Témáink: Bemutatkozik az MTA ÖK hírlevele

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Témáink: Bemutatkozik az MTA ÖK hírlevele"

Átírás

1 Témáink: Bemutatkozik az MTA ÖK hírlevele 2 Kutatóközpont létesült A kutatóközponti átalakulásról 2 Bemutatkozik a főigazgató 3 Bemutatkozik a gazdasági igazgató 4 Megalakult az új Gazdasági Osztály 4 Az IT" (információs technológia) mélyről indul 5 Megjelent publikációk, sikereink Állami kitüntetésben részesült Kovácsné Láng Edit és Máthé Imre 6 Megjelent a Balatoni természetkalauz 6 Megjelent az ÁNÉR könyv 6 A MÉTA természetesség mérője 7 Kutatócsoportjaink Az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének erdőökológiai kutatócsoportja 8 Pályázataink, témáink A faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása közötti összefüggések feltárása az őrségi erdőkben 9 A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban OTKA_NKTH pályázat 10 Ki fogja megúszni? - modellek az élővilág éghajlati alkalmazkodásáról 11 A klímaváltozás hatásai a növény-ízeltlábú kölcsönhatásokra 12 Magyarország flórájának megőrzése közös érdekünk Pannon Magbank 12 Botanikus kerti hírek Beköszöntött a tavasz, ébred a Kert 13 Tavaszi alkotópályázatot hirdettünk általános iskolások részére 14 Rendezvények, konferenciák Az MBT Ökológiai Szakosztályának előadóülésén mutatkozott be Kutatóközpontunk 14 Cikkíró kurzus Vácrátóton 15 SCB Európai Szekció Vácrátóton 15 Köszöntöttük az MTA Székház hölgyeit 16 Intézetünkbe látogatott Bengt-Gunnar Jonsson 16 Pannon Magbank tréning 16 Egy új korszak kezdetén: molekuláris biológiai módszerek az ökológiai és taxonómiai kutatás szolgálatában 16 III. Etnoökológiai Szeminárium 17 ÖK napok június 17 Living Danube 39. nemzetközi konferenciája 17 Magyar Ökológus Kongresszus Újonnan benyújtott pályázataink

2 Bemutatkozik az MTA Ökológiai Kutatóközpont hírlevele A Kutatóközpont telephelyi szintű széttagoltságát áthidaló megoldást keresve egy negyedévente megjelenő hírlevet indítunk útjára, melynek a kedves Munkatársak az első számát olvashatják. A hírlevél segít abban, hogy a Kutatóközpont különböző intézeteinek munkatársai megismerkedhessenek egymás tevékenységével, kutatásaival, értesülhessenek az aktuális sikerekről, eseményekről, megvitatandó kérdésekről. A megjelenés formája elsősorban elektronikus (pdf) lesz a könnyebb, gyorsabb terjesztés, a környezettudatosság és a költségkímélés érdekében. Terveink szerint az aktualitások mellett a hírlevélnek lesznek állandó rovatai is, melyekben bemutatkoznak a kutatócsoportok, hírt adunk a botanikus kert eseményeiről, valamint tájékozódhatnak futó és leendő pályázatainkról. A hírlevél arculata nem végleges. A közeljövőben elkészül a Kutatóközpont arculata, melyhez folyamatosan kapunk újabb és újabb központilag meghatározott instrukciókat. E megjelent szám kapcsán, és a következő számok tervezését is segítve várjuk észrevételeiket, javaslataikat, mind a témákat, rovatokat, mind a formai kivitelezést illetően, valamint várjuk a következő számokban megjelenésre javasolt cikkeket is, melyeket kérünk a címre a szerkesztőkhöz eljuttatni. Szakács Éva (szerk.) Kutatóközpont létesült A kutatóközponti átalakulásról Az MTA intézményhálózatának átalakulásáról csak egy rövid összefoglalót adok, mivel e folyamatnak mindannyian részesei voltunk, illetve az MTA honlapján részletes tájékoztatók és beszámolók találhatóak. Tehát a májusi közgyűlésen történt bejelentés után Pálinkás József, az MTA elnöke elindította az MTA intézményhálózatának megreformálását, melyet a decemberi rendkívüli közgyűlés nagy többséggel támogatott. Az átalakítás fő része a kutatóintézetek elaprózodottságának megszüntetése volt, mely révén 38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból január 1-jétől 10 kutatóközpont és 5 kutatóintézet jött létre. Az új kutatóközpontokban a jó működést a kevés vezetői szint, a hatékony adminisztráció és a kritikus tömeg kell biztosítsa. Ez utóbbi mind a gazdasági forrásokra, mind a kutatói létszámra és témákra vonatkozik. Az átalakulással együtt jár, hogy egyre erőteljesebben jelenik meg a pályázati finanszírozás, ami azt jelenti, hogy a megfelelő tudományos teljesítményt felmutató kutatócsoportok és témák jutnak majd elegendő forráshoz. Mindezek fényében az MTA ÖK új vezetősége és a támogató csoportok (gazdasági osztály, számítástechnika, média) a következő témákon dolgoznak kiemelten, melyek a kutatóközpont egységes működtetését hivatottak megalapozni: A hatékony adminisztráció kialakítása (lásd Megalakult az új Gazdasági Osztály c. cikket). Új és pozitív arculat ( brand ) kialakítása az MTA és a társadalom felé, az MTA által kialakított központi tartalmi és formai elemek figyelembevételével. A számítástechnikai (IT) fejlesztések (lásd Az IT" (információs technológia) mélyről indul c. cikket). Azt hiszem, hogy a szép tervek, és a fenti tevékenységek nem mind láthatóak még a mindennapi életben. Hiába a vezetőség és a támogató csoportok verítéke és munkája, ha ez nem realizálódik a mindennapi életben. Kérem, legyünk optimisták és türelmesek, hamarosan kialakul a gördülékeny működés rendje. Remélem e Hírlevél némi tájékoztatást nyújt az ÖK építésének nem könnyen észrevehető munkálatairól, melyek azért többeknek adnak rengeteg munkát. Röviden a főbb nehézségekre is utalnék. Az adminisztráció sajátsága ami azonban nem egyedi, hiszen több kutatóközpontnál is előfordul hogy a főigazgató és a gazdasági igazgató nem egy telephelyen dolgozik. Mindez elkerülhetetlenül hosszabb időt jelent a hivatalos aláírások megszerzéséhez, illetve a legtöbb adminisztrációs ügyintézésben. Amíg a hasonló helyzetben levő kollégák a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontból nem találják fel a teleportálást, addig kérem ezt vegyék figyelembe. Működésünk időnkénti akadozásának egy másik oka, hogy még nem kaptuk meg a Szervezeti és Működési Szabályzatunkat (SzMSz), így sok esetben összekuszálódnak az ügyintézés szálai, ki kihez fordulhat, milyen problémával, mi a szolgálati út, stb. Mindezen hétköznapi problémák mellett a Duna-kutató Intézet elhelyzésének megoldatlansága, illetve az Ökológiai és Botanikai Intézetnél folyó geotermikus fűtésrendszer kiépítésének utolsó hetei okoznak heveny főfájást az igazgatóknak. Nem szóltam a csip-csup technikai ügyeknél jóval fontosabb dologról, a kutatásról. Nos, a tudományos minősítés követelményrendszerének első változata kész. Ez a BLI-nél érvényben levő rendszer alapjaira építve készült, más intézmények követelményrendszereinek a követelményrendszereinek és az MTA ajánlásainak a figyelembevételével. Amint lesz SzMSz, megalakulhat a KUTTA, a Kutatóközponti Tudományos Tanács, amelynek első feladata lesz ennek a - 2 -

3 megvitatása, amelyet követ majd a teljes ÖK kutatógárdával történő egyeztetés. Másik téma a kutatóközpont tudományos stratégiájának kidolgozása, amely még a kezdeteknél tart (magyarán még én dolgozom az első változaton). A júniusi ÖK Napokra viszont remélem már részleteiben is ismerhető és megbeszélhető lesz. A következő oldalakon számos fontos hír, esemény, kutatás, stb. található. Én azt remélem, hogy a következő Hírlevélben esetleg még több jó hírt tudunk majd megosztani egymással. Báldi András Bemutatkozik a főigazgató Báldi András vagyok, 1989-ben az ELTE biológus szakán végeztem. Utána a Magyar Természettudományi Múzeumban, majd 1996-tól az MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoportjában dolgoztam. Érdeklődési területem a természetvédelmi ökológia kutatásának és tudományos közéletének számos területét érinti. E száraz mondatok után egy-két fontosabb témám, illetve tevékenységi körömet villantom fel illusztrálva. E tevékenységek töltik ki időmet, és nem csak a munkaidőmet : A fajszám terület összefüggést, illetve a szegélyhatást vizsgáltam énekesmadarak, egyenesszárnyúak, illetve mikroklíma és a vegetációszerkezet eloszlása alapján. E korai munkáim során többször zsákutcába keveredtem, ám mindezek számos tanulsággal szolgáltak a kutatás tervezése, megvalósítása, majd az elemzés és cikkírás tekintetében. E tapasztalatokat azután már a saját hallgatóimnak tovább tudtam adni, megspórolva számukra ezt a tanulóidőt. A kép a Kis-Balatonon készült. Mintegy tíz éve a mezőgazdasági területek, leginkább a gyepek biológiai sokféleségének mintázatát kezdtem el tanulmányozni, hogyan befolyásolja e mintázatot a kezelés (legeltetetés) és a tájszerkezet. Egyik nagyobb kutatásunkban mintegy 1200 növény- és állatfaj diverzitás viszonyait tártuk fel. Fontos közvetett eredményünk az európai kutatások palettájának bővítése közép-európai evidenciákkal. E kutatásokat már több fiatal kollégával, illetve közreműködőkkel végeztük, így a nagyléptékű, alkalomadtán résztvevővel folyó kutatások vezetésében szereztem tapasztalatokat. A képen egy legelőn talajcsapda ásás folyik. A legutóbbi években az ökoszisztémák működésének megértésén dolgozom. Egyik témánk Bereczki Krisztinával például az erdőkben lombevéssel kárt okozó hernyók kontrollálásának megértése: mennyire képesek a madarak hatást gyakorolni a hernyó abundanciára, illetve hogyan hat minderre az erdőszerkezet. A kép a lombkoronából történő ízeltlábú mintavételezéskor készült től az MTA Lendület programja keretében igen kedvező lehetőségek mellett, több fiatal alkalmazásával (Kovács Anikó és Földesi Rita) kiterjedt kutatásokat kezdünk például erdélyi, elzárt kis települések mezőgazdasági területein előforduló ökoszisztéma-szolgáltatások megértésében. Kutatás mellett közéleti tevékenységekkel ütöm el sok időmet mind hazai, mind nemzetközi szinten. Például elnöke voltam a MÖTE-nek, titkára az MTA Természetvédelmi és Konzervációbiológiai bizottságának, szerkesztem a Természetvédelmi Közelményeket, és számos fiatal témavezetését végzem. Kezdetektől szerkesztője vagyok a Conservation Lettersnek, melynek idei első impakt faktor 4,6 lett. Nemzetközi szinten a Society for Conservation Biology Europe Section-ben vagyok aktív régóta, idén januártól a szekció választott elnöke vagyok a vezetőséget az ÖK most márciusban látta vendégül Vácrátóton. A képen éppen egy kevésbé komoly megbeszélés részlete 2006-ból Andrew Pullin-nal és Bill Sutherland-del. Jelentős részt vállaltam hazai és nemzetközi szakmai konferenciák megszervezésében. Elsősorban a Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferenciákat kell említsem (www.mtbk.hu), illetve a European Congress of Conservation Biology-t. Ennek harmadik konferenciája idén lesz megtartva, és a Scientific Committee elnöke vagyok (www.eccb2012.org), ám az első Egerben került megrendezésre, és a szervezőbizottság vezetője voltam. Egyik sikeres akciónkat a konferencia borai jelentették (lásd a képen), eltekintve a neves előadóktól, az ezernél több résztvevőtől, és a számos programtól.? A terveimet a főigazgatói megbízással járó feladatok eléggé átrendezték, de továbbra is jelentős energiát próbálok a Lendület kutatásokra fordítani. Szerencsére a csoport tagjaival már jó ideje együtt dolgozom, így olajozottan folyik az idei terepmunka tervezése, pedig ebben az almafa ültetéstől az erdélyi gyepek pollinációs hálózatának - 3 -

4 feltárásáig számos új, és bonyolult feladat áll előttünk. Végül, elkerülendő, hogy a szerénytelenség bűnébe essek, örömmel számolok be róla, hogy az ÖK nevével idén immár három impaktos publikációm is megjelent/el van fogadva. Bemutatkozik a gazdasági igazgató Pásti-Hriczu Mária Valéria vagyok, és az Akadémia Elnökétől kapott megbízás alapján január 01-től ellátom a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának gazdasági vezetői feladatait. Tanulmányaimat Ajkán kezdtem, majd Pápán a Jókai Mór Közgazdasági Szakközépiskolában folytattam, ahonnan jeles érettségivel felvételt nyertem a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára Budapestre. A diploma megszerzését követően Ajkán a Városi Kórház és Rendelőintézetben helyezkedtem el, mint belső ellenőr. Innen áthelyezéssel kerültem a Nagy László Városi Művelődési Központba a megüresedett gazdasági vezetői álláshelyre. Itt dolgoztam vezetői munkakörben 15 évet, majd ezt követően megpályáztam az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet által meghirdetett gazdasági igazgatóhelyettesi állást, ahová sikeres felvételt nyertem, és immár 16 éve itt dolgozom, egészen a jelenlegi átszervezésig. Közben szakmailag képeztem magam, adótanácsadói képesítést szereztem, elvégeztem a Debreceni Egyetem Budapesti Kihelyezett tagozatán a közszolgálati menedzsment szakot, elvégeztem a kötelező regisztrációs képzéseket. A jelenlegi megbízást nagy megtiszteltetésnek érzem, és mindent megteszek azért, hogy a velem szembeni és a kutatóközpont gazdálkodásával kapcsolatos elvárásokat teljesítsem. Szeretném, ha jövő ilyenkor arról számolhatnék be, hogy milyen eredményesen és jól működtünk. Ehhez kérem a kutatóközpont alkalmazottainak a segítségét és együttműködését. Megalakult az új Gazdasági Osztály január 01-e sorsforduló volt az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (Tihany), az MTA Ökológiai és Botanikai Intézet (Vácrátót), az MTA Duna-kutató Intézet (Göd, Vácrátót) életében, mivel ezen a napon e három kutatóintézet összevonásával létrejött és megkezdte működését a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja. A kutatóközpont bázisintézete az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, ez lett az új kutatóközpont székhelye: 8237 Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3., és itt látják el a kutatóközpont gazdasági és pénzügyi feladatait, ezek irányítását, bonyolítását és ellenőrzését. Az elmúlt évben hosszas előkészítő munkák és egyeztető tárgyalások folytak az újonnan létrejövő kutatóközpont működtetésével, személyi, tárgyi és anyagi feltételeinek megteremtésével kapcsolatban, melynek eredményeként év végére tisztázódott a szervezeti felépítés, elkészült és az Akadémiára jóváhagyásra beadásra került az MTA Ökológiai Kutatóközpont Szervezeti és Működési Szabályzata. Az MTA Elnöke december 6-án kiadta az MTA Ökológiai Kutatóközpont Alapító Okiratát, mely január 01- én hatályba lépett, ezzel egyidejűleg a korábbi alapító okiratok hatályukat vesztették. Sajnos az átszervezéssel együtt megszorító intézkedésekre is sor került. Létszámcsökkentés volt, átszervezéseket kellett végrehajtani, munkakörök szűntek meg, új munkakörök jöttek létre, a korábbi feladatok helyett a kutatóközpont pénzügyi-gazdasági feladatait ellátó alkalmazottaknak sokkal több feladatot kell ellátni, hiszen három intézet gazdasági ügyeit kell intézni. A feladatok tehát nőttek és az elvárások is a kutatóközpont működésével, gazdálkodásával, eredményességével kapcsolatban. A cél egy eredményes, jól működő, magas színvonalú, nemzetközi szinten is elismert kutatóközpont, ahol az anyagi és szellemi erőforrások koncentrációjával jelentős eredményekre tehetünk szert a pályázatok, külső erőforrások tekintetében. A adminisztrációs munkák megkönnyítésére, a pontos, gyors és naprakész adatszolgáltatások érdekében, a területi elhelyezkedésből fakadó távolságok kihatásainak csökkentésére, a feladatok átfutási idejének lerövidítésére feltétlenül szükségessé vált az informatikai rendszer modernizálása, fejlesztése. Ennek érdekében még az elmúlt évben árajánlatokat kértünk, és pályázatot nyújtottunk be az Akadémiára az infrastrukturális fejlesztésekre rendelkezésre álló keret terhére. A - 4 -

5 támogatást megkaptuk és elindítottuk a beszerzéseket. Először is fejleszteni kellett a bérszámfejtő programot, hogy az egész kutatóközpont személyi állományának kezelését biztosítani tudja, ki kellett egészíteni a humánpolitikai feladatok ellátásával ás a társadalombiztosítási feladatok ellátásával, mivel ezek újonnan jelentkező feladatok lettek, hiszen az intézet az átszervezéssel társadalombiztosítási kifizetőhely lett. Bevezettük az elektronikus iktatást, melynek használatára mindhárom intézetben lehetőség van. Bevezettük az elektronikus utalást, ma már minden utalás elektronikusan történik, így sokkal hamarabb, már másnap megérkezik az összeg a jogosult bankszámlájára. Korábban a postai feladással 4-5 napot is igénybe vett. A könyvelési rendszer fejlesztésére megrendeltük és bevezettük az EcoSTAT integrált gazdasági rendszert, ennek használatára áttértünk, jelenleg ezen a programon könyvelünk, és vezetjük a nyilvántartásokat. A programok még nem működnek mindenre kiterjedően, hiszen rengeteg munkát és időt igényel ennek betanulása és a rendszer feltöltése, a korábbi intézetektől az adatok átvétele, azonban a cél az, hogy minden kutató a saját gépén bármikor megtekinthesse projektjének pénzügyi helyzetét, ennek alakulását. A kutatóközpont működéséhez szükség van új alkalmazottak felvételére is, így felvételre került egy belső ellenőr, valamint tervezzük egy társadalombiztosítási ügyintéző és egy humánpolitikai szakember felvételét, akikre a kutatóközpontnál feltétlenül szükség van. Magam és kollégáim is mindent megteszünk azért, hogy a működés és gazdálkodás minél zökkenő mentesebben történjen, és megbízható, pontos információkkal, adatszolgáltatásokkal segítsük a kutatóközpont működését, azonban még sok teendő vár ránk. A napi feladatok ellátása mellett el kell készíteni a különféle szabályzatokat, közelíteni kell egymáshoz a korábbi intézeti gyakorlatokat, ki kell alakítani az új működési és gazdálkodási rendet. Pásti-Hriczu Valéria Az IT" (információs technológia) mélyről indul Panaszkodásra semmi szükség, de legyünk tárgyilagosak. Igen változatos informatikai eszközökkel, kultúrával és tudással rendelkezünk. A követelmény ugyanakkor elég egyértelmű: hatékonyabb és egységesebb IT környezet kialakítása, fenntartása, használatba vétele és fejlesztése szükséges kutatásaink támogatására új IT eszközök (és egységes munkafolyamatok) bevezetése és megtanulása szükséges a központ, az intézetek, a projektek, a kutatók és a kutatásokat támogató adminisztráció közötti hatékony működés támogatására (erről gazdasági igazgatónk számol be) minél egységesebb arculatot kell kialakítanunk és felmutatnunk kutatóközpontunkról, igazodva az akadémia központi elvárásaihoz (erről Szakács Éva számol be) Fontos szerepben van a központi levelező rendszer (egyenlőre mint legfőbb kommunikációs eszközünk), amelyet egy Budapesten bérelt, biztonságos és nagy kapacitásokkal rendelkező szerverparkban hoztunk létre. Minden munkatársunk megkapta már új (és egységes) címét, és az áttérés is megtörtént. Mindemellett régi levelező rendszereinket is még hosszú ideig fenntartjuk, mert szükségünk van rá. Most a munkatársainkon a sor: kérjük, hogy minden kapcsolatukban frissítsék régi címeiket az újra! Másik kulcsfontosságú eszközünk a kutatóközpont új honlapja, amelynek elkészítésén és fejlesztésén dolgozunk. Ez közös portálként fog intézeteink meglévő honlapjai "fölé" települni. Itt is teljesítenünk kell az akadémia központi elvárásait, ugyanakkor megvalósítjuk a legfontosabbnak ítélt kutatóközpont szintű szolgáltatásokat: MTA ÖK hírek / News Telefonkönyv Belső hálózat (jelszavas belépés / irattár, MTA ÖK Hírlevél,...) A központi szolgáltatások körének bővítése feltétlen előnyös, minden javaslatot szívesen látunk. Mindez tulajdonképpen a kötelező minimum, amelyeket saját erőforrásainkból valósítunk meg, többre egyenlőre nem is nagyon futja. Tulajdonképpen három dologra támaszkodhatunk: hozzáértő és segítőkész rendszergazdáinkra (Balázs Boldizsárra, alias Dizsi Tihanyban és Horváth Gáborra Vácrátóton), informatikai pályázati forrásokra, végül munkatársaink közreműködésére. Jelenleg az akadémia által kiírt infrastruktúra fejlesztési pályázatunk eredményére várunk. Ebben a tihanyi Gazdasági Osztály és a belső hálózat fejlesztése; a tűzfalak és központi archiváló képességeink fejlesztése és megerősítése; nagy értékű, országos térinformatikai adatbázisok, távérzékelt adatok közös beszerzése; és a vácrátóti térinformatikai labor megerősítése szerepel, összesen közel bruttó 30 mft értékben. Ennél többet lehet és többet kell fejlesztenünk, még a szinten tartáshoz is! Elsősorban a kutatásokat támogató tudományos adatbázisok, és az azokra épülő IT szolgáltatások fejlesztése kell legyen a fő törekvésünk. Horváth Ferenc - 5 -

6 Megjelent publikációk, sikereink Állami kitüntetésben részesült Kovácsné Láng Edit és Máthé Imre A Magyar Tudományos Akadémia előterjesztését elfogadva Magyarország Köztársasági Elnöke a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából Kovácsné Láng Editet, intézetünk tudományos tanácsadóját a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntette ki. A kitüntetés átadására március 13-án került sor a Magyar Tudományos Akadémia Székházának Felolvasótermében. A köztársasági elnök megbízásából állami kitüntetéseket adtak át március 15-e alkalmából az Iparművészeti Múzeumban. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter Halász János parlamenti- és Jávor András közigazgatási államtitkár úrral, kimagasló színvonalú munkája elismeréseként a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adta át Máthé Imrének, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet egyetemi tanárának, intézetünk tudományos tanácsadójának. Gratulálunk Munkatársainknak! Fotó: Megjelent a Balatoni természetkalauz A 127 oldal terjedelmű, fényképekkel gazdagon illusztrált könyv áttekinti a Balaton vízi élővilágának meghatározó részét. Célja, hogy bemutassa és láttassa a Balaton vízi élőlényegyütteseinek kulcsfontosságú szervezeteit, röviden tájékoztasson ökológiai helyükről és szerepükről. A könyvben szereplő 176 fénykép mindegyike a Balatonon készült, a tavat, annak jellemző élőhelyeit és élőlényeit mutatja be. A kötet szerzői nem a különlegességeket, nem a természeti ritkaságokat fényképezték, hanem azokat az algákat, növényeket és állatokat, amelyekkel leggyakrabban, legnagyobb valószínűséggel találkozhat a tavat felkereső látogató, természetkedvelő turista, horgász és vitorlázó. A szerzők szándéka, hogy kedvet csináljanak az amatőr természetbúvároknak a Balaton élővilágának felfedezéséhez, mert úgy gondolják, hogy amit jobban ismerünk, azt jobban szeretjük és jobban meg tudjuk óvni. Ebből a könyvből kirajzolódik egy napjainkban is folyó dráma, melyben a tó élővilága szüntelenül váltováltozik. Akarva és akaratlanul újabb és újabb élőlények kerülnek bele, melyek közül egyesek túlszaporodnak, kiszorítják vagy kiirtják a versenytársakat. A kötet szerzői szépséges tavunkhoz felüdülni járó, a tó vizének selymes lágyságát élvező milliónyi látogató figyelmét a folyamatosan leselkedő környezeti veszélyekre is szeretnék ráirányítani, Teszik ezt azért is, hogy tudatosítsák, a Balaton ökológiai kutatása folyamatos és közcélú feladat: mindnyájunk közös kincsének megóvását szolgálja. Az egyes fejezetek szerzői kivétel nélkül a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet munkatársai, szakterületük és a Balaton szakavatott ismerői. A kiadvány nagyon röviden bemutatja a tó vizének fizikai és kémiai viszonyait, majd a tó életében kulcsszerepet játszó algákat és magasabbrendű vízinövényeket. Ezután a tárgyalásmód nem rendszertani, hanem a jellegzetes vízi élettájak szerint mutatja be a tó állatvilágát. Külön tárgyalja a vízoszlopban lebegő mikroszkopikus állatvilágot, a zooplanktont, a parti öv és a nyíltvíz gerinctelen állatait és végül, de nem utolsósorban a nyíltvíz és a parti öv halait. Vörös Lajos Megjelent az ÁNÉR könyv 2012 januárjában nyomtatásra került az ÁNÉR könyv harmadik, átdolgozott kiadása Magyarország Élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011 címmel (126 élőhely részletes leírása színes térképekkel és fényképekkel, 441 oldalon, 55 botanikus több éves közös munkájaként, a MÉTA adatbázis eredményeinek felhasználásával). Ezzel ismét nyomtatott kézikönyv áll rendelkezésre a magyarországi vegetációkutatásokhoz, élőhely-térképezésekhez, monitorozáshoz és a felsőoktatáshoz. A hazánk vegetációját bemutató szakkönyv európai viszonylatban is kiemelkedő. Kiadását átfogó térképezési program előzte meg, melynek során közel 200 szakember tárta fel és írta le Magyarország növényzeti örökségének és természetközeli növényzetének jelenlegi állapotát

7 "Teljesen új típusú élőhely-felismerési útmutatót hoztunk létre. A könyvben nemcsak a vegetációtípusok modelljét adtuk meg, hogy milyen egy igazi láp vagy egy természetes bükkös, hanem letapogattuk variációs tartományukat is. E részletgazdagság sokkal hatékonyabban fog bennünket segíteni az élőhelyek térképezésében. A világon egyedülálló módon leírásukban részletesen bemutatjuk az egyes élőhelyek természetességi állapotait, a kialakulásukért és fennmaradásukért felelős tényezőket, továbbá kitérünk az egyes típusok regenerációs képességére is. Ebben a kiadásban gyűjtöttük össze először azokat a kutatási eredményeket, terepi tapasztalatokat, amelyek leromlott növényzeti foltjaink gyógyításához, regenerálásához szükségesek" emelte ki a könyv legjelentősebb újdonságait Molnár Zsolt. szerk., forrás: A MÉTA természetességmérője Hazánk növényzetének természetességéről intézetünkben részletes térkép készült a MÉTA élőhelytérképezési program során. Ennek eredményei felhívták a figyelmet környezetünk rossz állapotára (Magyarország területének csupán 6,2 %-át borítja természetközeli növényzet). A természetesség becslése a botanikai gyakorlatban a növényfajok és a vegetáció jó ismeretét és nagy szakmai gyakorlatot igényel (Németh-Seregélyes skála). Annak érdekében, hogy a növényzet ismeretében kevésbé jártas emberek számára is lehetővé váljon környezetük természetességének vagy degradáltságának felismerése, kutatási eredményeinkre támaszkodva elkészítettük a MÉTA Program Mindenki Természetesség-mérőjét. Ezzel, a környezeti nevelésben is jól használható terepi eszközzel segíteni szeretnénk a biológia tanárokat abban, hogy felhívják a tanulók figyelmét az élővilág állapotának gyors romlására, a degradációs és regenerációs folyamatokra, a tájhasználat és az élőhelyek átalakulására, a táji környezet fenntartó szerepére és a táj múltjának fontosságára. Részlet a természetességmérő oldalaiból A módszer fejlesztése során a legfőbb nehézséget az okozta, hogy a botanikusok - elsősorban fajkészletre alapozott természetesség-becslését olyan szempontokkal helyettesítsük, amely a növényfajokat kevésbé ismerő gimnazisták, egyetemisták és laikus felnőttek számára is jól értelmezhető. Mindezt úgy kívántuk elérni, hogy a fajkészlet helyett a természetességgel korreláló egyéb változókra fektettünk hangsúlyt. Ilyenek pl. a növényzet szerkezeti tulajdonságai, a biológiai változatosság, a táji környezet, a táj

8 történet stb. Ezzel a növényzet olyan jellegzetességei tapasztalhatók meg, melyek a botanikai gyakorlatban is nagyon fontos szempontot jelentenek a természetesség megítélésekor. A természetességmérő ötféle adatlapot tartalmaz, így alkalmas erdők, cserjések, gyepek, vizes és egyéb élőhelyek természetességének becslésére. A módszer használatát hosszas fejlesztési és tesztelési folyamat előzte meg, melynek során több mint háromszáz helyszínen került sor terepi adatlap kitöltésére, és mintegy 150 diák és nem botanikus felnőtt bevonásával további teszteléseket is végeztünk. A módszert különböző környezeti nevelési fórumokon és konferenciákon mutattuk be. A terepi eszköz nyomdai megjelentetését a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület és az IKEA közös, Otthon az erdőben című programja támogatta. Letölthető adatlapok, útmutatók és további részletek a MÉTA Program honlapjának diákoldalán találhatók: Biró Marianna, Molnár Zsolt Kutatócsoportjaink Az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetének erdőökológiai kutatócsoportja A csoport feladata az Erdőrezervátum-kutatási Program koordinációja és erdőökológiai kutatások folytatása. Jelenlegi főbb témáink: az erdőrezervátumok hosszútávú felmérése, a felmérések módszertani fejlesztése, a hazai cseres-kocsánytalan tölgyesek faállományának és aljnövényzetének vizsgálata, a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása közötti összefüggések feltárása az őrségi erdőkben. Kutatásokat kezdtünk természetközeli erdők C megkötésének modellezése témájában is. A csoport tagjai: Mázsa Katalin tud. főmunkatárs az Erdőrezervátum-kutatási Program koordinátora, erdőrezervátumok felmérése, erdőtörténet, kutatásmenedzsment, tudománykommunikáció. Horváth Ferenc tud. munkatárs erdődinamika, erdőökológia, vegetációtérképezés, térinformatika, adatbázis fejlesztés, informatika Ódor Péter tud. főmunkatárs erdőökológia, mohaökológia, vegetációdinamika Bölöni János tud. munkatárs erdők faji összetétele, szerkezete, története; erdei élőhelyek tipizálása, erdők cönológiája Ádám Réka fiatal kutató cseres kocsánytalan tölgyesek gyepszintjének vizsgálata Balázs Borbála PhD hallgató - ELTE Meteorológiai Tanszék természetközeli erdők szénmegkötése, erdőtörténet, modellezés Borhidi Attila akadémikus; a Magyar Nemzeti Erdőrezervátum Bizottság elnöke (Pécsi Tudományegyetem) Az Erdőrezervátum Program koordinációja: a programot a környezetvédelmi tárca, jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatja, a kutatócsoport feladata a erdőrezervátumok alapfelmérésének kidolgozása és folytatása, és a koordináció a kutatócsoportok és az erdőrezervátumokat fenntartó szervezetek között. A kidolgozott és tesztelt ERDŐ+h+á+l+ó hosszútávú felmérés módszertan során 50x50 m-es hálózatban kijelölt mintavételi pontokban a faállomány-szerkezetet, az újulat- és cserjeszintet, az aljnövényzetet mérik fel, valamint talajvizsgálat és termőhely térképezés készül. A következő erdőrezervátumokban készültek el az alapfelmérések: Hidegvíz-völgy (2005) ; Vár-hegy ( ); Szalafő ( ); Haragistya-Lófej ( ); Kékes (2006); Őserdő (2008); Kőszegi-forrás (2009); Kecskés-Galya ( ); Nagy-Istrázsa-hegy (2012) részben vagy egészben külső forrásból támogatott felmérés A mintaterület kijelölése, munkatérképe, felmérési eredmények - 8 -

9 Az erdőrezervátumokban dolgozó kutatók, és érdekeltek együttműködését segíti a már kilencedik alkalommal megszervezett Erdőrezervátum-kutatók Baráti Találkozója, a Magyar Nemzeti Erdőrezervátum Bizottság ülései és terepi összejövetelei. Az erdőrezervátumokhoz kacsolódó kutatási eredményeket és archív anyagokat az Erdőrezervátum Archívumban gyűjtjük, és külön kiadványban (is) megjelenítjük. Kiadványok, Archívum a honlapon, terepbejárások, munkaértekezletek Cseres kocsánytalan tölgyesek kutatása: Hazánk természetszerű erdeinek mintegy ötödét ( ha) teszik ki a cser- és kocsánytalan tölgy uralta száraz erdők. Ezeknek természetvédelmi és gazdasági jelentőségük is nagy. Bár őserdő jellegű állományuk nincs már hazánkban, elsősorban erdőrezervátumokban olyan több is akad, ahol az elmúlt néhány évtizedben semmilyen közvetlen emberi tevékenység nem történt. Ezek jó alapot teremtenek arra, hogy a gazdálkodás alatt álló és a felhagyott állományok természetesség és gazdálkodás szempontjából egyaránt fontos tulajdonságait összehasonlítsuk. Kutatásunk során erdőrezervátumokat és legalább negyven éves, jelenleg is erdészeti kezelés alatt álló erdőket vizsgálunk az Északi-középhegységben és a Visegrádi-hegységeben. Az összesen közel 300 mintapontunknál a növényzeti felmérés keretén belül vizsgáljuk a faállomány szerkezetet (beleértve a fekvő és álló holtfa felmérést), illetve a cserjeszint és a gyepszint fajösszetételét. Adataink alapján így egyrészt a lombszint fajgazdagságára, a fák méreteloszlására, a holtfa mennyiségére és minőségére, a cserjeszint változatosságára kapunk információt. Másrészt képet kaphatunk arról, hogy a faállomány tulajdonságai milyen módon hatnak az újulatra és a gyepszintre, befolyásolja-e pl. az újulat mennyiségét a cserjeszint, a lágyszárú fajok változatosságát az állomány kora vagy a fényviszonyok. Kutatásunk segítségével rálátást kaphatunk a természetes módon fejlődő és a kezelt erdők szerkezeti és fajösszetételi különbségeire. A hazánkban is egyre inkább előtérbe kerülő természet közeli erdőgazdálkodási módszerek alkalmazását, mint a folyamatos erdőborítással történő gazdálkodás, vagy a szálalás ezen ismeretek jelentősen megkönnyítik. A természet közeli gazdálkodási módok fokozott alkalmazása pedig hozzájárulhat erdeink fenntartásához, állapotának javulásához. Némethné Mázsa Katalin Pályázataink, témáink A faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása közötti összefüggések feltárása az őrségi erdőkben Annak ellenére, hogy Európa erdeinek nagy részében régóta erdőgazdálkodás zajlik, az erdők kiemelt szerepet játszanak a kontinens biodiverzitásában. A faállomány és az általa befolyásolt termőhelyi viszonyok (fény, mikroklíma, feltalaj) alapvetően meghatározzák az erdei életközösség faji és funkcionális összetételét, biodiverzitását, azonban ezekre a különböző élőlénycsoportok nagyon eltérő módon reagálnak. Bár a faállomány és az erdei életközösség összefüggéseivel számos tanulmány foglalkozott, ezek általában egyegy élőlénycsoportra fókuszáltak. Ódor Péter témavezetésével évek óta zajlik egy vizsgálat, amely az őrségi -9-

10 Mintaterületek elhelyezkedése az Őrségben; a kutatás 35, eltérő faállományú erdőben zajlik erdők esetében sok élőlénycsoport figyelembe vételével tárja fel a faállomány és az erdei biodiverzitás összefüggéseit, a lombos erdőkre vonatkozóan egyedülálló komplexitással. A kutatást egy sok résztvevős, nemzetközi kiegészítéssel rendelkező OTKA pályázat ( ; K79158) támogatja, a kutatásba hat PhD hallgató, és hat szakdolgozó kapcsolódott be. A vizsgált élőlénycsoportok az erdei lágyszárúak, újulat, mohák, gombák, zuzmók, futóbogarak, szaproxyl bogarak, pókok és madarak. A faállomány faji összetétele és szerkezete mellett a potenciális háttérváltozók között figyelembe vesszük a fényt, a feltalaj és az avarviszonyokat, a mikroklímát, a történeti és a táji változókat. Az egyes élőlénycsoportok esetében külön vizsgáljuk a diverzitást, a faji összetételt és a funkcionális összetételt meghatározó tényezőket. A fafajdiverzitás meghatározó tényező az edényesek, a mohák és a szaproxyl bogarak esetében. A holtfa mennyisége a szaproxyl bogarak, a gombák, a mohák és a madarak biodiverzitását növeli. A madarak a fák méretére a legérzékenyebbek. A cserjeszint jelenléte nagymértékben növeli a mohák és a zuzmók diverzitását. Az edényes növények esetében a heterogén fényviszonyok jelenléte a legfontosabb tényező, ami a kéreglakó zuzmók esetében is jelentős. A mikroklíma elsősorban a kriptogám élőlénycsoportok diverzitását befolyásolja: a mohák és gombák inkább a hűvösebb, árnyékosabb állományokat, míg a zuzmók a nyíltabb, szárazabb viszonyokat preferálják. Az avarszint vastagsága a pókok esetében pozitív, a talajszint moháinál negatív tényezőnek bizonyult. Az összes élőlénycsoport esetében az aktuális állomány sajátságai fontosabbnak bizonyultak a táji és történeti tényezőknél. Pókok mintavételezése kézi motoros rovarszippantóval A kutatásból eddig 4 nemzetközi folyóiratcikk, egy ismeretterjesztő munka, egy doktori disszertáció, hat szakdolgozat, két OTDK dolgozat és 26 konferencia prezentáció készült. Az eddigi publikációk általában egy-egy élőlénycsoportra koncentráltak, az adatok most teszik lehetővé a sok élőlénycsoportra vonatkozó, komplex feldolgozásokat. A faállomány és az egyes élőlénycsoportok biodiverzitása közötti összefüggések feltárása nem csak az alapkutatás szempontjából fontos. Ezen ismeretek elengedhetetlenek a természetközeli erdőgazdálkodás, és a természetvédelmi erdőkezelés stratégiáinak kidolgozásához, a gazdálkodás és a természetvédelem harmóniájának biztosításához. További részletek:http://ramet.elte.hu/~ramet/project/ors_erdo/index.htm A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban Ódor Péter A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett élőhelykomplexekben (Conserving threatened biodiversity in the Pannon Ecoregion: evaluation of ecological, morphological and genetic diversity hotspots and human influenced landscape). A támogatás összege 3 évre ,- Ft., A projekt futamideje: Az OTKA-NKTH pályázati támogatást az MTA Ökológiai Kutatóközpont három intézete, az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet (Vácrátót), az MTA ÖK Dunakutató Intézet (Göd), az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézete (Tihany) és az MTA SzBK Genetikai Intézete (Szeged) együttesen nyerték el évben végzett kutatások. A fitoplankton diverzitásának vizsgálatát Szigetközi és a Duna alsó szakaszának holtmedreiben és a Balatonban végezték (vízkémiai elemzések mellett), a taxonómiai elkülönítést követően azok klaszter-analízissel elkülönített funkcionális csoportjain (UPGMA, Gower-index, Shannon-index (H) és egyenletesség (J)). A nyolc funkcionális csoport relatív biomasszájának szezonális változása jellegzetes mintázatot mutat. Szikes tavak pikoalgaflórájának vizsgálatát 13 izolált Choricystis törzs végezték (öt törzs a Fertőből, nyolc pedig Duna-Tisza közi szikes tavakból (Böddi-, Zab-, Szabadszállási Büdös-székből) származott. A Duna-Tisza közi szikes tavakból izolált törzsek részleges 18SrDNS szekvenciájuk (614 nt) alapján megegyeztek. A Fertőből izolált Choricystis törzsek rbcl szekvenciájuk alapján európai, ázsiai és É-amerikai törzsek közé tartoznak, viszont a Duna-Tisza közi

11 tavakból származók két elkülönült csoportot alkotnak. A kapott eredmények alapján úgy tűnik, hogy a Choricystis törzsek rbcl génje megfelelő variabilitással rendelkezik a genetikai diverzitás feltárásához. A hínarak biodiverzitásának vizsgálatához emberi hatásnak erőteljesen (Tolnai Holt-Duna, Püspökerdei Holt-Duna), csekély mértékben (Balaton Keszthelyi-medence, Fadd-Dombori Holt Duna) és csekély mértékben (Balaton Siófoki-medence, Lipóti Morotva-tó) kitett sekély vízi területeket választottak ki. A Keszthelyi-öböl hínárjai kb. 32 %-kal nagyobbak a Siófoki-öbölbeliekhez képest (7 faj). A Siófokimedencében a morfológiai variabilitásuk kb. kétszerese a Keszthelyi-öbölbeliekhez képest. A Duna holtmedreiben előforduló 17 hínárfaj kémiai összetétele jelentősen eltért egymástól (fajszám, biomassza). A közös fajok morfológiai mutatói azt jelzik, hogy sem a kiemelkedően tiszta, sem pedig a túlzottan szennyezett területeket nem kedvelik. A víz klorofill tartalmának növekedésével a morfológiai plaszticitás előbb nő, majd egy adott értéknél a folyamat megfordul és a morfológiai paraméterek fenotipikus plaszticitása visszaesik. A diverzitási indexek (dominancia, Shannon, Simpson, Margalef, Berger-Parker) az élettani adatokból számolt plaszticitáshoz hasonlóan viselkedtek: alacsony klorofill koncentráció magas diverzitást eredményez. A terresztris növények biodiverzitását a MÉTA országos élőhelytérképezés adatállománya szerint választották ki (2x2 km2) a természetközeli és féltermészetes élőhelytípusok közül ben 4-4 homoki és hegylábi erdősztyepp, valamint egy dolomitvegetáció mintaterületet mérték fel, összesen 175 felvételt készítettek el. A növényfajok kiválasztása morfológiai és genetikai diverzitás vizsgálatához (EcoTILLING: Astragalus varius; RAPD: Astragalus varius, Centaurea arenaria, Alyssum tortuosum) megtörtént, begyüjtésük és vizsgálatuk megkezdődött. A genomi DNS mintákat RAPD reakcióban tesztelték. Az eredmények szerint, a szárított lebvélminták alkalmasak a DNS-vizsgálatokhoz. A zooplankton fajok sokrétűségét a Balatonban, annak hossztengelye mentés, Dunai holtágakban (Püspökerdei holtág, Lipóti morotvató 1-2) és szikes tavakban (Sós-ér, Büdös-, Böddi-, Zab-, Kelemen-szék) zavart és szentély jellegű vizekben végezték. A Balatonban 60 minta feldolgozása történt a zooplankton (Cladocera, Copepoda, Rotatoria, Dreissena spp. veligera lárvák) teljes dinamikáira és biometriai mutatóira terjedően. A fajgazdagság a Lipóti morotva-tó nyiltvízi (1) területén volt a legnagyobb, a Copepoda-k viszont a Püspökerdei Holt Dunában jelentkeztek több fajjal. A Lipóti 2-es területen szinte hiányzott a zooplankton, csupán két kerekesféreg és Copepoda-naupliusz fordult elő. Az öt szikes tó közül a Kelemenszék szentély jellegű, és a Sós-ér áll ettől legtávolabb, s ezeket tipikus szíkes-vízi zooplankton népesíti be, döntő mértékben Arctodiaptomus spinosus és Moina brachiata, míg 15 Rotatória fajt azonosítottak. Először vizsgálták az A. spinosus genetikai sajátságait, beállították a módszereket (DNS-izolálási technika, PCR reakciók), melyek a faj kis mérete miatt kritikusak. A DNS-izolálást két módszerrel végezéük, a PCR reakciók körülményeinek beállításakor kétféle Taq polimeráz enzimet teszteltek négy annelációs hőmérsékleten. Kipróbálták a citokróm oxidáz I-es régió szekvenálását is (kapilláris génelektro-forézis). 502 bázispárnyi szekvenciát kaptak, s két haplotípust sikerült kimutatniuk. A makrogerinctelenek körében 7 vízfolyásból (Balaton vízgyűjtője és a Cserhát területe) származó Hydropsyche saxonica (Trichoptera) tegzes-lárva morfológiai diverzitását értékelték 28 testméret alapján. Robusztusabb testalkat gyorsabb vízfolyással függ össze. Közösségi szintű diverzitás vizsgálatát az árvaszúnyogokon (Chirono-midae) végezték el a Balaton 3 medencéjében, s biomasszájuk a Szemesi-medencében volt a legnagyobb október án részletes vízkémiai és biológiai vizsgálatokat végeztek a vörösiszap- és lúgszennyezésnek kitett Torna-patak, Marcal, Rába és Mosoni-Duna vízfolyásokon. Az első két vízben a makrogerinctelen (és gerinces) élővilág jelentősen károsodott. Folyamatában követték a havária után az élőlények visszatelepülését. A kovaalga (Cyclotella ocellata), kagyló (Unio crassus és Pseudoanodonta complanata), kétéltű (Triturus dobrogicus) és hüllő (Zootoca vivipara) genetikai mintáit zavart és kevésbé zavart élőhelyekről begyűjtötték, feldolgozásuk később történik meg. A Balaton két szélső medencéjében az eukarióta- és bakteriális diverzitás júliusban érte el a legmagasabb értékeket. A Keszthelyi-öbölben diverzebb eukarióta közösség él, a Siófokimedencében ez a baktériumokra érvényes. A lápi póc (Umbra krameri) genetikai vizsgálatához 2010-ben az ország különböző területén 12 mintavételi helyéről 190 példány uszonymintáját gyűjtötték be (ez később kiegészült 15 gyüjtőhelyre és 254 szövetmintára). Fenékjáró küllő-mintákat (Gobio obtusirostris G. carpathicus) 25 mintavételi helyről 322 egyedről gyűjtötték (ez kiegészült 49 gyüjtőhelyre és 700 szövetmintára). A mintákon mikroszatellit-elemzések történtek, s azonosíthatóak monomorf és polimorf lokuszok. Az egyedek tényleges genotípusának tisztázása nagyobb felbontású módszereket igényel. A Kárpát-medencei küllőfajok morfometriai elemzése arra utal, hogy a távoleső állományok különbségei genetikai izoláció megnyilvánulásai. A projektről részletek: Ki fogja megúszni? - modellek az élővilág éghajlati alkalmazkodásáról Bíró Péter Nagy előrelépés történt az MTA ÖK ÖBI egyik jelentős, az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak modellezését és az ökoszisztémák éghajlati sérülékenységének értékelését megcélzó hosszútávú kutatási programjában. E program, melynek egyik első fő eredménye egy a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) előkészítését megalapozó tanulmány volt, várhatóan a közeljövőben készítendő Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS), és az ahhoz kapcsolódó Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)

12 számára is jelentős információkat fog tudni szolgáltatni. Előző évben került sor a természetes és természetközeli élőhelyek éghajlati alkalmazkodóképességét leíró tájökológiai modell megalkotására, mely egy vezető nemzetközi tudományos szakfolyóiratban került publikálásra. E világviszonylatban is újdonságnak számító modell két viszonylag egyszerű és rugalmasan használható tájökológiai változó alapján jellemzi a táj egyes részinek éghajlati menedék-szolgáltató képességét, és azt is, hogy a táj mennyire lesz átjárható a vándorlásra kényszerülő fajok számára. E két folyamat megléte vagy hiánya alapvetően meghatározza az ökoszisztémák várható "veszteségeit", és ezáltal az egész táj éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességét (rezili-enciáját). Mivel az ökológiai rendszerek esetleges sérülései az ökoszisztéma szolgáltatásokon keresztül egyben az emberi társadalom és a gazdaság számos területe felé is kockázatot jelentenek, így a táj rezilienciájának megőrzése és fokozása közös társadalmi és gazdasági érdek. E modell alkalmazása számos szakigazgatási területen (mező- és erdőgazdaság, területi tervezés, természetvédelem, stb.) hozzájárulhat a tervezés és a gazdálkodási gyakorlat fenntarthatóbbá tételéhez, a klímaváltozásból eredő kockázatok csökkentéséhez, és az alkalmazkodási erőfeszítések sikeréhez. Czúcz Bálint A klímaváltozás hatásai a növény-ízeltlábú kölcsönhatásokra A klímaváltozás ökológiai rendszerekre gyakorolt egyik legjelentősebb hatása lehet a növények fejlődése és az ízeltlábúak életciklusa között kialakuló aszinkronitás, mely például a beporzás vagy a biológiai védekezés hatékonyságának csökkenéséhez vezethet. Ezt az eltérést kutatja a január 1-jén induló OTKA pályázat, mely az ÖK Lendület programjához kapcsolódó kutatás, és melyben több egyetem és intézet kutatói vesznek részt. A terepi vizsgálatok magyarországi almás kertekben történnek, mivel ez a legnagyobb mennyiségben termesztett gyümölcs hazánkban. A kutatás célja továbbá a tájszerkezet biodiverzitásra gyakorolt hatásának vizsgálata, valamint az alma pollinátor és a biokontroll közösségeinek feltárása. Földesi Rita Magyarország flórájának megőrzése közös érdekünk Pannon Magbank 2010-ben kelt életre a Pannon Magbank (pályázati címen: A Pannon Magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére) LIFE+ program, amely mérföldkő az élőhelyen kívüli természetmegőrzésben. Az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet a projekt egyik partnerintézete. A projekt vezetője a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ, másik részt vevő az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. A program legfőbb célja, hogy a magyar flóra kb őshonos fajából legalább 800 tárolásra alkalmas magvú növényfajt őrizzünk meg génbanki technológiával úgy, hogy a gyűjtés semmiképp se veszélyeztesse a gyűjtött populációk túlélését. Ehhez elkészült egy 1841 fajból álló lista. Megtörtént a maggyűjtési stratégia véglegesítése, mely átfogó keretet nyújt a maggyűjtéshez. Megújult a gyűjtési adatlap, amelynek módosításakor a szakemberek figyelembe vették a 2011-es év tapasztalatait. Kialakításra kerültek az aktív és bázis tárolók Tápiószelén és Vácrátóton ben begyűjtöttük 209 faj 295 magtételét, köztük 3 fokozottan védett és 24 védett fajt. Megkezdődött a begyűjtött minták feldolgozása, a magok tisztítása, életképesség-vizsgálata és betárolása. Folyamatosan zajlik a magminták természetvédelmi célú alkalmazhatóságának tesztje, amely során a Fülöpházi Homokbuckás mellett 2 hektár parlag felülvetése történik 10 nyílt homokpusztagyepi faj vetésével

13 Köszönetünket fejezzük ki az eddig részt vevő gyűjtőknek, akiknek áldozatos munkája hozzájárul a magyar flóra megőrzéséhez: Baji Béla, Balogh Lajos, Békefi Nóra, Bőhm Éva Irén, Czibula György, Czúcz Bálint, Csecserits Anikó, Dr. Galambos István, ifj. Papp László, Illyés Zoltán, Juhász Melinda, Kecskés Ferenc, Kohári György, Szabó Máté, Szitár Katalin, Tatár Sándor. Várjuk további gyűjtők jelentkezését! További információ a magbankról: Újonnan benyújtott pályázataink szerk., forrás: Szitár Katalin, Szilágyi Krisztina Az első negyedévben a kutatók sok idejét lefoglalta a pályázatírás. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont 5 kutatója adott be Bolyai Kutatási Ösztöndíj pályázatot, 2 kutató pályázott az ismét meghirdetett LENDÜLET programra. Összesen 16 db OTKA pályázat került beadásra ebből 10 db K kategóriában (összesen EFt), 1 db NK kategóriában ( EFt), és 5 db PD kategóriában ( EFt). Az MTA ÖK nagy lelkesedéssel készült az MTA által 2012-ben kiírt, nagy terveket is lehetővé tevő infrastruktúra pályázatra. Ez a pályázati lehetőség elindította kommunikációt a kutatóközponton belül a különböző intézetekben dolgozó kollégák között, keresve a közös pontokat, együttműködési lehetőségeket. 4 db pályázatot adtunk be Általános infrastruktúra-fejlesztés kategóriában ( EFt), és 5 db nagy pályázatot ( EFt). Köszönet a befektetett munkáért, és reméljük sok nyertes pályázatnak örülhetünk majd. Jó hír, hogy a kutatóközpont az EU-s pályázatok számára fenntartott internetes felületen már regisztrálva van, új PIC kódot kapott, ami már aktív. Az intézeteknél folyamatban lévő FP7 pályázatok át lettek irányítva a kutatóközpont felületére. Báldi András Botanikus kerti hírek Beköszöntött a tavasz, ébred a Kert A tavasz beköszöntével megkezdődött a botanikus kertben a legtöbb munkával járó évszak. Még a tél végéhez kapcsolódó feladatunk az előző évben az ország és a botanikus kert területéről begyűjtött maganyag tisztítása, kontrollálása, majd az Index Seminum szerkesztése, amely immár 58 éve megszakítás nélküli periodikánk. Az Indexet a nemzetközi magcserehálózatban 70 ország mintegy 500 partnerintézetébe küldtük el. Megkezdődött a mintegy 27 hektáros kert tavaszi takarítása: lombgereblyézés, gallyszedés, útkarbantartás, a betakart növények kibontása és a leszakadt ágak eltávolítása. Március végétől pedig elkezdődnek a tavaszi kiültetések, ez az idén különösen nagy feladat a KMOP pályázat segítségével beszerzett több száz új taxon miatt. Az üvegházi gyűjteményekhez tartozó munkacsoport az ősz óta folyamatosan végzi az új trópusi üvegház ültetését és berendezését, melynek környékén teljesen felújítjuk az évelő gyűjteményt is. Ehhez a munkához nagy mennyiségű lombföld szükséges, amit a saját komposzttelepünkről folyamatosan rostálunk. Ebben a hatalmas munkában néhány munkatársunktól önkéntes segítséget is kapunk, melyet ezúton is köszönünk! A napok melegedésével egyre többen keresik fel a kertet, hogy megtekintsék a sok ezres tömegben virágzó tavaszi fajokat (hóvirág fajok és fajták, tavaszi tőzike, tüdőfű- hunyorfogasír- keltike fajok, sáfrányok, szellőrózsák...) Megérkeztek az első költöző madárfajok is: örvös galamb, seregély, csilpcsalp füzike, énekes rigó stb., közben még itt időznek nagyobb számban a téli vendégek is: fenyőrigó, szőlőrigó, királyka, fenyőpinty... A nagyközönséget több mint 40 télen elkészült információs tábla és egy új interaktív tábla is várja. Kósa Géza

14 Tavaszi alkotópályázatot hirdettünk általános iskolások részére Az Athenaeum az interneten című TÁMOP /1/KMR számú projekthez kapcsolódóan meghirdettük a Nyomozz madárfajok után az irodalomban! című pályázatot, melynek célja, hogy a gyerekek kreativitásának segítségével felhívja a figyelmet az állatvilág, azon belül is a madarak szépségére, kultúránkban betöltött szerepére, valamint hozzájáruljon az olvasáskultúra fejlesztéséhez. A mindenki által növénykertként ismert botanikus kertek, arborétumok számos állatfajnak is élőhelyül szolgálnak. Botanikus kertünkben igen nagy számban élnek madarak, melyek közül 62 fajról észleltük eddig jelenlétükön túl a fészkelést is. E 62 madárfaj valamelyikét kiválasztva egy egyéni tabló készítése a feladat, mely tartalmazza a madárfaj nevét idéző verset, vagy szövegrészletet az irodalmi forrás megjelölésével, valamint a madárról készített fajleírást illusztrációval. Részletekről bővebben: Szakács Éva Rendezvények, konferenciák A Magyar Biológiai Társaság Ökológiai szakosztályának ülésén mutatkozott be Kutatóközpontunk január 12. Az MBT Ökológiai Szakosztálya legutóbbi előadóülésén a frissen megalakult MTA Ökológiai Kutatóközpontban folyó kutatásokkal foglalkozott. A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületével közösen szervezett Aktuális kutatások az MTA Ökológiai Kutatóközpontban ökológia a természet- és a környezetvédelem szolgálatában c. ülés ízelítőt adott a központ változatos kutatási témáiból. Hét előadás hangzott el a Magyar Természettudományi Múzeum előadótermében munkatársainktól. Báldi András programon kívüli nyitóelőadásában röviden beszámolt az MTA Ökológiai Kutatóközpont megalakulásáról, az előttünk álló fontosabb teendőkről, a szakmai és szervezeti/működési kihívásokról. Kertész Miklós a kutatóközpont mindhárom intézetének (BLI, DKI, ÖBI) részvételével zajló A veszélyeztetett biodiverzitás megőrzése a Pannon ökorégióban: az ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitás értékelése szentély jellegű és emberi tájhasználatnak kitett élőhelykomplexekben c. NKTH- OTKA pályázat (témafelelős Dr. Bíró Péter) eddigi eredményeit foglalta össze. Előadásában kitért a genetikai és a tájszintű ökológiai diverzitás közötti összefüggések vizsgálatának fontosságára és hangsúlyozta, hogy egy átfogó koncepcióval rangos ökológiai szakfolyóiratban megjelenő publikációt eredményezhet a kutatási eredmények közös kiértékelése. Akárhogy is lesz a pályázat úttörő jelentőségű a központban zajló közös kutatások kialakítása, egymás munkájának megismerése szempontjából. Czúcz Bálint és Somodi Imelda előadásukban az ÖBI-ben zajló, nagy hagyományú élőhely és vegetáció modellezés lehetőségeit mutatták be. Az egyre részletesebb országos léptékű vegetáció felmérések (mai) csúcspontja a MÉTA (Magyarország Élőhelyeinek Térképi Adatbázisa) program, amely lehetőséget teremt például a klímaváltozás vegetációra gyakorolt hatásának modellezésére, élőhelyek természetességének, emberi hatásokra bekövetkező változásainak nyomon követésére Magyarország teljes területére vonatkoztatva. Schöll Károly előadásában a planktonikus kerekesféreg (Rotatoria) együttesek tér és időbeli változásait elemezte jellegzetes hidrológiai helyzetekben a Duna gemenci hullámterének víztereiben. Rámutatott, hogy miként határozza meg a folyami élőhelyek sokfélesége és a vízállás a kerekesférgek sokféleségét, összetételét. Kovács Eszter előadása a kiskunsági kísérletes ökoszisztéma kutatásokba engedett bepillantást, elsősorban a (növényi és talaj) légzés kísérletes vizsgálatán keresztül. A nagyszabású VULCAN projekt (Vulnerability assessment of shrubland ecosystems in Europe under climatic changes; magyar témafelelős: Dr. Láng Edit) keretében és annak folytatásaként végzett hosszú távú kutatások a klímaváltozásnak az ökoszisztéma szintű folyamatokra gyakorolt hatásait boncolgatják a kiskunsági kísérleti mintaterületen

15 Takács Péter, Specziár András, Czeglédi István, Bíró Péter és Erős Tibor előadásukban a Marcal folyót érő vörösiszap katasztrófa hatásait értékelték, elsősorban a halfaunában bekövetkezett változásokat elemezve. Kutatásaik igazolták a halállomány (feltehetően) teljes pusztulását a Torna-patak torkolata alatti folyószakaszon. A felmérések folytatása nemzetközi szinten is élénk érdeklődésre számot tartó ismeretekkel gazdagíthatja majd a halak visszatelepülésére (kolonizációs képességére) és közösség szerveződésére vonatkozó eddigi ismereteket. Végül Zlinszky András, Mücke Werner, Lehner Hubert, Briese Christian és Pfeifer Norbert előadásukban a balatoni nádasok térképezésében elért új ismereteket foglalták össze. A Balatonkutatásban általuk bevezetett, légi lézerszkenneléssel végzett újfajta térképezési módszereknek köszönhetően hatékonyan készíthetők el nagy felbontású részletes térképek, amik széleskörűen használhatók alap és alkalmazott kutatási kérdések megválaszolásához. Az előadóülésen sajnos viszonylag kevés lehetőség nyílt érdemi szakmai beszélgetésekre. A programot szorosan kellett tartani, mert az ülést a szakosztály vezetőség választása követte. Az MBT Ökológiai Szakosztályának jelenlegi vezetőségében a kutatóközpont számos munkatársa szerepel. A vezetőség elnöke Ács Éva (DKI), titkára Elek Zoltán lett. Vezetőségi tagok: Engloner Attila (DKI), Erős Tibor (BLI), Czúcz Bálint (ÖBI), Némethné Mázsa Katalin (ÖBI), Ódor Péter (ÖBI) és Rózsa Lajos. A kutatási eredmények oldottabb hangvételű megbeszélése már a múzeum épületét elhagyva egy közeli sörözőben (étteremben) folytatódott Erős Tibor Cikkíró kurzus Vácrátóton február februárjában Prof. Lövei Gábor ökológus három napos kurzust tartott Vácrátóton, az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézetében. Ennek során a tudományos publikációk elkészítésének teljes folyamatát tárgyalta: kezdve a technikai részletektől úgy mint a folyóirat kiválasztása, a publikációk típusa, a szerzők-társszerzők problémakör egészen a tartalmi és formai szempontokig. Az előadás egyik legnagyobb részét a tudományos publikációk egyes fejezeteinek kidolgozása alkotta, jó áttekintést adva, hogy egy megfelelően megírt cikk hogy áll össze. Az előadó nagy hangsúlyt fektetett az eredmények grafikus ábrázolásának kérdésére is. Következetes rendszerbe foglalta és szemléltette, hogy egy ábrán mi az, ami szükséges, ami felesleges, és mi az az egy-két fogás, amelyekkel új összefüggések is megláthatók. A kiadott ábraanyag és jegyzet jó emlékeztetője az elhangzottaknak. Prof. Lövei közvetlen stílusban és a hallgatóság érdeklődését folyamatosan fenntartva adott kiváló összefoglalást a publikálásról, és annak minden egyéb vonatkozásáról. Mindez nem hasznos, hanem esszenciális volt a jelenlévő akár gyakorlottabb, akár kevésbé rutinos kutatónak. Emellett elhivatottságot és etikus magatartást tanultunk, és ha valakinek ez mind nem lett volna elég, a szünetekben az előadó személyes, szakmai konzultációt folytatott azokkal, akik megkeresték. A résztvevők ezúton is köszönetet mondanak Prof. Lövei Gábornak, hogy ezt a három napot az Kutatóközpont munkatársaira szánta. Tóth Bence SCB Európai Szekció vezetősége Vácrátóton A Vácrátóti Botanikus Kert adott otthont a Society for Conservation Biology (SCB) európai szekciójának a rendes félévi vezetőségi ülés lebonyolítására (www.conbio.org/sections/europe). Az Európai Szekció (Europe Section, ES) munkáját a 12 tagú bizottság végzi, amelynek elnökletét 2012-től Báldi András, az MTA ÖK igazgatója látja el. A vezetőség tagjai európai természetvédelmi biológusok, különböző európai egyetemek, kutatóintézetek munkatársai, akik mandátumukat 3 évre kapják. A szekció tevékenységét segíti részmunkaidőben a koordinátor, Mihók Barbara. A vezetőségi ülés kiemelt témája volt az augusztusban a szekció szervezésében Glasgow-ban megrendezésre kerülő European Congress of Conservation Biology (ECCB2012, A kongresszus plenáris előadói (Ian Boyd, Ilkka Hanski, Hugh Possingham, Peter Vitousek) és a megnyitót tartó Bob Watson a nemzetközi szakma prominens képviselői. A kongresszus az előadások, szimpóziumok mellett számos tudományos kurzust, workshopot, diákprogramot is kínál, melyek

16 megbeszélése szintén a találkozó része volt. A kongresszus mellett a szekció munkacsoportjai is beszámoltak eddigi tevékenységükről illetve stratégiai kérdések is tárgyalásra kerültek. A gyönyörű környezetben lezajlott találkozót egy botanikus kerti szakvezetés és egy kiskunsági pusztai program zárta. Bővebben ld: az SCB-ES blogján: Tevékenységünkről, a csatlakozás lehetőségeiről: Facebook csoport: Mihók Barbara (SCB-Europe koordinátor, Szeged) Köszöntöttük az MTA Székház hölgyeit Az MTA ÖK-hoz tartozik a méltán közismert Nemzeti Botanikus Kert Vácrátóton. Több mint növényfaja és fajtája közül számos gyönyörködteti az odalátogatókat virágaival. Nőnap alkalmából a Botanikus kert "hangulatát" vittük el az MTA Székházába, és egy szerény köszöntőt helyeztünk el az Székház női munkatársai részére. Már a kihelyezéskor igen pozitív visszajelzéseket kaptunk egy-egy mosoly és köszönet formájában. szerk., Báldi András Intézetünkbe látogatott Bengt-Gunnar Jonsson március 15. és 19. között az MTA ÖK Botanikai és Ökológiai Intézetének vendége volt Dr. Bengt- Gunnar Jonsson, svéd erdőökológus kutató, a Mid Sweden University professzora. Intézeti kollégákkal közösen ellátogatott egy erdőrezervátumba a Vértes-hegységben, részt vett intézetünkben a Természetvédelmi Biológiai Társaság Európai Szekciójának vezetőségi ülésén, valamint tartott egy izgalmas előadást An overview of studies in old-growth spruce forests in Northern Sweden: history, stand dynamics and biodiversity címmel. Ódor Péter Pannon Magbank tréning április 4. Az érdeklődők és gyűjtők számára április 4-én a Növényi Diverzitás Központban, Tápiószelén a NÖDIK-kel közösen tájékoztatót és tréninget szerveztünk, mely során délelőtt a maggyűjtésről zajlott gyakorlati felkészítő oktatás, emellett megtudhattuk, hogy hogyan valósult meg az első terepi szezon a Pannon Magbank életében, majd délután a minták betárolásához kapcsolódó főbb munkafolyamatokat ismertettük, mind elméletben mind gyakorlatban, valamint lehetőség nyílt a Magbankban zajló munkafolyamatok, a munkaeszközök, műszerek, berendezések és a kialakított tárolók megtekintésére is. Szakács Éva Egy új korszak kezdetén: molekuláris biológiai módszerek az ökológiai és taxonómiai kutatás szolgálatában május 14. Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya és az MTA Ökológiai Kutatóközpont meghívja Önt az Egy új korszak kezdetén: molekuláris biológiai módszerek az ökológiai és taxonómiai kutatás szolgálatában című tudományos ülésre. Helyszín: MTA Székház, Felolvasóterem, Budapest, Széchenyi István tér 09. Időpont: május A tudományos ülést levezeti: Borhidi Attila, az MTA rendes tagja További részletek a későbbiekben a kutatóközponti honlapon lesznek olvashatók

17 III. Etnoökológiai Szeminárium május Leslie Main Johnson kanadai ökológiai antropológus lesz a vendégünk. Leslie a tájjal, élőhelyekkel, növényzettel kapcsolatos hagyományos ökológiai tudás egyik legjobb kutatója ma a világban. Elsősorban Kanadában, a tajga-övi indiánok között kutatott. Igen sokféle közösséget vizsgált, zömmel a résztvevő megfigyelés módszerével hosszú hónapokat töltve közöttük ben ismerkedtünk meg vele, és lehetőségünk adódott, hogy a 13. Etnobiológiai Világkongresszus előtt néhány napra a vendégünk legyen. A szeminárium nyelve angol, fordítást nem biztosítunk. Részvételi díj: 6000 Ft. Jelentkezés még lehetséges: címen. Részletesebb információkat csak a jelentkezőknek küldünk. Molnár Zsolt ÖK Napok június Tihanyban rendezzük meg az első ÖK Napokat, melyre minden munkatársat nagy szeretettel várunk! Terveink szerint az első napon a kutatócsoportok mutatkoznak be, hogy áttekintést kapjunk az ÖK kutatási palettájáról, a második napon a fiatal kutatók közül hallgatnánk meg többeket - mi a témájuk, hogyan haladnak, mi segíti vagy éppen hátráltatja őket. A hétvége opcionális, az ottmaradók számára: kirándulhatunk egy jót a félszigeten, ahol Tihany szépségeivel (ne adj Isten pincéivel) ismerkedhetünk. Living Danube augusztus Felkérésre a Nemzetközi Dunakutató Szövetség (IAD) 39. nemzetközi konferenciáját a Duna-kutató Intézet szervezi. Az MTA fővédnöksége alatt augusztus között Szentendrén sorra kerülő Living Danube elnevezésű konferencián a 10 Duna menti ország mintegy 100 résztvevője várható. Fő témakörök: 1. Ecological processes in riverine conditions. 2. Longitudinal, vertical and lateral connectivity in riverine landscapes 3. Changes in biodiversity 4. Global Climate Change: present situation and expected effects on ecological processes 5. Danube as drinking water resource 6. Environment and infrastructure in the European Strategy for the Danube Region (EUSDR): harmonisation of ecological needs and effects of different water usages. 7. Environment and the WFD, good conservation status of NATURA2000 sites, monitoring 8. Technical aspects and the implementation of the EU WFD: ecological effects of water engineering facilities, navigation, hydro-power 9. Restoration ecology, landscape ecology, land use. Bővebb információ:

18 9. Magyar Ökológus Kongresszus szeptember szeptember 5-7. (szerda-péntek) között rendezzük meg Keszthelyen a 9. Magyar Ökológus Kongresszust, amely a magyar ökológus társadalom legnagyobb, az ökológia tudományának legszélesebb spektrumát bemutató tudományos találkozója. A háromévenként ismétlődő, mintegy 350 résztvevőt felvonultató kongresszus soron következő, 2012-es eseményének szervezési jogát 2009-ben (akkor: MTA ÖBKI) az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete kapta, az MTA Ökológiai Bizottsága, utódszervezete az MTA Környezetbiológiai Tudományos Bizottsága és a Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete szakmai támogatásával. A kongresszus küldetése, hogy áttekintést adjon az egyed feletti biológiai szerveződési szintek kutatásával foglalkozó tudományterületek legújabb eredményeiről, és hozzájáruljon más tudományterületekkel és tudományágakkal való együttműködés szélesítéséhez. Szervező bizottság: Bartha Sándor (vezető), Mázsa Katalin (titkár), Ádám Réka, Báldi András, Botta-Dukát Zoltán, Engel Rita, Farkas Edit, Horváth Ferenc, Kertész Miklós, Kröel-Dulay György, Molnár Zsolt, Ódor Péter, Török Katalin, Virágh Klára Fő témakörök: Alkalmazott ökológia, Állatközösségek ökológiája, Állatpopulációk ökológiája, Elméleti ökológia, Erdők ökológiája, Filogeográfia, Gombák ökológiája, Hidrobiológia, Humánökológia, Környezeti nevelés, Mikrobiális ökológia, Növényi ökofiziológia, Növényközösségek ökológiája, Ökotoxikológia, Paleoökológia, Populációgenetika, Talajökológia, Tájökológia, Természetvédelmi Ökológia, Városökológia, Viselkedésökológia Időpont: szeptember 5-7. Helyszín: Hotel Helikon 8360 Keszthely, Balatonpart 5. Bővebb információ: Impresszum MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél Felelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Szakács Éva Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban:

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK

TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Kutatások

Élőhelyvédelem. Kutatások Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2015. július 8. Az előadás vázlata 1. Mi is az a folyamatos

Részletesebben

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október

Részletesebben

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata a Pilisi Kísérlet bemutatása Kovács Bence Sárvár, 2016. szeptember 7. MTA ÖK Erdőökológiai

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium

A hazai biodiverzitás védelem. Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium A hazai biodiverzitás védelem új szempontjai Dr. Rodics Katalin Vidékfejlesztési Minisztérium 2010-s célok 2002. Johannesburg (110 államfő)-földi méretekben csökkenteni a biológiai sokféleség pusztulásának

Részletesebben

Költségvetési alapokmány

Költségvetési alapokmány Költségvetési alapokmány 1. Fejezet száma, megnevezése: Fejezet száma: XXXIII. Megnevezése: Magyar Tudományos Akadémia 2. Költségvetési szerv: a.) Azonosító adatai: megnevezése: Magyar Tudományos Akadémia

Részletesebben

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi

Részletesebben

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( ) Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és

Részletesebben

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -

Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője

A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén. A LIFE+ program jövője A LIFE és LIFE+ program Magyarországon, a természetvédelem területén A LIFE+ program jövője Sashalmi Éva VM Természetmegőrzési Főosztály 2012. május 17. 1. LIFE+ Természet és Biodiverzitás 2. A természetvédelmi

Részletesebben

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I.

Curriculum vitae. DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási. Kar, Természetvédelmi mérnöki Msc, I. Curriculum vitae Név: Radócz Szilvia Születési hely, idő: Debrecen, 1988.08.15. Elérhetőség: Egyetem: radoczszilvia88@gmail.com DE, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Kar, Természetvédelmi

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének február 15-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének február 15-i rendkívüli ülésére Új napirend Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2010. február 15-i rendkívüli ülésére Tárgy: 2010. a Konda-völgy éve program elfogadása Előterjesztő: Krauss

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.

Részletesebben

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához

A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához A HAKI szolgáltatásai az EHA fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához Békefi Emese és Dr. Váradi László Halászati és Öntözési Kutatóintézet SustainAqua Termelői Fórum Rétimajor, 2009. június 26. HAKI

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek

Részletesebben

Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében végzett genetikai vizsgálatok eredményeiről

Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében végzett genetikai vizsgálatok eredményeiről Jelentés a Magyar Tudományos Akadémia Balatoni Limnológiai Kutatóintézetében végzett genetikai vizsgálatok eredményeiről Készítette: az MTA BLKI Hal és Bentosz munkacsoportja Témafelelős: Takács Péter

Részletesebben

ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA

ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA ÓDOR PÉTER SZAKMAI ÖNÉLETRAJZA Személyes adatok Születési idő, hely: 1973. január 13., Tatabánya. Állampolgárság: magyar Családi állapot: nős (Szurdoki Erzsébet) Gyermekek: Ódor Nándor (2004), Ódor Levente

Részletesebben

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ

A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől. Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ A Pályázati és Innovációs Központ tevékenységei 2014. évtől Soltész-Lipcsik Melinda Pályázati és Innovációs Központ Helyzetfelmérés Az elmúlt két hónap tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy erőforrás

Részletesebben

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései Budapest, 2006. február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály MAGYARORSZÁG ERDŐTERÜLETE NAPJAINKBAN Területi adatok Erdőgazdálkodás alá vont terület: -

Részletesebben

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból

Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból Natura 2000 finanszírozás az EU Kohéziós Politika és a LIFE program forrásaiból. NATURA 2000 FINANSZÍROZÁS EU finanszírozási lehetőségek a 2014-2020 időszakban 2013. Szeptember 10 Marczin Örs természetvédelmi

Részletesebben

Beretzk Péter Természetvédelmi Klub

Beretzk Péter Természetvédelmi Klub Beretzk Péter Természetvédelmi Klub 1998-2010 KUTATÁS -madármegfigyelések -élıhelytérképezés -fajösszetétel -régiós összehasonlítások 2006: beépítéssel való veszélyeztetettség: 4 HELYI VÉDETT 1998-2010

Részletesebben

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.

Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki

Részletesebben

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék

Magyarország növényvilága. Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet szoba /1718 mellék Magyarország növényvilága Tóth Zoltán Déli Tömb VII. emelet 7-608 szoba 20-90-555/1718 mellék tothz9@ludens.elte.hu zonalitás - a klímazónák kialakításáért felelős éghajlat meghatározó tényezői (hőellátottság,

Részletesebben

Erdei élőhelyek kezelése

Erdei élőhelyek kezelése Erdei élőhelyek kezelése Pro Silva. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI Út a szálalásig Szálalás úttörői a francia Adolphe Gurnaud (1825-1898) és a svájci Henri Biolley (1858 1939) voltak. Dauerwald, az örökerdő

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető

A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Erdészeti, Halászati és Vadászati Főosztály 1055 Budapest, Kossuth L. tér 11. A folyamatos erdőborítás igazgatási vonatkozásai Lapos Tamás erdészeti osztályvezető Erdőgazdálkodás

Részletesebben

A Szegedi Tudományegyetem Sófi József Alapítvány évi ösztöndíjasai

A Szegedi Tudományegyetem Sófi József Alapítvány évi ösztöndíjasai A Szegedi Tudományegyetem Sófi József Alapítvány 2007. évi ösztöndíjasai A Szegedi Tudományegyetem Sófi József a Szegedi Tehetségekért Alapítványa 2001. január 2- án jött létre, és eddig 4 millió forint

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az

Részletesebben

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)

Tervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés) KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat

Részletesebben

1. A megyében végzett jelentősebb kutatási témák, projektek ráfordításainak ágazati megoszlása (összesen 1 622 millió Ft-ról áll rendelkezésre adat):

1. A megyében végzett jelentősebb kutatási témák, projektek ráfordításainak ágazati megoszlása (összesen 1 622 millió Ft-ról áll rendelkezésre adat): Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához c. dokumentum kiegészítése a Magyar Tudományos Akadémia adataival Veszprém megye Az alábbi dokumentum a Smart Specialisation

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett

Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Pannon löszgyep ökológiai viselkedése jövőbeli klimatikus viszonyok mellett Cserhalmi Dóra (környezettudomány szak) Témavezető: Balogh János (MTA-SZIE, Növényökológiai Kutatócsoport) Külső konzulens: Prof.

Részletesebben

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?

Részletesebben

TÁMOP kiemelt projekt. Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében

TÁMOP kiemelt projekt. Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében TÁMOP 5.4.2 kiemelt projekt Központi szociális információs fejlesztések a szociális szolgáltatások modernizációja keretében Kovács Ibolya - Vincze Viktória Foglalkoztatási és Szociális Hivatal Az információ

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE. Elfogadva: március 22. Módosítva: január 22., hatályba lép: 2013.

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE. Elfogadva: március 22. Módosítva: január 22., hatályba lép: 2013. NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE Elfogadva: 2011. március 22. Módosítva: 2013. január 22., hatályba lép: 2013. január 24-én A Belső Ellenőrzési Iroda ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban

Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Nyugat-Magyarországi Egyetem SOPRON Prof. Dr. Molnár Sándor dékán Ny-D Régió szerepe az erdő- és fahasznosításban Az erdő és a fa a Pannon Régió egyik legértékesebb természeti erőforrása. A faipari ágazat

Részletesebben

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető

A Szabadság-sziget rehabilitációja. WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető A Szabadság-sziget rehabilitációja WWF Magyarország Siposs Viktória projektvezető 2009 2013 LIFE+ NAT/H/00320, DUNASZIGETERDŐK 2013. november 18. Háttér, elvi alapok / Előzmények A WWF Mo. egyik kiemelt

Részletesebben

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken

Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi

Részletesebben

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet

MTA, Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Agrártájak Corvinus elemzése növénytani Egyetemés madártani mérőszámok alapján Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergő két Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Előzmények. KIOP pályázat 2008-2009: Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte.

Előzmények. KIOP pályázat 2008-2009: Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte. Biotikus és abiotikus tényezők hatása az utak menti hot spotok kialakulásában, a konfliktus csökkentés lehetséges módszerei Pokorni Flóra Környezettudományi Doktori Iskola I. évfolyam Témavezető: dr. Farkas

Részletesebben

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez

2. melléklet a 35/2015. (VI. 30.) FM rendelethez 66 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y. évi 9. szám. melléklet a /. (VI..) FM rendelethez Értékelési szemrendszer a. () bekezdése alapján benyújtott pályázatokhoz Értékelési szem Értékelési szemok kategóriák A TANYA

Részletesebben

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök

A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE. Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök A Magyar Szakképzési Társaság működésének ÜGYRENDJE Az MSZT elnöksége a 2011. 02. 21-i ülésén megtárgyalta. Jóváhagyta: Szenes György elnök I. Az ügyrend célja Az ügyrend célja, hogy meghatározza az alapszabályban

Részletesebben

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19.

Lossos László-TIKÖVIZIG. 2010. November 19. Kutatási program a Körös-medence Bihar-Bihor területén, a határon átnyúló felszínalatti víztest hidrogeológiai viszonyainak, állapotának megismerésére (HURO/0801/047) Magyar oldali munkák ismertetése Lossos

Részletesebben

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában

A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában A kockázatkezelés az államháztartási belső kontrollrendszer vonatkozásában Előadó: Ivanyos János Trusted Business Partners Kft. ügyvezetője Magyar Közgazdasági Társaság Felelős Vállalatirányítás szakosztályának

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet Szervezeti és Működési Rend 8. sz. melléklete AZ EGYETEMI KÖNYVTÁRI SZOLGÁLAT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA BUDAPEST, 2012.

Részletesebben

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé?

MEGHÍVÓ a. Nanotechnológia mint az innováció egyik hajtóereje Lépés egy magyarországi nanotechnológiai kormányprogram felé? MEGHÍVÓ a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztálya, MTESZ Veszprém Megyei Szervezete közös rendezvényére, melyet a Magyar Tudomány Ünnepe

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról

Tájékoztató a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatáról és a 2013. évi LEADER pályázatok benyújtásáról Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A JÖVŐ INTERNET KUTATÁSKOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A JÖVŐ INTERNET KUTATÁSKOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A JÖVŐ INTERNET KUTATÁSKOORDINÁCIÓS KÖZPONT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Debreceni Egyetem Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ 2015 PREAMBULUM A Debreceni Egyetem (DE), mint vezető konzorciumi

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. nappali tagozatos hallgatói, oktatói és kutatói részére. A PÁLYÁZAT KATEGÓRIÁI

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. nappali tagozatos hallgatói, oktatói és kutatói részére. A PÁLYÁZAT KATEGÓRIÁI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Kereskedelmi Bank Rt. által 1988. december 17-én a volt Kossuth Lajos Tudományegyetem javára létesített UNIVERSITAS ALAPÍTVÁNY kuratóriuma az alapító dokumentum szellemében a 2016-os

Részletesebben

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?

Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Natura 2000 területek bemutatása

Natura 2000 területek bemutatása Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:

Részletesebben

A projekt folytatási lehetőségei

A projekt folytatási lehetőségei "Függő(k) kapcsolatok - a drog területet képviselő civil szervezetek érdekképviseleti célú együttműködését fejlesztő projektje az ország három régiójában A projekt folytatási lehetőségei Gondi János Debrecen,

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

Éves összefoglaló ellenőrzési jelentés, Tiszalök Város Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tevékenységéről

Éves összefoglaló ellenőrzési jelentés, Tiszalök Város Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tevékenységéről Önkormányzatának Belső ellenőre 4465 Rakamaz, Kossuth út 68. Száma:../2014. Éves összefoglaló i jelentés, Önkormányzatának 2013. évi belső i tevékenységéről A jelentésben használt jogszabályi hivatkozások:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) ismertetése

A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) ismertetése A Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer () ismertetése Kajner Péter Nemzeti Alkalmazkodási Központ Hazai Dekarbonizációs Útiterv műhelyvita 2013. november 7. Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Részletesebben

Stratégiai döntés előkészítő

Stratégiai döntés előkészítő DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje 2014. június 30. DOKUMENTUM ADATLAP A projekt címe: A pályázat kódszáma: Fejlesztési

Részletesebben

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)

A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban

Részletesebben

2013. szeptember 1. TÁMOP B Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. Működési Szabályzat a projekt megvalósítási folyamatára

2013. szeptember 1. TÁMOP B Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. Működési Szabályzat a projekt megvalósítási folyamatára TÁMOP-3.3.10.B-12-2013-0004 Működési Szabályzat a projekt megvalósítási folyamatára 2013. szeptember 1. 1 A Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg a projekt megvalósításában részt vevők feladat-

Részletesebben

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA

10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 10/2015. ATÁRNOKI POLGÁRMESTERI HIVATAL HIVATALOS HONLAPJÁNAK KÖZZÉTÉTELI SZABÁLYZATA 1 I. A Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: Hivatal) honlapjának működtetéséhez kapcsolódó feladatok és felelőségi

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet

BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék. MTA, Ökológiai és Botanikai Intézet Budapesti Élőlények tájindikátorként Corvinus Egyetem való alkalmazhatósága a tájértékelésben Prezentáció cím egy Nagy vagy Gergőkét Gábor sor, 1, Czúcz balrazárva Bálint 2 1 BCE, Tájépítészeti Kar, Tájtervezési

Részletesebben

Online rendszerekre vonatkozó pályázati információk

Online rendszerekre vonatkozó pályázati információk Online rendszerekre vonatkozó pályázati információk Tartalomjegyzék: Szükséges dokumentumok a pályázat benyújtásához; Pályázó gazdálkodására vonatkozó feltételek; Fenntartási kötelezettség; Önrész; Előleg

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER. KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015/2-es félév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi

Részletesebben

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje

TÁMOP /1/A projekt Regionális turisztikai menedzsment /BSc/ /Differenciált szakmai ismeretek modul/ Információs irodák menedzsmentje Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt Regionális turisztikai menedzsment

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 24-ei rendkívüli ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 24-ei rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S 2668-1/2010. Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. február 24-ei rendkívüli ülésére Tárgy: A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása

Részletesebben

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu

KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu KultúrÁsz Közhasznú Egyesület 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. Postacím: 4010 Debrecen, Pf. 25. E-mail: kulturasz@freemail.hu Közhasznúsági jelentés 2009. Tartalom a) A számviteli beszámoló 2 b) A költségvetési

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Intézmény logója Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOKKAL VALÓ FENNTARTHATÓ GAZDÁLKODÁS A TISZA-TÚR KÖZÉBEN Pesel Antal gazdasági igazgatóhelyettes

Részletesebben

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08

Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt. Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Győr közlekedésbiztonsági stratégiája Save Our Lives nemzetközi projekt Pausz Ferenc GRSP Magyarország Budapest, 2015. május 08 Közép Európa a sikerért SOL( Save Our Lives ) SOL Countries, Partners Austria

Részletesebben

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület

Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL TÁJÉKOZTATÓ A KERESKEDELMI MENEDZSER (KSZM, KSZM levelező, RSZM, EU, KKV specializációk) KÉPZÉS 2014/2015-es tanév MODUL ZÁRÓVIZSGÁJÁRÓL Tisztelt végzős Hallgatók! Az Önök modulrendszerű Kereskedelmi Szakmenedzser

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a CEEwebaBiológiai Sokféleségért, az Éghajlatvédelmi Szövetség, a Klímabarát Települések Szövetsége, a Magyar Az elkerülhetetlen fokú éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiai keretrendszere Dr. Pálvölgyi Tamás igazgatóhelyettes Magyar Földtani és Geofizikai intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyarország

Részletesebben

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás

Részletesebben

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában

Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Sérülékenység vizsgálatok a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiában Dr. Pálvölgyi Tamás NÉS szakmai koordinátor Nemzeti Alkalmazkodási Központ 2013. november 13. NÉS-2 szakmai műhelyvita Magyar

Részletesebben

ÉVES KÖZGYŰLÉS. Elnöki beszámoló május május május 14. Hercegh Imre elnök

ÉVES KÖZGYŰLÉS. Elnöki beszámoló május május május 14. Hercegh Imre elnök ÉVES KÖZGYŰLÉS Elnöki beszámoló 2012. május 9. 2014. május 14. 2013. május 14. Hercegh Imre elnök Miről lesz szó? 2014 Tisztújító Közgyűlés Mit végeztünk az elmúlt időszakban? Mit hagyunk hátra a következő

Részletesebben

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között

Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között DEBRECENI EGÉSZSÉGÜGYI MINŐSÉGÜGYI NAPOK () 2016. május 26-28. Hidak építése a minőségügy és az egészségügy között A TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM KIADVÁNYA Debreceni Akadémiai Bizottság Székháza (Debrecen, Thomas

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben