Gyakorló ápoló képzés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Gyakorló ápoló képzés 2012.02.27."

Átírás

1 Kommunikáció Miskolczi Mária A kommunikáció meghatározása Számos meghatározása létezik, pl: = Tájékoztatás, közlés = Csoporton belüli verbális kapcsolatok/interakciók = A kommunikáció olyan érintkezés, amely közlési és befolyásolási szándékot takar. = Minden információtovábbítás, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben van kifejezve. = A kommunikáció emberek közötti szellemi, érzelmi és cselekvési kapcsolatteremtést jelenet. = Hírinformációk közlése vagy cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, illetve jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján 1

2 Kommunikáció fogalma Valamilyen kapcsolatban álló felek egy általuk kialakított jelrendszerrel képesek egymással valamit közölni, s ily módon befolyásolni egymás viselkedését. A jel ebben a folyamatban bármi lehet, ami nemcsak önmagával azonos, hanem még valamire utal. Jelek csoportosítása o Természetes jelek: melyek kialakulásában semmiféle szándék nem mutatható ki pl.: füst és tűzjelek o Mesterséges jelek: amelyek valamely közösség által megegyezés alapján jöttek létre pl.: nyelvek, jelképek Kommunikáció története (5 korszaka van): o Beszéd kialakulása o Írás kialakulása o Nyomtatás o Távközlés o Informatika 2

3 Kommunikációelméleti modell fogalmai A kommunikáció információtovábbítás. Feladó közlő. Kódolás a a közlendő továbbítandó jelekké alakítása valamely jelrendszerben Jel az a dolog, ami valaki számára valamit, valamely szituációban helyettesít, illetve felidéz. Dekódolás a közölt tartalmak felfogása, a jelek értelmezése Vevő befogadó. Csatorna a jeltovábbítás módja Zaj minden, a vevőhöz a csatornán a jellel együtt érkező inger, ami nem a feladó által közölni szándékozottak kódolt kifejezése. Kommunikációelméleti modell feladó kódolás Üzenet/Jel dekódolás vevő csatorna zaj Visszacsatolás (feedback) 3

4 A kommunikáció kontextus szerinti felosztása Személyen belüli gondolkodás Személyközi kommunikáció: 2-3 személy kommunikációja Csoport kommunikáció: 4-30 személy kommunikációja Szervezeti kommunikáció: egy szervezet külső és belső kommunikációját értjük rajta Társadalmi kommunikáció: ide tartozik a nyilvánosság és a közvélemény vizsgálata Interkultúrális kommunikáció: különösen fontos, hogy nemcsak kultúrák, de szubkultúrák között is ez működik. Tömegkommunikáció: a társadalom kommunikációs folyamatainak azon formája, melynek során az információ a forrástól szakemberek által feldolgozva, technikai közvetítőkön keresztül jut el a nagyközönségig. (Médián keresztül zajlik.) Kontextus(latin):szövegösszefüggés, összefüggő, egységes gondolati kapcsolatot tartalmazó szöveg. A kommunikáció fajtái egyirányúkommunikáció (ha nincs, vagy csak nagyon másodlagosan van jelen a visszacsatolás, pld. a tévébemondók és a nézők viszonya) két- vagy többirányú komm. (amikor a közlő és befogadó szerepek cserélődnek, pld. egy interjú) közvetlen komm. (a közlő és a befogadó közvetlen érintkezésben áll egymással) közvetett komm. (amikor a közlő és befogadó között térbeli vagy időbeli eltérés van egylépcsős komm. (ha a közlő és befogadó közé nem lép be újabb információforrás) többlépcsős komm. (ha egy közlés és a befogadó közé kommentátorok lépnek be) vertikális (valamely központból felfelé irányított, illetve alulról felfelé áramló, pld. a kormányzat és a nép viszonya) horizontális (pld. egy iskolai osztály egyenrangú tagjai között) személyes komm.(csoporton belüli, különálló személyek közötti, személyen belüli) csoportok közötti és ennek egy változata az intézményesített (pld. fórum) tömegkommunikáció (elvileg mindenkihez eljut, egyirányú, közvetett) 4

5 Kommunikációs korlátok I. Blokád a kommunikáció teljes megszakadása objektív vagy szubjektív okok miatt Zavarás részleges részleges és átmeneti zavarkeltés, mely lehet szándékos vagy akaratlan. Szűrés az információ részleges továbbítása és befogadása. A szűrés mindig akaratlan. Az információ torzulása az az információ akaratlan leépülése a közvetítés során. Kommunikációs korlátok II. Más kategorizálás: Külső korlátok o Fizikai: beszédhiba, akusztika, fény, hőmérséklet, a beszélgetés időtartama o Szemantikai: szótár, nyelvezet, nyelvtan Belső korlátok o Pozitív érzelmi részvétel (könnyebben befogadunk információt általunk kedvelt személyek részéről, ilyen esetben sokszor nem figyelünk oda az információ hitelességére) o Negatív érzelmi részvétel (ne szimpatikus személy, negatívan értelmezzük az általa kibocsátott információt) o Lámpaláz (izgulunk, hogy mi mit fogunk mondani, nem tudunk odafigyelni az információra) o Figyelem elkalandozása Szemantika: jelentéstan 5

6 Kommunikációs korlátok III. Nyelvi o Ugyanazon szó többletjelentése o Kifejezési nehézségek o Szakkifejezések Környezeti o Nem megfelelő munkakörnyezet A kibocsátó vagy a vevő pozíciójából adódó korlátok o Társadalmi imázs Felfogásbeli o Előítéletek o Figyelmetlenség Kommunikációs korlátok kiküszöbölése Az információ torzulás okai: o szubjektív torzulás: félreérti, nem érti meg, érzelmei elviszik o nem megfelelő az inger intenzitása, aktuális szükségleteinkhez képest túl erős, vagy gyenge (zajok vannak, fizikaiak könnyen megszüntethetőek, ha én csinálom) o nincs közös kódunk, más nyelven kommunikálunk o szelektív figyelem o az üzenet túl bonyolult, vagy homályos (kibocsátó hibája) o szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló) o durvaság, hazugság, elhallgatás, hallgatás o szervezetlenség (szervezeti kommunikáció esetén), stb. Lehetséges kiküszöbölési eszközök: o A beszélgetés megtervezése o A beszélgetés céljának meghatározása o A továbbítandó üzenet szempontjából legmegfelelőbb tartalom kiválasztása o A gondolatok letisztázása o Visszakérdezés 6

7 A kommunikáció típusai 1. Verbális ( nyelv, beszéd, közlés szavakkal ) a gondolati tartalmat továbbítja 2. Nem verbális ( szavak nélkül, megjelenéssel és jelekkel, gesztusokkal, testbeszéd) a kapcsolatra utaló egyéb jeleket és emocionális tényezőket továbbítja 3. Metakommunikáció (hangszín hordozás, stb.) Az emberek ált. a köv. arányban használják ezt a 3 típusú kommunikációt. Verbális Nem verbális Metakommunikáció 7% 55% 38% Verbális kommunikációi. Gondolatok szavakkal megfogalmazott és kifejezett közlése. Eszköze a nyelv. Lehet közvetlen ( beszéd) vagy közvetett ( írás). A beszéd racionális tartalmat közöl, kifejezi az emóciót és a viszonyt is. A szavaknak csak összefüggésükben van értelmük. A szavak és kifejezések értelmét a szövegkörnyezet, és a nonverbális üzenetek is meghatározzák. Igényesség szerint lehet: o 1. Átlagos ( ez jellemző az üzleti kommunikációra ) o 2. Választékos ( ünnepélyes alkalomkor ) o 3. Igénytelen Nyelvrétegek: o a köznyelv (a megfogalmazás alapja), stílusa egyszerű, metaforákat is tartalmazhat o a szaknyelv ( orvosi, jogi, közgazdasági, stb.) használatos; speciális kifejezéseket alkalmaz, szakzsargon o Egyéb nyelvrétegek: hivatali, szleng-, táj-nyelv 7

8 Verbális kommunikáció típusai párbeszéd:lehet spontán ( hétköznapi közlés) vagy célzott beszélgetés ( meggyőző közlés tárgyalás, vita), lehet ügyintézés (kétszemélyes tárgyalás, lehet telefonbeszélgetés csoportos beszélgetés:lehet lehet társalgás ( spontán, kötetlen), lehet értekezlet (lehet munkaértekezlet, szervezett vita, tájékoztató, konzultáció stb. ), lehet tárgyalás ( többszemélyes, résztvevők cégek képviseletében ) előadás Nem verbális kommunikáció I. Eredetük alapján a nem verbális jelek három csoportba sorolhatók: o Örökölt (ontogenetikus) jelek o Az egészséges emberekre jellemzők, s a világ minden táján azonos jelentésük van. Ezek az alapérzelmek arckifejezései: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés o Ösztönösen megtanult (filogenetikus) jelek Egy-egy nyelvi közösségre jellemzők, az adott kultúrától függenek, pl.: a fejbólintás Egyezményes (konvencionális) jelek Tudatosan tanult, ismert eredetű és meghatározott céllal használt jelek, pl.: a siketnémák abc-je, a vakok írása Összehasonlítása a verbálissal: Együtt alkotják a teljes kommunikációt, de a nonverbális független lehet a verbálistól. A teljes kommunikáció kb % 60%-a nonverbális.-ami pl. a közvetlen kommunikációból nem hiányozhat. A kettő kiegészíti és erősíti egymást, de egyik a másik közlését módosíthatja. 8

9 Nem verbális jelek csoportja A nem verbális jelek csoportja: o Vokális jelek o Tekintet o Mimika o Mozgásos kommunikáció (kinezika - emberi mozgásos megnyilvánulásokkal foglalkozó tudományág) gesztus testtartás térközszabályozás o Emblémák (ruha, haj, díszek) o Kronémika (az interakció időviszonya) Hang Vokális jelek A kimondott üzenet mellett a hanggal is nagyon sok mindent kifejezhetünk. Nem mindegy, hogy amit mondunk, hogyan mondjuk. A vokális jelek csoportjába tartoznak a verbális jeleket kísérő, egy-egy nyelvre jellemző tényezők: o Hangsúly o Hangszín o Hangerő o Ritmus o Hanglejtés o Tempó o Szünet, stb. a vokális csatorna különösen érzékenyen jelzi a belső ellentmondást a pszichikus működésekben mutatkozó zavarok legérzékenyebb kifejezője a hangból meg lehet állapítani: a beszélő nemét, életkorát, természetét, karakterét, milyen társadalmi rétegbe tartozik, mennyire művelt, mennyire értelmes 9

10 Tekintet Tekintet A tekintetet a szemöldökünkkel, a szemhéjunkkal és az azokat mozgató izmokkal hozzuk létre. Vizuális emlékezésnél fölfelé nézünk, hallási emlékezésnél lefelé nézünk. Pupillareflex: kitágul, ha érdekel valami, összehúzódik, ha nem érdekel. A tekintetnek a kommunikációs folyamatba szabályozó szerepe van, visszajelzést ad a befogadóról, a megértésről, a témához, a másik személyhez való érzelmi viszonyról. A tekintet a kommunikációs folyamatban többnyire öntudatlan, de különböző társadalmi viszonyokban megszabott lehet az iránya és tartalma. A hosszas rátekintés valakire a kapcsolatteremtés, kapcsolatfelvétel funkcióját is betöltheti. Alapszabály: aki félrenéz, hazudik.. Beszélgetés során el kell kapni a partner tekintetét, de kerülni kell az erőszakos fixírozást. 3 fajta nézési mód van: o bizalmas(nem a szemébe nézek, hanem lejjebb), o távolsági (amikor a homlokára nézünk), o hivatalos(lefelé nézünk a szájáig). Mimika A mimika az érzelmi viszonyok tükröződése az arcon, az arc izmainak mozgása által, jelentős szerepe van a kommunikációban. Az arcon az érzelmek kifejezésében a szemnek,, a szemöldöknek és a szájnak van szerepe, ellenben az orrnak nincs. A mimika nagy része a kommunikációs folyamatban nem tudatos szinten jelenik meg, többnyire a verbális jelentéstartalmat kíséri, egybeolvad vele. A mimika érzelmeket tükröz: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés A mimika az emberi kommunikációban állandó közlési csatorna, az ezen futó jelzések biológiai kódja közös az emberekben, és ez biztosítja a dekódolást. 10

11 Mozgásos kommunikáció I. A kommunikáció nem verbális jelei közül ide azokat szokták sorolni, amelyekben a mozgás cselekvést és helyváltoztatást is jelent. Ezek a jelzések feltűnőbbek, mint a mimika, itt a mozgás az egész testre kiterjedhet. Gesztus: fej, kéz és a kar mozgása Megfigyelhetünk tudatos, öntudatlan gesztusokat. A fej gesztusai többnyire jól elkülöníthető, világosan értelmezhető jelek. A kéz gesztusai közül nagyon sok tanult, ősi kulturális eredetű. A kéz gesztusaival hívhatunk, elutasíthatunk, tiltakozhatunk, könyöröghetünk, köszönhetünk is. A gesztusok szabályozó funkciót is betölthetnek a kommunikációs folyamatban. A szónoki beszédet kiegészítő gesztusokat funkciójuk szerint két csoportba sorolhatjuk; betölthetnek magyarázó (megértést kell segíteni) és hatáskeltő szerepet (az érzelmi hatás fokozása a cél). A jó gesztikuláció klasszikus hármasszabálya a következő: o A könyököt minden gesztusnál el kell vinni a törzstől o A gesztust legalább vállmagasságban kell csinálni. Ne a mélyben! o A gesztust egy ideig tartani kell, hogy üzenetét felfoghassák Kézfogások: Mozgásos kommunikáció III. o Ha a tenyerem felfelé van, akkor elismerem alábbvalóságomat o Ha a tenyerem lefelé van, uralkodó o Döglött hal kézfogás, amikor semmi élet nincs benne o A másik kezét ne törjük össze o Kesztyűben nem illik kezet fogni Sajátos kézmozdulatok: o A két kéz összedörzsölése: elégedettség o A két kéz összekulcsolása: szorongás o A karomat fogom: erőszakos vagyok o Összefont kar a mell előtt: védelem, bezárkózás o Csukló markolászása: nyugalom megőrzése o Hátratett kéz: fegyelem, önbizalom, felsőbbrendűség 11

12 Mozgásos kommunikáció II. Állhoz tett kézgesztusok: o Állhoz tett nyitott tenyér: unalom o Állsimogatás: gondolkodás o Zárt tenyér az állhoz téve: gondolkodás Egyéb kézgesztusok: o Szájdörzsölés: az agy utasítja tudatalatt a kezet, hogy ne mondjam ki o Füldörzsölés: nem akarja hallani a rosszat o Nyakvakarás: kínos helyet Lábgesztusok: o Keresztbe teszem a lábam: védekezés o Ülésmódban lábkeresztezés és a kéz keresztezése: elégedettség o Tükörreflex: a láb és a kéz gesztusoknál a beszélgető partner pózát átvesszük Testtartás I. A test mozgása a kommunikáció alatt többnyire tudatlan.. Ha érdekel a téma, a partner, akkor teljes testünkkel felé fordulunk, azaz még a testünk is figyel. A test tartása a felek érzelmi állapotára is utal. A megnyilatkozás, megszólalás kezdetét is mindig a test mozgása, a felső test kicsi előredöntése jelzi. Az egymással szoros kapcsolatban levő emberek az interakciós helyzetben akaratlanul és öntudatlanul átveszik egymás testtartását A testtartás érzelmi állapotot is kifejez: o egyenes, álló: : összhang, határozottság, o kihúzom magam: : elégedettség, önteltség o összerogyok, görnyedt tartás: : önbizalomhiány, stressz o előredől a testünk: : kezdeményező, akaratát érvényesíteni akaró o hátradőlő: távolságtartás, bizalmatlanság Testtartási hibák: ha beszéd közben hintázik, ha előadás közben túl sokat mozog 12

13 Testtartás II. Térköz A kommunikációs folyamatban a tér, mint nem verbális jelzés, meglehetősen fontos szerepet játszik. Négy távolságot különböztetett meg: o Bizalmas: 0-45 cm o Személyes: cm o Társasági: cm o Nyilvános: 360 cm-től nagyobb A kommunikációs folyamatban felvett távolságot a kulturális szabályok mellett befolyásolja a partnerhez való viszonyunk. Az érintés mint nem verbális jelzés: az emberi kapcsolatokban komoly és bonyolult, konvenciókra épülő szabályrendszere van. Emblémák Elsősorban a ruha, az öltözködés, a hajviselet és a test különböző díszei, a jelvények vagy a jelvény értékű tárgyak. A személyiséget a kommunikációs folyamat első pillanatától kezdve jellemzik. Többségükben tudatosan választjuk őket. Az emblémák használatát mindig az adott kor szokásrendszere, kulturális szabályai és a divat határozzák meg. A bajusz és a szakáll a férfiaknak külön dísze, s emblémaként ez is hordozhat jelentést. A férfiak arcát borító szőrzet a férfiasság jelképe mellett a méltóságot, a hatalmat és a bölcsességet is szimbolizálja. Embléma lehet még: ékszer, a jelvények, az arc festése, a tetoválás stb. 13

14 Kronémika A legfiatalabb kutatási ág. A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja, azt, hogy a beszélgetés résztvevői az egyes beszélgetési szakaszokra (üdvözlés, közlés, búcsú stb.) mennyi időt fordítanak. szorosan összefügg a metakommunikációval, azaz a partner iránti attitűdünkkel, azaz mennyire szimpatikus az, akivel találkozunk. Itt van jelentősége a csendnek is, amely kifejezheti a helyzet kényelmetlenségét, amit a kínos csend kifejezéssel minősítünk. Metakommunikáció A metakommunikáció az élőszóbeli kommunikáció légkörét - atmoszféráját - tükrözi. Kifejezi a kommunikációs folyamatban résztvevők viszonyát (hangulatát) egyrészt egymáshoz - közlő < befogadó -, másrészt a résztvevő-résztvevők résztvevők viszonyulását a közlemény tartalmához. A nemverbális jelek csak közlő eszközök a metakommunikáció folyamatában. Nincs kommunikáció metakommunikáció nélkül. Meta = görög szó, valamin túl a jelentése A metakommunikációt az utalások hordozzák, melyek megjelenhetnek az emberi kommunikáció mindkét csatornáján. Általában a testbeszéd hat metakommunikatív módon és így nem igazi vagy önálló csatorna a köztes nyelv. 14

15 Aktív hallgatás / Értő figyelem Az aktív hallgatás segít az üzenet dekódolásában és értelmezésében Akadályok: o az üzenet túl bonyolult, vagy homályos o szóözön (sok beszéd, semmi mondanivaló) o figyelem hiánya a hallgató részéről Az agyunk a hallgató szerepében percenként 800 szót tud feldolgozni, míg a beszélő szerepében egy perc alatt csak 200 szót tudunk kimondani Tévhit, hogy a hallgatás passzív cselekvés A jó hallgatók nagyon is aktívak: kérdéseket tesznek fel, kommunikálják, hogy értik miről van szó Az aktív hallgatás típusai Típus Alapgondolat Cél Példa Figyelem Non verbális üzenetek használata (tekintet, arckifejezés) a figyelem kifejezése érdekében A beszélő vagy üzenete iránti figyelem kifejezése Bólogatás, a beszélő fele fordulás Semleges Semleges szavak használata, amelyek nem fejeznek ki sem tetszést sem nem tetszést A beszélő bátorítása, anélkül, hogy közbe szólnánk. Értem, Érdekes, Aha Ismétlés A beszélő kijelentő mondatának teljes vagy részleges megismétlése Annak a bizonyítéka, hogy a hallgató nagyon figyel. Segíti a hallgatót is, hogy ne veszítse el a beszélgetés fonalát. A közlő által mondott bármely mondat visszaidézése. Összefoglalás Az elhangzott gondolatok és érzések mintegy következtetésképpen összefoglalása További beszélgetések folytatásának ellenörző pontja. Ha jól értettem akkor,...? Szóval, ezek azok... Parafrazálás Egyfajta válaszadás a beszélő által elmonodottakra, illetve a kifejtett véleményére Annak a kifejezése, hogy megértetted mit mondott és mit érzett. Akkor úgy értsem, hogy mindent megoldóttál... Kérdések Kinek? Mit? Mikor? Kihez? Milyen? Kiegészítő információkat tudsz begyűjteni. Milyen problémával találkoztál? Stb. 15

16 Kérdés típusok Egy beszélgetés során több típusú kérdést tudunk feltenni: 1. Zárt kérdések: Pl. Már végeztél az egyetemmel? 2. Nyílt kérdések: Mit? Mennyit? Hogy? Mikor? Melyik? Hogyan? 3. Hipotetikus kérdések: Mi történne, ha? 4. Tárgyilagos kérdések: Mikor fedezted fel? - objektív válasz 5. Véleménykérő kérdések: Mit gondolsz, mi az oka? 6. Elsődleges kérdések: Hány napra viszed el a sátrat? 7. Másodlagos kérdések: Mesélj többet erről? 8. Direkt kérdések: Értetted? 9. Közvetett kérdések: Ha a többieknek el kellene ezt magyarázd, mit mondanál? A hatékony kommunikáció szempontjából nem ajánlott kérdés típusok 1. Többszörös kérdés: Ugyanabban a kérdéseben több dologra rákérdezni 2. Olyan kérdések, amelyek meghatározzák a válasz irányát: Nem lenne jobb, ha? Nem zavar, hogy ilyen sokáig dolgozol? 3. Igazoló kérdések: Támadó magatartást sugall Javaslatok: Rövid, könnyen megjegyezhető kérdéseket tegyünk fel Használjunk olyan szótárat, amit a beszélő partnerünk is megért Ne ismételjük meg ugyanolyan formában a kérdést, amit a beszélgetőpartnerünk nem értett meg először, fogalmazzuk újra. Váltogassátok az aktív hallgatás elemeit 16

17 Visszajelzés feedback módszere Furcsa ellentmondás, hogy az embernek a Holdra már sikerült eljutnia, de még ma sem tudja, hogyan érintkezzen embertársaival... Valódi dialógust csak azok tudnak egymással folytatni, akiket érdekelnek embertársaik. Csak az képes másokat igazán meghallgatni és nekik válaszolni, aki lemond a hatalomról és az erőszakról. Vera F. Birkenbihl Visszajelzés feedback módszere A "feedback" visszajelzés fogalmát Kurt Lewin -a laboratóriumi oktatás megalapítója - vette kölcsön az űrhajó- szerkesztésből. Az űrbe küldött rakéta egy szerkezetet tartalmaz, amely jeleket küld vissza a Földre. Ezeket a jeleket - visszajelzéseket -az egyén az irány korrigálására használhatja. A visszajelzés adása -az a verbális és/vagy nem verbális folyamat, melynek során a másik magatartásáról való észleléseimet és érzéseimet neki átadom.. / én adok neki/ A visszajelzés kérése -az egyén kéri a másik észleléseit és érzéseit saját magatartásáról. /én kapok tőle/ 17

18 Hatékony visszajelzés Hatékony visszajelzés ismérvei: Hozzásegít a cselekvéseink tudatosításához Lehetőséget ad a magatartásunk, viselkedésünk megváltoztatására Kifejezési módja támogató kell legyen, és nem támadó A feedback jellemzői: A beszélő által elmondott dolgokra kell vonatkozzon, nem pedig a hallgató elvárásaira vagy értelmezéseire o Pl. A kijelentéseid sok vitatható gondolatot tartalmaztak a nők szerepével, nem pedig, Te egyértelműen nőgyűlölő vagy. Legyen leíró, és ne értékelő. o Pl: Szóval az a véleményed, és nem Te biztos, hogy tévedsz. Érzéseket és gondolatokat osszon meg. o Pl: Tetszik, ahogy kifejezed magad. A visszajelzést sose használd arra, hogy levezesd valakin a feszültséged Az aki visszajelzést kap: Figyeljen oda, amit mondanak neki Kérdezzen vissza, ha nem érti pontosan, amit mondtak Köszönje meg a visszajelzést Én üzenet Én típusú üzenet: Egyes szám első személyben megfogalmazott üzenet. Az Én-üzenet mindig rólam szól. Nem utasít, nem kér számon, nem hibáztat. Őszinte, de nem agresszív. Nem mondjuk meg vele, hogy a másiknak mit kell tennie, lehetőséget adunk arra, hogy maga találja meg a jó megoldást. Nem a múltbeli eseményekre vonatkozik, hanem a jelen helyzetre. Pl.: Rosszul esett, hogy lemondtad a programot, mert már nagyon vártam ezt az estét, de látom, neked most máshoz van kedved. TE-üzenet: letámadjuk a másikat, rátesszük az összes felelősséget egy Te-üzenetre vagy viszonttámadással, vagy heves védekezéssel lehet reagálni Miért kell állandóan a hülye haverjaiddal lógnod? 18

19 Kommunikáció a klienssel, a hozzátartozóval A betegellátás (és így a betegelégedettség) egyik sarkalatos pontja a megfelelő kommunikáció. A kommunikációt akkor mondhatjuk megfelelőnek, ha eljutott a fogadó félig, az megértette, és adekvát választ adott rá. A gyógyító-ápoló munka folyamán a kommunikáció megjelenik spontán és tudatos formában. A beteggel szembeni viselkedés alappillére, hogy megfelelő stílusban és keretek között történjen. 19

20 Spontán megnyílvánulások Közléseink a jó ízlés határain belül maradjanak kerüljük a szlengeket kerüljük a szakkifejezéseket kerüljük a bizalmaskodást Közléseink ne legyenek bántóak, sértőek, vagy számonkérőek Ne legyünk agresszívak sem verbálisan sem gesztusainkban Ne vádaskodjunk és ne hibáztassuk a beteget (hozzátartozót) Közléseink illeszkedjenek a befogadó személyéhez Különös tekintettel legyünk az érzékszervi károsodottakra Figyeljünk a beteg nemére, korára Tudatos kommunikáció 5 kérdése Tartalom: Mit szeretnénk kommunikálni? Csatorna: Az adott helyzetben mi a kommunikáció legjobb módja? Fogadó: Mi lehet a jelentése a fogadó, vagy a fogadó csoport számára? Kölcsönösség: Az üzenetet a válasz lehetőségével adjuk, vagy az pusztán közlés? Hatás: Visszacsatolással ellenőrizzük és ez alapján módosítjuk a kommunikációt. 20

21 Kommunikációs hibák a gyakorlatban A betegek a hozzájuk jutott információt nem csupán annak tartalma szerint értékelik, de figyelembe veszik azt is, hogy az honnan származik. Ha a kommunikáció forrása egyszer elveszti a hitelét, akkor nem lehet az információközlésnek továbbítására eredményesen felhasználni mindaddig, amíg valamilyen módon meg nem változtatjuk a róla kialakult általános képet. A szakdolgozóknak tehát nagyon oda kell figyelniük, hogy egymás állításait ne cáfolják meg, ne kockáztassák mindazt, hogy a betegek, vagy hozzátartozóik egyes megalapozatlan közléseikmiatt, idővel más közléseiket iselutasítsák. Gyakori hibák: Közlő oldal Nem rendezi gondolatait, mielőtt beszél. Pontatlanul fejezi ki magát. Megkísérel egy kijelentésében túl sok információt kifejezni, így az átfogó megértés a partner számára nehézzé válik. A hatékonyság a rövidséggel növekszik. Tovább beszél a kelleténél, anélkül, hogy felbecsülné partnere befogadóképességét. Félreérti a mondanivaló bizonyos pontjait és ezért nem arra válaszol: a párbeszéd nem halad előre. 21

22 Gyakori hibák: Fogadó oldal Nincs osztatlan figyelme. A válaszára gondol és azt próbálja összeállítani, ahelyett, hogy figyelmesen hallgatna partnerére. Hajlamos arra, hogy részleteket halljon meg, és esetleg ezekbe merüljön el, ahelyett,hogy a lényeges közléseket fogná fel. Tovább gondolja a beszélő gondolatait, mást kódol, mint amit a partner mondott. Gyakori tapasztalat, hogy a megértés és a megértettség semmi esetre sem olyan önmagától értetődő jelenség, mint ahogy azt gyakran feltételezik. A megfelelő kommunikációt gátló tényezők az ápolásban I. A beteg által felvetett téma szándékos megkerülése Főképpen akkor fordul elő, ha a beteg mondandója kellemetlen és arra a szakdolgozó nem szeretne válaszolni. A kommunikáció ilyetén gátlása azért helytelen, mert a beteg felismeri, hogy kérdéseire nem kívántunk válaszolni. Helyes út: A beteg közléseit, kérdéseit ne hagyjuk megválaszolatlanul. Ha nem vagyunk abban illetékesek, úgy azt jelezzük feléjük. sajnálom, de ebben most nem tudok önek segíeni 22

23 A megfelelő kommunikációt gátló tényezők az ápolásban II. Elterelés A beteg kérdésére nem a megfelelő választ adjuk, azaz figyelmét eltereljük valamilyen más közléssel. A beteg felismeri ezt, és nyugtalan lesz. A kompetenciáinkon belüli őszinte válasz sokkal kielégítőbb és célravezetőbb. Helyes út: a beteg közléseire válaszoljunk. Ha a közlésre megválaszolni nem vagyunk jogosultak, úgy segítsük a beteget érdemi információhoz jutni. A megfelelő kommunikációt gátló tényezők az ápolásban III. Tettetett bíztatás A beteg, ha a vizsgálatokkal, beavatkozásokkal, vagy általában a betegségével és a gyógykezelésével kapcsolatban tesz fel kérdéseket, különösen, ha azok kellemetlen tartalmúak, gyakran tapasztalja az ún. tettetett bíztatást. Problémát jelenthet a közlés tartalma és a nonverbális és metakommunikatív jelzések közti inkongruencia, ami a beteg szorongását növeli és bizonytalanságot okoz. Helyes út: én- közlések és aktív hallgatás - Engedjük, hogy a beteg megossza velünk félelmeit - Mutassunk megértést és tanúsítsunk együtérzést -Hallgassuk meg, válaszoljunk a kérdéseire (amire jogosultak vagyunk) 23

24 A megfelelő kommunikációt gátló tényezők az ápolásban IV. Tanácsadás A paternalisztikus szemlélet helyett engednünk kell, hogy a beteg az őt érintő kérdésekben állást foglalhasson, véleményt nyilváníthasson. A tanácsadás csak akkor célravezető, ha maga a beteg kéri. A helyzettől független tanácsadás a beteget blokkolja, kiszolgáltatottság érzését növeli. Helyes út: - Tanácsok helyett inkább kérdezzünk! A tapasztalatok szerint a betegek sokkal inkább maguk szeretnek a megoldásig eljutni, mint készen kapni azt. -Ha a beteg kíváncsi a véleményünkre, akkor tiszteljük meg azzal, hogy elmondjuk. -Ne feledjük, a betegek sokszor megerősítést, és nem valódi tanácsokat várnak! A megfelelő kommunikációt gátló tényezők az ápolásban V. Közhelyek használata A kritikus élethelyzetekben és szituációkban a szakdolgozók gyakran nem tudnak mit mondani, ezért közléseiket becsomagolják. A közhelyes válaszok kezdeti szakaszban segítik a kommunikációt, azonban a sablonok használatát a beteg is ismeri, ezért komolyabb szituációkban ez semmiképpen nem célravezető. Helyes út: - Kerüljük a sablonos válaszokat és közhelyeket. -Ha a beteg problémáinak megoldására nincs időnk, vagy nem vagyunk illetékesek, akkor juttassuk el a számára megfelelő személyekhez (orvos, pszichológus, szociális munkás stb.) -Válasszuk a beszéd helyett az aktív hallgatást és az én- közléseket! 24

25 A megfelelő kommunikációt gátló tényezők az ápolásban VI. Védekezés Gyakran előfordul, hogy betegpanaszok esetén a beteg és a személyzet között kialakult konfliktusban a szakdolgozó a védekező utat választja. ( Nem az én hibám stb.) A problémakezelés alapja azonban a probléma azonosítása, és bármilyen irányú hárításnál a beteg joggal érezheti úgy, hogy kifogása elterelésre került, ami jelentős bizalomvesztéssel járhat. A megfelelő kommunikációt gátló tényezők az ápolásban VI. Helyes út: -Törekedjünk a probléma azonosítására! -Hallgassuk meg a beteget, jelezzünk vissza, hogy értelmeztük a problémáját. -Nem kell azonnal válaszolnunk, de visszajelzés nélkül ne hagyjuk magára a beteget. -Ne használjunk agresszivitásra utaló verbális és nonverbális jeleket. -A probléma megoldását mi kezdeményezzük, helyezzük előtérbe a segítő szándékot. -Komolyabb konfliktus esetén, még annak elmélyülése előtt kérjük feletteseink segítségét! 25

26 A megfelelő kommunikációt gátló tényezők az ápolásban VII. Humorizálás és bagatellizálás A hozzánk forduló beteg problémáival nem illő viccelni, még akkor sem, ha esetlegesen maga a helyzet humor forrása lehet. Csak nagyon régi ismeretség viseli el a beteg-szakdolgozó helyzetek poénossá tételét. A betegek pont a humor félreérthetősége miatt könnyen megsértődnek, céltáblaként érzik magukat és elveszítik a bizalmukat. Hasonló helyzet, amikor a beteg a problémájával megkeres bennünket és (időhiány, vagy más ok miatt) az bagatellizálódik. Ennél még sokkal rosszabb, ha a beteg másik betegtársával kerül összehasonlításra. ( Tudom, hogy ez probléma, de tessék elhinni X. bácsinak ennél sokkal nagyobb bajai is vannak ) A beteg azt fogja átélni, hogy az ő problémája senkinek sem fontos, ezáltal elveszíti a bizalmát és kiszolgáltatottá válik. A megfelelő kommunikációt gátló tényezők az ápolásban VII. Helyes út: -A beteg problémáit, tűnjenek bármennyire kicsinek, komolyan kell venni. -Nyugtassuk meg a beteget, elmondhatjuk, hogy más is küzdött már hasonló problémával. -Lássuk be, hogy minden betegnek a saját problémája a legfontosabb! 26

27 Az empátia empátia: : a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a másik emberrel való közvetlen kommunikációs kapcsolat során bele tudja élni magát a másik lelkiállapotába, így megérez és megért a másikban olyan emóciókat, indítékokat és törekvéseket, amelyeket az szavakban nem fejez ki a megértés / megérzés fő eszköze: : az empátia révén a saját személyiségben felidéződnek a másik érzelmei; a személyiség mintegy a másikba vetíti önmagát akkor lesz empátia a beleélésből, ha az élményt tudatosan feldolgozzuk és önmagunk számára értelmezzük az összefüggéseket az empátia feltétele a társas helyzet és a közvetlen kommunikációs kapcsolat általában 2 ember között Az empátia csak ideiglenesen tartható fenn, mert a személyiség védekezik, őrzi határait sokféle hangulati állapot érthető meg a másik emberből attól függően, hogy mennyire vagyunk képesek az empátiára és hogy milyenek az empátiás megértés feltételei (mennyi ideig áll fenn kommunikációs kapcsolat az empátia nem racionális,, nem tapasztalati sablonon alapuló következtetés az empátia nem ugyanaz, mint a projekció ez utóbbi az illető saját felfogásának belevetítése a másikba, kommunikációt gátoló tényező nem empátia az, ha a másik érzelmi helyzetét nyílt kommunikáció vagy hosszas megfigyelés útján értjük meg az empátia lényege a kommunikáció, azaz jelek váltása, kódolása, értelmezése igazi tere a párbeszéd 27

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet kovacs-toth.beata@sph.unideb.hu A verbális és nemverbális kommunikáció. Főbb nemverbális

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

Gyógyszerészi pszichológia. Raffai Gellért Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet raffai.gellert@sph.unideb.

Gyógyszerészi pszichológia. Raffai Gellért Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet raffai.gellert@sph.unideb. Gyógyszerészi pszichológia Raffai Gellért Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet raffai.gellert@sph.unideb.hu Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció. Medicina Könyvkiadó

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. 04. 01. DR. HAÁSZ SÁNDOR

KOMMUNIKÁCIÓ. Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. 04. 01. DR. HAÁSZ SÁNDOR KOMMUNIKÁCIÓ Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. 04. 01. DR. HAÁSZ SÁNDOR TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és

Részletesebben

VIII. Szervezeti kommunikáció

VIII. Szervezeti kommunikáció BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség VIII. Szervezeti kommunikáció Szervezési- és vezetési elméletek 2013 Május 27 Gál Márk doktorandusz Közigazgatási

Részletesebben

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat: - három témakör

Részletesebben

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő

Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Köszönti Önöket az és vezetője, Bohnné Keleti Katalin, okleveles közgazda, nemzetközi marketing szakértő, bejegyzett igazságügyi szakértő Hallottad? A telefonos kommunikációról Budapest, 2012. 11. 24.

Részletesebben

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet

Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Kommunikáció és eredményesség Dr. Németh Erzsébet Tanulunk és tanítunk, mi a haszna? LLL Könyvtári Szolgáltatások és eredményességük Komárom, 2011. június 24-én A kommunikáció lényege, hogy az egymással

Részletesebben

{ Budapest, 2015. április 16 16--17. A SZOLGÁLTATÓK (SEGÍTŐK) JÓ KÖZÉRZETE avagy: ki segít a segítőknek? Kineziológiával a jó közérzetért Mindenki azzal foglalkozik, hogy mit tud kínálni a kliensnek/ügyfélnek/vendégnek.

Részletesebben

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat/interjú: három témakör interakció kezdeményezés

Részletesebben

III. Az állati kommunikáció

III. Az állati kommunikáció III. Az állati kommunikáció I. Kommunikáció a fajtestvérekkel I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés I. Kommunikáció a fajtestvérekkel 1. Bevezetés beszélgető állatok? I. Kommunikáció a fajtestvérekkel

Részletesebben

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése.

TÁMOP-5.5.7.-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői hálózat és civil jogvédő munka fejlesztése. Kommunikáció. Témacsoportok A kommunikáció fogalama Metakommunikáció Kommunikáció a jogvédelmi munkában. A kommunikációs képesség játszotta a legnagyobb szerepet az emberiség fejlődésében A kommunikáció

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM

KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM KOMMUNIKÁCIÓS SZEMINÁRIUM OFTEX által akkreditált: A kommunikáció szerepe a szív- és érrendszeri, illetve onkológiai szűréseken való lakossági részvétel befolyásolásában és az egészséges életmódszemlélet

Részletesebben

Kódolás hír Dekódolás csatorna

Kódolás hír Dekódolás csatorna Kommunikáció a kapcsolatainkban 1 A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA ÉS FUNKCIÓI A kommunikáció latin eredetű szó, a communis, vagyis közös, megoszt, közössé tesz, közöl jelentésben található. A kommunikáció

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán. Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet

KOMMUNIKÁCIÓ. Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet KOMMUNIKÁCIÓ Dr. Vincze Zoltán Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet MOTTÓ: A gondolkodó ember aki nem tudja kifejezni a gondolatait ugyanazon a szinten van, mint az

Részletesebben

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél.

A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Cím A tanár-diák kommunikáció alapjai Rövid leírás A hatékony és szakszerű kommunikáció a tanárok és diákok között többet jelent a pusztán egymással való beszélgetésnél. Amit magában foglal: állandóan

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15.

Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan. Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. Lakatosné Pripkó Judit Albert Schweitzer Kórház Hatvan Magyar Ápolási Egyesület I. Kongresszusa, Siófok- 2011.okt.14-15. 1 Kommunikáció a társas kapcsolat alapja - információátadás - üzenet/közlő/befogadó

Részletesebben

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Általános jellemzok FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegíto beszélgetés 1. Társalgási feladat: három témakör interakció kezdeményezés nélkül 2. Szituációs feladat: interakció a vizsgázó

Részletesebben

A kiégés jelensége szakdolgozók körében. Lang Erzsébet, Milotta Lászlóné Vasútegészségügyi NKK KFT Pécs

A kiégés jelensége szakdolgozók körében. Lang Erzsébet, Milotta Lászlóné Vasútegészségügyi NKK KFT Pécs A kiégés jelensége szakdolgozók körében Lang Erzsébet, Milotta Lászlóné Vasútegészségügyi NKK KFT Pécs Burnout - kiégés - szindróma krónikus, emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai,

Részletesebben

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme

RÉV Alapítvány. Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme RÉV Alapítvány Interjú, mint a munkaerő-kiválasztás Legfontosabb eleme Készítette: Kabainé Ujj Gyöngyi andragógus Interjú típusai Strukturált interjú az előre megfogalmazott, célzott kérdések minimális

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika

TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TANULÁSI ÉS MUNKAMOTIVÁCIÓ ERŐSÍTÉSE 5. SZ. MELLÉKLET Modultematika TÉMA OKTATÓ/TRÉNER ÓRASZÁM 1. CSOPORTÉPÍTŐ TRÉNING MODUL 12 1.1 Önálló bemutatkozás 1.2 Névlánc- egymás nevének ismétlése az ülésrend

Részletesebben

AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI

AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI AZ EMPÁTIA KOMMUNIKÁCIÓS ALAPJAI In.: Buda Béla: Az empátia - a beleélés lélektana, Gondolat Kiadó, Bp. 1978. Általánosan meghatározva, az empátia a személyiség olyan képessége, amelynek segítségével a

Részletesebben

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú

Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál. Toborzás Kiválasztás - Interjú Humán Erőforrás Menedzsment a General Motors Powertrain Magyarországnál Toborzás Kiválasztás - Interjú HRM alapfeladata: a szervezet működéséhez szükséges megfelelő munkaerő-állomány biztosítása a vállalat

Részletesebben

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ

TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN. Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ TÁRGYALÁS TECHNIKA ÉS KONFLIKTUSKEZELÉS A GYAKORLATBAN Dr. habilnémeth Erzsébet, szociálpszichológus, kommunikációs szakértő, BKF, ÁSZ A SIKER ALAPJA 1. FELKÉSZÜLÉS 1. Meg kell határozni az elérendő célt

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái

Dr. Mészáros Attila. Kezdetek. Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció. Az emberi kommunikáció fajtái Kezdetek Az innováció humánaspektusai: Tárgyalástechnika üzleti kommunikáció 4. Non-verbális kommunikáció A Gutenberg galaxis Fotográfia A közlekedés fejlıdése új kommunikációs igényeket gerjeszt kommunikáció

Részletesebben

Testünk beszél helyettünk is. Az árulkodó kéz

Testünk beszél helyettünk is. Az árulkodó kéz Testünk beszél helyettünk is Az árulkodó kéz Az élő szóban történő párbeszéd 2008. április 5. Baczkó Norbert Testbeszéd, Diákakadémia 2 Az első benyomás kialakításában 60-80% szerepe van a testnyelvi jeleknek.

Részletesebben

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története

Kommunikációelmélet. VII-VIII. előadás. A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei. A testbeszéd kutatásának története Kommunikációelmélet VII-VIII. előadás A nem verbális kommunikáció és főbb tudományterületei A testbeszéd kutatásának története A 20-ik század előtt Charles Darwin Az érzelmek kifejezése az embernél és

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA

REKLÁM PSZICHO- LÓGIA REKLÁM PSZICHO- LÓGIA Ű Reklámpszichológia Módszertan, Történet, Feladatkörök A befogadás kapui Érzékelés, észlelés, figyelem A feldolgozás lélektana (kognitív szakasz) A hatás lélektana Emlékezés, bevésés,

Részletesebben

Kreatív Életvitel Coaching Nyílt Nap. Kiégtél? - Kreatívan a megújulásodért!

Kreatív Életvitel Coaching Nyílt Nap. Kiégtél? - Kreatívan a megújulásodért! CoachOK Szakmai Szövetség Kreatív Életvitel Coaching Nyílt Nap 2011. május 7. Hegedüs Erika coach előadása: Kiégtél? - Kreatívan a megújulásodért! Szeretettel köszöntelek Benneteket! Kívánom Nektek, hogy

Részletesebben

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus

Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Kommunikáció Kovács-Tóth Beáta Klinikai szakpszichológus Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet kovacs-toth.beata@sph.unideb.hu Irodalom: Pilling J. (szerk): Orvosi kommunikáció.

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II.

A kommunikáció modelljei. A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. A kommunikáció modelljei A metakommunikáció szerepe Buda Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei (jegyzet II. rész) A kommunikáció modellje Kódolás Dekódolás Küldő Szándék Üzenet Csatorna

Részletesebben

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA

AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA AZ ISKOLAPSZICHOLÓGUS SZAKMAI MUNKÁJÁNAK SZUPERVÍZIÓJA MI A SZUPERVÍZIÓ? A szakmai munkát végző, kevés tapasztalattal rendelkező szakember munkájának ellenőrzése és segítése, egy megfelelő tapasztalattal

Részletesebben

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus

Az alkalmazott sportpszichológia módszerei. Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Az alkalmazott sportpszichológia módszerei Baky Dániel Sport szakpszichológus Tanácsadó szakpszichológus Sportpszichológiai tanácsadás - Professzionális segítő beszélgetés - Központjában a sportoló, vagy

Részletesebben

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét..

Szülőcsoport. Mondom és. Hallgatom a magamét.. Szülőcsoport Mondom és Hallgatom a magamét.. Az elsődleges tünetek alkotják a dadogás magját hangok, szótagok, szavak gyakori ismétlődése hangok megnyújtása csendes vagy hangzó blokádok Gyerekeknél

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011

dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011 dr. Mészáros Aranka SZIE-GTK Gödöllő, 2011 Az előadás célja olyan készségek elsajátítása, melyek segítségével a tréning résztvevői a munkájuk során: segítséget kapnak a másokkal felmerülő konfliktusok

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

mimika, gesztus, testmozdulatok, testtartás, vokális jelzések (hangsúly, hanglejtés), érintések, szimbolikus csatorna, proxemika.

mimika, gesztus, testmozdulatok, testtartás, vokális jelzések (hangsúly, hanglejtés), érintések, szimbolikus csatorna, proxemika. A verbális és a non-verbális kommunikáció 1 A verbális kommunikációban a beszéd tölti be az információ közvetítő szerepet. A kommunikációban résztvevő felek közötti hierarchikus különbségek a kommunikáció

Részletesebben

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó

Kommunikációs csatornák 2009. november 12. Dr. Szilágyiné Gálos Ildikó KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HATÉKONY ALKALMAZÁSÁNAK MÓDSZEREI Kommunikációs csatornák AZ EMBERI LÉT KAPCSOLATAI Személyek, tárgyak, szerepek és az információ A kommunikáció szót sokféle dologra, jelenségre

Részletesebben

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan

EMELT SZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Minta. Feladatonként értékeljük Jártasság a témakörökben Szókincs, kifejezésmód Nyelvtan Általános jellemzok EMELT SZINT FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁMOK Bemelegíto beszélgetés Nincs értékelés 1. Társalgási feladat egy témakör részletes megbeszélése interakció kezdeményezés nélkül

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Humánerőforrás menedzsment, személyzetfejlesztés

Humánerőforrás menedzsment, személyzetfejlesztés Humánerőforrás menedzsment, személyzetfejlesztés Mindenkire szükség van! Hunánerőforrás fejlesztés 1 A személyzetfejleszt lyzetfejlesztés megközel zelítése Hunánerőforrás fejlesztés 2 A csoport hatékonyságának

Részletesebben

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához

Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Értékelési útmutató az emelt szintű szóbeli vizsgához Angol nyelv Feladattípus Értékelés szempontjai Pontszámok Bemelegítő beszélgetés 1. Társalgási feladat: - egy témakör részletes megbeszélése - interakció

Részletesebben

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING. Hallgatói elméleti anyag. 2012. tavasz

BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING. Hallgatói elméleti anyag. 2012. tavasz BUDAPESTI KOMMUNIKÁCIÓS ÉS ÜZLETI FŐISKOLA ÚJSÁGÍRÓI KÉSZSÉGFEJLESZTÉS TRÉNING Hallgatói elméleti anyag 2012. tavasz www.bkf.hu / Karriercentrum / Tréningek / Letölthető állományok Szakirodalom: Németh

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban

Interkulturális kommunikáció. Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Interkulturális kommunikáció Interkulturális szemlélet a nyelvoktatásban Kultúra: a szó jelentései az Értelmező szótár+ alapján (Tinta, 2007: 938.) O Mindaz az anyagi, szellemi érték, amelyet az emberi

Részletesebben

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.

A szülés utáni depresszióról. Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail. A szülés utáni depresszióról Várnai Dóra Genium Med Egészségügyi Központ (Országos Gyermekegészségügyi Intézet) varnai.dora.eszter@gmail.com Szülés után lehetséges. Poszt partum blue Poszt partum depresszió

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő

A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A stressz és az érzelmi intelligencia Készítette: Géróné Törzsök Enikő A lelki egészség a WHO szerint Mentális egészség: A jóllét állapota, amelyben az egyén meg tudja valósítani képességeit, meg tud birkózni

Részletesebben

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam

Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam Osztályfőnöki 5. - 8. évfolyam 5. évfolyam ök Önismeret 6 Együtt élünk 4 A drog fogalma, hatásai 1 Személyes biztonság: jogaim, kötelességeim 2 Tanulási szokások 5 Szabad felhasználás 4 Összesen: 36 6.

Részletesebben

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens

Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens Autonómia, Compliance. A beteg együttműködésének fontossága és minőségi mutatói. A család jelentősége. Dr. Nagy Beáta egyetemi docens SÉRÜLÉS FORMÁI A REHABILITÁCIÓ SZEMPONTJÁBÓL SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉSI SAJÁTOSSÁGOK:

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

MUNKAANYAG. Vályi Gábor. A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció. A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai

MUNKAANYAG. Vályi Gábor. A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció. A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai Vályi Gábor A segítő kapcsolat tartalma, kommunikáció A követelménymodul megnevezése: A szociális segítés alapfeladatai A követelménymodul száma: 1356-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A COACHING MEGHATÁROZÁSA

A COACHING MEGHATÁROZÁSA A COACHING MINT A FELNŐTTOKTATÁS MÓDSZERTANÁNAK SAJÁTOS TERÜLETE Benkei Kovács Balázs PhD ELTE PPK Andragógia Tanszék A COACHING MEGHATÁROZÁSA - Személyre szabott vezetőfejlesztés, ami egy partneri viszonyon,

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS

GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS GRASSROOTS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS Azok az emberek, akik részt vesznek a Grassroots tevékenységekben. Edzők, tanárok, közösségi vezetők-szervezők, stb. AZ EDZŐ-PEDAGÓGUS jellemzői Szenvedélyes

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs

Alulteljesítő tehetségek. Kozma Szabolcs Alulteljesítő tehetségek Kozma Szabolcs. MOTTÓ Az eredetiség nem azt jelenti, hogy olyat mondunk, amit még senki nem mondott, hanem, hogy pontosan azt mondjuk, amit mi magunk gondolunk. James Stephens

Részletesebben

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével

A bennem rejlő vezető. Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével A bennem rejlő vezető Eredményes iskolai kultúra kialakítása pedagógusok és diákok életvezetési kompetenciáinak fejlesztésével Mit jelent a vezetés? A vezetés azt jelenti, hogy olyan világosan kommunikáljuk

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Az emelt szintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció

Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ

ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGÁHOZ Általános útmutató 1. A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az eljárás meghatározott értékelési

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója Szlovén nyelv Általános útmutató A következő táblázat az értékelési szempontokat és az egyes szempontoknál adható maximális pontszámot mutatja. A Beszédtempó,

Részletesebben

Nonverbális kommunikáció

Nonverbális kommunikáció Nonverbális kommunikáció Dr. Móré Mariann főiskolai docens A nem verbális kommunikáció kutatásáról A görög és a római a kultúrákat a verbális kommunikáció uralta. Az ókori színház: a színpadon viselt álarc

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON

MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON MEDIÁCIÓ EGYEZSÉGTEREMTÉS FELSŐFOKON Betegjogi képviselők képzése 2013 Popovics Edit előadása TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A konfliktus olyan, egyének vagy csoportok közötti eszkalálódott versengés, ahol mindenki

Részletesebben

A kultúra szerepe a fájdalomban

A kultúra szerepe a fájdalomban A fájdalom A fájdalom nem kizárólagosan testi jelenség, hanem a test, az elme és a kultúra együttműködéseként áll elő. A fizikai élmény elválaszthatatlan kognitív és érzelmi jelentőségétől. Az egészséges

Részletesebben

központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia

központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia A munkahelyi stressz kezelésének lehetőségei Berényi András központvezető DE Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ DEMEK Egészségügyi dolgozók munkavédelmi kockázatai című konferencia Debrecen, 2011.

Részletesebben

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ

COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban TANULÁSI KIMENET DEFINÍCIÓ COMINN Innovációs Kompetencia a fémipari szektorban Ország: Vállalat: Magyarország TREBAG kft Képesítés: Az innováció fejlesztői és elősegítői a fémipari KKV-k munkacsoportjaiban EQF Szint: Kimenet: A

Részletesebben

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban

GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI. 5-7 éves korban GRASSROOTS A GYERMEKEK KOROSZTÁLYOS JELLEMZŐI 5-7 éves korban ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK: A gyermekek fejlődésük során különböző szinteken mennek át. Különböző szükségletek, attitűdök és növekedési periódusok.

Részletesebben

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak

Milton Kft. Tréning ajánló. Elérhető tudás hiteles forrásból. Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Milton Kft. Tréning ajánló Elérhető tudás hiteles forrásból Nyílt és belső tréningek Vezetői tréningek Tréningek munkaadóknak és munkavállalóknak Bevezetés Tisztelt Ügyfelünk! Kedves Hölgyem és Uram! Belső,

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZKB 210_03 FELKÉSZÍTÉS FELNŐ TT SZEREPEKRE Érted? Érted! modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM TNÁRI ÉRTED? ÉRTED! 27 MODULVÁZLT tevékenység

Részletesebben

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója

Minta. A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója A szóbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon,

Részletesebben