RAJZOK A MAGYAR PROTESTANTISMUS TÖRTÉNELMÉBŐL. SZERKESZTETTE FABÓ ANDRÁS, AGÁKDI ÁG. VALL. EV. PAP 9 MAGT. TUDOM. AKAD. L. TAG.

Átírás

1 RAJZOK A MAGYAR PROTESTANTISMUS TÖRTÉNELMÉBŐL. SZERKESZTETTE FABÓ ANDRÁS, AGÁKDI ÁG. VALL. EV. PAP 9 MAGT. TUDOM. AKAD. L. TAG. KIADJA A VÁCZI ÁG. VALL. EV. GYÜLEKEZET. PEST, NYOMATTA HORNYÁNSZKY ES TRÄGER 1868.

2

3 TEKINTETES ALSÓ- ÉS FELSŐ-KÁLDI KÁLDY MIKLÓS ÚRNAK, MINT JÓTEVŐI EGYIK LEGNAGYOBBIKÁNAK, MÉLY HALA S TISZTELET ZÁLOGÁUL A VÁCZI ÁG. VALI. EV. GYÜLEKEZET.

4

5 ELŐSZÓ. Volt kor, melyet büszkén emlegethet a magyar protestáns, melyben az Apaffy-, Bánffy-, Barcsay-, Báthory-, Bethlen-, Békés-, Bocskay-, Batthányi-, Balassa-, Drágfy-, Homonnay-, Eszterházy-, Porgách-, Illésházy-, Kemény-, Kendi-, Lorántfy-, Mariássy-, Nádasdy-, Nyáry-, Osztrosith-, Perényi-, Petrovics-, Rákóczy-, Rhédey-, Révay-, Széchy-, Thurzó-, Török-, Tököly-, Wesselényi- fejedelmi s főúri és számtalan nemes családok, mint hívei, buzgó pártfogói s erős gyámolai a Lutherés Kálvinról nevezett uj tannak templomokat építettek, iskolákat emeltek s fenntartottak, a gyülekezeteket, papokat, tanárokat, tanítókat anyagi javadalmakkal segélyezték, nekik, rosz napokban, biztos menhelyet adtak s mindezzel ugy anyagilag, mint szellemileg oly virágzatra emelték e hazában a protestantismust, hogy azon kort egyháza virágzó korának méltán nevezheti a két testvér evangélikus felekezet. E szép virágzás idő multával nagy hervadásnak indult. Az emiitett családok nagy részének sarjai kegymosolyok-, kitüntetések-, hivatalokért hátat fordítva az apák féltékenyen őrzött, nagyra becsült lelki kincsének, elvették a templomokat, iskolákat, megfosztották lelki vezéreitől a népet s tetemes részét erőszakkal idegen akolba hajtották be. Más oldalról az ősök hiténél híven megmaradt nemzedék egy része, okoknál fogva, melyeknek fejtegetése nem tartozik ide, vagyonában alászállva, legjobb akarat mellett sem támogathatá s támogathatja ugy, mint azt elődei tevék, az Úrnak egyházát; más részéről felsóhajtva mondhatá, valamint sokakról most is mondhatja a magyar Protestantismus :

6 Elhamvadt a magzat hó' szerelme, Nincs magasra vívó szenvedelme, Jégkebelben fásult szivet zár. így lön, hogy a magyar protestáns nép, mely egykoron nem eredménytelenül intézé egyházi szorultságában vagyonos hitrokonaihoz esdő szózatát, számban megfogyva, egyházi szükségeinek fedezhetésére nézve egészen napjainkig leginkább saját szegénységére, buzgósága- s áldozatkészségére van utasítva. És innen magyarázandó az, hogy akár uj templom-, paplak- vagy iskolaépítésre, akár a meglevők tatarozására, akár más egyházi szükségre segélykéregető kopogtasson ajtainkon, kérdezősködés nélkül is tudhatjuk, hogy az protestáns. Áldassák az egyház Urának szent neve, hogy a magyar evangélikus mindkét felekezetű népben mindeddig fenntartotta a buzgóságot és áldozatkészséget, mint hatalmas tényezőit a protestantismus fennmaradásának e hazában, azon lelkes vagyonosbak mellett, a kijs az oltárra áldozatot hozni képesek is, hoznak is!. E segélyforráshoz folyamodott a Váczon nem rég keletkezett ágostai vallású evangélikus gyülekezet is, és, miként az e könyvben közlött rövid történelme tanúsítja, nem eredménytelenül. Isten segélye s a buzgó hitrokonok áldozatkészsége által sükerült, a kezdet nehézségei daczára, szép beruházásokat máris eszközölnie. Ámde kitűzött czéljától s az óhajtott révparthoz jutástól részint tagjainak kevés száma, részint a reá nehezült pénzbeli terhek miatt még nagyon távol van. Ily súlyos körülményei közt újra a hitrokonok jószívűségéhez folyamodni kényszerült, ez úttal azon különbséggel, hogy az anyagi támogatást szellemi viszontajándékkal ohajtá meghálálni némileg. Ez indoka a jelen könyv közrebocsátásának. Ezen irodalmi vállalat megindítása- s végrehajtásával csekély személyemet tisztelte meg a váczi hitrokonok nagy becsű bizalma. Tervünk lőn : olvasmányt adni, melyből a magyar protestáns nép is, szabad óráiban, habár csak töredékesen, ismergesse kevés öröm mellett annál többször hányatott és sanyargatott egyházának múltját. Olvasóinkul hítrokonink zömét óhajtjuk; ez oka, hogy a közlött, ujdonszerűséggel meg nem lepő czikkekben nagyon kevés van, vagy talán épen semmi sincs, a mi tudósaink előtt egészen ismeretlen volna : de van, a mit nem egy hitrokonunk, talán szerénytelenség nélkül állíthat-

7 juk, haszonnal lapozgathat, JÉs mivel sajnosán kell tapasztalnunk, hogy németországi testvéreink egyházunknak ugy múltjáról, mint jelenéről is kevés ismerettel birnak: hogy legalább multunkkal s habár szintén csak töredékesen, Őket is némileg megismertessük, de németajkú hazánkfiai tekintetéből is, a czikkeket egyszersmind németül is közrebocsátottuk. Kik voltak a vállalatnál munkatársaim? látni fogja a nyájas olvasó. A tárgynak, melyről irni akartak, ugy szintén a nyelyvnek, melyen müveiket fogalmazni kivánták, választása szabad tetszésökre levén bízva : némelyek magyarul, mások németül dolgoztak a szerint, a mint vagy az egyik, vagy a másik nyelvnek tökéletesb birtokában vannak s igy Ion, hogy a magyar munkálatokat németre s viszont fordíttatnom kelle. A közlött czikkekrol kevés mondanivalóm van. Hálás szívvel a mennyei gondviselés iránt vallomást kell tennünk, hogy voltak magyar protestáns egyházunknak jó napjai is, noha ezek felett is, ugy szólván, fegyveres kézzel kellett őrködnie. És midőn e jobb napokat és azoknak eszközlőit, vagy legalább a romok megmentőit veszi kereső tolla alá a magyar protestáns történetíró, lehet-e föl nem találnia Bethlen Gábort, a polgári és vallási szabadság e bajnokát, ki szemben a nagy befolyású és tudományú Pázmán Péternek és Eszterházy Miklósnak a Protestantismus kiirtására irányzott, majdnem egészen sükerült törekvéseivel, hatalmas védője, megmentője volt egyházunknak s kora legnagyobb fejedelmeihez magaszlik fel?. Csuda-e tehát, hogy munkatársaim közül ketten vállalkoztak megírni a nagy férfiú harczok közt lezajlott pályáját s a vallásszabadság körül szerzett halhatatlan érdemeit?. Más oldalról ha egyházunknak szenvedésekben sokkal, de sokkal gazdagabb eseményeiből tárgyat akar választani a magyar Protestantismus történetirója : választhat-e szomorúbb korszakot I. Leopoldénál, kinek uralkodása alatt az üldözés nemeinek feltalálásában oly bizonyítványát adá leleményes eszének a jezuitismus, melyhez hasonlót nem mutathat egy ország történelme sem. Nem volt-e hát természetes, hogy e szomorú korszak rajzaink közül nem csak ki nem maradhatott, hanem multunk más, szenvedésteljes képeivel is találkozik itt az olvasó?. És az egyházegyetem, az egyes gyülekezetek közös szenvedésein kivül mennyit szenvedtek az egyes vértanúk, arról fogalmat adhat Krman Dániel életrajza.

8 Végre az utolsó czikk legyen tanúja, hogy még a felvilágosodottnak nevezett XIX-ik században sem szakadt egészen vége a magyar protestantismusra nehezült nyomásnak s mennyi ész- és erőnek és mily szent akaratnak napjainkig kelle sorvadoznia egy átoksuly alatt!. Adja a kegyelem mennyei ura, hogy jóakaratú törekvésünk mind a két czélt, ugy hitrokoninknak multunk ismeretében nevekedését, mint a váczi szegény gyülekezet fölsegélését illetőleg jó eredménynyel megáldva érje el!. Agárd, május 30-kán Fabó András.

9 I. A váczi ágost. vall. evang. gyülekezet története. Tornyos Pál váczi ágost. vallású evang. paptól. A bel- és külföld különböző tájékairól Püspök-Vácz városába koronként bevándorlott s itt letelepült egyes ágost. hitv. evangélikus iparosok, kereskedők, napszámosok s cselédek nem lévén egy anyagyülekezetbe sem törvényesen bekebelezve, a lelkiekben, az évi május hó 9-kéig, majd a kis-váczi reform., majd ismét a csővári vagy csomádi, legtöbbnyire pedigaz agárdi ágost. hitv. evang. anyagyülekezetek lelkészei által láttattak el. Az említett év napján azonban a csomádi anyagyülekezet lelkésze s világi felügyelője a váczi hitsorsosok által felkérettek: miszerint Vácznak a csomádi anyagyülekezetbe bekebelezését az egyházkerületnélkieszközölni, s addig is, mig ez megtörténnék, a keletkezőben lévő gyülekezetet gondoskodásukba fogadni szíveskednének. Kik is, a felszólításnak készséggel engedve, a bekebelezési engedélyt, az ugyan ezen évben tartott egyházkerületi gyűléstől kinyerték. A bekebelezés után a nyilvános isteni tisztelet évenként nyolczszor, hol az egyes hívek magánlakain, hol pedig isten szabad ege alatt, tartatott meg. Az ki évben elvégre a Kis-Váczon létező cs. kir. élelmezési (proviant) házban a főhadi kormánytól, évenként fizetendő 10. pfrtnyi bérlet mellett egy szobát fogadván fel, az isteni tiszteletet egészen az ik évi september haváig abban végezték. A lelkésznek, fáradozásai jutalmául, a fuvarbér megtérítésén felül évenként 8. pfrtot, a kántornak pedig 4. pfrtot fizettek ban megnyitván Pest és Vácz között a vaspálya, mi által Vácz sokkal közelebb esett Pesthez, mint Csornádhoz, Vácz, az ezen évi Bajz. a magyar prof, tört.

10 augustus hó 20.-án az illető egyházi hatóság engedelmével, a Tótfalun, Bogdányban és Pócs-Megyeren szórványosan lakó hivekkel a virágzó pestvárosi anyagyülekezetbe kebeleztetett. De ezen bekebelezés, néhai főtisztelendő Szeberényi János superintendensnek kinek emléke maradjon áldott közöttünk a hitsorsosaiktól elszigetelt váczi hívek szomorú helyzete miatt lelkében támadt aggodalmakat nem volt képes eloszlatni. Ki is, ez ügyre vonatkozólag az ik évi január hó 20.-án a gyülekezethez intézett levelében ekként nyilatkozott: Nekem úgy látszik, hogy ez által (a bekebelezés által) a főbajokon nincs segítve, a szegényebb osztály és a cselédség talán roszabb helyzetbe jo, mint ezelőtt. Én most is ismétlem első tanácsomat, hogy csak az os? kóláról és egy alkalmatos tanitóról a kit fel is lehetne szentelni, és a ki mind a négy országos nyelvben jártas lenne kell gondoskodni." Melegen érdeklődött ez időben a gyülekezet ügye iránt, az apostoli buzgóságáról és tevékenységéről ismert felső-lövői lelkész, Wimmer Ágoston. Ki is az ik évi martius hó 8.-án a gyülekezet számára 10. bibliát, s ugyanannyi uj testamentomot s bibliai történetet, és közbenjárása folytán, a Gusztáv - Adolf - egylet első, 81.pfrt. s47.krbólálló adományát küldvén el, a csüggedő hitsorsosokat jobb jövő reményével kecsegtetve irta : Mi igen jól tudjuk, mire van szükségtek, bízzatok, mi ha az Úr kegyelme velünk lész nem fogunk addig pihenni, mig titeket rendben lenni nem tudunk. Vigyázzatok, imádkozzatok, higyjetek, munkálkodjatok, minden jó lesz. Oly hirtelen ez természetesen nem megy. De mához egy esztendőre már látni fogjátok, hogy kicsinyhitüségtek meg lesz szégyenítve. Csak bátran fogjatok a munkához, vegyetek alkalmatos telket, csináltassatok terveket és költségvetéseket a templom-, oskolaés paplakra, s azokat rajzoltassátok kicsiben szépen le, küldjétek a költségvetéssel hozzám, mennélelébb, annál jobb. Tisztelendő Székács lelkész úr majd tanácsot ad nektek. Mindenekelőtt higyjetek, hogy az Úr Jézus él, uralkodik, egész egyházáról, s így, szeretett Testvéreim, rólatok is gondoskodik. Mi bizonynyal szívünkön hordunk titeket. Tegyetek mindent Istennel, kérjétek ki tisztelendő Székács lelkész úrnak mindenben tanácsát, s értesítsetek engem is. Az

11 Úrnak kegyelnie legyen veletek és az ő lelke erősítsen titeket. Szeretettel vagyok a ti hű barátotok Wimmer Gottfried Ágoston." A Váczon sűrűn megforduló hitsorsosok, a kórházakban szenvedők, kiváltképen pedig az ifjúság neveltethetése sazon körülmény, hogy az ágost. hitv. iparosok a rom. cath. clerus s a czéhek által az 179%-ki országgyűlés 26.-ikczikke ellenére, az egyházi körmeneteken megjelenésre s más, hitükkel ellenkező cselekmények gyakorlására kényszeríttettek; egy állandó lelkészi vagy tanitói állomás felállításának szükségét napról napra érezhetőbbé tették. Mi azonban.a hívek szegénysége s csekély száma miatt mindaddig nem volt kivihető, mig a nemes pest-városi gyülekezet, egyik nagy érdemű, közszeretetben és tiszteletben részesülő lelkészének meleg ajánlása és hathatós közbenjárása folytán, az annyira óhajtott czél valósíthatására, három évre, 180. pfrtbólálló évenkénti segedelmét fel nem ajánlotta. E segedelem elnyerése mellett, az ik október hava 30.-án a zsenge gyülekezet első lelkészéül tisztelendő Czékus István urat nyervén el, biztosabb jövőnek nézett elébe. De, mint gyakran az életben, úgy itt is, a feltűnt reményeket csak hamar gondteljes napok váltották fel. A pesti gyülekezet ugyanis, az ik évben, a magyar papírpénz megsemmisítése következtében, tetemes kárt vallván, a megajánlott segedelmet elvonni kényszerűit, melyet a hívek szintén megzavart pénzviszonyaik miatt pótolni képesek nem voltak. Nevelte az aggodalmat az is, hogy a gyülekezet hű pártfogója, az apostoli buzgóságáról ismert felsőlövői lelkész, Wimmer Ágoston, a hazából száműzve, a gyülekezet szerencsés megalakulásán többé nem munkálkodhatott. E bajhoz járult végre, hogy a lelkész a kecskeméti gyülekezettől nyervén meghívást, Váczot az ik évi február hó utolján elhagyta. Mi az ifjú, de e mellett szegény gyülekezetre kétségbeejtőleg hatott. De midőn a szükség legnagyobb, akkor van az Úr az ő segedelmével a legközelebb. Csudálatosak az ő tanácsai és végremehetetlenek az Ő gondviselésének utai!! Midőn a gyülekezet további fenmaradhatásának már reménye is elenyészett, jelent meg Váczon, az ügy fontosságától áthatva, az ik évi april hó 5.-én nem várt szabadítóként, a penczi és rádi leánygyülekezetek képviselőivel, az agárdi gyülekezet lelkésze, ki, daczára annak, hogy ezen gyászos időkben az egyházi gyűlések 1*

12 tartása, előre ki kért hatósági engedély nélkül, szigorúan tilalmaztattak, az egyház csüggedő hiveit maga köré gyűjté, s beléjök azon kijelentése által, hogy az ezen időig a csővári anyagyülekezethez tartozó penczi s rádi fiókgyülekezetek, belátva a váczi gyülekezet további fenállhatásának nagy fontosságát, Váczhoz kivannak csatlakozni, s itt egyesült erővel a papi állomást fentartani, új életet öntvén, a gyülekezetet újra alakitá meg. A kileányositás s bekebelezés végett a kellő lépések megtétetvén, Pencz és Rád, ben június hó 6.-án a váczi anyagyülekezetbe kebeleztettek be. Biztosítva lévén egy részben ekként a gyülekezet jövője, az egyház hivei oly középület megszerzéséről kezdenek gondoskodni, mely a lelkésznek lakásul, a nyilvános isteni tisztelet megtartása helyéül s egyszersmind iskolául is szolgáljon. Mi végre az ik évi september hava elsején, a 16. vagy legfölebb 20. családból álló gyülekezet, tagjainak egymásért jót állása mellett, a dunaparton fekvő 619.-ik számú házat pengőfrton vette meg. Új és elviselhetetlen teher nehezedvén ez által, az anélkül is csekély számú hívekre, a súlyos teher megkönnyítése tekintetéből a hazában élő hitsorsosok között gyűjtenek könyöradományokat, majd ismét az áldásdúsan működő Gusztáv-Adolf-egyletet keresek meg segélyezés végett. S e törekvések nem maradtak eredmény nélkül, mert a magyarhoni hitsorsosok között, az akkori szomorú és mostoha időjárások daczára, mintegy pfrt. gyűlt össze; a Gusztáv- Adolf-egylet pedig az évi február hava 9.-én az itt következő levéllel lepte meg a szorongatott gyülekezetet: Tisztelt Urak! Szeretett Testvérek! Hosszú időn át sikertelenül kérték Önök segedelmünket, s talán már attól tartottak, hogy hasztalanul fordultak a német protestánsok vallási szeretetéhez. Örömünkre, tegyen ezen iratunk tanúbizonyságot arról, hogy ez nincs így, és hogy mi Önöknek a katholikus környezet és kath. pompa közötti elhagyottságukról meg nem feledkezénk. A központi pénztárból ide mellékelve küldünk Önök legégetőbb egyházi szükségeikre 306. tallért, vagy is 500. pfrtot. Ha ezen

13 adomány csekélyebb is, mint az, a melyre szükségük volna, és mit mi örömest adnánk, szolgáljon az mégis gondjaik és terheik némi könnyítésére, és szolgáljon az Önöknek vigasztaló bizonyságul arra nézve, hogy nem állanak elhagyatva, s hogy hitüknek sorsosai egyszersmind sorsosai gondjaiknak is, azokat Önökkel megosztják és Önökön segíteni kívánnak. Bízzanak továbbá is ezen segítő szeretetben, bízzanak mindenek előtt egyházunk Urában, és tegyék magukat, evangyéliomi hitünkhöz hű és feláldozó ragaszkodásuk által, az ő hathatós segedelmére méltókká. Az ide zárt nyugtát aláírva küldjék hozzánk vissza, s ez alkalommal ismertessék meg velünk közelebbről gyülekezetük jelenlegi viszonyait Testvéri üdvözlettel Lipcse február 9-én. Dr. Hovard s. k. Dr. Groszmann s. k. tollvezető. elnök." Segélyért folyamodott ezenkívül még a gyülekezet Magyarország kormányzója Albrecht cs. kir. ^fenséges főherczeghez is, kérelmére azonban a következő választ nyerte : A kormányzó cs. kir. fenséges főherczeg a katholikus egyházak és iskolák segélyezése által igénybe véve, nem érzi magát indítva a váczi akatholikus egyház adósságtörlesztési segélykérését teljesíthetni. Buda martius 6-án. Braida u. m." A magyarhoni hitsorsosok, kiváltképen pedig a jótékonyságáról annyira ismert Gusztáv-Adolf-egyletnek évről évre hol kisebb, hol nagyobb mértékben nyújtott segedelme, mi összesen mintegy frtot teszen, az ik évben a gyülekezetet azon kedvező helyzetbe hozta, hogy nem csak a ház megvétele által keletkezett adósságot törlesztheté le, hanem ezen felül még oszt. ért. forintot is tőkésíthetett. Ezen tőkének 6 0! 0 kamatai, valamint az ik évben tekintetes Baranyai János úr által az iskolára tett 200. frtos alapítványának kamatai is, egy, évenként 200. oszt. ért. írttal ellátott segédtanító fizetésére fordíttattak. Kire a gyülekezetnek, miután a lelkész

14 a gyermekek tanításában, majd a körvidéken elszórtan lakó hitsorsosok, kiváltképen pedig a másfél órányi távolságra fekvő rádi fiókgyülekezet híveinek lelki ellátása, majd a siketnémák intézetében, valamint a rom. kath. gymnásiumba járó evang. növendékek vallásoktatása s más, a papi hivatással egybekapcsolt s időhöz nem kötött teendők által, gyakran hátráltatott, égető szüksége volt. Azalatt azonban, mig a gyülekezet anyagi helyzete ily kedvezó'leg alakúit, oly változások is merültek fel, melyek a belbéke s a vallásos élet fejlesztésére zsibbasztólag hatottak. Ilyenek valának nevezetesen : a) A lelkészek gyakori változása. Czékns Istvánt ugyanis harmadfél évi működése után ik évi augustus havában Schimko Gusztáv, az ik évi mártius havában Jungmann Dániel, az ik évi augustus havában pedig Tornyos Pál váltották fel. b) Az ben a penczi s rádi leánygyülekezetek hívei között helyi viszonyokból kifejlett súrlódások, melyek következtében Pencz, még ugyan ezen évi május hava 21.-én ismét a csővári anyagyülekezethez csatlakozott vissza. c) Az dik évben az ágost. hitvallásuaknak, kik eddig a romai katholikus okkal a temetőkertekben közösen temetkeztek, ettől a rom. kath. clerus által történt eltiltása, minek következtében a gyülekezetnek a város által sírkertül, mintegy egy órányi távolságra, 400 ölnyi tér adatott át. Nagy mértékben nevelte a gyülekezet aggodalmát az ik évi september 1.-én kelt császári nyiltparancs, és az ugyan ezen évi september 2.-án a vallás és oktatásügyi ministernek a mindkét hitvallású evangélikusok egyházi ügyeinek képviselése és igazgatása tárgyában kibocsátott rendelete. Mi azonban a gyülekezetnek az autonómiához hü ragaszkodását egy pillanatnyira sem ingatta meg. Fölfüggesztetvén ő cs. kir. felsége legkegyelmesebb urunknak az ik évi május hó 15-én kelt kegyelmes kézirata által az evang. hitrokonok között annyi aggodalmat s visszavonást előidéző pátens, az egyes rendezett gyülekezetekre aggály nélküliebb napok derűitek fel; de a még mindig csak a kezdeményezés nehézségeivel küzdő váczi gyülekezetre ezentúl is folytonos gondok nehezültek, melyek a hívek áldozatkészségét nagy mértékben vették igénybe. Ugyanis a lelkésznek évenként fizetendő 334. fri, a segédtaní-

15 tónak 200. s az országos adóba az egyházi épülettol fizetett 57. frton felül: ban az egyházi épület kitatarozására 427. frt. és 76. kr., bon az iskola terem kipadlózására és rendes padokkal ellátására 112. frtot, ben az egyházi épület udvarán ásott kútra 163. frt. és 28. krt., s végre azl863.-ik évben az egyházi épület alatt leyo pincze átalakítására 125. frtot kellett a hiveknek áldozniok. Mind ezen áldozatok nem levén a gyülekezetnek temploma mely tekintélyét e püspöki városban külsőleg is emelte és képviselte volna, a vallásos élet gyarapítására és szilárdítására az óhajtott sikert nem eredményezték. Hogy tehát a gyülekezet bel- és külállása felvirágzását lehetőleg előmozdítsa s az ik évi 26.-ik t. cz. 2.-ik paragrafusa szerinti jogkedvezményt is igénybe vegye, az évi június hó 20.-kán a püspök, káptalan és városi hatóság mellett a megyei hatóságot is megkereste s egy templom, iskola és paplak építhetésére a város belterületén 500. öl üres tér átengedését kérvényezte. Jogos kérelme meghallgattatván, az évi február 26.-án egy, ez ügyben kiküldött megyei vegyes küldöttség a kért térmennyiséget az úgynevezett sétatéren a nevezett czélra ki is jelölte. Kivánt siker követvén ekként a kérelmet, a jelenleg kétszáz lelket, a rádi leánygyülekezettel és a körvidéken s pusztákon elszórtan lakó hívekkel pedig összesen 500. lelket számláló magyar, német és tót gyülekezet, a templom építését 11,868. forint s 10. krajczárból álló tőkepénz mellett, melyhez tek. alsó és felső-káldi Káldy Miklós, dicső elődeitől öröklött áldozatkészsége s vallásos buzgósága folytán, forinttal s ezen felül három érczharang megajánlásával járult, az évi május 22-kén isten szent segedelmével megkezdte. A gyülekezetet nemes szándékának kivitelében az épités megkezdése óta jelentékenyebb (az apróbbakat hely szűke miatt mellőzve) összeggel a következő kegyes jótevők és pártfogók gyámolítottak: frt. kr. Ő cs. k. ap. felsége I. Ferencz József 1000 A Gusztáv-Ádolf-egylet Az e. e. e. gyámintézet A sopronvárosi e. e. gyámintézet. 20 A dunáninneni egyh. ker. e. e. gyámintézet... 20

16 frt. kr. A pesti takarékpénztár. 50 Eperjesi 50 Soproui 50 Komáromi 40 Váczi 30 Debreczeni 20 Győri. 25 Eosnyéi. 20 N.-Kanizsai 20 B.-Bányai 20 Mélt. b. Podmaniczky Ármin úr Tek. Kubinyi Ferencz úr 100 Gregersohn úr 100 Tek. Jármay Gusztáv úr 100 Nm. b. Prónay Gábor ő exja 50 Mélt. Fabinyi Theofil úr. 20 Tek. Kochmeister Frigyes úr. 20 Összesen Ezenkivül tek. Danieck Károly (Felső-Bzován) a templom ablakaira szükségelt üvegmenuyiséggel, s tek. Latinak Rudolf úr 25. mázsa nyers vassal. Miután azonban ez összeggel a nagyfontosságú czél el nem érhető, a gyülekezet az épitési tőke mikénti gyarapítása tárgyában az évi október hó 14.-én tartott közgyűlésén egy, a magyarhoni Protestantismus történetéből merített, egyes nevezetesebb eseményeket tartalmazó könyv kiadását, melynek tiszta jövedelme a kitűzött czél sikeresítésére lenne fordítandó, hozta tervezetbe. Melyet is midőn a gyülekezetnek a t. cz. olvasó közönség pártoló kegyeibe ajánlani ezennel szerencséje volna, s egyúttal az ezen vállalat létrehozóinak szives közreműködésükért, valamint minden rendű pártfogóinak s jótevőinek, mély köszönetét s háláját kifejezni tartozó kötelességének ismerné, bizva az isteni gondviselésben, mely ekkoráig oly csudálatosan őrködék fölötte, bizalommal és reménynyel néz nemes feladata megoldásának elébe, jól tudván, hogy Nincs veszve semmi sors alatt Ki el nem csüggedett."

17 IL Iktári Bethlen Gábor Erdély fejedelme és Magyarország választott királya. (Történelmi rajz.) Györy Vilmos orosházai ágost. vallású evaug. paptól. A férfiú, kinek életéből e következő sorok némely adatokat közleni akarnak, szigorúan véve nem tartozik azon alakok közé, kiket vallási hősök" nevével szokott felruházni a történelem, s kik úgy szólván egész életük feladatává, működéseik, fáradozásuk, küzdelmeik és áldozataik czéljává azt tűzik ki, diadalra juttatni nem vallásos igazságokat, melyekkel szivük és lelkük telve van ; a kik egyedül ezekért élnek és halnak, a kik előtt semmi egyéb nincsen, csupán ezeknek győzedelme; a kik szive más vágyat, más óhajtást,más törekvést, más feladatot nem ismer; a kik hogy igy szóljunk elhagyják atyjukat és anyjukat, és felveszik az Ő keresztjét, és úgy követik Őt," és az Ő tudományát akarják diadalra segíteni. Iktári Bethlen Gábort ilyen eszményi vallásos hős gyanánt rajzolhatja talán a jóakaratú költészet, de nem a szigorú történelem. S még is, e férfiú sorsa, élete, működése sokkal közelebbi kapcsolatban áll a magyarországi protestantismus történelmével, semhogy ő illő helyet ne foglalhatna azon könyvben, mely épen arra van hivatva, ezen vallásfelekezet történelmének legkiválóbb eseményeit rajzolni az olvasó előtt. Hiszen, volt idő, midőn ezen felekezet minden szorongatott szivű tagja sóvár szemekkel tekintett e férfiú felé, mint a kiben az emberek között leghatalmasabb védelmezőjét szemléié ; volt idő, midőn az ő fegyvereinek segedelmeért a vallási szabadságharcz legtekintélyesebb vezetői versenyeztek ; volt idő, midőn az ő diadalai százezerek számára szerzettek legalább egy időre lelki nyugalmat és biztonságot; volt idő', midőn nagylelkűségének áldozatkészsége oda emelte nevét azok közé, a kik anyagi áldozatokkal is megbizonyiták, mennyire felfogták s mily igen kötelező erejűnek tartják a szent könyv azon ismeretes mondatát, hogy: a kinél sokat tettek le, sokat kivannak elő ő tőle." Tekintetbe véve ezen tulajdonokat, mik mellett a történelem

18 szolgál tanubizonyságképen, azon véleményben vagyunk, hogy ezek igen is méltóvá teszik Bethlen Gábort arra, hogy a róla szóló megemlékezés beiktattassék azon könyvbe, mely kiválólag a magyarhoni protestáns egyház történelmével foglalkozik. Talán fölösleges is mondanunk, hogy különböző történészek, különböző módon fogják fel Bethlen Gábort, s különbözőleg adják jellemzését. Van, a ki túlbuzgóságában talán olyan tulajdonokkal is felruházza, melyek benne nem valának, olyanokat is elsimít, melyekről az igazán helyes jellemzést adónak nem szabad megfeledkeznie; de van olyan is, a ki majdnem mindent megtagad tőle, s ecsetel róla olyan képet, mely bármi egyéb, csak történeti hűség nem. Bethlen Gábor, igy ir egy ez utóbbiak közül *) Erdély fejedelme, a szultán véduralma alatt, s a császártól (II. Ferdinand) kicsikart szerződésszerű elismerés folytán Magyarország egy részének ura, a vallásszabadság látszólagos bajnoka, s a lázadóknak kik ellen uralkodási pályája kezdetén a császárnak szolgálatát felajánlá leghatalmasb támoszlopa, belzavarok és külháborúk nagymestere és eszköze, politikai és vallásos szakadások hasító éke, újítási és uralkodási vágytól szakadatlanul ösztönöztetve, Magyarország szivében egy dúló féreg, s az akkori osztrák államtest legtöbb tagját maró lázadás - polyppal mindenütt a legbensőbben egybe szőve-fonva, a magyar koronát lázadás által ingatva, a nélkül, hogy bátorsága lett volna azt fejére tenni, az evangyéliomi szabadság fátyola alatt török kegyért epedve, nem ugyan vezéri tehetség és állambölcseség nélkül, de igen is hűség és állhatatosság hijával, mindig megújuló szövetkezés és elszakadás által barátnak nembarátnak egyiránt gyanús, s épen az által amazoktól kevésbé becsülve, imezektől kevésbé félve, amazokat mindig megújuló kivánságok és tervek, imezeket lankadhatlan munkásság által kifárasztó, a császár és a lázadók, lázadás és vasallhűség,harcz és béke között szünet nélkül ingadozó, soha nyugodni, soha egyensúlyt tartani nem tudó." Alaposak-é, és mennyiben e szavak, mennyi ezekben az igazság és szeretet," mit e történész művének gyönyörű jeligéjéül tűzött annak élére : épen ennek megvizsgálására akarnak szolgálni e sorok, melyek a lehető legrövidebbre szabva, iktári Bethlen Gáborról, Erdély fejedelméről s Magyarország választott királyáról szólanak. *) Hammer, Geseh. des osm. Reich. III. k kiad.

19 Bethlen Gábor történetének futólagos vázolásánál maga a dolog természete int arra bennünket, hogy elsőbb erdélyi fejedelemségéről, azután magyarországi viselt dolgairól, s végül azon jellemvouásairól emlékezzünk, melyekben lelkülete nyilatkozott. Előre látjuk, hogy e munkálat sokkal szűkebb téren fog mozogni, semmint a tárgy fontossága megkívánná, de ha ez által elkerülhetlen hibák származnak, igen kérjük a szives olvasót, legyen oly elnéző s tulajdonítsa ezt legalább némi részben a kényszerített összevonásnak. Bethlen Gábor, az erdélyi híres Bethlen-család iktári ágának ivadéka, az dik évben született. Atyja Bethlen Farkas volt, anyja pedig a székely származású Lázár Drusianna. Amarról annyit tudunk, hogy Erdély fejedelmei több fontos küldetéssel bizták meg, ban pedig Gyulavára vívásakor hősies elszántsága s vakmerő bátorsága által tűnt ki, midőn ugyanis Kerecséni László parancsnoknak határozottan ellene szegült, nem akarván beleegyezni, a török ostromlotta vár feladásába. Kerecséni mindazáltal feladta Gyulát, szabad elvonulás kikötése mellett. S mit ezen idők története számtalan példával bizonyít, mitől Bethlen Farkas is tartott: csakugyan bekövetkezett. A török megígérte ugyan az elvonulhatást, de meg nem tartotta. A kivonuló őrség a tulszámú ellenség által megtámadtatott s Bethlen Farkas csak úgy menekülhetett néhányad magával, hogy a legvakmerőbb önelszántsággal kardot rántva, fegyverrel nyitottak utat maguknak. Bethlen Farkas maga tizenkét sebbel rakottan alig menekülhetett. A gyermek Gábor tiz éves körül lehetett, mikor atyjától ennek halála elszakasztá. A kiskorúnak gondját, anyai nagybátyja, Lázár András, vette fel azután, ki azonban maga is igen középszerű műveltségű ember levén, a gyermek neveltetésére vajmi kevés gondot fordított. Eljővén az idő, mikor az előkelőbb családokból származott ifjak magasabb művelődés, részint pedig pályakezdés végett a fejedelmi udvarhoz szoktak csatlakozni: Bethlen Gábor hasonlókép cselekedett. Ifjúsága azonban a kies Erdély egyik legszomorúbb korszakára esett, a három Báthory korára, mely idők fejedelmi udvarainál feslettségnél, gyengeségnél, cselszövények- ö ármánykodásoknál egyebet alig lehetett tapasztalni. Politikai iskoláját Báthory Zsigmond, Báthory András uralkodása alatt kezdette, s Báthory Gábor alatt folytatá, mely utóbbinak egy

20 ideig legbuzgóbb vagy legalább legragaszkodóbb hive, később legrettegettebb vetélytársa, utóbb pedig diadalmas utódjává lön. A három név közül egyik sem olyan, mely olegendokép alkalmas volna arra, hogy akár erkölcsösség, akár politikai bölcseségre nézve példányképekül szolgálhassanak. Bizonyára igen sok Bethlen Gábor életében, a minek magyarázatát épen ezen pályakezdés történetében lehet találnunk. Azon idők melyekről szólunk Erdélyt két pártra szakasztották. Az egyik az vala, mely Bécs felé húzott, és tulajdon hazájának biztonságát, a hatalmas német császárnak támaszában keresé. Ezekhez tartozott maga Báthory Zsigmond is. A másik párt, ennek ellenében, hazája boldogságát a törökké való szövetségben látá, minthogy úgy vélekedék, ha ennek védurasága alól teljesen fel akarná szabadítani magát, a szultán haragját egész mértékben magára vonandja, s a félhold bizonyosan bekövetkező támadásának a császár minden segedelme daczára nem leszen képes ellenállani, s így egészen elveszti mindenét. Ezen politikai nézetek veszedelmes súrlódásokat, utóbb dúló harczokat hoztak a szép, de oly sok tekintetben annyira szerencsétlen hazára. Majd Básta hadai dúlták ezt, könyörtelen kezekkel, majd a védelemre sietett törökség hozott reá szenvedést, vitte népét súlyos rabszolgaságra. Szomorú idők voltak azok, melyek majdnem minden napja véres és siralmas emlékezetű. Bethlen Gábor ezen harczok közepett növekedett és edződött férfiúvá. Nem csak mint távoli szemlélője a vérengző csatáknak, hanem több ízben mint hősi harczosa, só't mint diadalmas hadvezére is. Báthory Endre bibornok-fejedelem halála után, ismét Zsigmond tért vissza a trónra, de uralkodását a lehető leggyászosabb emlék követé. Utána a rövid ideig uralkodott Székely Mózes, ezután a lelkes Bocskay István következek, kinek uralkodása alatt a sebek lassankint begyógyulni kezdenek s anyugalom legalább egy időre visszatértnek látszók. Bocskaynak egyik legmeghittebb embere, legbuzgóbb pártfele, terveinek legserényebb végrehajtója épen Bethlen Gábor volt, ki ennek folytán Bocskaynak nemcsak barátságával dicsekhetett, hanem általa gazdag ajándékokkal is elhalmoztatott, sőt az ban elhalt fejedelem, nem sokkal halála előtt Bethlent, Károlyi Zsuzsannának, egyik közeli rokonának, kezével is jutalmazá.