Pallo József MODERNIZÁCIÓS CSOMÓPONTOK DE LEGE FERENDA A MAGYAR BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGBAN *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Pallo József MODERNIZÁCIÓS CSOMÓPONTOK DE LEGE FERENDA A MAGYAR BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGBAN *"

Átírás

1 Pallo József MODERNIZÁCIÓS CSOMÓPONTOK DE LEGE FERENDA A MAGYAR BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOGBAN * A Bv. Kódex évi módosításával 1 a jogalkotó egyértelművé tette, hogy a magyar büntetés-végrehajtási jogot azon értékek mentén kívánja fejleszteni, amelyek középpontjában az európai szabályozás elvei állnak. Az elmúlt tizennyolc év eredményeit is elismerve elmondható, hogy mérföldkövet jelent a magyar börtönügy számára az a kormányzati törekvés, 2 hogy egy nemzetközi összehasonlító elemzést követően meghatározta azokat a kitörési pontokat, amelyeken keresztül hosszútávon is biztosítottnak látszik a büntetésvégrehajtási szervezet, illetve a vonatkozó joganyag modernizációja, ezzel is előmozdítva az európai normákhoz való közelítést. I. Az európai (uniós) elvárások beágyazottsága Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikke szerint: Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló olyan térséget kínál polgárai számára, ahol a személyek szabad mozgásának biztosítása a külső határok ellenőrzésére, a menekültügyre, a bevándorlásra, valamint a bűnmegelőzésre és bűnüldözésre vonatkozó megfelelő intézkedésekkel párosul. 3 Ez a cikk lényegében lefedi, illetve megreformálja a Lisszaboni Szerződés december 1-én megtörtént hatályba lépése előtt fennállt ún. pilléres szerkezet harmadik elemét. Ezt megelőzően az Európai Unión belül megkülönböztették a gazdasági integrációt jelentő I. pillért, a közös kül- és biztonságpolitika területét jelentő II. pillért, valamint a rendőri és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés jogi és intézményi hátterét, azaz a III. pillért, amely még nem kínálta a polgárai számára, csupán célul tűzte ki az európai integráció elé az egységes igazságszolgáltatási térség megteremtését. A Lisszaboni szerződés hatályba lépésével az Európai Közösség teljes egészében beleolvadt az Európai Unióba, megszüntetve ez által a közösségi és az uniós joganyag relatív elkülönültségét és a már említett pilléres szerkezetet. Ezt a változást fejezi ki a Szerződés az Európai Közösség létrehozásáról (közkeletűbb nevén: Római Szerződés) átkeresztelése az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ). A pilléres szerkezet felszámolásából következően a tagállamok és az Unió között megosztott hatáskörbe tartozó bűnügyi igazságügyi együttműködés 4 körében amely magában foglalja a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésének közelítését is! az Európai Parlament és a Tanács ezen túl rendes jogalkotási eljárás keretében * A tanulmány közzététele a TÁMOP-4.2.2/B-10/ jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 1 Az évi XXXII. törvényről van szó, amely a Bv. Kódex átfogó (novelláris) módosítása volt /2010. (III. 9.) Kormányhatározat 3 Az Európai Unió Hivatalos Lapja (C 83) március 30-i számában kiadott szöveg alapján. 4 EUMSZ 4. cikk j) 1

2 intézkedéseket állapíthat meg (értsd: az EUMSZ 288. cikkében meghatározott jogi aktusokat: rendeleteket, irányelveket, határozatokat fogadhat el) a tagállamok igazságügyi vagy annak megfelelő hatóságai közötti együttműködés megkönnyítésére és a határozatok végrehajtása terén, 5 szabályozási minimumokat tartalmazó irányelveket fogadhat el a személyek büntetőeljárási jogainak, valamint a büntetőeljárás egyéb olyan külön aspektusainak vonatkozásában, amelyeket a Tanács határozatában előzetesen ilyenként meghatározott. Mindezidáig a bűnügyi igazságügyi együttműködés elmélyülése ellen hatott az a tény, hogy a büntetőjog területén a tagállamok ragaszkodtak a szuverenitásból fakadó büntetőhatalmukhoz. Ezt az Európai Bíróság egyik eseti döntése is megerősítette, amelyben kimondatott, hogy a jognak a büntetőjog útján történő végrehajtása kizárólagosan a tagállamokat illeti meg. 6 A rendőri és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés ezért megmaradt a kormányközi együttműködés terepének, amelyben közösségi jog nem születik, s így annak elsőbbségéről és közvetlen alkalmazhatóságáról sincs szó. 7 Nyilvánvaló, hogy a tagállamok ezen túl sem szívesen mondanak le a szuverén büntetőpolitika alakításáról és e jogukat a megosztott hatáskör keretei között továbbra is gyakorolni kívánják, ám azt is látni kell, hogy az Unió mozgástere a bűnügyi igazságügyi együttműködés terén jelentősen kiszélesedett, és hogy ez immáron a büntetés-végrehajtási jogot is érintheti. Itt utalnék a Bizottság által még 2004-ban kidolgozott jogalkotási programra, amely a Zöld könyv a büntetőjogi jogkövetkezményeknek az Európai Unióban történő egymáshoz való közelítéséről, kölcsönös elismeréséről, valamint kikényszerítéséről 8 címet viseli, és amely többek között kifejti, hogy a büntetésekkel és azok kikényszerítésével kapcsolatos büntetőjogi szabályok egymáshoz való közelítése, minthogy növeli a kölcsönös bizalmat, szintén segít biztosítani az ítéletek kölcsönös elismerésének elfogadását. De a jogközelítés nem sine qua non-ja a kölcsönös elismerésnek, sokkal inkább az a helyzet, hogy ez két, egymást kiegészítő rendszere az európai igazságosság elérésének. A tagállami jogszabályok egymással való összeegyeztethetősége ily módon könnyebb lenne [ ], és javulna a tagállami hatóságok között a határozatok végrehajtása során történő együttműködés. [ ] A büntetés-végrehajtás körülményeinek a tagállamok közötti egymással való összeegyeztethetősége elősegítené a személyek rehabilitálását, azzal, hogy lehetővé tenné számukra büntetésüknek az elítélés helyétől eltérő tagállamban való letöltését. 9 Továbbá Nem elég, például, megállapítani a tagállamokban alkalmazható büntetési szintek hasonló szintjét, ha a kiszabott büntetés végrehajtása az egyik államban rugalmasabb, a másikban szigorúbb. 10 A bevezetésben eddig a jövő lehetőségeiről szóltam, ezek már nem annyira távoli, elvont lehetőségek, hiszen a jogi feltételei konkrétan fennállnak annak, hogy maholnap akár már a büntetés-végrehajtást érintő uniós szabályozással találjuk szembe magunkat. A továbbiakban azonban értelemszerűen csupán a mostani helyzet taglalásáról lehet szó, s így az elkövetkezendőkben ismertetésre kerülő követelményeket (elvárásokat), már csak az egyszerűség kedvéért is csupán az európai jelzővel illetjük, az uniós szó használata nélkül. A jelenleg hatályban lévő, a büntetés-végrehajtás számára releváns európai 5 EUMSZ 82. cikk (1) d), illetve (2) b) és d) pontja 6 Case 186/87 Cowan (Ian William) v. Trésor Public [1989] ECR 195, [1990] 2 CMLR 613. Idézi: Ligeti Katalin: Az európai közösség büntetőjoga. Állam és Jogtudomány, XXXIX. évfolyam, o. 7 Európai közjog és politika. Szerk. Kende Tamás, Szűcs Tamás. Budapest, Osiris, o. 8 Green Paper on the approximation, mutual recognition and enforcement of criminal santions in the European Union COM (2004)334 final Zöld Könyv 9 Zöld Könyv, 1.1. második bekezdés 10 Zöld Könyv, 1.1. ötödik bekezdés 2

3 aktusoknak két nagy csoportja van: az Európa Tanácshoz és az Európai Unióhoz kötődő jogforrások. Az előbbi kategóriába tartozik először is két, büntetés-végrehajtási jogi relevanciával bíró, emberi-jogi tárgyú nemzetközi egyezmény: az 1953-ban hatályba lépett Emberi Jogok Európai Egyezménye ( Egyezmény ) 11 és az 1987-ben elfogadott A kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzéséről szóló európai egyezmény. 12 Továbbá számos, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által elfogadott, politikai jelentőséggel bíró, de kötelező jogi erővel nem rendelkező határozat, illetőleg a kormányok számára megfogalmazott, konszenzuson alapuló ajánlás van érvényben. 13 Az ajánlások közül külön kiemelkedik az Európai büntetés-végrehajtási szabályokról szóló dokumentum, ismertebb nevén az Európai Börtönszabályok. 14 Az Egyezmény végrehajtását az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hivatott biztosítani, míg a Kínzás elleni egyezményt a Kínzás, Embertelen, Megalázó Eljárás vagy Büntetés Elleni Európai Bizottság (CPT), ebből következően a releváns európai aktusok első csoportjához kell még sorolni az EJEB büntetés-végrehajtást érintő esetjogát és a CPT jelentéseket, ajánlásokat is. Itt kell megjegyezni, hogy az Európa Tanács és az Unió jogforrási rendszere közötti határvonal elmosódóban van, hiszen a Lisszaboni Szerződés alapján maga az Európai Unió is csatlakozott az Egyezményhez. 15 Az Európai Unióhoz kötődő jogforrások rangsorában első helyen kell megemlíteni az Európai Unió Alapjogi Chartáját ( Charta ), amely Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések, 16 és amelyet a Charta 53. cikkelye alapján Egyezménnyel összhangban kell értelmezni. A Charta végrehajtását az Európai Bíróság (EB) hivatott biztosítani. Az EU nem kötelező erejű jogforrásai körében találjuk jelenleg az Európai Parlament határozatait. A továbbiakban immár rátérek a konkrét, hatályban lévő ajánlásokban megfogalmazott elvárásokra és kötelező erejű jogforrásokban támasztott követelményekre, valamint ezek magyarországi érvényesülésének kérdésére. A nemzeti jogrendszerek büntetés-végrehajtási jogi jogforrási rendszerét illetően az Európai Parlament határozata az Európai Unión belüli fogvatartási körülményekről fogalmazott meg elvárást még 1998-ban, és kérte, hogy az Unió minden tagállama alaptörvényt dolgozzon ki a büntetés-végrehajtási intézetekről. Ennek alapján olyan keretet határoz meg, amely egyszerre szabályozza a belső jogi (anyagi) rezsimet, és a külső jogi rezsimet, a kifogásolás jogát, továbbá a fogvatartottak kötelezettségeit, és olyan független ellenőrző szervet hoz létre, amelyhez a fogvatartottak fordulhatnak jogaik megsértése esetén. 17 Mint ismeretes: a magyar büntetés-végrehajtási jog sajnos még mindig híján van egy egységes, a bv. egészét átfogó modern kódexnek. Kérdés azonban, hogy egy egységes bv. kódexnek mennyiben kell átfognia az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályait. Az EP határozata inkább a teljes egységességet sugallja, ám ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Bv. tvr. mostani jogi dogmatikai megoldása megfelelne a nemzetközi standardoknak. Erre vonatkozóan sem az Európai Börtönszabályok, sem más Európa tanácsi ajánlás nem ad pontos eligazítást, viszont támpontul szolgálhatnak az egyes uniós tagállamok által alkalmazott 11 Magyarországon kihirdetve az évi XXXI. törvénnyel. 12 Magyarországon kihirdetve az évi III. törvénnyel. 13 Az ajánlásokat és a határozatokat angol jogi terminológiával soft law -nak is szokás nevezni. 14 Európa Tanács Rec (2006) 2. sz. ajánlása 15 EUSZ 6. cikk (2) 16 EUSZ 6. cikk (1) 17 Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog. Budapest Pécs, Dialóg Campus o. 3

4 strukturális megoldások, amelyekben gyakorlatilag az ENSZ egyes ajánlásaira (pl. az ban kibocsátott, a Letartóztatás vagy a szabadságvesztés bármely formájában lévő személyek védelmére szóló alapelvi katalógus ) támaszkodnak a tekintetben, hogy az előzetes letartóztatásban lévők jogállását élesen elválasztják az elítéltek jogállásától. Németországban a Büntetőeljárási kódex (Strafprozeßordnung, StPO) tartalmazza az előzetes letartóztatásban lévő fogvatartott elhelyezésére, a szabadidő eltöltésére, a velük szemben alkalmazható kényszerítő eszközökre és egyéb korlátozó intézkedésekre vonatkozó alapvető szabályokat. Emellett a részletszabályokat egy önálló jogszabály (Untersuchungshaft Vollzug Ordnung, UVollZo) tartalmazza, amelynek személyi hatálya alá kizárólag az előzetes letartóztatásban lévők tartoznak. Az UVollZo 1. -a kimondja, hogy kerülni kell annak látszatát, hogy az előzetes letartóztatásban lévőt büntetésből tartják fogva. Látható tehát, hogy a német szabályozási minta eleve arra épít, hogy az előzetes letartóztatás foganatosítása során elviekben nem büntetés-végrehajtás történik, s így az intézkedés nem büntetés karakterét a szabályozás struktúrájában is igyekeznek kifejezésre juttatni. Ugyanakkor általánosságban az is elmondható, hogy a szabályozás tartalmát tekintve is jóval kedvezőbb, mint a magyar Bv. tvr., vagy a Bv. Szabályzat irányadó rendelkezései. 18 A német modellnek több követője is van. Dániában pl. szintén az ún. Ítéletvégrehajtási törvénytől (Straffuldbyrdelsesloven) különböző jogszabályokban: a Büntetőeljárási törvényben (Retsplejeloven) és az Előzetesen fogvatartottak kezelési szabályairól szóló törvényben (Varetægtsbekendtgørelsen) szabályozzák az előzetes letartóztatást. 19 A német megoldáshoz képest egészen más szabályozási logikát követ a pragmatista, a gyakorlatot az elmélet fölé helyező angolszász hagyományokból táplálkozó angol jog. Itt a kiindulópont az, hogy a fogvatartást Őfelsége Börtönszolgálata (Her Majesty s Prison Service) hajtja végre, akár elítélt (convicted prisoner), akár még nem elítélt (unconvicted prisoner) fogvatartottról van szó. Ehhez igazodik a három alapvető jogszabályon nyugvó szabályozási struktúra, méghozzá a következőképpen. Először is van egy, a magyar büntetésvégrehajtás szervezeti törvényéhez hasonló jogszabály (Prison Act 1952), amely a fogvatartás végrehajtásának módját érintő rendelkezéseket is tartalmaz (pl. a zárkákkal szembeni alapvető követelményeket), van továbbá egy részletes, a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtását egyaránt átfogó törvény a felnőtt korú fogvatartottakra nézve (The Prison Rules 1999). És végül van egy speciális, csak a fiatalkorúakra vonatkozó kódex (The Young Offender Institution Rules 2000). 20 Jól látható tehát, hogy a magyarhoz hasonlóan az angol szabályozás is meglehetősen szerteágazó, ám érdemes szemügyre venni az általuk alkalmazott jogtechnikai megoldást. A The Prison Rules dogmatikailag úgy épül fel, hogy a szabályai mindig egy konkrét kérdés köré csoportosulnak (pl. munkáltatás, ruházat), amelyek így együtt alkotnak egyetlen szakaszt. A szakaszokon belül azonban külön privilegizáló rendelkezéseket helyezett el a jogalkotó az előzetesen letartóztatottak számára, kivétel az olyan kérdések esetét (pl. élelmezés), amelyek rendezése minden fogvatartottra nézve egyformán kell, hogy történjen. A tekintetben nincs egyértelmű szabályszerűség, hogy egyetlen szakaszon belül éppen melyik 18 Herke Csongor: Az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályai a magyar és a német jogban. Magyar Jog, o. 19 Rentzmann, William: Prison policy, prison regime and prisoners rights in Denmark.. In: Prison policy and prisoners rights. Proceedings of the Colloquium of the IPPF. (Stavern, Norway, June 2008.) Nijmegen, Wolf Legal Publishers, o. 20 Szemben a német szabályozással, ahol nincs elkülönítve a fiatalkorúak büntetőjoga, s így a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályokat az UVollZo végén találjuk. 4

5 fogvatartotti csoportra vonatkozó normákat veszi előrébb a jogalkotó (pl. a munkáltatás szabályainál az elítélteket, míg a ruházatnál az előzetesen fogvatartottakat). II. A büntetés-végrehajtási szervezet kialakítására és kontrolljára vonatkozó elvárások Az Európai Börtönszabályokban szereplő független ellenőrző szerv feladatait hazánkban az Ügyészség látja el. Ez pedig nem csupán megfelelő, hanem mintaszerű megoldás az európai elvárások tükrében. Az Európai Tanács szakértői ugyanis 1996-ban az Európai Börtönök Törvényességi Felügyeletéről című tanácskozásukon kifejezetten ajánlásként fogalmazták meg a tagállamok számára a magyar megoldást, jelesül az ügyészség kontrollszerepét a büntetés-végrehajtás vonatkozásában. 21 Az ENSZ Közgyűlése 2002 decemberében fogadta el a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmódról és büntetésről szóló évi egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét (Optional Protocol to the Convention Against Torture, OPCAT). 22 A dokumentum június 22-én lépett hatályba, amit az Unió 22 tagállama már aláírt, ebből 15 ratifikálta hazájában, Magyarország január 1-vel csatlakozott a fakultatív jegyzőkönyvhöz. Az OPCAT a kínzás és egyéb bántalmazás megelőzése érdekében nemzetközi és nemzeti szinten megvalósuló, független testületek létrehozását írja elő, melyek a fogvatartás végrehajtására szolgáló intézetekben tett rendszeres látogatásokon keresztül vizsgálják a fogvatartottakkal való bánásmódot. A fakultatív jegyzőkönyvet aláíró országoknak egy nemzeti megelőző mechanizmusnak (NMM) nevezett intézményt kell létrehozniuk a dokumentum ratifikálásától számított egy éven belül, amely rendszeres monitorozó látogatásokat tesz a fogvatartásra szolgáló helyszíneken. Az NMM rendszeresen megvizsgálja a szabadságuktól megfosztott személyekkel szemben foganatosított bánásmódot a fogvatartás helyszínén, ajánlásokat tesz a megfelelő hatóságoknak a szabadságuktól megfosztottakkal való bánásmód és a fogvatartás körülményeinek javítása érdekében, illetve javaslatokat vagy észrevételeket nyújt be meglévő vagy tervezett szabályozásokkal kapcsolatosan. A látogatások gyakoriságát az NMM saját hatáskörében dönti el. Az OPCAT a tagállamok döntésére bízta, hogy új intézmény létrehozásával vagy egy már meglévővel teljesítik a nemzeti megelőző mechanizmus feladatait. Az Európai Unió tagállamainak többsége az ombudsmanhoz telepíti a nemzeti megelőző mechanizmus működtetését. Szabó Máté ombudsman kifejtette, hogy az ombudsmani hivatal munkatársainak van tapasztalatuk zárt intézmények vizsgálatában, ugyanakkor arra való tekintettel, hogy a felkészülési időszakban nem áll rendelkezésükre semmilyen plusz erőforrás csupán elméletben készülhetnek a 2015-től kezdődő monitori látogatásokra, amely tevékenységük kiszélesítését jelenti. A hivatala által javasolt 25 fő helyett 11 munkatársból áll majd a monitori testület, ezért csak a gyakorlatban fog kiderülni, hogy kielégítően tudja-e ellátni feladatát. Az ombudsman egyetértett, hogy a jogszabály alapján nem világos a civil szervezetek szerepe, ezért azt érdemes lenne tisztázni a jövőben. Jó példának nevezete a szlovén és a lengyel gyakorlatot, ahol a civil szervezetek a monitori testület tagjai. A büntetés-végrehajtási szervezet struktúrájára és a bv. intézetek igazgatására vonatkozóan nincsenek részletes elvárások. Az Európai Börtönszabályok csupán annyit mond ki, hogy a bv. intézeteknek hatóságok felelőssége alatt kell működniük, és hogy el kell választani a büntetés-végrehajtás szervezeti rendszerét más fegyveres- és rendvédelmi szervezetektől, valamint a bűnügyi nyomozástól. 21 Vókó György: A magyar büntetés-végrehajtási jog. Budapest Pécs, Dialóg Campus Kiadó oldal; Lajtár István: Jogállami biztosítékok a hazai végrehajtásban, a garancia és kontrollrendszer komplexitása és fejlesztésének lehetséges irányai. Doktori értekezés. Kézirat. Budapest, oldal 22 Az ENSZ közgyűlésének A/RES/57/199. számú határozata 5

6 A személyi állománnyal kapcsolatos normák kapcsán még idézni szükséges néhány érdekes pontot a Börtönszabályokból: A bérezésnek elégségesnek kell lennie a hozzáértő személyi állomány toborzásához és megtartásához, valamint A szociális juttatásokat és az alkalmazási feltételeket a rendfenntartó szolgálat keretében végzett munka erős igénybevételt kívánó jellegének figyelembe vételével kell meghatározni. 23 Remélhetőleg ennek a szempontnak és elvárásnak a jelenleg kialakítás alatt álló rendvédelmi életpályamodell rendszere és rendelkezései képesek lesznek eleget tenni. III. A fogvatartottak jogi helyzetére vonatkozó követelmények és elvárások III.1. Az emberi méltóság védelme mint a legfőbb védett érték Az EJEB tekintélyes mennyiségű, a büntetés-végrehajtást érintő esetjoga alapvető jelentőséggel bír a fogvatartottakat érintő jogkorlátozások módja és mértéke szempontjából. E döntések elsősorban a fogvatartottak élethez és emberi méltósághoz való jogával, polgári és politikai szabadságjogaikkal, valamint a gazdasági, szociális és kulturális (ECOSOC) jogaikkal foglalkoznak. A tanulmány e részében terjedelmi és tartalmi korlátok miatt többnyire a Magyarországot közvetlenül érintő strasbourgi ügyekre koncentrálok, de más tagállamok ügyei közül is érinteni fogok néhány fontosabb esetet. Az abszolúte korlátozhatatlan alapjogok családjába tartozó emberi méltósághoz való jog negatív megfogalmazásban (lényegében) a kínzás, az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát jelenti. Magyarország vonatkozásában eleddig három alkalommal állapította meg az EJEB eme tilalom megszegését. A Kmetty-ügyben 24 azért marasztalták el hazánkat, mert a kérelmezőnek az őt ért állítólagos rendőrségi bántalmazásra vonatkozó panaszait nem vizsgálták ki megfelelően. Az EJEB többek között azzal indokolta döntését, hogy a nyomozás során nem hallgatták meg azt az orvost, aki a kérelmezőt megvizsgálta azt követően, hogy a rendőrkapitányságra szállították, és ott feljelentést tett, illetve hogy nem szembesítették a gyanúsítottakat és a kérelmezőt. Alá kell tehát húzni, hogy az EJEB gyakorlatában már az is kimeríti az emberi méltósághoz való jog sérelmét, ha az ezzel kapcsolatos panaszok kivizsgálása elmarad, vagy nem megfelelő módon történik. A magyar szabályozás formailag megfelel ennek a követelménynek, hiszen semmiféle jogi akadályba nem ütközik, hogy a fogvatartott büntető feljelentést tegyen, illetve a Bv. tvr. 6. és 7. -a biztosítja a fogvatartottak számára, hogy a fogvatartással összefüggő más, jogilag szabályozott eljárásra nem tartozó jogsérelem esetén panasszal éljenek. Egy másik, az M. P. kontra Magyarország 25 ügyben az Emberi Jogok Európai Bizottságának (Bizottság) jelentése embertelen bánásmódnak minősítette a 100%-osan munkaképtelen és állandó gondozásra szoruló elítélt számára biztosított fogvatartási körülményeket, amelynek jogsértő jellege a kérelmező gondozásának általános elégtelenségében állt. A fogva tartó intézet többek között elmulasztotta biztosítani a speciális helyzetben lévő panaszos személyes higiéniájának feltételeit, többek között nem kapott megfelelő segítséget a tisztálkodáshoz, nem pelenkázták rendszeresen, és megfelelő felfekvés elleni kezelésben sem részesítették. Az ügy külön figyelemre méltó momentuma, hogy a Bizottság nem fogadta el a Kormány azon védekezését, miszerint a kérelmező bizonyos gondozási technikákkal szembeni vonakodásával maga idézte elő az embertelen körülményeket. 23 Börtönszabályok és Szabály december 21-én benyújtott 57967/00 sz. kérelem november 3-án benyújtott 23636/94 sz. kérelem. 6

7 Ugyancsak egy súlyosan mozgáskorlátozott elítélt volt a panaszos az Engel-ügyben, 26 amelyben szintén elmarasztalták Magyarországot. Az EJEB lényegében két tényezővel indokolta a döntését: a paraplégiás elítélt orvosi vizsgálathoz való késedelmes hozzáférése összeegyezhetetlen a 3. cikk alapján a hatóságokra háruló azon kötelezettséggel, hogy megfelelő vizsgálatot folytassanak le az állítólagos bántalmazások kivizsgálására; nem megengedhető, hogy csupán a mozgáskorlátozott elítélt zárkatársainak jóindulatán múljon, hogy az illető megkapja a szükséges gondozást. Véleményem szerint mind M. P. ügye, mind pedig az Engel-ügy kulcspontja az, hogy a fogyatékossággal élő fogvatartottak olyan mértékben hátrányos helyzetűek, akik számára pozitív intézkedések szükségesek ahhoz, hogy fogvatartott társaikhoz képest a fogyatékosságukból fakadó hátrányaik csökkenjenek, illetve megszűnjenek. A fogyatékkal élő fogvatartottakat tehát speciális egyszemélyes zárkákban kell elhelyezni, ahogy erre végülis a konkrét esetben is sor került, amikkor is a panaszost átszállították a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönbe, ahol e célból megfelelő infrastruktúrát alakítottak ki. Kívánatos lenne azonban a pozitív diszkrimációs intézkedéseket törvényi szinten is szabályozni. 27 Viszonylag gyakran felmerülő alapjogi kérdés a kapcsolattartás (levelezés, telefonbeszélgetés lefolytatása, látogató fogadása, valamint csomag küldése, fogadása) korlátozásának problémája. Sajátos vetületeként jelent meg ez a jog a Hanyu-ügyben, ahol egy siketnéma fogvatartott arra hivatkozik, hogy az állapotának nem megfelelő fogvatartás (a bv. intézet kommunikációs alakalmatlansága) okozta az állítólagos sérelmeit, melyek a megalázó és embertelen bánásmódot is kimerítik. A Börtönszabályok szerint a korlátozásra bűnüldözési, nyomozási vagy áldozatvédelmi okból, illetve a biztonság és az intézet rendjének fenntartása céljából kerülhet sor. 28 Ugyanakkor nem szól kategórikusan a családtagokkal való kapcsolattartás abszolút módon való korlátozhatatlanságáról, viszont kimondja, hogy a korlátozások mellett is lehetővé kell tenni a kapcsolattartás elfogadható minimumát. 29 A Bv. tvr. 36. (1) által engedélyezett havonkénti minimum egyszeri látogatás, csomagküldés és fogadás, valamint a rácsos beszélő tehát összhangban van az európai követelményekkel. Az EJEB előtt több olyan ügy is volt, amelyben vizsgálni kellett a korlátozás jogosságát. Ezek között egy magyar vonatkozású ügy volt. A Sárközi-ügy 30 tanulsága szerint nem korlátozható az elítélt nemzetközi emberi jogi fórumokkal folytatott levelezése. Ezzel összhangban a Bv. tvr. 36. (5) bekezdése is kimondja, hogy hatóságokhoz és a nemzetközi szervezetekhez küldött leveleket a büntetés-végrehajtási intézet nem ellenőrizheti. Ám a korlátozhatatlanság ennél többet jelent, a bv. hatóságoknak ugyanis minden szükséges intézkedést meg kell tenniük, hogy a leveleket mihamarabb kézbesíthessék. A magánszférához fűződő joggal kapcsolatban mind gyakrabban vetődik fel még az ún. intim együttlétek engedélyezésének kérdése. A jelenleg irányadó strasbourgi álláspont szerint a rendszeres szexuális kapcsolat létesítésének biztosítása nem tartozik bele a magánélethez való jogba, 31 vagyis a nemzeti jogalkotó szervek mérlegelhetik ennek a lehetőségét. Ugyanakkor az is kimondatott, hogy az elítélteket is megilleti az Egyezmény szeptember 21-én benyújtott 46857/06 sz. kérelem. 27 Mindez különös hangsúlyt kap annak fényében, hogy Magyarország csatlakozott az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezményhez (CRPD), 2010-ben elkészítette az un. országjelentést, melynek védésére szeptember én kerül sor Genfben. 28 Börtönszabályok, Szabály 29 Börtönszabályok, Szabály 30 Vö. Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog. Budapest Pécs, Dialóg Campus o. 31 Vö. uo o. 7

8 cikkében megfogalmazott házasságkötéshez való jog, a Draper-ügyben 32 hozott döntés szerint még akkor is, ha a fogvatartottat életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték. Magyarországon több olyan intézet is van, ahol az ilyen együttléteknek a körülményei ki vannak alakítva, de a jogszabályi környezet ennek gyakorlati kihasználását egyenlőre nem támogatja. Mindezeken túl megjegyzendő, hogy az efféle kapcsolattartásnak komoly szakmai kockázatai is lehetnek, bár az is igaz, hogy a nemi élet lehetőségétől való megfosztás adott esetben sértheti az emberi méltóságot. III.2. A fogvatartottak választójoga A politikai természetű polgári szabadságjogok fontos alapjogi intézménye az aktív és passzív választójog, illetőleg a népszavazásokon való részvétel joga. Ezt a jogot a fogvatartás ténye önmagában nem korlátozhatja, elvonása csakis közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírói határozatban lehetséges. Ennek értelmében a Börtönszabályok és A fogvatartottak választási, polgári és szociális jogai elnevezésű [Rec (62) 2. számú] tanácsi ajánlás 6. pontja is arra hívja fel a tagállamok figyelmét, hogy csupán a fogvatartás ténye nem akadályozza a fogvatartottat abban, hogy személyesen vagy képviselő közvetítésével gyakorolja polgári jogait. 33 A választójog kérdésével már az EJEB is foglalkozott a Hirst kontra Egyesült Királyság ügyben. 34 Ítéletében a strasbourgi bíróság megállapította, hogy a szabadságvesztésre ítéltek automatikus kizárása a szavazásból a választójog aránytalan, tehát az Egyezményt sértő korlátozását jelenti, noha egyébként ez a jog egy demokratikus társadalomban közérdekből éppenséggel korlátozható. A bíróság így arra a következtetésre jutott, hogy a törvényhozásnak el kell döntenie, hogy a szavazati jog korlátozását meghatározott bűncselekményhez, illetve bűncselekmények meghatározott súlyához köti-e, vagy például a büntetést kiszabó bíróság számára széles mérlegelési jogkört biztosít-e az elítélt személy szavazati jogtól való megfosztása tekintetében. Mint ismeretes: az Alkotmány 70. (3) bekezdése, a Btk. 41. (3) bekezdése, a Bv. tvr. 36. (6) bekezdés d) pontja, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló évi XXXIV. törvény 2. (2) bekezdés c) pontja alapján hazánkban a szabadságvesztésüket töltő elítéltek választójoga automatikusan szünetel a végrehajtás ideje alatt. Indokolt volna tehát a felsorolt törvényi rendelkezések módosítása. Ugyanakkor a választójog kérdésének vonatkozásában a jogalkotó figyelembe veheti a fent említett speciális tanácsi ajánlást is, amely a büntetés-végrehajtási hatóságok számára diszkrecionális jogkört kíván biztosítani azáltal, hogy kimondja: A büntetés-végrehajtási hatóság ellenezheti, hogy a fogvatartott polgári jogait gyakorolja, ha e joggyakorlás összeegyeztethetetlen a fogvatartás céljaival vagy a büntetés-végrehajtási kezelés céljaival. 35 III.3. A társadalombiztosítási jogviszonyhoz köthető anomália A fogvatartottak alapjogi helyzetének van még egy különösen neuralgikus pontja, nevezetesen a fogvatartottak társadalombiztosítási viszonyának kérdése. Tudvalevő, hogy a Tb. tv. 8. d) szerint a fogvatartás ideje alatt szünetel a társadalombiztosítási jogviszony. Ezzel szemben a Börtönszabályok kimondja, hogy a munkát végző fogvatartottakat lehetőség szerint be kell 32 Vö. uo o. 33 Határozat (62) 2. A fogvatartottak választási, polgári és szociális jogai, 7. pont. In: Az Európa Tanács börtönügyi és egyes büntetőjogi határozatai, ajánlásai. (Szerk. Deák Ferenc). Budapest, BVOP Módszertani Igazgatóság, 1998.( Büntetés-végrehajtási Szakkönytár.1998/3.) 5. o. 34 Hirst v. the United Kingdom (No. 2) (Application no /01) 35 Határozat (62) 2. A fogvatartottak választási, polgári és szociális jogai, 8. pont. In: Az Európa Tanács börtönügyi 5-6. o. 8

9 vonni a társadalombiztosítás nemzeti rendszerébe, 36 ellenkező esetben ugyanis az elítélteket a szabadságelvonáson túlmenő hátrány érné, ami pedig sérti a Börtönszabályok 2. pontjában megfogalmazott alapelvet, miszerint a szabadsághoz való jog elveszítése nem vonhatja maga után a szabadságvesztés célját nem érintő egyéb jogok jelen esetben: a szociális jogok csorbítását. A Stummer kontra Ausztria 37 ügyben az EJEB egyhangúlag elfogadhatónak nyilvánította egy volt osztrák elítélt beadványát, aki a panasz benyújtásakor már mintegy 28 éve dolgozott a büntetés-végrehajtási jogviszonya keretein belül, ám az osztrák bíróságok elutasították abbéli kérelmét, hogy a foglalkoztatás ezen formáját beleszámítsák a panaszos nyugdíjjogosultságát megalapozó szolgálati időbe. Idézhetném még A fogvatartottak választási, polgári és szociális jogai elnevezésű ajánlást is, mely szerint: Meg kell hozni a szükséges intézkedéseket avégett, hogy a fogvatartott [ ] amennyire csak lehetséges, megőrizze 38 a társadalombiztosítási juttatásokhoz való jogosultságát. A fogvatartottak jogai érvényesülésének alapvető garanciája a jogi tanácsadás igénybe vétele. A Börtönszabályok ezt a fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszonyból származó jogaként fogja fel, és előírja a büntetés-végrehajtási hatóságok számára, hogy nyújtsanak segítséget a fogvatartottaknak, hogy ezt igénybe vehessék, lett légyen szó büntető- vagy magánjogi kérdésről. 39 Az ajánlás megszövegezése arra enged következtetni, hogy itt többről van szó annál, hogy ne akadályozzák az ügyvéddel való kapcsolattartást, hanem adott esetben civil, vagy az intézet által nyújtott jogsegély szolgáltatások működésének biztosításáról. IV. A fogvatartottak nevelésével kapcsolatos ajánlások IV.1 A börtönrezsim jellemzői és a magyar rendszer kritikája A fogvatartottak nevelésének kerete a börtönrezsim. A börtönrezsim a szabadságvesztésbüntetés végrehajtásának módját jelenti, amely magába foglalja a fogvatartott életmódjának, életrendjének, a bánásmódnak, a jogok és kötelezettségek terjedelmének és gyakorlatának milyenségét. Az európai gyakorlatokat tekintve alapvetően négyféle börtönrezsim különíthető el: szigorúan őrzött, magas biztonsági fokozatú, illetve közepes biztonsági fokozatú zárt rezsim; valamint félig nyitott és teljesen nyitott rezsim. A börtönrezsimek fizikai elkülönítése megvalósulhat az intézetek, illetve egyazon intézet egymástól elválasztható részei között. 40 Az Európai Parlament 1998-as határozatában felhívta a tagállami hatóságokat, hogy ne tétlenkedjenek a félig vagy teljesen nyitott büntetés-végrehajtási intézetek jogszabályba foglalt, pontos működési feltételeinek tisztázásában, és támogassák az ilyen intézeteket, hogy az ezekre vonatkozó szabályokat az állampolgárok biztonságát és az elítéltek felelősségét egyaránt garantáló körülmények között lehessen alkalmazni. 41 Nyilvánvaló azonban, hogy komoly felvilágosító munkára van szükség ahhoz, hogy az állampolgárok megértsék és elfogadják a nem zárt rendszerű rezsimek funkcióját. A börtönrezsimek egymáshoz való viszonyát egyszerre kell jellemeznie a fogvatartottak csoportosításán (klasszifikációján) alapuló elkülönültségnek és a progresszivitásnak. A 36 Börtönszabályok, Szabály. 37 Stummer v. Austria (Application no /02) 38 Határozat (62) 2. A fogvatartottak választási, polgári és szociális jogai, 9. pont. In: Az Európa Tanács börtönügyi 6. o. 39 Börtönszabályok, Szabály. 40 Börtönszabályok, Szabály. 41 Határozat az Európai Unión belüli fogvatartási körülményekről. (Átváltoztatások és helyettesítő büntetések). Börtönügyi Szemle, o. 9

10 progresszivitás (vagy átjárhatóság) azt jelenti, hogy a szabadságvesztés végrehajtása során együttműködést tanúsító rabok nem szenvedhetnek hátrányt a korábbi besorolásuk miatt. A kijelölt rezsimet egy meghatározott eljárás keretében, időről időre felül kell vizsgálni, és ebbe lehetőség szerint a fogvatartottat is be kell vonni. 42 A szabadságvesztés végrehajtásának progresszivitását csak az segítheti elő, ha az elítélt előrehaladása nem automatizmusok útján történik, nem alanyi jogként kapja az elítélt a kedvezményeket, hanem maga a végrehajtási rendszer ösztönöz a pozitív változásra. Magyarországon az alkalmazott büntetés-végrehajtási rezsimrendszer kereteit a Btk.- ban meghatározott végrehajtási fokozatok adják. Ennek megfelelően a klasszifikáció csak a végrehajtási fokozat keretein belül lehetséges. Az elítéltek csoportba sorolását a Bv. tvr. 33. b) pontja szabályozza, mely szerint az elítélt köteles eltűrni a más nemű és más fokozatú elítéltektől való elkülönítést, az életkori, kriminológiai, biztonsági, nevelési és egészségügyi szempontok szerinti csoportba sorolását. A Bv. Szabályzat már részletesebben szabályozza az egyes elítéltcsoportok elhelyezését, elkülönítését; a biztonsági csoportba sorolást; illetve az egyes speciális csoportokat (átmeneti csoport, gyógyító-nevelő csoport, kábítószer-prevenciós részleg, különleges biztonsági körlet), továbbá bevezette a felkészítő részleg jogintézményét. Összességében azonban megállapítható, hogy a jelenlegi klasszifikációs rendszerben a kriminológiai és biztonsági szempontok dominálnak, a kezelési szempontok érvényesítése csupán esetleges. 43 A klasszifikáción alapuló progresszív végrehajtás követelményének érvényre juttatása viszont csak a kezelési szempontok előtérbe helyezésével lehetséges, ami együtt jár a nem zárt típusú rezsimek alkalmazásával. A magyar szabályozást illetően elmondható, hogy hiányoznak a félig nyitott és nyitott intézmények, viszont emelkedett az enyhébb fokozatba helyezés iránti kérelmek száma. 44 Az új Börtönszabályok egyik igen merésznek ítélhető rendelkezése megkérdőjelezi a nemek és az életkor szerinti szigorú elkülönítésnek azt minden körülmények között való merev alkalmazását, amelyet a Bv. Szabályzat 39. (1) is előír. Az ajánlás szerint mindettől el lehet térni, amennyiben az érintettek ezzel egyet értenek és a büntetés-végrehajtási hatóság ezt kifejezetten hasznosnak tartja. 45 Nyilvánvaló, hogy ez a hasznosság nem értelmezhető úgy, hogy a túlzsúfoltság mérséklése szempontjából előnyös, itt kizárólag a nevelési szempontokra gondoltak az ajánlás megalkotói. Az Európai Parlament már említett határozata ugyancsak csatlakozik ehhez a radikálisan új szemlélethez, amennyiben figyelembe veendő elhelyezési szempontként, Megkívánja [ ], hogy ha a házastársakat egyidejűleg tartják fogva, azok közös fogvatartása megoldható legyen, kivéve, ha terápiai vagy biztonsági okokból ez a megoldás nem javasolt. 46 IV.2. A magánelzárás kérdései A rezsimrendszer mellett a nevelés másik sarkalatos kérdése a fegyelmezés. A magánelzárás Európa-szerte elfogadott, ám feltételesen alkalmazható szankciófajta. Kiszabása előtt az orvos írásban igazolja, hogy az általa lefolytatott vizsgálat alapján az elítélt fizikailag és 42 Börtönszabályok, Szabály. 43 Garami Lajos: A klasszifikáció. In: A kriminálpolitika és a társadalmi bűnmegelőzés kézikönyve II. kötet o. 44 A évi LXI. törvény a módosította a Bv. tvr. 7. (2) bekezdését, amely szerint nemcsak a bv. intézet tehet IV. 1-jétől előterjesztést a fokozatváltoztatásra, hanem az elítélt és a védője is kérheti ezt. A következő évben többszörösére emelkedett az e tárgyban hozott bv. bírói határozatok száma. 45 Börtönszabályok, Szabály. 46 Határozat az Európai Unión belüli fogvatartási körülményekről (Átváltoztatások és helyettesítő büntetések). Börtönügyi Szemle, o. 10

11 pszichikailag egyaránt alkalmas a büntetés kiállására, 47 továbbá napi rendszerességgel ellenőrzi a fogvatartott fizikai, szellemi állapotát, és amennyiben azt szükségesnek találja, javasolnia kell a börtönigazgatónak a büntetés befejezését, illetve megváltoztatását. 48 Ehhez képest a Bv. tvr. 42. (9) szűkszavúan csak annyit mond, hogy ha az orvos az elítélt egészségi állapota miatt a magánelzárás végrehajtásának folytatását nem javasolja, a magánelzárás végrehajtását félbe kell szakítani. A fegyelmi büntetések alkalmazásához kapcsolódó probléma az az esetkör, amikor is a fegyelmi eljárást lefolytató hatóság jellemzően első alkalommal előforduló, kisebb súlyú fegyelmi vétség esetén eltekint a szankcionálástól, és megelégszik egy informális figyelmeztetés (fegyelmi kioktatás) megtételével. Az ilyen típusú aktusok effektíve ugyan nem minősülnek fegyelmi büntetésnek, de mivelhogy éppen ezért jutalomból sem törölhetők, mindörökre nyomuk marad az elítéltek nevelési anyagában, s így egy feltételes szabadságra bocsátásra vagy fokozatváltásra irányuló döntés esetén jelentősen ronthatják az elítéltek esélyeit. A figyelmeztetések rögzítése tehát azért aggályos, mert ez a gyakorlat egy informális szankciórendszert hoz létre, amely ellentétes a fegyelmi büntetések egyértelmű rögzítésének követelményével. 49 A Börtönszabályok a fegyelmi eljárások tekintetében is lehetőnek tartja, sőt szorgalmazza (a magyar bv. jogban ismeretlen) különböző helyreállító, illetve mediációs mechanizmusok alkalmazását, amelyek révén elkerülhető a fegyelmi büntetés kiszabása. E technikák alkalmazására jellemzően a fogvatartottak által egymás sérelmére elkövetett, csekélyebb súlyú szabályszegések esetén kerülhet sor. 50 IV.3. A munkáltatás problémái A távlatibb célú nevelési eszközök között mind az európai, mind a magyar büntetésvégrehajtási jogi szabályozásban a munkáltatás foglalja el a központi helyet. A büntetésvégrehajtási hatóságoknak arra kell tehát törekedniük, hogy a fogvatartottakat elegendő és hasznos munkával lássák el. Hasznosnak az a munka tekinthető, amely fejleszti, vagy legalábbis szinten tartja a fogvatartott azon fizikai és szellemi képességeit, amelyek segítségével a szabadulás után érvényesülhet a munkaerőpiacon szól a Börtönszabályok. 51 Érdemes ezt összevetni a Bv. tvr (2) bekezdésével, amely bár ugyancsak a hasznosságra helyezi a hangsúlyt, de nem a fogvatartott, hanem a társadalom szempontjából: a munkának társadalmilag kell hasznosnak lennie, s így az egyén számára való hasznosság csak a (3) bekezdésben jelenik meg, mintegy kiegészítő szempontként. A hasznos munka biztosításán túlmenően a Börtönszabályok arról már nem rendelkezik, hogy vajon a munkavégzést kötelezettségként vagy jogosultságként kell meghatározni. A kérdés nyitva hagyásában az tükröződik, hogy a tagállamok szabályozásaiban e téren komoly eltérések vannak. Németországban például a fogvatartottak munkára vannak kötelezve, vagy arra, hogy a munkaidőt szakképzésben, illetve oktatásban való részvétellel töltsék ki (német Bv. Kódex. 41. ). Fegyelmi büntetés alkalmazható azokkal szemben, akik megfelelő indok nélkül kibújnak a munkakötelezettség alól. A büntetés-végrehajtási munkáltatásban való részvétel megtagadása esetén a fogvatartottól megvonhatják a dohányárura, a televíziókészülék 47 Börtönszabályok, Szabály. 48 Börtönszabályok, Szabály. 49 Ld. Vókó György kommentárját. Új európai börtönszabályok és magyarázatuk. Összeáll. Vókó György. Budapest, Ügyészek Országos Egyesülete, o. 50 Börtönszabályok, Szabály. 51 Börtönszabályok, Szabály. 11

12 bérlésére, a telefonkártya, bélyeg, valamint más, az intézeten belül forgalmazott termékre vásárlására fordítható összeget. 52 Ezzel szemben például Görögországban a fogvatartottak számára a munka önkéntes alapon biztosított, révén, hogy rendkívül tágan értelmezik a görög alkotmány 22. cikkelyét, amely kimondja a kényszer-, illetve a kötelező munka tilalmát. A görög büntetés-végrehajtási politikában ezért különös hangsúlyt kap a fogvatartottak különböző ösztönzők segítségével történő motiválása, amelyek közül a korábban történő szabadulás lehetősége a legfontosabb. A görög szabályozás szerint 1 napi munkavégzés 2, vagy 1 és háromnegyed, avagy másfél nap szabadságvesztésnek felel meg a végzett munka típusának megfelelően (görög Bv. Kódex 46. ). 53 A francia jogban az évi 22. törvény törölte el a fogvatartottak munkakötelezettségét. A büntetés-végrehajtási hatóságok azonban kötelesek valamennyi olyan fogvatartott számára munkavégzési lehetőséget biztosítani, akik valamilyen tevékenységet kívánnak folytatni (termelőmunka, általános szolgáltatások, szakképzés). A tevékenységeket pedig figyelembe veszik a fogvatartottak magatartásának és reintegrációjának értékelésénél. Egységesség mutatkozik azonban a tekintetben, hogy a büntetés-végrehajtási munkáltatás esetében nem munka-jogviszonyról van szó, hanem a büntetés-végrehajtási jogviszony keretein belül megvalósuló munkavégzésre irányuló speciális jogviszonyról. Mindazonáltal a szabályozás tartalma tekintettel arra, hogy a börtönmunka nem kényszermunka nem lehet ellentétes a nemzeti munkajogi normák lényeges tartalmával. Magyarán a börtönmunkára is ugyanúgy vonatkoznak és ebben a magyar szabályozás teljességgel megfelel az európai elvárásoknak! a nemzeti munkajogok diszkriminációt tiltó rendelkezései, valamint a törvényes munkaidő kereteire, a pihenőidőre, a munkavédelemre és a munkáltatói kártérítési felelősségre vonatkozó szabályok. 54 Ha a munkáltatást a szabadságvesztés-büntetés pozitív elemének fogják fel, akkor abból két dolog következik: egyrészt az, hogy a munkáltatás megszervezése nem elsősorban munkatermelékenységi szempontok alapján történik, 55 másrészt pedig az, hogy a munkavégzés nem rendelhető el külön büntetésként. 56 Mindez kiegészül azzal, hogy a fogvatartottak által végzett többletmunka mértékének nagy általánosságban meg kell felelnie a szabad társadalom viszonyainak, vagyis a fogvatartottakat is ugyanúgy megilleti a méltányos összegű munkabér, 57 függetlenül attól, hogy egyébként a munkabér meghatározását illetően nincsenek alkupozícióban. A méltányos összegű munkabér terminus esetében a Börtönszabályok egy meglehetősen bizonytalan tartalmú fogalommal operál, ezért a Bv. Szabályzat hatályos alapmunkadíj-szabályát [124. (2)] illetően megválaszolatlanul kell, hogy hagyjam a kérdést, hogy vajon a magyar szabályozás e tekintetben mennyire kielégítő. Mindazonáltal érdekességképpen és összehasonlítási alapként álljanak itt a nyugati szomszédunknál alkalmazott bérezési normák. 52 Boetticher, Axel Feest, Johannes: German criminal and prison policy. In: Prison policy and prisoners rights. Proceedings of the Colloquium of the IPPF. (Stavern, Norway, June 2008.) Nijmegen, Wolf Legal Publishers, o. 53 Lambropoulou, Effi: Correctional policy in Greece. In: Prison policy and prisoners rights. Proceedings of the Colloquium of the IPPF. (Stavern, Norway, June 2008.) Nijmegen, Wolf Legal Publishers, o. 54 Börtönszabályok, Szabály és Szabály. 55 Börtönszabályok, Szabály 56 Börtönszabályok, Szabály. 57 Börtönszabályok, Szabály. 12

13 Az osztrák Bv. Kódex 52. szakaszának értelmében a börtönmunkáért járó összeg ekvivalens egy 18. életévét betöltött képzetlen fémmunkás bruttó átlagkeresetével. A fogvatartotti jövedelem 75%-át pedig levonják a fogvatartás költségeinek fedezésére. 58 Ausztriában a javadalmaztatási rendszer amelyen belül 5 szintet különböztetnek meg: alacsony adóterhű kisegítő munka, magasabb adóterhű kisegítő munka, kisipari kézműves munka, szakmunka, valamint művezetői típusú munka alapján a 0,89 eurós nettó minimum szinttől 1,33 euróig terjedhet a keresmény összege. A bruttó órabérek 4,18 és 6,27 euró között mozognak. Az önhibájukon kívüli okból munkanélküli személyeket munkaóránként 0,22 euró illeti meg, a hét pedig 30 munkaórából áll. Összességében véve a fogvatartottak által végzett munka típusától függően a javadalmaztatások az osztrák fémmunkások bruttó bérének 60-90%-át teszik ki. 59 Egyes különleges munkák elvégzéséért az osztrák fogvatartottak rendkívüli juttatásokban is részesülnek, amelyeknek éves értéke a legmagasabb fizetési osztályba tartozók havi keresményének legfeljebb kétszerese. Mindezeken felül az elítéltek a magánmunkáltatóktól extra juttatásokat is kaphatnak. A Börtönszabályok szerint a fogvatartott munkáltatója lehet közvetlenül a büntetésvégrehajtási hatóság vagy egy magánvállalkozó, esetleg egy társas vállalkozás. 60 Az első esetben a büntetés-végrehajtási szervezeten belül hoznak létre kizárólagos állami tulajdonban lévő gazdasági társaságot. A másik megoldás pedig az, hogy szigorúan megkövetelt garanciális szabályok szerződésbe foglalása mellett a büntetés-végrehajtási intézet megállapodást köt egy vagy több munkáltatóval a fogvatartottak külső munkahelyen történő munkavégzéséről. A garanciáknak főleg két területen kell érvényesülniük: először is szigorúan be kell tartani a fogvatartottak külső munkavégzésére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, másodszor pedig a külső munkahelyen is garantálni kell a külvilágtól való elkülönítést. A munkáltatás kérdéskörét lezárandó érintek még egy érdekes aspektust: a kompenzáció nélküli vagy a csak nagyon csekély kompenzációval járó önkéntes munkavégzés lehetőségét. Bár ezzel a kérdéssel a Börtönszabályok nem foglalkozik, de Európában nem ismeretlen gyakorlatról van szó. Jól illusztrálja ezt a lengyel büntetés-végrehajtási intézetek és hospice otthonok együttműködése révén megvalósult kezdeményezés, amelynek prezentációs anyaga a közelmúltban a Bizottság és az Európa Tanács által létrehozott Igazságszolgáltatás Kristálymérlege díjban részesült. A projekt lényege, hogy elítélt-önkéntesek társadalmi munkában végeznek egészségügyi segítségnyújtást a hospice otthonok lakói számára. A kezdeti nehézségek ellenére a kezdeményezés végül a lengyel büntetés-végrehajtás sikertörténetévé vált ban már országszerte több mint 60 büntetés-végrehajtási intézetben ültették át a gyakorlatba, miközben az együttműködő fogvatartottak száma akkora már meghaladta a 800-at. 61 A programban részt vevő fogvatartottak közül később sokaknak sikerült munkát találniuk az egészségügyben. Nem kerülhető meg az arra való utalás, hogy a munkáltatás szabályszerűsége a magyar PPP-konstrukcióban épült bv. intézetek tekintetében élénk szakmai viták kereszttüzében áll, 58 Gratz, Wolfgang: The enforcement of deprivation of liberty in Austria. In: Prison policy and prisoners rights. Proceedings of the Colloquium of the IPPF. (Stavern, Norway, June 2008.) Nijmegen, Wolf Legal Publishers, o. 59 I. m o. 60 Börtönszabályok, Szabály. 61 The Crystal Scales of Justice Prize. The European prize for innovative practice contributing to the quality of criminal justice, 2009 Edition. (JEJC ) 13

14 ezért a megfelelő új szabályok kimunkálása nem várathat sokáig magára, illetve az ilyen rendszerű intézetek helyzetének újragondolása is felvetődhet. 62 Végezetül a feltétlenül szót és elismerést érdemel az a törekvés, melynek eredményeként a bv. szervezet egyre hatékonyabban vesz rész a közfoglalkoztatás rendszerében, illetve nap, mint nap bizonyítja, hogy alkalmas az ún. belső ellátás feladatainak megoldására, melyek a fogvatartottak munkájára és munkáltatására építenek. 63 IV.4. A szabadidős tevékenységek szerepe A nevelés kérdésköréhez kapcsolódóan nem hagyható figyelmen kívül a szabadidős tevékenységek szabályozása sem, amely magában foglalja a lehetőségeknek megfelelő minimum napi egy órás szabadtéri testmozgást, az aktív pihenési formákat (például: a sportot), a különböző kulturális programok megszervezését, valamint a szabadidő bármilyen más, hasznos módon való eltöltését és annak tárgyi feltételeit. 64 A Börtönszabályok nem határozta meg, hogy mekkora az az időtartam, amelyet a fogvatartottaknak szabadidős tevékenységgel kellene eltölteniük, ugyanakkor a CPT napi 6-8 óra, zárkán kívüli értelmes elfoglaltságot tart megfelelőnek. 65 A magyar bv. intézetekben folytatott vizsgálatok tapasztalatai szerint a CPT ajánlásának ezen elvárása a fogvatartottak jelentős részének esetében nem érvényesül megfelelően, a zárkákban biztosított tv-nézési lehetőséggel mindez nem pótolható. A fogvatartottak zárkán kívüli programokon és egyéb elfoglaltságokon való részvétele különösen a hétvégi és a munkaszüneti napokon korlátozott. Ennek legfőbb oka az, hogy a bv. intézetek ezeken a napokon nem tudnak a jelenleginél több program szervezéséhez elegendő létszámú személyzetet szolgálatba állítani, a szabályozás pedig nem célorientált, hiszen a Bv. tvr a (1) a különböző szabadidős tevékenységeket a bv. intézet lehetőségeihez köti. 66 Bár a bv. szakemberek közül többen szorgalmazzák a napi 1 órás testmozgás kötelezővé tételét, erre vonatkozóan nincs semmiféle európai szintű elvárás. A szabadidős tevékenységekkel kapcsolatban külön kiemelendő még, hogy a Börtönszabályok kívánatosnak tartja, hogy ezeket a programokat ne csupán az intézet nevelésért felelős alkalmazottai, hanem maguk a fogvatartottak is szervezhessék, vagyis a büntetés-végrehajtás adjon minél nagyobb teret az öntevékenységnek. 67 A Börtönszabályok a Külvilággal való kapcsolatok című részben szabályozza a hagyományos tömegtájékoztatási eszközökhöz (írott sajtó, rádió, televízió) való hozzájutást, tekintettel arra, hogy a fogvatartottak döntően ezek révén kapnak tájékoztatást a közügyekről. A rádiózás, a tévézés és a napilapok, folyóiratok olvasása a szabadidő eltöltésének egyik kulturált formáját jelentik, de e tevékenységek gyakorlása szintén korlátok közé szorított: először is az intézetek házi- és napirendje által, másrészt egyedi eseteken a bíróság meghatározott időtartamra eltilthatja a fogvatartottakat a médiumokhoz való hozzájutástól A PPP-konstrukció és a hozzá kapcsolódó jogi megoldások a polgári jog égisze alatt akár jól is működhetnek, azonban ha ezek átnyúlnak az állami büntetőjogi feladat dimenziójába, akkor a két jogterület között egyes jogintézmények tekintetében szinte kibékíthetetlen, kezelhetetlen feszültség keletkezik. Ennek szemléletes példája a büntetés-végrehajtási munkáltatás. 63 A Belügyminisztérium a kormányzati ciklus végére feladatként tűzte ki a teljes körű munkáltatást, amely alatt természetesen nem 100%-os foglalkoztatottság elérése a cél, hanem az, hogy a fogvatartottak kb.70%-a dolgozzon. Napjainkban ez az érték 50-55% körül mozog, amely egyébként nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. 64 Börtönszabályok, , Szabály. 65 Csordás Sándor Vókó György: A fogvatartottakkal való bánásmód elvei és gyakorlata. Börtönügyi Szemle, o. 66 Aleku Mónika Csordás Sándor Pacsek József: A fogvatartottak foglalkoztatásának és programlehetőségeinek jelenlegi helyzete. Börtönügyi Szemle, o. 67 Börtönszabályok, Szabály. 68 Börtönszabályok, Szabály. 14

15 A Börtönszabályok alapján azonban úgy tűnik, hogy az európai elvárások tükrében nem elfogadható, hogy a magánelzárásukat töltő fogvatartottaktól automatikusan megvonják a sajtótermékekhez való hozzájutás lehetőségét, mint ahogyan azt egyébként a Bv. tvr. 42. (6) d) előírja. V. A fogvatartottak ellátási normái V.1. Az elhelyezés és zsúfoltság kapcsolata Az ellátási normák sarokpontja az elszállásolás. A Börtönszabályok erre vonatkozó elvárása, hogy minden egyes fogvatartottat éjszaka, elvben egyszemélyes zárkában kell elhelyezni azon esetek kivételével, amikor vélelmezhető, hogy más fogvatartottakkal együtt elhelyezése kívánatosabb. 69 Az egyágyas zárkában történő elhelyezés biztosítása nyilván nagyon komoly anyagi terheket ró(na) a központi költségvetésekre, ezért egyelőre még csupán a túlzsúfoltság amely adott esetben akár az emberi méltóság sérelméhez, vagyis az Egyezmény 3. cikkének megsértéséhez is vezethet leküzdése áll az erőfeszítések középpontjában. A CPT az erre vonatkozó számszerűsített értékeket az alábbiakban határozta meg: a térkihasználás kívánatos értéke: 6 m² / 1 fogvatartott a térkihasználás még elfogadható értékei: 9 m² / 2 fogvatartott, vagy 12 m² / 3 fogvatartott, vagy 16 m²/4 fogvatartott. 70 Mindazonáltal a CPT a legideálisabbnak a 9-10 m²-es egyszemélyes zárkákat tartja. 71 Az Európa Tanács ugyan elvárja a tagállamoktól, hogy intézkedéseket tegyenek a túlzsúfoltság leküzdésére, azonban azt már magukra a kormányzatokra, illetve a hatóságokra bízza, hogy ennek milyen módon tesznek eleget. A legkézenfekvőbb és egyben legdrágább megoldás az új börtönök építése volna, de léteznek másféle alternatívák is. Egyes országokban például az a gyakorlat, hogy korlátozzák vagy akár meg is szakítják az újabb befogadásokat, amikor a maximális feltöltöttségi szintet elérik, és várólistát készítenek az olyan fogvatartottak felvételéhez, akiknek szabadon tartása nem jelent súlyos biztonsági kockázatot. 72 Amennyiben az elhelyezés nem egyágyas zárkában történik, úgy a Börtönszabályok előírja, hogy csak azok helyezhetők el közös zárkákban, akik elismerten alkalmasak az együttlakásra. 73 Nálunk nincs erre vonatkozó kifejezett jogszabályi rendelkezés, jóllehet a gyakorlatban igyekeznek elkülöníteni legalább a dohányzó fogvatartottakat a nem dohányzóktól, és amennyiben a körülmények lehetővé teszik, figyelembe veszik a fogvatartottak egymáshoz való személyes viszonyát, ám ez csupán esetlegesen érvényesül. Az éjszakai szálláshelyül szolgáló helyiségekben a hőmérsékletnek megfelelőnek kell lennie, azaz gondoskodni kell a fűtésről és a szellőzésről. Mindemellett a belteret úgy kell kialakítani, hogy minden egyes rabra elegendő alapterület, illetve légköbméter jusson. 74 A Börtönszabályok tehát ellentétben a CPT ajánlásával, amely kizárólag a négyzetméter alapú szabályozást tartja elfogadhatónak a tagállamokra bízza, hogy négyzetméterben, avagy légköbméterben állapítják-e meg az egy fogvatartottra jutó minimális személyes tér 69 Börtönszabályok, Szabály. 70 Vókó György: Európai büntetés-végrehajtási jog. Budapest Pécs, Dialóg Campus o. 71 Ld. A Börtönszabályok 18. Szabályához fűzött magyarázatot. Új európai börtönszabályok és magyarázatuk. Összeáll. Vókó György. Budapest, Ügyészek Országos Egyesülete, o. 72 Ld. A Börtönszabályok 18. Szabályához fűzött magyarázatot. I. m o. 73 Börtönszabályok, Szabály. 74 Börtönszabályok, Szabály. 15

16 nagyságát. A túlzsúfoltsággal kapcsolatos strasbourgi jogesetekben kivétel nélkül keleteurópai államok voltak az érintettek, és eddig minden esetben elmarasztaló döntések születtek. Közös jellemzője még ezeknek az ügyeknek, hogy az EJEB egyik esetben sem tartotta releváns kérdésnek a büntetés-végrehajtási hatóságok személyzetének szándékát, azt nem is vizsgálta, vagyis megállapítható, hogy a túlzsúfoltság kínzási szándék nélkül is sértheti az Egyezményt. A Kalasnyikov-ügy 75 beadványában arra hivatkozott sikeresen a kérelmező, hogy egy eredetileg 8 főre tervezett 16 m²-es cellát általában másik elítélttel kellett megosztania, akik között sok volt az erős dohányos. Az emeletes ágyak ellenére is minden ágyra több elítélt jutott, akik ilyen módon szabályos 8 órás váltásokban aludtak. A WC a cella egyik sarkában állt, 1méterre az étkezőasztaltól, és csupán egy 1,1 méter magas paravánnal választva el a mosdótól, azonban egyebekben teljes rálátást biztosítva használójára mind az elítélttársak, mind a személyzet részéről. A cellában gyakran tartottak fogva tbc-s és szifiliszes elítélteket is, ezzel is veszélyeztetve a többiek egészségét. Meleg vizes zuhanyozásra havonta kétszer volt alkalom. A fenti higiénés viszonyok közepette a kérelmező egyebek között különféle bőrbetegségeket szerzett fogvatartása ideje alatt. Mindezeket együttesen mérlegre téve az Európai Bíróság (Bíróság) egyhangúlag döntött akként, hogy a kérelmezőnek okozott lelki szenvedéssel Oroszország az ügyben megsértette az Egyezmény 3. cikkét. A Kalasnyikov-ügyben a Bíróság a CPT 2. Általános Jelentésére is utalt, amely már hozzávetőlegesen 7 m²-ben állapította meg az egy fogvatartottra jutó minimális tér elfogadható nagyságát. A CPT szerint a minimális téren kívül kritérium még, hogy a falaknak legalább két méter távolságra kell lenniük egymástól, valamint a belmagasság sem lehet kisebb 2,5 méternél. A Melnik-esetben, 76 amelynek panaszosa egy ukrán fogvatartott volt, akinek sokszor hatvan társával kellett osztoznia 56 m²-es celláján, az EJEB az egészségtelen környezet tényét külön is kiemelte mint az Egyezmény sérelmére vezető releváns körülményt. Egyébiránt egészségtelen környezet nem csak a túlzsúfoltság miatt jöhet létre. Például egy ízben a brit hatóságok azáltal sértették meg az Egyezmény 3. cikkét, hogy egy súlyosan rokkant személyt olyan körülmények között tartottak fogva, ahol a fogvatartott egészségét veszélyeztető hideg volt, az ágy keménysége vagy elérhetetlensége miatt felfekvések kialakulásának volt kitéve, s ahol csak nagy nehézségek árán tudta a WC-t használni, és magát tisztán tartani. Ugyancsak a túlzsúfoltság és a higiénia hiánya képezte a panasz tárgyát a Brânduşeügyben, 77 amely során egy román elítélt ügyében azt is sérelmezte, hogy a cellájában együtt kell élnie a börtöntől húsz méterre található korábbi szemétbányából áradó áporodott levegővel és elviselhetetlen bűzzel. Az ügyben hozott, a román államot elmarasztaló döntésében az EJEB felhívta a figyelmet arra, hogy az elítélteket az emberi méltóságukat nem sértő körülmények között kell fogva tartani, ennek a követelmények pedig nem tett eleget a román állam azzal, hogy a kérelmezőt az aradi börtönben több éven át olyan cellában tartották fogva, ahol kevesebb, mint 2,5 m 2 jutott egy-egy fogvatartottra, ráadásul ezt a zárka berendezése még tovább csökkentette. Az EJEB külön vizsgálta, hogy a börtön szomszédságában lévő használaton kívüli szeméttárolóból adódó kellemetlenségek vajon sértettéke a panaszos magánélethez való jogát. Bár a tároló nem okozott egészségkárosodást, mégis nagymértékben befolyásolta a kérelmező életkörülményeit a fogvatartás időtartama alatt. A bíróság megállapította, hogy a román hatóságok felelősek voltak az elviselhetetlen bűz miatt, hiszen a működtető cég az aradi önkormányzat alá tartozott. 75 Kalashnikov v. Russia. Judgment of 15 July 2002, no /99 76 Melnik v. Ukraine. Judgment of 28 March 2006, no /01 77 Brânduşe v. Roumanie. Judgment of 7 April 2009, no. 6586/03 Idézi: Polgári Eszter: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteiből. Fundamentum, szám, o. 16

17 A bv. intézetek túlzsúfoltságához köthető, hazánkat elmarasztaló EJEB-döntés született a Szél kontra Magyarország 78 ügyben, ezzel megfogalmazódott az első olyan ítélet, amely nyomán tartani lehet attól, hogy tömegesen indítanak/indíthatnak pereket a fogvatartottak a nem megfelelő elhelyezési körülmények miatt. Az európai jogalkalmazás logikáját követve félő, hogy a Bv. Szabályzat 137. (1) bekezdésében leírt lehetőség szerinti, a férfi elítéltek számára biztosítandó 3 m², illetve a fiatalkorúak és a női elítéltek esetén 3 és fél m² mozgástér sem állná ki a strasbourgi jogértelmezés próbáját. Az elhelyezés egyik speciális szegmense a különleges rendeletetésű zárkákban történő élettér kialakítása, amely során a legnagyobb szakmaiságot a KBK-n, illetve a KBZ-n való fogvatartás igényli. Alátámasztja mindezt a Csüllög kontra Magyarország ügyben 79 hozott EJEB-ítélet, amelyben hazánkat e vonatkozásban elmarasztalták. V.2. A személyi higiénia szabályai Mint ismeretes: a személyes higiénia biztosításának fontos szerepe van a rabok méltósága és tartása megőrzésében. Nem szabad tehát megengedni, hogy a fogvatartottak elhagyják magukat, sőt, a Börtönszabályok szerint egyenesen kötelezni kell őket arra, hogy önmagukat és a zárkáikat egyaránt tartsák tisztán különös tekintettel a befogadás előtt álló zárkákra. 80 A fürdők és zuhanyozók használata habár kifejezetten kívánatos lenne nem biztosítható napi rendszerességgel, mivel ez túlságosan nagy anyagi terheket róna a tagállamok büntetésvégrehajtására. A Börtönszabályok így csak a heti minimum két alkalom biztosítását írja elő, a fürdéshez, tusoláshoz használt víznek az éghajlathoz igazodó hőmérsékletűnek kell lennie. 81 Érdekes módon az új Börtönszabályok továbbra sem tesz említést a munkát végzők fokozott tisztálkodási szükségleteiről, ugyanakkor pótolja a régebbi, 1987-es ajánlás azon hiányosságát, hogy nem hangsúlyozta a női fogvatartottak sajátos igényeit a személyes higiéniát illetően. 82 A tisztálkodási eszközök biztosítása (szappan, víz, borotválkozási és hajápolási eszközök) az intézet kötelessége. 83 A fentiek fényében megállapítható, hogy a Bv. Szabályzat 150. és a a heti egyszeri fürdés általános szabályával, csupán részben felel meg az európai elvárásoknak, az azonban mindenképpen örvendetes, hogy megköveteli az elítéltektől a személyi tisztasági előírások betartását. V.3. Az élelmezés kérdései A fogvatartottak élelmezésével kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy kielégítőnek tekinthetők a hazai élelmezési normák, mivel összhangban állnak a Börtönszabályok által elvárt élelmezési rendszer elveivel, amelyek az alábbiak: napi háromszori étkezés biztosítása ésszerű időközönként; a higiéniai előírásokhoz való igazodás; az elítéltek életkorának, egészségi állapotának, munkájuk jellegének figyelembe vétele; 78 Szél kontra Magyarország, június 7. (30221/06.) Megjegyezem, hogy a túlzsúfoltság az emberi méltóság megsértéséhez vezető egyik tisztán végrehajtási ok, függetlenül attól, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet ennek nagyságát nem, vagy csekély mértékben képes befolyásolni. Ilyen pozitív kezdeményezés hazai viszonylatban az ún. telítettségkiegyenlítő program működtetése, illetve azok az elképzelések, melyek a konténerbörtön vagy az ún. nyári börtön kialakítására vonatkoznak. 79 Csüllög kontra Magyarország, június 7. (30042/08) 80 Börtönszabályok, és Szabály. 81 Börtönszabályok, Szabály. 82 Börtönszabályok, Szabály. 83 Börtönszabályok, Szabály. 17

18 a sajátos vallási vagy kulturális igények lehetőség szerinti kielégítése; ivóvíz folyamatos biztosítása minden fogvatartott részére, az orvos vagy ápoló(nő) által előírt speciális egészségügyi előírások betartása. 84 Hiányossága azonban a magyar szabályozásnak, hogy a Bv. Szabályzat élelmezési normákat számszerűsítő 7. számú melléklete csupán a napi kötelező energiamennyiséget rögzíti, míg a Börtönszabályok ugyanilyen kiemelt fontosságúnak tartja a tápanyagbevitel azon belül is különösen a fehérjebevitel normáinak meghatározását, hiszen a napi kalóriabevitel értékének rögzítése önmagában még nem elégséges biztosíték a fogvatartottak egészséges és megfelelő minőségű táplálékkal való ellátására. 85 Bár nem elvárás, de mint érdekesség megemlítendő, hogy némely európai államban a büntetés-végrehajtási hatóságok megengedik a fogvatartottaknak, hogy maguk készítsék el ételeiket. Ilyen esetben a hatóságok megfelelő felszerelést, valamint elegendő mennyiségű élelmiszert biztosítanak a rendelkezésükre. 86 V.4. A börtönegészségügyhöz kapcsolódó problémák Az ellátási kérdések körében a börtönegészségügy is a neuralgikus pontok közé tartozik. 87 Nálunk ennek szabályait egy külön igazságügy-miniszteri rendelet [5/1998. (III. 6.) IM rendelet a fogvatartottak egészségügyi ellátásáról] tartalmazza, míg az egészségügyi ellátás keretét a Bv. tvr. rendelkezései (47. ) adják, amelyek kiindulási pontként rögzítik, hogy az elítéltek ellátására is irányadóak az egészségügyi jogszabályok, vagyis őket is megilletik az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény (Eütv.) II. fejezetében szereplő betegjogok. A Börtönszabályok és a CPT 3. Általános Jelentése továbbmegy ennél, és kifejezetten aláhúzza, hogy teljesen egyenértékű szolgáltatásokra jogosultak, vagyis például a bv. kórházak műszerezettsége nem lehet elavultabb a civil kórházakénál. Ezen túlmenően a CPT a térítésmentesség általános elvét vallja, 88 míg a Bv. tvr. ezt csak a gyógyszerek vonatkozásában ismeri el, az önhibájukból nem dolgozó fogvatartottak számára már csak térítés ellenében biztosítja a szükséges gyógyászati segédeszközökhöz való hozzáférést. Amennyiben a fogvatartottat kinti kórházban látják el, nem megengedhető a kórházi ágyhoz bilincselése a szökés megakadályozása céljából, ahogyan ez a Hénaf-ügyben is kimondatott. 89 A Börtönszabályok kommentárja szerint ugyancsak elfogadhatatlan az orvosi vizsgálat alatt a nem egészségügyi személyi állományba tartozó személyek jelenléte, a bilincsben tartás, illetve az orvostól való, fizikailag történő elválasztás. 90 A jogi magyarázat az orvosok feladatköri szabályozásával kapcsolatban még arra is következtet, hogy a fogvatartottak nem kötelesek közölni a személyi állománnyal az orvosi vizsgálat iránti kérelmük indokait. 91 Ugyanakkor a hazai szabályozás 92 lehetőséget ad a fogvatartott végtagjának ágyhoz bilincseléséhez, tehát némi inkoherencia figyelhető meg a két szabályozás között. 84 Börtönszabályok, Szabály. 85 Börtönszabályok, Szabály. 86 Ld. A Börtönszabályok 22. Szabályához fűzött magyarázatot. I. m. 46. o. 87 Ezt támasztja alá, hogy egészségügyi ellátással kapcsolatos panaszai miatt egy fogvatartott 2012-ben az EJEBhez fordult, a kérelmét befogadták. 88 Ld. a Börtönszabályok 40. Szabályához fűzött magyarázatot. I. m. 78. o. 89 Hénaf v. France. Application no /01 90 Ld. a Börtönszabályok 43. Szabályához fűzött magyarázatot. I. m. 85. o. 91 Uo. 92 Bv. Szabályzat 48. (6) bekezdés 18

19 VI. Egyes speciális fogvatartotti csoportokat érintő sajátos kérdések VI.1. A hosszú időtartamú szabadságvesztés megítélése Nem a Börtönszabályok, hanem két külön Európa tanácsi ajánlás foglalkozik a hosszú időre elítéltek helyzetével. Ezek leszögezik, hogy a hosszú időtartamra történő elítélés ténye önmagában még nem alapozza meg a szigorúbb biztonsági intézkedések alkalmazását, 93 és még életfogytiglani szabadságvesztésre történő elítélés esetében sem kell feltétlenül különösen korlátozó rezsimet alkalmazni a fogvatartottal szemben. 94 Nálunk ennek az ajánlásnak csak az első fele valósul meg, vagyis az életfogytosokat nem feltétlenül helyezik el 4-es biztonsági fokozatú körleten, lévén, hogy a Bv. Szabályzat 42. (3) d) pontja nem a végrehajtási fokozathoz köti a legszigorúbb biztonsági fokozatba történő besorolást, azonban a Btk.-nak a fegyházasokat meghatározó 42. (1) bekezdése és a fokozatváltást szabályozó 46. (3) bekezdése eleve kizárja, hogy a szabadságvesztésüket fegyháznál enyhébb fokozatban lehessen végrehajtani. VI.2. Az előzetesen letartóztatottak jogi helyzete Ugyancsak problematikus az ajánlások fényében a nem jogerősen fogva tartott személyek helyzete. Az előzetes letartóztatásban lévőkre vonatkozó ártatlanság vélelme alapelv következményeként az előzetes letartóztatás nem rendelkezhet előrehozott büntetési karakterrel. 95 Ennek a követelménynek az elítéltek helyzetéhez képest nyújtott többletbiztosítékok formájában kell megnyilvánulnia. Ezek közül ehelyütt az előzetesen letartóztatottak kapcsolattartási jogát említjük, amely az elítéltekéhez képest tágabban értelmezendő, így amennyiben a bíróság nem rendelt el meghatározott időre szóló látogatási tilalmat az elítélteket megillető kapcsolattartási feltételeken túlmenően többletlátogatásokra is igényt tarthatnak. A CPT szerint az előzetes letartóztatásban lévők számára minden héten legalább 30 perc időtartamú látogatást kellene biztosítani. 96 Emellett a többi kommunikációs formához való hozzájutás szempontjából is előnyt kell, hogy élvezzenek az elítélt fogvatartottakhoz képest. 97 A Bv. tvr. ennél szigorúbb szabályozást tartalmaz, hiszen a 18. (1) bekezdése szerint a havi egy látogató fogadása a minimumszabály, továbbá nem tartalmaz előnyösebb rendelkezést az előzetesen fogvatartottak művelődéshez való jogát illetően. Érdekesség még, hogy a Börtönszabályok szerint a megfelelő ruházattal nem rendelkező előzetesen fogvatartottak számára nem adható ugyanaz a formaruha, mint amelyet az elítéltek is viselnek Határozat (76) 2. A hosszú időtartamú büntetésüket töltő elítéltek kezelése, 3. pont. In: Az Európa Tanács börtönügyi és egyes büntetőjogi határozatai, ajánlásai. (Szerk. Deák Ferenc). Budapest, BVOP Módszertani Igazgatóság, (Büntetés-végrehajtási Szakkönytár.1998/3.) 47. o. 94 Rec (23) sz. ajánlás az életfogytiglani szabadságvesztésre és más hosszú időtartamú börtönbüntetésre ítélt fogvatartottak a börtönigazgatások általi kezeléséről, 7. pont. In: Az Európa Tanács újabb börtönügyi ajánlásai. (Szerk. Deák Ferenc István). Budapest, BVOP, (Büntetés-végrehajtási Szakkönyvtár, 2005/1.) 53. o. 95 Nagy Ferenc: Az előzetes letartóztatás végrehajtása. In: Büntetés-végrehajtási jog. (Szerk. Horváth Tibor.) Budapest, Rejtjel Kiadó, o. 96 Tájékoztató az Európa Tanács magyar hatóságoknak szóló legújabb ajánlásairól. Börtönügyi Szemle, o. 97 Börtönszabályok, 99. Szabály a) és b) pontja. 98 Börtönszabályok, Szabály. 19

20 A hazai gyakorlat kapcsán utalni kell arra is, hogy a védővel való kapcsolattartás, a védői magatartás megítélése szintén kiemelt kérdés, azonban ezt a problémakört alapjaiban befolyásolja, hogy a büntetés-végrehajtási szervezeten elsősorban a fogvatartás biztonságát kérik számon. Az előzetes letartóztatás kapcsán a védelemhez való jog és a fogvatartás biztonságához kapcsolódó belső szakmai érdekellentétben áll egymással, ezért folyamatosan keresni kell a közelítés lehetőségeit. Parlamenti albizottság is foglakozik az előzetes letartóztatás szabályainak fejlesztésével, 99 munkája eredményeként egy országgyűlési határozati javaslat elfogadása áll a küszöbön. Nem közvetlenül végrehajtási kérdés, de utalni kell az előzetes letartóztatás időbeli kereteinek ésszerűségének fontosságára is, hiszen az indokolatlanul elhúzódó szabadságelvonás jogellenes, mint ahogyan azt a Darvasi kontra Magyarország ügyben 100 is kinyilvánította az EJEB. VI.3. Nők és kicsiny gyermekeik Speciális fogvatartotti kategóriaként kezeli a Börtönszabályok a nőket és kicsiny gyermekeiket, érdemes lenne tehát a rájuk vonatkozó előírásokat egy külön cím alatt tárgyalni a magyar jogszabályokban. A nők számára speciális higiéniai intézkedések foganatosítását írja elő a Börtönszabályok. 101 Ehhez képest a Bv. Szabályzat csupán a napi tisztálkodási lehetőség biztosításáról szól a lehetőségekhez képest megszorítással. Az ajánlás szerint biztosítani kell a terhes nők számára, hogy az intézeten kívül hozhassák világra gyermeküket, vagy ellenkező esetben az intézeten belül kell megteremteni a szüléshez megfelelő körülményeket. 102 Kérdés, hogy mi történjen ezután a gyermekkel? A Börtönszabályok előírja, hogy elsősorban a gyermek érdekeit kell szem előtt tartaniuk a hatóságoknak. 103 Ha tehát előnyösebb a gyermek számára az, hogy az anyjával együtt ott marad a börtönben, akkor minden további nélkül biztosítani kell ennek feltételeit. Ugyanakkor ez a szabály kiterjeszthető arra az esetre is, amikor a gyermek ugyan nem a börtönben született, de életkoránál fogva még nem képes gondoskodni önmagáról, és egyébként célszerűbbnek mutatkozik a börtönben lévő szülőjénél való elhelyezése. Az ilyen gyermekek számára szakképzett személyekkel ellátott bölcsödét kell fenntartani az intézet falain belül, ahová el lehet helyezni őket arra az időre, amikor a szüleik olyan tevékenységet folytatnak, amelyeknél nem lehetnek jelen. 104 A gyermekelhelyezés kérdésében az Európai Parlament december 17-i határozatának 16. pontja viszont egy, a Börtönszabályokban leírtaktól eltérő megoldást is lehetségesnek tart, vagyis kimondja, hogy ha az anya fogvatartási helyzete megengedi, támogatni kell a büntetés-végrehajtási intézet területén kívül eső közös elhelyezést is. 105 VI.4. A fiatalkorú elítéltek és egyéb fogvatartotti csoportok helyzete A fiatalkorúak vonatkozásában a Börtönszabályok előírják, hogy kiegészítő jelleggel biztosítani kell mindazon szociális, oktatási, vallási támogatást, rekreációs programokat, 99 Ld. Parlamenti albizottsági ülés a Budapesti Fegyház és Börtönben. Börtönügyi Szemle, o. 100 Darvasi kontra Magyarország, január 11. (19547/07) 101 Börtönszabályok, Szabály, illetve említést érdemelnek az ún. Bankoki szabályok is, melyek a női fogvatartás tekintetében tartalmaznak fontos megállapításokat. 102 Börtönszabályok, Szabály. 103 Börtönszabályok, Szabály. 104 Börtönszabályok, Szabály. 105 Határozat az Európai Unión belüli fogvatartási körülményekről. (Átváltoztatások és helyettesítő büntetések). Börtönügyi Szemle, o. 20

A büntetőjog változásainak hatása a büntetés-végrehajtási szervezetre *

A büntetőjog változásainak hatása a büntetés-végrehajtási szervezetre * Csóti András A büntetőjog változásainak hatása a büntetés-végrehajtási szervezetre * A tavalyi év a változások éve volt a büntetés-végrehajtási szervezet életében. Az országgyűlési választásokat követően

Részletesebben

Dr. Lajtár István, PhD

Dr. Lajtár István, PhD Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntetőjogi, Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék Wesselényi - sorozat Dr. Lajtár István, PhD tanszékvezető, egyetemi docens

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről

149. sz. Egyezmény. a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről 149. sz. Egyezmény a betegápoló személyzet foglalkoztatásáról, munka- és életkörülményeiről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.12.21. COM(2011) 909 végleges 2011/0444 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Seychelle-szigeteknek a gyermekek jogellenes külföldre vitelének polgári jogi vonatkozásairól

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről

172. sz. Egyezmény. a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről 172. sz. Egyezmény a szállodákban, éttermekben és hasonló létesítményekben irányadó munkafeltételekről A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8250/2012. számú ügyben Előadó: dr. Zemplényi Adrienne Az eljárás megindulása A panaszos azért fordult hivatalomhoz, mivel sérelmezte, hogy a közfoglalkoztatás

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( )

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE ( ) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.9.30. C(2015) 6466 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.9.30.) az (EU) 2015/288 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az Európai Tengerügyi

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.11.27. COM(2013) 824 final 2013/0409 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a szabadságuktól megfosztott gyanúsítottak és vádlottak ideiglenes költségmentességéről,

Részletesebben

A SZLOVÉN NEMZETI MEGELŐZŐ MECHANIZMUS EGYÜTTMŰKÖDÉS CIVIL SZERVEZETEKKEL Ivan Šelih, helyettes ombudsman, Szlovénia Budapest, 2012 1 SZLOVÉNIA 2 A SZLOVÉN OMBUDSMAN (AZ EMBERI JOGOK BIZTOSA) (1995) Dunajska

Részletesebben

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok

Jegyzet. Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére. Emberi jogok Jegyzet Az OKJ képzésben részt vevő tanulók részére Emberi jogok Az emberi jogok tantárgy óraszáma 4 tanóra, ezért csak néhány emberi jogi dokumentummal tudunk tanulmányink során megismerkedni. A tanórákon

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015.

Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Fegyelmi eljárás Szabályzata 2015. Szakmai Program 6.sz. szabályzata Hatályba lépett: 2015. A fegyelmi eljárás rendje, részletes szabályai Vonatkozó jogszabályok: 2013. évi CCXL. törvény 374-376. 1/2015.(

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya

I. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Petíciós Bizottság 27.5.2014 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Mark Walker brit állampolgár által benyújtott 0436/2012. sz. petíció a határon átnyúló jogi képviselet biztosításáról

Részletesebben

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10.

A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEK LEHETŐSÉGEI KÖTELEZETTSÉGEI AZ ÚJ EURÓPAI UNIÓS NORMÁK FÉNYÉBEN BUDAPEST, 2014. NOVEMBER 10. A BÉKÉLTETŐ TESTÜLETEKRE VONATKOZÓ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOZÁS.MOSTANÁIG CSAK BIZOTTSÁGI

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. T/13096. számú törvényjavaslat

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA. T/13096. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13096. számú törvényjavaslat a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról Előadó: dr. Navracsics Tibor közigazgatási és

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében?

3. Milyen korlátozások vannak ha vannak egyáltalán a videokonferencia útján beszerezhető bizonyítéktípusok tekintetében? Olaszország 1. Van-e lehetőség videokonferencia útján történő bizonyításfelvételre akár a megkereső tagállam bíróságának részvételével, akár közvetlenül e tagállam bírósága által? Ha igen, melyek a vonatkozó

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA

A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában

Új Szöveges dokumentum A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában A gyermekek jogai az Európai Szociális Kartában Az Európa Tanács keretében elfogadott Európai Szociális Karta (1961), illetve a jelen évezred szociális és gazdasági jogait egyedülálló részletességgel felmutató,

Részletesebben

A magyar büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete szakmai munkájának elvei, gyakorlata

A magyar büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete szakmai munkájának elvei, gyakorlata Bereczki Zsolt A magyar büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete szakmai munkájának elvei, gyakorlata 34 Nemzetközi és hazai kontroll a büntetés-végrehajtási intézetekben A fogvatartottakat megilletõ

Részletesebben

A szociális partnerek mint kedvezményezettek

A szociális partnerek mint kedvezményezettek A szociális partnerek mint kedvezményezettek Az Európai Szociális Alap által nyújtott támogatás a szociális partnerek részére a 2007 2013. időszakban 1. Bevezetés A szociális partnerek fogalmának meghatározása

Részletesebben

INDÍTVÁNYOZZUK. I. A támadott rendelkezés és gyakorlat

INDÍTVÁNYOZZUK. I. A támadott rendelkezés és gyakorlat Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1535 Budapest Pf. 773. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott dr. Csernus Eszter ( ) és dr. Fazekas Tamás ( ), valamint a Társaság a Szabadságjogokért (1114 Budapest,

Részletesebben

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG

V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG V. FEJEZET A TÁRSASÁGI TAGSÁG, A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A Társaság tagjai lehetnek: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok, ifjúsági tagok. 1. SZAKASZ A TÁRSASÁGI TAGSÁG 2. SZAKASZ A

Részletesebben

a kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzésének európai bizottsága elnöke

a kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzésének európai bizottsága elnöke CPT/Inf (2007) 25 Mauro Palma úrnak a kínzás és embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés megelőzésének európai bizottsága elnöke Strasbourg Tisztelt Elnök Úr! Mellékelten megküldöm a kínzás és az

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

A közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok

A közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok A közérdekű munka büntetés végrehajtását nehezítő tényezők, fejlesztési elképzelések, jó gyakorlatok Kóta Tünde (igazgató, KIMISZ Pártfogó Felügyeleti Igazgatóság) TÁMOP 5.6.2. kiemelt projekt KIMISZ nyitókonferencia

Részletesebben

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani,

A Rendelet 15. (2) bekezdése az alábbiakra módosul: 15. (2) Rendszeres települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, Zalaszentmihály Község Önkormányzati képviselő-testületének 6/2015 (V.08.) önkormányzati rendelete a települési támogatásról és az egyéb szociális ellátásokról szóló 2/2015(II.27.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT Esélyegyenlőségi program III. rész Jogszabályi környezet Nyíregyháza, 2014. február 3-4 Kiskunfélegyháza, 2014. február12-13 Nyíregyháza, 2014. február 17-18 Szeged,

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.8. COM(2011) 326 végleges 2011/0154 (COD) C7-0157/11 HU Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való

Részletesebben

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza

Részletesebben

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép.

Az R. 3. (2) bekezdésben a Magyar Köztársaság szövegrész helyébe a Magyarország szöveg lép. Ócsa Város Önkormányzat../2013.(...)sz. önkormányzati rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 18/2011.(IX.29.) önkormányzati rendelet módosításáról Ócsa Város Önkormányzata

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között;

MEGÁLLAPODÁS. azzal a céllal, hogy elősegítsék és továbbfejlesszék a rendőri együttműködést a szomszédos országok között; BGBl. III - Ausgegeben am 18. April 2008 - Nr. 42 1 von 5 MEGÁLLAPODÁS az Osztrák Köztársaság Kormánya, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között Dolga Vason Rendészeti Együttműködési

Részletesebben

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen Bevezetés A gyermekek szexuális kizsákmányolása, szexuális bántalmazása Európa és a világ minden országában létező probléma,

Részletesebben

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK

IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK IDZIGNÉ NOVÁK CSILLA A (JOG)ÁLLAMI BÜNTETŐHATALOM RENDSZER, KORLÁTOK, GARANCIÁK Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvényt a különféle politikai erők, az állampárt és az ellenzék kölcsönösen

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKAT ÉRINTŐ, 2015. MÁRCIUS 1-JÉTŐL HATÁLYOS VÁLTOZÁSOKRÓL A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások rendszere 2015. március 1-től jelentős

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Human Rights Implementation Centre

Human Rights Implementation Centre Human Rights Implementation Centre Jelentés a kínzás elleni ENSZ egyezmény Fakultatív Jegyzőkönyvének Magyarország általi ratifikációjáról, valamint a nemzeti megelőző mechanizmus kijelöléséről Készítette:

Részletesebben

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések

Miskolczi Bodnár Péter. Fogyasztói szerződések Miskolczi Bodnár Péter Fogyasztói szerződések P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y B e t h l e n s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Kereskedelmi Jogi és Pénzügyi

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a

A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban történő eldöntését, és a társadalom érdekeit szolgáló büntetés végrehajtását.

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2383/2014. számú ügyben Előadó: dr. Kiss Bernadett dr. Tóth Lívia Az eljárás megindulása 2014 tavaszán átfogó vizsgálatot indítottam, amelynek célja Békés

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete

Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének. /2013.(XI..) önkormányzati rendelete Balajt Község Önkormányzata Képviselő-testületének /2013.(XI..) önkormányzati rendelete a szociális célú tűzifavásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás felhasználásának helyi szabályairól TERVEZET Balajt

Részletesebben

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban

A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban A gyermekjogi képviselők tapasztalatai a szakellátásban Dr. Herczeg Rita Jogszabályi háttér Az OBDK létrehozásáról a 214/2012. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezett jogvédelem A központi hivatal feladatai

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, 2011.6.14. COM(2011) 327 végleges ZÖLD KÖNYV

EURÓPAI BIZOTTSÁG. Brüsszel, 2011.6.14. COM(2011) 327 végleges ZÖLD KÖNYV EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.14. COM(2011) 327 végleges ZÖLD KÖNYV A kölcsönös bizalom megerősítése a jog érvényesülésén alapuló európai térségben Zöld könyv az őrizetre vonatkozó uniós büntető igazságszolgáltatási

Részletesebben

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021

1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1004/2010. (I. 21.) Korm. határozat a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia - Irányok és Célok 2010-2021 1. A Kormány a) elfogadja a jelen határozat mellékletét képező a Nők

Részletesebben

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik

Egyenlő bánásmód és diszkrimináció. A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik Egyenlő bánásmód és diszkrimináció A megkülönböztetés- mentességi jog alapfogalmai Uszkiewicz Erik A magyar szabályozás I. Alaptörvény XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2

ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére. A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés típusa-2 ELŐTERJESZTÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2016. január 27-i ülésére A napirendet tárgyaló ülés dátuma: 2016. január 27. A napirendet tárgyaló ülés: Képviselő-testület Előterjesztő: Kmetty Károly polgármester

Részletesebben

A Bv. kódex (2013. évi CCXL tv.) legfontosabb, a perbíróságokat érintő változásai

A Bv. kódex (2013. évi CCXL tv.) legfontosabb, a perbíróságokat érintő változásai A Bv. kódex (2013. évi CCXL tv.) legfontosabb, a perbíróságokat érintő változásai Szabóné dr. Szentmiklóssy Eleonóra Debreceni Ítélőtábla 2015. május 29. Forrás: Börtönstatisztikai szemle 2015/1. Forrás:

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő

Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/B. melléklete A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE Gödöllő, 2006. augusztus 1.

Részletesebben

Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól

Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Oroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a szociális tűzifa juttatás szabályairól Oroszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

T/4124. számú. törvényjavaslat

T/4124. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4124. számú törvényjavaslat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól

Részletesebben

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról

T/10746. számú törvényjavaslat. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10746. számú törvényjavaslat a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások

Részletesebben

A fogyatékossággal élő személyek politikai részvételhez való joga

A fogyatékossággal élő személyek politikai részvételhez való joga HELPING TO MAKE FUNDAMENTAL RIGHTS A REALITY FOR EVERYONE IN THE EUROPEAN UNION EGYENLŐSÉG A fogyatékossággal élő személyek politikai részvételhez való joga Összefoglaló Az Európai Unió Alapjogi Chartájának

Részletesebben

A közösségi jog általános jogelvei

A közösségi jog általános jogelvei A közösségi jog általános jogelvei A jogelvekről általában A közösségi jog jogelveinek nagy szerepük van a Bíróságok ítélkezési gyakorlatában. A közösségi jog alapelveinek kialakulására pedig a tagállamok

Részletesebben

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 439/2010/EU RENDELETE (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 439/2010/EU RENDELETE (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról 2010.5.29. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 132/11 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 439/2010/EU RENDELETE (2010. május 19.) az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal létrehozásáról AZ EURÓPAI PARLAMENT

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének 22/2008. (VII.01.) számú R E N D E L E T E

Zsámbék Város Képviselő-testületének 22/2008. (VII.01.) számú R E N D E L E T E Zsámbék Város Képviselő-testületének 22/2008. (VII.01.) számú R E N D E L E T E Zsámbék Város közigazgatási területén működő üzletek éjszakai nyitva tartásának rendjéről Zsámbék Város Képviselő-testülete

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.14. COM(2010) 790 végleges 2010/0384 (NLE) Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az egységes szabadalmi oltalom létrehozásának területén megvalósítandó megerősített

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi

Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv. Kiss Györgyi Fogyatékos személyek jogai, esélyegyenlőségük biztosítása 1998. évi XXVI. tv Kiss Györgyi ENSZ egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól Egyesült Nemzetek Közgyűlése 2006.XII.13-án egyhangúlag

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2012.1.25. COM(2012) 11 final Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Petíciós Bizottság 18.12.2012 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: Eduardo José Rodríguez Trujillo spanyol állampolgár által P. Nikiforos Diamandouros európai ombudsman közvetítésével

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról

Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő testülete 19/2015.(VIII.17.) önkormányzati rendelete Kozármisleny településnév használatáról Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország

Részletesebben