pl. iparvágány) Kenderesen, 6) a korábban főt foglalkoztató BHG gyár (későbbi VIDEOTON) telephelye Kunhegyesen. Fentiekről általánosságban elmondható, hogy az évek óta üresen álló létesítmények őrzése, vagy egyes helyeken a kármentesítési munkálatok (pl. Kunmadarasi repülőtér) költségei jelentősen megterhelik az önkormányzatok költségvetését, továbbá rontják a településképet és ezzel együtt a lakosság közérzetét. A létesítmények üzemeltetése akár az eredeti funkciójuknak megfelelően (kivétel ez alól a kunmadarasi repülőtér, ahol ennek a jövőben már nincs relevanciája), akár más, pl. élelmiszer- vagy zöldipari célú hasznosítás keretében mindenképpen időszerű. Humán erőforrás oldalról azért, mert az egykori szakemberek már többnyire kiöregedtek, az utánpótlás pedig akadozik, nem kis mértékben a motiváció hiánya miatt, így a fejlesztés ezen a téren is szükséges. Infrastrukturális oldalról pedig azért, mivel a létesítmények már olyan mértékben leromlott állapotban vannak, hogy a hasznosításuk lassan már nem is lehetséges (legalább is jelentős bontási költségek nélkül). A Szabad Vállalkozási Zóna kialakítása kínálhat erre hosszabb távon megoldást, amelynek részletezését ld. a pontban! A Kunmadarasi Repülőtér hasznosítására komplex projektterv készült, amely elsősorban a turisztikához kapcsolódik, így kifejtését ld. a 2.2. fejezetben! Külön említést érdemelnek azok a vállalkozási területek, amelyek hasznosítása már folyamatban van, és amelyek mintául is szolgálnak a jövőben a még üresen álló barnamezős övezetek számára. 40

45 Az 1.1. és az 1.2. fejezetekben már részletesen elemeztük a térség egyetlen jelentősebb, hasznosítás alatt álló ipari telephelyének, a Karcagi Ipari Parknak a fejlesztését. Az ipari park, bár ténylegesen zöldmezős beruházásként jött létre, egyfajta mintaprojekt a többi terület számára, legfőképpen az új utak keresése, a tájba és a térségbe illeszkedő zöldipari tevékenységek megvalósítása miatt. Itt fontos megjegyezni, hogy a parkban ideiglenes telephely engedéllyel rendelkező vállalkozások is működnek, amelyek azonban nem tudnak betelepülni a magas építési költségek miatt. Ezek sorában olyan hazai vállalkozások vannak, amelyek tevékenysége vagy nagy zajterheléssel és környezetszennyezéssel jár (pl. Volán), vagy jelentős helyigényük van (pl. szállítás, fuvarozás). A telephelyük fejlesztéséhez jelentős támogatásra van szükségük, amely a következő uniós ciklus kiemelt prioritása kell, hogy legyen. E mellett említésre érdemes a karcagi volt laktanya hasznosítása: a területre 15, a legkülönfélébb profillal rendelkező (autószerelő, gabonatároló és forgalmazó, bútorgyártó, lakatosüzem, forgácsoló, stb.) vállalkozás települt be. Ezeknek a cégeknek az infrastruktúra-fejlesztés segítségével történő kiszolgálása a cél a közeljövőben. Ez három ütemben valósul meg: elsőként a meglévő szennyvíztisztító felszámolására és új, korszerű kiépítésére van szükség a telepen belül. Ezt követően az ivóvíz hálózat kerül kiépítésre, majd a 3. ütemben a telepen belüli úthálózat felújítása valósul meg. Kunhegyes rendelkezik egyfajta mini ipari parkkal (volt benzinkút területén), amely 27 ha közművesített területet jelent. A cél elsősorban olyan vállalkozások betelepítése, amelyek nagyszámú, max. középfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt kötnek le (jelenlegi tervek szerint többek között toalettpapír-gyártó, ásványvíz hasznosító, savanyító, valamint szeggyártó üzemek létesülnének).. Az önkormányzat feltételül szabja a betelepülni kívánó cégek részére a min. 20 fő foglalkoztatását (természetesen helybeli vagy környékbeli lakosok közül). További cél zöldipari vállalkozások vonzása a területre, illeszkedve a térség új arculatához. 2. Természet-közeli egészségturisztikai centrum 2.1 Egészségturisztikai fejlesztések Koncentrált wellness- és gyógyfürdőfejlesztés a kapcsolódó szolgáltatásokkal és egységes marketing kialakításával A helyzetelemzésben kitértünk arra, hogy a térség rendkívül kedvező adottságokkal rendelkezik a termálvíz hasznosítása terén. Ehhez kapcsolódóan több helyen sor került a hévíz gyógyvízzé minősítésére, amelynek révén a meglévő létesítmények gyógyfürdőkké alakultak át, vagy eleve ilyen céllal jöttek létre. Fontos azonban megjegyezni, hogy a térségben több helyen is hasonló funkciójú és hasonló szolgáltatásokat kínáló termál- és/vagy gyógyfürdők kialakítására került sor, illetve tervezett a jövőben. A fürdők összehangolt, a térszerkezethez igazodó és a piaci igényeket és lehetőségeket figyelembe vevő fejlesztése mindenképp indokolt. A fürdők fejlesztése az első Széchenyi Tervben élvezett prioritást, a mostani fejlesztési tervekben (így az OTFK 2020-ban és a megyei tervben) nem szerepelnek a fő fejlesztési irányok között. Ennek ellenére a térség egyik fő turisztikai vonzereje jelenleg is és a jövőben is a termál- és gyógyturizmus. A hangsúlyoknak azonban át kell kerülniük más területekre az eddigiekhez képest. 41

46 A térségben (a Tisza-tavi településeket nem számítva) 3 jelentősebb gócpontja van a fejlesztésnek: a Berekfürdőn üzemelő és regionális jelentőségű gyógyfürdő, amely jelen állapotában nem alkalmas a téli üzemelésre, a Kisújszálláson nyarán átadott létesítmény, valamint a Karcagra tervezett, 70%-os készültségi fokig elkészült fürdő. A három létesítmény alkalmas lehet arra, hogy egymásnak komplementer szolgáltatásokat nyújtson, ezzel téve vonzóvá egymás számára is a fürdők hasznosítását. A komplexitásnak, gondolva itt a holisztikára, vagyis a test és lélek harmóniáját megteremtő teljes regenerációra, az ehhez kapcsolódó szolgáltatások kiépítésére, nem feltétlenül létesítmény-, hanem inkább térségi szinten kell megjelennie. Például a wellness és az arra felfűzhető valamennyi szolgáltatás (beleértve pl. az életmód terápiát, a dietetikát, táplálkozási tanácsadást, stb.), a gyógyászat (beleértve a nem vízi jellegű, hanem pl. reumatológia, urológia, fogászat, stb. kezeléseket), az úszásoktatás, egyéb vízi sportok (pl. vízilabda), más-más fürdőhöz kapcsolódna, így nem egymástól elvinné, hanem a térségbe vonzaná, és a minél hosszabb tartózkodási idő eltöltésére ösztönözné a turistákat. A kisújszállási Kumánia 11 pontos gyógykezelése a teljes spektrumát lefedi a gyógyászatnak, pályázni kíván az országos jelentőségű gyógyfürdő címre. Berekfürdőn a szezonalitás kiküszöbölésére fedett medencék kialakítása tervezett, Karcag pedig a fürdő kialakítása mellett szálláshelyfejlesztésben is gondolkozik. A szálláshelyek esetében nem csak a magasabb igényeket kielégíteni képes szállodai szolgáltatás kialakítására kell törekedni, hanem fontos az ifjúsági szálláshelyek, apartmanok, falusi turizmushoz kapcsolódó szálláshelyek és vendégházak, valamint a kempingek fejlesztése is. Tiszafüreden már csírájában létezik a fentiekben vázolt program, amelynek keretében nem pusztán gyógyfürdő fejlesztés megvalósítása a cél, hanem a település, mint egészségturisztikai központ jelenne meg a termékpalettán. Erről még ld. később a következő fejezetben! Az összehangolt fejlesztések megvalósításához mindenképp szükség van integrált térségi marketing rendszer kialakítására, egységes gyógyturisztikai arculat kialakítására. Ez mindenekelőtt a Karcagi Kistérségre vonatkozik, amelyben a három említett település szoros együttműködése szükséges. A teljes turisztikai marketing megújítására is szükség van: az infokommunikációs csatornák nagyobb mértékű használatára, közös turisztikai weboldalak kialakítására, keresztmarketing alkalmazására, továbbá közös információs irodák létesítésére. A helyi jelentőségű fürdőfejlesztési program is említést érdemel, amelynek sorában Tiszaörs és Kunhegyes emelhető ki, azonban ezek jelentős turisztikai potenciált nem jelentenek. Elsősorban arra alkalmasak, hogy a településre látogatóknak alternatív szórakozási, rekreációs lehetőséget kínáljanak. A szakképzés összehangolt, térségi igényekhez igazodó fejlesztésének szükségességéről már az fejezetben szóltunk. Itt kell azonban megemlíteni, hogy a fentiekhez mindenképp szükség van kapcsolódó képzések megvalósítására, mint pl. balneológus, masszőr gyógymasszőr, dietetikus, táplálkozási szakértő, turisztikai szervező-ügyintéző, úszómester, stb., mivel ezeknek a szakembereknek a hiányában a kiépítendő szolgáltatások nem működtethetők. 42

47 2.2 Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése Ökoturizmus fejlesztése A Tisza-tó Magyarország egyik kiemelt turisztikai látványossága, amely sokoldalú turisztikai termék, attrakció megjelenítésére alkalmas. Hamarosan megszületik a Tisza-tó törvény, amely az egész mikrorégió számára átfogó, komplex szabályrendszert jelent majd, ami többek között a Balaton törvény mintájára - egységesen kezeli a tó és a térség problémáit vízügyi, turisztikai, gazdaságfejlesztési, környezeti és természetvédelmi, valamint világörökség szempontból. Továbbá megalkotásra kerül a Tisza-tó Nemzeti Program is, amelynek az egyik fő feladata a as időszakra vonatkozó tervezések támogatása. Ez utóbbi felügyeleti szerve a Tisza-tó Nemzeti Programiroda, amely már meg is kezdte a működését. Az alapvető kívánalom tehát a térség fejlesztését illetően mindenekelőtt az összehangolt, megyehatárokon átívelő, egységes turisztikai arculat kialakítását elősegítő, komplementer beruházások, egymásra épülő turisztikai attrakciók és szolgáltatások kialakítása. A as tervezési időszakban termál mikrorégiót kívánnak kialakítani, amely a szolgáltatások települések közötti elosztását jelentené a termál-, gyógy- és ökoturizmusra egyaránt alapozva. Ennek sorában alapvető fontosságú, hogy a már megvalósult fejlesztésekhez kapcsolódjanak a további projektek. Tiszafüred és Poroszló között az eddigi együttműködés erősítése tervezett: itt mindenekelőtt a már megépült poroszlói Ökocentrumhoz való kapcsolódás a cél a fejlesztések tervezésekor, az új szolgáltatások kialakításakor. Pl. a Tiszafüreden meglévő kalandpark programkínálatának összekapcsolása az Ökocentrummal, közös vízi tanösvények kialakítása, gondozása, fejlesztése, a horgászturizmus összehangolt fejlesztése a két településen, egészségügyi szolgáltatások kínálata. Ez utóbbiban Tiszafüred nyújtaná a kínálatot a meglévő (pl. reumatológia) és az újonnan kialakítandó egészségügyi kezelések révén, míg Poroszló például a gyógyfürdőt fejlesztené tovább. Nem biztos, hogy érdemes Tiszafürednek a gyógyfürdő olyan irányú fejlesztése, amely a Poroszlón már meglévő szolgáltatások kialakítását célozná (pl. fedett medencék kialakítása). Előbbi egyes olyan élményelemek megvalósítását tűzte ki célul, amelyek pl. Poroszlón nem találhatók meg. Tiszafüred a jövőben, mint egészségturisztikai központ jelenne meg a térségben. Ezt azt jelenti, hogy a fürdőhöz kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások kiépítése valósulna meg a településen (tehát elsősorban nem fürdőfejlesztésben gondolkodnak). A magántőkével létrejött és jól működő reumatológiai kezelések mintájára további egészségügyi kezelések épülnének ki (pl. urológia, gyógymasszázs, fogászat, táplálkozási tanácsadás, dietetika, életmód tanácsadás, fitnesz programok, stb.), amelyeket nem csak az idősebb korosztály, hanem a fiatalok is igénybe tudnak venni. Erre épülne a kezdeményekben már meglévő gyógyászati turizmus: sokan költöznek ide más településekről, az ország más térségeiből, sőt még külföldről is azzal a céllal, hogy a gyógyászati kezeléseket itt helyben, relatív alacsony áron igénybe tudják venni, amelyeket a társadalombiztosítás részben vagy egészében finanszíroz. A gyógyászati turizmusra országos szinten is jelentős igény mutatkozik (ld. például az osztrák határ menti településekre átjáró külföldi pácienseket), amelyben a térség komparatív árelőnye (alacsonyabb bérek, de magas színvonalú szolgáltatások, meglévő hagyományok a gyógyászatban és a turisztikában) jelentősen meg tud mutatkozni. Egyúttal a gyógykezelések összekapcsolhatók közvetlenül is a gyógyfürdők kínálta szolgáltatásokkal, így számos vendég akár hossza időre is ellátogatna a térségbe, sőt a városban már arra is van példa, hogy az alacsonyabb megélhetési és ellátási költségek miatt külföldi nyugdíjasok (de belföldiek is) végleg ide 43

48 települnek. A város lakóotthonok felépítésével vonzza az egészségturisztikai szolgáltatásokra vágyó nyugdíjasokat, de akár családokat és fiatalokat egyaránt (pl. tartósan beteg, vagy fogyatékos ellátás kiépítése, folyamatosan gyógykezelésekre szorulók, sportolók, kezelése, stb.). Ezáltal a település lélekszáma (sőt még a környező településeké is) jelentősen megnövekedhet, és elsősorban az igényesebb rétegek letelepedése várható. Az egész Tisza-tó fejlesztését illetően kiemelten fontos az ökoprogram kínálat szélesítése, a természetközeli turisztikai fejlesztések előtérbe helyezése, támogatása. Ennek sorában kiemelt helyen szerepel a gasztroturizmus, amely egyaránt jelenti a bioéttermek létrehozását és a gasztronómia fejlesztését. Utóbbiban fontos szerepet töltene be a halászat lehetőségeinek jobb kiaknázása, a halételekkel és a halhoz kapcsolódó egyéb specialitásokkal a meglévő kínálat bővítése, valamint a biotáplálkozás előtérbe helyezése. Az ökoturizmus természetesen kapcsolódna a Tiszatóval relációban lévő más térségek kínálatához is, pl. a Hortobágyi Nemzeti Park fejlesztéseihez. Ebben szerepe lehet a hortobágyi kisvasútnak, a lovas turizmusnak, utóbbi fejlesztése a Tisza-tónál (sőt a Nagykunságban is, a pusztai táj kitűnő adottságaira alapozva) is fontos lenne, továbbá a nemzeti park hagyományőrző táboraihoz való kapcsolódásnak, vagy a kerékpáros turizmus fejlesztéseinek, lehetőségeinek összehangolásához (Tisza-tó és a Hortobágy kerékpáros összeköttetésének megvalósítása, fejlesztése). Ezen kívül fontos cél a közös ökoturisztikai marketing megvalósítása, a komplementer szolgáltatások megjelenítése. Mindehhez természetesen szükség van a képzés fejlesztésére, igényekhez való hozzáigazítására. A jövőben specializált turisztikai és vendéglátó-ipari szakemberek kell képezni, akár a meglévő humánerőforrás állomány egy részének átképzésével vagy továbbképzésével (pl. gasztro- vagy ökoturisztikai szakemberek, sport- és egyéb kapcsolódó ágazati turisztikai középszintű szakemberek képzése, stb.), illetve ilyen irányú képzéseket megvalósító szakközép/szakiskolák beindításával, vagy a meglévők kínálatának bővítésével Túraközpont hálózat továbbfejlesztése Kérékpárút hálózat féjlésztés és kapcsőlódás az EUROVELO hálózatba A kerékpáros turizmus lehetőségeinek kiaknázása mindenképpen prioritást élvez az elkövetkezendő időszakban a térség fejlesztéseinek sorában. A Tisza-tó körbekerékpározására lehetőség van, mióta megvalósult a Tisza-tó körüli kerékpárút hálózat, amely egyben része az EUROVELO hálózatnak is. Erre a túraútvonalra ráépültek kapcsolódó szolgáltatások az elmúlt időszakban. Ezek fejlesztése és a Tisza-tó többi településének a meglévő hálózatba való kapcsolása azonban mindenképpen szükséges a jövőben. A térségen halad keresztül a 11-es jelű EUROVELO útvonal, amely érinti a Tisza-tó menti jelentősebb településeket is. A többi falunak (pl. Tiszaderzs, Tiszaigar Tiszaszentimre, stb.) a hálózatba való bekapcsolódására azonban mindenképp szükség volna, ezáltal is egységesítve a turisztikai fejlesztéseket. Továbbá néhány helyen csak a közút vehető igénybe a kétkerekűek használatára (pl. Abádszalóknál, vagy Tiszafüred és Poroszló között), ahol ugyancsak fontos a megfelelő minőségű és biztonságos kerékpárút megépítése. A túraközpontok további fejlesztése és a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása valósulna meg a következő időszakban. Ezek többek között az alábbiak: kerékpáros szerviz állomások létesítése, közös 44

49 funkcióban pl. a Tisza-menti gátőr házakkal, öltözők, esőbeállók létesítése, további pihenőhelyek kialakítása. A kerékpáros turizmus fejlesztésének egyik eszköze kerékpáros versenyek rendezésének támogatása, amelyek nem csak a professzionális, hanem a hobbi célú kerékpározás igényeit is kielégítik, és nagyobb számban külföldi turistákat is a térségbe csalogatnak. Fontos a kerékpáros és a többi turisztikai szolgáltatás összekapcsolása: pl. az egészségturisztikai központok kerékpárral való megközelítése, a halastavakhoz vezető kerékpárutak kiépítése (horgászturizmussal való kapcsolat), a kulturális- és egyéb turisztikai programkínálat esetében a kétkerekűvel való elérhetőség biztosítása, stb. Ehhez kapcsolódóan a kerékpáros turizmus további népszerűsítésre szorul, amelyet hatékony marketingeszközök szolgálhatnak (pl. a települések weboldalain a kerékpáros programajánlatok kiemelt helyen való megjelenítése, közös turisztikai weboldalak, ahol a kerékpáros megközelíthetőség prioritást élvez, a tourinform irodák is kiemelten kezeljék a kerékpáros programokat, stb.). Szükséges továbbá a mobil (útvonal táblák, jelzések) és online marketingeszközök fejlesztése, továbbá kerékpáros tanösvények létesítése. Ez utóbbi segítségével a természetközeli táj nem sérül, ugyanakkor könnyebb elérhetőséget és élvezetesebb és egyszerűbb terepbejárást tesz lehetővé pl. a családok, kisgyermekesek, de akár az idősebb korosztály számára is. Tisza-tó, mint intégrált szabadidős és spőrtturisztikai közpőnt A Tisza-tó ökoturisztikai és természetközeli célú fejlesztése mellett mindenképpen szükséges természetesen a tájképi jelleg és természetközeli állapot sérülése nélkül az aktív- és sportturisztikai célú fejlesztés is. Ebben kiemelt szerepe van a meglévő szabad strandok fejlesztésének, amelyek nagyszámú turistát vonzanak, de csak abban az esetben, amennyiben a megfelelő színvonalú szolgáltatások kiépülnek a strandok környezetében (pl. kerékpáros megközelítés lehetősége, tiszta mosdók, illemhelyek, kiépített stégek, korlátok, mederkotrás, stb.). Abádszalókon a meglévő, nagy múltra visszatekintő és látványos fizetős strand fejlesztésére is szükség van, az öböl nyújtotta lehetőségek jobb kiaknázásával. Szükség van turisztikai attrakciókra, amelyek idecsalogatják a turistákat és a strand nyújtotta szolgáltatások mellett akár több napra is élményt nyújtó gazdag programokat kínálnak. Természetesen Abádszalók is építhet az Ökocentrumra (hasonlóan Tiszafüredhez), emellett azonban szükség van további attrakcióelemekre. Ilyen lehet pl. a rendezvényturizmus jobb kihasználása: nagyszabású, több napos Tisza-tavi fesztiválok szervezése, sportesemények megrendezése, további kalandos, élményt nyújtó attrakcióelemek megvalósítása, amely családok, kicsik és nagyok számára egyaránt élményt tud nyújtani. Az aktív turizmus a meglévő, ám nem kellőképpen kihasznált élményelemek, pl. motorcsónakos, evezős turizmus, sétahajózás, jetski, vízi sí, stb., további fejlesztését is jelenti. A térség ilyen irányú fejlesztéseinek a központja mindenképp Abádszalók kell, hogy legyen, amelynek szolgáltatásira felfűződve kapcsolódó szolgáltatások nyújtásával (pl. minőségi, de alacsony áru turisztikai szálláshelyek kialakítása, falusi kézművesség bemutatása, tájházak kínálata, egyéb kapcsolódó programok, stb.) a többi Tisza-tó menti vagy közeli település is profitálni tud a bevételekből. Abádszalók egyben központja lehet a kishajózás nyújtotta lehetőségeknek, mivel a meglévő kikötő további fejlesztésével lehetőség nyílna az egész Tisza-tó vízibusszal való körbehajózására. Ehhez a beruházáshoz jelentősen tudna kapcsolódni Tiszafüred is, mivel az ottani hajógyár újraindítása lehetőséget teremtene pl. folyami kishajók, vízi buszok építésére, amelyet itt közvetlenül hasznosítani tudnának. 45

50 Az együttműködésen alapuló, egységes turizmus fejlesztés megmutatkozna abban is, hogy a térség a környező régiókkal erősítené a kapcsolatait. Pl. az akár egy hetes élményt nyújtó programkínálat része lehet a poroszlói Ökocentrum és Tiszafüred a gyógyászati célú turisztikai kínálatával. Szállás több helyütt is igénybe vehető, amelyek sorában ki kell emelnünk a már említett falusi turizmust, amely további településeknek is lehetőséget biztosít a turizmusba való bekapcsolódásra. Erre épülne rá Abádszalókon a sokszínű strand, amelyhez kapcsolódnának a fesztiválok, továbbá a borsodi gyógyvizek (pl. Mezőkövesd), valamint a Hortobágyi Nemzeti Park programkínálata. Így a térség fejlesztése tágabb dimenzióba kerül, több megyére kiterjedően (erről ld. még részletesebben a VI. fejezetben!). Mindezekkel másik fontos cél is megvalósítható: a szezonalitás mérséklése, mivel a szolgáltatások döntő része jelenleg szinte kizárólag csak a késő tavaszi nyári kora őszi (májustól októberig) tartó idényben vehető igénybe. A szabadidős és aktív turizmushoz is kapcsolódik a horgászturimus fejlesztése, mesterséges tavak kialakításával, illetve a meglévők hasznosításával, akár a Tisza-tótól távolabbi térségeiben is (pl. Kunmadaras, Tiszaszentimre, Tiszaörs, Nagyiván, stb.), amelynek révén további települések kapcsolhatók be a turizmus fejlesztési programba. Ehhez szükség van többek között a halállomány javítására, a horgászhelyek fejlesztésére (pl. árnyékot adó fák telepítésére, stégek kialakítására, a megközelíthetőség javítására, stb.), valamint a halászathoz kapcsolódó gasztronómiai termékek fejlesztésére is. Abádszalókon horgász skanzen kialakítása is tervezett. A Tisza-tó, mint turisztikai központ, kialakításához szükség van egységes marketing arculat megjelenítésére. Ebben nagyon fontos, hogy a programokhoz, fejlesztésekhez közös térségi kiadványok, saját weboldalak kapcsolódjanak, valamint olyan szolgáltatások jelenjenek meg, amelyek kizárólag a Tisza-tóhoz kapcsolódnak (pl. Ökocentrum, egészségügyi turizmus, gyógyturizmus és Tisza-tó, kishajózás, Tisza-tavi fesztivál, stb.). A marketing hatékonyságának fokozásában kiemelt helye van közös TDM szervezet kialakításának és fejlesztésének. Erre korábban voltak kísérletek, kis hatékonysággal. Jelenleg a Tisza-tavi Térségi TDM Egyesület nem működik, ennek újjáélesztése szükséges. A lovas turizmus lehetőségeit is ki kell aknázni a jövőben, kapcsolódva a Hortobágy által nyújtott szolgáltatásokhoz. A Tisza-tó térségében kialakíthatók lovas tanyák, kijelölhetők lovastúra útvonalak, lovas megállóhelyek, stb. A tó környéki vendéglátóhelyek számát növelni, a minőséget pedig fokozni kell. Jelenleg kevés étterem és minőségi vendéglátóhely működik a településeken, azok is rendkívül szezonális jelleggel (utóbbi a fentiekben ismertetett program segítségével kiküszöbölhető). Egyúttal a gasztronómia is fejlesztésre szorul, amelyből kiemelendő a halételek, a kapcsolódó specialitások és a biotermékek szerepének növelése, új termékek, helyi jellegű specialitások kifejlesztése. A gasztroturizmus összekapcsolható pl. a horgász-, a vadász-, de akár a gyógyturizmussal is. Utóbbinál a helyes étrend kialakítása, az életmódprogramok, életmód tréningek részeként fontos szerepet játszik (pl. hús helyett halételek, bioélelmiszerek, stb.). A lovas turizmusban megemlítendő ennél a témakörnél a gyógylovaglás nyújtotta lehetőség is. A vadászturizmusban rejlő lehetőségek még kiaknázásra szorulnak, bár ebben nem minden település érdekelt. Pl. Tiszafüred a természetközeli turizmus fejlesztésében gondolkodik, de másutt komplementer szolgáltatásként megjelenhet ez az ágazat is. A térségben elsősorban Abádszalók tervez ilyen jellegű fejlesztéseket, ám ki kell emelni a nagykunsági őzállományt illetve a nagyszámú apróvadat (pl. abádszalóki fácántelep), amely jelentős potenciált nyújt a vadászati céllal a térségbe látogatók számára. 46

51 A jövőbeni összehangolt Tisza-tavi fejlesztések sorában kiemelendő Kunmadaras és térsége kapcsolódása a programkínálat szélesítésében. Kunmadaras határában, mintegy 700 hektáros területen található az egykori szovjet katonai repülőtér, amelynek hasznosítása még várat magára. Mivel a terület eredeti funkciójának megfelelő hasznosítása a légügyi hatósági előírások és a kis reménnyel kecsegtető megtérülés miatt nem indokolt, a település elsősorban a látványturisztikai fejlesztésekben gondolkodik. A területen jelenleg is hazai és nemzetközi drag és gyorsulási versenyek folynak, amelyekhez időszakos jelleggel egyéb motoros és technikai sportversenyek kapcsolódnak (pl. gokart-, motorkerékpár versenyek, stb.). A Magyar Motorsport Szövetség elismert szakágává vált a Dragbike Szakág, amelynek ernyője alatt Európa bajnoki futamokat is bonyolíthatnak a helyszínen. A pálya hivatalos nemzetközi versenyek lebonyolítására azonban csak jelentős fejlesztést (pálya lecsiszolása) követően válik alkalmassá. Ennek megvalósításához azonban szükség van hatósági engedélyeztetésre, amely folyamatban van. Ezen felül a pályán található betonkordon tovább bővíthető, amelynek révén autóversenyek is megtarthatók lesznek a pályán. A fejlesztéshez szükség van továbbá korszerű beléptető rendszer kiépítésére, megfelelő és biztonságos lelátó építésére, a többnapos itt tartózkodást lehetővé tevő tisztálkodó egységek kialakítására, valamint a lebonyolításhoz szükséges közműfejlesztésekre (pl. elektromos áram, ivóvíz, szennyvízkezelés, stb.). A Tisza-tavi Hungarian Drag Aréna Projekt révén a terület multifunkcionális hasznosítása valósulhat meg a közeli jövőben. Az elmúlt 16 évben jelentős technikai sportág nőtte ki magát a területen (drag versenyek), amelynek a révén nagy versenyek alkalmával néző is jelen volt már a pályán. A területen ilyenkor mintegy 3 nap alatt egész város épül fel, és amelyre kapcsolódó szolgáltatások (pl. pedikűr - manikűr, kiállítások, vásárok, családi vetélkedők, büfé, mobil illemhelyiségek, stb.) is települnek. Ez utóbbiak száma és tevékenységi köre jelentősen bővíthető még. A mobil konténerekből felépített kiszolgáló helyiségekkel euro-konformmá tehető az újságírók számára biztosított környezet, és magas rangú, európai szintű vendégek fogadására is alkalmassá tehető. E mellett kapcsolódó sportágak versenyei is megrendezhetők lennének itt: pl. drift, motokrossz, rally, gokart, stb., valamint kaszkadőrversenyek, bemutatók is szervezhetők. Továbbá a pálya alkalmas lehet autógyártó cégek tesztpályájának is: jelenleg nemzetközi autóbuszgyártó cég érdeklődik a telephely iránt, Kunmadaras azonban két másik helyszínnel verseng a lehetőségért. A pálya alkalmas más, nagy helyigényű és látványfunkciójú események megtartására: koncertek, nagy kiállítások, vásárok tarthatók meg. Jelenleg tervezés alatt áll a közel település részvételével megtartandó gasztronómiai fesztivál. Valamint a Berekfürdővel való együttműködés keretében duatlon és triatlon versenyek kerülnek megrendezésre, amelyek száma és színvonala tovább fejleszthető. A projekt egyúttal kapcsolódik a Téli Tisza-tó Stratégiához, mivel a pálya hasznosításával 7 hónapon át kínálható programok valósíthatók meg (pl. a téli időszakban is tarthatók edzések, illetve kiállítások is). A terület egy része továbbá rekreációs területként is funkcionálhat, pl. szálláshelyek alakíthatók ki: a mintegy lakás funkciójú épületből lebontását követően 300 hasznosítható a továbbiakban rekreációs funkcióval, valamint konferenciaterem is felépíthető. A kulturális turizmus fellendítése A Tisza-tó fejlesztésében szerepet kell kapnia a kulturális turizmusnak is. Többek között feltétlenül említést érdemelnek a tájházak, amelyeknek a magyarországi hálózata felkerült az UNESCO Világörökség várólistájára. A tájházak fejlesztése, korszerűsítése mindenképpen kiemelt cél a következő időszak fejlesztéseinek sorában. Ide tartozik az abádszalóki Babamúzeum, a kunhegyesi 47

52 Néprajzi Gyűjtemény, a tiszafüredi Kiss Pál Múzeum, valamint a Nyúzó Gáspár Fazekas Tájház, de ide tartoznak Karcag és Kisújszállás tájházai és néprajzi múzeumai, valamint a kenderesi Horthy Családi Kripta, Tengerészeti Múzeum is. Utóbbi városban feltétlenül említést érdemel a Horthy-kastély, amelynek turisztikai célú hasznosítása és a Horthy örökség megfelelő gondozása alapvető érdeke nem csak a településnek, hanem az egész térségnek (sőt az országnak) is. Tiszafüred pályázott, de nem kapott támogatást a város határában található avar- és Árpád-kori település maradványainak a bemutatására, amelynek fejlesztése a következő ciklus prioritásai közé kerül majd. A kulturális turizmus fejlesztésének részeként szükséges az ún. atelier turisztikai termékfejlesztés: pl. kézműves, kulturális elemek összekapcsolása más programcsomagokkal, falusi porták kialakítása, fejlesztése, környezetük rendezése, továbbá a falusi turizmus fejlesztése garantált programkínálat kialakításával. Ezen kívül tematikus rendezvények, közös turisztikai programok, események kialakítása a cél, valamint a meglévő fesztiválok erősítése (pl. Abádszalóki Nyár, böllérfesztivál, stb.), közös Tisza-tavi fesztiválok létrehozása (pl. a 2013 őszén megvalósuló Tisza-tó EXPO, amely a hajózással, szörfözéssel, evezéssel, horgászattal, kerékpározással foglalkozó tematikus kiállítás és vásár), illetve a marketing tevékenység fokozása és fejlesztése (pl. térségi weblapok kialakítása, stb.). Ebben a fejezetben kell szólnunk továbbá a Nagykunság tervezési terület által érintett részének kulturális turisztikai fejlesztéséről is. Ennek sorában kiemelendő a tematikus programkínálatba illeszthető kunhalom-túra, a természetközeli tájak bemutatása, valamint a helyi kultúra részét képező roma kultúra és művészet interaktív bemutatása (pl. roma tájházak kialakításával). A várt bevételek eléréséhez elengedhetetlenül szükséges továbbá a tematikus marketing tevékenységek fejlesztése. 3. A vidéki térségek komplex felzárkóztatása 3.1 Önszerveződő vidéki társadalom Hagyományos vidéki mesterségek felélesztése, helyi termékek helyben történő felhasználása és termelői önszerveződés: A vizsgált térség alapvetően vidékies jellegű, a területen található 6 város együttes lélekszáma alig haladja meg az főt, és a városok is döntően, hagyományosan mezővárosi jelleggel rendelkeznek. A vidékfejlesztést új alapokra kell helyezni a jövőben, amely igazodik a vidéki társadalom és gazdaság igényeihez és hatékony forrásfelhasználást biztosít a mind a piaci, mind a civil, mind a közintézményi szereplők számára. Ennek keretében kiemelten fontos a LEADER szemlélet új alapokra helyezése, megerősítése, illetve bizonyos területeken (pl. a Karcagi Kistérség egy részében, ahol a helyi akciócsoport jó ideje nem működik) annak kialakítása. Ehhez szükség van a helyi LEADER közösségek újjászervezésére, átgondoltabb támogatáspolitika megvalósítására, valamint lényegesen nagyobb mennyiségű forrás megnyitására és célirányosabb forrásstruktúra kialakítására. Az EU 2020 stratégiai programja kiemelten foglalkozik a CLLD-vel (community-led local development), mint a vidékfejlesztés kiemelt eszközrendszerével, amely a LEADER utódjának tekinthető. A tervezet szerint a vidékfejlesztési támogatások már nem korlátozódnak a falvakra, illetve nincs létszámhoz kötött limit, így valószínűsíthető az eddigi forráselosztás gyökeres átalakulása. 48

53 Az önszerveződésben fontos szerepet kap a hagyományokkal bíró kézműipari tevékenységek támogatása. Ezek körébe tartozik pl. a sajtkészítés, pálinkafőzdék kialakítása, házitészta-gyártás, lekvár főzés, a kunsági fazekasság, csipkeverés fejlesztése, népművészeti termékek körének bővítése, értékesítésük elősegítése, marketingjük fokozása, stb. E mellett a hagyományokkal bíró helyi termékek felélesztése, termelése és helyben történő hasznosítása is kiemelt prioritás a helyi gazdaságfejlesztésben. A meglévő tradíciókra alapozva ösztönözni kell pl. a helyi uborkatermesztést Kunhegyesen, a kapásnövények termelését és a virágkertészet Karcagon, a hagyma, a paprika és a zöldborsó termesztését Kenderesen, a meggytermesztést és lekvárkészítést Abádszalókon és Tomajmonostorán. Ezek mellett a már részben termesztett olajtök, mák, gyógynövények, valamint a saláta termelésének fokozása is kitörési pontot jelenthetnek térségnek. Természetesen mindehhez kapcsolódnia kell a helyi termékek minél magasabb szintű feldolgozásának, a minőségi termelésnek összhangban az 1.1. pontban ismertetett stratégiai célkitűzésekkel. Tehát a CLLD források felhasználásában mindenekelőtt olyan projektek támogatandók, amelyek nem csak a helyi termékek termelését, hanem azok magas fokú feldolgozását is elősegítik. A helyi termékek feldolgozására és értékesítési hálózat kialakítására számos pozitív példa áll rendelkezésre az országban több helyütt is. Ilyenek pl. a völgységi kajszi termelés (Kisvejke Térségi Gyümölcsértékesítő Szövetkezet), a Mórakert Zöldség - Gyümölcs Termelői Értékesítő Szövetkezet (TÉSZ), valamint az izsáki Arany Sárfehér TÉSZ. A völgységi minta alapján három kistelepülés gazdái fogtak össze abból a célból, hogy maguk irányítsák a termelést, a feldolgozást és az értékesítést is, a nagy üzletláncoknak való kiszolgáltatottság, de egyúttal a piacra jutás esélytelensége nélkül. A tömörülés jelenleg 80 tagot számlál, termékeiket 3-4 nagyvállalat vásárolja fel, de előre garantált áron és mennyiségben. A helyi termelők nagy része eleinte mellékállásban végezte a termelést, majd idővel a jövedelmi szint növekedésével egyre többen át tudtak váltani a főállású foglalkoztatásra. Fontos, hogy a termelés illeszkedjen a tájhoz, helyi hagyományokon alapuljon, amelyek révén a fenntarthatóság hosszú távon is biztosítható. A magas minőség garantálására saját belső minőségbiztosítási rendszer működtetése szükséges (pl. kontárok, potyázók kiszűrése), amelyet a felvásárlók és a végfogyasztók is elvárnak. A magas minőség megköveteli az ökológiailag tudatos (lehetőség szerint bio-) termelési mód megvalósítását, amelynek magasabb az élőmunka igénye, ezáltal növeli a helyi foglalkoztatást is. A szövetkezés révén a termelők alkupozíciója javul a felvásárlókkal szemben, valamint kialakul a termékek közös reputációja, amely idővel saját márka (helyi, tájra jellemző brand) kialakítását teszi lehetővé. A fejlesztés további eredményeképpen saját hűtőházi és feldolgozó kapacitás épülhet ki, saját logisztikai rendszerrel, amelyhez a helyi önkormányzatok adókedvezménye is társulhat. A szövetkezet saját költségeinek finanszírozását a befizetett tagdíjak szolgálják, amelyek mértékét saját maguk állapítják meg. A szövetkezés egyúttal az egészséges, életképes méretű gazdaságok kialakítását is szolgálja (ld. a vonatkozó részt az 1.1. fejezetben!). A völgységi példa azt is bemutatja, hogy a termékek köre idővel szélesíthető (az eleinte csak kajszira fókuszáló termelésben megjelent az alma, a meggy, a cseresznye, a szilva és a szőlő is), további piaci részesedést biztosítva és ennek segítségével a több lábon állást is lehetővé téve a termelők számára. A szövetkezés további fontos eleme az egységes arculat kialakítása (illeszkedve a márkavédjegyhez), amelyhez hatékony és egységes marketing is társul. A projekt tehát nem pusztán, sőt nem is elsősorban az alacsonyan képzett munkaerő foglalkoztatását tűzi ki célul, hanem a minőségi termelés és a termelési folyamat teljes kézben tartása révén a magasabban kvalifikált munkaerőre alapoz (pl. 49

54 felsőfokú agrárszakemberekre is szükség van). Az önszerveződés során mindenképpen kiemelten fontos a helyi piacok újjáélesztése, valamint a meglévők fejlesztése, valamennyi településen. Ez magában foglalja új marketing lehetőségek kiaknázását is, amelyre ugyancsak vannak pozitív példák más térségekben. Pl. a helyi termékek népszerűsítésére szolgálhat a térség üzleteiben külön pult berendezése, vagy mintaboltok nyitása más városokban, akár a térségen kívül is. Ez utóbbira jó példa lehet a közeli Jászságban, jászboldogházai lakos által nyitott Delicatesse-jellegű üzlet Újpesten, Már minálunk névvel, amelyben jellemzően magas színvonalon jász termékeket árulnak. A helyi termékek termelésében fontos szerepe van a hálózatosodásnak, amelyre a fenti példák jó alapul szolgálhatnak. A hálózatosodás elengedhetetlen eleme a megfelelő információ áramoltatás, amelyben a modern infokommunikációs rendszerek, eszközök fontos szerepet töltenek be. A vidékfejlesztési támogatási rendszerben természetesen alapvető az alulról jövő kezdeményezések támogatása, amelyet minden eszközzel ösztönözni kell. Ebben is meghatározó szerepük van a CLLDknek. A hátrányos helyzetű térségek esetében a női foglalkoztatásra alapozott és egyáltalán a nőközpontú közösségfejlesztésre fókuszáló szemléletmód kialakítása kell, hogy eszközként megfogalmazódjon. Pl. a romák lakta térségekben, ha a nő dolgozik, nagyobb esélye van annak, hogy a megkeresett pénzt a család fenntartására fordítják. Továbbá ismert tény, hogy a nők a család- és így a társadalomszervezésben betöltött szerepük révén, különösen a hátrányos helyzet okozta frusztrációt figyelembe véve, nagyobb mértékben képesek helyi közösségek megszervezésére, a közösségek működtetésére, amelyek a vállalkozásfejlesztés céljait (pl. önfoglalkoztató anyák, családi vállalkozások alapítása, stb.) is szolgálják Leszakadó térségek felzárkóztatása A vizsgált térség mint azt a fentiekben már megállapítottuk - összesen három járás területét öleli fel, valamint három kistérséget érint alapvetően. Utóbbiak alapján a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé tartozik a Tiszafüredi, de másik két terület (Karcagi és Törökszentmiklósi) is a hátrányos helyzetűek közé sorolandó. Települési szinten vizsgálva pedig elmondható, hogy a tervezési terület valamennyi települése (városok és falvak egyaránt) megtalálható a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerint meghatározott kistérségekhez tartozó települések listájában. Összefoglalóan elmondhatjuk tehát, hogy az érintett terület a leszakadó (perem) térségek közé tartozik, ezért a felzárkóztatás valamennyi település esetében indokolt akkor is, ha az alkalmazott eszközök területenként eltérőek Helyi vállalkozások támogatása (Szabad Vállalkozási Zóna) A Nemzetgazdasági Minisztérium januári közleménye alapján az ország 47 leghátrányosabb helyzetű térsége szabad vállalkozási zóna lesz. A térségből tehát a Tiszafüredi Kistérség érintett, amely a tervezési terület 13 települését foglalja magában. 50

55 19. ábra: Szabad Vállalkozási Zónák Magyarországon Forrás: TEIR adatbázis A kormányzat kiemelten támogatja ezeket a térségeket, az ott lévő településeket, elsősorban adó- és foglalkoztatást terhelő járulékkedvezményekkel, valamint célirányos pályázati támogatásokkal. A vonatkozó 27/2013-as kormányrendelet értelmében a szabad vállalkozási zónákba betelepült vállalkozások Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész központi terhének keretére meghirdetett pályázatok alap- és kiegészítő támogatásain felül további többlettámogatásokat kaphatnak, valamint igényeiket célirányos pályázati támogatási rendszer útján is érvényesíthetik. Cél tehát a szabad vállalkozási zónáknak járó valamennyi kedvezmény kihasználása, amelyeknek a lehívásában valamennyi települési önkormányzat együttműködik majd a helyi vállalkozásokkal, segíti azokat a források minél hatékonyabb kiaknázásában. Új, elsősorban termelő vállalkozások betelepítését kell ösztönözni a térségbe, amelyek a meglévő tudásbázisra építenek. Felsorolásszerűen ezek lehetnek pl. az alábbiak: a fémmegmunkálás, gépipar, központjai: Karcag, Kunhegyes, Tiszafüred, Kisújszállás, stb., elektronikai ipar, Kunhegyes központtal (pl. Videoton gyár hasznosítása), élelmiszeripar, központjai: Tiszafüred tejipar, halgazdaság, lúgos víz hasznosítás, Kunhegyes - húsipar, zöldségfeldolgozás, savanyító üzem, stb., Kunmadaras zöldséggyümölcsfeldolgozás, ásványvíz hasznosítás, stb. megújuló energia-hasznosítás, pl. biomassza, hulladékhasznosítás (hulladék fa, -fém, mezőgazdasági hulladékok, stb.), amelyek nagyszámú élőmunkát kötnek le. Központjai: Abádszalók, Tiszafüred, Kunmadaras. Mivel a szabad vállalkozási zóna cím az elnyeréstől számított 5 évig illeti meg a térségeket, így az uniós ciklus első szakaszában ( ), amikor várhatóan a legtöbb és legnagyobb támogatási volumenű pályázatokat kiírják, jelentős előrelépést jelenthet a települések számára a program a felzárkóztatásban. 51

56 3.2.2 Halmozottan hátrányos és leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása A peremtérségekre jellemző problémák közül szinte valamennyi sújtja a vizsgált területet. Ezek közül a társadalmi-szociális jellegű problémák kiemelt helyen állnak: mivel rendkívül magas az inaktív népesség aránya (elsősorban az időskorúak és a munkanélküliek), ezért sokan szorulnak rá a különféle állami kiegészítő juttatásokra. Az időskorú népesség arányának növekedése országos probléma, amelynek kezelése meghaladja a régió erőforrásait, hosszú távon is arra van lehetőség, hogy az elöregedés folyamata mérséklődjön. A munkanélküliség csökkentése azonban rövidtávon is megoldásra vár, amelynek fókusza a gazdaságfejlesztés és ezzel összefüggésben a munkahelyteremtés. A térség sajnos azon régiók egyike, amely a nemzeti jövedelemhez kisebb mértékben járul hozzá, mint amennyit abból felhasznál a különféle segélyek, kiegészítő juttatások, nyugdíjak, stb. révén. Amint arra a fentiekben már többször is utaltunk, elsősorban olyan vállalkozások letelepítése és olyan ágazatok fejlesztése a cél, amelyek nagyszámú, alacsonyabban képzett (alap- és középszintű) munkaerőt tudnak foglalkoztatni. Ezért kiemelt prioritás a térségben a már hagyományokkal rendelkező mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés, továbbá a fémmegmunkáló- és gépipar. Egyben az is megfogalmazható igény, hogy bár a foglalkoztatási szintet mindenképpen növelni kell, de nem lehet cél a térségbe olyan transznacionális tőke bevonzása, amely vagy nem a termelésben érdekelt, vagy csak a nagyon alacsony szintű betanított- és segédmunkára alapoz mindenféle képzés és hosszú távú stratégiai gondolkodás nélkül. Utóbbi beruházásoknak nyilvánvalóan akadálya a térség (különösen a Tiszafüredi Kistérség) rendkívül rossz megközelíthetősége, a közutak állapota. A megkezdett és sikeres közmunka programokat folytatni kell, amelynek keretében pl. Kunhegyesen 250, Abádszalókon 900, Kunmadarason pedig 300 főt foglalkoztatnak, akik különféle közműfejlesztésekben (pl. úthálózat javítása, belvízrendszerek fejlesztése, illegális hulladéklerakók felszámolása, stb.) és az élelmiszer-termelésben (zöldségkertészet, gyümölcstermelés, bioélelmiszerek termelése, a közkonyhák ellátása, stb.) vesznek részt. A program révén megvalósítható a munkától már elszokott társadalmi csoportok reszocializációja, annak elérése, hogy sikerüljön a munkába való tartós visszatérésük. Ez mindenképpen elérhető, azonban világosan látni kell, hogy hosszú távon a közmunka program nem jelenthet valódi megoldást - annak ellenére sem, hogy 100% állami támogatást nyújt a helyi önkormányzatoknak -, mivel a cél a befektetett állami támogatás megtérülése, amely csak úgy érhető el, ha a közfoglalkoztatottak alkalmazása valódi termelő beruházásokban valósul meg. Ennek lehet egy formája a szociális szövetkezetek létrehozása, vagy nagyszámú munkaerőt megkötni képes, elsősorban termelő vállalkozásokban való foglalkoztatásuk. A program sikeressége feltételezi integrált helyi és térségi szintű képzések beindítását, amelyek olyan szakmákat nyújtanak a munkaképtelen felnőtt lakosság részére, amelyekre piaci igény mutatkozik. Ezek részben átképzéseket, részben pedig továbbképzéseket (pl. technikusi, érettségit is adó szakmai képzések, stb.) jelentenek. (A fiatalok szakmai oktatásának helyi igényekhez való igazításáról már a fenti fejezetekben szóltunk.) Továbbá szükség van az önfoglalkoztatás támogatására is, olyan képzések beindításával, amelyek segítik a vállalkozóvá válást (pl. vállalkozási ismeretek, alapvető adózási, pénzügyi, jogi és képzések, marketing, stb.). A halmozottan hátrányos helyzetű rétegek között speciális helyzetben vannak a romák, akiknek számaránya a térségben kimagasló (a Tiszafüredi Kistérségben 10%, a Karcagiban 8-9%). A legtöbb romát jellemzően az önkormányzatok vagy valamely közintézmény foglalkoztatja (38-40%), továbbá 52

57 nagy számban csak idénymunkát találnak maguknak. A körükben a legmagasabb az általános iskolai végzettséggel sem rendelkezők aránya, továbbá van olyan település, ahol a foglalkoztatási szintjük eléri a 100%-ot! Számukra tehát a fentieknél még speciálisabb foglakoztatási programok kidolgozása és megvalósítása szükséges. Ez egyrészt magában foglalja a hagyományos roma foglalkozások felélesztését (pl. szegkovácsolás, üstfoltozás, köszörűsség, vályogvetés, teknőfaragás, kosárfonás, stb.), amelyekre piaci igény is mutatkozik. Az igényes minőségi termékek pedig a helyi piacokon, kereskedelmi csatornák kiiktatása nélkül, kerülnének értékesítésre. A piacra jutást ösztönző programokat kell beindítani, valamint természetesen szüksége van a helyi piacok kialakítására, fejlesztésére a leghátrányosabb helyzetű településeken is. A társadalmi integráció elősegítését szolgálják a roma közösségi házak, amelyek különböző szolgáltatásokat nyújtanak a roma lakosság részére. Pl. oktatási programokat szerveznek, saját tanulószobákat alakítanak ki a nehézséggel küszködő roma diákok számára, valamint előadásokat szerveznek szakelőadók bevonásával speciálisan őket érintő problémákról (pl. beilleszkedési nehézségek leküzdése, gyermeknevelési nehézségek, fertőző betegségek, fiatalok érése, szexualitás, fogamzás, gyermekvállalás kérdése, stb.). A roma kézműves és egyéb termékek a közösségi házakban interneten is bemutatásra kerülhetnek ingyenes szolgáltatás keretében, amelyek segítik a hazai vagy akár a külföldi értékesítést is. Ingyenes jogsegélyszolgálat segíti továbbá a romákat a legfontosabb szociális, munkaügyi, emberjogi, gazdasági és közigazgatási ügyek intézésében. A cigányság kultúrájának bemutatását, ezzel a társadalmi befogadásuk erősítését, beilleszkedésük megkönnyítését segítheti a roma tájházak létrehozása, vagy a tájházakon belül külön bemutatószoba kialakítása. A sajátos roma kultúra, nyelv, művészet, identitás megismertetése ugyancsak a cigányság szorosabb társadalmi integrációját segíti elő, továbbá idegenforgalmi vonzereje sem becsülhető le. A megelőző fejezetben már szóltunk a nő-központú közösségfejlesztések jelentőségéről, különösen a leghátrányosabb helyzetű térségekben. Ezeknek a fejlesztéseknek kiemelt szerepe lehet a roma integráció megvalósításában, mivel a nők közösségi és a családjukban betöltött szervezőereje révén a foglalkoztatás és a fenntarthatóság magasabb szinten működtethető. 53

58 4. Horizontális célok A Nagykunság, Tisza-tó vidéke tervezési terület elsődleges fejlődési lehetősége a hozzáadott-érték alapú gazdaság újraélesztése, a térségen belüli és kívüli kapcsolatok erősítésén túl az együttműködésekre való törekvés, az elmaradott térségek és a társadalom leszakadó rétegeinek felzárkóztatása. Ezen célokon túl viszont jelentős hangsúly van olyan normákhoz való illeszkedésen is, amelyek egyértelművé teszik az országhoz illetve az európai unió célrendszeréhez való illeszkedést is. A horizontális célok meghatározásánál ezért hangsúlyosan meg kell jelenniük a kapcsolódást kifejező pontoknak, területeknek, amelyek összhangban vannak a gazdaságfejlesztés prioritásaival. H1 Hozzájárulás az ország megújuló energia hasznosítási arány és energiahatékonyság növelési célkitűzéseihez Az Európa 2020 Stratégia kijelölt céljai közé tartozik a CO 2 kibocsátás évi bázisról 2020-ra 10%- kal történő redukálása, 14,65%-nyi megújuló energiaforrás arányt és 2,96%-os energiahatékonyságnövekedés a évi bázishoz képest. A célok teljesítésében hazánk a megújuló energia-hasznosítás tekintetésben marad el leginkább. Tekintettel a Nagykunság Tisza-tó tervezési terület rendkívül jó megújuló energia potenciáljára, a célokhoz leginkább a megújulók hasznosításával képes legnagyobb arányban hozzájárulni. A megújuló energia hasznosítás ugyanakkor gazdasági érdek is, mert a helyi energiatermelés egyrészt segíti a foglalkoztatást másrészt pedig hosszabb távon csökkenti az energia árakat (és energia-függőséget). Az energiahatékonyság növelésével a beruházás színhelyén közvetlenül érzékelhető a megtakarítás aránya. Így ez a tulajdonosoknak vagy üzemeltetőknek kézzelfogható megtakarításokat eredményezhet, hozzájárul a lakossági életszínvonal növekedéséhez és szemléletformáló erővel bír. ezen kívül pedig bizonyos mértékben hozzájárulhat az építőipar fellendüléséhez. E mellett ki kell emelni a térség zöldipari jellegű és tájgazdálkodással összefüggő fejlesztéseit, mintaprojektjeit, amelyek ugyancsak hozzájárulnak, közvetve és közvetlenül is, a fenti cél megvalósításához. Közvetlenül oly módon, hogy pl. a hulladék-újrahasznosítás során keletkezett hőt energiatermelésre fordítják, közvetve pedig többek között azzal, hogy a fásítás, erdősítés révén a növényzet magasabb CO2 megkötési potenciáljával jelentős mértékben redukálható a szén-dioxid kibocsátás összmennyisége, térségi (és ezáltal nemzeti) szinten. A szén-dioxid kibocsátás redukálása továbbá a közösségi közlekedés és kerékpárút-hálózat fejlesztésével illetve a kerékpárhasználat népszerűsítésével valósulhat meg. H2 A foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmenségben A foglalkoztatás szintje a térségben jelentősen elmarad a megyei átlagtól, egyes térségekben pedig óriási problémát jelent a magas fokú munkanélküliség. Egyúttal rendkívül magas az inaktív népesség aránya is a térségben, amely részben a fiatal, munkaképes korú lakosság elvándorlásának is köszönhető. A folyamat csak egyetlen módon állítható meg: a foglalkoztatás növelésével. Az Európa 2020 Stratégiában megfogalmazottak szerint 2020-ra Magyarországon a éves népesség foglalkoztatottsági rátája 75% kell, legyen. E tekintetben Magyarország 61%-on teljesít, a térség pedig még ennél is kedvezőtlenebb helyzetben van. Figyelembe véve azt, hogy nem képes a megye és a kormányzat és nem is célja munkahelyeket teremteni, ezért indokolt mindezt a vállalkozások fejlesztésével és önkormányzatok hozzájárulásával elősegíteni. A Nagykunság Tisza-tó térség 54

59 szempontjából minden jövőbeni fejlesztés esetén javasolt annak munkahelyteremtő képességét számszerűsíteni. Emellett a természeti erőforrások helyi kihasználása, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint környezetipar lehet a foglalkoztatás bővítés egyik lehetséges megoldása. Alapvető cél a helyi kis- és közévállalkozások számának növelése, a meglévők fejlesztése, szerepük erősítése. H3 - Mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának elősegítése A Nagykunság Tisza-tó térségben, bár eltérő mértékben, de magas számban vannak jelen hátrányos helyzetű társadalmi csoportok. Az egész térségre általánosan jellemző a társadalmi apátia, amely összefügg a hátrányos, gyakran kilátástalannak ítélt helyzettel, a munkalehetőségek és általánosan a reményteli jövőkép hiányával. Egyes térségekben, településeken rendkívül magas továbbá a mélyszegénységben élők aránya, különös tekintettel a roma népességre. A problémák megoldásának módja az integrált programok bevezetése a térség egészének felemelésére, a hátrányos helyzet mérséklésére, biztató jövőkép kialakítására, amelyben partnereknek kell lenniük az önkormányzatoknak és más közintézményeknek, a helyi vállalkozásoknak és a civil szervezeteknek. A térség gazdag hagyományaira és kultúrájára alapozva olyan programokat kell megvalósítani, amelyek összehangolt fejlesztés eredményeképpen elősegítik a foglalkoztatás növelését és a hosszú távú fenntarthatóságot, az ott élők munkára való szocializációját, a képzések piaci igényekhez való igazítását (akár át- vagy továbbképzések beindításával), valamint a helyi termékek fejlesztését, piacra jutásuk elősegítését. A hátrányos helyzetű csoportok számára továbbá olyan speciális intézkedések bevezetése szükséges, amelyek célzottan a helyzetükhöz, igényeikhez igazodóan képes a problémák kezelésére, a területi gazdaságfejlesztési célokkal összefüggésben. 5. Térségi kapcsolódási pontok A fenti fejezetekben több helyütt is kifejtésre kerültek a tervezési terület térségi kapcsolódási pontjai, amelyek nélkül hosszú távú, fenntartható stratégiai fejlesztések nem valósíthatók meg. A megye háromosztatú jellegéből adódóan a gazdaságfejlesztés térségi kapcsolódásai átlépik a megyehatárokat valamennyi kistérségben. Sok esetben a megyén belüli együttműködés gátja a kedvezőtlen megközelíthetőség (ld. pl. közutak rossz állapota vagy hiánya!), vagy egyes természeti akadályok (pl. árterületek, Tisza-folyó, stb.). Az alábbiakban felsoroljuk azokat a legfőbb kapcsolódási pontokat, amelyek a vizsgált térségnek a szomszédos területekkel való együttműködés lehetőségeit, sőt elvárásait jelenítik meg a jövőbeli fejlesztések megvalósítása során. 1. Karcag, mint a Hortobágy kapuja : turisztikai jellegű fejlesztés során szoros együttműködés Bugaccal és Hortobággyal (pl. lovas-, rendezvény- vagy ökoturizmus). 2. A Tisza-tó egységes, összehangolt fejlesztése és marketingje: együttműködés a Heves megyei településekkel, közös projektek indítása az öko-, aktív- és kulturális turizmus területén. Továbbá az együttműködés tágabb dimenzióba helyezésével kapcsolódás a borsodi területekhez is (pl. Mezőkövesd gyógyfürdője, stb.). 3. A Tisza-menti településpárok együttműködése: Tiszabő Kőtelek, Tiszaroff Tiszasüly komplementer fejlesztése a Tisza nyújtotta lehetőségek révén. 55

60 4. Megyén belüli, térségek közötti összehangolt fejlesztések: mindenekelőtt az élelmiszeriparban, a korábbi hagyományokra, együttműködésekre, szaktudás bázisra alapozva, pl. Karcag Túrkeve Mezőtúr Törökszentmiklós relációjában. 5. A gyógy- és termálfürdőknek az Észak-Alföldi Termál Klaszter Egyesülettel lévő kapcsolatának erősítése, összehangolt térségi fürdőfejlesztési program megvalósítása. A együttműködések erősítésénél ki kell térni térségek közötti elérhetőség javítására, amely nem csak a közút vagy a vasútúthálózat fejlesztéseket jelenti, hanem kiterjed a kerékpáros közlekedés feltételinek javítására, vagy az internet nyújtotta lehetőségek kiaknázására (pl. közös honlapok kialakítása, online információ-áramlás javítása, online marketing fejlesztése, stb.). 6. Települések fejlesztési tervei és kapcsolódásuk az integrált gazdaságfejlesztési akciókhoz A fontosabb települések fejlesztési elképzeléseinek részletes bemutatását ld. a mellékletekben! 7. Az egységes gazdaságfejlesztés érdekében megvalósítandó tevékenységek Projektek Megvalósítási ütemezés Fontosság Közútfejlesztés: M4 Törökszentmiklós-kelet Kisújszállás-nyugat szakaszának megépítése Közútfejlesztés: 34-es számú másodrendű főútvonal és a 3401-es számú Karcag-Kunmadaras összekötő út burkolatának felújítását Közútfejlesztés: M4 ap. Fegyvernek-Püspökladány előkészítése Közútfejlesztés: Karcag-Kunhegyes új összekötő út megépítését Közútfejlesztés: Karcag-Kunmadaras mellékút főúttá fejlesztését Közútfejlesztés: Pusztataksony - Kisköre között új közúti Tisza-híd Vasútfejlesztés: Kisújszállás-Püspökladány vonalszakasz pályaépítés (V100.30) Karcagi Ipari Park (Ökopark) fejlesztése Kunmadarasi repülőtér látványturisztikai és komplex hasznosítása Karcagi élelmiszeripari bázis létrehozása Tiszafüredi kishajó gyár kialakítása, Abádszalókon kishajó kikötő létesítése

61 I. számú melléklet: A Nagykunsági- Tisza-vidéki koncepció célrendszere A Nagykunsági- Tisza-vidéki koncepció átfogó és stratégiai céljai Jövőkép Növekvő hozzáadott érték-termeléssel a felzárkózásért Átfogó célok A hozzáadott-érték alapú élelmiszer-gazdaság egyik központja Természet-közeli egészségturisztikai centrum A vidéki térségek komplex felzárkóztatása Stratégiai célok Feldolgozóipar telepítése Meglévő tudásbázison és táji adottságokon alapuló mezőgazdasági feldolgozóipar újraélesztése, élelmiszeripari K+F ösztönzése Térség zöldipari arculatának erősítése Megújuló- és bioenergia-hasznosítás; erdők, energiaerdők telepítése, Hulladék újrahasznosítás Barnamezős területek újrahasznosítása, új telephelyek fejlesztése Egészségturisztika fejlesztések Koncentrált wellness- és gyógyfürdőfejlesztés a kapcsolódó szolgáltatásokkal és egységes marketing kialakításával Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése Ökoturizmus fejlesztése, túraközpont hálózat továbbfejlesztése, Tisza-tó, mint integrált szabadidős és sportturisztikai központ, kulturális turizmus fellendítése, kerékpárúthálózatfejlesztés Önszerveződő vidéki társadalom Hagyományos vidéki mesterségek felélesztése, helyi termékek helyben történő felhasználása és termelői önszerveződés Leszakadó térségek felzárkóztatása Helyi vállalkozások támogatása (Szabad Vállalkozási Zóna), Halmozottan hátrányos és leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatása Horizontális célok Hozzájárulás az ország megújuló energia hasznosítási arány és energiahatékonyság növelési célkitűzéseihez A foglalkoztatás növelése a társadalom minden aktív korú szegmenségben Mélyszegénységben élő, hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjának elősegítése

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM MUNKAKÖZI ANYAG JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI ELŐZETES GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM A 2013. április 19-én benyújtott a Megyei Közgyűlés 291/2013. (V.17.) számú

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAM TOP4.0 2014. május 8-ai tervezet A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ MEGYEI KERET FELOSZTÁSA A TOP4.0 SZERINT INTÉZKEDÉS SZÁMA MEGNEVEZÉS MILLIÓ Ft % TOP1.1

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete

Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete Vasvári: Önkormányzati beruházások finanszírozása címû tanulmány Melléklete 1 Mellékletek M1. táblázat Az NFÜ projektadatbázisának és a KELER Zrt. ISIN-adatbázisának struktúrája NFÜ-adatbázis mező KELER

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban. Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Pályázati lehetőségek 2014-2020-as programozási időszakban Korbeák György Ügyvezető igazgató Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag)

Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) 3. melléklet Észak-Alföldi Operatív Program 2007-2013 (egyeztetési anyag) Ennek 3. SZ. MELLÉKLETE: AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ STRATÉGIAI POGRAMJÁNAK CÉLRENDSZERE Az Észak-alföldi régió Stratégiai Programjának

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata

A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020. dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata A VAS MEGYE FEJLŐDÉSÉT SZOLGÁLÓ TOP-FORRÁSOK 2014-2020 dr. Balázsy Péter Vas Megye Önkormányzata Szombathely 2015 Megújult a Közgyűlés megújult a hivatal Erős felelősség Vas megye területfejlesztésében

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA

NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA NONPROFIT GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Nonprofit gazdasági társaságoknak szóló

Részletesebben

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában

A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában A Közép-Magyarországi Operatív Program forrásfelhasználása a Budapesti agglomeráció vonatkozásában Dr. Gordos Tamás programiroda vezető Pro Régió Ügynökség Az elemzés témája Forrásfelhasználás a Közép-magyarországi

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv

HVS felülvizsgálati űrlapok 2. Jegyzőkönyv Hozzászólások összefoglalója A tervezői csoport tagjait munkaszervezet vezető köszöntötte, majd ismertette az ülés témáit: - stratégia jövőképének, fő célkitűzéseinek megerősítése és konkretizálása - a

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) tervezése, Jász-Nagykun-Szolnok megyei kilátások a 2014-2020 közötti időszakban Szolnok, Városháza, 2013. november 20. Széchenyi Programiroda Őszi

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek

Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek Környezetvédelmi derogációs vállalások teljesítéséhez kapcsolódó projektek Szennyvíztisztítás- és kezelés Település neve Projekt neve Projekt állapota Projektgazda Projekt előkészítettsége Megvalósítás

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

Bábolna, 2013.December 10.

Bábolna, 2013.December 10. Bábolna, 2013.December 10. Bemutatkozás 2007 Kalandra hív a régi vármegye helyi közösség 2008 Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület: dorogi és esztergomi kistérségek önkormányzatai, civil szervezeti,

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program

Környezet és Energia Operatív Program Környezet és Energia Operatív Program Heltai László referens, KEOP IH FVM VKSZI, 2008. június 17. Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) Derogációk: - Szennyvíz: - 2010-ig a 10 000 LE feletti agglomerációk,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja

A Vásárosnaményi kistérség integrált területfejlesztési, vidékfejlesztési és környezetgazdálkodási programja Megvalósítási terv a Tisza-völgyi árapasztó rendszer (ártér-reaktiválás szabályozott vízkivezetéssel) I. ütemére valamint a kapcsolódó kistérségekben az életfeltételeket javító földhasználati és fejlesztési

Részletesebben

2014-2020 Pályázatok irányai

2014-2020 Pályázatok irányai 2014-2020 Pályázatok irányai Operatív programok 2014-2020 ÁROP VOP TIOP 2007-2013 EKOP GOP 975 Mrd 2014-2020 KOOP TÁMOP VEKOP VOP GINOP 2 668 Mrd KEOP EFOP ROP KÖZOP 1322/2013 (VI. 12.) Korm. határozat

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012

Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek. SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Közbeszerzési, Pályázati és Beruházási ismeretek SZIE GTK Bsc. képzés 2012 Fejlesztési programok Új Széchenyi Terv (Új Magyarország Fejlesztési Terv) Darányi Ignác Terv (Új Magyarország Vidékfejlesztési

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

Galovicz Mihály, IH vezető

Galovicz Mihály, IH vezető ÚMFT KÖZLEKEDÉSI OPERATÍV PROGRAMOK NFÜ Közlekedési Operatív Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása a versenyképesség

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései

A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései A közlekedési beavatkozások forrásháttere, finanszírozási kérdései NFÜ Közlekedési Programok Irányító Hatósága Galovicz Mihály, IH vezető KÖZOP A közlekedési fejlesztések átfogó célja Az elérhetőség javítása

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

Vidékfejlesztési Program 2014-2020

Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Együttműködések támogatása Tószegi Orsolya Miniszterelnökség EMVA Stratégiai Főosztály Gyarmat 2015.10.21. Legfontosabb célkitűzések Munkahelyteremtés, vidéki munkahelyek

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben