Az állat környezetének jellemzői, az istálló mikroklímája. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az állat környezetének jellemzői, az istálló mikroklímája. Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK"

Átírás

1 Az állat környezetének jellemzői, az istálló mikroklímája Novotniné Dr. Dankó Gabriella Debreceni Egyetem MÉK

2 Az élő szervezet, így a gazdasági állat szervezetének működését, fennmaradását, fejlődését meghatározó tényezők összességét nevezzük környezetnek. Az állat és környezete között kölcsönhatások rendszere áll fenn. A környezetben jelen vannak a legfontosabb tényezők, mint a víz, táplálék, levegő, klimatikus elemek, napfény, növények, állatok és az ember, de egyúttal maga az állat is környezet-átalakító tényező.

3 Korábban az állatok környezete főleg természeti hatásoktól függött, míg napjainkban inkább a mesterséges környezeti tényezőktől. Az intenzív kultúrfajták a mesterséges technológia alkotta környezettel (épület,különböző berendezések, gépek, mesterséges klíma és padozatok, takarmányok, stb.) kerülnek rendszeres kölcsönhatásba, melyek igényeiket jobban kiszolgálják, miközben ellenálló képességük csökkent, de gazdasági értéküket jelentő termelőképességük viszont megnőtt.

4 Attól függően, hogy milyen típusú környezeti tényezők vannak túlsúlyban benne, az adott állattenyésztési technológia lehet - külterjes (extenzív, pl. az ökológiai állattartás, szabadtartás), - félintenzív, (pl. az ún. hagyományos állattartás) és - intenzív, mint (pl. az iparszerű állattartás). Egyéb környezeti tényezők mellet mindegyik állattartási rendszerben mégis a legmeghatározóbb az ember tevékenysége.

5 Környezeti tényezők

6 Az állat életterét meghatározó élettelen, külső környezeti tényezők a légkör, a talaj és a víz. A légköri változások folyamatosak, melyhez az állat tartósan képes alkalmazkodni (akklimatizáció) és a hirtelen változásokhoz is (akkomodáció). A léghőmérséklet és annak ingadozása, nagyobb szélső értékei jelentősen igénybe veszik az állatok ellenálló képességét, ezekre termeléscsökkenéssel reagálnak, de ezek a klimatikus tényezők összefüggésben vannak egyes légző- és mozgásszervi betegségek, vagy fertőző betegségek kialakulásával és terjedésével is.

7 A levegő páratartalma a hőmérséklettől függ. A levegő nagy relatív páratartalma a magas hőmérséklet káros hatásait fokozza, alacsony hőmérséklet esetén nő a szervezet hőleadása. Ez meghűléshez, izületi betegséghez vezethet. A napsugárzás az istállók mikroklímáját is befolyásolja, és hatással van a szellőztetés rendszerének hatékonyságára is.

8 Az időjárás elemei között a szél irányát és erősségét az állattartó épületek tervezésénél figyelembe kell venni és szerepe van az istállók szigetelésének és szellőzésének kialakításában is. Az éghajlati elemek között a frontok változásainak is hatása van az állatok szervezetére.

9 A talaj, mint környezeti tényező összetételével, termékenységével, kötöttségével, hő-gazdálkodásával részben közvetlenül, részben a termesztett takarmányokon, legelőkön keresztül van jelentős hatással az állat szervezetére. Állathigiéniai szempontból a nedves talajokon kevésbé célszerű kifutós istállót létesíteni és ezeken a parazitás fertőzések gyakorisága is nagyobb. A talaj kémiai összetétele, makro- és mikroelemtartalmának hiányai a takarmányok etetése útján hiánybetegségeket, mérgezéseket okozhatnak, ezért a takarmányok vizsgálata alapján pótlólag kell a szükséges adalék anyagokat bejuttatni a takarmányadagokba.

10 A víz az élet egyik alapeleme a környezetben, mely a talajban, annak felszínén és a légkörben állandó mozgásban van. Az állatok számára alkalmas ivóvíz jó ízű, színtelen, szagtalan, hőfoka 8-12 C, nem túl kemény a benne oldott sók miatt, míg a lágy esővizet csak szükségből fogyasztják. A felszíni talajvíz mintegy 6-8 m mélységből nyerhető és csak rendszeres ellenőrzéssel alkalmas itatásra. A jobb minőségű víz az ún. artézi kutakból nyerhető.

11 Az élő környezeti tényezők közé tartoznak a növények, melyek a takarmányozás útján az állatok életfenntartásának és termelésének tápanyagszükségletét biztosítják. Ezek nemcsak tápláló-, hanem mérgező anyagokat (pl. toxinokat) is tartalmaznak. Az állatok is jelentős környezeti tényezők a különböző mikroorganizmusoktól kezdve a rovarokon, vagy madarakon át a kis- és nagyemlősökig, melyek állataink környezetében és szervezetében részt vesznek a termelési folyamatban pozitív és negatív hatásaikkal.

12 A takarmány élettani és gazdasági szempontból különösen fontos tényező a gazdasági állatok hasznosításában. A takarmányozás legtermészetesebb formája a legeltetés, de intenzív állattartás nem képzelhető el intenzív takarmányozás nélkül, mely során az egyes fajták termelési tápanyagszükségleteit optimális összetételben és adagolással kell az állat számára biztosítani.

13 Az ember, mint környezeti tényező, aki az állatok hasznosítását irányítja, és felelős bánásmódjával befolyásolja. Az ember ellenőrzése alatt tarthatja a környezeti tényezők jelentős részét és az állatok igényeinek, valamint a termelési szükségleteknek megfelelően alakíthatja, módosíthatja azokat.

14 Az istálló mikroklímája Mikroklímán az istállók levegőjének fizikai, kémiai és mikrobiológiai állapotát és ezen tényezők folyamatos változóját értjük. A mikroklíma tényezői közül - a hőmérséklet, - a páratartalom, - a légmozgás, - a levegő összetétele: por és mikrobiológiai állapota - a megvilágítás - a zajterhelés bír legnagyobb befolyással az állatok életfolyamatára, egészségi állapotára.

15 A hőmérséklet A hőmérséklet, melynek optimális szintje és tűréshatárt jelentő szélső értékei fajtól, fajtától, életkortól, termelési állapottól, hasznosítástól függően változók lehetnek. Törekedni kell a szükséges belső istállóhőmérséklet fenntartására, ami az épület szigetelésével, a megfelelő nyílászárók használatával, a lehetséges állatlétszám fenntartásával, almozással, szükség esetén terem-, vagy helyi fűtéssel lehetséges. A baromfi és az újszülött, fiatal állatok különösen érzékenyek az alacsony és túlzottan magas hőmérsékletre, mert hőszabályozásuk még kialakulatlan. A hidegben az állatok több mozgást és takarmány kiegészítést igényelnek. A túlzott meleg az állatok többségét még jobban megviseli, jelentős lehet termeléscsökkenésük, ezért árnyékolásról, esetenként szellőztetéses, vízpárás hűtésükről is gondoskodni kell.

16 A páratartalom A páratartalom kívánatos értéke általában %. Összefüggésben van a léghőmérséklettel, mert 20 C és 75% még kedvező lehet, de ugyanez a páratartalom 30 C-on már fülledt levegőt okoz. A nagy nedvességtartalom mind a magas, mind az alacsony hőmérséklet káros hatásait fokozza.

17 A légmozgás A légmozgás optimális értéke a semleges hőmérsékleti zónában általában 0,05-0,3 m/s. A megnövekedett légáramlás a magas hőmérsékleten kedvező, általában azonban az állatok a huzat hatásait nehezen viselik el, ezért ezt kerülni kell.

18 A levegő összetétele A levegő összetétele és szennyezettsége szempontjából a megengedettnél több szén-dioxid, ammónia-, kénhidrogén-, por- és csíraszennyezettség káros hatású. Az elfogadható felső értékek szén-dioxid esetén 0,2-0,3 tf %, ammónia esetén 0,01-0,025 tf %, kénhidrogén esetén 0,01tf %, a porszennyezettség esetén porszem/ml. A csíraszennyezettség forrása lehet az állat, sőt az ember is, de a takarmánypor is lehet csírahordozó, különösen a padozat, az alom és a berendezési eszközök felületein. A baktérium- és gombacsíra mennyisége, összetétele változó, a megfelelő tisztaság fenntartása, a szellőztetés és fertőtlenítés jelentősen csökkenti a levegő csíraszámát.

19 A fény A megvilágítás kedvező az állatok életfolyamataira, különösen a természetes fény Az állatfajok többsége legalább 8 órás világosságot igényel. Kedvező, ha az istálló falfelületének legalább 8-10 %-a az ablakfelület. Különböző fajok istállóiban általában a lux fényerősség a megfelelő, a megvilágítás hossza a tartásmód és hasznosítás függvénye.

20 A zaj Az istállótér zajterhelése változó, ami az üzemelő gépektől és az állatoktól is származhat. Az alkalmanként elfogadható, mérsékelt zajszint decibel, amit pl. a takarmányozás 5-20 decibellel is növelhet rövid ideig. Ezt a zajterhelést az állatok idegrendszeri károsodások nélkül tartósabban már nem viselik el és nyugtalansággal, termeléscsökkenéssel reagálnak.

21 Az istálló szellőztetése Az istálló szellőztetésére a belső léghőmérséklet fenntartása, a fölösleges pára és káros gázok, valamint a káros por- és csíratartalom eltávolítása miatt van szükség. A szellőztetés lehet természetes a nyílászárók, tetőszellőzők kialakítása segítségével, és mesterséges a légcserét biztosító ventilátorok és szellőzőcsatornák beépítésével. A ventilátorok használata során követelmény, hogy az istálló minden részében egyformán cseréljék a levegőt, gazdaságosak legyenek és ne legyenek túl zajosak. A szellőztetés rendszerei lehetnek elszívásosak és túlnyomásosak. A szükséges mennyiségű légcserét a levegő hőmérséklete, pára- és gáztartalma alapján határozzák meg a betelepített állatok igényeinek megfelelően.

22 Az istállók mikroklíma állapota befolyásolja az ott tartott állatok termelését, valamint nagy hatással van az előállított állati termék minőségére is. A mikroklíma tényezői nem csak külön-külön, hanem egymás hatását előnyösen vagy hátrányosan befolyásolva fejtik ki hatásukat a termelő állatok szervezetére és azok termelési eredményeire. Törekedni kell olyan technológiai megoldások használatára, gyakorlati alkalmazására, hogy az istállóklíma paraméterei /kor és hasznosítási iránynak megfelelően/ olyanok legyenek, hogy minimális eltéréssel közelítsenek a komfort vagy úgynevezett optimális termelési zóna értékeihez.

23 A globális felmelegedés hatására az időjárási szélsőségek miatt megnövekedett figyelem irányul az istállók hőmérsékleti paramétereinek biztosítására. Az istállók hűtése-fűtése egyre nagyobb jelentőséggel bír, de elsősorban a hűtésre kell nagy figyelmet fordítani. Napjainkban szinte csak hideg nap van egy évben, míg hőségnap tapasztalható, melyből a hőstressz viseli meg legjobban a sertéseket. A komfortzóna biztosítása minden korcsoport esetében fontos, kiemelten a fiaztatás, vemhesítés valamint malac utónevelés fázisaiban. A sertéstartás ajánlott mikroklíma paraméterei

24 A környezetvédelem jelentősége Egy földrajzi térségben az állattartás kölcsönhatásban van a környezetével. Optimális esetben az állati termék előállítás a környezetével tartósan összhangba kerülhet. A környezetvédelem jelentősége az állattartásban úgy összegezhető, hogy az ember az állatitermék-előállítás környezeti feltételeit tartósan igyekszik fenntartani, beleértve a természeti és emberi környezetet is, és úgy gazdálkodik ezekkel az erőforrásokkal, hogy közben óvja is azokat, nemcsak mint az élelmiszertermelés lehetőségeit, hanem mint az ember életlehetőségeit és kulturális örökségét is. A mai állattartás valójában növekvő mértékben koncentrált termék előállítást jelent, amely többé-kevésbé terheli a környezetét. Az állattartásból származó légszennyezés, ha nem is túl jelentős, a szén-dioxid, ammónia, kénhidrogén, por és csíra kibocsátásból adódik, mely a megfelelő állatlétszámmal, állathigiéniai intézkedésekkel, szűrő rendszerekkel és a klimatikus viszonyok figyelembe vételével tartható alacsony szinten.

25 A talajszennyezés súlyosabb és tartósabb környezeti károsodást jelenthet, melynek oka lehet, ha a területen zsúfolt az állomány elhelyezése, a legelők használata, vagy a megengedhetőnél több szerves trágya,műtrágya és hígtrágya kerül a talajba, ami a talajok nitrátosodását, elsavanyodását okozhatja, vagy az üzemeltetés során mosó- és fertőtlenítő anyagok, üzemanyag kerül a talaj rétegeibe. Ezek az idegen anyagok nemcsak a talajéletet és a talaj termőképességét rontják sokszor hosszú évtizedekre, hanem a növények részben fel is veszik ezeknek az anyagoknak a koncentrált bomlástermékeit, és a takarmányok útján visszakerülhetnek az állatok szervezetébe és megjelenhetnek az állati eredetű élelmiszerekben is. Az ökológiai állattartás kiemelt célja ennek a folyamatnak a megakadályozása.

26 A környezet vízkészleteinek szennyezése elsősorban a felszíni talajvizeket, folyó- és állóvizeket szennyezheti, ha a trágyakezelés gondatlansága miatt sok nitrát tartalmú szerves anyag kerül a környező vizekbe, vagy a technológiai mosó- fertőtlenítő víz tisztítatlanul kerül a talajvízbe, vagy egyéb élővizekbe. A talajvíz szennyezése különösen az itatásra használt kutakat veszélyezteti, mert ilyenkor az állatok egészségén keresztül a fogyasztó egészsége is veszélybe kerülhet.

27 A trágyakezelés módszerei

28 Az almos trágya kezelése A különböző gazdasági állatok tartása során az istállókban és a kifutókban jelentős mennyiségű almos trágya keletkezik. Alomanyagként a szalmafélék a legjobbak a nagyállatok tartásánál, de alomként, főleg a kisállatok tartásában fűrészport, szalmaszecskát, faforgácsot, vagy ezek keverékét és homokot is használnak, melyek már nehezebben kezelhetők és szerves trágya értékük is kevesebb. A trágyával szennyezett almot rendszerint naponta cserélni kell és friss alomanyaggal pótolni. Nagyállatok tartásánál ez a művelet részben kézi úton végezhető,részben jól gépesíthető.

29 Az istállóból összegyűjtött almos trágyát gyakran az istállók végében lévő ideiglenes tárolókban tárolják rövid ideig, majd beton padozatú és oldalfalú, oldalról is zárt, esetleg áthajtós rendszerű tárolókba rakják, ahol fóliás fedését is biztosítani lehet. Az így tárolt almos trágya csurgalékvizét megfelelő csatornával külön aknába lehet vezetni, ahonnét azt kiszivattyúzva időszakosan üríteni lehet. Ilyen módon az almos trágya a környezeti levegőt, talajt és vizet nem terheli káros módon. Az így tárolt trágyában olyan mértékű önmelegedés következik be, amely szinte valamennyi fertőző betegség kórokozóját elpusztítja. A szántóföldre alkalmas időben kiszállítható és a bizonyos mértékig összeérett trágya szórógéppel kijuttatható, és gyorsan talajba forgatható. Fontos, hogy az almos trágya az istálló és a tárolók közvetlen környezetét se szennyezhesse és a rakodások szóródás mentesen történjenek

30 A mélyalmos tartásmódokban naponta kell az elhasznált, szennyezett almot frissíteni, száraz, tiszta alomanyaggal felszórva vékony rétegben a régit. Az így kezelt mélyalom a termelési szakasz befejeztével, vagy időszakonként trágyatárolóba, vagy közvetlen kiszórásra kerülhet. Hasonlóan kezelik a rácspadozatos tartásban keletkezett alom nélküli trágyát is. Fontos követelmény, hogy az almos trágya közé nem kerülhetnek egyéb anyagok, mint állati hullák, gyógyszerek, vegyszerek, növényvédő szerek, vagy műanyagok és egyéb veszélyes hulladéknak minősülő anyagok, tárgyak sem. Nem engedhető meg az almos trágya szabad területen, gödörben, árokban való tárolása, mert az szennyezi a környezetet.

31 A hígtrágya kezelése A hígtrágya az almozás nélküli tartásban keletkező folyékony halmazállapotú melléktermék, amely az állatok bélsarából és vizeletéből, technológiai vízből és elcsurgó ivóvízből áll. A hígtrágya jelentős felmelegedése elmarad (téli hőmérséklete 7-8 C, a nyári pedig C közötti). A trágyában lévő kórokozók ilyen körülmények között hosszú ideig fertőzőképesek maradnak. A hígtrágya mindazokat a kórokozókat tartalmazza, melyekkel az adott állatállomány fertőzött volt. Ezek közül az egyik legáltalánosabb a szalmonella. A keletkezett hígtrágya összetétele állatfajonként eltérő.

32 A hígtrágyakezelés annak istállóban való gyűjtését, eltávolítását, hasznosításra való előkészítését és hasznosítását jelenti. A rácspadozatok alatt összegyűlt hígtrágya folyamatosan és szakaszosan, gravitációsan, vagy vízöblítéssel távolítható el az istállóból, ahonnét tároló medencébe kerül. A szakaszos eltávolításnál a trágyában túlsúlyba kerülnek az anaerob baktériumok és az ilyen módon tárolt trágya az istálló levegőjét is jobban szennyezi. A hígtrágya további kezelése történhet - homogenizálással, azaz levegőztető keveréssel és szűréses fázisbontással, azaz a szilárd és híg rész szétválasztásával, - valamint biológiai kezeléssel, azaz anaerob, vagy aerob bakteriális kezeléssel és derítéssel, semlegesítéssel. A trágyában lévő esetleges nehézfém-, toxin- és fertőzőanyag-tartalom, valamint a többféle bűzös vegyület miatt a hígtrágyát ajánlatos legalább 1 hétig tartó kezelés és tárolás után kijuttatni a felhasználás területére. Legelőre juttatva a legeltetést csak 2 hónap után ajánlatos kezdeni.

33 Hullák és hulladékok ártalmatlanná tétele Az állattartásból keletkezett hullák, hulladékok ártalmatlanná tehetők: nagynyomású gőzzel, főzéssel, vagy vegyszeres kezeléssel, hulladéktemetőben, hullaemésztő veremben, állathulla égetőben. Állathullát, állati eredetű hulladékot feldolgozni csak az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat, hatósági engedéllyel bíró vegyipari vállalat jogosult. Az állattartó helyen elhullott állatot azonnal el kell szállítani és konténerben tárolni további szállításáig. Az elhullás okát állatorvos állapítja meg. A helyét fertőtleníteni kell. Az ilyen állattetem csak hatóságilag engedélyezett helyen és módon helyezhető el és tehető ártalmatlanná.

34 Kártevők elleni védekezés A kártevők elleni védekezés alatt elsősorban rovarok és rágcsálók irtását értjük. Ezek az élősködők nyugtalanítják az állatokat, sérüléseket, fertőzéseket, különféle betegségeket okozhatnak és a takarmányok minőségét is rontják. Rovarirtásra csak olyan szerek használhatók, melyek nem károsítják az állatok egészségét és az állati eredetű élelmiszerekben nem jelennek meg. Használatosak a mechanikai, kémiai és biológiai irtási módszerek. A rágcsálók irtása megelőző és mentesítő jellegű lehet. A legelterjedtebbek a különböző mechanikai és vegyszeres módszerek. Bevált gyakorlat a csalétkek speciális dobozokban való kihelyezése. Rendszeresen ellenőrizni kell a kihelyezett csalétkek mennyiségét és az irtás eredményességét is meg kell ítélni.

35 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET

VITAFORT ZRT Nemes Péter Vet- Produkt Kft.

VITAFORT ZRT Nemes Péter Vet- Produkt Kft. VITAFORT ZRT. 2016.06.02. Nemes Péter Vet- Produkt Kft. 1 Miért a Biosecurity Fotó: Dr. Horváth- Papp Imre 2 A biosecurity célja A kórokozók behurcolásának megakadályozása, hogy ne legyen: - szubklinikai

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése ÁLLATTARTÁSI TECHNOLÓGIÁK, BORJÚ-, NÖVENDÉKNEVELÉS ÉS HÍZLALÁS - Az állattartási technológiák

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Klíma-komfort elmélet

Klíma-komfort elmélet Klíma-komfort elmélet Mit jelent a klíma-komfort? Klíma: éghajlat, légkör Komfort: kényelem Klíma-komfort: az a belső légállapot, amely az alapvető emberi kényelemérzethez szükséges Mitől komfortos a belső

Részletesebben

- Az ivarzás rendellenességei (álivarzás, csendes ivarzás, ivarzási düh)

- Az ivarzás rendellenességei (álivarzás, csendes ivarzás, ivarzási düh) 1. Jellemezze a gazdasági állatok szaporítását! Információtartalom vázlata: - Ivar- és tenyészérettség - Az ivarzás fogalma, elnevezései fajonként - Az ivarzás jelei - Az ivarzás időtartama, ismétlődése,

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Sertés tartástechnológiai megoldások

Sertés tartástechnológiai megoldások Sertés tartástechnológiai megoldások Fenyvesi László Varga Attila A takarmányozás műszaki megoldásai Fizikai állapot Dercés száraz Dercés nedvesített Nedves Pelletált Etetési megoldás Számítógépes üzemirányítás

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év november 29.-i ülésére Tárgy: Eb rendészeti telep kialakítása Zircen Előadó: Horváth László polgármester Előterjesztés tartalma:

Részletesebben

TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia

TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia TETRA-H Nevelési és tojástermelési technológia 1 TETRA-H nevelési és tojástermelési technológia A kettős hasznosítású TETRA-H nyugodt vérmérsékletű, színes tollú hibrid a külterjes tartást is kitűnően

Részletesebben

Árutojás-termelés. Módszerei. előnevelés: 5-6 hétig utónevelés: 18-20. hétig

Árutojás-termelés. Módszerei. előnevelés: 5-6 hétig utónevelés: 18-20. hétig Árutojás-termelés Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattudományi Intézet Dr. Konrád Szilárd egyetemi tanársegéd Módszerei 1. Egyfázisú: nevelés és termelés egy helyen

Részletesebben

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5.

Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. Klímavizsgálati módszerek természetes szellőzésű tehénistállókhoz Dr. Bak János 1.1.36.017.5. A mikroklíma jellemzői és tehénre gyakorolt élettani hatásai A környezeti levegő hőmérséklete, relatív páratartalma,

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

43/2001. (12.18.) Kgy. sz. rendelet 1. Az állatok tartásáról

43/2001. (12.18.) Kgy. sz. rendelet 1. Az állatok tartásáról 43/2001. (12.18.) Kgy. sz. 1 Az állatok tartásáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. (1) bekezdése alapján, illetve az országos településrendezési

Részletesebben

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA

PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA PULYKA NEVELÉSI, HÍZLALÁSI TECHNOLÓGIA (TOJÁSTÓL VÁGÓHÍDIG) Törzsállomány Keltető Előnevelő Hízlaló 57 hét 1.,29-33 hét előnevelés, felkészítés a tojástermelésre 2.,24 hét tojástermelés 5 + 28 nap 1. Tojás

Részletesebben

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 15/2003. (VII.08.) sz. rendelete Az állatok tartásáról

Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 15/2003. (VII.08.) sz. rendelete Az állatok tartásáról Bugyi Nagyközség Önkormányzatának 15/2003. (VII.08.) sz. rendelete Az állatok tartásáról Egységes szerkezetben a 10/2008. (IV.15.) 7/2010. (IV. 14.) 1/2011. (I.24.) és a 13/2012. (V.20.) és a 21/2012.

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL

KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL KÖVEGY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 5/2000. 1111.29.1 Ö.r. számú rendelete AZ ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL Ezen rendelet 2000. március 29. napján kihirdetésre került. Kövegy, 2000. március 29. Dr Bagi Mária jegyző 1 Kövegy

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TAKARMÁNYOZÁSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TAKARMÁNYOZÁSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A létfenntartás táplálóanyag szükséglete A gazdasági állatok a takarmány táplálóanyagait elsőként létfenntartásra

Részletesebben

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI

INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI INTENZÍV RENDSZEREK ALAPJAI Mitől lesz valami intenzív? Intenzifikáció lehetőségei: Takarmányozás Polikultúra Telepítési sűrűség fokozása Vegyes kihelyezés Levegőztetés Vízcsere Extenzív félintenzív -

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

TELEPHELY ADATOK (Th)

TELEPHELY ADATOK (Th) Th. melléklet TELEPHELY ADATOK (Th) Száma: Th. 3/1. oldal Telephely megnevezése: Ivánbattyán sertéstelep címe: Ivánbattyán hrsz.: 078 1. A telephely területi adatai: Település megnevezése Helyrajzi szám

Részletesebben

Tájékoztató az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése. VP5-4.1.1.6-15 kódszámú pályázatról

Tájékoztató az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése. VP5-4.1.1.6-15 kódszámú pályázatról Tájékoztató az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése VP5-4.1.1.6-15 kódszámú pályázatról A felhívás keretében az alábbi állatfajok tartása esetén igényelhető támogatás: szarvasmarha,

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

A Felhívás 3. számú szakmai melléklete. Trágyakezelés

A Felhívás 3. számú szakmai melléklete. Trágyakezelés A Felhívás 3. számú szakmai melléklete Trágyakezelés. Beton gyűjtő-átemelő-kezelő medence kialakítása adagoló, be- és kitároló, keverő-homogenizáló berendezésekkel A beruházási egység célja olyan betonozott

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete

NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete NÁDASD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 8/1995. (V.05.) számú rendelete AZ ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ MELLÉKÉPÜLETEK ELHELYEZÉSÉNÉL BETARTANDÓ VÉDŐTÁVOLSÁGOKRÓL ÉS AZ ÁLLATTARTÁSSAL KAPCSOALTOS EGYÉB

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

Trágyavizsgáló labor. Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör

Trágyavizsgáló labor. Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör Laborok Trágyavizsgáló labor Csiba Anita, intézeti mérnök (csiba.anita@gmgi.hu) Tevékenységi kör - Kutatásainkat az alacsony ÜHG kibocsátású trágyafeldolgozási technológiák kidolgozásáért, valamint a folyamat

Részletesebben

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete. az állattartásról. Általános rendelkezések

JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete. az állattartásról. Általános rendelkezések JUTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2008.(XII. 17.) rendelete az állattartásról Juta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI. törvény és végrehajtási

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0921 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010.május 14. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA

A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA A SERTÉS HÚSVIZSGÁLATA 854/2004/EK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK MEGSZERVEZÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001

Részletesebben

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

TARTÁSTECHNOLÓGIA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A TARTÁSTECHNOLÓGIA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése A KÖRNYEZETVÉDELEM SZEREPE A TARTÁSTECHNOLÓGIA MEGVÁLASZTÁSÁBAN - Az állattartó telepek környezetterhelésének

Részletesebben

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének

Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének Öcsöd Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestületének 19/2005. /VII.1./ Önkormányzati rendelet 1, 23/2005./IX. 22./ Önkormányzati rendelet 2, 13/2012./V.24/ önkormányzati rendelettel 3 módosított 19/2004.

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás Komposztálás Otthoni komposztálással a természetes lebomlási folyamatoknak köszönhetően jó minőségű humusz nyerhető a konyhai és a kerti zöldhulladékokból, amelyek ideális

Részletesebben

Levegőminőség védelem

Levegőminőség védelem Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása Levegőminőség védelem Energiahatékonyság Dr. Borbély János egyetemi docens Debreceni Egyetem EEA Grants Norway Grants 1 Tojásból Csirkemell-filé Környezeti

Részletesebben

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése 5. A szerves trágyák szerepe a tápanyag-gazdálkodásban 5.1. A szerves trágyák fő jellemzői

Részletesebben

A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI

A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum A HÁZINYULAK NAGYÜZEMI TARTÁSÁNAK KÖVETELMÉNYEI Előadó neve SZÁRMAZÁS, ELTERJEDÉS, DOMESZTIKÁCIÓ Nyúlszerű rágcsálók

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Tájékoztató. A pályázati kiírás elsősorban az állattartó telepeken trágyatárolók építésére, kialakítására irányul.

Tájékoztató. A pályázati kiírás elsősorban az állattartó telepeken trágyatárolók építésére, kialakítására irányul. Tájékoztató Tájékoztatjuk tisztelt Partnereinket, Ügyfeleinket, hogy megjelent a várva várt VP5-4.1.1.6-15 Az állattenyésztési ágazat fejlesztése - trágyatárolók építése című pályázati felhívás! A pályázati

Részletesebben

BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2008. (V.13.) ÖK számú rendelete a helyi környezet védelméről

BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2008. (V.13.) ÖK számú rendelete a helyi környezet védelméről BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2008. (V.13.) ÖK számú rendelete a helyi környezet védelméről Balatonhenye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének

Részletesebben

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban

Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Hüvelyes növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban Dr. Divéky-Ertsey Anna adjunktus SZIE, KERTK, Ökológiai és Fenntartható Gazdálkodási Rendszerek Tanszék Fenntartható mezőgazdaság Hosszú távon működő,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

Legionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás

Legionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás Legionella baktériumok előfordulása természetes és mesterséges vízi környezetekben, monitorozás Mintavételi helyek kiválasztása vízből és levegőből Reskóné Dr. Nagy Mária KVI-Plusz Kft. Legionella új közegészségügyi

Részletesebben

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata

Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Korszerű eleveniszapos szennyvízkezelési eljárások, a nitrifikáció hatékonyságának kémiai, mikrobiológiai vizsgálata Készítette: Demeter Erika Környezettudományi szakos hallgató Témavezető: Sütő Péter

Részletesebben

-komposztálás -biogáz nyerése

-komposztálás -biogáz nyerése SZILÁRD HULLADÉK -az ember termelői-fogyasztói tevékenysége során keletkezik -forrásai: háztartások, ipar, mezőgazdaság stb. Osztályozás -égethető és nem égethető -komposztábilis (bomló) és nem komposztábilis

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról. A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 44/2012. (IX.14.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,

Részletesebben

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások

ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági eljárások Az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet megbízásából készült ÉLELMISZERBIZTONSÁG Egyes hormonhatású anyagok állattenyészésben való felhasználásának tilalma Élelmiszerjog, élelmiszerbiztonsági

Részletesebben

Szellőzés. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12.

Szellőzés. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. Szellőzés Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 A szellőzés fontossága Az energiatudatos építkezések, beruházások

Részletesebben

GŐSFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9/2002. (XI.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

GŐSFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9/2002. (XI.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE GŐSFA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 9/2002. (XI.1.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI KÖRNYEZET VÉDELMÉRÔL, A KÖZTERÜLETEK ÉS INGATLANOK RENDJÉRŐL, A TELEPÜLÉS TISZTASÁGÁRÓL (Egységes szerkezetben

Részletesebben

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés Lajos Máté lajos.mate@osski.hu OSSKI Bővített fokozatú sugárvédelmi tanfolyam 2016. október 13. Országos Közegészségügyi Központ (OKK) Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi

Részletesebben

1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai

1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai 1. melléklet: Szabványok által definiált hatások és azok előfordulásai kis léghőmérséklet (+ 5 (-65 0 C)) o időjárástól védett hely, fűtéssel (fagyás ellen védett); o időjárástól nem védett hely vagy időjárástól

Részletesebben

Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék. X. Ipari Környezetvédelem Konferencia és Szakkiállítás Siófok, október

Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék. X. Ipari Környezetvédelem Konferencia és Szakkiállítás Siófok, október okl. környezetmérnök Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék Egy hulladéklerakó sematikus ábrája Zárószigetelő rendszer Hulladék Csurgalékvíz-elvezető rendszer Aljzatszigetelő rendszer

Részletesebben

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól

Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól Csólyospálos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 8/2004.(VI.25.) KT. számú rendelete az állattartás szabályairól (8/2012.(V.31.) rendelettel módosítva) (Egységes szerkezetbe szedve) Csólyospálos

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

Agrárkörnyezetvédelmi ügyintéző. Természet- és környezetvédelmi technikus 2/49

Agrárkörnyezetvédelmi ügyintéző. Természet- és környezetvédelmi technikus 2/49 A 10/07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.

Passzív házak. Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum. Passzív házak Ni-How Kft. 8200 Veszprém Rozmaring u.1/1. Tel.: 3670-253-8749 nyilaszarocentrum.com@gmail.com www.nyilaszaro-centrum.com 2014.08.12. 1 Passzív ház Olyan épület, amelyben a kényelmes hőmérséklet

Részletesebben

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 55-61. TEL: 75/830-690. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás) PAKSI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI NONPROFIT KFT. 7030 PAKS, DÓZSA GYÖRGY ÚT 55-61. TEL: 75/830-690 Ügyfél azonosító szám: (szolgáltató tölti ki) Iktatószám: /2014. Hulladékszállítási szerződés (közületi közszolgáltatás)

Részletesebben

Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok

Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Toxinológia fuzáriumkísérleti tapasztalatok Székesfehérvár Debrecen 2013. 05.15-16. Magyar Kukorica Klub Egyesület 1 Hivatkozások Szakcikk idézet: Agro Napló (Dr Mesterhézy Ákos) Történeti és szakmai részek:

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Az ember és környezete, ökoszisztémák. Dr. Géczi Gábor egyetemi docens Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Ember és környezete az idő függvényében Barótfi, 2008 Nooszféra

Részletesebben

az azt módosító 15/2007. (XII. 27.) rendelettel egységes szerkezetben

az azt módosító 15/2007. (XII. 27.) rendelettel egységes szerkezetben Fürged Község Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2005./III.8./ sz. rendelte A helyi környezetvédelemről,a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról az azt módosító 15/2007. (XII.

Részletesebben

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András

A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő Szerkesztette: Vizkievicz András A levegő a Földet körülvevő gázok keveréke. Tiszta állapotban színtelen, szagtalan. Erősen lehűtve cseppfolyósítható. A cseppfolyós levegő világoskék folyadék,

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KERTÉSZET ÉS PARKÉPÍTÉS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KERTÉSZET ÉS PARKÉPÍTÉS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ KERTÉSZET ÉS PARKÉPÍTÉS ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ Teszt jellegű feladatok 1. Mi az áltermés fogalma? Egy helyes válaszért egy pont adható. a.

Részletesebben

TECHNIKAI ADATLAP 1. SZAKASZ AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA:

TECHNIKAI ADATLAP 1. SZAKASZ AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA: lakk Elkészítés időpontja: 2012.02.05. 1 / 4. oldal TECHNIKAI ADATLAP 1. SZAKASZ AZ ANYAG/KEVERÉK ÉS A VÁLLALAT/VÁLLALKOZÁS AZONOSÍTÁSA: 1.1. Termék azonosító: Termékszám: JK 246 221 00 PN 112 474 06 Korrózió

Részletesebben

E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica.

E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica. Morzsolt kukorica takarmányozási célra MSZ 12540 Shelled maize for animal feeding E szabvány tárgya a takarmányozási célra forgalomba hozott, biológiailag érett száraz, morzsolt kukorica. 1. Fogalommeghatározások

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ MEZŐGAZDASÁG ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. TESZTFELADATOK Egyszerű választás D Négyféle asszociáció 1. D 2. B 3. C 4. B 5. A Ötféle asszociáció

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E.

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E L E T E. Marcali Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 8700 Marcali, Rákóczi u. 11. Tel.: 85/501-000 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2004. (II. 27.) Ö N K O R M Á N Y Z A T I R E N D E

Részletesebben

I. Általános rendelkezések és fogalom-meghatározások 1.

I. Általános rendelkezések és fogalom-meghatározások 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 13. számú önkormányzati rendelete a haszonállatok tartásáról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. -ában kapott, felhatalmazás

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév

Részletesebben

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár

Részletesebben

Gyakorlat. I. A mikroklíma

Gyakorlat. I. A mikroklíma Általános állathigiénia Gyakorlat I. A mikroklíma ma a gyakorlat menete a műszerek m működésének m ismertetése se a hallgatók k 3-4-es 3 csoportba oszlanak, minden csoport kap egy-egy műszert. m Az állatház

Részletesebben

ÉTKEZÉSI TOJÁSTERMELÉS

ÉTKEZÉSI TOJÁSTERMELÉS B. 4 melléklet ÉTKEZÉSI TOJÁSTERMELÉS (Az étkezési tojás élelmiszer-biztonsági és állategészségügyi követelményei és forgalma.) Étkezési tojásként az a tojás kerülhet forgalomba, amely olyan egészséges,

Részletesebben

laborvizsgálatok Dr. Markus Gabriella Markus Tejlabor kft. mgvet@chello.hu www.markustejlabor.shp.hu 30-9346-794

laborvizsgálatok Dr. Markus Gabriella Markus Tejlabor kft. mgvet@chello.hu www.markustejlabor.shp.hu 30-9346-794 Staphylococcus aureusmentesítés és az ehhez tartozó laborvizsgálatok Dr. Markus Gabriella Markus Tejlabor kft. mgvet@chello.hu www.markustejlabor.shp.hu 30-9346-794 Amit a Staphylococcus aureusról feltétlenül

Részletesebben

A HACCP rendszer bevezetésének célja

A HACCP rendszer bevezetésének célja HACCP 4.tétel HACCP Lényege: - Nemzetközileg elfogadott módszer arra, hogy lehetséges veszélyeket azonosítsunk, értékeljünk, kezeljük a biztonságos élelmiszerek forgalmazása érdekében, - valamint rendszer

Részletesebben

Élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns. Laboratóriumi technikus

Élelmiszeripari mikrobiológiai laboráns. Laboratóriumi technikus A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016)

Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016) Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből előállított magas foszfor tartalmú csontszén szilárd fermentációjával (HU09-0114-A2-2016) Edward Someus, Terra Humana Ltd. 2016.Szeptember

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete. a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 35/2009.(XII.11.) sz. rendelete a leveg ő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Sajókápolna Község Önkormányzata Képviselő -testületének

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ

INTENZÍV BROILER INDÍTÓ INTENZÍV BROILER INDÍTÓ Cikkszám: 4-131-012-01 Felhasználási javaslat: 0-14 napos korig Háromfázisos etetési technológiát teljes körűen kielégítő takarmány fajtától függetlenül, biztonságos, ellenőrzött

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal

Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-20303/2015., 36221/2016. Ügyintéző: Demeter Anikó Dr. Bartus Beáta Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310 Tárgy: Nak 057/6 helyrajzi számon lévő I. számú sertéstelep

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája

LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája LERAKÁS - Hulladékkezelési technológiák nem hasznosítható maradékanyagainak listája 1 ÁSVÁNYOK KUTATÁSÁBÓL, BÁNYÁSZATÁBÓL, KŐFEJTÉSBŐL, FIZIKAI ÉS KÉMIAI 01 04 08 kő törmelék és hulladék kavics, amely

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben