módszereinek összehasonlító elemzése

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIAI ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA PEDAGÓGIATÖRTÉNETI PROGRAM Doktori iskola vezetője: Prof. Dr. Halász Gábor Programvezető: Prof. Dr. Németh András Témavezető: Tímárné Dr. Szabó Júlia Joó Julianna Nemzetközi és hazai művészeti múzeumok múzeumpedagógiai irányzatainak és módszereinek összehasonlító elemzése Német és a magyar múzeumpedagógia összehasonlító elemzése Doktori (PhD) értekezés tézisei

2 I.A doktori disszertáció tárgya, célkitűzései, a témaválasztás indoklása Doktori disszertációm célja a nemzetközi és a magyar művészeti múzeumok múzeumpedagógiai tendenciáinak és módszereinek bemutatása és összehasonlítása. Kutatásom elsősorban a német és a hazai múzeumpedagógia helyzetének vizsgálatát és összehasonlítását célozza; hogy a szakterület törekvéseit értelmezze, feltárja, és bővítse a szakirodalmat. A téma jellegéből adódóan dolgozatom az elméleti alapvetésen túl elsősorban a gyakorlat kérdéseire koncentrál, az alkalmazott módszerekre helyezve a hangsúlyt. A részletes, tényszerű és élményszerű leírásokra, különös tekintettel az egyes interaktív eszközökre, szerepjátékokra, demonstrációs, szemléltető és tárgyalkotási eszközökre. Múzeumi munkám és a külföldi tanulmány útjaim során gyakran felmerült bennem a kérdés, miben különbözik a hazai, a német és a brit múzeumpedagógia, mit csinálnak másként, miért használnak más módszereket, és mi az, amit itthon adaptálni tudunk. Úgy gondolom, hogy e kérdések tudományos igényű megválaszolása a magyar szakmai környezetben szükségesnek bizonyul, hiszen hazánkban eddig csak elvétve jelentek meg a német, angol, amerikai szakirodalomban és múzeumpedagógiai gyakorlatban bemutatott, ill. alkalmazott módszerek. A hazai és a német intézményekben végzett megfigyelések alapján, valamint a múzeumpedagógusokkal készített kérdőívek segítségével felvázolom a múzeumpedagógiai jelenlegi irányzatait és a módszertani innováció legfontosabb formáit. Kutatásom célja emellett a múzeumpedagógiával foglalkozó gyakorlati szakemberek, és a hazai felsőoktatási intézmények hallgatói számára rendelkezésre álló szakirodalmi bázis bővítése. II. A dolgozat kerete és határa, a dolgozat szerkezete A doktori értekezésem hat nagy tartalmi egységből épül fel. Az első rész meghatározza a disszertáció témáját és célját, a kutatási stratégiát és a kutatási módszereket, bemutatja a kutatás menetét. A második rész a kutatás történeti és elméleti aspektusait tárgyalja, így történeti és elméleti szinten megalapozza a magyar és a német múzeumpedagógia kialakulását, meghatározását és céljait. A harmadik rész a nemzetközi és a hazai szakirodalom alapján a német és a magyar múzeumpedagógiai módszerek együttes bemutatását adja. Ebben a legterjedelmesebb fejezetben részletezem a német és magyar múzeumpedagógiában használt különböző módszerek, eszközök és technikák jellegzetességeit, előnyeit és hátrányait. 2

3 A negyedik rész tartalmazza az angolszász múzeumpedagógia leíró jellegű megközelítését, a magyar és a német gyakorlattal való összehasonlítását. Az ötödik nagy egységben az elméleti áttekintés összegzésén és az empirikus kutatás feldolgozásán és értékelésén van a hangsúly. A hatodik részben a kvalitatív és kvantitatív kutatás eredményeit összegezem, kiegészítve tovább fejlődési irányokkal. A dolgozat utolsó része a mellékleteket, a kérdőívet és a hivatkozott irodalmat tartalmazza. III. Elméleti háttér és a kutatási kérdések Disszertációm témája a szakirodalom szempontjából nehéz helyzetű, hiszen a kutatási témában megjelent magyar nyelvű szakirodalomban csak szórványosan jelenik meg a módszertan ismertetése, ami a kutatás szükségességét még indokoltabbá tette. Ezért itt elsősorban német és angol nyelvű szakirodalmat használtam. A módszerek mellett a rövid történeti és elméleti feldolgozást is szükségesnek találtam, hogy a hazai és nemzetközi múzeumpedagógiát ebből a szempontból is bemutassam. A felsorolt szakirodalom tükrében összegzésképpen megállapítható, hogy a magyar és a német múzeumpedagógia fogalmának az értelmezése sokféle lehet. Nincs egyetértés azzal kapcsolatban sem, hogy a múzeumpedagógia önálló diszciplína lenne, vagy a kultúrpedagógia, ill. az általános pedagógia része. Továbbá az oktatási feladatai sem egyértelműek, egyesek szerint a múzeumpedagógia csak a közvetítési feladatokat lája el, és ebben az értelemben a múzeum oktatási feladataiért felelős. A múzeumok maguk is bizonytalanok abban, hogy mi tartozik a múzeumpedagógia területéhez. A legtöbb múzeum közös szempontként jelöli meg a muzeális anyag közvetítését. Összegzésképpen megállapítható, hogy a modern művészetpedagógia gyökerei a reformpedagógia idején kibontakozó művészeti nevelés területéig nyúlnak vissza. A német művészetnevelési mozgalom legbefolyásosabb személyisége a pedagógus és művészettörténész végzettségű Alfred Lichtwark volt. A képek befogadásáról és a múzeum, mint tanulási helyszínről szóló elmélete forradalminak számított a 20. század elején és még a mai napig befolyással bír a német múzeumpedagógia területére. A hazai múzeumpedagógia kibontakozásában a minisztérium játszotta a legfőbb szerepet, hiszen a 2006-ban az akkori Oktatási és Kulturális Minisztérium és a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum együttműködésével jött létre a Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, amelynek célja a látogatóbarát múzeum létrehozása volt és a múzeumokban ekkor indult útjára az oktatás fejlesztésére irányuló osztályok kialakulása, a múzeumpedagógia. 3

4 A doktori dolgozatomban az alábbi kutatási kérdéseket vetem fel: 1. Hogyan alakult ki a magyar és a német múzeumpedagógia? 2. Milyen különbségek vannak a magyar és a német múzeumpedagógia elméleti háttere között? 3. Milyen múzeumi tanuláselméleteket alkalmaznak az angolszász művészeti múzeumokban? 4. Milyen művészetközvetítési módszereket használnak a német és magyar művészeti gyűjteményekben az általános- és középiskolásnak szóló múzeumpedagógiai foglalkozások során? 5. Mennyiben befolyásolják a hazai művészetközvetítési módszereket, tendenciákat a külföldi példák? IV. Kutatási stratégia, a kutatás módszerei Kutatásomban az induktív és a deduktív kutatási stratégiát alkalmaztam. A deduktív stratégiát, a szakirodalom feldolgozását az angolszász, a német és a magyar múzeumpedagógiai tendenciák történeti és jelenkori feltárásánál alkalmaztam. A múzeumpedagógia gyakorlatának, módszerének feltérképezéséhez a szakirodalom feldolgozását és problémacentrikus elemzését, valamint kérdőívet és kiegészítésként a megfigyelés módszerét alkalmaztam. A kérdőívből nyert adatokat kvantitatív módon elemeztem. A megfigyelést kvalitatív módon, kódolással elemeztem. Kérdőíves felmérést végeztem a hazai és német múzeumokban dolgozó múzeumpedagógusok körében. Megfigyelést végeztem magyar és német művészeti múzeumokban tartott múzeumpedagógiai foglalkozásokon. A kérdőívet és a megfigyelés módszerét nem csak az empirikus kutatási résznek szolgáltak alapul, de a teoretikus kifejtésben is használtam. A kérdőívek eredményeit kvantitatív módon dolgoztam fel. A mennyiségi feldolgozásában leíró és matematikai eljárásokat alkalmaztam az összefüggések feltárására. Online kérdőíves felmérés történt a hazai és német művészeti múzeumokban dolgozó múzeumpedagógusok körében. Összesen 51 magyar és 20 német művészeti múzeumban dolgozó múzeumpedagógus töltötte ki a kérdőívet. A kérdések a következő problémakörre irányultak: leggyakrabban használt múzeumpedagógiai technikák, eszközök, módszerek módszertant befolyásoló tényezők (időbeli dimenzió, térbeli dimenzió, szociális dimenzió, művészeti dimenzió, iskolai dimenzió) 4

5 módszertani alapelvek (szemléletesség, aktivitás, motiváció, önállóság, tudományosság, játékosság, tartósság) műalkotás előtti tevékenységek jellege feladattípusok a kiállítótérben megközelítés formája átadott információ jellege idegen nyelv ismerete külföldi technikák használata külföldi szakirodalom ismerete alkotótevékenység fontossága tananyaghoz való kapcsolódás fontossága A kutatásban a megfigyelés kiegészítő módszerként jelent meg. Az adatok bővítése, illetve a hathatós eredmény érdekében megfigyelést készítettem 7 német és 4 magyar művészeti múzeumban. (A megfigyelés elvégzésében segítettek a tanulmányaim alatt elnyert kutatói ösztöndíjak). Az alábbi hazai és külföldi intézményekben végeztem megfigyelést: Magyar Nemzeti Galéria (Budapest), Szépművészeti Múzeum (Budapest), Ludwig Múzeum (Budapest), Iparművészeti Múzeum (Budapest), Staatliche Kunsthalle (Karlsruhe), das Badisches Landesmuseum (Karlsruhe), Städtische Galerie (Karlsruhe), Neue Pinakothek (München), Pinakothek der Moderne (München), Lehnbachhaus München, Berlinische Galerie (Berlin). A kutatás során rétegzett mintavételt használtam. A vizsgálni kívánt minta alapját általános iskola 5. vagy 6. osztályosok, valamint művészeti múzeumban dolgozó múzeumpedagógusok alkották. A megfigyelt szituáció 1,5 2 óra, a tevékenységi forma tematikus foglalkozás, a helyszín a korábban felsorolt intézmények. Kutatásom során a megfigyelt pedagógiai jelenség alatt a múzeumpedagógiai foglalkozásokat értem. Megfigyeléseim adatait erre a célra kidolgozott táblázatban rögzítettem. A kutatás során a természetes egységeket alkalmazó jelrendszert használtam. A kategóriarendszer esetében a tevékenységek előfordulásával egyidejűleg történt a rögzítés. A kategóriarendszeren kívül készítettem egyéb feljegyzéseket is, az elhangzott kérdéseket és válaszokat is rögzítettem és bizonyos esetben a tanulók reakcióit is. Az adatfeldolgozás kvalitatív módon, kódolással történt. A kódolás során az összegyűjtött adatok között kerestem az összefüggéseket és ezekhez teoretikus megállapításokat rendeltem. 5

6 V. Főbb eredmények, konklúzió A kutatásomból kiderült, hogy a múzeumpedagógiai módszerek csoportosítására sem a magyar sem a német szakirodalomban nincsen egységes konszenzus. A német múzeumpedagógiai módszerek a nemzetközi szinten jól feldogozottak és feltárják, hogy Németországban nincsen egységes módszertan, hanem azok mind jellegükben, mind együttes alkalmazásukban szerzőkként, szervezetenként, kulturális egyesületenként, múzeumonként eltérőek. A német múzeumpedagógiai módszereknek több modellje, iránya ismert a nemzetközi szakirodalomban. Ám a magyar szakirodalomban nem találtam olyan forrásmunkát, amely kifejezetten a metodika csoportosítására irányulna. A magyar módszerek csoportosítása saját kutatásom. A kérdőíves kutatásból kiderült, hogy a magyar és a német múzeumpedagógiai módszerek alkalmazása között finom eltérések vannak. A magyar és a német múzeumpedagógia kialakulásában vannak különbségek. Mind a magyar és mind a német szakirodalom tükrében összegzésképpen megállapítható, hogy a múzeumpedagógia fogalmának az értelmezése sokféle lehet. Nincs egyetértés azzal kapcsolatban sem, hogy a múzeumpedagógia önálló diszciplína lenne, vagy a kultúrpedagógia, ill. az általános pedagógia része. Továbbá az oktatási feladatai sem egyértelműek, egyesek szerint a múzeumpedagógia csak a közvetítési feladatokat lája el, és ebben az értelemben a múzeum oktatási feladataiért felelős. A múzeumok maguk is bizonytalanok abban, hogy mi tartozik a múzeumpedagógia területéhez. A szakirodalom feltárásásból kiderült, hogy a brit és az amerikai múzeumpedagógia egymástól elválaszthatatlan, egymásra hattással voltak. Az angolszász múzeumpedagógia kialakulása sajátos helyzetű, hiszen a múzeumaik mindig is oktatási intézmények voltak. A kutatásom alatt nem találtam olyan tanulmányt vagy könyvet, amely - a némethez hasonlóan összefoglaló módon jellemezi, rendszerezi és csoportosítja a múzeumpedagógiai módszereket, és kifejezetten az angolszász múzeumpedagógiát vizsgálja. A két empirikus kutatás eredménye alapján megállapítható, hogy a német és a magyar múzeumpedagógiában az alkalmazott módszerek közül elsősorban a megbeszélés szerepel, azonban finom eltérések vannak a magyar és a német múzeumpedagógia módszerek között, az affektív módszer és a felfedező módszer alkalmazása között eltérések figyelhetők meg. A kérdőívek eredményéből kimutatható, hogy a kiállítótérben alkalmazott tevékenységek között a magyar és a német múzeumpedagógiában finom eltérések figyelhetőek meg. A német és a magyar múzeumpedagógiában is a verbális tevékenységet használják leggyakrabban azonban a mozgásos tevékenység alkalmazása között erős eltérés mutatható ki. 6

7 A kérdőívek elemzése szerint a német és a magyar műalkotás előtt végzett feladatok között közepesen erős eltérés mutatható ki. A magyar válaszadók körében a rajzos feladatok a legnépszerűbbek, a németek verbális feladatot használnak a leggyakrabban. A kutatásból kiderült, hogy az iskolai tananyag fontossága között a német és a magyar kutatásban erős különbség fedezhető fel. A német kutatás szerint az iskolai tananyag átadása nem játszik fontos szerepet, a magyar kutatás szerint az iskolai tananyag átadása csak részben játszik szerepet a hazai múzeumpedagógiai foglalkozások során. Nem meglepő módon a jó külföldi példák ismertsége és a nyelvi kompetencia között markáns különbséget hozott a két kutatás eredménye. Kutatásom várt és nem várt eredményei vázlatosan összegezve: o áttekintettem és jellemeztem a magyar, német és angolszász múzeumpedagógia történetét, elméletét és módszereit o összefoglaló tanulmányt hoztam létre a német és a hazai múzeumpedagógiai módszerek összehasonlításáról, rávilágítottam a különbségekre o szakmai kérdőívet készítettem magyar és német múzeumpedagógusokkal, ezeket a mellékletben adom közre o kiegészítő kutatásként a német és a magyar múzeumokban szakmai megfigyeléseket végeztem, melyek teljessé teszik a német és a hazai kutatást, ezekből a mellékletben forrásanyagot adok közre o disszertációm széles körű bemutatását és rendszerezését adja a német és a hazai múzeumpedagógia helyzetének és módszertani jellemzőinek, ugyanakkor a különbségekre is rávilágítottam o feltártam a német és az angol szakirodalmat o meghatároztam a magyar és a német múzeumpedagógia módszereit o széles körű tájékozódást és szakmai diskurzust folytattam a német és a brit múzeumpedagógusokkal, ami a teoretikus rész elkészítésében segítette a munkámat VI. Válogatás a doktori értekezésben felhasznált irodalomból Anderson, David (2008): Learning in Museums. New Perspectives and Policies in the UK. In: Harmut, John, Dauschek Anja (szerk.): Museen neu denken. Perspektiven der Kulturvermittlung und Zielgruppenarbeit. transcript, Bielefeld Bábosik István-Kárpáti Andrea (2002): Összehasonlító pedagógia. A nevelés és oktatás nemzetközi perspektívája. Books in Print, Budapest. Black, Graham (2012): Transforming museums int he twenty-first century. Routledge, London. New York. 7

8 Burnham, Rika - Kai-Kee, Elliott (2011): Teaching in the art museum. Interpretation as Experience. The J. Paul Getty Museum, Los Angeles. Commandeur, Beatrix- Kunz-Ott, Hannelore Schad, Karin (2016,szerk.):Handbuch Museumspädagogik, Kulturelle Bildung in Museen. kopaed, München. Czech, Alfred, Krimeier Josef, Sgoff Brigitte (2014,szerk.): Museumspädagogik. Ein Handbuch. Grundlagen und Hilfe für die Praxis. Wochenshcau Verlag, Schwalbach. Dech, Uwe Christian (2003): Sehenlernen in Museum. transcript, Bielefeld. Dewey, John (1912): Az iskola és a társadalom. Lampel, Budapest. Dewey, John (1981): Az amerikai pragmatizmus fejlődése. In: Pragmatizmus. A pragmatista filozófia megalapítóinak műveiből. Gondolat Kiadó, Budapest Dewey, John (1912): Pedagógiai hitvallásom. In: Mészáros István, Németh András, Pukánszky Béla (2006, szerk.): Neveléstörténet szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest Falus Iván (2004,szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Freymann, Thelma von (1987): Lernort Museum-Lernen mit Sinnen. In: Hintz, Dieter und Rekus Jüergen: Zum Beispiel Schule. Bonard. Hildesheim Freymann, Thelma von, Andreas Grünewald-Steiger (1988): Am Beispiel erklärt. Aufgaben und Wege der Museumspädagogik. Hildesheim. Gail Durbin-Susan Morris-Sue Wilkinson (2004). Tanulás tárgyakkal. Múzeumok Mindenkinek V. NKÖM, Budapest. Letöltés: German Kinga (2012): Múzeum-egyetem-iskola. Tartalmak, lehetőségek és eredmények. In: In: Foghtűy Krisztina, Pirka Veronika, Kempf Katalin (szerk..): Új múzeumpedagógiai törekvések a hazai felsőoktatásban és a múzeumi gyakorlatban. ELTE Eötvös Kiadó,Budapest German Kinga (2015, szerk.): Múzeumpedagógia. Szociálpedagógia: Nemzetközi Szaklektorált Folyóirat sz. Szent István Társulat, Budapest. German Kinga (2017): Részt venni és részt kérni a kortárs múzeum(ok)ban. In: Ruttkay Zsófia -German Kinga (szerk.): Digitális Múzeum. Múzeumi iránytű 12. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, Szentendre Gibbs, Kirsten- Sani, Margherita- Thompson, Jane (2007, szerk.): Lifelong Learning in Museums. A European Handbook, Ferrara, Italy. 8

9 Hein, George E. (1998): Learning in the Museum. London. Routledge. Hemrik László (2004): A kortárs művészet múzeumpedagógiai megközelítésének lehetőségei. Új Pedagógiai Szemle, sz Hooper-Greenhill, Eilean (2004, szerk.): The educational role of the museum. Routledge Taylor&Francis Group. London. New York. Kaldewei, Gerhard (1990): Museumsäpadgogik und Reformpädagogische Bewegung Eine histrorisch-systematische Untersuchung zur Identifikation und Legitimation der Museumsäpadgogik. Peter Lang, Frankfurt am Main. Káldy Mária (2009): A magyar múzeumi közművelődés és múzeumpedagógia történetéről röviden. In: Dr.Berecky Ibolya, Sághi Ilona (szerk.): Szórakoztatva tanulni, tanulva szórakozni! Projektmódszer a múzeumpedagógiában Oktatási segédanyag. Múzeumiskola 1. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre Kárpáti Andrea (2011): Tanuláselméletek és múzeumi tanulás. In: Vásárhelyi Tamás Kárpáti Andrea (szerk.) Múzeumi tanulás. Typotex Kiadó, Budapest Kerbs, Diethart-Reulecke, Jürgen (1998, szerk.): Handbuch der Deutschen Reformbewegungen PeterHammer Verlag, Wuppertal. Koltai Zsuzsa (2011): A múzeumi kultúraközvetítés változó világa: a múzeumi kultúraközvetítés pedagógiai és andragógiai szempontú vizsgálata. Iskolakultúra-könyvek 41. Veszprém.Letöltés: zsa.pdf Lichtwark, Alfred (1900): Übungen in der Betrachtung von Kunstwerken. Gerhard Kühtmann. Dresden. Lichtwark, Alfred (1902): Drei Programme, Berlin. In: Schütz, H.G. (2002): Kunst und Analyse der Betrachtung, Entwicklung und Gegenwart der Kunstrezeption zwischen Original und Medien, Schneider Verlag Hohengehren GmbH Németh András (1998): A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Németh András Ehrenhard Skiera (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Otto, Gunter (1992): Lehren und Lernen zwischen Didaktik und Ästhetik. Bd.1. Ästhetisch Erfahrung und lernen. Kallmeyersche Verlagsbuchandlung, Seelze, Velber. Otto, Gunter (1998): Lehren und lernen zwischen Didaktik und Ästhetik. Bd.2. Schule und Museum. Kallmeyersche Verlagsbuchandlung, Seelze, Velber. 9

10 Ruttkay Zsófia- German Kinga (szerk.) (2017): Digitális Múzeum. Múzeumi iránytű 12. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ, Szentendre. Schütz, Helmut G. (2002): Kunst und Analyse der Betrachtung, Entwicklung und Gegenwart der Kunstrezeption zwischen Original und Medien, Schneider Verlag, Hohengehren GmbH, Schorndorf. Simon, Nina (2010): The Participatory Museum. Museum 2.0. California. Sinkó István (2009a): Amikor tanteremmé változnak a múzeumok. Múzeumpedagógia Magyarországon és a nagyvilágban. Múzeumcafé, április-május, 3.2. sz Traub, Silke (2003): Das Museum als Lernort für Schulklassen, eine Bestandsaufnahme aus der Sicht von Museen und Schulen mit praxiserprobten Beispielen erfolgreicher Zusammenarbeit. Verlag Dr. Kovač, Hamburg. Vásárhelyi Tamás - Sinkó István (2004): Múzeum az iskolatáskában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Vásárhelyi Tamás (2009): A projektmódszer alkalmazása múzeumban. In: Dr.Berecky Ibolya- Sághi Ilona (szerk.): Szórakoztatva tanulni, tanulva szórakoztatni! Projektmódszer a múzeumpedagógiában. MúzeumIskola 1. Szabadtéri Néprajzi Múzeum - Múzeumi Oktatási és Képzési Központ, Szentendre Vásárhelyi Tamás (2011a): Felfedezéses tanulás. In: Vásárhelyi Tamás Kárpáti Andrea (szerk.) Múzeumi tanulás. Typotex Kiadó, Budapest Wagner, Ernst- Dreykorn, Monika (2007, szerk.): Museum Schule Bildung. Aktuelle Diskurse- Innovative Modelle-Erprobte Methoden. kopaed, München. Weschenfelder, Klaus - Zacharias, Wolfgang (1992): Handbuch der Museumspädagogik, Pädagogischer Verlag, Düsseldorf. Zay Orsolya (2016): Fogyasztható történelem Élő interpretáció múzeumi környezetben. XVII. évfolyam 1. különszám március. PTE KPVK, Pécs Letöltés: Tudásmenedzsment: A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar periodikája (link is external) január 3. VII. Jelentős publikációk a témakörben Ilosvay György- Joó Julianna (2011): Múzeumpedagógia. In: Progresszív pedagógiák gyakorlata, Projektpedagógia Projektmódszer. XIII. SZTE-JGYF. (2011. augusztus. 11.) Reálstúdió Oktatási és Kereskedelmi Bt. Szeged

11 Joó Julianna (2014): Szerepjáték alkalmazása a múzeumban. Taní-tani. Letöltés: Joó Julianna (2014): Művészetközvetítés a bécsi múzeumokban. Taní-tani. Letöltés: Joó Julianna (2014): Fotóelemzés forrásértéke a múzeumpedagógiában. Iskolakultúra sz Joó Julianna (2014): Kompetencia alapú múzeumpedagógiai tevékenység a művészeti múzeumokban: In: Golubeva Irina (szerk.): TEE Szemle Konferencia kötet, Veszprém, Tanárok Európai Egyesülete, Veszprém. Joó Julianna (2015): A múzeumpedagógiai meghatározása a német szakirodalomban. In: German Kinga (2015, szerk.): Múzeumpedagógia. Szociálpedagógia: Nemzetközi Szaklektorált Folyóirat sz. Szent István Társulat, Budapest Joó Julianna (2015): A német művészetpedagógia története között. Neveléstudomány Oktatás- Kutatás-Innováció Joó Julianna (2017): Múzeum rajztábor digitális bennszülötteknek. Magyar Múzeumok. Letöltés: