AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK KEZELÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK KEZELÉSE"

Átírás

1

2 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK KEZELÉSE Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 6. Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja Budapest, május

3 Grafikai tervezés és nyomdai előkészítési munkák: LINE & MORE Kft.

4 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Az építési-bontási hulladékok típusai, mennyiségük és jellemző összetételük Az építési-bontási hulladékok feldolgozása és hasznosítása a fejlett európai országokban Az építési-bontási hulladékok hasznosítási lehetőségei, a hasznosítás főbb műszaki és alkalmazástechnikai követelményei Közvetlen hasznosítás Közvetett hasznosítás Az építési-bontási hulladékok feldolgozására szolgáló telepek létesítésének műszaki, környezetvédelmi követelményei A feldolgozó mű helyének kiválasztása A telephely és az infrastruktúra kialakítása A feldolgozó létesítmények kialakításának technológiai folyamata, berendezései és kiegészítő egységei, a jellemző műszaki megoldások A feldolgozási folyamat A technológia kialakítása A technológia fő berendezései A mobil és telepített berendezések előnyei, hátrányai, célszerű alkalmazási területeik A feldolgozó létesítmények beruházási és üzemeltetési költségei, esettanulmányok A beruházási költség Üzemi költségek Az építési-bontási hulladékok kezelésének illesztése a települési szilárdhulladék-gazdálkodás rendszeréhez

5

6 BEVEZETÉS Az építési-bontási hulladékok hasznosítására irányuló törekvések a fejlett ipari országokban főként a hulladéklerakási, valamint az ebből adódó környezetvédelmi és területfelhasználási problémákra vezethetők vissza és csak kisebb mértékben származnak nyersanyagellátási gondokból. Az EU tagállamokban ennek nyomán létrejött egy sajátos hulladékhasznosítási iparág, kiszolgáló berendezéseivel és technológiáival együtt. Magyarországon, a többi közép- és kelet-európai országhoz hasonlóan, az épületek, utak és egyéb építmények bontásából, átalakításából származó hulladékok hasznosítása lényegében megoldatlan. Másodnyersanyagként történő hasznosításuk aránya jelenleg mintegy 2-3%. Ezek a hulladékok legtöbbször a települési hulladéklerakókra kerülnek, rosszabb esetben illegálisan lerakva közvetlenül terhelik a környezetet. A Nemzeti Környezetvédelmi Program és az Országos Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzéseinek megfelelően kiépülő korszerű regionális hulladéklerakók megvalósítása és működtetése a települési hulladékgazdálkodás ráfordításainak jelentős növekedését eredményezi. Ezért is van különös fontossága annak, hogy ezekre a létesítményekre csak a nem hasznosítható hulladékok kerüljenek (kapacitásmegtakarítás, élettartam-növelés). Az építési hulladékok lerakóhelyeken való ártalmatlanítása ugyanakkor megnehezíti a lerakási technológiát, továbbá nehézkessé és sokszor megoldhatatlanná teszi a meglévő rendezetlen lerakók felszámolását, rekultivációját. Egy 150 t/h teljesítményű gépsoron évente feldolgozható építésihulladék-mennyiség mintegy millió forint lerakóhely beruházási igényt vált ki. A környezetkímélés, az igénybe nem vett földterület, valamint a hasznosítható másodnyersanyag és az ezáltal kiváltható ásványi kincs nemzetgazdasági értéke még ezen felül jelentkezik. Az elkövetkező években az új autópályák, városi elkerülő utak, kerékpárutak építéséhez évente mintegy millió m 3 ásványi anyagot (homok, kavics, zúzalék, zúzott kő) használnak fel. Ha ennek csak 3-5%-át a bontásból keletkező építési törmelékek (bontott aszfalt és beton) hasznosításával tudnánk helyettesíteni, a természeti környezetben okozott terhelést, valamint a lerakással járó ártalmatlanítási ráfordításokat nem számítva, nemzetgazdasági szinten 1-1,5 milliárd Ft megtakarítást lehetne elérni. Mindezen tények egyre inkább felkeltik mind a települési önkormányzatok, mind a hazai vállalkozások érdeklődését az építési-bontási hulladékok hasznosítási lehetőségei iránt. 5

7

8 1. AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGÜK ÉS JELLEMZŐ ÖSSZETÉTELÜK Az építési hulladék fogalomkör az épületek és építmények felújítása, illetve bontása során keletkező szilárd hulladékok átfogó megjelölésére szolgál. A nemzetközi gyakorlat, kifejezetten a műszaki praktikum szempontjai alapján, az építési-bontási hulladékok következő csoportosítását alkalmazza. 1 Kitermelt föld A földkitermeléssel járó föld- és mélyépítési munkáknál keletkező, hidraulikusan vagy bitumennel kötött összetevőket nem tartalmazó természetes eredetű ásványi anyagokból (homok, agyag, kavics, kő vagy kőzetek) álló maradék, tekintet nélkül arra, hogy helyszíni természetes előfordulásról van-e szó vagy a természetes előfordulásból származó anyagot egy korábbi építési tevékenység során helyezték oda. A talajkitermelés csaknem minden építési tevékenységnél előfordul. Mennyiségében a legnagyobb arányt képezi az építési hulladékok között. Útbontási hulladék A közlekedési és a közterületi építésből, bontásból és karbantartásból származó, döntően szilárd ásványi anyagokból álló hulladék, amely az út, illetve közterület kopó/záró, kötő és teherviselő rétegeiből származik, és azok fajtájától függően az alkalmazott anyagokból tevődik össze (autópályák, országutak, dűlőutak stb.). Az útbontási hulladék tartalmazhat hidraulikus kötőanyagú betont, bitumenes kötésű anyagokat és aszfaltokat, valamint burkoló- és szegélyköveket. Építési hulladék Az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező, ásványi anyagokat tartalmazó szilárd hulladék (kő, tégla, beton, cserép, gipsz, csempe, homok stb.), amelynek összetételét jelentős mértékben meghatározza az alkalmazott építési mód, az építmény kora és funkciója. Kevert építési hulladék Az épületek, építmények építésekor, részleges vagy teljes bontásakor, felújításakor keletkező szilárd hulladék, amelynek összetételére jellemző az ásványi és nem ásványi eredetű összetevők kevert megjelenése. Döntően nem ásványi eredetű összetevőkből (fa, papír, műanyagok, fémek stb.) áll, hasonlóan az iparból és kereskedelemből származó szilárd települési hulladékhoz. Nemritkán veszélyes komponenseket is (pl. festékmaradékok, azbeszt szigetelőanyag hulladékok) tartalmaz. Ezt a hulladékot rendszerint nem gyűjtik szelektíven, nem ártalmatlanítják elkülö- 7

9 AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK TÍPUSAI 1 nítetten a települési szilárd hulladéktól (szokásos gyűjtési-szállítási módja a konténeres gyűjtés). A kitermelt föld, az építési és az útbontási hulladék, valamint a kevert építési hulladék a nemzetközi gyakorlatban nem tartozik a különleges kezelést igénylő, veszélyes hulladékok közé. Ennek persze lényeges feltétele, hogy az útbontási hulladékoknál az aszfalt- és bitumentartalmú maradékokat, illetve az építési hulladékoknál az azbeszttartalmú hulladékokat szelektíven gyűjtsék és kezeljék. A kevert építési hulladék hasonló jellemzői miatt a települési szilárd hulladékkal együtt kezelhető. Az építési hulladékok veszélyes összetevő tartalma általában 1 tömegszázalék alatti és ez is döntően a finomabb szemcsefrakcióban koncentrálódik. A feldolgozás során osztályozással ez elkülöníthető, továbbá a darabos szennyeződések (pl. impregnált fa részek, kátránypapír) az előválogatással kigyűjthető. Ez csekély mennyiség, amely a feldolgozás során eltávolításra kerül, és így a hulladékból származó másodnyersanyagok hasznosítása szempontjából nem jelent valódi gondot. Az építési-bontási hulladékok mennyiségére néhány közelítő becslés kivételével az országban nincs mérésen alapuló adatsor. Az építési-bontási hulladékok mennyisége függ a településszerkezettől, az építési munkák jellegétől, az építési, bontási, felújítási tevékenységek dinamikájától, az infrastruktúra és a termelés bővítésétől, az adott ország gazdasági fejlettségétől, tehát konkrét felmérések híján egzaktan nem határozható meg. A becslések szerint viszont mennyisége folyamatosan nő. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv mértékadó szakmai becslésekre támaszkodva évente mintegy 10 millió tonna építési és bontási hulladék keletkezésével számol, aminek kb. 70%-a a kitermelt föld (kb. 7 millió tonna). Az útépítési hulladék kb. 1,1 millió tonna, az építési hulladék kb. 1,3 millió tonna, a kevert építési hulladék kb. 0,6 millió tonna. A kitermelt föld mintegy 15%-a kerül hasznosításra (területfeltöltés, rekultiváció stb.). Az útbontási hulladéknál ez az arány jelentősen magasabb, mintegy 75-80%-os, míg a különböző építési hulladékok esetében gyakorlatilag elenyésző a hasznosítás mértéke. Az összetétel tekintetében az 1. táblázat adatai adnak tájékoztatást. Ebből kitűnik, hogy a legértékesebb másodlagos nyersanyagot az útbontásból és az építmények bontásából származó hulladékok biztosíthatják. 8

10 AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK TÍPUSAI 1. táblázat Építési-bontási hulladékok alkotórészei Kitermelt föld Útbontási hulladék Építési hulladék Kevert építési hulladék termőföld, homok, kavics, agyag, egyéb kőzet, salak bitumenes vagy hidraulikusan kötött építőanyag, útburkolat, szegélykő, járda, homok, kavics beton, vasbeton, tégla, malter, gipsz, kerámia, szennyezőanyagok: fa, vas, üveg, műanyag beton, tégla, malter,homok, kavics, kerámia, szennyezőanyagok: fa, vas, üveg, műanyag, kábel, papír, lakk, festék 1 Az építési és a kevert építési hulladékok jellemző összetételét mutatja be az 1. és 2. ábra (német és osztrák mérések átlagadatai). malter 2% fa 7% betontörmelék 40% téglatörmelék 47% műanyag 4% 1. ábra: Építési hulladékok jellemző összetétele 9

11 AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK TÍPUSAI 1 ásványos rész (tégla, malter...) 78% fa 7% könnyű anyagok (műanyagok, papír) 14% fémek 1% 2. ábra: Kevert építési hulladék jellemző összetétele Az utak felső bitumenes fedőrétegét bontás esetén közvetlenül az aszfaltkeverő berendezés segítségével dolgozzák fel. Az útbontási törmelék konkrét anyagi összetétele a pályaszerkezettől függ. Az útpályák lehetnek merev, félmerev és flexibilis szerkezetűek. A konkrét anyagi összetétel függ továbbá az útpálya forgalmától, terhelésétől és ezzel összefüggésben az útalap és a burkolat kötőanyagától (bitumen vagy cement) is. Az útpálya tervezett terhelése (nagy forgalmú főutak, autópályák, repülőterek, közepes és kis forgalmú utak és mezőgazdasági utak) egyúttal meghatározza az útalap és a burkolati rétegek vastagságát, valamint az alkalmazott adalék anyagi minőségét (alkalmazható kőzetfajtát) is. A merev útpálya feltöréséből származó anyag a beton, amelyet a földmű anyaga (maximum 5-10% homok, kavics, zúzottkő vagy salak és föld) szennyezhet. A hajlékony útpálya feltöréséből származó anyag vagy tiszta aszfalt, vagy aszfalt és az alapból származó zúzottkő keveréke (aszfalt 20% és zúzottkő 80%), amelyet a földmű anyaga különböző mértékben (5-10%) szennyezhet. A vegyes útpálya feltöréséből származó anyag a felszedés módjától függően lehet tiszta aszfalt és beton vagy aszfalt és beton keveréke (aszfalt 20-30% és beton 70-80%), amelyet szintén szennyezhet a földmű anyaga. 10

12 2. AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK FELDOLGOZÁSA ÉS HASZNOSÍTÁSA A FEJLETT EURÓPAI ORSZÁGOKBAN A fejlett európai országokban a tervszerű hulladékgazdálkodásra való áttérés nyomán új szemlélet és gyakorlat alakult ki, amely az építési hulladékok körére is kiterjedve létrehozta a maga saját hulladékhasznosító iparágát, valamint az ezt kiszolgáló berendezéseket és technológiákat. Az építésből-bontásból keletkező hulladékok hasznosítása az építőiparban világszerte terjed. Az EU tagországaiban 1990-ben kb. 150 millió tonna bontott építési hulladék keletkezett, amely mennyiség folyamatos növekedésével számolnak a 2015-ig szóló prognózisok. A hasznosítás hagyományai és törekvései az egyes tagországokban eltérőek. A tagállamok egy részében (Hollandia, Németország, Ausztria, Franciaország), illetve Svájcban az építési-bontási hulladékok másodnyersanyagként történő hasznosításának aránya eléri vagy meghaladja a 45-50%-ot, míg a többi tagállamban ez jelentősen kisebb mértékű. Általánosságban a hasznosítás külföldi gyakorlatában a gazdaságosságot nagymértékben befolyásolják a jelentősen megnövelt lerakási díjak (pl. Hollandiában öt-hatszorosára növelték a törmeléklerakási díjakat). A központi és helyi befolyásoláson túlmenően az ilyen célú vállalkozások létrehozását és eredményes működését országos szinten támogatják, a másodnyersanyag előállítókat megillető nyereségadó- és forgalmiadó-mentességgel, illetve a felhasználókat megillető adókedvezménnyel, illetve helyi beruházási támogatásokkal segítik. 2 Az európai szabályozásra jellemző, hogy mindenhol többlépcsős folyamatról van szó: alapvető kiindulási követelmény a politikai akarat, a politikai döntés, amely elsősorban a témára irányuló törvénykezés, rendeletek, intézkedések formájában nyilvánul meg, az egyes országok hulladékgazdálkodási szabályozásának keretein belül, ezt követi a végrehajtási, műszaki-gazdasági szabályozási háttér kialakítása, majd a politikai akaratot megvalósító vállalkozók egymással szövetkezve igyekeznek a működési feltételeket kialakítani és a piaci körülményeket figyelembe véve a célirányos működtetést biztosítani. Általános tapasztalat, hogy működő piaci feltételek között a másodnyersanyagok termelési körfolyamatba való visszavezetésének kiinduló alapja: a termékminősítés és ennek egységes rendje, a gazdasági tényezők, ezek között is a feldolgozási költségek és a lerakási költségek egymáshoz viszonyított aránya (mértékadó feltétel egy országosan minimális lerakási díj meghatározása), 11

13 AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA a hasznosító vállalkozások és másodnyersanyag felhasználókat megillető különféle kedvezmények (adó, hitel, beruházási támogatás stb.). Általános alapelvként rögzíthető, hogy a minőség a hasznosított építőanyagok piacának kulcskérdése. Ezt kell a magyar minősítési rendszer kritériumainak kialakításakor szem előtt tartani. 2 Az építési-bontási hulladékok hasznosításával kapcsolatos tevékenységek beindulásakor szinte minden országban egyöntetű tapasztalat volt az, hogy a vállalkozások nehezen fogadták el a hasznosítási technológiával előállított építőanyagokat, félve attól, hogy ezek hátrányosan befolyásolják a termékek minőségét. Ezért azok a vállalkozások, amelyek hasznosító telepeket működtetnek, mindenütt egyesületekbe tömörültek, amelyek összehangolták erőfeszítéseiket az alkalmazás különböző területein, úgymint: termékeik különböző területeken történő engedélyeztetése, termékminősítő vizsgálatok elvégzése, termékminősítési irányelvek kidolgozása, termékek minőségellenőrzési irányelveinek kidolgozása, kapcsolattartás a hatóságokkal és a közvéleménnyel. A teljes szakterületre vonatkozóan átfogó szabályozással az EU tagállamok közül jelenleg csak Németország, Ausztria és Hollandia, illetve az EU-n kívül Svájc rendelkezik. A nemzeti szövetségek ugyanakkor a németországi székhelyű nemzetközi szövetségbe tömörültek, amely segíti a területen az egységes szabályozási rendszer kialakítását. 12

14 3. AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI, A HASZNOSÍTÁS FŐBB MŰSZAKI ÉS ALKALMAZÁSTECHNIKAI KÖVETELMÉNYEI Az építési-bontási hulladékok hasznosítását három tényező határozza meg: műszaki minőség, környezetvédelmi követelményekkel való összeegyeztethetőség, valamint a primer ásványi anyagokkal való versenyképesség. Az építési hulladékok hasznosítása történhet közvetlenül, illetve közvetetten, azaz valamilyen előkészítési, feldolgozási műveletet követően. 3.1 Közvetlen hasznosítás A közvetlen hasznosítást főként a kitermelt talajok esetén lehet alkalmazni. Ez attól függ, hogy milyen a kitermelt föld minősége. Ezen túl bizonyos építkezéstípusok nagy mennyiségben igényelnek anyagot a feltöltésekhez (pl. gátak, töltések, autópályák). Az ilyen építkezések adott régiókban, adott időtartam alatt jelentősen növelik a kitermelt föld hasznosításának lehetőségét. 3 A közvetlen talajhasznosítás mértéke függvénye a régió struktúrájának, ugyanis erre a vidéki régiókban több lehetőség nyílik mint a városi körzetekben. Ezek miatt a kitermelt talaj hasznosításának mértéke rendkívül eltérő, a néhány százaléktól a száz százalékos arányig változik. A kitermelt anyag minősége és a kitermelés helye szintén meghatározó elem (pl. városi környezetben rendszerint a kitermelt föld minősége kevésbé megfelelő és sokszor a szennyeződések miatt hasznosításra nem alkalmas). A bontott építési és útburkoló anyagok közvetlen, eredeti funkció szerinti hasznosítása korlátozott és esetleges, a helyi adottságok függvénye. Rendszerint vidéken alkalmazzák a gazdasági körülmények kényszerítő hatására, mértéke nehezen becsülhető (pl. bontott cserép vagy faanyag újbóli beépítése, bontott téglák újbóli használata). Többnyire magánszemélyek alkalmazzák, lényegében ellenőrizetlen körülmények között. 3.2 Közvetett hasznosítás Európában a közvetett, vagyis feldolgozást előkészítést követő hasznosítás terjedt el. 13

15 AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Bitumenes kötőanyagokat tartalmazó útbontási hulladékok feldolgozása A bitumenes kötőanyagokat tartalmazó útbontási hulladékok feldolgozására számos műszakilag kiforrott eljárás létezik. A már használt aszfaltot újra lehet használni az egyes bitumenes kötőanyagokat tartalmazó rétegekben vagy laza formában a kötőanyag nélküli rétegekbe keverve. A 3. ábra ad áttekintést ezekről a lehetőségekről. Használt aszfalt hasznosítása 3 Útfelszín felújítás helyszíni Az aszfalt eltávolítása Reshape (újraformálás) Repave (újraburkolás) Remix (újrakeverés) Feldolgozás nélkül Törés/aprítás Hideg eljárás Az altalaj javítása, egyéb alárendelt használat Meleg eljárás keverőtelepre 3. ábra: A használt aszfalt hasznosítási lehetőségei A bitumenes kötőanyagokat tartalmazó rétegekbe való visszajuttatás egyik módszere a helyszíni hasznosítás, amelynek jó néhány műszaki változata ismeretes (RESHAPE, REPAVE, REMIX stb.). Ezek mindegyike magában foglalja a használt aszfalt aprítását, majd az ezt követő melegítési és adalékolási, keverési műveleteket, amelyek közötti eltérések alapján az egyes eljárásváltozatok megkülönböztethetők egymástól. A gyakorlatban ezt a módszert csak nagy projekteknél alkalmazzák, kifejezetten gazdasági előnyei miatt (Németországban és Ausztriában rendszerint ilyen módszereket részesítenek előnyben a nagyobb infrastrukturális beruházások közbeszerzési pályázatainál). 14

16 AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI Leggyakrabban a keverőtelepeken történő hasznosítást alkalmazzák, amelynek során a használt aszfaltot az építés helyszínéről felaprított (felmart) formában szállítják be az aszfaltkeverő telepre és ezt meghatározott arányban keverik hozzá az új anyaghoz. Nagyobb méretű aszfaltdarabokat a keverődobba adagolás előtt aprítani kell. Az aszfalthulladékot minőségi követelmények miatt csak meghatározott arányban lehet adagolni a melegen kevert új aszfalthoz. Ez függ az aszfaltgyártó gép műszaki megoldásától is. Az adagokban keverő, kényszerkeverővel működő gépeknél legfeljebb 20% lehet a beadagolt aszfalthulladék aránya, míg a forgódobos keverőberendezésekben elvileg ez elérheti a 100%-ot is. A tényleges bekeverési arányt a kész aszfalt minőségi követelményei határozzák meg, amit megfelelő vizsgálatokkal ellenőriznek a termék előállításakor. Az aszfalthulladék megfelelő aprítást követően az útépítésnél hideg úton is felhasználható. Egyrészt a megtört aszfaltot hozzá lehet adni az útalapként vagy fagyvédő rétegként használt anyagokhoz, másrészt ezt a hulladékot alárendelt utak burkolataként vagy útalapként közvetlenül is lehet használni. Az útbontási hulladék jól elkülöníthető részét képezik a különböző burkoló- és szegélykövek, amelyeket rendszerint külön gyűjtenek, tisztítanak és tárolnak, majd újra felhasználnak. A tisztításra kitűnően alkalmazhatók a felületre tapadt szennyeződéseket jól elkülönítő forgó dobrosták. 3 Építési hulladékok hasznosítása Az építési hulladékok hasznosítási lehetőségei a keletkező hulladékok összetételétől függnek. A hulladék legnagyobb arányú hasznosítására egyes létesítmények kialakítása során pl. zajvédő gátak, töltések, terület rekultivációja van lehetőség. Minőségileg magasabb kategóriába tartozó alapanyagot igénylő felhasználás esetén az anyagoknak meghatározott minőségi követelményeket és környezetvédelmi előírásokat kell kielégíteniük. A különböző alkalmazásoktól függően a legfontosabb vizsgálandó műszaki anyagjellemzők a következők: anyagi összetétel (ásványi komponensek, szennyezők fajtái és tömegarányai), finom agyagos szemcsék részaránya, ásványi és nem ásványi anyagok (fém, pl. vasbeton) összenövése, kapcsolata (ásványi kőzetszemcsék feltárása), szemcseméret-eloszlás, szemcsék alakja, fagyállóság, szemcseszilárdság, szemcsesűrűség, halmazsűrűség, tört (aprítással) szemcsék részaránya. 15

17 AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI A kevert bontási hulladékok különböző eredetű szennyezései nehezen azonosíthatók, ami a hasznosításukat gátolja. A nem ásványi eredetű alkotók egy része pl. a fa és fém ablakok, erkélyrácsok, gerendák a kibontás után változatlanul és változatlan funkcióban újra beépíthető elemek. Más részük termikusan vagy anyagában (de nem eredeti formájukban) hasznosítható, például a műanyag- és szőnyegpadlók, illetve nyers faelemek, fémrészek, vegyileg kezelt faelemek. 3 Az építési hulladék legértékesebb részét az ásványi alkotórészek képezik. E vonatkozásban első helyen a beton áll. A beton hasznosításának a lehetőségei széles körűek és csaknem teljes tömegében hasznosítható. A hasznosítás fő területe az építési és útépítési betonadalék-anyagként (a primer kavics-homok és a zúzottkő részben vagy teljes helyettesítésével) történő alkalmazás. A tört beton másik fontos felhasználási területe az építőelemek gyártása, ahol szintén betonadalék-anyagként használható. Az így kapott termék kisebb szilárdságú (10-20%-kal) mint a hagyományos. A tégla, a csempe (önmagában vagy betonnal keverve) már csak meghatározott célra hasznosítható (pl. beltéri betonozásra). A mészhomokkő, malter, finom homok munkagödrök, vezetékárkok töltőanyaga. A többi komponens (fa, fém, papír, műanyagok, agyagos föld, termőtalaj) szennyezőanyagnak tekinthető. Útbontási hulladékok felhasználási feltételei: 25%-ig pótanyagként új fedőréteghez, 20-30%-ig kötőréteghez, 80% pótanyagként aszfalt teherviselő rétegéhez, 100%-os felhasználásként aszfaltalapozáshoz és más (beton) útalapozáshoz. Az építési hulladékok hasznosítási lehetőségeit foglalja össze a 2. táblázat. Az eltérő eredet és összetétel miatt célszerű a különböző építési hulladékokat (építési-bontási hulladék, kevert hulladék, útfeltörési hulladék) az előkészítő mű területén külön-külön tárolni és feldolgozáshoz előkészíteni. A nem veszélyes szennyezők vonatkozásában is indokolt a hulladék szennyezettségének mértékét a szállítmány beérkezésekor (előkészítés előtt) megállapítani, és a különböző mértékben szennyezett szállítmányt külön-külön tárolni. Fontos a finom frakcióra külön figyelmet fordítani, mennyiségét, kémiai és ásványi összetételét megállapítani. A legfinomabb rész gyakran magasabb károsanyagtartalommal rendelkezik, jelenléte (pl. talaj) a termékekben a műszaki minőséget alapvetően lerontja, leválasztva nem vagy csak korlátozottan értékesíthető (ami a végtermék fajlagos előkészítési költségének növekedését, a teljes árbevétel csökkenését eredményezi, azaz mennyisége a gazdaságosságot alapvetően meg- 16

18 AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI határozza). A feldolgozás során a finom részt célszerű tehát mielőbb, már a technológiai folyamat elején leválasztani. 2.táblázat Az építési hulladékok felhasználási lehetőségei Feldolgozott Származási A hasznosított Alkalmazási hulladék hely termékek lehetőségek Betonhulladék Utak, hidak, Aprított Kötés nélküli útlapok, ill. ipari betontörmelék alacsonyabb rendű útlapok, létesítmények (döntően beton) cementkötésű útlapok, mezőgazdasági utak, adalékanyag beton előállításához, jó minőségű töltőanyag, vízelvezető rétegek Aszfalthulladék Útszerkezetek Aprított Kötőanyag nélküli felső útalap, aszfalttörmelék ill. alsó útalap, kötőanyaggal (döntően aszfalt) ellátott útalap, mezőgazdasági utak, adalékanyag aszfalt előállításához Aszfalt és Utak, hidak, Aprított keverék Kötőanyag nélküli felső, ill. betonhulladék közterek betonból, aszfaltból útalap, kötőanyaggal és természetes ellátott felső, ill. útalap, kövekből mezőgazdasági utak Építési hulladék Építmények, Hasznosítható Stabilizált feltöltések és ipari építési homok, alapozások, létesítmények építési apríték sportpályák alapozásai (téglatartalom 25%-nál kevesebb) Építési Házak, Hasznosítható Adalékanyag falazótéglák téglatörmelék építmények építési homok, előállításához, beton és építési apríték könnyűbeton adalékanyag, (téglatartalom stabilizálások, töltés, 25% felett) alapozás, padlóburkolatok Kevert ásványi Építmények, Hasznosítható Feltöltések, alapozások, eredetű építési házak, ipari ásványi építési sportpályák alsó rétegén, hulladék létesítmények zúzalék (beton, vízelvezetések tégla, természetes kő) 3 17

19 AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI A kezelést és a hulladékból előállított termék minőségét környezetvédelmi szabványokkal, előírásokkal szabályozzák. A környezetvédelmi követelményekkel való összeegyeztethetőség érdekében a veszélyes hulladék leválasztásáról és kezeléséről külön gondoskodni kell. A veszélyes hulladékok (a nehézfémek, az azbeszt, az olaj, a szénhidrogének és a különböző sók) a talajba, a talajvízbe és a levegőbe kerülve szennyezik a környezetet. Célszerű az építési ásványi hulladéknak e káros és veszélyes anyagokkal való elszennyeződését a keletkezés helyén elkerülni, például kevert építési hulladéknál az összetevők - fa, papír, műanyagok, fémek, építési ásványi anyagmaradványok, például tégla, csempe, malter, valamint a veszélyes anyagok - külön-külön konténerben való gyűjtésével. 3 A veszélyes anyagokkal szennyezett építési hulladék szállítmányt a kezelőműnek vissza kell utasítania. A feldolgozó létesítményekben fontos, hogy működjön egy olyan többszempontú ellenőrzési-átvételi rendszer, amely három vizsgálati lépcsőt tartalmaz (3. táblázat) Az első vizsgálati szűrőnél a mérlegelésnél szemrevételezéssel (szag, kinézet) és a szállítólevél adatai alapján ellenőriznek. Ezt követi egy gyorselemző ellenőrzési fázis, ahol a beszállított hulladékból vett minták néhány fontosabb paraméterét vizsgálják meg gyorsanalitikai módszerekkel és a megfelelő vizsgálati dokumentumokkal együtt adják át a hulladékot feldolgozásra. Akkor kerül sor a részletes elemzésre (harmadik fázis), ha a gyorselemzés szennyezés gyanúját jelzi. Ennek elvégzéséig a hulladékot a biztonsági tárolóban kell tárolni. Csak részletes vizsgálat eredményét követően lehet a hulladékot feldolgozni vagy feldolgozását elutasítani. 3. táblázat Vizsgálati lépcsők feldolgozó létesítményben a hulladék átvételekor 1. fázis 2. fázis (gyorselemzés) 3. fázis (részletes elemzés) Szemrevételezés Vezetőképesség Sótartalom: Mg, Ca, K, Na, ránézés és PH-érték klorid, szulfát, nitrát szag alapján Keménység Oldott szerves Szénhidrogének Származási hely Kvalitatív nehézfém- Nehézfémek (Cr, Zn, Cd, Pb) meghatározás (esetleges) Anyagspecifikus vizsgálatok a származási hely ismeretében (pl. As, Cu, Ni, fenolok, PAH, PCB stb.) 18

20 AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI A részletes elemzéssel főleg a kilúgozási, elúciós tulajdonságok meghatározását és a szilárd rész elemzését végzik, mennyiségi paraméterek meghatározásával. A termékminőség tervezéséhez és szabályozásához a vonatkozó szabványok minőségi előírásainak ismerete szükséges. A korszerű primer (kő, kavics) és szekunder (építési hulladék) nyersanyagot feldolgozó előkészítő művek főként építési, útépítési célra állítják elő termékeiket, amelyek vagy szűken osztályozott termékek ekkor az adalékanyagot a felhasználó keveréssel állítja elő, vagy folytonos eloszlású, adott felső határral rendelkező beton-, aszfalt-adalékanyagok. A hazai szabványok mindkettőre pontos előírásokat tartalmaznak (MSZ , MSZ ). A hasznosítási technológiával előállított ásványi eredetű építési másodnyersanyagok felhasználását az építőanyagok alkalmazási követelményeit rögzítő műszaki szabványok szükség szerinti módosításával szükséges elősegíteni. Lényeges, hogy az építési hulladékokból előállított termékeknek (másodnyersanyagoknak) meg kell felelniük a szokásos építési nyersanyagokkal szemben támasztott alkalmazástechnikai, vizsgálati és minősítési követelményeknek. 3 A másodnyersanyagok mint termékek vizsgálati és minősítési rendjének önellenőrzésen és akkreditált külső szervezet ellenőrzésén alapuló minősítési rendszert kell jelentenie. Ez forgalmazási engedélyt megalapozó alkalmassági minősítő dokumentum kiadását és folyamatos üzem közbeni minőségellenőrzést foglal magában. A feldolgozó létesítmény beüzemelésekor akkreditált külső szervezet vizsgálatai alapján adják ki a működési engedélyt. A vizsgálatok a beszállított hulladék analízisét, a teljes feldolgozási folyamat - előkészítés, tárolás, aprítás, osztályozás, szelektálás, késztermék tárolás értékelését, valamint a termékek minőségvizsgálatát tartalmazzák. Az önellenőrzést saját laboratórium végzi és adja ki az értékesítendő másodnyersanyag minőség tanúsításával. Az üzem működését a hatóságok rendszeresen ellenőrzik. Csak minőségtanúsítással ellátott termékforgalmazás engedhető meg. A hasznosított építési hulladékok másodnyersanyagként történő alkalmazását, tekintettel azok lehetséges szennyeződésére, amelyek főként az útépítési, területfeltöltési hasznosításnál talaj- vagy talajvízszennyezést eredményezhetnek, meghatározott környezetvédelmi feltételek teljesítéséhez kötik. Tehát az előállított termékeket a potenciális környezetterhelés szempontjából is minősíteni kell. A hasznosítás környezetvédelmi kritériumainak műszaki szabályozása alapvető a gyakorlati alkalmazás bevezetéséhez. Egy ilyen környezetvédelmi ellenőrző 19

21 AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK HASZNOSÍTÁSI LEHETŐSÉGEI rendszer lényegét mutatjuk be német példával illusztrálva a továbbiakban. Németországban 1994-ben dolgozták ki azt a szövetségi szintű szabályozást, amelynek célja a hasznosított építési hulladék esetleges talaj-, illetve talajvízszennyező hatásának a megakadályozása (LAGA- Landesarbeitsgemeinschaft Abfall: Anforderungen an die stoffliche Verwertung von mineralischen Reststoffen/Abfällen Technische Regeln, März ). Eszerint az építési hulladékokat egyértelműen definiált ún. beépítettségi osztályokba kell sorolni, amely osztályokhoz rendelt minőségi értékeket a talajvíz védelme határozza meg (4. ábra). 3 hozzárendelési érték (a beépíthetőségi osztály felső határa) Z 0 Z 1 Z 2 Z 3 Z 4 Z 5 építőipari hasznosítás rendezett lerakás beépíthetőség korlátozás nélkül korlátozott nyílt beépíthetőség korlátozott beépíthetőség műszaki biztonsági intézkedésekkel I. lerakóosztály II. lerakóosztály veszélyes hulladékok lerakója 4. ábra: Építési hulladékok hasznosíthatósági kritériumai és osztályai Korlátlanul beépíthetők azok a másodnyersanyagok, amelyek szennyezőanyagtartalma hasonló az adott régióban előforduló természetes talajokéhoz és kőzetekéhez (ZO minőség). A Z1-es, nyílt építésre bizonyos használati korlátozásokkal alkalmas tartományban a hidrogeológiai viszonyok szerint megkülönböztetnek Z1.1. és Z1.2. minőséget. Z2 jelenti azt a felső határt, ameddig a hulladék a szennyezések altalajba és talajvízbe jutását megakadályozó műszaki intézkedések mellett beépíthető. A Z2 értéket túllépő hulladékokra a hulladéklerakás követelményeit kell alkalmazni: I. és II. lerakási osztály, veszélyeshulladék-lerakás). Az I. lerakási osztály az inert lerakókat, míg a II. osztály a szigetelt települési hulladéklerakókat jelenti. 20

Az építési, bontási hulladékok kezelése

Az építési, bontási hulladékok kezelése Köztisztasági Egyesülés Szakmai ismeretterjesztő füzetek a települési hulladékgazdálkodással foglalkozók számára Az építési, bontási hulladékok kezelése Szerzők: Prof. Dr. Csöke Barnabás Olessák Dénes

Részletesebben

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban

Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Problémák, feladatok és lehetőségek az építési-bontási hulladékok kezelésével kapcsolatban Előadó: Lengyel Attila, általános igazgatóhelyettes, ZHK Kft. Szombathely, 2008. április 22. A bodrogkeresztúri

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése

A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése XX. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2010. május 11-12-13. Horváth Elek, ügyvezető Gépsystem Kft. A Gépsystem

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai

Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM Az építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos aktuális hazai problémák és a készülő rendelet megoldási javaslatai Nyissuk meg a másodnyersanyagok útját! Dr. Petrus József

Részletesebben

60 % 40 % Mai óra tartalma. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű. Szilárd települési hulladék mennyisége

60 % 40 % Mai óra tartalma. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű. Szilárd települési hulladék mennyisége HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű Prof.Dr. Csőke Barnabás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék Mai óra tartalma Szilárd települési hulladékok mennyiségi

Részletesebben

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK.

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. Az Ártándi Kavicsbányában az ásványvagyon ipari méretű kitermelése 1970-ben indult meg. Kezdetben az Országos Kavicsbánya Vállalat részeként, majd önállóan és 1992-től

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája 1 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI 01 04 08 kő törmelék és hulladék kavics, amely

Részletesebben

Együttműködés, szakmai kapcsolódások

Együttműködés, szakmai kapcsolódások Technológiai Innováció Központ kialakítása a Vertikál Zrt. polgárdi telephelyén, Polgárdi. 2014. március 27. Együttműködés, szakmai kapcsolódások a Verikál Zrt. és a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítési

Részletesebben

Pirolízis a gyakorlatban

Pirolízis a gyakorlatban Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is

Részletesebben

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7. Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok.a.s.a. Magyarország Németh István Country manager Készítette Németh István Dátum 2014. Október 7. 2/ 22 Az ASA csoport bemutatása Tulajdonosa a spanyol

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

A hulladék, mint megújuló energiaforrás A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén c. Konferencia 2016. November 30. Előzmények 2000-es évek elején látható volt a megyében

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK

ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ÉPÍTÉSI - BONTÁSI HULLADÉK ELŐZMÉNY Az Európai Unió új hulladék-keretirányelvét 2008. november 19-én fogadták el és december 12-én hirdették ki. A 2008/98/EK irányelv előírásait a tagállamoknak legkésőbb

Részletesebben

Erős György NYÁSZATI

Erős György NYÁSZATI Erős György ORSZÁGOS MAGYAR BÁNYB NYÁSZATI ÉS S KOHÁSZATI EGYESÜLET Fenntartható fejlődés: A gazdasági növekedés és a természetes környezet egyensúlyának biztosítása. Természeti erőforrásokkal történő

Részletesebben

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása

A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása R1 R2 R3 R4 R5 R6 R7 A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS MŰVELETEI Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása Oldószerek visszanyerése, regenerálása Oldószerként nem használatos szerves anyagok

Részletesebben

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012

WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 2008-2012 WAHL HUNGÁRIA FINOMMECHANIKAI KFT. HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV 28-212 Mosonmagyaróvár, 27.november 22. 1. A Kft. általános leírása Neve és címe : WAHL Hungária Finommechanikai Kft. 92 Mosonmagyaróvár Barátság

Részletesebben

7. ábra Shredder 8.ábra Granulátor

7. ábra Shredder 8.ábra Granulátor Aprító gépek E-hulladék aprítására leggyakrabban forgó, vagy álló és forgó kések között, illetőleg különböző zúzó szerkezetek révén kerül sor. A gépek betétei (élek, kések) cserélhetők. Shredder (7. ábra)

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről

A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről A hatóság nézőpontja a hulladékok tüzelőanyagként való felhasználásának engedélyezéséről GÁL ISTVÁN H U L L A D É K G A Z D Á L K O D Á S I S Z A K Ü G Y I N T É Z Ő PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladék kezeléséről, a hulladékok szelektív gyűjtéséről és ártalommentes

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Melléktermékek mennyisége és kezelése

Melléktermékek mennyisége és kezelése Melléktermékek mennyisége és kezelése Dr. Gerencsér Kinga 1 Az előadás tartalma A melléktermékek csoportosítása Keletkezési helyei és mennyiségei A melléktermékek szállítása A melléktermékek tárolása Dr.

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés?

Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia. Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? Szennyvíziszap + kommunális hulladék zöld energia Komposztálás? Lerakás? Vagy netalán égetés? A fejlődés civilizáció mellékhatásai És mi ezeknek a hulladékoknak a beltartalma? Álláspontok a szennyvíziszap

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Előkészítő munkák (bontás és irtás) Tereprendezés és földmunkák

Előkészítő munkák (bontás és irtás) Tereprendezés és földmunkák Előkészítő munkák (bontás és irtás) Tereprendezés és földmunkák Talajosztályok: 1 Homok, laza termőtalaj 2 Nedves homok, kavics, tömör termőföld 3 Homokas agyag, száraz lösz 4 Tömör agyag, nagyszemű kavics

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 8. Szétszerelési folyamatok logisztikája

Újrahasznosítási logisztika. 8. Szétszerelési folyamatok logisztikája Újrahasznosítási logisztika 8. Szétszerelési folyamatok logisztikája Szétszerelési folyamat logisztikai modellje KT KT RSS MT MT RSS KT KT BT O KT SBT SBT KT KT KT RSS MT MT MT SS MT SS MT MT RSS MT MT

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények

Részletesebben

MŰKÖDÉSKÉPT ELEN ELEKT ROMOS ÉS ELEKT RONIKUS BERENDEZÉSEINKRŐL. leírás

MŰKÖDÉSKÉPT ELEN ELEKT ROMOS ÉS ELEKT RONIKUS BERENDEZÉSEINKRŐL. leírás MŰKÖDÉSKÉPT ELEN ELEKT ROMOS ÉS ELEKT RONIKUS BERENDEZÉSEINKRŐL leírás Mik azok az e-hulladékok? Olyan elektromos árammal működő készülékek, valamint azok alkatrészei és tartozékai, amelyek már nem használhatók.

Részletesebben

2 CE minõsítés megléte (amennyiben ezt harmonizált EU direktíva megköveteli)

2 CE minõsítés megléte (amennyiben ezt harmonizált EU direktíva megköveteli) Elõre gyártott építészeti hõ(hang)szigetelõ anyagok I. Termékjellemzõk Vonatkozó jogszabályok: 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet A mûszaki specifikáció: MSZ EN ÉME Egyéb A megfelelõség-igazolás

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.

Részletesebben

MÁSODLAGOS NYERSANYAGOK ÉPÍTŐIPARI

MÁSODLAGOS NYERSANYAGOK ÉPÍTŐIPARI 1 Pataki Erika Megfelelőségértékelő Központ vezetője Nyiri Szabolcs Műszaki igazgató MÁSODLAGOS NYERSANYAGOK ÉPÍTŐIPARI TELJESÍTMÉNYIGAZOLÁSA ÉPÍTÉSI TERMÉKEK TELJESÍTMÉNYIGAZOLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Részletesebben

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány

Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Depóniagáz, mint üzemanyag Esettanulmány Eörsi-Tóta Gábor Szombathely, 2012.04.26. Depóniagáz hasznosítási lehetőségei - Hőtermelés - Villamos energia termelés - Kapcsolat energia termelés (hő és villamos

Részletesebben

Az aszfaltburkolat újrafeldolgozása hidegen, habbitumen alkalmazásával

Az aszfaltburkolat újrafeldolgozása hidegen, habbitumen alkalmazásával EGYÉB HULLADÉKOK 6.5 Az aszfaltburkolat újrafeldolgozása hidegen, habbitumen alkalmazásával Tárgyszavak: habbitumen; előállítás és tulajdonságok; gépek; technológia; útburkolat jellemzése. Gazdasági és

Részletesebben

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok

Természetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

LAKATOSÜZEM SILÓK, BETONTELEPI BERENDEZÉSEK, TARTÁLYOK

LAKATOSÜZEM SILÓK, BETONTELEPI BERENDEZÉSEK, TARTÁLYOK LAKATOSÜZEM SILÓK, BETONTELEPI BERENDEZÉSEK, TARTÁLYOK NAGYMÉRETÛ ACÉLSZERKEZETEK, HENGERES TESTEK, KONTÉNEREK GYÁRTÁSA www.lakatosuzemmohacs.hu BEMUTATKOZÁS A Steel-Metál Kft. Lakatosüzem nagyméretû acélszerkezetek,

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26.

Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztály október 26. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása talajvédelmi hatósági engedély alapján és a szennyvíziszap felhasználásával készült termékek piacfelügyelete Dr. Berényi Üveges Judit Növény- Talaj és Agrárkörnyezet-védelmi

Részletesebben

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés

Részletesebben

Az építési-bontási tevékenység során képződő, környezeti kockázatot jelentő anyagok és ezek környezetkímélő kezelése Sebestény György CLEAN-WAY Kft.

Az építési-bontási tevékenység során képződő, környezeti kockázatot jelentő anyagok és ezek környezetkímélő kezelése Sebestény György CLEAN-WAY Kft. Az építési-bontási tevékenység során képződő, környezeti kockázatot jelentő anyagok és ezek környezetkímélő kezelése Sebestény György CLEAN-WAY Kft. Népesség alakulása 10 Népesség alakulása 9 8 7 6 5 4

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.

Részletesebben

A BETON KONZISZTENCIÁJA

A BETON KONZISZTENCIÁJA Betontechnológiai Szakirányú Továbbképzés MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS A BETON KONZISZTENCIÁJA Finom szemek fogalma A friss beton tulajdonságainak minősítése, 2. rész Dr. Kausay Tibor 2016. február 1 FOGALOM-MEGHATÁROZÁSOK

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Tárgy: H A T Á R O Z A T

Tárgy: H A T Á R O Z A T Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye

Részletesebben

PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja

PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja PALOTA KÖRNYEZETVÉDELMI Kft. a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének tagja Cégünk, a Palota Környezetvédelmi Kft. (ill. veszélyeshulladékok kezelése tekintetében jogelôdjének számító céget

Részletesebben

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK

5. Témakör TARTALOMJEGYZÉK 5. Témakör A méretpontosság technológiai biztosítása az építőiparban. Geodéziai terv. Minőségirányítási terv A témakör tanulmányozásához a Paksi Atomerőmű tervezési feladataiból adunk példákat. TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében 2012.09.20. A legnagyobb mennyiségű égetésre alkalmas anyagot a Mechanika-i Biológia-i Hulladék tartalmazza (rövidítve

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

Járművek és mobil gépek II.

Járművek és mobil gépek II. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék Járművek és mobil gépek II. Útburkolati anyagok és gyártási technológiájuk Előadó: Dr. Rácz Kornélia adjunktus

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Kiváló Építési Termék 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 99/92/EK számú Bizottsági Határozat (hőszigetelő anyagok) 89/106/EGK Építési Termé

Kiváló Építési Termék 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 99/92/EK számú Bizottsági Határozat (hőszigetelő anyagok) 89/106/EGK Építési Termé I. Termékjellemzők Vonatkozó jogszabályok: 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet 99/92/EK számú Bizottsági Határozat (hőszigetelő anyagok) 89/106/EGK Építési Termék Irányelv A műszaki specifikáció:

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

MESZES TALAJSTABILIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ERDÉSZETI ÚTÉPÍTÉSBEN

MESZES TALAJSTABILIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ERDÉSZETI ÚTÉPÍTÉSBEN MESZES TALAJSTABILIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ERDÉSZETI ÚTÉPÍTÉSBEN 2015 MESZES TALAJSTABILIZÁCIÓ ALKALMAZÁSA AZ ERDÉSZETI ÚTÉPÍTÉSBEN Szerkesztette: Dr. Primusz Péter Témavezető: Dr. Péterfalvi József Lektorálta:

Részletesebben

Alternatív tüzelőanyag hasznosítás tapasztalati a Duna-Dráva Cement Gyáraiban

Alternatív tüzelőanyag hasznosítás tapasztalati a Duna-Dráva Cement Gyáraiban Alternatív tüzelőanyag hasznosítás tapasztalati a Duna-Dráva Cement Gyáraiban Bocskay Balázs Alternatív Energia Menedzser / Alternative Energy Manager Duna-Dráva Cement Kft. 2600 Vác, Kőhídpart dűlő 2.

Részletesebben

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,

Részletesebben

Az elsődleges és másodlagos aggregátumok jelentősége a hazai építőiparban

Az elsődleges és másodlagos aggregátumok jelentősége a hazai építőiparban Az elsődleges és másodlagos aggregátumok jelentősége a hazai építőiparban Dr. Zoltay Ákos Magyar Bányászati Szövetség Dr. Kertész Botond Colas Északkő Kft. 2016. október 26. 0 A bányászat helyzetének peremfeltételei

Részletesebben

Kárelhárítási Terv. A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült.

Kárelhárítási Terv. A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült. Kárelhárítási Terv A kárelhárítási terv a Martin Metals Kft. 8104 Inota Fehérvári út 26 alatt működő telephelyén végzett tevékenységekre készült. A telephelyen a következő tevékenység végzése történik:

Részletesebben

TERMÉKISMERTETŐ. Copyright 2014 - Minden jog fenntartva!

TERMÉKISMERTETŐ. Copyright 2014 - Minden jog fenntartva! TERMÉKISMERTETŐ TERMÉKISMERTETŐ mosott zúzott- és folyami kavicsból készült Mixton burkolatokról Közel 2 éves elkészítő és fejlesztő munka után immáron kézzel fogható egy olyan új, innovatív, exkluzív

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM

PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM A Miskolci Egyelem Közleménye A sorozat, Bányászat, 60. kötet, (2001) p. 9-16 Perlit, a környezetbarát magyar ásványi nyersanyag" tudományos konferencia PERLITBÁNYÁSZAT -ELŐKÉSZÍTÉS- KÖRNYEZETVÉDELEM Dr.

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás

KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás KMFP 00032/2001 Komplex kommunális hulladékkezelési rendszer kidolgozás Összeállította: Prof.Dr Dr.Csőke Barnabás Előadó: Bokor Veronika kommunális üzemvezető Koordinátor: VERTIKÁL Rt., Polgárdi Témafelelős:

Részletesebben

Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A hulladékudvarok. a lomtalanítási akciók során sem szállít

Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A hulladékudvarok. a lomtalanítási akciók során sem szállít Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei A téma tartalma: A hulladékudvarban gyűjthető hulladékok A hulladékudvarok kialakítása Hulladékudvar példák Egy hulladékudvar Budapesten Kapcsolódó témák:

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban?

Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? 1 fólia Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása.

Részletesebben

Tárgyszavak: üvegösszetétel; települési hulladék; újrahasznosítás; minőségi követelmények.

Tárgyszavak: üvegösszetétel; települési hulladék; újrahasznosítás; minőségi követelmények. EGYÉB HULLADÉKOK 6.1 Üveg a települési szilárd hulladékban Tárgyszavak: üvegösszetétel; települési hulladék; újrahasznosítás; minőségi követelmények. Az üvegpalack és öblösüveg nyersanyaga a homok, CaCO

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

I. Termékjellemzők Vonatkozó jogszabályok: 3/2003 (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet A műszaki specifikáció: MSZ EN 14351-1 ÉME Tűz és füstgátló szerkezetek esetén Egyéb A megfelelőség-igazolás módozata

Részletesebben

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV

Beszerzési és elosztási logisztika. Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV Beszerzési és elosztási logisztika Előadó: Telek Péter egy. adj. 2008/09. tanév I. félév GT5SZV 2. Előadás A beszerzési logisztika alapjai Beszerzési logisztika feladata/1 a termeléshez szükséges: alapanyagok

Részletesebben

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET

VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ. Feladat. Termékek. Cél. Közreműködők BERUHÁZÁSI TERVEZET BERUHÁZÁSI TERVEZET VÖRÖSISZAP HASZNOSÍTÁS ROMELT TECHNOLÓGIÁVAL PROJEKT ÖSSZEFOGLALÓ Feladat Termékek Cél Vörösiszap és egyéb ipari hulladékok hasznosítására alkalmas létesítmény megvalósítása innovatív

Részletesebben

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008

Üzemi gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 gyártásellenőrzés a kavics- és kőbányákban Kő- és kavicsbányász nap Budapest 2008 A bányászat során előállított építési termékekre vonatkozó előírások 3/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az

Részletesebben

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek

PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek PiAndTECH FluidKAT katalitikus izzóterek Hő felszabadítás katalitikus izzótéren, (ULE) ultra alacsony káros anyag kibocsátáson és alacsony széndioxid kibocsátással. XIV. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁSI KONFERENCIÁT

Részletesebben

MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ. Copyright Minden jog fenntartva!

MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÓ. Copyright Minden jog fenntartva! ALÉPÍTMÉNY Alépítmények és burkolatkialakítások különböző terheléseknél és felhasználáskor GYALOGOS FORGALOMRA 1. Stabilizer burkolat tömörítve 5 cm (lazán 6,5 cm) 2. Zúzottkő fagyálló alépítmény tömörítve

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

M T S MOBILE TIEFBAU SAUGSYSTEME

M T S MOBILE TIEFBAU SAUGSYSTEME SZENNYVÍZISZAP KEZELÉSI TECHNIKÁK szakmai konferencia SAUGBAGGER TECHNIK 2015. Szeptember 15. Az MTS GmbH által gyártott berendezések bemutatása valamint a szívó-kotró technológia gyakorlati alkalmazási

Részletesebben

Építési és bontási hulladékok: hogyan csináljunk piacot? - konferencia Budapest, Hotel Normafa, 2009. május 27.

Építési és bontási hulladékok: hogyan csináljunk piacot? - konferencia Budapest, Hotel Normafa, 2009. május 27. Építési és bontási hulladékok: hogyan csináljunk piacot? - konferencia Budapest, Hotel Normafa, 2009. május 27. Hozzászólás DR. KAUSAY TIBOR BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék Betonopus Bt. Hozzászólásomban

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ A település szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

Gazdálkodás. 2. Ismertesse a reklám kialakításának szempontjait, a fogyasztói és a vásárlói magatartást, a piackutatás elveit és módszereit!

Gazdálkodás. 2. Ismertesse a reklám kialakításának szempontjait, a fogyasztói és a vásárlói magatartást, a piackutatás elveit és módszereit! 2 Gazdálkodás 1. Ismertesse a vállalkozás előkészítését, az előkészítés szempontjait termék vagy szolgáltatás esetében, a vállalkozások sikerének legfontosabb tényezőit, a vállalkozás egyensúlyi feltételeit,

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben