Katonadalok és az első világháború

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Katonadalok és az első világháború"

Átírás

1 SZABÓ DÁNIEL Katonadalok és az első világháború Zsibbaszd el magad, Zsibbaszd el magad, Ha senki sincs, ki elzsibbasszon Zsibbaszd el magad. (Katonadal a szerző katonakorából, 1973) A katonadalok integráns részét képezték a 19. századi férfiak hagyománykincsének. Így volt ez a verbuválások és a sorozások idején egyaránt. A katonadalok részben a népi hagyományokhoz, magatartásmódokhoz kapcsolódtak, részben a hadseregen belüli élethez, s már itt ki szeretném emelni, hogy ez utóbbi helyen egy sor külső behatás is befolyásolta őket. Ugyanakkor nem feledkezhetünk el arról sem, hogy amit katonadalnak nevezünk, nem pusztán a férfiközösségek dalkincse volt. Nők is énekelték, s nem csak érintettségük okán. Érintettség alatt azt a tartalmi, később részletesebben kifejtendő momentumot értem, hogy komoly súllyal szerepelt bennük a tőlük való búcsúzás, az irántuk való vágyódás, sőt gyakran női szövegeket is tartalmaznak e dalok, s nem pusztán egyes párbeszédekben. A katonadalok éneklése, akárcsak a népdaloké, egy-egy eseményhez, helyzethez kötődik. Békeidőben meghatározóak a bevonulási nóták, a kaszárnyadalok s a menetdalok. Az első két típus alapvető jellegzetessége, hogy valahogyan kapcsolódnak az elváláshoz a civil lakhelytől, de elsősorban a női hozzátartozóktól, édesanyától és kedvestől. Az apától való búcsúvétel nem jellemző, s a korszak házassági jogi szabályozásából következően (senki sem házasodhat katonai idejének leszolgálása, kiszuperálása vagy túlkorossá válása előtt) a feleség és a gyermek sem bukkan elő ezekben a búcsúdalokban. A bevonulási dalokban és a menetdalokban jelenik meg erősen keveredve az előbbi érzéssel a férfivá válás büszkesége. Gondoljunk arra, hogy még a 20. század vége felé is léteztek olyan közösségek ha csökkenő számban is, ahol az alkalmatlanság a férfiasság teljességének tagadását jelentette. 1 A bevonulással összefüggésben állt az önállóság megjelenése, az elszabadulás a családi közösségtől s a sereg által is elvárt katonai büszkeség, aminek integráns része volt a (nőt) hódító képesség. Szorosan kötődnek ez utóbbihoz a különböző katonai csoportok (bakák, huszárok, tüzérek) önmagukat fel-, illetve a többieket leértékelő dalai. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a közös katonadal-éneklés bizonyos eseteinél nem csak az egyéni érzelmek, gondolatok, nem pusztán valamiféle kollektív érzelmek és gondolatok, hanem a parancsolt érzelmek és gondolatok is dominálnak a Nóta! parancs- 1 Szégyenkeztek azok, akiket nem vettek be katonának, s csúfolták is őket a többiek. Akik beváltak, például Székesfehérváron azt kiáltották a sorozásról kijövet: Hopp császáré! S aki nem arra pedig azt, hogy Hopp, anyámé! Vagy Hopp nyanyámé! L. Gelencsér József: Katonaélet Székesfehérváron. Honismeret, 23. évf. (2000) 3. sz. Internet-változat. AETAS 22. évf szám 44

2 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok szó elhangzása után. S egy idő után a parancsolt nóta interiorizálódik a leszerelés után még inkább, hiszen a múlt mindent megszépít, az akkor voltam legény jegyében uralkodó emlékként marad meg, akár a volt katona ivócimborák együttes éneklésénél is. Így a katonadalok egyszerre a katonaélet részei: segítenek elviselni annak nehézségeit, idealizálják azt, összetartozást (a régi közösség helyett új közösséget) teremtenek, hangsúlyozzák a szituáció ideiglenes voltát; ugyanakkor a civil társadalom reagálásai is a hadseregre. Jelzik egyrészt a civil társadalomból kiszakítottakhoz való viszonyt, másrészt a civil társadalomba való visszatéréskor megjelenítik a múlt élményeit. Megidézik a fiatalkort s az annak férfiközösségéhez való intenzív tartozást. Mindez befolyásolja azt, hogy mely dalok, mely szövegek maradnak fenn, s válnak hosszú időszakon keresztül ismertté; mely nóták kapnak lehetőséget a tudós emberek gyűjtéseire és elemzésére. Ez a múltfelidézés az elmúlt katonaéletre vonatkozó dalok közös énekléséből avagy a hadseregbeli daloknak az új szituációban való dalolásából áll. A háború nem pusztán a hadseregben lévők életét, hanem az egész társadalom életkörülményeit megváltoztatja, főképp azzal, hogy a hadseregbe vonja a férfitársadalom jelentős részét. Ekkor a korábbi katonadalok új tartalmakat nyernek, s esetleg újabbak születnek. Most nem térnék ki arra a szituációra, hogy egy-egy (teljesen) új katonadal születéséhez egyszerre kell jelen lennie egy zeneszerzőnek és szövegírónak, vagy a dallam és szöveg találkozásához hosszabb időnek kell eltelnie. A gyakorlat inkább azt mutatja, hogy a tudott dallamok kapnak új szövegeket, vagy/és a tudott szövegek kapnak új szavakat, sorokat. A megszokottságnak, mint azt a következőkben részletesebben is leírom, jelentős szerepe van. A háborús katonadalokban a békebelieknél jobban keveredett a rutin és az élmény hatása. A tanult és kényszerített értékek interiorizálása különböző mixtúrákat, keverékeket hozott létre, amelyek a rutin és az emlékezet következtében néha elsődlegessé nőtték ki magukat. George Mosse az első világháborús katonadalokról beszélve, világháború alatti feldolgozások alapján külön típusnak tekinti a behívott katonák dalait, amelyek jellemzőiként az otthonról, a családról szóló tematikát jelöli meg. Úgy véli, hogy ezekre a népdalokra jellemző a honvágy és a szentimentalitás, de sohasem az elkeseredés. Ugyanakkor az otthon szeretetéről szóló daloknak integráns része egy nagy adag önsajnálat. Mosse más típusúnak tekinti a fiatal önkéntesek dalait, mert náluk nem találkozunk, nem találkozhatunk az otthoni felelősségteljességhez való visszatérés vágyával. Itt a férfiközösség hangsúlyozása a meghatározó: a nő nem anyaként vagy szeretettként, sokkal inkább kísértőként jelenik meg. Ezzel a fajta önkéntességgel Magyarországon kevésbé találkozhatunk, de természetesen megvan az eltérés a családot (és annak létfenntartásához szükséges javakat) otthon hagyó idősebbek és a kalandvágyó fiatalok magatartása között. Ugyanakkor Mosse is hangsúlyozza, hogy a háború elmúltával sokakban azok közül is, akik számára a háború folyamán az első típus volt a meghatározó, emlékként és hagyományként a második, a harciasabb, szinte azt mondhatnám, a vérszomjasabb, a felszabadultabb, a férfiasságot jobban tükröző dalok maradtak meg. 2 2 Mosse, George L.: National Cemeteries and National Revival: The Cult of the Fallen Soldier in Germany. Journal of Contemporary History, vol. 14. (1979) no ; ugyanez németül: Soldatenfriedhöfe und nationale Wiedergeburt. Der Gefallenkult in Deutschland. In: Vondung, Klaus (Hrsg.): Kriegserlebnis. Der Erste Weltkrieg in der literarischen Gestaltung und symbolischen Deutung der Nationen. Göttingen,

3 Tanulmányok Szabó Dániel Ugyanakkor a Mosse-i elemzés kevésbé veszi figyelembe, hogy a háborús katonadalok nem a semmiből születtek, hanem sokszor korábbi katonadalok átköltései. 3 Nem pusztán azzal találkozhatunk, amit Anton Kovač a szlovén katonadalok kutatója hangsúlyoz, hogy harcias műdalokat írnak át rendszerkritikus nótákra, 4 hanem azzal is, sőt úgy vélem, sokkal gyakrabban azzal, hogy békenótákat és korábbi háborúkból megmaradt dalokat aktualizálnak az as háborúhoz. Nálunk elsősorban 1848-as, 1866-os és 1878-as dalok és átírásaik első világháborús megjelenésével találkozhatunk. A katonanótáknak ez a helyzethez való igazítása többféle szituációban megtalálható, például olyan esetekben is, mikor a két világháború között Csehszlovákiában a magyar anyanyelvű katonák korábban tanult dalokat írnak át az új helyzetre, például pusztán a kaszárnya nevének és helyének megváltoztatásával. Mielőtt rátérnék az első világháborús katonadalok elemzési kísérletére, néhány módszertani megjegyzést kell előrebocsátanom. 1. A rendelkezésemre álló katonadalok között találunk első világháború alatti propagandakiadványokban megjelenteket, 5 első világháború alatti gyűjtések eredményeit 6 és későbbi népzenei gyűjtésekből fennmaradt szövegeket Úgy vélem, hogy az egész katonadal komplexumra nem egyedülállóan a népdalok között meghatározóan jellemző a kollektív éneklés, a dalolásnak a közösség-létrehozási célja: legyen ez a közösség az öröm, a szenvedés, a bátorság, a vágy, a félelem avagy a rítus közössége. Ugyanakkor a katonadalok között találhatunk formailag egyéni és formailag kollektív érzelmeket kifejezőket. Kijelenthetjük, hogy az első világháborús katonadal (eredeti: lövészárokbeli stb. helyén) kollektív műfaj. Ezzel nem tagadom, hogy emlékként meg-meg jelenik, mindenekelőtt később, a volt háborús résztvevőknél egyéni éneklési formában is. 3. Az első világháborút átélők egyik meghatározó élménye az Énekelnek a katonák! aha élménye volt. Ez természetesen mindenekelőtt (de nem kizárólag) a háború első napjaira, a bevonulásra igaz. Azt is meg kell jegyeznem, hogy az éves rendszeres (októberi) bevonulás, ugyanúgy mint az azt megelőző sorozás békeidőben is hangos énekléssel járt, akár a sorozó bállal összekapcsolva, akár a nélkül. A másik ilyen s a hozzám hasonló idősebb nemzedék (akik még látták a behívott hadsereget) számára sokkal inkább látható éneklési s speciális magatartási szituáció a leszerelés. A világháború kapcsán a leszerelési nótáknak 3 A háború tulajdonképpen addig tiltott dalokat és neveket is engedélyez, hogy a katonák jobban azonosuljanak a hadsereggel. Több katonadalban szerepel a Rákóczi nótára való utalás, ami 1906, az emigránsok hamvainak hazahozatala után sem volt igazán engedélyezett, s természetesen széles körben éneklik a Kossuth nóta variánsait, a legkülönbözőbb szövegekkel, sokszor Ferenc Józseffel (akarom mondani, Jóskával) helyettesítve Kossuthot a dalban. 4 Kovač, Anton: Unzeitgemäße Menchlichkeit. Das Kriegs- und Soldatenlieder der Slowenen. In: Kriegserlebnis, Az általam átnézett magyar anyagban ilyennel nem találkoztam. 5 Csatadalok és hazafias költemények. Budapest, 1914.; Harci dalok. Budapest, Gömöri Jenő (Gyűjtötte és sajtó alá rendezte): Katona nóták. Budapest, 1916.; uő.: A nagy háború katona nótái. H. n ; Ruzsonyi Béla tartalékos hadnagy harctéri füzetkéjéből. Hadtörténeti Múzeum (a továbbiakban: HTM) Emlékanyag-gyűjtemény /KE.; Néprajzi Múzeum Etnográfiai Adattár (a továbbiakban: EA) 7 Kálmány Lajos (gyűjtötte): Történeti énekek és katonadalok. Budapest, 1952.; Ortutay Gyula (szerk.) Katona Imre (vál.): Magyar Népdalok. Budapest, 1975.; Zilahy Lajos: Dalolnak a katonák. Magyar Figyelő 1915/ ; 1915/ ; 1915/ , ; 1915/ , , ; 1916/ , ; 1916/ ,

4 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok sokkal inkább vágy (békevágy) vagy egyfajta beletörődés (mikor az örökös szabadság kifejezésből a Kárpátokban lévő örökös haza kifejezés lesz) jellege van. Felmerül a kérdés, mikor énekeltek katona-, illetve háborús nótákat? Mint említettem, mindenekelőtt a bevonuláskor. Ezerkilencszáztizennégy évbe Gyászba borult az egész világ népe Ferenc Jóska ej-haj háborút indított Sok jó édesanyát de megszomorított. 8 A bevonulási (néha sorozási) nóta régóta része a magyar népdalkincsnek, és maga a bevonulás mindenekelőtt a falvakban szoros rítusokban történt. A hagyományos bevonulási nóta meghatározója a búcsú, de időhöz kötött búcsú. Búcsú az anyától és búcsú a kedvestől. A háború alatt ritkán előfordul, hogy feleség és gyerek is bekerül a dalba, hiszen most már idősebbek, a tartalékosok és a népfelkelők is szolgálatra kényszerülnek. Őszi szellő hervasztja a virágot, / A szívemet szomorítja a bánat, / Itt köll hagyni a feleségem, a családom, / Meg kell védeni a mi édes hazánkat. 9 A három éves szolgálati időt 10 e dalokban gyakran át sem írják, csak kiegészítik a háborús témával: Sej kiskalapom fölakasztom a szegre, / Három évig nem teszem a fejemre, / Majd fölteszem a háború, sejhaj utolján / Sej, szabadságos rózsa lesz az oldalán. 11 Nemcsak a bevonulási dalok megszokottak, de sok részletében a bevonulási aktus is; a lényegi különbség az, hogy nem pusztán egy évfolyam vonul. Hagyomány vagy új, háborús impulzus? Nem feledkezhetünk meg arról, hogy minden közvetlen háborús élmény mellett a régi hagyománynak megfelelő szöveg erősebb, nem beszélve arról, hogy éppen a kollektív éneklés következtében a katonák fiatalosabbnak, hódításra alkalmasnak szeretnék beállítani magukat. Az augusztusi láz daloló hangulatát sokan és sokféleképpen leírták. 12 Ennek felidézésekor külön kell választanunk a még félig civilek (behívottak) éneklését, amit általában a lelkesedés jellemzőjeként szoktak említeni, és a frontra induló katonáknak a vonaton való dalolását. Nagyon leegyszerűsítve a helyzetet, az elsőnél, ahol sokszor még együtt énekel civil és a kaszárnyába tartó minden percben katona, akármilyen furcsa, a civil élettől való búcsúzás a meghatározó, míg a másodiknál a már beöltözöttek nótázásánál a békétől való búcsúzásról van szó. A világháború kezdeti arca egész Európában azonos. Mint az akkor éppen Párizsban tartózkodó Ehrenburg e napokra visszaemlékezve írja: Akkoriban általában sokat énekeltek. Énekeltek a pályaudvarokon, az utcán, a kávéházban. Úgy látszik, a háborúnak megvannak a maga törvényei. Az első hetekben mindenki énekel, sír, káromkodik és kémeket 8 9 A nagy háború katona nótái. 92. (150). Az eredeti, háború előtti dalban Itt köll hagyni testvéremet, anyámat volt. 10 A dalok több évtizedesek, s csak kevés reagál arra a tényre, hogy 1912 óta csak kétéves a szolgálati idő a közös hadseregnél is, mint amilyen a honvédségnél a kezdettől fogva volt. 11 A nagy háború katona nótái, 98. (160) 12 Saját korábbi leírásomra lásd Szabó Dániel: A magyar háborús lelkesedés az első világháború kitörésekor. In: Sfârşit şi început de epocă. Korszakvég korszakkezdet. Zalău Sătmărean,

5 Tanulmányok Szabó Dániel fog. 13 Kassák Lajos 1915-ben egy kis magyar falut óhajtván ábrázolni, hasonló sorokat ír le: Ivott, sírt és énekelt a falu ezen a napon 14 A népi emlékezésekben a falusi családtól való búcsúzás maradt meg, itt még a saját környezetükben vannak a bevonulók, de énekemlék itt is maradt. Van, amikor hagyományos bevonulási nóta marad az emlékezetben: Itt hagyom az apám, anyám, jó testvéreim, Meg a szép szeretőmöt. 15 Sírva mondja a jó édesanyjának, / Szeretője bevált honvéd bakának. 16 De vidéki emlékekben is szerepel a Megállj, megállj kutya Szerbia! 17 A városi emlékek harciasabbak, néha talán ideologikusabbak is. Kádár Gyula, későbbi vezérkari tiszt: Debrecenben, a legmagyarabb és legrebellisebb városban éjjel-nappal az utcán tolongott a nép. Éltette a háborút. Énekelte a legostobább nótát: Megállj, megállj, kutya Szerbia, nem lesz tied soha Bosznia. 18 Háborúpárti tüntetésekre és ugyanerre a dalra emlékszik a már akkor háborúellenes Kassák Lajos is. 19 Ugyanezzel a dallal találkozik Nagykárolyban Deseő Lajos 20, ugyanígy számolnak be a források a nagykanizsai bevonulási napról. 21 A legtöbb visszaemlékezés szerint az adott dal ekkor született, ami nem igaz, sokkal inkább az adott dal mítosza született ekkor, s kapcsolódott egyértelműen a magyar háborús lelkesedésmítoszhoz. A dal maga régebbi eredetű, feltételezhetően Bosznia Hercegovina okkupációjakor, esetleg annexiójakor vagy valamely háború előtti balkáni válságkor keletkezett, s éppen a terület említése és a feltételezett ellenség miatt vált alkalmassá arra, hogy a világháború magyarországi szimbolikus dalává váljon. Több variáció maradt ránk. Úgy tűnik, hogy bár a háború elején eléggé ismert, nem okvetlenül az azóta közkeletűvé vált refrénnel, hiszen egy a háború elején megjelentetett daloskönyvben, amely kísérletet tett teljes aktualizálására, még a Vigyázz, Vigyázz kutya Szerbia szöveggel szerepel. 22 A következőkben a variációk azonos vonásait ismertetem. Talpra magyar gyerekek, fiatalok öregek / Fegyvert ragadjatok. / Mert nem tudjátok mikor, Mert nem tudjátok mikor / Tőrnek rátok a rácok. Nyilvánvaló az első strófából, hogy itt Petőfi nemzeti dala ihlette a költőt, s hogy ez látens háborús helyzetben keletkezett. Találkozhatunk magyar vitézek talpraállításával és a szerb támadás helyett a riadó fúvásának várásával is. Az erősen didaktikus nóta meg is magyarázza, hogy miért várható szerb támadás: Boszniának hegyei, Boszniának hegyei / A magyar királyé. / Mégis az a kutya szerb, mégis az a kutya szerb / El akarja venni. A közjogi helyzet pontos leírása 23 számomra egyértelműen az értelmiségi szerzőséget mutatja, ami különben sok katonadalnál megtalálható, 13 Ehrenburg, Ilja: Emberek, évek élete. Budapest, Az Ujság, szept Csibi Istvánné visszaemlékezése. In: Hoppál Mihály Küllős Imola Manga János (szerk.): Emlékül hagyom az unokáimnak, dédunokáimnak, lássák hogyan éltünk, s hogy az ő életük szebb legyen egyszer... Budapest, Hoppál Küllős Manga: Emlékül hagyom, 145. Nagy Kovács István visszaemlékezése. 17 Hoppál Küllős Manga: Emlékül hagyom, 276. Balla János emlékezése. 18 Kádár Gyula: A Ludovikától Sopronkőhidáig. Budapest, Kassák Lajos: Egy ember élete. Budapest, Ugyanezzel találkozunk a hasonló álláspontú Nagy Lajosnál is. Lásd: A lázadó ember. Budapest, Deseő Lajos, vitéz ny. tábornok Harctéri naplója. Budapest, Szepessy-Bugsch Aladár, vitéz (összeállította): A m. kir. Nagykanizsai báró Szurmay Sándor honvéd gyalogezred története a világháborúban. Sopron, I Csatadalok, Gondoljunk arra, hogy október 6-án Ferenc József a magyar Szent Koronára hivatkozással jelenti be kiáltványában Bosznia Hercegovina annexióját. 48

6 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok s a dallam mellett a szöveg megkedvelése teszi ezt elterjedt nótává. Érdekes módon az egyes variációk azután eljutnak odáig, hogy: Szerbiának hegyei, Szerbiának völgyei / A magyart illeti, / Mégis az a kutya szerb, el akarja venni. Az adott szövegváltoztatás, azaz egy régebbi dalnak az adott helyzethez való igazítása igen gyakori a katonanótáknál. Megállj, megállj kutya Szerbia / Nem lesz tied soha Bosznia. / Mert a magyar nem enged / Míg egy csepp vére meleg, / Akármennyit szenved. Az adott versszak egyértelműen a háborús katonadalok egy részében megjelenő magyar vitézséget és magyar kitartást tükrözi. Hangsúlyozni kell, hogy a vitézség, harckészség, erő legalább olyan gyakran jelenik meg az ezredekre vonatkoztatva, a kisebb közösségek összefogásaként, mint egy egész nemzet férfiasságaként. Itt a győzelem vagy halál momentum egyáltalán nem tűnik tragikusnak, inkább szólásszerűnek. Akárhogyan dörög az ágyú, / Nem félünk mi a Szerbiától. / Megtámadjuk azokat, / Lőjük mint a nyulakat / A magas hegyek között. Ez a versszak az ágyúdörgéssel már a háború szagát mutatja, ugyanakkor az ellenség lebecsülését, a lőjük, mint a nyulakat, a győzelem biztonságát is. Mindemellett egy feltehetően már a nagy világégés alatt keletkezett variációban az egyéni sorsra vonatkozóan éppen nem a győzelem, hanem a halál biztossága jelenik meg, hasonlóan számos más dalhoz: Ha én aztat tudnám, hol lesz a sírom. / Szerbiában én azt gondolom, / Szerbiának völgyében, a fekete földjében / Temetnek el engem. 24 A jelzett toposzoknak háború alatti megjelenésére később visszatérek. A háború kitörésekor, mint említettem, külön kell választanunk az utcán hallott, részben énekelt muzsikát a bevonuló, már egyenruhába öltözött, a frontra induló katonák által énekeltektől. Az előbb említett az, ami megdöbbenti (vagy büszkeséggel tölti el) a hallgatót, ez az, ami a visszaemlékezések szerint leginkább tükröz valamiféle a háborúval való azonosulást; azt is mondhatjuk, hogy ezek között az átlagosnál nagyobb arányban szerepelnek az országgal, a nemzettel való azonosulást expressis verbis kimondó mondatok, kifejezések. Ezeket a dalokat amelyek között erősen szerepel a Himnusz és a Szózat, mint láttuk, a Kutya Szerbia és, mint később kitérek rá, a Kossuth nóta elsősorban civilek vagy még civilek éneklik. Kicsit másnak tűnik a vonaton ülők éneke. Ebben már messzemenőkig tükröződnek a bevonulási dalok, s elfogadottan az elválás miatti bánat is. Ugyanakkor a férfiasság is megjelenik, Csáth például elsősorban ennek tudja be az állandó dalolást. 25 Ez az az időszak, amikor a legtöbb ötlet is megjelenik arra, hogy mit kell a katonának énekelni A szövegvariánsokra lásd: A nagy háború katona nótái, (114). Szerinte a dal a háború elején, az első szerb harcok idején nagyon népszerű volt. Lásd még: Történeti énekek és katonadalok, 756. Van olyan variáció, amely esetleg az okkupációra utalhat: Jaj istenem hol lesz a sírom/ Boszniába én azt gondolom / Boszniának hegyébe a fekete völgyébe de /Leszek eltemetve. EA 2000/ Az éjjel folyamán többször felébredtem. Az első alkalommal még nagy éneklés folyt odakünn. Valami nagyobb állomásról indultunk el, ahol sok cselédlány és kisasszony üdvözölte vonatunkat. A mindig fürge legénység, úgy látszik, ki akarta vágni a rezet, ez volt az ének magyarázata. Amint a vonat gyorsabb robogásba jutott, hamar elhalt az ének. Csáth Géza: Emlékirataim a nagy évről. Háborús visszaemlékezések és levelek. Szeged, Lásd például: Holdvilágos az éjszaka /Masíroz a magyar baka. Farkas Imre szövege és zenéje. Budapesti Napló aug. 7. XIX ; Galiciában, az orosz határon/ Csata akar lenni. /El is mentek oda a vitézek, /A hazát védeni. Budapesti Hirlap, aug. 18. XXXIV ; a Csatadalok és a Harci dalok című már idézett kiadványokat. 49

7 Tanulmányok Szabó Dániel A beöltözöttek, a vonat s annak dalai is hozzájárulnak a nótás világháború képhez. Balázs Béla (önkéntes) Lélek a háborúban című könyvében így ír: Egy éneklő zászlóaljat visz a vonat az éjbe. Férfiének csap ki belőle, mint kéményéből a tüzes szikra. Egy bekanyarodó másik sínen egy másik katonavonat énekel el mellettünk. Jobbra, messzebb a sötétben láthatatlanul szintén egy férfidal gurul a síneken délfelé, minden sínpáron ének patakzik. Ezen az éjszakán egész Európában dalok száguldanak egymásfelé, táborok nagy kórusába torkolván. Ilyen éneklés még nem volt a föld hátán. Ez a halál. A hadseregre gondolok, melyhez csatlakozni fogunk. Egy óriási énekóceánnak gondolom, melybe énekfolyók ömlenek. 27 Hozzá kell tennem, hogy az általa idézett katonadalnak semmi köze a háborúhoz, sokkal inkább a kaszárnyaélet felfokozott és kényszerűen elfojtott szexualitását tükrözi: Sárgalábú istenit az anyádnak Engem szeress, ne az édes anyádat. 28 A haditudósító Molnár Ferenc, kinek írásai a hadi erőfeszítések segítésére szolgáltak, ugyanerről így számol be: A mozdony hosszan felvisít, és a vonat elindul. A hatalmas zongora most már teljes erőből szól 29, az ordítás az ezredes üdvözlése, ahogy elhalad a vagon mellett. Egyhelyben állunk. Ahogy lassan elgurulnak előttünk a vagónok, minden vagón rakománya más nótát énekel. Karok, sapkák lengenek. Az egyik vagón elmegy előttünk egetverő énekkel; éppen ennél a sornál tartanak:... disznó szerbek számára... A következő vagonból más ritmusban ez zúg felénk:... szakasz-ve-zető! Két vagón közös nótát fúj:... maradt itthon kettő-három, nyomorult Aztán eltűnik az egész, már csak az utolsó három kocsi piros lámpáját látjuk, de a távolból, a sötét estéből, amelybe elrohant velük a vonat, ordítva száll a hang felénk, az összekeveredett tíz húsz bakanóta zeng-harsog a levegőben, viszi a mozdony az éjszakába ezt a félelmetes vas-hangszert, ezt a vágtató orgonát: a háborúba rohanó, éneklő vonatot. Egyre messzebbről zúg. Aztán vége. 32 Láthatjuk, hogy belesző egy kis szerb-szidalmat, amely szöveggel egyébként másutt nem találkoztam, de ő is alapvetően a klasszikus békenótákat idézi. Ugyanezt teszi Roszner 1938-ban publikált harctéri naplója is egy májusi eskütétel utáni bevagonírozás kapcsán: Ne sírjatok kecskeméti lányok, / Visszajövünk még hozzátok 33 Kassák már idézett őszi novellájában egy 1848-ra visszamenő háborús bevonulási nótát idéz, aminek különböző variációi szinte minden említett gyűjteményben előfordulnak: Megjött a levél fekete pecséttel. / Megjött az orosz százezer emberrel; / Kétszáz ágyúval áll a harcz mezején. / Igy hát tubiczám, elmasírozok én. 34 Ez a dal már egyértelműen nem csak a sorozó nóták variációja, tükröződik benne a tényleges háború tapasztalata is. Érdekes megjegyezni, hogy Kacsóh Pongrácnak a katonadalokról írott 1918-as cikkében az 27 Balázs Béla: Lélek a háborúban. Gyoma, Balázs: Lélek a háborúban, Most olyan a vonat, mint egy felségesen nagy zongora bilentyűsora, amelyen dörgő skála megy végig alulról fölfelé. Egy láthatatlan pedál tovább tartja a hangot, mert amelyik vagón már megszólalt, az többé nem hallgat el írja korábban ugyanő. Molnár Ferenc: Egy haditudósító emlékei 1914 november 1915 november (1916) első kötet. Budapest, Hagyományos bevonulási nóta, amely Házunk előtt mennek el a huszárok -kal kezdődik. 31 A Zsindelyezik a kaszárnya tetejét című, A piros bugyellárisban 1878-ban szereplő bevonulási nótából. 32 Molnár: Egy haditudósító emlékei, Katonák, népek események. Vitéz Báró Roszner István világháborús naplója. Budapest, Az Ujság, szept

8 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok ezt mutató, egyébként szintén legalább 1848-ig visszavezethető utolsó strófa 35 nem szerepel. 36 Úgy tűnik, minél inkább előrehalad a háború, avagy minél inkább belekerül a katona a háborúba, feltételezhetően annál kevésbé tükrözik a dalok a külső elvárásokat, annál őszintébbek, annál inkább a saját és a közvetlen környezet érzéseit tükrözik. A már jelzett források miatt vagyok kénytelen feltételes módban fogalmazni. 37 Ha megvizsgáljuk az első világháborúhoz köthető dalok alaptémáit, meglepő eredményre jutunk, amiben hangsúlyozottan szerepe van annak a már említett ténynek, hogy a dalok jelentős része nem eredeti, hanem korábbi, néha sokkal korábbi katonanóták átköltése, variációja. Természetesen ezekben az átköltésekben megjelenik a háború valamiféle indoklása. Az indokok között nagyon ritka s teljesen a propagandakiadványokra és a lelkes értelmiségiekre visszavezethető a Szarajevóra való utalás: Gyászba borult Magyarország királya,/ lehullott a kertje két szép virága, / ahány könnycsepp két szeméből kicsordul, / annyi akó vért csapolunk a rácból. 38 Trónörököst meggyilkolták / És hűséges hitvesét. / Igazságért mentek harcba, / Majd az Isten megsegít. / Híres volt a magyar vitéz, / Mióta csak világ áll. / Háboruban mindegy neki / Az élete vagy halál. 39 A dalátalakulás folyamatát és variációit szépen mutatja a következő Ferenc Ferdinándra utaló dal: Azt üzenték Szerbiából csata akar lenni / készülnek a magyar bakák el is fognak menni / szólnak az ágyúk a gépfegyverek 40 / mégsem jön a kapitányunk / meggyilkolták a trónörökösünket / azért bosszút állunk. 41 A dal története feltételezhetően az okkupációs válság idején kezdődik, ott akart ugyanis csata lenni. Nem üzenték azaz abban a variációban nem szerepelt az, hogy az ellenfél kezdte. Mennek is a huszonötös bakák, más variációban a vitézek, egyik variációban a hazát védeni, a kapitányunk helyett a párom az, aki nem jön ide, s így van értelme, elvégre a bevonulási elválásról szól. A változás is inkább a bevonuláshoz kötődik, hiszen elvesztettem civil (cibil), (legény) életemet /, míg élek sajnálom -mal zárul a versszak. Érdekes módon egyedül a Budapesti Hírlapban augusztus 18-án közölt katonadalban fordul elő a de azt nem sajnálom kifejezés. Már ezek a variációk is szépek, de ha elfogadjuk Schöplin Aladár 1918-as közlését, mely szerint az eredeti dal így szólt: Harangoznak a toronyban, / Mise akar lenni, / Készülődnek a legények, / Misére kell menni. / Égnek a gyertyák az oltár előtt, / Mégsem jön el az én párom. / Elvesztettem a legényéletemet, / Míg élek sajnálom 42, akkor igazán nagy a változás. Ebbe a kategóriába tartozik a már említett Megállj, megállj kutya Szerbia is. A dalokban megfogalmazott háborús racionalitás túlmegy a szerb támadáson : Magyarország nem kis község, / Körülvette az ellenség. 43 Az ellenségben nem csak a szerb kutya, hanem 35 Bajtárs, ha meglátsz, szenvedni engemet, / Szállj le lovadról, szurj agyon engemet, / Vagy fegyvered szegezd a mellemnek, / Ne hagyj sokáig kinlódni engemet. 36 Kacsóh Pongrác: A mai magyar katonanóta. In: Haraszthy Emil (szerk.): A daliás idők muzsikája. Budapest, (szöveg: ) ui. Katonanóták. Kacsóh Ponrác gyűjtése, i. m Érdekesen fogalmaz az egyik korabeli gyűjtő: Csetényi Imre másodéves bölcsész, ekkoriban önkéntes, mikor megjegyzi, hogy a katonák azonnal szerepet játszanak, amikor valakinek és nem maguknak énekelnek. EA Z. L.: Szalontai katonanóták. Magyar Figyelő, 6. évf. (1916) 1. sz Csatadalok 40 A korai variációkban, természetesen még nem gépfegyver szól, hanem ropognak a fegyverek. 41 www. szepi.hu/nota/nepdal/szoveg/magyar-katonadalok 42 Schöplin Aladár: Katonanóták. Esztendő, május Molnár: Egy haditudósító emlékei, 230.; EA 1296.; A nagy háború katona nótái, 74. (116). A dal természetesen korábbi, de ekkor új értelmet kaphat. Lásd Tari Lujza: Magyarország nagy vitéz- 51

9 Tanulmányok Szabó Dániel a muszka és az olasz is. Maga a kifejezés egyszerre jelenti a rosszat, akit le kell győzni, és a lebecsülendőt, akit le lehet győzni. A háborús ellenség gyűlöletének indoklása elég hamar átmegy a háborúra: azért rossz Szerbia, azért rossz Oroszország, mert háborúba kell menni, s a szeretőknek el kell válni. A gyűlölet, a másik fél hibáztatása, az ország védelme mellett jelen van a dalokban a kivagyiság, a férfiasság, a bátorság. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a katonaság hagyományosan a férfivé válás jelzése, a katonaviseltek válnak az otthoni közösségek teljes jogú férfitagjaivá. Nyilvánvalóan keveredik az ilyen jellegű férfias kiállásokban a férfiasság és patriotizmus: Jó magyar nem teszi szögre a kardját, / Ha veszélyben látja szép hazáját. / Szép hazámért kész vagyok a halálra, / Vígan indulok el a csatába. 44 Megy a gözös, megy a gőzös a muszkák fele, / Magyar baka, magyar huszár vígan megy vele, 45 Vigan mёnnёk mёr a király azt atta parancsba. / Siessetёk fiuk, csinájjatok rёndёt, Taljánországba. 46 Ugyanígy jelenik meg a bátorság, a kiválóság hangsúlyozása, sokszor egyszerűen átfogalmazva a háború előtti fegyvernemi vagy egységnótákat. Ha vezénylik magyarul, hogy előre! / Felpezsdül a magyar fiúnak a vére, / Jöhet akkor talján-muszka ezerannyi, akkor sem hátrál, / Ezer halállal is bátran szembeszáll. 47 Hiszen alaposan, bátran, magyarosan / Elbántam én a muszkákkal. 48 Egész világ ellenünk van mostan, / De mi bátran állunk meg a frontban. 49 A zenés mulatókban is szerepelhetett és ség. A szabadságharc emlékezete a nép dalaiban. Budapest, a kifejezésnek Győrhöz kötéséről.; A veszély egészen odáig megy, hogy előfordul a Megállj megállj kutya Szerbia kéne néked a monarchia szöveg is. EA Zilahy Lajos: Dalolnak a katonák. Magyar Figyelő, 5. évf. (1915) 4. sz Egy hölgy által beküldött, kicsit műdalosnak tűnő nóta. 45 Katonadallal ellátott propaganda-képeslap. Kiscelli múzeum 269/ EA 620. Megjelenik ugyanakkor a víg kifejezésnek pusztán illusztrációs szerepe is, amikor az ismert régi huszárnóta mintájára készült bakanótában: Olaszország határszélén muskátli virágzik. /Alatta egy magyar baka vígan masírozik. A figyelmeztetés utáni katona válasz: Az ellenség golyójának leszek áldozatja. EA 2160 Nyilvánvaló, hogy az adott dalban különböző motívumok keverednek. 47 A nagy háború katona nótái. 75. (118) A magyarul vezénylés kettős jelentésű lehet az adott pillanatban: egyrészt ellentétben a közös egységekkel a honvédségnél magyar a vezényszó, s ezt meg is próbálja a tisztikar egyfajta büszkeség indokaként beállítani. Másrészt bele-beleírhat egy jól informált értelmiségi némi nagypolitikát a katonadalokba, amikor a véderővitákra utalva olyan szöveget állít elő, mint a az idézett dal első versszakában: Azt mondják, nem jó a magyar vezényszó, / Hogy a magyarnak is csak a német való. / De bebizonyították a vitéz magyar 12-esek, / Hogy a magyar szív mellett csak győzni lehet. Ugyanezt a magyar büszkeséget a Monarchia másik felével szemben is képviselheti egy szöveg: Túl a Lajtán szorittzák az osztrákot / Në fijj némët mёnnёk mar a honvédok. / Mëgviggyük mi Görz Gradiskát Doberdót. / Elfelejtjük nagyvennyolcba hogy mi vót. EA 584/76. vagy Száva partján sáncárok. / Honvéd baka sétál ott / Az oszrákra rá kaját: / Sose búsújj kamerád! / Sz úgyis éin vigyázok rád! EA 619/ A nagy háború katona nótái (122) 49 A nagy háború katona nótái, 121. (207) A Magyar néprajzi lexikon Csatadal címszava néhány példát hoz: Hull a golyó, mint a zápor a földre, Magyar baka bátran rohan előre; Szól az ágyú, ropognak a fegyverek, Most látni meg, hogy ki a magyar gyerek! Molnár jegyzi meg: a magyar katona énekében eddig sehol egy háborús sort, egy harcias szót nem hallottam, mind az anyáról, a babájáról, a falujáról énekel, virágokról, fákról, folyókról, hűségről, hűtlenségről, kisjányról, csillagról, erdőről, kiskertről, lóról, execirozásról, berukkolásról van szó, Molnár: Egy haditudósító emlékei, ; Csetényi Imre így fogalmaz: A híres-nevezetes bihari honvédek végigverekedték a háború összes részletét de különös, hogy legfeljebb egy-két szó mutat erre. A nóták tárgya: 52

10 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok szerepelt is az adott érték Fel csatára most mind, aki él, / Nincs köztünk olyan ember, aki fél, / Bátran ront az ellenre a magyar, / S mienk a diadal énekelték az Azt üzente Ferenc Jóska című kupléban. 50 A hagyományos katonai magatartás a férfiasságot nem pusztán a bátorságban, a fegyverek hordásában, tulajdonlásában, hanem a nőkhöz való viszonyban is kifejezte. Az adott pillanatban arról beszélek, hogy a katonának szeretője van (volt). A sorozáskor, a bevonuláskor elmondott búcsú tulajdonképpen minden bánatossága ellenére tartalmazza ezt a momentumot is. A kérdés most az lehet, hogy a büszke hím mennyire jelenik meg a háborús (háborúban énekelt) dalokban. Olyan dalokra gondolok, mint: Megy a gőzös, a belseje / Sárgára van festve, / Azon visznek engem / Budapestre, / Várnak ott rám göndörhajú / Zsidólányok, / Én meg csak úgy huszárosan / Kacsingatok rájok. 51 A háború előtti katonadaloknak integráns részét képezte a van nekem katonaszeretőm férfias, sőt mondhatnám, macho kijelentés. Ez természetesen lehet egyes szám első személyű kijelentés, de vonatkozhat az egész egységre is. 52 A háború alatt más jelentést kap a katonaszerető, hiszen nem egy más városban, hanem más országban találkozik a baka (huszár, tüzér stb.) a lánynyal. Oroszország körül van kerítve, / Magyar baka annak a kerítése. / Hatvanas baka a kapufélfája, / Orosz kislány annak a babája. 53 Jányok, jányok szerbijai jányok / Közüllëtëk csak ëggyet sajnálok / Ha az az ëty kösztetek nëm vóna / Szërbijába nëm marattam vóna. 54 Kitették a, kitették a holt testem az udvarra, / Nincsen apám, nincsen anyám ki engemet siratna. / Apám helyett, anyám helyett rámborult egy muszka lány, / Még az ég is, magas ég is gyöngy harmatot hullat rám. 55 Itt is megjelenik azonban, s nem pusztán a halálvíziónál az idegen lány pótszer, nem teljes boldogságot nyújtó jellege: Jaj Istenem, hogy kell ott megszokni, / Hogy kell nekem muszka lányt szeretni. / Ha ölelem, karjaim reszketnek, / Ha csókolom, szemeim könnyeznek. 56 A nőhiány és ennek megfelelően a szabadosabb szexualitás eleve integráns része a katonaéletnek. Az a régi toposz 57, hogy: Meg mondanám a császárnak magának, hogy / Jászerelem, katonaélet itthon és búcsú anyától, kedvestől, csak nagy ritkán van a dalokban harctéri kép. EA Az első világháború hétköznapi műdalai Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy a címek sokszor több s eltérő tartalmú dalra vonatkoznak. Lásd például azt üzente ferenc jóska / legény kell a háborúba / kedves barátom / eléizent az ellenség / kössön kardot a legénység /kedves barátom / kardot kötött a legénység / sok anyának keserűség / kedves barátom / ne sírjatok ti szép lányok / visszajön még galambotok / kedves barátom / visszajönnek akik élnek / ott maradnak kik meghaltak / kedves barátom / véreteket ontottátok / testetek földbe zártátok / kedves barátom. 51 Molnár: Egy haditudósító emlékei, 231. Variációi megtalálhatók EA 620/24 és EA 619/24. Korábbi variációnak tűnik, ahol nem Budapestre, hanem Fimuéba viszik a katonát, és a lányok meg egyszerűen repedtsarkúak. EA 1296/ Lásd például... Minden lánynak recece 34-es a babája. EA 864/ EA 2160/ EA 2586 / EA 1296/69. A Kitették a holttestet az udvarra című dal a Néprajzi Lexikon szerint nóta, másutt régi színházi népdalként szerepel, melyet a jól menő próbákkor énekelnek. Jókai Mór temetésén Csóka József komáromi prímás 24 tagú bandájával ezt játszotta mint a cigányok gyászdalát. 56 Katona nóták, 11. (8) és A nagy háború katona nótái, 21. (8) ban a Gyerekasszony című darabban énekelték. Kerényi György: Népies dalok. A Magyar népdalok és népies dalok III. Budapest,

11 Tanulmányok Szabó Dániel nyokat is, jányokat is sorozzon be bakának 58 érdekes háborús variációkat kap 59 : Az ellenséges uralkodók, Ferenc József (I. (IV. Károly) és az orosz cár kölcsönösen azt írják egymásnak, hogy Sorozzon be minden kislányt bakának. 60 A válasz, mint a toposz eredetijében, természetesen elutasító, nem a tizenhárom szoknyára, hanem egyszerűen arra utalva, hogy: Nem illik a csákó a lány fejére. 61 Az új császárral és királlyal énekelt variációban felszólított cár válasza: ugyan Karcsi, mi az Isten nyilának! 62 mutatja, hogy itt a katonahumornak speciális megjelenésével van dolgunk. A következő, egy 1910-es kiadványból ismert katonadal mutatja a bevonulás kettős érzelmi hatását. Az első a bánat, az elválás, itt az anya részéről, a második az uralkodó szájába adva a kijelentést a férfiasság és a hadsereg már említett összekapcsolódása: Édesanyám kiment a kiskertbe, / Fölsóhajtott a csillagos égre: / Én Istenem, elölöm magamat! / Katonának viszik a fiamat! // Édesanyám, ne ölje el magát, / Kérdezze meg első Ferenc Jóskát! / Első Ferenc Jóska is azt mondja: / Nem is legény, aki nem katona. 63 Hogy itt nem pusztán az anya bánatáról van szó, mutatja, hogy a dal második részében, amely külön nótaként is előfordul, s amely az ismert göndörhajas motívumot tartalmazza, maga a bevonuló is a ha katonának kell menni, akkor jobb meg sem születni érzést fejezi ki. 64 Úgy éneklik, hogy a nyakán mindnek megfeszül az ütőér; úgy éneklik, hogy elfúl bennük az otthoni, elszakadástól keserű, sajnálkozó szomorúság. Úgy éneklik, ahogy a büszke, szilaj, maguk se tudják hová rohanó vitézi érzés dühöng a mellük alatt. 65 Mint már említettem, nem pusztán a háború kitörése, a bevonulás kapcsán jelenik meg az éneklő katona képe a köztudatban, a katonadalra való odafigyelés, az ahhoz való valamilyen vonzódás később is jelen van, s tulajdonképpen sokszor és sokféle diskurzusba beépül. A háború második esztendejének elején, 1915 őszén jelenik meg Az Ujságban Győry Lórándnak Euterpe nyári ruhában című tárcacikke, mely sok szempontból a katonák éneklésével kapcsolatos valamennyi toposzt felsorakoztatja. Sztorija nem más, mint Nagyboldogasszony napján a templomi és a katonazászlók, a templomi és a katonai ének találkozása. Az egyik menet zászlaján ezek a láthatatlanul is égő tüzes igék ragyogtak: Hit és Üdvösség. A másikén: Hazáért és Királyért. Az egyik menet: a jelen hálás hódolata az örökké élő 58 EA 619 /37. Ennek megvan a kisközösségi variációja is: Bárcsak jányokat is soroznának / A mi századunkhoz rukkolnának / Kipuculnám a risztungját kardját / Csokolnám az ici pici száját. EA 584.; EA 200/94. Lásd még Kertész István: Bakanóták. Nyugat, 1914/24 Tábori posta. 59 Itt nem arra gondolok, hogy az énekes nem a császár szobájába akar bemenni, mint az eredeti nótába, hanem a harctérre kimenni. (EA 2000/93), ami alapvetően lapsus linguae. 60 EA 3590/VIII. 61 EA 1296/32 ; Tari: Magyarország nagy vitézség, 124. Meghallgatható: Tari Lujza: A szabadságharc népzenei emlékei. MTA Zenetudományi Intézet. Enciklopédia Humana Egyesület, Budapest, CD kiadványon, Az elmehetsz már akár alá, akár fel dallamával. 62 EA 584/ A magyar népdal. Budapest, II Bárcsak anyám féléves koromba / Kötött volna követ a nyakamba, / S dobott volna bele a Dunába, / Hogy ne volnék császár katonája. A magyar népdal, II Móricz Zsigmond: Vérben, vasban kis képek a nagy háborúból. 3. kiadás. Budapest, Szervusz Rozikám, csak Moszkvába megyek című, 1914 szeptemberéből származó írás. 54

12 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok múltnak. A másik: az ezredéves múltért mindenkor halni kész jelen. Az egyik: imádkozó szívek, amelyek segélyt kérnek a hazára. A másik: túláradt szívek, melyek segélyt nyújtanak a hazára. A bucsusok dala ugy mélázott, mint a hárfa:»boldogasszony Anyánk, kegyes nagy Patronánk«. A katonák dala ugy harsogott, mint a hegyormon zengő kürt:»édesanyám, édesanyám, csak az a kérésem!«66 Az adott szöveg nyilvánvalóan a háború valamiféle apoteózisát kívánja nyújtani, s ezzel a háborús erőfeszítést fenntartani, sőt fokozni, s erre kiváló alkalom, hogy bevonhatja a vallási hitet is, melynek papjai úgyis megáldották a katonák által használt fegyvereket, s szinte a vallási hit szintjére emeli az adott államhoz való aktív, harcoló ragaszkodást. Milyen dalokkal és azokhoz kapcsolódva milyen jelzőkkel próbálja ezt a korabeli közbeszéd elérni? Folytatja a már idézett dalt»esztra ruhát, esztra ruhát csináltasson nékem!«67»édesanyám, ha bejön Egerbe«68»a szép fényes katonák gyöngy-arany élete«69,»édes anyám, ne sirasson«70,»ha én téged birhatnálak, egy világért nem adnálak«71,»ott várnak a göndörhajú budapesti lányok«72,»megállj, megállj kutya Szerbia!«73,»No, de van még félkarom, a muszkát megvakarom!«74 Láthatjuk, hogy a felidézett dalok többsége a hagyományos férfias, a civil társadalomból kiemelkedő katona öntudatát tükrözi, s csak két olyan sort idéz, amely a hazához, a nemzethez, a szélesebb értelemben vett saját közösséghez való hűséget dokumentálja. Úgy látszik, a szerző is elégtelennek tartja az arányokat, s egy a sebesült katonáknál talált, feltételezhetően saját, verssel zárja írását, amelyben ilyen sorokat találunk Ne féjj Árpád, mögsegit a Kárpát., Mer ha fázunk, se hagyjuk a házunk!, Lölköm Juliskája/ Burulj a keblemre/ Forró szerelembe! 75 Mindezek alapján próbál a szerző valamiféleképpen nemzetépítő funkciót adni a katonadalnak és a katonazenének, amelyet azzal azonosnak tekint. Állításának lényege, hogy itt valami új minőség van kialakulóban: A magyar katona énekének el kellett oda jutnia, a hol eddig jóformán csak más nyelvet beszéltek, és nekünk örködnünk kell, hogy ez a dal mindig is ott zsongjon, éljen, tanitson a hazát szeretni, ugy a mint honszerelmét a magyar katona hulló vére megpecsételte a kárpáti bérczeken. 76 Találkozunk a háború éveiben egy másik a katonadalokkal kapcsolatos beszédmóddal, ez valamennyire reakció is az ilyen dalokra, versezetekre való, már említett rácsodálkozásra. 66 Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában. Az Ujság, szept Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában. 4. Ezt a nótát valamiféle hazagondolásnak tekinti. 71 Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában. 4. Ezt meg olyan álomnak, amely megenyhítette a szenvedést az uzsoki szorosban. 72 Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában. 4. Ezt pedig olyan tréfának, melyek akkor is az ajkon fickándoznak, mikor a katona ugrásra készül, mint az oroszlán. 73 Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában. 4. A híres-hirhedt nótát mint szilaj, vad gúnykiáltást említi. 74 Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában. 4. Az egyébként általam másutt nem talált sort pedig mint szarkazmusba fojtott hősi önmegtagadást. 75 Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában Győry Loránd: Euterpe nyári ruhában

13 Tanulmányok Szabó Dániel A háború utolsó évében, 1918 májusában Schöplin Aladár és az ő nyomán Babits Mihály foglalkozik a katonadalokkal. 77 Schöplin hangsúlyozza, hogy új helyzet állt elő, mert a hadsereg eddig nem igen figyelt oda a katonanótákra, de a háború idején fontosnak tartja azok hasznosítását. Jelzi Gömöri alapján, hogy kevés az új dal, inkább régi daloknak eredeti formában vagy részben új szöveggel való éneklése jelenik meg. Úgy találja, hogy az új háborúban keletkezett nóták teljesen az ismert motívumokból vannak összeállítva. Kevés az invenció, azok néha irodalomból, de sokkal inkább orfeumok, kabarék, operettszínpadok darabjaiból erednek. 78 A városi utcai költészet nyomja rájuk a bélyegét, amely egyébként egész népköltészetünket korrumpálja. Úgy látja, elkezdődött az átalakulás ősi népköltészetből félművelt költészetté. 79 Babits tulajdonképpen Schöplinre reagál, úgy értelmezve az előbbit, hogy a népdal haldoklik. Az új népköltészet lényegében félművelt költészet, félművelt emberek költészete. 80 Alapvetően elfogadja ezt az adott ítéletet, ugyanakkor nem erkölcsi alapon, nem a jó és rossz kategóriáiban reagál rá: A városi ember sok kultúrát tanult, de sokat is vesztett, sokat is felejtett, mikor fajának ősi hagyományos életét felejtette. Az ősi élet és ősi szó e kulturáját őrizte meg a falusi ember. E kultúra az, amiből a népköltészet kinőtt... Minden olyan esemény vagy állapot, mely a népet ősi, hagyományos életmódjából kiforgatja s így a háború is, minden, ami régi szokásokat tesz értéktelenekké vagy lehetetlenekké, a népköltésre nem előnyös, csak hátrányos lehet, mert a nép kultúráját bolygatja meg az ilyen változás: azt a kulturát, amely nem könyvekben, hanem magában az élet formáiban öröklődött. Ezért az ilyen korszakok népköltésében is mindig csak az a jó, ami régi meg tudott benne maradni: a háborús népköltésben az a jó, ami még háború előtti. 81 Ezt a megjegyzést akár háborúellenesnek is tekinthetem, ami nem meglepő sem a szerzőt, sem az időpontot, 1918-at tekintve. Jellemző ugyanakkor hogy sem Schöplin, sem Babits nem utalnak a háborút valamiféleképpen támogató dalokra, sőt azokra sem, amelyek nem szomorúsággal fogadják az adott mindent felforgató eseményt. 82 Érdekes módon a népdallal hivatásszerűen foglalkozó annak funkcióiért lelkesedő Kodály éppen ellenkezőleg ítéli meg a helyzetet, szinte felháborodva a két kritikán. Már cikkének címe is jelzi, hogy egészen más a megközelítése: A népdal feltámadása 83 Mióta a háború meg a háborús demokrácia megint ráterelte a figyelmet a népre s az utcákon visszhangzó katonanóták a népdalra, egyre többször halljuk, rendesen egy-egy új háborús népdalfüzettel kapcsolatban azt a véleményt, hogy a népdal már nem teremt újat, kimerült haldoklik. De gondoljuk meg, hogy az eddig napvilágot látott háborús dalfüzetek, kivétel nélkül alkalmi, dilettáns munkák, éppenséggel nem arra valók, hogy belőlük az egész nép- 77 A kiváltó ok Gömöri Jenő katonadal gyűjteményének második, részben átírt 1918-as kiadása.; A kiadvány kapcsán kialakult vitáról Kodály Zoltán szempontjából beszámol: Szalay Olga: Kodály, a népzenekutató és tudományos műhelye. Budapest, Schöplin Aladár: Katonanóták. Esztendő, máj Schöplin Aladár: Katonanóták Babits Mihály: Népköltészet. Pesti Napló, máj Babits Mihály: Népköltészet Egyetlen kivétel, hogy Schöplin idéz Gömöritől egy az ellenséget kigúnyoló strófát. 83 Eredetileg a Pesti Napló október 22-i számának 5 6. oldalán jelent meg. Most a Kodály Zoltán: Visszatekintés. Összegyűjtött írások és nyilatkozatok I. Sajtó alá rendezte és bibliográfia jegyzetekkel ellátta Bónis Ferenc. Budapest, alapján idézek belőle. Az írást elemzi: Szalay: Kodály, a népzenekutató,

14 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok költészet vagy akár csak a katonadal mai állapotára következtessünk. [ ] Azonkívül a katonadal csak egyik ága a népköltészetnek, ha el is sorvad, még ép maradhat a törzs. 84 Másutt, a Népdalterjesztő katonaság címmel írott fogalmazványában Kodály kimondottan a katonadalok pozitívumaira tér ki (kétségtelenül nem a háborúról s nem a dalok szövegeiről írva): dalai révén a magyar közös hadsereg a békés hódításnak, a népek közti megértésnek olyan eredményeit érte el, ami(t) semmi más eszközzel nem ért el semmiféle kormányzat. Ha az országunkkal szomszédos népek népdalgyűjteményeit lapozzuk, azokban magyar dallamok elképesztő mennyiségét találjuk. Mással nem magyarázható ez [ ] mint hogy az ott állomásozó magyar ezredek dalolását hallva megszerették, ellesték, megtanulták e dallamokat. Morva(országban), Gallíc(iában), Csehországban, lengyel, ukrán nyelv(területen). 85 Puska ropog a harctéren... Sej-haj ágyu tüze lobban, Én Istenem, jó Istenem Sej haj mikor leszek otthon. 86 Ha azt vizsgáljuk, hogy az első benyomásokat meghatározó bevonulási szituáción kívül milyen szituációkban jelenik meg az éneklés, akkor mindenekelőtt le kell szögezni, hogy a dal mítoszába, a katonadaloknak az első világháborúval való összekötésébe nálunk nem kerül be a rohamdal, amely például a német első világháborús mitológiának integráns részévé vált, majd beépült a náci ideológiába is. Langemarck, ahol önkéntesen katonának jelentkező német diákok gyilkoltattak le, miközben énekelve rohamozták meg az első yperni csatában az ellenséget. 87 Úgy tűnik, a német példánál kevésbé kerül sor Magyarországon az első világháborús önfeláldozásnak a nemzeti ideológiába való beépítésére. Azt hiszem, a világháború kétségtelenül nemzettudatot erősítő momentuma a gyász, a veszteség és nem a hősiesség mítosza. Gondolok itt mindenekelőtt az (egyébként jogszabály által kötelezővé tett) első világháborús emlékművekre, amelyeknek jelentős része összekötötte az egyéni veszteséget a helyi közösségből a háborúban elesettek felsorolásával a nemzeti (avagy országos) gyásszal, a területveszteséggel, röviden Trianonnal. 88 Érdekes módon nálunk még a nemzettudat szélesebb körű elterjedését az első világháborúnál sokkal jobban befolyásoló 1848 mítosznak sem lett igazán része. Történik ugyan 84 Kodály: A népdal feltámadása, Idézi Kodály Zoltán hátrahagyott írásainak 1993-ban Vargyas Lajos által kiadott második kötetéből Szalay: Kodály, a népzenekutató, HTM Kéziratos Emlékanyag-gyűjtemény /KE. Ruzsonyi Béla tartalékos hadnagy harctéri füzetkéjéből. A legtöbbet énekelt háborús dalok. 87 Cowley, Robert: WWI: Massacre of the Innocents for The Quarterly Journal of Military History, in: A mítosz kialakulására lásd Ulrich, Bernd: Die Augenzeugen. Deutsche Feldpostbriefe in Kriegs- und Nachkriegszeit , (= Schriften der Bibliothek für Zeitgeschichte; N. F. 8), Essen, ; Hüppauf, Bernd: Schlachtenmythen und die Konstruktion des Neuen Menschen. In: Hirschfeld, Gerhard Krumeich, Gerd Renz, Irina (Hrsg.): Keiner fühlt sich hier mehr als Mensch.... Erlebnis und Wirkung des Ersten Weltkriegs, (= Schriften der Bibliothek für Zeitgeschichte; N. F. 1) Essen, Monumentumok az első háborúból (kiállítási katalógus). Műcsarnok és a Népművelési Intézet kiadása, Budapest, 1985., ennek részben módosított könyv alakú kiadása: Kovács Ákos (szerk.): Monumentumok az első háborúból. Budapest,

15 Tanulmányok Szabó Dániel kísérlet ilyenre. Kemény Zsigmond a 3. és 9. zászlóaljról írja: Szuronyt szegezve s forradalmi dalt énekelve mentek az ágyúk elébe. 89 Jókai a lengyel vörössipkásokról ír hasonlókat: És hangzott a riadozó dal, a lengyel katonaének. 90 A rohamdal, amelyet a középkorban a faltörő kos használatánál szinte munkadalként alkalmaztak, úgy tűnik, a modern háborúknál teljesen elvesztette funkcióját. Kétségtelen, hogy Molnár Ferenc haditudósító munkájában előfordul Langemarckihoz hasonlóan kétségbeesett roham énekelve való végrehajtása a Przemyslből való utolsó kitörési kísérletnél:... azt mondja Lehmann kapitány [repülőtiszt, aki fentről nézte az egészet]: sie sangen schöne ungarische Lieder, szép magyar dalokat énekeltek és elől vittek egy magyar nemzetiszínű zászlót, amit valami vasúti állomáson kaphattak, mikor augusztusban elindultak. Mentek előre a zászló után énekelve, de sokan kidőltek, az árokba ültek. 91 Érdekes módon azonban a Molnárnál többször előjövő toposz a visszaemlékezésekben és a egységtörténetekben nem jelenik meg. 92 Hol jelenik meg még a háborúval kapcsolatosan a dalolás a bevonuláson kívül. Egyértelműen feltűnik a fronton is, tulajdonképpen valamiféle pihenőben, amikor a katonának ideje van. Szorosan kapcsolódik ez azon érzelemhez, amit Kodály így fogalmaz meg:» megkönnyebbül az ember, ha tele tüdővel kikiáltja panaszát. Innen a katonaélet szenvedéseit ecsetelő dalok meglepő nagy száma.«93 Ez a gondolat részben kiegészítve Schöplinnél így jelenik meg: A gyerek fütyörész a sötét szobában, hogy ne kelljen félnie, a katona dalol a kaszárnyában, mars közben, a vasúti kocsiban, a harctéren, hogy ne kelljen éreznie a háborús kényszerűség rettenetes terhét. Énekel jószántából, de énekel parancsra is, mert bizony a parancsnokok s az alsóbb tisztek forszírozzák is a katonák éneklését, mert tudják, hogy ez nagyon jó eszköz a»háborús katonai hangulat«fentartására. 94 Lehet itt szó valamiféle vendéglőben való éneklésről, kimondottan pihenőről, de közvetlenül a félelem legyőzéséről is, például Molnár Ferenc irodalmi beszámolója így szól a röpülő gránátoktól való félelem legyőzéséről: Hát kiadtuk parancsba, hogy nem szabad odafigyelni. Nem volt szabad gibicelni a jajgató vasmadárnak. Tudjuk, hogy a magyarok szeretnek énekelni. Azt mondtuk: énekeljenek. 95 Lehet aztán dalolni örömben, ha egy hosszú, veszélyes menetelésnek vége van, vagy ha az ágyútalpon szánkázhat a katonaember, vagy ha visszavonulás közben újra magyar területre érkezik az egység, valamiféleképpen ideiglenesen kivonulva a háborúból Kemény Zsigmond: Forradalom után. In: uő.: Változatok a történelemre. Budapest, Köszönöm Kovács Istvánnak, hogy felhívta a figyelmemet erre az adatra. 90 Jókai Mór: Az elesett neje. In: uő: Csataképek a magyar szabadságharcból. H. n., Molnár: Egy haditudósító emlékei, Lásd például Réti Béla (összeállította): A volt m. kir. Szegedi 5-ös honvédek világháborús emlékalbuma. Szeged, , ahol Przemysl elestével foglalkozik; Szenti Tibor: Vér és pezsgő. Harctéri naplók, visszaemlékezések, frontversek, tábori és családi levelek az első világháborúból. Budapest, 1988.; Dombi Kiss Imre: Pokoljárásom. Budapest, Szalay: Kodály, a népzenekutató, Schöplin: Katonanóták, Molnár: Egy haditudósító emlékei, A Molnár által idézett dalok mind nem aktualizált háború előtti kaszárnyanóták. 96 Lásd az eddig idézetteken kívül: Fényes László könyve a szerb harctérről. (második kiadás) Budapest, 1916.; Székely Aurél: A 38-as zászló alatt. Budapest, é. n.; A cs. és kir. 3. számú Gróf Hadik huszárezred története. Készült az ezred emlékbizottságának megbízásából A M. kir. hadilevéltár hivatalos adatai alapján. Budapest, 1931.; Huszár Károly: A magyar nép hősei. Jellemző történetek a világháborúból. Budapest, A Szent István Társulat pártoló tagjainak 195. évi illetménye. 58

16 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok Logikus lenne, hogy ha más-más a szituáció, más-más a dal is. De ez nem teljesen igaz. Ha megvizsgáljuk a visszaemlékezéseket, úgy tűnik, a katonaság mint olyan, a csapatszellem, a férfitársaság hozza ki a nótát a katonákból, s nem okvetlenül kapcsolódik a nóta szövege a pillanatnyi helyzethez. Itt is jelezni kell, hogy a katonadalok egyik meghatározó momentuma a direkt, közvetlen szexualitás, a trágárság sokszor hiányzik a gyűjteményekből, van, aki kimondja, hogy az olyanokat nem írja le, 97 a publikációk el akarják kerülni a botrányt, s van, ahol a gyerek gyűjtő szégyenli az ilyenek lejegyzését, bár ez idősebbeknél is előfordulhat. 98 A katonadal szövegek elemzésénél, a mikor mit énekeltek kérdésnél felmerül a népdal műdal szembeállítás, vagy másféleképpen a mit is énekeltek ténylegesen a katonák problémája, s hogy a lejegyző, a gyűjtő (és néha a publikáló) szűrője mekkora szerepet játszott. 99 A katonák békeidőben is gyakran találkoztak a hivatalos katonazenével, az egységek zenekarai ki- és bevonuláskor és hasonló alkalmakkor ezt játszották. Nyilvánvaló, hogy a háború kitörésekor, amikor a bandák járták a nagyobb városok utcáit, a helyzetnek megfelelően a bátorítóval feltöltekezett bevonulók ugyanezzel találkoztak. A háború kitörésének hírére, a himnuszok mellett ezt játszották a zenekarok mindenütt, kávéházakban, vendéglőkben stb. Még a háború alatt is előfordul, hogy, ha nem is az első vonalban, a katonák hallgatják, hallhatják a bandát. Egy 1915 nyaráról származó tiszti naplóbejegyzés utal a pihenők ilyen szépségeire: Arattunk, szántottunk, volt lóvisit. Reitschule, akár csak a kaszárnyában, s hozzá a 23-asok ott állomásozó zenekara adta minden délelőtt a muzsikát. 100 Maga a háború kitörése a katonadalokat lemezen is elkezdte terjeszteni. A tisztek számára adódott a lehetőség a lövészárokban berendezett fedezékekben a gramofon hallgatására. A lemezeken alapvetően a lelkesebb katonadalokat terjesztették, azt illett venni, s lehet, hogy legalábbis otthon vagy kezdetben valóban azt keresték. Érdekes módon a viszszaemlékezések, naplók utalva a víg valzerra és említést téve kattogó marsról is, inkább a békeidőket felidézői cigányzene és operahallgatásról szólnak. 101 Maguk a háború alatt élő dalok nagy része a korábbi katonáskodásból vagy az azóta eltelt időből valók: Tudok én civilkoromból annyi bakanótát, hogy egy pesti kávéház is lekedélyesedik nekem, ha elüldögélek magamban, és mert már másként nem megy, fog alatt kifütyürészem a szomorúságom írja a Nyugat kolumnistája, mikor Ignotus katonadalok publikálására szólítja fel. 102 Nyilvánvaló, hogy míg a korábbi népszínművekből beszivárgott dalok már sajáttá válhattak 103, addig a háborús színdarabok, kabarék számára készített va- 97 Molnár: Egy haditudósító, 323.: Körülbelül ez a nóta határ, ameddig a kinyomtatásban el lehet menni. Kár, hogy azt, ami a határon túl van, nem szokták a népköltési gyűjtemények fölvenni. Mert ezekben minden illetlenségük mellett rengeteg jókedv, elmésség, sőt némelyikben mély szomorúság és igazi költészet van. Köszönöm Vörös Boldizsárnak, hogy Molnár megjegyzésére felhívta a figyelmemet. 98 Lásd Csetényi Imre másodéves bölcsészhallgató gyűjtését: A gyűjtemény teljességének útját állja, hogy nem közölhetők azok a darabok, amelyek durva-szövegűek, vagy amelyek menetelés közben jól hangzanak, ám leírni egy s más kifejezés miatt lehetetlen. EA Gömöri is többször megjegyzi egy-egy dal publikálásakor, hogy nem népdal, de a katonák szeretik, vagy azt, hogy jól lehet rá menetelni. Csetényi Imre is operettdalokat stb. fedez fel az énekelt dalok között, de ezeket nem közli. EA Szenti: Vér és pezsgő, 249., 214., Szenti: Vér és pezsgő, 204., 208, Kertész István: Bakanóták. Nyugat 1914/24. sz. Tábori posta rovat. Internet. 103 Lásd Kerényi Népies dalok,; Érdekes történetet ír le Benda Gyuláné Imrik Margit nyarán, amikor a bevonuló katonák énekeltek, apja megmutatta neki azon dalnak a szövegét, amit ő írt 59

17 Tanulmányok Szabó Dániel donatúj dalok elterjedése sokkal lassúbb, s nem pusztán csak azért, mert a frontkatona ritkán találkozik ezekkel. Keveredik a népdal, a szövegében vagy dallamában népdallá vált műdal és a háború kiváltotta hazafias és üzleti érdekeket szolgáló műdal. Szóhasználatukban sokszor erősen eltérnek egymástól, sokszor pedig korábbi, már a katonák által elfogadott és régóta énekelt dalok kapnak új értelmet. Itt nyugszik a harminckettes gyalogezred 104 Akár régi, akár új, akár népdal, akár műdal, a háború előrehaladtával egyre több a sebesülésről, a halálról, a hazatérés lehetetlenségéről szóló dal. Az utókor is szívesebben emlékszik ezekre, hiszen bennük nyoma sincs az általános erkölcsi elveknek ellentmondó vérszomjasságról, s mint említettem, az első világháború nemzettudatot létrehozó, vagy pontosabban elterjesztő momentuma a veszteség. Az iskola természetesen korábban is dolgozott a nemzettudat elterjesztésén a mindennapi tanításban és az ünnepélyekben is. Ha megvizsgálunk egy az általános iskolák számára kiadott ünnepélyügyi tanácsadót 105, azt látjuk, hogy az évzáró, évnyitó és a vallásos ünnepek mellett a nemzetépítő történelem adja a tanácsolt ünnepélyek többségét: márciusi forradalom, áprilisi törvények, aradi vértanúk, Kossuth Lajos, Rákóczi Ferenc, Szent István stb., s természetesen szerepel Petőfi csatadala is. Mégis úgy tűnik, hogy a háború a tanult helyett az őszintét hozza ki a katonákból. Egyre többet énekelnek a vérről, s már nem a háború első szakaszának győzelmi reményeivel. Ha bemegyek a hatosok görbe lövészárkába, / Belevágom bajnétom az árok oldalába, / Aki legény, gyüjjék ide, huzza onnét ki, / Még az éjjel muszka vérrel pingálom a nevem ki. 106 Elmehetsz már akár alá, akár fel, / A magyarnál jobb katonát nem lelsz fel. / Mert a magyar, ha térdig jár a vérbe, / A vérbe, de a vérbe / Még sem sóhajt fel a csillagos égre. 107 A magyarok nagy Istene majd megsegít minket / Diadalra vezeti a tizes honvédeket / Szomja lesz a föld is. Muszka piros vérét issza. / Ne félj, csárdás kis angyalom élve jövök vissza. 108 Így szóltak a háború eleji véres nóták. Ellőtték a jobb karomat folyik piros vérem / nincsen nékem édesanyám ki bekösse nékem / gyere kisangyalom kösd be sebeimet / s gyógyítsd meg a bánatos szívemet. 109 Én istenem hol fogok én meghalni / hol fog az én piros vérem kifolyni / itália közepébe lesz a sírom / édesanyám arra kérem ne sírjon 110 Így a későbbi véresek ban, s aminek műdali eredetéről senki sem tudott. l. Egy váradi úrilány, Benda Gyuláné Imrik Margit emlékezései. H. n., Nagy László: Betűk gyászőrsége. In: Monumentumok, Győrffy János igazgatótanító (szerk.): Iskolai ünnepélyek. Országos Katholikus Tanügyi Tanács kiadása, Budapest, Zilahy Lajos: Dalolnak a katonák. Magyar Figyelő, 5. évf. (1915) 4. sz Zilahy Lajos: Dalolnak a katonák. Magyar Figyelő, 6. évf. (1916) 1. sz Hangsúlyoznom kell, hogy a katonadalokban többször előjövő térdig vérben kifejezés nem a vérszomj kifejeződése, annak ellenére sem, hogy a győzelem motívumához kapcsolódik, eredetileg a Jézus holttesténél térdelő Szűz Máriára vonatkozott egy népi imádságban. 108 EA 2160/ EA 620/6. Nem feledkezhetünk meg arról, hogy e dal ősei között szerepel a következő sor is: Elvágtam az ujjam, folyik piros vérem. Schöplin: Katonanóták, Az igen elterjedt Kimegyek a doberdói harctérre második versszaka is békenótából keletkezett, akkor a várható halál helye:... A kassai közkórházban a vaságyon. Lásd: Történeti énekek,

18 Katonadalok és az első világháború Tanulmányok Azután itt vannak azok a dalok, amelyekben látszik, hogy a kisközösség (az ezred) még mindig erősebb, fontosabb, mint a nagyközösség (a nemzet), s hogy ez utóbbi jelentősége a közgondolkodásban inkább a háború utáni, mint a háború alatti eseményekből fakad: Asztalos, csinálj koporsót / Egy egész századnak valót. / Nagy betűvel, nagy betűvel / Írd rá aztat / Itt nyugszik egy század baka / Megnyugodtak. 111 Az adott katonanóta számtalan variációban maradt fenn, a koporsó nem pusztán egy századnak, de egy ezrednek is szólhat, az ezred nevét sokszor megadják. Nagy betű helyett szerepelhet láng betű, vér betű muszka vér, magyar vér. Kérheti a katona az asztalos helyett az anyját. Megjelenhet az adott dal koporsó helyett fejfával: Szerbiában, Szerbiában van egy fejfa, / Nincsen arra, nincsen arra semmi írva. / Írjátok fel piros vérrel azt az egyet: / Itt nyugszik a százegyedik gyalogezred. 112 Érdekes módon Gömöri 1918-as munkájában ezt írja: Ezt az őszinte, igaz- és búshangú, az egész háború tragikumát rövid pár szóval oly meghatóan festő nótát, nem igen dalolják. 113 Molnár Ferenc ugyanakkor huszároknál hallva a dalt, az 1914-es lovasrohamok idejére teszi az időt, amikor elkezdték azt énekelni. 114 Témánk szempontjából a legfontosabbnak a variációkban az tűnik, hogy ki mindenki nyugodhat a koporsóban: az idézett egy század bakán kívül, nyugodhat gyalogezred, bakaezred, huszárezred, magyar gyalogezred, 115 és nyugodhat az egész magyar nemzet. Érdekes módon az általunk ismert első publikáció éppen ez utóbbi variációt tartalmazza: Asztalos, készíts koporsót, / Egy egész nemzetnek valót: / Vér betükkel, vér betükkel / Írd rá eztet: / Itt nyugszik a, itt nyugszik a / Magyar nemzet. 116 Előfordul természetesen később is e változat, például Kodály 1923-as gyűjtésének egy 77 éves adatközlőjénél. 117 Úgy vélem, hogy a Kálmány által műköltői eredetűnek tekintett dal és szöveg azonban sokkal inkább 1849-re reagált, s az első világháború alatt, mint említettem, nem valamiféle nagy, hanem a primer katonai közösség létét és tudatát tükrözte A nagy háború katona nótái, (132) 112 Történeti énekek, A nagy háború katona nótái, Molnár: Egy haditudósító emlékei, Öcsödi Hírek, 2002/4. sz Bartalus 1873-ban a Magyar népdalok egyetemes gyűjteményében közölte. Lásd: Történeti énekek, Tari: Magyarország nagy vitézség, Általában megjegyezhetem, hogy azok a dalok, amelyek hangsúlyozzák a hazáért való harcot és/vagy a magyarságot, régebbi eredetűek vagy egyértelműen a világháborús propagandához tartozók. Ez persze csak a nóták eredetére és nem elterjedtségére utal, mivel sokat közülük a világháború idején is feltételezhetően széles körben énekeltek. 61

19 Tanulmányok Szabó Dániel DÁNIEL SZABÓ Soldiers Songs and the First World War One of the major experiences of those who survived the First World War was the experience: The soldiers are singing!. This is especially (but not exclusively) true for the first days of the war and the enlistment period. Soldiers songs were an integral part of the cultural traditions of 19 th -century men. The war changes the conditions of life not only for the members of the army but also for the whole society by recruiting a major part of the male population. Former soldiers songs may pick up additional meanings and new songs may be composed. Our study of soldiers songs from the First World War (that is those that were sang or collected at the time) shows that beside hatred, the defense of the country and putting the blame on the enemy, the main topics are conceit, manliness and courage. We have to remember that the army was traditionally seen as the symbol of transition from boy to man, the former members of the armed forces were to become full male members of the local communities. Despite the fact that the majority of the songs sung in the First World War was connected to past events, primarily to the War of Independence of , it seems that, unlike in Germany, self-sacrifice in the war became a less organic part of the national ideology in Hungary. The main topics are parting, being far away and the relations to the mother and the lover. I believe that the momentum in the War that created a sense of national identity was mourning and loss and not the myth of heroism. 62

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában

A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában A háború és a béke kérdései ifj. gróf Andrássy Gyula gondolkodásában Ifjabb gróf Andrássy Gyula Kép forrása: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye http://bpkep.fszek.hu/webpac_kep/corvinaweb?act

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van.

Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. A gyermekek Pataky Zsófia vagyok, 14 éves. A legnagyobb gyerek a családban. Két testvérem van. Pontosan 6 évvel ezelőtt, karácsonykor (amikor én 8 éves voltam a húgom pedig 5) kaptam a világ legszebb ajándékát.

Részletesebben

fény VIVÁT HUSZÁR! Sárvár 2010. július 16-18. 2008-2010.

fény VIVÁT HUSZÁR! Sárvár 2010. július 16-18. 2008-2010. KÉPES KRÓNIKÁK fény VIVÁT HUSZÁR! Sárvár 2010. július 16-18. 2008-2010. 2 ELŐSZÓ HELYETT A történelem ismétli önmagát. 2008-ban Nagyvázsony adott otthont a VIVÁT HUSZÁR! elnevezésű viadalnak, s ennek alkalmából

Részletesebben

DALCSOKROK I. Szigetközi dalcsokor Általmennék én a Dunán... Kék ibolya, levendula, mandula, Ezüstgyűrű gyémántköve nem tiszta, Ezüstgyűrű gyémántköve nem tiszta, Viselje el aki bemocskolta. Szövegváltozat:

Részletesebben

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás

Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Szentcsaládjárás (szokásjáték) Szentcsalád-járás Karácsony elõtt kilenc napon át, kilenc család viszi egymáshoz a Szent Család képét vagy szobrát. A szobrot vagy képet a földíszített házioltárra tesszük.

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

ISTEN ÁLDJA MEG A MAGYART A JÓ LOVAS KATONÁNAK ÁLLJ BE PISTA KATONÁNAK!

ISTEN ÁLDJA MEG A MAGYART A JÓ LOVAS KATONÁNAK ÁLLJ BE PISTA KATONÁNAK! A JÓ LOVAS KATONÁNAK A jó lovas katonának, de jól vagyon dolga, Eszik, iszik a sátorban, semmire sincs gondja, Hej, élet, be gyöngy élet, ennél szebb sem lehet, csak az jöjjön katonának, aki ilyet szeret.

Részletesebben

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon:

Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: Isaszeg Isa-Paletta Vendéglátó és Kereskedelmi Betéti Társaság Csata vendéglô és vendégház 2117 Isaszeg Rákóczi u. 8. Kapcsolattartó: Könczöl Gábor Telefon: 06-20/550-0924 E-mail: isapaletta@freemail.hu

Részletesebben

KÉPES KRÓNIKÁK. fény. MÚZEUM AVATÓ 2011. május 8.

KÉPES KRÓNIKÁK. fény. MÚZEUM AVATÓ 2011. május 8. KÉPES KRÓNIKÁK fény MÚZEUM AVATÓ 2011. május 8. 2 Tisztelt Díszvendégeink, tisztelt Hagyományőrzők, tisztelt Soproni Polgárok! Erőt, tisztességet! Hadd üdvözöljem ezzel a huszárköszönéssel a megjelenteket,

Részletesebben

A II. Debreceni Székely Nap

A II. Debreceni Székely Nap A II. Debreceni Székely Nap Az Erdélyt Járók Közhasznú Egyesület és a Debreceni Unitárius Egyházközség 2013. június 8-án immáron második alkalommal rendezte meg a Székely Napot, Debrecenben. Sok emlékezetes

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE

EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE Hadas Miklós-Zeke Gyula EGY FÖLÖSLEGES ÖÖ EMBER ÉLETE BESZÉLGETÉSEK VAZSONYI VILMOSSAL BALASSI KIADÓ BUDAPEST TARTALOM KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 5 AZ OLVASÓHOZ 7 REZEDA KAZMER ES OBLOMOV Ötvenhat őszén : 15

Részletesebben

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1

É N E K F Ü Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K Ö N Y V E 1 4 7 : 1 É N E K F Ü Z E T A S V Á B H E G Y I R E F O R M Á T U S G Y Ü L E K E Z E T S Z Á M Á R A Ö S S Z E Á L L Í T V A MILYEN JÓ ISTENÜNKRŐL ÉNEKELNI, MILYEN GYÖNYÖRŰ A SZÉP DICSÉRET! Z S O L T Á R O K K

Részletesebben

Mindenkit nagy-nagy tisztelettel üdvözlök a városunk és a Magyar Közösség Pártja Kerületi és Járási Elnöksége nevében.

Mindenkit nagy-nagy tisztelettel üdvözlök a városunk és a Magyar Közösség Pártja Kerületi és Járási Elnöksége nevében. Tisztelt Hölgyeim és Uraim, Tisztelt Emlékezők, Kedves Barátaim! Mindenkit nagy-nagy tisztelettel üdvözlök a városunk és a Magyar Közösség Pártja Kerületi és Járási Elnöksége nevében. Májusnak e tájékán

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban

A magyar haditudósítás az első és második világháborúban Szerzői ismertető NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Gorda Éva A magyar haditudósítás az első és második világháborúban című doktori (PhD) értekezéséhez Témavezető: Dr. Szabó József

Részletesebben

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982)

Dmitrij Alekszandrovics Prigov. Moszkva és a moszkvaiak (1982) Dmitrij Alekszandrovics Prigov Moszkva és a moszkvaiak (1982) (részletek) Előhang Lássuk be, hogy a Pétervár- (Leningrád-) témát az orosz költészet kellő mélységében és adekvát módon még nem aknázta ki

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK?

Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? Arany János FELLÁZADTUNK-E MI MAGYAROK? A népeknek természet szerint való jussa van a szabadsághoz, éppen úgy, mint a halnak a vízhez, a madárnak a levegőéghez, mert szabadság nélkül az ember nem is Isten

Részletesebben

Könyvek Tusája 4. forduló

Könyvek Tusája 4. forduló Könyvek Tusája 4. forduló Gyerek kategória Válaszaidat elküldheted az alábbi linkre kattintva. Minden beküldött választ, CSAK EGYSZER fogadunk el! Mielőtt rákattintasz az "Elküld" gombra, kérünk, nézd

Részletesebben

Kossuth Lajos táborában

Kossuth Lajos táborában Kossuth Lajos táborában Negyvennyolcas dalok Összeállította: Katona Tamás RUBICON A Rubicon 1998/6. számának melléklete TARTALOM 5. Felszántom a császár udvarát 6. Cserebogár, sárga cserebogár 7. Töltik

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV. MEGNYITÓ MŰSOR: Köszöntő: (Földi Erika)

FORGATÓKÖNYV. MEGNYITÓ MŰSOR: Köszöntő: (Földi Erika) FORGATÓKÖNYV Esemény: Madarak és fák napja Időpont: 2014. május 12. (hétfő) A program szervezői: Földi Erika, Török Éva, Vinnai Krisztina, Helyszín: PARK, Művelődési ház előtti terület, Iskolai ebédlő

Részletesebben

Ady Endre. Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője.

Ady Endre. Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. Ady Endre Ady Endre (Érmindszent, 1877. november 22. Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője. Apja Ady Lőrinc hétszilvafás nemes. Anyja Pásztor Mária, papok

Részletesebben

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31.

A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség I. Katonai Lovas Bajnoksága, Nagycenk, 2104.augusztus 29-31. A júniusi elmaradt nemzetközi lovas verseny nem szegte kedvét a szervezőknek. A HM támogatásával,

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA IRODALOM TANTÁRGYBÓL 2013-2014 9-12. ÉVFOLYAM OSZTÁLYOZÓ- ÉS JAVÍTÓVIZSGA LEÍRÁSA TANTÁRGYBÓL 9-12. ÉVFOLYAM A felsorolásban megjelölt, a tankönyvben elemzett irodalmi művek (versek, novellák és regények ismerete, azok elolvasása) kötelező. A vizsga

Részletesebben

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok

IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok IV. Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napok Negyedik alkalommal rendezték meg a Rákosmenti Hagyományőrző Rendvédelmi és Katonai Napokat június 12-14. között. A program fővédnöke Hende Csaba

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Falussy Lilla: Metadolce, bemutató 0. Márai Sándor: Zendülők bemutató 1500000. Ottlik Géza: Iskola a határon, repertoáron tartás 750 000

Falussy Lilla: Metadolce, bemutató 0. Márai Sándor: Zendülők bemutató 1500000. Ottlik Géza: Iskola a határon, repertoáron tartás 750 000 3-as altéma Magyar szerzők műveinek bemutatása, a Budapet Főváros Astoria i Egyesület RS9 a VI. kerület Erzsébetváros Falussy Lilla: Metadolce, Bárka Józsefvárosi i- és Kulturális Nonprofit Bárka Józsefvárosi

Részletesebben

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy

Megrendülten tudatjuk, hogy. Varga Árpád MINTA. Táviratcím: Varga Árpádné, 1228 Budapest, Rónai János u. 7. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy 1 Megrendülten tudatjuk, hogy 2013. január 26-án 87 éves korában, hosszú szenvedés után elhunyt. Szeretett halottunk hamvait 2013. február 10-én 10.30 órakor a Budafoki Temetőben a Római Katolikus Egyház

Részletesebben

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r

Történelem. A Bécsi Fegyvert{r Történelem A Bécsi Fegyvert{r Szacsky Mih{ly (első közlés 1990/3 Venatus) Bécsben a Ringből nyílik egy sug{rút, az Arsenal, amelynek egyik oldal{n egy nagy park közepén {ll névadója, az Arsenal, azaz a

Részletesebben

JANUÁR SZIA, IDŐUTAS! ÚJÉ

JANUÁR SZIA, IDŐUTAS! ÚJÉ JANUÁR SZIA, IDŐUTAS! E NAPTÁR SEGÍTSÉGÉVEL SOSEM FOGOD ELFELEJTENI, MIOR VANNA A FONTOS IDŐPONTO A MÚLTBAN ÉS A JÖVŐBEN. Z T, RES NG E VÍZ ARSA A F ZDETE E V ÚJÉ 0 ÉRDE ESS ÉG MR. PEABODY ÉS SHERMAN VÁROSI

Részletesebben

Tartalomelemzés Érzelmi kifejeződés Demjén Ferenc dalszövegeiben

Tartalomelemzés Érzelmi kifejeződés Demjén Ferenc dalszövegeiben 2008. Tartalomelemzés Érzelmi kifejeződés Demjén Ferenc dalszövegeiben Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Tanszék Szak Vista 2008.12.31. Tartalomelemzés 2 Érzelmi kifejeződés Demjén Ferenc dalszövegeiben

Részletesebben

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról

Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Kevés József csendőr főtörzsőrmester, vasúti őrsparancsnok Dr. Kevés István ny. honv. ezredes emlékezése Édesapjáról Lőrinci nagyközségben (akkor Nógrád megye) egy kisnemesi familia negyedik gyermekeként

Részletesebben

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait.

magát. Kisvártatva Vakarcs, a kutya is csatlakozott hozzájuk. Kedveskedve hol a Papa, hol meg az unoka lábaira fektette meleg tappancsait. Göncölszekér M ári szólt asszonyához Pista, te csak maradj az ágyban, próbálj meg aludni. Ez a szegény lánygyerek folyton köhög. Nem hagy téged aludni. Nem tudsz pihenni. Lehet, hogy a komámnak lesz igaza.

Részletesebben

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és

Dénes Zsófia. Úgy ahogy volt és Dénes Zsófia Úgy ahogy volt és DÉNES ZSÓFIA Úgy ahogy volt és 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. Dénes Zsófia jogutódja Az én nyelvem a tükrözések nyelve. Nyelv, amelyen fehér kőtükrömmel lemásolom a láthatót.

Részletesebben

Kötelező versek. 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN. Varázskréta

Kötelező versek. 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN. Varázskréta Kötelező versek 1-2.osztály ZELK ZOLTÁN Varázskréta Ismerek egy öregasszonyt, - igazat mondok, nem tréfát - aki egyszer a tavasztól elkérte a varázskrétát. És azóta, mint a tavasz, hegyre dombra és mezőre,

Részletesebben

Zsoltáros magyarok. Az eredet

Zsoltáros magyarok. Az eredet Zsoltáros magyarok A fenti szép címet némileg pontosítanom kell. Nem általában lesz most szó zsoltárt forgató eleinkről, hanem csak a református magyarokról. Igaz számukra talán még fontosabbak voltak

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS

_UXU AZ ER S BIRTOKOS NÉVMÁS 8. LÉPÉS 91 Szavak ( ) só - - lassú - - fehér - - kék ( ) garzonlakás ( ) nyakkend - - gyors ( ) sarok ( ) kétágyas szoba ( / / ) - - / /... (er s birtokos névmás) az én/te/, (az) enyém/tied/, saját (

Részletesebben

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926

Családfa. Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937. Freiberger Mór? 1904/05. Kauders Dávid 1854 1926 Családfa Apai nagyapa Kauders Dávid 1854 1926 Apai nagyanya Kauders Dávidné (szül. Steiner Franciska)?? Anyai nagyapa Freiberger Mór? 1904/05 Anyai nagyanya Freiberger Mórné (szül. Engel Laura) 1872 1937

Részletesebben

Adventi Hírnök Szálljatok le szálljatok le

Adventi Hírnök Szálljatok le szálljatok le 1. Adventi Hírnök 1. Adventi hírnök: friss fenyő ág, Lobog az első gyertya láng! Karácsonyt várva lázban a föld, Isteni gyermeket köszönt. 2. Adventi hírnök: friss fenyő ág, Lobog már két kis gyertya láng!

Részletesebben

Kölcsey Ferenc költői világa

Kölcsey Ferenc költői világa Kölcsey Ferenc költői világa Javasolt feldolgozási idő: 60 perc 1. feladat Tájékozódj Kölcsey Ferenc életútjáról! Majd oldd meg a következő feladatokat! Kulturális enciklopédia Kölcsey Ferenc Wikipédia

Részletesebben

Csokonai Vitéz Mihály II.

Csokonai Vitéz Mihály II. Csokonai Vitéz Mihály II. A ROKOKÓ ÉLETÖRÖMTŐL A MAGÁNYIG Javasolt feldolgozási idő: 3 óra 10 perc 1. feladat Csokonai Tartózkodó kérelem című versének több zenei feldolgozása is született. Hallgasd meg

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei

A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei A K.u.K. 68. Jászkun gyalogezred emlékhelyei Az 1866-os königgrätzi csatát követően a cs. és kir. 68. gyalogezred tisztjei elhatározták, hogy a hadjáratban elesett bajtársaik számára emlékművet állítanak.

Részletesebben

Iskolánk rövid története

Iskolánk rövid története 1887 1979 2003 1 Iskolánk rövid története Korszakok, elnevezések: Iskolánk 1887-ben Református Felekezeti Elemi Népiskola néven kezdte meg működését egy 1927/28-as iskolai statisztikai jelentés szerint.

Részletesebben

TARTALOM. Bevezetés 7

TARTALOM. Bevezetés 7 TARTALOM Bevezetés 7 1. Kezdetben volt a szimbiózis A túl korai elszakadás 17 A kötõdés kezdete 21 A megzavart kötõdés 24 Kötõdés a rácsok mögött 28 Túlélni az elhagyatottságot 31 2. A felnõtté válás elválás

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren 2011. május 21-én Legendák a levegőben címmel a magyar repülés évszázados történetének tiszteletére repülőnapot rendeztek a Dunakeszi repülőtéren. A szolnoki helikopterbázisról

Részletesebben

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke

mből l kitelik. Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Batthyány Emlékév Vas megye 2007. Kovács Ferenc országgyűlési képviselő A Vas Megyei Közgyűlés elnöke Vas Megyei Közgyűlés a Batthyány Év 2007 Vas megyei tervezett rendezvényei méltó megvalósításának érdekében

Részletesebben

Igazi ünnep. Karácsony 2009-88. Bethlen Gábor cscs. Mainz. Történetünk egy szegény cipészről szól, akinek kilenc gyermeke volt.

Igazi ünnep. Karácsony 2009-88. Bethlen Gábor cscs. Mainz. Történetünk egy szegény cipészről szól, akinek kilenc gyermeke volt. Igazi ünnep Karácsony 2009-88. Bethlen Gábor cscs. Mainz Szereplők: : Jacqueline János mester (az apa, aki cipész) : Ádám Gyermekei 1. gyerek (Klári): Ildikó 2. gyerek (Eszti): Anna 3. gyerek (Balázs):

Részletesebben

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt.

A Tisza-part természeti szépségével, élővilágával ismerkedtünk, majd megvizsgáltuk a víz tisztaságát. Következő úti célunk Visk volt. Őseink útján járva A vecsési Halmi Telepi Általános Iskola húsz hetedik osztályos tanulója 2012. május 10.- 2012. május 13. között Ukrajnába utazott tanulmányi kirándulásra a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.

Részletesebben

Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti

Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti Fa-szimbólum-terápia Művészeti terápiás képzés a Lelki Egészségvédő Alapítvány műhelyében, 2010. Harkácsi Judit, kiképző pszichoterapeuta, művészeti terapeuta Kovács Judit: Rogimund fája vagyok / részlet/

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

2. nap 2014.05.07. Szerda

2. nap 2014.05.07. Szerda 2. nap 2014.05.07. Szerda Az előző napi hosszú út után nem túl frissen ébredtünk a második nap reggelén, de a finom reggeli és a tartalmas útvonal lelkesítőleg hatott mindenkire. - Irány Parajd! hangzott

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A II. világháború témája köré hangolt Múzeumok Éjszakáján a múzeum dolgozói és önkéntesei katonai egyenruhákba bújtak.

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A II. világháború témája köré hangolt Múzeumok Éjszakáján a múzeum dolgozói és önkéntesei katonai egyenruhákba bújtak. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Nemzeti Kulturális Alap Közgyűjteményi Kollégiuma a Balatoni Múzeum 3507/00097 azonosító szám alatt nyilvántartásba vett pályázati cél támogatására, azaz A Múzeumok Éjszakájához kapcsolódó

Részletesebben

VI. VI. ik lecke atoatodik lecke

VI. VI. ik lecke atoatodik lecke Hatodik lecke A nagy találkozás Szia, Lilla! Szia, Gergely! Hát te honnan jössz? Az egyetemről. Ma csak egy előadás van, reggel. Úgyhogy most fölmegyek a Várba. Mit csinálsz a Várban? Bemegyek a Ludwig

Részletesebben

Ő is móriczos diák volt

Ő is móriczos diák volt Ő is móriczos diák volt 107 Az idén évkönyvünk vendége Gryllus Dorka színésznő, aki 1987 és 1991 között volt iskolánk diákja. Vöröslő arccal, zihálva rohantam be egy magyar népmese címére hallgató pesti

Részletesebben

I. világháborús emlékműtípusok a lovas emlékművek

I. világháborús emlékműtípusok a lovas emlékművek Harlov Melinda I. világháborús emlékműtípusok a lovas emlékművek Az első világháborús műalkotások hivatalosan és kötelező érvényűen egy 1917-es törvény, 1 és belügyminiszteri rendelkezés alapján kezdték

Részletesebben

Találkozzunk a könyvtárban!

Találkozzunk a könyvtárban! Találkozzunk a könyvtárban! Országos Könyvtári Napok 2014. október 13-19. A Berzsenyi Dániel Könyvtár megvalósult programjai Életkortól és lakóhelytől függetlenül, minden korcsoport számára állítottunk

Részletesebben

A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete

A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM A magyar királyi honvédség egészségügyi szervezete 1867 1918 című doktori értekezés témaismertetője Készítette: Kiss Gábor Témavezető: dr. Szabó József alezredes, CSc

Részletesebben

MEGJELENT AZ ESTERHÁZY PÁL ALAPÍTVÁNY 2014-ES ASZTALI ÉS FALINAPTÁRA.

MEGJELENT AZ ESTERHÁZY PÁL ALAPÍTVÁNY 2014-ES ASZTALI ÉS FALINAPTÁRA. MEGJELENT AZ ESTERHÁZY PÁL ALAPÍTVÁNY 2014-ES ASZTALI ÉS FALINAPTÁRA. AZ ALAPÍTVÁNY A NAPTÁR KIADÁSÁVAL A NAGY VILÁGÉGÉS KITÖRÉSÉNEK KÖZELI, 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL AZ I. VILÁGHÁBORÚ MAGYAR HŐSEIRE,

Részletesebben

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra!

Emlékezzünk a Szent Koronát megőrző hősökre és barátokra! Ráckeve Város Polgármestere és a Ráckevei Molnár Céh Alapítvány meghívást kapott a Szent Korona hazatérésének 35. évfordulóján tartott megemlékezésre és az azt követő fogadásra. A megemlékezésre az V.

Részletesebben

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma.

Szóbeli tételek. Irodalom. 9.évfolyam. I. félév. 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 9.évfolyam 1. Mi a Biblia? Két fő része? Ismertessen egy-egy történetet részletesen! 2. Homéroszi eposzok: Iliász. Az eposz fogalma, trójai mondakör, Akhilleusz alakja, központi téma. 3. Homéroszi eposzok:

Részletesebben

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk?

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? Vetélkedő kérdések és válaszok 1. feladat A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? 1. Jézus születése, a napkeleti bölcsek látogatása 2. Menekülés

Részletesebben

GARA LÁSZLÓ: AZ ABSZOLÚT" FILM

GARA LÁSZLÓ: AZ ABSZOLÚT FILM GARA LÁSZLÓ: AZ ABSZOLÚT" FILM Az abszolút zene és az abszolút tánc régi és elfogadott terminusai a művészettörténetnek. Abszolút filmről csak mostanában kezdenek beszélni. 1925. május 3-án mutatták be

Részletesebben

Ó, TE DRÁGA KLEMENTINA!

Ó, TE DRÁGA KLEMENTINA! Ó, TE DRÁGA KLEMENTINA! Avagy : Egy késői utazás a Mezőkövesdi repülőtérre 2012 decemberében módomban állt megtekintenem a Mezőkövesdi repülőteret, amely egykor a Varsói Szerződés tartalék repülőtere volt.

Részletesebben

Hallottalak sírni téged

Hallottalak sírni téged Haza melyik út vezet A szívem égtıl elzárt madár De érzem egyszer hazatalál Karodon vittél évekig És most is énrám vársz Már érzem haza melyik út vezet Nélküled minden nagyvárosban Az utcán kígyók közt

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád.

egy jó vállalkozás. Aztán nem egészen egy év alatt az egész elúszott. A pincéred elbokázta. Igaza lett apádnak! Haragszik rád. Pista bácsi unokája A pesti kislány. A faluban csak így emlegették. Két éves lehetett, amikor az édesanyja hazavitte a faluba és a szülei segítségét kérte. Sírva panaszolta, hogy tovább már nem bírja a

Részletesebben

Utazás Radnóti Miklós életében

Utazás Radnóti Miklós életében Utazás Radnóti Miklós életében Radnóti Miklós élete 1909-ben született Zsidó származású Eredeti neve Glatter Születésekor édesanyja meghalt, 12 éves korától nagybátyja nevelte Középiskolás korától írt

Részletesebben

Az Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma

Az Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma Az Este, az Éjfél meg a Hajnal lakodalma Magyar népmese Illusztrációk: Szabó Enikő Egy királynak volt három leánya, akik már nagyra felnőttek, és mégsem eresztette őket atyjuk a napvilágra. Egyszer a legöregebbik

Részletesebben

A Miniszterelnökség a Civil Alap 2014 keretében a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 programjaira 2013 őszén pályázatot írt ki. Egyesületünk A lapátosok

A Miniszterelnökség a Civil Alap 2014 keretében a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 programjaira 2013 őszén pályázatot írt ki. Egyesületünk A lapátosok A Miniszterelnökség a Civil Alap 2014 keretében a Magyar Holokauszt Emlékév 2014 programjaira 2013 őszén pályázatot írt ki. Egyesületünk A lapátosok serege és az emlékezet címmel beadott pályázatára elnyert

Részletesebben

Gárdonyi Géza. A zeneszerzı és a zenész. Keller Péter

Gárdonyi Géza. A zeneszerzı és a zenész. Keller Péter Gárdonyi Géza A zeneszerzı és a zenész Tanárai Édesapja citerázott, fuvolázott, gitározott Egerben Zsasskovszky Ferenc és Endre tanítják Hegedútanára: Ferenc karnagy, a Prágai Egyházi Zeneegylet, a Zsófia

Részletesebben

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA

SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA SZOLFÉZS-ZENEELMÉLET KATEGÓRIA A versenyzők előre elkészített kártyákat húznak az alábbi feladatokból: LAPRÓLOLVASÁSI KÉSZSÉGET MÉRŐ FELADAT: I. korcsoport Egyszólamú tonális dallam lapról éneklése max.

Részletesebben

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek

NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA. Harry Potter felnőtteknek NAGY LÁSZLÓ MIHÁLY LÉTMAG HALÁLTUSA Harry Potter felnőtteknek ELŐSZÓ Sokszor tesszük fel, ha nem is hangosan, csak úgy önmagunkban a kérdést, miért tetszett egy könyv? Miért olvastuk el olyan hamar, vagy

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÉS ÚTMUTATÓ az első világháborúval kapcsolatos társadalom- és történettudományi munkák megjelentetésének támogatása témában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért

Részletesebben

Tisztelt Ünneplő Szigetszentmiklósi Polgárok!

Tisztelt Ünneplő Szigetszentmiklósi Polgárok! Tisztelt Ünneplő Szigetszentmiklósi Polgárok! "És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik Ők, akik örökségbe kapták : Ilyen nagy dolog a Szabadság?" Fogalmazta meg az 1956-os forradalom

Részletesebben

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa.

Családfa. Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin) Vágó (Weisz) Gyula. Wágner Henrik ? 1930. Apa. Családfa Apai nagyapa Wágner Henrik? 1930 Apai nagyanya Wágner Henrikné (szül. Korein Mina)?? Anyai nagyapa Vágó (Weisz) Gyula?? Anyai nagyanya Vágó Gyuláné (szül. Grünwald Karolin)?? Apa Wágner Sándor

Részletesebben

FORGATÓKÖNYV Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola

FORGATÓKÖNYV Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola FORGATÓKÖNYV Érdi Batthyány Sportiskolai Általános Iskola tiszteletére rendezett akadályverseny feladatai (közös játék) 12 fős csapatokkal Az iskolai verseny ideje: 2015. március 10. kedd 9 óra Szervező:

Részletesebben

Maradj velünk királylány. A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében

Maradj velünk királylány. A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében Maradj velünk királylány A média szerepe a gyermek és fiatalkorú öngyilkosság megelőzésében dr. Bodonovich Jenő Média- és Hírközlési Biztos Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat VII. Nemzetközi Médiakonferencia

Részletesebben

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK. Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak. Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Himmler Zsófia VARJÚFIVÉREK Népmese-dramatizációk gyermekbábcsoportoknak Himmler Zsófia Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely Forrás: Gyurcsó István Alapítvány Füzetek 14., Dunaszerdahely, 1999

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap

A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A HMJVÖ Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskola és Óvoda Jó gyakorlatai: SZÓ-TÁR idegen nyelvi nap A jó gyakorlat célja Az idegen nyelvi nap során a tanulók különböző idegen nyelvi foglalkozásokon, workshopokon

Részletesebben

Zrínyi Miklós titokzatos halála

Zrínyi Miklós titokzatos halála Zrínyi Miklós titokzatos halála Péter Katalin történész írta Zrínyi Miklós halálával kapcsolatban A magyar romlásnak századában címû kötetében: Zrínyi halálának körülményeit mindenki ismeri; a magyar történelem

Részletesebben

Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista. Publikációs lista

Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista. Publikációs lista Dr. Botos János publikációs és hivatkozási lista Publikációs lista A holokauszt témakörben: Vöröskeresztes embermentők. A Wesselényi utcai szükségkórház és a gettókórházak helytállása 1944-1945. Budapest.

Részletesebben

Feri rágja a térdét. Rónási Márton

Feri rágja a térdét. Rónási Márton Feri rágja a térdét Rónási Márton Tavasz volt, amikor beköltöztünk abba a házba, ahol kamaszkoromat éltem meg, abba a házba, ahol a legjobb barátom lett Láncos, a hatalmas fekete kutya, akit tíz éve temettem

Részletesebben

Pénztárcakímélő, minőségi ruhatár legalább 22 variációban

Pénztárcakímélő, minőségi ruhatár legalább 22 variációban 1 Pénztárcakímélő, minőségi ruhatár legalább 22 variációban Beszélgetés Radics Edit szín- és stílustanácsadóval, a Stíluskommunikátor.hu honlap tulajdonosával (www.stiluskommunikator.hu) Szín- és stílustanácsadónak,

Részletesebben

Húsvét Magyarországon

Húsvét Magyarországon Húsvét Magyarországon 1. Történelem A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló

Testvérmúzsák. vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére ii. 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló Testvérmúzsák vetélkedő Tüskés Tibor író emlékére 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló MEGOLDÁSOK 1. korcsoport (3 4 5. évf.) 3. forduló 1. Az alábbi - Nagykanizsával kapcsolatos - állításokról állapítsd

Részletesebben

Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ

Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ Privigyey Pál MAGYARORSZÁG NEM VOLT, HANEM LESZ Privigyey Pál Magyarország nem volt, hanem lesz POLITIKO-ROMANTIKA 1887 2011 Fapadoskonyv.hu Kft. ELŐSZÓ Isten haza és a király! Ezen tárgyakról fog könyvem

Részletesebben

Moszkva látványosságai

Moszkva látványosságai Moszkva látványosságai Vörös Tér Kreml Vaszilij Blazsennij székesegyház Gum áruház Moszkvai metró Arbat Moszkvai Állami Egyetem Tretyakov Képtár/ Galéria Lenin Mauzóleum Kolomenszkoje Fegyvertár Állami

Részletesebben

SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI

SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI SZEGED VÁROS HELYI EGYEDI VÉDETT ÉPÜLETEI Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 55/2005.(XI.17.) Kgy. rendelete Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről 1/a melléklet: Helyi egyedi védelem

Részletesebben

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL

www.varosijogi.hu MESTEREKRŐL MESTEREKRŐL Sok szó esik a régen élt és önmagát felismerő mesterekről, ám gyakran egyfajta misztikus ködbe burkolóznak bennünk, mintha elérhetetlenek, legendák volnának, amivé mi sosem válhatunk. Számtalan

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben