BEVEZETÉS A NEVELÉSSZOCIOLÓGIÁBA. Kozma, Tamás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEVEZETÉS A NEVELÉSSZOCIOLÓGIÁBA. Kozma, Tamás"

Átírás

1 BEVEZETÉS A NEVELÉSSZOCIOLÓGIÁBA Kozma, Tamás

2 BEVEZETÉS A NEVELÉSSZOCIOLÓGIÁBA Kozma, Tamás Publication date 1991, 2001 Szerzői jog 1991, 2001 Kozma Tamás, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. - Budapest Lektorálta Hegedüs T. András és Kovách Imre Minden jog fenntartva. A mű egészének vagy bármely részének mechanikus, illetve elektronikus másolása, sokszorosítása, valamint információszolgáltató rendszerben való tárolása és továbbítása a Kiadó előzetes írásbeli engedélyéhez kötött.

3 Tartalom Előszó... viii 1. MI A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA?... 1 Elméletek... 1 Kutatások... 3 Alkalmazások... 5 Nevelésszociológia Magyarországon... 6 Meghatározások... 9 Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA ALAPJAI Személyiség Az emberi egzisztencia Személyiség Kultúra Szociális tanulás Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Csoport Az újra fölfedezett csoport Szemtől szemben A csoport alakulása Tanulás a csoportban Szerepek: a rejtett tanterv" Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Szervezet Elméletek Szociális rendszer Szervezet és környezet Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Társadalom Tér és társadalom Társadalmi struktúra Javak, érdekek, hatalom Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom AZ INFORMÁLIS ÉS NEM FORMÁLIS NEVELÉS Család Család és társadalom A család életmódja A család szocializációs funkciói Család és iskola Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Szomszédság Környék Szomszédság Helyi társadalom iii

4 BEVEZETÉS A NEVELÉSSZOCIOLÓGIÁBA Civil társadalom Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Munkahely Pályaalkalmazkodás Az üzem mint a beilleszkedés kerete Beilleszkedés az üzem társadalmába Elhelyezkedés Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Katonaság A hadsereg mint szociális szervezet Hadsereg és társadalom A hadsereg mint a szocializáció terepe A hivatásos katona Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Politika Politika Elit Szervezetek Politikai kultúra Politikai szocializáció Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Vallás Vallásosság A vallásos szükséglet Vallási szervezetek Egyházak a mai Magyarországon Szocializáció a vallási gyülekezetben Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Média Kommunikáció Tömegkommunikáció Kommunikátorok Fogyasztók Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom A FORMÁLIS NEVELÉS Iskola Az iskola társadalma Az iskola szervezete Az iskola légköre Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Iskola és helyi társadalom Település és iskola Az iskola funkciói Érdekcsoportok az iskola körül iv

5 BEVEZETÉS A NEVELÉSSZOCIOLÓGIÁBA Iskolai autonómia Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Iskola és állam Iskola és oktatási rendszer Iskola és gazdaság Iskola és társadalom Iskola és állam Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Kié az egyetem? A felsőoktatás szociológiája Rendszer Hallgatók Oktatók Irányítás Fejlesztés Tudomány Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom ISKOLAI ALKALMAZÁSOK Iskolastatisztikák A statisztikai adatgyűjtés forrásai A statisztikai adatok földolgozása A statisztikai adatok értelmezése Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Kérdőíves adatgyűjtések A kutatási probléma Kiinduló föltételezéseink A tapasztalati vizsgálat logikája Vizsgálattípusok Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Iskolai szervezetelemzések Madártávlatú ismerkedés az iskolával Az iskola céljai Az iskola szervezeti egységei Szabályozás és ellenőrzés Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Esettanulmányok az iskoláról Az esettanulmány fogalma Az esettanulmány készítése Az esettanulmány értékelése Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom Az iskola elszámoltatása Értelmezések Az elszámoltatás eredete Adminisztratív elszámoltatás v

6 BEVEZETÉS A NEVELÉSSZOCIOLÓGIÁBA Piaci elszámoltatás Társadalmi elszámoltatás Elszámoltatás a közszférában és a magánszférában Összefoglalás Kérdések és feladatok Irodalom A. FÜGGELÉK Gyakorlófeladatok Mi a nevelésszociológia? Személyiség Csoport Szervezet Társadalom Család Szomszédság Katonaság Politika Vallás Média Iskola Iskola és állam Kié az egyetem? Irodalom vi

7 A táblázatok listája 3. Általános iskolai tanulók tanulmányi teljesítményeit befolyásoló tényezők százalékos megoszlásban verbális és nem verbális teljesítménytípusok szerint, vii

8 Előszó Több mint egy évtizedes vita eredményeképpen a nevelésszociológia is elnyerte helyét a felsőfokú pedagógusképzésben. Oktatási segédletben azonban egyelőre szegényes a választék. Andorka Rudolf jegyzete (Szociológia pedagógusoknak, Oktatáskutató Intézet, 1987) tulajdonképpen szakszociológiai válogatás; nem vállalkozik a nevelés társadalmi összefüggéseinek fölvázolására. A Bevezetés a nevelésszociológiába (Tankönyvkiadó, 1974), amellyel ezt a hiányt kívántam betölteni, csaknem két évtizede változatlan utánnyomásban jelenik meg, és mára mindenképp elavult. (Bővített változata 1984 ben látott utoljára napvilágot, tehát csaknem egy évtizede.) Hasonlóképp túlhaladottá vált a hozzájuk készített egyetemi szöveggyűjtemény (Társadalom és nevelés, Tankönyvkiadó, 1986). Egyrészt mert maga a nevelésszociológia és általában az oktatáskutatás igen sokat haladt előre, és magam is sokat tanultam belőle. Másrészt mert az oktatás és a nevelés valósága változott meg gyökeresen, különösen az 1989/90 es demokratikus fordulat óta. Harmadszor mert a mód, ahogyan korábban előadtam a nevelésszociológiát, kiment a divatból. Nem annyira az, amit pl. a marxizmusról mondtam és írtam, hanem amit nem mondtam és nem írtam meg más, hasonlóan fontos és világszerte közismertté vált megközelítésekről. Nélkülözhetetlenné vált tehát a nevelésszociológia egy újabb összefoglalása. Az itt következő fejezetek mégsem tekinthetők mindenestől újaknak, hanem lényegében a két évtizeddel ezelőtti jegyzet, illetve az egy évtizeddel ezelőtt megjelent tankönyvi változat továbbfejlesztései. Szemléletét tekintve ez a jegyzet is a nevelés egy átfogó, társadalomtudományi felfogásából indul ki (szociális tanulás). A nevelésszociológia föladatát pedig a társadalomban folyó formális és informális nevelések vizsgálatában látja. Az olvasó mégis lényeges változásokat fog fölfedezni. A Személyiség c. fejezet a nevelés három kulcsfogalmának (személyiség, kultúra és szocializáció) új földolgozása. A szomszédságról szóló fejezet a környezetről korábban írottak helyébe lép; a helyi közösségekről és a civil társadalomról írottak újak benne. Az első munkahellyel kapcsolatban most már nem kerülhettem meg az ifjúság pályaválasztási nehézségeit és a munkanélküliség problémáját. A katonaság kérdése megszünt állambiztonsági téma lenni; ebben az összefüggésben is érdemes volt újra tárgyalni ha adatszerűen még meglehetősen hiányos is a földolgozás. A politikai szocializáció most foglalja el az őt megillető szerepet (és koncentrálódik a demokráciáról írottakban). A vallási gyülekezetek nevelési hatásairól a korábbi földolgozásokban értelemszerűen nem történt említés. Az Iskola és helyi társadalom c. fejezet többoldalú összefoglalása annak, amit korábban az iskola funkcióiról írtam. Az Iskola és állam újabb összegezése az előző jegyzetben olvashatóknak oktatásról és társadalomról. A Kié az egyetem? pedig egy felsőoktatási szociológia első, egyelőre még csak tájékoztató jellegű összefoglalása. A könyv a bevezető fejezetet leszámítva (amely tíz évvel ezelőtt nem jelenhetett meg) négy részre oszlik. A Szociológiai alapok egyfajta általános bevezetés a szociológiába. Azokat a szociológiai fogalmakat tisztázza (egyén, csoport, szervezet, társadalom), amelyek ismerete nélkül a nevelésszociológia tulajdonképp nem is tanulható. Az informális nevelés szociológiája azoknak a társadalmi együtteseknek az elemzése, amelyek nem elsősorban oktatási, nevelési célból szerveződtek, mégis döntő szerepük van a társadalmi beilleszkedésben. Az itt fölsoroltak korántsem teljesek; csak azoknak a szervezeteknek az elemzése került ide, amelyekre az előző években szükség szerint lehetett sort keríteni. A formális nevelés szociológiája egyfajta iskolaszociológia. Bár mindenekelőtt a közoktatást tartottam szem előtt hiszen a pedagógusképzés számára készítettem könyvet egy fejezetnyi a felsőoktatás szociológiájából is bekerült ide. Nem kétséges azonban, hogy más nevelési intézmények (óvodák, diákotthonok stb.) földolgozására is lehet és kell a jövőben sort keríteni. Végül ez a könyv kibővült néhány közkeletű iskolai alkalmazással is (Iskolai alkalmazások). Nem annyira kutatásmódszertant akartam adni, hanem inkább ízelítőt azokból az alkalmakból, amikor a nevelésszociológiában tanultakat a tanár valóságos élethelyzetekben is alkalmazhatja. A könyvbe helyenként szövegrészeket vettem át szó szerint vagy átalakítva a következő kötetekből: Tudásgyár (1985), Iskola és település (1987), Kié az iskola? (1990), Reformvitáink (1992). Ennél fontosabb, hogy ezek a mostani fejezetek a korábbi sokszor túlzó egyszerűsítésekkel szemben viii

9 Előszó megpróbálnak az adott terjedelmi korlátok közt sokoldalúak lenni. Hasznosítják az elmúlt két évtized kutatásainak és vitáinak eredményeit. E fejezeteket először a szegedi és az egri tanárképző főiskola hallgatóinak adtam elő (1991/92 es, illetve 1992/93 as tanév). A politikai szervezetekkel foglalkozó fejezetben azokat a gondolatokat foglaltam össze, amelyek az Oktatáskutató Intézet amerikai-magyar demokrácia-központjának továbbképzésein hangzottak el először (Joseph Juliannel, Ralph Ketchummel, illetve David Mathewsszal együttműködve). A vallási gyülekezetekről a budapesti Evangélikus Teológiai Akadémia és a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet hallgatóinak tartottam előadásokat. Külön köszönet illeti Gácser Józsefet (Szeged) és Nagy Andort (Eger), akik nemcsak az előadásokat tették lehetővé, hanem kitartóan szervezték e fejezetek létrejöttét. Az irodalom gyűjtésében és összeállításában Geréb Zsófia (Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) volt segítségemre. Az 1984 es kiadású nevelésszociológia-könyvet egy Keresztury-vers nyitotta. Légy okos ellenállás, jó gát, tiszta meder sürgetett minden nevelőt. A hang azóta érdesebb lett, de a reménység szárnyalóbb. Az előző helyett álljon tehát itt az 1990 es Gazdátlan ország záró szakasza: Okos kis népek, változzék bár vegyületük: hívek maradnak önmagukhoz. De mi lesz belőled, tört] országom? Gőggel vállalt pellengér? Csonttemető? Tülekvő hatalmak konca? Kompország? Aki, mint én bőrén, szivén, lelkén tapasztalta meg vérpazarló változásaidat, mire emlékezzék? Fúj a szél, viszi föltépett ajtaid, ablakaid jaját. Hol a jó gazda, ki rendet tart, egységbe terel?! Talán majd a szívós, szemtelen, agressziv fiatalság: ez már nem fut el, helytállva hozzánőhet szerepéhez, s lehet az a terebély szálerdő, amelynek árnyán újra otthont talál egy nép, s élhet termő békében, a higgadt szív, hűvös ész méltó törvénye szerint." Budapest, március * Az 1999 es kiadás részben eltér az 1994 es változattól. Főként az irodalomjegyzékeket módosítottam úgy, hogy szerepeljenek a legutóbbi években megjelent fontos munkák, illetve ne terheljék a jegyzékeket idejétmúlt utalások. Az áttekinthetőség kedvéért a fölhasznált, illetve ajánlott irodalom összesítését függelékben most már külön is megtalálja az olvasó. Az elmúlt évek egyetemi előadásaiban (Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen) többek közt a 20. századi személyiségvitákkal foglalkoztam. Ennek nyomán főként a személyiségről szóló fejezet bővült új bekezdésekkel. Kiegészítésekkel és új megfogalmazásokkal más fejezetekben is találkozhat a figyelmes olvasó, sőt az Iskolai alkalmazások az ún. társadalmi elszámolásról szóló új fejezettel egészült ki. A tanulást és tanulhatóságot hivatott segíteni az a kérdésgyűjtemény, amelyet kollégáimmal a tanárképzés számára alakítottunk ki, és amelyet e kiadás függelékében teszünk közzé. Mindezek egy újraírt nevelésszociológiát készítenek elő. Budapest Debrecen, augusztus Kozma Tamás ix

10 1. fejezet - MI A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA? Elméletek Ebben a fejezetben a nevelésszociológia mint tudomány néhány alapkérdésével foglalkozunk. Először megismerkedünk azokkal az elméletekkel, amelyeket filozófusok és társadalomtudósok a nevelés és a társadalom viszonyáról alakítottak ki. Azután azokat az empirikus kutatási irányokat vesszük számba, amelyekből a nevelésszociológia az adatait merítette. Áttekintjük a nevelésszociológia alkalmazásának lehetőségeit, és kitérünk ennek magyarországi tapasztalataira. Végül néhány fontos meghatározást tekintünk át, hogy a saját magunkét kialakíthassuk. A társadalom és a nevelés viszonya mind a társadalomról, mind a nevelésről alkotott elméletek egyik alapkérdése. A nevelésszociológia legfontosabb problémáinak kialakulásáról beszélve tulajdonképpen minden olyan nézetre utalnunk kellene, amely ezzel a viszonyrendszerrel foglalkozott. Mivel azonban a fejlődés vonalát szeretnénk bemutatni, csak néhány elméletet idézünk föl a megközelítés lehetőségeinek példázására. Elméleten nem a részletesen kidolgozott vagy a nagyon fontosnak tartott gondolatrendszereket értjük, hanem az olyan elméleteket, amelyek a társadalom és a nevelés viszonyrendszerét a teljesség igényével próbálják föltárni. Nevelési elméletek. Ebben az értelemben tekintjük a nevelésszociológia előzményének azokat a gondolatokat a nevelésről, amelyek a társadalmi szempontokat tették az első helyre. * A pedagógia történetében az ilyen elméletek nagy múltra tekinthetnek vissza, hiszen már az ókori görög bölcselők megfogalmazták a társadalom jobbításának gondolatát nevelés révén. Platón részletes tervet dolgozott ki erre utópikus államában; elképzeléseinek mmegvalósítása azonban, mint tudjuk, kudarcot vallott. Az európai nevelői gondolkodás történetében jelentős hagyományai vannak az ilyesfajta utópisztikus társadalomtervezésnek. A fölvilágosodás francia materialistáitól (Holbach, Helvetius) az utópikus szocialistákon át (Owen, Fourier, Saint-Simon) a XX. század első évtizedeinek reformpedagógiájáig (Kerschensteiner, Kilpatrick) meg-megismétlődő kísérlet, hogy az iskola révén formálják át a társadalmat. A nevelés társadalmi funkcióinak fölismerése tehát már régen megkezdődött. Jelentős gondolkodók neve fémjelzi e kapcsolatrendszer másik oldalát is. Hogy a társadalom milyen mértékben befolyásolja a nevelést, azt már a középkorban hangoztatták teológiai nyelvezettel a népi eretnekmozgalmak. Rousseau Emilje nevelőjével együtt egyenesen azért vonul ki a társadalomból, hogy a károsnak vélt hatásokat valahogyan kiküszöbölhesse; s mindezt Pestalozzi a nevelőintézeteiben gyakorlatban is megkísérelte valóra váltani. A nevelés történetében ebből a szempontból a munkásmozgalom mondotta ki a legsúlyosabb kritikát. A 19. század munkásmozgalmában pedig fontos politikai feladatnak tartották a fönnálló társadalmi rendszerek iskolaügyének bírálatát, s a 20. század fordulójától kezdve a különféle oktatásügyi reformtervek hangoztatását, képviseletét, előterjesztését (munkaiskola-tervezetek). Társadalomelméletek. Ha eddig a pedagógia történetében kerestük a társadalom és a nevelés viszonyáról vallott elképzelések előzményeit, ugyanígy megtehetjük a szociológia történetében. A szociológia, ha lehet, még fiatalabb társadalomtudomány, mint a pedagógia, bár a társadalomról való gondolkodás gyökerei is igen mélyre visznek. A mai értelemben vett szociológia a restaurációs politikai rendszerek válságának talaján, a 19. század derekától kezd kialakulni, elsősorban III. Napóleon Franciaországában (Comte), valamint a viktoriánus Nagy-Britanniában (Spencer). A nevelés problémáinak társadalmi vonatkozásait a 19. század második felének szociológiájában legátfogóbban Durkheim ( ) fejtette ki, aki a szociológia mellett pedagógiát is adott elő mind Bordeaux-ban, mind Párizsban. EMILE Durkheim nézeteinek hátterét a kor társadalmi és politikai valósága (a porosz háború és a párizsi kommün utáni Franciaország), anyagát pedig a szociologizmus irányzata alkotta. 1

11 MI A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA? A szociologizmus képviselői szerint a társadalom önálló realitás, lényegében különbözik mind a pszichikus, mind az anyagi valóságtól. Pszichikuson az egyénit, társadalmin pedig a közösségit értve a társadalmi szféra elsődlegességét vallották, amely meghatározza a pszichikus élet jelenségeit, vagyis az egyén társadalmi-közösségi lénnyé válását. Durkheim ezt a szemléletmódot a társadalmi tények fogalmának kidolgozásával fejlesztette tovább. A társadalmi tények a szociológia önálló tárgya a kollektív tudat állapotai. Nem vezethetők vissza az egyéni tudatra, azzal szemben tehát külsődlegesek, s közvéleményben, társadalmi szimbólumokban és intézményekben objektivizálódnak. Ilyen társadalmi tény például a nevelés. A nevelés ugyanis állapítja meg Durkheim a pedagógia természetéről elmélkedve az idősebb generáció ráhatása az ifjabbra abból a célból, hogy a felnövő nemzedéket társadalmi környezetéhez igazítsa. Ez a hatás mindenkire kiterjed: mindenki gyakorolja, illetve részesévé válik. Folyamatos: léte különböző korokban és társadalmakban kimutatható. A közvélemény szabályozza, s a közvélemény nyomása is kényszerítő, akár a fizikai kényszer. A nevelés jelenségei és mozzanatai egy egy társadalomban rendszerré kapcsolódnak össze; e rendszer az adott társadalom terméke jellemző magára a társadalomra és a korra, amelyek nevelését vizsgáljuk. A társadalom és a nevelés ilyen fölfogásában tehát a nevelés fogalmának kiszélesítésével találkozunk, valamint a társadalmi meghatározottság következetes kifejtésével. * FLORIAN W. ZNANIECKI ( ) lengyel egyetemi tanár, aki Poznanban, majd a második világháború kitörésétől kezdve az Egyesült Államokban adott elő szociológiát, szintén társadalomelméletének középpontjába állította a társadalom és nevelés viszonyát. Nézeteinek kialakulására azok a tudományelméleti viták hatottak, amelyek a 19. század végén és a századfordulón a természettudományok viharos fejlődésének hatására a történelemmel, az emberrel és a társadalommal foglalkozó tudományokban bontakoztak ki. A pozitivista álláspont az emberrel és társadalmával foglalkozó valamennyi kutatás föladatának a tények sokaságának aprólékos, pontos összegyűjtését tartotta. A klasszikus idealizmus kései örökösei, Dilthey, Croce, viszont valamennyi társadalmi jelenséget s magát az egész történelmet is az emberi szellem, illetve az azon keresztül sugárzó abszolútum alkotásának tekintették. Rickert áthidaló értelmezéssel a természettudományokat és a kultúrtudományokat elkülönítette egymástól, az egyik föladatának a tények leírását, a másikénak az értékek föltárását tulajdonítva. Znaniecki szerint a társadalomkutatás nem egyéb, mint az ún. kulturális rendszerek vagyis bizonyos természeti-történeti tények és a hozzájuk fűzött tudati-társadalmi értelmezések vizsgálata. Kulturális rendszereket alkotnak a társadalmi cselekvések (vita, agitáció, harc stb.) a társadalmi kötelékek (barátság, szolgaság stb.), a társadalmi személyiség (az apa, a vezér szerepe stb.), valamint a társadalmi csoportok (család, barátok, helyi közösségek stb.) A szociológiai megközelítés eszerint mindig két kérdést fogalmaz meg. Hogyan bontakozik ki e társadalmi rendszerek hatására az egyén személyisége, képzetei és értelmezései, és hogyan alakulnak ki az egyének személyisége, tulajdonságai alapján a különböző társadalmi rendszerek? Znaniecki nevelésszociológiájában annak a társadalmi-kulturális valóságnak ( társadalmi rendszereknek ) kapjuk elemző leírását, amelybe az egyént a nevelés révén kell bevezetnünk. JOHN DEWEY ( ) a nevelés társadalomra gyakorolt hatását emeli ki. A filozófus, pszichológus és pedagógus Dewey az amerikai progresszív nevelés legnagyobb alakja és a reformpedagógiai törekvések egyik legjelentősebb teoretikusa volt. Filozófiájának kialakulására az amerikai hegeliánusok, az európai életfilozófiák és a darwinizmus is hatottak; főként azonban az amerikai pragmatizmus határozta meg. Dewey társadalomelméletét a korabeli amerikai társadalom kritikájára alapozta. (A század első felében bontakoztak ki a nagy monopóliumok, rázta meg az Egyesült Államokat a gazdasági világválság, s indult el a Roosevelt-féle reformprogram.) Az Egyesült Államok osztályellentétei forradalomhoz vezethetnek; ezért szükség van a társadalom újjászervezésére. Állandóság (ti. az államhatalom) és a változás (ti. az állampolgár egyéni szabadsága) a történelem tanúsága szerint örök harcban állanak egymással. Dewey szerint a helyes megoldás a tézis és antitézis összebékítése. Az individualizmus hosszú korszaka után ezt kísérli meg a demokrácia. A demokrácia jellemzője a vállalkozó szellem, a találékonyság és a kezdeményezőkedv megőrzése a szilárd államhatalom keretei között. Erre a demokráciára azonban nevelni kell az embereket; a nevelés így válik a társadalom újjászervezésének eszközévé. Dewey bírálja a nevelés egyoldalú pszichológiai megközelítését, mert nem utal a pszichikum társadalmi meghatározottságára és a nevelés társadalmi 2

12 MI A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA? szerepére. De elveti az egyoldalú szociológiai megközelítést is, mert az meg nem vet számot a gyermekkor sajátos szerepével az emberré válásban. Az embernek gyermekkorától fogva társadalmi képességei vannak, amelyeket az iskolában kell továbbfejleszteni. Az iskola az eszményi demokrácia modellje lehet, mert itt a társas élet egyszerűbb, áttekinthetőbb és irányíthatóbb. Ennek megfelelően a pedagógus tekintélyének forrása nem az, hogy oktat, hanem az, hogy vezeti a közösséget. Közösségi vállalkozás a tanulás is: a tanterv lehetőség a kollektív tapasztalatszerzésre. A közösségi neveléssel gyakran találkozunk a 20. század totális államainak nevelési elméleteiben és követelményeiben. Kutatások A szovjet pedagógia első, progresszív-utópisztikus szakaszának késői örököse, egyben leghevesebb bírálója is A. Sz. Makarenko ( ). Az igazi pedagógiai tevékenység lényege a viszonyulás vallotta, mégpedig az egyéniség és a társadalom között. Hiszen a gyermek magatartása mintegy válasz arra az eljárásmódra, amellyel vele foglalkozunk; ezen keresztül pedig mindarra, amit módszereink és eljárásaink megtestesítenek. Az első világháború és a polgárháború következtében hontalanná vált gyerekekkel szembekerülve Makarenkónak a gyakorlat sugallta, hogy a személyiség fejlődésének alapkövetelménye az adott társadalmi kapcsolatok helyettesítése olyan társadalmi kötelékrendszerrel, amely a szocialista társadalom képét vetíti elénk. A nevelésszociológia azonban nemcsak az ilyen összegező kísérletekből tanult. Fogalomrendszerét főként századunk elejétől fogva különböző empirikus társadalomkutatási eredmények alakították tovább. E kutatások nem vagy nem csak a társadalom és a nevelés viszonyára vonatkoztak. Munka közben azonban születtek olyan eredmények is, amelyek e viszony mélyebb értelmezését tették lehetővé. Példaként három kutatási irányt említünk: a környezetkutatásokat (pszichológiai vagy társadalomstatisztikai változataikban), a társadalmi struktúra szociológiai-statisztikai kutatásait, valamint az etnológiai fogantatású kultúrakutatásokat (szociálpszichológiai és társadalomnyelvészeti vonatkozásaikkal együtt). Környezetkutatások. A környezetkutatások jórészt uralták mind a századfordulót, mind az első világháború utáni tudományosságot. A miliőkutatások nagyobbrészt német nyelvterületen bontakoztak ki a század első harmadában (Fischer, Busemann). Aprólékos módszerekkel amelyeket főként a pszichológiából és a gyermekvédelmi munkából kölcsönöztek igyekeztek földeríteni a tanulók közvetlen környezetét, s ebből kiindulva megmagyarázni a gyermekkori (köztük az iskolai) zavarokat. A gyakorlatot amely erre a vizsgálati technikára támaszkodott s közvetlenül vagy közvetett formában a polgári társadalmak rekonstrukciójához járult hozzá az első világháborút s a proletárforradalmakat követően szociálpedagógiának nevezték, minthogy föladatának tartotta a gyermek közvetlen környezetének pozitív, nevelési szempontú átalakítását. Ezek a kísérletek nem választhatók el az első világháborút követő németországi viszonyoktól, amelyekre mindenekelőtt a háborút és a levert forradalmat követő nyomorúság nyomta rá a bélyegét, valamint a weimari Németország szociáldemokrata kormányzási kísérlete. A miliőkutatás és az erre épülő szociálpedagógia rövid virágzás után a nácik hatalomra jutását követően hosszú időre valósággal megszűnt, s csak a második világháborút követően bontakozott ki újra, elsősorban az NSZK-ban. Képviselői jórészt az Egyesült Államokba menekültek (pl. Weiss). Az amerikai nevelésszociológia nem keveset merített ezekből a pedagógiai fogantatású reformmozgalmakból. (A szociálpedagógia azonban megmaradt európai irányzatnak; az Egyesült Államokból ismert szociális munka, szociálismunkás-képzés nem a pedagógia, hanem a szociológia gyakorlati alkalmazása.) A miliőkutatástól meglehetősen körülményes elhatárolni az ökológiát (mindkettő az élő szervezet és környezete kapcsolatát hangsúlyozza); az ökológiai szemlélet azonban jóval később kezdett a társadalomtudományokra hatni, ennek következtében a kutatások más területeivel került kapcsolatba. A szociálökológia az amerikai R. E. Park közvetítésével és munkássága révén a települések társadalomtudományi vizsgálatának sajátos irányzatává fejlődött. Ehhez hozzájárult egyrészt az, hogy erre az időszakra alakultak ki Európa és Észak-Amerika modern ipari nagyvárosai, s ez a folyamat számos újszerű kérdést tett föl a tradicionális települések kutatóinak. Másrészt századunk első harmadában alakultak ki az empirikus társadalomtudományi kutatások eszközei és módszerei; s így 3

13 MI A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA? a szociálökológia fogalmi rendszere csakhamar a társadalmi kutatások elméleti keretévé válhatott. A nevelésre vonatkozó vizsgálatokban a szociálökológiai szemlélet akárcsak a különféle miliőkutatási irányzatok elsősorban vizsgálati eszközei és módszerei révén hatott. Tulajdonképpen a demográfiai, társadalom- és oktatásstatisztikai adatgyűjtés és földolgozás eljárásainak együttes alkalmazását jelenti egy egy földrajzi övezet oktatási-nevelési problémáinak elemzése során. Az oktatásügyi problémák ökológiai megközelítése (oktatásökológia) századunk első felében volt divatos, elsősorban az angolszász országokban. Az angol szakirodalom egyik nevezetes ilyen munkája C. Burt elemzése a londoni iskolások tanulmányi színvonaláról; ezt az elemzést később más nagyvárosokban is megismételték (ikervizsgálatainak hitelességét máig vitatja a szakirodalom). A különféle indíttatású környezetvizsgálatok legfontosabb tanulsága, hogy a társadalmi környezet tapasztalatilag is vizsgálhatóan és dokumentálhatóan határozza meg a nevelés eredményeit. Struktúrakutatások. A társadalmi szerkezet empirikus vizsgálata századunk harmincas éveiben lendült föl az Egyesült Államokban, módszerei és eredményei nagyjából a második világháború után terjedtek el a kontinensen. A társadalmi szerkezet föltárásának és leírásának különféle próbálkozásai következetesen és mind gyakrabban ütköztek bele az oktatási intézményeknek, a műveltség átadásának és a tudás elosztásának problematikájába. A társadalom szerkezetének függvényében vizsgálták az iskolába (a különböző iskolatípusokba, illetve az oktatási rendszerbe) való belépést, a bentmaradást (lemorzsolódást, illetve iskolai pályafutást), valamint az iskolai kilépést. A statisztikai típusú megközelítések elsősorban az Egyesült Államokban és más angol nyelvű országokban, az ötvenes években pedig Nyugat-Európában is rámutattak arra, hogy az iskolába való bekerülés olyan kontraszelekció eredménye, amelynek során a munkásság különböző csoportjai ( alsóbb rétegek, etnikai kisebbségek stb.) következetesen hátrányba szorulnak. Bemutatták azt is, hogy az iskolai pályafutás (a lemorzsolódás, illetve a tanulmányi eredmények) szorosan összefügg a társadalom rétegződéseként föltüntetett statisztikai csoportokkal. A hatalom elosztásának társadalmi réteg-, illetve osztályjellegét kutatva az iskolából kilépés és a társadalomban való elhelyezkedés szoros kapcsolatát tárták föl. E vizsgálatok egyúttal rávilágítottak arra, hogy a különféle iskola- és pályaválasztások, az iskolában elsajátított tudásanyag és a hazulról szerzett műveltség miképpen determinálják más-más osztályba-rétegbe tartozó gyermekek esélyeit a társadalmi pozíciók, a hatalom elérésére. A társadalmi sturktúrakutatás a nevelésszociológiában azzal a tanulsággal járt, hogy az intézményes nevelést alapvetően meghatározza a társadalom fölépítése. Ez a meghatározottság az intézményes nevelés legkülönfélébb területein kimutatható, számos konfliktust szül, és ezek a konfliktusok mind az alapvető érdekellentétekre vezethetők vissza. Kultúrakutatások. Az empirikus társadalomkutatások harmadik iránya, a kultúrakutatás elsősorban az amerikai néprajzban bontakozott ki. A hagyományos néprajzi tradíciógyűjtéssel szemben a múlt század nyolcvanas éveitől kezdve terjedt el a tradicionális társadalmak jelenségeinek rendszerben való megfigyelése. E törekvések egy komplex leírófogalom, a kultúra kialakításához vezettek, benne a termelőerők és a termelési viszonyok kölcsönhatásából kibontható a tudattartalmak jelrendszere. Az összehasonlító kultúrakutatás arra mutatott rá, hogy a kultúrák mindig egy egy konkrét társadalom termelési viszonyaihoz kötődnek. A kultúra jelenségvilágának tanulmányozása elvezetett a kultúra különféle jelelméleteinek megalkotásáig. Eszerint az egyes kulturális jelenségek olyan jelekként (jelrendszerként) foghatók föl, amelyek kölcsönösen visszahatnak egymásra. A kultúra egyes elemei (elemrendszerei) csak akkor funkcionálnak, ha a fölnövekvő generációt bevezetik a kultúrába, vagyis tagjává teszik az adott társadalomnak. Az etnológiai vizsgálatok tapasztalatilag írták le a nevelés alapformáját: a bevezetést a társadalom által kialakított és meghatározott kulturális környezetbe (kulturális antropológia, kultúrantropológia). Az etnológiai kultúrakutatásban kidolgozott fogalmi rendszert nemcsak a tradicionális társadalmak esetében lehet alkalmazni; bevált a modern ipari társadalmak kultúraelemzésében is. Ebbe az irányba mutatnak azok a kutatások, amelyek egy egy társadalmi osztály, réteg, csoport vagy egy helyi társadalom életmódját vizsgálják. A negyvenes években gombamódra szaporodtak az ilyesfajta szociológiai esettanulmányok különféle amerikai kisvárosok társadalmának leírása révén. E leírások nemcsak a kiválasztott körzet társadalmának rétegződését tudták megragadni; a leírás integráns részét képezte a helyi nevelési rendszer. Ilyenformán a társadalom és a nevelés viszonyrendszerének ismerete a társadalmi beillesztés egész sereg konkrét példájával gazdagodhatott (szociálantropológia). 4

14 MI A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA? Másfelől a kultúraátadás, a társadalom tagjává tétel analízise hozzájárult a mindenütt (sok helyütt vagy csak néhány helyütt) érvényes eszközök és módok szociálpszichológiai föltárásához. Ennek nyomán a szociológiai szociálpszichológia mind jelentősebb fejezetévé nőtt a szocializáció elemzése. A szocializáció hatása olyan pszichikus funkciók területén is kimutatható, amelyekről mindeddig úgy gondoltuk, hogy nem vagy csak alig függenek a társadalmi környezettől (emlékezet, észlelés, idegfiziológiai folyamatok). Bebizonyosodott nem egy csoportdinamikai törvényszerűség kultúrához való kötöttsége is. Egyre több társadalmi jelenséggel kapcsolatban igazolható, hogy közreműködik a társadalomba való bevezetésben. A szociolingvisztikát a hazai szociológiában hagyományosan az angol B. Bernstein nevéhez fűzik. Bernstein írta le, hogy a beszéd kialakításával, megtanításával és használatával miképpen közvetítődik egy egy társadalmi osztály, réteg, csoport mikrokultúrája. Nemcsak a szóhasználattal, a fogalmi rendszerrel, hanem az alkalmazott nyelvtani szabályokkal, a beszédhelyzetek megoldásával és megteremtésével, a beszédet kísérő metakommunikációk egész rendszerével is. Nyelv és beszéd rejtetten ugyan, de határozottan munkál közre abban, hogy ki-ki egy bizonyos társadalmi együttesbe tartozzék, ennek valamennyi szociológiai követelményével együtt. Ezzel a társadalom és a nevelés kapcsolatának szociológiaipszichológiai áttételéig hatolhatunk el. Alkalmazások A modern szociológiai irányzatokat jellemezve a funkcionalista, illetve a kritikai elemeket emelhetjük ki. Alkalmazott kutatások. A társadalomtudományok tervező-funkcionalista törekvései a második világháborút kísérő politikai átrendeződések talaján születtek. A német nácizmus, az olasz fasizmus, majd a japán militarizmus fölszámolása után az oktatásügyi szakértők először kerültek abba a helyzetbe, hogy egy egy ország oktatási rendszerének egészét megtervezzék, mégpedig nem a tradíciók egyenes folytatásaként, hanem a hagyományokkal (legalábbis a totalitárius törekvésekkel) szembefordulva. A Marshall-segély meglehetősen közismert. Jóval kevesebbet tudunk azonban azokról az átfogó társadalmi programokról, amelyek célja volt, hogy ezeket az országokat az amerikai demokrácia mintája szerint szervezzék át. E kísérletek közé tartozott az oktatási rendszerek átalakítása is. A gyarmati rendszer bomlása, a volt gyarmati országok önállóvá válása az ötvenes évek derekától az eddiginél is nagyobb szabású kísérleteket tettek lehetővé és szükségessé. Ekkor indultak azok a törekvések (többek közt az UNESCO égisze alatt), amelyek egy egy fejlődő ország teljes iskolarendszerét kívánták megtervezni és megalapozni; részben az adott ország gazdasági föltételeinek keretei között, részben pedig az országban uralkodó társadalmi csoportosulások érdekei függvényében. E tevékenységek számos eredményt halmoztak föl, különböző UNESCO-intézmények megalapozásához vezettek, és lehetővé tették a programok folyamatos szélesítését, tökéletesebb adaptációját a fejlődő országok konkrét helyzetéhez. A hatvanas évek második felének talán legfontosabb UNESCO-programja az alfabetizáció volt; vagyis annak fölismerése és gyakorlati megoldása, hogy a modern termelés elemeit lehetetlen elterjeszteni a műveltség elemei híján. (Az ázsiai-afrikai, latin-amerikai paraszt nem tudott műtrágyát használni, hiába szállították neki oda, mert nem tudta elolvasni a műanyag zsákok föliratát.) E nagy program sikerét korlátozta a harmadik világban lezajló demográfiai robbanás: mivel a gyermekszám gyorsabban nőtt, mint az elemi oktatásba bevontak száma, a program befejeztével magasabb volt az analfabéták aránya a fejlődő országokban, mint a program kezdetén. Az oktatási rendszer kereteinek megteremtése (mennyiségi tervezés) után a figyelem fokozottan az ún. minőségi tervezés felé fordult. E törekvések során mind a nevelés, mind a társadalom hagyományos szemlélete átalakult. A nevelés problémája többé nemcsak a tanító és a tanuló kapcsolatait jelenti (osztály- vagy iskolakeretben), hanem beleértődik egy egy regionális vagy országos oktatási rendszer sok más kérdése is. Alapvető fölismerés, hogy a közoktatás keretei ugyancsak robbanásszerűen kibővültek: ma már a világ legtöbb országában elméletileg mindenkit magukba foglalnak. Viszonyuk ilyenformán lényegileg más a társadalomhoz, mint régebben volt. Az oktatási rendszer különösen a keretei közt 5

15 MI A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA? folyó elemi (köz-) oktatás és a szakoktatás jelentősége nem pusztán elvi, hanem a gazdasági fejlesztés adataival is mérhető. Ezt a fölismerést ma már nemcsak az UNESCO (és más nemzetközi szervezetek) sok társadalomfejlesztési programja tükrözi, hanem az ötvenes évek óta a világ számos országában megindított iskolareformok sorozata is. Társadalomkritikai kutatások. A társadalom és a nevelés viszonyának polgári kritikai szemléletmódja nem választható el az ilyen reformtörekvésektől, sőt éppen ezek talaján bontakozott ki. A hatvanas évek második felét az Egyesült Államok belpolitikájában a polgári liberális politika győzelme jellemezte; a polgárjogi mozgalom kibontakozása, a szegénység elleni harc meghirdetése és a nagy társadalom programjának kidolgozása. Számos hivatalos fölmérés, publicisztikai jelzés és társadalomtudományi elemzés mutatott rá arra a bűvös körre, amelyből a nagyvárosi gettók lakossága elsősorban az etnikai kisebbségek saját erejére támaszkodva képtelen kitörni. Az akkor fölfutó oktatásgazdaságtani és nevelésszociológiai kutatások azt sugallták, hogy e bűvös kör leggyöngébb láncszeme az iskola. Az oktatásügy területén ez országszerte a kompenzáló oktatással kapcsolatos legkülönfélébb kutatási, kísérletezési és terepmunka föllendüléséhez vezetett: a kompenzáló oktatás az amerikai ideológia szerves részévé vált. A hetvenes évek elejére azonban megszaporodtak a kritikai visszhangok. Kezdetben a szigorúan szakmai-pedagógiai problémákhoz kapcsolódtak; később fokozatosan elmélyültek a társadalomkritika irányában. E társadalomkritika néhány fontos pontja a következő. Az iskolai segítségnyújtás tömegméretűvé válása nem a munkanélküliséget csökkenti, hanem a versenyt élezi a munkaerőpiacon. Attól ugyanis, hogy a kompenzáló oktatás bizonyos eszközeinek kellő időben történő bevetésével egy szintre lehet vagy lehetne hozni a munkaerő-kínálatban jelentkezőket, még nem növekszik meg a munkaerő-kereslet. A szükséges változtatások társadalmi jellegűek. Ilyen követelmény nemcsak a munkaerő képzettségének, hanem a munkaerőpiacnak a megváltoztatása; nemcsak a színes bőrű kisebbség egyenlő iskoláztatása, hanem a szegregáció társadalmi gyökereinek fölszámolása; nemcsak a művelődési egyenlőtlenségek eltörlése, hanem egy radikális kultúrforradalom véghezvitele; nemcsak a tőkés társadalom intézményeinek optimalizálása, hanem eltörlésük vagy radikális átalakításuk. Az intézményi forradalom elképzelései különösen Latin-Amerika értelmiségi köreiben hódítottak, de kapcsolódnak az ún. szabad iskola, elleniskola, alternatív iskola mozgalmaihoz is. Ez az áramlat az iskolát annak konkrét, társadalmilag megvalósult, hagyományos formáját nemcsak okozatnak tekinti, hanem egyúttal a társadalmi egyenlőtlenség egyik legfontosabb okának is. Az információk áramoltatásának és a tudás elosztásának bürokratikussá válásában keresi a társadalmi egyenlőtlenségek fönnmaradásának magyarázatát. Ahhoz, hogy ezt az örökölt egyenlőtlenséget meg lehessen szüntetni, a társadalom iskolátlanítása szükséges. Nevelésszociológia Magyarországon Az első világháború előtt. Magyarországon az első komoly szociológiai kezdeményezések az 1910 es évek társadalomkritikájával párhuzamosan születtek (Pulszky Ágost, Pikler Gyula, Somló Bódog, Braun Soma és a Huszadik század című folyóirat köré tömörülő radikális értelmiség.) Ezek a kezdeményezések azonban sajátos módon elsősorban a jogtudományban indultak meg, s nem vagy csupán alig-alig voltak kapcsolatban a művelődésüggyel. * Természetesen éles kritikák hangzottak el a korabeli közoktatási állapotokkal szemben (többek között pl. a Néptanító című lap hasábjain is az 1910 es években), s ezek a kritikák készítették elő azt az iskolareformot, amelyet az 1919 es tanácsköztársaság kezdeményezett. A nevelésszociológia története szempontjából azonban mindezek a kezdeményezések nem többek tudományos kuriózumoknál. A környezettanulmányozás összefonódott a marxista indíttatású társadalomtudománnyal. A nevelés külső, társadalmi föltételeinek egyenlőtlenségére és igazságtalanságára a korabeli sajtóban hangsúllyal mutattak rá a szociáldemokrata, forradalmi demokrata és szocialista szakírók. A szociáldemokrataszocialista indíttatású oktatáskritika jobbára az első világháború előtt és alatt virágzott nálunk, nagyjából az i forradalmakig. A kommün bukása után a szociáldemokrata párt teoretikusai, de a polgári liberális politikusok és publicisták közül is nem kevesen emigrálni kényszerültek. 6

16 MI A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA? A gyerekek egyénfejlődését súlyosan hátráltató környezeti (családi, iskolai) hatásokat elsősorban pedagógiai-pszichológiai szempontból elemezték a gyermek- tanulmány (pedagógia) korai képviselői (Nagy László, Nemes Lipót). A gyermektanulmány inkább a század húszas éveinek végén kezdett hatni, és igazi felvirágzása rendkívül rövid ideig a második világháborút követő demokratikus időszakban következett csak be. A két világháború között. Fontosabbnak tarthatjuk a két világháború között kibontakozó művelődéspolitikai kritikát, amely tényanyagának gyűjtésmódját tekintve erősen kapcsolódott a népi írók szociográfiai mozgalmához. A mozgalmat különböző pontokról nagyjából egyidejűen kezdeményezték a harmincas évek társadalmi átalakulás iránt elkötelezett tanárai (sárospataki tehetségkutatók, illetve Imre Sándor a szegedi éveiben). Kezdeményezésükre nagyszámú iskolai szociográfia született részben mint a tehetségkutatás előtanulmánya, részben mint a faluföltárás természetes kiindulópontja. Ezek az iskolaszociográfiák alkotják közvetlennek tekinthető előzményeit nálunk az iskola szociális környezettanulmányozásának. A Magyarország felfedezése című sorozathoz kapcsolódva a század harmincas éveinek második felében divatossá váltak és valósággal elburjánoztak az egy egy tanítási intézmény társadalmi környezetének föltárását vállaló könyvek, tanulmányok, adatgyűjtések. Közülük legkiemelkedőbb Németh László könyve a Medve utcai polgári iskoláról, amelynek az író egy ideig iskolaorvosa volt. Említsük itt meg azt az adatgyűjtő tevékenységet is, amely a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium keretében folyt (Jankovits Miklós, illetve Nemes Lipót második korszaka), és amely többek között rámutatott a budapesti polgári iskolából való kiemelkedés nehézségeire. Ami a társadalomstatisztikai adatgyűjtéseket és az ezek alapján végzendő társadalomkritikát illeti, abban többek közt Magyary Imre társadalomstatisztikai szemináriuma vált híressé. A pszichológiai vizsgálatokra alapító társadalomkritikai munkának is megtaláljuk magyar változatát Illyés Gyula Lélek és kenyér című munkájában (amely Kozmutza Flóra lélektani kutatásának eredményein alapszik), s amelyben megrendítő képet fest a korabeli magyar parasztgyermek fejlődésének társadalmi korlátairól. A második világháború után. A második világháború végével új lehetőségek nyíltak a nevelésszociológiai munkára. Az újonnan megjelenő pedagógiai vezérfonalak és összefoglalások hangsúlyt helyeztek a kollektív nevelésre. Sajnos azonban ezzel párhuzamosan, politikai okokból fokozatosan beszűkült az empirikus vizsgálódások lehetősége, úgyhogy mire a nevelésszociológia készen állott, gyakorlati kutatómunka a Rákosi-rendszerben lényegében nem folyhatott. Az újabb föllendülés a hatvanas évek elejére tehető (a Kádár-rendszer konszolidálódása), amikor az oktatáspolitikában is újrafogalmazódott számos olyan probléma, amelynek megoldásához nevelésszociológiai jellegű vizsgálatokra volt szükség. (A származás szerinti adminisztratív kategorizálás" eltörlése.) A hatvanas évek derekán meginduló társadalmirétegződés-vizsgálatok és a rájuk irányuló statisztikai adatgyűjtések jelentik a tulajdonképpeni szociológiai kutatómunka kezdeteit a magyar oktatásügy keretei között. Számos statisztikai vizsgálat és terepen végzett tanulmány irányult az iskolák ellátottságának, fejlettségének földerítésére, leírására. Megindult a munka a család pedagógiai munkájának és társadalmi környezetének hatásvizsgálatára is. A diákéletmód-vizsgálatok azokra a körülményekre is fényt derítettek, amelyek között a tanulóifjúság él és tanul. Mindezek eredményeként meglehetősen világos kép rajzolódott ki a társadalmi rétegződés és tanulmányi eredményesség összefüggéseiről. Ezekből kiindulva a hetvenes és nyolcvanas években további kutatások indultak a környezet hatásmechanizmusainak föltárására (nyelvszociológiai vizsgálatok, szakmunkáséletmód-vizsgálatok stb.). Az as évek. Mintegy másfél évtizeden keresztül a magyar oktatásszociológiát csaknem teljesen meghatározták azok a társadalmi struktúravizsgálatok, amelyek a hatvanas évek derekán indultak, első eredményeik pedig ugyanannak az évtizednek a végére váltak közismertté. Sokáig 7

17 MI A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA? egyenesen úgy tűnt, hogy ez a megközelítés az egyetlen releváns szociológiai szemléletmód az iskolával és az oktatásüggyel kapcsolatban. A nyolcvanas években túljutottunk ezen az egyoldalú megközelítésen. A struktúravizsgálatok betagolódtak a hazai szociológia egyéb vizsgálati irányai közé, és kitermelték saját intézményrendszerüket" is, megőrizve erős statisztikai vonzódásukat. Ugyanakkor olyan versenytársaik jelentkeztek a szociológiában, mint a történeti, a néprajzi (kultúrantropológiai) vagy a politológiai megközelítések. Kétségtelen azonban, hogy az oktatásszociológiára ma is sokan úgy gondolnak, mint a társadalmi struktúravizsgálatok egy érdekes és fontos (mellék)termékére vagy alkalmazási területére. És bár ez a felfogás túlzott, annyi kétségtelen, hogy mind a mai napig a struktúravizsgálatok határozzák meg a tanulmányi teljesítmények társadalmimechanizmusvizsgálatát. Az alábbiakban mégis megpróbáljuk az újabb eredményeket röviden jelezni. A nyolcvanas évek statisztikai jellegű társadalmirétegződés-vizsgálata egyrészt az iskolázottság és a rétegződés történeti tendenciáinak föltárásával, másrészt a településviszonyok leírásával gazdagodott. Mára már tudjuk, hogy ami a világháborút követően a magyar társadalom rétegződésében végbement, az lényegében folytatása volt egy már korábban megindult, de a háborús viszonyok és az ókonzervatív politikai rendszer miatt megakadt fejlődésnek. A parasztság gyorsuló önfelszámolódása, a munkásság számszerű növekedése, valamint az alkalmazottak látványosan fontossá váló csoportjai már a harmincas évektől kezdve átalakították a társadalmat. A világháborút követő politikai beavatkozások ezt a folyamatot megzavarták (gyorsították is, de blokkolták is). Minden valószínűség szerint egy szerves fejlődés medrébe való visszazökkenésnek lehettünk a tanúi a hetvenes években, nem pedig a társadalmi mobilitás csatornái látványos beszűkülésének. Azzal azonban, hogy a társadalmi rétegekben való elhelyezkedés különféle útjai részben megszüntek (vagyoni különbségek, a termelőtőke tulajdona stb.), az iskolai pályafutás a korábbiaknál sokkal nagyobb súlyra tett szert minden kelet-európai társadalomban. Azzal pedig, hogy az iskola állami monopóliuma teljessé vált, az érvényesülés csatornája is erős állami kontroll alá került. Mindez mégsem akasztotta meg a lényegi tendenciát, amelyet leginkább úgy lehet leírni nálunk is, mint egyfajta középosztályosodást még ha ez más ütemben és más szinten valósult is meg Kelet- Európában, mint a világ egyéb régióiban. A tanulmányi teljesítmény társadalmi struktúrára gyakorolt hatása ezért várhatóan még hosszú időn keresztül erős lesz nálunk; dominánsabb, mint az iparilag fejlett országokban. A tanulmányi teljesítmények és a társadalmi háttér hagyományosan statisztikai-pedagógiai vizsgálatai a nyolcvanas években nálunk is hoztak új eredményeket, mégpedig bizonyos hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sajátos iskolai elhelyezkedésének föltárásával. Például nálunk is megkezdődtek a lányok és a fiúk esélyegyenlőtlenségének vizsgálatai. Bár a lányok pályaválasztásának struktúrája egészében megegyezik a fiúkéval (azaz tehát ami a középiskolai és felsőfokú továbbtanulások arányait illeti), a részletekben (pl. diplomás vagy középfokú végzettséget igénylő foglalkozások) közismerten sok az eltérés. Témánk szempontjából ebből annyi a fontos, hogy a lányok pályaválasztása kevésbé függ össze szüleik iskolázottságával, mint a fiúké. Úgy tűnik, hogy a lányok erőteljesebben használják fel a (felső)oktatást a szüleikétől eltérő pályára kerüléshez. A korábbi évek társadalmi struktúrakutatása Magyarországon is utat talált a társadalmi státusmodellekhez. A nyolcvanas években letisztult és imponáló matematikai elemzésekkel alátámasztott magyarországi vizsgálatok a társadalmi státusok gyakori inkonzisztenciáit tudták kimutatni. A társadalmi státust ugyanis többféle dimenzió együttes hatásaként tudják leírni. Az egyik dimenzióban történő elmozdulás nem jelent szükségszerűen elmozdulást a másik dimenzióban; így alakítva ki, általában szaporítva-növelve a státusinkonzisztenzia eseteit. A hivatkozott vizsgálatok szerint például a társadalmi mobilitásban legnagyobb szerepe van a kulturális, illetve az anyagi dimenziónak: itt következhetnek be a leghamarabb elmozdulások. Ugyanakkor a területi dimenzió a leginkább ellenálló. Itt csak vontatottan tükröződnek vissza például a kulturális dimenzióban bekövetkező változások. Kevésbé elméleti módon kifejezve ez azt jelenti, hogy az ország települési viszonyai erős, ellenálló és visszatartó feltételeket teremtenek. Behatárolják a fiatalok pályafutását és iskolai eredményességét csakúgy, mint foglalkozását és 8

18 MI A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA? beilleszkedését a munka világába. Ezért vált a nyolcvanas évek kezdete óta a területi szempontú oktatáskutatás mind jelentősebbé. A területi megközelítés megpróbálkozik azzal, hogy a tanulmányi teljesítményekre ható társadalmi tényezőket az egyén környezetének bővülő körei szerint csoportosítsa. Vagyis a makroszintű statisztikai megközelítést igyekszik egybekapcsolni a kérdőíves-mintavételes vizsgálatokkal, az egyedi esettanulmányokkal (amelyek módszerét főként a néprajzi társadalomkutatásból leste el), illetve a szocializációs vizsgálatokkal, amelyek az egyénfejlődést a szociálpszichológia eszközrendszerében kapcsolják össze a társadalmi csoportokban végbemenő változásokkal. Bár a szocializációs vizsgálatok (pedagógiai szociálpszichológia) háttérbe szorultak a magyar oktatáskutatásban, a nyolcvanas években is volt figyelemre méltó hozzájárulásuk a tanulmányi teljesítmények társadalmi értelmezéséhez. A legfontosabb e vizsgálatokban minden bizonnyal az, hogy az érték és az érdek fogalmaival kötik össze a társadalmi csoportokban és az egyéni fejlődésben végbemenő változásokat. Ezzel nemcsak a csoportdinamikai szemléletet rehabilitálják, hanem egyúttal megelőlegezik a tanulmányi teljesítmények politológiai jellegű vizsgálatát is. Meghatározások Határtudomány. A nevelésszociológia mint tudomány fogalmának meghatározása azért nem könnyű, mert még nem alakult ki egységes vélemény sem tárgyát, sem föladatait illetően. Ezért nevelésszociológiáról vagy az egyes részletkérdéseiről szóló földolgozásokban a legkülönfélébb értelmezési lehetőségek fordulnak elő. Mielőtt megkísérelnénk körülhatárolni tudományunkat, röviden az értelmezés e különböző lehetőségeit tekintjük át. A szociológus számára természetes, hogy a szociológia adott ismeretanyagából induljon ki. Ebben az esetben nevelésszociológián értik az olyan szociológiai összefoglalókat, amelyek főként pedagógus hallgatóságnak vagy olvasóközönségnek készültek. Az ilyen összefoglalások (sorozatok, kurzusok) annyiban különböznek egyéb társadalomtudományi ismeretterjesztéstől, hogy hangsúlyosabban tárgyalják a pedagógust érintő, őt érdeklő általános szociológiai vonatkozásokat. E megoldást tovább is lehet fejleszteni. Ha a nevelésszociológiát nem pusztán az általános szociológia szakmai közönség számára előadott változataként fogjuk fel, hanem bizonyos részeredmények együttesének, akkor a különféle szakszociológiai eredményekhez fordulhatunk. Ebben a meggondolásban a nevelésszociológia nem más, mint az egyes szakszociológiák (településszociológia, családszociológia, szervezetszociológia stb.) olyan megállapításainak gyűjteménye és csoportosítása, amelyek valamiképp összefüggenek vagy összefügghetnek az oktató-nevelő munkával. Ez a nevelésszociológia a másutt született eredmények újszerű csoportosítása. A pedagógus és az oktatásügyben dolgozó többi szakember számára viszont az a természetes, ha a nevelésszociológia az oktatás-nevelés, illetve az oktatási rendszer problémáiból indul ki. Ilyen típusú összefoglalók rendszerint pedagógusok tollából születnek, akiknek a nevelés" a probléma, a szociológia" viszont csupán eszköz e problémák újszerű megfogalmazására-megoldására. Az ilyen nevelésszociológiai összefoglalók egyik típusa az oktatás-nevelés gyakorlatát tartja szem előtt, ahogyan az iskolai keretben rendszerint az osztály- és órarendszer föltételei között zajlik le. A szociológiai ismeretanyagból nem az elméleteket választják ki elsősorban, hanem a módszereket; e módszerek alkalmazására törekszenek az iskolai gyakorlatban. Ezt annál is inkább tehetik, mert elvileg a módszertan születik ugyan az elmélet céljaira, gyakorlatilag mégsem csak az elméleti fölismerések fejlesztik tovább a módszertant; a kutatási módszerek területén legalább ugyanannyi fontos újítás született már (amely viszont visszahatott az elméletre). A kutatási módszerek e relatív önállósága teszi lehetővé a nevelésszociológia szociotechnikaként való fölfogását; az ilyen összefoglalókat csupán a legszükségesebb mennyiségben kíséri az eredményekhez nélkülözhetetlen szociológiai fogalmak magyarázata. (Emellett tudnunk kell azt is, hogy a pedagógus általában erősen érdekelt az új technikák kipróbálásában és elsajátításában, ha ettől szakmai megbecsültségének emelkedését várhatja.) Ha viszont az oktatásügyi szakember a tágabb horizontú oktatásügyi problémák iránt érdeklődik, számára a nevelésszociológia az oktatási rendszerben szükséges döntés-előkészítés szociológiai fegyvertárává válhat. Azok a kutatási eredmények és a megértésükhöz óhatatlanul szükséges szaknyelvi fogalomrendszer tarthatnak számot érdeklődésre, amelyek az oktatási rendszerben fölmerülő, megoldást igénylő problémákkal állanak kapcsolatban. A nevelésszociológia ebben 9

19 MI A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA? az értelmezésben azoknak az intézkedéseknek tervezett és nem tervezett társadalmi hatásaival foglalkozik, amelyek például az iskolahálózat területi elhelyezésére, a beiskolázásra és a pályaválasztásra, új iskolatípusok kialakítására, az iskolarendszer tagolására, a pedagógusok képzésére és foglalkoztatására vonatkoznak. Más szóval a nevelésszociológia ebben a perspektívában az oktatástervezés kiegészítője amennyiben az oktatástervezés a társadalmi tervezés jegyeit hordozza. Azok, akik a nevelésszociológiával mint tudománnyal nem csupán érintőlegesen foglalkoznak mint a szociológia más területei iránt elkötelezett társadalomkutatók vagy az oktatásügyi problémák iránt fogékony pedagógusok, megkísérlik a nevelésszociológiát önálló elméletté építeni. Ez általában úgy történik, hogy az oktatás-nevelés vagy az oktatási rendszer problematikáját egy egy szakszociológai vagy kutatási szemlélet, irány szempontjából gondolják végig. A nálunk is legismertebb ilyen kísérlet az, amely a társadalmi szerkezet kutatásából kiindulva fogalmazza meg az oktatás-nevelés kérdéseit, és ennek megfelelő eljárásokkal keres elméleti vagy empirikus választ rájuk. Nálunk ma még szokatlan, másutt mind gyakrabban előfordul, hogy az oktatás-nevelés problémakörét a szervezetek szociológiája felől közelítik meg, hogy rámutassanak arra, az oktató- nevelő munka jelenségei és nehézségei milyen mértékben függenek össze az oktatási intézmények belső világával, valamint az egész oktatásügy szervezeti kereteivel és folyamataival (struktúra, információáramlás, döntés, vezetés stb.). Ismét más lehetőség, amikor a kutató a társadalmi beilleszkedés (szocializáció) fogalmi keretében gondolja végig és rendszerezi az oktatásnevelés jelenségeit. Ebből a nézőpontból az intézményes oktató-nevelő munka nem egyéb, mint a legszélesebben értelmezett szocializáció egy formája (intézményesült és szervezett formája, hiszen így kívánja a modern munkamegosztás). Ebben az esetben a nevelésszociológia a társadalomba való bevezetés összes eseteit vizsgálja egyik változatként azt az intézményesült és szervezett formát is, amely a társadalmi munkamegosztás történetével párhuzamosan kialakult, és közöttük von párhuzamot, illetve mutat rá az elkerülhetetlen konfliktusokra. Típusai. A nevelésszociológia meghatározásának effajta kísérletei (amelyek közül csak jellemzésül idéztünk, a példák számát szaporíthatnánk) a legfontosabb valamennyi közt. De miközben meghúzzák a nevelésszociológia illetékességének határait, bizonyos jelenségek elkerülhetetlenül kívül rekednek. Egyfelől tehát meghatározzák sőt bizonyos irányokban még bővítik is a nevelésszociológia kutatási területét; másfelől viszont korlátozzák is. Ezért az önálló szociológiai elmélet (szakszociológia vagy kutatási irány) által meghatározott nevelésszociológia valahogy mindig szűkebb, mint az oktatás-nevelés valós kérdéseinek teljes köre. A nevelésszociológia e meghatározásait aszerint tipizálhatjuk tehát, hogy miként használják a nevelés" és a szociológia" fogalomkörét. Magyarul is, más nyelveken is számos változata született már a nevelésszociológia" szónak. De minden meghatározás valamiképp a nevelés" fogalomkörében marad: a nevelés" kategóriájának egyfajta átértelmezése. Ezeknek az átértelmezéseknek két típusa lehetséges: vagy leszűkítjük a nevelést" az iskolai oktatás-nevelés gyakorlatára, vagy annyira kitágítjuk, hogy az egész oktatási rendszer működése beleférhessen. Ennek megfelelően különböztetjük meg a problémák két körét, amelyeket a nevelésszociológia tárgyaként kiválaszt. Különbözőképpen érthetjük a szociológia" kifejezést is. Ha a megszerzett, rendszerbe foglalt, tanítható és tanulandó ismereteket értjük rajta, akkor vagy a pedagógusoknak szóló szociológiai ismeretterjesztést, vagy az oktatás-nevelés egészére vonatkozó szakszociológiai eredményválogatásokat lehet nevelésszociológiának nevezni. Ha ezzel szemben szociológián a társadalmi jelenségek és folyamatok vizsgálatának és magyarázatának egy egy irányát vagy szemléletét értjük, s ezt az iskolai tevékenységre szűkítjükkonkretizáljuk, akkor előttünk áll az ún. szociálpedagógia". A szociálpedagógus szemléletének lényege az a fölismerés, hogy a mindennapi oktató-nevelő munka összefonódik a társadalmi környezet tényezőivel; illetve az a meggyőződés, hogy a társadalom a nevelés aprómunkája révén megváltoztatható. De ha nem az oktatás-nevelés aprómunkájára figyelünk, hanem a tágabb összefüggésekre, akkor olyan nevelésszociológiát kapunk, amely egy egy nagy elmélet" szálára fűzi föl az oktatásügy problémáit. 10

20 MI A NEVELÉSSZOCIOLÓGIA? Végül a szociológiát leszűkíthetjük kutatási módszertanának területére is. Ilyenkor nevelésszociológián valamiféle pedagógiai szociotechnikát értenek csupán; vagy az oktatási rendszerrel kapcsolatos döntés-előkészítéseket. Szakszociológia. A nevelésszociológia ismeretanyaga ma tehát még aligha tekinthető lezártnak és egységesnek. A meghatározás nehézsége abból adódik, hogy a jelenségvilág, amelyet a nevelésszociológia tanulmányozni kíván, rendkívül összetett. Egy ilyen bonyolult jelenségvilág értelemszerűen számos ponton függ össze a társadalom más kérdéseivel; ezért a társadalomkutatás sokszor találkozik vele és mond lényegeset róla. Ez a magyarázata sokféle szociológiai megközelítésnek, amely mind igényt tart arra, hogy nevelésszociológiai" legyen. Egy közös vonásuk van: mind oktatási-nevelési problémákat elemeznek szociológiai szempontból. Szociológiailag elemezni egy egy jelenséget azt jelenti, hogy társadalmi összefüggéseibe helyezni. Vagyis nem nézzük többé önmagában, és most nem tulajdonítunk önálló jelentőséget neki. A szociológiai elemzés számára éppen azok az áttételek és közvetítések érdekesek, amelyek révén az oktatás-nevelés kérdései a társadalmi viszonyrendszer talaján kialakulnak, és a társadalmi meghatározottság révén változnak, fejlődnek tovább. A pedagógust elsősorban az oktatás-nevelés vagy ennek kerete: az oktatásügy érdekli; megértéséhez azonban esetenként igénybe veszi a szociológia eszközeit és fogalmi rendszerét is. A szociológus viszont a társadalomra figyel; az oktatásüggyel csupán annyiban foglalkozik, amennyiben megismerése közelebb segít a társadalom jelenségvilágának és folyamatainak tüzetesebb megértéséhez. Ezért nehéz önálló nevelésszociológiáról beszélni a szónak abban az értelmében, ahogyan a pedagógia egyes területei önállók. Szívesebben neveznénk mindezt az oktatási-nevelési problémák különféle szociológiai megközelítéseinek. A különböző problémákat ugyanis más-más megközelítéssel lehet jobban leírni és megmagyarázni. Éppen ezért, amikor nevelésszociológiát" mondunk, legalábbis a következő aspektusokat értjük rajta. A nevelés szociológiája (vagy pedagógiai szociálpszichológia). Itt azokról a legátfogóbb összefüggésekről van szó, amelyek a nevelés mint a társadalomba való bevezetés folyamatát szükségessé és lehetővé teszik. Alapkérdése: hogyan termelik újra" viszonyaikat a társadalom tagjai egy egy gazdasági- társadalmi alakulat története során, ha életük nagyon is véges? Válaszul a nevelés szociológiája a nemzedékváltás folyamatát emeli ki. A nemzedékváltás az idősebb generáció számára a természettől elhódított környezet (a kultúra) legfontosabb elemeinek továbbadását jelenti; az ifjabb nemzedéknek a társadalomba való beleszövés feladatát. Hogyan válik az új nemzedék tagja fokról fokra felnőtté, a társadalom tagjává emberré? Milyen hatások alkotják a szocializáció folyamatát? Pedagógiai szociológia. Ez a kifejezés a nevelésszociológiának a neveléstudományok közé tartozását hangsúlyozza. Azoknak a társadalmi együtteseknek ( nevelési rendszereknek") a szociológiai elemzését értjük rajta, amelyek körülveszik a gyermeket (elsősorban a tanulót), és meghatározzák iskolán kívüli sőt nagyrészt iskolán belüli életét, teljesítményeit, pályafutását. E társadalmi együttesek közül a gyermek fejlődési szakaszait is figyelembe véve legfontosabbnak a családot tartjuk; a pedagógiai szociológia egyik nagy fejezete éppen a családi hatásrendszer számbavétele, föltérképezése és eredetének szociológiai analízise. A gyermek fejlődése során később mind nagyobb szerepet kapnak a környezetében megtalálható különböző származású, összetételű, funkciójú csoportok; nagyobbrészt a gyermek kortársaiból tevődnek össze. Ezen a terepen alakítja ki az első pajtási-baráti csoportot, amely elkíséri őt a lakóhelyi környezetben csakúgy, mint a lakóhelyen vagy azon kívüli működő fontos intézményekben. Az intézmények közt vannak olyanok, amelyek kimondottan a nevelés céljait szolgálják (bölcsőde, óvoda, iskola, ifjúsági mozgalom, sportegylet stb.), más részük nem nevelési célú, de nevelő funkciókat is gyakorol. A felnőttnevelést számításba véve, a pedagógiai szociológia érdeklődési köre kiterjed azokra a társadalmi együttesekre is, amelyekben a felnőtt elhelyezkedik, amelyeknek tagjává válik. Számos társadalmi együttest említhetnénk (például a pártokat vagy a szakmai szervezeteket); pedagógiai szempontból már csak általános jellege miatt is a munkahely az egyik legfontosabb közöttük. 11

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1

Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Neveléselmélet Oktatáspolitikai válaszok 1 Az oktatás rendszer négy szektora Közoktatás 2008. 02. 19. Tanárképzés erőssége: JPN tanárképzés bemutatása Felsőoktatás : átalakulása, tanárképzés változása

Részletesebben

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a

Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a Az ELŐADÁS ifjúságsegítő CÍME curriculum a pedagógus szemével Horváth Ágnes Alapismereti és Szakmódszertani Tanszék, Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Vázlat Kulcsszavak: ifjúságsegítő, tudományág,

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS A szabályok és a társadalmi-gazdasági térfolyamatok dinamikus kapcsolata, valamint a területfejlesztés esélyei Magyarországon 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 68.

Részletesebben

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére.

munkások képzése, akik jogokon és a társadalmi problémák megelőzésére, szakszerű kezelésére. 1 Mi a képzés célja? A hallgatók a képzés során elsajátított ismereteik és készségeik birtokában alkalmazni tudják az adatfelvételi és számítógépes Mi lesz akkor a diplomámba írva? szociológia BA szociális

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Iskolai szociális munka gyakorlata

Iskolai szociális munka gyakorlata Iskolai szociális munka gyakorlata B1206 Meghirdetés féléve 4 Kreditpont 1 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 30 óra gyakorlat Min ai Előfeltétel (tantárgyi kód) B1101 Dr. Torkos Katalin 1. A tantárgy

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása

Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása 1. sz. melléklet Melykóné Tőzsér Judit iskolai könyvtári szakértő véleménye alapján módosítva 2005. jan. 5-én. Az iskola könyvtár gyűjtőköri leírása Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Könyvtár

Részletesebben

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István)

Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) Zárójelentés a T 049593 számú A felsőoktatás-politika története és történetének tanúságai című OTKA kutatásról (Témavezető: Polónyi István) A kutatás eredményeként született zárótanulmány, amely egy tervezett

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Kommunikációs gyakorlatok

Kommunikációs gyakorlatok Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:

Részletesebben

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 ÖNKÉNTESSÉG ÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS Karlowits-Juhász Orchidea Miskolci Egyetem BTK Tanárképző Intézet Korunk

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010)

ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Csernicskó István ÁLLAMOK, NYELVEK, ÁLLAMNYELVEK Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén (1867 2010) Gondolat Kiadó

Részletesebben

2007. december 18. Pécs

2007. december 18. Pécs 2007. december 18. Pécs Az LLL program és a Grundtvig lehetőségei Horváth Katalin Tempus Közalapítvány Múlt és jövő Erasmus 1987- LEONARDO DA VINCI 1995-1999, 2000-2006 SOCRATES2007-2013 1996-2000; 2000-2006

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A szociális környezet és az oktatás

A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet és az oktatás A szociális környezet a társadalmi keretfeltételekből tevődik össze: ide tartoznak a gazdasági és politikai struktúrák, a gondolkodás és viselkedésformák, valamint a

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II.

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Miért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n? Miért válaszd a rekreációszervezés-és egészségfejlesztés alapszakot a JGYPK-n? Az egészség, az egészséges életmód és a rekreáció olyan fogalmak, melyek a 21. században megkerülhetetlen témák és amelyeket

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK. 2014/15/2. félév

KÖVETELMÉNYEK. 2014/15/2. félév KÖVETELMÉNYEK 2014/15/2. félév Tantárgy neve Oktatási rendszerek és gazdaság PDB1601L Meghirdetés féléve 5. Kreditpont 3 Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) 2+0 Kollokvium PDB1005 Tantárgyfelelős neve

Részletesebben

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei SZOCIÁLIS ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint Írásbeli Szóbeli Írásbeli Szóbeli 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

ÖNÉLETRAJZ. 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató

ÖNÉLETRAJZ. 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls Universität, Heidelberg (Németország) KAAD ösztöndíjas vendégkutató ÖNÉLETRAJZ Személyi adatok Név: Ceglédi Tímea Születési hely, idő: Budapest, 1984.06.14. E-mail: cegledi.timea@cherd.unideb.hu Honlap: http://timeacegledi.honlap.com/ Tanulmányok 2009.04. - 2009.09. Ruprecht-Karls

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal

Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület Szakmai Nap 2011. szeptember 1. Az üzleti versenyképességünk növelésének lehetőségei az ERASMUS programmal Nemeslaki András Infokommunikációs Tanszék Informatikai Intézet

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 2. Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 2. Tantervtípusok; NAT-ok TANTERV: Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között (. o (Báthory

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag)

KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR. (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 1 2 CÍMNEGYED KÖZMŰVELŐDÉSI FOGALOMTÁR (minőségfejlesztési és pályázati munkaanyag) 3 4 TARTALOM Bevezető 7 1. ALAPFOGALMAK 11 1.1.

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu

HÉTFA Kutatóintézet és Elemző Központ A használható tudásért 1051 Budapest Október 6. utca 19. www.hetfa.hu Mike Károly: A szabadság körei ElinorOstrom az önszerveződés intézményeiről Intézményes világ? Intézményes megközelítések a társadalomtudományban konferencia MTA TK Szociológiai Intézet 2012. december

Részletesebben

Budapest, 2013. október 25.

Budapest, 2013. október 25. Budapest, 2013. október 25. Kelemen Gabriella Pedagógiai szakértő RPI Az előadás tematikája A pedagógus portfólió, munkaportfólió Elkészítése elkerülhetetlen A minősítésben betöltött szerepe Hogyan készítsük

Részletesebben

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1

Kiss Adél. A tanulás esélyei 1 Kiss Adél A tanulás esélyei 1 A térségi jövőképről szóló Székelyföldi Foresight elemzésben az oktatás, a képzés illetve a továbbtanulás kérdése jelentős hangsúlyt kapott. A félperiferikus helyzet, valamint

Részletesebben

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE

FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE FEJÉR KÁLMÁN SZOLFÉZS PÉLDATÁR NÉPI DALLAMOK ZENEISKOLÁK RÉSZÉRE Kolozsvár, 1999 A példatár megjelenését a Magyar Oktatási Miisztérium támogatta Az elektronikus változat elkészítését az Emberi Erőforrások

Részletesebben

CSALÁDSZOCIOLÓGIA. Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11

CSALÁDSZOCIOLÓGIA. Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11 Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11 Újvidéki Tudományegyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka Strossmayer utca 11. CSALÁDSZOCIOLÓGIA

Részletesebben

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT

ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Kar Továbbképzési és vizsgaközpont ANYANYELVI NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN, A MONTESSORI PEDAGÓGIA ESZKÖZRENDSZERÉVEL ZÁRÓDOLGOZAT KONZULENS TANÁR: Dr. Szinger Veronika

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA

POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA SPIRA VERONIKA POLITIKA, OKTATÁSPOLITIKA FÜGGELÉK 1 Megjegyzések a Függelékhez A Politika, oktatáspolitika dokumentumgyűjteményt a függelék zárja, amely bemutatja, hogy az önkormányzati munka milyen járulékos

Részletesebben

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai

Dr. Hengl Melinda. A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai Dr. Hengl Melinda Jogász, Pszichológus, Írásszakértő hallgató, Grafológus, Jelnyelvi interkulturális kommunikációs szakértő A siketek felsőoktatásának aktuális kihívásai A tudásgyárak technológiaváltása

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Apedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak személyiségének, A kezdõ pedagógus. Szivák Judit

Apedagóguskutatás nagy állomásai: a pedagógus tulajdonságainak személyiségének, A kezdõ pedagógus. Szivák Judit Szivák Judit A kezdõ pedagógus Az elsõ és legfontosabb dolog: legyen bátorságunk elkezdeni. Clemenceau Új címszó jelent meg a pedagóguskutatás nemzetközi szakirodalmában a hatvanas hetvenes években: a

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján

Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit egy halmozottan hátrányos kistérség példáján TÁRSADALMI KONFLIKTUSOK - TÁRSADALMI JÓL-LÉT ÉS BIZTONSÁG - VERSENYKÉPESSÉG ÉS TÁRSADALMI FEJLŐDÉS TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 C. KUTATÁSI PROJEKT Perifériára szorulva: Társadalmi jól-lét deficit

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI

A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI A MAGYARORSZÁGI TÁVKÖZLÉS FEJLŐDÉSÉNEK TÖRTÉNETI TÉRPÁLYÁI 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 69. Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézet 2 A MAGYARORSZÁGI

Részletesebben

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK?

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? IFJÚSÁGÜGY=FIATAL+SZABADIDŐS KÖZEG +SZOLGÁLTATÁSALAPÚ KÖRNYEZET Fiatalok (NIS): intézményes felügyelet nélkül magáért felelősséget vállalótól; másokért is

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság! Élve az Médiatanács által elfogadott és február 1-től 45 napon át érvényben lévő javaslattételi lehetőséggel, az alábbiakban összefoglaljuk a Közszolgálati

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról

Zsinati Határozat a hitéleti szakok képzési és kimeneti követelményeinek meghatározásáról Zsinati Határozat a hitéleti szakok nek meghatározásáról Magyarországi Református Egyház Zsinata - az Oktatásügyi Szakbizottságnak a református felsőoktatási intézmények vezetőinek egyetértésével tett

Részletesebben

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13)

AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV. Általános kerettantervű képzés, emelt szintű nyelvoktatással (Tagozatkód: 13) AVASI GIMNÁZIUM FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2014/2015-ÖS TANÉV Cím: 3524 Miskolc, Klapka Gy. u. 2. OM kód: 029264 Telefon: 46/562-289; 46/366-620 E-mail: titkarsag@avasi.hu Honlap: www.avasi.hu I. A 2014/2015.

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ

Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Balmazújvárosi Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége TÁJÉKOZTATÓ Egyek Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2 év december hó 2-én tartandó ülésére Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Balmazújvárosi

Részletesebben

A sportpedagógia alapjai

A sportpedagógia alapjai Triatlon-edzők szakmai továbbképzése Balatonboglár, 2015. április 16-19. A sportpedagógia alapjai Dr. Poór Zoltán a neveléstudomány kandidátusa A sportpedagógia fogalma Tágabb értelemben: A sportpedagógia

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai

Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Az angolszász országok kompetencia alapú tanárképzési és szaktanárképzési tapasztalatai Dr. Kelemen Gyula HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram

Részletesebben

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter

PhD ÉRTEKEZÉS. Szabó Annamária Eszter PhD ÉRTEKEZÉS Szabó Annamária Eszter MISKOLC 2009 MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR DEÁK FERENC ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA Szabó Annamária Eszter A kulturális örökség joga (PhD értekezés

Részletesebben

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT

Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

JELENKOR. Propaganda Hitler után

JELENKOR. Propaganda Hitler után JELENKOR Propaganda Hitler után Thomas Mergel 1 Propaganda Hitler után című könyvében elsősorban azt vizsgálja, milyen politikai elvárások születnek a szavazók és a politikai aktivisták választások alatt

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.)

Simor András a Magyar Nemzeti Bank elnöke: (Nemzeti Csúcs, MTA Székház, 2008. október 18.) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A közoktatás új fejlődési pályára állítása Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Budapest, 2008. november 25. NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET Simor András a Magyar

Részletesebben

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába

SYLLABUS. A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy felépítése (heti óraszám) Szemeszter. Beveztés a pszichológiába SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Bölcsészettudományi Kar - Tanárképző Intézet Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája Tantárgy megnevezése Beveztés a pszichológiába

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak

SYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Bölcsészettudományi Kar Tanárképző szak Osztálymenedzsment A tantárgy típusa DF DD DS DC x II. Tantárgy felépítése

Részletesebben

Változásmenedzsment.

Változásmenedzsment. Változásmenedzsment. A változásmenedzsment a változások kezelésére használt folyamatok, eszközök és technikák összessége, annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményt érhessük el. Felhasznált eredmények,

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14.

A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. A pályaorientáció és a pályatanácsadás a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának gyakorlatában Szeged, 2014. március 14. Előadó: Nyemcsok Lászlóné, tanácsadó Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai

Részletesebben

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga

fenyoimre@freemail.hu Középfokú C típusú állami nyelvvizsga Alapfokú C típusú állami nyelvvizsga Önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK Név FENYŐ IMRE Munkahelyi telefon 52-512900/2233 Fax 52-512922 E-mail fenyoimre@freemail.hu KÉPZETTSÉG 1994-1999. 1996-2000. 1997. 1999-2002.. Filozófia (Kossuth Lajos Tudományegyetem)

Részletesebben

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program

Darvai Tibor Önéletrajz. 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola Nevelésszociológia program Darvai Tibor Önéletrajz Személyes adatok: Név: Darvai Tibor Cím: 6724, Szeged, Kossuth Lajos sgt. 103. Telefon: 70/504-83-58 E-mail: darvai.tibor@gmail.com Tanulmányok: 2008 PTE Oktatás és Társadalom Neveléstudományi

Részletesebben

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium

Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium Felvételi tájékoztató a 2016/17 os tanévre Az iskola mottója : Legfontosabb adatok Celldömölki Berzsenyi Dániel Gimnázium e mail.: honlap: OM azonosító: 036723 "A míveletlen föld csak gazt terem, A lélek

Részletesebben

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola

EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS. TESSEDIKKEL A XXI. SZÁZADBA Második Esély Népfőiskola A mi szerepünk alig több rendezésnél, rendszerezésnél, adminisztrálásnál és az erők helyes ökonómiájának érvényesítésénél. (Karácsony Sándor:Új Szántás, 1948) EZERARCÚ NÉPFŐISKOLA FELNŐTTKÉPZÉSI TANÁCSKOZÁS

Részletesebben