Szociális munka gyermekes családokkal

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szociális munka gyermekes családokkal"

Átírás

1 ELTE Társadalomtudományi Kar Szociálpolitika Szociális Munka Doktori Program Szociális munka gyermekes családokkal Krízishelyzetek és segítő beavatkozások PhD disszertáció Készítette: Szilvási Léna Témavezető: Somlai Péter ELTE Társadalomtudományi Kar Szociológiai Intézet Budapest június

2 Tartalom Tartalom... 1 Köszönetnyilvánítás fejezet... 4 Bevezetés: Téma, módszerek, etikai kérdések Témaválasztás és célok Szociális munka és gyermekvédelem A kutatás módszerei Az esetek kiválasztása A kutató, mint szakember Hogyan születtek az esetleírások? Etikai kérdések A kutatási kérdései és a disszertáció felépítése A témakör határai ELSŐ RÉSZ: ELMÉLETI KERETEK fejezet Egyenlőtlenségek és a gyermeki fejlődés beavatkozási lehetőségek A korai beavatkozási programok társadalmi és gazdasági haszna A gyermeki fejlődés humánökológiai modellje A kisgyermek közvetlen környezete és a szegénység A tágabb környezet hatása a gyerek fejlődésére Korai beavatkozások Gyerekek sérülékenysége és ellenálló képessége Korai beavatkozási programok Összegzés fejezet Szegénység és társadalmi kirekesztettség Magyarországon Jövedelmi egyenlőtlenségek és gyermekek szegénysége A szociális helyzet hatása a gyerekek fejlődésére hazai kutatások Összegzés fejezet Szociális munka gyermekes családokkal A gyermekes családokkal végzett szociális munka korszerű gyakorlata Szükségletközpontú szolgáltatások A gyermekvédelmi gondoskodás tervezése Partneri kapcsolat a szülőkkel Gyerekekkel való munka közvetlen munka Összegzés MÁSODIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK fejezet Első eset: Autonóm, segítséget nem kérő szülők Az eset rövid leírása

3 5.2 A krízis kialakulása A gyerekek kiemelése a családból Újabb szakvélemények A gyerekek visszakerülése a családba Két év átmeneti otthonban Újra önálló lakásban Otthoni hangulat Gyerekek a hazakerülés után négy-öt évvel Összegzés fejezet Második eset: Tanulási nehézségekkel küszködő szülők Az eset rövid leírása A tanulási nehézségekkel küszködő szülők támogatásának irodalma Klára Családalapítás és hajléktalanná válás A gyerekek kiemelése a családból Egy sikertelen gyermekvédelmi beavatkozás Élet a végre megszerzett lakásban Az első kritikus helyzet Felülvizsgálati tárgyalás Támogatás vagy kontroll? Ellenőrzött kapcsolattartás A legkisebb testvér Védelembe vétel Összegzés fejezet Harmadik eset: Kamaszlány krízisben Az eset rövid leírása Előzmények Tünde első négy hónapja az iskolában Szétköltözés Az első négy hónap, ahogy a szakemberek látják Szétköltözés után Szétesés Ismét gyermekotthonban Nyári szünet Mi történt nyár végén? Összegzés fejezet Konklúziók Valós szükségletekre alapuló szolgáltatások híján A gyermekvédelmi beavatkozás folyamata A szülő és a szakember közötti kapcsolat minősége Gyerekekkel való közvetlen munka Szegénység és gyermekvédelem Összegzés Melléklet: az interjúkat és megfigyeléseket tartalmazó CD melléklet Felhasznált irodalom:

4 Köszönetnyilvánítás Mindenekelőtt köszönettel tartozom azoknak a családoknak szülőknek, nagyszülőknek, rokonoknak és gyerekeknek -, akik a kutatás két éve alatt megosztották velem gondolataikat, betekintést engedtek mindennapjaikba, életük örömteli és válságos pillanataiba. Minden szakember, akit a kutatás során megkerestem, segítette munkámat: készséggel beszéltek szakmai és személyes dilemmáikról és őszintén megosztották velem szakmai kétségeiket, nehészségeiket, szívesen gondolkodtak közösen a mindennapi gyakorlat kérdéseiről. Mindig készségesen rendelkezésemre álltak és akkor sem zárkóztak el a beszélgetésektől, ha munkájukat sikertelennek látták. Mindannyian, akikkel találkoztam, felelősen gondolkodtak a szakma kérdéseiről. Köszönettel tartozom minden kollégámnak, akikkel 1992-től 2005-ig együtt dolgoztam az ELTE Szociális Munka és Szociálpolitika tanszékén. A dolgozat megírása közben gondolataik végig velem voltak, a tanszék munkájában való több éves együttdolgozás révén partnereimmé váltak a szakmai kérdésekről való gondolkodásban. Külön köszönettel tartozom Ferge Zsuzsának, akinek órái a doktori képzés során mélyen elgondolkodtattak és formálták az egyéni és társadalmi kérdések elemzése iránti érdeklődésemet és érzékenységemet. Konzulensem, Somlai Péter, kitartóan ösztönzött és bátorított munkám során, segített a legnehezebb időszakok átvészelésében. Szabadjára engedte kreativitásomat, támogatott, de ugyanakkor elvárásokat támasztott velem szemben. Külön köszönettel tartozom azért, hogy mindig rendelkezésemre állt, amikor erre szükségem volt. Disszertációm nem születhetett volna meg a Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat támogatása nélkül. Az intézmény vezetői, Molnár László és Radoszáv Miklós engedélyezték a gyermekvédelmi aktákba való betekintést és a felülvizsgálati tárgyalásokon való részvételemet, a szolgálat munkatársai pedig készségesen segítették munkámat. Bányai Emőke és Herczog Mária a dolgozat munkahelyi vitájára készített szakértői véleményükben megerősítettek abban, hogy jó úton járok. Köszönettel tartozom nekik és ezen túl mindenkinek, akik írásban vagy szóban megfogalmazták észrevételeiket. Jelentősen hozzájárult kutatási tevékenységem zavartalan végzéséhez az, hogy a kutatás időszaka alatt az ELTE doktori ösztöndíjas támogatásában részesülhettem. Ez a támogatás tette lehetővé, hogy érdemi időt tudjak fordítani a kutatásra és a szakirodalom elmélyült feldolgozására. Sokat segített a disszertáció megírásában családom is. Férjemmel, Kertesi Gáborral hol élesen vitázva, hol mélyen egyetértve sokat gondolkodtunk közösen a koragyermekkori fejlődés társadalmi összefüggéseiről. És köszönettel tartozom ma már felnőtt fiamnak, Balázsnak, akitől a legtöbbet tanultam a szülő-gyerek kapcsolatról. 3

5 1. fejezet Bevezetés: Téma, módszerek, etikai kérdések 1.1 Témaválasztás és célok A társadalmi kirekesztettség megszüntetése, illetve megelőzése az egyik legfontosabb társadalom- és gazdaságpolitikai kérdés. Egyének, társadalmi csoportok peremhelyzetbe kerülése sokféle társadalmi és egyéni tényező kölcsönhatásának eredménye. Dolgozatomban a kirekesztettek egy sajátos csoportjára fókuszálok: azokra a kisgyerekeket nevelő családokra, akik részben szegénységük, részben családi egyensúlyuk elvesztése miatt nem képesek a szociális intézmények segítsége nélkül gyerekeik számára biztonságos körülményeket teremteni. Érdeklődésem középpontjában a hat évesnél fiatalabb gyerekek vannak, mivel a koragyermekkor az az időszak, amikor a társadalmi kirekesztődés folyamata leginkább megfordítható (Bynner 2001). A kisgyermekkor paradoxonja az, hogy a fejlődés ekkor a legerőteljesebb, de egyszerre a legsérülékenyebb is. Disszertációm középpontjában egyrészt a koragyermekkori fejlődés, másrészt a szülő-gyerek kapcsolat jelentőségének és minőségének kérdése áll és az, hogy a családi nevelésre hogyan hat a társadalmi környezet, hogyan segíthetik a szakemberek a gyerekek családon belüli nevelkedését. Vajon mennyire céltudatosan törekednek a szociális szakemberek a gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatba kerülő gyerekeknél tipikusan jelen lévő hátrányok csökkentésére? A szociális munkások szerepe jelentős abban, hogy megfelelő eszközök alkalmazásával és megfelelő erőforrások biztosításával segítsék a családokat a gyerekek fejlődéséhez nélkülözhetetlen életkörülmények kialakításában. A koragyermekkori fejlődésre, a szülő-gyerek kapcsolat jelentőségére vonatkozó tudás és beavatkozási lehetőségek ismerete feltétele a céltudatos szakmai tevékenységnek. Ezen ismeretek híján segítő tevékenység súlypontja gyakran a két szélsőség valamelyike felé tolódik: az egyik esetben a szakember beéri a jövedelmi helyzet és a szociális körülmények rendezésével, a másikban kontrolláló módon avatkozik a családok életébe a gyerek érdekében. A kedvezőtlen szociális körülmények és a szülői nevelés hatásai összetett interakcióban vannak egymással és a gyerekek fejlődésével. Ezen összetett kölcsönhatások mechanizmusainak azonosítása és megértése a hatékony beavatkozási stratégiák alapja. 4

6 Disszertációm célja a kisgyermekkori fejlődés elemzése olyan helyzetekben, amikor a kedvezőtlen társadalmi gazdasági körülmények és a családi nevelés kérdései átfedésben vannak. Az évi gyermekvédelmi törvény 1 megteremtette egy új intézményrendszer, a gyermekjóléti szolgálatok alapjait. Ennek az intézménynek a célja a gyermekek egészséges fejlődését veszélyeztető tényezők feltárása, a veszélyeztetettség megelőzése és kezelése. Dolgozatom fókuszában a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek a veszélyeztetett helyzetben lévő gyerekekkel és családjaikkal való kapcsolata, a velük történő szakmai munka áll. Magyarország a gyermekvédelmi törvény elfogadásával a korszerű gyermekvédelmi gyakorlattal rendelkező országok körébe sorolta magát. (Bányai 2003: 5) A törvény által tíz éve életre hívott gyermekjóléti intézményhálózat alkalmazottainak száma ma már több ezer fő. 2 (KSH 2005) A gyermekjóléti intézményrendszer gyors épülése számos dilemmát is felszínre hozott. Egyrészt a rendszerben dolgozók számának bővülését nem követte megfelelő mértékű és minőségű szakember-képzés. Másrészt az intézményrendszer gyors kiépülése egybeesett azzal, hogy Magyarországon a társadalmigazdasági átalakulások nyomán felerősödtek a társadalmi egyenlőtlenségek. A gyermekjóléti szolgálat szakembereinek olyan időszakban kellett meghatározniuk saját tevékenységüket, amikor a gazdasági átalakulások következtében jelentős társadalmi csoportok szegényedtek el, szorultak ki a munkaerőpiacról és az országban egyre többen küszködtek napi megélhetési, lét- és lakásfenntartási gondokkal. A szociális munkások kliensei éppen e rétegből kerülnek ki. A gazdasági átalakulások a gyermekek napközbeni ellátását, nevelését, oktatását biztosító intézményekre is hatottak. Jelentősen csökkent a bölcsődei férőhelyek száma (Darvas-Tausz 2006), felerősödött az iskolarendszer szelektivitása (Kertesi 2005) és az elvileg mindenki számára hozzáférhető óvodai ellátásból is éppen a leginkább rászoruló gyerekek maradnak ki (Havas 2004). A hátrányos helyzetű gyerekekre való tudatos odafigyelés hiánya esélyeik jelentős romlásához vezetett. A gyermekjóléti szolgálatok feladata szembenézni ezekkel a kihívásokkal. A gyermekes családokkal foglalkozó szociális munkások feladata pedig az, hogy tevékenységükkel hozzájáruljanak a szegénységben élő gyermekek esélyeinek javításához évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról (továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) 2 A KSH adatai alapján a gyermekjóléti szolgálatok foglalkoztatottainak száma 2004-ben 3957 fő (a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra átszámított létszám). 5

7 A feladat sajátos kompetenciákat vár el a szakemberektől azért is, mert kényes egyensúlyozást igényel a gyermeki és szülői jogok érvényesülése között. Sajátos tudásra, készségekre van szükség ezen a területen. 1.2 Szociális munka és gyermekvédelem Azokban az országokban, ahol a gyermekes családokkal végzett szociális munka néhány évtizedes múltra tekint vissza, a szakemberek több lényeges szemléletváltást éltek meg. Az egyik ilyen változás, hogy a gyermekvédelem területén mit tekintünk fontosabbnak: a gyermek védelmét vagy a szülő támogatását. A korábbi gyakorlat a gyerekek védelmének, megmentésének adott prioritást, miközben a szülőkkel szemben kontrolláló, kényszerítő, büntető eszközöket alkalmazott. A korszerű megközelítés a családi autonómiát hangsúlyozza, együtt érez a szülővel, és emellett széleskörűen elérhető, önkéntesen igénybe vehető családtámogatási programokkal egészül ki. (Bányai 2003: 13, Parton 1985: 193) A másik szemléletváltás a szolgáltatás jellegére vonatkozik: a hagyományos, egyéni patológiában gondolkodó, gyakran intézményi érdekeknek és korlátoknak alárendelt megközelítésekkel szemben megjelentek a folyamatorientált, szükségletekhez igazodó, a gyerek természetes közegében nyújtott, intenzív, interdiszciplináris módszerek. (Bányai 2003: 39) Magyarországon a gyermekjóléti munka terén nincs egységes tudás sem a beavatkozás határai, sem annak hatékony módszerei tekintetében. A területen dolgozó szakemberek tudását részben végzettségük, részben megelőző szakmai tapasztalatuk határozza meg. Ez a heterogenitás nem zárja ki azt, hogy bizonyos szolgálatoknál, bizonyos szakmai teamek a legkorszerűbb gyakorlat megvalósítására törekszenek, egyénileg vagy az intézmény szintjén (Bányai 2003), mégis túl tág tere nyílik a frontvonalon dolgozó gyermekjóléti munkatársak szubjektivitásának. Dolgozatommal célom az, hogy hozzájáruljak a gyermekes családok számára nyújtott szolgáltatások színvonalának javításához. Olyan terepet kerestem a kutatáshoz, mely sok lehetőséget kínál a hazai gyakorlat elemzésére. Hogyan találkoznak nehéz helyzetben lévő családok a szociális intézményekkel és azok munkatársaival? Milyennek élik meg ezt a találkozást a szülők és a szakemberek? Hogyan változtatták meg a gyermekvédelmi törvény elfogadásával indult intézményi átalakulások a kapcsolatok, együttműködések rendszerét? Hogyan hat mindez a gyerekek fejlődésére, szükségleteik kielégítettségére? 6

8 Vizsgálatom fókuszában a családok és a szakemberek közötti interakció áll a gyermekvédelmi rendszer átalakulásának idején, a rendszerváltozás utáni társadalmi környezetben. A gyermekvédelemmel kapcsolatba kerülő családok többnyire szociálisan is kedvezőtlen helyzetűek. Életükre jelentős hatást gyakoroltak a társadalmi-gazdasági átalakulás következményei, a lakásviszonyok terén és a munkaerőpiacon bekövetkezett változások és megtapasztalták azt is, hogy milyen új lehetőségeket kínál a rendszerváltozás után megváltozott szociális ellátórendszer. A szegénységben élő családok inkább kiszolgáltatottak a társadalmi változások kedvezőtlen hatásainak. Több kockázattal és változó lehetőségekkel találkoznak az átmenetileg vagy tartósan marginális helyzetbe került felnőttek és gyerekek. Növelik-e a családok lehetőségeit a szakemberek beavatkozásai? Hozzájárulnak-e a szakemberek ahhoz, hogy a családok kimozduljanak peremhelyzetükből? Javulnak-e az érintett gyerekeik esélyei a beavatkozások következtében? többek között ezekre a kérdésekre kerestem a választ a kutatás során. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szociális munka lett vizsgálódásom terepe. A gyermekvédelmi törvény egységes rendszerbe foglalja az alapellátás és a szakellátás keretében végzett szociális munkát, megteremti a két alrendszer közötti kapcsolódási pontokat 3, lehetőséget teremtve ezzel a két rendszer fokozatos integrálására. A törvény előírja az alapellátás és a gyermekvédelmi gondoskodás szereplői közötti információáramlás és együttműködés formáit. A két terület közötti kapcsolat azonban még messze nem működik jól, a törvény elfogadása óta eltelt tíz év - bár jelentős változásokhoz vezetett nem volt még elegendő ahhoz, hogy az együttműködés valóban hatékony is legyen. Az alapellátás és szakellátás közötti határterület az, ahol a szociális munkások a legnehezebb esetekkel találkoznak, ahol a leginkább szükség van a szakemberek és intézmények közötti együttműködésre annak érdekében, hogy a családok visszanyerjék elvesztett egyensúlyukat, ami elősegítheti olyan gyerekek jólétének biztosítását, akiknek fejlődését komoly kockázatok fenyegetik. Célom bemutatni, hogyan kerülnek kapcsolatba a családok és a segítő szakemberek, milyen változásokhoz vezetnek a közöttük zajló interakciók a családok és a gyerekek életében. A gyakorlatot részben a szakembereken keresztül, de elsősorban a családok perspektívájából mutatom be: milyennek látják saját helyzetüket és milyennek látják a velük kapcsolatba lépő szakembereket, azok munkáját, mit éreznek segítségnek és 3 Elhelyezési tanácskozás, esetgazda, vérszerinti család gondozása, felülvizsgálati tárgyalás, gyámi tanácsadó, stb. ezek mind olyan munkaformák, szakmai feladatok, melyek a szakemberek és intézmények közötti együttműködést is feltételezik. 7

9 mit nem gondolnak annak. Sorsuk alakulása, gyerekeik fejlődése, gondolataik, véleményük ezek mind jelzések, reflexiók a hazai szociális munka és gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi gondoskodás jelenlegi gyakorlatára. 1.3 A kutatás módszerei Kutatásomhoz kvalitatív módszereket használtam. A segítő munka összetett kontextusba ágyazódó emberi interakciók sorozatából álló folyamat, amelynek bizonyos körülhatárolható elemei kvantitatív eszközökkel mérhetőek, az elemzéshez azonban kvalitatív módszerek alkalmazása szükséges. A családok életére vonatkozó kutatások esetében különösen fontos a kvalitatív módszerek alkalmazása. A családok életét összetett és többirányú kommunikációs folyamatok jellemzik, a mindennapokra sokféle külső és belső tényező hat, ezeket kellő mélységben jobbára csak kvalitatív módszerekkel lehet elemezni. Mind a klasszikus szociográfiai írások, mind a modern társadalomtudományi kutatások használnak kvalitatív módszereket a társadalmi egyenlőtlenségek elemzésére. A szegénységben élő családok és közösségek kultúrájára, mindennapi életére, életformájára vonatkozó tudásunk fontos forrását jelentik azok a klasszikus szociográfiai és antropológiai leírások, melyek a huszadik század kezdetétől különböző városi szegénynegyedek egy-egy csoportjának életét mutatták be. (Lewis 1968, Thrasher 1936, Whyte 1999, Willis 2000) A kutatók éveket töltöttek a terepen annak érdekében, hogy minél pontosabban megfigyeljék és megértsék az emberek közötti viszonyok és interakciók jellegét, a különböző társadalmi csoportok közötti kommunikáció formáit, a szegénység újratermelődésének családon belüli és közösségi mikro-mechanizmusait. A szegregált városi gettóban élő családok mindennapi kultúrájának és a terápiás beavatkozások hatásának együttes elemzésére tett kísérletet Salvador Minuchin, amikor egy amerikai nagyváros egyik javítóintézetének gyerekeivel és azok családjaival végzett elsősorban megfigyelésekre támaszkodó kutatásokat (Minuchin 1965). Munkájának eredményeképpen vált közismertté a sokproblémás család fogalma és teremtődtek meg a rendszerszemléletű, integrált beavatkozások alapjai. A kvalitatív módszerek alkalmazása elterjedt a modern társadalomtudományi kutatásban is. Anette Lareau az etnográfiai megfigyelés eszközével írja le a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődésének mechanizmusait a mai amerikai társadalomban. Kutatása során különböző társadalmi helyzetű családok és az iskola világának találkozását elemzi. A szerző tizenkét család otthonában történő rendszeres megfigyelések alapján írja le azt, 8

10 hogy a mindennapi szülő-gyerek kapcsolat mintázatai hogyan határozzák meg a gyerekek iskolához, tanuláshoz való viszonyát és mindez hogyan hat a társadalmi csoportok közötti különbségek fennmaradásához. (Lareau 2003) Saját kutatásom során olyan családokkal találkoztam, amelyek kapcsolatba kerültek a gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. Célom az "érintett" szülők perspektívájának megismerése volt. Ez a választásom a szociális munka természetéből következik: minél jobban, pontosabban értjük a családok, szülők és gyerekek szükségleteit, gondolatait, érzéseit, értelmezéseit, annál valószínűbb, hogy a beavatkozás sikeres lesz. A családok megismerése érdekében sok időt töltöttem a családok otthonában annak érdekében, hogy természetes közegükben és intim közelségben ismerjem meg világukat (Geertz 1993: 49-59, Whyte 1999: 407, Lareau 2003: ) és azt, ahogy a családtagok értelmezik a történéseket. A résztvevő megfigyelés módszerei az etnográfiai kutatásokból eredeztethetőek. Míg azonban az etnográfiában a cél a kultúrák megismerése és megértése, a szociális munkában a családok és velük érintkezésbe lépő intézmények világának megértésén túl a cselekvésbe való átfordítás a feladat. (Sherman-Reid 1994: 5) Kutatásom célja felmutatni azokat a lehetőségeket, melyek kihasználásával a segítők egyéni és az ellátórendszer intézményes beavatkozásai hatékonyabbá tehetők. A terepen szerzett információkat esettanulmányokba rendeztem. Az esettanulmány a szociális munka leírásának klasszikus módszere. Mary Richmond az 1917-ben megjelent Társadalmi diagnózis című könyvében az esettanulmányt, mint a családok megfigyelésének és elemzésének tudományos módszerét írja le. (Richmond 1944) Az esettanulmány már ekkor is a gyakorlat fejlesztését szolgálta. A későbbi évtizedekben is az esettanulmány maradt a szociális munkás gyakorlat leírásának egyik legszélesebb körben alkalmazott módszere. (Sherman-Reid 1994) Kisgyermekes családok esetében különösen fontos, hogy a megfigyeléseket a gyerek természetes környezetében végezzék. Az intézményi környezet idegensége jelentősen megváltoztatja mind a kisgyermekek, mind azon szülők viselkedését, akik marginális helyzetük miatt ambivalens kapcsolatban vannak az intézményekkel. A kisgyermekes és sokproblémás családok esetében a család otthonában történő megfigyelések jelentik a megismerés leginkább alkalmazható formáját. A gyakorló szakemberek számára az esettanulmány az a módszer, ami érthetővé, érzékelhetővé teszi a családtagok és szakemberek közötti interakciók egyediségének, a környezeti hatásoknak és a változás folyamatának rögzítését, leírását, elemzését. A gyerekekkel és gyermekes családokkal végzett segítő tevékenység mibenlétéről a legtöbbet 9

11 Selma Fraiberg, Ann Hartman és Joan Liard, valamint Lawrence Shulman írásaiból merítettem (Fraiberg 1980, Hartman-Liard 1983, Shulman 1984). A segítő tevékenység fókuszában a segítséget kérő van és a kérdés az, hogyan lehet a szolgáltatások fejlesztése érdekében a segítő és segítséget kérő közötti szemtőlszembeni találkozásokat értelmessé, hatékonyabbá tenni. Készültek kutatások arra vonatkozóan, hogy mi nyújt leginkább segítséget a segítő szolgáltatások fogadói számára. (Parton-O Byrne 2000, Howe 1993, Seligman 1995) A vizsgálatok egyértelműen azt támasztják alá, hogy a tapasztalat minősége és értéke az, ami számít. (Parton-O Byrne 2000: 11) Howe kutatásaiban visszatérő kulcsmondatok a segítséget igénybe vevők részéről, hogy: fogadjanak el, értsenek meg és beszélgessenek velem (Howe 1993: 1-15). A szociális munka a kapcsolatról szól, de ezen túl is különös jelentősége van a szociális munka területén annak, hogy a fájdalmas tapasztalatok feldolgozásához beszélgetni kell. A beszéd és a nyelv elengedhetetlenek a megértéshez és feldolgozáshoz. Az aktív dialógusban való részvétel lehetősége az, ami a megértéshez és változáshoz vezet. Beszélgetés, kapcsolat szükséges azokkal is, akik nehéz környezetben, kiszolgáltatottan élnek. A marginális helyzetben lévők gyakran éppen kiszolgáltatottságuk és az ezt újratermelő strukturális viszonyok miatt nem tudnak kapcsolatot találni és megtartani a segítő szakemberekkel sem. Azok a családok, amelyekkel kutatásom során találkoztam, többnyire több generáció óta kedvezőtlen körülmények között élnek. Kiszolgáltatottságuk elemi szükségleteik kielégítetlenségéből és személyes autonómiájuk mély sérüléseiből fakad. Vajon milyen kapcsolataik vannak ezeknek az embereknek, és milyen beszélgetések részesei ők? A kiszolgáltatott helyzetben lévő szegény, marginalizálódott családok világának megismerése különösen nehéz. Kiszolgáltatottságuk része, hogy sorsuk egy sor kívülálló személy döntésétől függ. Különösen erős ez a kiszolgáltatottság a családok átmeneti otthonaiban 4 élő családoknál és azoknál a családoknál, ahol a gyerekeket kiemelték a családból. Az ilyen helyzetben élő emberek szinte minden szavukat, mondatukat mérlegelik: hogyan értékelné egy-egy kijelentésüket az a szakember, akitől lakhatásuk vagy a gyerek hazakerülése függ. Az ő véleményüket, hangjukat alig hallani. Az ő megszólaltatásuk csak szemtől-szembeni kapcsolaton belül, kvalitatív módszerekkel 4 A családok átmeneti otthona az alapellátás egy otthont nyújtó szolgáltatása, melynek célja a lakhatás megoldatlansága esetén szülő és gyerek együttes elhelyezése átmeneti időre (Gyvt, 51 ). 10

12 lehetséges, a célra leginkább az esettanulmány felel meg. (Sjöberg, in: Sherman-Reid 1994: 255) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szervezetekkel érintkező családok sok szakemberrel kerülnek kapcsolatba. Ezek a kapcsolatok egymástól függetlenül és egymással kölcsönhatásban hatást gyakorolnak a nehéz helyzetbe került családok életére. A hatások eredménye kedvező, ha a válságok megoldódnak és új erőforrások, lehetőségek nyílnak, ha a beavatkozások eredményeképpen nő a társadalmi integráció esélye. A beavatkozások azonban lehetnek hatástalanok vagy akár károkat is okozhatnak, amennyiben növelik a segítséget kérő elszigeteltségét. A gyermekvédelmi beavatkozások esetleges káros következményei jól dokumentáltak a szakirodalomban és a szociális területre vonatkozó kutatásokban. Ismertek az intézményes gyermekvédelmi gondoskodás olyan nem szándékolt következményei, mint a gyerekek hospitalizációja vagy a gyerekek indokolatlan bennragadása a rendszerben (Fanshel-Shinn 1978). A hazai gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszer diszfunkcióira és arra hívja fel a figyelmet Herczog Mária, hogy bántalmazott gyermekek további sérüléseket szerezhetnek a gyermekvédelmi beavatkozás ideje alatt. (Herczog 2004) 1.4 Az esetek kiválasztása A kutatás során nem kívántam megváltoztatni a folyamatok jellegét, a maga természetes mivoltában akartam elemezni a mindennapi gyakorlatot (Heinemann-Pieper 1994), közelről és minél sokrétűbben ábrázolva a szociális munka valóságát, az érintett családok perspektíváját, és e valóság talaján rámutatva a gyakorlati szociális munka feltáratlan lehetőségeire, azokra a pontokra, ahol a szolgáltatások továbbfejleszthetők. A kutatáshoz olyan családokat kerestem, akik helyzetüknél fogva szükségszerűen kapcsolatba kerülnek mind az alapellátás, mind a gyermekvédelmi gondoskodás intézményeivel, de minimális létfeltételeik biztosítottak. A teljes létbizonytalanság, az aktuális hajléktalanság, a minimális jövedelem hiánya szociál- és lakáspolitikai beavatkozásokat sürget. Ilyen esetekben a szociális munkásnak érdekképviselő, -közvetítő szerepe lehet. A kutatás célját, a gyermekvédelem területén végzett szociális munka sokoldalú lehetőségeinek feltárását olyan családok bevonásával tudtam inkább megvalósítani, amelyek már túljutottak a lakhatási krízisen, minimális rendszeres jövedelemmel és lakhatási lehetőséggel rendelkeztek. Ilyen helyzetekben 11

13 tágabb tere van a szociális munkások egyéb, a gyerekek fejlődésére irányuló beavatkozásainak. A szociális munkások beavatkozásait, a család szakemberekkel való találkozásait két éven keresztül kísértem figyelemmel. Ez tette lehetővé, hogy ne a pillanatnyi helyzetet elemezzem, hanem megfigyelhessem az interakciók és beavatkozások folyamatát, egy-egy beavatkozás következményeit is. Törekvésem volt, hogy az esettanulmányok olyan szituációkat mutassanak be, ahol a gyerekek életkora, a szülők élettörténete és aktuális helyzete szükségszerűen több intézmény szakembereinek közreműködését igényli. Előzetes információgyűjtés alapján választottam ki a kutatás céljainak megfelelő családokat. A minta kiválasztásánál több szempontot vettem figyelembe. Olyan családokat kerestem, amelyek komoly krízist éltek meg: átmenetileg hajléktalanok voltak vagy egy időre egy vagy több gyermekük gyermekvédelmi gondoskodásba került. Mind a kettő olyan kritikus helyzet, ami feltétlenül igényli szociális szakemberek jelenlétét, beavatkozását. amelyekben hat évesnél fiatalabbak gyerekek is vannak. A kisgyerekek nevelése folyamatos odafigyelést igényel. A kisgyerekek figyelemigénye fokozza a stresszt, amikor a család megélhetési, lakhatási nehézségekkel küzd és egyéb családi krízishelyzetbe is kerül. A gyerekek fejlődése szempontjából ez a legérzékenyebb életkor és a szülővé válásnak is az egyik legnehezebb időszaka. Ebben az időszakban a családdal kapcsolatba lépő szociális intézmények is könnyen érzékelik, ha gond van a családban, de ekkor a legjobbak az esélyek a sikeres beavatkozásra is. amelyek elérhetőek, és amelyekkel hosszú távon is tudom tartani a kapcsolatot, valamint beleegyeztek a kutatásban való részvételbe. Nem kerültek a mintába olyan családok, amelyek az első beszélgetések után távolra költöztek vagy sűrűn és kiszámíthatatlanul változtatták lakóhelyüket. Nem választottam olyan családokat, ahol a szenvedélybetegség súlyos probléma, mivel ez akadályozta volna, hogy a segítőkkel való találkozásaikról és gyerekeikkel való kapcsolatukról rendszeresen a szer befolyása nélkül beszélhessünk. Ezzel természetesen az érintett családok jelentős csoportja kimaradt az elemzésből. 12

14 amelyek kimozdultak a krízis mélypontjáról: éppen lakáshoz jutottak vagy éppen sikerült hazahozni a gyerekeket a gyermekvédelmi gondoskodásból. Több családdal vettem fel eleinte a kapcsolatot, akik közül néhányan szerencsésen önálló lakáshoz jutottak az első beszélgetésünk utáni hetekben, hónapokban. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy életüket újrarendezzék. A gyermekvédelmi gondoskodásba került gyerekek közül olyanokat választottam a mintába, akiknek a szülei, rokonai rendszeresen látogatták a gyerekeket és számoltak vele, hogy hazakerülnek. Ebben az esetben számíthattam arra, hogy rálátok a gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerek közötti együttműködésre. Választottam olyan családokat is, ahol a gyermekvédelmi gondoskodásba került gyerekek mellett voltak testvérek, akiket végig a szülő nevelt. amelyeknek sorsa rámutat a gyermekvédelmi beavatkozás jellemző szakaszaira: a gyerekek családból való kiemelésére, a gyerekkel és családdal való munkára a gyermekvédelmi gondoskodás ideje alatt és a családba való visszakerülés során felmerülő kérdésekre. A családok kiválasztása során arra törekedtem, hogy sorsuk és a szakemberekkel való találkozásaik bemutatása reflexiós felületként a lehető legtöbb lehetőséget kínálja a gyermekes családokkal való szociális munka beavatkozási dilemmáinak, alternatíváinak végiggondolására. A kiválasztott három család nem feltétlenül testesíti meg a gyermekvédelmi esetek jellemző típusait. Azok a családok kerülnek a gyermekvédelemmel kapcsolatba, akik az átlagosnál több kockázati tényezővel szembesülnek, illetve amelyek a kockázatok elviseléséhez a szükségesnél kevesebb erőforrással rendelkeznek. Egyensúlyuk felborul. Gyerekeik biztonsága veszélybe kerül, és ezt a család környezete is észleli. A kutatáshoz olyan családokat választottam, amelyek egyrészt képesek voltak a krízishelyzetből kimozdulni, másrészt rendelkeztek olyan erőforrásokkal, amelyek helyzetük tartós stabilizálása céljából mozgósíthatóak. A kutatás kezdetén mindhárom kiválasztott család rendelkezett önálló lakhatással és alacsony, de rendszeres jövedelemmel, a gyerekek viszonylagos biztonságban éltek. Mindhárom családban fellelhetőek voltak érzelmi tartalékok. Ugyanakkor a gyerekek fejlődését komoly kockázatok fenyegették a kutatást megelőző időszakban: hosszabb időt éltek szüleiktől távol, több környezetváltozást éltek meg, a család lakhatása hosszabb ideig bizonytalan volt, elhúzódó konfliktusok voltak a családban, nem kaptak érzelmi biztonságot. A családok helyzete a kutatás kezdetén még instabil volt. A kutatás két éve alatt azt kísértem figyelemmel, hogy ezek az instabil családok hogyan tudták mozgósítani saját 13

15 erőforrásaikat, és mennyire tudták igénybe venni az alapellátás intézményeit és szakembereit helyzetük stabilizálására. Hogy a szakemberek milyen lehetőségeket kínáltak és hogyan, beavatkozásaik mennyire segítették a családi egyensúly visszaszerzését és megerősödését. Kutatásomat a főváros területére korlátoztam. Így tudtam biztosítani, hogy megfelelő intenzitással tudjam követni a családok és szociális intézmények interakcióját. A főváros társadalmi-gazdasági tekintetben sajátos társadalmat képvisel, kétmilliós világvárosként más lehetőségeket nyújt és más nehézségeket jelenthet mind a családok, mind a szakemberek számára, mint a vidék. Az információgyűjtéshez több forrást használtam. Egyrészt felvettem a kapcsolatot néhány fővárosi családi átmeneti otthonnal, és felkerestem ott élő családokat. Több családdal készítettem több órás interjút (6 család). Egy fővárosi otthonban egy éven keresztül heti rendszerességgel gyerekfoglalkozást vezettem egyetemisták közreműködésével, ahol volt alkalmunk megismerkedni az ott élő gyerekekkel és szüleikkel (összesen 40 gyerek, 16 család). Az információgyűjtés másik forrása a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat volt. Átnéztem azoknak a gyerekeknek az aktáit, akik egy kiválasztott hónapban kerültek be gyermekvédelmi gondoskodásba és a bekerülés idejében tíz évesnél fiatalabbak voltak (41 akta). Részt vettem olyan elhelyezési tárgyalásokon, ahol arról döntöttek a családtagok és a szakemberek, hogy a gyerekek az ideiglenes elhelyezés után visszakerüljenek-e szüleikhez vagy átmeneti gondozásba kerüljenek. Húsz ilyen tárgyaláson vettem részt. Körülbelül húsz család életét kísértem figyelemmel az információgyűjtési időszak után is. Közülük választottam ki a fent nevezett szempontok alapján azt a négy családot, akiknek a sorsát a kutatás során két évig figyelemmel kísértem, akiket az első évben havi rendszerességgel, a második évben kéthavonta felkerestem. A négy család közül végül három családról készült esettanulmány. Minden család sorsa egyedi, nincs olyan jellemző vagy jellemzők csoportja, melyek egyértelműen előre jeleznék a gyermekvédelmi beavatkozások szükségességét. A legkedvezőtlenebb körülmények között élő családok is rendelkezhetnek olyan erőforrásokkal, melyek átsegítik őket kritikus helyzeteken és melynek következtében végül képesek érzelmi biztonságot nyújtani gyerekeik számára. Vannak azonban tényezők, melyek előfordulása és különösen más veszélyeztető tényezőkkel való együttes jelentkezése odafigyelést igényel. Ilyen tényezők többek között a fiatalkori szülővé válás, a szülő krónikus betegsége, érzelmi vagy értelmi korlátozottsága, a nehéz gyermekkor, a társas kapcsolatok hiánya. A gyerekek fejlődését megzavarja a szülők által megélt stressz, 14

16 ami következhet egy családtag halálából, munka elvesztéséből vagy túl gyakori és kényszerű költözésből. Ezek a tényezők önmagukban is megnehezíthetik a szülő feladatát és még inkább nehezíthetik, ha kedvezőtlen szociális helyzettel is társulnak. (Gelles 1990: 53-63) A kiválasztott családok mind szegények. A háztartások jövedelme a segélyezési küszöb alatt van a háromból két családnál. A harmadik család (első eset) éppen a szegénységi küszöb fölött van, mivel ebben a családban a háztartásfő biztos állással és szakképzettséggel is rendelkezik és az öt gyermek után járó családi támogatásokkal együtt jövedelmük épp meghaladja a segélyezési küszöböt. Ők abba a kategóriába tartoznak, akik éppen kimaradnak a segélyezés lehetőségéből, bár rendszeres megélhetési nehézségekkel küszködnek. A kiválasztott családok nem a legszegényebb társadalmi csoporthoz tartoznak. Mindegyik családban van legalább egy rendszeres munkavállaló. De megélhetésük így is nehéz. A családok a fővárosban élnek, helyzetük lényegesen jobb, mint sok ezer olyan családé, akik az ország gazdaságilag fejletlenebb régióiban vagy elszigetelt településeken, hátrányos helyzetű kistérségekben élnek. A kiválasztott családok viszonylag jobb helyzetben vannak azon családok között, akiknek a gyerekei bekerültek a gyermekvédelmi gondoskodás rendszerébe. Nincs közöttük tartósan beteg, szenvedélybeteg, van lakásuk, és rendelkeznek minimális jövedelemmel. Nem szakadt meg a kapcsolat a szülők és gyerekek között a gyermekvédelmi gondoskodásba kerülés után sem. A kiválasztott családok között van egyszülős és kétszülős család, és van olyan háromgenerációs család is, ahol az anya, aki tizenhat éves korában szült, saját anyjával együtt neveli gyerekeit. A szülők közül az egyik kisegítő iskolát végzett, és ennek ellenére ügyesen talál magának takarítói állásokat. Van szülő, aki általános iskolai végzettséggel rendelkezik, de huszonhat éves korára még soha nem volt állása, nagyszülő, aki általános iskolai végzettségével családfenntartó, és a minimális anyagi biztonságot mindig képes volt megteremteni. És van egy család, ahol a szülők szakmunkás végzettséggel rendelkeznek, és egyikük folyamatos és stabil közalkalmazotti munkaviszonnyal rendelkezik. A kiválasztott családok mind három vagy 15

17 1. számú táblázat: A kiválasztott családok jellemzői Első eset Második eset Harmadik eset Gyerekek száma a kutatás idején Gyerekek életkora a 2 éves ikrek, 3 éves, 5 2 éves, 5 éves, 10 éves 1 éves, 5 éves, 11 éves kutatás kezdetekor éves, 7 éves ikrek Anya életkora az első 18 év 20 év 16 év gyerek születésénél Szülő krónikus betegsége Nem volt ilyen Nem volt ilyen Nem volt ilyen Gyerek krónikus Egy gyerek fejlődésében Egyik gyerek asztmás Nem volt ilyen betegsége, sérülése elmaradott Szülő értelmi, érzelmi Nem volt ilyen Szülő képességeiben Nem volt ilyen zavara korlátozott Szülő gyermekkora Szülők Család szegénysége, Anya örökbefogadott, szenvedélybetegsége, Feltételezhető bántalmazás amiről kamaszkoráig nem pszichiátriai betegsége a családban tudott Hány apától származnak a gyerekek Párkapcsolat jellemzői Erős érzelmi kapcsolat Erőszakos kapcsolat, majd válás, kutatás végén új élettársi kapcsolat Első apával nincs kapcsolat, második apával konfliktusos Szülők iskolai végzettsége szakmunkás Kisegítő iskola 8 általános Család szerkezete a kutatás idején Házastársi kapcsolat Egyedülálló szülő, majd új párkapcsolat Együttélő nagymama és párkapcsolat Mennyi ideig volt a család hajléktalan (utcán és családok átmeneti otthonában)? Néhány hónap utcán, 3 év családok átmeneti otthonában 5 év több családok átmeneti otthonában, önkényes lakásfoglaló, szívességi lakó Pár hét hajléktalanság Lakáshelyzet a kutatás idején Önkormányzati bérlakás, majd albérlet Pályázati úton nyert önkormányzati szociális lakás Lakás adottságai 3 szobás, komfortos Szoba-konyha, fürdőszoba, gázbojler, fatüzelésű kályha Foglalkoztatottság Kapnak-e gyermekvédelmi támogatást? Mennyi ideig voltak a gyerekek gyermekvédelmi gondoskodásban? Apa közalkalmazott Anya háztartásbeli Nem, pár ezer forinttal meghaladja a család jövedelme a segélyezési küszöböt Nagyobb gyerekek 2 évet, kisebbek 6 hónapot Anya hol feketén, hol bejelentett módon takarít, élettárs feketén dolgozik Igen Nagyobb gyerekek 4. éve nevelőszülőnél vannak, legkisebb az anyával Egy, majd két önkormányzati szociális lakás Egyszoba komfortos, majd szoba-konyha, fürdőszoba nélkül, WC udvarban Nagymama bejelentett módon takarít, anya háztartásbeli, élettárs alkalmi munkákból él Igen Legnagyobb gyerek 4, középső 1 évet, legkisebb az anyával több gyereket nevelnek. A gyerekek életkora a kutatás kezdetekor egy és tizenegy éves kor között van. Összesen tizenkét gyerek van a három családban. A három családból egy roma. Mindegyik család volt hajléktalan hosszabb-rövidebb ideig, de a kutatás kezdetekor önkormányzati tulajdonú lakásban laktak, vagy ilyen lakást piaci alapon béreltek. Mindegyik családban több olyan gyerek van, aki gyermekvédelmi gondoskodásban volt 16

18 vagy jelenleg is ott van. A családok a szakellátás rendszerével kapcsolatba került családok csoportján belül azokhoz tartoznak, akiknek viszonylag jobbak a körülményeik. Megvan a lehetősége annak, hogy a válságos időszakon túljutva, részben saját erőből, részben az alapellátás intézményeinek segítségével visszanyerjék egyensúlyukat. A mintába került szülők különbözőek személyiségüket, életstílusukat tekintve és hogy mennyire akarnak és készek, illetve mennyire képesek segítséget kérni és elfogadni. A gyerekek fejlődése mindegyik családban sokféle kockázatnak van kitéve. A kutatás kezdetekor mindegyik család jobb helyzetben volt, mint történetének korábbi szakaszában, és azt vizsgáltam, hogyan tudtak élni ezzel a jó helyzettel, milyen segítséget kaptak a hivatalos segítőktől és környezetük más szereplőitől. Mennyire tudtak a szociális szolgálatok hozzájárulni ahhoz, hogy a családok kedvező helyzete fennmaradjon és mennyire segítette beavatkozásuk a gyerekek egészséges fejlődését? Kutatásom célja a gyermekvédelmi munka tudásalapjának építése. Minden elemzés, kritikai észrevétel szándékom szerint ezt a célt szolgálja A kutató, mint szakember A kvalitatív kutatás során a kutató maga is a folyamatok szereplőjévé válik. (Sherman-Reid 1994: 254) Azt, hogy a megfigyelt jelenségeket, eseményeket, folyamatokat, mint kutató hogyan értelmezem, illetve milyen a családokkal kialakított kapcsolatom, meghatározzák szakmai tapasztalataim és az, hogy milyen elméleti megközelítések alapján gondolkodom a szakmáról. A gyermekvédelem területével foglalkozó szociális munkásként, kutatói szerepem sajátos. Mivel ismerem azt az intézményi környezetet, amelyben a családok élete zajlik és vannak ismereteim, tapasztalataim a szociális szakmában dolgozó szakemberekkel kapcsolatban, a megfigyelt viselkedéseket és dialógusokat is szakemberként értelmeztem, a beszélgetésekben is így vettem részt. Figyelmem középpontjában szűkös gazdasági, társadalmi és kulturális tőkével rendelkező, marginális, kiszolgáltatott helyzetű családok állnak. Az ő perspektívájukat, a szülők véleményét és gyerekeik szükségleteit törekszem bemutatni. Kutatásom célja, hogy rámutassak az ellátórendszer jellemzőire: azokra a hiányosságaira, melyek az érintett családok helyzetét fenntartják, olykor tovább súlyosbítják és azokra a lehetőségekre, melyek támaszt jelentenek az egyensúlyukat vesztett családok számára. Ennyiben megközelítésem kritikai szemléletű. 17

19 Az ellátórendszer megértéséhez szükséges az egyes szereplők cselekvésének, gondolatainak, interakcióiknak és azok egymásra gyakorolt hatásának a megismerése. A szereplők különböző jelentéseket tulajdonítanak az egyes jelenségeknek, cselekvéseknek, ezen értelmezések feltárásához a konstruktivista, a különböző értelemtulajdonításokra nyitott és azokat bemutatni képes megközelítést választottam (Guba-Lincoln in: Denzin- Lincoln, 1994). A konstruktivista hozzáállás hasznossága mellett szól a gyermekvédelmi ellátórendszer összetettsége is. Egy gazdasági és politikai változást megélő társadalmi közegben, ahol a gyermekvédelmi ellátórendszer és annak törvényi háttere is átalakul, ahol újrafogalmazódik a segítő szakmák szerepe, értékalapja, attitűdkészlete, ahol gyorsan változik a hozzáférhető ismeretek mennyisége, ahol újabb és újabb generációk lépnek be a hirtelen kiépült szociális ellátórendszerbe, nehéz egyetlen érvényes tudásalapról beszélni. A kiszolgáltatott helyzetben lévő családokkal olyan (szak)emberek kerülnek kapcsolatba, akik maguk is folyamatos változásnak vannak kitéve. Fontos megismerni azt, hogy az egyes szereplők hogyan értelmezik saját munkájukat, és hogyan értelmezik azt a szakmai és társadalmi környezetet, melyben cselekedniük, dönteniük kell. A Magyarországnál fejlettebb demokratikus hagyományokkal és szociális ellátórendszerekkel rendelkező országokban komoly tudás és tapasztalat halmozódott fel a korszerű gyermekvédelmi gyakorlat területén. Ez az ismeret különböző forrásokon keresztül kerül át a hazai szakmai gondolkodásba, a jogszabályi és szolgáltatási rendszerbe. A tudás gyarapodása hosszú folyamat, melynek során egyre bonyolultabb összefüggéseket felismerő konstrukciók születnek. Ezeknek a folyamatoknak a bemutatására az esettanulmány jól használható módszertani keretnek kínálkozik. (Guba- Lincoln 1994: 114) Hozzáállásom nem értékmentes. Megközelítésem értékalapját az a társadalompolitikai megközelítés jelenti, amely a család és a közösség elsődleges szerepét hangsúlyozza, a megelőzésre, az erőforrásokra támaszkodik, együttműködést, hosszú távú elkötelezettséget, előrelátó gondolkodást feltételez (Parton 1985: ). A beavatkozásokat azoknak a szükségleteire kell építeni, akiket a program érint. A szociális munka kutatója nemcsak értékmentes megfigyelő, hanem érdekképviselő is egyben, akinek célja a szociális munka értékei alapján, az emberi élet feltételeinek javítása. A mögöttes értékek megfogalmazását is feladatomnak tekintem. Elméleti megközelítésem az emberi fejlődés és a szociális munka gyakorlatát meghatározó koncepciókra támaszkodik. A gyermeki fejlődés és gyermeki szükségletek kérdését a humánökológiai modell (Bronfenbrenner 1979) alapján elemzem, a szociális 18

20 intézmények és szakemberek tevékenységét rendszerszemléletű megközelítésben vizsgálom (Bányai, 2003). A családokkal való szociális munka terén azokkal a megközelítésekkel azonosulok, amelyek a szülőt partnernek tekintik, a családok életét környezeti összefüggéseiben elemzik, a család belső és külső erőforrásainak feltárását és az elsődleges megelőzés jelentőségét hangsúlyozzák (Parton 1985, Howe 1999, Bányai 2003, Herczog 1999, 2001) Hogyan születtek az esetleírások? Terepmunkám során interjúkra, informális beszélgetésekre, megfigyelésekre és a családokról készült gyermekvédelmi dokumentumokra támaszkodtam. A kutatás módszertana a kutatási folyamat során alakult. A kutatásban való részvételt vállaló családoktól azt kértem, hogy látogatásaim során részt vehessek életükben és beszélgessünk a számukra éppen aktuális és fontos kérdésekről. Általában akkor látogattam meg őket, amikor a gyerekek is otthon voltak, de volt, hogy csak egy-egy családtaggal, többnyire felnőttel, de olykor gyerekkel külön beszélgettem. Mindig voltak elképzeléseim arról, mit szeretnék kérdezni a szülőktől, de ezekhez nem ragaszkodtam. Amint valamelyik családtag fölvetett egy számára fontosnak tűnő témát, abban az irányba haladtunk tovább. A beavatkozás minimalizálása érdekében a családokkal történő találkozások során ritkán készítettem magnófelvételeket. Amikor több családtag és a gyerekek is jelen vannak, a párhuzamosan történő verbális interakciók miatt a magnetofonnal készült felvételek nehezen használhatóak. A magnó bekapcsolása megszakítja a családban éppen zajló folyamatokat. Ha a családban feszült volt a hangulat, vagy éppen vendégek voltak, akkor inkább megfigyeléseimre és a látogatás után készült jegyzeteimre támaszkodtam. A látogatások után igyekeztem rövid időn belül lejegyezni megfigyeléseimet. (Somlai 1978) A kutató rendszeres jelenlétével hat a családon belüli folyamatokra. Igyekeztem minimalizálni jelenlétem beavatkozó jellegét, alkalmazkodtam a családok életritmusához. Beszélgetéseink két téma körül forogtak: a családi élet mindennapjai és a gyereknevelés körül. A családokkal a két év alatt átlagosan huszonöt alkalommal találkoztam személyesen vagy folytattunk hosszabb beszélgetést telefonon. 5 A látogatások elsősorban 5 A családokkal történt beszélgetésekről, megfigyelésekről és a szakemberekkel készült interjúkról készült jegyzetek a CD mellékletben találhatók. 19

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése

Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Koragyerekkori nevelés, az alapkészségek kifejlesztése Herczog Mária A Közoktatás megújítása Magyarországon 2007. szeptember 25. Tények és tévhitek Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal

Részletesebben

A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei

A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei közösen megfogalmazott szabályok, alapvetések 2014. július 1. Az együttműködés általános

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat!

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Magyarországon évente 1000 serdülőkorú lányból 30 lesz várandós nagykorúságának betöltése előtt. Közel felük megszakíttatja terhességét, másik felük pedig

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2006. (IV. 25.) Hö. r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi rendszeréről 1 (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület a helyi

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Megmozdítani a mozdíthatatlant

Megmozdítani a mozdíthatatlant Megmozdítani a mozdíthatatlant A Vissza az utcáról program tapasztalatai Szabó Andrea (Hajléktalanokért Közalapítvány) 1 A vissza az utcáról program előzményei 2010: 2011: a Magyar Köztársaság 2010. évi

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról

Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzat Képviselő-testületének.../2015. (...) rendelete a gyermekvédelmi ellátások helyi szabályozásáról Ócsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk

Részletesebben

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE

GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE GYERMEKVÉDELMI ELLÁTÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN Kostyál L. Árpád elemzési alprojekt vezető TÁMOP-5.2.6-13/1-2014-0001 kiemelt projekt Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Budapest - Moha Ház, 2014.12.12.

Részletesebben

A rendelet célja. A rendelet hatálya

A rendelet célja. A rendelet hatálya Borsodnádasd Város Önkormányzatának 6/2009.(III.27.) számú rendelete A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályairól, egységes szerkezetben

Részletesebben

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi

Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi Homokbödöge Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2012.(IX.5.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által biztosított gyermekvédelmi ellátások szabályozásáról 2 Homokbödöge Község Önkormányzat

Részletesebben

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata

A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata dr. Sipos László PhD docens A gyermeki és a szülői jogok, a gyermekvédelmi rendszer vázlata Digitális oktatási segédanyag Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar 2015. A gyermeki jogok testi, értelmi, érzelmi,

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások

Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Tanulmányok Intézete Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások PhD dolgozat Konzulens: Dr. Ferge Zsuzsa

Részletesebben

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója

Mell.: 2 db kimutatás ASZKGYSZ beszámolója Csanádpalota Város Polgármesterétől 6913 Csanádpalota, Kelemen László tér 10. Telefon: 62/263-001 Fax: 62/263-105 731/2013. Tárgy: Az Önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának

Részletesebben

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról

Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 22/2009.(VIII.27.) Kt. számú rendelete A gyermekek pénzbeli és természetbeni ellátásáról Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere?

József Attila Tagintézmény. Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? József Attila Tagintézmény Jó gyakorlat? Jó gyakorlatok? Jó gyakorlatok rendszere? Tanulónépesség jellemzői SNI tanulók nagy száma (51%) BTMN tanulók számának folyamatos növekedése (5%) Túlkorosság Többszörös

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 2/2006.(II.10.) Rendelet típusa: Alap Rendelet címe: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatás helyi szabályozásáról

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015.

Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mentuszné dr. Terék Irén Heves megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala 2015. Mit jelent a családi napközi? Szolgáltatás. A családi napközi a gyermekjóléti alapellátás része, a gyermekek napközbeni

Részletesebben

T/4448. számú törvényjavaslat

T/4448. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4448. számú törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében

Részletesebben

Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2009. (VI. 30.) rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Vámosgyörk Község Önkormányzata Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 0 /0. tanévre Szociális gondozó és ápoló szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 4 76 0 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma: Tanulók

Részletesebben

Finanszírozási szerződés II. számú melléklete. 2012. év

Finanszírozási szerződés II. számú melléklete. 2012. év NEMZETI REHABILITÁCIÓS ÉS SZOCIÁLIS HIVATAL 1071 Budapest, Damjanich u. 48. Finanszírozási szerződés II. számú melléklete 2012. év Kötelezően vezetendő dokumentáció a Krízisközpontok működtetéséhez Kötelezően

Részletesebben

G y e r m e k e i n k

G y e r m e k e i n k G y e r m e k e i n k védelmében delmében A jegyzői i gyámhat mhatóság g feladat és hatásk sköre Jogszabályi háttér 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 149/1997.(IX.10.)

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról

Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4 /2007.(II. 22.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Tiszakürt Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben)

(az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 39/2004. (IX. 29.) számú rendelete a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12,13,14,15,

Részletesebben

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL

A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL IZSÓFALVA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT 12/2006. (IX. 8.) RENDELETE A GYERMEKVÉDELEM HELYI SZABÁLYAIRÓL (egységes szerkezetben Izsófalva Nagyközségi Önkormányzat 12/2006. (IX. 8.) sz. rendeletének módosításaival)

Részletesebben

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ KÉRELEM TELEPÜLÉSI ÉS RENDKÍVÜLI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 1. A kérelmező neve: Születési helye, ideje: Anyja neve: Családi állapota: Lakcíme:.. Tartózkodási helye:. TAJ száma:. Bankszámlaszám:.

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Dudás Zoltán Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Új Megegyezés 2010 Nemzeti Együttműködés Programja Szociális

Részletesebben

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól

GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól GELSE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 14/2012. (VIII.24) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Gelse Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32.

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése Szakmai feladataink közül továbbra is a legfontosabbak: a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje

Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Nők külföldi munkavállalással kapcsolatos attitűdje Kutatási összefoglaló 2012 Készítette: Votisky Petra Pszichológus, coach és expat http://www.nokkulfoldon.hu/ Kutatás háttere: Külföldön élő nőként,

Részletesebben

Arany János Kollégiumi Program (AJKP)

Arany János Kollégiumi Program (AJKP) Tisztelt Osztályfőnök/Pályaválasztási Felelős! Az Arany János Kollégiumi Programra jelentkezéshez szeretnénk tájékoztatást nyújtani a leggyakrabban felmerülő kérdésekre adott válaszok segítségével. Milyen

Részletesebben

Lakhatási program Nyíregyházán

Lakhatási program Nyíregyházán Lakhatási program Nyíregyházán Szoboszlai Katalin elnök, szociális munkás Szervezeti organogram Periféria Egyesület Közgyűlés Elnökség Felügyelő Bizottság Szociális Szolgáltató Központ Utcai Szociális

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 1356-06/3 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység időtartama: 45 perc A 20/2007. (V. 21.)

Részletesebben

N Y I L A T K O Z A T

N Y I L A T K O Z A T N Y I L A T K O Z A T gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételéhez bölcsődei ellátás és óvodai nevelés esetén 1. Alulírott:... Születési neve:... Születési hely, idő:... Anyja neve:... Lakcíme:...,

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól

8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete. a gyermekvédelem helyi szabályairól TISZASZENTIMRE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi szabályairól Tiszaszentimre Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7.

AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. MAGYAR SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG ÉVES KONFERENCIÁJA ÉS KÖZGYŰLÉSE 2010. NOVEMBER 5-7. FOGYATÉKOSSÁG ÉS INTEGRÁCIÓ SZEKCIÓ AUTISTA GYERMEKEK A MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN x¾ x ¾ f ¾¾ h¾ 9f½½ ¹ 9h - 1. A KUTATÁSRÓL

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések

I. fejezet Általános rendelkezések Jakabszállás Község Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2003. /IX.9/ a gyermekvédelem helyi rendszeréről Jakabszállás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak

VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Döntési Alapfogalmak Vállalkozási VÁLLALATGAZDASÁGTAN II. Tantárgyfelelős: Prof. Dr. Illés B. Csaba Előadó: Dr. Gyenge Balázs Az ökonómiai döntés fogalma Vállalat Környezet Döntések sorozata Jövő jövőre vonatkozik törekszik

Részletesebben

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről.

Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. Kardoskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2006. /III. 31./ sz. ÖKT. rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. (Egységes szerkezetben a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2006.

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs

A családközpontú korai intervenció. MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs A családközpontú korai intervenció MeszénaTamásné ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Pécs Modellváltás a rehabilitációban Az elmúlt harminc év rehabilitációs modelljei Európában: Orvosi modell: alanya

Részletesebben

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 54 762 02 Szociális asszisztens Komplex szakmai vizsga A B vizsgafeladat megnevezése: A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások feltételei és a szociális munka

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete

Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete Hidegség Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2004.(XII. 25.) rendelete a gyermekvédelmi ellátásokról Hidegség Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete

NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete NAGYECSED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 11/2012. (V.30.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (egységes szerkezetben a módosító 16/2013. (XII.20.) és az 5/2015. IV.7.)

Részletesebben

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2006.(V.18.) számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Magyarszerdahely község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN

A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN A SZEKCIÓÜLÉSEK TÉMÁI RÉSZLETESEN 1. KÖZTERÜLETEN NE ÉLJENEK ÉS NE ALUDJANAK EMBEREK?! SPECIÁLIS KIHÍVÁSOK AZ UTCAI SZOLGÁLTATÁSOK KAPCSÁN SZEKCIÓVEZETŐ: MORVA EMÍLIA (MAGYAR MÁLTAI SZERETETSZOLGÁLAT EGYESÜLET)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK Kedves Leendő Nevelőszülők! A nevelőszülői hivatásról számos hiedelem, kedvező, vagy éppen kimondottan negatív vélemény hallható, olvasható. A közvélemény gyakran fogalmaz

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól

Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól Tájékoztató a városi gyámhivataloknak a gyámhatósági jogszabályok 2011. január 1-i változásairól 2011. január 1. napján hatályba lépett a 2010. évi CLXXI. törvény, mely módosította a gyermekek védelméről

Részletesebben

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához-

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁS KÉRELEM - Beteggondozási támogatás megállapításához- I. A gondozást végző személyre vonatkozó adatok Neve: Születési neve:. Anyja neve:... Születési hely, év, hó, nap:. TAJ szám:..

Részletesebben

Indokolás A bölcsődében a gondozásért fizetendő térítési díj havi összege: 5.000.-Ft/ gyermek gyermek gondozását térítésmentesen kell biztosítani.

Indokolás A bölcsődében a gondozásért fizetendő térítési díj havi összege: 5.000.-Ft/ gyermek gyermek gondozását térítésmentesen kell biztosítani. Indokolás bölcsődei gondozási személyi térítési díj bevezetésére, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételéért fizetendő térítési díjak 2014. évre történő megállapításáról szóló

Részletesebben