4. Magyarország vízrajza

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "4. Magyarország vízrajza"

Átírás

1 4. Magyarország vízrajza

2 A vízhálózatunk a pliocén végén

3 A vízhálózatunk a pleisztocén elején

4 A vízhálózatunk a pleisztocén végén

5 A vízhálózatunk a holocénben

6 Vízjárta és vízzel elöntött területe a Kárpát-medencében

7 A vízföldrajzi viszonyok általános jellemzése A Kárpát-medence egésze a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, de A Tisza az országhatáron kívül ömlik a Dunába, ezért Magyarország vízhálózata két folyóhoz tartozik A felszíni vizek 94%-a az országhatáron kívülről érkezik (vö. a medencejelleg következményei) pl. Duna 98%, Tisza 67%

8 Felszíni vizek vízjárása A folyók vízjárása erősen ingadozó Árvizek Tavaszi hóolvadás Nyár eleji és végi esőzések Nagyobb esőzéseket követően bármikor Alacsony vízállások Aszályos nyári hónapokban Télen, amikor nem olvad a hó

9 Ár- és belvízvédelem Magyarországon

10 Folyóvizek építő és romboló munkája Folyóink legnagyobb része közép-, vagy alsó szakaszjellegű A kanyargó folyók erősen formálják a partjaikat és az árterületüket pl. Dráva alámossa a partját Jellemzően sok lebegtetett hordalékot szállítanak pl. Szőke Tisza Egyes helyeken bevágnak pl. Duna a Visegrádiszorosban Másutt lerakják a hordalékukat pl. a Szigetközben

11 Folyószabályozások A szabályozások jelentősen átalakították a vízrendszerünket Kanyarulatokat vágtak át Korábbi kanyarulatokból morotvák képződtek A folyók egyenesebbek lettek és megrövidültek Megnőtt az esésük Gyorsabban lefolyik a vizük

12 Folyószabályozások Megnőtt az árvízveszély A folyók mentén árvízvédelmi töltéseket kellett létrehozni A folyók mentén belvízelvezető csatornahálózatot kellett kialakítani és zsilipekkel, szivattyúkkal mozgatni a vizet A mederbe különböző műszaki tárgyakat kellett elhelyezni pl. sarkantyúk, küszöbök

13 Folyószabályozások Vízlépcsőket hoztak létre, amellyel tudják a vízjárást szabályozni Mesterséges tavakat és vízfolyásokat hoztak létre, valamint időleges árvíztárolókat Ezek haszna Elektromos energia termelés Száraz területek vízellátása Települések ivóvízzel való ellátása Árvízvédelem

14 Folyószabályozások A folyók esésének növekedésével megnövekedett a medermélyülés és a parterózió Az árvizek kialakulását segítette a vízgyűjtő területeken az erdőirtás A többlet vízhozam az egyenes és nagyobb esésű folyókon gyorsan lefolyik, ezért növekszenek a szélsőségek, kiszáradás A gátak közötti ártér sok helyütt folyamatosan feltöltődik nő az árvízveszély

15 A vízfolyások vízminőségének változása Az 1950-es évektől kezdve a vízminőség jelentősen romlott Okai: Iparosítás Urbanizáció növekedése Mezőgazdaságban egyre több vegyszert használnak Közműolló nyitódása Az országhatáron kilépő folyóink szennyezettebbek, mint a belépéskor

16 Vizek vízminőségi osztályozása Meghatározzák: Oxigénháztartás Tápanyagháztartás Mikrobiológiai jellemzők Szennyezések adják 5 minőségi osztályokba sorolják be őket A minőségi osztályok nem állandóak Befolyásolhatják a szennyeződések és a környezeti viszonyok pl. vízhozam, hőmérséklet

17 Példák a vízminőségi osztályokra I. osztály tiszta, kiváló víz: kevés, elsősorban a hegy- és dombvidékek vízfolyásainak kezdeti szakasza II. osztály kissé szennyezett, jó víz: a Duna Bp-től fentebbi szakasza, valamint Dunaföldvártól D-re III. osztály közepesen szennyezett, tűrhető víz: Kapos alsó folyása, Dráva

18 Példák a vízminőségi osztályokra IV. osztály szennyezett víz: a Duna és a Tisza legnagyobb része V. osztály erősen szennyezett víz: települések közvetlen közelében, pl. Duna Budapestnél, Tisza mellékfolyóinak egyes szakaszán kraszna, Lónyaicsatorna, Sió, Pécsi víz Az utóbbi évtizedekben a szennyvíztisztítás növekedésének következtében a folyóvizek szennyezettsége csökkent, de Időnként a határokon túlról jelentős szennyeződés érkezik

19 A Duna jellemzése Jelképes forrása: Donaueschingen (Schwarzwald)

20 A Duna jellemzése Ténylegesen a Duna kezdete: Breg és Brigach összefolyásától Donauzusammenfluss Torkolat: Románia- Duna-delta

21 A Duna jellemzése

22 A Duna jellemzése Vízgyűjtőjének megoszlása (17 ország): Románia (28,9%), Magyarország (11,7%), Ausztria (10,3%), Szerbia (10,3%), Németország (7,5%), Szlovákia (5,8%), Bulgária (5,2%), Bosznia- Hercegovina (4,8%), Horvátország (4,5%), Ukrajna(3,8%), Csehország (2,6%), Szlovénia (2,2%), Moldova (1,7%), Svájc (0,32%), Olaszország (0,15%), Lengyelország (0,09%), Albánia (0,03%)

23 A Duna jellemzése Hossza: teljes-2850 km, magyarországi-417 km A Duna a világ legnemzetközibb folyója; 10 országon halad át, vízgyűjtő területe 17 további országot érint. Több jelentős település is emelkedett a partjain, pl. négy jelenlegi főváros: Bécs, Pozsony, Budapest ésbelgrád. A térség kulturális öröksége a természeti adottságokkal együtt nagy számban vonzza a turistákat.

24 A Duna szakaszai A felső szakasz a Duna forrásától nagyjából a Morva folyó torkolatáig tart. Itt alapvetően a gyors sodrás, a vízszint jelentős esése jellemző. A folyó nagy mértékben bontja a partjánál lévő kőzeteket, mélyíti medrét, a keletkezett hordalékot tovább szállítja. A középső szakasz a Morva torkolatától nagyjából a Kárpátok déli vonulatáig, Szörényvárig tart. A középső szakaszon a folyó sebessége mérséklődik. Az alsó szakasz, amely Szörényvártól a Duna-deltáig ér, jellemzően nagyon lassú folyású és kis esésű. A Duna-delta alapvetően jól elkülöníthető az alsó szakasz további részeitől. Egyrészt, mivel itt a Fekete-tenger hatásai dagálykor a visszafolyás is jellemzőek, illetve itt már szinte állóvízzé alakul a Duna, minden hordalékát lerakja. Ezáltal egyre nagyobb területet vesz el a tengertől.

25 A Duna tájformáló szerepe Eróziós tevékenysége: elsősorban a gyorsabb folyású, hegyi szakaszokon jellemző. A folyó állandóan koptatja és mélyíti medrét. A keményebb kőzetek koptatása révén a Duna jellemző geológiai képződményei a sziklák. Legismertebbek a Passau feletti, valamint a vaskapui szakaszok. Magyarországon kisebb számban Nyergesújfalunál, Dömös és Nagymaros között, valamint Budafoknál találni sziklákat.

26 A Duna tájformáló szerepe Puhább kőzetek eróziója A löszös síkvidékeken keresztülhaladó folyó mélyen belevájja magát a puha kőzetbe, ezért itt megfigyelhetők a magaspartok. Ilyen szakaszok elsősorban a jobb parton találhatók Gönyű és Komárom, valamint Érd és Mohács között. Ezeken a helyeken fokozottabb földcsuszamlás veszély van, mivel a folyó fokozatosan aláássa a hegyoldalakat

27 A Duna tájformáló szerepe Építő (akkumulációs) tevékenység: a lassabb folyású, alföldi részeken jellemző. A folyó nagy mennyiségű hordalékot szállít, amely a felső szakaszon még igen nagy méreteket, lejjebb már csak porszemnyi nagyságot vehet fel. Ha a vízszint hirtelen apadásnak indul, a Dunán jellemzően kialakulnak a zátonyok, amelyek ebből a hordalékból származnak.

28 A Duna tájformáló szerepe A vízszint ismételt növekedésével a zátonyok is eltűnnek, a folyó tovább szállítja a hordalékát. Jellemzően zátonyos rész a Duna Rajka és Gönyű közötti szakasza, ahol a Bős nagymarosi vízlépcső megépítésével a hasonló képződmények még nagyobb számban elszaporodtak. A Duna különleges képződményei az aldunai sellők, amelyek a mederfenék kisebbnagyobb kitüremkedéseit jelentik.

29 A Duna tájformáló szerepe Egyre kisebb számban, de még jellemzőek a Duna mentén a mocsarak, amelyek lerakott hordalékkúpokon alakultak ki. A legnagyobbak Bajorországban, a Hanság és a Duna-delta területén találhatók. A hordalékkúpok, esetenként szigeteket is létrehoznak, illetve a Duna-delta területén a turzások.

30 A Duna mellékfolyói Németország Altmühl, Iller, Lech, Naab, Isar, Inn

31 Ausztria Traun, Enns, Morva Szlovákia Morva, Vág, Garam, Ipoly A Duna mellékfolyói

32 A Duna mellékfolyói Magyarország Öreg-Duna Mosoni-Duna Rábca Ikva, Répce Rába - Sorok, Gyöngyös, Marcal Torna, Gerence, Bitva Concó Által-ér Ipoly, Rákos-patak Benta Szent László-patak Váli-víz Sió Zala, Sárvíz, Kapos Csele-patak

33 A Duna mellékfolyói Szerbia Tisza, Száva, Temes, Nagy-Morava, Duna-Tisza-Duna-csatorna

34 A Duna mellékfolyói Horvátország Dráva Mura Kerka-Cserta-Válicka Rinya Fekete-víz Gyöngyös Almáspatak- Okor Pécsi-víz Karasica

35 A Duna mellékfolyói Románia Zsil, Olt, Argeş, Duna Fekete-tenger csatorna, Szeret, Prut Bulgária Timok, Iszkar Moldova Prut

36 A Duna és mellékfolyóinak közepes évi vízszállítása

37 Nemzeti parkok a Duna mentén Felső-Duna Nemzeti Park Donauleiten Természetvédelmi Terület (Passau környéke) Donau-Auen Nemzeti Park (Bécstől délre) Szigetközi Tájvédelmi Körzet Duna Ipoly Nemzeti Park Duna Dráva Nemzeti Park része: Gemenci-erdő, Béda-Karapancsa Kopački rit (Kopácsi rét) Nemzeti Park Deliblatska peščara (Delibláti homokvidék) Rezervátum Kazán-szoros Nemzeti Park Duna-delta Nemzeti Park Djerdap Nemzeti Park

38 A Tisza vízrajza Hossza: teljes: 962 km Magyarországi: 597 km Vízhozama: 820 m³/s Vízgyűjtő területe: km² Forrása: Északkeleti-Kárpátok, Ukrajna Torkolata: Titelnél ömlik a Dunába, Szerbiában Érintett országok: Ukrajna, Románia, Magyarország, Szlovákia, Szerbia

39 A Tisza vízgyűjtő területe

40 A Tisza két forrásból ered. A Fekete-Tisza és a Fehér-Tisza egymástól légvonalban 53 km-re található. A Tisza forrásának a Fekete-Tisza forrását tekintik (Máramarosihavasok Fagyaloshegység 1265 m), s innen mérik a folyó hosszát is. A Tisza forrása

41 A Fehér- és Fekete-Tisza összefolyása Rahónál

42 A Tisza torkolata Titelnél

43 A Tisza összelvényében levő szakaszok Felső-Tisza A Szamos torkolatáig, hegyvidéki jellegű. Közép-Tisza A Szamos, ill. a Maros torkolata közötti szakasz Alsó-Tisza A Maros beömlésétől a Dunáig terjed.

44 A Tisza magyarországi szakaszai Felső-Tisza Az országhatár és Tokaj között, Közép-Tisza Tokaj és Tiszaug között, Alsó-Tisza Tiszaug és a déli országhatár között

45 A Tisza szakaszai a munkavégzőképesség szempontjából Országhatár Szamos-torkolat között: kanyarogva feltöltő jellegű, az árvizek alkalmával jelentős hordalékot rak le. Szamos-torkolat Tokaj között: mesterségesen lerövidített medrében a megnövekedett munkavégzőképesség miatt kanyarogva bevág.

46 A Tisza szakaszai a munkavégzőképesség szempontjából Tokaj Kisköre között: a megnövekedett hordalékát lerakja Kisköre Szeged között: kanyarogva bevág Maros torkolattól a Dunába torkollásig: hordalékát lerakja. A hordalékszállítás jellegzetessége: Jelentős a lebegtetett hordalékszállítás szőke Tisza

47 A Tisza szabályozása Eredeti hossz: 1419 km Jelenlegi hossz: 962 km Morotvák hossza: 589 km Mesterséges meder hossza: 136 km Hajózható hossz: 780 km Folyószabályozás kezdete: augusztus 27. Széchenyi István vezetésével

48 Romániában: Visó Iza Kárpátalján: Tarac Talabor Nagy-ág Borzsa Latorca Ung A Tisza mellékvizei

49 A Tisza mellékvizei Magyarországon Baloldali vízfolyások: Túr (724 fkm) Szamos (686 fkm) Kraszna (682 fkm) Lónyai-főcsatorna (559 fkm) Keleti-főcsatorna Körösök Hortobágy Berettyó Sebes-Körös Fehér-Körös Fekete-Körös Maros

50

51

52

53 A Tisza mellékvizei Magyarországi jobboldali mellékvízfolyások Bodrog - Tapoly - Ondava - Laborc - Okna Sajó Szuha Bódva Hernád Takta Hejő Rima Csincse Hór Eger Laskó Zagyva Galga Tarján Gyöngyös Tarna Tápió Gerje Perje Szerbiai mellékvízfolyások Béga

54 Tisza-Bodrog összefolyása Tokajnál

55 Tisza-Bodrog összefolyása Tokajnál

56 Tisza-Bodrog egyesülésének térképe Bodrogköz

57 A Tisza Kiskörénél

58 A Körös-torkolat Csongrádnál

59 Tisza-Maros torkolat

60 Tiszavirágzás a Tiszán

61 Magyarország állóvizei A természetes állóvizek aránya kicsi. Tavak száma: kb. 650 Vízjárásuk a csapadék és a párolgás évi menete szerint alakul Tavasszal: magas Nyáron: alacsony Ősszel alacsony Sok tó vizét mesterségesen szab.

62 Állóvizeink általános jellemzése A természetes tavaink általában sekély vizűek Nincs bennük függőleges rétegzettség A keverőmozgások miatt télen jól és tartósan befagynak Kémiai összetételük a vízgyűjtő területük kőzettani viszonyaitól függ Az erősen párolgó vizek só koncentrációja magas pl. szikes tavak

63 Állóvizeink általános jellemzése Eutrofizáció: A tápanyagoknak, különösen nitrogén- és/vagy foszforvegyületeknek a vízben való feldúsulását jelenti, ami algák és magasabb rendű növényi életformák növekedésének felgyorsulását okozza, és ezzel nemkívánatos zavart eredményez a vízben lévő organizmusok egyensúlyi helyzetében, valamint a víz minőségében.

64 Állóvizeink általános jellemzése A befolyó vizek a tavakat hordalékkal feltöltik A morotvák természetes feltöltődése lassú

65 Mesterséges tavaink általános jellemzése Legnagyobb részük (280 db) morotvató. A folyószabályozások révén alakultak ki. Halastavak elsősorban a hegy-és dombvidékeken alakultak ki (140). Céljuk főképpen a haltenyésztés. Természetvédelmi jelentőségük nagy. Pl. Hortobágyi-, Biharugrai-halastavak stb. Víztározók (kb. 300 db). Elsősorban a víz összegyűjtését szolgálják. Ívóvíz pl. Rakacai víztározó Ipari víz pl. Lázbérci víztározó Villamosenergia termelés

66 Mesterséges tavaink általános jellemzése Víztározók (kb. 300 db). Elsősorban a víz összegyűjtését szolgálják. Ívóvíz pl. Rakacai víztározó Ipari víz pl. Lázbérci víztározó Villamosenergia termelés Bányagödrök (kb. 100 db). A kavicsbányászat nyomán keletkezett sebek. Csapadékvizek táplálják, tiszta vízűek.

67 Balaton Területe: 596 km2 Hossza: 77 km Szélessége: 1,5-11 km Átlagos vízmélysége: 3-4 m Legnagyobb vízmélység: 11,5 m Tihanyi-kút Vízgyűjtő területe: közel 5000 km2 Jelentősebb tápláló vízfolyásai: Zala, Lesence, Boronka, Tetves Lefolyása: Sión keresztül Siófoktól

68 Balaton Kialakulása Pleisztocén 2. felében hosszanti mélyedésben 4 süllyedék jött létre, majd ezek a würm végére összeolvadtak A tó medencéjét a belefolyó vízfolyások folyamatosan töltögették pl. Zala A tó medrét ma 6-10 m vastag üledék borítja

69 A Balaton legnagyobb kiterjedése

70 A Balaton jellemzése A sekély vizet az északi szelek gyorsan mozgásba hozzák A finom homokot átsodorják az áramlások a D-i oldalra, ezért aszimmetrikus a meder: É-i oldalon gyorsan mélyül, D-en homokkal feltöltött A szelek és a hullámzások a D-i parton turzásokat hoztak létre a homokból

71 A Balaton jellemzése A víz színe: zöldesszürke az alkálisóktól, de ez a felhőzettől jelentősen változik A víz hőmérséklete: a sekélység miatt erősen követi a levegőét nyáron gyorsan felmelegszik, elérheti a 28 o C-ot, télen befagy, akár 30 cm-re is Erős lehűléskor a jég hangos durranások kíséretében megrepedezik, ezek a rianások

72 A Balaton-medence természeti értékei Földtani értékek: Bazalthegyek pl. Tapolcai-medence Homokkő tengerek pl. Káli-medence Vörös homokkő előfordulások pl. Balatonfüred Löszfalak pl. Balatonkenesénél Barlangok pl. Csodabogyós barlang

73 A Balaton-medence természeti értékei Természetközeli élőhely maradványok: Mocsarak, lápok pl. Kis-Balaton, Nagyberek Láprétek pl. Sásdi-rétek Erdők pl. Keszthelyi-hegység Homokpuszták pl. Látrányi rét Védett területek: A Balaton-felvidéki Nemzeti park részei az É-i part közelében és a Kis-Balatonnál. A D-i részek nem tartoznak a nemzeti parkhoz.

74 Fertő-tó A Kelet-Európára jellemző sztyeppe tavak legnyugatabbi előfordulása Területe: 280 km2 Hossza: 35 km Szélessége: 8,5 km Vízgyűjtő területe: 1250 km2, ebből Mao.: 170 Legfontosabb tápláló vízfolyásai: Vulka-patak és Fertőrákosi-patak Vizét elvezeti: Hansági-főcsatorna

75

76 Fertő-tó Vízmélysége: sekély 0,5-3 m Gyorsan felmelegszik Nagy vízfelület > sokat párologtat Jelentős a vízszint ingadozás A történelem során többször kiszáradt A párolgás növeli a sótartalmat, ami ma már négyszerese a Balatonénak. A víz színe: kékesszürke a felkavart iszaptól

77 A tó asszimmetriái: É-i oldala mélyebb < > D-i oldala sekélyebb É-i oldal növényzet nélküli < > D-i-oldal nádassal borított É-i oldal idegenforgalmilag erősen hasznosított < > D-i oldal természetes É-i oldalon sok a szőlő, jelentős a víz szennyezése < > D-i oldalon kevesebb a szennyeződés

78 Velencei-tó A Balaton árokrendszerének folytatásában alakult ki Felülete: 22,5 km 2 Vízgyűjtő területe: 603 km 2 Hossza: 10 km Szélessége: 2,5 km Átlagos mélysége: 1 m erősen ingadozik

79

80 Velencei-tó Tápláló vízfolyásai: Császár-víz, Vereb- Pázmándi-víz Vizét levezeti: Dinnyés-Kajtori-csatorna Sótartalom: magas (2500 mg/l) a Balatonénak hatszorosa A vízfelület felszínborítottsága: magas (40%).

81 Természeti értékek a Velencei-tó medencéjében Természetközeli élőhelyek Nádasok Gyékényesek Úszólápok Mocsárrétek

82 Felszín alatti vizek 1. Talajvizek Mélysége többé-kevésbé követi a felszín magasságát Az ország nagy részén erősen szennyezett, ezért ivóvízként való felhasználása korlátozott

83 Talajvizek jellemzése A talajvíz szintmagassága (mélysége) erősen függ Az időjárástól A talaj és az alapkőzet porózusságától (vízemelő képességétől) Belvíz: a talajvíz a felszín felett van Természetes élőhelyeken nem okoz gondot Szántóföldeken növények kipusztulhatnak

84

85

86

87 A talajvíz természetvédelmi jelentősége A növények számára fontos táplálékforrást jelent A talaj vízellátása meghatározza a rajta megtelepedő növényzetet Hidrofil növényzet: állandóan jó vízellátású talajokban, belvizes területeken pl. völgyaljakban, buckaközökben Mezofil növényzet: az év nagy részében van jelentős nedvesség a talajban pl. mezofil erdők Xerofil növényzet: az év nagyobb részében kevés a víz a talajban pl. homokbuckák teteje, sziklagyepek

88 Rétegvizek A felső vízzáró réteg alatti, vízzáró rétegek közötti víz a kőzetekben

89 Rétegvizek Az ivóvíz ellátás szempontjából elsődleges fontosságú Ma már akár több száz méter mélységből is kitermelik az ivóvizet mélyfúrású kutakkal A bányászattal, vízrendezéssel jelentősen módosíthatják a rétegvizek mélységét, általában csökkentik Szennyeződésük komoly probléma pl. szomszédos országokból, felhagyott felszíni művelésű bányákból, felhagyott kutakból

90

91 Karsztvizek A karbonátos hegységek repedésrendszereiben nagy mennyiségű víz tárolódik A mészkő és dolomithegységek peremén levő települések ivóvíz ellátásában fontos A bányászat jelentősen csökkenti a karsztvízszintet > források kiapadhatnak Könnyen szennyeződhetnek, mert a karszthegységek felszínén hiányos vagy vékony a talajtakaró

92 A karsztvizek természetvédelmi jelentősége A karszthegységek felszíne folyóvizekben szegény, mivel a víz a repedéseken a mélybe szivárog A felszín alatt üregeket, barlangokat alakít ki > a barlangok ex lege védettek! Az üregek, barlangok falán látványos képződmények pl. cseppkövek alakulnak ki A felszínre kerülő karsztvíz jelentős mennyiségű CaCO 3 -at szállít > édesvízi mészkőképződés

93

94 Hévizek A 30 o C feletti hőmérsékletű vizek A felszínre ritkán jutnak természetes körülmények között Főként mélyben, elsősorban a pannon homokos üledékek vagy a termálkarsztok tartalmazzák A mélyből kitermelt hévizek magas ásványi anyag tartalmmal bekerülhetnek a felszíni vizekbe

95 A karsztosodott kőzetekben levő hideg és termálvizek

96 Termálvizek porózus kőzetekben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Duna 1. Adatok. Dunai országok. Hossz. Forrásszint. Vízhozam. Vízgyűjtő terület Forrás. Torkolat. 1. oldal. 2850 km 2888,77 km 2840 km

Duna 1. Adatok. Dunai országok. Hossz. Forrásszint. Vízhozam. Vízgyűjtő terület Forrás. Torkolat. 1. oldal. 2850 km 2888,77 km 2840 km Duna 1 Adatok Hossz A Breg forrásától: Donaueschingentől: Forrásszint a Breg forrásánál: Donaueschingennél: 2850 km 2888,77 km 2840 km 1078 m 678 m Vízhozam 30 km-rel Passau előtt: Bécs: Budapest: a torkolat

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Magyarország folyóvizei A vízhálózat meglehetősen fiatal, a

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról. Képzeletbeli hajóút megállókkal a Duna magyarországi szakaszán

Képeslapok a Dunáról. Képzeletbeli hajóút megállókkal a Duna magyarországi szakaszán Képeslapok a Dunáról Képzeletbeli hajóút megállókkal a Duna magyarországi szakaszán A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. Alig hallottam, sorsomba merülten, hogy fecseg a felszin,

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Magyarország földrajza

Magyarország földrajza Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete Hazánk KELET-KÖZÉP- EURÓPÁBAN,Közép- Duna-Medence északi és középső részén fekszik. Területe:93 033 km2 Tipikusan kontinentális fekvésű Központi helyzeténél

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet

Duna -Megújulóenergia, forrás funkció. Bálint Gábor. VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia, Budapest, 2010. október 20. Duna -Megújulóenergia, forrás funkció Bálint Gábor VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet 2 Tartalom Vízmennyiség,

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Magyarország természetföldrajzi adottságai

Magyarország természetföldrajzi adottságai Magyarország természetföldrajzi adottságai Dr. Csapó János PTE-TTK TTK-FI Turizmus Tanszék A Kárpát-medence földtani kialakulása Üledékes hegységek - tengeri üledékek, röghegységek Budai-hegység, Pilis,

Részletesebben

A földrajzi tájak bemutatása

A földrajzi tájak bemutatása A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

A 2011/2012. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. INFORMATIKA I. (alkalmazói) kategória FELADATLAP

A 2011/2012. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló. INFORMATIKA I. (alkalmazói) kategória FELADATLAP Oktatási Hivatal Munkaidő: 180 perc Elérhető pontszám: 200 pont ÚTMUTATÓ A 2011/2012. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első forduló INFORMATIKA I. (alkalmazói) kategória FELADATLAP A munka

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA

EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Meteorológiai Tanszék EGY ÉGHAJLATI FORGATÓKÖNYV HIDROLÓGIAI HATÁSÁNAK VIZSGÁLAT A DUNÁN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KISVÍZI IDŐSZAKOKRA Készítette: RADOCHAY

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.

RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése az integrált tankönyvcsaláddal. Feladatötletek

Kompetenciák fejlesztése az integrált tankönyvcsaláddal. Feladatötletek Kompetenciák fejlesztése az integrált tankönyvcsaláddal Feladatötletek Milyen témákról beszélek? A kulcskompetencia és hozzá kapcsolódó fogalmak Feladatötletek 1.osztályban Milyen módszerekkel dolgozzunk?

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.

A FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05.

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc 2014.03.05. Megújulóenergia Megújulóenergiaforrás: olyan közeg, természeti jelenség, melyekből energia nyerhető ki, és amely akár naponta többször ismétlődően

Részletesebben

A feladatok megoldásához jó munkát kívánunk!

A feladatok megoldásához jó munkát kívánunk! A feladatokat készítette: Széchenyiné Lőrincz Ilona, Szolnok Lektorálta: Fülep Teofil A csapat kódszáma:.. Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 9-10. évfolyam 2005/2006. A FELADATOK MEGOLDÁSI

Részletesebben

Azonosító Víztest név Módosítottság Származás Tipológia Felelős Alegység kód AEP256 Ablánc-patak Nem erősen módosított Természetes víztest 8 NYUDU-KÖVÍZIG 1-2 AEP257 Abodi-patak Nem erősen módosított Természetes

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára

A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára Kiss Tünde könyvtáros ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Magyar Földmérési Térképészeti és

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Osztályozóvizsga követelményei

Osztályozóvizsga követelményei Osztályozóvizsga követelményei Képzés típusa: Tantárgy: Általános Iskola Természetismeret Évfolyam: 5 Emelt óraszámú csoport Emelt szintű csoport Vizsga típusa: Írásbeli, szóbeli Követelmények, témakörök:

Részletesebben

je Tervezett és s felszín

je Tervezett és s felszín A Tisza és s vízgyv zgyűjtője je Tervezett intézked zkedések a felszíni és s felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében Határon túli t hatások a Tiszán és jelentős s mellékfoly kfolyóin (vízmin

Részletesebben

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el.

VÁZLATOK. VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. VÁZLATOK VIII. Az alpi országok: Ausztria, Szlovénia és Svájc AUSZTRIA Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa középső részén helyezkedik el. Határai: É: Németország, Csehország K: Szlovákia, Magyarország

Részletesebben

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009.

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009. Köszönetnyilvánítás:... 4 Csehország vízgazdálkodási rendszere... 5 1. Terület bemutatása... 5 1.1 Elhelyezkedés domborzat... 5 1.2 Éghajlati, vízrajzi viszonyok... 6 2. Vízgazdálkodási rendszer bemutatása...

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy Bódva: A Bódváról röviden A Bódva a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, majd a rövid szlovákiai szakasz után Hidvégardónál lépi át a magyar határt. Ezután a Tornai-dombsághoz tartozó Szalonnaihegység

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

2013. júniusi Duna-árvíz

2013. júniusi Duna-árvíz 2013. júniusi Duna-árvíz meteorológiai és hidrológiai értékelése Katona József, Gyüre Balázs, Kerék Gábor, Ficsor Johanna ÉDUVIZIG, Győr Meteorológiai előzmények 2013. tavaszi negyedév Hosszan elhúzódó

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz.

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőhöz tartozik. Az ország a Kárpát-medence mélyén fekszik, ezért a Zala, Zagyva-Tarna, és a Kapos kivételével folyóink az országhatárokon túlról érkeznek. Felszíni

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

Lajosmizse, 2012. május. Határon átnyúló vízügyi együttműködés a szomszédos országokkal. Papp Kálmán

Lajosmizse, 2012. május. Határon átnyúló vízügyi együttműködés a szomszédos országokkal. Papp Kálmán Határon átnyúló vízügyi együttműködés a szomszédos országokkal Papp Kálmán Földrajzi összefüggések A Duna vízgyűjtője Közép-Európában A legnemzetközibb vízgyűjtő 17 partmenti ország Vízgyűjtő terület:

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 29 2013. szeptember 12. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

zkedésekre és s felszín n alatti vizek Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Javaslatok a 2-20. 20. jelű, Alsó-Tisza jobb parti vízgyűjtő alegységet get érintő intézked zkedésekre Vízfolyások, állóvizek és s felszín n alatti vizek állapotának javítása Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

BALATONI, KIS-BALATONI ÉS NYUGATI-ÖVCSATORNÁRA ÉRVÉNYES TERÜLETI HORGÁSZENGEDÉLYEK ÁRAI 2009. ÉVRE, BRUTTÓ ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRON felnőtt 60.

BALATONI, KIS-BALATONI ÉS NYUGATI-ÖVCSATORNÁRA ÉRVÉNYES TERÜLETI HORGÁSZENGEDÉLYEK ÁRAI 2009. ÉVRE, BRUTTÓ ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRON felnőtt 60. BALATONI, KIS-BALATONI ÉS NYUGATI-ÖVCSATORNÁRA ÉRVÉNYES TERÜLETI HORGÁSZENGEDÉLYEK ÁRAI 2009. ÉVRE, BRUTTÓ ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRON felnőtt 60. életév feletti 14.-18. életévig 14.életévig bruttó bruttó bruttó

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Bodrog: A Bodrogról röviden

Bodrog: A Bodrogról röviden Bodrog: A Bodrogról röviden A Bodrog Kelet-Szlovákia és a Szovjet-Kárpátalja területén eredd Latorca. Ung, Laborca Ondava és Tapoly folyókból keletkezik. A szlovákiai Zemplén (Zemplin)-tól már Bodrog-ként

Részletesebben

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA

Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA Z ÁLLÓVIZEK FELSZÍNALAKÍTÓ MUNKÁJA A tengerek és tavak partvonala mentén különleges morfológiai tulajdonságú sáv jelölhető ki, amelynek változó szélessége az állóvíz szintváltozásainak (pl. árapály) mértékétől

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: _ 1 4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 14 1. Az Északi-középhegység

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK VÍZBUROK A földfelszín 71%-át víz borítja! Arday-Nagy-Sáriné: Földrajz 9.; OFI, Bp., 2015 Kereszty-Nagy-Nemerkényi-Neumann-Sárfalvi: Lakóhelyünk, a Föld; NTK, Bp., 2013 Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz

Részletesebben

43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet. a vízkészletjárulék kiszámításáról

43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet. a vízkészletjárulék kiszámításáról 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. és 67. - aiban, valamint a Kvt.

Részletesebben

Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére. Határtalanul pályázat záródokumentuma

Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére. Határtalanul pályázat záródokumentuma Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére Határtalanul pályázat záródokumentuma Vizsgált folyóink eredete Az Olt a Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. A kristályos

Részletesebben

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor

Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Antropogén hatásra bekövetkezett hidromorfológiai változások a Dráván Andrási Gábor Témavezető: Dr. Kiss Tímea SZTE, TTIK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék 2014 Mintaterület Szabályozások

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1573/2008. Tervezet az állam kizárólagos tulajdonában levő vizek és vízilétesítmények jegyzékének közzétételéről szóló 22/1996. (XI. 29.) KHVM rendelet

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Kárpátalja domborzata

Kárpátalja domborzata Kárpátalja domborzata A Kárpátok az Európai Központi Hegységrendszer 1500 km hosszúságú keleti része, Ausztriától Szerbiáig. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja. Közrezárja a Kárpátmedencét. A Kárpátok

Részletesebben

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI

NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI NEMZETKÖZI GEOTERMIKUS KONFERENCIA A TERMÁLVÍZ GEOTERMIKUS CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ VÍZÜGYI JOGSZABÁLYOK ÉS AZOK VÁLTOZÁSAI Dr. Kling István államtitkár, KvVM A felszíni és a felszín alatti vizek,

Részletesebben

Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén

Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő 2013.07.03. KLING ZOLTÁN DR. DOBI LÁSZLÓ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Szaktárgy / évfolyam: Természetismeret 10. Munka. formák. CSM (4 fő)

Szaktárgy / évfolyam: Természetismeret 10. Munka. formák. CSM (4 fő) Készült: Bózsóné Szabó Ágnes pályamunkája alapján Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium ger Kerettantervi modul / témakör: IX. akóhelyünk, Magyarország tanegység témája: Magyarország

Részletesebben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben

A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben A földtani, vízföldtani, vízkémiai és geotermikus modellezés eddigi eredményei a TRANSENERGY projektben Rotárné Szalkai Ágnes, Gál Nóra, Kerékgyártó Tamás, Maros Gyula, Szőcs Teodóra, Tóth György, Lenkey

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Zala (4-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Zala (4-1 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest. tervezési terület határa. egyéb vízfolyás. egyéb alegységhatár ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép M ar l ca rk a Z ala Ke Mu ra á Dr va 0 víztest víztest vasút autópálya főbb utak egyéb egyéb vizes élőhely 3 6 9 12 km Zala FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 5-1. térkép I

Részletesebben

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT.

VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. VITUKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ INTÉZET KHT. A Víz Keretirányelv keretében a felszín alatti víztestek határvízi szintű egyeztetéséhez szükséges alapanyagok előkészítése és az egyeztetések

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér

Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér Árvízi kockázatkezelés: ágazati irányok és jogszabályi háttér - 2015. február 24. Magyra Hidrológiai Társaság - GOMBÁS KÁROLY OSZTÁLYVEZETŐ HELYETTES ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG BELÜGYMINISZTÉRIUM

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 1 2013. augusztus 15.

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS. az ADUVIZIG működési területére 2013. augusztus 1 2013. augusztus 15. ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 65 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-1 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

Részletesebben

Duna és egyéb folyók szabályozásáról

Duna és egyéb folyók szabályozásáról 8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis

Részletesebben

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági mintaterületeken Varga Ádám Szabó Mária ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék V. Magyar Tájökológiai Konferencia, Sopron,

Részletesebben

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem

Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Környezetvédelem II. / Térségi környezetvédelem Vízkészlet-gazdálkodás vízminőség-védelem (ábraanyag) 2007/2008. tanév II. félév Ballabás Gábor bagi@ludens.elte.hu ELTE TTK Társadalom- és Gazdaságföldrajzi

Részletesebben