A MAGYARORSZÁGI PÉNZINTÉZETI SZEKTOR TERÜLETI SZERKEZETÉNEK ÉS A BANKHÁLÓZAT FEJLESZTÉSÉNEK FÖLDRAJZI VIZSGÁLATA. Gál Zoltán 1.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A MAGYARORSZÁGI PÉNZINTÉZETI SZEKTOR TERÜLETI SZERKEZETÉNEK ÉS A BANKHÁLÓZAT FEJLESZTÉSÉNEK FÖLDRAJZI VIZSGÁLATA. Gál Zoltán 1."

Átírás

1 A MAGYARORSZÁGI PÉNZINTÉZETI SZEKTOR TERÜLETI SZERKEZETÉNEK ÉS A BANKHÁLÓZAT FEJLESZTÉSÉNEK FÖLDRAJZI VIZSGÁLATA Gál Zoltán 1 Bevezetés A pénz földrajza iránt mutatkozó érdeklődést a pénzügyi szolgáltatásokban és az információs technológiában bekövetkezett robbanásszerű növekedés, illetve azok a jelentős változások, válságok indokolják, amelyek a világ pénzügyi térképét is folyamatosan alakítják. A magyarországi pénzpiacon erősödő piaci verseny hatására végbemenő szerkezetváltozások, a hálózatépítés és a koncentrációs folyamatok, valamint az Európai Uniós pénzpiaci kihívások felértékelik a bankrendszer földrajzi vizsgálatát. A nyugati szakirodalomban már több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő pénzügyi földrajzi szubdiszciplína a magyarországi szakirodalomban szinte alig vált ismertté 2. A hazai közgazdasági irodalom elemzi ugyan a pénzügyi szektor működésének banküzemtani, makrogazdasági szempontjait, de nem foglakozik a pénzügyeknek a területi fejlődésre gyakorolt hatásával. A hazai földrajztudomány is elhanyagolja e területet, olyannyira, hogy a közelmúltban megjelent Általános társadalomföldrajz I. című egyetemi tankönyv tudomány rendszertani fejezetéből a geográfiában meghatározó szerepet játszó angolszász iskolák mellett a legutóbbi évtizedek új irányzatainak ismertetése többek között a pénzügyi földrajzé is hiányzik. A tárgykörben Magyarországon született eddigi vizsgálatok az MTA Regionális Kutatások Központja kutatóinak nevéhez fűződnek (Illés Iván, Lengyel Imre, Lados Mihály, Gál Zoltán). A pénzügyi földrajz, mint önálló diszciplína külföldön is rövid múltra tekint vissza 3. A pénz földrajza iránt több tudomány részéről mutatkozó nagyobb fokú érdeklődést a pénzügyi szolgáltatásokban és az információs technológiában bekövetkezett robbanásszerű növekedés, illetve azok a jelentős változások, pénzügyi válságok indokolják, amelyek a világ pénzügyi térképét is folyamatosan alakítják. Napjaink erőteljesen monetáris jelleget öltő világgazdaságában zajló rendkívül erős térformáló folyamatok és a reálgazdasági szféra rovására hihetetlen módon felértékelődött nemzetközi pénzpiaci mozgások, a régiók és nemzetgazdaságok között zajló jövedelemtranszferek rendkívüli módon felértékelik a pénzügyi folyamatok területi vizsgálatát (Gál 2000 d, Martin 1999)). A világgazdaságra jellemző dialektikus egységben szerveződő egymással ellentétes fejlődésű tényezők (homogenizáció-differnciáció; integráció-dezintegráció, regionalizálódás; centralizáció-decentralizáció; koncentráció, agglomerálódás-dekoncentráció) dichotómiája a együttes jelenléte a földrajzi tér formálásában a legfőbb jellemző. A különböző pénzügyi terek nemzeti, globális, regionális, lokális együttesen léteznek, kölcsönös egymásra hatásuk elfogadott tény. A pénzügyi szolgáltatások számára továbbra is meghatározó a térbeli elhelyezkedés és a lokalitás, amiből következően a szolgáltatások elérhetősége a térben erőteljesen különböző. A modern bankrendszer is mélyreható szerkezeti átalakuláson ment 1 Dr. Gál Zoltán, a földrajztudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézet 7621 Pécs Papnövelde u. 22. Tel. (72) , fax:(72) , Postacím: 7601 Pécs, Pf.: A pénzügyi földrajz (Financial Geography) a gazdaságföldrajz újkeletű tudományága, amely a pénz térbeli mozgásfolyamataival és megjelenési formáival, illetve a pénztőkék intézményi és szabályozási (regulatív) struktúráival, illetve a pénzmozgások társadalmi és kulturális hatásaival foglakozik. 3 Az elmúlt másfél évtizedben alakultak ki a pénzügyi földrajz a térbeli megközelítést hangsúlyozó kutatási irányzatai is: a telephely dimenzió, az intézményi struktúrák vizsgálata, a pénzügyi terek szabályozásának földrajza, az állam és a közszféra pénzügyi tereinek, illetve a pénz társadalmi térformáló szerepének kutatása. 1

2 Gál Zoltán: A magyarországi pénzintézeti szektor keresztül az elmúlt két évszázadban, amelynek a bankrendszerek térbeli struktúráinak változásaira is jelentős hatása volt: a kezdeti fejlődési szakasz helyi és regionális bankrendszereitől, a nemzeti bankközpontok dominanciájával jellemezhető nemzeti fiókhálózati szakaszon át a napjainkra kialakuló a globális pénzközpontok vezető szerepével jellemezhető értékpapír dominanciájú bankrendszerekig. Természetesen nem minden ország és nem ugyanabban a sorrendben ment át a bankfejlődés különböző fázisain 4 (Gál 2000 b). A világ pénzpiacain lezajló változásoknak számos hatása van Európai Unióra, amelynek rendszerében az egységes monetáris politika kezelése központi helyet foglal el. Az Európai Monetáris Unió kialakulásával Európa szerte bátorítja a fúziókat és a pénzpiaci felvásárlásokat annak érdekében, hogy megerősítse az európai pénzpiaci szereplőket és intézményeket a globális pénzpiaci versenyben. Addig amíg a határokon átnyúló fúziók korlátozottabbak hatalmas univerzális bankok jönnek létre regionális és több országos hálózatú bank összeolvadásával, illetve a határokon átnyúló fúziók révén az egész európai piacon domináló pénzintézetek alakulnak, amelynek térbeli következménye ezeknek az nagybankoknak a pénzügyi központokba való tömörülése (Leyshon-Thrift 1997). Az univerzális európai pénzügyi tér kialakulásának irányába mutató fejlődési tendenciák bizonyos mértékben korlátozzák a nemzeti és regionális autonómiákat a pénzpiaci ellenőrzés tekintetében. A pénzügyi integráció hatással van a helyi és regionális bankokra éppúgy, mint a különböző nemzeti bankrendszerekre. A pénzügyek területi gazdaságtanával foglalkozó növekvő szakirodalom viszont azt sugallja, hogy a hitelkihelyezés megoszlása a különböző regionális és nemzeti bankrendszereknél a banki fejlettség adott szintjének megfelelően eltérő, de a régiók közötti differenciák egy országon belül is nagy területi különbségeket eredményezhetnek a tőkeforrásokhoz való hozzáférést illetően (Porteous 1995, Mazucca 1993, Dow 1999, Alessandrini - Zazzaro 1999). Kezdetben a kisebb helyi bankok versenyhátrányba kerülhetnek a piacon, de végső soron egy kétszintű európai bankrendszer kialakulása jelenthet egyben konszolidációt is: az első szintet a nemzetközi bankok, míg a másodikat a helyi, regionális és nemzeti bankok és piacaik alkotnák. Ugyanakkor azoknak a kevésbé fejlett bankrendszerek (és azok regionális bankjainak), amelyeknek kevesebb lehetőségük van a helyi gazdasági fejlődés támogatására hátrányba kerülhetnek az európai pénzügyi integráció következtében. Ez utóbbi megállapítás még inkább igaz az Unión kívül eső kelet-közép európai országokra, amelyek csak az 1990-es években integrálódtak a nemzetközi pénzpiacokba. Ezeknek az államoknak nemcsak az új technológiákat kellett átvenniük nyugatról, meg kellett honosítani a pénzpiacokon elfogadott szokásrendszert, új viselkedési normákat, s eközben a hatalmas rossz adósságállomány kezelésének gyakorlatával és a kockázatkezeléssel is rövid idő alatt kellett megküzdeniük. A felgyorsult verseny és az állami támogatás hatására a középeurópai bankrendszerek egy évtized alatt több fejlődési szakaszon átívelő felgyorsult fejlődése 4 A globális pénzpiacok kialakulásának előzményei a pénzügyi szféra fejlődésének szakaszain keresztül értelmezhetők (Martin 1994, Dow 1999): Regionális és bank orientált szakasz: az indusztrializáció fázisában a pénzpiacok a regionális bankok hálózatán keresztül működtek, a bankok szerepe az ipari befektetésekben, a vállalkozások fejlesztésében és a tőkeakkumulációban nagy volt. A bankok helyi források bázisán viszonylag nagy helyi-regionális autonómiával rendelkeztek. Nemzetközi pénzügyi kapcsolatok egyet jelentettek a külkereskedelem finanszírozásával. (Magyarország a dualizmus korában) Az érett ipari kapitalizmus korszakát nemzeti és piaci orientációjú bankrendszer kialakulása jellemezte, amelyben a pénzügyi rendszer egyre inkább centralizált szervezetűvé alakult. A regionális pénzintézetek beolvadtak a centralizáltabb nemzeti intézményekbe, a regionális pénzpiacok pedig a nemzeti piacokba. A regionális autonómia elvesztésével párhuzamosan nőtt a nemzetközi befektetések jelentősége (Magyarország 1947-ig) Napjaink posztindusztriális pénzvilágát, a transznacionális, értékpapír dominanciájú (securities) pénzügyi rendszer jellemzi, amelyet a globális pénzpiaci integráció területileg erősen differenciált folyamatai jellemeznek. 2

3 már sok eredményt tudott felmutatni. Ellentétben az EU-n belüli koncentrációs tendenciákkal, itt növekvő számú szereplő jelenlétében egy bővülő, túlbankosodott piacon folyik a verseny. A helyi pénzpiaci szereplők számára a külföldi bankok és pénzügyi intézmények dominanciája nyilvánvaló, tőkeerejükkel, szakértelmükkel és a pénzpiaci nemzetközi hírnévvel szemben nincsenek hazai versenytársaik. A térség valamennyi országának köztük Magyarországnak is szembe kell nézni mindezekkel a kihívásokkal, de ezek a nemzeti bankrendszerek területi és intézményi struktúrája függvényében országonként (és régiónként) különbözhetnek. Az európai regionalizációs törekvések új lehetőségeket teremtettek, illetve új igényeket támasztottak az átalakuló magyar pénzintézeti rendszerrel szemben is. Ebben a tanulmányban röviden a magyarországi bankrendszer intézményi és területi struktúráinak, illetve térbeli fejlődési tendenciáinak elmúlt évtizedes változásait tekintem át, majd a regionális fejlődésnek a banki struktúrákkal szemben támasztott kihívásait elemzem. Kétszintű bankrendszerünk néhány jellegzetessége A fejlett pénzügyi és üzleti szolgáltatások az egyes térségek, régiók gazdasági fejlődésének, versenyképességének olyan meghatározó elemeivé léptek elő, amelyek hosszabb távon jelentős mértékben befolyásolhatják a területi differenciák kialakulását 5. A szolgáltató szektoron belül legerőteljesebben azonban a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások differenciálják a vidéki teret. A bankhálózat szerepe a pénzügyi közvetítés révén meghatározó az erőforrások földrajzi, intézményközi átcsoportosításában, a területfejlesztésben, ami indokolttá teszi a bankrendszer területi struktúrájának elemzését. A regionális fejlődés szempontjából a pénzintézeti egységek telepítésének a helyi gazdaság fejlődésében, az innovációban, illetve a termelő és szolgáltató gazdasági tevékenységek szervezésében fontos szerepe van A bankhálózat elemei a szolgáltatásszervezési rendszer kínálati pontjaiként kapcsolódnak be a területi szervezésbe, éppen ezért a bankfiókok, bankközpontok jelenléte és száma a regionális gazdasági fejlettség fontos mutatója. A bankhálózat szerepe a pénzügyi közvetítés révén meghatározó az erőforrások földrajzi, intézményközi átcsoportosításában, és ezáltal a területfejlesztésben, ami indokolttá teszi a bankrendszer területi struktúrájának elemzését. A szolgáltató szektoron belül különösen nagymértékű az üzleti-pénzügyi szolgáltatások fővárosi koncentráltsága. Az üzleti-pénzügyi szolgáltatások piacát sajátos földrajzi és szervezeti megosztottság jellemzi. A pénzügyi szektorban a fiókhálózatok kialakítása ellenére is megmaradt a pénzügyi szolgáltató szervezetek hálózatainak fővárosi központú szervezeti-irányítási struktúrája. A fejlett pénzügyi szolgáltatásokban foglalkoztatottak közel fele a Központi Régióban koncentrálódott 1997-ben, ugyanakkor a vállalati központok budapesti székhelyei alapján ez az arány már 86% az 1999-es adatok alapján (1. ábra). A fejlett üzleti szolgáltató szektoron belül a pénzintézeti és a biztosítási szektor területi koncentráltsága a legnagyobb, éppen a multinacionális szervezetek dominanciája miatt. (A földrajzi és szervezeti megosztottság duális jellegét erősíti a helyi és regionális szerepet 5 Az MTA RKK legutóbbi vizsgálatai szerint a tercier ágazatok fejlődése a megyék többségében lényegesen elmaradt az iparétól. Értéktermelésük területi különbségei lényegesen kisebbek a termelő szektorok esetében tapasztalható differenciáktól. A szolgáltatások magasabb aránya a megyei GDP-kben leggyakrabban a kevéssé dinamikus közszolgáltatásoknak "köszönhető", s egyre inkább a gyenge iparosodottsággal jár együtt: a GDP/fő érték és a tercier GDP aránya között Budapestet nem számítva 1999-ben immár 0,79-es értékű negatív korreláció mutatkozott (Nagy 2001). 3

4 Gál Zoltán: A magyarországi pénzintézeti szektor betöltő kisebb méretű üzleti szolgáltatók megjelenése, amelyek azonban több szempontból versenyhátrányban vannak a fővárosi szolgáltató cégekkel szemben.) 1. ábra. A pénzügyi szolgáltatásokban foglalkoztatottak regionális megoszlása Magyarországon 1997-ben és 1999-ben Nyugat- Dunántúl Közép-Dunántúl 8% 8% Észak- Magyarország 9% Észak-Alföld 9% Dél-Alföld 10% Dél-Dunántúl 8% 1997 Közép- Magyarország (Budapest) 48% 1999 Dél-Alföld 3% Közép-Dunántúl 2% Nyugat- Dunántúl 2% Dél-Dunántúl 2% Észak-Alföld 3% Észak- Magyarország 2% Közép- Magyarország (Budapest) 86% A magyarországi bankrendszer mérete kicsi, amit a banki mérlegfőösszegek, a bankszektorban foglalkoztatottak létszáma és a fiókhálózat kiterjedtsége alapján történő összehasonlítások is mutatnak. Európai összehasonlításban a mérlegfőösszeg és a GDP 70%- os aránya alacsony, az EU átlag ennek háromszorosa. Mindez egyfelől a magyar gazdaság alacsony szintű monetarizáltságát, másfelől a bankpiac jelentős fejlődési lehetőségét is jelzi. A bankrendszer méretét mutató mérlegfő-összeg ( millió Ft) még egyes vezető európai pénzintézetek nagyságát sem érik el (pl. a magyar bankrendszer mérlegfő-összege 1996-ban harmincnégyszer kisebb volt a német Deutsche Bankénál). A strukturális változások fontos eleme volt a hazai és a külföldi tőkével működő szervezetek számának az ágazatok átlagát jelentősen meghaladó növekedése, illetve annak dinamikája: az üzleti szolgáltatásokat (J K statisztikai kategóriák) nyújtó szervezetek körében azonban jóval gyorsabb, mintegy 60%-os volt a növekedés. A szolgáltatók között a külföldi 4

5 tőkével működő szervezetek súlyának növekedése, másrészt egy viszonylag kis számú, hazai szolgáltató megerősödése jelentette a legfontosabb változást. Az előbbi csoport legintenzívebb expanziója 1995 és 1998 között zajlott a bank- és biztosítási szektorban, ahol a befektetett külföldi tőke 2,5-szeresére emelkedett ebben az időszakban. A pénzügyi szolgáltatások területén dolgozók aránya az összes foglalkoztatotton belül 1990 óta folyamatosan növekedett 1,5%-ról 2,2%-ra (83 ezer fő), ebből a pénzintézetekben közel 40 ezer fő dolgozott 1996-ban 6. (az EU átlag ezen értéknek a duplája, de pl. Nagy-Britanniában 10%). Ugyanakkor a szűken értelmezett pénzintézeti szektorban 1996 óta folyamatos lassú foglakoztatás csökkenésnek vagyunk a tanúi, ami elsősorban az informatikai fejlesztésnek, a hálózat racionalizálásának, illetve az utóbbi időben a bankok fúzióinak köszönhető. A pénzügyi szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak jelentős része (26 ezer fő) Budapesten dolgozik, ami a fővárosi foglalkoztatottak 3,5%-a. Ez az arány 1996-ban azonban nem érte el a kisebb nyugat-európai pénzügyi központok értékeit sem (pl. Leedsben 45 ezer fő, 9,7%, Bécsben 42 ezer fő, 5,6%, Münchenben 59 ezer fő, 9,8% dolgozott a banki-biztosítási szférában) 7. A fiókhálózat kis méretét úgyszintén jelzik az európai összehasonlítások. A nálunk kisebb területű országokban (Hollandia, Belgium) hétszer több fiókhálózati egységet találunk, de az ötmilliós Finnországban is mintegy kétszer annyi bankfiók működik, mint Magyarországon. A nyolcvanas évek második felében alakult hazai bankok fiókkal rendelkeznek, amelyek száma az utóbbi évben inkább csökkent, mint növekedett. A hazai bankok kétharmada kevés hálózati egységgel működik, de az utóbbi években a külföldi bankok többsége igen erőteljes fióképítési kampányba kezdett a lakossági üzletág jelentős bővítését megcélozva, ez utóbbi pénzintézetek rövidtávú célja bankfiók létesítése ben a fiókok száma mintegy 1000 volt, de az 1997-es évnek már minden hetére jutott egy fióknyitás, így a pénzintézeti egységek (bankközpontok, back-office-ok, fiókok) száma 1999-ben meghaladta az 1300-at (2. ábra). Az újrapróbált modernizáció: A bankhálózat-építés területi jellemzői és a kétszintű bankrendszer területi polarizáltsága az ezredfordulón Az 1987-ben újjászületett bankrendszerünk állapotát, annak térbeli kiterjedését összehasonlítjuk a századfordulón működő európai színvonalú bankrendszerrel, akkor bizonyos hasonló fejlődési jegyek is felfedezhetők az azóta gyökeresen megváltozott makrogazdasági környezet eltérő sajátosságai ellenére is. A jelenlegi bankrendszerünk, ugyanúgy mint a 19. század derekán létrejött modern hitelrendszer egy gazdasági-politikai rendszerváltás nyomán kibontakozó modernizációs fejlődés kezdeti szakaszának ismérveit viseli magán, amelyet egyaránt jellemez a pénzintézeti rendszerhez szorosan kapcsolódó eredeti tőkefelhalmozást kísérő bankalapítási hullám, a külföldi tőkék nagyarányú beáramlása, a külföldi bankok hazai pénzintézet alapításai, ugyanúgy mint a bankcsődök és az elengedhetetlen törvényi és bankfelügyeleti szabályozás kereteinek megteremtése. A több mint tíz éve formálódó pénzintézeti rendszeren belül most is, csakúgy mint száz évvel ezelőtt Budapest szerepe meghatározó. A kétszintű bankrendszer 1987-ben történő létrehozása megmutatta, hogy magyar gazdaság válságból való kilábalásának egyik alapfeltétele volt, s napjainkban is annak számít a bankrendszer átalakulása. A fenntartható növekedés irányába haladó magyar gazdaság szereplői, a gomba módra szaporodó gazdasági szervezetek, az egyre szélesedő vállalkozói és lakossági piac igényei, illetve az ország bankpiacán élesedő verseny a 6 A pénzügyi-üzleti szolgáltatásokban dolgozók száma az aktív keresők számának folyamatos csökkenése mellett jelentősen, több mint 13 ezer fővel növekedett 1990 és 1996 között, ezzel a szektor arány 4,35-ról 6,1%-ra emelkedett. Az évtized második felére vonatkozó gazdaságstatisztikai adatok, szerint a szektorban dolgozók száma jóval dinamikusabban (1996 és 1999 között mintegy 70%-kal) növekedett. 7 Budapesten 1990-ben a bankszektorban foglalkoztatottak 31%-a dolgozott. 5

6 Gál Zoltán: A magyarországi pénzintézeti szektor kereskedelmi bankrendszer folyamatos innovációját, és ezzel együtt a bankok hálózatának kiépítését és további bővítését kényszeríti ki. A pénzintézeti innovációk regionális terjedésére vonatkozó kutatási eredmények, a bankrendszernek a hazai regionális és városfejlődésre gyakorolt hatásainak elemzése a kétszintű bankrendszer újbóli (1987-es) megteremtése óta időszerű 8. Kutatásaink a statisztikai adatbázis szűkössége ellenére is elsősorban arra irányulnak, hogy feltárják a magyarországi bankhálózat települési, településhálózati és kistérségi-regionális összefüggéseit, a bankrendszer folyamatosan formálódó területi-települési konfigurációját és az egyes pénzintézetek fiókválasztási környezetének gazdasági pozícióját az 1987 óta eltelt időszakban. Az első tíz év távlatában vizsgálva a hálózatépítés területi tendenciáit több fejlődési szakasz is elkülöníthetővé vált a korábban általunk vizsgált, kezdeti időszakot követően. A bankalapítások csúcsidőszakának tekinthető1988 és az 1992 között eltelt rövid a periódus végére megjelentek az első külföldi bankok is a magyar bankpiacon. Az közötti időszakot a bankhálózat extenzív növekedése jellemezte. Ezt az időszakot a bankcsődök, a bankfelügyeleti szabályozás, a jelentős állami szerepvállalással járó bank- és hitelkonszolidáció kísérte, amely a legtöbb esetben megteremtette a pénzintézetek privatizációjának feltételeit (Gál 1998 a). Az 1995 és 1998 közötti periódus a jelentős sikereket is felmutató bankprivatizáció csúcsidőszakának tekinthető, amelynek egyik legnagyobb eredménye a külföldi banktőke beáramlása a hazai pénzintézeti szektorba, melynek mérlegfőösszegen belüli aránya európai mércével mérve is egyedülállóan magas (68%). A külföldi tőke legintenzívebb expanziója 1995 és 1998 között zajlott a bank- és biztosítási szektorban, ahol a befektetett külföldi tőke 2,5-szeresére emelkedett ebben az időszakban, míg az üzleti szolgáltatások többi ágazatában csak 1996-tól növekedett számottevően a befektetési kedv (1999-ig közel háromszorosára nőtt a külföldiek által befektetett tőke összege) (Nagy 2001). A külföldi tőkebeáramlás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a magyar bankok nemzetközi versenyképessége megerősödött (Wachtel 1997). Az 1997-re kialakult új tulajdonosi struktúrában tehát a külföldi tőke súlya vált meghatározóvá és tovább folytatódott a bankrendszer 1995-ben elkezdődött stabilizálódása, nőttek a pénzintézetek biztonsági tartalékai és 1997-ben már megindult a bankrendszer lassú expanziója is. A bankok számának az 1990-es évek elején tapasztalt látványos növekedése az évtized végére megállt, a külföldi székhelyű magyarországi bankok alapításait azonban némiképp ellensúlyozzák a fúziók, felszámolások és az ezredfordulón felerősödő bankkoncentráció. A pénzügyi szektor kilencvenes évek első felében felmutatott dinamikus növekedése az évtized végére lelassult, majd az 1998-as válság, illetve az azóta zajló (költséges) strukturális átalakítások eredményeként csökkent is hozzájárulása a GDPhez és a hozzáadott értékhez. A pénzügyi szektorban általában csökkent a beruházások volumene, ugyanis befejeződött a vidéki hálózatépítés csúcsidőszaka. Igaz újabb pénzintézeti típusok gazdagítják a jelenlegi listát (lakástakarék-pénztárak, jelzálog- és földhitel intézetek, fogyasztási hitelekre specializált bankok, valamint újabb leánybankok), illetve már középtávon célszerű lenne az önkormányzati tulajdonosi hányaddal is rendelkező pénzintézetek, és regionális fejlesztési bankok létrehozás, amelyek a helyi és európai források fejlesztésbe történő intézményes bekapcsolását jelenthetnék (Gál 1999 a). Az elmúlt évek globális pénzpiaci válságai rávilágítottak a nemzetközi pénzpiacok állami ellenőrzésének szervezeti korlátaira, nagyfokú labilitására, amelyek következtében az Európai Unió pénzpiacának, illetve a regionális pénzpiacok szerepének növekedése várható. A magyarországi bankrendszert a helyi és regionális alapítású bankok hiánya jellemzi, ami részben az ország és a bankrendszer kicsiny méreteiből fakad, másrészt a nemzetközi banki 8 A bankszektort felügyelő állami szervezetek éves jelentései, illetve a közgazdasági szakirodalom elemzik ugyan a pénzintézeti szektor működésének banktechnikai-makrogazdasági szempontjait, de nem foglakoznak a bankrendszernek a területszervezésre, a regionális fejlődésre gyakorolt hatásával. 6

7 struktúrákhoz való alkalmazkodással is magyarázható. A magyarországi bankrendszer polarizált területi szerkezetét vizsgálva bizonyos megállapításokra juthatunk (különöen az önálló, helyi és regionális szerepkörű bankok sűrű hálózatával jellemzhető századfordulós decentralizált bankrendszerrel összehasonlítva). (Gál 1998a) A jelenleg működő centralizált bankrendszerünk 38 kereskedelmi bankjának és szakosított pénzintézetének a székhelye Budapesten van, ami a pénzintézeti tőkeállomány 95%-ának a fővárosi koncentrálódását is jelenti. Az a tény, hogy a Magyarországon működő bankok, szakosított pénzintézetek, biztosítótársaságok mindegyikének budapesti a székhelye, területi szempontból torz struktúrának minősíthető. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a nemzetközi pénzvilágban végbemenő globalizációs, centralizációs folyamatoknak jobban megfelel, különösen egy magyarországnyi méretű tőkepiacon (Illés 1993b). A hazai pénzintézeti hálózat szélső pólusát a sűrűbb fiókhálózattal rendelkező, általában gy-enge tőkeerejű, alacsony színvonalon szolgáltató és erős központ nélküli vidéki takarékszövetkezetek jelentik, amelyek többsége a kistelepüléseken található 9. Az 1600 egységgel működő 192 takarékszövetkezet az ország legnagyobb pénzintézeti fiókhálózatát alkotja 10. A polarizáltság harmadik oka a kilencvenes évek első felében a fiókhálózat egyenlőtlen területi megoszlása volt. Az új bankfiókok többségében a nyugati országrészeken és általában a nagyobb városokban nyíltak. A keleti és déli országrészekben, illetve a kisebb városokban rendkívül kevés volt a banki fiókok száma. A polarizáltság okozója volt továbbá a fiókrendszer területi irányítási hierarchiája és struktúrája is. A hazai bankok meglehetősen centralizált szervezeti- és irányítási rendszeréből, illetve hierarchizált bankfiókhálózati struktúrájából következően a vidéki, kerületi fiókok helyi döntési hatásköre szűk, információjuk esetenként korlátozott. Az adott helyzetből következően természetes, hogy a stratégiai, fejlesztési döntések a fővárosi központban dőlnek el. A bankközi koordináció, és az egységes területi információszolgáltatás kialakítása az utóbbi időben a bankokat szervezeti irányítási rendszerük átstrukturálására készteti, melynek következtében megjelennek a regionális igazgatóságok. A magyar bankrendszer polarizáltságát tehát a kiterjedt fiókhálózatot még nélkülöző kereskedelmi bankok, illetve a sűrű, de kis tőkeerejű hálózattal rendelkező takarékszövetkezetek okozták a kilencvenes évek elején. Az azóta eltelt időszakban egyre több pénzintézet kezdte meg saját fiókhálózatának kiépítését. Az óriási méretű bank- és tőkepiacok térbeli koncentrálódási folyamataival párhuzamos a pénzintézeti szektor aktorainak számbeli kiterjedése, amely versenyhelyzetet teremt az egyre szélesedő bankpiacokon. A vidékre is jellemző cégalapítási boom, a privatizáció, a helyi piacokon való jelenlét szükségessége (forrásgyűjtés és hitelkihelyezés), továbbá napjainkban a lakossági piacért folytatott verseny a vidéki hálózat kiépítésére ösztönöz, s a fővárosi központú pénzintézetek fiókhálózatuk fejlesztésével a vidéki források bevonására koncentrálnak. Az új bankfiókok területi megjelenése, regionális terjedése tükrözi Magyarország kilencvenes évekre jellemző gazdasági folyamatait. A területi hátrány kompenzálására törekvő kereskedelmi bankhálózat 1987-es indulásakor a szocialista ipartelepítés szempontjából korábban kevésbé frekventált dunántúli megyékben (Győr-Moson-Sopron, Fejér, Vas) kezdett erőteljes fiókhálózat építésbe. A nagyobb térségek összfiókhálózati különbségei 1990-ig lényegében kiegyenlítődtek, a dunántúli országrészek hátránya megszűnt (3. ábra). A kilencvenes évek derekától a nyugati országrész viszonylagos telítődése után a fő célpontok már Kelet- és Dél-Magyarország nagyvárosai. Az közötti időszakot egyfajta hálózatépítési boom jellemezte. Több mint 200 új fiók nyílt az említett időszakban. 9 Az országos mérlegfő-összeg 5%-ával rendelkeznek. 10 A hálózat 64 %-át képezik 7

8 Gál Zoltán: A magyarországi pénzintézeti szektor A telítődő dunántúli régiókat megelőzte a keleti régiókban megvalósuló hálózatbővítés: amíg 1996-ban Győr, Pécs és Székesfehérvár voltak a legnagyobb vidéki bankcentrumok, addig 1998-ban Miskolc (37 fiók), Győr, Kecskemét, (32 32) Pécs, Szeged (31) és Debrecen (28), tehát az ország keleti felének városai is az élre törtek a hálózati egységek számát tekintve. 3. ábra. A bankfiókhálózat területi megoszlása 1996-ban és 1999-ben 1996 Észak-Alföld 10% Észak- Magyarország 10% Közép- Magyarország (Budapest és Pest megye) 28% Dél-Alföld 13% Dél-Dunántúl 13% Nyugat-Dunántúl 15% Közép-Dunántúl 11% 1999 Észak-Alföld 11% Észak- Magyarország 10% Közép- Magyarország (Budapest és Pest megye) 37% Dél-Alföld 12% Dél-Dunántúl 10% Nyugat-Dunántúl 11% Közép-Dunántúl 9% A bankhálózati egységek növekedésével, a fiókhálózat térbeli kiterjesztésével mindenképpen javult a pénzintézetek által kiszolgált ügyfelek aránya, de a fajlagos hálózati sűrűség tekintetében hazánk lemaradása szembetűnő, különösen a nyugat-európai országokhoz mérten, ahol lakos jut egy fiókra. Az évi adatokat tekintve szembetűnő, hogy az 1999-ben működő 3100 bank- és takarékszövetkezeti fiók mindegyikére 8

9 átlagosan 3200 lakos jutott, ami az ausztriai (850), svájci (1220) és a németországi (1595) adatokkal összevetve jelentős elmaradást mutat. Amennyiben a kisebb jelentőségű, kevesebb lakost ellátó takarékszövetkezeteket nem vesszük figyelembe, akkor még 1997-ben is fő jutott a bankfiókokra, ami 1999-re 8440 főre csökkent. 4. ábra. A magyarországi bankhálózat sűrűsége 1995-ben (az egy fiókra jutó népességszám/fő) (Forrás: Saját számítás a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach kötetei alapján) A hálózatépítésnek a bankok szempontjából elsősorban nem regionális preferenciái vannak, hanem a városhierarchiát követik. 5. ábra A magyarországi bankfiókhálózat sűrűsége 1999-ben (Forrás: Saját számítás a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach kötetei alapján) 9

10 Gál Zoltán: A magyarországi pénzintézeti szektor Mindkét magas adat azonban azt bizonyítja, hogy az ország bankhálózati lefedettsége még hiányos, ez a banki szolgáltatásokhoz való hozzájutást nehezíti, ezért további intenzív hálózat bővítésre van szükség. (4-5. ábra). A hazai pénzintézetek a centralizált banki struktúrából következően a viszonylag kis méretű bankpiac egyenletes fiókhálózati lefedésére törekszenek, amely napjainkban a nyugati és keleti országrészek közötti kiegyenlítődés irányába mutat. A bankhálózat struktúrájának településtípusok szerinti vizsgálata sok szempontból célravezetőbb a regionális, illetve a megyei szinten történő elemzéseknél, ugyanis a pénzintézetek erősen kötődnek a városokhoz, s a tőkeáramlás térbeli folyamata a városhálózat változásainak is fontos mutatója (1. táblázat). Az ban alapított nagybankok hálózatuk kiépítésekor igyekeztek a településhierarchia mentén, tehát a regionális központokon, megyeszékhelyeken, majd a kisebb városi központokon keresztül lefedni az egész országot. 1. táblázat. A hazai nagyvárosok pénzintézeti ellátottsága, 1996* (Forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 1984., Magyar pénzügyi és tőzsdei almanach , CD-telefonkönyv I. negyedévi adatai alapján Lados Mihály számítása.) Megnevezés (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) Ország összesen ,7 Budapest összesen ,9 Vidék összesen ,0 Nagyvárosok összesen ,4 Debrecen ,8 Dunaújváros ,1 Hódmezővásárhely ,9 Miskolc ,7 Tatabánya ,1 Salgótarján ,6 Szolnok ,1 Nagykanizsa ,3 Nyíregyháza ,9 Székesfehérvár ,0 Kaposvár ,7 Szombathely ,5 Szeged ,1 Pécs ,4 Kecskemét ,0 Zalaegerszeg ,9 Győr ,0 Eger ,5 Békéscsaba ,2 Sopron ,4 Veszprém ,2 Szekszárd ,0 * A Reálbank hálózata nélkül; az egyes kategóriák fiókszámai a takarékszövetkezeti fiókok miatt közvetlenül nem összeadhatók. (1) A népesség száma január 1-én (fő), (2) A jogi és nem jogi személyiségű társas vállalkozások száma, (3) A településen lévő pénzintézetek száma, (4) A településen lévő összes hálózati egységek száma, (5) A településen lévő hálózati egységek száma az OTP, a takarék- és a hitelszövetkezetek nélkül, (6) Hálózati sűrűség 1: az egy fiókra jutó népesség száma, (7) Hálózati sűrűség 2: az egy fiókra jutó népesség száma (az OTP, a takarék- és a hitelszövetkezetek nélkül), (8) Hálózati sűrűség 3: az egy fiókra jutó vállalkozások száma, (9) Hálózati sűrűség 4: az egy fiókra jutó vállalkozások száma (az OTP, a takarék- és a hitelszövetkezetek nélkül), (10) Vállalkozói aktivitás: a lakosra jutó vállalkozások száma 10

11 Mivel a kilencvenes évek elejére ezen bankok fiókszáma is elérte, vagy megközelítette a nagyvárosok számát, a pénzintézetek érdeklődése a kisebb lélekszámú városok felé fordult. Így az 1990-es évek végére a hálózatépítést 4 6 éve megkezdő bankok esetében is már csupán 50% körüli a nagyvárosi (és budapesti) fiókok aránya (Mezőbank). Az évi induló helyzethez képest a belépő tucatnyi új bank hálózati kezdeményeinek a településhálózati hierarchia mentén történő építkezésének hatására a nagyobb városok, megyeszékhelyek kezdeti 35 40%-os részesedése az összes fiókhálózati egységből közel 50%- ra (Budapesttel együtt 66%-ra) emelkedett a kilencvenes évek elejére. Az ezt követő időszakban egyes bankok csődje, illetőleg mások újragondolt hálózati politikája eredményeként a megszűnő önálló fiókok döntően ezeket a nagyobb városokat érintették. A számos új alapítású fiók ellenére a nagyvárosok fiókhálózati egységekből való részesedése 43%-ra (Budapesttel együtt 63%-ra) esett vissza a pénzintézeteknek a kisebb városokba irányuló fióktelepítései következtében. Rajtuk kívül leginkább a kelet-magyarországi régiók nagyvárosaiban, illetve Budapest külső kerületeiben figyelhető meg jelentős fiókhálózat-bővülés 11, e tendencia a területileg kiegyenlítettebb bankhálózat-fejlesztést jelzi napjainkban. A hálózatuk kiépítését még éppen csak elkezdő bankok különösen a külföldi tulajdonúak a hierarchia csúcsán álló főváros után szinte kizárólag a nagy régióközpontokba települnek. Sőt azon belül is a korábbi kiemelt megyei jogú városokat preferálják. Ennek következtében a vidéki központú pénzintézetek hiánya ellenére egyes nagyvárosok (Pécs, Győr, Debrecen, Miskolc, Szeged) egyfajta pénzügyi központi szerepet kezdenek betölteni, ahol a pénzügyi szféra szervezetei (bankok, biztosítók, pénzügyi tanácsadók) kölcsönösen vonzzák egymást, melynek következtében egyre több pénzügyi cég telepedett le az említett városokban és nyitott regionális szintű képviseletet (bankok, biztosítók, tanácsadók, brókercégek, területi igazgatóságok, MNB fiók, Jelzálog- és Hitelbank, lakás-takarékpénztárak). A nagyvárosok változatlan dominanciája a vidéki térségekben arra enged következtetni, hogy az üzleti szolgáltatások bővülésének alapja elsődlegesen az ezen településeken fellehető munkaerő- és információs bázis (sok esetben annak regionális monopóliuma), és kevésbé az adott térség gazdasági teljesítménye. Ezért a térbeli koncentráció tovább erősödött a szektor dinamikus, közötti fejlődési szakaszában is (Nagy 2001). A hierachia harmadik szintjéhez azok a dinamikusabban fejlődő megyeszékhelyek tartoznak, amelyek hinterlandjának gazdasági teljesítménye (Szombathely, Székesfehérvár, Kecskemét, Veszprém), illetve térségbeli monolit jellege (Nyíregyháza) alapján sorolható e kategóriába. 12 (6. ábra). A fiókhálózati bővülés térbelileg kiegyenlítettebbé vált az 1990-es évek végére, ugyanis a nyugati országrész viszonylagos telítődése után az elmúlt években Kelet-Magyarországon volt megfigyelhető erőteljes hálózatépítés. Az újabb pénzintézetek fővárosi megtelepedése és a budapesti fiókhálózat erőteljes fejlesztése következteében a főváros tovább növelte arányát a hálózaton belül. 11 A kilencvenes évek elején megfigyelhető volt, hogy a fővárosi székhelyű pénzintézetek a nagyobb lakossági bankoktól eltekintve alig nyitottak fiókot Budapesten, ami jelentősen rontotta a külső kerületek fiókellátottságát. 12 A kisebb dinamikájú és kevesebb fiókhálózati egységgel és szolgáltatóval jellemezhető megyeszékhelyek mellett a harmadik hierarchia szint alsó csoportjában a dinamikusan fejlődő másodlagos szolgáltató centrumok (Sopron, Nagykanizsa) is megtalálhatók. A negyedik szintbe a középvárosok és a megyeszékhely Salgótarján tartoznak. Az ötödik szint pedig már a kisvárosi kategória néhány alacsonyabb szervezeti hierarchiájú hálózati egységet üzemeltető településeit foglalja magában. 11

12 Gál Zoltán: A magyarországi pénzintézeti szektor 6. ábra. A magyarországi bankfiókhálózat megoszlása, 1999 (saját szerkesztés, Bank Info Center adatai alapján, 1999.) A hálózatfejlesztés következtében az 1999-ben a legalacsonyabb hálózati sűrűségű keleti megyék átlaga elérte az a négy évvel korábbi második legjobb kategória szintjét (ebbe tartozott Budapest is). A lakosra jutó fiókszám tekintetében és a fiókokra eső népességszám tekintetében azonban még mindig Kelet-Magyarországon találjuk a legalacsonyabb értékeket (4-5. ábra). A fejlett gazdaságú országokban a szolgáltató szektoron belül legerőteljesebben a pénzügyi és gazdasági szolgáltatások differenciálják a vidéki teret. Ugyanakkor nálunk a területi differenciálódás szempontjából a pénzügyi szolgáltatások fejlettségük jelenlegi fázisában meg sem közelítik az ipar okozta területi szóródás mértékét. Bár a pénzügyi-üzleti szolgáltatások volumene átlagosan az iparét megközelítő ütemben nőtt 1995 és 1999 között Csongrád (Szeged) és Baranya (Pécs) mellett az iparilag is dinamikus északnyugatmagyarországi zóna megyéinek előnyére, ám a területi differenciálódást mérő Hoover-index értéke ezzel együtt is csak 10%-ot ért el 1999-re (Nagy 2001). Mindez azt jelenti, hogy általában a szolgáltatások, de különösen a még expanzív-extenzív szakaszban lévő pénzintézeti szolgáltatások sokkal kisebb mértékben differenciálják a teret a feldolgozó iparnál, s a különbségek arányait tekintve legalábbis kifejezetten mérséklő, kiegyenlítő szerepet játszanak a gazdasági térszerkezetben. Bár a legutóbbi időben már megjelentek a pénzintézeti szektor intenzív szakaszára utaló fejlesztési jelek is, amennyiben a legintenzívebben iparosodó dunántúli térségekben az ipari fejlődés mozgásba hozta a pénzügyi szolgáltató szektort is, s a pénzügyi szolgáltatások GDP-jének növekedési üteme 1999-ben már több megyében megközelítette az ipari növekedését. A pénzügyi szolgáltatások szektorában a legnagyobb fajlagos beruházási volumen növekedés Fejér, Győr-Sopron- Moson, Vas megyében realizálódott, ami a szolgáltatóknak a gazdaságilag motorikus térségben megfigyelhető intenzívebb újrakoncentrálódásával magyarázható, s ez az ország középső és nyugati régióinak szolgáltató szektorának további erősödését eredményezheti. Az előbb említett megyék mellett Baranya, Csongrád, Pest és Zala megyék fajlagos GDP értékei haladták meg a pénzügyi szolgáltató ágazat vidéki átlagát. A két első megye egyértelműen 12

13 fejlett pénzügyi központjuk eredményének és fejlettnek tekinthető pénzügyi vállalkozásainak is köszönheti elsőségét (2. táblázat). 2. táblázat. A GDP egy lakosra vetített értéke a "vidéki" átlag %-ában 1999 (Forrás: A KSH hivatalos GDP-becslésének adatbázisa alapján (Nagy 2001)) Megye Mező- és erdő-gazd., halászat Feldolgozóipar Bányászat, ener-gia- és víz-szolg. Építőipar Kereskedelem, vendéglátás Szállítás, raktá-rozás, posta, távközl. Közszolgálta-tások (eü., okt., közig., stb.) Pénzügyi és gazdasági szolg. Összesen Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Jász-Nagykun-Szolnok Tolna Vas Veszprém Zala Összesen: Budapest nélkül: Területi különbségeket tekintve szoros korreláció figyelhető meg tehát hosszabb távon a gazdasági aktivitás, a lakosság jövedelem viszonyai, illetve a pénzintézeti szolgáltatások elterjedése között. A szolgáltatók általában követik a vállalkozásokat, a potenciális 13

14 Gál Zoltán: A magyarországi pénzintézeti szektor fogyasztókat. A magasabb jövedelmi viszonyok térségi szinten a főváros mellett a nyugati régiók pozícióját erősítik, amelyet a bankhálózat nagyobb sűrűsége is alátámaszt. A jövedelmi viszonyok és a pénzügyi szolgáltatók megtelepedése és a városhierarchia szintje között azonban még szorosabb összefüggést fedezhetünk fel. További kutatásokat igényel az egyes banki üzletágak forgalmi adatainak területi szintű elemzése, például a keleti régiókban intenzívebb és nagyobb volumenű hitelkihelyezés okainak vizsgálata. A bankrendszer és a regionális fejlődés kérdéseinek vizsgálata A hazai bankrendszer struktúráját jellemző erős Budapest központú területi koncentrációja részben a nemzetközi banki struktúrákhoz való alkalmazkodással magyarázható, ugyanis a nemzetközi pénzvilágban végbemenő globális méretű centralizációs folyamatoknak jobban megfelel, különösen a magyarországi méretű tőkepiacon, egy Budapest méretű koncentráció. A nemzetközi pénzvilágban azonban a nemzeti és nemzetközi pénzpiacok előretörése mellett elsősorban Európában újra felértékelődnek a regionális pénzpiacok is. Az egységes európai pénzpiac megteremtése, a monetáris unió és a regionális autonómiák megerősítése irányába tett lépések együttesen gyengítik a nemzetállamok pozícióját és ezzel egyidőben erősítik a regionális területi egységek szerepét. A globális tőkepiacokon végbemenő koncentrálódás ellenére egyre inkább előtérbe kerül több országban a regionális pénzpiacok, pénzintézeti központok kialakításának szükségessége. A regionális bankpiacokon is felerősödő verseny, a regionális politikák és projectek banki finanszírozásának igénye a jövőben a regionális alapítású pénzintézetek szerepét is az alábbiakban felsorolandó tényezők miatt erősíteni fogja. 1. A globalizáció és a globális pénzügyi tér valójában a helyi-regionális szerveződések számára nyit új lehetőségeket. A globális integráció és a lokális fogadókészség dichotómiája a pénzpiacok területi aspektusaiban is jelen van. A lokális szinten lévő differenciák globális szinten a pénzpiaci szereplők költségminimalizálását szolgálják. A globális integráció nem járt együtt a profitráták kiegyenlítődésével, ami továbbra is jelentős különbségeket mutat még a fejlett országokon belül is. 2. A pénzmozgások érzékenyek a megtérülések helyi differenciáira (a válságoknak is lokalizálható a kiindulási helye), s a regionális bankok helyi beágyazottsága, a helyi gazdaságfejlesztésben való elkötelezettsége lényegesen nagyobb mint egy központi bank centralizált fiókhálózatának. 3. A globális tőkepiacokon megnövekedett labilitás felveti a globális pénzpiacok állami szintű ellenőrizhetőségének korlátait, ami felerősíti a jobban szabályozható regionális pénzpiacok szerepét. 4. Bizonyos országokban hagyományosan regionalizált bankrendszer működik (Németország, Japán, USA, Lengyelország). 5. A helyi piacon a fejlődő vállalkozások növekedése, e vállalkozások igényei, az erősödő pénzpiaci verseny, a regionális területfejlesztés, a projektfinanszírozások a közvetlen szolgáltatói jelenlétet, illetve a hálózatbővítést követelik meg a pénzintézetek részéről helyiεregionális szinten is. 6. A regionális szintű gazdaságfejlesztéshez, illetve a kis- és középvállalkozások támogatásához szükséges a megfelelő források mobilizálása, ami megköveteli a regionális szintű pénzügyi közvetítő szervezetek létrehozását. A pénzmozgásoknak a régiók közötti mozgásának vizsgálata felveti a globális és a helyi szintek, a centrumok és a perifériák közötti integráció problémáját, illetve a centrum és a periférikus térségek közötti egyenlőtlen munkamegosztást. A régiók közötti egyenlőtlen gazdasági potenciál kialakulását jelentős részben az interregonális tőkeáramlás miatt 14

15 kialakuló egyenlőtlenségek okozzák. A tőke ugyanis általában az alacsonyabb profitrátát nyújtó régiók felől a magasabb megtérülést biztosító régiók felé áramlik. Következésképpen a tőkekoncentráció legnagyobb a magterületek pénzügyi központjaiban, a városhierarchia csúcsain elhelyezkedő centrumokban, mivel a pénzintézetek központjai is a legnagyobb potenciálú piacra, tehát a központi, motorikus régiókba tömörülnek, ami jelentős regionális egyenlőtlenségeket okoz a nemzeti, illetve a szupranacionális (EU) bankpiacokon is (Porteous 1995, Leyshon-Thrift 1997). A nagymértékben koncentrált pénzpiacok megléte, illetve a dekoncentrált pénzpiacok hiánya hosszabb távon az alább felsorolandó tényezők miatt jelentősen akadályozhatja, lassíthatja a regionális fejlődést: 8 Az országos bankközpontok a periférikus régióknak csak tartalékaik arányában nyújtanak hitelt, ugyanakkor forráselszívó hatása következtében több hitelforráshoz juthat a központ, így a fiókhálózaton keresztül tovább erősödik pozíciója. Mindez a perifériák pénzpiaci diszkriminációját erősíti, a régiók gazdasági fejlődésének lelassulását, és végső soron a régiók területi polarizációját eredményezi. 8 A fővárosi központú bankok országosan ugyanazokat a szolgáltatási kondíciókat kínálják, helyi piackutatást és propagandát nem folytatnak, ugyanakkor a régiók gazdasági teljesítőképessége, adottságai és a fejlettségi szintjeik közötti differenciák az egyes régiókra szabott banki szolgáltatásoknak megfelelő kondíciókat igényelnének. 8 A fiókok centralizált szervezeti-működési struktúrája miatt a vidéki fiókok helyi döntési hatásköre szűk, információjuk esetenként korlátozott. A fiókok gyenge döntéshozói autonómiája a lokális szintű hitelnyújtást korlátozza, ugyanis a helyi hitelnyújtás elbírálása kapcsán a központ kockázatmegítélő képessége általában rossz. Mindezek ellenére a lokális szintet érintő stratégiai, fejlesztési döntések a fővárosi bankközpontokban dőlnek el. (A helyi bankvezetők hitel elbírálási gyakorlata általában konzervatív, a további karrierlehetőségek szem előtt tartásával helyi döntéseikre a túlzott kockázatkerülés, a központ elvárásainak való megfelelés jellemző). 8 A centralizált bankhálózatokon belül igen gyakran információs aszimmetria alakul ki: a központ nem rendelkezik helyi információkkal, nő az ellenőrizhetőség távolsága, ami hosszabb távon térbeli racionalizálást követel, másrészt a nagybankok a fiókhálózat távolabbi pontjainál felmerülő nagyobb tranzakciós, információs és monitoring költséggel csak drágább hitelt tudnak nyújtani a vidéki kis- és középvállalkozásoknak. Mindez tovább rontja a vidék, a régiók hitel hozzáférhetőségi lehetőségét. Az erős területi koncentrációval jellemezhető magyarországi bankrendszer Budapest koncentrációja európai mértékben is jelentős, s a bankrendszer még mindig az egyik legcentralizáltabb gazdasági ágazat. Ugyanakkor a túlzottan centralizált fiókhálózaton keresztül megvalósuló forrásgyűjtés a hitelkihelyezésnél nagyobb mértékű tőkeelvonás révén a legtöbb régió számára tőkeveszteséget okoz. A túlzottan koncentrált bankrendszer és a decentralizált banki struktúrák hiánya (gyengesége) hosszabb távon a régiók fejlődésének lelassulását eredményezheti (7. ábra). 15

16 Gál Zoltán: A magyarországi pénzintézeti szektor 7. ábra. Az egy főre eső pénzügyi szolgáltatásbeli GDP a vidéki átlag százalékában, 1997 (saját szerkesztés, KSH által becsült adatok alapján, 1998) % Közép- Magyarország (Budapesttel) Közép- Dunántúl Régiók Dél-Alföld Észak- Magyarország A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a centralizált banki struktúrán belül is lehetséges bizonyos pénzügyi szolgáltatások regionális decentralizációja, mely a nemzeti bankközpont szerepét nem kérdőjelezi meg, de a hálózat hatékonyabb működtetéséhez hozzájárulhat 13. A vidéki központú pénzintézetek hozzátartoznak egy egészséges és területileg is kiegyensúlyozott bankhálózat kialakításához. A kutatások elsősorban azokra az új intézményalapítási megoldásokra koncentráltak, amelyek a helyi gazdaság, illetve a regionális intézmény- és projektfinanszírozás egyre növekvő finanszírozási igényeit kielégíthetik. A magyarországi bankpiacon jelenleg működő budapesti központú kereskedelmi bankok nem igazán tartják elsőrendű feladatnak a vidék kisebb vállalkozásainak, illetve a regionális gazdaság- és területfejlesztésnek a finanszírozását. A regionális pénzügyi infrastruktúra és pénzügyi szolgáltatás szerepének a modern gazdasági fejlődésben játszott szerepe miatt, illetve a kereskedelmi bankrendszer a regionális fejlesztési igényektől eltérő profil- és feladatorientációja miatt csak a regionális szintű banki intézményrendszer létrehozása mozdíthatja elő a területi gazdaságfejlődési folyamatokat. A legutóbbi néhány évben azonban Magyarországon is egyre több pénzintézet tett lépést a szétaprózott szervezeti-intézményi struktúra racionalizálására, a megyei központok helyett a regionalizálódás folyamatait követő területi igazgatóságok kialakítására, s bizonyos ellenőrzési funkciók decentralizálására. A külföldi tulajdonú bankok többsége a fiókhálózat kialakításakor is ezt a koncepciót képviselte. Nyugaton a bankok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fiókhálózatuk földrajzi racionalitásának a biztosítására. Az országos bankközpont 13 Nagy-Britanniában a globális pénzpiaci központként működő London országos hálózatot működtető pénzintézetei back-office funkcióik egy részét a vidéki regionális központokba telepítették (Leeds /Barclays jelzálog központja és telebanking központ/, Bristol, Edinburgh), amelyek ha nem is függetlenek az országos központtól, de jelentős autonómiát élveznek. A brit decentralizáció a források olcsóbb és racionálisabb allokációját teszi lehetővé, nemcsak az adott régión belül, de országos szinten is (Tickell 1996). A már eleve decentralizált banki struktúrájú országokban a nemzeti méretű hálózattal rendelkező bankok, illetve a kisebb regionális bankok az eltérő szervezeti területi felépítés és az eltérő funkciók ellenére sikeresen együttműködnek a bankpiacokon. A kisebb méretű és regionális hatáskörű volksbankok, hitelszövetkezetek eredményes bankpiaci integrációt alakítottak ki a nagy bankokkal (Deutsche, DG, Dresden,) ennek eredményeként a regionális bankpiacon is olcsóbban lehet hitelforrásokhoz jutni. 16

17 mellett a decentralizáció első lépéseiként nemcsak a regionális (területi) igazgatóságokat ( regional control office ), de a helyi fiókokat is különböző új irányítási funkciókkal ruházzák fel, az interregionális banki integráció megteremtése, illetve a források eredményesebb hasznosítása érdekében. A regionális igazgatóságok az országos központ és a helyi fiókok között a középszintet képviselik, s egyben felügyeletet gyakorolnak a területükön lévő fiókhálózati egységek felett. A hazai kereskedelmi bankok területi (regionális) igazgatóságainak kiterjedése és az általuk ellenőrzött terület nagysága bankonként különböző, s nem mutatnak átfedést az ország statisztikai-tervezési régióival sem, de legtöbbjük regionális irányító központja a (potenciális) regionális centrumokban koncentrálódik. Jelenleg a bankhálózat-építés időszakát éljük, de néhány év múlva a hazai kereskedelmi bankok rákényszerülnek fiókhálózatuk újrastrukturálására, a helyi gazdaság igényeinek megfelelő racionalizációjára, amelyek végrehajtásánál a profitabilitás, a kockázat, az adósság és a társadalmi viszonyok földrajzilag meghatározott különbségeit figyelembe kell venniük (8. ábra). 8. ábra Az ABN-Amro Bank magyarországi fiókhálózata és regionális igazgatóságai, 1998 (forrás: ABN-Amro Magazin, 1998.december) Többen a kiterjedt vidéki hálózattal rendelkező takarékszövetkezetek bankszerű működésének és piaci pozíciójának megerősítését, mások az önkormányzati alapítású pénzintézetek létrehozását tekintik a regionális-helyi finanszírozási probléma megoldásának. A takarékszövetkezetek által jellemezhető vidéki hitelrendszer szerepét vizsgálva a hitel- és a forrás átcsoportosításban megállapítható, hogy a városi lakosság nettó hitelező, a falusi lakosság nettó hitelfelvevő volt, ami a falusi lakosság régiónként eltérő mértékű eladósodottságához vezetett (Lengyel 1992). Ez a tendencia tovább erősödött a piacgazdaság térhódításával, amely a vidéki térségek gazdasági és pénzügyi kondícióinak romlásához vezetett. Ezt a folyamatot csak tovább erősítette a vidéki hitelrendszer működési struktúrája. A falvakban rendelkezésre álló megtakarítások, amelyet az elmúlt évtizedben jóval kisebb arányban fordítottak lakásépítésre, a takarékszövetkezetek csatornáin keresztül más helyekre és más célokra került átcsoportosításra. A közhiedelemmel ellentétben a takarékszövetkezeti szektor erőforrás kivonó funkciót töltött be, 17

18 Gál Zoltán: A magyarországi pénzintézeti szektor ugyanis a lakáshitelezés és a mezőgazdaság finanszírozása sem rajtuk keresztül folyt. El kell oszlatni azt a meggyökeresedett nézetet is, miszerint a takarékszövetkezetek jelenlegi működési formájukban betöltik a vidék bankja szerepét, s a kereskedelmi bankokat tekintik olyannak, amelyektől távol állnak a vidék problémái. Valójában a takarékszövetkezetek inkább csak forrásgyűjtőként voltak jelen egészen a legutóbbi időkig a falusi pénzpiacon, s forrásaik jelentős részét a bankközi piacokon helyezték el. Ezzel szemben a kereskedelmi bankok, amelyek betétgyűjtőként nincsenek ugyan jelen a falvakban, forrásaik egy részét mezőgazdasági, illetve kisebb részben lakossági hitelek formájában visszaáramoltatják oda. A vidéki bankrendszer kiépítésében sokan a vidék- és falufejlesztés, illetve a mezőgazdaság finanszírozásának intézményes megoldását látják. Igaz ugyan, hogy a vidéki, falusi lakosság számára elérhető községi, kisvárosi bankhálózat kialakítása és a magyar mezőgazdaság finanszírozása, egymással összefüggő, de mégis két alapvetően különböző feladat (a falusi lakosság kétharmada jövedelmét már nem a mezőgazdaságból szerzi) (Illés 1993 a). A takarékszövetkezeti hálózat ellentétben a kereskedelmi bankok hálózatával túlságosan szétaprózott, számuk a feltételekhez és a lehetőségekhez viszonyítva túl nagynak tekinthető. A szűken értelmezett pénzintézeti szempontokkal szemben számos szociális, társadalmi, településfejlesztési szempont akadályozza a hálózat csökkentését és korszerűsítését. Az agrárfinanszírozás megoldására önmagukban a takarékszövetkezetek nem alkalmasak. A magyar mezőgazdaság más típusú mint a nyugat-európai, ezért más típusú finanszírozást igényel. Az agrár- és faluhitelezés ma csak úgy folytatható ha az egy szakosított pénzintézet és több más pénzintézet tevékenységének kisebb hányadát teszi ki 14. Megoldást csak a szakosodott, de szélesebb hálózattal nem rendelkező Földhitel- és Jelzálogbank további fejlesztésétől, a mezőgazdaságnak már hitelező takarékszövetkezetek, valamint a nagyobb agrárportfolióval rendelkező kereskedelmi bankok együttműködésétől lehet remélni. Ez egy vertikálisan univerzális rendszer kialakítását eredményezhetné az agrárhitelezés területén. A kutatások megállapításai szerint a vidéki bankhálózat fejlesztésének ellentmond bármilyen ágazati és területi korlátozás, annál is inkább, mert Magyarországon kizárólag az agrárium vagy a falvak bázisán egy bank sem tud megélni. A vidék bankjának szlogenje helyett célszerűbb a vidéki, regionális bankhálózat fejlesztéséről beszélni, amely nemcsak a kereskedelmi banki hálózat kisvárosi szintig történő kiépítését, illetve a takarékszövetkezetek további városi expanzióját, de az új típusú területi (regionális, lokális) kötődésű pénzintézetek (regionális fejlesztési bankok, kommunális pénzintézetek) alapítását is jelenti. Több vizsgálat fontosnak tartja a fővárosi koncentráltságú magyar bankhálózat vidéki fiókhálózati egységeinek a bővítését, mindenek előtt a kereskedelmi banki fiókok sűrítését, önmagában a banki infrastruktúra kiépítése még önmagában nem oldja meg a tágabban értelmezett vidék (régiók) finanszírozási problémáit (Illés 1993 a). A tőkekoncentráció feltételei ma Budapesten kívül kedvezőtlenek. A hitelrendszernek a regionális forrásátcsoportosításban játszott szerepét vizsgálva fennáll a veszélye annak, hogy a pénzügyi transzferekben újfajta függőség alakul ki a főváros és a régiók között, s a szűrő modell tovább működik. A fővárosközpontú bankrendszer lokalizációs előnyeit kihasználva megszűri a legértékesebb pénzügyi szolgáltatásokat és a perifériákra irányítja a hagyományosabb, kevésbé jövedelmező szolgáltatási ágakat, illetve a kevésbé testre szabott hitelkonstrukciókat, másrészt a bankrendszeren keresztül bonyolódó pénzügyi transzferek mérlege a tőke és forráselvonások nagysága miatt bizonyos térségekben egyértelműen negatív. Mindez egyértelműen a régiók erősen periférikus vonásokat hordozó szerkezetét 14 Nyugat-Európában a szövetkezeti bankcsoportok az egyes országok bankaktíváinak 15-20%-t tartják a kezükben, s ezekben az országokban a mezőgazdaság részaránya a GDP-n belül alig 5%. Hazánkban a takarékszövetkezeti szektor részaránya 5% a bankrendszerben, míg a mezőgazdaság a GDP 15-16%-t teszi ki. 18

19 konzerválja. A magyar régiók, a vidék csak gazdasági autonómiájuk erősítésével lesznek képesek szerkezetük modernizálására, jövedelmi kondícióik javítására, illetve az EU támogatások megszerzésére (Gál 2000b). Jelenleg a magyarországi bankrendszer fejlesztésének, a túlcentralizáltság oldásának, illetve bizonyos mértékű decentralizálásának, a vidéki pénzintézeti hálózat bővítésének mint azt jó néhány tanulmányunkban megfogalmaztuk több kiemelkedő fejlesztési iránya lehet. A vidéki fiókhálózat sűrűségének és a helyi fiókok szolgáltatásainak bővítése, a regionális pénzpiaci szintek döntési autonómiájának a régiókban történő növelése, a regionális alapítású kommunális pénzintézetek létrehozása, a regionális fejlesztési bankhálózat kialakítása, valamint a takarékszövetkezetek integrált hálózatának megerősítése. Mindemellett Budapest nemzetközi pénzpiacokhoz való kapcsolódásának intézményes biztosítása is fontos stratégiai fejlesztési feladat. A regionalizmus kihívásai A pénzintézeti szektor szerepét vizsgálva a területi fejlődés szempontjából megállapítható, hogy a pénzügyi szolgáltató ágazat érzékenyen tükrözi a gazdasági átalakulás területi folyamatait. Magyarországon a pénzügyi szolgáltatások fejlődése növekedésének extenzív szakaszában nem vált a regionális egyenlőtlenségek kiegyenlítésének valódi eszközévé. A bankrendszert erős budapesti koncentráció jellemzi, a fővárosi központú bankok vidéki fiókhálózatuk bővítésével, vidéki források bevonásával igyekeznek pozíciókat szerezni a hazai bankpiacon. Ugyanakkor a túlzottan centralizált fiókhálózaton keresztül megvalósuló forrásgyűjtés a hitelkihelyezésnél nagyobb mértékű tőkeelvonás révén a legtöbb régió számára tőkeveszteséget okoz. A túlzottan koncentrált bankrendszer és a decentralizált banki struktúrák hiánya (gyengesége) a régiók fejlődésének lelassulását eredményezheti. A pénzügyi transzferek regionális egyenlőtlenségeire megoldást hosszabb távon csak a bankrendszerek intézményi és irányítási rendszerének átalakítása, illetve a kedvezőtlenebb helyzetű régiók, országok fejlődésének leginkább megfelelő banktípusok és intézményszervezési formák (helyi, regionális, nemzeti) meghatározása hozhat. A magyar bankpiac és a hazai régiók méretét tekintve nincs lehetőség regionális bankrendszerek és erős regionális pénzügyi központok kialakítására, azonban bizonyos specializált funkciójú regionális pénzintézetek alapítása, de legalábbis a meglévő bankhálózatok funkcionális és intézményi átszervezése, decentralizációja hozzájárulhat a kiegyensúlyozottabb regionális gazdasági fejlődés kereteinek megteremtéséhez. A globális és integrált európai pénzpiacok kialakulásával érezhető nyomás alá kerültek a helyi és regionális pénzpiacok, s mindez a helyi gazdaság és a kistelepülések lakói számára a fejlettebb régiókban működő, illetve globális (multinacionális) szervezetektől való függőséget vetíti előre. Ebben a helyzetben ösztönös reflex a helyi önfinanszírozás módjainak a keresése a helyi gazdaság életképességének megőrzése érdekében. A nemzetállamok mindenkori kormányai számára ez komoly terhet ró. Ugyanis el kell dönteniük, hogy a különösen a felzárkózó duális gazdaságokban, mint Magyarország is a helyi önszerveződések, vagy a határokat átszelő multinacionális szerveződések mozgásterét segítik. A nagy kérdés az optimális egyensúly megtalálása két szféra között. A pénzpiaci integrációból fakadó egyensúlyi problémák megoldásának lehetséges módja a nemzeti és regionális bankrendszerek, valamint a régiók közötti kapcsolatrendszerek kiépítése. Maguk a helyi és regionális bankok és takarékszövetkezetek is aktívan bekapcsolódhatnak az interregionális expanzióba, ami a helyi bankok számára a külső terjeszkedést biztosítja anélkül, hogy hagyományos hinterlandjuk feladására kényszerülnének. A regionális bankrendszer számára a regionális és a szektorális diverzifikáció előnyeinek 19

20 Gál Zoltán: A magyarországi pénzintézeti szektor kihasználása szempontjából fontos a régió határain túlnyúló interregionális versenybe való bekapcsolódás. A bankrendszerek interregionális integrációja úgy tűnik a leginkább alkalmas modell az európai fejlődés számára és ez részben adaptálható a magyarországi bankrendszer számára is. Mindez jövőbeli perspektívát jelenthet a regionális finanszírozás fejlesztése szempontjából, részben azáltal, hogy az országos bankok a kevésbé prosperáló helyiregionális bankfiókjaik számára az innovációnak a fiókhálózaton keresztül történő terjesztésével, a szélesebb körű szolgáltatások nyújtásával, a stabil alaptőke háttérrel erős támogató bázisul szolgálhatnak. Másfelől a meglévő helyi bankok modernizációjával, illetve új típusú intézetek alapításával a régió pénzügyi intézményei megbirkózhatnak a világ pénzpiacait átalakító technológiai, intézményi és szabályozási kihívásokkal, amivel a helyi gazdaság és a társadalom szükségleteit megfelelően szolgálhatják. Az egyik legfontosabb lépés a stabil regionális pénzügyi rendszer megalapozása érdekében az erős regionális pénzügyi központok megteremtése (Alessandrini - Zazzaro 1999). A nemzetközi tapasztalatok azt igazolják, hogy válsághelyzetekben a helyi gazdaságba beágyazott szerveződések nagyobb stabilitási tényezőt mutatnak, mint a globális piacokon működő, a reálgazdasággal kapcsolatot alig tartó nemzetközi pénzügyi intézmények. Ennek következtében a globális formációkkal párhuzamosan nemzetközi tendenciaként prognosztizálható a helyi-regionális szerveződések előretörése, már csak a globális biztonság erősítése érdekében is. Globális veszélyeztetettség terítésében a lokális formációk egyensúlyozó szerepet tölthetnének be. A néhány éven belül az intenzív szakaszába lépő magyarországi bankrendszer számára a jövőben egyre fontosabbá válik a kiépített bankhálózatokon keresztül megvalósuló tőkeáramlás (hitelezés és forrásgyűjtés) földrajzi differenciáinak a kutatása, a bankfiókhálózat folyamatos monitoring alapján történő fejlesztése, racionalizálása, illetve a regionális pénzügyi központok kialakíthatóságának vizsgálata (agglomeráló tényezők, a helyi gazdaság fejlődési tendenciái). A külföldi szakirodalom nemcsak a nemzetközi, illetve a nemzeti pénzpiacok tőkemozgásainak térbeli tendenciáit vizsgálja, de az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a pénzügyi közvetítés különböző szervezeti formáinak térbeliségét a helyiεregionális, illetve az Európai Monetáris Uniós piacok szintjén feltáró pénzügyi telephelyvizsgálatok. E modellek és empirikus módszerek adaptálása Magyarországon is döntő fontossággal bír, hiszen a bankfiókok száma, a banki központok jelenléte önmagában nem lesz a gazdasági fejlettség fontos mutatója. Irodalom Alessandrini P- Zazzaro A., 1999, A Possibilist Approach to Local Financial Systems and Regional Development: The Italian Experience, [in:] Martin R.(ed), Money and the Space Economy, John Wiley & Sons, Chichester, Dow S., 1999, The Stages of Banking Development and the Spatial Evolution of Financial Systems, [ in:] Martin R.(ed), 1999, Money and the Space Economy, John Wiley & Sons, Chichester, Enyedi Gy. (1996) Regionális folyamatok Magyarországon. Budapest, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület, Gál Z., 1998, A pénzintézeti szektor területfejlesztési kérdései, Tér és Társadalom. 12, Gál Z., 1999/a, The Hungarian Banking Sector and Regional Development in Transition, [in:] Hajdú Z.(ed), Regional Processes and Spatial Structures in Hungary in the 1990s, Centre for Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, Pécs, Gál Z., 1999/b, The Hungarian banking system and regional development in transition ( ), [ in:] Dúró A. (ed), Spatial Research in Support of the European Integration, Discussion Paper Special, Centre for Regional Studies, Hungarian Academy of Sciences, Pécs, Gál Zoltán (1998b) Budapest pénzintézeti szolgáltató szektora. Magyarország megyei kézikönyvei sorozat, 20. kötet, Budapest o. Budapest, CEBA Hungary Kiadó. 20

Bankhálózat. A bankhálózat öröklött területi egyenlőtlenségeinek kiegyenlítődése a korai átmenet időszakában. A bankfiókhálózat területi sajátosságai

Bankhálózat. A bankhálózat öröklött területi egyenlőtlenségeinek kiegyenlítődése a korai átmenet időszakában. A bankfiókhálózat területi sajátosságai Bankhálózat A bankhálózat öröklött területi egyenlőtlenségeinek kiegyenlítődése a korai átmenet időszakában A kétszintű bankrendszer megteremtése 1987- ben 40 éves átmeneti egyszintű működés után a modern

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013)

MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály. A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) MTA KIK Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály A hazai tudományos kibocsátás regionális megoszlása az MTMT alapján (2007-2013) Projektszám: TÁMOP-4.2.5.A-11/1-2012-0001 A Magyar Tudományos Művek

Részletesebben

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek

Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Lakossági Általános Szerződési Feltételek 1. Melléklet Felügyeleti szervek, fogyasztóvédelmi szervek Tartalomjegyzék 1.... 3 2. Média- és Hírközlési Biztos... 3 3. Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság... 4

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása

F.3. számú függelék. Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása F.3. számú függelék Az érdekképviseleti szervezetek felsorolása Hatályos: 2015.07.07. 1/5. oldal GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. 1. Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Fogyasztóvédelemi

Részletesebben

MFB az ország fejlesztési bankja

MFB az ország fejlesztési bankja MFB az ország fejlesztési bankja Czirják Sándor vezérigazgató Szeged, 2008. október 7. [ ] Az európai állami fejlesztési bankok szerepe Híd szerep: gazdaságpolitika és szereplői között Stratégiai célok

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ

ISMERTETŐ ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI DÖNTÉSEK MEGALAPOZÁSA A Q&Q BANKNÁL BUDAPEST 2008. MÁRCIUS HÓ MŰ-HELY TERVEZŐ ÉS TANÁCSADÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 1065 Bp., VI. Bajcsy-Zs. út 31. POB: 1368 BP 5. PF 215, TEL: 312 4570, 312 4573, /FAX: 312 2598 E MAIL: muhelyrt@muhelyrt.hu ORSZÁGOS BANKFIÓK-HÁLÓZAT

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA

BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA Cím 1111 Budapest, Prielle Kornélia u. 4. Telefon / fax 209-93-38 / Fax 209-9339 e-mail isz.aso@bfkh.hu 13:00-18:00 13:00-16:00 8:30-13:00 8:30-12:30

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

1.3 Gazdasági szervezetrendszer

1.3 Gazdasági szervezetrendszer 1.3 Gazdasági szervezetrendszer A rendszerváltozást követően megindult, a gazdasági szereplők számával, összetételével jellemezhető struktúra-átalakulás üteme 1996 után erőteljesen lefékeződött. Kialakult

Részletesebben

A felsőoktatás regionalitása

A felsőoktatás regionalitása A felsőoktatás regionalitása Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, rektor helyettes Széchenyi István Egyetem, Győr III. Országos Marketing Konferencia Pécs, 2010. október 20-21. Új helyzet, új környezet

Részletesebben

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira

A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Dr. Váradi Monika Dr. Hamar Anna Dr. Koós Bálint A válság hatása a budapesti agglomeráció társadalmi-gazdasági folyamataira Budapest, 2012. április 26. MTA KRTK Fogalmi keretek Szuburbanizáció egy átfogó

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI

AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI AZ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG (OMMF) ELÉRHETŐSÉGEI KÖZPONT Cím: 1024 Bp. Margit krt. 85. Postacím: 1399 Budapest 62. Pf. 639. Telefon: 06-1-346-9400 Fax: 06-1-346-9415 E-mail: titkarsag@ommf.gov.hu

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló

OSAP Bér- és létszámstatisztika. Vezetõi összefoglaló OSAP 1626 Bér- és létszámstatisztika Vezetõi összefoglaló 2003 Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet Vezetői összefoglaló Az OSAP 1626/02 nyilvántartási számú bérstatisztika adatszolgáltatóinak köre a

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA NYUGAT-DUNÁNTÚL MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE Győr 2006 Központi Statisztikai Hivatal Győri Igazgatósága, 2006 ISBN-10: 963-235-050-2 ISBN-13: 978-963-235-050-9

Részletesebben

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015

A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 A Világgazdasági Fórum globális versenyképességi indexe 2014-2015 Sajtóközlemény Készítette: Kopint-Tárki Budapest, 2014 www.kopint-tarki.hu A Világgazdasági Fórum (WEF) globális versenyképességi indexe

Részletesebben

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011. évi népszámlálás adatai alapján A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a 2001. és 2011.

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek

Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek Fővárosi és Megyei Igazságügyi Szolgálatok Jogi Segítségnyújtó Osztályai Elérhetőségek BUDAPEST FŐVÁROS KORMÁNYHIVATALA IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ Cím 1117 Budapest, Prielle Kornélia utca

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5.

A 25-x éves korú népességből felsőfokú végzettségűek aránya 2001. Jelmagyarázat. százalék 11.1-23.8 8.6-11.0 7.1-8.5 5.6-7.0 3.4-5. 2.1.3 Tudásbázis A sikeres térségekben a munkaerő tudásbázisa magas, rugalmasan tud alkalmazkodni a változásokhoz. A kilencvenes évek magyarországi területi folyamatai is azt támasztják alá, hogy a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Fukker Gabriella főosztályvezető Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály 2015. február 25.

Részletesebben

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5.

2013.06.05. A TakarékBank. és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor. MKVK Pénz és Tőkepiaci Tagozat rendezvénye. Budapest, 2013. június 5. A TakarékBank és a Magyar Takarékszövetkezeti Szektor A TakarékBank tulajdonosi struktúrája megváltozott 2012. december 31. 2013. május 15. 5.07% 0.01% 3.22% 36.05% 55.65% 39.28% Takarékszövetkezetek MFB

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben

A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben A jövedelmi viszonyok változása Hajdú-Bihar megyében az 1990-es és 2000-es évtizedben Dr. Kozma Gábor, PhD, egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék 4010 Debrecen

Részletesebben

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat

2.2.5 Bűnözés. Százezer lakosr a jutó ismer té vált bűncselekmények számának változása 1998 és 2003 között. Jelmagyarázat 2.2.5 Bűnözés A bűnözés területi és típus szerinti, valamint időbeli strukturálódása és alakulása a társadalmigazdasági folyamatok kölcsönhatásának következménye, és egyben a lakosság életkörülményeit,

Részletesebben

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági

Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági Szebényi Anita Magyarország nagyvárosi térségeinek társadalmi-gazdasági összehasonlítása Bevezetés A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized társadalmi-gazdasági változásai jelentősen átrendezték hazánk

Részletesebben

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései

Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései,,a siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni csak a hanyatlás megy magától (Enyedi, 1998) Dr. Káposzta József A TERÜLETI KÜLÖNBSÉG TEOLÓGIAI

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA LAKÁSPIACI KÖRKÉP A NYUGAT-DUNÁNTÚLON GYŐR 2006. július KÉSZÜLT A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN, 2006 ISBN 963 215 994 2 IGAZGATÓ: Nyitrai

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló

FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló FHB FÖLDHITEL- ÉS ÉS JELZÁLOGBANK RT. RT. 2005. évi, IFRS szerint konszolidált beszámoló Közgyűlés Közgyűlés 2006. 2006. április április 21. 21. AZ FHB EREDMÉNYE A BANKSZEKTOR TÜKRÉBEN FHB - Mérlegfőösszeg

Részletesebben

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006.

Dél-Alföld Bács-Kiskun megye Kiskőrösi kistérség. Dél-Alföld. Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP. 2006. Dél-Alföld Bács-Kiskun megye KISKŐRÖSI KISTÉRSÉG KISTÉRSÉGI HELYZETKÉP A kistérség települései A kistérség elhelyezkedése 2006. január # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév Fő # Településnév

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató

Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató Partnerségi workshop Art Hotel 2009. április 06. Süveges-Szabó László igazgató a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium háttérintézménye, összekötő kapocs a gazdasági kormányzat, a külföldi cégek

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató

FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL. Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató FEJLESZTÉSI FORRÁSOK ÁLLAMI KÉZBŐL Ilenczfalvi-Szász Gábor vezérigazgató 1 Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 8 AZ ORSZÁGOS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI FŐIGAZGATÓSÁG STATISZTIKAI ZSEBKÖNYVE 2008 Kiadja az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Budapest, XIII. Visegrádi u. 49. Postacím: 1392 Bp. Pf. 251. Telefon: 270-8000;

Részletesebben

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése

Átadásra került informatikai eszközök megyei bontásban. 1. ütem 2. ütem. KLIK Szakszolgálati Intézmény megnevezése A TÁMOP-3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja (ok fejlesztése) kiemelt projekt keretében beszerzett és a pedagógiai szakszolgálatok számára átadott informatikai eszközök Átadásra került

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24.

Farkas Jenő Zsolt. MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét. A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Farkas Jenő Zsolt MTA KRTK RKI ATO, Kecskemét A vidékfejlesztés jelene és jövője - műhelykonferencia 2014. Június 24. Vázlat I. A kutatás céljai és menete II. A vidék meghatározása III. A területi szintek

Részletesebben

RECHNITZER JÁNOS mint fentebb jeleztük újabb szervezetek jöttek létre. Vidéken csökkent az intézmények száma, míg a fővárosban kisebb mértékben emelkedett, ugyanakkor megnőtt az intézményi méret, nagyobb

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon

A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon A szövetkezeti hitelintézeti szektor Magyarországon Szabó Levente vezérigazgató Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. A Bankrendszer Jövője a Közép- és Kelet-Európai Régióban Budapest, 2015. szeptember

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről

TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről TÁJÉKOZTATÓ az ömlesztett ásványolaj beszerzésére és szállítására vonatkozó bejelentési kötelezettségről Tisztelt Ügyfeleink! Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2012. január 1-jén módosul a jövedéki adóról és

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai

Megyei jogú városok. 2011. évben alkalmazott épületek. adóztatással kapcsolatos adatai. Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évben alkalmazott épületek (egyéb építmények, lakások) adóztatással kapcsolatos adatai Forrás: MJV önkormányzati adóhatóságai Megyei jogú városok 2011. évi építményadó előírásai

Részletesebben

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15.

VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. VI. turnus (Kontaktnapok: szerda) Képzés időtartama: 2015. augusztus 24. - 2015. október 15. Budapest, Balassagyarmat, Cegléd, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Esztergom, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza,

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. (1) bekezdése szerint)

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek

II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek II. Microhitel Symposium Támogatott finanszírozási lehetőségek Fókuszban a legkisebbek Bátora László Vezérigazgató-helyettes Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. Budapest, 2009.május 26. Helyzetkép Pénzügyi

Részletesebben

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására Túry Gábor MTA Világgazdasági kutatóintézet Válságról válságra A gazdasági világválság területi következményei

Részletesebben

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG!

TÁMOP 4.1.3. CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! TÁMOP 4.1.3 III. VÉGZETT HALLGATÓK PÁLYAKÖVETÉSE KÉRDŐÍVMODUL CSAK AZOKTÓL, AKIK AZ I.1.a. KÉRDÉSRE AZ 1 VAGY 3 VÁLASZT JELÖLTÉK MEG! III.1/a. Mi az Ön jelenlegi lakóhelyének (a település, ahol ténylegesen,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu

7621 Pécs, Apáca u. 6. Baranya Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda. (+36-72) 421-400 api.bar@allamkincstar.gov.hu A állampapír-forgalmazó ügyfélszolgálatainak elérhetősége és nyitva tartása Baranya Megyei Baranya Megyei Baranya Megyei Bács-Kiskun Megyei Bács-Kiskun Megyei Békés Megyei Békés Megyei Békés Megyei Borsod-Abaúj-Zemplén

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása

A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Vojnits Tamás vezérigazgató helyettes Takarékbank Zrt. A Takarékszövetkezeti Szektor bemutatása Magyar Közgazdasági Társaság 52. Közgazdász- vándorgyűlés Nyíregyháza 2014. szeptember 5. 0 Takarékszövetkezetek

Részletesebben

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE

A 2012 KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A KARÁCSONYI, SZILVESZTERI IDŐSZAK HATÁSA A BUDAPESTI, ILLETVE A VIDÉKI SZÁLLODÁK TELJESÍTMÉNYÉRE A Xellum Kft. által rendelkezésre bocsátott adatok alapján az MSZÉSZ elemzést készített arról, hogyan alakult

Részletesebben

A nagyvárosok a magyar városhálózatban

A nagyvárosok a magyar városhálózatban A nagyvárosok a magyar városhálózatban Berkes Judit, PhD hallgató Széchenyi István Egyetem - Regionális- és gazdaságtudományi Doktori Iskola Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális-

Részletesebben

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon

Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon 2010/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 77. szám 2010. július 6. Ismertté vált közvádas bűncselekmények a Nyugat-Dunántúlon A tartalomból 1 Bevezető 1 Bűnügyi helyzetkép

Részletesebben

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület

1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006. Az intézmény fenntartója. Összesen. Terület 1. A gyermekjóléti szolgáltatás fenntartói megyénként, 2006 1. Gyermekjóléti alapellátások Az intézmény fenntartója önkormányzat a) egyház, egyházi intézmény alapítvány, közalapítvány egyesület egyéni

Részletesebben

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015

Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 Konjunktúra kutatás - Adatbázis 1998-2015 A vállalati konjunktúra-felmérés az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) 1998 áprilisa óta tartó kutatássorozata, amely minden év áprilisában

Részletesebben

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról

Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról Bejelentés ömlesztett ásványolaj beszerzéséről, szállításáról (a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 62/A. -a szerint) I. Személyi

Részletesebben

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH

Szélessávú piacok hatósági szabályozása. Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH Szélessávú piacok hatósági szabályozása Kihívások az infokommunikációban IVSZ NHH konferencia Ludányi Edgár - NHH 2 Tartalom I. Szélessávú piacok helyzete, fejlődési irányai II. Szélessávú piacok fejlődését

Részletesebben

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet

7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet 7/2006. (I. 13.) Korm. rendelet a 2006. évi decentralizált fejlesztési programok előirányzatainak régiók és megyék közötti felosztásáról, valamint a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat felhasználásának

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon*

A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* TANULMÁNYOK DR. ENYEDI GYÖRGY A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon* A magyar területfejlesztési politikának egyik sarkalatos célja az ország különböző területein élő népesség életkörülményeinek

Részletesebben

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban

A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban 2007/54 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Gyõri Igazgatósága www.ksh.hu I. évfolyam. 54. szám 2007. október 4. A gazdasági fejlettség alakulása a kelet-közép-európai régiókban A tartalomból

Részletesebben

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató

Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Komámasszony hol a profit? (avagy a nyereség átváltozása) Előadó: Pitti Zoltán tudományos kutató, egyetemi oktató Értelmező szótár: koma, profit, transzformáció Koma: valójában egy olyan rokonsági kapcsolat,

Részletesebben

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése

I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése I/4. A bankcsoport konszolidált vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének értékelése Az ERSTE Bank Hungary Nyrt. 26. évi konszolidált beszámolója az összevont konszolidált tevékenység összegzését tartalmazza,

Részletesebben