Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat"

Átírás

1 Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév

2 Magyarország folyóvizei A vízhálózat meglehetősen fiatal, a folyóknak a maihoz hasonló elhelyezkedése a negyedidőszak során alakult ki. Hazánk felszíni folyóvízkészletének 96%-a határainktól túlról származik. A hegységekből érkező folyóvizek hordalékukat lerakják hordalékkúpok alakulnak ki (Nyírség, Kiskunság, Maros hordalékkúpja, Mátraalja). A természetes felszíni folyóvízhálózat az éghajlat és a felszínt sokfelé borító laza üledékek következtében összességében sem túl sűrű, keleten ritkább. Magyarország folyóvizei a Duna vízgyűjtő rendszeréhez tartoznak. A vízrendszer kéttengelyű, a Duna és a Tisza vízterületére osztható.

3 A Duna és vízrendszere A Duna, a Volga után Európa második legnagyobb, Közép- Európa legjelentősebb folyója. A kontinens 10%-áról gyűjti össze a vizeket. Eredése: Fekete-erdő, torkolata: Fekete-tenger. Hossza: 2860 km (légvonalban 1517 km). Az eredési helyétől a torkolatig 19 ország területéről folynak a vizek a Dunába, bár mindössze 10 országot keresztez. Magyarországi szakasza 417 km, ebből 140 km a szlovákmagyar határszakasz.

4 A Duna és vízrendszere Az Alpok csapadékjárásának és a hegységi hóolvadásnak megfelelően a Duna magyar szakaszán minden évben két árvíz van: a kora tavaszi jegesárés a kora nyári zöldár. Az utóbbi évtizedben a nyár végén is árhullám vonul le a folyón, ennek vízállása sokszor rekord közeli. A Kisalföldön 3 szakaszra ágazik: a Mosoni-Dunával a Szigetközt, a Kis-Dunával a Csallóközt fogja közre. Hazai szakasza végig szabályozott és teljes hosszában hajózható. A magyar határnál szlovák oldalon a bősi vízerőmű a szigetközi Duna ágak vízellátásának biztonságát veszélyezteti. Vízminősége változó, a legnagyobb szennyezőforrás Budapest.

5 A Duna mellékvizei Az Ipoly a Duna baloldali mellékfolyója. A Nógrádi-medence és a Börzsöny egy részének vizét gyűjti össze, esése jelentős. Mintegy 100 km hosszan képez államhatárt. A Duna első jobboldali magyarországi mellékfolyója a Lajta, de a Mosoni-Dunába torkolló Rába az egyik legjelentősebb mellékvize. A Rába hazai hossza 211,5 km. Vízgyűjtő területe csapadékos, ezért vízhozama jelentős. Legnagyobb mellékfolyója a Marcal.

6 A Duna mellékvizei Délebbre a Balaton vizét levezető Sió a Koppány, a Kapos, a Séd és a Sárvíz vizével gyarapodva torkollik a Dunába. Legjelentősebb jobb parti mellékfolyója a Dráva. Horvátország és Magyarország közös határfolyója (nem a sodorvonala a határ).

7 A Tisza és vízrendszere Az ország második legnagyobb folyója, egyben a Duna legnagyobb balpartimellékfolyója. A Tisza völgy iránya a harmad-és negyedidőszakban folyamatosan változott. A pleisztocén végi-holocén eleji perem-süllyedékek A pleisztocén végi-holocén eleji perem-süllyedékek (Bodrogköz, Rétköz) kialakulása és a Nyírségi hordalékkúp szintemelkedése miatt a Tisza és a Szamos korábbi völgyét elhagyta, és ÉNY-iirányúvá vált. Miután D-nek fordul, a tokaji kapun való áttörés után az Alföld belseje felé fut tovább, közben felveszi jelentősebb mellékfolyóit (Bodrog, Sajó, Hernád).

8 A Tisza és vízrendszere A Máramarosi-havasokban lévő forrásból ered (1680 m). Két forráspatakja alkotja a Fekete-Tiszát, ami Rahónálegyesül a másik mellékágával a Fehér-Tiszával, innen nevezik Tiszának. A Dunába a szerbiai Titeltől délre torkollik. 5 országot érint, a Kárpát-medence keleti felének csaknem valamennyi vízfolyását összegyűjti. Magyarországi szakasza 596 km (ez eredeti hosszának alig 60%-a). Hazai szakasza bevágódó középszakasz jellegű. A Szatmári síkra kilépve sebessége lelassul, az energiája lényegesen csökken. A kanyargóssá váló folyó az árvízi időben a medret folyamatosan változtatta, sokfelé kitört a medréből fokok, fokgazdálkodás.

9 A Tisza és vízrendszere A Tisza völgy és az Alföld jelentős része a középkorban még vízjárta mocsárvilág volt, különösen árvízi időszakban. Az áradások hal-és madárbőséget eredményeztek, amely a vízrendezések után szinte teljesen eltűnt. Az ármentesítési munkák a XVIII. században indultak és a XIX. század közepétől a XX. század elejéig teljesedtek ki. Ennek eredményeként az eredeti mederhossz több mint 400 km-rel megrövidült, és az egykor több 10 km-es szélességű hullámtér néhány km-re szűkült felgyorsult folyás, növekvő bevágódás, emelkedő árszint. Vásárhelyi Terv (vésztározók, további árvízvédelmi töltések)

10 A Duna és a Tisza ártere a szabályozások előtt

11 A Tisza és vízrendszere A Tisza folyó átlagos vízszintingadozása a Szamos torkolata alatt mindenütt 8 m körüli, de néhol meghaladja a 11 m-t. A meder abszolút mélysége is jelentős, Tiszaderzsnél meghaladja a 22 m-t. A Tiszának három árvize van: a kora tavaszi jegesár, a kora nyári zöldár és a késő őszi csapadékmaximum okozta áradás.

12 A Tisza mellékvizei A Tisza legjelentősebb jobb oldali mellékfolyója a Latorca és az Ung folyók összefolyásából egyesülő Bodrog, amely Tokajnál torkollik a Tiszába. A Sajó előbb a Szuha, majd a Bódva és a Hernád vizét felvéve az Alföld peremén ömlik a Tiszába. Lentebb torkollik bele a Rima, Szolnoknál pedig a Tarna, Galga és a Tápió vizeit összegyűjtő Zagyva. A Tiszába a bal parton a Túr, a Kraszna, a Szamos, a Hármas- Körös és a Maros torkollik.

13 A Tisza mellékvizei A Vásárosnamény felett a Tiszába torkolló Szamosnak a hazai hossza 50 km. A Körösök hálózatának gerincét legyezőszerűen összefutó öt vízfolyás alkotja: a Fehér-Körös, a Fekete-Körös, a Sebes- Körös, a Berettyó és a Hortobágy, amelyek közül az első négy az Erdélyi-szigethegység nyugati lejtőiről kapja vizét, míg a Hortobágy a tiszántúli síkság vizeit vezeti le.az összefolyásukból egyesül a Hármas-Körös. A Maros a Tisza legbővizűbbmellékfolyója, hazai szakaszának két árvize közül a tavaszi találkozik a Tiszáéval, míg a kora nyári megelőzi azt, így a Tisza vízszintingadozására mérséklően hat.

14 Állóvizek Magyarország teljes területének kb. 2,4 %-a minősül vizes területnek, amiből mintegy 1690 km 2 -t tesznek ki az állóvizek. A természetes tavak kivétel nélkül fiatal, pleisztocén végi, vagy a holocén időszakban keletkezett, pár tízezer éves geológiai képződmények. Keletkezésük szerint lehetnek szerkezeti mélyedéseket (tektonikus) kitöltő tavak (pl.: Balaton, Velencei-tó) morotvatavak (a folyók által lefűzött kanyarulatokból kialakult állóvizek, pl.: Szelidi-tó) dolinatavak (karsztjelenségeken alapuló tavak, pl.: az Aggteleki Vörös tó) földcsuszamlással elgátolt tó (pl.: Arlói-tó) mesterséges állóvizek (halastavak, bányatavak, üdülőtavak, víztározók) A tavak sekélyek, nyáron hamar felmelegszenek, vizük olykor jelentősen lecsökken, kritikus esetben akár csaknem kiszáradnak.

15 Balaton Közép-Európa legnagyobb tava. Területe 598 km 2, hossza 77 km, legnagyobb szélessége 15 km, legszűkebb a Tihany-szántódi szorosban (1,5 km). A teljes partvonal hossza 235,6 km, ebből a természetes partszakasz mindössze 128 km. Az ÉK-DNY-iirányban húzódó Balaton-medence nem egykorú és egységes mélyedés, vélhetően három szakaszban süllyedt egyre mélyebbre. A jelenlegi kutatások szerint a tó kialakulása kb. 25 ezer évvel ezelőttre tehető. A negyedidőszak végén (würm) a jelenleginél magasabb vízállások idején a tó jelentősen kiterjedtebb volt.

16 Balaton A tó átlagos mélysége 3 m, a Tihanyi-kútban m. A tómeder az északi part mentén hirtelen, a medence déli oldalán viszont az ott húzódó turzásgát miatt fokozatosan mélyül. Vízutánpótlását a Zala, az északi partvidék patakjai (a Bakony irányából futó kisebb patakok a séd -ek) és néhány somogyi patak biztosítja. Ez adja a tó vízkészletének 60%-át, a maradék a csapadékból származik. A felesleges vízmennyiséget a Sió csatornán keresztül lehet levezetni a Dunába.

17 Balaton A Balaton DNY-ivégén található a Kis-Balaton medencéjének láp-és mocsárvilága (40 km 2 ), ami 1949 óta védett. A Balaton vízminősége jelentősen javult az elmúlt évtizedekben (csatornázás, Kis-Balaton I és II ütem). Az algásodás(algavirágzás) különösen a Keszthelyi-öbölben jelentkezhet nyári nagy melegben, alacsonyabb vízszint mellett.

18 Fertő A Fertő a legnyugatibb fekvésű szikes tó (315 km 2, ebből 75 km 2 tartozik hazánkhoz). É-D-i irányú süllyedékbenalakult ki. A végleges medencéje kimélyítésében a szél is szerepet játszott. Területi kiterjedése a vízállásviszonyok szerint változik, igen szélsőséges. Átlagos mélysége 1 m. A XVIII. sz. végéig lefolyástalan volt, azóta a Hanságifőcsatornán keresztül szabályozható. Vizének átlagos sótartalma 1700 mg/l. A tó vízhőmérséklete nagyon ingadozó, nyáron erősen felmelegszik (25-28 o C), télen olykor csaknem fenékig befagy. A hazai területének 84 %-a náddal borított, a teljes terület 56 %-a nádas től a kultúrtájkategóriában világörökség.

19 Velencei-tó A Velencei-hegység lábánál fiatal, holocénkori lapos süllyedékbenalakult ki, az egykori 50 km 2 kiterjedése jelenleg már csak 26 km 2. Kora ezer év. Fő táplálója a csapadékon kívül a Császárvíz és a Pázmándipatak, míg a fölös vizet a Dinnyés-Kajtoricsatorna vezeti le a Nádor csatornába. Az emberi beavatkozás hatására mocsaras jellege tójelleggé változott. A tó partja általában mesterséges, hiányos a parti zonáció.

20 Hévízi-tó Európa legnagyobb (4,44 ha) területű meleg vizű tava. Krátertó, aljából (több mint 40 méter mélyről) meleg és hideg források törnek elő. Nyáron a vízfelszín hőfoka o C. A tó vízutánpótlását sokáig veszélyeztette a Bakonyban folyó mélyművelésű bauxitbányászat (karsztvíz kiemelése). A tó élővilága egészen különleges (pl.: indiai lótuszok, bennszülött csigafajok, vagy a betelepített szúnyogirtó fogaspontyállomány).

21 Egyéb hazai tavak Jelentős a mesterséges tavak száma és kiterjedése. A tavak egy része a felszíni kavicsbányászat révén jött létre (Miskolc, Nyékládháza, Gyékényes, Szigetköz). A kavicsbányatavak mélyek, hidegek, általában tiszták. A tavak közül kiemelt gazdasági és természetvédelmi értéke van a halastavaknak. Az Alföldön általában ásott, illetve körtöltéses tavak vannak, melyek sekélyek (1-1,2 m) (Hortobágyi halastavak, Biharugrai halastavak, szegedi Fehértó). Fontos ramsari területek. A dunántúli halastavak általában völgyzárógátasak, mélyebbek. Számos rekreációs célú tó (a debreceni erdőspusztai tórendszer) és víztározó (Lázbérci tározó) is van. Ezek alkalmasak a horgászat vagy a viziturizmus számára is.

22 Föld alatti vizek Magyarország medencejellege és földtani felépítése miatt felszín alatti vizekben kifejezetten gazdag, gyógyvizekben Európa egyik leggazdagabb országa. A legfelső vízzáró réteg fölötti talajvíz mélysége 3-6 m (de folyók árterén alig 1-2 m, magaslatok alatt 8-10 m). Az artézi vizek hőfoka többnyire o C, de a mélyebb fúrások C-os hévizet adnak. Az artézi kutak száma meghaladja az et. Hazánk kétharmad részén a mélybe süllyedt, miocén és pliocén porózus rétegekben és a középidejű mészkő-és dolomit üregekben jelentős karszt-valamint hévízkészlet is van. A hévizek általában ásvány-és gyógyvizek is. Barlangi vizek különleges élővilággal (ramsari területek).

23 Vaktérkép vízrajzi listája Balaton, Berettyó, Biharugrai halastavak, Bodrog, Bódva, Dráva, Duna, Fehér-Körös, Fehér-tó, Fekete-Körös, Fertő, Galga, Hármas-Körös, Hernád, Hernád, Hévízi-tó, Hortobágy, Hortobágyi halastavak, Ipoly, Kapos, Karcsa, Keleti-Főcsatorna, Kis-Duna, Koppány, Kraszna, Lajta, Lapincs, Latorca, Marcal, Maros, Mosoni-Duna, Mura, Nyékládházai kavicsbányatavak, Nyugati- Főcsatorna, Rába, Rábca, Répce, Rima, Sajó, Sárvíz, Sebes-Körös, Sió, Szamos, Szuha, Tápió, Tarna, Tisza, Tisza-tó, Túr, Ung, Velencei-tó, Zagyva, Zala

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Magyarország földrajza

Magyarország földrajza Magyarország földrajza Magyarország földrajzi helyzete Hazánk KELET-KÖZÉP- EURÓPÁBAN,Közép- Duna-Medence északi és középső részén fekszik. Területe:93 033 km2 Tipikusan kontinentális fekvésű Központi helyzeténél

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév

4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév Iskola: Csapatnév: _ 1 4. osztályos feladatsor III. forduló 2013/2014. tanév 1. Fejtsétek meg a keresztrejtvényt!a megfejtés után megtudjátok, hogy a harmadik fordulónak mi a témája! 14 1. Az Északi-középhegység

Részletesebben

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.

Meteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az

Részletesebben

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK

A víz állandó körforgásban van a vízburokban: párolgás csapadékhullás lefolyás (e körforgás motorja a napsugárzás) ÓCEÁNOK VÍZBUROK A földfelszín 71%-át víz borítja! Arday-Nagy-Sáriné: Földrajz 9.; OFI, Bp., 2015 Kereszty-Nagy-Nemerkényi-Neumann-Sárfalvi: Lakóhelyünk, a Föld; NTK, Bp., 2013 Jónás-Kovács-Szőllösy-Vízvári: Földrajz

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Bodrog: A Bodrogról röviden

Bodrog: A Bodrogról röviden Bodrog: A Bodrogról röviden A Bodrog Kelet-Szlovákia és a Szovjet-Kárpátalja területén eredd Latorca. Ung, Laborca Ondava és Tapoly folyókból keletkezik. A szlovákiai Zemplén (Zemplin)-tól már Bodrog-ként

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények

MUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem

Részletesebben

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés

2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 1 / 7 2012.10.03. 11:13 2007/22.sz. Hidrológiai és hidrometeorológiai tájékoztatás és előrejelzés 2007. szeptember 03. A meteorológiai helyzet és várható alakulása Az elmúlt héten az ÉKÖVIZIG működési

Részletesebben

je Tervezett és s felszín

je Tervezett és s felszín A Tisza és s vízgyv zgyűjtője je Tervezett intézked zkedések a felszíni és s felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében Határon túli t hatások a Tiszán és jelentős s mellékfoly kfolyóin (vízmin

Részletesebben

A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára

A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára Kiss Tünde könyvtáros ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Magyar Földmérési Térképészeti és

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet. a vízkészletjárulék kiszámításáról

43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet. a vízkészletjárulék kiszámításáról 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet a vízkészletjárulék kiszámításáról A Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 66. és 67. - aiban, valamint a Kvt.

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

A földrajzi tájak bemutatása

A földrajzi tájak bemutatása A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,

Részletesebben

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Hamza István NYUDUKÖVIZIG Déri Lajos területi tervező SOLVEX Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Az alegység és a fő víztestek Jelentős vízgazdálkodási problémák Erősen módosított

Részletesebben

BALATONI, KIS-BALATONI ÉS NYUGATI-ÖVCSATORNÁRA ÉRVÉNYES TERÜLETI HORGÁSZENGEDÉLYEK ÁRAI 2009. ÉVRE, BRUTTÓ ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRON felnőtt 60.

BALATONI, KIS-BALATONI ÉS NYUGATI-ÖVCSATORNÁRA ÉRVÉNYES TERÜLETI HORGÁSZENGEDÉLYEK ÁRAI 2009. ÉVRE, BRUTTÓ ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRON felnőtt 60. BALATONI, KIS-BALATONI ÉS NYUGATI-ÖVCSATORNÁRA ÉRVÉNYES TERÜLETI HORGÁSZENGEDÉLYEK ÁRAI 2009. ÉVRE, BRUTTÓ ÉRTÉKESÍTÉSI ÁRON felnőtt 60. életév feletti 14.-18. életévig 14.életévig bruttó bruttó bruttó

Részletesebben

Szaktárgy / évfolyam: Természetismeret 10. Munka. formák. CSM (4 fő)

Szaktárgy / évfolyam: Természetismeret 10. Munka. formák. CSM (4 fő) Készült: Bózsóné Szabó Ágnes pályamunkája alapján Bornemissza Gergely Szakközép-, Szakiskola és Kollégium ger Kerettantervi modul / témakör: IX. akóhelyünk, Magyarország tanegység témája: Magyarország

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy

A Bódva vizét több malomgát, fenékgát és gázló duzzasztja. Ezen régi létesítmények nagy Bódva: A Bódváról röviden A Bódva a Gömör-Szepesi-érchegység déli lejtőjén ered, majd a rövid szlovákiai szakasz után Hidvégardónál lépi át a magyar határt. Ezután a Tornai-dombsághoz tartozó Szalonnaihegység

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1573/2008. Tervezet az állam kizárólagos tulajdonában levő vizek és vízilétesítmények jegyzékének közzétételéről szóló 22/1996. (XI. 29.) KHVM rendelet

Részletesebben

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz.

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőhöz tartozik. Az ország a Kárpát-medence mélyén fekszik, ezért a Zala, Zagyva-Tarna, és a Kapos kivételével folyóink az országhatárokon túlról érkeznek. Felszíni

Részletesebben

ÚTMUTATÓ A mezőgazdasági vízszolgáltatás c. kérdőív kitöltéséhez 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK. Az adatáramlás és -feldolgozás rendszere

ÚTMUTATÓ A mezőgazdasági vízszolgáltatás c. kérdőív kitöltéséhez 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK. Az adatáramlás és -feldolgozás rendszere ÚTMUTATÓ A mezőgazdasági vízszolgáltatás c. kérdőív kitöltéséhez 1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK Az adatáramlás és -feldolgozás rendszere Az adatlapokat a vízügyi igazgatóságok küldik ki, illetve elektronikus formában

Részletesebben

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz

Vízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Vízfolyás víztestek. Átjárhatóság miatti módosítottság. Hidrológia miatti módosítottság

Vízfolyás víztestek. Átjárhatóság miatti módosítottság. Hidrológia miatti módosítottság neve kijelölés oka Morfológia miatti Átjárhatóság miatti Hidrológia miatti Erősen módosított hidromorfológia alapján Biológiai minősítési elemek alapján javasolt Biológiai minősítési elem, amely jelezheti

Részletesebben

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása

KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

Magyarország természetföldrajzi adottságai

Magyarország természetföldrajzi adottságai Magyarország természetföldrajzi adottságai Dr. Csapó János PTE-TTK TTK-FI Turizmus Tanszék A Kárpát-medence földtani kialakulása Üledékes hegységek - tengeri üledékek, röghegységek Budai-hegység, Pilis,

Részletesebben

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN

AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG TERÜLETÉN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ÉSZAK- DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA AKTUÁLIS FEJLESZTÉSI FELADATOK A

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A mai Duna kialakulása és mederváltozásai Gelencsér Gergő (NWJJ20)

A mai Duna kialakulása és mederváltozásai Gelencsér Gergő (NWJJ20) A mai Duna kialakulása és mederváltozásai 2010/11 tavaszi félév A mai Duna rövid ismertetése Magyarország vízrajzát alapvetően meghatározza, hogy gyakorlatilag minden felszíni víz a déli középpont felé

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés

a turzások és a tengerpart között elhelyezkedő keskeny tengerrész, melynek sorsa a lassú feltöltődés FOGALMAK Hidroszféra óceán: tenger: hatalmas kiterjedésű, nagy mélységű, önálló medencével és áramlási rendszerrel rendelkező állóvíz, mely kontinenseket választ el egymástól. Közepes mélységük 3900 m,

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

Magyarország vízrajza

Magyarország vízrajza Magyarország vízrajza Magyarország felszíni vízkészletének 90%- át a szomszéd országokból érkező folyók hozzák hazánk területére. A behozatal kedvezőtlen hatása, hogy a vizekkel együtt jelentős mennyiségű

Részletesebben

Árvízi események kronológiája

Árvízi események kronológiája Árvízi események kronológiája Horváth Ádám ÉDUVIZIG 1965. évi dunántúli vízfolyások árvizei Az árvízvédelmi készültség elrendelése 1965. április 22. 16:00 III. fok elrendelése a Rába felső jobb és bal

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Azonosító Víztest név Módosítottság Származás Tipológia Felelős Alegység kód AEP256 Ablánc-patak Nem erősen módosított Természetes víztest 8 NYUDU-KÖVÍZIG 1-2 AEP257 Abodi-patak Nem erősen módosított Természetes

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés

Hidrometeorológiai értékelés Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári

Részletesebben

Az Északi-középhegység természeti földrajza

Az Északi-középhegység természeti földrajza Az Északi-középhegység természeti földrajza A Visegrádi-hegységtől a Bodrog folyóig terjed. Hazánk legváltozatosabb és legmagasabb tája. Mészkő: Bükk és Aggteleki-karszt. Andezit: Visegrádi-hegység, Börzsöny,

Részletesebben

Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 4.

Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 4. Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 4. A légköri erőforrások és a vízvagyon Dr. Dömsödi, János Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 4.: A légköri erőforrások és a vízvagyon Dr. Dömsödi,

Részletesebben

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA

A 2016. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA A 216. ÉV IDŐJÁRÁSI ÉS VÍZJÁRÁSI HELYZETÉNEK ALAKULÁSA ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG VÍZRAJZI ÉS ADATTÁRI OSZTÁLY 216 Összeállította: Kovács Péter TARTALOMJEGYZÉK 2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete

Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete Gábris Gyula egyetemi tanár ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: - 1.2. A víztest VOR kódja: AIQ958 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 15 Meszes közepes területű sekély nyílt vízfelületű állandó típushoz hasonló

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Gerecse (1-7 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Gerecse (1-7 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép 0 2 4 6 8 km vasút autópálya főbb utak víztest egyéb víztest egyéb vizes élőhely FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 5-1. térkép Ökológiai állapot / potenciál nem éri el a állapotot

Részletesebben

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet

A Föld főbb adatai. Föld vízkészlete 28/11/2013. Hidrogeológia. Édesvízkészlet Hidrogeológia A Föld főbb adatai Tengerborítás: 71% Szárazföld: 29 % Gleccser+sarki jég: 1.6% - olvadás 61 m tengerszint Sz:46% Sz:12% V:54% szárazföldi félgömb V:88% tengeri félgömb Föld vízkészlete A

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

A MEGOLDÓKULCSON JAVÍTANI NEM SZABAD!

A MEGOLDÓKULCSON JAVÍTANI NEM SZABAD! A feladatokat készítette: Turcsányi Istvánné, Szolnok Lektorálta: Salánki Andrásné, Széchenyiné Lőrincz Ilona Szolnok Curie Környezetvédelmi Emlékverseny Országos döntő 5-6. évfolyam 2005/2006. Csapat

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

4. Magyarország vízrajza

4. Magyarország vízrajza 4. Magyarország vízrajza A vízhálózatunk a pliocén végén A vízhálózatunk a pleisztocén elején A vízhálózatunk a pleisztocén végén A vízhálózatunk a holocénben Vízjárta és vízzel elöntött területe a Kárpát-medencében

Részletesebben

A TISZA-VÖLGY TÁJÖKOLÓGIAI KARAKTERE A TÁJÁTALKÍTÁSOK TÜKRÉBEN

A TISZA-VÖLGY TÁJÖKOLÓGIAI KARAKTERE A TÁJÁTALKÍTÁSOK TÜKRÉBEN A TISZA-VÖLGY TÁJÖKOLÓGIAI KARAKTERE A TÁJÁTALKÍTÁSOK TÜKRÉBEN Dr. Tóth Albert főiskolai tanár Szolnoki Főiskola Dr. Tóth Csaba egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem Kárpát-medence Igazi iskolapéldája a

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére. Határtalanul pályázat záródokumentuma

Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére. Határtalanul pályázat záródokumentuma Települések hatása az Olt és a Zagyva vízminőségére Határtalanul pályázat záródokumentuma Vizsgált folyóink eredete Az Olt a Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. A kristályos

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG

KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

Részletesebben

"Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a

Wetland-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a VIZES ÉLŐHELYEK "Wetland"-nek, azaz vizes élőhelynek nevezzük azokat a területeket, ahol a természeti környezet és az ahhoz tartozó növény- és állatvilág számára a víz az elsődleges meghatározó tényező.

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009.

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009. Köszönetnyilvánítás:... 4 Csehország vízgazdálkodási rendszere... 5 1. Terület bemutatása... 5 1.1 Elhelyezkedés domborzat... 5 1.2 Éghajlati, vízrajzi viszonyok... 6 2. Vízgazdálkodási rendszer bemutatása...

Részletesebben

Felszíni és felszín alatti vizek

Felszíni és felszín alatti vizek Felszíni és felszín alatti vizek A Duna és vízrendszere Kialakulása óta a Kárpát-medence és azon belül Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőjéhez (817 800 km 2 ) tartozik (34. ábra). A magyarországi

Részletesebben

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK

A DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVISZGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek Jelenlegi állapot ismertetése Őcsény település Tolna megye keleti részén, a Tolnai-Sárköz kistáj

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem.

ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE. Környezetgazdálkodás 2. A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai. A vízgazdálkodás története. Történelem. Környezetgazdálkodás 2. ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A vízgazdálkodás története, helyzete és kilátásai A víz szerepe az egyén életében, a társadalomban, és a mezõgazdaságban. A vízügyi jog pillérei. Hidrológiai

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1028-6/2011. Tárgy: Balatonmária, Fizetıs strand+zagytér fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet: 1 db HATÁROZAT

Részletesebben

A folyó keresztmetszete

A folyó keresztmetszete A folyó keresztmetszete Felszíni vizeinkhez kapcsolódó alapfogalmak Hol található víz a természetben? Földünk felszínének több mint kétharmad részét víz borítja. Ennek 75 %-a sós víz, a világóceán és a

Részletesebben

Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén

Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő 2013.07.03. KLING ZOLTÁN DR. DOBI LÁSZLÓ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG

Részletesebben

x: 1 = Duna vízgyűjtő 2 = Tisza vízgyűjtő 3 = Dráva vízgyűjtő 4 = Balaton vízgyűjtő A víztest megnevezése A víztest tagországbeli egyedi kódja

x: 1 = Duna vízgyűjtő 2 = Tisza vízgyűjtő 3 = Dráva vízgyűjtő 4 = Balaton vízgyűjtő A víztest megnevezése A víztest tagországbeli egyedi kódja Mezőnév ID EU_CD NAME MS_CD REGION_CD HATAR1 Mezőtípus FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK TÁBLÁZATÁNAK MEZŐLEÍRÁSA A mező leírása a mező azonosító sora HU_ab.x.yz.w ab: h = hegyvidék k = hideg karszt kt = termál

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0621 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. május 15. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT a) 1. Elba 2. Ostrava

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

Doboz természetföldrajzi adottságai

Doboz természetföldrajzi adottságai Doboz természetföldrajzi adottságai BECSEI JÓZSEF Doboz a Körös-vidékhez tartozik és annak legdélibb részét foglalja el. Ez a terület az alföldi medencének a pleisztocénben egyik legmélyebbre süllyedt,

Részletesebben

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK

JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben