KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KULTURÁLIS KONCEPCIÓJA

Átírás

1 KESZTHELY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KULTURÁLIS KONCEPCIÓJA Keszthely, február 14.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A koncepció célja A koncepció jogi háttere A kultúra és az Európai Unió Kulturális szabályozás Magyarországon Csatlakozó fejlesztési dokumentumok Az Új Magyarország Fejlesztési Terv releváns programjai Az OKM Közművelődési Stratégiája Széchenyi-terv Helyzetelemzés Történeti háttér A város fekvése A város történelme Keszthely Város Önkormányzata által fenntartott közművelődési intézmények Goldmark Károly Művelődési Központ Fejér György Város Könyvtár Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek kiemelten közhasznú alapítvány Keszthely városában működő egyéb nem Önkormányzati fenntartású közgyűjtemények: Helikon Kastélymúzeum Balatoni Múzeum Georgikon Majormúzeum Magántulajdonban lévő gyűjtemények Rendezvények A Goldmark Károly Művelődési Központ által koordinált hagyományosan megrendezésre kerülő kiemelt rendezvények

3 A Fejér György Városi Könyvtár által szervezett események Egyéb rendezvények Művészek Kiadványok Keszthely, az iskolaváros, oktatás Alapfokú oktatás Középfokú oktatás Festetics György Zeneiskola Felsőoktatás Felnőttképzés Civil szervezetek Magisztrátus Testvérvárosi kapcsolatok A város és az egyházak együttműködése Helyi média Keszthelyi Televízió Helikon Rádió Építészeti értékek, épített örökség Gasztronómia és borkultúra Egyéb intézmények A helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis A közművelődés finanszírozása Stratégia, célok, prioritások, intézkedések Elképzelt jövőkép: Célok: Intézkedések: Lehetséges stratégiák

4 Együttműködés a kistérség településeivel Együttműködés a turizmus szereplőivel Helyi programok szervezése Saját márka kialakítása Felnőttképzés Programkoordináció Kommunikációs csatornák működtetése

5 1. Bevezetés A Keszthely város közművelődési koncepciójának kidolgozása az érintett intézmények vezetőinek segítségével készült el A koncepció célja Magyarország középtávú fejlesztési célkiűzéseit 2013-ig rögzítő Új Magyarország Fejlesztési Terv hazánk nemzetközi versenyképességének növelését két tényezőhöz köti: a foglalkoztatás bővítéséhez és a tartós növekedés elősegítéséhez. Ezen átfogó célok elérésének egyik szükséges lépése, hogy az embereknek legyen tényleges lehetőségük a tudásalapú társadalomban elengedhetetlen ismeretek és készségek megszerzésére és folyamatos megújítására. Az egyéni képességek kibontakoztatásának lehetősége, az egyén által elérhető képességek és készségek maximuma szorosan összefügg a szellemi javak fogyasztásának minőségével. Az egyén számára elérhető kulturális javak összessége így lehetséges jövőbeli kibontakozásának határait is megszabja. A települések szempontjából a kulturális infrastruktúra fejlettsége, a helyi közösségek megtartó képessége, a hagyományok életben tartása, a hátrányos helyzetű rétegek kulturális esélyegyenlőségének biztosítása is hozzájárul a versenyképesség megkívánt növekedéséhez. A települések-térségek befektetési és turisztikai célpont és lakóhelyválasztás szempontjából is egymás versenytársai. A kulturális infrastruktúra fejlesztése növeli a lakóhely választási versenyképességet, közvetve segít a lakónépesség megtartásában, ami pedig már konkrét gazdasági versenytényezője az elfogyó népességű kis falvaknak. Mindezek alapján úgy véljük, a kulturális javak hozzáférhetőségének vizsgálata szorosan összefügg a települések versenyképességi tényezőinek vizsgálatával. Koncepciónkat ezen elvek alapján állítottuk össze. E koncepció megalkotásának célja, hogy Keszthely rendelkezzen a kulturális terület középtávú fejlesztési céljait meghatározó, a város számára tárgyalásra alkalmas koncepcióval, amelynek alapján kidolgozhatóak a fő fejlesztési feladatokat tartalmazó konkrét projektek. A koncepció feladata a város közművelődési helyzetének elemzése, az elérni szándékozott jövőkép és egyes lehetséges fejlesztési irányok bemutatása. A kulturális koncepció a távlati fejlesztést megalapozó tervdokumentum, amely meghatározza az átfogó fejlesztési célokat, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges információkat biztosít a szféra szereplői számára. A koncepció megalkotásának folyamatában valamennyi városi intézmény részt vehetett. 5

6 1.2. A koncepció jogi háttere A kultúra és az Európai Unió Az Európai Unió fejlődéstörténete során a kulturális tevékenységekre vonatkozó normaszövegek elsősorban integrációs eszközként jelentek meg. Kulturális tevékenységet említve elsősorban a közös kulturális térség, mint célkitűzés megjelenésével, a kultúrák közötti párbeszéd szorgalmazásával, az európai kulturális hálózatok létrejöttének segítésével, a kulturális ágazatban dolgozók tagországok közötti mobilitásának lehetővé tételével találkozunk. A kulturális politika formálásába beszűrődtek az egységes piac működésére vonatkozó minták, az áruk (kulturális szolgáltatások) és a munkaerő (szakemberek) szabad áramlásának biztosítása. Az Európai Unió alapszövegének tekintett Római Szerződés szövege eredetileg nem tartalmazta a kultúra fogalmát. A kultúra és az oktatás kérdéseivel a közösség csak a hetvenes évek második felétől kezdett behatóan foglalkozni. Az egyre jobban előtérbe került nézetek szerint a közös európai identitás nem alakítható ki az együttműködésre lépő tagállamok polgárainak kulturális interakciói nélkül. Közösségi szinten az Európai Uniót létrehozó 1992-es szerződés teremtette meg a kulturális programok támogatásának jogi alapjait. A ma érvényes normaszöveg 151. cikkelye szerint (1) a Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. (2) A Közösség fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken: az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása; az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme; nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék; művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is. (3) A Közösség és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal. (4) A Közösség az e szerződés egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében figyelembe veszi a kulturális szempontokat. A kultúra területén folytatott közösségi tevékenység fogalmának meghatározásáról született a Tanács egy 2002-ben hozott határozata, mely szerint az európai hozzáadott érték általános előfeltétele a Közösség tevékenységének a kultúra területén. A határozat szerint ezen hozzáadott értéket a multilaterális programok, a tagállamok közötti együttműködések, a 6

7 kultúrák kölcsönös megértését, az együttműködés megértését, az integráció elmélyítését szolgáló programok hordozzák. A kultúra támogatásának mai törekvése, hogy programokkal és pályázatokkal támogassa a tagállamokban a kulturális tevékenységek és kifejezésformák sokszínűségét, rámutasson ezek sajátosságaira, s hozzájáruljon a közös kulturális örökség megőrzéséhez. Mivel az Európai Unió számára a kulturális támogatások finanszírozása elsősorban az integráció mélyítésének egyik eszköze, ezért az innen érkező egységesítő hatásokat célszerű hazai eszközökkel csökkenteni. A hazai kulturális tervezésben kistérségi szinten is fokozottabb figyelmet kell fordítani a nemzeti identitás és hagyományok fenntartására, saját célkitűzések megfogalmazására Kulturális szabályozás Magyarországon Az önkormányzatok kulturális tevékenységének alapjait a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény határozza meg. A törvény 8. (1) bekezdése a települési önkormányzatok feladatai közé sorolja a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodást, a közösségi tér biztosítását, a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatását, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését. A paragrafus (2) bekezdése azonban a helyi igények és az anyagi lehetőségek függvényében saját hatáskörbe utalja a feladat ellátásának módját és mértékét. Ugyanezen paragrafus (5) bekezdése szerint az önkormányzat feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét és együttműködik e közösségekkel. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein. A kulturális terület részletes szabályozását a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény végzi el. E jogszabály részletesen meghatározza a kultúrához, a kulturálódáshoz való jog alapelveit, illetve az egyes szakmai területek tartalmát. A települési önkormányzatok kötelező feladatává változatlanul csak a könyvtári ellátás biztosítását, illetve közösségi színtér biztosítását teszi, módját és tartalmát helyi döntés határozhatja meg. A törvény gondoskodik arról is, hogy a helyi lakosság javaslattételi, véleményezési joggal részt vehessen a közművelődést érintő döntések előkészítésében, illetve figyelemmel kísérhesse a terület pénzügyi eszközeinek felhasználását a helyben létrehozott közművelődési tanácson keresztül. A helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 4/2004. számú NKÖM rendelet szerint az önkormányzatok évente pályázhatnak saját anyagi forrásuk mértékében arányosan megállapított összegre. A rendelkezésre álló összeg a helyi önkormányzat által fenntartott, illetve az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján működő közművelődési intézmények, közösségi színterek technikai, műszaki eszközállományának, berendezési tárgyainak gyarapítására használható fel. 7

8 1.3. Csatlakozó fejlesztési dokumentumok Az Új Magyarország Fejlesztési Terv releváns programjai Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) 2. prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása Lépj egyet előre Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése 3. prioritás: A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek a közművelődési intézményrendszer atipikus, nem formális képzési szolgáltatásainak fejlesztése (intézményfejlesztés, kapacitásnövelő képzések, a közművelődési intézményekben dolgozók foglalkoztatásai lehetőségeinek bővítése, szakkörök, iskolán kívüli tehetséggondozás) a közgyűjtemények oktatási és képzési szerepének növelése a formális és nem formális tanulási formák kapcsolódásának segítése 5. prioritás: Társadalmi befogadás, részvétel erősítése gyermek- és ifjúsági programok a helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése, helyi civil kezdeményezések támogatása, önkéntesség elterjesztése Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) 1.prioritás: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése multifunkcionális közösségi központok kialakítása a térségben központi szerepet betöltő nagyvárosban közgyűjtemények iskolabarát fejlesztése, oktatási-képzési szerepük erősítése Nyugat-Dunántúli Operatív Program (NYDOP) 2. prioritás: turizmusfejlesztés Pannon örökség megújítása a termálvízkincsre alapozott egészségturisztikai és szabadidős fejlesztések történelmi emlékek egymásra épülő integrált fejlesztése tájegységekre jellemző ökoturisztikai, kistérségi tematikus programok turisztikai intézményrendszer megújítása 3. prioritás: városfejlesztés 8

9 városközpontok értékőrző megújítása 5. prioritás: helyi és térségi közszolgáltatások fejlesztése a regionális információs társadalom kiteljesítését elősegítő informatikai fejlesztések Az OKM Közművelődési Stratégiája Az OKM 2007 májusában kiadott közművelődési stratégiája a közművelődési intézmények és formák iránti igényeket az alábbi típusokba sorolja: legnagyobb igény az ünnepi kultúra, szabadtéri programok, nagyrendezvények iránt helyi kultúra ápolása nem formális képzésekben vállalt szerepkör önkifejezés, kreativitás, néphagyomány kirekesztéssel szembeni küzdelem. A program fő prioritásokként az alábbi szakmai célokat fogalmazza meg: 1. a kulturális esélyegyenlőtlenségek csökkentése 2. a művelődéshez való alkotmányos jog gyakorlása bővülő intézményi keretek között 3. a gazdasági versenyképesség növelése felnőttképzés és átképzés révén 4. kreativitás, öntevékenység és alkalmazkodóképesség fejlesztése 5. a társadalmi kohézió erősítése Széchenyi-terv Jövőkép és stratégia Az új kormány által megvalósítandó jövőkép fő célja, hogy 2030-ra Magyarország meghaladja az Európai Unió átlagos gazdasági fejlettségét, fogyasztási szintjét és életminőségét. Ha az egy főre jutó GDP európai országok közötti relatív különbségeit vizsgáljuk, a 2004-es adatok alapján szignifikáns határ húzódik hazánk és a tőlünk nyugatra fekvő európai országok között: valamennyi államban magasabbak az euróban számított adatok, mint Magyarországon. Közvetlen szomszédunk, Ausztria például több mint kétszer olyan magas egy főre jutó GDP-vel büszkélkedhet, mint 9

10 Magyarország. Az EU jelenlegi 27 tagállamának átlagához viszonyítva is megállapítható, hogy a magyar gazdaság teljesítménye (Budapesttől és környékétől eltekintve) 2004-ben mélyen az uniós átlag alatt volt, szemben az EU tagállamainak túlnyomó részével. A foglalkoztatottsági ráta és a lisszaboni célkitűzésekhez viszonyított foglalkoztatási deficit tekintetében szintén sereghajtónak számítunk az uniós összehasonlításban. Az Eurostat adatai szerint Kelet- és Dél-Magyarországon mindössze 41 55% között van a foglalkoztatottsági ráta a éves korcsoporton belül, amely a felmérés szerint a legalacsonyabb kategóriába esik. Ekkora különbségek nem hidalhatók át a csupán a napi túléléshez elegendő, a jelenből kiinduló, de távlati célkitűzések és megbízható gazdaságpolitikai iránytű nélküli araszolgatással. A sikerhez gyökeresen új, a jövőből kiinduló szemlélet, és a valóság talaján álló, de a jövőbeni célokat középpontba állító, következetes stratégia kell. Ennek a stratégiának a végrehajtásával Magyarország pozitív fordulatot ér majd el a gazdasági felzárkózás, a társadalmi felemelkedés és középosztályosodás, valamint a közbizalom és a tudástőke felhalmozása, a demográfiai folyamatok és a népegészség javulása terén ben a kormány célja, hogy intézkedéseket hozzon a hét legfontosabb gazdaságpolitikai mutató: az egyensúly, a növekedés, a foglalkoztatás, az államadósság, a GDP/GNI-arány, a beruházási ráta és a versenyképesség javítására. Az új kormány által készített akciótervek, az Új Széchenyi Terv, a tervezett államreform, az új költségvetés, az adóreform, az Európai Unió EU 2020 stratégiai programja, új reálgazdasági és külgazdasági stratégiák, új innovációs és K+F politika, valamint új IMF és EU együttműködési politika, mint összetett gazdaságpolitikai eszközrendszer segíti elő a fent vázolt hét cél elérését, különös hangsúlyt fektetve a versenyképesség növelésére. 10

11 2. Helyzetelemzés Keszthely a Balaton Fővárosa, a kultúra magyar városa Történeti háttér A város fekvése A város történelme Keszthely a Nyugat-Dunántúli Régióban, Zala megye keleti részén, a Balaton északnyugati szegletében található. Keleten a Keszthelyihegység, nyugaton a Zala folyó, valamint a Zalaapáti-hát, dél-nyugaton a Kis-Balaton, délen és keleten pedig a Balaton határolja. A város 185 km távolságra van Budapesttől, a megyeszékhelytől pedig 45 km-re fekszik. Fő természeti értéke a Festetics kastély parkja, kerékpárúttal rendelkezik. Keszthely település kedvező földrajzi helyzetének köszönhetően - a várostól délre, a fenékpusztai átkelőt két fontos, a Dunántúlt diagonálisan átszelő távolsági út használta - már a régészeti korokban is a környék hatalmi, közigazgatási és kulturális központja volt. A középkorban a kultúra hordozója az egyház ben, amikor első ízben említi oklevél Keszthelyt, már két kőből épült egyházzal rendelkezett - a Szt. Márton plébániatemplom és a Szt. Lőrinc kápolna - és még a 13. század folyamán felépült a település déli részén a Szt. Miklós kápolna. A gyorsan fejlődő, gazdagodó település a 14. században, feltehetően Nagy Lajos királytól nyerte el az első privilégiumát, az országos vásár tartásának jogát. A városiasodás egyértelmű jele, hogy a település földesura, Lackfi István nádor 1368 táján betelepítette a ferenceseket. Gótikus templomuk egy neogót toronnyal megtoldva ma a Fő téri plébániatemplom, amelyben az ország legnagyobb felületű gótikus falfestménye látható. Az 1403-tól kezdődően következetesen oppidumnak, mezővárosnak nevezett település a rezi váruradalom és a környék központja, kulturális tekintetben is. Keszthely szerepe a török korban tovább növekedett, hisz a ferencesek távozása után, Szigetvár elestét követően ben végvárrá alakították át és megerődítették a kolostort. Az 1570-es évektől kezdődően királyi katonaság állomásozott a várban. A környező falvak - Falud, Tomaj, Fenék - rövidesen elnéptelenedtek, lakóik egy része Keszthelyre települt át. A vár mindig sikerrel állt ellen a török ostromoknak, de magát a várost többször kirabolták a törökök. Ezért a 17. század közepén a települést is sánccal-árokkal vették körbe. Keszthely népessége nem csökkent, inkább nőtt a törökkorban. A hódoltsági és a királyi területek között élénk kereskedelmi kapcsolatok voltak, ebből a helyi kereskedők és iparosok is kivették részüket től kezdődően sorra alakultak az iparosokat tömörítő különböző céhek ban véget ért környékünkön is a törökkor. A városban élők katonai szolgálatára már nem volt szükség. Az a veszély fenyegette őket, hogy újra jobbágyi sorba jutnak, ezért 11

12 lelkesen csatlakoztak a Rákóczi szabadságharchoz és 1709 között a kurucok kezén volt a vár, amelynek védműveit a szatmári békét követően lerombolták ban visszatértek a ferencesek, akik 1723-tól barokk stílusban újították fel templomukat és kolostorukat. A városról érzékletes leírást adott Clements, angol utazó, aki 1705-ben járt itt. A kétháromszáz ház többnyire sövényfalú, náddal vagy zsúppal fedett volt, mindössze három kőből épült profán házról tudósít. Keszthelyen a 18. század elején számos földesúr, a Pethőcsalád leányági örökösei osztoztak ben Festetics Kristóf felvásárolta ezeket a birtokrészeket és a város kizárólagos tulajdonosává vált. Az új földesúr, majd fia Pál megfosztották a városlakókat a törökkorban szerzett privilégiumaiktól, ezért számos konfliktus volt közöttük. Azzal viszont, hogy a Festeticsek hatalmas birtokaik igazgatási központját Keszthelyre helyezték, és 1745-ben megkezdték a nagy kastély építését, számos munkahelyet teremtettek, és elsősorban német nyelvterületről sok iparost csábítottak a településre. Keszthelyen korábban is működött iskola, amit a Ratio educationis előírásainak megfelelően 1770-ben átalakítottak ben 12 céh működött a városban és lakóinak száma 1785-ben csaknem 3500 fő volt (az egész DNy-Dunántúlon csak Kanizsának volt több lakosa.) A Festeticsek nevéhez új intézmények alapításai is fűződik: Kristóf 1759-ben kórházat, Pál 1771-ben gimnáziumot alapított. Ebben tanult a tapolcai születésű Batsányi János és a keszthelyi uradalmi ács fia Fejér György. A Festetics család legjelentősebb alakja György ( ), aki katonai rangjáról lemondva 1791-től élt Keszthelyen. Mecénás tevékenysége - folyóiratok és szépirodalmi művek megjelentetésének támogatása - mellett sok energiát fordított a korszerűtlen, eladósodott birtok rendbetételére. A szakemberszükséglet kielégítésére 1797-ben megalapította a kontinens első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. Létrehozásában, majd működtetésében olyan kiváló tudósok működtek közre, mint Nagyváthy János, Pethe Ferenc, Asbóth János, akik hosszabb-rövidebb időt töltöttek Keszthelyen és 1801 között új könyvtári szárnyat épített a kastélyhoz, és gazdag könyvtárát megnyitotta a keszthelyi polgárok számára is től évente kétszer megrendezte a Helikoni ünnepségeket, amelyeken a Dunántúl legnevesebb költőit látta vendégül. A pezsgő kulturális élet nyomán nevezte Berzsenyi Dániel Keszthelyt kis magyar Weimarnak. György fia, László igyekezett apja nyomdokaiba lépni, de az 1820-as évek végétől egyre kevesebbet tartózkodott Keszthelyen. Ő építette meg a fenéki Balaton hidat (1839), megkönnyítve a közlekedést Keszthely és Somogy között. A város erőteljesen fejlődött, a tágabb környék kézműipari, kereskedelmi és kulturális központjaként 1829-ben már csaknem 7000 lakosa volt. Ez a lélekszám 1838 után 4000 főre csökkent, mert a Festeticsek elleni nagy per elvesztése következtében a szőlőhegyek (Cserszegtomaj, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy), amelyekbe a katonai beszállásolás terhei elől menekülve csaknem 3000 fő költözött ki, önálló községekké alakultak. A keszthelyi Balaton-part kiépítésére 1846-ban került sor, amikor a Kisfaludy gőzös fogadására kikötőt építettek, és mellette egy vendéglő is nyílt márciusában lelkesen csatlakoztak a keszthelyiek a forradalomhoz. Nagyobbrészt a Georgikon hallgatóiból és a nagyobb gimnazistákból alakult meg a 47. honvéd zászlóalj, majd 1848 szeptemberében Keszthelyen állították fel az 56. zászlóaljat. A szabadságharc bukását követően Keszthely fejlődése is megakadt. Az 1861-ben megnyitott Déli Vasúthoz 12

13 csak 1888-ra készült el a csatlakozás, Tapolca felé pedig csak 1903-ban készült el a vasúti összeköttetés. Kitörési lehetőséget Keszthely iskolaváros jellegének erősítése és fürdővárossá fejlesztése jelentett. Ezt a város vezetői is felismerték ben Keszthelyen nyílt meg az ország első Gazdasági Tanintézete, majd 1870-től egymás után kezdték meg működésüket az új oktatási intézmények, az óvoda, a polgári fiú- és leányiskola, az irgalmas nővérek zárdája és iskolája, az ipariskola ben új épületében 8 osztályos főgimnáziummá szervezték a gimnáziumot, 1897-ben pedig a tanintézet költözött új épületbe, majd rövidesen gazdasági akadémiai rangra emelkedett. A fürdővárossá fejlesztés is elkezdődött ben épült fel a Balaton utca végén az első nyaraló, amiről a Vasárnapi Újság is tudósított (ma a KÖH Regionális Irodája működik benne). Ugyanebben az évben nyitotta meg kapuit az első kőszínház a Sörház utcában, majd két évvel később elkészült az első fürdőház a tavon. Az idegenforgalom növekedésével párhuzamosan egyre másra épültek vendéglők, szállodák, egyre több keszthelyi adta ki nyaranta szobáit. A város az 1880-as években szerezte meg a Festeticsektől a városi parkot és a Balaton-part egy részét, aminek feltöltése után az 1890-es években elkészült az új szigetfürdő és móló, felépült a két parti szálloda: a Hullám" és a Balaton". A parti sétány 1906-ban a zenepavilonnal bővült. Egyedülálló, hogy a szigetfürdőben egy 2000 kötetes fürdőkönyvtár is működött ben kezdődött el a mai Erzsébet királyné útja és Rákóczi út parcellázása, és a terület nagy része még az I. világháború előtt beépült. Élénk szellemi élet jellemezte a várost, amit a civil szervezetek megalakulása is igazol ben kezdte meg működését a Szépítő Egyesület, 1870-ben a Polgári Olvasókör, amely ben Társaskörré (kaszinó) alakult ben szervezték meg az Ipartestületet, amely egészen az 1949-es feloszlatásáig egy rangos dalárdát működtetett, de volt női dalárda is a városban. Helyi kezdeményezésre 1898-ban megalakult a tókörnyék és a megye első múzeuma a Balatoni Múzeum-Egyesület, amely alig egy év múlva a Fő téren megnyitotta első állandó kiállítását. Közelében az 1910-es évek elején elkészült az Uránia, a város első filmszínháza, amelynek falai közt nemcsak vetítéseket és előadásokat tartottak, de nyaranta a főváros legnevesebb színészei léptek fel. A város külső megjelenése is változott, a Fő teret parkosították, és országos adakozásból 1902-ben itt avatták fel Festetics György szobrát. A szállodai férőhelybővülésnek köszönhetően Keszthely egyre több országos rendezvénynek adott otthont. Az I. világháború és az azt követő gazdasági válság megakasztotta a város és idegenforgalma fejlődését, de az 1920-as évek közepétől újra felélénkült a balatoni turizmus. Ebben döntő szerepet játszott, hogy a trianoni békediktátum következtében a nemzetközi hírű gyógyfürdőink többsége az utódállamokhoz került, és így a Balaton felértékelődött. A világháború miatt elmaradt a centenáriumi megemlékezés a Helikoni Ünnepségre. Erre megkésve, 1921-ben került sor. Ezen nemcsak Horthy kormányzó, de az ország szellemi elitje is megjelent. Ekkor avatták fel a városi parkban a Helikon emlékművet, amely mára a város egyik jelképévé vált, és ekkor kapta meg a park a Helikon-park elnevezést ben kezdődött meg a Klebersberg éra legjelentősebb kulturális beruházása, a Balatoni Múzeum 13

14 önálló épületének építése ben új filmszínház épült, de számos más közintézménnyel is gyarapodott a város. Újra indultak a parcellázások is, először a város déli részén a Hanczók réten, majd a Helikon ligetben és a Zámor térségben. A legjelentősebb kulturális rendezvény az IGE által szervezett 1932-es Balatoni íróhét keszthelyi napjai voltak. A vendégek közt volt Móricz Zsigmond, Tamási Áron, József Attila, Tersánszky Józsi Jenő stb. Az csak természetes, hogy ezen Keszthely legszebb kulturális hagyományára, a Helikoni Ünnepségre is emlékeztek. A II. világháború ugyan nem okozott jelentősebb károkat a városban, a bombakárok mellett a Balatoni Múzeum nemzetközi hírű anyagának pusztulása volt a legjelentősebb veszteség, de a háborús évek újra törést jelentettek az idegenforgalomban. A helyreállítást követően sem következett be jelentős változás, mert a szállodákat államosították és egy részük funkciója is megváltozott, így lett pl. a Hungária Szállóból pártbizottság. A város szellemi életét meghatározó civil szervezeteket feloszlatták. Az 1950-es közigazgatási átszervezés következtében Keszthely és környéke Veszprém megyéhez került. A megye a megyeszékhelyen kívül elsősorban a munkás városokat (Ajka, Várpalota) és a Veszprémhez közeli Balaton-partot (Tihany, Füred) fejlesztette, a reakciósnak minősített Keszthelyt és Pápát elhanyagolták. A fejlődés csak az 1956-os forradalom és szabadságharc után kezdődött el, eléggé vontatottan. Ennek persze előnyei is voltak, mert így a belváros megőrizhette régi, kisvárosias hangulatát. A fejlesztések az 1957-ben elkészített Szabadtéri Színpaddal indultak el. Az '50-es évek elején a KALOT székházban megszervezett Művelődési Ház 1958-ban költözött a régi városháza épületébe, a Kossuth utcába. Helyi kezdeményezésre indult útjára a középiskolás Helikoni Ünnepségek sorozata. A '60-as évek elejére érte el az idegenforgalom a világháború előtti szintet. Megindultak az idegenforgalmi beruházások is ben nyílt meg a Motel, 1971-ben a város legnagyobb, 480 ágyas szállodája a Hotel Helikon, majd egyre másra épültek a nagy vállalati üdülők. A faszerkezetű szigetfürdőt felújítás helyett betonból varázsolták" újjá (1960). A garázzsá alakított Urániát 1964-ben lebontották, helyén 1966-ra készült el a tértől idegen külső megjelenésű, de a város kulturális életében nagyon fontos szerepet játszó színház. A Művelődési Ház Művelődési Központtá vált, amely a Kossuth utcai épületben, a színházban és a szabadtéri színpadon nemcsak az idegenforgalmi szezonban gondoskodott gazdag kulturális programokról. A Festetics kastélyban 1948-tól csak a déli, könyvtári szárny volt látogatható. Itt kapott helyet 1952-től a Járási-, majd Városi Könyvtár, 1964-től pedig a Zeneiskola. A honvédség kiköltözése után az egész kastély kulturális funkciót kapott, és a teljes felújítást követően a Helikon Kastélymúzeum a Balaton környékének leglátogatottabb kiállítóhelyévé vált, amelyben rendszeresek voltak a rangos filharmónia-koncertek is. A Georgikon alapításának 175. évfordulóján újabb múzeummal gyarapodott a város: a Mezőgazdasági Múzeum fíliájaként megnyílt a Georgikon Majormúzeum. Keszthely iskolaváros jellege is erősödött, hisz a gazdasági akadémia 1970-ben egyetemi rangra emelkedett, és a népesség növekedésével párhuzamosan új óvodák és iskolák is épültek. A 14

15 négy általános iskola mellett Keszthelyen öt középiskola működött ben gyermekkönyvtár is létesült január l-jével Keszthely és környéke visszakerült Zala megyéhez. Számos intézmény, a Balatoni Múzeum és az iskolák felújításra kerültek, de a '80-as évek közepétől egyre inkább éreztette hatását a gazdasági válság, amely a rendszerváltást követően felgyorsult. Az ipar gyakorlatilag eltűnt Keszthelyről. A város gazdasága egyoldalúvá vált, szinte kizárólag az idegenforgalomból és a kereskedelemből él. A külföldi, elsősorban a német turisták számának csökkenése, az idegenforgalmi szezon lerövidülése érzékenyen érintette a várost Keszthely Város Önkormányzata által fenntartott közművelődési intézmények Goldmark Károly Művelődési Központ Goldmark Károly Művelődési Központ (önkormányzati költségvetési intézmény, a városi közművelődés központi intézménye) Honlapja: -je: goldmark@t-online.hu A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvényben foglaltak szerint művelődési, kulturális és egyéb szórakoztató feladatok ellátására létesített - a képviselő-testület által meghatározott feladatot ellátó - intézmény. Önálló jogi személy. Az intézmény élén a fenntartó által megbízott igazgató áll. Tevékenysége a közművelődési rendeletben foglaltak településszintű ellátására terjed ki. Szakfeladatai közé tartozik a közművelődés, a befogadó színház, valamint a konferenciaszervezés. Létesítményei: Goldmark Károly Művelődési Központ (Kossuth Lajos u. 28.); Balaton Kongresszusi Központ és Színház (Fő tér 3.) A Goldmark Károly Művelődési Központ elődjét 1952-ben alapították, az intézmény a zeneszerző nevét a 1980-as évek elején vette fel. A Kossuth Lajos utcai főépület az egykori városháza ma is fontos közművelődési színtér. Nagytermében intézményi keretek között több évtizedes hagyományokon alapuló jazz-balettoktatás, társastánc tanfolyam és rendszeres táncházi tevékenység zajlik, de családi rendezvények, játszóházak, kézműves foglalkozások, szakkörök és klubok is használják a ház 2009-ben felújított termeit. A 2002-ben felújított Balaton Színház átadásával egy olyan többfunkciós közösségi tér jött létre a városban, melynek maximális kihasználásával a művelődési központ mára már nem csak a város, hanem a tágabb környék meghatározó kulturális és művelődési intézményévé is vált. A legmodernebb technikával felszerelt épület színháztermében leginkább bérletes és bérleten kívüli színházi előadások, komolyzenei és könnyűzenei koncertsorozatok zajlanak, de városi ünnepségeknek, térségi művészeti találkozóknak, vagy akár báloknak is rendszeres helyszíne az 500 fő befogadására alkalmas nagyterem. A Balaton Színház három, különböző méretű, variálható, átalakítható kisebb terme időszaki kiállításoknak, ismeretterjesztő előadásoknak, koncerteknek, családi programoknak ad otthont, de rendszeres oktatási szintérként is funkcionál a 2010-ben elindított felnőttképzési tevékenység révén. Ezek 15

16 mellett kisebb filmvetítések, klubfoglalkozások, illetve tematikus nagyrendezvények (Nők Hete, Keszthelyi Esküvő Kiállítás, Természetgyógyász Napok, Egészséges Rendelés, 100 Hungarikum Bormustra) valamint professzionális és amatőr művészeti fesztiválok (Keszthelyi Táncpanoráma, Balaton Filmfesztivál, Zalai Művészeti Fesztivál) várják rendszeresen az érdeklődőket a város Fő terén elhelyezkedő impozáns épületbe. A művelődési központ több olyan kézműves szakkört és öntevékeny csoportot, alkotókört is működtet, melyek magas szintű szakmai munkájának több országos és nemzetközi díj és elismerés a bizonyítéka. A két épület számos civil szervezet rendezvényének, valamint sport és szabadidős foglalkozásnak is otthont ad és teret biztosít. Az intézmény többféle szabadtéri programot is szervez évről évre. Ezek közül a legsikeresebbek a Zalai Borcégér borfesztivál, a nyár minden estéjére színes programokkal jelentkező Jó estét nyár rendezvénysorozat, a hagyományőrző Keszthelyi Huszár és Honvéd Találkozó, a Nemzetiségi Néptánc Fesztivál, vagy a turisztikai szezonnyitó és záró nagyrendezvények illetve a nemzeti és városi ünnepekhez tartozó programok. A művelődési központ főszervezője továbbá Keszthely legismertebb rendezvényének a Helikoni Ünnepségeknek. A lehetőségekhez mérten a művelődési központ az olyan országosan meghirdetésre kerülő eseménysorozatokhoz is évről évre csatlakozik, mint a Kultúrházak Éjjel Nappal, a Múzeumok Éjszakája, a Születés Hete, és a Magyar Filmszemle, de programot szervez a Magyar Kultúra Napján, a Költészet Napján vagy a Tánc Világnapján is. A Goldmark Károly művelődési Központ és a hozzá tartozó Balaton Színház egész évben törekszik gazdag és színes programkínálatával kiszolgálni a városi, és a térségi lakosság művelődési és kulturális, valamint a Keszthelyre érkező turisták szórakozási igényeit. Az intézmény célja, hogy ezeket a sokszínű igényeket úgy elégítse ki, hogy az értékmegőrzés, a hagyományok ápolása és a magyar kultúra bemutatása, valamint az igényes szórakoztatás mindvégig meghatározója legyen tevékenységének Fejér György Város Könyvtár (Önállóan működő költségvetési szerv. Módszertani ellátó központ, a városkörnyék központi könyvtára). A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvényben meghatározott könyvtári feladatok ellátására létesített intézmény, jogi személy Pénzügyi-gazdálkodási feladatait a fenntartó által jóváhagyott megállapodás alapján a Gazdasági Ellátó Szervezet, Keszthely (GESZ, továbbiakban: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv) végzi. Az intézmény élén Keszthely Város Önkormányzata Képviselő-testülete által pályázat alapján, határozott időre megbízott igazgató áll. Az igazgató illetménye megállapításának jogát a Képviselő-testület, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. 16

17 A Fejér György Városi Könyvtár 1999-ben átadott új épületben Keszthelyen, a Zeppelin téren fogadja a város és városkörnyéki látogatókat. Működési körülményei és feltételei megfelelőek. Az épület alapterülete 830 m 2, ebből 330 m 2 az olvasóterem, 500 m 2 a fogadóés irodaépület, mely magában foglalja az 50 ezer dokumentumot befogadó raktárát, a dolgozószobákat és a Simándy József Emlékszobát. Minden tárgyi feltétel adott a kulturált, magas színvonalú könyvtári munkához. A dokumentumok száma közel 150 ezer. Gyermekkönyvtári programok jellege: A gyermekkönyvtár külön épületben a Kossuth L. u. 2. sz. emeletén helyezkedik el. Olvasásés könyvtár-népszerűsítő rendezvények, Óvodás foglalkozások, könyvtárismereti órák, szavalóversenyek, kézműves foglalkozások: ünnepekre készülődés, hagyományok ápolása, író-olvasó találkozók, foglakozások, előadások. Városi könyvtár kulturális, művészeti programjainak jellege: Író-olvasó találkozók, kiállítások (képzőművészeti, rajzszakköri, népi kismesterségek stb.), vers- és prózamondó versenyek, festészeti, informatikai előadás, könyvtári szakmai napok, előadások, egészségügyi rendezvények, könyvtárbemutató órák, zenei rendezvények, koncertek Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek kiemelten közhasznú alapítvány 1992-ben hozta létre az önkormányzat az Újkori Középiskolás Helikoni Ünnepségek kiemelten közhasznú alapítványt, amely az eredeti célokat követve kétévenként a Dunántúl összes középiskoláját invitálja Keszthelyre. Ezeken a kulturális seregszemléken már 4000 diák szerepel rendszeresen, és joggal lehetünk büszkék arra, hogy ez a magyar diákság legnagyobb szabású találkozója, amelyre már a média is felfigyelt. Ez a nagyszabású egyedülálló össz-művészeti fesztivál a középiskolás korosztály számára jelent megmérettetést 18 művészeti ágban. A Dunántúl közel 150 középiskolájának részvételével zajló három napos rendezvény Keszthely kimagasló kulturális eseménye. A 18 kategóriában természetesen előkelő helyen van a könnyűzenei együtteseké. Közel 90 zenekart, együttest hallgat meg a zsűri a verseny ideje alatt. A zsűri mindig komoly emberekből áll, csak néhány név: Benkő László, Vincze Lilla, Homonyik Sándor, Szörényi Levente. Az értékelésen, minősítésen kívül, a zenekarok lemezkészítésre, meghallgatásra kapnak lehetőséget. A Helikon számos tehetséges fiatalt indított el útjára, többek között a sikeres testvérpárt Tóth Veronikát és Gabit Keszthely városában működő egyéb nem Önkormányzati fenntartású közgyűjtemények: Helikon Kastélymúzeum A több mint negyedévezredes Festetics-kastély építését 1745-ben Festetics Kristóf kezdte. Az akkor 34 termes épületet a XVIII. és XIX. században háromszor átépítették, bővítették, így ma 101 helyiséggel büszkélkedhet és ezzel Magyarország három legnagyobb, barokk kastélyainak egyike lett. 17

18 Az utóbbi két évtizedben olyan neves látogatói voltak, mint a belga királyi pár, Göncz Árpád, Mádl Ferenc valamint Portugália, Németország, Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Ausztria, Lengyelország, Olaszország és a Kínai Népköztársaság és a Vietnámi Szocialista Köztársaság elnökei. A Festetics-kastély ma múzeum és konferencia központ. Állandó és időszaki kiállításait évente mintegy 200 ezer látogató tekinti meg. Kívánságra a kiállításokon tárlatvezető ad információkat, német, angol, olasz, orosz nyelven. Zenei rendezvényei megközelítik a százat. A kastély parkjába a díszes főkapun juthatunk be. Az előkertet vadgesztenyefák, török mogyoró, orgonák, fekete fenyők és más fák, bokrok mellett két klasszikus szépségű japánakác, és Festetics György gróf mellékalakokkal kiegészített bronzszobra és egy nagy szökőkút díszíti. A park több évszázados fáinak lombjai alatt nyári estéken klasszikus színházi előadásokat élvezhet az ide látogató vagy gyertyafényes, zenés éjszakai kastély-látogatáson vehet részt. A parkot a Festetics család céltudatosan szépítette, gazdagította növényritkaságokkal is. Több mint 50 fafaj és bokorfaj hűvöse alatt lehet sétálni vagy a padokon megpihenni. Közben eljutunk egy tavacskához, kis vízeséssel kombinált sziklakerthez, valamint a híres oroszlános kúthoz, amelyből nyáron friss, iható víz csorog. A kastélykert hátsó traktusában áll a kocsiház és istálló díszes épülete, amelyben a Hintómúzeumot találjuk. Történelmi Modellvasút kiállítás Az új múzeumépület tetőterében Európa egyik legnagyobb, több mint 500 m2-es terepasztala készült el, amely három nagy egységből áll. Az egykori közös magyar osztrák Déli Vasútnak állítanak emléket a Semmering és a Zala terepasztalok. A Semmering a Déli Vasút Süd Bahn osztrák része, a Nagykanizsa Budapest vonal pedig a magyar oldal fő vonala volt. A Semmering vasútvonal legszebb része a Klamm Semmering szakasz, viaduktjaival és alagútjaival. A Zala terepasztal két, egymással összeépített fő egységből áll. A zalai vonalak pályaudvarai, illetve állomásai: Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Zalaszentiván, Zalaszentiván-Kisfaludpuszta, Zalalövő, Őriszentpéter, Keszthely, Badacsonytomaj, Pannonhalma, Sümeg. A terepasztalok több, mint 2000 méter hosszú sínhálózatán 511 teljesen automatizált szervomotoros, dekóderrel irányított kitérőn át, 1000 épület között 160 különféle, az előző két évszázad mozdonyaiból, személy- és tehervagonjaiból összeállított korhű szerelvény közlekedik egyszerre. A bemutatót korabeli tervrajzok teszik teljessé. Vadászati kiállítás, az új Vadászati Múzeum A Festetics-kastélyhoz úgy hozzátartozik a vadászzsákmány bemutatása, mint a könyvtár, a főúri bútorok, fegyverek, textilek, arany- és ezüsttárgyak. Híres vadászok hírében álltak a Festeticsek. A kastély nyugati átjáróját trófeafolyosónak is nevezték és a biliárdtermet is agancsok díszítették. A Kárpát-medence vadjait reprezentáló vadászemlékek voltak a falakon, elsősorban emlékeik idézésére, saját gyönyörködtetésükre és ugyanakkor a magas 18

19 rangú, előkelő vendégek szórakoztatására is. A Festetics család trófeagyűjteményéből semmi sem maradt a kastélyban. Sorsa egy lett a bútorok, a fegyverek, a porcelánok nagy részével: eltűnt. A szerencse segítette a kastélyt, hogy most félezer egyedből álló, világrekordokban bővelkedő, páratlan gyűjteményt új épületben helyezhet el. A kiállítás alanyai Európa, benne hangsúlyozottan a Kárpát-medence, Afrika, Amerika és Ázsia lakói voltak. Nagyszabású, állandó vadászati múzeum nyitotta meg kapuit, amely nemcsak a vadászlátogatók szívét dobogtatja meg, hanem maradandó élményt nyújt minden érdeklődőnek. A trófeák külön-külön és egymást kiegészítve is a különlegességet tükrözik, méltó emléket állítanak gyűjtőknek, élményt és ismereteket adnak vadászoknak és érdeklődőknek Balatoni Múzeum Az 1898-ban alapított Balatoni Múzeumért Egyesület, 1928-ban vette birtokba a Klebergsberg érában épített neobarokk kultúrpalotát. Az intézményt a Zala Megyei Önkormányzat működteti, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának tagintézményeként. A területi múzeum feladata a Magyar tenger kulturális (történeti, művészeti, néprajzi, régészeti) és természeti értékeinek kutatása, gyűjtése, megőrzése és bemutatása. A múzeum új állandó kiállítása több ütemben között nyitotta meg kapuit Aranyhíd; Fejezetek a Balaton történetéből címmel. A kiállítás új önálló színfoltja a balatoni halak akváriuma. Az új állandó kiállítás mellett továbbra is látogatható a római és középkori kőtár valamint az ezerarcú Balaton festőjének Halápy Jánosnak emlékszobája. Pályázati forrásoknak és a megyei önkormányzat segítségének köszönhetően 2011-ben valósul meg a kiállítótermek akadálymentesítése, az épület és környezetének látogatóbarát fejlesztése (játszótér, kávézó, múzeumi bolt, ruhatár, Balaton alakú medence, interaktív digitális játékok stb). A múzeum földszinti kiállítótermeiben, aulájában, emeleti dísztermében évente 8-10 időszaki kiállításnak ad otthont. Az intézmény saját anyagai révén magáénak tudhatja a legjelentősebb balatoni gyűjteményt. Az intézmény kiállító tevékenysége mellett jelentős tudományos munkát folytat, nemzetközi kapcsolatokat tart fenn. Keszthely város és a Balaton környékének kulturális és művészeti életében a Balatoni Múzeum több mint 80 éve meghatározó szerepet tölt be. Bár irányítását tekintve nem tartozik városi önkormányzat intézményrendszeréhez, az általa ellátott feladatok alapján mindenképpen Keszthely közművelődési feladatellátásának egyik főszereplője, aktív részese - s tudjuk, hogy a közönség szempontjából igazából ennek van jelentősége. 19

20 A múzeum alapvető funkciójához - a közgyűjteményi tevékenységhez - kapcsolódóan az ismeretterjesztő tevékenysége is kiemelten fontos, amelyet az intézmény munkatársai végeznek, mégpedig a nevelési-oktatási intézményekkel való együttműködésük révén. Sok keszthelyi gyermek először az óvodai, általános iskolai múzeumlátogatások keretében szerez ismereteket lakóhelyéről, ezen kívül tanulmányi versenyekhez, vetélkedőkhöz való felkészüléshez is segítséget kaphatnak itt a diákok A kultúrpalota egyben a város egyik fontos közművelődési színtere: művészeti és ismeretterjesztő kiállítások, vetélkedők, hangversenyek, iskolai, civil szervezetek rendezvényeinek helyszíne. Az intézmény számos alkalommal segíti az önkormányzatot, pl. nemzeti ünnepek, képviselő-testületi ülések, fogadások megrendezésekor Georgikon Majormúzeum A Georgikon major története, a Georgikon Majormúzeum és programkínálata Keszthelyt nem csak a Balaton fővárosának nevezik, de az agrárszakoktatás bölcsőjeként is emlegetik, mert Tolnai Festetics György gróf 1797-ben Keszthelyen Európában elsőként alapított önálló agrárfelsőoktatási tanintézetet, a Georgikont. A Georgikon nyolc intézetében a felvilágosodás- és a reformkor legkiválóbb szakemberei oktattak. Felsőfokú képzés keretében gazdatiszteket, erdészeket, uradalmi jogászokat, mérnököket,. középvagy alapfokon kertészeket, ménesmestereket, földműveseket, lovászokat és gazdaasszonyokat képeztek. A Georgikon oktatási épülete mellett tangazdasági majorközpont létesült, amely a tanintézet fennállásáig, 1848-ig biztosította a gyakorlati oktatás, a kísérleti gazdálkodás feltételeit. A major a Georgikon megszűnése után is a korszerű gazdálkodás színtere maradt, 1848-tól 1945-ig a keszthelyi Festetics uradalom részeként, majd 1970-ig termelő szövetkezetként működött tovább. A majort körbeépülte a város, a Georgikon korában épített gazdasági épületeket 1970-ben műemlékké nyilvánították, és kezelését átvette a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. A Georgikon Majormúzeum ünnepélyes megnyitóját a Georgikon alapításának 175. évfordulóján, 1972-ben tartották. A korabeli istállóépületek és az 1825-ben épített négyszintes barokk magtár hangulatos teret biztosítanak a kiállításoknak. A magtár pince részében szőlészeti és borászati, a földszinten a majorok kiépítését és a cselédek életét, az első szinten az agrárszakoktatás történetét, a padláson a gabonaféléket, gabonatisztítást, tárolást és mérést bemutató kiállítások láthatóak, az árkádok alatt egy kétgépes gőzeke kapott helyet. A magtár közelében, a Georgikon idején még szekérszínként használt, később ököristállóvá alakított épületben a növénytermesztés eszközeit és gépeit bemutató kiállítás, kovácsműhely és bognárműhely található. Ezen az udvaron áll a középfolyosós léces kukoricagóré, amely már az 1801-ben készült térképeken is szerepel. A szomszédos udvar L-alakú épületének régen terménytárolásra, illetve műhelyekként használt szárnyában ma a múzeumi irodák és restaurátorműhelyek kaptak helyet, a középső rész istállóiból tanácsterem, illetve kiállító- és rendezvényterem alakult, ebben a részben látható a több mint kétszáz négyzetméteren berendezett állattenyésztés hagyományait bemutató kiállítás. A harmadik udvarban álló U- alakú régi juhhodály ma gyűjteménytár, amelyben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 20