Katonadalok és az első világháború

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Katonadalok és az első világháború"

Átírás

1 SZABÓ DÁNIEL Katonadalok és az első világháború Zsibbaszd el magad, Zsibbaszd el magad, Ha senki sincs, ki elzsibbasszon Zsibbaszd el magad. (Katonadal a szerző katonakorából, 1973) A katonadalok integráns részét képezték a 19. századi férfiak hagyománykincsének. Így volt ez a verbuválások és a sorozások idején egyaránt. A katonadalok részben a népi hagyományokhoz, magatartásmódokhoz kapcsolódtak, részben a hadseregen belüli élethez, s már itt ki szeretném emelni, hogy ez utóbbi helyen egy sor külső behatás is befolyásolta őket. Ugyanakkor nem feledkezhetünk el arról sem, hogy amit katonadalnak nevezünk, nem pusztán a férfiközösségek dalkincse volt. Nők is énekelték, s nem csak érintettségük okán. Érintettség alatt azt a tartalmi, később részletesebben kifejtendő momentumot értem, hogy komoly súllyal szerepelt bennük a tőlük való búcsúzás, az irántuk való vágyódás, sőt gyakran női szövegeket is tartalmaznak e dalok, s nem pusztán egyes párbeszédekben. A katonadalok éneklése, akárcsak a népdaloké, egy-egy eseményhez, helyzethez kötődik. Békeidőben meghatározóak a bevonulási nóták, a kaszárnyadalok s a menetdalok. Az első két típus alapvető jellegzetessége, hogy valahogyan kapcsolódnak az elváláshoz a civil lakhelytől, de elsősorban a női hozzátartozóktól, édesanyától és kedvestől. Az apától való búcsúvétel nem jellemző, s a korszak házassági jogi szabályozásából következően (senki sem házasodhat katonai idejének leszolgálása, kiszuperálása vagy túlkorossá válása előtt) a feleség és a gyermek sem bukkan elő ezekben a búcsúdalokban. A bevonulási dalokban és a menetdalokban jelenik meg erősen keveredve az előbbi érzéssel a férfivá válás büszkesége. Gondoljunk arra, hogy még a 20. század vége felé is léteztek olyan közösségek ha csökkenő számban is, ahol az alkalmatlanság a férfiasság teljességének tagadását jelentette. 1 A bevonulással összefüggésben állt az önállóság megjelenése, az elszabadulás a családi közösségtől s a sereg által is elvárt katonai büszkeség, aminek integráns része volt a (nőt) hódító képesség. Szorosan kötődnek ez utóbbihoz a különböző katonai csoportok (bakák, huszárok, tüzérek) önmagukat fel-, illetve a többieket leértékelő dalai. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a közös katonadal-éneklés bizonyos eseteinél nem csak az egyéni érzelmek, gondolatok, nem pusztán valamiféle kollektív érzelmek és gondolatok, hanem a parancsolt érzelmek és gondolatok is dominálnak a Nóta! parancs- 1 Szégyenkeztek azok, akiket nem vettek be katonának, s csúfolták is őket a többiek. Akik beváltak, például Székesfehérváron azt kiáltották a sorozásról kijövet: Hopp császáré! S aki nem arra pedig azt, hogy Hopp, anyámé! Vagy Hopp nyanyámé! L. Gelencsér József: Katonaélet Székesfehérváron. Honismeret, 23. évf. (2000) 3. sz. Internet-változat. AETAS 22. évf szám 44

2 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok szó elhangzása után. S egy idő után a parancsolt nóta interiorizálódik a leszerelés után még inkább, hiszen a múlt mindent megszépít, az akkor voltam legény jegyében uralkodó emlékként marad meg, akár a volt katona ivócimborák együttes éneklésénél is. Így a katonadalok egyszerre a katonaélet részei: segítenek elviselni annak nehézségeit, idealizálják azt, összetartozást (a régi közösség helyett új közösséget) teremtenek, hangsúlyozzák a szituáció ideiglenes voltát; ugyanakkor a civil társadalom reagálásai is a hadseregre. Jelzik egyrészt a civil társadalomból kiszakítottakhoz való viszonyt, másrészt a civil társadalomba való visszatéréskor megjelenítik a múlt élményeit. Megidézik a fiatalkort s az annak férfiközösségéhez való intenzív tartozást. Mindez befolyásolja azt, hogy mely dalok, mely szövegek maradnak fenn, s válnak hosszú időszakon keresztül ismertté; mely nóták kapnak lehetőséget a tudós emberek gyűjtéseire és elemzésére. Ez a múltfelidézés az elmúlt katonaéletre vonatkozó dalok közös énekléséből avagy a hadseregbeli daloknak az új szituációban való dalolásából áll. A háború nem pusztán a hadseregben lévők életét, hanem az egész társadalom életkörülményeit megváltoztatja, főképp azzal, hogy a hadseregbe vonja a férfitársadalom jelentős részét. Ekkor a korábbi katonadalok új tartalmakat nyernek, s esetleg újabbak születnek. Most nem térnék ki arra a szituációra, hogy egy-egy (teljesen) új katonadal születéséhez egyszerre kell jelen lennie egy zeneszerzőnek és szövegírónak, vagy a dallam és szöveg találkozásához hosszabb időnek kell eltelnie. A gyakorlat inkább azt mutatja, hogy a tudott dallamok kapnak új szövegeket, vagy/és a tudott szövegek kapnak új szavakat, sorokat. A megszokottságnak, mint azt a következőkben részletesebben is leírom, jelentős szerepe van. A háborús katonadalokban a békebelieknél jobban keveredett a rutin és az élmény hatása. A tanult és kényszerített értékek interiorizálása különböző mixtúrákat, keverékeket hozott létre, amelyek a rutin és az emlékezet következtében néha elsődlegessé nőtték ki magukat. George Mosse az első világháborús katonadalokról beszélve, világháború alatti feldolgozások alapján külön típusnak tekinti a behívott katonák dalait, amelyek jellemzőiként az otthonról, a családról szóló tematikát jelöli meg. Úgy véli, hogy ezekre a népdalokra jellemző a honvágy és a szentimentalitás, de sohasem az elkeseredés. Ugyanakkor az otthon szeretetéről szóló daloknak integráns része egy nagy adag önsajnálat. Mosse más típusúnak tekinti a fiatal önkéntesek dalait, mert náluk nem találkozunk, nem találkozhatunk az otthoni felelősségteljességhez való visszatérés vágyával. Itt a férfiközösség hangsúlyozása a meghatározó: a nő nem anyaként vagy szeretettként, sokkal inkább kísértőként jelenik meg. Ezzel a fajta önkéntességgel Magyarországon kevésbé találkozhatunk, de természetesen megvan az eltérés a családot (és annak létfenntartásához szükséges javakat) otthon hagyó idősebbek és a kalandvágyó fiatalok magatartása között. Ugyanakkor Mosse is hangsúlyozza, hogy a háború elmúltával sokakban azok közül is, akik számára a háború folyamán az első típus volt a meghatározó, emlékként és hagyományként a második, a harciasabb, szinte azt mondhatnám, a vérszomjasabb, a felszabadultabb, a férfiasságot jobban tükröző dalok maradtak meg. 2 2 Mosse, George L.: National Cemeteries and National Revival: The Cult of the Fallen Soldier in Germany. Journal of Contemporary History, vol. 14. (1979) no ; ugyanez németül: Soldatenfriedhöfe und nationale Wiedergeburt. Der Gefallenkult in Deutschland. In: Vondung, Klaus (Hrsg.): Kriegserlebnis. Der Erste Weltkrieg in der literarischen Gestaltung und symbolischen Deutung der Nationen. Göttingen,

3 Tanulmányok Szabó Dániel Ugyanakkor a Mosse-i elemzés kevésbé veszi figyelembe, hogy a háborús katonadalok nem a semmiből születtek, hanem sokszor korábbi katonadalok átköltései. 3 Nem pusztán azzal találkozhatunk, amit Anton Kovač a szlovén katonadalok kutatója hangsúlyoz, hogy harcias műdalokat írnak át rendszerkritikus nótákra, 4 hanem azzal is, sőt úgy vélem, sokkal gyakrabban azzal, hogy békenótákat és korábbi háborúkból megmaradt dalokat aktualizálnak az as háborúhoz. Nálunk elsősorban 1848-as, 1866-os és 1878-as dalok és átírásaik első világháborús megjelenésével találkozhatunk. A katonanótáknak ez a helyzethez való igazítása többféle szituációban megtalálható, például olyan esetekben is, mikor a két világháború között Csehszlovákiában a magyar anyanyelvű katonák korábban tanult dalokat írnak át az új helyzetre, például pusztán a kaszárnya nevének és helyének megváltoztatásával. Mielőtt rátérnék az első világháborús katonadalok elemzési kísérletére, néhány módszertani megjegyzést kell előrebocsátanom. 1. A rendelkezésemre álló katonadalok között találunk első világháború alatti propagandakiadványokban megjelenteket, 5 első világháború alatti gyűjtések eredményeit 6 és későbbi népzenei gyűjtésekből fennmaradt szövegeket Úgy vélem, hogy az egész katonadal komplexumra nem egyedülállóan a népdalok között meghatározóan jellemző a kollektív éneklés, a dalolásnak a közösség-létrehozási célja: legyen ez a közösség az öröm, a szenvedés, a bátorság, a vágy, a félelem avagy a rítus közössége. Ugyanakkor a katonadalok között találhatunk formailag egyéni és formailag kollektív érzelmeket kifejezőket. Kijelenthetjük, hogy az első világháborús katonadal (eredeti: lövészárokbeli stb. helyén) kollektív műfaj. Ezzel nem tagadom, hogy emlékként meg-meg jelenik, mindenekelőtt később, a volt háborús résztvevőknél egyéni éneklési formában is. 3. Az első világháborút átélők egyik meghatározó élménye az Énekelnek a katonák! aha élménye volt. Ez természetesen mindenekelőtt (de nem kizárólag) a háború első napjaira, a bevonulásra igaz. Azt is meg kell jegyeznem, hogy az éves rendszeres (októberi) bevonulás, ugyanúgy mint az azt megelőző sorozás békeidőben is hangos énekléssel járt, akár a sorozó bállal összekapcsolva, akár a nélkül. A másik ilyen s a hozzám hasonló idősebb nemzedék (akik még látták a behívott hadsereget) számára sokkal inkább látható éneklési s speciális magatartási szituáció a leszerelés. A világháború kapcsán a leszerelési nótáknak 3 A háború tulajdonképpen addig tiltott dalokat és neveket is engedélyez, hogy a katonák jobban azonosuljanak a hadsereggel. Több katonadalban szerepel a Rákóczi nótára való utalás, ami 1906, az emigránsok hamvainak hazahozatala után sem volt igazán engedélyezett, s természetesen széles körben éneklik a Kossuth nóta variánsait, a legkülönbözőbb szövegekkel, sokszor Ferenc Józseffel (akarom mondani, Jóskával) helyettesítve Kossuthot a dalban. 4 Kovač, Anton: Unzeitgemäße Menchlichkeit. Das Kriegs- und Soldatenlieder der Slowenen. In: Kriegserlebnis, Az általam átnézett magyar anyagban ilyennel nem találkoztam. 5 Csatadalok és hazafias költemények. Budapest, 1914.; Harci dalok. Budapest, Gömöri Jenő (Gyűjtötte és sajtó alá rendezte): Katona nóták. Budapest, 1916.; uő.: A nagy háború katona nótái. H. n ; Ruzsonyi Béla tartalékos hadnagy harctéri füzetkéjéből. Hadtörténeti Múzeum (a továbbiakban: HTM) Emlékanyag-gyűjtemény /KE.; Néprajzi Múzeum Etnográfiai Adattár (a továbbiakban: EA) 7 Kálmány Lajos (gyűjtötte): Történeti énekek és katonadalok. Budapest, 1952.; Ortutay Gyula (szerk.) Katona Imre (vál.): Magyar Népdalok. Budapest, 1975.; Zilahy Lajos: Dalolnak a katonák. Magyar Figyelő 1915/ ; 1915/ ; 1915/ , ; 1915/ , , ; 1916/ , ; 1916/ ,

4 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok sokkal inkább vágy (békevágy) vagy egyfajta beletörődés (mikor az örökös szabadság kifejezésből a Kárpátokban lévő örökös haza kifejezés lesz) jellege van. Felmerül a kérdés, mikor énekeltek katona-, illetve háborús nótákat? Mint említettem, mindenekelőtt a bevonuláskor. Ezerkilencszáztizennégy évbe Gyászba borult az egész világ népe Ferenc Jóska ej-haj háborút indított Sok jó édesanyát de megszomorított. 8 A bevonulási (néha sorozási) nóta régóta része a magyar népdalkincsnek, és maga a bevonulás mindenekelőtt a falvakban szoros rítusokban történt. A hagyományos bevonulási nóta meghatározója a búcsú, de időhöz kötött búcsú. Búcsú az anyától és búcsú a kedvestől. A háború alatt ritkán előfordul, hogy feleség és gyerek is bekerül a dalba, hiszen most már idősebbek, a tartalékosok és a népfelkelők is szolgálatra kényszerülnek. Őszi szellő hervasztja a virágot, / A szívemet szomorítja a bánat, / Itt köll hagyni a feleségem, a családom, / Meg kell védeni a mi édes hazánkat. 9 A három éves szolgálati időt 10 e dalokban gyakran át sem írják, csak kiegészítik a háborús témával: Sej kiskalapom fölakasztom a szegre, / Három évig nem teszem a fejemre, / Majd fölteszem a háború, sejhaj utolján / Sej, szabadságos rózsa lesz az oldalán. 11 Nemcsak a bevonulási dalok megszokottak, de sok részletében a bevonulási aktus is; a lényegi különbség az, hogy nem pusztán egy évfolyam vonul. Hagyomány vagy új, háborús impulzus? Nem feledkezhetünk meg arról, hogy minden közvetlen háborús élmény mellett a régi hagyománynak megfelelő szöveg erősebb, nem beszélve arról, hogy éppen a kollektív éneklés következtében a katonák fiatalosabbnak, hódításra alkalmasnak szeretnék beállítani magukat. Az augusztusi láz daloló hangulatát sokan és sokféleképpen leírták. 12 Ennek felidézésekor külön kell választanunk a még félig civilek (behívottak) éneklését, amit általában a lelkesedés jellemzőjeként szoktak említeni, és a frontra induló katonáknak a vonaton való dalolását. Nagyon leegyszerűsítve a helyzetet, az elsőnél, ahol sokszor még együtt énekel civil és a kaszárnyába tartó minden percben katona, akármilyen furcsa, a civil élettől való búcsúzás a meghatározó, míg a másodiknál a már beöltözöttek nótázásánál a békétől való búcsúzásról van szó. A világháború kezdeti arca egész Európában azonos. Mint az akkor éppen Párizsban tartózkodó Ehrenburg e napokra visszaemlékezve írja: Akkoriban általában sokat énekeltek. Énekeltek a pályaudvarokon, az utcán, a kávéházban. Úgy látszik, a háborúnak megvannak a maga törvényei. Az első hetekben mindenki énekel, sír, káromkodik és kémeket 8 9 A nagy háború katona nótái. 92. (150). Az eredeti, háború előtti dalban Itt köll hagyni testvéremet, anyámat volt. 10 A dalok több évtizedesek, s csak kevés reagál arra a tényre, hogy 1912 óta csak kétéves a szolgálati idő a közös hadseregnél is, mint amilyen a honvédségnél a kezdettől fogva volt. 11 A nagy háború katona nótái, 98. (160) 12 Saját korábbi leírásomra lásd Szabó Dániel: A magyar háborús lelkesedés az első világháború kitörésekor. In: Sfârşit şi început de epocă. Korszakvég korszakkezdet. Zalău Sătmărean,

5 Tanulmányok Szabó Dániel fog. 13 Kassák Lajos 1915-ben egy kis magyar falut óhajtván ábrázolni, hasonló sorokat ír le: Ivott, sírt és énekelt a falu ezen a napon 14 A népi emlékezésekben a falusi családtól való búcsúzás maradt meg, itt még a saját környezetükben vannak a bevonulók, de énekemlék itt is maradt. Van, amikor hagyományos bevonulási nóta marad az emlékezetben: Itt hagyom az apám, anyám, jó testvéreim, Meg a szép szeretőmöt. 15 Sírva mondja a jó édesanyjának, / Szeretője bevált honvéd bakának. 16 De vidéki emlékekben is szerepel a Megállj, megállj kutya Szerbia! 17 A városi emlékek harciasabbak, néha talán ideologikusabbak is. Kádár Gyula, későbbi vezérkari tiszt: Debrecenben, a legmagyarabb és legrebellisebb városban éjjel-nappal az utcán tolongott a nép. Éltette a háborút. Énekelte a legostobább nótát: Megállj, megállj, kutya Szerbia, nem lesz tied soha Bosznia. 18 Háborúpárti tüntetésekre és ugyanerre a dalra emlékszik a már akkor háborúellenes Kassák Lajos is. 19 Ugyanezzel a dallal találkozik Nagykárolyban Deseő Lajos 20, ugyanígy számolnak be a források a nagykanizsai bevonulási napról. 21 A legtöbb visszaemlékezés szerint az adott dal ekkor született, ami nem igaz, sokkal inkább az adott dal mítosza született ekkor, s kapcsolódott egyértelműen a magyar háborús lelkesedésmítoszhoz. A dal maga régebbi eredetű, feltételezhetően Bosznia Hercegovina okkupációjakor, esetleg annexiójakor vagy valamely háború előtti balkáni válságkor keletkezett, s éppen a terület említése és a feltételezett ellenség miatt vált alkalmassá arra, hogy a világháború magyarországi szimbolikus dalává váljon. Több variáció maradt ránk. Úgy tűnik, hogy bár a háború elején eléggé ismert, nem okvetlenül az azóta közkeletűvé vált refrénnel, hiszen egy a háború elején megjelentetett daloskönyvben, amely kísérletet tett teljes aktualizálására, még a Vigyázz, Vigyázz kutya Szerbia szöveggel szerepel. 22 A következőkben a variációk azonos vonásait ismertetem. Talpra magyar gyerekek, fiatalok öregek / Fegyvert ragadjatok. / Mert nem tudjátok mikor, Mert nem tudjátok mikor / Tőrnek rátok a rácok. Nyilvánvaló az első strófából, hogy itt Petőfi nemzeti dala ihlette a költőt, s hogy ez látens háborús helyzetben keletkezett. Találkozhatunk magyar vitézek talpraállításával és a szerb támadás helyett a riadó fúvásának várásával is. Az erősen didaktikus nóta meg is magyarázza, hogy miért várható szerb támadás: Boszniának hegyei, Boszniának hegyei / A magyar királyé. / Mégis az a kutya szerb, mégis az a kutya szerb / El akarja venni. A közjogi helyzet pontos leírása 23 számomra egyértelműen az értelmiségi szerzőséget mutatja, ami különben sok katonadalnál megtalálható, 13 Ehrenburg, Ilja: Emberek, évek élete. Budapest, Az Ujság, szept Csibi Istvánné visszaemlékezése. In: Hoppál Mihály Küllős Imola Manga János (szerk.): Emlékül hagyom az unokáimnak, dédunokáimnak, lássák hogyan éltünk, s hogy az ő életük szebb legyen egyszer... Budapest, Hoppál Küllős Manga: Emlékül hagyom, 145. Nagy Kovács István visszaemlékezése. 17 Hoppál Küllős Manga: Emlékül hagyom, 276. Balla János emlékezése. 18 Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig. Budapest, Kassák Lajos: Egy ember élete. Budapest, Ugyanezzel találkozunk a hasonló álláspontú Nagy Lajosnál is. Lásd: A lázadó ember. Budapest, Deseő Lajos, vitéz ny. tábornok Harctéri naplója. Budapest, Szepessy-Bugsch Aladár, vitéz (összeállította): A m. kir. Nagykanizsai báró Szurmay Sándor honvéd gyalogezred története a világháborúban. Sopron, I Csatadalok, Gondoljunk arra, hogy október 6-án Ferenc József a magyar Szent Koronára hivatkozással jelenti be kiáltványában Bosznia Hercegovina annexióját. 48

6 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok s a dallam mellett a szöveg megkedvelése teszi ezt elterjedt nótává. Érdekes módon az egyes variációk azután eljutnak odáig, hogy: Szerbiának hegyei, Szerbiának völgyei / A magyart illeti, / Mégis az a kutya szerb, el akarja venni. Az adott szövegváltoztatás, azaz egy régebbi dalnak az adott helyzethez való igazítása igen gyakori a katonanótáknál. Megállj, megállj kutya Szerbia / Nem lesz tied soha Bosznia. / Mert a magyar nem enged / Míg egy csepp vére meleg, / Akármennyit szenved. Az adott versszak egyértelműen a háborús katonadalok egy részében megjelenő magyar vitézséget és magyar kitartást tükrözi. Hangsúlyozni kell, hogy a vitézség, harckészség, erő legalább olyan gyakran jelenik meg az ezredekre vonatkoztatva, a kisebb közösségek összefogásaként, mint egy egész nemzet férfiasságaként. Itt a győzelem vagy halál momentum egyáltalán nem tűnik tragikusnak, inkább szólásszerűnek. Akárhogyan dörög az ágyú, / Nem félünk mi a Szerbiától. / Megtámadjuk azokat, / Lőjük mint a nyulakat / A magas hegyek között. Ez a versszak az ágyúdörgéssel már a háború szagát mutatja, ugyanakkor az ellenség lebecsülését, a lőjük, mint a nyulakat, a győzelem biztonságát is. Mindemellett egy feltehetően már a nagy világégés alatt keletkezett variációban az egyéni sorsra vonatkozóan éppen nem a győzelem, hanem a halál biztossága jelenik meg, hasonlóan számos más dalhoz: Ha én aztat tudnám, hol lesz a sírom. / Szerbiában én azt gondolom, / Szerbiának völgyében, a fekete földjében / Temetnek el engem. 24 A jelzett toposzoknak háború alatti megjelenésére később visszatérek. A háború kitörésekor, mint említettem, külön kell választanunk az utcán hallott, részben énekelt muzsikát a bevonuló, már egyenruhába öltözött, a frontra induló katonák által énekeltektől. Az előbb említett az, ami megdöbbenti (vagy büszkeséggel tölti el) a hallgatót, ez az, ami a visszaemlékezések szerint leginkább tükröz valamiféle a háborúval való azonosulást; azt is mondhatjuk, hogy ezek között az átlagosnál nagyobb arányban szerepelnek az országgal, a nemzettel való azonosulást expressis verbis kimondó mondatok, kifejezések. Ezeket a dalokat amelyek között erősen szerepel a Himnusz és a Szózat, mint láttuk, a Kutya Szerbia és, mint később kitérek rá, a Kossuth nóta elsősorban civilek vagy még civilek éneklik. Kicsit másnak tűnik a vonaton ülők éneke. Ebben már messzemenőkig tükröződnek a bevonulási dalok, s elfogadottan az elválás miatti bánat is. Ugyanakkor a férfiasság is megjelenik, Csáth például elsősorban ennek tudja be az állandó dalolást. 25 Ez az az időszak, amikor a legtöbb ötlet is megjelenik arra, hogy mit kell a katonának énekelni A szövegvariánsokra lásd: A nagy háború katona nótái, (114). Szerinte a dal a háború elején, az első szerb harcok idején nagyon népszerű volt. Lásd még: Történeti énekek és katonadalok, 756. Van olyan variáció, amely esetleg az okkupációra utalhat: Jaj istenem hol lesz a sírom/ Boszniába én azt gondolom / Boszniának hegyébe a fekete völgyébe de /Leszek eltemetve. EA 2000/ Az éjjel folyamán többször felébredtem. Az első alkalommal még nagy éneklés folyt odakünn. Valami nagyobb állomásról indultunk el, ahol sok cselédlány és kisasszony üdvözölte vonatunkat. A mindig fürge legénység, úgy látszik, ki akarta vágni a rezet, ez volt az ének magyarázata. Amint a vonat gyorsabb robogásba jutott, hamar elhalt az ének. Csáth Géza: Emlékirataim a nagy évről. Háborús visszaemlékezések és levelek. Szeged, Lásd például: Holdvilágos az éjszaka /Masíroz a magyar baka. Farkas Imre szövege és zenéje. Budapesti Napló aug. 7. XIX ; Galiciában, az orosz határon/ Csata akar lenni. /El is mentek oda a vitézek, /A hazát védeni. Budapesti Hirlap, aug. 18. XXXIV ; a Csatadalok és a Harci dalok című már idézett kiadványokat. 49

7 Tanulmányok Szabó Dániel A beöltözöttek, a vonat s annak dalai is hozzájárulnak a nótás világháború képhez. Balázs Béla (önkéntes) Lélek a háborúban című könyvében így ír: Egy éneklő zászlóaljat visz a vonat az éjbe. Férfiének csap ki belőle, mint kéményéből a tüzes szikra. Egy bekanyarodó másik sínen egy másik katonavonat énekel el mellettünk. Jobbra, messzebb a sötétben láthatatlanul szintén egy férfidal gurul a síneken délfelé, minden sínpáron ének patakzik. Ezen az éjszakán egész Európában dalok száguldanak egymásfelé, táborok nagy kórusába torkolván. Ilyen éneklés még nem volt a föld hátán. Ez a halál. A hadseregre gondolok, melyhez csatlakozni fogunk. Egy óriási énekóceánnak gondolom, melybe énekfolyók ömlenek. 27 Hozzá kell tennem, hogy az általa idézett katonadalnak semmi köze a háborúhoz, sokkal inkább a kaszárnyaélet felfokozott és kényszerűen elfojtott szexualitását tükrözi: Sárgalábú istenit az anyádnak Engem szeress, ne az édes anyádat. 28 A haditudósító Molnár Ferenc, kinek írásai a hadi erőfeszítések segítésére szolgáltak, ugyanerről így számol be: A mozdony hosszan felvisít, és a vonat elindul. A hatalmas zongora most már teljes erőből szól 29, az ordítás az ezredes üdvözlése, ahogy elhalad a vagon mellett. Egyhelyben állunk. Ahogy lassan elgurulnak előttünk a vagónok, minden vagón rakománya más nótát énekel. Karok, sapkák lengenek. Az egyik vagón elmegy előttünk egetverő énekkel; éppen ennél a sornál tartanak:... disznó szerbek számára... A következő vagonból más ritmusban ez zúg felénk:... szakasz-ve-zető! Két vagón közös nótát fúj:... maradt itthon kettő-három, nyomorult Aztán eltűnik az egész, már csak az utolsó három kocsi piros lámpáját látjuk, de a távolból, a sötét estéből, amelybe elrohant velük a vonat, ordítva száll a hang felénk, az összekeveredett tíz húsz bakanóta zeng-harsog a levegőben, viszi a mozdony az éjszakába ezt a félelmetes vas-hangszert, ezt a vágtató orgonát: a háborúba rohanó, éneklő vonatot. Egyre messzebbről zúg. Aztán vége. 32 Láthatjuk, hogy belesző egy kis szerb-szidalmat, amely szöveggel egyébként másutt nem találkoztam, de ő is alapvetően a klasszikus békenótákat idézi. Ugyanezt teszi Roszner 1938-ban publikált harctéri naplója is egy májusi eskütétel utáni bevagonírozás kapcsán: Ne sírjatok kecskeméti lányok, / Visszajövünk még hozzátok 33 Kassák már idézett őszi novellájában egy 1848-ra visszamenő háborús bevonulási nótát idéz, aminek különböző variációi szinte minden említett gyűjteményben előfordulnak: Megjött a levél fekete pecséttel. / Megjött az orosz százezer emberrel; / Kétszáz ágyúval áll a harcz mezején. / Igy hát tubiczám, elmasírozok én. 34 Ez a dal már egyértelműen nem csak a sorozó nóták variációja, tükröződik benne a tényleges háború tapasztalata is. Érdekes megjegyezni, hogy Kacsóh Pongrácnak a katonadalokról írott 1918-as cikkében az 27 Balázs Béla: Lélek a háborúban. Gyoma, Balázs: Lélek a háborúban, Most olyan a vonat, mint egy felségesen nagy zongora bilentyűsora, amelyen dörgő skála megy végig alulról fölfelé. Egy láthatatlan pedál tovább tartja a hangot, mert amelyik vagón már megszólalt, az többé nem hallgat el írja korábban ugyanő. Molnár Ferenc: Egy haditudósító emlékei 1914 november 1915 november (1916) első kötet. Budapest, Hagyományos bevonulási nóta, amely Házunk előtt mennek el a huszárok -kal kezdődik. 31 A Zsindelyezik a kaszárnya tetejét című, A piros bugyellárisban 1878-ban szereplő bevonulási nótából. 32 Molnár: Egy haditudósító emlékei, Katonák, népek események. Vitéz Báró Roszner István világháborús naplója. Budapest, Az Ujság, szept

8 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok ezt mutató, egyébként szintén legalább 1848-ig visszavezethető utolsó strófa 35 nem szerepel. 36 Úgy tűnik, minél inkább előrehalad a háború, avagy minél inkább belekerül a katona a háborúba, feltételezhetően annál kevésbé tükrözik a dalok a külső elvárásokat, annál őszintébbek, annál inkább a saját és a közvetlen környezet érzéseit tükrözik. A már jelzett források miatt vagyok kénytelen feltételes módban fogalmazni. 37 Ha megvizsgáljuk az első világháborúhoz köthető dalok alaptémáit, meglepő eredményre jutunk, amiben hangsúlyozottan szerepe van annak a már említett ténynek, hogy a dalok jelentős része nem eredeti, hanem korábbi, néha sokkal korábbi katonanóták átköltése, variációja. Természetesen ezekben az átköltésekben megjelenik a háború valamiféle indoklása. Az indokok között nagyon ritka s teljesen a propagandakiadványokra és a lelkes értelmiségiekre visszavezethető a Szarajevóra való utalás: Gyászba borult Magyarország királya,/ lehullott a kertje két szép virága, / ahány könnycsepp két szeméből kicsordul, / annyi akó vért csapolunk a rácból. 38 Trónörököst meggyilkolták / És hűséges hitvesét. / Igazságért mentek harcba, / Majd az Isten megsegít. / Híres volt a magyar vitéz, / Mióta csak világ áll. / Háboruban mindegy neki / Az élete vagy halál. 39 A dalátalakulás folyamatát és variációit szépen mutatja a következő Ferenc Ferdinándra utaló dal: Azt üzenték Szerbiából csata akar lenni / készülnek a magyar bakák el is fognak menni / szólnak az ágyúk a gépfegyverek 40 / mégsem jön a kapitányunk / meggyilkolták a trónörökösünket / azért bosszút állunk. 41 A dal története feltételezhetően az okkupációs válság idején kezdődik, ott akart ugyanis csata lenni. Nem üzenték azaz abban a variációban nem szerepelt az, hogy az ellenfél kezdte. Mennek is a huszonötös bakák, más variációban a vitézek, egyik variációban a hazát védeni, a kapitányunk helyett a párom az, aki nem jön ide, s így van értelme, elvégre a bevonulási elválásról szól. A változás is inkább a bevonuláshoz kötődik, hiszen elvesztettem civil (cibil), (legény) életemet /, míg élek sajnálom -mal zárul a versszak. Érdekes módon egyedül a Budapesti Hírlapban augusztus 18-án közölt katonadalban fordul elő a de azt nem sajnálom kifejezés. Már ezek a variációk is szépek, de ha elfogadjuk Schöplin Aladár 1918-as közlését, mely szerint az eredeti dal így szólt: Harangoznak a toronyban, / Mise akar lenni, / Készülődnek a legények, / Misére kell menni. / Égnek a gyertyák az oltár előtt, / Mégsem jön el az én párom. / Elvesztettem a legényéletemet, / Míg élek sajnálom 42, akkor igazán nagy a változás. Ebbe a kategóriába tartozik a már említett Megállj, megállj kutya Szerbia is. A dalokban megfogalmazott háborús racionalitás túlmegy a szerb támadáson : Magyarország nem kis község, / Körülvette az ellenség. 43 Az ellenségben nem csak a szerb kutya, hanem 35 Bajtárs, ha meglátsz, szenvedni engemet, / Szállj le lovadról, szurj agyon engemet, / Vagy fegyvered szegezd a mellemnek, / Ne hagyj sokáig kinlódni engemet. 36 Kacsóh Pongrác: A mai magyar katonanóta. In: Haraszthy Emil (szerk.): A daliás idők muzsikája. Budapest, (szöveg: ) ui. Katonanóták. Kacsóh Ponrác gyűjtése, i. m Érdekesen fogalmaz az egyik korabeli gyűjtő: Csetényi Imre másodéves bölcsész, ekkoriban önkéntes, mikor megjegyzi, hogy a katonák azonnal szerepet játszanak, amikor valakinek és nem maguknak énekelnek. EA Z. L.: Szalontai katonanóták. Magyar Figyelő, 6. évf. (1916) 1. sz Csatadalok 40 A korai variációkban, természetesen még nem gépfegyver szól, hanem ropognak a fegyverek. 41 www. szepi.hu/nota/nepdal/szoveg/magyar-katonadalok 42 Schöplin Aladár: Katonanóták. Esztendő, május Molnár: Egy haditudósító emlékei, 230.; EA 1296.; A nagy háború katona nótái, 74. (116). A dal természetesen korábbi, de ekkor új értelmet kaphat. Lásd Tari Lujza: Magyarország nagy vitéz- 51

9 Tanulmányok Szabó Dániel a muszka és az olasz is. Maga a kifejezés egyszerre jelenti a rosszat, akit le kell győzni, és a lebecsülendőt, akit le lehet győzni. A háborús ellenség gyűlöletének indoklása elég hamar átmegy a háborúra: azért rossz Szerbia, azért rossz Oroszország, mert háborúba kell menni, s a szeretőknek el kell válni. A gyűlölet, a másik fél hibáztatása, az ország védelme mellett jelen van a dalokban a kivagyiság, a férfiasság, a bátorság. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a katonaság hagyományosan a férfivé válás jelzése, a katonaviseltek válnak az otthoni közösségek teljes jogú férfitagjaivá. Nyilvánvalóan keveredik az ilyen jellegű férfias kiállásokban a férfiasság és patriotizmus: Jó magyar nem teszi szögre a kardját, / Ha veszélyben látja szép hazáját. / Szép hazámért kész vagyok a halálra, / Vígan indulok el a csatába. 44 Megy a gözös, megy a gőzös a muszkák fele, / Magyar baka, magyar huszár vígan megy vele, 45 Vigan mёnnёk mёr a király azt atta parancsba. / Siessetёk fiuk, csinájjatok rёndёt, Taljánországba. 46 Ugyanígy jelenik meg a bátorság, a kiválóság hangsúlyozása, sokszor egyszerűen átfogalmazva a háború előtti fegyvernemi vagy egységnótákat. Ha vezénylik magyarul, hogy előre! / Felpezsdül a magyar fiúnak a vére, / Jöhet akkor talján-muszka ezerannyi, akkor sem hátrál, / Ezer halállal is bátran szembeszáll. 47 Hiszen alaposan, bátran, magyarosan / Elbántam én a muszkákkal. 48 Egész világ ellenünk van mostan, / De mi bátran állunk meg a frontban. 49 A zenés mulatókban is szerepelhetett és ség. A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban. Budapest, a kifejezésnek Győrhöz kötéséről.; A veszély egészen odáig megy, hogy előfordul a Megállj megállj kutya Szerbia kéne néked a monarchia szöveg is. EA Zilahy Lajos: Dalolnak a katonák. Magyar Figyelő, 5. évf. (1915) 4. sz Egy hölgy által beküldött, kicsit műdalosnak tűnő nóta. 45 Katonadallal ellátott propaganda-képeslap. Kiscelli múzeum 269/ EA 620. Megjelenik ugyanakkor a víg kifejezésnek pusztán illusztrációs szerepe is, amikor az ismert régi huszárnóta mintájára készült bakanótában: Olaszország határszélén muskátli virágzik. /Alatta egy magyar baka vígan masírozik. A figyelmeztetés utáni katona válasz: Az ellenség golyójának leszek áldozatja. EA 2160 Nyilvánvaló, hogy az adott dalban különböző motívumok keverednek. 47 A nagy háború katona nótái. 75. (118) A magyarul vezénylés kettős jelentésű lehet az adott pillanatban: egyrészt ellentétben a közös egységekkel a honvédségnél magyar a vezényszó, s ezt meg is próbálja a tisztikar egyfajta büszkeség indokaként beállítani. Másrészt bele-beleírhat egy jól informált értelmiségi némi nagypolitikát a katonadalokba, amikor a véderővitákra utalva olyan szöveget állít elő, mint a az idézett dal első versszakában: Azt mondják, nem jó a magyar vezényszó, / Hogy a magyarnak is csak a német való. / De bebizonyították a vitéz magyar 12-esek, / Hogy a magyar szív mellett csak győzni lehet. Ugyanezt a magyar büszkeséget a Monarchia másik felével szemben is képviselheti egy szöveg: Túl a Lajtán szorittzák az osztrákot / Në fijj némët mёnnёk mar a honvédok. / Mëgviggyük mi Görz Gradiskát Doberdót. / Elfelejtjük nagyvennyolcba hogy mi vót. EA 584/76. vagy Száva partján sáncárok. / Honvéd baka sétál ott / Az oszrákra rá kaját: / Sose búsújj kamerád! / Sz úgyis éin vigyázok rád! EA 619/ A nagy háború katona nótái (122) 49 A nagy háború katona nótái, 121. (207) A Magyar néprajzi lexikon Csatadal címszava néhány példát hoz: Hull a golyó, mint a zápor a földre, Magyar baka bátran rohan előre; Szól az ágyú, ropognak a fegyverek, Most látni meg, hogy ki a magyar gyerek! Molnár jegyzi meg: a magyar katona énekében eddig sehol egy háborús sort, egy harcias szót nem hallottam, mind az anyáról, a babájáról, a falujáról énekel, virágokról, fákról, folyókról, hűségről, hűtlenségről, kisjányról, csillagról, erdőről, kiskertről, lóról, execirozásról, berukkolásról van szó, Molnár: Egy haditudósító emlékei, ; Csetényi Imre így fogalmaz: A híres-nevezetes bihari honvédek végigverekedték a háború összes részletét de különös, hogy legfeljebb egy-két szó mutat erre. A nóták tárgya: 52

10 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok szerepelt is az adott érték Fel csatára most mind, aki él, / Nincs köztünk olyan ember, aki fél, / Bátran ront az ellenre a magyar, / S mienk a diadal énekelték az Azt üzente Ferenc Jóska című kupléban. 50 A hagyományos katonai magatartás a férfiasságot nem pusztán a bátorságban, a fegyverek hordásában, tulajdonlásában, hanem a nőkhöz való viszonyban is kifejezte. Az adott pillanatban arról beszélek, hogy a katonának szeretője van (volt). A sorozáskor, a bevonuláskor elmondott búcsú tulajdonképpen minden bánatossága ellenére tartalmazza ezt a momentumot is. A kérdés most az lehet, hogy a büszke hím mennyire jelenik meg a háborús (háborúban énekelt) dalokban. Olyan dalokra gondolok, mint: Megy a gőzös, a belseje / Sárgára van festve, / Azon visznek engem / Budapestre, / Várnak ott rám göndörhajú / Zsidólányok, / Én meg csak úgy huszárosan / Kacsingatok rájok. 51 A háború előtti katonadaloknak integráns részét képezte a van nekem katonaszeretőm férfias, sőt mondhatnám, macho kijelentés. Ez természetesen lehet egyes szám első személyű kijelentés, de vonatkozhat az egész egységre is. 52 A háború alatt más jelentést kap a katonaszerető, hiszen nem egy más városban, hanem más országban találkozik a baka (huszár, tüzér stb.) a lánynyal. Oroszország körül van kerítve, / Magyar baka annak a kerítése. / Hatvanas baka a kapufélfája, / Orosz kislány annak a babája. 53 Jányok, jányok szerbijai jányok / Közüllëtëk csak ëggyet sajnálok / Ha az az ëty kösztetek nëm vóna / Szërbijába nëm marattam vóna. 54 Kitették a, kitették a holt testem az udvarra, / Nincsen apám, nincsen anyám ki engemet siratna. / Apám helyett, anyám helyett rámborult egy muszka lány, / Még az ég is, magas ég is gyöngy harmatot hullat rám. 55 Itt is megjelenik azonban, s nem pusztán a halálvíziónál az idegen lány pótszer, nem teljes boldogságot nyújtó jellege: Jaj Istenem, hogy kell ott megszokni, / Hogy kell nekem muszka lányt szeretni. / Ha ölelem, karjaim reszketnek, / Ha csókolom, szemeim könnyeznek. 56 A nőhiány és ennek megfelelően a szabadosabb szexualitás eleve integráns része a katonaéletnek. Az a régi toposz 57, hogy: Meg mondanám a császárnak magának, hogy / Jászerelem, katonaélet itthon és búcsú anyától, kedvestől, csak nagy ritkán van a dalokban harctéri kép. EA Az első világháború hétköznapi műdalai Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy a címek sokszor több s eltérő tartalmú dalra vonatkoznak. Lásd például azt üzente ferenc jóska / legény kell a háborúba / kedves barátom / eléizent az ellenség / kössön kardot a legénység /kedves barátom / kardot kötött a legénység / sok anyának keserűség / kedves barátom / ne sírjatok ti szép lányok / visszajön még galambotok / kedves barátom / visszajönnek akik élnek / ott maradnak kik meghaltak / kedves barátom / véreteket ontottátok / testetek földbe zártátok / kedves barátom. 51 Molnár: Egy haditudósító emlékei, 231. Variációi megtalálhatók EA 620/24 és EA 619/24. Korábbi variációnak tűnik, ahol nem Budapestre, hanem Fimuéba viszik a katonát, és a lányok meg egyszerűen repedtsarkúak. EA 1296/ Lásd például... Minden lánynak recece 34-es a babája. EA 864/ EA 2160/ EA 2586 / EA 1296/69. A Kitették a holttestet az udvarra című dal a Néprajzi Lexikon szerint nóta, másutt régi színházi népdalként szerepel, melyet a jól menő próbákkor énekelnek. Jókai Mór temetésén Csóka József komáromi prímás 24 tagú bandájával ezt játszotta mint a cigányok gyászdalát. 56 Katona nóták, 11. (8) és A nagy háború katona nótái, 21. (8) ban a Gyerekasszony című darabban énekelték. Kerényi György: Népies dalok. A Magyar népdalok és népies dalok III. Budapest,

11 Tanulmányok Szabó Dániel nyokat is, jányokat is sorozzon be bakának 58 érdekes háborús variációkat kap 59 : Az ellenséges uralkodók, Ferenc József (I. (IV. Károly) és az orosz cár kölcsönösen azt írják egymásnak, hogy Sorozzon be minden kislányt bakának. 60 A válasz, mint a toposz eredetijében, természetesen elutasító, nem a tizenhárom szoknyára, hanem egyszerűen arra utalva, hogy: Nem illik a csákó a lány fejére. 61 Az új császárral és királlyal énekelt variációban felszólított cár válasza: ugyan Karcsi, mi az Isten nyilának! 62 mutatja, hogy itt a katonahumornak speciális megjelenésével van dolgunk. A következő, egy 1910-es kiadványból ismert katonadal mutatja a bevonulás kettős érzelmi hatását. Az első a bánat, az elválás, itt az anya részéről, a második az uralkodó szájába adva a kijelentést a férfiasság és a hadsereg már említett összekapcsolódása: Édesanyám kiment a kiskertbe, / Fölsóhajtott a csillagos égre: / Én Istenem, elölöm magamat! / Katonának viszik a fiamat! // Édesanyám, ne ölje el magát, / Kérdezze meg első Ferenc Jóskát! / Első Ferenc Jóska is azt mondja: / Nem is legény, aki nem katona. 63 Hogy itt nem pusztán az anya bánatáról van szó, mutatja, hogy a dal második részében, amely külön nótaként is előfordul, s amely az ismert göndörhajas motívumot tartalmazza, maga a bevonuló is a ha katonának kell menni, akkor jobb meg sem születni érzést fejezi ki. 64 Úgy éneklik, hogy a nyakán mindnek megfeszül az ütőér; úgy éneklik, hogy elfúl bennük az otthoni, elszakadástól keserű, sajnálkozó szomorúság. Úgy éneklik, ahogy a büszke, szilaj, maguk se tudják hová rohanó vitézi érzés dühöng a mellük alatt. 65 Mint már említettem, nem pusztán a háború kitörése, a bevonulás kapcsán jelenik meg az éneklő katona képe a köztudatban, a katonadalra való odafigyelés, az ahhoz való valamilyen vonzódás később is jelen van, s tulajdonképpen sokszor és sokféle diskurzusba beépül. A háború második esztendejének elején, 1915 őszén jelenik meg Az Ujságban Győry Lórándnak Euterpe nyári ruhában című tárcacikke, mely sok szempontból a katonák éneklésével kapcsolatos valamennyi toposzt felsorakoztatja. Sztorija nem más, mint Nagyboldogasszony napján a templomi és a katonazászlók, a templomi és a katonai ének találkozása. Az egyik menet zászlaján ezek a láthatatlanul is égő tüzes igék ragyogtak: Hit és Üdvösség. A másikén: Hazáért és Királyért. Az egyik menet: a jelen hálás hódolata az örökké élő 58 EA 619 /37. Ennek megvan a kisközösségi variációja is: Bárcsak jányokat is soroznának / A mi századunkhoz rukkolnának / Kipuculnám a risztungját kardját / Csokolnám az ici pici száját. EA 584.; EA 200/94. Lásd még Kertész István: Bakanóták. Nyugat, 1914/24 Tábori posta. 59 Itt nem arra gondolok, hogy az énekes nem a császár szobájába akar bemenni, mint az eredeti nótába, hanem a harctérre kimenni. (EA 2000/93), ami alapvetően lapsus linguae. 60 EA 3590/VIII. 61 EA 1296/32 ; Tari: Magyarország nagy vitézség, 124. Meghallgatható: Tari Lujza: A szabadságharc népzenei emlékei. MTA Zenetudományi Intézet. Enciklopédia Humana Egyesület, Budapest, CD kiadványon, Az elmehetsz már akár alá, akár fel dallamával. 62 EA 584/ A magyar népdal. Budapest, II Bárcsak anyám féléves koromba / Kötött volna követ a nyakamba, / S dobott volna bele a Dunába, / Hogy ne volnék császár katonája. A magyar népdal, II Móricz Zsigmond: Vérben, vasban kis képek a nagy háborúból. 3. kiadás. Budapest, Szervusz Rozikám, csak Moszkvába megyek című, 1914 szeptemberéből származó írás. 54

12 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok múltnak. A másik: az ezredéves múltért mindenkor halni kész jelen. Az egyik: imádkozó szívek, amelyek segélyt kérnek a hazára. A másik: túláradt szívek, melyek segélyt nyújtanak a hazára. A bucsusok dala ugy mélázott, mint a hárfa:»boldogasszony Anyánk, kegyes nagy Patronánk«. A katonák dala ugy harsogott, mint a hegyormon zengő kürt:»édesanyám, édesanyám, csak az a kérésem!«66 Az adott szöveg nyilvánvalóan a háború valamiféle apoteózisát kívánja nyújtani, s ezzel a háborús erőfeszítést fenntartani, sőt fokozni, s erre kiváló alkalom, hogy bevonhatja a vallási hitet is, melynek papjai úgyis megáldották a katonák által használt fegyvereket, s szinte a vallási hit szintjére emeli az adott államhoz való aktív, harcoló ragaszkodást. Milyen dalokkal és azokhoz kapcsolódva milyen jelzőkkel próbálja ezt a korabeli közbeszéd elérni? Folytatja a már idézett dalt»esztra ruhát, esztra ruhát csináltasson nékem!«67»édesanyám, ha bejön Egerbe«68»a szép fényes katonák gyöngy-arany élete«69,»édes anyám, ne sirasson«70,»ha én téged birhatnálak, egy világért nem adnálak«71,»ott várnak a göndörhajú budapesti lányok«72,»megállj, megállj kutya Szerbia!«73,»No, de van még félkarom, a muszkát megvakarom!«74 Láthatjuk, hogy a felidézett dalok többsége a hagyományos férfias, a civil társadalomból kiemelkedő katona öntudatát tükrözi, s csak két olyan sort idéz, amely a hazához, a nemzethez, a szélesebb értelemben vett saját közösséghez való hűséget dokumentálja. Úgy látszik, a szerző is elégtelennek tartja az arányokat, s egy a sebesült katonáknál talált, feltételezhetően saját, verssel zárja írását, amelyben ilyen sorokat találunk Ne féjj Árpád, mögsegit a Kárpát., Mer ha fázunk, se hagyjuk a házunk!, Lölköm Juliskája/ Burulj a keblemre/ Forró szerelembe! 75 Mindezek alapján próbál a szerző valamiféleképpen nemzetépítő funkciót adni a katonadalnak és a katonazenének, amelyet azzal azonosnak tekint. Állításának lényege, hogy itt valami új minőség van kialakulóban: A magyar katona énekének el kellett oda jutnia, a hol eddig jóformán csak más nyelvet beszéltek, és nekünk örködnünk kell, hogy ez a dal mindig is ott zsongjon, éljen, tanitson a hazát szeretni, ugy a mint honszerelmét a magyar katona hulló vére megpecsételte a kárpáti bérczeken. 76 Találkozunk a háború éveiben egy másik a katonadalokkal kapcsolatos beszédmóddal, ez valamennyire reakció is az ilyen dalokra, versezetekre való, már említett rácsodálkozásra. 66 Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában. Az Ujság, szept Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában. 4. Ezt a nótát valamiféle hazagondolásnak tekinti. 71 Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában. 4. Ezt meg olyan álomnak, amely megenyhítette a szenvedést az uzsoki szorosban. 72 Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában. 4. Ezt pedig olyan tréfának, melyek akkor is az ajkon fickándoznak, mikor a katona ugrásra készül, mint az oroszlán. 73 Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában. 4. A híres-hirhedt nótát mint szilaj, vad gúnykiáltást említi. 74 Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában. 4. Az egyébként általam másutt nem talált sort pedig mint szarkazmusba fojtott hősi önmegtagadást. 75 Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában

13 Tanulmányok Szabó Dániel A háború utolsó évében, 1918 májusában Schöplin Aladár és az ő nyomán Babits Mihály foglalkozik a katonadalokkal. 77 Schöplin hangsúlyozza, hogy új helyzet állt elő, mert a hadsereg eddig nem igen figyelt oda a katonanótákra, de a háború idején fontosnak tartja azok hasznosítását. Jelzi Gömöri alapján, hogy kevés az új dal, inkább régi daloknak eredeti formában vagy részben új szöveggel való éneklése jelenik meg. Úgy találja, hogy az új háborúban keletkezett nóták teljesen az ismert motívumokból vannak összeállítva. Kevés az invenció, azok néha irodalomból, de sokkal inkább orfeumok, kabarék, operettszínpadok darabjaiból erednek. 78 A városi utcai költészet nyomja rájuk a bélyegét, amely egyébként egész népköltészetünket korrumpálja. Úgy látja, elkezdődött az átalakulás ősi népköltészetből félművelt költészetté. 79 Babits tulajdonképpen Schöplinre reagál, úgy értelmezve az előbbit, hogy a népdal haldoklik. Az új népköltészet lényegében félművelt költészet, félművelt emberek költészete. 80 Alapvetően elfogadja ezt az adott ítéletet, ugyanakkor nem erkölcsi alapon, nem a jó és rossz kategóriáiban reagál rá: A városi ember sok kultúrát tanult, de sokat is vesztett, sokat is felejtett, mikor fajának ősi hagyományos életét felejtette. Az ősi élet és ősi szó e kulturáját őrizte meg a falusi ember. E kultúra az, amiből a népköltészet kinőtt... Minden olyan esemény vagy állapot, mely a népet ősi, hagyományos életmódjából kiforgatja s így a háború is, minden, ami régi szokásokat tesz értéktelenekké vagy lehetetlenekké, a népköltésre nem előnyös, csak hátrányos lehet, mert a nép kultúráját bolygatja meg az ilyen változás: azt a kulturát, amely nem könyvekben, hanem magában az élet formáiban öröklődött. Ezért az ilyen korszakok népköltésében is mindig csak az a jó, ami régi meg tudott benne maradni: a háborús népköltésben az a jó, ami még háború előtti. 81 Ezt a megjegyzést akár háborúellenesnek is tekinthetem, ami nem meglepő sem a szerzőt, sem az időpontot, 1918-at tekintve. Jellemző ugyanakkor hogy sem Schöplin, sem Babits nem utalnak a háborút valamiféleképpen támogató dalokra, sőt azokra sem, amelyek nem szomorúsággal fogadják az adott mindent felforgató eseményt. 82 Érdekes módon a népdallal hivatásszerűen foglalkozó annak funkcióiért lelkesedő Kodály éppen ellenkezőleg ítéli meg a helyzetet, szinte felháborodva a két kritikán. Már cikkének címe is jelzi, hogy egészen más a megközelítése: A népdal feltámadása 83 Mióta a háború meg a háborús demokrácia megint ráterelte a figyelmet a népre s az utcákon visszhangzó katonanóták a népdalra, egyre többször halljuk, rendesen egy-egy új háborús népdalfüzettel kapcsolatban azt a véleményt, hogy a népdal már nem teremt újat, kimerült haldoklik. De gondoljuk meg, hogy az eddig napvilágot látott háborús dalfüzetek, kivétel nélkül alkalmi, dilettáns munkák, éppenséggel nem arra valók, hogy belőlük az egész nép- 77 A kiváltó ok Gömöri Jenő katonadal gyűjteményének második, részben átírt 1918-as kiadása.; A kiadvány kapcsán kialakult vitáról Kodály Zoltán szempontjából beszámol: Szalay Olga: Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye. Budapest, Schöplin Aladár: Katonanóták. Esztendő, máj Schöplin Aladár: Katonanóták Babits Mihály: Népköltészet. Pesti Napló, máj Babits Mihály: Népköltészet Egyetlen kivétel, hogy Schöplin idéz Gömöritől egy az ellenséget kigúnyoló strófát. 83 Eredetileg a Pesti Napló október 22-i számának 5 6. oldalán jelent meg. Most a Kodály Zoltán: Visszatekintés. Összegyűjtött írások és nyilatkozatok I. Sajtó alá rendezte és bibliográfia jegyzetekkel ellátta Bónis Ferenc. Budapest, alapján idézek belőle. Az írást elemzi: Szalay: Kodály, a népzenekutató,

14 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok költészet vagy akár csak a katonadal mai állapotára következtessünk. [ ] Azonkívül a katonadal csak egyik ága a népköltészetnek, ha el is sorvad, még ép maradhat a törzs. 84 Másutt, a Népdalterjesztő katonaság címmel írott fogalmazványában Kodály kimondottan a katonadalok pozitívumaira tér ki (kétségtelenül nem a háborúról s nem a dalok szövegeiről írva): dalai révén a magyar közös hadsereg a békés hódításnak, a népek közti megértésnek olyan eredményeit érte el, ami(t) semmi más eszközzel nem ért el semmiféle kormányzat. Ha az országunkkal szomszédos népek népdalgyűjteményeit lapozzuk, azokban magyar dallamok elképesztő mennyiségét találjuk. Mással nem magyarázható ez [ ] mint hogy az ott állomásozó magyar ezredek dalolását hallva megszerették, ellesték, megtanulták e dallamokat. Morva(országban), Gallíc(iában), Csehországban, lengyel, ukrán nyelv(területen). 85 Puska ropog a harctéren... Sej-haj ágyu tüze lobban, Én Istenem, jó Istenem Sej haj mikor leszek otthon. 86 Ha azt vizsgáljuk, hogy az első benyomásokat meghatározó bevonulási szituáción kívül milyen szituációkban jelenik meg az éneklés, akkor mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a dal mítoszába, a katonadaloknak az első világháborúval való összekötésébe nálunk nem kerül be a rohamdal, amely például a német első világháborús mitológiának integráns részévé vált, majd beépült a náci ideológiába is. Langemarck, ahol önkéntesen katonának jelentkező német diákok gyilkoltattak le, miközben énekelve rohamozták meg az első yperni csatában az ellenséget. 87 Úgy tűnik, a német példánál kevésbé kerül sor Magyarországon az első világháborús önfeláldozásnak a nemzeti ideológiába való beépítésére. Azt hiszem, a világháború kétségtelenül nemzettudatot erősítő momentuma a gyász, a veszteség és nem a hősiesség mítosza. Gondolok itt mindenekelőtt az (egyébként jogszabály által kötelezővé tett) első világháborús emlékművekre, amelyeknek jelentős része összekötötte az egyéni veszteséget a helyi közösségből a háborúban elesettek felsorolásával a nemzeti (avagy országos) gyásszal, a területveszteséggel, röviden Trianonnal. 88 Érdekes módon nálunk még a nemzettudat szélesebb körű elterjedését az első világháborúnál sokkal jobban befolyásoló 1848 mítosznak sem lett igazán része. Történik ugyan 84 Kodály: A népdal feltámadása, Idézi Kodály Zoltán hátrahagyott írásainak 1993-ban Vargyas Lajos által kiadott második kötetéből Szalay: Kodály, a népzenekutató, HTM Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény /KE. Ruzsonyi Béla tartalékos hadnagy harctéri füzetkéjéből. A legtöbbet énekelt háborús dalok. 87 Cowley, Robert: WWI: Massacre of the Innocents for The Quarterly Journal of Military History, in: A mítosz kialakulására lásd Ulrich, Bernd: Die Augenzeugen. Deutsche Feldpostbriefe in Kriegs- und Nachkriegszeit , (= Schriften der Bibliothek für Zeitgeschichte; N. F. 8), Essen, ; Hüppauf, Bernd: Schlachtenmythen und die Konstruktion des Neuen Menschen. In: Hirschfeld, Gerhard Krumeich, Gerd Renz, Irina (Hrsg.): Keiner fühlt sich hier mehr als Mensch.... Erlebnis und Wirkung des Ersten Weltkriegs, (= Schriften der Bibliothek für Zeitgeschichte; N. F. 1) Essen, Monumentumok az első háborúból (kiállítási katalógus). Műcsarnok és a Népművelési Intézet kiadása, Budapest, 1985., ennek részben módosított könyv alakú kiadása: Kovács Ákos (szerk.): Monumentumok az első háborúból. Budapest,

15 Tanulmányok Szabó Dániel kísérlet ilyenre. Kemény Zsigmond a 3. és 9. zászlóaljról írja: Szuronyt szegezve s forradalmi dalt énekelve mentek az ágyúk elébe. 89 Jókai a lengyel vörössipkásokról ír hasonlókat: És hangzott a riadozó dal, a lengyel katonaének. 90 A rohamdal, amelyet a középkorban a faltörő kos használatánál szinte munkadalként alkalmaztak, úgy tűnik, a modern háborúknál teljesen elvesztette funkcióját. Kétségtelen, hogy Molnár Ferenc haditudósító munkájában előfordul Langemarckihoz hasonlóan kétségbeesett roham énekelve való végrehajtása a Przemyslből való utolsó kitörési kísérletnél:... azt mondja Lehmann kapitány [repülőtiszt, aki fentről nézte az egészet]: sie sangen schöne ungarische Lieder, szép magyar dalokat énekeltek és elől vittek egy magyar nemzetiszínű zászlót, amit valami vasúti állomáson kaphattak, mikor augusztusban elindultak. Mentek előre a zászló után énekelve, de sokan kidőltek, az árokba ültek. 91 Érdekes módon azonban a Molnárnál többször előjövő toposz a visszaemlékezésekben és a egységtörténetekben nem jelenik meg. 92 Hol jelenik meg még a háborúval kapcsolatosan a dalolás a bevonuláson kívül. Egyértelműen feltűnik a fronton is, tulajdonképpen valamiféle pihenőben, amikor a katonának ideje van. Szorosan kapcsolódik ez azon érzelemhez, amit Kodály így fogalmaz meg:» megkönnyebbül az ember, ha tele tüdővel kikiáltja panaszát. Innen a katonaélet szenvedéseit ecsetelő dalok meglepő nagy száma.«93 Ez a gondolat részben kiegészítve Schöplinnél így jelenik meg: A gyerek fütyörész a sötét szobában, hogy ne kelljen félnie, a katona dalol a kaszárnyában, mars közben, a vasúti kocsiban, a harctéren, hogy ne kelljen éreznie a háborús kényszerűség rettenetes terhét. Énekel jószántából, de énekel parancsra is, mert bizony a parancsnokok s az alsóbb tisztek forszírozzák is a katonák éneklését, mert tudják, hogy ez nagyon jó eszköz a»háborús katonai hangulat«fentartására. 94 Lehet itt szó valamiféle vendéglőben való éneklésről, kimondottan pihenőről, de közvetlenül a félelem legyőzéséről is, például Molnár Ferenc irodalmi beszámolója így szól a röpülő gránátoktól való félelem legyőzéséről: Hát kiadtuk parancsba, hogy nem szabad odafigyelni. Nem volt szabad gibicelni a jajgató vasmadárnak. Tudjuk, hogy a magyarok szeretnek énekelni. Azt mondtuk: énekeljenek. 95 Lehet aztán dalolni örömben, ha egy hosszú, veszélyes menetelésnek vége van, vagy ha az ágyútalpon szánkázhat a katonaember, vagy ha visszavonulás közben újra magyar területre érkezik az egység, valamiféleképpen ideiglenesen kivonulva a háborúból Kemény Zsigmond: Forradalom után. In: uő.: Változatok a történelemre. Budapest, Köszönöm Kovács Istvánnak, hogy felhívta a figyelmemet erre az adatra. 90 Jókai Mór: Az elesett neje. In: uő: Csataképek a magyar szabadságharcból. H. n., Molnár: Egy haditudósító emlékei, Lásd például Réti Béla (összeállította): A volt m. kir. Szegedi 5-ös honvédek világháborús emlékalbuma. Szeged, , ahol Przemysl elestével foglalkozik; Szenti Tibor: Vér és pezsgő. Harctéri naplók, visszaemlékezések, frontversek, tábori és családi levelek az első világháborúból. Budapest, 1988.; Dombi Kiss Imre: Pokoljárásom. Budapest, Szalay: Kodály, a népzenekutató, Schöplin: Katonanóták, Molnár: Egy haditudósító emlékei, A Molnár által idézett dalok mind nem aktualizált háború előtti kaszárnyanóták. 96 Lásd az eddig idézetteken kívül: Fényes László könyve a szerb harctérről. (második kiadás) Budapest, 1916.; Székely Aurél: A 38-as zászló alatt. Budapest, é. n.; A cs. és kir. 3. számú Gróf Hadik huszárezred története. Készült az ezred emlékbizottságának megbízásából A M. kir. hadilevéltár hivatalos adatai alapján. Budapest, 1931.; Huszár Károly: A magyar nép hősei. Jellemző történetek a világháborúból. Budapest, A Szent István Társulat pártoló tagjainak 195. évi illetménye. 58

16 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok Logikus lenne, hogy ha más-más a szituáció, más-más a dal is. De ez nem teljesen igaz. Ha megvizsgáljuk a visszaemlékezéseket, úgy tűnik, a katonaság mint olyan, a csapatszellem, a férfitársaság hozza ki a nótát a katonákból, s nem okvetlenül kapcsolódik a nóta szövege a pillanatnyi helyzethez. Itt is jelezni kell, hogy a katonadalok egyik meghatározó momentuma a direkt, közvetlen szexualitás, a trágárság sokszor hiányzik a gyűjteményekből, van, aki kimondja, hogy az olyanokat nem írja le, 97 a publikációk el akarják kerülni a botrányt, s van, ahol a gyerek gyűjtő szégyenli az ilyenek lejegyzését, bár ez idősebbeknél is előfordulhat. 98 A katonadal szövegek elemzésénél, a mikor mit énekeltek kérdésnél felmerül a népdal műdal szembeállítás, vagy másféleképpen a mit is énekeltek ténylegesen a katonák problémája, s hogy a lejegyző, a gyűjtő (és néha a publikáló) szűrője mekkora szerepet játszott. 99 A katonák békeidőben is gyakran találkoztak a hivatalos katonazenével, az egységek zenekarai ki- és bevonuláskor és hasonló alkalmakkor ezt játszották. Nyilvánvaló, hogy a háború kitörésekor, amikor a bandák járták a nagyobb városok utcáit, a helyzetnek megfelelően a bátorítóval feltöltekezett bevonulók ugyanezzel találkoztak. A háború kitörésének hírére, a himnuszok mellett ezt játszották a zenekarok mindenütt, kávéházakban, vendéglőkben stb. Még a háború alatt is előfordul, hogy, ha nem is az első vonalban, a katonák hallgatják, hallhatják a bandát. Egy 1915 nyaráról származó tiszti naplóbejegyzés utal a pihenők ilyen szépségeire: Arattunk, szántottunk, volt lóvisit. Reitschule, akár csak a kaszárnyában, s hozzá a 23-asok ott állomásozó zenekara adta minden délelőtt a muzsikát. 100 Maga a háború kitörése a katonadalokat lemezen is elkezdte terjeszteni. A tisztek számára adódott a lehetőség a lövészárokban berendezett fedezékekben a gramofon hallgatására. A lemezeken alapvetően a lelkesebb katonadalokat terjesztették, azt illett venni, s lehet, hogy legalábbis otthon vagy kezdetben valóban azt keresték. Érdekes módon a viszszaemlékezések, naplók utalva a víg valzerra és említést téve kattogó marsról is, inkább a békeidőket felidézői cigányzene és operahallgatásról szólnak. 101 Maguk a háború alatt élő dalok nagy része a korábbi katonáskodásból vagy az azóta eltelt időből valók: Tudok én civilkoromból annyi bakanótát, hogy egy pesti kávéház is lekedélyesedik nekem, ha elüldögélek magamban, és mert már másként nem megy, fog alatt kifütyürészem a szomorúságom írja a Nyugat kolumnistája, mikor Ignotus katonadalok publikálására szólítja fel. 102 Nyilvánvaló, hogy míg a korábbi népszínművekből beszivárgott dalok már sajáttá válhattak 103, addig a háborús színdarabok, kabarék számára készített va- 97 Molnár: Egy haditudósító, 323.: Körülbelül ez a nóta határ, ameddig a kinyomtatásban el lehet menni. Kár, hogy azt, ami a határon túl van, nem szokták a népköltési gyűjtemények fölvenni. Mert ezekben minden illetlenségük mellett rengeteg jókedv, elmésség, sőt némelyikben mély szomorúság és igazi költészet van. Köszönöm Vörös Boldizsárnak, hogy Molnár megjegyzésére felhívta a figyelmemet. 98 Lásd Csetényi Imre másodéves bölcsészhallgató gyűjtését: A gyűjtemény teljességének útját állja, hogy nem közölhetők azok a darabok, amelyek durva-szövegűek, vagy amelyek menetelés közben jól hangzanak, ám leírni egy s más kifejezés miatt lehetetlen. EA Gömöri is többször megjegyzi egy-egy dal publikálásakor, hogy nem népdal, de a katonák szeretik, vagy azt, hogy jól lehet rá menetelni. Csetényi Imre is operettdalokat stb. fedez fel az énekelt dalok között, de ezeket nem közli. EA Szenti: Vér és pezsgő, 249., 214., Szenti: Vér és pezsgő, 204., 208, Kertész István: Bakanóták. Nyugat 1914/24. sz. Tábori posta rovat. Internet. 103 Lásd Kerényi Népies dalok,; Érdekes történetet ír le Benda Gyuláné Imrik Margit nyarán, amikor a bevonuló katonák énekeltek, apja megmutatta neki azon dalnak a szövegét, amit ő írt 59

17 Tanulmányok Szabó Dániel donatúj dalok elterjedése sokkal lassúbb, s nem pusztán csak azért, mert a frontkatona ritkán találkozik ezekkel. Keveredik a népdal, a szövegében vagy dallamában népdallá vált műdal és a háború kiváltotta hazafias és üzleti érdekeket szolgáló műdal. Szóhasználatukban sokszor erősen eltérnek egymástól, sokszor pedig korábbi, már a katonák által elfogadott és régóta énekelt dalok kapnak új értelmet. Itt nyugszik a harminckettes gyalogezred 104 Akár régi, akár új, akár népdal, akár műdal, a háború előrehaladtával egyre több a sebesülésről, a halálról, a hazatérés lehetetlenségéről szóló dal. Az utókor is szívesebben emlékszik ezekre, hiszen bennük nyoma sincs az általános erkölcsi elveknek ellentmondó vérszomjasságról, s mint említettem, az első világháború nemzettudatot létrehozó, vagy pontosabban elterjesztő momentuma a veszteség. Az iskola természetesen korábban is dolgozott a nemzettudat elterjesztésén a mindennapi tanításban és az ünnepélyekben is. Ha megvizsgálunk egy az általános iskolák számára kiadott ünnepélyügyi tanácsadót 105, azt látjuk, hogy az évzáró, évnyitó és a vallásos ünnepek mellett a nemzetépítő történelem adja a tanácsolt ünnepélyek többségét: márciusi forradalom, áprilisi törvények, aradi vértanúk, Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Szent István stb., s természetesen szerepel Petőfi csatadala is. Mégis úgy tűnik, hogy a háború a tanult helyett az őszintét hozza ki a katonákból. Egyre többet énekelnek a vérről, s már nem a háború első szakaszának győzelmi reményeivel. Ha bemegyek a hatosok görbe lövészárkába, / Belevágom bajnétom az árok oldalába, / Aki legény, gyüjjék ide, huzza onnét ki, / Még az éjjel muszka vérrel pingálom a nevem ki. 106 Elmehetsz már akár alá, akár fel, / A magyarnál jobb katonát nem lelsz fel. / Mert a magyar, ha térdig jár a vérbe, / A vérbe, de a vérbe / Még sem sóhajt fel a csillagos égre. 107 A magyarok nagy Istene majd megsegít minket / Diadalra vezeti a tizes honvédeket / Szomja lesz a föld is. Muszka piros vérét issza. / Ne félj, csárdás kis angyalom élve jövök vissza. 108 Így szóltak a háború eleji véres nóták. Ellőtték a jobb karomat folyik piros vérem / nincsen nékem édesanyám ki bekösse nékem / gyere kisangyalom kösd be sebeimet / s gyógyítsd meg a bánatos szívemet. 109 Én istenem hol fogok én meghalni / hol fog az én piros vérem kifolyni / itália közepébe lesz a sírom / édesanyám arra kérem ne sírjon 110 Így a későbbi véresek ban, s aminek műdali eredetéről senki sem tudott. l. Egy váradi úrilány, Benda Gyuláné Imrik Margit emlékezései. H. n., Nagy László: Betűk gyászőrsége. In: Monumentumok, Győrffy János igazgatótanító (szerk.): Iskolai ünnepélyek. Országos Katholikus Tanügyi Tanács kiadása, Budapest, Zilahy Lajos: Dalolnak a katonák. Magyar Figyelő, 5. évf. (1915) 4. sz Zilahy Lajos: Dalolnak a katonák. Magyar Figyelő, 6. évf. (1916) 1. sz Hangsúlyoznom kell, hogy a katonadalokban többször előjövő térdig vérben kifejezés nem a vérszomj kifejeződése, annak ellenére sem, hogy a győzelem motívumához kapcsolódik, eredetileg a Jézus holttesténél térdelő Szűz Máriára vonatkozott egy népi imádságban. 108 EA 2160/ EA 620/6. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy e dal ősei között szerepel a következő sor is: Elvágtam az ujjam, folyik piros vérem. Schöplin: Katonanóták, Az igen elterjedt Kimegyek a doberdói harctérre második versszaka is békenótából keletkezett, akkor a várható halál helye:... A kassai közkórházban a vaságyon. Lásd: Történeti énekek,

18 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok Azután itt vannak azok a dalok, amelyekben látszik, hogy a kisközösség (az ezred) még mindig erősebb, fontosabb, mint a nagyközösség (a nemzet), s hogy ez utóbbi jelentősége a közgondolkodásban inkább a háború utáni, mint a háború alatti eseményekből fakad: Asztalos, csinálj koporsót / Egy egész századnak valót. / Nagy betűvel, nagy betűvel / Írd rá aztat / Itt nyugszik egy század baka / Megnyugodtak. 111 Az adott katonanóta számtalan variációban maradt fenn, a koporsó nem pusztán egy századnak, de egy ezrednek is szólhat, az ezred nevét sokszor megadják. Nagy betű helyett szerepelhet láng betű, vér betű muszka vér, magyar vér. Kérheti a katona az asztalos helyett az anyját. Megjelenhet az adott dal koporsó helyett fejfával: Szerbiában, Szerbiában van egy fejfa, / Nincsen arra, nincsen arra semmi írva. / Írjátok fel piros vérrel azt az egyet: / Itt nyugszik a százegyedik gyalogezred. 112 Érdekes módon Gömöri 1918-as munkájában ezt írja: Ezt az őszinte, igaz- és búshangú, az egész háború tragikumát rövid pár szóval oly meghatóan festő nótát, nem igen dalolják. 113 Molnár Ferenc ugyanakkor huszároknál hallva a dalt, az 1914-es lovasrohamok idejére teszi az időt, amikor elkezdték azt énekelni. 114 Témánk szempontjából a legfontosabbnak a variációkban az tűnik, hogy ki mindenki nyugodhat a koporsóban: az idézett egy század bakán kívül, nyugodhat gyalogezred, bakaezred, huszárezred, magyar gyalogezred, 115 és nyugodhat az egész magyar nemzet. Érdekes módon az általunk ismert első publikáció éppen ez utóbbi variációt tartalmazza: Asztalos, készíts koporsót, / Egy egész nemzetnek valót: / Vér betükkel, vér betükkel / Írd rá eztet: / Itt nyugszik a, itt nyugszik a / Magyar nemzet. 116 Előfordul természetesen később is e változat, például Kodály 1923-as gyűjtésének egy 77 éves adatközlőjénél. 117 Úgy vélem, hogy a Kálmány által műköltői eredetűnek tekintett dal és szöveg azonban sokkal inkább 1849-re reagált, s az első világháború alatt, mint említettem, nem valamiféle nagy, hanem a primer katonai közösség létét és tudatát tükrözte A nagy háború katona nótái, (132) 112 Történeti énekek, A nagy háború katona nótái, Molnár: Egy haditudósító emlékei, Öcsödi Hírek, 2002/4. sz Bartalus 1873-ban a Magyar népdalok egyetemes gyűjteményében közölte. Lásd: Történeti énekek, Tari: Magyarország nagy vitézség, Általában megjegyezhetem, hogy azok a dalok, amelyek hangsúlyozzák a hazáért való harcot és/vagy a magyarságot, régebbi eredetűek vagy egyértelműen a világháborús propagandához tartozók. Ez persze csak a nóták eredetére és nem elterjedtségére utal, mivel sokat közülük a világháború idején is feltételezhetően széles körben énekeltek. 61

19 Tanulmányok Szabó Dániel DÁNIEL SZABÓ Soldiers Songs and the First World War One of the major experiences of those who survived the First World War was the experience: The soldiers are singing!. This is especially (but not exclusively) true for the first days of the war and the enlistment period. Soldiers songs were an integral part of the cultural traditions of 19 th -century men. The war changes the conditions of life not only for the members of the army but also for the whole society by recruiting a major part of the male population. Former soldiers songs may pick up additional meanings and new songs may be composed. Our study of soldiers songs from the First World War (that is those that were sang or collected at the time) shows that beside hatred, the defense of the country and putting the blame on the enemy, the main topics are conceit, manliness and courage. We have to remember that the army was traditionally seen as the symbol of transition from boy to man, the former members of the armed forces were to become full male members of the local communities. Despite the fact that the majority of the songs sung in the First World War was connected to past events, primarily to the War of Independence of , it seems that, unlike in Germany, self-sacrifice in the war became a less organic part of the national ideology in Hungary. The main topics are parting, being far away and the relations to the mother and the lover. I believe that the momentum in the War that created a sense of national identity was mourning and loss and not the myth of heroism. 62

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Híres Komárom be van véve Klapka György a fővezére Büszkén kiáll a csatatérre Hajrá huszárok! Utánam előre! 02. Százados úr sejehaj

Híres Komárom be van véve Klapka György a fővezére Büszkén kiáll a csatatérre Hajrá huszárok! Utánam előre! 02. Százados úr sejehaj 01 Klapka induló Föl-föl vitézek a csatára A Szent Szabadság oltalmára Mennydörög az ágyú csattog a kard Ez lelkesíti a magyart Föl-föl látjátok lobogómat Indulj vidáman robogó had Édes hazánkért hősi

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

JAVASLAT. A s6prik a papai utcat" cimu nota, telepulesi ertektarba torteno felvetelehez. Keszitette: Gracsmann Laszio. Papa, 2015. szeptember 6.

JAVASLAT. A s6prik a papai utcat cimu nota, telepulesi ertektarba torteno felvetelehez. Keszitette: Gracsmann Laszio. Papa, 2015. szeptember 6. JAVASLAT A s6prik a papai utcat" cimu nota, telepulesi ertektarba torteno felvetelehez. Keszitette: Gracsmann Laszio Papa, 2015. szeptember 6. I. A javaslattevo adatai I. A javaslatot benyujto szemely

Részletesebben

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre

Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Versajánló a Márciusi ifjak című szavalóversenyre Juhász Gyula: Petőfi ünnepére Petőfi ünnepére, fel, A munka véle ünnepel, Dalában él múlt és jelen És a jövő, a végtelen. Átzeng az bércen és folyón Virrasztva

Részletesebben

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet

Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet A kis képek alapján mondd el a mesét saját szavaiddal! Te milyen csodatarisznyát szeretnél? Írd le! Az olvasófüzetedben dolgozz! Daniel Defoe: Robinson Crusoe 4. fejezet Írd le a fejezet címét! Hány méterre

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS I.

KUTATÁSI JELENTÉS I. Magyar Honvédség 5. Bocskai István Lövészdandár Takács Attila dandártábornok parancsnok Honvédség és Társadalom Baráti Kör Egyesület Debrceni szervezete Polyák András elnök KUTATÁSI JELENTÉS I. a Debreceni

Részletesebben

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában Ifjabb gróf Andrássy Gyula Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye http://bpkep.fszek.hu/webpac_kep/corvinaweb?act

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

A dolgok arca részletek

A dolgok arca részletek 1 Bakonyi István: A dolgok arca Arcképvázlat Pék Pálról Nagykanizsa, Czupi Kiadó Pannon Tükör, 2007. A dolgok arca részletek Pék Pál 1939. július 26-án született Nagykanizsán. A szülőhely mindmáig lakóhelye

Részletesebben

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS

EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS EGY VÉRBELI CIGÁNYMUZSIKUS Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról?

Mióta él Békéssámsonon? Melyek a legkorább emlékei, első benyomásai a faluról? (Interjú 2.) Pleskonics Istvánné 2014. január 4-én, egy esős, borongós szombat délutánon három órát beszélgettünk Irénke nénivel előzetes egyeztetés után Alkotmány utcai lakásában. Délután kettőtől délután

Részletesebben

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1.

Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. Párválasztó játékok felhasználása az óvodában 1. A párválasztó játékok között a párválasztó körjátékokat, a leánykérő játékokat és a párválasztó társasjátékokat találjuk. Az óvodában a leggyakrabban használt

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én

Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én Nyílt levél OV-nak, Magyarország még miniszterelnökének. Az orbán-öszödi beszédmód Kedves bölcs vezérem! Bár 2010-ben elvből nem rád szavaztam, de én is elhittem mindazt, amit előtte 8 éven át hirdettél.

Részletesebben

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Karácsony elõtt kilenc napon át, kilenc család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. A szobrot vagy képet a földíszített házioltárra tesszük.

Részletesebben

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982)

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982) Dmitrij Alekszandrovics Prigov Moszkva és a moszkvaiak (1982) (részletek) Előhang Lássuk be, hogy a Pétervár- (Leningrád-) témát az orosz költészet kellő mélységében és adekvát módon még nem aknázta ki

Részletesebben

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta)

1956-os forradalom évfordulójára Hangdokumentumok: 1956 12 nap válogatott hangdokumentumai (kazetta) Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. (Ady: A Tűz csiholója) Az 1956-os forradalom évfordulójára készített összeállításunkkal

Részletesebben

Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia

Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia Feladatok a tavaszi ünnepekhez Összeállította: Pathy Lívia Feladatok a Magyar nemzetismeret/haza a magasban c. könyvhöz Magyar nemzeti ünnepek I. Az ünnep http://www.nemzetismeret.hu/index.php?id=1.6 1.

Részletesebben

Kabinetfőnök Úr! Tábornok Úr! Tábornok, tiszt, hölgyek és urak! Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek! Bajtársak!

Kabinetfőnök Úr! Tábornok Úr! Tábornok, tiszt, hölgyek és urak! Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek! Bajtársak! Kabinetfőnök Úr! Tábornok Úr! Tábornok, tiszt, hölgyek és urak! Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégek! Bajtársak! Immár harmadszor ér az a megtiszteltetés, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, mint

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát, rendíthetetlen, mint a kőzet.

Egy egész örökkévalóság őrzi mindannyiuknak sorsát, rendíthetetlen, mint a kőzet. h ő sök beszéde, ZMNE / 2010. XI. 02. Assisi Szent Ferenc mondta egyszer: ha a császárral beszélhetnék, elrendeltetném vele, hogy a pacsirtáknak karácsony estéjén magot szórjanak a havas utakra, hadd legyen

Részletesebben

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014

Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Tételminták a záróvizsgára magyar irodalomtudományból 2014 Elemezze két oldal erejéig az alábbi szövegrészletet a teljes kisregény kontextusában. Kérjük, építse érvelését a következő szempontok köré: 1.

Részletesebben

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL

Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet

Részletesebben

1848. március 15. 1. Interaktív, szerkesztett műsor kicsiknek. A tevékenység menete

1848. március 15. 1. Interaktív, szerkesztett műsor kicsiknek. A tevékenység menete Demény Piroska 1848. március 15. 1 Interaktív, szerkesztett műsor kicsiknek A tevékenység menete Szerepbe lépés Érkezéskor minden gyermek névkártyát húz (az 1948. márciusi eseményekhez kapcsolódó nevek:

Részletesebben

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOMBÓL Szerb Köztársaság OKTATÁSI, TUDOMÁNYÜGYI ÉS TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI MINŐSÉGELLENŐRZŐ INTÉZET VAJDASÁGI PEDAGÓGIAI INTÉZET FELADATOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS ÉS NEVELÉS

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Huszárbál Sopronban 2012. február 18.

Huszárbál Sopronban 2012. február 18. Huszárbál Sopronban 2012. február 18. 2 Huszárbál köszöntőbeszéd 2012. A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében nagyon sok szeretettel köszöntöm minden meghívott vendégünket, egyesületünk tagjait

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.)

,,Az anya az első híd az élethez, a közösségbe. (Adler: életünk jelentése 102. o.) Az individuálpszichológia megjelenése a nevelési tanácsadói munkában avagy: ˇBirtokba venni a Napot nem elég, ha nem tudjuk másoknak is odaadni. Készítette: Kolozsvári Katalin pszichopedagógus Óvodai intézményünkben

Részletesebben

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS

A BESZÉD, MINT MŰALKOTÁS házi András emlékére Lőrincz Róza neje 1907"; ennek hasonmása szintén használatban van, melyen ez a felirat olvasható: özv. Jakabházi An-drásné Lorinczi Róza emlékére." Jakabházi András és neje sírja az

Részletesebben

http://webovoda.blogspot.com/

http://webovoda.blogspot.com/ http://webovoda.blogspot.com/ B e t l e h e m e s j á t é k Szereplők: Király, szolga, Mária, József, egy paraszt család (akiknél a betlehemes játszódik), a betlehemet vivők, angyalok, pásztorok. Az egész

Részletesebben

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.)

A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI. (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) Szenik Ilona A NÉPZENE ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI (Részlet a szerző Magyar és román népzene c. jegyzetéből Erdélyi Tankönyvtanács, Kolozsvár, 1998.) A népzenének a társadalmi tudatformák közt elfoglalt helyét,

Részletesebben

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat:

1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: 2. Móricz Zsigmond novellái Feladat: 3. Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma Feladat: 1. Kosztolányi Dezső: Édes Anna Feladat: Ez a kancsal fény már a lélekben készülődő robbanás felé utal, annak közelségét jelzi (Kiss Ferenc) Mutassa be az öntudatlan lázadás gesztusát Kosztolányi Dezső

Részletesebben

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor...

1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... 1 1956 semmit nem jelent, hiszen nem is éltem még akkor... Örkény Antal Előadásomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy 1956 emlékének és mai megünneplésének van-e jelentősége a fiatal generáció számára.

Részletesebben

A) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. A 15. 16. 17. 18. 19. A

A) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. A 15. 16. 17. 18. 19. A A) Népdalok 1. Szól a fügemadár 2. Győri kanász a dombon 3. Béreslegény 4. Megrakják a tüzet 5. Tavaszi szél vizet áraszt 6. Az árgyélus kismadár 7. Hull a szilva a fáról 8. Komáromi kisleány 9. Elesett

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

Gábor Áron, a székely ágyúhős

Gábor Áron, a székely ágyúhős Hankó Vilmos Gábor Áron, a székely ágyúhős 1848 novemberében már egész Erdély elveszett a magyar ügyre nézve. Enyed, Torda, Dés, Szamosújvár után Kolozsvár is elesett. A székely tábort Marosvásárhelyen

Részletesebben

ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT! NAGYPÉNTEK 3. PÉTER MEGTAGADJA JÉZUST (Mk 14,26-31; 14,66-72) Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT! NAGYPÉNTEK 3. PÉTER MEGTAGADJA JÉZUST (Mk 14,26-31; 14,66-72) Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT! NAGYPÉNTEK 3. PÉTER MEGTAGADJA JÉZUST (Mk 14,26-31; 14,66-72) Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Keresztyén Bibliai Lexikon,

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET gyerekeknek Ferrádi Hádi, a kis versenyautó Ismersz olyan meséket, amiben versenyautók vagy sportkocsik szerepelnek? Ismered például Villám McQueent?

Részletesebben

Morajló tenger. Bíró Krisztina. Publio kiadó. Minden jog fenntartva!

Morajló tenger. Bíró Krisztina. Publio kiadó. Minden jog fenntartva! Morajló tenger Bíró Krisztina 2015 Publio kiadó Minden jog fenntartva! 1. rész - Úttalan utakon (2006-2008) HA MEGLÁTOM... Ha meglátom sötét árnyak Heves táncát bennem, Nyögve kiáltok távolba De senki

Részletesebben

Csokonai Vitéz Mihály II.

Csokonai Vitéz Mihály II. Csokonai Vitéz Mihály II. A ROKOKÓ ÉLETÖRÖMTŐL A MAGÁNYIG Javasolt feldolgozási idő: 3 óra 10 perc 1. feladat Csokonai Tartózkodó kérelem című versének több zenei feldolgozása is született. Hallgasd meg

Részletesebben

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható:

A kötőszók. Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: A kötőszók Előhang (prelúdium): DE Mindenki jól ismeri a DE szócskát, amivel ellentétet fejezünk ki. Gyakori, jól és könnyen használható: Vera csak 2 éves, de már 100-ig tud számolni. Ez az étterem kitűnő,

Részletesebben

Önmeghaladás, életcélok, jóllét

Önmeghaladás, életcélok, jóllét PÁL FERENC Önmeghaladás, életcélok, jóllét A lélektani és spirituális dimenziók összefüggései Néhány alkalommal találkoztam Gyökössy Bandi bácsival. Többek között, amikor a papnevelõ intézetbe jártam,

Részletesebben

Az ÁLMOK és az ÁLOMFEJTÉS

Az ÁLMOK és az ÁLOMFEJTÉS Az ÁLMOK és az ÁLOMFEJTÉS Naprendszerünk középpontja a Nap, mely fényével egyszer nyitott, másszor csukott szeművé teszi a kihűlt testű Holdat, mely képtelen rá, hogy Földünktől elszakadjon. Járkál körbe-körbe

Részletesebben

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt.

Kata. Megvagyok mondja. Kimegyünk? Á, jó itt. Kata Az egyik budapesti aluljáró, metróbejárat előtt találkozunk, azt mondta, itt szokta napjainak nagy részét tölteni. Mocsok van, bűz és minden tele hajléktalanokkal. Alszanak dobozokon, koszos rongyokon,

Részletesebben

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika

Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül. 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori: zseniális zenészek vesznek körül 2014. 04. 05. Szerző: Szimpatika Péterfy Bori színész- és énekesnő. A Krétakör Színháznak, majd 2008-tól Alföldi menesztéséig a Nemzeti Színház társulatának

Részletesebben

SZKA_207_05. Európából jöttünk. Versenyben a világ újrafelosztásáért

SZKA_207_05. Európából jöttünk. Versenyben a világ újrafelosztásáért SZKA_207_05 Európából jöttünk Versenyben a világ újrafelosztásáért 48 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK DIÁKMELLÉKLET DIÁKMELLÉKLET EURÓPÁBÓL JÖTTÜNK 7. ÉVFOLYAM 49 ÔSLAKÓK ÉS HÓDÍTÓK 5/1

Részletesebben

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve

TRIANONI MOZAIK. Dr.Váry Albert könyve 1 TRIANONI MOZAIK Dr.Váry Albert könyve 2 3 Szűcs László /1934-2008/: T A V A S Z Édesanyám: született Szatmári Teréz még a XIX. Század utolsó éveiben nyitotta sírós szemét a szép, de borzasztóan terhes

Részletesebben

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA

AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA AZ ANTIKVITÁS IRODALMA 3 A GÖRÖG LÍRA TARTALOM A líra jellemzői A lírai művek osztályozása A görög líra Szapphó Anakreón Összefoglalás 1 A líra jellemzői A líra, magyarul költészet, a legszubjektívebb

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

JANUÁR SZIA, IDŐUTAS! ÚJÉ

JANUÁR SZIA, IDŐUTAS! ÚJÉ JANUÁR SZIA, IDŐUTAS! E NAPTÁR SEGÍTSÉGÉVEL SOSEM FOGOD ELFELEJTENI, MIOR VANNA A FONTOS IDŐPONTO A MÚLTBAN ÉS A JÖVŐBEN. Z T, RES NG E VÍZ ARSA A F ZDETE E V ÚJÉ 0 ÉRDE ESS ÉG MR. PEABODY ÉS SHERMAN VÁROSI

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

Javaslat. Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat. Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat Az apátfalviak hősies helytállása 1919-ben települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Varga László

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Szép karácsony szép zöld fája

Szép karácsony szép zöld fája Móra Ferenc Szép karácsony szép zöld fája Illusztrációk: Szabó Enikő Nyolcéves voltam, a harmadik elemibe jártam, és először léptem a közszereplés terére. A közszereplés tere az öreg templomunk volt. Úri

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

MAHLER. Lieder aus Des Knaben Wunderhorn. A fiú csodakürtje

MAHLER. Lieder aus Des Knaben Wunderhorn. A fiú csodakürtje MAHLER Lieder aus Des Knaben Wunderhorn A fiú csodakürtje GÁDOR ÁGNES nyersfordítása 2007 Lieder aus Des Knaben Wunderhorn Der Schildwache Nachtlied Az őrszem éji dala Nem tudok, nem szeretek vidám lenni;

Részletesebben

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó!

úgy matematikával és geometriával építik, mint a gótika kisebb csodáit. Két nyitott szem, két nyugodt kéz, egy emberi szív: ez a művészet. Hohó! ELŐSZÓ Íme, megint folytatom az egyetlen művet, új hullámban verem felétek a végtelen titkú tengert. Élnék ezer esztendeig: nem mondhatnám meg minden titkát. Írnék ezer esztendeig: nem mutathatnám meg

Részletesebben

OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ

OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ a csapat/ osztály neve: OLVASÁSI VERSENY II. FORDULÓ LÁZÁR ERVIN: HÉT SZERETİM I. A BŐVÉSZ 1. Magyarázd meg az alábbi kifejezések jelentését! - fekete kalapos lámpák: - optimális : - kommentár: - az amik

Részletesebben

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem.

XIV. Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. XIV Őszi bánat, csendes, szelíd virág Úgy körülölelted szívem. Kicsiny királyok. Minden virágod, mintha mosolyogna nekem. Az ősz, a szív: véres két árny. Sokat jártam az emberek között, ifjú vagyok, csendes

Részletesebben

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem

Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem Gazdagrét 2012.02.12. Prédikáció Evangélium: Márk 1, 40-45. Kedves Testvéreim! Nem is olyan nagyon régen, talán 15-20 évvel ezelőtt, egyikünknek sem jelenthetett komolyabb problémát az, hogy megértesse

Részletesebben

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget

Aztán eljött a nap, amikor már nem kapta a segélyt, csak valami járuléknak nevezett, nevetségesen kicsi összeget Kovács Gabriella Hát ennyi volt... Hát ennyi volt érezte, hogy itt az út vége. Tehetetlenül, fáradtan feküdt a hideg kövön a fagyos szélben és nem akart többé engedelmeskedni a teste. Már nem érzett fájdalmat

Részletesebben

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren 2011. május 21-én Legendák a levegőben címmel a magyar repülés évszázados történetének tiszteletére repülőnapot rendeztek a Dunakeszi repülőtéren. A szolnoki helikopterbázisról

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a

Már a tanítóképző utolsó évét jártam, mikor meglegyintett úgyszólván az első komoly szerelem. Ez a V Barna legény. Te szegény, te szép. Dús hajad egy leány álma. Elvesztettem az eszem s szemem könnyet hullat, mint estalkonyatkor az ég. Ó, miféle babona űzi tekintetem utánad? Végigkísérlek a fasoron,

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható!

Buzsáki Gábor: Az életed kiszámolható! Minden jog fenntartva 2015 www.asztropatika.hu 1 Ha egy problémával sokat foglalkozol, előbb-utóbb rátalálsz a megoldásra! Pontosan úgy, ahogyan ez lassan már 20 éve velem is történt a személyes tanácsadásaim

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország

REFORMÁCIÓ. Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország REFORMÁCIÓ Konferencia 2012 áprils 5-8. Konstanz, Németország Szolgál: Johannes Wöhr apostol info: www.nagykovetseg.com www.fegyvertar.com www.km-null.de Felhasználási feltételek: A blogon található tartalmak

Részletesebben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben

Húsz év mellékvágány után újra lendületben 2007-06-22 Húsz év mellékvágány után újra lendületben Bodrogi Gyula a mesterekről, a zsákutcákról és a nagy visszatérésről Bodrogi Gyula, a Nemzeti Színház művésze, valósággal kivirult, mióta nem a Vidám

Részletesebben

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-615-3. Mercator Stúdió, 2009

Műszaki szerkesztés, tipográfia: Dr. Pétery Kristóf ISBN 978-963-607-615-3. Mercator Stúdió, 2009 A magyar irodalom és kultúra örökbecsű értékeinek ápolása, terjesztése érdekében az Országos Széchenyi Könyvtárral együttműködve kiadja a Mercator Stúdió. Felelős kiadó a Mercator Stúdió vezetője Műszaki

Részletesebben

"E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos"

E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos "E márványon ment halni a szent ügyért gróf Batthyány Lajos" Meghökkentő ezt itt olvasni, a csendes kertvárosi környezetben. Hisz Kispest talán még nem is létezett, amikor Batthyány Lajost 1849. október

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Himnusz, Előadó: Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, SLC 1700 Sinkovits Imre CD 610 Bessenyei Ferenc CD 1321

Himnusz, Előadó: Bessenyei Ferenc, Gábor Miklós, SLC 1700 Sinkovits Imre CD 610 Bessenyei Ferenc CD 1321 AZ 1848-AS FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC MEGÜNNEPLÉSÉHEZ AJÁNLJUK A VÁROSI KÖNYVTÁR HANGTÁRÁBÓL DOKUMENTUMOK A 12 PONT CD 611 ELŐADÓ: BITSKEY TIBOR ÁLDASSÉK A NEVED, FORRADALOM ELŐADÓ: SINKOVITS IMRE CD

Részletesebben

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival

Kiss Ottó. Csillagszedő Márió. Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Kiss Ottó Csillagszedő Márió Versek gyerekhangra Paulovkin Boglárka rajzaival Az ember jóból és rosszból van összegyúrva. Fehérből meg feketéből. Ezért van az, ha rajtakapsz valami rossz dolgon, mindig

Részletesebben

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt

Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Honismereti Egyesület által kiírt ISMERED NYÍREGYHÁZÁT? című pályázat BLAHA LUJZA Pályázat beküldője:

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Isten hozta őrnagy úr!

Isten hozta őrnagy úr! Isten hozta őrnagy úr! Filmrészlet szöveges átirat Napsütéses idő van, a házak előtt egy négytagú tűzoltózenekar vidám indulót játszik. A zenészek barna egyenruhában vannak, fejükön tűzoltósisak. A zenekart

Részletesebben

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... *****

Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ötven egész esztendővel a csokoládés uzsonna után kezdődik Magdaléna két életének tulajdonképpeni története... ***** Ezüst gyertyatartók fénye mellet egy fiatal férfi hajol íróasztala fölé. Az arca márványfehér,

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ. (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii 4. korcsoport (11 12. évf.) ÍRÁSBELI ELŐDÖNTŐ Megoldások (2011. 02. 28.) Janus Pannonius Gimnázium Előzetes kutatások I. A Pécsi Szemle című várostörténeti

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

Miklya Luzsányi Mónika

Miklya Luzsányi Mónika Miklya Luzsányi Mónika Farkasidő Nem kell ma a húsokat jégverembe tenni. Csikorog a hó, foga van a szélnek, süt át a hideg a falakon. Akkor is egész éjjel vonított a szél, mint a csikaszok a nádasban.

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

DALSZÖVEGEK. (a példatárban 1-gyel jelölt szövegek további versszakai, az ottani sorszámmal)

DALSZÖVEGEK. (a példatárban 1-gyel jelölt szövegek további versszakai, az ottani sorszámmal) DALSZÖVEGEK (a példatárban 1-gyel jelölt szövegek további versszakai, az ottani sorszámmal) 14. Támaszd meg oldalad Két arany pálcával. Meg is simakodjál, Meg is mosakodjál, Beszélve: Töröld meg magad

Részletesebben

DALCSOKROK I. Szigetközi dalcsokor Általmennék én a Dunán... Kék ibolya, levendula, mandula, Ezüstgyűrű gyémántköve nem tiszta, Ezüstgyűrű gyémántköve nem tiszta, Viselje el aki bemocskolta. Szövegváltozat:

Részletesebben

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is!

Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! A Biblia A LEGISMERTEBB IRODALMI MŰ Keresd meg az alábbi bibliai eredetű szólások, kifejezések, szállóigék jelentését, majd kapcsolj hozzá egy művészeti alkotást (szerző és cím) is! kifejezés, szállóige

Részletesebben

EZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám

EZÜSTHARANG. A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály hava. 25. szám A barátság legszebb aktusa az, Midőn barátunkat hibáira figyelmessé tesszük. ( Berzsenyi Dániel )) EZÜSTHARANG A KÉK DUNA OTTHON lakóinak híradója 2011. szeptember Földanya, Kisasszony, Őszelő. Szent Mihály

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve

Kiss Ottó. A nagypapa távcsöve Kiss Ottó A nagypapa távcsöve ITT VANNAK A NAGYIÉK Itt vannak a nagyiék, megjöttek! Két hétre. Fogalmam sincs, hogy mit lehet majd velük addig csinálni. 3 A NAGYPAPA UGYANOLYAN A nagypapa ugyanolyan, mint

Részletesebben

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV

A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV A MIKES KELEMEN MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYVERSENY KÖVETELMÉNYEI 2007/2008-AS TANÉV V VIII. OSZTÁLY I. KÖVETELMÉNYEK Képességek szövegértés problémalátás szövegalkotás különböző szövegtípusokban

Részletesebben

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet!

Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Kishegyi Nóra: de tudom, hogy van szeretet! Mivel sem az én szüleim, sem férjem szülei nem álltak olyan jól anyagilag, hogy támogatni tudtak volna új otthonunk megteremtésében, esküvőnk után vidékre kötöztünk

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben