A Déli Vaspálya Társaság története

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Déli Vaspálya Társaság története"

Átírás

1 Másfél évszázad a vasút históriájának boszorkányüstjében A Déli Vaspálya Társaság története A 017-es Nohab különvonatával robog a 30-as vonalon 2004-ben (fotó: Máthé Zoltán) 14 INDÓHÁZ AUGUSZTUS

2 A fõvárost Fiumével a Balaton déli partja mentén összekötõ vasút megépítésének terve már a szabadságharc elõtti hazai vasútépítési koncepcióban szerepelt. Eme állásfoglalásban fõként nagyjaink, a magyar reformpolitika vezetõi, Széchenyi és Kossuth elgondolásai érvényesültek. Századeleji felvétel Balatonszemes vasútállomásról egy 17c osztályú, osztrák eredetû mozdonnyal (Forrás: Dr. Kubinszky Mihály: Képek a régi magyar vasutakról és vonatokról) Kossuth a közlekedés fejlesztését államköltségen, valamint a nemesi közteherviselés érvényesítése mellett kívánta megoldani. A legfontosabb feladatnak az osztrák közvetítõkereskedelem kikapcsolását és a magyar áruk világpiacra juttatását tekintette. Ennek érdekében Fiume, a magyar tengeri kikötõ fejlesztését, illetve gyors és olcsó megközelíthetõségét szorgalmazta. Híressé vált jelszava, a Tengerhez magyar! is ezt fejezte ki. A tengerhez vezetõ útra leggyorsabb és legkevésbé tõkeigényes megoldásként a Fiume és a Duna legközelebbi pontja, Vukovár közötti vasútvo- A Széchenyi javaslathoz tartozó átnézeti térkép INDÓHÁZ AUGUSZTUS 15

3 A legnagyobb magyar nal megépítését javasolta, hogy az Alföld terményei kombinált szállítással vízi és vasúti úton juthassanak Fiuméba. Terve az évi országgyûlésen azonban Széchenyi éles szembenállásával találkozott, aki a tengerhez vezetõ vasútvonalat másként kívánta megoldani. A Helytartótanácsban 1845-ben létesített közlekedési osztály vezetésére Széchenyit kérték fel, õ pedig közlekedésfejlesztési elgondolásainak könnyebb megvalósítása reményében vállalta a megbízást. Új pozíciójában felismerte, hogy a hazai közlekedés céltudatos fejlesztéséhez olyan javaslat szükséges, amely a kiépítendõ vasútvonalakat, valamint a közúthálózat és a Korabeli reklámplakátjain a DSA mai szemmel is figyelemreméltó menetidõkkel csalogatta utasait balatoni kéjmenetekre (forrás: Lányi Ernõ: A Déli Vasút gyorsvonata) Ma a leggyorsabb vonat csupán hat perccel gyorsabban ér le Siófokra... vízi úthálózat fejlesztését egységes rendszerbe foglalja. Munkatársaival köztük Clark Ádámmal és Kovács Lajossal kidolgozott híres munkáját 1848-ban Javaslat a magyar közlekedésügy rendezésérõl címen jelentette meg. A korszak e legmagasabb színvonalú közlekedéspolitikai tanulmánya az ország közlekedésének fejlõdésében hosszú idõn át meghatározó volt. A benne foglalt elvi javaslatokhoz részletes gazdasági számítások is készültek. Munkájában a szerzõ statisztikai adatokkal, a fejlett országokból vett példákkal igazolja, hogy a közlekedési eszközök közül hazánkban a vasút lehet a nemzeti ipar és kereskedelem fejlesztésének alapja. Gyors, biztos, állandó és olcsó összeköttetést teremt az országrészek között. A többi közlekedési eszközt alá kell rendelni a vasútnak. Koncepciójának egyik legfontosabb eleme volt, hogy a hálózatnak a fõvárosból sugarasan kell kiindulnia. A javaslat számba veszi a kiépítendõ rendszer 16 INDÓHÁZ AUGUSZTUS

4 Egy 424-es gépmenete Balatonszemes-Hunyaditelep pályaszakaszon 1960-ban, a vízpartról nézve. A szerzõ édesapjának felvétele. A fotó érdekessége, hogy eredetileg a terület parcellázása kapcsán készült ennek megfelelõ minõségi igényekkel. A mozdony véletlenül került a képre A Balatonszemesi vasútállomás 1966-ban, átépítés elõtt, az egykori felüljáróról fõ- és mellékvonalait; a tervezet megértését a kötethez csatolt térkép segíti. A magyar kereskedelem és iparfejlõdés gyülpontja Budapest, ez az ország szíve, mellynek irányában úgy lehet tekinteni az egyes közlekedési vonalakat, mint megannyi fõeret áll a javaslatban. Így a tervezett négy fõvonal központja természetesen Budapest. A fõvonalakhoz mellék- és szárnyvonalak kapcsolódnak, s ezek pókhálószerûen szövik be Magyarországot. A csatornák, a folyók és kõutak csak azokban a földrajzi egységekben képezik a közlekedés alapját, ahol a vasútépítés lehetetlen, vagy túl költséges lenne. Munkájában Széchenyi leszögezte, hogy:...következõk folynak egy összefüggõ országos közlekedési rendszer megállapitására nézve, alapelvek gyanánt: 1-ör. Hogy közlekedési eszközök közt vaspálya legczélszerübb arra, hogy a nemzeti kereskedelem fölélesztésének alapjául tétessék, s a kereskedés fõvonalain helyt foglaljon; mert csak a vasút képes biztos, gyors, szakadatlan, s olcsó összeköttetést szerezni, s csak általa nyugoszik a belkereskedés biztos s sebesebb kifejlõdést igérõ alapokon. 2-or. A közlekedés többi eszközeinek a vasutak irányában csak alárendelt állást lehet adni. 3-or. A csatornákat csak arra lehet használni, hogy vagy a hajózható folyók utja röviditessék, vagy az egyes pontokon kiigazitassék, vagy azok egymással összeköttetésbe hozassanak. 4-er. A kõutak rendeltetése az, hogy az egyes helyeket egymással, s a közel vasuttal vagy hajózható folyóval kapcsolatba hozzák. A már megépült vonalszakaszokat is figyelembe véve Széchenyi közel 1900 kilométer hosszú hálózat kiépítését javasol- A dél-balatoni vonalon az egykori 302-esek a számtalan változás ellenére még a szocializmusban is szolgáltak. A es 1966 nyarán Balatonszemesen, utolsó fordái egyikén A Trumanok kotyogása a Balatonnál is mindvégig természetes jelenség volt. A ös Balatonszemesen, 1966 nyarán (fotók: a szerzõ gyerekkori felvételei) INDÓHÁZ AUGUSZTUS 17

5 ta, négy-négy fõ-, mellék- és szárnyvonallal. A fõvonalak Buda-Pestet a Duna bal partján az osztrák Nordbahnnal, a Balaton déli partja mentén Fiumével, Szolnokon át Araddal, Miskolcon át Kassával kötötték volna össze. Széchenyi Budapestközpontú elgondolása nagy hatást gyakorolt a magyar vasúthálózat késõbbi kiépítésére, ez pedig a fõváros rohamos fejlõdésére, világvárossá válására. A Budáról a Balaton mellett, Károlyvároson át Fiuméig, illetve Buccariig megépítendõ vasútvonalat Széchenyi a második legfontosabbnak jelölte meg. Az ország középsõ területei és a tengerpart közti szekérforgalom már évszázadokon keresztül ezen az útirányon mint a legrövidebb útvonalon zajlott, a vasút számára választott útirány tehát történelmileg kialakult nyomvonalat követett. Mint az elsõ felelõs magyar kormány közmunka- és közlekedésügyi minisztere, javaslatát Széchenyi az évi országgyûlés elé terjesztette, amely azt törvényerõre is emelte (XXX. Törvénycikk). Céljaira nyolcmillió forintot szavaztak meg. A Az autópálya-építéshez Szergejek szállították a követ Uzsáról Feketebézsenyig, Fonyódon keresztül. Képünk 2004-ben készült Balatonszemes régi felvételi épülete 2004-ben (fotók: Máthé Zoltán) nagyszabású terv realizálását azonban az eltiport szabadságharc, majd az azt követõ osztrák elnyomás és gazdaságpolitika megakadályozta. Hazánknak a szabadságharc idején összesen 240 kilométer hosszú vasúthálózata volt. A magyar vasutat az osztrák kormány az abszolutizmus kezdetén az összbirodalmi vasúthálózatba olvasztotta, központjává pedig Bécset tette. Ausztriában már az 1840-es évektõl az államvasúti rendszer mellett foglaltak állást. A hálózat kiépítését a Császári és Királyi Államvasúti Vezérigazgatóság irányította, jóllehet csak rövid ideig. A vasútépítések magas anyagi terhei és az idõközben bekövetkezett pénzügyi válság az osztrák kormányt vasútpolitikájának megváltoztatására kényszerítette. A meglévõ állami vonalakat eladták, a továbbiak építését pedig magánvállalkozóknak engedélyezték. Így 1854-tõl nálunk is hosszú idõre a magánvasúti rendszer lett jellemzõ. Az új vonalak építését kamatbiztosítással és egyéb kedvezményekkel támogatták. Ettõl aztán hazánkban is fellángolt a vasútépítési láz, a külföldi tõkéscsoportok hamarosan megjelentek az ország gazdasági életében. A hazai vasúthálózat hossza 1866-ban, a kiegyezés elõtt már meghaladta a 2200 kilométert. A vasútügyek Magyarországon ebben az idõben három nagy magán-vasúttársaság kezében összpontosultak, ezek egyike volt a Déli Vaspálya Társaság (röviden Déli Vasút), amely az ország egyik legnagyobb magánvasútja volt. A vasút gyökere a Wien Gloggnitzer Eisenbahn volt, amelyet ben adtak át a forgalomnak. A vonal építését 1844-tõl a Cs. és Kir. Déli Államvasút (k. k. priv. Südliche Staatsbahn) folytatta Grazon és Laibachon (Ljubljana) át Ausztria legfontosabb kikötõvárosáig, Triesztig. A nehéz terepviszonyok között megépített Semmering-vonal a maga idejében építéstechnikai csúcsteljesítménynek minõsült. Ám az 1857-ben alakult Cs. K. szab. Ferenc József császár Keleti Vasúttársaság (Kaiser Franz Josef Orient Bahn, KFJOB) amely a magyar vonalak megépítéséhez október 8-án kelt engedélyokirattal kapott megbízást csak néhány hónapig állt fenn. Az építés már folyt, az építési anyagokat és a jármûveket is megrendelték, amikor megszületett a már említett osztrák döntés a társaság Európa legkiterjedtebb vasúthálózatába történõ beolvasztásáról. A döntés oka a már szintén említett pénzügyi válság volt, ami miatt a szorult helyzetben lévõ osztrák állam a hálózatrész megépített vonalait is értékesíteni kényszerült. A KFJOB-ot a Lombard Velencei és Közép-olaszországi Vasúttársa- 18 INDÓHÁZ AUGUSZTUS

6 A 301-es remot Púpos Fonyódon várakozik indulásra fürdõvonatával sággal egyesítették, és a Bécs Trieszt, a karintiai, a horvátországi, valamint a tiroli, még építés alatt álló vonalakat is hozzácsatolták. Az egyesítést december 9-én hagyták jóvá. A társaság új elnevezése Cs. K. szab. Déli Államvasút, Lombard Velencei és Központi Itáliai Vasúttársaság (k. k. priv. Südliche Staats-Lombardisch-Venetianische und Central Italienische Eisenbahngesellschaft) lett. Az január 1- jén létrejött, röviden Déli Vasútnak elnevezett vasúttársaság székhelye Bécs volt, mögötte francia és angol tõkéscsoportok álltak, élükön Rothschild báróval. A báró bankházához tartozó társaság Közép-Európa egyik legjelentõsebb vállalkozásába fogott. Egyes vonalakat a társaság kezdetben más magánvasutaktól, illetve az osztrák államtól vett át, majd a hálózatot saját költségen végzett építésekkel kiegészítve egyesítette. Akkor már az övé volt a Bécstõl Triesztig vezetõ, a császárvárost az Adriával összekötõ, 1857-ben befejezett törzsvonal. Ennek útjába esett a már említett Semmeringvasút és az ugyancsak tekervényes Karszt-szakasz, valamint a Brennerhágón átkelõ alpesi vasút is. A Déli Vasút magyarországi vonalai közé tartozott a Buda Fehérvár Kanizsa Csáktornya vasút, a Komáromtól Fehérvárig vezetõ öszszeköttetés és a Lajtaszentmiklóstól a Somogy megyei Barcsig vezetõ nyugat-du- nántúli transzverzális vasút, Sopron, Szombathely, Nagykanizsa és Murakeresztúr állomással. A Magyar Szentkorona országai közé tartozó Horvátországban ezenkívül az Ausztria felõl Zágrábon át Sziszekig vezetõ vonal, s amíg azt a magyar állam meg nem váltotta, a Zágráb Károlyváros szakasz is a Déli Vasút tulajdonában volt. Ezzel létrejött a Dunántúl vasúti hálózatának gerince, összeköttetést létesítve egyrészt Budapesttel, másrészt Ausztriával, és az június 23-án megnyílt új vonalszakasz révén végül Fiuméval is. A Déli Vasút magyar hálózatának hossza 1885 végére szárnyvonalakkal együtt 760 kilométerre nõtt. A fõvonalakat a társaság kezelésében levõ horvát-szlavóniai, valamint a Szom- (folytatás a 21. oldalon) A nagykanizsai fûtõháznál várakozik egy Abymot. Képünk 1988-ban készült (fotók: Máthé Zoltán) INDÓHÁZ AUGUSZTUS 19

7 A régi szép idõk... Máthé Zoltán felvételei húsz évvel ezelõtt készültek Budapest-Déli pályaudvaron. Jobbra: 1986-ban a Csörgõ teljesen hétköznapi látvány volt arrafelé Középen: Pihenõ Nohabok. A húszas is az akkori színterveknek megfelelõ ruhájában pompázik Lent: GySEV-es Szili, MÁV-os testvérével és a 10-es Gyíkkal 20 INDÓHÁZ AUGUSZTUS

8 (folytatás a 19. oldalról) bathely Kõszeg helyiérdekû vonalak egészítették ki. A Déli Vasút Osztrák Magyar Monarchiára kiterjedõ vonalhálózatának teljes hossza 2240 kilométer volt, amelybõl 679 kilométer, a hálózat egyharmada feküdt magyar területen. A Buda Kanizsa vonalat még a Cs. K. szab. Déli Államvasút, Lombard Velencei és Központi Itáliai Vasúttársaság építette meg. Tervezését és építését Carl von Etzel ( ) neves osztrák vasúti mérnök irányította, aki az 1860-ban megnyílt Pragerhof Kanizsa és Újszõny Székesfehérvár vonalat, majd késõbb a Brenner-vasutat is tervezte, és ezek építését is vezette. A vonal jellege elsõrendû fõvonal volt és maradt, mindenkor ennek megfelelõ felépítménnyel és nagy tömegû sínekkel. A tervek készítése 1857-ben kezdõdött. A történelem úthengere azonban már elõbbre járt. A társaság alapító szerzõdésének megkötése után hamarosan kitört a háború Olaszországgal, melynek osztrák Börtönrácsos Szili a budafoki támfal alatt 1988-ban A Buda Kanizsa vonalat még a Cs. K. szab. Déli Államvasút, Lombard Velencei és Központi Itáliai Vasúttársaság építette meg. Tervezését és építését Carl von Etzel ( ) neves osztrák vasúti mérnök irányította, aki az 1860-ban megnyílt Pragerhof Kanizsa és Újszõny Székesfehérvár vonalat, majd késõbb a Brenner-vasutat is tervezte, és ezek építését is vezette. A vonal jellege elsõrendû fõvonal volt és maradt, mindenkor ennek megfelelõ felépítménnyel és nagy tömegû sínekkel. A tervek készítése 1857-ben kezdõdött. Mai szemmel az építkezés alighanem figyelemre méltó járuléka volt, hogy a Balaton vízszintjét a vonal biztonsága érdekében a tó átlagmélységéhez viszonyítva jelentõs arányban csökkenteni kellett. A vasútvonal kisajátítási és kivitelezési helyszínrajzai szerint a Sió torkolatának szabályozása, zsilip, illetve hajókikötõ építése a vasúttársaság eredeti terveiben nem szerepelt. A vízszint szabályozásának igénye csak a forgalom megindulása után, 1861 õszén, illetve 1862 tavaszán merült fel, amikor a hullámverés és jégtorlás a pályatest hosszabb szakaszán nemcsak tetemes károkat okozott, hanem egyenesen annak fennmaradását veszélyeztettette. Ennek kapcsán vetõdött fel, és mûszaki, sõt tudományos vita tárgyává vált, hogy a pálya nyomvonalának kitûzéséhez használt korábbi vízállásmérésekre alapuló tervezési adatok megfelelõk voltake. A kialakult helyzetben mindenesetre csak egy megoldás maradt: a Balaton vízszintjének kívánatos (több szóba jövõ változat után végül is 3 láb, azaz mintegy 0,92 méter) mértékû lecsapolása. Az ügy folyományai az elõnyök és hátrányok tekintetében természetesen úgy gazdasági (például vízimalmok megszüntetése), mint ökológiai (például a nádasokra gyakorolt hatások), illetve pénzügyi és költségvállalási vonatkozásban is országos jelentõségûvé nõtték ki magukat. Jóllehet az érdekek erõvonalai egy ilyen összetett kérdésben nem mutathattak mind egy irányba, de a különbözõ megoldási javaslatok a többségi érdekek mentén kedvezõ fogadtatásra találtak. Az elfogadott megoldás nem csupán a Balaton két vízszabályozó társulatának régi törekvésével, hanem a Balatoni Gõzhajózási Társaságéval is találkozott, amely a rendes kikötési lehetõségeket Siófoknál már több mint tíz éve nélkülözte. A meghatározó érdekek egybeesése nyomán ifj. gr. Zichy Ferenc királyi biztos vezetése alatt olyan együttmûködés jött létre, amely 1862 nyarán a Sió összefüggõ csatornázására, a siófoki Sió-zsilip és a kõmólókkal védett hajókikötõ létesítésére vonatkozó megállapodást lehetõvé tette, s egyúttal a Somogyi Balaton leszállító Társulat és a Sióberki Társulat közötti érdekellentéteknek is véget vetett. A Sió megfelelõ lefolyását teljes hosszon az esés és talajviszonyok által megkívánt meder- és keresztszelvények kialakításával, az élesebb kanyarok megszüntetésével, valamint Siófoknál új, az elhomokolódás ellen gátakkal védett és a lefolyás szabályozhatósága érdekében zsilipelt folyótorkolat kiépítésével tervezték biztosítani. A kivitelezésben a vasúttársaság mellett a Somogyi Balaton leszállító Társulat és a Sióberki Társulat is részt vett. A feladatok végrehajtását a két szabályozó társulat és a vasúttársaság között a következõképpen osztották meg: a társaság feladata volt a siófoki torkolat, a hajókikötõ és a zsilip megépítése, a Somogyi Balaton leszállító Társulatnak a siófoki zsiliptõl Jutig, a Sióberki Társulatnak pedig a Juttól Ozoráig terjedõ szakaszon kellett a Sió csatornázását elvégezni. A kivitelezést az es években hajtották végre. A forgalom a vonalon még mindezt megelõzõen, 1861 tavaszán indult meg. Buda állomására, azaz a mai Budapest- Déli pályaudvarra április 1-jén futott be az elsõ vonat. A történelem úthengere azonban már elõbbre járt. A társaság alapító szerzõdésének megkötése után hamarosan kitört a háború Olaszországgal, melynek osztrák részrõl vesztes kimenetele a szervezet újabb lényeges változását hozta. Az államjogi változások következtében, az november 10-i zürichi béke értelmében Lombardiát elválasztották Ausztriától, így az addig egységes vállalat igazgatása egy osztrák és egy olasz részre szakadt. (A szétválasztás névlegesen június 20- án, de ténylegesen csak az november 17-én kötött bázeli konvenció alapján történt meg.) INDÓHÁZ AUGUSZTUS 21

9 részrõl vesztes kimenetele a szervezet újabb lényeges változását hozta. Az államjogi változások következtében, az november 10-i zürichi béke értelmében Lombardiát elválasztották Ausztriától, így az addig egységes vállalat igazgatása egy osztrák és egy olasz részre szakadt. (A szétválasztás névlegesen június 20-án, de ténylegesen csak az november 17-én kötött bázeli konvenció alapján történt meg.) Az 1866-ban újból kitört háború után az április 13-i bécsi béke értelmében Velencét is Olaszországhoz csatolták. A békeszerzõdés értelmében a megmaradt vasúttársaság is két, egymástól független részre vált szét, melynek egyike az olaszországi, a másik pedig az Osztrák Magyar Monarchia területén lévõ hálózatot foglalta magába. Ezt a szétválasztást 1876-ban hagyták jóvá. A Cs. K. szab. Déli Vaspálya Társaság (k. k. priv. Südbahn-Gesellschaft) elnevezésû társulat székhelye továbbra is Bécs maradt, emblémája az SB/DV volt. Az egyesítését 1870-ben kimondó Olaszországhoz a társaságnak nem kevesebb mint 2084 kilométer hosszú vonalhálózata került, amit 1876-ig kezelhetett önállóan. Miközben magyarországi vonalait építette, 1860 és 1868 között a társaság megnyitotta a Brenner-hágón át vezetõ ugyancsak az Alpokon átkelõ vonalát is Kufsteintõl Innsbruckon át egészen a Garda-tó közelében levõ Ala állomásig. A Franzensfestétõl a Puster- és Dráva-völgyeken át Villach Klagenfurt érintésével haladó vonalat Marburgnál (Maribor) kötötte a fõvonalba. A társaság nagyságát mutatja, hogy a szétválás után is figyelemre méltó jármûállománya maradt ben 609 mozdonya, 1323 személykocsija és teherkocsija volt. Ezekbõl 186 mozdonyt, 397 személykocsit és 3602 teherkocsit a magyar vonalakhoz tartozóként kezeltek. Az úgynevezett közös vasutak erre az elkülönítésre a kiegyezést követõen kötelezettek voltak, de a közös üzletvitelt ez nemigen befolyásolta. A tengeri kikötõkhöz történõ szállítások terén a Déli Vasút mindig is versenyben állt a MÁV-val. Amikor a MÁV fiumei kikötõhöz vezetõ vonala 1873-ra kiépült, az állam szinte kényszerítette a Déli Vasutat, hogy a Zágrábtól Károlyvárosig 1865-ben megépült vonalát a MÁV-nak adja el. A Budapest Kaposvár Gyékényes Zágráb Fiume fõvonal így került a MÁV tulajdonába. A trieszti kikötõt továbbra is a DV birtokolta, s oda nemcsak Ausztriából, hanem Magyarországról is bõven szállított árut. A két vasút különbözõ kedvezményekkel igyekezett egymás- Balatonszentgyörgy állomása a dízelvontatás hõskorában (fotó: Csiszár Gábor) Ez már a jelen. Balatonvilágos megállóhelynél lassít a es Nohab ben (fotó: Máthé Zoltán) sal szemben elõnyökre szert tenni. A Déli Vasút forgalma az elsõ világháború idején jelentõsen megnõtt, amikor az olaszországi frontot emberrel és hadianyaggal kellett kiszolgálnia. Ahogy a Déli Vasutat az és évi olasz osztrák háborúk hálózatának jelentõs részétõl megfosztották, a felosztás végzete az elsõ világháború után is lesújtott rá. A hálózaton a békekötések területi változásai nyomán négy ország osztozott, hazánkon kívül Ausztria, Olaszország, és az új délszláv állam, Jugoszlávia. A társaság ügyeinek intézésére február 11-én egy ideiglenes rendezés, a Regime Provisoire jött létre. A végleges rendezés ügyében 1922-ben, Velencében indultak meg a tárgyalások, amely végül a római egyezmény keretében március 29-én jött létre. Az egymással ellenséges viszonyban álló területeken egységes vasútüzemet aligha lehetett volna lebonyolítani. Bár az évi római egyezmény a vasúttársaság koncesszióját ig érvényben hagyta, azt lehetõvé tette, hogy az államok a területükre került pályákat saját kezelésükbe vonhassák. A magyar kormány e jogával akkor nem kívánt élni, így a volt Déli Vasút maradványa (a Buda Kanizsa pályával együtt) 560 kilométer vonalhosszúságra lerövidülve, erõsen megcsappant jármûállománnyal továbbra is a társaság kezelésében lévõ magyar magánvasút maradt. A társulati vonalakat a másik három országban azonban hamarosan állami kezelésbe vették. A horvátországi vonalak a Jugoszláv Államvasutak (JDZ) igazgatása alá kerültek. A megmaradt társaság a DSA (Duna Száva Adria Vasút) nevet vette fel, és komoly korszerûsítési munkákba fogott. Üzemét az 1929-ben beköszöntött gazdasági válságban azonban a DSA sem tudta fenntartani, a megkezdett fejlesztések (mint például a jármû-motorizáció) is félbeszakadtak. A vasutat július 1- jén a magyar állam vette kezelésbe, mozdonyait és vagonparkját a MÁV-éba sorozták. Ez ekkor még nem államosítás volt, hiszen az pénzügyi megváltást is igényelt volna, amelynek a magyar állam nem tudott volna eleget tenni. A vasút jogi helyzete így évtizedekig függõben maradt, s csak a Kádár-korszak idején, az osztrák magyar vagyonjogi tárgyalások során került újra napirendre. A történet érdekessége, hogy 1960 táján a Déli Vasúttal kapcsolatban évekig teljes sajtótilalom volt érvényben, nehogy a tárgyalások eredményességét bármi befolyásolja. 22 INDÓHÁZ AUGUSZTUS

10 A régi Siófok a régi Nosztalgiával. Máthé Zoltán 1987-ben fényképezte le a Balaton fõvárosában a 109,109-est Az egykori DSA MÁV által átvett vonalain a jármûállomány részleges cserélõdése jelentette az elsõ változást. A MÁV-állományba került, elsõsorban osztrák gyárakból származó eredeti DSA-jármûpark mozdonyai és kocsijai mellett megjelentek a MÁV, többségben magyar beszállítói által gyártottak is. A másodikat aztán már a II. világháború hozta, amelytõl a vonal fizikailag is megkapta a magáét. A Déli pályaudvar szinte teljesen megsemmisült, a vonal java része használhatatlanná vált; ám 1945 májusára a vonal szinte teljes hosszán mégis újraindult a forgalom. A háború után tovább cserélõdött a vontatójármû-választék, a pusztulás ugyanis csak a háború egyik velejárója volt. Nagyszerû gépparkunk épen maradt részének zöme a háború hordalékává lett. A front közeledtével fokozódó hadi szállítmányozás olyan mértékû vontatójármû-fluktuációt indított meg, melynek eredményeként a háború végére a környezõ országok mozdonyállományainak nagy része összecserélõdött. A kölcsönös visszarendezésre a háború után minden országban történtek törekvések, hiszen az idegen vontatójármû-állományok a vasútüzemben a háború utáni állapotokban megoldhatatlan problémák forrásait jelentették. Erre azonban ismét vesztes hazánkban csak részben és igen lassan kerülhetett sor. Az országból kikerült, kihurcolt, jóvátételként kint is maradt és ugyanezen címen késõbb még ki is exportált mozdonyoknak csak egy törtrésze, többségben csak visszavásárlás árán, lehasználtan térhetett haza. Így a palettán szükségszerûen megjelentek a kényszerûen beszerzett újabb típusok is. A vonalon ebben az idõszakban a MÁV mindenkori egységesítési törekvései ellenére meglehetõsen sokféle mozdony volt látható. Ez az állapot csak a hatvanas években változott meg, amikor a gõzüzemet jókora késéssel itt is fokozatosan felváltotta a dízelüzem. Új fejezet, új játszma, amelyben közvetve még mindig szerephez jut a politika. Bizonyára sokan emlékszünk még a Szergejek és a Nohabok beszerzésének nem éppen szeplõtlen történetére. Mindenesetre a vonal leglármásabb negyedszázadának mozdonytípusát többségben õk képviselték. A dízelesítést a vonalon a pártállami rendszer harmadik ötéves terve vasút-rekonstrukciós célkitûzéseinek megfelelõen infrastruktúra-korszerûsítések is kísérték. Kiemelt feladat volt a vasútállomások vágányzatainak, üzemi épületeinek felújítása, fejlesztése. S végül következett a jelenbe vezetõ utolsó fejezet, a villamosítás. A Budapest Nagykanizsa vonal villamosítása a 3300 kilométer hosszú hazai törzshálózat villamosítási programjában nem az elsõk között szerepelt. (Ennek is megvoltak a maga történelmi okai.) A villamosított szakaszok átadása a nyolcvanas évek közepétõl indult és haladt fokozatosan Nagykanizsa, illetve az országhatár felé. A nagyfeszültségû oszlopsor kiépülését a nyolcvanas évek végén kevésbé feltûnõ változások is kísérték. Az egyik a pályának a villamosítással szükségképpen együtt járó további korszerûsítése volt. Ezzel öszszefüggésben a második vágány fektetésének kérdése is felmerült, de ezt a vasút kénytelen volt elvetni. A pálya környezetében kialakult infrastruktúra megváltoztatása a MÁV-ot nemcsak anyagi, de jogi és mûszaki szempontból is megoldhatatlan nehézségek elé állította volna. Kevésbé feltûnõ, ám mégsem észrevétlen változás a vasúti távközlés korszerûsítése volt. (Ez persze már az ország számos egyéb vasútvonala mentén is hasonlóan zajló, vagy befejezett folyamat.) Az elavult légvezetékes távközlõ hálózat pálya menti oszlopsorát a villamosítás szükségszerû velejárójaként elbontották, és azt távközlési kábelekkel váltották ki. Valójában ez is átmeneti állapot volt. A nagyfeszültségû felsõvezeték mint veszélyforrás közelében ugyanis a hagyományos fémvezetõs távközlési kábelek is nehezen férnek meg. A végleges megoldás a kilencvenes évek második felére született meg, ekkorra a MÁV is kiépítette korszerû digitális távközlési/informatikai gerinchálózatát. Ennek jele a felsõvezetéki oszlopsoron látható, ahol ebben az idõben egy csigasorra függesztett, új huzal is megjelent. Ez az úgynevezett fényvezetõ, vagy közismertebb nevén optikai kábel, amely már fémmentes, ezért legolcsóbban éppen az oszlopsoron telepíthetõ. Így immár az egykori DV is a legkorszerûbb hírközlési infrastruktúrával felszerelt fõvonalunk lett, amelyen számos régi probléma nyûgje merülhetett végre feledésbe, többek között a forgalomáteresztõ kapacitás hiánya, vagy a vasút telefon- és informatikai forgalmának részleges kiesése kábelszakadások esetén. WEIN TIBOR Forrás: Gróf Széchenyi István minden írása. ISBN /Logod Bt.; Dr. Czére Béla: A magyar vasút képekben. A Magyar Államvasutak Vezérigazgatósága, 1972; Dr. Czére Béla: Közlekedésünk tegnap és ma. Technikai örökségünk az interneten címû cikksorozat. Lányi Ernõ: A Déli Vasút gyorsvonata. Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, 1987; Gyökér István Dr. Kubinszky Mihály: Képek a régi magyar vasutakról és vonatokról. Vasúthistória könyvek, Közdok, 1991; Dr. Kubinszky Mihály: Volt egyszer egy Déli Vasút. Magyar Szemle, X. évfolyam, 7 8. szám; Dr. Csiba József: A 424-es. Vasúthistória könyvek, Közdok, 1994; Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története, Közdok, 2005 INDÓHÁZ AUGUSZTUS 23

Wein Tibor: A Déli Vasút története

Wein Tibor: A Déli Vasút története Wein Tibor: A Déli Vasút története Történelmi háttér és előzmények A Fővárost Fiumével a Balaton déli partja mentén összekötő vasút megépítésének terve már a szabadságharc előtti hazai vasútépítési koncepcióban

Részletesebben

A VASÚT TÖRTÉNETE 2000-IG

A VASÚT TÖRTÉNETE 2000-IG Szekeres Marianna Szociológia, humánökológia-településszociológia szakirány III. évfolyam Nappali tagozat 2005.07.08 A VASÚT TÖRTÉNETE 2000-IG Bevezetés A modernizáció következtében a közlekedés egyik

Részletesebben

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút

dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút dr. Jancsó Árpád Az arad-temesvári vasút 140 éves KEZDETI KÍSÉRLETEK GófSéh Gróf SzéchenyiIstvánnak, 1848. január 25-én Pozsonyban kiadott előterjeszése (J ( Javaslat a magyar közlekedési k ügy rendezésirül

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről. BFT tanácsülés 2013. augusztus 28.

Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről. BFT tanácsülés 2013. augusztus 28. Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről BFT tanácsülés 2013. augusztus 28. Dorner Lajos és Sebestyén István közlekedési szakértők Balatoni Integrációs

Részletesebben

Balatoni vasútvonalak rekonstrukciója

Balatoni vasútvonalak rekonstrukciója Balatoni vasútvonalak rekonstrukciója Nemzeti Közlekedési Napok 2014 Siófok, 2014. október 29. Dorner Lajos Kronológia A térség korábbi közlekedési stratégiájának felülvizsgálata 2005 A Balaton Nagytérség

Részletesebben

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.

Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu Szám: 02/112-11/2012 E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém

Részletesebben

Széchenyi és Budapest

Széchenyi és Budapest Közös Dolgaink rendezvénysorozat 2010. szeptember 22. Széchenyi emlékére Széchenyi és Budapest Dr. Berényi János tud. tanácsadó Széchenyi és Pest-Buda 1826-ban Pestre költözik, 1829-ben polgárjogot

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE. Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja MTA Regionális Kutatások Központja RETESZ VAGY ÁTJÁRÓ? A NYUGAT-BALKÁN KÖZLEKEDÉSE Erdısi Ferenc MTA Regionális Kutatások Központja A NYUGAT-BALKÁN SZEREPE AZ EURÓPAI KÖZLEKEDÉSI TÉRBEN csomópont (hub)

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Dél-Magyarországon vonattal

Dél-Magyarországon vonattal Dél-Magyarországon vonattal a határközi kapcsolatok tekintetében is Háry Márk elnökségi tag, Magyar Közlekedési Klub Környezet-és Természetvédelmi Szervezetek 22. Országos Találkozója Kiskunhalas, 2012.

Részletesebben

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa

A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A nagy tervek árnyékában Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig Kajcsa Zsuzsa A Ráckevei (Soroksári)- Dunából (R/S/D) kiágazó Duna-Tisza-csatorna (DTCS) nagy tervek emlékét őrzi.

Részletesebben

.Budapest nagy pályaudvarainak.

.Budapest nagy pályaudvarainak. .KUBINSZKY MIHÁLY. Gondolatok.Budapest nagy pályaudvarainak. kultúrtörténetéhez A Magyar Középponti Vasút Társaság, ez a Szitányi Ulmann Móric bankár révén közvetve Rothschildt kével épült els magyar g

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. eredmények és fejlesztések a nyugat-dunántúli vasúti közlekedés elmúlt három évéből Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV ZRT. Elmúlt 3 évének történései Miről is lesz szó A működést

Részletesebben

Indul a zarándokvonat Csíksomlyóra

Indul a zarándokvonat Csíksomlyóra Indul a zarándokvonat Csíksomlyóra Hamarosan útra kel a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz, hogy utasaival együtt megtegye immáron tradicionális útját Erdély gyönyörű tájain át. 2010. május 21-24.

Részletesebben

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039

Hamburgi Kikötő Budapesti Képviselete. Dr. Péchy László. H-1052 Bp., Apáczai Csere János utca 11. Telefon: +36 1 266 2039 A vasúti infrastruktúra és a kikötői forgalmakban rejlő adottságok lehetőséget adnak arra, hogy az árufuvarozó cégek szövetségre lépjenek egymással, és közös termékekkel jelenjenek meg a piacon. A különféle

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András

Közlekedési hálózatok. Összeállította: Sallai András Közlekedési hálózatok Összeállította: Sallai András Korridorok Közlekedési folyosó fogalom Modális közlekedési csatorna Egy fajta közlekedési csatorna fogalom Dimodális Két fajta közlekedési csatorna Közúti

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről

Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről Összefoglaló a Havanna és Gloriett lakótelepek kötöttpályás kapcsolatának kialakítása a 42-es villamos vonal meghosszabbításával tárgyú projektről A fővárosi közlekedéspolitika célja a fővárosi közösségi

Részletesebben

MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes

MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI. Pál László általános vezérigazgatóhelyettes MÁV Zrt. INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSEI Pál László általános vezérigazgatóhelyettes 1 Vasúti folyosók 2 Korridorok jelentősége 3 TERVEZETT 2014 2020. közötti üzemeltetői prioritások Kiinduló állapot 2014-ben

Részletesebben

Indul a nyár a vasúton is Június 21-től életbe lép a nyári menetrend

Indul a nyár a vasúton is Június 21-től életbe lép a nyári menetrend Indul a nyár a vasúton is Június 21-től életbe lép a nyári menetrend 2014. június 20. péntek, 00.00 / Utolsó módosítás: 2014. augusztus 19. kedd, 11.46 Siófok, 2014. június 20. Szombattól nyári menetrend

Részletesebben

TDK dolgozat. Billenő kocsiszekrényes vasúti közlekedés alkalmazásának körülményei Európában. Készítette: Bokory Gábor Konzulens: Dr.

TDK dolgozat. Billenő kocsiszekrényes vasúti közlekedés alkalmazásának körülményei Európában. Készítette: Bokory Gábor Konzulens: Dr. TDK dolgozat Billenő kocsiszekrényes vasúti közlekedés alkalmazásának körülményei Európában Készítette: Bokory Gábor Konzulens: Dr. Kazinczy László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 1.1 Kötődásem a vasúthoz

Részletesebben

Szolgáltatásfejlesztés a vasút jövője

Szolgáltatásfejlesztés a vasút jövője Szolgáltatásfejlesztés a vasút jövője Dr. Kormányos László marketing és fejlesztési vezető ÚJ MEGOLDÁSOK A KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSBEN JELEN - JÖVŐ - MOBILITÁS Előadó: Kozák Tamás Harkány, 2015. november 12.

Részletesebben

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ Európai Tükör Műhelytanulmányok, 85. sz. Miniszterelnöki Hivatal Integrációs Stratégiai Munkacsoportjának kiadványa TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓ TÉMAKÖRÉBŐL Tartalomjegyzék ELŐSZÓ A

Részletesebben

Szolnok Záhony vasútvonal átépítése I./1-es ütem: Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása. összefoglaló jelentés 2009. december 14.

Szolnok Záhony vasútvonal átépítése I./1-es ütem: Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása. összefoglaló jelentés 2009. december 14. Szolnok Záhony vasútvonal átépítése I./1-es ütem: Szajol (kiz.) Püspökladány (bez.) vasútvonal felújítása összefoglaló jelentés 2009. december 14. Projekt megnevezése Forrás Támogatási kérelem kódszám

Részletesebben

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés

Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Versenyképesség, nemzetközi kitekintés, benchmark elemzés Radisson SAS Béke Hotel Dr. Orosz Csaba Dr. Orosz Csaba ügyvezetı igazgató okleveles építımérnök TeRRaCe Kft Nemzetközi kitekintés Több jelentıs

Részletesebben

Tárgy: a 2006-069-5 számú vasúti esemény vizsgálatának lezárása

Tárgy: a 2006-069-5 számú vasúti esemény vizsgálatának lezárása Ügyintéző: Iktatószám: Lócsi Iván VFO/151/1/2008 Tárgy: a 2006-069-5 számú vasúti esemény vizsgálatának lezárása Eset kategóriája: vasúti baleset, ütközés közúti járművel Ideje: 2006. augusztus 30. 10

Részletesebben

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG)

HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) HALADÁS A NYOLCAS MENTÉN (A RÁBA VÖLGYÉTŐL A KÖRÖSÖK VIDÉKÉIG) Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet Javasolt M8-M4 TINA útvonal nemzetközi konferencia Budapest, 2001. május

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,

Részletesebben

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Nemzeti Közlekedési Stratégia tárgyában:

K I V O N A T. A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Nemzeti Közlekedési Stratégia tárgyában: Szám: 2-15/2013. K I V O N A T a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlése 2013. december 20-i ülésének jegyzőkönyvéből A Tolna Megyei Közgyűlés 59/2013. (XII. 20.) közgyűlési határozata a Nemzeti Közlekedési

Részletesebben

A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA.

A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA. Települési Önkormányzatok Szövetsége. A TÉRSÉGI KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS ÁTALAKÍTÁSA. Integrációs, Szervezeti és Finanszírozási lehetőségek. Budapest 2012. Szeptember 26. Danka Lajos TÖOSZ Közlekedéspolitikai

Részletesebben

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság

Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján. Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság Turizmus és közösségi közlekedés a Velencei-tó partján Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli Regionális Marketing Igazgatóság A Közép- Dunántúli Régió Közép-Dunántúl Szolgáltatók száma a

Részletesebben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben

A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői. A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 3. rész A budapesti közösségi közlekedés legfontosabb jellemzői A metróágazat szerepe a budapesti közlekedésben Metróvonalak vonalvezetése

Részletesebben

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató

A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató VAMAV Kft. Partnertalálkozó 2015. január 28. Dr. Mosóczi László igazgató TARTALOM VASÚTI INFRASTRUKTÚRA KORSZERŰSÍTÉS Támogatási források 2014-2020 között Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz Integrált

Részletesebben

A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása

A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása A Közlekedés OP (KözOP) tervezésének állása Jobbágy Valér GKM 2. NFT (NSRK) mérföldkövek OP második draft + Ex-ante indítása: 2006. április Partnerség: már megkezdődött NSRK, OP véglegesítés és leadásuk:

Részletesebben

FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE. Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged

FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE. Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged FÜVES PÁLYÁK TERVEZÉSE Juhász Zsoltné, Nagy Éva FŐMTERV ZRT. 2013. április Szeged TÁRSASÁGUNK A FŐMTERV ZRT. A közlekedés minden szakterületében részt veszünk Kötöttpályás tervezési tevékenységeink Közúti

Részletesebben

Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 13 Pest

Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 13 Pest Ir.szám Település Kerület Megye 1870 Budapest 2 Pest 1870 Budapest 3 Pest 1870 Budapest 13 Pest 1870 Budapest 8 Pest 1871 Budapest 19 Pest 1871 Budapest 21 Pest 1871 Budapest 11 Pest 1871 Budapest 22 Pest

Részletesebben

A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak

A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak A NIF Zrt. beruházásában megvalósítandó közúti hidak Hidász Napok, 2015. Visegrád Kardos Gábor Műszaki igazgató BEVEZETŐ, TARTALOM Keretek, források Megvalósuló gyorsforgalmi kivitelezési projektek Megvalósuló

Részletesebben

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség

KÖZLEKEDÉS. A település közúti közlekedési területeinek besorolása Megnevezés. Jelenlegi szabályozási szélesséség KÖZLEKEDÉS Közúti közlekedés Jászalsószentgyörgy országos főútról megközelíthető, közlekedési kapcsolatokkal relatíve jól ellátott település. A környező nagyobb városokkal (Jászberény, Újszász) a 32. sz.

Részletesebben

A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT

A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT A KISTERENYEI PÁLYAUDVAR ÉS TARTOZÉKAINAK (ÁLLOMÁS, FELVÉTELI ÉPÜLETEK, PÁLYAMESTERI HÁZ, VÍZTORONY, TRAFÓHÁZ) MŰEMLÉKI VÉDELMÉRE TETT JAVASLAT A TELPÜLÉS 1867. MÁJUSÁBAN KAPOTT VASUTAT Budapest- Hatvan

Részletesebben

Farkas Iván : Közlekedésfejlesztési. kérdések Szlovákiában

Farkas Iván : Közlekedésfejlesztési. kérdések Szlovákiában Közlekedésfejlesztési kérdések Szlovákiában 2012 R1 elkészült 2011-ben D1, D4 - szakaszai kivitelezés alatt 2012. március 10. parlamenti választások voltak Szlovákiában : Baloldali kormányzat alakult

Részletesebben

A.7. ÁRUFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK

A.7. ÁRUFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK A.7. ÁRUFORGALMI LÉTESÍTMÉNYEK 7.1. Az áruforgalmi létesítmények csoportosítása Az áruforgalmi létesítmények megjelenési formái Árurakodók Áruraktárak Magasrakodók Nyíltrakodók 1. Nyíltrakodó 1. Vágány

Részletesebben

A SZÉLL KÁLMÁN TÉR, MINT AZ ÉLHETŐ KÖZLEKEDÉSI TÉR ÉS AZ ÉPÍTÉSZET KAPCSOLATA A KÖZELJÖVŐBEN ÉS A TÁVLATBAN. Szűr Árpád. (tervező) Vasútépítés

A SZÉLL KÁLMÁN TÉR, MINT AZ ÉLHETŐ KÖZLEKEDÉSI TÉR ÉS AZ ÉPÍTÉSZET KAPCSOLATA A KÖZELJÖVŐBEN ÉS A TÁVLATBAN. Szűr Árpád. (tervező) Vasútépítés A SZÉLL KÁLMÁN TÉR, MINT AZ ÉLHETŐ KÖZLEKEDÉSI TÉR ÉS AZ ÉPÍTÉSZET KAPCSOLATA A KÖZELJÖVŐBEN ÉS A TÁVLATBAN Szűr Árpád (tervező) Vasútépítés Budapest, 2013. november 28. Történeti áttekintés Tartalom Megvalósításra

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS

MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS MTMG Logisztikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság VONTATÁSSZOLGÁLTATÁS Budapest, 2014. január 27. Kalmár István vezérigazgató 1 Bevezetés Az MTMG Logisztikai Zrt. (továbbiakban: MTMG Zrt.) Vontatásszolgáltatás

Részletesebben

A magyarországi CEF projektek

A magyarországi CEF projektek A magyarországi CEF projektek Thoroczkay Zsolt főosztályvezető Közlekedési Infrastruktúra Főosztály 2014. január 22. Nemzeti Közlekedési Stratégia projektjei Vasúti Közúti A CEF projektek területei Vasúti

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

Szolgáltatásfejlesztések fókuszban a mobilitás

Szolgáltatásfejlesztések fókuszban a mobilitás Szolgáltatásfejlesztések fókuszban a mobilitás XV. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia Közlekedéstudományi Egyesület Dr. Kormányos László Marketing és fejlesztési vezető Előadó: Kozák Tamás

Részletesebben

A MÁV V43-as sorozatú mozdonyainak kiválasztása, az akkori nemzetközi és hazai mozdonygyártás helyzete. A járműtípus kiválasztásának gondozói

A MÁV V43-as sorozatú mozdonyainak kiválasztása, az akkori nemzetközi és hazai mozdonygyártás helyzete. A járműtípus kiválasztásának gondozói KISTELEKI MIHÁLY arany okleveles gépészmérnök, Európa mérnök nyugdíjas MÁV igazgató A MÁV V43-as sorozatú mozdonyainak kiválasztása, az akkori nemzetközi és hazai mozdonygyártás helyzete. A járműtípus

Részletesebben

T-01/2015. Tel: 30/677-6080. Kelt:

T-01/2015. Tel: 30/677-6080. Kelt: Terv megnevezése: Celica 2004 Mérnöki Szolgáltató Kft. Tervszám: T-01/2015 Kiskőrös-Kalocsa 153 sz. vasútvonal 98+13 vkm, 5309 sz. út 0+893 km terelőút kiépítésének engedélyezési terve és a vasúti átjáró

Részletesebben

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság

A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV Zrt. mint régiós vasúttársaság A GYSEV születése 1872. okt. 15. Koncesszió a Győr (Raab) Sopron (Oedenburg) - Neufeld/Leitha vonal építésére Victor von Erlanger báró részére -az állam részéről

Részletesebben

IV. VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP. A közelmúlt és közeljövő BUDAPESTI pályás fejlesztései

IV. VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP. A közelmúlt és közeljövő BUDAPESTI pályás fejlesztései IV. VILLAMOS VASÚTI PÁLYA NAP A közelmúlt és közeljövő BUDAPESTI pályás fejlesztései Előhegyi Zoltán MISKOLC, 2011.04.20. 1 Budapest kötöttpályás hálózata számokban Naturális adatok HÉV Metró Villamos

Részletesebben

Háttéranyag. Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben

Háttéranyag. Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben MINISZTERELNÖKI HIVATAL KORMÁNYSZÓVIVŐI IRODA 2007. augusztus 07. Háttéranyag Közlekedésfejlesztési célok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben A Kormány holnap több mint 1000 milliárd forint út és közlekedésfejlesztésről

Részletesebben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben

Osztrák vasutak a közép-európai környezetben SZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKA Osztrák vasutak a közép-európai környezetben Az európai teherszállításban mindinkább háttérbe szorulni látszik a vasúti közlekedés. Az európai fejlesztési programok talán térségünkben

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

Javaslat a Pusztaszabolcson kiállított 375-1011 p. sz. gőzmozdony települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a Pusztaszabolcson kiállított 375-1011 p. sz. gőzmozdony települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Pusztaszabolcson kiállított 375-1011 p. sz. gőzmozdony települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: Pálinkás József (név). (aláírás) Pusztaszabolcs, 2014. március 31. (település, dátum)

Részletesebben

TURA VÁROS BUDAPEST-HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERVEZÉSI PROGRAM ÉS JAVASLAT

TURA VÁROS BUDAPEST-HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERVEZÉSI PROGRAM ÉS JAVASLAT BUDAPEST-HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT TURA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TERVEZÉSI PROGRAM ÉS JAVASLAT 2014. JÚLIUS HÓ VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ

Részletesebben

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium

Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Gyorsabb, olcsóbb De biztonságos is? Szimpózium Műtárgy karbantartás Előadó: Palotás Gábor Munka, tűz és környezetvédelmi igazgató KÖZGÉP Építő és Fémszerkezetgyártó Zrt. Munkavédelmi Igazgatóság E-mail

Részletesebben

Vonali menetrend 20/25. Budapest Székesfehérvár Veszprém Zalaegerszeg. Érvényes: 2013. december 15-től

Vonali menetrend 20/25. Budapest Székesfehérvár Veszprém Zalaegerszeg. Érvényes: 2013. december 15-től Vonali menetrend 20/25 Budapest Székesfehérvár Veszprém Zalaegerszeg Érvényes: 2013. december 15-től Kedves Utasunk! 2013. december 15-től új menetrendi struktúrát vezetünk be Zalaegerszeg, Szombathely,

Részletesebben

Rákosliget tömegközlekedése a kezdetektől napjainkig Vasút

Rákosliget tömegközlekedése a kezdetektől napjainkig Vasút Rákosliget tömegközlekedése a kezdetektől napjainkig Vasút Meglepően hangzik első hallásra a cím. Beszélhetünk-e egyáltalán önálló közlekedésről egy Budapest melletti község esetében. Természetesen nem,

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23.

Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság. VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Andó János Hálózatfejlesztés vezető MÁV Zrt. Fejlesztési és Beruházási Főigazgatóság VAMAV Kft. Évnyitó rendezvény Budapest 2014.01.23. Állandó és ideiglenes sebességkorlátozások alakulása A pályafelügyeleti

Részletesebben

Közép és Kelet-Európa gázellátása

Közép és Kelet-Európa gázellátása Közép és Kelet-Európa gázellátása Előadó: Csallóközi Zoltán Magyar Mérnöki Kamara Gáz- és Olajipari Tagozat elnöke Budapest, 2012. október 4. Földgázenergia felhasználás jellemző adatai A földgáz a világ

Részletesebben

Szárazföldi közlekedés a 19. század első felében Magyarországon

Szárazföldi közlekedés a 19. század első felében Magyarországon Szárazföldi közlekedés a 19. század első felében Magyarországon Készítette: Nagy Áron III. évf., szociológia Budapest, 2004. Dolgozatomban a magyarországi szárazföldi (közúti és vasúti) közlekedés 19.

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

Szemelvények a magyar közlekedéspolitika történetéből. dr. Kerekes István

Szemelvények a magyar közlekedéspolitika történetéből. dr. Kerekes István Szemelvények a magyar közlekedéspolitika történetéből dr. Kerekes István Alapfogalmak Alapfogalmak Közlekedésgazdaság: a közgazdaság egyik elkülönült, a fejlődés során szakosodott, speciális területe A

Részletesebben

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK (KÖZLEKEDÉS - ÜZEMVITEL, KÖZLEKEDÉS-TECHNIKA) 1.1 Közlekedési alapfogalmak 1.2 Közúti közlekedés technikai elemei KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

120 éves a Mária Valéria híd

120 éves a Mária Valéria híd 120 éves a Mária Valéria híd A régi és új találkozása a 2001. évi felújításnál - Hajóhíd 1842-1895 A híd rövid története -1893-ban felerősödött az igény állandó vashídra, meghívásos versenypályázat Cathry

Részletesebben

Vasúti közlekedés. Készítette: Szabó Kata szociológia szak III. évfolyam. 2004. július 1. Bevezető

Vasúti közlekedés. Készítette: Szabó Kata szociológia szak III. évfolyam. 2004. július 1. Bevezető 2004. július 1. Vasúti közlekedés Bevezető Készítette: Szabó Kata szociológia szak III. évfolyam A világszerte emelkedő életszínvonal a mobilitás és az áruszállítási igények növekedését eredményezi. A

Részletesebben

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE,

A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, PÁL LÁSZLÓ PÁLYAMŰKÖDTETÉSI ÉS ÜZLETFEJLESZTÉSI ÁLTALÁNOS VEZÉRIGAZGATÓ-HELYETTES MÁV MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZRT. A MÁV ZRT. CSOPORT HELYZETE, ÁTALAKULÁS 1 A VASÚTI SZEKTOR MAGYARORSZÁGON ÁLLAMI SZERVEZETEK

Részletesebben

A Népligetbe tervezett úttörővasút megvalósítási terve

A Népligetbe tervezett úttörővasút megvalósítási terve A Népligetbe tervezett úttörővasút megvalósítási terve Készítette: Jákli Imre A helyszín kiválasztási szempontjai A Népliget kialakítására a XIX. század derekán született döntés. Kezdetben a cél a szálló

Részletesebben

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során

3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során 3D munkák a vízgazdálkodási és vízügyi tervezések során Előadó: Szakter Roland Tamás 2015.10.21. Az előadás tartalma A B.V.K.-ról röviden Vízminőséggel kapcsolatos térképi munkák Jövőre vonatkozó előkészítő

Részletesebben

Continental Railway Solution Kft. Díjszabás a vasúti árufuvarozási tevékenységekhez

Continental Railway Solution Kft. Díjszabás a vasúti árufuvarozási tevékenységekhez Continental Railway Solution Kft. Díjszabás a vasúti árufuvarozási tevékenységekhez Bevezetés A Continental Railway Solution Kft. (a továbbiakban CRSHU) által fuvarozott küldeményeknél a fuvarozási szerződésre

Részletesebben

A közösségi közlekedés átszervezésének tapasztalatai a Tisza-tó környezetében

A közösségi közlekedés átszervezésének tapasztalatai a Tisza-tó környezetében A közösségi közlekedés átszervezésének tapasztalatai a Tisza-tó környezetében Piros András KTI Nonprofit Kft Észak Alföldi Regionális Közlekedésszervezési Iroda Kisköre, 2010. április 21. A Tisza tó Tiszai

Részletesebben

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A magyar vasút kitörési lehetőségei A magyar vasút kitörési lehetőségei történelmi örökségek és mai konzekvenciák 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A történelmi előképek szinte

Részletesebben

Tisztelt Közlekedésügyi Miniszter Elvtárs!

Tisztelt Közlekedésügyi Miniszter Elvtárs! Tisztelt Közlekedésügyi Miniszter Elvtárs! A Magyar Királyi Államvasutak által kiírt pályázatra a Margitszigetet javaslom, az alábbiak miatt: Gazdasági és környezeti részről nézve: a tervezett vasútvonal

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10

KÖZOP Kormánystratégia 2007. július 04. szerda, 08:10 2006. december 6-án fogadta el a Kormány a Közlekedés Operatív Programot (KÖZOP), amely tartalmazza azokat a közlekedésre vonatkozó fejlesztéseket, amelyek az elérhetőség javítását és a versenyképesség

Részletesebben

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE

BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE BIATORBÁGY FORGALOMTECHNIKAI TERVE KÉSZÍTETTE: Mezey András okl. mérnök Saár Szabolcs okl. közlekedésmérnök 2005. DECEMBER MEZEY MÉRNÖKIRODA CSOMÓPONT MÉRNÖKI IRODA 2100

Részletesebben

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG

PÁTY KÖZSÉG. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG PÁTY KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KIEGÉSZÍTÉS A 2012. évi Településszerkezeti terv módosításhoz 2012. SZEPTEMBER EGYEZTETÉSI ANYAG TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS, ELŐZMÉNYEK, TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK

Részletesebben

SZERETFALVA-DÉDAI VASÚT

SZERETFALVA-DÉDAI VASÚT t% Beszterce felé SZERETFALVA-DÉDAI VASÚT Szeretfalva 1941-1942 Sajónagyfalú A MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMVASUTAK GAZGATÓSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL ÉPÍTETTÉK CSENGERYés PALLAY ÉS vitéz ZILAHI-BALOGH GYULA vasútépítési

Részletesebben

Biztonsági Testület 2012. június 19. TERVEZET! Járművek, VMMSzK, Vasútbiztonság. Dr. Csiba József igazgató MÁV Zrt. VMMSzK. Magyar Államvasutak ZRt.

Biztonsági Testület 2012. június 19. TERVEZET! Járművek, VMMSzK, Vasútbiztonság. Dr. Csiba József igazgató MÁV Zrt. VMMSzK. Magyar Államvasutak ZRt. Biztonsági Testület 2012. június 19. TERVEZET! Járművek, VMMSzK, Vasútbiztonság Dr. Csiba József igazgató MÁV Zrt. VMMSzK Országos Vasúti Szabályzat A vasút üzemeltetőjének gondoskodnia kell a vasúti építményeknek

Részletesebben

Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS

Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS Bajor Tibor * HÁROM HATÁR, EGY KÉRDÉS Az európai határok átrendezése a XX. század elején az I. világháború lezárásával 1920-ban kezdõdött, a II. világháborút lezáró Jaltai Megállapodással folytatódik és

Részletesebben

Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontjai szerint

Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontjai szerint Integrált térségi közlekedésfejlesztés az EU szempontjai szerint Dr. Egyházy Zoltán osztályvezető Balatonföldvár, 2012. május 15. AZ ELŐADÁS TÁRGYA Európa bajban van... 100 évvel ezelőtt... a dualista

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

Vasúttársaságok építkezései a Bánságban

Vasúttársaságok építkezései a Bánságban Technikatörténet (folytatás a Mszaki Szemle elz számából) Vasúttársaságok építkezései a Bánságban Dr. Horváth Ferenc 1, Dr. Kubinszky Mihály 2 1 ny. MÁV mérnök, ftanácsos, 2 ny. egyetemi tanár Abstract

Részletesebben

és gazdaságélénkítı csomagok a

és gazdaságélénkítı csomagok a 12. Elıadás Magyarországi nagyberuházások és gazdaságélénkítı csomagok a rendszerváltás küszöbén Papp Adrienn Tanársegéd 1 Nagyberuházások 1. Kıolajvezetékek kiépítése 2. Paksi Atomerımő 3. Autópályák

Részletesebben

Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt.

Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt. Intermodális kapcsolatok fejlesztése a GYSEV Zrt. vonalain Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató GYSEV Zrt. Hogyan gondoljuk a GYSEV-nél a valódi intermodalitás közlekedési feltételeit Infrastrukturális

Részletesebben

Közösségi közlekedés

Közösségi közlekedés Közösségi közlekedés Magas költségek alacsony hatásfok Fókusz A közösségi közlekedés hatékony szervezése kulcsfontosságú eleme az életminőség alakulásának. Magyarország előnye, hogy európai viszonylatban

Részletesebben

zat az letrendezési Tervben

zat az letrendezési Tervben Közlekedés-hálózat zat az Országos Területrendez letrendezési Tervben Dr. Tompai Géza fıosztályvezetı Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Területrendezési és Településügyi Fısztály 2007. május

Részletesebben

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE

BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE 7. BUDAPEST VÁROSSZERKEZETE A TSZT SZERINTI KÖZPONTRENDSZER VIZSGÁLATA Budapest még jelenleg is túlzottan centralizált városszerkezetének tehermentesítését új központok kialakulásának elősegítése révén

Részletesebben

VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK. Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC

VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK. Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC VILLAMOS VASÚTI PÁLYÁK TERVEZÉSÉNEK TAPASZTALATAI Juhász Zsoltné tervező FŐMTERV ZRT. 2011. április 20. MISKOLC TÁRSASÁGUNK A FŐMTERV ZRT. Az ország egyik legnagyobb infrastruktúra tervezője 60 éve aktív

Részletesebben

Ausztria, Magyarország és Szlovénia. Rakúsko, Maďarsko a Slovinsko

Ausztria, Magyarország és Szlovénia. Rakúsko, Maďarsko a Slovinsko Ausztria, Magyarország és Szlovénia Rakúsko, Maďarsko a Slovinsko AUSZTRIA term.viszonyai Alpesi ország /Magas-Tauern Grossglockner/ Tagolt felszín Gleccsertavak Folyói: Duna, Inn, Dráva, Száva Alacsonyabb

Részletesebben