Finnország függetlenségi harca Magyar önkéntesek Finnországban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Finnország függetlenségi harca 1917 1945. Magyar önkéntesek Finnországban"

Átírás

1 Finnország függetlenségi harca Magyar önkéntesek Finnországban Ha egy műfordító áttenné északi testvérnépünk nyelvére Sajó Sándor: Magyarnak lenni című versét, s közben a magyar szót finn -re, illetve a Kárpátok -at tavak - ra cserélné, bizony a finn emberek túlnyomó többsége úgy hinné: ez a költemény róluk íródott. S hogy ez miért lehetne így? Előadásomban ezt fogom bizonyítani. Magyarnak lenni nagy s szent akarat, Mely itt reszket a Kárpátok alatt, Ha küzködöm, ha szenvedőn, ha sírva, Viselni sorsukat ahogy meg van írva, Szívünkbe szíva magyar földünk lelkét, Vérünkbe oltva ősök honszerelmét, S féltőn borulni minden magyar rögre, S hozzá tapadni örökkön-örökre. Északi rokonaik településterülete: Suomi az évi fredrishavni békétől mint Finn Nagyhercegség az Orosz Birodalom része volt. A finnek az as Nagy Háborúban minden oroszok cárja hadseregében, külön finn csapattestekben harcoltak. A sors fintora, hogy 1915-ben ott voltak Przemysl ostrománál is, s tudjuk, hogy az erődrendszer védőseregének mintegy kétharmada magyar volt. Az februári oroszországi forradalom aztán önkormányzatot adott a finneknek. Július 18-án a finn országgyűlés (Riksdag) kinyilvánította Suomi szuverenitását az Orosz Birodalmon belül, ám a központi kormányzat nem autonóm köztársaságok államszövetségében gondolkodott. Válaszként az orosz Ideiglenes Kormány augusztus 2-án feloszlatta a finn országgyűlést. Az orosz kormány hatalmának gyengülését érezve azonban november 1-jén a finn országgyűlés önhatalmúan ismét összeült, s december 6- án deklarálta Finnország függetlenségét, amit a szomszéd Svédország, s ami különösen érdekes, az egymással hadakozó két politikai-katonai tömb, a Központi Hatalmak és az Antant két vezető hatalma, Németország, és Franciaország azonnal elismert. Finnországban ezt a napot máig nemzeti ünnepként ülik meg. A függetlenségi háború (itsenäinensota) 1915-től egyre több finn távozott Svédországon át Németországba, s egy részük önként jelentkezett a német szárazföldi haderőbe. A belőlük szervezett alegységek 1916-tól Kurlandban harcoltak német kötelékben. Amikor Oroszország gyengesége már egyre nyilvánvalóbbá vált, 1917 elején Németországból hazaküldték Finnországba a Carl Gustav Mannerheim volt cári ezredes parancsnoksága alatt álló, mintegy 2000, hadifogságból jelentkezettekből és finn önkéntesekből álló porosz királyi 27. vadászzászlóaljat. E jól kiképzett alakulat tisztjeire, altisztjeire és katonáira alapozva 1917 közepétől megszervezték a finn hadsereget, amely január 25-én alakult meg hivatalosan Polgárőrség néven, mintegy fővel. Parancsnokvá Mannerheimet nevezték ki, akkor már altábornagyi rendfokozatban. A szentpétervári kormányzat azonban nem nézte tétlenül Finnország kiválását a birodalomból november 26-án finn tanácskormány alakult, amely március 1-jén barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötött Szovjet-Oroszországgal. Az ezzel párhuzamosan kirobbanó polgárháborúban az együtt katonát számláló finn vörös gárda és a szovjet-orosz hadsereg 1918 első két hónapjában elfoglalta az

2 ország déli, sűrűn lakott részeit és Helsinkit. Mannerheim csapatai viszont két hónap leforgása alatt ellenőrzésük alá vonták Közép- és Észak-Finnországot, s központjukká Vaasa városát tették meg. Mindkét oldalon harcoltak orosz katonák: az 1917 előtt Finnországban állomásozott orosz seregtestek mintegy fős állományának harmada a bolsevik propaganda hatására beállt a szovjet-orosz hadseregbe, ötöde a finnek oldalán harcolt mint fehérgárdista, a többi dezertált. A finnek hagyták hazaszökni őket: annyival is kevesebb volt a gondjuk. Mannerheim erőinek soraiban a német kiképzőtiszteken kívül több száz, otthon szabadságolt svéd tiszt és katona is harcolt. A polgárháborúban nem alakultak ki a Nagy Háborúra jellemző állandó állásrendszerek, de a felek nem bírtak egymással. Ezért március 3-án egy német hajóraj Meurer tengernagy parancsnoksága alatt elfoglalta az Ahvenmaa- (Äland-) szigeteket, s április elején csapatokat tett partra Dél-Finnországban Hankónál és Lovisánál. Április 7-én a németek bevették Tamperét, 14-én Helsinkit. A finn hadsereg és a vele harcoló német segédcsapat (Hilfskorps) gróf Rüdiger von der Goltz német vezérőrnagy vezetésével az április 29. és május 3. közötti lahti tavastehnsi csatában döntő győzelmet aratott, Mannerheim ünnepélyesen bevonult Helsinkibe. Az március 3-i Breszt-Litovszk-i béke értelmében május 5-ére a szovjet-orosz csapatok kivonultak Finnországból március 7-én a finn országgyűlés békét kötött Németországgal (amellyel formailag még mint az Orosz Birodalom Finn Nagyhercegsége állt hadiállapotban), s meghívta a finn trónra Károly Frigyes hesseni herceget. A Központi Hatalmak összeomlása nyomán december 1-jén Mannerheim tábornokot az országgyűlés ideiglenes államfői jogokkal kormányzóvá választotta. Károly Frigyes e napon lemondott a finn trónról július 19-én az országgyűlés kikiáltotta a köztársaságot, s elnökének széles, közel uralkodói jogkört biztosított. Az első elnökválasztáson 143:50 arányban Kaarlo Juho Stählberg, a Közigazgatási Bíróság elnöke győzött Mannerheim tábornokkal szemben, aki 10 évre visszavonult a politikától. Úgy tűnik, a finn népnek már akkor megvolt az érzéke a demokráciához: a tábornokra addig volt szüksége, amíg a harcok tartottak, ám a békés országépítéshez polgári személyt, de nem politikust, hanem eg közigazgatási szakembert, egyben jogászt óhajtott. Érdekes a párhuzam: az a Churchill, aki megnyerte Angliának a II. világháborút, már 1945 nyarán, alig hogy Európában elhallgattak a fegyverek, szintén alul maradt a választásokon. Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok az elnökválasztást követően ismerte el Finnországot, amelyet szeptember 22-én felvettek a Nemzetek Szövetségébe, közkeletű nevén a Népszövetségbe ben az országot hivatalosan kétnyelvű (finn és svéd) orrszággá nyilvánították. Stählberget 1925-ben Lauri Kristian Relander, 1931-ben Evind Svinhufvud, 1937-ben Kyösti Kallio, 1940-ben Risto Heikki Ryti követte. A Finn-öböl, a Botteni-öböl, Svédország, Norvégia, az Északi-tenger és Oroszország között ilyenformán kialakult Finnország területe ben km 2, 1945-től km 2 ; lakossága 1915-ben , 1930-ban fő volt, amelynek 88 %-a finn, 10,1 %-a svéd, a többi orosz, német és lapp. A függetlenségi háborúnak és a párhuzamos polgárháborúnak összesen a két oldalon mintegy áldozata volt. Ezen belül a háború alatt délen a vörösterrornak kb ember esett áldozatul, a szovjet-orosz kivonulás után délen a vörösterror visszahatásaként elszabaduló fehérterror 8400 ember életét követelte. A szovjet-finn tanácskormány orosz területről erre hivatkozva Karjalában (Karélia) megkísérelte újjáéleszteni a polgárháborút, miközben 1918 végén, a mai Észtország, Lettország és Litvánia területén kitört a baltikumi függetlenségi háború ben és 1920-ban a finn

3 vörös gárdák partizántevékenységet folytattak, felszámolásuk a finn hadseregnek több mint másfél évébe került. Miután a fiatal szovjet-orosz államnak jóval erősebb ellenfelei támadtak, április 27-én, július 21-én és augusztus 31-én Csicserin szovjet-orosz külügyi népbiztos (külügyminiszter) fegyverszüneti tárgyalásokra tett javaslatot Finnországnak és a három balti államnak. A négy ország miniszterelnöke és külügyminisztere szeptember 29. és október 1. között a tartui konferencián megállapodott a tárgyalásokon követendő stratégiáról. November 19-én a négy ország és Szovjet-Oroszország kormánya Tartuban megállapodást kötött a hadifoglyok elengedéséről. Miután az Antant Legfelsőbb Tanácsa december 13-án határozott a fehér-orosz erők támogatásának beszüntetéséről, majd január 20-án a Szovjet-Oroszország elleni blokád feloldásáról, a négy ország változtatni kényszerült tárgyalási stratégiáján. Az 1920-ban megkötött kétoldalú békékkel a függetlenségi háborúk lezárultak, Szovjet- Oroszország és a balti államok vállalták, hogy nem engednek meg területükön a másik fél elleni szervezkedést. A békék rendezték továbbá az állampolgárság, a kulturális javak és a közös közlekedési infrastruktúra kérdését, a Balti- (Keleti-) tenger, illetve a Finn-öböl vizeinek használatát, s a hadifoglyok elengedését. A Karjalában (Karélia) újjáéledő finn orosz háború miatt a Finn Köztársaság és Szovjet-Oroszország csak október 14-én kötött békét Dorpatban. A finn tanácskormány az 1930-as évek közepéig szovjet finn emigráns kormányként funkcionált. Előre a cári határokig A békét a szomszédos és az egykori Orosz Birodalomból kivált új országokkal megteremtő Lenint azonban Sztálin követte a vörös trón -on márciusában ülésezett a Szovjetunió Kommunista Pártja, az állampárt XVIII. kongresszusa. Sztálin május végén a Központi Bizottság előtt értelmezte a kongresszusi határozatokat és kijelölte az állami, a katonai és a pártvezetés számára követendő utat. Többek között kijelentette, hogy 2 évük van helyreállítani az egykori cári birodalom évi határait. Ez csupán Európában 4 ország és 2 tartomány visszahódítását jelentette: Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, illetve a volt Orosz-Lengyelország (benne Varsóval) és Besszarábia (Romániától). Az augusztus 23-i Molotov Ribbentrop-paktum konkrét lehetőséget teremtett a megvalósítás első fázisára, hiszen kvázi szövetségessé tette a Szovjetuniót legnagyobb potenciális ellenlábasával, a nemzetiszocialista Németországgal, s elhatárolta egymástól a két birodalom befolyási övezetét Kelet-Közép-Európában. A Szovjetunió a Távol- Keleten is megszabadult lekötöttségétől a paktum hatásaként: szeptember 4-én ugyanis Japán be nem avatkozási nyilatkozatot tett a lengyel háború vonatkozásában, szeptember 16-án pedig fegyverszünetet kötött a Szovjetunióval szeptember 17-én két szovjet hadseregcsoport megtámadta Lengyelországot. Noha már a szeptember 28-i német szovjet határszerződéssel a Szovjetunióé lett az addig Lengyelországhoz tartozott Nyugat-Fehéroroszország és Északnyugat-Ukrajna, a szovjet politikai és katonai vezetés egyaránt csupán félsikert könyvelhetett el. Az ig orosz varsói és a lublini lengyel vajdaság Németországé lett, s a Vörös Hadsereg sem arathatott olyan villámháborús győzelmet, mint a német. A már egyébként is megvert lengyel haderő a némettel szemben volt lekötve, a szovjet csapatok legfeljebb lengyel határőr és kisebb tartalékos csapattöredékeket küzdhettek le. A lengyelországi bevonulás alkalmat adott viszont a balti terjeszkedésre lassan fél

4 év telt el a sztálini felszólítás óta... Szeptember 18-án a szovjet hadiflotta behatolt az észt és a lett felségvizekre, hogy a háborús viszonyok közepette átvegye a tengeri biztonság őrzését. A szovjet diplomácia elérte, hogy a szeptember 28-i német syovjet határszerződéssel módosítsák a Molotov Ribbentrop-paktum titkos záradékát: Litvánia átkerült a szovjet érdekszférába. Másnap a szovjet hadihajók megjelentek a litván felségvizeken is. A szárazföld és a tenger felől bekerített három kis balti államra a Szovjetunió kölcsönös segítségnyújtási szerződést erőltetett: Észtországra szeptember 28-án, Lettországra október 5-én, Litvániára október 11-én. Október folyamán összesen 65 ezer szovjet katona vonult be a három államba úgymond szuverenitásuk biztosítására. Október 27-én a volt lengyel terülteket formálisan is Szovjet- Belorussziához és Szovjet-Ukrajnához csatolták. Következhet Finnország Október 5-én a finn kormány meghívást kapott a kölcsönös segítségnyújtási szerződésről folytatandó tárgyalásokra Moszkvába, ahol úgy vélték, megismételhetik a három kis balti államal szemben elért gyors eredményeket. Az október közötti első tárgyalási fordulón a finn delegációt J. K. Paasikivi svédországi finn követ, meghatalmazott miniszter vezette. A tárgyalások megindulásakor mozgósították a Leningrádi Katonai Körzetet, s a Vörös Hadsereg ekkor vonult be a három balti államba, illetve hadgyakorlat címén 14-ére felvonult a finn határra is. Finnországgal szemben azonban ezek a lépések a szándékokkal ellentétes reagálást váltottak ki: a finn delegáció megszakította a tárgyalásokat és hazautazott. Az október 6-án készültségbe helyezett finn védelmi erők 14-étől szintén hadgyakorlatot kezdtek október 23-án a szovjet politikai vezetés újabb javaslattal állt elő: kölcsönös területcserével. A Karjala-földnyelvet követelte Leningrád és Viipuri (Viborg) között, cserébe északon három és félszer akkora, ám értéktelen területet, jobbára terméketlen és ritkán lakott tundrát ajánlott fel. Mivel Finnország számára ez sem volt elfogadható, ráadásul a szerződés tartalmazta volna a Finn-öblöt lezáró Hanko-félsziget és több kisebb finn sziget 30 évre történő szovjet bérbevételét is, november 13-án Väinö Tanner finn külügyminiszter, delegációvezető ismét megszakította a tárgyalásokat. Molotov szovjet külügyi népbiztos (külügyminiszter) meglehetősen egyértelmű kijelentést tett a távozó Tannernek: most majd a katonák veszik át a szót. A hónap második felében a határ szovjet oldalán újabb csapatok jelentek meg, s megkezdték az utak és a vasutak műszaki megerősítését is. A szovjet politikai vezetés elérkezettnek látta az alkalmat Finnország visszacsatolására, a katonai pedig arra, hogy hasonlóan gyors győzelmet produkáljon, mint a németek Lengyelországban. Úgy vélték, ha Finnország bekebelezése békésen sikerül, az diplomáciai, ha nem, az villámháborús siker lesz de mindkét esetben rászolgálnak Sztálin elismerésére. November 26-án délután háromnegyed négykor a Karjala-földnyelven, a határ szovjet oldalán lévő Mainila faluban állomásozó szovjet csapatokat tüzérségi támadás érte. Hiába bizonygatták a finnek, hogy tüzérségük a megerődített Mannerheimvonalban van, az pedig messzebb húzódik a határtól, mint a finn lövegek lőtávolsága, a világ inkább a finn támadásról beszélő Molotovra figyelt júniusában finn hadifogságba esett, a provokáció megrendezésében részt vett szovjet katonák elmondták a történteket: bizony, szovjet tüzérség lőtte a szovjet lövészeket Mainilában. Sztálinnak, úgy tűnik, volt még mit tanulnia Hitlertől, aki kivégeztette a Lengyelország

5 lerohanására ürügyként szolgáló gleiwitzi provokációt végrehajtó német katonákat, nehogy tanúk maradjanak, akik esetleg utólag kifecseghetik az igazságot november 27-én a mainilai támadásra hivatkozva a szovjet kormány felmondta az szeptember 24-i szovjet finn megnemtámadási szerződést, 29-én pedig megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Finnországgal. Mozgásba lendült a titkos diplomácia is november 28-án Terijokiban, közvetlenül a határ finn oldalán a Finn Kommunista Párt húszéves emigrációból aznap finn területre lépett első titkára, Otto Kuusinen újjáalakította a finn tanácskormányt, amely kikiáltotta a Szovjet-Finn Népköztársaságot. A Szovjetunió ezt másnap elismerte, s még 29-én kölcsönös segítségnyújtási egyezményt kötött vele. Kuusinen mint finn kormányfő proklamációt adott ki, hogy a finn nép felkelt az imperialista hatalom ellen, s megsegítésére behívta a szovjet csapatokat. Igaz, saját felkeléséről a finn nép nem tudott... Jari Vilén magyarországi finn nagykövet február 17-én, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban lezajlott nemzetközi konferencián úgy fogalmazott, hogy Finnország napokon belül megkezdődött önvédelmi harcát még a finn kummunisták is támogatták. Nincs azonban ellentmondás, ugyanis nemcsak Kuusinen élt egészen addig a Szovjetunióban, hanem kormányának többi tagja is. A téli háború (talvisota) november 30-án a szovjet haderő 25 hadosztállyal és dandárral, 2268 harcjárművel, 3500 löveg és aknavető, valamint 1590 repülőgép támogatásával, főerőivel a Karjala-földnyelven átlépte a finn határt. A finn hadsereg 9 hadosztállyal, 26 (!) harckocsival, 485 löveggel és aknavetővel, valamint 235 repülőgéppel bírt. Noha a Moszkvában kiadott nyilatkozatok alapján a világ finn támadásról beszélt, a katonai erőviszonyok (26 az 1-hez) nem ezt látták alátámasztani. Kitört a szovjet finn téli háború, amelyet a finn történetírás második függetlenségi háborúként is emleget. szovjet finn erőviszony hadosztály és dandár ,8 : 1 harcjármű ,2 : 1 löveg és aknavető ,6 : 1 harci repülőgép ,8 : 1 összesen 26,1 : 1 A szovjet harcjárműpark a könnyűharckocsitól a közepesen és a rohamlövegen át a nehézharckocsiig terjedt. A finneknek csak Vickers Armstrong E könnyűharckocsijuk volt, amelynek 8,7 tonnás, 5-17 mm-es páncélzattal borított, 87 LE-s motorral hajtott teste 4 fős kezelőszemélyzetet fogadott be, s 1 db 3,7 cm-es harckocsiágyúval és 1-1 db 9 mm-es és 7,62 mm-es géppuskával szerelték fel. A finn lakosság evakuálását a leginkább veszélyeztetett Karjala-földszorosról még november 24-én megkezdték. 30-án reggeltől a szovjet légierő finn városokat bombázott, elsődlegesen is Helsinkit és Viipurit. December 2-án Roosevelt amerikai elnök azt kérte Sztálintól, hogy csak katonai célpontokat bombázzon. Válaszként Kliment Vorosilov marsall még aznap elrendelte az összes finn város bombázását, mondván, hogy így majd a finn nép veszi rá kormányát a kapitulációra. Súlyosan tévedett: a bombázások hatására egyre több finn férfi jelentkezett önként front-, illetve nő segédszolgálatra. Ez utóbbiak voltak a lották.

6 1939. december 9-én a Szovjetunió tengeri blokádot hirdetett a Finn- és a Botteniöbölben. Északon erre nem volt szükség, mivel a tenger már befagyott. December 10- étől a blokádba (finn adatok szerint) német tengeralattjárók is bekapcsolódtak. Mivel Svédország nem zárta le a szárazföldi finn határt, a blokád nem bizonyult hatékonynak. Később a két öböl is befagyott, így január 20-án a blokádot feloldották. A. K. Cajander finn miniszterelnök, aki felelősnek érezte magát a válság háborúvá fejlődésében, a támadás napján lemondott. Kyösti Kallio köztársasági elnök felkérésére december 2-án Risto Ryti alakított kormányt. Ryti megerősítette Mannerhei tábornagyot főparancsnoki tisztében, s az ő javaslatára kinevezte az aznap megalakuló Karjalahadsereg parancsnokává az addigi vezérkarfőnököt, Hugo Östermann altábornagyot. A szovjet páncélos ékek az átszegdelt terepen nem voltak képesek teljesíteni, amit a német harckocsik a lengyel síkságon. A finn hadsereg a tavakra és erdőkre támaszkodó Mannerheim-vonalban sikeresen ellenállt. A függetlenségi háború legendás vezérének nevét viselő, 135 km széles és km mély finn államerődítést között építették ki a Finn-öböl és a Ladoga-tó közötti Karjala-földszoroson az erődítések építésben gyakorlattal bíró német, angol, francia és belga hadmérnökök segítségével. Két fő erődvonalból és fedezőzónából állt. Az erődvonalakat egymással tüzérségi tűzösszeköttestésben álló megerődített támpontok füzére alkotta, egy-egy támpontot pedig 2 3 nagyobb beton- és 3 5 kisebb föld-, fa-, föld-faerőd. Az egyes támpontokat általában 1 erődszázad és 1 gyalogzászlóalj védte. A támpontok közötti térközbe tábori erődítéseket telepítettek, ezeket az ún. biztosítási zónákat (területüktől függően) 1 2 gyalogszázad biztosította járőrözéssel és portyázással. Összesen közel 1000 különféle típusú erőd készült. A határtól 5 15 km-re kiépített fedezőzőna Ino Rajbola Vuomma Lipola Raszuli Szaroinen vonalában húzódott. A határvédelmi erők halogatóharcának és visszavonulásának biztosítására kisebb erődtámpontokat létesítettek Seivästrä, Ino, Terijoki, Rajbola, Musztamjaki, Vuomma, Uusikirkka, Kaukszama, Kanneljärvi, Lipola, Raszuli, Szaroinen helységeknél. A km mély fő védőövet Murila Lounatioki Telkkjala Valkjärvi Rautu Mersäpirtti vonalában telepítették. Legfontosabb támpontjai Murila, Szurboentikkjala, Lounatioki, Szormula, Muolaanjärvi, Yskjärvi, Telkkjala, Valkjärvi, Kirkkajärvi, Mjakrjala, Rautu, Mersäpirtti térségében voltak. A fedezőzőna és a fő védőöv alkotta együtt a főellenállási övet. A 7 10 km mély hátsó védőöv Kurkela Summa Muolaa Ritaszaari Vuoksi-tó Suvanro-tó Taipale vonalában létesült. Ennek balszárnya a kelet-nyugati irányba hosszan elnyúló Suvanro-tótól a Ladoga-tó partján lévő Taipaléig a terepviszonyok miatt közel volt a fő védőöv balszárnyához. Főbb erődtámaszpontjai Koiviszto, Summa, Muolaa, Ritaszaari, Vuoksela, Sakkola, Taipale helységeknél voltak. A hátsó védőöv mögött, de annak nem részeként különösen is megerődítették Viipuri városát. A Mannerheim-vonalra a szovjet 7. hadsereg december 6 7-ére zárkózott fel, ami napi átlag 1,5-2 km előrenyomulást jelentett. Parancsnoka, Mereckov tábornok négy sikertelen támadás-sorozatot vezetett ellene: december én, án, január 5 7-én és február 1 3-án. A február 11-én indított ötödik offenzívát azonban az akkorra kimerült finn hadsereg már nem tudta elhárítani. Február 13-án Lähde-nél, 17- én Pastilampii-nál a szovjet csapatok áttörték a finn védelmet, s 28-ára elérték Viipuri külvárosait. Ehelyt két röpke gondolat megér egy rövid kitérőt. A II. világháború során a híres erődítések sorra elestek, kezdve a belga Eben erődtől a francia Maginot-vonalon és a szovjet Sztálin-vonalon át a német Siegfried-vonalig. Két megerődített állás volt

7 mindössze, amely képes volt viszonylag gyenge erőkkel is feltartóztani a jóval erősebb fő hadviselő felet esetünkben a szovjet Vörös Hadsereget, az egyik védőit iszonyatos veszteségek árán kifárasztották, a másikat pedig délról megkerülték. Időrendben az első a finn Mannerheim-, a másik a magyar Árpád-vonal volt. A másik párhuzam ugyancsak Magyarországgal adódik február 17-étől Heksinkiben kiállításon mutatták be a zsákmányolt szovjet hadianyagot. Negyed századdal korábban a hadizsákmányt, köztük fegyvereket többek között a Margitszigeti Hadikiállítás keretében láthatta a magyar hátország. Finnország február 13-án katonai segítséget kért Svédországtól, amit az 16-án elutasított (igaz, a svéd önkéntesek csatlakozását a finn hadsereghez továbbra sem gátolta). A szovjet finn téli háború nemzetközi diplomáciatörténete azonban korántsem merül ki ennyiben. A három kis balti állam külügyminisztere december 7-én semlegességi nyilatkozatot tett. Más lehetőségük nem volt, mivel területükön már bent tartózkodtak az ideiglenesen ott állomásozó szovjet csapatok december 3-án Tanner finn külügyminiszter előterjesztést tett a Nemzetek Szövetségében. Az december 14-én az alapokmány 16. pontja értelmében agresszornak minősítette és kizárta a Szovjetuniót, egyidejűleg felhívta a tagállamokat Finnország megsegítésére. December 19-én ennek alapján Daladier francia miniszterelnök a brit francia Legfelsőbb Haditanácsban javaslatot tett katonai erő küldésére Finnországba február 5-én megalakult egy 13 ezer fős expedíciós hadtest, amelynek 1. dandárát a francia, 2. dandárát a brit hadsereg adta át. A 3. dandárt lengyel katonákból állították fel, akiknek többsége éppen Magyarországon keresztül jutott ki francia területre. Február 16-án, amikor a konvoj kifutott Glasgowból, a brit kormány kérte kérte Norvégiát és Svédországot a hadtest átengedésére. Brit részről felmerült a norvég kikötők rajtaütésszerű megszállásának, francia részről a bakui olajmezők bomázásának ötlete is, amely azonban a döntéshez hiányzó kormánytöbbség miatt nem valósult meg. Emlékszünk? A Molotov Ribbentrop-paktum virágkorát élte. A Finnország elleni szovjet tengeri blokádba finn adatok szerint német búvárhajók is bekapcsolódtak. Az önkénteseket, majd a brit francia lengyel hadtestet szállító hajókra ugyancsak német tengeralattjárók vadásztak. A világ közel került ahhoz, hogy Németország és a Szovjetunió azonos oldalon sodródjék bele a II. világháborúba... Wladyslaw Sikorski tábornok, a londoni lengyel emigráns kormány elnöke felvetette, hogy a szeptember utolsó harmadában Litvániába és Lettországba menekült lengyel katonák is átküldhetők volnának Finnországba, ám az intrenálótáborok felügyeletét addigra átvette a szovjet hadsereg... Február 25-én azonban Koppenhágában a svéd, a norvég és a dán külügyminiszter semlegességi nyilatkozatot fogadott el a finn háborút illetően. A svéd kormány 27-én nemet mondott a hadtest átengedésére. Március 2-án a brit és a francia kormány újólag kérést intézett Norvégiához és Svédországhoz. Másnap a svéd kormány, ezúttal a norvéggal egyetemben, a kérést ismét visszautasította. A hadtest visszafordult a brit szigetekre. Egy hónappal később Norvégiában vetették be, immár a németek ellen. Az említett nemzetközi konferencián Janne Pauni ezredes, magyarországi finn katonai attasé idézte a korabali finn sajtót, miszerint döntését Svédország meg fogja bánni. S ha ez nem is realizálódott, Norvégiára a jóslat maradéktalanul átültethető. Március elejére a finn haderő és gazdaság kifáradt. A finn kormány, miután értesült a svéd és a norvég elutasításról, március 7-én fegyverszünetet kért a szovjet kormánytól. Másnap a szovjet fővárosban megkezdődtek a tárgyalások. A szovjet kormány hajlandóságát a tárgyalások azonnali megkezdésére nem kis mértékben a brit

8 francia lépések motiválták. A március 12-én Ryti finn miniszterelnök és Molotov szovjet külügyi népbiztos által aláírt, a 105 napos háborút lezáró békeszerződést Finnországban nem érezték vereségnek, mivel elkerülték a függetlenség elvesztését. Mannerheimnek, aki egykori cári ezredesként ismerte az orosz birodalmi gondolkodást, nagy szerepe volt az előzetes fegyverszünet nélküli békekötésben: úgy vélte, az azonnali béke kevesebb lehetőséget ad az esetleges szovjet provokációkra, s ezzel a háború újrakezdésére, mint a fegyverszünet. Megerősítette Mannerheim félelmeit, hogy március 13-án, tehát egy nappal a békeszerződés aláírása után a szovjet csapatok rohammal bevették Viipurit. Mereckov azt állította, hogy őt nem értesítették a békekötésről. A moszkvai béke kimondta az ellenségeskedések beszüntetését. A Karjalaföldszorost Viipuri (Viborg) városával, a Viipuri-öböl szigeteivel, a Ladoga-tó nyugati és északi partján fekvő városokat és a Finn-öböl néhány szigetét, északon Salla és Kuusamo tartományok és a Kalastaja-szigetcsoport egy részét (összesen több mint 40 ezer km 2 -t) a Szovjetunióhoz csatolták. A Finn-öböl bejáratát védő Hanko-félszigeten lévő Hanko kikötőjét Finnországnak évi 8 millió márkáért 30 évre bérbe kellett adnia a Szovjetuniónak. A szovjet csapatok kivonultak ugyan a Petsamo-félszigetről, ám a finnek demilitarizálták a Jeges-tenger parti vizeit. Finnország kötelezettséget válallt a vasúti tranzitszállítás biztosítására a Szovjetunió és Svédország között, valamint ismét felvette a gazdasági kapcsolatokat a Szovjetunióval. Az önkénteseket ki kellett vonni Finnországból. A moszkvai béke nyomán 423 ezer ember hagyta el szülőföldjét és települt át Finnország megmaradt területeire. Moszkva elállt igényétől a kölcsönös segítségnyújtási szerződésre, Finnország megőrizte függetlenségét. Az november 28-án megalakított szovjet-finn kormány szovjet területen 1956-ig működött, akkor Szovjet-Karéliát tagköztársaságból autonóm területté fokozták le és a Kuusinenkormányt feloszlatták. A kegyvesztetté vált Kuusinent Szibériába utaztatták. A téli háborúban szovjet adatok szerint a finn hadsereg halottat és sebesültet, a szovjet halottat, sebesültet és több ezer eltűntet vesztett. A Finnországban megjelent The Winter War of Finland (Everscreen, Helsinki, 1999) adatai ettől eltérőek. Eszerint a finn hadsereg főt vesztett, ebből fő halt hősi halált, sebesült meg, 1032 eltűnt és 402 megfagyott. A szovjet hadsereg katonát vesztett, ebből halottat, sebesültet, eltűntet és 9614 fagyottat. A mai orosz történetírás adatai a finnhez állnak közelebb. Hruscsov szovjet pártfőtitkár emlékiratai szerint A finnek ellen (...) mi választhattuk meg a háború helyét és kezdetének időpontját. Szám szerint fölényben voltunk (...) elegendő időnk volt arra, hogy felkészüljünk (...) e lehető legkedvezőbb feltételek mellett is óriási nehézségek és hihetetlenül nagy veszteségek árán tudtunk győzelmet aratni. Ez (...) valójában erkölcsi veszteség volt. Népünk erről persze sosem szerzett tudomást, mert sohasem mondtuk meg neki az igazat. A téli háború érdekes üzenetet közvetített továbbá a német politikai és katonai vezetésnek: megerősítette abbéli hitében, hogy a szovjet haderő agyaglábakon álló óriás. S vonjunk tanulságot a másik fél szemszögéből is. Jari Vilén magyarországi finn nagykövet a fent említett konferencián így fogalmazott: A mai Finnországot és finn nemzetet a Téli Háború tette azzá, ami; vagyis hogy meg tudta létét és függetlenségét védelmezni. A folytatólagos háború (jatkosota)

9 A szovjet politikai vezetés kudarcnak értékelte, hogy nem tudta bekebelezni Finnország egészét (emlékezzünk: Sztálin 1939 májusában a teljes visszacsatolást szabta meg nekik). Ott aktivizálódott tehát, ahol biztos lehetett a sikerben áprilisa és júliusa között elérte, hogy a három balti államban népi kormányok alakuljanak, amelyek nem sokkal azután kérték felvételüket a Szovjetunióba. Litvánia augusztus 3-án, Lettország 5-én, Észtország 6-án vált szovjet tagköztársasággá. A szovjet katonai vezetés pedig még március végén megkezdte a tervek kidolgozását Finnország egészének adandó alkalommal történő elfoglalására. A Vörös Hadsereg (finn források szerint) 1941 késő tavaszára a finn határ mentén fel is vette a támadó csoportosítást, ám a június 22-i német támadás megelőzte. A szovjet hadseregnek természetesen nem lett volna szüksége több mint egy esztendőre a felvonuláshoz, de 1940 végéig a Molotov Ribbentrop-paktum még funkcionált június 22-én Franciaország kapitulált Németország előtt, amely azonnal visszacsatolta Elzász Lotharingiát. Június 26-án a Szovjetunió jegyzékben követelte vissza Romániától az 1918-ig Oroszországhoz tartozott Besszarábiát (a mai Moldáviát), s a 22 éves megszállás kompenzációjaként Észak-Bukovinát, az egykori Osztrák Magyar Monarchia részét. A román kormány meghátrált, június 30-án a Vörös Hadsereg bevonult mindkét történeti tartományba. Ez egy időre elterelte a szovjet politikai és katonai vezetés figyelmét Finnországról. Ami a másik oldalt illeti, a moszkvai békébe Finnország sem nyugodott bele véglegesen februárjától megkezdődtek a katonai egyeztetések a német szárazföldi haderő főparancsnoksága (Oberkommando des Heeres, OKH) és a finn Vezérkar között. Június 15-én a Finnországhoz tartozó Lappföldön állomásozó finn csapatok beléptek az ott felvonuló német Norvégia Hadsereg alárendeltségébe június 22-én a német hadigépezet megindult a Szovjetunió ellen. Hitler aznap rádióbeszédében arról tett említést, hogy a német katonákkal románok és finnek indultak meg együtt. Ezzel ellentétben 23-án a finn kormány még semlegességi nyilatkozatot tett, de 25-én szovjet repülőgépek több finn várost bombáztak, ezért a finn országgyűlés nem provokált támadásra hivatkozva beállottnak nyilvánította a hadiállapotot Finnország és a Szovjetunió között. (Két nappal később, a június 26-i kassai bombázás okán a magyar országgyűlés nyilatkozott hasonlóan.) Kitört a finn szovjet folytatólagos háború, amelyet finn értelmezés szerint a finn szovjet téli háború során elvesztett területek visszaszerzéséért folytattak, Németország háborújával párhuzamosan, de nem annak részeként. Az antifasiszta koalíció, de főként a Szovjetunió értelmezése szerint persze Finnország a német szövetségi rendszer tagjaként kapcsolódott be a támadásba. A kocka elvettetett, a finnek egy csapásra elvesztették a nyugati világ ben még bírt osztatlan szimpátiáját. Június 26-án a finn hadsereg harcot kezdett a Hanko-félszigeten állomásozó szovjet kontingens ellen, amely 5 hónapig tartotta magát. A német finn csapatok az északi Petsamo-félszigeten július 1-jén indultak meg. Július 10-én Észak-Karjalában (Karélia), valamint a Karjala-földnyelven (a Finn-öböl és a Ladoga-tó között) a finn főerők önálló támadást indítottak. Augusztus 8-tól felújított támadásukat a Karjala-földnyelven már összehangolták a német Észak Hadseregcsoport hadműveleteivel. Július közepe és szeptember vége között a finn hadsereg mindenütt elérte az évi finn szovjet határt, s először parancs szerint meg is állt azon. Hitler személyes kérésére Mannerheim tábornagy, a finn hadsereg főparancsnoka katonai megfontolásokból szeptember 8-án azonban a hadműveletileg célszerű mértékben elrendelte az 1939-es határ átlépését. A finn csapatok a Ladoga- és az

10 Onyega-tavat összekötő Szjur-folyó vonaláig nyomultak előre. Leningrád bekerítése a két tó között azonban ennek ellenére sem sikerült, amit a német történészek a finn megtorpanásnak (is) tulajdonítanak. Ezt követően a finn Vezérkar a finn politikai vezetés ráhatására többször is visszautasította az OKH kérését, hogy a finn hadsereg támadja meg Leningrádot és északon a murmanszki vasútvonalat. Mikor a német hadvezetés az évi, döntőnek szánt hadjáratot tervezte, a finnektől a Ladoga-tótól a Murmanszki-öbölig terjedő terület elfoglalását kérte. A finn Vezérkar ekkor is nemet mondott. Nem kis mértékben ez az önmérséklet vezetett ahhoz, hogy Finnország szuverenitásának megőrzésével léphetett ki a II. világháborúból. A német történetírás szerint a finn passzivitás eredményezte, hogy fenn északon (benne a finn csapatok arcvonalán) 1941 végétől 1944 tavaszáig az I. világháborúra emlékeztető állásháború alakult ki, s Leningrád elfoglalása nem sikerült. A háború menete 1942 végétől 1943 nayárig megfordult. A győzelemben egyre biztosabb szovjet kormány 1944 áprilisban a semleges Svédország közvetítésével előzetes fegyverszüneti feltételeket juttatott el Finnországba, ám azokat először a finn országgyűlés visszautasította. Sztálin ekkor (saját korábbi szavainak is ellent mondva) kijelentette, hogy Finnország csak eddig vívott külön háborút, ettől kezdve Hitler csatlósának tekinti az északi országot, amelyre vonatkozik a feltétel nélküli megadás casablancai konferencián megfogalmazott elve. Ez elgondolkodtatta a finn vezetést, s Mannerheim és Alexandra Kollontaj svédországi szovjet követ közvetítésével mégis megindultak a tárgyalások. Sztálin (őt ismerve nyugodtan állíthatjuk: páratlan módon) visszakozott. Az akadozó tárgyalásokat a holtpontról az mozdította ki, hogy a szovjet Leningrádi Hadseregcsoport június 10-én indított támadása szeptember végére, a Mannerheim-vonal áttörésével, az 1940-es határig szorította vissza a finn hadsereget, s június 20-án elesett Viipuri városa is, Helsinki megközelítésének kulcsa. Risto Ryti finn elnök június 26-án még egyezményt írt alá Ribbentrop német külügyminiszterrel, amelyben fegyver- és élelmiszer-szállításokért cserébe lemondott a különbékéről, ám ez ahhoz vezetett, hogy a hadi helyzetet reálisan értékelő Mannerheim augusztus 1-jén lemondatta Rytit, s maga vette át a köztársasági elnöki funkciót. 4-én a finn országgyűlés a váltást törvényesítette. Mannerheim augusztus 17-én egyoldalúan felmondta a német szövetségi rendszerből adódó kötelezettségeket, szeptember 2-án elfogadta az előzetes fegyverszüneti feltételeket és megszakította a diplomáciai viszonyt Németországgal. Szeptember 4-én életbe lépett a fegyverszünet a finn arcvonalon. Mannerheim Hitlernek küldött üzenetében azt írta: Németország akkor is fennmarad, ha elveszti a háborút. Finnország ebben nem bízhat. Az szeptember 19-én Moszkvában Andrej A. Zsdanov és Carl Enckel finn külügyminiszter által aláírt fegyverszüneti szerződés előírásait az február 10-i párizsi béke véglegesítette. Ezek az 1940-es finn szovjet békeszerződést léptették életbe ismét, bizonyos változtatásokkal. Finnországnak vissza kellett vonnia közigazgatását és békeállapotnak megfelelő szintre leszerelendő haderejét az december 31-i határok mögé, az ország területén lévő német csapatokat lefegyvereznie, s a német és magyar (!) állampolgárokat internálnia. A Szovjetunió megkapta Petsamo kikötőváros vidékét, amely az évi békében még Finnországé maradt. A finneknek 50 évre bérbe kellett adniuk a Porkkala körzetében fekvő területeiket és felségvizeiket a Szovjetuniónak, cserébe az lemondott a Hanko-félsziget bérleti jogáról. Finnországnak 1938-as értéken számolva 300 millió dollárnak megfelelő természetbeni jóvátételt kellett juttatnia a Szovjetuniónak, Szövetséges Ellenőrző Bizottságot (SZEB) kellett fogadnia, s fel kellett oszlatnia több, a SZEB által megjelölt szervezetet, ki kellett

11 telepítenie embert a Szovjetunióba, köztük inkeri nemzetiségűt. A béke aláírása után a SZEB elhagyta Finnországot, amelynek szuverenitása helyreállt ben kivonták a szovjet csapatokat az országból és Porkkala térségéből is. Finnország kiválása a háborúból azért nem ment annyira egyszerűen. Szavonyenkov altábornagy, a SZEB helyettes elnöke szeptember 30-án ultimátumban követelte, hogy a finn hadsereg támadja meg a még az országban lévő német csapatokat (azok a kivonulást megkezdték ugyan, de a kitűzött időre nem tudták teljesíteni). Északon a finn hadsereg ezért október 1-jén harcot kezdett a német hadsereg ellen, amit addig folytatott, ameddig az Norvégia felé be nem fejezte Finnország kiürítését március 4-én Finnország szovjet nyomásra hadat üzent Németországnak. A finn északi hadtest parancsnoka, Hjalmar Siilasvuo tábornok április 28-án tett jelentést az ún. lappföldi háború (lappeensota) befejezéséről. A folytatólagos háborúban finn számítások szerint 1941-ben a finn hadsereg 26 ezer, 1942-ben 8 ezer, 1943-ban 4 ezer, 1944-ben 22 ezer, összesen 60 ezer katonát vesztett. Ugyanezen időszakban a finn fronton a szovjet hadsereg 138 ezer, 46 ezer, 12 ezer, 60 ezer, összesen 256 ezer főt, a finnekkel együtt harcoló német haderő 7 ezer, 4 ezer, 2 ezer, 10 ezer, összesen 23 ezer katonát vesztett. Önkéntesek Finnországban Lépjünk vissza egy kicsit az időben akkorra, amikor még Finnország élvezte a világ nagyobbik részének rokonszenvét. Az es téli háborúban a finnek oldalán 26 nemzet önkéntesei vettek részt. Számuk megközelítette a főt, ebből 9000 volt svéd, 1600 dán, 900 norvég, 372 amerikai, 227 angol, több száz francia, olasz, illetve magyar. A finn Vezérkar (spanyol mintára) február 10-én őket négy nemzetközi dandárba szervezte, a 4. dandárban egy magyar zászlóalj is szerepelt. Összesen közel kézifegyver került Finnországba, ebből Svédországból, közte 500 svéd géppuska. Több ország nehézfegyvereket is küldött: Nagy-Britannia 100 vadász- és felderítő-, valamint 20 bombázó-repülőgépet; Franciaország 30 vadászrepülőgépet és 300 löveget; Svédország 25 vadászrepülőgépet, 112 löveget, 85 páncéltörő és 104 légvédelmi ágyút; Olaszország 30 vadászrepülőgépet és 12 légvédelmi ágyút. Mintegy 100 harcjármű, 300 aknavető, 50 millió svéd és sok tízezer belga gyalogsági töltény, illetve svéd és sokezer spanyol tüzérségi lőszer is érkezett Finnországba. Korábban láttuk az erőviszonyokat a szovjet finn téli háború kitörésének napján, vizsgáljuk most meg ugyanezt a nemzetközi segítség hozzáadásával is. A szovjet fölény az élőerő tekintetében 2,8-ról 1,9-re, a harcjárműveknél 87,2-ről 22,7-re, a lövegeknél és aknavetőknél 7,6-ról 2,6-ra, a harci repülőgépeknél 6,8-ról 3,6-ra csökkent. A Vörös Hadsereg összességében megőrízte ugyan számbeli fölényét, ám túlereje 26,1-szeresről 7,7-szeresre olvadt le. A győzelemhez persze hosszú távon ez is elegendőnek bizonyult. Az időközben bekövetkezett veszteségeket, mivel azok mindkét oldalt sújtották, az erőviszonyok változásának kiszámításánál figyelmen kívül hagytuk. szovjet finn erőviszony hadosztály és dandár ,9 : 1 harcjármű ,7 : 1 löveg és aknavető ,6 : 1 harci repülőgép ,6 : 1 összesen 7,7 : 1

12 Svédország adta a legtöbb fegyvert és önkéntest, s a finn harci technikán megjelenő horogkereszt is onnan származott, nem volt köze a náci jelképhez. A svéd segítség okán is volt meglepő az expedíciós hadtest átvonulási engedélyének megtagadása. Az önkéntesek általában a brit szigetekről indultak vízen a norvég partokig, onnan szárazföldi úton, Svédországon át mentek tovább Finnországba. A német hadiflotta támadta az őket szállító, brit és olasz (Itália csak 1941 júniusában lépett be a háborúba) hadihajók fedezte konvojokat. Norvégia nem vette észre partraszállásukat a több ezer fjord valamelyikében, Svédország viszont nyíltan engedte át őket. Végezetül, ám egyáltalán nem utolsósorban tekintsük át a magyar segítségnyújtást az északi testvérnépnek. A magyar Belügyminisztérium már két héttel a háború kitörését követően, december 15-én engedélyezte a gyűjtést a finn Vöröskereszt számára. A budapesti székhelyű Finn Magyar Társaság a Testvér a testvérért, illetve a Magyar anyák a finn gyermekekért jelszavakkal indított akcióival félmillió pengő (1938-as árfolyamon 1 amerikai dollár 2,2 pengőt ért, ami ezer dollárt jelentett) értékű adomány gyűlt össze. A magyar kormány 1 millió pengőt meghaladó értékben küldött titokban hadianyagot Finnországba. A szállítmányok között magyar adatok szerint 36 db 4 cm-es magyar gyártmányú Bofors légvédelmi ágyú lőszerrel, 16 db 8,1 cm-es gránátvető gránáttal, 30 db 12,7 mm-es páncéltörő puska 3300 tölténnyel (a lengyel hadsereg Magyarországra menekített készleteiből), 300 db 8 mmes puska tölténnyel, kézigránát, 3654 gyalogsági akna, rohamsisak, 223 katonai rádió adó-vevő és tölténytáska volt. Az előző napi belügyminiszteri engedély alapján december 16-án toborzási felhívást adtak ki. A jelentkezőket a Szentkirályi út 8. alatti toborzóirodából a hárshegyi cserkésztáborba irányították. Ott alakult meg január 10-én a magyar önkéntes zászlóalj. Tisztikarát a Honvédelmi Minisztérium biztosította, a zászlóalj önkéntes tagjait szabadságolták. A jelentkezés feltétele a katonaviseltség, a büntetlen előélet, a nőtlenség és a éves kor volt. A szervezésre még december 10-én Kozma Miklós volt belügyminisztert kérték fel, aki a Csehszlovákia ellen bevetett Rongyosgárda szervezésében már tapasztalatokat szerzett. A zászlóaljparancsnoki teendőkkel Kémeri Nagy Imre főhadnagyot bízták meg, helyettese Vass János hadnagy, az 1. század parancsnoka Polgár László hadnagy, a 2. századé Kökény József hadnagy, a géppuskás századé Lőrincz Győző százados lett. A zászlóalj legénységi létszáma 344 főt tett ki, ehhez jött 24 tiszt, 52 altiszt, 2 orvos, valamint 2 tábori lelkész (Torma Péter cisztercita atya és Bartha János evangélikus lelkész). A zászlóalj február 7-én indult útba. Vasúton Jugoszlávián és Olaszországon keresztül érte el Párizst, ahol a magyar önkéntesek brit, norvég és svéd vízumot kaptak. A zászlóalj a franciaországi Dieppe-ből 19-én hajóval kelt át az angliai Newhavenbe. Glasgowból 21-én konvoj vitte a norvégiai Bergenbe, a magyar önkéntesek többsége a METEOR, kisebb része a MIRA nevű hajón utazott. A konvojt német tengeralattjárótámadás érte, de a magyarokat szállító hajókat nem érte torpedó-találat. Norvégiából Svédországon keresztül vasúton a zászlóalj február 27-én (másutt március 1-én) érte el a finn Tornio határvárost. A három hetes út után a lapuai kiképzőtáborban a magyarok Bertil Nordlund finn százados vezetésével téli kiképzésben (így például síoktatásban) részesültek, majd megkapták fegyvereiket. Ez utóbbiakat a Magyarországról kijuttatott szállítmányokból biztosították. Lapuában még 6 magyar önkéntes csatlakozott a zászlóaljhoz. A magyar és a brit zászlóaljból álló 4. nemzetközi dandár fedőneve Osasto Sisu (Állhatatosság

13 Osztag) volt. Igazi harci bevetésre azonban már nem került, miután a háború véget ért. Április 16-án a magyar zászlóaljat Lappeenranta városába helyezték, határbiztosításra. Ez a Karjala-földszoros legveszélyeztetettebb pontján volt, a magyarok az új határ mentén portyáztak. A finn Vezérkar úgy szándékozott megelőzni a határvillongásokat, hogy az új határokat nem finn határőrök vigyázták, hanem olyan külföldi önkéntesek, amelyeknek hazájával a Szovjetunió (akkor még) nem állt hadiállapotban. A március 12-én megkötött moszkvai béke értelmében az önkénteseknek el kellett hagyniuk Finnországot. Egyhónapi szolgálat után amit a Honvéd Vezérkar elismert frontszolgálatnak a magyar zászlóaljat kivonták. Május 19-ére tagjait Turkuba vonták össze, ahol 20-án ünnepélyesen elbúcsúztatták. A tisztek megkapták a finn Fehér Rózsa Rend lovagkeresztjét, Gustav Mannerheim tábornagy, a finn hadsereg főparancsnoka személyesen tűzte fel Kémeri Nagy Imrének a századosi csillagokat (előléptetését Horthy Miklós kormányzó itthon maga véglegesítette). Mannerheim március 24-i parancsában úgy fogalmazott, hogy Ti, dunamelléki vérrokonaink (...) meghallottátok csatakürtjeink hangját, és többezer éves távollét után a magyar kard ismét ütésre emelkedett a finn testvérek védelmében. A finn ARCTURUS hajó a magyarokat Stettinbe (a mai Szceczynbe) hozta, onnan vasúton, német katonai őrizet alatt szállították őket haza. Mivel Szlovákia megtagadta a szerelvény áthaladását, így a Német Birodalomba már bekebelezett Ausztrián, akkori nevén Ostmark tartományon át, Hegyeshalomnál léptek magyar területre. A zászlóalj május 24-én érkezett haza. 28-án gróf Teleki Pál miniszterelnök ünnepélyesen fogadta tagjait a januári kiképzőtáborban. A zászlóaljat e napon feloszlatták. A magyar zászlóalj egyetlen sebesültje Szepessy Géza volt, aki aknamentesítés közben egy váratlan szovjet rajtaütés során már a békekötés után láblövést kapott. Nem a magyar zászlóalj kötelékében, hanem a svéd önkéntes repülők között két magyar pilóta is elindult Finnországba. Pirityi Mátyás részt vett légiharcban, majd sértetlenül hazatérhetett. Békássy Vilmos, amikor egy svéd vadászgépet repült át, a Botteni-öböl felett eltűnt, sorsa a mai napig ismeretlen. A finn hadsereg tagja volt 3 magyar születésű finn állampolgár: Rácz István és Ráday László pilóta, s a magyar zászlóaljhoz vezényelt összekötő tiszt, Pándi Péter. További 4 magyar katonáról tudjuk, hogy a berlini Vezérkari Akadémiáról, ahol tanultak, Finnországba szöktek, harcolni az északi testvérnép oldalán. Ugyancsak önkéntesnek jelentkezett mintegy 20, üzleti vagy kulturális úton, illetve turistaként éppen Finnországban tartózkodó magyar állampolgár. Ők sem tartoztak a magyar zászlóalj kötelékébe. Nem volt ugyan katona, de érdekes megemlíteni, hogy a finnországi turnén szereplő Nagy Béla zongoraművész Helsinki november 30-i bombázásakor veszítette el bal karját. A rokoni szálakat, amelyek a magyar és a finn népet összefűzik, a magyar önkéntes zászlóalj kiutazása és tevékenysége testvérivé erősítette, mint azt a március 9-én a Finn Nagykövetség szervezésében Budapesten megrendezett nemzetközi konferencia, illetve a március 11-én a Helsinkiben, a finn Hadtörténeti Múzeumban lezajlott kiállítás-megnyitó ünnepség is bizonyította. A kiállítást a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum általam vezetett delegációja állította össze, vitte ki és építette fel. A megnyitó napján Helsinki központi temetőjében két koszorút helyeztünk el Gustav Mannerheim tábornagy síremlékén: az egyiket a magyar önkéntesek emlékének, a másikat a nagy finn hadvezérnek és államférfinak szenteltük. Békássy Vilmosnak szánt koszorúnkat még út közben dobtuk a Finn-öböl vizébe. A finn fővárosban tartott ünnepségsorozat részeként a finn testvérintézménynek, a Sotamuseonak átadott kiállítás megnyitóján Víg József, a Magyar Köztársaság akkori helsinki rendkívüli és meghatalmazott nagykövete

14 úgy fogalmazott, hogy ma Helsinkiben jó volt magyarnak lenni. Dr. Ravasz István alezredes hadtörténész-muzeológus

15 Képek Finn katonák menetben a frontra a téli háborúban Finn Vickers Armstrong E könnyűharckocsi pontonhídon kel át

16 Finn katonák tüzelőállásban Finn tüzér irányzó magyar Gamma műszerrel

17 Finn síjárőr figyelőben Meglepetés a figyelőben (Kákmánchey András rajza)

18 Magyar önkéntesek kivonulása síkiképzésre a lapuai gyakorlótérre A magyar önkéntes zászlóalj megérkezése Lappeenranta vasútállomására

19 Kémeri Nagy Imre főhadnagy, a magyar önkéntes zászlóalj parancsnoka és Vass János hadnagy századparancsnok Lappeenrantában, a fogadóbizottsági szemle előtt Magyar önkéntesek lovasszánnal a lapuai gyakorlótéren

20 Magyar önkéntesek szálláskörlete Lapuában A finn Lotta Svard önkéntes tagjai készítik az ebédet a magyar önkénteseknek

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban

A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban A Biztonsági Tanács hatásköre fegyveres konfliktusokban 2013 Valki László 2 ENSZ alapokmány anyagi és eljárási normáinak összefüggése Biztonsági Tanács: államok közösségének egyetlen bírósága Eljárási:

Részletesebben

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján

A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján A kínai haderő a 21. században: a reformok és modernizáció útján Nemzeti biztonsági stratégia Globalizáció, multipoláris világrend, de katonai versengés folytatódik Kína célja a béke megőrzése Defenzív

Részletesebben

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai

A Délvidéki Visszatérés Tábori Posta levelezőlapjai Kedves szakosztályi tagok! Ez a példány a számítógépen való olvasásra szolgál! Ha ki akarja nyomtatni, használja a Helyi201101nyomtatható. pdf fájlt! X. évfolyam 1. szám 2011. március Készítette: FILEP

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE

POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE POLITIKA: A FELTÁMADÁS REMÉNYE ÚJSÁGCIKKEK 1956. OKTÓBER 23. - NOVEMBER 4. A KÖTETET SZERKESZTETTE, AZ ELŐSZÓT ÉS A JEGYZETEKET ÍRTA SZIGETHY GÁBOR HOLNAP KIADÓ TARTALOM Szigethy Gábor: IDŐRENDBEN / 5

Részletesebben

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945

Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON. A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Sőregi Zoltán KATONÁK KERÉKPÁRON A magyar királyi honvédség kerékpáros tisztjeinek adattára 1920-1945 Bevezető Az emberiség történelme során a legtöbb találmányt, újdonságot vagy hadviselés céljából hozta

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 április 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Furcsa ezt itt és most kimondani, de az egyenlőtlen fejlődés tézise

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

Sándor Iván. Az éjszaka mélyén

Sándor Iván. Az éjszaka mélyén Sándor Iván Az éjszaka mélyén 1914 Felsőtestüket a bársonyhuzatú karosszékekben hátrafeszítve, fejüket magasra emelve, az elnök egy-egy közbevetésére rábólintva hallgatták a miniszterek Pinchon külügyminiszter

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG

A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG Téglás László A VADÁSZREPÜLŐGÉP VEZETŐK KIKÉPZÉSI RENDSZERE HAZÁNKBAN 1961-TŐL A HAZAI KÉPZÉS BEINDÍTÁSÁIG A vadászrepülőgép-vezetők képzése az egész világon az egyik legbonyolultabb kiképzés, amit a hadseregekben

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A)

Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A) Különleges fegyverek a III.Birodalomban (készítette:bertényi Ákos 9.A) A Móricz Akadémia keretein belül lehetőségünk nyílt, hogy egy általunk választott témából prezentációval előadást tartsunk. Én a második

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

2012. Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek Légi események Bánréve térségében, 1944. októberben. Amerikai vadászgépek alacsonytámadása 2012.10.21.

2012. Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek Légi események Bánréve térségében, 1944. októberben. Amerikai vadászgépek alacsonytámadása 2012.10.21. 2012. Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek Amerikai vadászgépek alacsonytámadása 1944. október 21. 2012.10.21. 2 Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek Rónaföldi Zoltán Múltba nézek térségében. 1944. október Amerikai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével

Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével Szövetségesi és NATO kötelezettségeink Irakban, a feladatok teljesítésének tapasztalatai egy magyar résztvevő katona szemével A feladatom nagyon egyszerű. Felkérés alapján szeretnék tájékoztatást adni

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor

Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor Tanácsköztársaság: csapda és honvédõ háború (2009 March 21, Saturday) - Csenke László - Básthy Gábor 90 éve, hogy megbukott a demokratikus "népuralmi" berendezkedés, de korántsem a kommunisták forradalma

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA. Limanowa hősei

MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA. Limanowa hősei MAGYARORSZÁG NAGY HÁBORÚJA Limanowa hősei Muhr Ottmár ezredes és a soproni 9. Nádasdy huszárezred a Limanowa Tymbark melletti harcokban 1914. december 8 11. Soproni Széchenyi István Gimnázium Berecz Zsuzsanna

Részletesebben

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN

AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN AZ UKRAJNAI KATONAI ESEMÉNYEK TÉRKÉPEKEN (DR WINKLER GUSZTÁV) A következőkben röviden bemutatjuk a Kelet-Ukrajnában folyó katonai műveleteket egy térképsorozat segítségével. A térképek méretaránya és a

Részletesebben

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói

Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói KARACS ZSIGMOND Az óbudai Schmidt-kastély ellenállói Az országot 1956. október 4-én a keringõ hírek ellenére váratlanul érte a katasztrófa. Az emberek bíztak a szovjet csapatok kivonulásában, mindenki

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám

IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám IZSÁK LAJOS: A polgári ellenzék kiszorítása a politikai életből Magyarországon 1947 1949 História, 1981/3. szám Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon a választási szövetség négy pártja, a

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA

Magyarország II. világháborús. Rehabilitálni, de kit? Magyarország a II. világháborúban. A magyar politikai elit szerepe DISPUTA DISPUTA Rehabilitálni, de kit? 2006 szeptemberében a Honvédelmi Minisztérium Rehabilitációs Bizottságának javaslatára a köztársasági elnök a honvédelmi miniszter ellenjegyzésével posztumusz helyreállította

Részletesebben

Felkelõcsoport a Corvin közben

Felkelõcsoport a Corvin közben EÖRSI LÁSZLÓ Felkelõcsoport a Corvin közben A forradalom kirobbanását követõ éjjeli-hajnali órákban megjelentek a fõvárosban a szovjet páncélos alakulatok, amelyekkel szemben városzszerte felvették a harcot

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

Andrew Nagorski: A legnagyobb csata. Sztálin, Hitler és a küzdelem Moszkváért. Park Könyvkiadó. Budapest, 2009. 410 p.

Andrew Nagorski: A legnagyobb csata. Sztálin, Hitler és a küzdelem Moszkváért. Park Könyvkiadó. Budapest, 2009. 410 p. Andrew Nagorski: A legnagyobb csata. Sztálin, Hitler és a küzdelem Moszkváért. Park Könyvkiadó. Budapest, 2009. 410 p. mellett. Amikor a második világháború szovjet-földön vívott legnagyobb csatájáról

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött.

1944. január 15. Feketehalmy-Czeydner, Grassy és Deák László a hadbíróság ítélethirdetése előtt Németországba szökött. 1944 1944. január 2 4. Nagybecskereken a bánsági magyar egyetemi és főiskolai hallgatók csoportja a városi színházban műsoros estet rendezett. Az est bevételéből az egyetemi ifjúság diáksegélyező alapját

Részletesebben

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok

Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok Tófalvi Zoltán: A Magyarországon kivégzett 1956-os erdélyi mártírok A magyar forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulója tiszteletére, Dávid Gyula irodalomtörténész, egykori politikai elítélt szerkesztésében

Részletesebben

Batthyány István kormánybiztossága

Batthyány István kormánybiztossága Batthyány István kormánybiztossága 1849. április 25-ei keltezéssel az alábbi bejegyzés olvasható Székesfehérvár tanácsának jegyzőkönyvében: Minden itt volt császári katonaság és katonai hatóság ma reggel

Részletesebben

A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre! (24 pont)

A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre! (24 pont) KTV I. forduló Az I. világháború eseményei, csatái A csapat neve... A csapat tagjai:......... A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre!

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban

SUBA János. Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban SUBA János Védhírszerzőszolgálat kiépítése 1918-ban SUBA János Karhatalom szervezése a Magyar Királyi Honvédségben 1918-ban A háború utolsó évében a hadsereg több mint fele már nem a frontokon harcolt,

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Csak védelemre épített erődrendszerrel háborút, de még csatát sem lehet nyerni. Hárosy (Haszala) Teofil

Csak védelemre épített erődrendszerrel háborút, de még csatát sem lehet nyerni. Hárosy (Haszala) Teofil Csak védelemre épített erődrendszerrel háborút, de még csatát sem lehet nyerni. Hárosy (Haszala) Teofil Terület visszacsatolások 1938-41 Az 1939-ben a Kárpátalja visszatértével szinte azonnal megkezdődött

Részletesebben

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor 89 Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása SIMON Gábor Inhabitants of Nyíregyháza in Soviet captivity: Deportation of the civilian population on 2 nd November

Részletesebben

(2010. február 13.) Vitaindító előadások. Szakály Sándor: Magyarország a második világháborúban részletek*

(2010. február 13.) Vitaindító előadások. Szakály Sándor: Magyarország a második világháborúban részletek* Magyarország szerepe a második világháborúban (2010. február 13.) A megbeszélés arra keresett választ, hogy a magyar vezetés és társadalom menynyiben volt felelős a világháborús borzalmakért (beleértve

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát, rendíthetetlen, mint a kőzet.

Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát, rendíthetetlen, mint a kőzet. h ő sök beszéde, ZMNE / 2010. XI. 02. Assisi Szent Ferenc mondta egyszer: ha a császárral beszélhetnék, elrendeltetném vele, hogy a pacsirtáknak karácsony estéjén magot szórjanak a havas utakra, hadd legyen

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai

Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Dr. Hadnagy Imre József Domborműveken a hazai tűzvédelem nagyjai Kiállítócsarnok nem lévén a gyűjtemény néhány muzeális tűzoltószere és a hazai tűzvédelem jeles személyiségeinek domborműve az intézménynek

Részletesebben

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes

B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes B. Stenge Csaba vitéz nemes belényesi Heppes Miklós repülő alezredes Heppes Miklós öccséhez, Aladárhoz hasonlóan - a magyar királyi honvéd légierő hosszú szolgálati idejű, fontos beosztásokat betöltő,

Részletesebben

A háborúnak vége: Hirosima

A háborúnak vége: Hirosima Nemzetközi kapcsolatok (1945-1990) A háborúnak vége: Drezda Valki László 2013. szeptember www.nemzetkozijog.hu A háborúnak vége: Hirosima A háborúnak vége: 62 millió halott A háborúnak vége: Holokauszt

Részletesebben

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1 A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen

Részletesebben

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel

Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel http://www.honvedelem.hu/cikk/14500 Meg kell küzdenem a társadalomba beivódott előítéletekkel Végh Ferenc nyugállományú vezérezredes az elmúlt hetekben több konferencián is jelen volt. A Magyar Honvédség

Részletesebben

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK

MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK MAGYAR TRAGÉDIA DÉLVIDÉK 1944 1945 A Bizánc nyugati peremén kialakuló és lassan terjeszkedő szerb állam a 14. század derekán érte el hatalma csúcsát. A Balkán nyugati részét ellenőrzése alatt tartó Szerb

Részletesebben

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban Cím: 1094 Budapest, Páva utca 39. Tel: 1-455-3313 Mobil: +36-70-505-0360 Fax: 1-455-3399 E-mail: korosmezo1941@hdke.hu www.hdke.hu Gellért János: A nemzetiszocialista megsemmisítı gépezet mőködése Kamenyec-Podolszkijban

Részletesebben

1914-18. magyar harcterein. VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.)

1914-18. magyar harcterein. VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.) Részletek Veress Zoltán 1914-18. magyar harcterein (81-88. o.) VIII. A Gorlicei csata (1915. május 2-5.) A központi hatalmak fő hadvezetésben ismét viták folytak: ismét Falkenhayn ellenében Conrad, Hindenburg

Részletesebben

Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid

Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid Történelmi Háttér 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés értelmében Magyarország és Románia határát átrajzolták.

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN

MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI HADMŰVELETI KÖZPONT AZ MH RÉSZVÉTELE A TASZÁRI KIKÉPZÉS BIZTOSÍTÁSÁBAN Dr. Isaszegi János dandártábornok parancsnok 2003. március 1 A Kormány 2390/2002 (XII. 20.) Korm.

Részletesebben

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg?

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? Talán az a kérdés, hogy Ahmet Zog albán király miért hagyta el országát, amikor 1939 áprilisában a fasiszta Itália elfoglalta Albániát,

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992

A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1 A szovjet csapatok kivonása Közép-Kelet-Európából Kronológia, 1986 1992 1986 január 15. M. Gorbacsov szovjet pártfőtitkár országa leszerelési programjáról: A fegyverkezési hajsza megszüntetését és a

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE

MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE MAGYARORSZÁG ÚJ NEMZETKÖZI HELYZETE irta : B iró Zoltán A szovjet-magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése új történelmi szakasz abban a harcban, amelyet a magyar nép szabadságáért

Részletesebben

Z G I A T K Ö E R É E T T N

Z G I A T K Ö E R É E T T N Z G I A K Ö E R É E N B. D. Dezső (szül. 1930-) (B.D.-el nem sikerült kapcsolatba lépnünk, ezért az ő történetét, amelyet a Holokauszt Dokumentációs Központ irattárában őriznek, álnéven tudjuk csak közzétenni.)

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

Rejtő Ernő igaz története

Rejtő Ernő igaz története B. Stenge Csaba B. Stenge Csaba: Rejtő Ernő igaz története Rejtő Ernő igaz története Rasztik (Rejtő) Ernő 1919. október 15-én született Baján, római katolikus családban. Édesapja Rasztik István Géza (1888-1939)

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben