Ezerkilencszáztizennégy évben Még az Úristen is lenézett a földre. Ferenc Jóska ej-haj, háborút indított, De sok édesanyát örökre megszomorított.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Ezerkilencszáztizennégy évben Még az Úristen is lenézett a földre. Ferenc Jóska ej-haj, háborút indított, De sok édesanyát örökre megszomorított."

Átírás

1 Ezerkilencszáztizennégy évben Még az Úristen is lenézett a földre. Ferenc Jóska ej-haj, háborút indított, De sok édesanyát örökre megszomorított. Anyám, anyám, kedves, édesanyám! De szomorú vasárnap virradt ránk! Házunk előtt, jaj, de szépen muzsikálnak, Engemet pedig visznek katonának. Anyám, anyám, kedves, édesanyám! Szedje össze minden civil ruhám, Szedje össze, tegye, s zárja a ládába, Nem jön a fia, haza, nyári szabadságra. Ne vigyenek engem katonának, Meghasad a szíve a babámnak, Meghasad a babámnak a gyönge szíve, Ej ha engemet elrabolnak tőle, Ej, hadd el lányom, nem hagy el az Isten, Van még legény ezen a vidéken, Tudom anyám, de én, de én nem szeretem, A kedves babámért hasad meg a gyönge szívem. Hej bíró, bíró, bíró, magyarózdi bíró, Ássa ki a két szemét a holló, Nem vétettem semmit, semmit a lányának, Mégis beíratott engemet katonának. Azt üzenték Szerbiából, Csata akar lenni. Készülnek a magyar bakák, El is fognak menni. Szólnak az ágyúk, a gépfegyverek, Mégsem jön a kapitányunk, Meggyilkolták a trónörökösünket, Azért bosszút állunk! Ezer esztendeje annak, Hogy a magyarok itt laknak, Most akarják, most akarják kiirtani, De az isten, a Jóisten nem engedi. De a hazát egy sem hagyja, Mint a villám, levág kardja, Nem is hagyta, nem is hagyja mindhalálig, Míg a magyar vértől a föld el nem ázik. Ne félj pajtás a haláltól, Az ellenség golyójától, Harcban halni a hazáért dicső halál, Cudar az, kit, cudar az, kit otthon talál. Harmincnégyesek csákója fel van virágozva, Úgy indulnak víg nótával szép Erdélyországba. Száll a gőzös füstje, fel a magas égbe, Ne sírj, kedves feleségem, visszajövök élve! Homályosan süt le a nap a tiszta kék égből, Majd elborul nemsokára puskáink füstjétől. Dicső csaták után ránk derül az ég is! Ne sírj csárdás kisangyalom, visszajövök én is! Előüzent Ferenc Jóska Legény kell a háborúba, Viszik legénységnek szépét, Országunknak ékességét, Hej, nagyon keserű búval Legények a háborúba, Galambvári templom alja Zászlókkal van támogatva, Fekete zászlók lobognak, S a leányok szépen sírnak, Előüzent az ellenség, Kössön kardot a legénység, Kardot kötött a legénység, Sok anyának keserűség,

2 Októbernak, októbernak elsején Nem süt a nap (Csikarcfalva) mezején. Elbúcsúztam, mint a madár az ágtól, Azután a (csikarcfalvi) lányoktól. Az Isten is katonának teremtett, Az a jámbor pap is annak keresztelt. Az is leszek, míg a világ világ lesz, Még az égen egy ragyogó csillag lesz! Nincsen a Horthynak Olyan katonája, Mint amikor a kettes utász Beül a ladikjába. (Gyulafalva) te itt maradsz örökre, csak én egyszer kimehessek belőle. Adjon Isten jót a magyar Hazának, Az (oláh) is kérjen ha kell, magának. Három levelet tettem a postára, Egy se szállott a babám ablakára. Megállj postás, ne késsél a levéllel, Ne játsszál az öreg honvéd szívével! Beül a ladikjába, Rágyújt szivarjára. Onnan nézi, hogy a szegény baka Hasig jár a sárba. Házunk előtt mennek el a huszárok, Édesanyám, én is közébük állok. Én első század szakaszvezető, Nem a világ ez a három esztendő! Házunk előtt mennek el a huszárok, Isten véled, én már hozzád nem járok. Itt hagylak, mert messze jár az én regimentem, Ferenc Jóskának katonája lettem. Húzd rá cigány, szakadjon el a húrod, Már énnékem úgy sem sokárig húzod. Majd elhúzza a Ferenc Jóska rezes bandája, Siralmas lesz annak a hallgatása Budapestről kiindult egy gőzhajó, Tetejébe nemzetiszín lobogó, Négy sarkára fekete jász van kötve Isten veled, Magyarország, örökre! Mikor kezdtem a tengeren utazni, A nagy hajó kezdett velem a süllyedni, Leborultam, könyörögtem de nagyon: Segíts, Isten, ezen a nagy utamon! Már én többet kis falumnak lakója nem leszek, Alsó-Lendva közepében kertészlegény leszek, Beültetem kis kertemet te(l)jes ibolyával, Ketten járunk öntözgetni az én kedves Mariskámmal. Nem dörögnek a fegyverek, talán béke akar lenni, Minden egyes magyar gyerek haza akar menni, Főhadnagy úr köszönöm a végleges szabadságot, Énutánam ne hordozza senki azt a fényes kardot. Ha meghalok, a tengerbe dobjanak! Holttestemet megeszik a nagy halak. Csontjaimat a hullámok ringatják, Odahaza magyar lányok siratják. Gyere pajtás, menjünk el a városba, Keressünk egy magyar kislányt számodra, Ugye pajtás te se hitted ezelőtt, Hogy egy magyar kislány lesz a szeretőd. Fiuméből sebesülve jönnek a katonák. De sok szőke barna kislány várja a babáját. De csak minden tizediknek jön haza a párja, A többinek közös sírba nyugszik a babája. Széles az Isonzó vize keskeny a híd rajta. Ne menj arra barna babám, mert leesel róla! Nem baj babám, hadd essek az Isonzó vizébe, Úgyse lesz a háborúnak talán többé sosem vége.

3 Kimegyek a doberdói harctérre Feltekintek a csillagos nagy égre. Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, Édesanyám, arra kérem, ne sírjon! Édesanyám, ne sirasson engemet, Ágyúgolyó lőtte el a szívemet. Eltemetnek az erdei gyöngyvirágok, Megsiratnak a falumbéli leányok. Édesanyám, ha fel akarsz keresni, Doberdónak hegyaljába gyere ki, Megtalálod síromat egy nagy fa alatt, Édesanyám kisírhatod magadat. Feladom a levelem a postára. Rátalál az édesanyám házára. Olvasd anyám, vérrel írott levelemet, Doberdónál hagyom az életemet. Marosmenti fenyves erdők aljába. Oda van a kicsi tanyám csinálva, Jöjj el hozzám, édes rózsám, Nézd meg az én kicsi tanyám, A marosmenti fenyves erdők aljába. Százados úr búcsúzik a századtul, Előveszi harci sípját s belefúj. Oly szépen szól harci sípja, A századját vissza hívja, A marosmenti fenyves erdők aljába. Öreg baka búcsúzik a századtul, Felveszi a szerelvényét, elindul. Isten veled édes bajtárs, Látjuk e még viszont egymást, Marosmenti fenyves erdők aljába Vadkörtefa fehéret virágzik. Kis pejlovam alattam cikázik. Cikázz lovam, cikázz utoljára Rajtad megyek szép Erdélyországba! Udvaromon arany vályú, arany kút, Abból iszik arany kakas, arany tyúk, Arany kakas mind azt kukorékolja: A szeretőm Kolozsváron katona. Dombon van a kolozsvári kaszárnya, Akárhonnan fújja a szél találja, Fújja a szél a kaszárnya tetejét, De sok kislány siratja a kedvesét. Három kislány kimegy a temetőbe, Mind a három letérdepel a földre, Egy közülük fölsóhajt a nagy égre: Miért is lettem katona szeretője? Édes anyám, ki a huszár, ha én nem, Ki nyergeli föl a lovat, ha én nem, El kell menni, el kell hurcolkodni, (Kis Vitnyédből) el kell menetelni. Olyan vígan megyek ki belőle, Nincs szeretőm, mit sajnáljak benne! Fölnyergelem a lovamat, a sárgát, Körülfutom Erdélyország határát. Házunk előtt mennek el a huszárok, Édesanyám én is közébük állok, Én leszek az első század vezető, Nem a világ ez a három esztendő Udvaromon hármat fordul a kocsi, Édesanyám, minden pakkom hozza ki, Hozza ki a behívólevelemet, Hogy a babám feledje a nevemet. Becskereken nem tudják a nevemet. Máj megtudják, ha katonának visznek! Az én nevem törökszegfiű liliom, Még azt mondják, ne tartsak szeretőt, Jön a muszka ássa a temetőt. Ássa meg a jó édesanyjának, Nem pedig egy ügyes regrutának! Ha meghalok, kinyílik a síromon! Édesanyám, ha megunt ke' tartani. Vigyen engem a piacra elanni! Adjon oda a legelső kérőnek, Ha nem adott az igaz szerelőmnek! Édesanyám, hol van az az édes tej. Amelyikkel katonának nevelt fel? Jobb lett volna, adta volna lányának, Most a lányát nem viszik katonának! Azt gondoltam, nem köllok katonának, Gondját viselem az édesanyámnak: De már látom, nem viselem szegénynek, Oltalmára hagyom a jó Istennek!

4 Megy a gőzös lefelé, Fújja füstjét fölfelé. Viszi a sok Magyar regrutát, Sok kislánynak a babáját. Engem babám, ne sirass, Értem könnyet ne hullass! Hullattam már érted, eleget, Vége a szerelmünknek! Az ajtóból jöjj vissza, A gyűrűmet add vissza, Én a gyűrűt vissza nem adom, Inkább a sárba beletaposom! A gőzösnek ripeg-ropog a kereke, Barna kislány hajlik ki belőle, A fátyolát fújja a szél; Látod babám, hogy menyasszony lettél. A gőzösnek ripeg-ropog a kereke, Barna legény hajlik ki belőle; A szalagja jaj, de szépen lobog, Látod babám, Horthy katonája vagyok! Megy a gőzös, ripeg-ropog a kereke, Nemzeti zászló hajlik ki belőle. Nemzeti zászló azt jelenti: Háborúba el kell masírozni. Megy a gőzös, ripeg-ropog a kereke, Magyar baka hajlik ki belőle. A csákója haj de szépen ragyog, Látod, babám én is tizenkettős vagyok. Boszniának hegyei, A fekete kövei Az a magyar királyé. Mégis az a Szerbia, Az a kutya Szerbia El akarja venni. Rajta, rajta, vitézek, Fiatalok, öregek, Fegyvert ragadjatok! Mert nem tudjuk, hogy mikor, Mert nem tudjuk, hogy mikor Fújják az alarmot. Szerbiának hegyein, A fekete kövein Folyik már a csata. De sok vitéz, sok baka, A legények legjava Életét ott hagyja. Megállj, megállj, kutya Szerbia! Nem lesz tiéd soha Bosznia! Mert a magyar nem enged, Míg a vére megered, Bármennyit is szenved. Akárhogy is dörög az ágyú, Nem félünk mi a Szerbiától. Megrohanjuk a sáncot, Pusztítjuk a vad rácot, Míg hírmondó marad. Szállj el, szállj el, fecske madár szép Erdélyországba. Vidd el az én gyászos levelemet, tedd (a) babám ablakába. Ha kérdi hol vagyok, mondjad, hogy sebesülve vagyok. A kolozsvári katonakórházban érted babám meg is halok. Ha csak tudnám, hol lesz a sírom! Szerbiában, én úgy gondolom. Szerbiának hegyein, A fekete kövein, Ott lesz az én sírom. Konstanzai kikötőben áll egy hadihajó, Közepében, a négy sarkában nemzetiszín zászló, Fújja a szél, fújja, mindig csak hazafelé fújja, Imádkoznak a székvárosi lányok, legyen béke újra. Seperjetek, seperjetek, szép krasznai lányok, Jönnek már a krasznai fiúk, azok a betyárok. Betyárok, betyárok, betyárok is lettünk, Négy évig a világháborúban értetek szenvedtünk. Lemberg alatt van egy magas erdő, Közepébe van egy gyásztemető. Abban fekszik százhúszezer baka, Eltemette gyászos Galícia. Édesanyám most kapott levelet, Abban írják az én holt híremet. Sírhat, ríhat szegény bánatába, Nem borul a fia sírhalmára. Nincsen kereszt a sírom elején, Mint a vadak, elásva fekszem én, Ott fekszem egy nagy nyárfa tövébe, Mint a vadak erdő sűrűjébe. Köpenyem a gyászos szemfedelem, Nem szép hazám földje takar engem, Oroszország földje borul reám, Sírhat, ríhat szegény édesanyám.

5 Este későn megperdítik a dobot, Este későn megperdítik a dobot, Kiadják a nehéz parancsolatot, Kiadják a nehéz parancsolatot. Ki van tűzve a magyarnak zászlója, Ki van tűzve a magyarnak zászlója, De sok legényt feleskettek alatta, De sok legényt feleskettek alatta. Én magam is felesküdtem alatta, Én magam is felesküdtem alatta, S, az én rózsám keservesen siratja, S, az én rózsám keservesen siratja. Erdélyország hegyes-völgyes határa, Erdélyország hegyes-völgyes határa, Terem leányt minden legény számára, Terem leányt minden legény számára. Hol terem több jó bor és több szép leány, Hol terem több jó bor és több szép leány, Mint idebenn Erdélyország határán, Mint idebenn Erdélyország határán.. Hojne sírjon az az anya, kinek két fia katona, IIA harmadik elindítva(l), s a negyedik fel van írval.ii Anyám, öreg édesanyám, gyűjtse összvel minden gúnyám, IIPakétálja zöld ládába, tegye, vigye a posztára(n)ii Tegye, vigye a posztára(n), küldje ki Galiciára(n), IIOtt megkap az espotályban, s a naj fekete odályban.ii Hol az ágyúk szépen szólnak, s a szép legények elhullnak, IISzól az ágyú, szól a puska, az utolsó három szómra(n),ii Lányok, pusztinai lányok, szedjetek kerti virágot, IIKössétek a keresztekre(n), jertek a temetésemre.ii Dobronoki vigadóban szépen szól a magyar nóta, Viszi a szél, fújja a szél ki az orosz frontra, Határvadász szívéhez kap éles golyó járja, És a lelkét magyar nóták viszik fel a mennyországba. Százados úr, százados úr, csak az a kérésem, Három napi szabadságot írjon elő nékem, Csillagok, csillagok, csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok, Ennek a leánynak, ennek a leánynak utat mutassatok, Mutassatok utat, ebbe az erdőbe', Magyar szép vérei, magyar szép vérei gyászos temetőbe. Levelem jött, anyám írta, az van bele írva, Meg se látlak édes fiam, letesznek a hideg sírba. Százados úr szeme könnyes, ajkán ül a bánat, Három napja temették el az édesanyámat, Nem voltam ott, nem hullattam könnyeimet rája, Szüksége volt a hazának minden jó magyar fiára. Ha fölmék a hegyre, ha fölmék a hegyre, lenézek a völgybe, Ott látom a babám, ott látom a babám egy kovácsműhelybe Lovát vasaltatja, harcba fog indulni, Szép Magyarországért, szép Magyarországért a vérét kiontani Felmegyek a hegyre, felmegyek a hegyre, lenézek a völgybe, Ott látok egy kislányt, ott látok egy kislányt tiszta feketébe, Tiszta feketébe, sej a babáját gyászolja, Aki régen meghalt, aki régen meghalt az elmúlt háborúban. De szépen szól a katonabanda, Magyar fiúk masírolnak rajta, Masírolnak idegen országba Oroszország külső határára. Jaj, Istenem, hogy kell azt megszokni, Hogy kell az az orosz lyányt szeretni, Ha ölelem, a karjaim hervadnak, Ha csókolom, a könnyeim hullanak.

6 Gyertek magyar fiúk, kik egyszerre születtünk, Kik egyszerre komisz ruhát viseltünk, Szólnak az ágyúk, dörögnek a nehéz fegyverek, Most válik el babám, mit ér egy székely gyerek. Erdélyország felé nem ismerjük az utat, Őrmester úr, mutassa meg merre van, Megmutatom, jó fiaim, én is elmegyek, A Jóisten tudja, mi történne veletek, Édesanyám akkor kezdett siratni, Mikor kezdtem kufferomat pakolni, Édesanyám ne sirass, köszönöm a nevelést, Lehajolok, megcsókolom a kezét. Nem messze van ide babám tanyája, Idelátszik annak az almafája. Fújja a szél, lengeti, katonának köll menni. Szép a babám, nehéz tő!e elválni. Katonának köll menni a legénynek, A gazdának épp úgy, mint a szegénynek. De a gazda kiváltsa őt hónapos korába, Zöld erdőben de magos, zöld erdőben de magos a kaszárnya, Ott szült engem az anyám, ott szült engem az anyám a világra, Zöld erdőben a dalos madárnak is van párja, van párja, Csak én magam egyedül, csak én magam egyedül vagyok árva, Szomszéd asszony sejehaj, szomszédasszony mondja meg a lányának, Gyertek magyar fiúk, húzzunk drótot ha lehet, Közeledik már a muszka hadsereg, Mutassuk meg annak a de kutya muszkának, Nincsen párja sehol a jó magyar bakának, Gyertek magyar fiúk, húzzunk drótot ha lehet, Közeledik már a román hadsereg, Szólnak az ágyúk, ropognak a masingeberek, Most válik el babám, mit ér egy magyar gyerek. A szegény meg három évig szolgálja. Sarkon van a kaposvári kaszárnya, Oda vagyok három évre bezárva. A három év máj lejár, babám nem hiába vár. Itthagyom a kaposvári kaszárnyát, Beüzentem a sarkadi birónak: Márványkővel rakassa ki az utat Rakassa ki, rakassa, rakassa ki simára, Jön a babám, csikorog a csizmája! Selyem ágyát vesse meg, selyem ágyát vesse meg a bakának, Mert a baka gyalog masírozik elfárad, Gyönge szívét sejehaj, árva szívét megöli a búbánat, Este kezdtem sejehaj, este kezdtem a lovamat nyergelni, Reggelig tart sejehaj, reggelig tart a szerszámot felrakni, Csillag ragyog a kispej lovam fején, nem kantár, Nem is legény, nem is az, nem is legény, ki a lányokhoz nem jár. Kaszárnya, kaszárnya. Sűrű ablak rajta, Sűrű ablak, benne hosszú asztal, Sej, gyászlevelem rajta Gyászlevelem rajta. Nincs, ki elolvassa. Máj!esz nékem égy bétyáros szeretőm, Sej, aki elolvassa! Olvasd, babám, olvasd Gyászos levelemet, Október hó tizenhatodikán Sej, elvisznek éngémet! Elvisznek, elvisznek Idegén országba! Itt kő hanni a bétyáros szeretöm Sej, más legény karjába! Kaszárnya, kaszárnya. Nem az Isten háza. De sok szőke falusi kislánynak Sej, benne a babája!

7 Esik eső, Zsombolyáról fúj a szél. Az én rózsám vizitációra mén Ha bemarad, írok neki levelet Ha ja szíve kőből van is megreped A zentai kaszárnyára süt a nap. Megjöttek a vizitálo tiszt urak. Egyik írja gyönge testem állását, A másik meg babám elbúcsúzását. Huncut az az orvos, aki vizitált, Aki bennem semmi hibát nem talált! Megtalálta bennem azt a nagy hibát, Hogy a szivem a lányokért nagyon fáj. Mikor engem a főorvos vizitát. Édesanyám a gang alatt sirdogát -Ne sírj, anyám, szép a magyar reguta, Térgyig ér a nemzetiszín szalagja! Ném megyek én, nem nevelék több árvát! Nem nevelek a császárnak katonát! Húszévesen elviszik katonának. Nagy fájdalom ez egy édesanyánakt Kalapomat fölakasztom a szögre. Három évig nem teszem a fejemre. Majd fölteszem negyedik év elején, Szabádságos rózsa tesz a tetején! Édesanyám kiállótt a kapuba, Hull a könnye, mer a fia reguta. - Ne sírj, anyám, nem én vagyok az első! Visszajövök, ha letelik az idő! Ha fölmegyek a zágrábi hegyekre. Feltekintek a csillagos egekre: Csillagos ég, merre van az én hazára? Merre sirat engem az édesanyám? Kjsangyalom, nem írok több levelet, Szilaj csikóm e'rúgta ja kezemet! Szilaj lónak fájdalmas a rúgása Szép kedvesem, hallik a zokogása. Ha méghalok, nem köll engem siratni, Nem kőll majd a koporsómra borulni! Rá borúlna édesanyám, de már nincs? Borúj hát rám, egyetlenegy drága kincs! El kell menni katonának messzire, Itt kell hagyni a babámat, nincs kire. Terád hagyom, legkedvesebb barátom: Viseld gondját, még a császárt"*** szolgálom! Visszajöttem, legkedvesebb barátom! Add vissza ja szeretömet, sajnálom! - Visszajadnám, de már mostan nem lehet: Karjai közt sírnak már a gyerekek! Szép Zéntába béfütyül a gyorsvonat De sok kislány siet az állomásra! Már messziről azt kiáltják a lányok: Megjöttek a szabadságé* huszárok! Esik eső, ugatnak már a kutyák, Jönnek haza a régén várt régruták. Jaj, Istenem, kinek küldjék virágot? Három lánynak fáj a szive utánam! Nyisd ki, anyám, zöldre festett kapudail Ereszd be ja rég nem látott fijadat Beeresztlek, kedves fijam, vártalak! Három éve, mijóta nem láttalak! Bádogolják a horgasi templomot, Kilenc kislány hordja rá ja bádogot. Kilenc kislány kilenc barna legénnyel, Mindegyik a maga szeretőjével. Ha még egyszer húszesztendős lehetnék, Barna kislány szeretője nem lennék! Barna kislány gyönge szive szerelme. Az tesz engem a gyászos temetőbe! Markos Zsófi konyhájába lámpa ég, Valamennyi honvédbáká ódámén. Én is oda bekötöm á lovamat, A Zsófiva' kimulátom magámat!

...Eljött az idő: visznek katonának

...Eljött az idő: visznek katonának ...Eljött az idő: visznek katonának 101 MAGYAR KATONADAL A NAGY HÁBORÚ IDEJÉBŐL 1914 1918 Válogatta Szalay Olga Készült az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézetének anyaga alapján,

Részletesebben

ISTEN ÁLDJA MEG A MAGYART A JÓ LOVAS KATONÁNAK ÁLLJ BE PISTA KATONÁNAK!

ISTEN ÁLDJA MEG A MAGYART A JÓ LOVAS KATONÁNAK ÁLLJ BE PISTA KATONÁNAK! A JÓ LOVAS KATONÁNAK A jó lovas katonának, de jól vagyon dolga, Eszik, iszik a sátorban, semmire sincs gondja, Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet, csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.

Részletesebben

Slágerek. Kenéz Heka Etelka

Slágerek. Kenéz Heka Etelka Slágerek Kenéz Heka Etelka Kenéz Heka Etelka Slágerek és saját versek Felelős kiadó: Kenéz Heka Etelka Nyomdai munkák: Norma Nyomdász Kft. Hódmezővásárhely ISBN: 963 460 975 9 Régi idők dalai versekben

Részletesebben

Vártam, hogy végre szóljak, azt, hogy elmondjam, mit is gondolok. Hallgasd, hallgasd meg kérlek, azt, mi számomra a legszentebb dolog!

Vártam, hogy végre szóljak, azt, hogy elmondjam, mit is gondolok. Hallgasd, hallgasd meg kérlek, azt, mi számomra a legszentebb dolog! FEB tábori dalgyűjtemény - 1 - készült:1997 augusztus-szeptember 1. SZÁLLJ FEL C dm E7 am F G C Szállj, szállj, szállj fel magasra, dalom hódítsd meg most a kék eget. C dm E 7 am F G C Jöjj, jöjj, kérlek

Részletesebben

NÉPI FELJEGYZÉSEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBÓL

NÉPI FELJEGYZÉSEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBÓL BIHARY LAJOS: NÉPI FELJEGYZÉSEK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBÓL Bihari Lajos, e sorok Írójának édesapja, 1891. december 2l-én Nagyar községbeh Szatmár megyében született szegényparaszti sorban élő kisnemesi családban.

Részletesebben

Katonadalok és az első világháború

Katonadalok és az első világháború SZABÓ DÁNIEL Katonadalok és az első világháború Zsibbaszd el magad, Zsibbaszd el magad, Ha senki sincs, ki elzsibbasszon Zsibbaszd el magad. (Katonadal a szerző katonakorából, 1973) A katonadalok integráns

Részletesebben

Budapest-Külső-Kelenföldi Református Egyházközség 1115 Budapest, Ildikó tér 1. Ifjúsági Gitáros Füzet

Budapest-Külső-Kelenföldi Református Egyházközség 1115 Budapest, Ildikó tér 1. Ifjúsági Gitáros Füzet Budapest-Külső-Kelenföldi Református Egyházközség 1115 Budapest, Ildikó tér 1. Ifjúsági Gitáros Füzet 2009 Tartalomjegyzék A mélyből Hozzád száll szavam 40. A Nap felkelésétől lenyugvásáig 10. A sár lehúz,

Részletesebben

KERESZTÉNY GYÜLEKEZET. Énekeskönyv. Keresztyén Ifjusági Missziós Alapítvány

KERESZTÉNY GYÜLEKEZET. Énekeskönyv. Keresztyén Ifjusági Missziós Alapítvány KERESZTÉNY GYÜLEKEZET Énekeskönyv Keresztyén Ifjusági Missziós Alapítvány Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm; reá hallgassatok! Máté 17,5b TARTALOMJEGYZÉK 1. rész...4 2. rész...57 3. rész...99

Részletesebben

Ahány csengõ: csendüljön, ahány gyerek: örüljön

Ahány csengõ: csendüljön, ahány gyerek: örüljön Ahány csengõ: csendüljön, ahány gyerek: örüljön (Évnyitótól évzáróig) Ünnepi mûsorok szöveggyûjteménye 1 2 Tartalom: Iskola, iskola, ki a csoda jár oda? (Tanévnyitó) Október a magyar történelemben Sírnék,

Részletesebben

Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője. Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 963 606 125 4. Mercator Stúdió, 2006

Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője. Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 963 606 125 4. Mercator Stúdió, 2006 Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 963 606 125 4 Mercator Stúdió, 2006 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály u.

Részletesebben

Hetvenhét magyar népmese

Hetvenhét magyar népmese ILLYÉS GYULA Hetvenhét magyar népmese Tartalom A kis gömböc Kacor király A kakas és a pipe A kiskondás Együgyű Misó Az állatok nyelvén tudó juhász Fábólfaragott Péter A diákot erővel királlyá teszik Virág

Részletesebben

CSABA KIRÁLYFI. Első dolgozat. Első ének. "Csuda, hogy mindeddig nem emlékeztünk erről." Ilosvai Péter. Szász Detre

CSABA KIRÁLYFI. Első dolgozat. Első ének. Csuda, hogy mindeddig nem emlékeztünk erről. Ilosvai Péter. Szász Detre CSABA KIRÁLYFI Első dolgozat 1853 "Csuda, hogy mindeddig nem emlékeztünk erről." Ilosvai Péter Első ének Szász Detre Harsog vala egy szó nyugattól keletig, Etele nagy király hogy már közeledik; Ádria tengernél

Részletesebben

Kolozsvár, 1968 tavaszán. BARTALIS JÁNOS

Kolozsvár, 1968 tavaszán. BARTALIS JÁNOS ELŐSZÓ HELYETT Ez a versgyűjtemény kiegészítő része az 1963-ban megjelent V e r s e k című nagy kötetnek. Mint fogaskerék fogai, kapcsolódnak egybe a két könyv versei. A 63-as kötet első verse 1914 januári

Részletesebben

MOLDVAI ÉNEKESEK Demeter Antalné Jánó Anna

MOLDVAI ÉNEKESEK Demeter Antalné Jánó Anna MOLDVAI ÉNEKESEK Demeter Antalné Jánó Anna Szép, puha, lírai hangja sok népdalkedvelő számára ismerős. A Magyar népzene hanglemezsorozat első albumának elején szólal meg, mely 1967-ben jelent meg, és azóta

Részletesebben

SZELLŐ, MELY SIMOGAT. Kenéz Heka Etelka válogatott költeményei

SZELLŐ, MELY SIMOGAT. Kenéz Heka Etelka válogatott költeményei SZELLŐ, MELY SIMOGAT Kenéz Heka Etelka válogatott költeményei SZELLŐ, MELY SIMOGAT Kenéz Heka Etelka válogatott költeményei részben saját illusztrációival Felelős kiadó: Kenéz Heka Etelka Nyomdai munkák:

Részletesebben

Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője. Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-621-4. Mercator Stúdió, 2009

Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője. Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-621-4. Mercator Stúdió, 2009 Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője. Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-621-4 Mercator Stúdió, 2009 Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadó 2000 Szentendre, Harkály

Részletesebben

AHOGY NÉZLEK TÉGED. A Királynak áldozok A Királynak áldozok Néki szolgálok

AHOGY NÉZLEK TÉGED. A Királynak áldozok A Királynak áldozok Néki szolgálok AHOGY NÉZLEK TÉGED Ahogy nézlek téged Elszáll minden félelem Ahogy szól szelíd szavad Nem kérdezek már Amikor érzem itt vagy Szent Szellemed hoz közel Erős karod átölel És új élet tölt el A mennyben van

Részletesebben

A Barátok Verslista kiadványa 2014/2. szám

A Barátok Verslista kiadványa 2014/2. szám A Verslista 14. születésnapi találkozóján Budapesten, 2014 őszén A Barátok Verslista kiadványa 2014/2. szám Sodrásban 2014 antológia bemutatója Műsor előtt Bp., 2014. 12. 13. Sodrásban 2014 antológia bemutatója

Részletesebben

VII. Mintha most is hó hullt volna, úgy szálltak keringve le a friss fűre a jázminbokrok szirmai. Júniusra járt az idő. Eltelt a tél, eltelt a tavasz. Antal arra gondolt, hogy nemsokára itt vannak a nyári

Részletesebben

ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS 1848. MÁRCIUS 15-ről

ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS 1848. MÁRCIUS 15-ről ÜNNEPI MEGEMLÉKEZÉS 1848. MÁRCIUS 15-ről Összeállította: KŐHÁZI MÁRIA A megemlékezés helye: NYME Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola Győr Ideje: 2010. március 12. Szereplők: 3. c osztály tanulói (12

Részletesebben

Találj rám. Találj rám, találj rám

Találj rám. Találj rám, találj rám Nincs hova menni Úszok egy folyóban a fejem lemerül Nézem a víz alatt sem vagyok egyedül Fogy a levegım, de szemmel tartalak Figyellek fél szemmel a rémes víz alatt Lassú a folyó, körülöttem fák nyelek

Részletesebben

MÓRICZ ZSIGMOND LÉGY JÓ MINDHALÁLIG

MÓRICZ ZSIGMOND LÉGY JÓ MINDHALÁLIG MÓRICZ ZSIGMOND LÉGY JÓ MINDHALÁLIG TARTALOM ELSŐ FEJEZET amelyben egy kisdiák elveszíti a kalapját, s emiatt késő télig hajadonfővel jár szegényke esőben, hóban, míg csak a közömbös világ is észre nem

Részletesebben

TE VAGY AZ URAM, SZENT VAGY

TE VAGY AZ URAM, SZENT VAGY TE VAGY AZ e a/e Te vagy az, akiből élet árad e a/e Te vagy csak igaz szó a számban. D C e a/e Szívem kincse, lélegzetem, mindenem. Te vagy az, akire mindig vártam, Hajnalcsillag vagy az éjszakában, Olyan

Részletesebben

William Shakespeare SOK HŰHÓ SEMMIÉRT. (Much Ado about Nothing) Fordította: Mészöly Dezső

William Shakespeare SOK HŰHÓ SEMMIÉRT. (Much Ado about Nothing) Fordította: Mészöly Dezső William Shakespeare SOK HŰHÓ SEMMIÉRT (Much Ado about Nothing) Fordította: Mészöly Dezső SZEMÉLYEK, Aragónia hercege, a herceg fattyú öccse, ifjú firenzei gróf, padovai nemes ifjú, Messina kormányzója

Részletesebben

Áhítatok az év minden napjára óvodások számára

Áhítatok az év minden napjára óvodások számára Dráviczki Csaba Áhítatok az év minden napjára óvodások számára Bárányka füzetek I. 2012 Szakmai lektor: Dr. Jakab-Szászi Andrea Kiadja a Református Pedagógiai Intézet 1146 Budapest, Abonyi u. 21. www.refpedi.hu

Részletesebben

Botos László olvasókönyve Fiatalok és felnőttek részére I. rész: A fiatalokhoz

Botos László olvasókönyve Fiatalok és felnőttek részére I. rész: A fiatalokhoz Fiatalok és felnőttek részére I. rész: A fiatalokhoz Fiatalok és felnőttek részére I. rész: A fiatalokhoz Szerkesztette Botos László Magyarságtudományi Intézet Groton, NY 2014 Botos László, 2014 Magyarságtudományi

Részletesebben

Budai Nagy Antal históriája Kisregény

Budai Nagy Antal históriája Kisregény Budai Nagy Antal históriája Kisregény A nagyszombati csata elveszett. Menthetetlenül. Hiába vezérelte a királyi hadat az erdélyi vajdának, ama híres Stibor úrnak édes fia, az árvákat 1 pedig csupán a kis

Részletesebben

VÍZKERESZT, VAGY BÁNOM IS ÉN

VÍZKERESZT, VAGY BÁNOM IS ÉN A MAGYAR SZÍNHÁZI TÁRSASÁG FOLYÓIRATA D R Á M A M E L L É K L E T 2 0 0 6. F E B R U Á R Shakespeare VÍZKERESZT, VAGY BÁNOM IS ÉN FORDÍTOTTA: NÁDASDY ÁDÁM A FORDÍTÓ MEGJEGYZÉSEI A fordítás az alábbi kiadásból

Részletesebben

DE MI LETT A N ŐVEL? Férfimese (Jan de Miettanövel ötlete nyomán) Csehov-Kiss Csaba

DE MI LETT A N ŐVEL? Férfimese (Jan de Miettanövel ötlete nyomán) Csehov-Kiss Csaba Játék - súgópéldány - színdarab Manapság, mikor oly sok szó esik a klasszikus szövegek átírásáról, hogy már tudományos fogalom - az enyhén rosszalló mellékzöngéjű dekonstrukció" - is született a jelenség

Részletesebben