PATYOLATAKCIÓ ÖN K O R K É P. Közéleti mosoda. Esélyek és lehetőségek

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PATYOLATAKCIÓ ÖN K O R K É P. Közéleti mosoda. Esélyek és lehetőségek"

Átírás

1 szám ÖN K O R K É P tizenhetedik évfolyam, 163. szám ÖNKORMÁNYZATI FOLYÓIRAT Ára: 545 Ft Megtámadott összeférhetetlenség A feszültség kódolva? Új rend Inkább az a kérdés... Értékvesztés Esélyek és lehetőségek ESÉLYEGYENLŐSÉGI MELLÉKLET 2. oldal 7. oldal 6. oldal 12. oldal 16. oldal Közéleti mosoda PATYOLATAKCIÓ

2 2 ÖN KOR KÉP október

3 OKTÓBER Megtámadott összeférhetetlenség A polgármesteri és a parlamenti képviselői összeférhetetlenség kimondását kezdeményezte október elején a kormányfő a Zuschlag-ügy kapcsán az Országgyűlésben. A közéleti tisztasági csomagként elhíresült hét pontból álló javaslat ezen része az apropó, de a 2010-es bevezetés miatt sem nyerte el párttársai, valamint az ellenzéki érintettek támogatását sem. Lapzártánkkor ötpárti tárgyalások folynak az ügyben, s a kormányfő szocialista javaslatra kész külön közjogi csomag keretében tárgyalni a témáról. Ha a tisztasági csomag elbukna, az MSZP-sek népszavazást kezdeményeznének az ügyben. 2 Inkább az a kérdés... Az októberben megjelent turisztikai kiírásokon várhatóan nagy lesz a túljelentkezés, de akik most nem nyernek, átdolgozhatják pályázatukat, és a következő években újra próbálkozhatnak. Turisztikai fejlesztésekre között soha nem látott nagyságrendű összeg, mintegy 300 milliárd forint uniós forrás várható, úgyhogy inkább az a kérdés, lesz-e elegendő jó pályázat a hetedik évben is - mondta lapunknak Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. 12 Nem bíznak a közlekedési tárcában a dél-békésiek vasútügyben. A közlekedéstudományi Intézet Dél-alföldi Regionális Közlekedésszervező Irodája október közepén társadalmi egyeztetésre hívta a MÁV és a VOLÁN szakembereit, valamint a települések polgármestereit. A Mezőhegyesen tartott egyeztetőn a dél-békési vasútvonalak jövőjéről esett szó. A békési emberek életszínvonala meglehetősen alacsony, a távoli munkahelyekre és iskolába járás nehezen megoldható. A közutak minősíthetetlenül rossz állapotban vannak, a békésiek számára tehát a vasúti szárnyvonalak megmaradása létkérdés. A résztvevők keményen bírálták a szakminisztérium gyorsított eljárását, mivel nem bíznak abban, hogy a tárca lakossági egyeztetést akar. A résztvevők elmondták, hogy eddig semmilyen hatástanulmányt nem láttak, e nélkül pedig nehéz dönteni. Egyáltalán nem látnak biztos alternatívát a vasút buszokkal történő kiváltásában sem. Véleményük szerint olyan felmérésekre és olyan egyeztetésekre lenne szükség, amely valóban a lakosság érdekeit szolgálja. Forrás: onkornet.hu ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK (MELLÉKLET) Az áthajlás kora I Idősbarát Önkormányzat Díj III Eltartottak? IV DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG IV Miért jó idősnek lenni? V Fogalomtár V Eurobarométer VI Idősbarát lakás VI Kattints rá, Nagyi! VII 50 felett csúcsformában VIII Pályázatok VIII PARL AMENT TARTALOM Megtámadott összeférhetetlenség 2 Adó-kényszerpályán az önkormányzatok 3 Nem kell újabb megszorítás? 3 HELYI ÖNKORMÁN Y Z ATOK NAPJÁN Nincs zöld, kék, vörös és narancssárga település 6 Új rend 6 Közéleti mosoda Patyolatakció 6 KOR-KÉP - ÁS Z VÉLE MÉNY A feszültség kódolva? 7 KÖLT SÉG VETÉS Marad az iparűzési adó 11 Értékvesztés 16 A központi szolidarítás hiánya 20 A nagy bajban lévő városok előremenekülnek 21 KORKÉP FE JLESZ TÉSPOLITIK A Inkább az a kérdés Megjelentek a turisztikai pályázatok 13 Fókuszban a kutatás-fejlesztés és az innováció 14 Sikeresen pályáztak a hátrányos helyzetű kistérségekben is 14 FŐÉPÍTÉSZEK A Z ÖNKORMÁN Y Z ATOKBAN Kapcsolatok 25 Társadalmi innovációk a jövőért 26 Az élhető település Az év akadálymentes épülete Ybl Miklós-Díjak 27 Állami főépítészek 28 Alapító főszerkesztő: Kleinné Csiky Ildikó Szerkesztő: Erdélyi Zsuzsa, Németh Erika, Sörös Erzsébet Munkatárs: Kolin Péter Tervezőszerkesztő: Hudák Zsolt A szerkesztőség címe: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula u. 23. II. 1. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) Web: Lapzárta: október 25. Kiadó: ÖNkorPRess Kiadói Kft. Telefon: (06-1) Fax: (06-1) A folyóirat megrendelése és hirdetésfelvétel a kiadóban A lap kiadásáért felel a kiadó ügyvezetője ISSN X Nyomdai előkészítés: Szerif Kiadói Kft. Nyomda: Crew Nyomdaipari Kft október ÖN KOR KÉP 1

4 PARLAMENT Megtámadott összeférhetetlenség A polgármesteri és a parlamenti képviselői öszszeférhetetlenség kimondását kezdeményezte október elején a kormányfő a Zuschlag-ügy kapcsán az Országgyűlésben. A közéleti tisztasági csomagként elhíresült hét pontból álló javaslat ezen része az apropó, de a 2010-es bevezetés miatt sem nyerte el párttársai, valamint az ellenzéki érintettek támogatását sem. Lapzártánkkor ötpárti tárgyalások folynak az ügyben, s a kormányfő szocialista javaslatra kész külön közjogi csomag keretében tárgyalni a témáról. Ha a tisztasági csomag elbukna, az MSZP-sek népszavazást kezdeményeznének az ügyben. A hét pontból álló javaslatában a kormányfő új, szigorú párt és kampányfinanszírozási törvényt alkotna, megszüntetné a pártok ifjúsági szervezeteinek felemás helyzetét és támogatási módját, megvédené a civil szervezeteket a pártpolitikai befolyástól. Megalkotná Európa legszigorúbb összeférhetetlenségi törvényét, amely szerint a közpénzeket odaítélő pályázatok esetében meg kell határozni, kik azok, akiket ebből ki kell zárni az összeférhetetlenség miatt. A miniszterelnök visszaállítaná a főállású parlamenti képviselőség intézményét is, átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tenné a képviselői jövedelmeket. Ha a lapzártánk idején is folyó ötpártin nem találnak megoldást, a kormányfő népszavazásra vinné húsz kérdésüket. Csakhogy az OVB ebből csak ötöt engedett át. Ezek a pártok támogatásának módjára, a képviselői és polgármesteri összeférhetetlenségre, a képviselői költségtérítésre és annak elszámolására, továbbá a vagyongyarapodás vizsgálatára vonatkoznak. Lapzártánkkor úgy tudtuk, a párt képviselői a döntést az Alkotmánybíróságnál megtámadják. Ellenálló szocialista polgármesterek Az MSZP-frakció polgármester tagjai korábban jelezték: a jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartják a polgármesteri összeférhetetlenségre vonatkozó javaslatot. Szóvivőjüknek kijelölt Molnár Gyula, a főváros XI. kerületének szocialista polgármestere a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel folytatott találkozó után bejelentette: a polgármesterek számára elfogadhatatlan, hogy a közélet tisztaságát célzó csomag részeként beszéljenek a polgármesteri és a parlamenti képviselői összeférhetetlenségről. Kezdeményezték, hogy a csomagból kerüljön ki ez a javaslat, és hogy induljon egy újabb egyeztetés egy közjogi csomagról, amelynek része lenne az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás, illetve a kisebb parlamentre vonatkozó fideszes elképzelés is. Egy kisebb, kb. kétszáz fős parlamentben lehetségesnek látják a főállású képviselőség bevezetését. Ha az összeférhetetlenség hatályba lép, létrehoznának egy önkormányzati tanácsot, amelynek egyetértési joga lenne a kormány és a parlament önkormányzatokat érintő döntéseinél. A tanács tagjai polgármesterek, helyi képviselők lennének, vezetője pedig választott tisztségviselő. Azzal egyetértettek, hogy a parlament fogadja el a közélet megtisztítását célzó javaslatokat. Amennyiben ez nem történik meg, támogatják, hogy népszavazás legyen róla. Az öszszeférhetetlenségről szólva a XI. kerület polgármestere úgy vélte: a legnagyobb problémát az okozza, hogy sokan úgy gondolják, a két funkció betöltésével ne járjon két fizetés. Az ellenzék és az SZDSZ is az ötpártin tárgyalna Nem lelkesedtek a kormányfő eljárásáért az ellenzékiek, de még a szabad demokraták sem. Előbbiek úgy gondolják, a miniszterelnök csak azért dobta be a köztudatba javaslatait, hogy a pártja számára kínossá vált Zuschlagügyről elterelje a közvélemény figyelmét. Úgy vélték, ötpárti érdemi tárgyalások nélkül azonnal benyújtani a parlamenthez a törvénytervezeteket, számunkra azt üzeni, hogy Gyurcsány Ferenc célja nem a megállapodás. Végül a miniszterelnök és a szocialisták azt hangsúlyozták, hogy először az ötpárti tárgyalásokon próbálják megszerezni a parlamenti többség hozzájárulását a kormány közéleti tisztasági csomagjához. A minden oldalról érkező tiltakozás hatására lapzártánkkor pedig úgy tűnt, a miniszterelnök beleegyezett, hogy külön közjogi csomagot dolgozzanak ki a képviselői összeférhetetlenség, a kisebb parlament, a főállású képviselőség megvalósítása érdekében. A Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) is kinyilvánította, hogy nem korrupcióellenes ügynek, hanem alkotmányos kérdésnek tekinti a polgármesterek jogállásának kérdését. A testület kormánypárti és ellenzéki tagjai egyhangúan hozták döntésüket. Kósa Lajos debreceni fideszes polgármester, mint az MJVSZ elnöke elmondta: a korrupciónak nem az az oka, hogy a polgármesterek esetleg parlamenti képviselők lehetnek. Másrészt a választók a jelölt összes tisztsége tudatában döntenek az adott személyről. A választmányi ülésen Csabai Lászlóné, Nyíregyháza szocialista polgármestere nem értett egyet azzal, hogy az önkormányzati rendszer egyik lényegtelen elemét kiragadva barkácsolják az alkotmányos rendszert. Szerinte ennél fontosabb az alpolgármesterek, a megyei közgyűlési alelnökök státuszának ügye, a leválthatóság és visszahívhatóság kérdése, valamint a felelősségvállalás megosztása a képviselő-testület és a polgármester között. 2 ÖN KOR KÉP október

5 PARLAMENT Adó-kényszerpályán az önkormányzatok Az önkormányzatok szempontjából a szocialisták szerint előnyösen módosulnak az adótörvények. A Fidesz és az MDF ennek az ellenkezőjét állítja. A leginkább támadott, még a szabad demokraták által sem helyeselt szocialista elképzelés szerint 2009-től értékalapon vethetnék ki az ingatlanadót az önkormányzatok. A Pénzügyminisztérium azt javasolta a kormánynak, hogy 2009-től tegye lehetővé, hogy az építmény- és telekadót a helyi önkormányzatok egységes elvek mentén, érték alapon is kivethessék. Ez álláspontjuk szerint azt jelentené, hogy egyelőre nem lesz új ingatlanadó. Lakás esetén a számított érték 0,5-, egyéb ingatlan esetén a számított érték 1,5 százaléka lehetne az adó. Lapzártánkig az még nem dőlt el, leviszike a luxusadó határát 100-ról 50 millió forintra. A legújabb kormányzati koncepció szerint a kormány jogszabályba foglalná az egységes ingatlanadó kivetését: meghatároznák az értékbecslés módszertanát, az alkalmazható adókulcsokat, ezen belül azonban szabad kezet adnának az önkormányzatoknak, hogy saját hatáskörben dönthessenek a bevezetésről, az adókulcsról és a különböző mentességekről, kedvezményekről. Az egységes ingatlanadó bevezetésével párhuzamosan megszűnne az építmény-, a telek-, a kommunális- és a luxusadó. Az MSZP hat képviselője a frakcióval egyetértésben módosító indítványt nyújtott be az adótörvénycsomaghoz. A javaslatban azt kezdeményezték, hogy 2009-től is választhassák az önkormányzatok a négyzetméter alapú építményadót az értékalapú mellett. Ugyanezt szorgalmazza a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége is arra hivatkozva, hogy a terület alapú adóztatás lényegesen egyszerűbb. Óvatosságra intő baloldali javaslatok Az adótörvények módosításának vitájában a legtöbbet vitatott rész az ingatlanadó szabályozásának módosítása volt. Az önkormányzati bizottság elnöke, Jauernik István (MSZP) úgy vélte, a törvényjavaslat az önkormányzatok szempontjából előnyös. Mint mondta, jelentős változást jelent a helyi adók esetén, hogy az építmény- és a telekadónál január 1-től az eddigi forgalmi érték alapon meghatározott adót a számított érték alapon vethetik ki. A politikus azért lobbizott, hogy hagyják meg az önkormányzatoknak azt a lehetőséget is, hogy eldönthessék, élnek-e a jelenlegi építményadó, illetve a telekadó kivetésével. Bókay Endre (MSZP) arról beszélt, hogy hosszú átmenet és pontos előkészítés kell a vagyoni típusú adók arányának növeléséhez. Ma Magyarországon a vagyoni típusú adók mindössze 5 százalékát jelentik az adójövedelmeknek, míg Európa fejlettebb területein ez 10 százalékos, tehát a dupláját jelenti. Át kell strukturálni, de ehhez nem lehet úgy hozzányúlni, hogy az ember hirtelen azt mondja, az egyik adót emelem, a másikat csökkentem. Ebben nagyon-nagyon sok zavar támadna. Ennek egy hosszú átmeneti időszakban kell bekövetkeznie, és ehhez kell egy konkrét vita - vélte a képviselő. Értékalapú adót a messzi jövőben! Az MDF vezérszónokaként Herényi Károly az értékalapú ingatlanadó kapcsán kijelentette, azt csak hoszszabb távon tartják elfogadhatónak, és kezdeményezik, hogy az adó megállapításakor vegyék figyelembe az ingatlanban lakó család létszámát is. Nem kell újabb megszorítás? A kormány által benyújtott tervezet mint az a pénzügyminiszter tájékoztatóján elhangzott 2,8 százalékos GDP-növekedéssel és 4,5 százalékos inflációval számol, amely eredményszemléletben 4,1 százalékos GDP arányos államháztartási hiányt tartalmaz, összege pedig milliárd forint. Veres János pénzügyminiszter az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságának ülésén ismételten hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a konvergenciaprogram végrehajtása mellett, s ezt tükrözi a jövő évi költségvetés is. Majd hozzátette: a konszolidáció mellett folytatódik a felzárkózási program. További megszorításokra a tárcavezető szerint már nincs szükség, 2008-ban a fogyasztás szerény mértékben, 0,4 százalékban emelkedik jelezte Veres János, hozzáfűzve, hogy jövőre a gazdasági növekedést az export és az élénkülő beruházások húzzák. A kormány több mint 170 milliárd forintos céltartalékot, 61 milliárd forint általános tartalékot, 20 milliárd forint központi egyensúlyi tartalékot és 89 milliárd forint fejezeti egyensúlyi tartalékot képez. A GDP arányos államadósság 2007-ben várhatóan 65,6 százalék lesz, jövőre pedig 66,1 százalékra módosul. A évi és a évi költségvetésben is a közötti felelőtlen gazdaságpolitika árát fizetteti meg a kormány a lakossággal értékelte a számokat a bizottság fideszes elnöke az ülésen. Varga Mihály szerint a évi költségvetési tervezet azt mutatja, hogy a szakadék széléről egy lépéssel vissza lehet lépni, de a gazdaság továbbra is a sötét alagútban áll. Magyarország az Európai Unióhoz ben csatlakozott 12 ország között az idei 2,2 százalékos és a jövő évi várható 2,8 százalékos növekedésével az utolsó helyen áll, s emellett a jövő évi 4,5 százalékos inflációs mutató is magasabb az EU-12 átlagos prognózisánál, ami 3,7 százalék vázolta a helyzetet a bizottság elnöke október ÖN KOR KÉP 3

6 PARLAMENT Ebben a törvényben készíti elő, csempészi be a kormány a évben bevezetni kívánt, számított értékalapú telek- és ingatlanadót, ami a jelenlegi, túlnyomórészt négyzetméter-alapú ingatlanadóhoz képest jelentős többletterhet fog okozni a lakosság és a vállalkozások számára. Egyes számítások szerint a lakások értékalapú adókulcsának 0,25 százalékos vagy 0,5 százalékos előírása esetében az ebből származó bevétel milliárd forint Elbukott népi kezdeményezés. Elbukott a Házban a pedagógusok kötelező óraszámának visszaállításáról szóló népi kezdeményezés. Ezt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete nevében Kerpen Gábor elnök indította. A kormányoldal már a vitában sem támogatta a javaslatot, valószínűleg azért sem, mert a költségvetésnek ez százmilliós bevételkiesést okozott volna. A közoktatási törvény 2006-os módosítása értelmében az idei tanévkezdéstől differenciáltan nőtt a pedagógusok kötelező óraszáma: a nem szaktanítást végző pedagógusoknál eggyel (21-ről 22-re), a szaktanítást végzőknél, középiskolai tanároknál kettővel (20-ról 22-re) hetente. Fizetésük azonban nem követte a feladatok szaporodását. lesz, a nem lakások esetében pedig a 0,5 vagy 1,5 százalékos kulcs alkalmazásával 375 milliárd forint bevételi többlet várható, a jelenlegi ingatlan típusú adók megszüntetéséből adódó bevételkiesést is figyelembe véve ban a tervezett építményadó, kommunális adó és az idegenforgalmi adó összesen 70,4 milliárd forint volt. vont részletes mérleget az ellenzéki politikus. A luxusadóval kapcsolatban megjegyezte: egy adóalapra két adó fog vetülni, mert a luxusadó kategóriájába eső építményre értékalapú ingatlanadót is kellene fizetni. Az MDF javasolja a számításba belevenni az ingatlanban lakó család létszámát is. Továbbá ők is kezdeményezték, hogy az önkormányzatokra bízzák, az ingatlanadóztatási lehetőségek közül a többi ingatlanadót is figyelembe véve melyiket használják. Esztergom polgármestere jóval élesebben támadta a kormányzati elképzeléseket. Meggyes Tamás (Fidesz) azt mondta: A nemzeti vagyon ellopása, eladása, a munkavállalók és a vállalkozók agyonsarcolása után az életminőség egyetlen biztató tényezőjét éri támadás. Meglátása szerint Magyarországon az otthonok majdnem mindegyike, Európában is ritka módon, a családok tulajdonában van. Ezért ezt nem lenne szabad adóval sújtani. Az, hogy van hol laknunk, nem annyira vagyon kérdése, hanem alapvető emberi életfeltétel. Félek, hogy a Gyurcsány-kormány ismét az emberek javát akarja, a javainkat, azaz elvenni az utolsó értékeinket. hangoztatta. Majd azzal vádolta a kormányt, hogy csellel igyekszik bevezetni a korábban elhatározott ingatlanadót. Ezt szerinte azzal teszi a kabinet, hogy csökkenti az önkormányzatok támogatását, ellehetetleníti őket és ezzel az adó kivetésére kényszeríti őket, hogy majd a miniszterelnök a jórészt ellenzéki önkormányzatokra mutogathasson. Lehetőség háromszoros adóemelésre? Nyíregyháza szocialista alpolgármestere reagálásában azt erősítette, hogy az előterjesztés nem tartalmaz az ingatlanadó bevezetésére való javaslatot. Amiről képviselőtársam beszélt, az az önkormányzatoknál most is létező építményadó, melynek változtatására tesz javaslatot az előterjesztés akkor, ha az önkormányzatok ezt majd kívánják mondta Tukacs István. Az építményadó kapcsán arról számolt be: városuk vállalkozásokat adóztat. Ők a négy önkormányzat egyike, amelyek korrigált értékalapon vetik ezt ki. Azért teszszük ezt igen jól, mert egy építmény mást ér a város kellős közepén, és mást ér 20 kilométerre a városközponttól. Erre mi nem büszkék vagyunk, pusztán csak azt állítjuk, hogy így is lehet, és ez az önkormányzat számára bár többletmunkát hozott, de igazságos. mutatott rá a képviselő. Az SZDSZ-es Gegesy Ferenc közölte: 2008-ban nem nő az adóterhelés, utána pedig csökkenni fog. Majd hozzátette: Az adóhatóságnak komoly munkát jelent majd, hogy fel kell mérni. De a négyzetméter-alapúnál is! Be kell jutni a lakásba, és a négyzetmétert meg kell állapítani, alaprajzzal. Most az, hogy egy lakás 50 éves, meg hogy vályogból van, biztosan van olyan tényező, amelynek az adatfelvétele sokáig tart, de ezt egyszer kell megcsinálni. vélte a honatya. Megjegyezte azt is, hogy a benyújtott adómelléklet, a helyiadó-szabályozás a vállalkozásoknál lehetővé tesz gyakorlatilag háromszoros adóemelést is. Ám azt a vitában senki nem említette, hogy az önkormányzatok a vállalkozásokat akarnák nagyon sanyargatni, pedig erre valóban lehetőség van tette hozzá. A fideszes Tállai András erre úgy reagált: Gegesy képviselő úr elárulta, hogy háromszor annyi adót lehet majd vele beszedni. A 2009-es költségvetésben tovább fogják sanyargatni az önkormányzatokat, elveszik az állami normatívát, a támogatást. És mire fog kényszerülni az önkormányzat? Ha azt akarja, hogy ellássa a feladatát, amire a képviselő-testület tagjai esküt tesznek a választásokat követően, akkor rá fog kényszerülni. Ez ennek a dolognak a nyitja. Hiába mondják el ezerszer, képviselő urak, hogy ez nem kötelező! Nem kötelező, csak kényszerű. Németh Erika 4 ÖN KOR KÉP október

7 MIT JELENT A POSTAPARTNER PROGRAM? Nincs új a nap alatt, és ez ebben az esetben is igaz! Magyarországon évek óta több mint 300 olyan posta működik, amelyik a vállalkozói formában postapartnerként kitűnően dolgozik. A legtöbb helyen nem is tudják az ügyfelek, hogy aki felveszi a levelet, nem a posta dolgozója, hanem egy vállalkozó. A Magyar Posta ezen az úton kíván továbblépni. Elsőként négy megyében, Komárom-Esztergom, Heves, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Somogy 284 településén hirdetik meg a vállalkozásba adást. Az ügyfelek gyakorlatilag semmit nem vesznek észre a változásból, hiszen a szolgáltatás megmarad, legfeljebb nem a korábbi posta épületében vehetik azt igénybe, hanem a helyi kisboltban, a gázcseretelepen vagy éppen az önkormányzatnál. A Postapartner Program keretében csupán üzemeltetési rendje alakul át úgy, hogy közben a társaság vállalja a szolgáltatás minőségéért a felelősséget. Ha valahol nem lesz megfelelő jelentkező a programra, akkor a posta addig folytatja hagyományos szolgáltatását, amíg nem talál megfelelő vállalkozót. A társaság akkor is így cselekszik, ha valaki meggondolja magát, és nem kívánja folytatni a tevékenységet. A törvényeknek megfelelően ellátja a szolgáltatást és keresi új postapartnerét. Segítség és támogatás Számos együttműködési megállapodást kötött a Magyar Posta a Postapartner Program támogatása érdekében. Ezek alapján például kedvezményes hitelfelvételi lehetőségekkel segítik a vállalkozókat, az egykori postai alkalmazottakat vagy az önkormányzatokat. A Magyar Fejlesztési Bank a Pályamódosító, az Önkormányzati infrastruktúra-fejlesztési és a Vállalkozásfejlesztési hitelprogram keretében kínál igen kedvező kölcsönkonstrukciókat az érdeklődőknek. A már működő cégek egymilliótól egymilliárd forintig igényelhetnek éves futamidejű hitelt. Az önkormányzatoknál pedig felső határ sincs az öszszegre. A posta mostani dolgozói, akik vállalkozást indítanak, legfeljebb hárommillió forintos, államilag garantált, forintalapú, kedvező kamatozású kölcsönt kérhetnek. A Magyar Posta stratégiai partnere, az Erste Bank saját kölcsönlehetőséget dolgoz ki a Postapartner Program támogatása érdekében. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium munkaerő-piaci programokat indít: ilyen az a bérköltség-támogatási lehetőség, melyet a Postapartner Programban résztvevő vállalkozások vagy önkormányzatok egy előre Együttműködési megállapodást ír alá Szűts Ildikó általános vezérigazgató-helyettes és Molnár Gyula, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a Postapartner Program támogatása érdekében meghatározott időszakra kaphatnak. A szaktárca az úgynevezett Prémium Évek konstrukciójával a munkából való fokozatos kivonulást szeretné lehetővé tenni, illetve igyekeznek megfelelő programot kidolgozni a pályamódosításra készülő volt postásoknak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a Kereskedelmi és Vendéglátók Országos Szövetsége, valamint az önkormányzati szövetségek azt vállalták, hogy segítenek azoknak a pályázatírásban, akik látnak üzleti lehetőséget a programban. Pályázatkiírás Közbeszerzési eljárásban a társaság a 291 posta üzemetetését hirdette meg. A pályázat úgynevezett előminősítési hirdetménye napvilágot látott. Az érdeklődőknek ebben a szakaszban kell jelentkezniük a partnerségi programra, mert a későbbiekben csak azok szállhatnak ringbe, akik az előminősítésen részt vesznek. A Posta, a Magyar Fejlesztési Bank, a megyei kereskedelmi és iparkamarák, a KISOSZ megyei szervezetei és az önkormányzati szövetségek képviselői október 26-án a Postapartner Program első ütemében érintett négy megyében egy időben információs napot tartottak. A fórumok célja az volt, hogy felkeltsék az érdeklődést a program iránt, és minél több lehetséges partner jelentkezzen a közbezerzési pályázatra. Változó szokások Magyarországon évente hatvanmillió levelet adnak fel az emberek. Ez azt jelenti, hogy fejenként a csecsemőket is beleértve összesen hat küldeményt juttatnak célba a Posta segítségével. Az internet, SMS térhódításával tehát csökkent a magánlevelezés, a Magyar Posta forgalma mégsem lett kisebb. Ennek oka, hogy megváltozott a küldemények öszszetétele. A képeslapok, a dísztáviratok helyett jórészt, a küldemények mintegy 92 százalékát, a számlák, vagyis az üzleti levelek teszik ki. Nincs ez másként az uniós tagországokban sem! Ezért is gondolták ki a postai szakemberek a vállalkozásba adást, hiszen a helyi igényekhez a postapartnerek könnyebben, gyorsabban és hatékonyabban tudnak alkalmazkodni. Belgiumban például az év végéig 330 új postapont nyílik, míg 277 kishivatalt bezárnak. Az új vállalkozások beindításával az ügyfelek biztosan jobban járnak, hisz a nyitvatartási idő körülbelül 20 százalékkal nő. Portugáliában naponta 5 millió levelet kézbesítenek 900 postahelyen, illetve 1900 vállalkozásban működő és 240 önkormányzati felvevőponton keresztül. Annak idején trafikok, utazási irodák, biztosítási ügynökségek érdeklődtek legjobban az új lehetőség iránt. Nagy-Britanniában is fenntarthatatlannak látják a jelenlegi helyzetet. A két évvel korábbi adatokhoz képest hetente 4 millióval kevesebb ügyfél vette igénybe a szolgáltatást. Most felülvizsgálják a teljes brit hálózatot, és a vállalkozásba adás bővítését tervezik, a gyéren lakott területeken a pubokra vagy magánlakások tulajdonosaira bízzák a feladatot. Ausztriában a Közelebb az ügyfelekhez!, illetőleg a Több lábon állni! volt a két igazi jelmondat. Ma már 120, jól menő postapartnere van az Osztrák Postának. Ott az önkormányzatok és az idegenforgalmi szövetségek voltak a legbátrabb jelentkezők. Több uniós tagországban pedig már jól működik a PostHotel szolgálat is. Az egykori postai épület földszintjén kisbolt vagy drogéria várja a vásárlókat, a tetőtérben kiépített szállodai szobák pedig a turistákat, ami az egyre népszerűbb falusi turizmust lendíti fel. Csy-kó október ÖN KOR KÉP 5

8 KOR-KÉP A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK NAPJÁN A Helyi Önkormányzatok Napján már hallhattunk a tisztasági csomagról Nincs zöld, kék, vörös és narancssárga település Az önkormányzatok egyenlő eséllyel indulhatnak a fejlesztési pénzekért Gyurcsány Ferenc szerint mindent megtesznek azért, hogy az uniós fejlesztési források oda jussanak, ahol szükség van rá, ezért is szigorítják az összeférhetetlenségi törvényt, és ezért hoznak etikai szabályokat... Magyarország jövője azon áll, vagy bukik, hogy a gyerekek megöröklik-e szüleik sorsát. Az igazi nagy nemzeti sorskérdés: hogy mi történik a gyerekeinkkel? Az idei év kemény év volt, az önkormányzatok túlnyomó többségének a megszorítás éve. Jövőre összességében, az önkormányzatoknál már nem a megszorítás, hanem a szigorúság érvényesül, reálértéken nagyjából a 2007-es pozíciókat tudják megőrizni fogalmazott a kormányfő a Helyi Önkormányzatok Napján. A miniszterelnök szerint ez már az idei évhez képest előrelépés, mert korábban inkább apadtak a források. Mai tudásunk szerint 2009-től lehet szakmapolitikailag értelmes költségvetési mozgástér. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatására biztosítandó mintegy 200 milliárd forintos pályázati keretről szólva úgy vélte: ez a nemzeti szolidaritás egyik megnyilvánulási formája. A kormányfő arra kérte a polgármestereket, hogy otthon maguk is teremtsék meg a szabályozás, az ellenőrizhetőség és az átláthatóság feltételeit. Véleménye szerint ma az a gyakorlat, hogy helyenként több pénzt kérnek egy adott célra, hogy a fennmaradó összegből egy másik beruházást is elvégezhessenek....annyit és csak annyit szabad kapnia egy programnak, amennyibe valójában kerül, hogy maradjon másoknak is. A miniszterelnök szerint egy település sorsát, esélyeit nem befolyásolhatja az, hogy milyen a képviselő-testület politikai hovatartozása. Közölte: nincs zöld, kék, vörös és narancssárga település, az önkormányzatok egyenlő eséllyel indulhatnak a fejlesztési pénzekért. ÚJ REND A Helyi Önkormányzatok Napja a korábbi években ünnep volt, amelyből az egyik vezető bank is jelentős mértékben kivette a részét. Ezen a napon a polgármesterek az önkormányzatokat felügyelő miniszterrel közösen ünnepeltek, a mindennapok küzdelméről az országos önkormányzatok képviselői is mértéktartóbb hangon beszéltek, voltak elismerések és volt fogadás... Idén ez másként alakult, ünnepség helyett fejlesztéspolitikai konferenciára hívták a településpolitikusokat, a házigazdák érdemi munkát terveztek, az önkormányzati miniszteren kívül ott volt a miniszterelnök is, a korábban említett vezető bank viszont már nem... egy bizonyos idő után a konferencia zártkörűvé vált, és a miniszterelnök a sajtó kizárásával tanácskozott a polgármesterekkel. Amíg az esemény nyilvános volt, meghallgathattuk a miniszterelnök és az önkormányzati miniszter előadását. Ezekben a napokban már hallani lehetett a tisztasági csomagról, a miniszterelnök már a konferencián utalt rá, azóta akarva, akaratlanul, ez a csomag a Helyi Önkormányzatok Napjának részévé vált, amelyet az ünnepeltek ismert okok miatt nem fogadtak kitörő lelkesedéssel. Heves vita volt az MSZP parlamenti frakciójának ülésén (október 4-én szerk.), ahol a miniszterelnök tájékoztatta a képviselőket a közélet tisztaságával kapcsolatos hétpontos javaslatcsomagjáról mondta az ötórás tanácskozást követően Lendvai Ildikó frakcióvezető. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: nem híve a félmegoldásoknak, csak az egész átalakításának. Közéleti mosoda Patyolatakció Gyurcsány Ferenc bejelentette: a kormány két héten belül hét pontból álló javaslatcsomagot terjeszt az Országgyűlés elé az elmúlt hetekben nyilvánosságra került botrányokhoz hasonló ügyek megelőzése érdekében. A javaslat elemeit ismertetve a miniszterelnök közölte: többek között főállású parlamenti képviselőséget javasolnak a funkcióhalmozás elkerülésére. A miniszterelnök azt javasolta, hogy a következő parlamenti ciklustól önkormányzati vezetők, polgármesterek, gazdasági társaságok vezetői ne lehessenek a parlament tagjai. A tervezett tisztasági csomag a 190 fős szocialista frakcióból 38 polgármestert és körülbelül 100 önkormányzati tisztségviselőt érintene. A miniszterelnök-pártelnök a több órás, pattanásig feszült hangulatú frakcióülés után elismerte, hogy az összeférhetetlenségi szabályokról heves vita volt, ugyanakkor azt is érzékeltette, hogy javaslatától nem tágít, ebben a helyzetben nincs kompromiszszum. A képviselők többségénél viszont pont az okozott rövidzárlatot, hogy a miniszterelnök a tisztasági csomagot a Zuschlagüggyel összemosta. Ha ironikus akarnék lenni, a helyzetet úgy is jellemezhetném, hogy a miniszterelnök a közéleti mosodájában a tisztasági csomagot piperemosás helyett a szocialisták korrupció gyanús ügyeivel mosta össze, ez viszont foltot hagy a polgármester-országgyűlési képviselők becsületén! Talán jobb volna a dolgokat szétválasztani. Ezért a jövőben a jó közérzet érdekében a közélet megtisztítására piperemosást, a szürkegazdaság kifehérítésére kilós mosást javaslok. S ha a választott programokban a miniszterelnök és frakciótársai megegyeztek, szándékuknak megfelelően kezdődhet a kifehérítés, a közéleti mosodában közérzetünk javítására indulhat a patyolatakció! A kérdés csak az, hogy az érintettek mennyire lesznek partnerek ehhez, a szocialista frakcióvezetőt idézve:... félkész árut nem teszünk a kirakatba.. Csiky Ildikó 6 ÖN KOR KÉP október

9 KOR-KÉP - ÁSZ VÉLEMÉNY A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL A finanszírozási feszültségek és az EU-s támogatással megvalósuló fejlesztések fenntarthatóságára vonatkozó információk hiánya évben is növelik az önkormányzati költségvetések tervezésének és végrehajtásának...ász véleményben is jelzett kockázatát. A feszültség kódolva? A pénzügyminiszter szeptember elején benyújtotta a parlamentnek a múlt évi költségvetésről szóló zárszámadását, amit az Állami Számvevőszék ezzel kapcsolatos jelentésében élesen bírált. Felidézve a zárszámadáshoz készített jelentést, kiderül, hogy a helyi önkormányzatok a múlt évet a 34,8 Mrd forintos törvényi előirányzattal szemben 156,5 Mrd forintos hiánnyal zárták, ez a GDP 0,7 százalékát jelenti. A zárszámadás alapján Az előző négy évben az önkormányzatok vagyona és költségvetési bevétele közel duplájára nőtt, ennek ellenére közel harmaduk hitelfelvételre kényszerült. Az os időszakot átfogó vizsgálatból az is kiderült, hogy a helyi önkormányzatok könyvviteli mérlegben kimutatott vagyona a vizsgált időszakban Mrd forintról Mrd forintra nőtt, ennek magyarázatát a korábban érték nélkül nyilvántartott ingatlanok ban elvégzett értékmegállapítása adja. A szabályozott források csökkenek Az Állami Számvevőszék októberben elkészítette véleményét a kormány által benyújtott jövő évi költségvetési javaslatról. Ebben a helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó szabályozott bevételeinek tervezését az államháztartás egyensúlyi helyzetének javítását szolgáló, évben már elfogadott intézkedések, az európai uniós fejlesztési támogatások hazai forrásainak biztosítása, a közoktatásban tanévre meghatározott teljesítménymutató szerinti finanszírozás, a társulásos feladatellátás változatlan ösztönzése és a szociális alapszolgáltatások bővítésének, reálértéke megtartásának szándéka határozta meg. A javaslat alapján a központi költségvetési támogatás, hozzájárulás helyi önkormányzati bevételeken belüli aránya a évi 43,6 százalékról évben 40,1 százalékra csökken. Ezzel egyidejűleg a saját bevételek 13,8 százalékos, az európai uniós támogatások és a hazai társfinanszírozás, fejezeti támogatások 27,2 százalékos növekedésével számol a törvényjavaslat mellékletében bemutatott mérleg. A szabályozott források a évi javaslatban az előző évhez képest 50,1 Mrd forinttal (3,7%) csökkentek, amely a szerkezeti változások és a évi kiadáscsökkentő intézkedések együttes hatását tartalmazza. A központi költségvetésből származó források összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy a budapesti 4-es metróvonal építésének támogatása évben 65,6 Mrd forinttal a központi költségvetésből származó szabályozott források között szerepelt, amely a évi javaslatban a beruházás tervezett EU-s támogatásával összhangban 49,4 Mrd forinttal csökkent. A feladat és finanszírozás felülvizsgálata ismét elmarad A normatív hozzájárulások, támogatások fajlagos értékei az igénylési jogcímek többségében nominálértéken változatlanok, így összességében a működési célú központi költségvetési támogatások reálértéke csökken, a fejlesztési források elsősorban az EU-s támogatások és a hazai társfinanszírozás eredményeként bővülnek. A költségvetési törvényjavaslat az önkormányzati forrásszabályozásban alapvető változásokat nem tartalmaz (a törvényjavaslat általános indokolásában ennek magyarázata, hogy az önkormányzati rendszerben sincs elmozdulás). A szabályozás egyes részleteit érintő változások a célzottabb, ésszerűbb feladatellátást szolgálják, azonban az önkormányzati feladatok és a finanszírozási rendszer (a kormány által korábban elrendelt és az ÁSZ által is indokoltnak tartott) felülvizsgálatára, átalakítására évben sem kerül sor. Az indokolás szerint a helyi önkormányzatok beleértve a helyi kisebbségi önkormányzatokat és a többcélú kistérségi társulásokat is évben hitelforrások nélkül számítva Mrd forinttal gazdálkodhatnak, ami 4,7 százalékkal haladja meg a évi költségvetési törvényjavaslatban bemutatott előirányzatot. Az önkormányzatok saját folyó bevételeinek a költségvetési törvényjavaslat általános indokolásában bemutatott évi előirányzatát megfelelő számítások, hatástanulmányok nem támasztják alá, ezért a tervezés szempontjából a véleményben a helyi adók évi tervezésével kapcsolatos megállapítás alapján kockázatot jelentenek. A évi költségvetési törvényjavaslat a helyi önkormányzati költségvetések egyensúlyát jellemző hiánymutató alapján a pénzügyi egyensúly romlását jelzi. A PM előrejelzése szerint a hiány a évben várhatóan 85 Mrd forintra csökken az előző évi 156,5 Mrd forintról, de évben ismét 111 Mrd forintra növekszik. Ennek finanszírozására felvett hiteleken belül emelkedett a működést finanszírozó rövid lejáratú (folyószámla) hitel, amely a kamatkiadásokat növeli. A hosszú lejáratú hitelállomány néhány önkormányzatnál koncentrálódott, új jelenség azon október ÖN KOR KÉP 7

10 KOR-KÉP - ÁSZ VÉLEMÉNY A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL Az önkormányzatok évi fejlesztési célú támogatásainak alakulása Megnevezés évi törvényi előirányzat (millió Ft-ban) évi javaslat (millió Ft-ban) Változás (2008/2007) (millió Ft-ban) IX. Helyi önkormányzatok támogatása fejezetben tervezett előirányzatok összegben %-ban Címzett- és céltámogatás , , ,0 92,2 ebből az új induló céltámogatások ,0 0,0 100,0 Helyi önkormányzatok fejlesztési és vis major feladatainak támogatása , ,0 0,0 100,0 ebből vis major feladatok ellátása ,0 0,0 100,0 Vis maior tartalék 360,0 360,0 0,0 100,0 Budapest 4-es metróvonal építésének támogatása , , ,0 24,7 Leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása 5800, ,0 0,0 100,0 Központosított előirányzatként tervezett fejlesztési célú támogatások összesen , , ,0 130,4 lakossági közműfejlesztés támogatása 3 000, ,0 0,0 100,0 kompok, révek felújításának támogatása 150,0 150,0 0,0 100,0 ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása 600,0 600,0 0,0 100,0 a évi jövedelemdifferenciálódás mérséklésénél beszámítással érintett önkormányzatok támogatása 7 200, ,0 0,0 100,0 önkormányzatok és jogi személyíségű társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása , , ,0 149,5 települési önkormányzatok szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása 8 000, ,0 0,0 100,0 ebből : főváros, fővárosi kerületek útfelújítása, legalább 3 490, ,0 10,0 100,3 belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása 2 500, ,0 0,0 100,0 ebből : - fővárosi kerületekben 2 000, ,0 0,0 100,0 - leghátrányosabb helyzetű kistérségek városaiban 500,0 500,0 0,0 100,0 közös iskolák, új közjegyzőségek tárgyi feltételeinek javítása 0, , , tavaszán kialakult árvíz és belvíz miatt keletkezett károk enyhítésére 0, , ,0 Összesen: , , ,0 74,2 Decentralizált fejlesztési programok előirányzatai XI. Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejezetben tervezett terület- és , , ,4 32,2 régiófejlesztési célelőirányzat LXIX. Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, regionális innováció támogatása 4 000, , ,0 125,0 Összesen: , , ,4 51,5 FEJLESZTÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOK ÖSSZESEN: , , ,4 71,9 Fejlesztési célú támogatás Főváros metró-beruházási programjának támogatása nélkül , , ,4 96,6 regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatási előirányzat: ebből: összege , , ,4 78,8 aránya (%) 35,2 28,7 8 ÖN KOR KÉP október

11 KOR-KÉP - ÁSZ VÉLEMÉNY A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL ban, hogy az önkormányzatok ezen belül különösen a megyei önkormányzatok zártkörű kötvénykibocsátása élénkül, az 5-10 év múlva esedékes törlesztési kötelezettség fedezete (a jelenleg ismert feltételek mellett) nem tervezhető kellő biztonsággal. A javasolt előirányzatok az önkormányzatok szabályozott forrásai között az illetmény növelésére nem tartalmaznak fedezetet, a közszférában a keresetek évi növelését szolgáló intézkedésekről a szakszervezetek és a kormány között létrejött megállapodás alapján a év után járó, január 16-án esedékes 13. havi illetmény kétheti részének fedezete céltartalékból évközben kerül átcsoportosításra. A fejlesztési források között az előző évivel közel azonos nagyságrendű címzett és céltámogatási előirányzat áll rendelkezésre, 53 Mrd forint összegben. Ez az előirányzat biztosítja a korábbi években vállalt fejlesztési támogatási kötelezettségek teljesítését, a megkezdett programok folytatását. A javaslat szerint hazai források terhére évben miként a években új címzett támogatási program nem indítható. Új induló egészségügyi gépműszer beszerzések céltámogatásaira mindössze 200 M forint előirányzatot tartalmaz a költségvetési javaslat. Az uniós források feltételeiről A kormány szándéka, hogy a korábban hazai forrásból támogatott fejlesztési programok minél szélesebb körben EU-s forrásokból legyenek támogathatók. Ennek elősegítése érdekében a javaslat az önkormányzatok európai uniós fejlesztési pályázatainak saját forrás kiegészítésére szolgáló támogatás előirányzatát az uniós előírásoknak való megfelelés és a hozzájutás feltételeinek szigorítása mellett 5 Mrd forinttal megemelve, 15,1 Mrd forint összegben tartalmazza. Ugyancsak az EU-s forrásokhoz való hozzájutás feltételeit támogatja az Uniós fejlesztések fejezetben a KEOP derogációs projektek kamattámogatása címén megnyíló előirányzat 500 M forintos keretösszege, amely az ivóvízminőség javítását szolgáló, valamint a szennyvíz és hulladéklerakó beruházások EU és más hazai forrásból nem finanszírozott hányadának hitelforrás terheit könnyítheti. A regionális fejlesztési tanácsok szerepe felértékelődött A leghátrányosabb helyzetű kistérségek gazdasági felzárkóztatására a költségvetési javaslatban az előző évivel azonosan 5,8 Mrd forint áll rendelkezésre a három alföldi és két dunántúli régió fejlesztési tanácsainak döntési jogkörébe utalva. A régiók szerepének konvergencia célokkal összehangolt elmozdulását jelzi, hogy a helyi önkormányzatok fejlesztései és vis maior támogatására szolgáló összegében az előző évivel azonos 10,87 Mrd forint előirányzat teljes egészében a regionális fejlesztési tanácsok döntési jogkörébe került. A hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatása érdekében a térségi lehatárolás 2007-ben, az országgyűlési határozatban újólag meghatározott szempontjai részben érvényesültek. A régiókkal való tervszerződések megkötésére a régiós előirányzatok önálló fejezetben való megjelenítésére azonban még nem kerülhetett sor. Az önkormányzatok költségvetésből származó fejlesztési jellegű támogatásait a Területés régiófejlesztési célelőirányzat és a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap decentralizálásra kerülő hányadával együtt 137,28 Mrd forint összegben tervezték, amely az előző évhez képest 28,1 százalékos csökkenést jelent. A központi költségvetésből származó önkormányzati fejlesztési források csökkenése a fővárosi metróberuházás finanszírozásának uniós támogatások keretébe való átkerülésével függ össze, e program nélkül számítottan a különböző jogcímű hazai fejlesztési támogatások a évihez képest 3,4 százalékkal összegében 4,2 Mrd forinttal csökkennek. A támogatási rendszer átalakításának eredményeként a javaslat az önkormányzati szféra egészét érintően évhez képest az Európai Unióból származó fejlesztési források 49,3 Mrd forintnak megfelelő összegű bővülésével, valamint a hazai társfinanszírozásból és a központi fejezetektől származóan további 18 Mrd forint támogatás többletével együtt 318 Mrd forint fejlesztési forrást tartalmaz. A hazai fejlesztési támogatásokat két és félszeresen meghaladó források tervezése a teljesíthetőség szempontjából annak ellenére, hogy 2008-ban a beruházások ütemének felgyorsulása várható közepes kockázatot hordoz. A normatívák jellemzően változatlanok A normatív hozzájárulások és támogatások évben átalakított rendszerében további pontosításokat tartalmaz a jövő évi költségvetési törvényjavaslat, de a normatívák fajlagos támogatása jellemzően változatlan marad. A 75 db fajlagos hozzájárulás közül csak hét emelkedik, egy pedig csökken, az új ellátottakra megállapított fajlagos hozzájárulás ötnél emelt, egynél változatlan, egynél pedig csökkentett összegű. A normatív hozzájárulások főösszegére 3,4 százalékos (23,8 Mrd forintos) csökkenés mellett 681,2 Mrd forintot irányoz elő a benyújtott törvényjavaslat. A településüzemeltetési, igazgatási és sportfeladatok, valamint a társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő települési önkormányzatok feladataihoz járó fajlagos hozzájárulás szerény mértékben növekszik. Az önkormányzati igazgatásban a körjegyzőségek számának növekedése, az üdülőhelyi feladatoknál az idegenforgalom bővülése következtében emelkedik a normatíva javasolt előirányzata. A szociális és gyermekvédelemi feladatok normatív hozzájárulása évi előirány október ÖN KOR KÉP 9

12 KOR-KÉP - ÁSZ VÉLEMÉNY A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI TÖRVÉNYJAVASLATRÓL zatainak kialakításánál számoltak az alapszolgáltatásokat igénybevevők számának bővülésével és a rászorultsági elv fokozottabb érvényesítésével. A közoktatásról A közoktatás finanszírozása a évben elfogadott módosításnak megfelelően a költségvetési évről tanévre változott, egyben az alapnormatívák számítása tanulólétszám helyett teljesítménymutatón alapul. Ennek következtében a közoktatás évi finanszírozásában az első nyolc hónapban az előző évi költségvetési törvény által meghatározott determináció érvényesül. A benyújtott törvényjavaslat a 2008/2009-es nevelési évre, illetve tanévre határozza meg a közoktatási alap-, a kiegészítő- és a szociális juttatások normatíváinak körét, feltételeit és a hozzájuk kapcsolódó fajlagos támogatási összegeket, valamint az előzőek figyelembevételével számított előirányzatokat. A 2008/2009-es tanévtől a teljesítménymutató alapján támogatott közoktatási alapfeladatok köre kibővül az alapfokú művészetoktatással, a kollégiumi, externátusi neveléssel, a napközis vagy tanulószobai foglalkozással, iskolaotthonos oktatással, neveléssel. A kollégiumok eddigi közoktatási feladatait tartalmazó normatívák szétválnak nevelési, oktatási feladatokra és szállásbiztosításra, míg a sajátos nevelési igényű tanulók támogatása átkerül az egyes pedagógiai programok támogatása jogcímcsoportba. A különleges helyzetben levő gyermekek, tanulók nevelése, oktatása, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltatások támogatása átkerült a központosított előirányzatok közé. A normatívák közötti szerkezeti változások a közoktatási törvényben meghatározott teljesítménykövetelményeket közvetítik, egyúttal a normatívák száma is csökken, pontosabbá válik a közoktatási alap, a kiegészítő és a szociális juttatások tartalma, illetve elkülönülése. A közoktatási törvény júniusi módosítása alapján elindul az óvodáskorúak teljes körű ellátását célzó hároméves program, fokozottabb gondoskodásban részesülhetnek a sajátos nevelési igényű gyermekek, az alapfokú művészetoktatásban erőteljesebb ösztönzést kap a minőségi munka, a kedvezményes óvodai, iskolai, kollégiumi étkezéshez való normatív hozzájárulás január 1- jétől kibővül a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 5. évfolyamos általános iskolai tanulók ingyenes étkeztetésével. Vagyonosabb önkormányzatnál jobb lehet a közszolgáltatás A közszolgáltatások finanszírozásában növekszik az önkormányzatok saját forrásainak aránya, szerepe, az ellátások színvonalában meglévő különbségek növekvő mértékben függnek a fenntartó önkormányzatok költségvetési helyzetétől, bevételszerző képességétől. Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok esetében (az önkormányzatok harmada) az alacsony helyi jövedelmi, vagyoni háttér csak korlátozott forrásbevonást tesz lehetővé. A költségvetési egyensúly javításával összefüggő központi forráscsökkentésre a helyi önkormányzatok a évi költségvetés jóváhagyása és a végrehajtása során ellentmondásosan részben tényleges megtakarítást eredményező helyi szervezési intézkedésekkel, létszámcsökkentéssel, részben a hiány kölcsönforrásokból történő finanszírozásával, növekvő eladósodással reagáltak. A finanszírozási feszültségek és az EU-s támogatással megvalósuló fejlesztések fenntarthatóságára vonatkozó információk hiánya évben is növelik az önkormányzati költségvetések tervezésének és végrehajtásának előző évi költségvetéssel kapcsolatos ÁSZ véleményben is jelzett kockázatát. Javaslatok az Országgyűlésnek Kérje fel a kormányt, hogy gyorsítsa fel a konvergenciaprogram végrehajtását támogató garanciális szabályok kialakítását, a költségvetési és gazdálkodási rendszer megújítását, a költségvetés felépítésének, prezentációjának újragondolását. Kérje fel a kormányt, hogy a mindenkori költségvetést érintő ágazati (szakmai) törvényeket olyan időütemezésben terjessze az Országggyűlés elé, hogy azokat az adott tervév költségvetési irányelveinek kiadása előtt elfogadhassa, így hatásai érvényesülhessenek a tervezőmunkában. Fordítson figyelmet arra, hogy a költségvetési törvényjavaslat vitájának teljes fázisában csak olyan módosító javaslatokat fogadjon be, amelyek eredményeként a költségvetés pozíciója nem módosul. Javaslatok a kormánynak GONDOSKODJON a) közpénzügyi törvény előkészítésének felgyorsításával a helyi önkormányzatok adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásának az eladósodást megakadályozó újraszabályozásáról; b) a helyi önkormányzatok feladatainak és azok forrásainak felülvizsgálatát követően a köztük lévő összhang javítása érdekében a forrásszabályozás szükséges módosításának kidolgozásáról. Határozza meg a helyi önkormányzati alrendszert érintő, a költségvetési törvényjavaslatban tervezett intézkedések hatásvizsgálatának követelményrendszerét. Gyorsítsa fel a hazai területfejlesztési támogatások rendszerének az ÚMFT Operatív Programjaihoz, valamint a területfejlesztési támogatásokról és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 67/2007. (VI. 28.) OGY határozatban foglaltak végrehajtását. Szerkesztette: Csy-kó Az Állami Számvevőszék jövő évi költségvetésről szóló véleményének teljes változata a weblapon olvasható 10 ÖN KOR KÉP október

13 KÖLTSÉGVETÉS Megnyugodhattak az önkormányzatok Marad az iparűzési adó Föllélegezhettek a hazai önkormányzatok: az Európai Bíróság október 11-ei döntésében kimondta, hogy a települések jogszerűen szedik a helyi iparűzési adót. A bíróság ítélete szerint összeegyeztethető az uniós joggal ez az adónem, mert alapja nem a cégek forgalmából származó bevétel. A döntéstől Magyarországon több száz per sorsa és évi mintegy 400 milliárd forint adófizetési kötelezettség teljesítése függött, ekkora összeg folyik be ugyanis az önkormányzatokhoz az iparűzési adóból. adó összeegyeztethető az uniós szabályokkal. Ezt követően már valószínűsíteni lehetett, hogy a magyar beadványok ügyében is hasonló ítélet várható, bár korábban több A helyi iparűzési adóbevételek alakulása év között (millió Ft) forrás: Pénzügyminisztérium Nem sokkal az európai uniós csatlakozás után, 2005-ben több száz hazai cég fordult az önkormányzatokhoz, majd indított bírósági eljárást az iparűzési adó miatt. A társaságok arra hivatkoztak, hogy ez az adónem nem egyeztethető össze az EU úgynevezett hatos áfa-irányelvével. Ez ugyanis kimondja, hogy a tagállamokban csak egyetlen forgalomalapú adónemet lehet kivetni a cégek álláspontja szerint ez pedig Magyarországon az általános forgalmi adó (áfa). Ezek után két magyar bíróság is kérte az Európai Közösségek Bíróságától, hogy határozzon arról, összeegyeztethető-e az iparűzési adó a hatodik HÉA irányelvvel, különösen azzal a tilalommal, hogy a tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be forgalmi adó jellegű adózási rendszereket. Az Európai Bíróság korábban már döntött egy, a magyar iparűzési adóhoz nagyon hasonló olasz adónemről. A testület tavaly októberben kimondta, hogy az Olaszországban szedett regionális Budaörs polgármestere bízott abban, hogy az Európai Bíróság a szakmai érvek alapján az iparűzési adó mellett határoz, és az olasz regionális adót érintő tavalyi döntés után ez várható is volt. Wittinghoff Tamás elmondta: az adó megszüntetése az önkormányzati szektorban súlyos gondokat okozott volna. A polgármester szerint különösen azokon a településeken nem is lehetett volna pótolni a kieső bevételeket, ahol az önkormányzat sokat és sikeresen dolgozott a helyi gazdaság feljesztéséért, a vállalkozások letelepítéséért. Budaörs is ezek közé tartozik, amit a bevételek aránya is jelez. Az idei költségvetés főösszege eléri a 15 milliárd forintot, ebből 7,5 milliárd forint az iparűzési adó, ami 10 százalékkal több a tavalyinál. Ha a költségvetésen belül csak a folyó bevételeket nézzük, akkor annak már nem a fele, hanem a 70 százaléka a budaörsi vállalkozások által befizetett iparűzási adó. A polgármester kifejtette: nem zárkózik el egy átfogó adóreformtól, de ez semmiképpen nem járhat azzal, hogy az önkormányzati szféra kevesebb bevételhez jut nemzetközi és hazai szakértő úgy vélte: az olasz és a magyar adó is ellentétes a közösségi előírásokkal, így az adók beszedése sem szabályos, a pénzt az önkormányzatoknak vissza kell fizetniük. Az Európai Bíróság október 11-ei ítéletében kimondta, hogy az iparűzési adó nem ütközik a közösségi jogba. A határozat szerint a magyar adó nem áfa jellegű, nem kapcsolódik közvetlenül a termékek árához, és nem a végső fogyasztót terheli. Az adatok szerint több mint 100 hazai cég kezdeményezett peres eljárást, de az iparűzési adót döntő többségük befizette, mivel a magyar törvények ezt előírják. Az viszont valószínű volt, hogy ha eltörlik a fizetési kötelezettséget, csak azok a cégek kaphatják vissza az addig befizetett pénzt, amelyek korábban kifogást emeltek. Egyes számítások szerint ha az Európai Bíróság nekik adott volna igazat utólag összesen 25 milliárd forintot igényelhettek volna vissza. A bíróság döntésével az iparűzési adó kapcsán sokat vitatott helyzet egyértelművé vált. Ez jó hír az önkormányzatoknak, amelyeknek az idén összesen már több mint 400 milliárd forintos bevételük lesz ebből az adónemből, és jó hír a központi költségvetésnek is, amelynek az iparűzési adó megszűnése esetén át kellett volna ezt az összeget csoportosítani a kieső bevétel pótlására. Az önkormányzatok működését ugyanis elsősorban a nagyobbakét súlyosan veszélyeztetné ennek az adónemnek a megszűnése. A számítások alapján az már kiderült, hogy a tervezett értékalapú ingatlanadó legalábbis eleinte semmiképpen nem lenne elegendő az iparűzési adó pótlására. Gazdasági szakemberek szerint ugyanakkor az iparűzési adó korszerűtlen, mert rontja a vállalkozások versenyképességét. Átfogó adóreformot 2009-re ígér a kormány. Á. K október ÖN KOR KÉP 11

14 KORKÉP FEJLESZTÉSPOLITIKA Inkább az a kérdés... lesz-e elegendő jó pályázat a hetedik évben is Az októberben megjelent turisztikai kiírásokon várhatóan nagy lesz a túljelentkezés, de akik most nem nyernek, átdolgozhatják pályázatukat, és a következő években újra próbálkozhatnak. Turisztikai fejlesztésekre között soha nem látott nagyságrendű összeg, mintegy 300 milliárd forint uniós forrás várható, úgyhogy inkább az a kérdés, lesz-e elegendő jó pályázat a hetedik évben is mondta lapunknak Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. Az első Nemzeti Fejlesztési Tervben, között az uniós források 2,6-2,7 százaléka jutott idegenforgalmi fejlesztésre. Most az Új Magyarország Fejlesztési Tervben ez az arány már 4,6 százalék, nem beszélve arról, hogy ebben a hét évben jóval nagyobb összeg, több mint 300 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez egy eddig soha nem látott nagyságrendű fejlesztési forrás az idegenforgalom számára, és arra számítunk, hogy ezt többszörözni tudja majd az ehhez érkező önerő, illetve a magántőke. A legfőbb cél, hogy az ország minél több pontjára egyre több vendég érkezzen és egyre több időt töltsön el ott. Ez munkahelyeket teremthet, meglévő munkahelyeket stabilizálhat, valamint jelentős önkormányzati és állami bevételeket hozhat. A turistákat - főként a külföldieket elsősorban Budapest és a Balaton érdekli. Mennyire van esély arra, hogy ez megváltozzon? Ezen a téren nagy változások tapasztalhatók. Budapest mindig is a külföldiek által leglátogatottabb város lesz, és a Balaton a legnépszerűbb hazai utazási célpont. Ám az elmúlt egy-két év nagy tanulsága, hogy azok a városok a többi között Miskolc, Debrecen vagy Szeged, amelyek láthatóan többet szántak turisztikai fejlődésükre, kiugró eredményeket értek el ezen a területen. Éppen azért helyeztük a regionális operatív programokba az idegenforgalmi fejlesztési forrásokat, hogy azok kizárólag az adott régió speciális lehetőségeit szolgálhassák. Emellett figyelni kell arra is, hogy bejött az elmúlt három év stratégiája a belföldi turizmus erősítése kapcsán. Most már a hazai vendégéjszakák 50 százaléka a belföldi turizmusból származik. Az EU régi tagországaiban egyébként ez az arány százalék. Milyen fejlesztésekre lehet most pályázni? Egyrészt az egészségturizmushoz kapcsolódó fejlesztésekre. Emellett a kulturális turizmus az, ami az önkormányzatok számára nagyon fontos, hiszen számos település akár kisebb, akár nagyobb rendelkezik olyan kulturális örökséggel, amelynek fejlesztésére önerőből nincs pénze az önkormányzatnak. Szintén támogatandó cél az ökoturizmus fejlesztése, ami természeti kincseink kiaknázása turisztikai szempontból. Ezeknek a programoknak köszönhetően számos kistelepülés is várhat fejlődést. Nagyon fontos Magyarország számára a konferenciaturizmus is, ami nemcsak a főváros, hanem a vidéki városok számára is reális lehetőség. Az önkormányzatok attól tartanak, hogy jelentős lesz a túljelentkezés és a rendelkezésre álló keret nagyon hamar kimerül. - Az október elején kiírt első pályázatokat évről évre követni fogják újabb kiírások a hét régióban. Természetes, hogy az első pályázati kiírásoknál óriási lesz a túljelentkezés. Ez azt is magával hozhatja, hogy a legkidolgozottabb, legéletképesebb projektek nyernek. A többiek viszont átdolgozhatják pályázatukat, és a következő években újra próbálkozhatnak. Ilyen mennyiségű forrás még nem állt rendelkezésre idegenforgalmi fejlesztésekre, úgyhogy szerintem inkább az a kérdés, a hét év alatt lesz-e elég minőségi projekt, amivel az utolsó eurocentet is le tudjuk hívni. Más országok tapasztalatai azt mutatják: sokszor csak elképzelések vannak a helyi fejlesztésekről, de a konkrét pályázati beadványnál kiderül, hogy hiányzik azok kellő, részletes kidolgozása. Mire érdemes figyelniük az önkormányzatoknak? Szeretném felhívni a figyelmet egy, a jövő év elején kiírandó pályázatra. A turisztikai desztináció-management program kifejezetten önkormányzatok egymás közti és a turisztikaigazdasági szervezetek, szolgáltatók, civil szakmai fórumok együttműködésének támogatására szolgál. Azt segíti, hogy az önkormányzati és a magánszereplők fogjanak össze, és közös fejlesztéssel, programkínálattal álljanak elő. Egyébként nemcsak az Új Magyarország Fejlesztési Tervben vannak turisztikai források, hanem az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban is több tízmilliárd forint áll rendelkezésre a kistelepülések térségeinek turisztikai fejlesztéseire, vadászházakra, horgásztavakra, lovasturizmusra, kifejezetten a falusi jellegű turisztikai programkínálat bővítésre. A kormány érzékelve a pozitív turisztikai adatokat ősszel döntött a turisztikai marketing-keret növeléséről is. A fejlesztési források mellé folyamatosan növekvő marketing-költségvetést is biztosítunk, ami kell ahhoz, hogy a hazai kínálat híre bejárja a világot. Á. K. 12 ÖN KOR KÉP október

15 KORKÉP FEJLESZTÉSPOLITIKA Megjelentek a turisztikai pályázatok Októbertől érhetők el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a turisztikai vonzerő fejlesztéseket támogató pályázatok. Ezek segítségével 250 projekt kaphat több mint 58 milliárd forint támogatást az egészség-, öko-, kulturális és borturizmus területén. Az ország GDP-jének 8,5 százaléka és 400 ezer munkahely ezt jelenti ma a turizmus Magyarországnak. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 142 turisztikai projekt nyert el mintegy 31 milliárd forint értékű uniós forrást. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv között tízszer nagyobb forrással, összesen 300 milliárd forinttal támogatja az ágazatot. Ebből az elkövetkezendő időszakban 90 milliárd forint értékben kezdődhetnek el a fejlesztések. A turizmus önálló világpiac nagyon éles versennyel, ezért fontos, hogy Magyarország az eddigieknél versenyképesebb turisztikai kínálattal jelenjen meg. A hazai turizmusban még mindig sok a kihasználatlan lehetőség. A gazdag termálvízvagyon, a sokszínű kulturális örökség, a gasztronómiai hagyományok, az évezredes borkultúra, a nemzeti parkok természeti értékei, a világörökségi helyszínek mindmind befektetőkre várnak. Az első kiírások Az októberi, első pályázati csomag kiírásaira zömmel önkormányzatok, azok társulásai, egyházak és non-profit szervezetek pályázhatnak, minden területen az adott régió egyedi sajátosságainak megfelelően. Nagy hangsúlyt kap a pályázatokban a Magyarországra jellemző turisztikai vonzerők az egészségturizmus, a kulturális, öko-, aktív és borturizmus fejlesztése. Szervesen illeszkedik a program céljaihoz a rövidesen megjelenő szálláshelyfejlesztési csomag, ami 130 projekt megvalósulását segíti majd uniós forrásból. A program harmadik elemét a 2008 első negyedévében megjelenő turisztikai desztináció-management rendszer fejlesztését támogató pályázatok jelentik. Ez térségi és kistérségi turisztikai management szervezetek létrehozását takarja, melyek az adott terület turisztikai fejlesztéseit koordinálják, valamint összehangolják a térség turisztikai kínálatát. Az Észak-magyarországi Régióban az egészségturizmus fejlesztése keretében a többi között a meglévő gyógy- és termálfürdők korszerűsítésére, a gyógyés élményjelleg erősítésére, illetve egyéb egészségturisztikai létesítmények kialakítására lehet uniós forrást elnyerni. Az örökség- és kulturális turizmus keretében a kiírás a régió műemlékeinek turisztikai funkcióval való ellátása mellett a borés gasztronómia-turizmushoz kapcsolódó fejlesztéseket támogatja. Szintén támogatást kaphatnak a rendezvényturizmushoz, illetve az aktív és ökoturizmushoz kapcsolódó beruházások. Integrált fejlesztések A Közép-dunántúli Régióban cél a műemlékek idegenforgalmi célú megújítása, bemutatása, a látogatóbarát szolgáltatások bővítése, a termál- és gyógyfürdők fejlesztése, a védett természeti területek, illetve az aktív turizmus feltételeinek fejlesztése. Az integrált turisztikai településvagy térségfejlesztés, illetve a tematikus fejlesztések keretében kifejezetten az együttműködésekre épülő, több objektumot érintő, öszszehangolt turisztikai fejlesztések támogathatók. A Közép-magyarországi Régióban a kiírás a többi között az aktív turizmust ezen belül is elsősorban a vízi turizmust és természetjárást támogatja. Pályázni lehet a gyógy- és a termálvíz turisztikai hasznosításához kapcsolódó létesítmények, szolgáltatások bővítésére, a kulturális és örökségturizmus fejlesztésére, illetve a keskeny nyomtávú vasutak fejlesztésére. Történelem és minőség A Nyugat-dunántúli Régióban az alapvető cél a meglévő gyógy- és termálfürdők minőségi fejlesztése, a történelmi és kulturális örökség értékeinek fenntartható hasznosítása, valamint tájegységi, öko-, illetve aktív turisztikai programok megvalósítása. A Dél-Alföldön az egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztését szolgálja a kiírás, másrészt támogatást kap a versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztés. A Dél-Dunántúlon a helyi jelentőségű egészségturisztikai fejlesztéshez lehet támogatást kapni, illetve komplex turisztikai termékcsomagok kialakításához. Az Észak-alföldi Régióban versenyképes turisztikai termék- és attrakciófejlesztésre pályázhatnak a jelentkezők, elsősorban a gyógy- és termálturizmus, a természeti és környezeti értékekre alapozott idegenforgalom, a kulturális és örökségturizmus, illetve a rendezvényés sportturizmus feltételeinek javítására. Külön kiírás jelent meg a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben megvalósuló fejlesztésekre, amelynek keretében felújíthatók a többi között a strandok, fürdők, illetve megteremthetők országos és nemzetközi rendezvények infrastrukturális feltételei október ÖN KOR KÉP 13

16 KORKÉP FEJLESZTÉSPOLITIKA Fókuszban a kutatás-fejlesztés és az innováció A kutatás-fejlesztésre és az innovációra összpontosítanak az Új Magyarország Fejlesztési Terv október 17-én megjelent pályázatai. A hazai mikro-, kis- és közepes vállalkozások ebben a pályázati csomagban csaknem 35 milliárd forint uniós forrásra pályázhatnak. Ezt egészíti ki egy 30 milliárd forintos, ugyancsak október 17-én megjelent és szintén a kutatás-fejlesztésre fókuszáló felsőoktatás-fejlesztési pályázati csomag, amely az egyetemek beruházásait segíti. Bár vannak nemzetközi szintű eredményeink, a magyar K+F-szektor teljesítménye ma még messze elmarad az európai uniós átlagtól. Míg a 15 régi uniós tagállam 2004-ben GDP-jének 1,92 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre ami az Egyesült Államokhoz és Japánhoz mérten egyébként meglehetősen alacsony, addig ez az arány Magyarországon mindössze 0,89 százalék volt. A 2007 és 2013 közötti időszakban csaknem 230 milliárd forint európai uniós forrást kaphatnak erre a célra a magyar pályázók. A következő másfél évben 34,6 milliárd forint válik elérhetővé, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások számára. Az október 17-én megjelent gazdaságfejlesztési pályázati csomagban 3 kiírás valamint azzal párhuzamosan tükörpályázatként a Közép-magyarországi Régióban ugyancsak 3 kiírás szolgálja ezt a célt. Az egyes pályázati konstrukciók az ipari kutatástól a prototípus megvalósításán át egészen az új termék piaci bevezetéséig az innováció teljes folyamatához kínálnak európai uniós forrásokat. Természetesen a kutatásfejlesztés eredményességéhez elengedhetetlenek a jól működő kutatóközpontok, a jól felszerelt innovációs és technológiai parkok. E pályázat alapvető célja, hogy megerősítse az egyetemek, kutatóhelyek és az üzleti szféra együttműködésére létrehozott és már eredményeket felmutatni képes, gazdasági társaságként működő, úgynevezett kooperációs kutatóközpontokat és regionális egyetemi tudásközpontokat. A felsőoktatási infrastruktúra fejlesztésére az elmúlt 17 évben 110 milliárd forintot költött Magyarország végéig most csaknem 85 milliárd forint európai uniós forrást fordíthatunk ugyanerre. Mivel a keret legalább 75 százalékát a matematikai, műszaki és informatikai, illetve természettudományi területek fejlesztésére kell fordítani, így Sikeresen pályáztak a hátrányos helyzetű kistérségekben is Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében ez év március 1- je óta adhatnak be pályázatokat a hazai vállalkozások. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség adatai szerint az eltelt 7 hónap alatt több mint 3000 pályázat érkezett, ezek közül több mint 1900 vállalkozás kap támogatást. A márciusban kisés közepes vállalkozások számára kiírt pályázatokon 556 vállalkozás nyert el csaknem 35 milliárd forint uniós forrást. Ennek segítségével 140 milliárd forint értékű beruházást valósítanak meg. Ez azt jelenti, hogy minden egy uniós forint négy magyar magán forintot mozdít meg. Komplex vállalati technológia-fejlesztésre 340 mikro-, kis- és középvállalkozás nyújtott be pályázatot. A támogatási szerződések megkötése után 216 vállalkozás összesen 5,6 milliárd forint uniós forráshoz jut eszközbeszerzéshez, információs technológia-fejlesztéshez, gyártási know-how vásárláshoz. A kisebb méretű magyar cégeknek a beszállítóvá válásához vagy beszállítói státuszuk megerősítéséhez korszerűsítésre van szükségük. Ezt segítette a gazdaságfejlesztési program másik pályázata, amely az exportorientált vagy beszállító vállalkozások jövedelemtermelő képességének növelését tűzte ki célul. A keret kétszeresére emelése után a tenderre beérkezett 120 pályázat közül 98 kap összesen 16 milliárd forint uniós támogatást. A hátrányos helyzetű kistérségekben a munkalehetőség-teremtő beruházások támogatását szolgálta az a kiírás, amelynek során 116 vállalkozó itt az infrastruktúra 80 százalékát modernizálni lehet. Első lépésként 28 milliárd forint értékben írt ki pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A Közép-magyarországi Régióban ezt egészíti ki egy további 2 milliárd forintos felsőoktatás-fejlesztési pályázati csomag. Ennek keretében az oktatást, a kutatást, az innovációt szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatói, oktatói, kutatói terek kialakítására és fejlesztésére, valamint a kutatást és az oktatást szolgáló informatikai, illetve info-kommunikációs fejlesztésekre pályázhatnak a felsőoktatási intézmények. Ezt a csomagot 2008 elején újabb 21,7 milliárd forintos pályázati keret egészíti majd ki. közel 3 milliárd forintos támogatáshoz jut. A hátrányos helyzetű településeken működő nagyobb cégek sem maradtak ki a fejlesztési lehetőségekből. 62 társaság teljesítette a feltételeket, összesen 8,7 milliárd forint uniós támogatást fordíthatnak terveik megvalósítására. A Közép-magyarországi Operatív Program keretében a kkv-k számára komplex technológiafejlesztésre kiírt pályázaton 64 pályázó nyert el összesen 1,6 milliárd forintot. A pályázatok nyertesei közül sok a gépipari cég, de a gazdasági növekedés szempontjából kulcsfontosságú építőipari és vegyipari vállalkozások is sikeresek voltak. A fejlett Győr-Moson- Sopron és Fejér megyékből kiemelkedően sok vállalkozó kap támogatást. Kedvező új tapasztalat viszont, hogy a kevésbé fejlett régiókban található borsodi és csongrádi vállalkozások is igen nagy számban találhatók a győztesek között. 14 ÖN KOR KÉP október

17 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet október 2007 Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év Az áthajlás kora Cél: a minden generáció társadalma 2002-ben, Madridban az ENSZ Idősügyi Nemzetközi Cselekvési Tervet fogadott el. A Cselekvési Terv általános célkitűzése az integrált társadalom, amelynek tagjai életkoruktól függetlenül felelősséget vállalnak a társadalomért, aktívan részt vesznek szűkebb-tágabb közösségük életében és részesednek az adott társadalomban szokásos javakból. Az Európai Gazdasági Bizottság még abban az évben az öregedés kérdéseivel foglalkozó miniszteri konferenciát hívott össze Berlinben, ahol elkészült a Cselekvési Terv Regionális Megvalósítási Stratégiája. A tanácskozáson résztvevő több mint ötven ország miniszterei az elfogadott Stratégia kilenc, úgynevezett Kötelezettségek szerint rendezve mintegy száz cél megvalósítását tűzték maguk elé. Az ötéves évforduló alkalmából 2007 novemberében értékelő konferencia lesz, ahol áttekintik, mit valósítottak meg az egyes országok eddig, milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eközben, érvényes-e a stratégiai terv, vagy frissítésre van szükség. A Stratégia ambiciózus célokat fogalmazott meg az európai kormányok és társadalmak számára, amelyek csak akkor valósulhatnak meg, ha egy újfajta szemlélet hatja át a társadalom minden szegmensét. Az öregedés problémájának előtérbe állításával elérhető, hogy a társadalom és a gazdaság összhangba kerül a demográfiai változással, így megvalósíható a minden generáció társadalma. E célkitűzés megvalósítása széles körű társadalmi támogatottságot feltételez. A társadalmi támogatottsághoz sok minden szükséges, többek között ismeretek, tájékozottság, információ. A már említett regionális megvalósítási stratégia 11. pontja többek között leszögezi: Az időskorúak döntő szerepet játszanak a családokban és a közösségben, noha hozzájárulásukat gyakran nem ismerik el kellőképpen. Az időskorúak sok olyan értékes tevékenységet végeznek, amely gazdasági értelemben nem mérhető, ideértve a családtagok gondozását, a létfenntartást segítő termelőmunkát, a háztartási munkát és a közösségben végzett önkéntes tevékenységeket. Az idősek és az időskor bemutatása a hazai írott sajtóban elsősorban a sztereotípiákon alapul. A sztereotípiák szerint az idős ember segítségre, támogatásra, ápolásra szoruló, beteg és szegény ember, vagy unokáiért élő boldog nagyszülő, esetleg régi idők tanújaként és a hagyományos értékek őrzőjeként tiszteletet érdemlő élő múzeum. A hétköznapokban nem ezt tapasztaljuk. A mindennapi élet és a társadalmi élet számos területén találkozunk az idősebb generációk tagjaival, valójában tudnunk kell, hogy a gyámolításra szoruló nénik, bácsik képe elavult (ha ugyan létjogosult volt valaha). Az időskorúak teljes körű integrációjának és részvételének biztosítása szempontjából fontos, hogy a társadalomban pozitív kép alakuljon ki az öregedésről és az időskorúakról. Kit nevezünk idősnek? A modern társadalmakban egyre többen, egyre hosszabb ideig élnek, és így egészségben megélt, aktív életszakaszuk is meghosszabbodik. Az öregedés problémájának előtérbe állításával elérhető, hogy a társadalom és a gazdaság összhangba kerül a demográfiai változással, így megvalósíható a minden generáció társadalma ben a világon 600 millió 60 éven felüli ember élt a Földön, ez a szám 2025-re megduplázódhat: 1 milliárd 200 millióra becsülhető. A fejlett világban a 80 éven felülieké a legdinamikusabban növekvő létszámú életkori csoport A férfiak és nők születéskor várható élettartama az EU-25-ben, ,2 68,6 70,3 72,9 72,2 férfiak nők ,8 81, ,2 Másrészt a teljes foglalkoztatás megszűnése óta egy új fogalommal bővült Európában és Magyar- 79,1 A 80 éven fölüli népesség aránya, , EU-25 1,6 1,8 1,9 2,2 2,6 3,0 3,5 3,4 3, ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet október I

18 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A rendszeres feladatokat ellátó éves nyugdíjasok arányai nem és korcsoport szerint (az érintettek százalékában) Korcsoport (év) Férfiak (N=1283) Összesen Háztartás ellátása 35,9 35,4 36,9 36,0 Mezőgazdasági, kerti munka, állattenyésztés 80,6 70,4 70,9 74,2 Háziállat tartása 73,3 63,3 67,0 67,9 Javítás, karbantartás 89,4 81,9 76,5 83,0 Gyermekfelügyelet 37,3 31,6 28,4 32,6 Gyermekek háztartásába, gazdaságába besegítés 35,2 33,1 27,0 32,2 Betegápolás, valakinek az ellátása 15,1 12,3 14,8 14,1 Közéleti tevékenység 15,2 11,7 12,9 13,3 Nők (N=1885) Háztartás ellátása 97,2 95,3 93,1 95,2 Mezőgazdasági, kerti munka, állattenyésztés 56,3 56,4 53,7 55,5 Háziállat tartása 65,4 62,0 59,3 62,3 Javítás, karbantartás 23,0 26,5 24,4 24,6 Gyermekfelügyelet 52,1 41,9 28,6 41,2 Gyermekek háztartásába, gazdaságába besegítés 38,2 32,5 23,3 31,5 Betegápolás, valakinek az ellátása 25,1 22,2 13,7 20,3 Közéleti tevékenység 10,0 10,0 5,9 8,6 Együtt (N=3171) Háztartás ellátása 72,0 69,8 72,0 71,2 Mezőgazdasági, kerti munka, állattenyésztés 66,9 62,7 60,6 63,5 Háziállat tartása 68,8 62,6 62,3 65,4 Javítás, karbantartás 51,5 52,1 45,7 50,2 Gyermekfelügyelet 46,1 37,5 28,5 37,7 Gyermekek háztartásába, gazdaságába besegítés 37,0 32,7 25,1 31,7 Betegápolás, valakinek az ellátása 21,1 18,0 14,1 17,8 Közéleti tevékenység 12,2 10,8 8,8 10,6 Forrás: Népességtudományi Kutatóintézet országon is a munka világának szótára: az idős munkavállaló fogalmával. Idős munkavállalónak (szenior) általában azokat a év felettieket tekintik, akik életkoruk miatt egyre gyengébb esélyekkel szerepelnek a munkaerőpiacon, munkájukat életkoruk vagy egyéb okok miatt elveszítik és azt követően nem, vagy csak nagy nehézségek árán találnak újra munkát. A munkanélküli, 50 éven felüli emberek individuálisan megélik a nyugdíjazáshoz kapcsolódó gyakran válságos élethelyzetet: elveszítik az aktív munkavégzéssel összefüggő társadalmi beágyazottságukat, megbecsülésüket, egzisztenciális ambícióikat. Ha lehetőségük adódik, valamilyen formában nyugdíjaztatják magukat, és így túl korán bekerülnek az idősek, a nyugdíjasok kategóriájába. Egymás mellett láthatunk tehát életmódjukban fiatal hetveneseket és idős ötveneseket. A tudományos osztályozás egyrészt már az ötvenesekre is rátekint, amikor az öregedést vizsgálja, másrészt az időskort csak a 75 éven felüliekre vonatkoztatja. Az ENSZ Egészségügyi Szervezete (WHO) osztályozása szerint: éves kor: az áthajlás kora; éves kor: az idősödés kora; éves kor: időskor; éves kor: aggkor; 100 év felett: matuzsálemi kor. A WHO elemzéseiben a 60 éves korhatárt alkalmazza, miközben megjegyzi, hogy számos országban a 60 éves kor egyáltalán nem számít időskornak, aktív életkornak tekintendő. Magyarországon is 60 éven felüli a hivatalos nyugdíjkorhatár. A nyugdíjazási korcentrum azonban jelentősen elmarad a tényleges nyugdíjkorhatártól ben az átlagos nyugdíjazási életkor a nőknél 57,7 év, férfiaknál pedig 60,1 év volt. Hozzá kell tenni, hogy a mai nyugdíjasok többsége még főszabály szerint is éves korában ment nyugdíjba, vagyis nagyjából 60 éves korukig a legtöbben eljutottak életük azon fordulópontjához, amely után a közvélemény inkább idősnek tekinti az embereket. Ki az öreg? A következő sarkalatos kérdés a szóhasználat kérdése. Mit jelent valójában az idős szó, ki az öreg, milyen értékelés kapcsolódik ezekhez a szavakhoz? A mindennapi nyelvhasználatban, az öreg és idős szavak szinonimák, a köznyelvben az idősebbek magukra inkább a nyugdíjas kifejezést alkalmazzák. (Az agg, aggastyán szavak ismertek ugyan, de inkább irodalmi alkalmazásuk gyakori, a hétköznapi életben kevéssé használatosak.) Az idős (öreg) szavak helyébe lépő nyugdíjas kifejezés hivatalos státusz szempontjából lényegében véve helytelen, mivel számos nyugdíjas van, aki egyáltalán nem tekinthető idősnek (akár éves rokkantnyugdíjasok, fiatal özvegyek) és sajnos Magyarországon is számosan élnek idősek, akik soha nem szereztek nyugdíjjogosultságot, így idősek ugyan, de nem nyugdíjasok. A szóhasználat mögött mégis nyilván az húzódik, hogy a nyugdíjas kifejezés semlegesebb, kevésbé leereszkedő, így több emberi méltóságot sugároz. A legárulkodóbb a nyugdíjasklubok és idősek klubjai a köztudatban kevéssé ismert - tartalmi különbsége. A nyugdíjasklubok (szövetségek, egyesületek) civil szervezetek, civil közösségek, amelyeket az érdekeltek szerveznek a maguk számára. Az idősek klubja egy szociális szolgáltatási forma, amely az állami ellátórendszer részeként napi elfoglaltságot, segítséget, étkezést, közösséget nyújt az érintetteknek. Korábbi neve öregek napközi otthona volt, ezt a hivatalos szóhasználat is elvetette. Hasonlóan elgondolkodtató, hogy az idősek otthona megint csak egy szociális szolgáltatási forma, amíg a nyugdíjasház olyan társas lakásforma, ahol az egyes lakóegységeket megváltották vagy kifizették az ott élők, nem pedig felvételt nyertek az intézménybe, függetlenül attól, hogy jövedelmük nyugdíjból származik-e. Az időskorúak teljes körű társadalmi integrációja Kérdés, hogy miért szükséges a teljes körű társadalmi integrációt célul tűzni, vajon nem integrálódott-e máris teljes mértékben az időskorú népesség a társadalomba? Hogyan élnek az idősek ma Magyarországon? A évi népszámlálás adatai szerint a magyar lakosság 20,3 százaléka 60 évesnél idősebb, és a 60 éven felüliek 61,3 százaléka nő. 21,3 százalékuk rendelkezik legalább középiskolai érettségivel, 7,6 százalékuk egyetemi, főiskolai oklevéllel. A 60 évesnél idősebbek 19,6 százaléka él Budapesten és 36,7 százaléka községekben, kevesebb, mint 50 százaléka a megyei jogú és egyéb városokban. Magyarország 3 millió 750 ezer háztartásából 600 ezerben él egyedül élő 60 éven felüli személy. A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen végez úgynevezett időmérleg-vizsgálatokat. E vizsgálatok azt mutatják, hogy a 60 éven felüliek körében jelentősen lecsökken a termelő-kereső tevékenységre fordított idő, növekszik viszont a saját gazdaságban végzett (főleg mezőgazdasági) munkák mennyisége. A nők körében 60 év felett látványosan növekszik a háztartás, család ellátására fordított idő, és mindkét nem esetében a háztartási vagy ház körüli munka. A Népességtudományi Kutatóintézet 2002-ben készített felmérése során nyolc olyan tevékenységet választottak ki, amelyek jellegüknél fogva alkalmasak arra, hogy idős emberek számára nap, mint nap végzendő feladatot, kötelességet jelentsenek. Ezek arányai a következőképpen alakulnak: Lásd: táblázat. A férfiak és nők, valamint a különböző korcsoportokhoz tartozók rendszeres elfoglaltságaiban jelentős különbségek vannak. A háztartási munka a nyugdíjasok körében is tipikusan női elfoglaltság, a ház körüli munka, a javítás, karbantartás pedig inkább férfias feladat. A nők többet tevékenykednek az unokák felügyelete, a betegápolás, vagy valakinek az ellátása terén is, míg a férfiak között a közéleti tevékenységet végzők aránya nagyobb ha nem is sokkal. (S. Molnár Edit: Az időskorú népesség főbb jellemzői és életkörülményei) II ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet október

19 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A már említett időmérleg-vizsgálatok tanúsága szerint a évesek naponta 341 percet (majdnem 6 órát!) töltenek úgynevezett szabadidős tevékenységgel, ebből 212 percet (több mint három és fél órát) tv, videó nézéssel és 35 percet olvasással. Fizikai rekreációra mindössze 12 percet, hobbira 16 percet fordítanak átlagosan naponta. A fenti adatok azt mutatják, hogy a 60 éven felüliek idejük jelentős részét töltik passzív, befogadó szerepben és kevéssé vesznek részt társas szabadidős, kulturális és közéleti tevékenységben. Megválasztott országgyűlési képviselők: nem és korösszetétele 2002-ben Megválasztott országgyűlési képviselők: korösszetétele 2006-ban (3 fő) (8 fő) (53 fő) (125 fő (162 fő) (25 fő) (8 fő) 81- (2 fő) Nő Férfi A nyugdíjasok civil szerveződése Pályázati kiírás éve Pályázó nyugdíjas szervezetek száma Nyertes nyugdíjas szervezetek száma Arány Igényelt összeg (MFt) Magyarországon széles körű és a szervezetek száma ugrásszerűen növekedett. Országos ernyőszervezetek, regionális és megyei szervezetek, nagyobb szervezetekhez nem kapcsolódó helyi szerveződések és informális szerveződések is alakulnak. Az országos ernyőszervezetek fő feladatuknak tekintik a nyugdíjasok érdekvédelmének és képviseletének ellátását. Ennek keretében fontos tevékenységük a kapcsolattartás az illetékes szaktárcákkal, az önkormányzatokkal, a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás központi és helyi szervezeteivel, társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal, egyházakkal és azok szociális szervezeteivel. Fontos szerepvállalás az országos szervezetek elnökei részéről a kormány mellett működő Idősügyi Tanács munkájában való aktív részvétel. A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) létrehozása rendkívüli jelentőségű a magyar civil szektor fejlődési folyamatában, így jelentős lökést adott a nyugdíjasok szerveződéseinek is. Az Országgyűlés 2003-ban fogadta el a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt, amely a korábbi állami támogatási rendszerekhez képest sokkal nagyobb teret adott a kisebb, a centrumoktól távol működő szervezeteknek. Az Alapprogramhoz pályázatot benyújtó, nyugdíjasokhoz, idősekhez kapcsolható szervezetek pályázati sikerességét és az Alap forrásaiból való részesedését a fenti táblázat mutatja be. A Nemzeti Civil Alapprogram mellett kisebb mértékben a kulturális tárca forrásaiból, az esélyegyenlőségi (idősügyi) forrásokból és sportra fordított keretekből is részesednek a nyugdíjasok civil szervezetei, továbbá a helyi önkormányzatok is fordítanak kisebb-nagyobb összegeket e közösségek támogatására. Ezek a szervezetek jelentős kulturális, hagyományőrző, értékteremtő tevékenységet folytatnak. A külön nyugdíjas-közélet méreteit jól jellemzi, hogy a Google kereső a nyugdíjas találkozó szóra 763 találatot jelez, az országos nyugdíjas találkozó szóra keresve is 51-et. Híresek a cserkeszőlői, berekfürdői, martonvásári, nagymarosi, gyopárosi országos találkozók, de például Szlovén Országos Nyugdíjastalálkozó is van Magyarországon, a Rába-vidéken. Az utóbbi években elterjedt fesztiváloknak, vásároknak, falunapoknak, horgászversenyeknek is sok esetben az idősebbek a hajtómotorjai. Kik mások gyúrnák a házitésztát, tarhonyát, sütnék fáradhatatlanul a rétest, fánkot, kevernék a lekvárokat, szerveznék és kiviteleznék a disznóvágásokat, töltenék a kolbászt, mint az idősebb generációk tagjai. E tények ellenére az országos sajtóban a nyugdíjasok rendezvényeiről szinte egyáltalán nincs szó, a fesztiválokról szóló híradásokban pedig valahogy elsikkad az idősebbek értékes hozzájárulásának méltatása. Szabó Judit Ágnes szociálpolitikus Elnyert összeg (MFt) Arány db 120 db 38,6 % 343,3 67,9 19,8 % db 238 db 69,0 % 371,8 89,6 24,1 % db 197 db 73,2 % 289,0 75,3 26,0 % A közéleti tevékenységre vonatkozóan cseppben a tengert tükrözi a két diagram. A fenti néhány adat is alátámasztja, hogy a 60 éven felüliek időfelhasználásának struktúrája és társadalmi-közéleti jelenléte eltér az aktív korúakétól további kérdés lehet tehát az, hogy a tevékenységüknek van-e társadalmi ismertsége, elismertsége, presztízse. A Regionális Megvalósítási Stratégia egyértelműen fogalmazza meg ezt a problémát. Az e célnak részeként végrehajtandó lépéseknek annak megértésén kell alapulniuk, hogy az időskorúak társadalmi hozzájárulása túlterjed az ő gazdasági aktivitásukon, a kormányoknak tehát el kell ismerniük, bátorítaniuk és támogatniuk kell az időskorúaknak a családok, a közösségek és az egész társadalom működéséhez való hozzájárulását. Idősbarát Önkormányzat Díj Az idősödés kihívásaira adott válaszok, az aktív öregedés kérdései hazánkban is egyre inkább a figyelem homlokterébe kerülnek. Fókuszban az életminőség javítása Az idősek helyi társadalmi részvételét szolgálja a 2004-ben alapított Idősbarát Önkormányzat Díj, amelynek keretében a legjobb gyakorlatok felkutatása, díjazása és közzététele történik az idősbarát önkormányzati magatartásformák területén. Az önkormányzatok kulcsszereplők az idősek számára megfelelő fizikai környezet megteremtésében, életminőségük javításában, a kulturális életben való részvétel elősegítésében, az idősek helyi közéletbe történő bevonásában, és a közszolgáltatások biztosításában. A díjat alapító miniszterek jelenleg a szociális és munkaügyi miniszter, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter szándéka, hogy az idősügy területén kiemelkedő tevékenységet végző, a társadalom széles körét mozgósító és együttműködést megvalósító települési önkormányzatokat elismerésben részesítsék. ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet október III

20 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK A díj alapításáról és adományozásáról szóló együttes rendelet alapján a díjat pályázat útján nyerhetik el évente azok a települési önkormányzatok, amelyek a szociális gondoskodás körébe tartozó kötelező alapfeladataikon túl aktív tevékenységükkel elősegítik az idős korúak helyi szervezeteinek működését, valamint hozzájárulnak szabadidős programjaik megszervezéséhez, bevonják őket a helyi közéletbe. A díj odaítélésénél lényeges szempont, hogy példaértékű együttműködést alakítsanak ki a kistérségük helyi önkormányzataival, valamint a helyi kisebbség önkormányzataival, illetve a civil szervezetekkel és a lakosság önkéntes segítőivel. Idősbarátság sokféleképpen A beérkezett pályaművek arról tanúskodnak, hogy sokféleképpen lehet idősbarát egy önkormányzat, például, ha Eltartottak? A közgondolkodás szerint ma a nyugdíjasokat eltartottnak vélik. Mi a véleménye erről, és mit tesz az Idősügyi Tanács annak érdekében, hogy a jelenlegi szemlélet változzék? Erről kérdeztük Mihalovits Ervint az Idősügyi Tanács tagját, a Nyugdíjasok Országos Képviselete elnökét. A társadalomban néhány politikus és főleg közgazdász szemléletében kirekesztő és téves a szóhasználat, ami a nyugdíjasokat eltartottnak minősíti. Barátságtalan, megalázó, és valótlan ez a szemlélet, mivel a nyugdíjasoknak szerzett joga az, hogy a postás rendszeresen csenget a nyugdíjjal A megélhetést biztosító nyugdíjat munkával, becsületes járulékfizetéssel szerezték meg az idősek. A nyugdíjazás előtti életúttal, az utódok felnevelésével életükben megtermelték javadalmazásuk forrásait, nem élősködnek az aktív keresőkön. Mindenkori ún. társadalmi generációs szerződés kell, hogy szavatolja ellátásukat, miszerint megérdemelten és nem eltartottként élik idős éveiket. Minden lehetséges fórumon más nyugdíjas szervezetekkel együtt rendszeresen fellépünk e kirekesztő minősítés ellen, sajnos kevés eredménnyel. Szorgalmazásunkra ma már a KSH nem eltartottként, hanem inaktív -ként készíti rólunk adatszolgáltatásait. A megelőzés szempontjából tartom fontosnak felhívni a figyelmet arra, hogy ma a 45 év felettiek elhelyezkedését nehezítik. Ezért is tartjuk sürgetőnek, hogy Szenior Programmal megnyugtató megoldást találjunk e korosztály munkaviszonyának fenntartására, ami biztosítja nyugdíjas éveik megalapozását. Többször is felszólaltunk azért, hogy a nyugdíjasok különböző adatszolgáltatásainál ne általánosító nyugdíjas megjelölés szerepeljen, hanem foglalkozásonként differenciáltan kerüljenek feldolgozásra adataik, mint pl. nyugdíjas tanár, bányász, vagy mérnök. E javaslatunk megvalósítása, egyszerű intézkedéssel korosztályunk megfelelő tiszteletét, és megbecsülését is jelentené. V. M. Idősbarát Önkormányzat Díjra pályázók területi és településnagyság szerinti megoszlása Bács-Kiskun Baranya Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala Község és Nagyközség Kisebbségi Város Megyei Jogú Város Fővárosi kerület Megye idősei otthonosan érzik magukat a településen, tájékozottak a helyi tervekről, az időseket érintő kérdésekben kikérik a véleményüket, segítséget kapnak a közlekedéshez és személyes ügyeik önálló intézéséhez. Könnyen hozzáférhető az egészségügyi ellátás, a helyi szükségletekhez igazodik a szociális szolgáltatás. Hozzájutnak a kulturális lehetőségekhez, helyet kapnak a nyugdíjasklubok, és egyéb, főleg időseket érdeklő társasági körök. Van, ahol a járdák kiépítése, javítása, pihenőpadok elhelyezése, a parkok rendbetétele a legfontosabb, másutt a gyógyfürdő, uszoda kedvezményes használata, közösségi helyiségek rendelkezésre bocsátása, megint másutt a közösségi média időseknek szóló programjai vagy informatikai tanfolyam támogatása kapott hangsúlyt. Néhány önkormányzat azt is leírta a pályázatban, hogy a település mit kap idősebb lakóitól: a nyugdíjasok sok helyütt elvállalják, hogy rendben tartják a parkokat, virágot ültetnek a köztereken. Számos településen az idősebb generációk a hagyományőrzés, falumúzeum, falunapok és egyéb ünnepek, rendezvények szervezői, megvalósítói. Egyre több polgármester mutat rá, hogy az idősebb generációk aktivitása, tenni akarása adja a helyi fejlesztések legnagyobb társadalmi tartalékát. Számtalan példáját találjuk a generációk közötti és generáción belüli szolidaritás megnyilvánulásának. Ugyancsak számos pályázó emeli ki a kistérségi összefogás pozitív tapasztalatait: olyan szolgáltatások nyújtására nyílt így közösen lehetőségük, amelyekre külön-külön képtelenek lettek volna. DÍJÁTADÓ ÜNNEPSÉG Idén negyedik alkalommal ítélték oda az Idősbarát Önkormányzat Díjakat, amelyeket dr. Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter és dr. Virág Rudolf, az ÖTM közjogi és koordinációs szakállamtitkára adtak át az Országos Idősügyi Önkormányzati Konferencia keretében tartott ünnepségen, a Parlament Felsőházi Termében. Dr. Lamperth Mónika szerint a települések tehetnek a legtöbbet az idősekért; az önkormányzatok látják a legpontosabban, mire van szüksége az ott élő nyugdíjasoknak. Mint mondta, nagy öröm, hogy egyre többen érik meg a nyugdíjkort, ám a számukra megfelelő miliőt meg kell teremteni, hogy minél nagyobb szociális biztonságban élhessenek. A szakminiszter azt hangoztatta, hogy a tervezett szociális törvénymódosítás célja IV ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet október

21 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Tiszteljük időseinket, és számítunk tapasztalataikra - mondta el Lendvai Ivánné, Kunsziget polgármestere Az idősekről való gondoskodás generációkat érintő nemes feladat, amelyet a család, az önkormányzat, a falu polgárai, civil szervezetei közösen tudnak megoldani. Az idősek érdekében végzett legfontosabb lépéseink közül kiemelem, hogy Zöldmezős beruházással 600 fő részére helyi munkalehetőséget biztosítunk, mert így a fiatal- és a középkorosztály helyben maradhat, illetve építési telkek kialakításával letelepedést is biztosítunk. Hétvégi gondozás megszervezésével, a járda, út, közvilágítás korszerűsítésével is segítjük az idősek jobb ellátását. A közbiztonságot a szinte egyedülálló Csengő szól, segíts programunk biztosítja. Kilencven idős ember lakásában működik karórás jelzőrendszer, és térfigyelő kamerákkal, polgárőrökkel, rendőrökkel óvjuk a motoros kerekesszékkel közlekedők biztonságát. A Virágos Magyarországért mozgalomban az idős emberekkel együtt végezzük a falu szépítését. A sportcsarnokban testnevelő tanár ingyenes foglalkozásokat tart időseink számára, és a Sziget-Gyöngye Nyugdíjas klub programjai 1992 óta kulturális kikapcsolódást nyújtanak. Az idős emberek jelentős szerepet töltenek be a hagyományok ápolásában, az ünnepélyek állandó szereplői. Kirándulásokkal, előadásokkal, találkozók szervezésével tesszük még szebbé életüket. Az idős korosztály tapasztalatainak felhasználásával gondoskodunk a település épített és természeti örökségének védelméről. A generációk találkozóján bemutatjuk az idős emberek értékrendjét, élettapasztalatait, ezzel is ápoljuk, őrizzük hagyományainkat. Vajda Márta Miért jó idősnek lenni? Megkérdeztük Kunsziget és Budaörs polgármesterét FOGALOMTÁR AGE ( the European Older People s Platform) az Európai Idősek Platformja, amely azért alakult, hogy hangot adjon az idősebb generációk érdekeinek, támogassa ezek érvényesülését az Európai Unióban, és közismertté tegye a idősebb polgárokat aggasztó problémákat. Az AGE áttekinti a Miniszterek Tanácsa, a Bizottság, az Európai Parlament és a Bíróság döntéseit abból a szempontból, hogy ezek hogyan érintik az idősebbek mindennapi életét. Az AGE bátorítja és segíti az európai idősek csoportjainak, közösségeinek hálózattá szerveződését, és jelen van olyan szakmapolitikai és kommunikációs színtereken, ahol elősegítheti, hogy az EU idősügyi kérdéseket tűzzön a napirendjére. Tevékenységének vezérmotívuma az idős korhoz kapcsolódó társadalmi attitűd befolyásolása a generációk közötti egyetértés, szolidaritás érdekében. Az AGE elkötelezett mindenféle életkori diszkrimináció leküzdésében, és erőfeszítéseket tesz az EU diszkriminációellenes kezdeményezéseinek megvalósításáért. Az ageizmus kifejezést a rasszizmus mintájára alkotta Robert Butler. Az idősebbek elleni előítéletkeltést, diszkriminációt értjük alatta, szélsőséges esetben az idősekkel szembeni agresszió és erőszak alapja is lehet. Ageizmusnak értékelhetünk minden olyan vélekedést és magatartást, amely az idősebb (vagy idősebbnek vélt) személlyel kapcsolatban valamiféle előzetesen alkotott klisék, szereotípiák szerint reagál, kommunikál. Ageizmus, ha az idősebb emberrel negatívan, lekezelően, leereszkedően beszél vagy viselkedik valaki, de ide tartozik a túlzottan védelmező, személytelenül kedveskedő magatartás is. Ide tartozik a kisöregek elnevezés, az ismeretség nélküli nénibácsi megszólítás, de az a panasz is, amely egy 80 éves, többdiplomás politikai újságírótól érkezett: a választáskor a bizottság egy tagja kérdés nélkül, harsány hangon tájékoztatta a szavazócédula helyes kitöltéséről. Az ageizmus előítéletei olyan csoport ellen irányulnak, amelynek mindenki tagja lesz egyszer, aki elég sokáig él. Az alkonygazdaság ( Silver economy ) a demográfiai szerkezet átalakulásában rejlő társadalmi, gazdasági lehetőségek kiaknázására törekszik. Ide tartozik az idősebb korosztály a 65 éven felüliek vásárlóerejének mobilizálására, az életvitellel, a különböző szolgáltatásokkal szembeni növekvő igényük kiszolgálására fókuszáló szolgáltatások és termékek fejlesztése. Tekintettel az átlagos életkor növekedésére és az idősebb generációk aktivitására, minőségi elvárásának megjelenésére, az alkonygazdaság fejlesztése a gazdasági fejlesztés fontos ágense. A belföldi fürdőturizmus fejlesztése például máris érzékelhetően és joggal számol az idősebb generációk speciális igényeivel. Aktív időskor, aktív idősödés. Az aktív időskor, aktív idősödés fogalmát a WHO, az ENSZ Egészségügyi Szervezete vezette be. Az aktív időskor egyénre és egy-egy társadalom idősödő populációjára egyaránt vonatkoztatható, egészségben és fizikai, szellemi és mentális kapacitások birtokában megélt időskort jelent. Az aktivitás fogalmát azonban gyakran összemossák a munkaerőpiaci aktivitással, ezért a WHO hangsúlyozza, hogy ez kulturális, gazdasági, társadalmi, közéleti aktivitást jelent. Természetesen a nyugállományba vonultak, a rokkant vagy beteg idősebbek is képesek hozzájárulni családjuk, kortársaik, közösségük vagy akár az egész társadalom tevékenységéhez, ha ehhez megfelelő mozgásterük van. A közismert kulturális és hagyományőrző tevékenység mellett már Magyarországon is egyre jelentőis az, hogy differenciált normatíván keresztül nagyobb biztonságot nyújtsanak az időseknek ben, a beérkezett 114 pályázat közül az Idősbarát Önkormányzat Díjat kapták: a budaörsi, a terézvárosi (Budapest VI. kerület), a szegedi, a makói, az abasári és a kunszigeti önkormányzatok. A kazári önkormányzat a TÖOSZ különdíját vihette haza. A díjazott önkormányzatok kivétel nélkül többedszerre pályáztak. Emelt színvonalú gondoskodással, egyedülálló szolgáltatásokkal kedvezünk az időseknek - emelte ki Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere Az emelt színvonalú idősek otthona 46 férőhelyes, amelyet a legrászorultabbak is igénybe vehetnek. Az intézményben nem kérnek egyszeri, sem havi kiegészítő hozzájárulást. Idén még egy nyolcszemélyes kisbuszt is kaptak az otthon lakói. Büszke vagyok rá, hogy az országban elsőként alkottunk digitális esélyegyenlőségi rendeletet. Eddig száznál több nyugdíjas végezte már el az ingyenes számítógép- és internet tanfolyamot, amihez pályázati úton felújított számítógépeket adunk, hozzá havi 20 óra ingyenes internet-használati lehetőséget kapnak a rászoruló idősek. Nálunk a 70 év felettiek számára térítésmentes a szemétszállítás, és a 75 év felettiek közgyógyellátásban részesülnek a mindenkori öregségi nyugdíj háromszorosáig, továbbá ingyenessé tettük a tüdőgyulladás elleni védőoltást. Az idei évtől pedig rendelet szabályozza a szociális üdültetést. Egyhetes üdülési lehetőséget biztosítunk 2004 óta Hajdúszoboszlón, ahol térítésmentesen üdülhet évente mintegy száz nyugdíjas korú ember. Nyugdíjasok Házát tartunk fenn az idősek szervezetei összejöveteleire. A ház teljes akadálymentesítése már megtörtént. Az Idősek Karácsonyáért Alapítvány közreműködésével karácsonykor műsoros estet rendezünk, és több mint ezer ajándékcsomaggal kedveskedünk. Rendszeresen kikérjük az Idősek Tanácsa véleményét, észrevételeik figyelembevételével zajlanak a beruházások, igényeiknek megfelelően alakítjuk a közszolgáltatásokat. Idősbarát programjaink megvalósításában a szociális intézmények, nyugdíjas szervezetek az együttműködő partnerek. Lényeges, hogy elfogadás előtt áll az a rendelet, amelynek hatálybalépésekor vissza nem térítendő lakás-átalakítási támogatást kaphatnak az idősek. V. M. Valamennyi pályázat tartalmaz olyan értékes innovatív ötleteket, amelyek inspirálóak lehetnek más önkormányzatok számára, ezért a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján (www.szmm.gov.hu) több száz érdekes példa található korábbi pályázatokból. Az évente hat díj odaítéléséről a miniszterek döntenek, az Idősbarát Önkormányzat Díj Bizottság javaslata alapján. A díjat a miniszterek a parlamentben adják át minden év októberében, az Idősek Világnapjához kapcsolódóan. Az Idősbarát Önkormányzat Díjat egy réztábla jelképezi. ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet október V

22 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK sebb a nyugdíjas szervezetek önkéntes munkája a fogyasztóvédelem és a bűnmegelőzés terén, és jelentős arányban vesznek részt szociális, karitatív, természetvédelmi és településszépítő civil szervezetekben, sportolnak, interneteznek, nyelvet tanulnak számosan. A gerontológia az öregedés és az öregkor élettanával és kórtanával foglalkozó multidiszciplináris tudomány. A geriátria az orvostudomány egy ága, amely az időskorúak gyógyításával, fiziológiás és patológiás folyamataival foglalkozik. Az Idősügyi Tanács a kormány mellett működő konzultatív, véleményező, javaslattevő, a feladatok meghatározott körében koordináló testület. Működéséről a 1138/2002. (VIII. 9.) kormányhatározat rendelkezik. Feladatai a következők: a) az idősek életkörülményeit közvetlenül érintő jogszabályok, illetve más kormányzati döntések előkészítésének szakaszában állásfoglalás kialakítása, javaslattétel a tervezett intézkedéssel kapcsolatban, konzultáció kezdeményezése a végrehajtás tapasztalatairól; b) az időskorúak érdekeinek védelme, az e korosztályra jellemző szükségletek kielégítését végző nem kormányzati szervek javaslatainak, véleményének közvetítése a Kormány felé; c) közreműködés az Idősek Világnapjával összefüggő kormányzati felkészülésben, illetve programokban. A Tanács működése nem érinti a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetői jogszabályokban megállapított feladat- és hatáskörét, ami a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a Tanács nem rendelkezik úgynevezett vétójoggal. Szokás az Idősügyi Tanácsot Országos Idősügyi Tanácsnak is nevezni, megkülönböztetve ezzel a megyei, városi, községi önkormányzatok mellett működő idősügyi tanácsoktól. Az idősügyi tanácsok nagy szerepet játszanak az idősebb generációk reprezentációjában, nézőpontjuk, javaslataik, társadalmi potenciáljuk megjelenítésében. Idősek Világnapja (International Day of Older Persons). Az ENSZ közgyűlése 1991-ben nyilvánította október 1-jét az Idősek Világnapjává. Az intézkedéssel a méltóságteljes öregkorra kívánta a kormányok és a társadalom figyelmét felhívni. Napjainkban kb. 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, tiszteletüket, megbecsülésüket fejezi ki az ünnep. Az idősebb generációk tagjai önkéntes munkával, tapasztalataik átadásával jelentősen hozzájárulnak a társadalom életéhez, a közjóhoz, ennek elismerése is fontos az Idősek Világnapján. Intergenerációs szolidaritás. A generációk közötti megértés és együttműködés fontos, mondhatni központi eleme az idősügynek. Döntő kérdés, hogy a különböző generációk: az úgynevezett idősek, a gyermekek és a fiatalok, valamint a középkorúak, a gyermekeket nevelő családok forrásokért versenyző vetélytársaknak látják-e egymást, vagy együttműködő partnereknek, ugyanazon közösség egyenrangú tagjainak. A generációk közötti megértés, szolidaritás útjába gyakran az idős korhoz kapcsolódó társadalmi attitűd áll: az a felfogás, amely szerint az idősek segítendők, gyámolításra, támogatásra szorulók, ugyanakkor igénytelenek és korlátozott érdeklődésűek. E felfogás akár jó szándékú, akár nem, elidegenítő és szegregáló, legnagyobb hibája, hogy számításon kívül hagyja az idősebb generációk családi, közösségi hozzájárulását, élettapasztalatát, aktivitását, kreativitását. Az generációk közötti megértést és együttműködést az élményszerű együttlétek, közös célok és közös programok, projektek segítik, a személyes és közösségi tapasztalatok társadalmi szolidaritássá összegződnek. J. Á. Eurobarométer Az Európai Unió a 2007-es Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év célkitűzéseinek megfelelő eléréséhez előzetes kutatást készíttetett a tagállamokban a diszkrimináció és egyenlőtlenség témájában. A felmérés június 7.- július 12. között készült a TNS Opinion & Social cég gondozásában, és az EU-ban törvények által tiltott hat diszkriminációs okra nem, kor, vallás vagy meggyőződés, etnikai származás, fogyatékosság, szexuális orientáció fókuszált. Lapunk mellékletében folyamatosan részleteket közlünk a kutatásból, a teljes dokumentum a vagy a oldalon található. K: Támogatná vagy ellenezné olyan intézkedések bevezetését, amelyek mindenki számára egyenlő esélyeket teremtenének a foglalkoztatás területén? Speciális intézkedések bizonyos csoportok esetében alapján. Külső kör: EU25; belső kör: Magyarország 4% 12% 3% 10% 84% 87% Támogatja Ellenzi Nem tudja Koruk K: Ön szerint a mai magyar társadalomban a következő csoportokhoz való tartozás inkább előnyt, inkább hátrányt jelent, vagy pedig nem számít? Az, ha valaki V: inkább hátrányt jelent 50 évnél idősebb K: Ha a mostani helyzetet összeveti az öt évvel ezelőttivel, Ön szerint a diszkrimináció alábbi típusai elterjedtebbek vagy kevésbé elterjedtek Magyarországon? A(z) alapján történő diszkrimináció V: elterjedtebb Idősbarát lakás EU25 EU25 69% 38% Kor 87% 63% Széman Zsuzsa és Pottyondy Péter az Idősek Otthon című kiadvány szerzői a maguk szakterületén több éve foglalkoznak az idős emberek életkörülményeinek vizsgálatával. Tagjai voltak annak a munkacsoportnak, amely között az Idősbarát lakás program keretében ötven, otthonában egyedül élő, 75 évesnél idősebb ember lakásában végzett átalakításokat, amely az idősek megszokott környezetét tette élhetőbbé, biztonságosabbá. A három év tapasztalatait rendszerezi és mutatja be az 57 fotóval, 34 térbeli rajzzal, 9 grafikonnal illusztrált, ingyenesen terjesztett kiadvány. Megjelenése óta (2006) élénk érdeklődés tapasztalható, ugyanis a magyarországi körülmények között eddig feltáratlan terület problémáit újszerűen mutatja be a könyv. HU HU VI ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet október

23 K: Az Ön véleménye szerint a diszkrimináció alábbi típusai nagyon elterjedtek, eléggé elterjedtek, eléggé ritkák vagy nagyon ritkák Magyarországon? A(z) alapján történő diszkrimináció V: elterjedt Kor EU25 K: Egyetért-e azzal, hogy szükség volna több..? V: Teljes mértékben egyetért 71% 72% EU25 HU 50 évnél idősebb dolgozóra a cégeknél HU Összesen 46% 66% A válaszadók megoszlása szerint: Nem Férfi 43% 65% Nő 48% 67% Tanulmányok (életkor a befejezés évében) 15 48% 66% % 69% % 64% még tanul 37% 63% A kiadvány digitális változata a linken letölthető. A honlap elkészítésével a Szociális és Munkaügyi Minisztérium célja, hogy a kiadványba foglalt ismeretek egyszerűen elérhetők legyenek az idősüggyel foglalkozó civil- és önkormányzati szervezetek, tervezők, mesterek, hozzátartozók, és az érintett idős emberek számára. A városi és falusi környezetben megvalósult 22 példából minden érdeklődő ötletet meríthet a problémakör végiggondolásához, a kivitelezéshez. ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Kattints rá, Nagyi! idősek internet oktatásának nemzetközi képzési hálózata Hazánkban az internetet használók tábora lassan meghaladja a nem használók csoportját. Ebből következik, hogy nem a használókat tekinthetjük élen járóknak, hanem a nem használókat leszakadóknak. A leszakadók egyik csoportja az idősek korosztálya. Ők azok, akiknek nem volt lehetőségük a munkahelyükön megismerkedni az internet használatával, de még a számítógéppel sem. A Budapesti Művelődési Központ a ben szervezett nyugdíjasklub vezetők képzésén mutatta be először néhány órában a szenior tanulók számára a számítógép, és internet használat alapjait. A nagyfokú érdeklődés hatására dolgoztuk ki huszonöt órás képzési programunkat, kifejezetten nyugdíjasok számára. A kísérleti tanfolyamokat egyre nagyobb számú újbudai tanfolyam követte. Oktatóinkkal folyamatosan fejlesztettük a képzési programot, s építettük be a tananyagba az egyre több új internetes szolgáltatást. Az idei év végére a kétezredik netnagyink végez a tizenkét településen elérhető Kattints rá, Nagyi! tanfolyamok egyikén. Ezt az oktatási hálózatot a települési önkormányzatok által fenntartott közművelődési intézmények és egy kábeltelevíziós társaság támogatása nélkül természetesen nem tudnánk működtetni, s a számítógépes oktatóteremben zajló kiscsoportos képzést nem lehetne ezer forintért kínálni az érdeklődőknek. A bekapcsolódás egyenlő esélyét azonban biztosítanunk kell ennek a korosztálynak is. Programunkról minél több helyen és formában igyekszünk hírt adni, hogy az idős emberek az érdeklődéstől eljussanak a tanfolyamokra történő beiratkozásig. Szerencsére ma már annyi helyen találkoznak a nyugdíjasok is az internet szakszavaival hogy hamar kialakul bennük a le nem maradni akarás. A távol élő családtagok is egyre több (nagy)szülőt ösztönöznek arra, hogy ismerkedjen meg az internet használatával. A tanfolyam sikeres elvégzése után van, aki a család régi számítógépét kapja meg, de a fordítottjával is találkoztunk már. Az idősebbek is egyre nagyobb mértékben válnak a számítástechnikai eszközök vásárlóivá, amíg azonban eljutnak addig, nagy szükség van a közösségi internetelérési pontok üzemeltetésére. Az internet egy új ablakot nyit ki a szenior tanulók számára. Az életszervezéshez szükséges információkon (menetrendek, programadatbázisok, nyitva tartások, termékinformációk) túl az elektronikus kommunikációig (internet, videotelefon) terjed a tanfolyamok tematikája. Egészségügyi-, szociális helyzetüket az internetes szolgáltatások ma már magyar nyelven is könnyíteni képesek. A tanulók nagy szorgalommal és kitartással sajátítják el az új ismereteket, s rengeteget gyakorolnak otthon, vagy az emagyarország pontokon. Az internet az alapkészségek elsajátítása után eszközzé, esetleg új beszédtémává válik, hiszen a tanfolyami csoportok, a gyakorlási alkalmak, az EZÜST- NET Egyesület (www.ezustnet.hu) új közösséget teremt, s minden nap új szellemi kihívást nyújthat. Egyik nap Párizsba lehet elbarangolni, másnap új receptet találni, az unokával együtt játszani, vagy fotókon, webkamerán keresztül részt venni a távol élő család életében. Az oktatási helyszíneken minden régióban hatalmas érdeklődéssel találkozunk, egyelőre nem tudunk annyi lehetőséget biztosítani, amennyire szükség lenne. A szeniorok életminőségének emelése terén a települési önkormányzatok az internetoktatás támogatásával is sokat tehetnek. A Budapesti Művelődési Központ egy kétéves nemzetközi tanulási kapcsolatok projekt után most Kassára és Csíkszeredára viszi tovább a Kattints rá, Nagyi! programot. Az internet iránt érdeklődő idős tanulókat, vagy az oktatási program iránt érdeklődő szakembereket november 6-án várják nemzetközi találkozójukra, Budapest XI. kerületébe. Kiss Gábor ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet október VII

24 ESÉLYEK ÉS LEHETŐSÉGEK 50 felett csúcsformában Európai Szenior Sportjátékok Győrben Magyarország először adott helyet a Szenior Sportjátékoknak, amely egy nemzetközi sport és kulturális rendezvénysorozat. A játékokra egész Európából érkeztek 50 év feletti sportolók, akik egyéni és csapat versenyszámokban mérték össze tudásukat. Az eseményt szeptember 14. és 19. között rendezték Győrben, a város közgyűlése, a Nemzeti Sporthivatal, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, és az Idősügyi Tanács támogatásával. A sportrendezvényeket csapatjátékok, kulturális programok és előadások, valamint idegenforgalmi események színesítették. Az eseménysorozatot 2003-ban Gentben, 2005-ben Palermóban rendezték meg, ahol a magyar időskorú amatőr sportolók eredményesen képviselték hazánkat, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy idén Magyarországon rendezték meg az tornát. Az ötnapos rendezvény alkalmat teremtett a sportos megmérettetésre, rekreációs programokra, idegenforgalmi és kulturális eseményekre, valamint Győr városával való ismerkedésre is. Európa Az esélyegyenlőségi melléklet a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megbízásából készült A mellékletet szerkesztették: Csiky Ildikó, Kolin Péter, Szabó Judit Ágnes, Szász Andrea, Vajda Márta A mellékletben szereplő cikkek a szerzők álláspontját tükrözik. Az Európai Bizottság nem felel az abban közölt adatok esetleges felhasználásáért. A program megvalósulását a 2007 Egyenlő Esélyek Mindenkinek Európai Év támogatja. kilenc országából Belgiumból, Ausztiából, Görögországból, Portugáliából, Szlovákiából, Ukrajnából, Romániából, Szerbiából és Magyarországról mintegy 280 nevezés érkezett. A kulturális programokon további 200 hazai vendég vett részt. Az ötven év feletti versenyzők köz ü l m i n t - egy negyven Győrből, a legidősebb, 85 éves résztvevő pedig Belgiumból érkezett. A megmérettetés résztvevője volt André van Lierde, a Fispt (Nemzetközi Szabadidősport Szövetség) elnöke is. A versenyszámok között szerepelt a kerékpár, bowling, tollaslabda, sakk, úszás, futás, tenisz, darts. A Szenior Sportjátékok hozzájárulnak ahhoz, hogy a sporton keresztül is alkalom nyíljék a világ különböző kultúráinak találkozására. A rendezvényen olyan idős emberek vettek részt, akik szeretik a sportot, és legkülönbözőbb formáit ötvenedik életévük után is töretlen szeretettel, lelkesedéssel űzik. Olyan emberek ők, akik a sportot az emberi fejlődés lényeges tényezőjének tekintik. A sport elősegíti és erősíti az emberek közti megértést és a nemzetek közti együttműködést, felhívja a figyelmet a partnerségre és egymás megismerésére, az egyén fizikai és lelki jólétére, valamint a testgyakorlásra, ami minden állampolgár joga. Kolin Péter PÁLYÁZATOK Tájékoztató a 2007 Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év keretében Munkahelyi esélyegyenlőségi tervek program megvalósításának támogatására kiírt, illetve Szemléletváltás a médiában tréning című pályázatokról A 2007 Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év pályázati felhívásai nyomán két további program indult el a közelmúltban. A Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgáltató Kht. Befogadó munkahely hálózat című programja során segíti elő munkahelyi esélyegyenlőségi tervek elkészítését, mind munkáltatók, mind munkavállalók, mind pedig civil szervezetek bevonásával. A nyertes pályázó a program keretében regionális képzéseket tart, online és telefonos tanácsadást folytat, egy ingyenes módszertani kiadványt készít és tesz közzé, valamint a fenntarthatóság érdekében hálózatot épít ki a munkahelyi esélyegyenlőség témájában. A Legjobb Esélyegyenlőségi Terv Díj meghirdetésével azokat a munkáltatókat várják, akik már rendelkeznek esélyegyenlőségi tervekkel, és ezeket szívesen megmérettetnék. A jelentkezési határidő november 1. A díjról további információk a egalnet.hu honlapon olvashatók. Az Esélyegyenlőség a médiában című tréninget a Budapesti Corvinus Egyetem Innovációs Központ Kht. szervezi. A médiaképzésen, amelynek célja a hátrányos megkülönböztetésnek kitett társadalmi csoportok bemutatása, egyrészt egyetemi hallgatók, másrészt médiaszakemberek vesznek részt. VIII ÖN-KOR-KÉP esélyegyenlőségi melléklet október

25 A Cothec kiskunmajsai referenciái Négy intézményben teljes kazánházi rekonstrukció A tavalyi enyhe tél valóságos ajándék volt a közintézményeknek, mert a felhasznált energia menynyiség jóval alatta maradt az elmúlt évek átlagának. Természetesen ez a tény nem jelentheti azt, hogy a jövőben nem jönnek hideg, hosszantartó telek. Így látja ezt Terbe Zoltán, Kiskunmajsa polgármestere is, akit arról faggattunk, miként vált be a város négy intézményében megvalósult teljes kazánházi rekonstrukció. Az idei évtől a kormány támogatja azokat az önkormányzati kezelésű intézményeket, amelyek harmadik feles finanszírozással végzik a fűtéskorszerűsítést. A konstrukció célja, hogy a közintézmények energiatakarékos, környezetkímélő, minőségi és egyben fenntartható módon működtethető és finanszírozható fűtési és világítási rendszerekkel rendelkezhessenek. A harmadik feles finanszírozás és a KEOP (Környezeti és Energia Operatív Program) összekapcsolódása révén az állam a beruházás bizonyos részét átvállalja, elősegítve ezzel a korszerűsítések megvalósítását. Erre a konstrukcióra példa a négy kiskunmajsai intézmény fűtéskorszerűsítése is. A város polgármestere, Terbe Zoltán a következőképpen foglalja össze a projektet: - Tizenkétezer lakosú városunk három iskolájában és egy szociális otthonában évek óta küzdöttünk az elavult, alacsony hatékonysági fűtőrendszerrel. A kazánok állandó felügyeletet, karbantartást igényeltek, és még így is rendre okoztak meglepetést. Mint minden önkormányzatnál, nálunk is a pénzügyi források behatároltsága szinte kilátástalanná tette, hogy nagyobb mértékű felújításba fogjunk. A győri székhelyű Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. harmadik feles Többet szeretne tudni? Hívjon, érdeklődjön az alábbi elérhetőségeken: Cothec Energetikai Üzemeltető Kft Győr, Aradi vértanúk u. 18/I.; Telefon: 96/ , Fax: 96/ Web: finanszírozási konstrukciója szerintem minden, szűkös anyagiakkal rendelkező önkormányzat számára jó lehetőség. Mivel pályázati forrásokhoz nem tudtunk jutni, kifejezetten örültünk annak, amikor a lehetőséggel megismerkedtünk. - Az ajánlatok kiértékelését követően valóban nem kellett sokat gondolkodni azon, hogy belevágjunk a drágán üzemelő kazánházak felújításába. A rendszer megtervezése után a munka még tavaly nyáron elkezdődött, és novemberre be is fejeződött. A 12 tantermes Dózsa György Gimnázium és Kollégiumban, a 16 osztályos, nagy tornacsarnokkal rendelkező Arany János iskolában és a 25 tantermes Széchenyi István Általános Iskolában, illetve a száz lakót befogadó Kiskunmajsai Szociális Otthonban teljes kazánházi rekonstrukciót hajtottak végre a Cothec szakemberei. A rekonstrukció keretében beépített korszerű, automata, felügyeletet nem igénylő kazánok öszszesen 1200 kwatt teljesítményt nyújtanak. - A többszintes, hatalmas épületek fűtés költsége korábban nagyon megterhelte az önkormányzat büdzséjét. Az eddigi tapasztalatokból annyit biztosan láthatunk, hogy a kondenzációs, automata kazánok valóban megbízhatóan működnek. Az energiamegtakarítás mértékéről nyilván később tudunk nyilatkozni, de mint épületgépész tervező, biztos vagyok abban, hogy a rendszer révén átlagosan %-os energiamegtakarítást érhetünk el egy fűtési szezon alatt. A gázórák cseréjének eredményeképpen már érzékeljük a hőszolgáltatói alapdíj csökkenést, amit ugyancsak nagy előrelépésnek tekintek. - Teljes körűen akkor lesz az egész rendszer korszerű az említett intézményekben, ha pályázati pénzekből a csövek és radiátorok cseréjét is meg tudjuk oldani. Minden esetre minden polgármester társamnak bátran ajánlom, hogy ne aggódjon az elavult intézményi fűtőrendszerek miatt. Van megoldás, méghozzá ez jó és mindenki számára elérhető október ÖN KOR KÉP 15

26 KÖLTSÉGVETÉS A törvényjavaslat parlamenti benyújtása előtt a pénzügyminiszter, valamint az önkormányzati és területfejlesztési miniszter egy minimális terjedelmű és információtartalmú anyagot juttatott el az országos önkormányzati érdekképviseleti szövetségeknek azzal a céllal, hogy az anyagban foglaltak alapján történjen egyeztetés az önkormányzatok gazdálkodásának támogatási lehetőségeiről, a gazdálkodás feltételeiről. Az anyagról elsőként a Kormány Önkormányzatok Egyeztető Fórumának önkormányzati oldala fogalmazott meg közös állásfoglalást, amely az Egyeztető Fórum ülésén ismertetésre is került, az egyes érdekszövetségek szóbeli kiegészítésével együtt. A kormányoldal szóbeli kiegészítése a kiküldött anyaghoz, valamint tájékoztatása az érdekszövetségek felvetéseire, észrevételeire, javaslataira, tulajdonképpen nem adott lényeges információt az anyagban leírtakhoz képest. A költségvetési törvényjavaslat fő kötete a parlamenti benyújtást követően volt megismerhető. A szakmai vélemények, észrevételek, javaslatok megfogalmazásához ma is csak ez az anyag áll rendelkezésre. Jelen állásfoglalás az Állami Számvevőszék költségvetési törvényjavaslathoz kötelezően benyújtandó véleményének ismerete nélkül készült. A törvényjavaslat részét képező fejezeti köteteket is csak október közepén nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek. E kötetek szolgálnának az egyes fejezetek sajátosságainak részletekbe menő megismerésére, a sajátos szabályozás indokolására. Mindezek áttekintésére a szakértői vélemény kialakításakor nincs lehetőség. A költségvetési törvényjavaslatot megalapozó adókat, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető egyes befizetéseket érintő módosításokról szóló törvényjavaslat is szeptemberben került a Parlament asztalára megvitatásra. Az egyes adótörvények módosításáról szóló T/3892 számú törvényjavaslat általános vitája október 9-én kezdődött meg. Az egyes szociális tárgyú törvények módosítását kezdeményező törvényjavaslat végszavazása még nem történt meg. Így a költségvetést és benne a helyi önkormányzatok gazdálkodási, pénzügyi feltételeit alapjaiban is érinthető, módosító törvények nem ismertek. Nem született döntés az érdekegyeztető tárgyalásokon a közszférában 2008-ban megvalósuló bérfejlesztés mértékéről, a többletköltségek finanszírozásának forrásáról Az önkormányzati rendszer kialakítását követően, 1994 óta minden kormányzati ciklus elején meghirdetett és megkezdeni tervezett reformszándékok rövid időn belül elhaltak. Az önkormányzatok gazdálkodásának, finanszírozási rendszerének komplex felülvizsgálata, korszerűsítése várat magára. Évek óta tapasztalható az önkormányzati gazdálkodás pénzügyi szabályozásában a központi szigorítás. Ez az önkormányzati rendszer folyamatos értékvesztését jelenti. A gazdálkodás növekvő feszültségének kezelésére nem ez a megfelelő módszer. A helyi szintre leosztott feladatok a szükséges finanszírozási források biztosítása nélkül újabb és újabb konfliktusokat gerjesztenek. A költségvetési törvényjavaslatból, a benyújtott és a törvényjavaslathoz kapcsolódó többi törvénytervezetből világosan kitűnik, hogy az önkormányzati gazdálkodásban, a forrásszabályozásban 2008-ban sem következik be alapvető változás. A költségvetési törvényjavaslat véleményezése A költségvetési törvénytervezetet áttanulmányozva az észrevételek, javaslatok az önkormányzatokat érintő rendelkezésekhez kapcsolódnak. Ezek ismertetése előtt szükséges a támogatható központi törekvésekről szólni. Támogatandó javaslatok AZ ÁLLAMHÁZTARTÁST ÉRINTŐEN a tartós egyensúlyon alapuló növekedés feltételeinek megteremtésével a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához, Értékve AZ ÉRDEKSZÖVETSÉGEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A JÖVŐ ÉVI Évek óta tapasztalható az önkormányzati gazdálkodás pénzügyi szabályozásában a központi szigorítás. Ez az önkormányzati rendszer folyamatos értékvesztését jelenti. A gazdálkodás növekvő feszültségének kezelésére nem ez a megfelelő módszer. A helyi szintre leosztott feladatok a szükséges finanszírozási források biztosítása nélkül újabb és újabb konfliktusokat gerjesztenek... A költségvetési törvényjavaslat fő kötetét áttanulmányozva megállapítható, hogy a javaslat és az indokolás a helyi önkormányzatok gazdálkodási feltételeire, pénzügyi helyzetének alakulására igen elnagyolt információkat tartalmaz. Így az önkormányzatokat érintő javaslatok megalapozottsága, indokoltsága, összhangja nem biztosított, a javaslatok hatásai, következményei többnyire csak vélelmezhetőek. Az előzetes egyeztetési anyaghoz tett önkormányzati szövetségi észrevételeket, javaslatokat a törvénytervezet nem vette figyelembe többek között ilyen szigorú megállapításokat tartalmaz az országos önkormányzati érdekszövetségek közös állásfoglalása, amelyet október 16-án írtak alá. Ez az állásfoglalás nagyon részletes, felsorolja az évek óta halogatott döntéseket, sürgeti az önkormányzatok működéséhez halaszthatatlan források biztosítását, vagyis a feladathoz rendelt értékalapú normatívát. az államháztartási hiány tartós csökkentése, a strukturális változtatások folytatása, többek között a közfeladatok hatékonyabb ellátására ösztönzéssel, a középtávú költségvetési tervezés megerősítése. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKAT ÉRINTŐEN: az európai uniós fejlesztési források hatékony felhasználása, az ezekhez szükséges hazai társfinanszírozási források biztosítása, az EU Önerő Alap 50 százalékos bővülése, a szociális rászorultság elvének érvényesítése érdekében a szociális étkeztetésnél, a házi segítségnyújtásnál, valamint az időskorúak bentlakásos intézményi ellátásánál a normatív hozzájárulások fajlagos összegének differenciálása, az alapfokú művészetoktatásban hangsúlyosabbá válik a minőségi munka ösztönzése, bővül a rászorult gyermekek kedvezményes étkeztetésének lehetősége. SÚLYPONTI KÉRDÉSEK A javaslat szerint az önkormányzatok 2008-ban hitelforrások nélkül több mint 3200 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. Ez a évi bevételi lehetőségeket 3-3,5 százalékkal haladja meg ban a tervezett infláció 4,5 százalékkal növek- FESZÜL 16 ÖN KOR KÉP október

27 KÖLTSÉGVETÉS sztés KÖLTSÉGVETÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATRÓL TSÉG KÓDOLVA szik. A tervezett infláció figyelembevételével az önkormányzatok évi bevétele közel azonos a évivel. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok számára szűkülnek a saját forrás növelési lehetőségek és hogy az átlagos inflációt meghaladó kiadási struktúra finanszírozásához növekvő hitelösszegek bevonása válhat szükségessé a működőképesség fenntartásához. Egyes önkormányzatoknál a működési hitelfelvétel már a gazdálkodást veszélyeztető méretűvé vált. Az önkormányzatok meghatározott körében az éven belül likvid hitel visszafizetéséhez nincs meg a fedezet. Az eladósodás növekedésének megakadályozásához alapvetően a feladat- és hatáskörök felülvizsgálata, ésszerű telepítése, a hatékony, gazdaságos működéshez a megfelelő források biztosítására lenne szükség. Csak egyik, de nem egyedüli eszköz lehet a működési célú hitelek felvételének korlátozását szigorítani. Reálérték-csökkenést tartalmaz a javaslat Az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételei (EU többletforrásokkal) 1,1 százalékkal növekszenek. 4,5 százalékos tervezett infláció a évi támogatások összegét a évi összeg 96,7 százalékára csökkenti ban tehát a javaslat 3,3 százalék reálérték csökkenéssel számol az önkormányzatok támogatásánál hez hasonlóan 2008-ban is az önkormányzatokat együttesen megillető 40 százalékos személyi jövedelemadóból (a továbbiakban SZJA) a helyben maradó SZJA 8 százalék. A korábbi években ez az arány 10 százalék volt. A helyben maradó SZJA összege 2007-ről 2008-ra ugyan azonos dinamikával növekszik, mint a 40 százalékos teljes összeg, ám a normatív módon elosztott rész növekedése erőteljesebb. Ez azt jelenti, hogy 2008-ban a központi törekvések, preferenciák teljesíthetőségének fedezetét a kormány nem a külső források növelésével, hanem az önkormányzati rendszeren belüli forrásátcsoportosítással, forráscserével javasolja megteremteni. Az állami hozzájárulások és támogatások mintegy 12 százalékos csökkenését a SZJA 10 százalék helyetti 8 százalékos helyben maradó összege (a különbség 28 milliárd Ft), a megyei önkormányzatok részesedésére, valamint a jövedelem differenciálódás mérséklésére szánt SZJA csak 1-1 százalékos növekedése kompenzálja. A SZJA egyre növekvő arányban válik a kötelező feladatok finanszírozásának forrásául Csorbul a gazdálkodási autonómia Az országos önkormányzati szövetségek javasolják, hogy a helyben maradó SZJA 10 százalékos arányát biztosítsák az önkormányzatok számára. Ez a bevétel a forrása többek között a fejlesztések önerő részéhez, a helyi igények kielégítését szolgáló feladatellátásnak. Hosszú távon, növekvő mértékben ez a fedezete a hiteltörlesztésnek. A SZJA helyben maradó részének 8 százalékban javasolt mértéke a gazdálkodási autonómiát csorbítja, az önkormányzatok hitelképességét veszélyezteti. Az önkormányzatok gazdálkodásában is élesen elválik a mindennapi működés és a fejlesztés finanszírozása, a szükséges források biztosítása. A működési kiadások finanszírozására (a kötelező feladatok ellátására, a közszolgáltatások nyújtására) rendelkezésre álló központi források évek óta csökkenő összege arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy a szakmai normáknak megfelelő közszolgáltatások nyújtásához, a bővülő feladat- és hatáskör ellátásához növekvő arányban vonják be saját bevételeiket, vagy a hiány fedezetére növekvő összegben működési hitelt vegyenek fel. A kialakult gyakorlat ismeretében jelentősen torzítja az önkormányzatok pénzügyi lehetőségének megítélését az a szemlélet, amely az önkormányzati költségvetést egy egységnek tekinti, azaz a működést és a fejlesztést egyben vizsgálja. A reális pénzügyi helyzet értékelése azt mutatja, hogy a évre tervezett összes központi forrásból működési célra 1173,5 milliárd forint fordítható a évi 1177,2 milliárd forinttal szemben. Nominálértéken ez körülbelül a két évben azonos összeget jelent. A tervezett 4,5 százalék infláció figyelembevételével 2008-ban a működési kiadásokra felhasználható központi források reálértéke 2007-hez képest 4,5-4,8 százalékkal alacsonyabb. A javaslat nem támogatható. Megjegyzendő, hogy az EU támogatás és az ehhez kapcsolódó EU társfinanszírozás növekményének döntő részét a 4-es metró építésének finanszírozási konstrukcióváltása leköti. Nincs fedezet A költségvetési törvényjavaslat szerint az önkormányzatokat megillető központi források nem tartalmaznak fedezetet a év után járó 13. havi illetmény, valamint a évi keresetnövelésből adódó többletköltségek finanszírozására. A törvényjavaslat 4. (7) bekezdése rendelkezik a év után járó 13. havi illetmény egy részének kifizetéséről a céltartalék terhére. A (8) bekezdés pedig a közszférában dolgozók részére teszi támogathatóvá a céltartalékból a évben járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetését. A törvényjavaslat indokolása a évi keresetek összességében az ezévi reálérték megőrzését jelöli meg, mint kormányzati szándékot. A kereset mértékét, a többletkiadások forrását (vagy forrásait) illetően az érdekegyeztető tárgyalásokon kell egyezségre jutni az egyes oldalakat képviselő feleknek A törvényjavaslat tehát homályban hagyja, hogy a központi költségvetés egyáltalán nyújt-e fedezetet az önkormányzati szférában foglalkoztatottak keresetnövekményének finanszírozására, s ha igen, azt milyen arányban tenné. Az általános gazdálkodási feltételek ismeretében jogos igénye az önkormányzatoknak, hogy az érdekegyeztető tárgyalások eredményeként megvalósuló bérfejlesztés forrásaként, teljes összegében, a központi költségvetés szolgáljon. A helyi önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételeinek alakulása és években Megnevezés 2007 előirányzat (milliárd Ft) 2008 előirányzat (milliárd Ft) Eltérés (milliárd Ft) Eltérés % Személyi jövedelemadó 513,2 565,3 +52,1 110,2 Állami hozzájárulás és támogatás 835,7 733,6-102,1 87,8 EU támogatás és EU társfinanszírozás 250,7 318,0 +67,3 126,8 Összesen 1599,6 1616,9 +17,3 101, október ÖN KOR KÉP 17

28 KÖLTSÉGVETÉS Megnevezés Amennyiben a központi források nem nyújtanak teljes fedezetet a bérfejlesztés finanszírozására, úgy elfogadhatatlan a kormány beavatkozása az önkormányzati bérügyekbe. Ha a kormány helyi szintre telepíti a bérügyeket, akkor nem hozhatók központi jogszabályok a bérekkel kapcsolatosan. A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátás finanszírozását vizsgálva többfajta megállapítás tehető: A pénzbeli szociális juttatások jogcímet a javaslat összevonná a 2007-ben még önálló jogcímként megjelenő lakáshoz jutás feladatai jogcímmel. Az összevonás révén a kétfajta jogkör változatlan tartalma mellett, a két célra nyújtható központi forrás 10 százalékkal csökken nominálértéken 2008-ban hez képest. A változatlan feladatkör finanszírozásának terheit a központi források jelentős mérséklése következtében az önkormányzatokra hárítja az állam. Problémát jelenthet továbbá a két cél összevonása az egyes települések esetében amiatt, hogy a 2008-tól egy hozzájárulási előirányzat önkormányzatok közötti elosztását meghatározó mutatószám nem veszi figyelembe a lakáshoz jutás feladatainál ben alkalmazott mutatószámrendszert. A hozzájárulás önkormányzatok közötti allokációjának változását nem mutatja be a javaslat A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás (fajlagos összege a évi Ft/főről 2008-ban Ft/főre csökken), a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, valamint az utcai szociális munka jogcímeknél 2007-hez hasonló elvek A helyi önkormányzatoknak átengedett személyi jövedelemadó alakulása és évben 2007 előirányzat (milliárd Ft) szerint 2008-ban is a támogatás 50 százalékát kaphatják meg az újonnan belépő önkormányzatok. Ez a finanszírozásbeli diszkrimináció a javasolt formában nem támogatható, mivel az ellátás színvonalában nem lehet aszerint különbség, hogy van-e jogerős működési engedély, vagy sem. A pénzügyi szigort csak addig az időpontig lenne célszerű fenntartani, amíg a jogerős működési engedélyt az önkormányzat meg nem szerzi. Ezt követően már megilletné a teljes összegű fajlagos normatíva. Forráskivonás? 2007-ben önálló hozzájárulási jogcímként, önálló előirányzattal és önálló fajlagos összegekkel jelent meg a költségvetési törvény 1. számú melléklet IX. fejezetében, valamint 2008 előirányzat (milliárd Ft) Eltérés (milliárd Ft) Eltérés % Átengedett személyi jövedelemadó (40%) 513,2 565,3 +52,1 110,2 Ebből: helyben maradó (8%) 102,6 113,1 +10,5 110,2 normatív módon elosztva 291,9 332,7 +40, megyei önkormányzatok részesedése 12,2 12,4 +0,2 101,6 jövedelemdifferenciálódás mérséklése 106,5 107,1 +0,6 100,6 a 3. számú mellékletben: a hajléktalanok átmeneti intézményei, a gyermekek napközbeni ellátása, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő szociális juttatások, szolgáltatások jogcímek. A évi javaslat szerint ez a három jogcím azaz a feladatok változatlanul az önkormányzatoknál maradnak, de a fajlagosok finanszírozását szolgáló előirányzatokat már nem nevesíti. Mindebből az következtethető, hogy vélhetően ennél a három jogcímnél az előirányzatot a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás feladatai és/vagy a szociális és gyermekvédelmi bentlakásos és átmeneti intézményi ellátások jogcímek tartalmazzák. Az öszszevonás következtében a szociális és gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi feladatok ellátására szánt évi előirányzat együttesen 104 milliárd Ft, míg a évi öt jogcímén 127,7 milliárd forint. Az összehasonlíthatóság és az átláthatóság hiánya miatt mintegy 24 milliárd forint forráskivonás vélelmezhető a szociális ellátás ezen területein. Ez mintegy 18 százalékos nominálértékcsökkenést jelent A szociális és gyermekvédelmi ellátás ágazat egészét tekintve a fentieket némiképp javítja az, hogy 2008-ban új központosított előirányzat biztosít az önkormányzatok részére forrást (1,2 milliárd forintot) a rászoruló gyermekek nyári étkeztetésének megszervezéséhez. Így az ágazatból 2008-ban 26 milliárd forintot javasol kivonni 2007-hez képest a tervezet. EGYÉB ÉSZREVÉTELEK, JAVASLATOK A közoktatási alap-hozzájárulás finanszírozási rendje és a fajlagos összege a 2008/2009-es nevelési, illetve tanévre megegyezik módszerét tekintve a 2007/2008- as tanévre bevezetett rendszerrel. A finanszírozás alapja tehát a teljesítménymutatóhoz kapcsolódó hozzájárulás. Változást jelent azonban az, hogy a 2008/2009 nevelési, illetve tanévre vonatkozó finanszíro- A helyi önkormányzatok támogatásai és a normatív támogatáshoz kapcsolódó SZJA alakulása és 2008 években Megnevezés 2007 előirányzat (millió Ft) 2008 javasolt (millió Ft) Eltérés % Normatív hozzájárulás (támogatás és SZJA) , ,7 96,6 Központosított előirányzatok 98723, ,9 110,7 Működőképesség megőrzése 14200, ,0 100,0 Színházak támogatása 10810, ,0 100,0 Normatív, kötött felhasználású támogatás , ,6 103,6 Címzett és céltámogatás 57500, ,0 92,2 Fejlesztés és vis maior feladatok 10870, ,0 100,0 Vis maior tartalék 360,0 360,0 100,0 4-es metró építés támogatása* 65550, ,0 24,7 Leghátrányosabb kistérségek felzárkóztatása 5800,0 5800,0 100,0 Összesen , ,2 94,6 * A 4-es metró építésére előirányzott évi 70 milliárd Ft-ból 53,8 milliárd Ft EU-s finanszírozási körbe kerül. 18 ÖN KOR KÉP október

29 KÖLTSÉGVETÉS zási rend az egész közoktatási feladatkörre kiterjed. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a napközi otthonos ellátás és az alapfokú művészeti ellátás külön normatív támogatása Már a évi költségvetési törvényjavaslathoz tett észrevételeinkben kifogásoltuk, hogy a kistelepülések támogatását normatív hozzájárulással 2007 végével megszünteti a kormány. A beterjesztett javaslatot az Országgyűlés megszavazta. A évi törvényjavaslat ezt a támogatási jogcímet már nem is tartalmazza. A javaslat nem támogatható. A kistelepüléseken a népesség megtartása, az óvodai, általános iskola 1-4 évfolyamának helyben történő oktatása a gyermek testi, szellemi fejlődése szempontjából meghatározó. Erre figyelemmel javasoljuk 2008-ban is fenntartani a lakosságszám szerint differenciált hozzájárulást legalább a évi fajlagos összeggel Javasoljuk a 2008-as támogathatók közé visszaemelni azon települési önkormányzatokat, amelyek 2006-ban és 2007-ben az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi/települési önkormányzatok (a továbbiakban: ÖNHIKI) támogatásában részesültek. Ezeket az önkormányzatokat nem lehet kizárni az EU Önerő Alapból támogatáshoz jutás esélyéből és így hosszú távon elzárni az EU által támogatott fejlesztésektől. Ezek az önkormányzatok az önerő biztosításához hitel felvételére is képtelenek, mivel a működési forráshiány miatt a hitel visszafizetésének forrásai nem teremthetők meg. Már csak azért sem, mert a szolgáltatási díjak emelése a lakosság jövedelemviszonyai miatt nem realizálható. Megfontolandó, hogy az önkormányzati és területfejlesztési miniszter lehetőség alapján év közben a rendeletében egyéb, uniós pályázati célok felhasználására is lehetőséget biztosítson ebből az előirányzatból. A javaslat helyett célszerű lenne a törvény 5. számú mellékletében egy fejlesztési cél-listát meghatározni. Ez a Megnevezés A helyi önkormányzatok központi forrásainak összetétele és években Központi költségvetési támogatás, SZJA átengedett összeg és EU támogatás (társfinanszírozással) Ebből: 1. Fejlesztési célú támogatás (EU támogatással és társfinanszírozással) 2007 előirányzat (milliárd Ft) lista egyben kielégíthetőségi sorrendet is jelentene. Így a támogatható kör átláthatóvá, kiszámíthatóvá válna, racionálisabbá, gazdaságosabbá tenné az önkormányzatok felkészülését a pályázatokra, a sikeres pályázásra. A évi szabályozásnak megfelelően célszerű lenne 2008-ban is a törvény 5. számú mellékletében szabályozni az elbírálás rendjének főbb elemeit, a következő két évre vállalható kötelezettségek mértékét. A belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatása helyes szándék. Ezen a jogcímen jelenleg és a javaslat szerint is csak a fővárosi kerületek, valamint meghatározott feltételek esetén a városi önkormányzatok juthatnak központi forráshoz. Azaz a kistelepüléseket a rendszer kizárja e támogatási lehetőségből. Javasoljuk ezt a támogatási jogcímet kiterjeszteni a kistelepülésekre is. A támogatás elosztásának módjaként pedig az esélyegyenlőség elve alapján azt javasljuk, hogy 1 forint önkormányzati saját forráshoz 1 forint központi támogatás kapcsolódjon ban sem nyújtható központi forrás új címzett támogatási igényhez. Az így felszabaduló 4,5 milliárd forintból a központi számítások 1 milliárd forint fejlesztési forrást kivonnak az önkormányzati rendszerből. EU programokba be nem férő fejlesztések támogatására ugyanis 3,5 milliárd forint központi forrás jut. A forráskivonást nem támogatjuk. A kifutó címzett támogatások helyébe lépő javasolt fejlesztési támogatások az önkormányzati társulások feladatellátását ösztönzik, ugyanis csak társulások igényelhetik ezt a központi forrást. Ez az intézkedési javaslat, a kistelepülések támogatási jogcím megszűntetése, az 1000 fő alatti és körjegyzőséghez nem tartozó önkormányzatok kizárása az ÖNHIKI támogatás lehetőségéből a feladatok társulásban történő ellátására kényszeríti a kisebb településeket. A belterületi vízrendezési célok támogatása 2007-ben 1,5 milliárd forint. Vélhető, hogy ezek a célok egy év alatt nem teljesülhetnek, mivel fejlesztésekkel valósíthatók meg. A évi költségkihatásokat ugyan nem ismerjük, ennek ellenére szükséges lenne ezen a címen a determináció mértékével megegyező összeget előirányozni ben ÖNHIKI támogatást nem igényelhetnek a megyei önkormányzatok. Az önhibájukon kívüli forráshiány részbeni kezelésére az egyedi mérlegelésen, egyedi döntésen alapuló, a működésképtelen helyi önkormányzatok egyéb támogatása szolgál. A megyei önkormányzatokat javasoljuk az ÖNHIKI támogatás rendszerébe visszaemelni. Ez biztosítaná a megyék esetében is a támogatás normativitását, kiszámíthatóságát, átláthatóságát, ellenőrizhetőségét objektív alapokon. A többcélú kistérségi társulások támogatásának fajlagos összege a támogatási jogcímek többségénél szakmailag indokolatlanul tesz különbséget a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmény és az intézményi társulás által fenn előirányzat (milliárd Ft) Eltérés % 1599,6 1616,9 101,1 422,4 443,4 105,0 2. Működési célú központi forrás 1177,2 1173,5 99,7 tartott intézmény között, ez utóbbi hátrányára. A diszkrimináció nem indokolt, hiszen mindkét intézménytípust csak akkor illeti meg a támogatás, ha a feladatellátás megfelel a jogszabályi feltételeknek. Javasoljuk a kétfajta intézménytípust azonos fajlagos összeggel támogatni Összegezve: a költségvetési törvényjavaslathoz a fentiekben megfogalmazott aggályok nem jelentik a konvergenciaprogramban megfogalmazott főbb célok elvetését. Az önkormányzatok tudomásul veszik a gazdasági környezet átalakításának szükségességét. Támogatják az ezt szolgáló törekvéseket. De megfelelő kezelési módot kell biztosítani az önkormányzatok folyamatos értékvesztésének megállítására; a többletfeladatok, a kiemelt célok teljesítése ne az önkormányzati rendszeren belüli források átcsoportosításával történjen. Budapest, október 16. A közös állásfoglalást elfogadó Országos Önkormányzati Érdekképviseleti Szövetségek nevében: Dr. Sütő László, Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége; Dr. Wekler Ferenc, Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetsége; Szabó Gellért, Magyar Faluszövetség; Dr. Gémesi György, Magyar Önkormányzatok Szövetsége; Kósa Lajos, Megyei Jogú Városok Szövetsége; Dr. Ódor Ferenc, Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége; Molnár Gyula, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége október ÖN KOR KÉP 19

30 KÖLTSÉGVETÉS A központi szolidarítás hiánya A Kormány és az Önkormányzatok Érdekegyeztető Fórumán Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke szóbeli kiegészítésként alapvetően a kisebb települések iránti központi szolidaritás hiányát sérelmezte. Véleménye szerint az alapfokú művészetoktatás folyamatban lévő akkreditálási eljárás szűri az iskolákat, elegendő fokmérő ahhoz, hogy a megfelelő, vagy a kiváló intézmények közötti minőségi különbséget a normatív finanszírozás tükrözze. A pályáztatással elérhető kiegészítő ellátmány lehetősége tovább erőlteti a versenyszemléletet, és ez rontja a munka minőségét. A szövetség számára érthetetlen a nevelési tanácsadás támogatásának költségvetési évhez való rendelése, ami teljesen életszerűtlenül gyakorlatilag kizárja az ugyanazon tanéven belül ugyanazon tanulónak ténylegesen nyújtott ellátás beszámítását. Javasolják a tanévet meghatározni vetítési időtartamként. Leginkább az elmaradott kistérségeket célzó zászlóshajó program sikere fölött búsult előre a Magyar Faluszövetség elnöke: ha elfogadjuk, hogy valamennyit mindenki fizessen, ingyen pénzt nem osztunk elv jogosságát, akkor alapjaiban lehetetlennek látszik e települési kör számára bármekkora önerő biztosítása is a fejlesztési célokhoz, pályázatokhoz. A falvak elsősorban létezni, működni akarnak, a fejlesztésekhez történő mégoly kedvezményes hitelfelvétel esetünkben nem evidencia annyira, mint a nagyobb önkormányzatoknál mondta Szabó Gellért. Kérésre folyóiratunk a Magyar Faluszövetség elnökétől megkapta a kormány évi költségvetésére vonatkozó szövetségi véleményt is; Szabó Gellért hangsúlyozta, hogy észrevételük csak a hét országos önkormányzati szövetség által aláírt állásfoglalással együtt érvényes, amelyet a TÖOSZ szakértői a közös állásfoglaláshoz készítettek. Tekintettel arra, hogy a Magyar Faluszövetség véleménye kistelepüléseket érint, ezért közöljük észrevételüket, mely szerint megállapítható, hogy a helyi önkormányzati rendszer finanszírozási reformja (ezúttal is) elmaradt. Jövőre főleg a kisebb települések vagy intézményt tarthatnak fenn, vagy településfejlesztést végezhetnek. A törvényjavaslat szövegében az önkormányzatokat leginkább a köztisztviselői illet- ményalap, közalkalmazotti illetménypótlék és a szociális, gyermekvédelmi ellátásokhoz kapcsolódó összegek foglalkoztatják. Sajnos ezek esetében a tervezet nem számol növeléssel. Ennek fényében kissé érthetetlen, hogyan képzelik el a közszféra béreinek szinten tartását. A törvényjavaslat ugyan számol azzal, hogy az önkormányzatok jelentős EU-s támogatásokhoz juthatnak, de ez önmagában semmilyen garanciát nem jelent, mert egyrészt a pályázatokhoz önrész kell (ami viszont nincs), másrészt az értékelési mechanizmusban sok a bizonytalanság. A tapasztalatok azt valószínűsítik, hogy főleg a kis önkormányzatok már a pályázathoz szükséges előfeltételekkel sem rendelkeznek, és ha pályáznak is, kevés eséllyel. A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásairól A településüzemeltetési, igazgatási és sportfeladatok normatívája 1380 forintról 1430 forintra nő, ami igen szerény mértékű növekedés. Megállapítható, hogy számos normatíva, pl. lakott külterületek, folyékony hulladék ártalmatlanítása, közművelődési, könyvtári feladatok összegei változatlanok maradtak. A pénzbeli szociális juttatások összege még nem ismert. A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás közül a kisebb településeket érintő A falvak elsősorban létezni, működni akarnak, a fejlesztésekhez történő mégoly kedvezményes hitelfelvétel esetünkben nem evidencia annyira, mint a nagyobb önkormányzatoknál normatívák összege, pl. szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatás általános feladatai tekintetében változatlan, míg a szociális étkeztetés esetében a normatíva differenciálásra került a nyugdíjminimum százalékos függvényében. Ez a változás vonatkozik a házi segítségnyújtásra is. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás normatívája csökken. A kistelepülések esetében égetően fontos kérdés a közoktatási alap-hozzájárulás normatívája. Ez úgy változik, hogy teljesítménymutatós finanszírozással kell számolni úgy az alapfokú művészetoktatás, mint a napközis ellátás terén. A változás következtében az alapfokú művészetoktatás normatív támogatása számításaink szerint a jelenlegi 75 százalékára, a napközi esetében 89 százalékára csökkenne. Megjegyzendő, hogy a pedagógusok szakmai szolgáltatás igénybevételéhez való hozzájárulás megszűnt, valamint súlyosan érinti a kisiskolákat, hogy a bejáró gyermekek után járó támogatás és a kistelepülések támogatásának normatívája is megszűnt, amelyek hiánya súlyos finanszírozási gondokat okoz az intézményeiket önállóan fenntartó falvakban. 20 ÖN KOR KÉP október

31 KÖLTSÉGVETÉS A tankönyvellátási normatívák változatlanok maradtak. A helyi önkormányzatokat megillető személyi jövedelemadó megosztása Az erre vonatkozó százalékos mérték és az iparűzési adóelőleget meghatározó adóalap nem változott. A jövedelemkülönbség mérséklésére vonatkozó összeg még nem ismert. A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok A települési önkormányzatok szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatásánál el kellene érni, hogy a községi önkormányzatok is jobban részesüljenek belőle, illetve lehetővé kellene tenni, hogy belterületi utak szilárd burkolattal való ellátásának támogatásából a községi önkormányzatok is részesülhessenek. A közoktatási fejlesztési célok támogatásának pontos szabályait csak a ig kiadandó rendelet tartalmazza. Több kisebb település alapfokú művészetoktatási intézményében bizonytalanságot szül, hogy a támogatás feltételei csak a minősített és kiválóra minősített intézményt illeti meg és a szabályokat csak a ig kiadandó rendelet tartalmazza. Összességében megállapítható, hogy a törvényjavaslat alapján a évben az önkormányzatok gazdálkodása igen nehéz lesz, különös tekintettel a várható energia áremelésekre. Elfogadhatatlan részünkről az is, hogy a központi költségvetési fejezeteknél nemhogy szinten tartás, de a személyi juttatások növelése sem szerepel a tervezetben. Az NB II. nyugati csoportjában labdarúgó csapattal rendelkezõ kft. tulajdon jog átadásával olyan amely kellő mértékű önkormányzati és vállalkozói támogatással, megfelelő létesítményekkel rendelkezik és szeretik a labdarúgást. Szabó Gellért, elnök új befogadó települést keres A nagy bajban lévő városok előremenekülnek Az önkormányzatok eladósodása évek óta egyre komolyabb probléma, de mostanra olyan szintre jutott, hogy már a konvergenciaprogramot is veszélyeztetheti. Nem csoda, hogy a kormány megállítaná e folyamatokat, például úgy, hogy korlátozná a hitelfelvételi lehetőségüket. Ám amellett, hogy jogilag is aggályos lenne ez a szabályozás, az is kérdés, hogy ez a lépés mennyiben befolyásolná a települések működését, fejlesztéseit. Nézzük, mit gondolnak erről az önkormányzatok településpolitikusai, az önkormányzati érdekszövetségek vezetői. Sütő László, Marcali polgármestere, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke azt mondja, hogy privatizációs bevételekre már alig számíthatnak, eladható ingatlanuk, más vagyoni értékük már nem nagyon van, adóból is kevés bevétel származik. Nem véletlen, hogy a kormány éppen a kedvezményes hitelfelvételi konstrukcióról döntött. A polgármester szerint a kormányon belül két szemlélet küzd egymással: a fiskális és a fejlesztési. Az uniós források igénybevételéhez az önkormányzatoknak önrészt kell biztosítaniuk, ezt a pénzt pedig nehéz előteremteniük. Tarlós István, a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője szerint a kormány rendkívül elhibázott politikát folytat az önkormányzatokkal szemben. Újabb és újabb feladatokkal árasztja el őket 1990 óta a számuk meghaladja a százat, anélkül, hogy biztosítaná az ehhez szükséges forrásokat. Így a településeknek nem sok választási lehetőségük marad. Dobra verik a még megmaradt ingatlanaikat ám már alig van értékesíthető vagyonuk, alacsonyan tartják a béreket, hagyják lepusztulni az infrastruktúrájukat, épületeiket, lemondanak a fejlesztéseikről. Aki viszont ebbe nem akar beletörődni, túl akarja élni a nehéz időket, hiteleket vesz fel, még ha tudja is, hogy roppant nehezen tudja a pénzt visszafizetni. Ezért nagyon sportszerűtlen lenne, ha ebben megakadályozná őket a kormány, hiszen akkor gúzsba kötve kellene táncolniuk. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára: Érthető a kormány aggodalma, hiszen az önkormányzatok eladósodása valóban veszélyezteti a konvergenciaprogram végrehajtását. Ám bármilyen korlátozás csak abban az esetben képzelhető el, ha már megtörtént a települések pénzügyi konszolidációja. Önmagában persze ez a lépés kevés, a finanszírozási rendszert is át kell alakítani úgy, hogy a települések hiánya ne teremtődjön újra, hiszen a nagy bajban lévő városok előremenekülnek a hitelfelvételekkel, kötvénykibocsátásokkal. Évek óta mondogatjuk, hogy racionalizálni kell a feladatokat, különben nem oldhatók meg a problémák, de eddig alig történt elmozdulás ezen a területen. Az önkormányzati vezetőknek mindent meg kell tenniük, hogy a döntéshozókat rádöbbentsék arra: a helyzet tarthatatlan. Wekler Ferenc, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének elnöke elmondta, hogy az önkormányzatoknak milliárd forinttal kellene többet kapniuk ahhoz, hogy a települések, megyék az idei szinten maradhassanak. Ez az igény a fejlesztésekre nem vonatkozik, itt az uniós források rendelkezésre álnak. A kormány nem tett ígéretet több forrásra, bár nem is zárkózott el, a Mecsknádasd polgármestere azt sem nem zárja ki, hogy több pénzt kapjanak az önkormányzatok. A hitelfelvétellel kapcsolatban megjegyezte: Nagyon jó lenne, ha a kormány végre eldöntené, hogy mit akar. A pénzügyi tárca egyfelől korlátozni akarja a hitelfelvételt, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium pedig most dolgozott ki egy nagyon előnyös konstrukciót az MFB közreműködésével. Meggyőződésem, hogy nem törvényekkel, rendeletekkel kell megregulázni az önkormányzatokat, hiszen a települések vezetői át tudják látni, miként alakulnak a bevételeik, kiadásaik, s ebbe belefér-e, hogy adósságba verik magukat... Ajánlatával keresse Héger Józsefet, a 06-20/ es telefonon október ÖN KOR KÉP 21

32 A Közigazgatási Kalendárium 2008 társ a munkában Több, mint egy határidőnapló. Kézikönyv jellegű, az állam- és a közigazgatás területén dolgozó, illetve az iránt érdeklődő szakemberek hasznos adattára. Figyelmébe ajánljuk minden polgármesternek, önkormányzati képviselőnek, a közigazgatási hivatalok, illetve a megyei és a regionális területfejlesztési tanácsok dolgozóinak. A KÖZIGAZGATÁSI KALENDÁRIUM 2008 fejezetei: Pénzügyi és fejlesztési kiskáté: a helyi önkormányzatok szempontjából legfontosabbnak minősülő finanszírozási, gazdálkodási, terület- és településfejlesztési tudnivalókat foglalja össze. Közigazgatási címtár: a központi közigazgatásnak, a Magyar Köztársaság Kormányának, az államigazgatási, önkormányzati és köztestületi szerveknek (megnevezés, székhely, telefonszám, faxszám) az ország összes településének és polgármesterének névjegyzékét tartalmazza (megyei és kistérségi bontásban). Az EU intézményrendszerének hazai vonatkozásai Határidőnapló Mellékletek: öröknaptár, 2008-as összesített naptár, havi előjegyzés, Európa, Magyarország színes térképe, legfontosabb útvonalak km-táblázata, munkaszüneti napok Európában, nagyobb külföldi városok és magyar nagyvárosok körzeti hívószámai stb. FORMÁTUM Méret: B/5-ös, terjedelem: 160 oldal + 48 oldal adatbank, papír: 80 gr-os fehér ofszet, nyomás: kék-szürke, kötészet: cérnafűzés, sarokperforálással, kombinált bőr borítással, két darab könyvjelzővel. (50 példány felett lehetőség van a borítón cégük, intézményük logóját elhelyezni.) Várható megjelenés: december Bővebb információ: Ára: 3250 forint+áfa+posta- és a csomagolási költség. Kiadja az ÖNkorPRess Kiadó, 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 23. Megrendelhető: en: Telefonon: (06-1) , faxon: (06-1) MEGRENDELŐ Megrendelem a Közigazgatási Kalendárium 2008 című kiadványt... példányban. Számlázási cím:... Szállítási cím:... Kelt:..., 2007,... Aláírás

33 Elektronikus közigazgatás Az EU megköveteli, az állampolgárok szeretnék, az önkormányzatok halogatnak A közeljövőben elérhetővé válnak az önkormányzatok számára az elektronikus közigazgatás fejlesztésére fordítható NFT II-es források, a tapasztalat ugyanakkor az, hogy már az NFT I-es lehetőségekkel is csak az intézmények kis része élt, a többség különböző okokra hivatkozva a kibúvókat kereste az e-ügyintézés bevezetésének kötelezettsége alól. Vajon melyek ezek az okok, valósak-e, vagy pusztán tévhiteken alapultak, és hogyan háríthatók el az akadályok az állampolgárok és az intézmények hétköznapjait egyaránt segítő elektronikus közigazgatás megvalósulásának útjából? A száraz tények csak az egyik szemünk nevet! A 2006-os évről készült Elektronikus közigazgatás éves jelentés, melyet a BME- UNESCO Információs Társadalom és Trendkutató Központjának (ITTK) kutatócsoportja a Tárki és az ITHAKA szakmai partnersége mellett publikált 2007 februárjában, pozitívan értékeli az elektronikus közigazgatás fejlődését hazánkban. A jelentés megállapítja, hogy 2006 végére kiépült az e-közigazgatást kiszolgáló alapinfrastruktúra, a központi rendszer, és működik az EU által előírt 27 közigazgatási szolgáltatás. A pozitív képet erősen árnyalja, hogy bár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) az online ügyintézést egyenrangúvá tette a hagyományos ügyintézéssel, és elkészültek a végrehajtási rendeletek, a jogalkotó az önkormányzatok számára hagyott egy kiskaput: helyi rendelettel kibújhatnak az e-ügyintézés bevezetésének kötelezettsége alól. A helyi önkormányzatok 80 százaléka döntött az elektronikus ügyintézés általános kizárásáról, így az itt élő lakosok jelentős hátrányba juthatnak, számukra a digitális esélyegyenlőség fontos eszközrendszere váli elérhetetlenné. Az ellenállás részben tájékozatlanságból ered Az elektronikus ügyintézéstől idegenkedő önkormányzatok nagyrészt azzal érvelnek, hogy a fejlesztés csak igen hoszszú távon lenne megtérülő, mivel lakosaik jelentős része a következő években még nem venné igénybe az elektronikus szolgáltatásokat. Nos, ez a gondolat a statisztikai adatok tükrében tévhitnek bizonyul. Az Elektronikus közigazgatás éves jelentés adatai szerint ban a magyar internetezők 48 százaléka lépett kapcsolatba valamilyen közintézménnyel online módon. A kötelezővé tett elektronikus adóbevallás következtében az Ügyfélkapun a év végéig több mint 400 ezren regisztráltak, ami csak a kezdet: 2007-ben már 1,2 millió vállalkozásnak kell elektronikus úton benyújtania az adó- és járulékbevallását. Az Ügyfélkapu április 1-jei indulása óta öszszességében több mint 2 millió tranzakciót bonyolított le. Egyértelműen tévhit az is, hogy vidéken kevésbé interneteznek, illetve hogy az internetet csak a fiatalok és középkorúak, jellemzően férfiak használják. Az ITTK előbb idézett felmérése szerint ugyanis azoknak, akik kerestek már fel valamilyen közintézményt az interneten, a többségük nő, középkorú és jellemzően nem fővárosi. Bár sok tekintetben a fiatalok szoktak a technológiai fejlődés élenjárói lenni, az online kapcsolat felvétele a közintézményekkel úgy tűnik inkább az idősebb korosztályokat, leginkább a éveseket érdekli igazán, akiknek több mint a fele (57%) létesített már kapcsolatot az közigazgatási szervekkel az interneten. A településtípus szerinti megoszlást vizsgálva az az érdekes jelenség figyelhető meg, hogy nem érvényesül az úgynevezett települési lejtő, azaz a kisebb települések internetező lakosainak nem kevésbé, hanem a budapestieknél nagyobb arányban volt már online kapcsolatuk közintézményekkel. Valós problémák A lakossági érdeklődés hiánya tehát nem hátráltathatja az elektronikus közigazgatás fejlődését, valós probléma viszont, hogy az önkormányzatok az e-közigazgatást sok helyen még ma is informatikai kérdésként kezelik, nem pedig közigazgatási feladatként. Ez látszik abból is, hogy különösen az önkormányzatoknál informatikai szakértőkre bízzák az e-közigazgatás fejlesztését. Negatívum emellett, hogy a hazai közigazgatásból hiányzik a menedzserszemlélet, valamint, hogy az önkormányzatoknak mint október ÖN KOR KÉP 23

34 az az ITTK vizsgálata során bebizonyosodott sokszor egyáltalán nincs e-közigazgatási, informatikai stratégiájuk. Mi hozhat változást? A fenti kérdésre viszonylag egyszerű a válasz: az önkormányzatoknak belső erőforrások híján külső segítségre van szüksége, olyan cégekre, amelyek a problémakört a maga komplexitásában képesek kezelni. Ez jelenti egyrészt az EU-s támogatások lehívásához szükséges pályázati anyagok elkészítését, másrészt a hosszú távú e-önkormányzati stratégia kidolgozását, harmadrészt pedig a szükséges technológiai fejlesztéseket is. Ma már több olyan piaci szereplő van Magyarországon, aki egy kézből kínál ilyen szolgáltatásokat. Az ilyen jellegű partnerkapcsolatok kialakításához az önkormányzatok nem kapnak hosszú gondolkodási időt, mert az előrelépést az Európai Unió a következő években is sürgeti. A 2006-ban megszületett i2010 Akcióterv meghatározza, hogy a tagállamoknak 2010-ig milyen feladatokat kell teljesíteniük. A dokumentum kimondja, hogy bürokratikus elemeitől megfosztott, transzparens, ügyfélközpontú és szolgáltató szemléletű, elszámoltatható közigazgatásra van szükség. Ebből az alaptételből többféle tennivaló következik, példaként említsük meg, hogy a közbeszerzési eljárások vonatkozásában a direktívák valamennyi közbeszerzési eljárás elektronikussá tételét és legalább felerészben az interneten keresztül történő lebonyolítását irányozzák elő azokban az EU-s tagállamokban, ahol erre a szabályozási környezet lehetőséget kínál. A kötelezettségek mellé természetesen támogatás is jár: az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (NFT-II) az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programra az Európai Unió 99,8 milliárd forintot hagyott jóvá, ennek egy része helyi közigazgatás-fejlesztésre fordítható. A fejlesztés mellett voksoló önkormányzatoknak tehát most első lépésként nem a pénzügyi lehetőségeiket kell felmérni, hanem megtalálni azt a partnercéget, amely a pályázatírás, a stratégiaalkotás és az informatikai fejlesztés terheit képes levenni a válláról, és a megvalósuló fejlesztésekkel segíteni a belső folyamatok racionalizálását és javítani a helyi lakosok elégedettségét. A várható előnyök Az Európai Bizottság információs társadalomért és a médiáért felelős főigazgatósága 2005 júniusában nyitotta meg az unió legjobb e-kormányzati gyakorlatait aggregáló hálózati portálját a webhelyen. Jelenleg 281 legjobb gyakorlat található az adatbázisban. A legtöbb ilyen követendő példát eddig Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság területeiről gyűjtötték össze, de a hezitáló önkormányzatoknak nem kell ilyen távolra sem tekintenie, ha a várható előnyöket szeretnék számba venni. Dzsacsovszki László, a Magyar Telekom Nyrt. csoportban működő Marketline terület osztályvezetője tapasztalataira hivatkozva nem tartja túlzásnak, hogy közepes méretű önkormányzatok éves szinten több milliós megtakarítást is elérhetnek például egy elektronikus beszerzési rendszer bevezetésével. De mit is értünk elektronikus beszerzési rendszer alatt? A Marketline E-Aukciós szolgáltatása egy valós időben lezajló online árverés, ahol a licitálók egymással versenyezhetnek az aukció szervezője által kiírt termék vagy szolgáltatás szállításának vagy vételének elnyerésért. Bizonyára felmerül a kérdés, milyen üzleti előnyökkel jár a Marketline E-Aukció? A Marketline E-Aukció az ártárgyalást hatékonyan támogató eszköz: a beszerző az öszszes ajánlattevővel egy időben tárgyalhat. A szervezetek átlagosan 16 százalékos megtakarítást tudnak elérni a beszerzés során, legyen szó egy egyszerű IT-termék megvásárlásáról, vagy akár komplex, bonyolult eszközökről és szolgáltatásokról. Az online aukció lefolytatásával elkerülhetők az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó költségek, nincs szükség a beszállítókkal való hosszú telefonálásokra, a dokumentációk postázására, így összességében a tranzakciós költségek akár 60 százalékkal is csökkenthetők. Ráadásul az elektronikus beszerzési és E-Aukciós rendszerek készen várják az önkormányzatok csatlakozását, így sem jelentős költségekkel, sem hosszabb bevezetési idővel nem kell számolnia azoknak az intézményeknek, amelyek szeretnének lefaragni kiadásaikból. Ez az állítás már nem feltétlenül igaz a belső folyamatok informatikai eszközökkel támogatott racionalizálására, ugyanakkor ezen a téren is vannak elkötelezett támogatói a fejlődésnek. Újbuda Önkormányzatának például egy ben elnyert EU-pályázat adott keretet a belső működés racionalizálására. Majoros Endre az önkormányzat képviseletében elmondta, hogy elengedhetetlennek tartja a folyamatos fejlesztést, ami könnyebbé, átláthatóbbá és végezhetőbbé teszi az önkormányzat dolgozóinak munkáját. Majoros meggyőződése, hogy a sikerhez nem hektikus, kapmányszerű fejlesztésekre van szükség, hanem mindent lépést előre átgondolt fejlesztési stratégia mentén kell megtenni. A stratégia kialakítását a legcélszerűbb olyan külső megoldásszállítóra bízni, amely a pályázati források lehívását és a későbbi fejlesztést is vállalni tudja. 24 ÖN KOR KÉP október

35 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Kapcsolatok A XII. Országos Főépítészi Konferencia ajánlásai Pápa Város Önkormányzata és az Országos Főépítészi Kollégium augusztusban Pápán tartotta a XII. Országos Főépítészi Konferenciát. A tanácskozás címét adó Kapcsolatok körül forogtak a gondolatok, a nyitó plenáris ülés előadásaihoz kapcsolódóan a három szekcióban is a KAPCSOLATOKról volt szó. Az ÉN szekcióban részt vevők azt a kérdést tették fel, hogy mit gondol a település lakossága magáról, saját településéről. A TE szekcióban arról beszélgettek, hogy mit gondolnak a térségi települések a környezetükről és a környezet a központi településéről. A MI szekció tagjai pedig arra keresték a választ, hogy mi a vélemény az együttélésről. A résztvevők megállapították, hogy nagyon sok település-, településcsoport szerencsésen választotta meg az adottságoknak megfelelő fejlesztési irányt, és ért el figyelemreméltó, követendő eredményeket. A jó példák közös vonása, hogy e településeket vezetők határozott akarata egyenrangú szerepet kapott az összefogással és a közösségi egyetértéssel. A konferencia az alábbi ajánlásokat fogalmazta meg Elő kell segíteni és ösztönözni kell a gyakorlatorientált területi, kistérségi kutatásokat, megteremtve az alapját a korszerű területi, kistérségi szintű tervezésnek. A statisztikai kistérségi lehatárolás dinamikus felfogásban és hosszabb távon követni tudná a természetes települési kapcsolatok rendszerét, amely az eltérő érdekek érvényesítése helyett inkább a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés kiaknázása érdekében pályázati eszközökkel segítendő. A kistérségek határain fekvő szomszédos települések pályázati esélyegyenlőségét biztosítani kell. A település, a falu, a község, a nagyközség, a város és a kistérség fogalmát, szakmai tartalmi követelményeit össze kell hangolni a közigazgatási meghatározásokkal és célokkal. A várossá nyilvánítás feltételeit és eljárását újra kell szabályozni, hogy az elnevezéshez tényleges tartalom társuljon, és az megőrizze rangját. A kistérségek központjaira vonatkozó szabályozásoknak és ezen településkategóriákra vonatkozó fejlesztési megoldásoknak figyelemmel kell lenni az eltérő adottságokra, a sajátosságokra, kiemelten a léptékbeli különbségekre. A kistérségi központ és a vele együtt élő települések közötti kommunikációban az őszinte párbeszédet kell megteremteni, és erősíteni kell szerepét a térség fejlődésének irányításában. A közép és kisvárosok komplexebb turisztikai vonzerő adottságai és térségük településeinek specifikus kínálata összehangolt fejlesztés révén, együttműködve, lényegesen növelheti versenyképességüket e területen. A térségközpont kezdeményező szerepe e partnerségben elvárható. Ugyanakkor tekintettel kell lenni arra, hogy a térségek csak differenciáltan alkalmasak e gazdasági ág előnyeinek kiaknázására, és a turizmus feltételeinek a biztosítása csak a lakosság életkörülményeinek javításával együtt lehet cél. Tovább kell hangsúlyozni a fejlesztési koncepciók, a településrendezési tervek szükségességét az összehangolt és harmonikus fejlesztés és működés érdekében, mely feltételezi a megfelelő szakemberellátottságot is. A kistérségekben e feladatok öszszehangolásában kistérségi, vagy társult települési főépítész alkalmazását kell ösztönözni. AHOL ÉLSZ Hogy kreáljunk helyeket? Hagyjunk meg jó tereket! Ne tervezzünk firle-francot, játéktermet, komor bankot! Hagyjuk, hogy magától nőjön, saját lelke előjöjjön. Maradjon meg, ami szép, nevekedjen, ami ép, mert, ha igazi egy tér, az életünk belefér. Gömöry János A kistelepülések számára a településrendezési eszközök kismértékű módosításánál megfelelő tervtanácsi szakmai ellenőrzés mellett meg kell teremteni az egyszerűsített terv és eljárás lehetőségét. A települések tervezése, fejlesztése és működtetése során az értékvédelem mellett az épített környezet minőségét alapvetően befolyásoló közterületekre kiemelt figyelmet kell fordítani. A közterületekre vonatkozó tervek jogszabályi hátterét meg kell teremteni, hogy a tér- és utcaépítések szempontjai jelentőségüknek megfelelően érvényesüljenek az ágazati részletelőírások, illetve azok dokumentációja csökkentése mellett. Az infrastruktúra kiemelt szerepének megfelelően indokolt a jelentősebb védendő együttesekkel és területekkel rendelkező településeken a közlekedési infrastruktúra mérsékelt, átgondolt rehabilitációja, rekonstrukciója. Indokolt, hogy a közterületi közösségi funkciók sorában kapjon kellő figyelmet mind a szabályozás, mind az ösztönzés eszközein keresztül a fenntartható forgalom és az élhető október ÖN KOR KÉP 25

36 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN megfelelni képes vidéki térségek, települések jövőképe. A pályázat az Európai Falumegújítási Díj 2008 pályázati kiírás követelményein alapul, amelyet az Európai Falumegújítási és Vidékfejlesztési Munkaközösség írt ki. Ez egészül ki néhány magyarországi sajátossággal, amelyeknek megléte (települési tervezés, magas színvonalú közszolgáltatások) nem olyan természetes, mint a fejlett európai államokban. A verseny ez évi mottója, megegyezően az Eurótelepülés számára nélkülözhetetlen közforgalmú parkolók kialakításának az ügye. A települések kereskedelmi szolgáltató rendszerének, hálózatának a településszerkezeti és működési hatásait a városközponti funkciók megtarthatósága érdekében vizsgálni s legalább települési szinten piacgazdasági eszközökkel szabályozni indokolt. A települések hagyományainak és sajátosságainak a megőrzését minden beavatkozásnál indokolt igazolni. A funkcionalista és normatív állapottervek, valamint az építési jog egyenlősdije helyett a differenciált értékvédelemre és a hely egyediségét előtérbe helyező szabályozásra van szükség. A folyamatos változások keretei között megvalósult településközpont-átépítések példái ráirányították a figyelmet a nyitott települési terek kérdésében a hely szelleme erősítésének az igényére, a gyakorlat és a tervezési előírások hiányosságaira. Szükséges a települési és a településközi társadalmi kapcsolatok fejlesztése, a helyi és a térségi civil-, a szakmai szervezetek részvételének, illetve aktivitásának az ösztönzése. Mindennek a közös jövőkép érdekében a közös gondolkodás és cselekvés révén a szükséges eszközrendszer bővítése által kell bekövetkeznie. Pápa Budapest, augusztus Országos Főépítészi Kollégium Társadalmi innovációk a Magyarországi Falumegújítási Díj 2007 pályázat Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter meghirdeti a Magyarországi Falumegújítási Díj 2007 pályázatot Társadalmi innovációk a jövőért mottóval. A pályázat célja, hogy mozgalommá szervezze a Magyarországon már eddig megvalósult falumegújítási elképzeléséket, tevékenységeket. Az élhető település... Az idei Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem ajánlásai A 40. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem idei témája AZ ÉLHETŐ TELEPÜLÉS és a vidék felzárkóztatása volt. Az előadások, a kerekasztal-beszélgetések, valamint az esettanulmányok bemutatása során számos elvi, gyakorlati és aktuális szakmapolitikai kérdésről volt szó, amelyek közül a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem a következő gondolatokat ajánlja az önkormányzatok, a kormányzati szervek, a civil szervezetek, illetve a témában érintett szakemberek figyelmébe: A települési táj a természetes és az épített emberi környezet ökológiai egysége, amivel együtt kell élni. A települési táj fejlesztése során ezt az ökológiai egységet nem szabad megsérteni, az ökológiai egységnek a fenntartása szükséges. Az egyes települések nem önálló, egymástól független tulajdonságú települések összessége, hanem egy ökológiai élettér folytonosságának szereplői, amelyek egymásra vannak utalva. Ezt az egymásra utaltságot maguknak a településeknek kell felismerniük, a hatalom, illetve az államigazgatás szabályozását és segítségét pedig erre kellene építeni. A vidék, illetve a vidékies és a rurális-periférikus értékítéleteket a posztmodern kor értékrendjének megfelelően fel kell oldani, ami csak a környezeti adottságokkal való együttélés, a lokális erőforrásokkal való gazdálkodás, valamint az önrendelkezésen alapuló társulási formák révén valósítható meg. Az információk cseréjével tovább javítsa a falumegújításban részt vevő községek, nagyközségek eredményeit, jó példával elindítsa a falumegújítást az ebből korábban még kimaradó falvakban. A második alkalommal meghirdetett Magyarországi Falumegújítási Díj kiíróit az a szándék vezérli, hogy a legkiválóbb és példamutató kezdeményezések, tevékenységek bemutatásán keresztül kirajzolódjon a fenntartható fejlődésen alapuló, a jövő kihívásainak A globalizáció és a regionalizáció kettősségét, ellentmondásosságát csak a helyi tapasztalatokra és a helyi tudásra, valamint a hely karaktere és egyedisége iránti érzékenységre építve lehet feloldani. A települési társulások és az együttműködés formái is sokfélék a városkörnyéki és agglomerációs térségek, az idegenforgalmi és üdülő térségek, a tanyás térségek, az aprófalvas térségek, vagy a többszörösen hátrányos helyzetű térségek sajátosságainak megfelelően. A tervezés során a többszörösen hátrányos helyzetű térségekben sokkal nagyobb érzékenységre és tapintatra van szükség. A tervezés épüljön a tényleges kölcsönkapcsolatokra és az egyes települések egymásra utaltságára, és próbáljon belső társa(ka)t találni. Az infrastruktúra fejlesztése úgy segítse elő a fejlődést, hogy a hierarchikus, meghatározott elemeket tartalmazó térbeli rendszerek helyett a nyílt rendszerű, hálós kapcsolatokat részesíti előnyben. A turizmus fontos, de közel sem kizárólagos alapja a helyi gazdaságnak. A térségi szintű örökségvédelem is épüljön a tájegységre és a települések közti kapcsolatok hálójára. Az urbanista szakemberképzésnek önálló alapszakra kellene épülnie. Addig is, amíg ennek feltételei megszületnek, a fiatal szakemberek összefogására és továbbképzésére van szükség, amiben a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem is fontos szerepet tölthet be. 26 ÖN KOR KÉP október

37 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN jövőért pai Falumegújítási Díj 2008 kiírással, a Társadalmi innovációk a jövőért, amely során Magyarországon most azokra a falvakra és vidéki közösségekre kívánunk fókuszálni, amelyek a falusi társadalmak sokrétű változásaira időszerű, emberséges és megvalósítható beavatkozásokkal tudtak választ adni. Célunk, hogy kiemelkedő, példás kezdeményezések, akciók kerüljenek rivaldafénybe és díjazásra. A nyer tes pályázó A Magyarországi Falumegújítási Díj I. helyezése a falufejlesztés legkiemelkedőbb minőségű megvalósításáért 2007 elnevezésű elismerésben részesül, továbbá nevezhet az Európai Falumegújítási Díj 2008 pályázatra, a meghirdetők fedezik az 550 eurós nevezési díjat. A győztes jogot szerez, hogy települése helyszíne lehessen a évi díjátadó ünnepségnek és falumegújítási konferenciának. Az I. helyezés nem megosztható. Több pályázat is elnyerheti a második helyezést; a nyertes pályázók a Magyarországi Falumegújítási Díj a fenntartható falufejlesztés kiváló színvonalú megvalósításáért 2007 elnevezésű elismerésben részesülnek. A következő kategóriában eredményt elérők a Falumegújítás egy vagy több területén elért kiemelkedő teljesítményért 2007 névvel díjat kapnak. Minden pályázatot benyújtó elismerésben részesül. A díjak nem jelentenek közvetlen pénzbeli juttatást, hanem emléktárgyak, oklevelek kerülnek átadásra. A résztvevők az adott témában az FVM képzésein vehetnek részt, az első három kategória kitüntetettjei eredményüknek megfelelő mértékben előnyt élveznek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások, A vidéki örökség megőrzése, a Falumegújítás és -fejlesztés intézkedésekre, valamint az ezekhez kapcsolódó Képzés és tájékoztatás intézkedésre vonatkozó kérelmek bírálata során. (A nyertesek listáját az értékelést követően a két minisztérium honlapján lehet megtekinteni, illetve megjelenik az Önkormányzati tájékoztatóban.) A pályázatot egy falu önkormányzata, vagy falvak szövetsége nyújthatja be. Amennyiben az adott település önkormányzata nem kíván pályázni, a pályázatot civil szervezetek is benyújthatják. A pályázatokat a Regionális Közigazgatási Hivatalok Állami Főépítészeihez kell benyújtani legkésőbb november 16-ig. További információ, a pályázati kiírás: honlap Az év akadálymentes épülete 2006 Folyóiratunk előző számában Főépítészek az önkormányzatokban rovatban hírt adtunk Az év akadálymentes épülete 2006 című pályázat eredményéről. Sajnos, a közlésbe hiba csúszott: a megosztott díjat kapott két épület közül csak az egyiket ismertettük. Sajnáljuk, valójában ezt szerettük volna írni: Az idén először megosztva két épület is megkapta ezt a címet, jelentősége és minősége okán: a nyíregyházi Esélycentrum, amelyet hajdani laktanyaépületekből építettek át a fogyatékossággal élő emberek számára sokféle szolgáltatást nyújtó komplexummá és a veszprémi idősek Otthonháza. Az elismerésben a megrendelő, a tervező és a kivitelező közösen részesülnek. Az év akadálymentes épülete címben és forint összegű díjazásban részesült: A Nyíregyháza, Esélycentrum épület (Nyíregyháza, Tiszavasvári u. 41.). Építtető: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal. Tervező: Balázs Tibor vezető tervező, A-Studio 90 Építész Tervező Kft. Nyíregyháza. Kivitelező: Lengyel és Fia Kft. Nyíregyháza és a Veszprém, Életöröm Idősek Otthona épület (Veszprém, Sólyi út 20.). Építtető: Kariatidák Kft. Veszprém. Tervező: Czigány Tamás vezető tervező, CZITA Építésziroda Kft., Győr. Kivitelező: FŐ-GÉM Kft., Veszprém Ybl Miklós-Díjak Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hirdetménye a évi Ybl Miklós Díjak adományozásáról A miniszteri rendelettel szabályozott Ybl Miklós-Díj a hazai épített környezet alakításában tartósan kimagasló gyakorlati és/ vagy elméleti építészeti alkotó munkásság, életmű elismerésére szolgál, és csak egyéni teljesítmény alapján adományozható. Évente legfeljebb öt díj adományozható. A díjjal emlékplakett, az adományozást igazoló oklevél és pénzjutalom jár. Egy díj nem osztható meg két vagy több személy között. Az Ybl Miklós-díjak átadása március 15- e megünnepléséhez kapcsolódik. A díjat az Ybl Miklós Díj Előkészítő Bizottság javaslata, illetve Dr. Szaló Péter területfejlesztési és építésügyi szakállamtitkár előterjesztése alapján Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter adományozza. Az Ybl Miklós-Díj Előkészítő Bizottság elnöke Fegyverneky Sándor országos főépítész, főosztályvezető, a bizottság tagjai Eltér István, a Magyar Építész Kamara elnöke, Kálmán Ernő DLA, a Magyar Építőművészek Szövetség elnöke, továbbá négy Ybl-díjas építész, aki erre a feladatra november 16-ig megbízást kap. A bizottság titkára Zsilinszky Gyula (tel: 06-1/ , meh.hu) A évi Ybl Miklós-díjak elnyerése, illetve adományozása érdekében egyéni pályázatokat kell, vagy javaslatokat lehet benyújtani. Határidő: november óra A pályázatok (javaslatok) postán beküldhetők a Magyar Építőművészek Szövetsége Titkársága címére (1088 Budapest VIII., Ötpacsirta u. 2.), vagy személyesen benyújthatók ugyanitt, munkanapokon és óra közt. (tel.: 06-1/ ) (További információ a honlapon) október ÖN KOR KÉP 27

38 FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Állami főépítészek Személyi és székhelyváltozások Az ÖN-KOR-KÉP figyelemmel kíséri és folyamatosan közli az állami (volt területi) főépítészekkel kapcsolatos szervezeti, személyi és adatváltozásokat. A évi januári februári számban beszámoltunk, hogy a közigazgatási reform részeként az 1992-ben létrehozott területi főépítészi hálózat átalakult, a területi főépítészek elnevezése állami főépítészre változott. Állami főépítészi irodaként az újonnan létrehozott regionális közigazgatási hivatalokban, azok szervezeti egységeként működnek, változatlan szakmai feladattal és hatáskörrel. A Balatoni Területi Főépítészi Iroda az átszervezések után a Dél-dunántúli Közigazgatási Hivatal Állami Főépítészi Iroda keszthelyi alirodájaként működik. Most újabb személyi változásokról adunk tájékoztatót: október 10-től Csohány Klára a dél-alföldi állami főépítész, Szeged székhellyel, Lantay Attila az új közép-dunántúli állami főépítész Székesfehérváron. Továbbá dr. Hajnóczi Péter, közép-magyarországi állami főépítész és irodája elérhetősége megváltozott. (Az állami főépítészek elérhetősége a honlapról letölthető). KERESZTES SÁNDOR állami főépítész, főosztályvezető. Illetékességi területe: a Nyugat-dunántúli Régió (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék, Győr, Sopron, Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Zala m-i települései. NYUGAT-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 9022 Győr, Vörösmarty u. 10. Telefon/fax/üzenet: (96) , (96) BERNÁTH MIHÁLY állami főépítész, főosztályvezető. Illetékességi területe: az Észak-magyarországi Régió (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyék, Miskolc, Eger, Salgótarján m. j. városok). ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVA- TAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 3300 Eger, Kossuth u. 9. Telefon: (36) , (36) Fax: (36) LANTAY ATTILA állami főépítész, főosztályvezető. Illetékességi területe: a Közép-dunántúli Régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyék, Székesfehérvár, Dunaújváros, Tatabánya és Veszprém m. j. városok), kivéve a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Veszprém megyei települései. KÖZÉP-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVA- TAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Iroda: Petőfi út 5. II. emelet Telefon: (22) től 259 -ig, (30) Fax: (22) ; DR. HAJNÓCZI PÉTER állami főépítész, főosztályvezető. Illetékességi területe: a Közép-magyarországi Régió (Budapest főváros, Érd m. j. város és Pest megye). KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 1052 Budapest, Városház utca 7. II Budapest, Pf Telefon: (1) kp., Fax: (1) Dr. Hajnóczi Péter (30) , Kaddebó Krisztina (1) , pest.b-m.hu Kiss Ágnes (1) , Kovács Bea (1) /6287 m., Kovács Zsófia (1) /6289 m., Kövesi György (1) /6220 m., Tóth József (1) , VIRÁNYI ISTVÁN állami főépítész, főosztályvezető. Illetékességi területe: a Dél-dunántúli Régió (Baranya, Somogy és Tolna megyék, Pécs, Kaposvár, Szekszárd m. j. városok) és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet teljes területe 1. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 7400 Kaposvár, Csokonai u. 3. Telefon: (82) , (82) mob: (20) , Fax: (82) KESZTHELYI ALIRODA Németh László; 8360 Keszthely, Lovassy u. 7/b Keszthely, Pf Telefon: (83) , Fax:(83) ARATÓ ANDRÁS ISTVÁN állami főépítész, főosztályvezető. Illetékességi területe. az Észak-alföldi Régió (Hajdú-Bihar, Jász- Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, Debrecen, Szolnok, Nyíregyháza m. j. városok). ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 4024 Debrecen, Vármegyeháza u. 1/b Debrecen, Pf. 83., 4024 Debrecen, Piac u. 54. Telefon: (52) , (52) Telefon/fax/üzenet: (52) CSOHÁNY KLÁRA állami főépítész, főosztályvezető. Illetékességi területe: a Dél-alföldi Régió (Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyék, Kecskemét, Békéscsaba, Hódmezővásárhely, Szeged m. j. városok). DÉL-ALFÖLDI RE G I O N Á L I S KÖ Z I G A Z G A T Á S I HI VATAL ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZI IRODA 6720 Szeged, Arany János u. 7. Postacím: 6701 Szeged, Pf Telefon/fax/üzenet: (62) , (62) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe a évi CXII. évi törvény 1. sz. melléklete szerinti164 település A rovatot Zábránszkyné Pap Klára szerkesztette 28 ÖN KOR KÉP október

39 Az uniós források hatékonyabb felhasználása indokolja a vagyonkezelői jog kiterjesztését a 100 %-os önkormányzati vállalkozásokra. Az önkormányzati vállalatalapítás/vásárlás célja az esetek túlnyomó részében valamilyen önkormányzati feladatellátás körébe tartozó tevékenység kihelyezése az önkormányzat szervezetén kívülre. Nem ritka, hogy egy-egy beruházás megvalósítására hoznak létre a települések projektcégeket. Az így létrehozott infrastrukturális beruházások lényegesen jobban, olcsóbban fejleszthetők és működtethetők. önkormányzati kötvénygarancia Az európai uniós támogatási forrásokból megvalósuló beruházások kivitelezéséhez szinte minden esetben saját erőnek is kell társulnia. Az önkormányzati vállalkozások várhatóan a támogatások kedvezményezettjei, de főként a beruházások üzemeltetői lehetnek. Az előző pályázati ciklus alapján az a tapasztalat, hogy sok esetben az önkormányzat által elnyert vissza nem térítendő támogatáshoz szükséges önerőt az üzemeltető társaság biztosította a beruházáshoz, így a finanszírozási igény nála jelentkezett. Ezért a fejlesztésekhez kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások terén szükség lehet a saját erő finanszírozásán túl az előkészítés finanszírozására, a támogatás megelőlegezésére és mindezekhez garancia nyújtására is. A Hitelgarancia Zrt. termékkínálatával felkészült arra, hogy az önkormányzati vállalkozások valamennyi fejlesztési célú pénzügyi tranzakciójának garanciaigényét kielégítse, hiszen 2007 tavasza óta már a 25 %-nál magasabb önkormányzati tulajdoni részesedésű vállalkozások hitelei és kötvényei mögé is igényelhető garancia. Ezeknél a vállalkozásoknál nagy összegű fejlesztési hitelek és kötvények segíthetik elő a továbblépést és az uniós források lehívását. Egy magyar innovációjú, önkormányzati vállalat beruházása a Hitelgarancia Zrt. kezességével A Fejér megyei székhelyű Mező-Ferment Kft. az önkormányzati vállalkozások között az első, amely a Hitelgarancia Zrt. (HG Zrt.) által garantált hitellel kezdi meg a működését. A közel 1,4 milliárd forintos, munkahelyteremtő beruházás finanszírozásához a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) közel 1 milliárd forintos kölcsönt a Hitelgarancia Zrt. pedig 50%-os készfizető kezességvállalást nyújt. A Mező-Ferment Kft-t, mint projekt-társaságot fermentáló üzem létrehozására alapította ban az Agrofermentinvest Kft. (51 %) és Mezőkomárom Község Önkormányzata (49%). Az üzem a mezőkomáromi kistérség szerves mezőgazdasági hulladékaiból, granulátum formájú talajjavító terméket állít elő, melynek sajátossága, hogy speciális adalékanyagok alkalmazásával maximálisan megfelel a növények biológiai igényeinek. Kiemelkedően jó víztartó képessége miatt elsősorban rossz adottságú, homokos, sivatagos talajviszonyok között alkalmazható hatékonyan. Alapanyaga a szarvasmarhatrágya, mely belföldön biztosított. A tervek szerint az új technológiájú szerves trágya Görögországban, Egyiptomban és az arab országokban kerül értékesítésre. Az Agrofermentinvest Kft. által végzett piackutatások jelentős igényekről számoltak be a beruházást illetően, éppen ezért a mostani projekt tapasztalatainak függvényében a jövőben további komposztüzemek létrehozását tervezik. Az önkormányzat a beruházás helyszínéül szolgáló telket 75 évre adja bérbe a társaságnak. A beruházáshoz szükséges közel 1 milliárd forintos hitelt az MFB bocsátotta rendelkezésre, mindehhez a HG Zrt. 50 %-os készfizető kezességvállalása kapcsolódik. A kölcsön az építéshez, a gépek és a berendezések beszerzéséhez szükséges. A teljes kivitelezés 7-8 hónapig tart. A magyar innováció eredményeként létrejött beruházás megfelel az Európai Unió szigorú környezetvédelmi előírásainak, a térségben betöltött rendkívüli szerepe a munkahelyteremtés és az adóbevételek növekedése szempontjából kiemelendő.

40 Magazin PályázatVadász szerkesztőség 1139 Budapest, Teve utca 41. Infóvonal Mobil: 06 (20) Fax: 06 (1) Internet Írjon velünk >> pályázatot! Tükörpályázatok Gazdaság- és régiófejlesztés A teljesség igényével Interjú Csanádi Ágnessel, a VÁTI Kht. vezérigazgatójával Tisztességes ajánlat Fair Trade Világmozgalom már Magyarországon is Pályázatok Komplex technológiai beruházás Múzeumi pályázatok Vállalati folyamatmenedzsment Forgalomcsillapítás Kérje ingyenes mintapéldányunkat! Előfizetési díjak: A megrendelő neve (akinek a nevére a számlát kéri): Számlázási cím: Hányadik számtól kívánja megrendelni: Megrendelő (olvasó) neve (akinek a nevére küldjük a magazint): A magazin postázási címe (ua., ha megegyezik a fenti címmel): Telefonszám: Dátum: 4 PályázatVadász + 1/2 év epályázatvadász 4400 Ft 8 PályázatVadász + 1 év epályázatvadász 7950 Ft KÉRJÜK, JELÖLJE BE, MELYIK ELŐFIZETÉSI CSOMAGOT VÁLASZTJA! cím: Aláírás: Átutalással Csekkel Kérjük, hogy a pontosan kitöltött előfizetési szelvényt postán (Starfish Média Kft., PályázatVadász magazin, 1139 Budapest, Teve utca 41.), vagy a (+36-1) es faxszámon juttassa el a kiadóba. A PályázatVadászra a honlapon keresztül is előfizethet. A gördülékeny adatkezelés érdekében kérjük, faxolja el, vagy postán küldje be szerkesztőségünkbe a befizetést igazoló postai szelvény másolatát. Előfizetőink igénybe vehetik e-pályázatvadászszolgáltatásunkat, amelynek keretében háromhetente tájékoztatjuk Önöket az aktuális pályázati kiírásokról. Kérje ingyenes mintapéldányunkat! Hívja Infóvonalunkat! Előfizetési szelvény

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. 2010. évi támogatások kötelezettségvállalással terhelt maradványának elszámolása... 3 Központosított és egyéb támogatások...

TARTALOMJEGYZÉK. 2010. évi támogatások kötelezettségvállalással terhelt maradványának elszámolása... 3 Központosított és egyéb támogatások... SEGÉDLET a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulások 2011. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének

Részletesebben

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja

A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Egyszerű többség A Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2009. február 13-i ülése 15. számú napirendi pontja Felterjesztés a Pénzügyminiszterhez az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításából

Részletesebben

2012. ÉVI TÁMOGATÁSOK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSSAL TERHELT MARADVÁNYÁNAK ELSZÁMOLÁSA

2012. ÉVI TÁMOGATÁSOK KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSSAL TERHELT MARADVÁNYÁNAK ELSZÁMOLÁSA SEGÉDLET a helyi önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások 2013. évi központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai elszámolása szabályszerűségének kincstári felülvizsgálatához 7. rész

Részletesebben

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről

Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011.(II.15.) rendelete az önkormányzat 2011. évi költségvetéséről Csengőd Község Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása

1.. 841403 város-, községgazdálkodási m.n.s. szolgáltatások. 841902 központi költségvetési befizetések. 882111 aktív korúak ellátása Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2012.(III.26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetéséről szóló 5/2012. (II.6.) önkormányzati rendelet módosításáról Bocskaikerti

Részletesebben

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Csögle község képviselő-testületének 2013. április 29-én 19 órától megtartott üléséről.

JEGYZŐKÖNYV. Készült: Csögle község képviselő-testületének 2013. április 29-én 19 órától megtartott üléséről. Községi Képviselő-testület Csögle Szám: 229-4/2013. JEGYZŐKÖNYV Készült: Csögle község képviselő-testületének 2013. április 29-én 19 órától megtartott üléséről. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal Csögle

Részletesebben

A Bolgár Országos Önkormányzat 2013. évi költségvetése

A Bolgár Országos Önkormányzat 2013. évi költségvetése A Bolgár Országos Önkormányzat 2013. évi költségvetése A 2013. évi költségvetés összeállításánál a: 2012. évi CCIV. törvény Magyarország 2013. évi központi költségvetésérõl 2011. évi CLXXIX. törvény A

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 1/2013.(II.20.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: Izsák Város Önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Módosított

Részletesebben

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása

Balassagyarmat Város Önkormányzatának 2010. évi állami támogatása 44 Támogatási jogcím Fajlagos Mennyiségi egység Mutató A Rendelet 1.sz. melléklete Ft Számított összeg 1. a (1)Lakosságszám szerint 1 57 fő 1649 32 16 3 2. Körzeti igazgatás 2. aokmányirodák működése és

Részletesebben

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS

Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása. az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS Pannonhalma Város Önkormányzat.../2012. (...) rendeletének indoklása az Önkormányzat 2012. évi költségvetéséről RÉSZLETES INDOKLÁS I. A költségvetés összeállításának általános keretei Az önkormányzat 2012

Részletesebben

A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.)

A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.) A képviselő-testület nyilvános ülésen hozott határozatainak nyilvántartása (2010-2012.) Szám Tárgy 2010 1/2010. (I. 29.) Jegyzőkönyv hitelesítő 2/2010. (I. 29.) Gyepmesteri Társuláshoz való csatlakozás-

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2010. december 6-i nyílt ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2010. december 6-i nyílt ülésére Péteri Község Polgármesterétől 2209 Péteri, Kossuth Lajos utca 2. Telefon: 06-29/314-069. Fax: 06-29/314-070. E-mail: polgarmester@peteri.hu ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2010. december 6-i nyílt

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 2012. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 10 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése P I/B kötet 1. oldal UIktatószám:U 22-133-15 / 2011. UCímzett:U Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése UTárgy: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat 2011. évi költségvetésének módosítása

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S 660-78/2009. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2009. október 21-i ülésére Tárgy: Iskolapszichológusi feladatellátás Kerekegyházán Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL

tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 1 A HAZUGSÁG ÁRA TÉNYEK ÉS ÉRVEK A GYURCSÁNY-CSOMAGRÓL tenyekeservek.qxd 2006.11.20. 15:20 Page 2 MEGSZORÍTÁSOK Gyurcsány Ferenc nyilatkozata a választások előtt:

Részletesebben

2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE

2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Borsodnádasdi Önkormányzat 1.1. melléklet a... önkormányzati rendelethez 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE B E V É T E L E K 1. sz. táblázat Sorszám Bevételi jogcím 2013. 1 2 3 5 1. I. Önkormányzat

Részletesebben

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend

A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend A 2008. évi költségvetés, a költségvetési fegyelem és a fiskális szabályrend dr. Bathó Ferenc főosztályvezető Pénzügyminisztérium X. Jubileumi Pénztárkonferencia, Siófok 2007. november 20. Költségvetés

Részletesebben

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER

1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. POLGÁRMESTER J a v a s l a t a Fővárosi Önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2010.

Részletesebben

Módosító indítványok a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 2015. évi költségvetési javaslatához

Módosító indítványok a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 2015. évi költségvetési javaslatához 1. 2. 3. 4. Módosító indítványok a Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat 2015. évi költségvetési javaslatához Javaslattevő Javaslat tartalma Javaslat összege Forrás megjelölés Megjegyzés GPB Szász

Részletesebben

B E V É T E L E K K I A D Á S O K

B E V É T E L E K K I A D Á S O K 1. melléklet a 2/2013. /II.07./számú önkormányzati rendelethez Szendrő Város Önkormányzat 2012. évi költségvetésének mérlege 1. sz. táblázat Bevételi jogcím B E V É T E L E K Önkormányzat Önkormányzati

Részletesebben

Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2013 (IX. 26.) önkormányzati rendelete a helyi önkormányzat 2013. évi költségvetéséről

Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2013 (IX. 26.) önkormányzati rendelete a helyi önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2013 (IX. 26.) önkormányzati rendelete a helyi önkormányzat 2013. évi költségvetéséről Jászszentlászló Községi Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Az elõterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor Sáfrányos Józsefné. Az elõterjesztés melléklete: tagintézményi költségvetés-tervezet

Az elõterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor Sáfrányos Józsefné. Az elõterjesztés melléklete: tagintézményi költségvetés-tervezet 1 1. a.) Tárgy. Gárdonyi Géza Tagiskola 2008. évi költségvetéstervezete Az elõterjesztést készítette: Dr. Herczeg Tibor Sáfrányos Józsefné Jegyzõ GESZ vezetõje Az elõterjesztés melléklete: tagintézményi

Részletesebben

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám

B E V É T E L E K. Ezer forintban. 1. sz. táblázat. Sorszám 1.1. melléklet a.../2013. (...) önkormányzati rendelethez ÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE 1. sz. táblázat Sorszám B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2013. évi előirányzat 1. I. Önkormányzat működési bevételei (2+3+4)

Részletesebben

Önkormányzatok gazdálkodása

Önkormányzatok gazdálkodása Önkormányzatok gazdálkodása Ökopolitika az önkormányzatokban az Ökopolisz Alapítvány képzése Írta: Nagyházi György Önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó jogszabályok A helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88) Szám: 02/134-23/2016 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-012 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918. Javaslat. Hitelfelvétellel kapcsolatos döntések módosítására

3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918. Javaslat. Hitelfelvétellel kapcsolatos döntések módosítására PÁSZTÓ VÁROS POLGÁRMESTERE 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-753 ; *460-155/113 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 170/2012. Javaslat Hitelfelvétellel kapcsolatos döntések módosítására Készült: Pásztó

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA SZÉKESFEHÉRVÁR A MEGYEI JOGÚ VÁROS földrajzi helyzet, urbánus

Részletesebben

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám

2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Sorszám B E V É T E L E K 1. melléklet a 2/2015. (II. 19.) önkormányzati rendelethez 1.1. sz. táblázat Csatka község Önkormányzat Ezer forintban 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK ÖSSZEVONT MÉRLEGE Bevételi jogcím 1 2

Részletesebben

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2012. szeptember 26-i ülésére

Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2012. szeptember 26-i ülésére 2998-2/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Képviselő-testületének 2012. szeptember 26-i ülésére Tárgy: EU Önerő Alap támogatási kérelem benyújtása Új óvoda építése az Erdő utca és Park utca

Részletesebben

Az önkormányzat által adott közvetett támogatások (kedvezmények)

Az önkormányzat által adott közvetett támogatások (kedvezmények) Az önkormányzat által adott közvetett támogatások (kedvezmények) 10. sz. melléklet Sorszám Bevételi jogcím Tervezett Tényleges 1 2 3 4 1. Ellátottak térítési díjának méltányosságból történő elengedése

Részletesebben

Önkormányzatának Közlönye

Önkormányzatának Közlönye 2010. június 25. XX. évfolyam 4. szám HEVES MEGYE Önkormányzatának Közlönye I. Személyi rész 2 II. Önkormányzati rendeletek 3 III. Közgyűlési határozatok 5 IV. Közlemények, hirdetmények 7 2 I. Személyi

Részletesebben

J e g y z ő k ö n y v

J e g y z ő k ö n y v PÁPA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK PÉNZÜGYI BIZOTTSÁGA E L N Ö K É T Ő L Szám: 7/4-18/2011. J e g y z ő k ö n y v Készül: a Pénzügyi Bizottság 2011. november 23-án 10 óra 05 perckor kezdődő, a Polgármesteri Hivatal

Részletesebben

Ötvöskónyi Község Önkormányzatának. 5/2007. (IV. 17.) számú rendelete. az Önkormányzat 2006. évi zárszámadásáról és pénzmaradvány elszámolásáról

Ötvöskónyi Község Önkormányzatának. 5/2007. (IV. 17.) számú rendelete. az Önkormányzat 2006. évi zárszámadásáról és pénzmaradvány elszámolásáról Ötvöskónyi Község Önkormányzatának 5/2007. (IV. 17.) számú rendelete az Önkormányzat zárszámadásáról és pénzmaradvány elszámolásáról Ötvöskónyi Közég Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

működési bevétel támogatás támogatás értékű bevétel saját bevétel átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről pénzügyi műveletek összesen:

működési bevétel támogatás támogatás értékű bevétel saját bevétel átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről pénzügyi műveletek összesen: működési bevétel támogatás központi költségvetésből normatív állami hozzájárulás központosított előirányzatok normatív, kötött felhasználású támogatások felügyeleti szervtől kapott támogatás értékű bevétel

Részletesebben

működési bevétel támogatás támogatás értékű bevétel saját bevétel átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről pénzügyi műveletek összesen:

működési bevétel támogatás támogatás értékű bevétel saját bevétel átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről pénzügyi műveletek összesen: működési bevétel támogatás központi költségvetésből normatív állami hozzájárulás központosított előirányzatok normatív, kötött felhasználású támogatások felügyeleti szervtől kapott támogatás értékű bevétel

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2005. év április 18.-i ülésére Tárgy: Pályázatok benyújtása a Veszprém Megyei Területfejlesztési Tanácshoz Előadó: Horváth László

Részletesebben

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről

Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről TERVEZET Független könyvvizsgálói jelentés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete részére a 2015. évi költségvetési rendelet tervezetéről Elvégeztük Sárvár város Önkormányzata 2015. évi költségvetési

Részletesebben

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu

Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu 4. napirendi pont Szőc Község Önkormányzata Polgármesterétől 8452 Szőc, Kossuth Lajos utca 41. Tel.: 88/513-525 e-mail: szoc@pr.hu Ügyiratszám: 16-48/2015. Előterjesztő: Németh Balázs polgármester Előkészítette:

Részletesebben

1. melléklet a 3/2014. (II. 6.) önkormányzati rendelethez Mány Község Önkormányzata Önkormányzat összesen

1. melléklet a 3/2014. (II. 6.) önkormányzati rendelethez Mány Község Önkormányzata Önkormányzat összesen Megnevezés (a) 1. melléklet a 3/2014. (II. 6.) önkormányzati rendelethez Önkormányzat összesen előirányzat (b) 1. Működési bevételek 14 029 2.Szolgáltatások ellenértéke 13 599 3. Áfa visszatérítése 4.

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2012. /IV. 23./ sz. RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI ZÁRSZÁMADÁSÁRÓL /tervezet/ Atkár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az

Részletesebben

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás

Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 15. MELLÉKLET: 2 db TÁRGY: A Szekszárd-Szedres-Medina Óvodafenntartó Társulás 2015. évi költségvetéséről szóló 2/2015. (II.2.)

Részletesebben

Önkormányzati szintű bevételek 2015. évi

Önkormányzati szintű bevételek 2015. évi 2. melléklet a /2015.( ) önkormányzati rendelethez Önkormányzati szintű bevételek 2015. évi 2015. évi előirányzat Polgármesteri Megnevezés Önkormányzat Hivatal, intézmények Összesen 1. Helyi önkormányzatok

Részletesebben

VESZPRÉM MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HATÁROZAT

VESZPRÉM MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HATÁROZAT VESZPRÉM MEGYEI ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HATÁROZAT Szám : 10/2015. (II.25.) MRNÖ határozat Tárgy: Döntés a Veszprém Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat 2015. évi költségvetésének megállapításáról

Részletesebben

Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete. Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről

Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete. Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről Mágocs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2012. (III. 01.) rendelete Mágocs Város Önkormányzata 2012. évi költségvetéséről Mágocs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései:

2012. évi előirányzat BEVÉTELEK. 2012. évi előirányzat KIADÁSOK. Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: Költségvetési rendelet űrlapjainak összefüggései: 212. évi előirányzat BEVÉTELEK 1. sz. melléklet Bevételek táblázat 3. oszlop 1 sora = 2/a. számú melléklet 3. oszlop 13. sor + 2/b. számú melléklet 3.

Részletesebben

Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2012. (VII. 30.) önkormányzati rendelete

Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2012. (VII. 30.) önkormányzati rendelete Decs Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2012. (VII. 30.) önkormányzati rendelete Decs Nagyközség Önkormányzata 2012. évi költségvetésének módosításáról Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete

Részletesebben

RENDELET HATÁROZATOK

RENDELET HATÁROZATOK 2011. február 24. 6. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 4/2011. (II. 24.) önkormányzati rendet 6/2011. (II. 24.) önkormányzati rendet 7/2011. (II. 24.) önkormányzati rendet A Baranya Megyei

Részletesebben

Alap Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2013. (V. 7.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetésének végrehajtásáról

Alap Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2013. (V. 7.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetésének végrehajtásáról Alap Községi Önkormányzat Képviselőtestületének 6/2013. (V. 7.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2012. évi költségvetésének végrehajtásáról Alap Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Polgármesterétől ELŐTERJESZTÉS

Hajdúsámson Város Önkormányzata Polgármesterétől ELŐTERJESZTÉS Hajdúsámson Város Önkormányzata Polgármesterétől ELŐTERJESZTÉS Hajdúsámson Város Önkormányzata 2012. évi költségvetésről szóló 3/2012. (II. 24.) önkormányzati rendelet módosítására Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

Fülesd, 2011. augusztus 22. Záradék: A rendelet kihirdetésének időpontja 2011. augusztus 23. Dr. Birta Zsuzsanna. Körjegyző

Fülesd, 2011. augusztus 22. Záradék: A rendelet kihirdetésének időpontja 2011. augusztus 23. Dr. Birta Zsuzsanna. Körjegyző F Ü L E S D K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T A K É P V I S E L Ő - T E S T Ü L E T É N E K 1 1 / 2 0 1 1. ( V I I I. 2 3. ) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t A Z Ö N K O R M Á N Y Z A T 2 0

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. szeptember 28-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2015. szeptember 28-i ülésére H AL I MB A K Ö Z S É G Ö N K O R M ÁN Y Z AT A P O L G Á R M E S T E R 8452HALIMBA, Petőfi u. 16. (88) 237-003 fax:(88) 237-794 Ügyszám: 11/896/2015. Az előterjesztést összeállította: Stampfné Varga Erika

Részletesebben

Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e

Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e Decs Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(IX.28.) r e n d e l e t e a nagyközségi önkormányzat 2009. évi költségvetéséről szóló 4/2009. (II.27.) rendelet módosításáról Decs Nagyközség

Részletesebben

A rendelet hatálya 1.

A rendelet hatálya 1. Nagyrév Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2008. (III.31.) számú Önkormányzati rendelete a 2007. évi költségvetés módosításáról az 1/2007. (II.1.) rendelettel egységes szerkezetben Nagyrév Község

Részletesebben

4/2013. (III. 14.) önkormányzati

4/2013. (III. 14.) önkormányzati Murony Község Önkormányzata 5672 Murony Földvári u.1. Tel, fax: 66/427-369. 4/2013. (III. 14.) számú önkormányzati Murony Község Önkormányzata 2013. évi költségvetéséről Murony, 2013. március 13. Fekete

Részletesebben

b) Költségvetési kiadások összegét 632 790 ezer Ft, amelyből c) Finanszírozási kiadások 308 248 ezer Ft, amelyből

b) Költségvetési kiadások összegét 632 790 ezer Ft, amelyből c) Finanszírozási kiadások 308 248 ezer Ft, amelyből Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (VI. 25.) önkormányzati rendelete Kerekegyháza Város Önkormányzatának 2015. évi költségvetéséről szóló 5/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Paks Város 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(III.12.) számú rendelet módósítása. A táblázatatok adatai ezer forintban szerepelnek.

Paks Város 2007. évi költségvetéséről szóló 3/2007.(III.12.) számú rendelet módósítása. A táblázatatok adatai ezer forintban szerepelnek. Tartalom A táblázatatok adatai ezer forintban szerepelnek. I II III IA IB II.Aa II.Ba II.b II.c II.d B1 B2 B3 B4 B5 B6 B7 B7-B8 B8 C1 Önkormányzati szintű pénzügyi mérleg Pénzügyi mérleg - Bevételek Pénzügyi

Részletesebben

A nagyközségi önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciójának jóváhagyása

A nagyközségi önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciójának jóváhagyása Az előterjesztés száma: 68/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs nagyközség képviselő-testületének 2013. április 29-én, 18-órakor megtartandó ülésére A nagyközségi

Részletesebben

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni

35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni 2015. április 20. 13:23 Összesen 35 milliárd forint vidékfejlesztési forrásra lehet pályázni a 2007-2013 között még fel nem használt keret terhére

Részletesebben

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság!

Előterjesztés Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése Népjóléti és Sport Bizottsága 2011. március 30-i ülésére. Tisztelt Bizottság! Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Fõosztály 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Tel:72/ 533-800 Ügyiratszám:07-7/182-6/2011. Üi.: Dr.Takácsné Jászberényi Katalin Tárgy: Dél-Dunántúli Önkormányzati

Részletesebben

Összefogás a reformokért

Összefogás a reformokért Összefogás a reformokért A Reformszövetség történetének és tevékenységének bemutatása 2009. május 14. A Reformszövetség megalakulásának körülményei Pénzügyi és reálgazdasági válság kirobbanása Csak az

Részletesebben

N A G Y K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T Á N A K P O L G Á R M E S T E R É T Ő L. az önkormányzat 2014. évi költségvetési rendeletének módosítására

N A G Y K Ö Z S É G Ö N K O R M Á N Y Z A T Á N A K P O L G Á R M E S T E R É T Ő L. az önkormányzat 2014. évi költségvetési rendeletének módosítására Előterjesztés az önkormányzat 2014. évi költségvetési rendeletének módosítására Előterjesztő: Dr. Miluczky Attila Polgármester Készítette: Szekeres Zsuzsanna Az önkormányzat a 2014. évi költségvetését

Részletesebben

Budapest, Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat képviselő-testületének sz. rendelete a 2009. évi költségvetés módosításáról TERVEZET

Budapest, Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat képviselő-testületének sz. rendelete a 2009. évi költségvetés módosításáról TERVEZET Budapest, Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzat képviselő-testületének sz. rendelete a 2009. évi költségvetés módosításáról TERVEZET Az Államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII.

Részletesebben

KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1.

KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1. KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS KAPUVÁR, FŐ TÉR 1.. napirendi pont KAPUVÁR TÉRSÉGI SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATI TÁRSULÁS 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK JÓVÁHAGYÁSA Tisztelt

Részletesebben

Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére

Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: MELLÉKLET: Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás Társulási Tanácsának 2014. január 29.-i ülésére Tárgy: Javaslat a Szekszárd és Szálka Óvodafenntartó Társulás 2014. évi

Részletesebben

Megnevezés (a) 1. melléklet a 1/(II.7.) önkormányzati rendelethez Önkormányzat és Közös Hivatal összesen előirányzat (b) 1. Működési bevételek 52 463 2.Intézményi működési bevétel 18 624 3. Hatósági jogkörhöz

Részletesebben

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket!

1. téma. 2. kérdés: Ismertesse az Alaptörvény által a helyi közügyek körében nevesített helyi önkormányzati feladat- és hatásköröket! 1. téma 1.kérdés: Mutassa be a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok tevékenységének állami felügyeletére vonatkozó rendelkezéseit, majd ismertesse a törvényességi ellenőrzés/felügyelet

Részletesebben

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2013. évi. Sorszám Eredeti előirányzat. Bevételi jogcím. Módosított előirányzat.

B E V É T E L E K. 1. sz. táblázat Ezer forintban. 2013. évi. Sorszám Eredeti előirányzat. Bevételi jogcím. Módosított előirányzat. 1.1. melléklet a 6/2014. (V. 12.) önkormányzati rendelethez LOVÁSZPATONA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2013. ÉVI ZÁRSZÁMADÁSÁNAK PÉNZÜGYI MÉRLEGE 1. sz. táblázat Ezer forintban Eredeti Módosított 1 2 3 4 5 Teljesítés

Részletesebben

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság,

- a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, Alapelvek: - alapjogok érvényesülése biztosítása (demokratikus működés), Európai Önkormányzati Charta - a közszolgáltatások színvonalának emelése - minőség, gyorsaság, ügyfélcentrikusság, - hatékony működés,

Részletesebben

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete

BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete 1 BERZENCE NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2014.(II.11.) önkormányzati rendelete (Tervezet) Berzence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

Részletesebben

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu

Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu Kiszombor Nagyközség Polgármesterétől 6775 Kiszombor, Nagyszentmiklósi u. 8. Tel/Fax: 62/525-090 E-mail: phkiszombor@vnet.hu 22-116/2014. Tárgy: Az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 6/2014.(II.

Részletesebben

RENDELET HATÁROZAT MELLÉKLET

RENDELET HATÁROZAT MELLÉKLET 2009. február 27. 2. szám Tartalomjegyzék Szám Tárgy Oldal RENDELET 2/2009. (II. 27.) Kgy. A Baranya Megyei Önkormányzat 2008. évi költségvetéséről 2 szóló 4/2008. (III. 7.) Kgy. rendelet módosítása 3/2009.

Részletesebben

J A V A S L A T. a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti tervének II. számú módosítására

J A V A S L A T. a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti tervének II. számú módosítására Ikt. sz.: 37-77/2015. 7. sz. napirendi pont A határozati javaslat törvényes: dr. Szabó József J A V A S L A T a Nógrádi Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 2015. évi üzleti tervének II. számú módosítására

Részletesebben

Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE B E V É T E L E K

Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE B E V É T E L E K Tájékoztató kimutatások, mérlegek Nyékládházi Önkormányzat 2013. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉNEK MÉRLEGE 1. számú tájékoztató tábla B E V É T E L E K Bevételi jogcím 2012. évi 2013.évi 1 2 5 3 1. I. Önkormányzat

Részletesebben

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének. 1/2008. (II. 25.) Kgy. rendelete

Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének. 1/2008. (II. 25.) Kgy. rendelete Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2008. (II. 25.) Kgy. rendelete a Baranya Megyei Önkormányzat 2007. évi költségvetéséről szóló 2/2007. (II. 22.) Kgy. rendelet módosításáról A Baranya Megyei

Részletesebben

Somlójenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről. I.

Somlójenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről. I. Somlójenő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2015. (II.16.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Somlójenő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban:

Részletesebben

SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE

SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE SZUHA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2015.( ) ÖNKORMÁNYZATI RENDELET TERVEZETE az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól Szuha Község Önkormányzata

Részletesebben

GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009. (II. 24.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről

GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009. (II. 24.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről GYŐRTELEK Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2009. (II. 24.) rendelete az Önkormányzat 2009. évi költségvetéséről Győrtelek Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló többször

Részletesebben

J A V A S L A T. a 2007. évi forrásmegosztással kapcsolatos állásfoglalásra

J A V A S L A T. a 2007. évi forrásmegosztással kapcsolatos állásfoglalásra Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest XXI. Szent Imre tér 10. ALPOLGÁRMESTER J A V A S L A T a 2007. évi forrásmegosztással kapcsolatos állásfoglalásra Készítette: Orosz Ferenc alpolgármester

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. 2012. március 6-i rendkívüli ülésére E L Ő T E R J E S Z T É S Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. március 6-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az Önkormányzat 2011. évi költségvetéséről szóló 4/2011. (II.25.) önkormányzati rendelet

Részletesebben

1.. (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a R. 6.2. melléklete. Kihirdetési záradék

1.. (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a R. 6.2. melléklete. Kihirdetési záradék Bősárkány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2014.(II.21.) önkormányzati rendelete az önkormányzat költségvetéséről szóló 4/2013.(III.4.) önkormányzati rendelet módosításáról Bősárkány Nagyközség

Részletesebben

Határozathozatal: minősített többség I/2014. Nyü. 5 E L Ő T E R J E S Z T É S

Határozathozatal: minősített többség I/2014. Nyü. 5 E L Ő T E R J E S Z T É S Határozathozatal: minősített többség I/2014. Nyü. 5 Ügyiratszám: 134-7/2014. E L Ő T E R J E S Z T É S Csanádpalota Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. január 29-i ülésére Tárgy: 2014. évi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA VÁROSFEJLESZTÉSI IRODA

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA VÁROSFEJLESZTÉSI IRODA Ügyiratszám: 2904-173/2008.X. Ügyintéző: Pató István/F.I. NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA VÁROSFEJLESZTÉSI IRODA 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-545 Fax:

Részletesebben

1. melléklet a 1/2012. (II.9. ) önkormányzati rendelethez 2012. évi költségvetés összesen

1. melléklet a 1/2012. (II.9. ) önkormányzati rendelethez 2012. évi költségvetés összesen Megnevezés (a) 1. melléklet a 1/2012. (II.9. ) önkormányzati rendelethez 2012. évi költségvetés összesen előirányzat (b) 1. Működési bevételek 68 513 2.Intézményi működési bevétel 26 617 3. Hatósági jogkörhöz

Részletesebben

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás

Alapító okirat. Alaptevékenysége: 852010 Alapfokú oktatás Alapító okirat Berhida Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. (1) bekezdés g) pontja, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. -a,

Részletesebben

1. A rendelet hatálya. 2. Az Önkormányzat és intézményei bevételi és kiadási főösszege, a hiány mértéke

1. A rendelet hatálya. 2. Az Önkormányzat és intézményei bevételi és kiadási főösszege, a hiány mértéke BÁTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /... (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A 2015. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSRŐL Báta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 31. cikk (1) bekezdés f) pontjában

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása

Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Az államháztartás finanszírozása tapasztalatok az államháztartás ellenőrzésében Domokos László az Állami Számvevőszék elnökének előadása Finanszírozás kockázatkezelés csaláskutatás pénzügyi, adózási és

Részletesebben

DOROGHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

DOROGHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete DOROGHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2015. évi költségvetéséről és a költségvetés vitelének szabályairól Dorogháza Község Önkormányzata

Részletesebben

1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről

1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről TÁT VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 1/2015. (I.27.) számú rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről Az önkormányzat képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. (1) bekezdésében

Részletesebben

Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ártánd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről (a 9/2015. (VIII. 13.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben)

Részletesebben

CÍMREND A B C 1 CÍM ALCÍM SZAKFELADAT 2 1. Polgármesteri Hivatal 3 1.1 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 4 1.2

CÍMREND A B C 1 CÍM ALCÍM SZAKFELADAT 2 1. Polgármesteri Hivatal 3 1.1 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 4 1.2 1. melléklet 1/2011.(II.16.) önkormányzati rendelethez CÍMREND A B C 1 CÍM ALCÍM SZAKFELADAT 2 1. Polgármesteri Hivatal 3 1.1 Víztermelés, -kezelés, -ellátás 4 1.2 5 1.3 6 1.4 7 1.5 8 1.6 9 1.7 10 1.8

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

JÁSZSZENTANDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK /2014. (II..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. Az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről.

JÁSZSZENTANDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK /2014. (II..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. Az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről. JÁSZSZENTANDRÁS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK /2014. (II..) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről. Jászszentandrás Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény

Részletesebben

SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA

SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA 31.sz. melléklet a 10/2010. (1.18.) számú határozathoz SZŐLŐSKERTI ÁLTALÁNOS ISKOLA, DIÁKOTTHON ÉS GYERMEKEK ÁTMENETI OTTHONA ALAPÍTÓ OKIRATA A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. (4)

Részletesebben

NAGYKANIZSAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA

NAGYKANIZSAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA Ikt.szám: 434/2007. NAGYKANIZSAI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA 8800 Nagykanizsa, Petőfi u. 5. Telefon/fax: 93/326-323 Internet:www.kanizsaterseg.hu; e-mail: kanizsaterseg@chello.hu Elnökségi ülésről Jegyzőkönyv

Részletesebben

3.. (1) Az önkormányzat 2013. december 31-i állapot szerinti vagyonát a következők szerint állapítja meg: 1..

3.. (1) Az önkormányzat 2013. december 31-i állapot szerinti vagyonát a következők szerint állapítja meg: 1.. Maglóca Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(IV.30.) önkormányzati rendelete az önkormányzat évi zárszámadásáról és a pénzmaradvány jóváhagyásáról Maglóca Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben