1. Istók Ágnes (Ágnes néni, ÁN), szül.: Forrófalva (Kákova), Istók György (Gyuri bácsi, GYB), szül.: Klézse,?1950.

Átírás

1 Csángó korpusz Szombati felvételek 1. Videófelvétel: HDV_0159.mp4 A felvétel helyszíne, időpontja: MTA NYTI, március 15. Adatközlők: 1. Istók Ágnes (Ágnes néni, ÁN), szül.: Forrófalva (Kákova), Istók György (Gyuri bácsi, GYB), szül.: Klézse,?1950. Az átírás első felében (amely az első videófelvétel alapján készült) hangtani megfigyeléseket is lejegyeztem, önkényes jeleim a következők: ā: hosszú a, félúton a magyar a és á között, néha ehhez, néha ahhoz esik közelebb; nagyon hasonló a palóc ā-hoz, de általában kicsit zártabb å: nyílt e, minőségében hasonló az angol [æ]-hez, de még nyíltabb és mindig rövid ē: hosszú e A hangsúlyos a-t gyakran zártabban ejti a néni, a magyar /ɒ/ és /o/ között, hasonlóan az olasz /ɔ/-hoz (pl.: akkor [ˈɔkkor] és nem mint a köznyelvi [ˈɒkkor]; szabad [ˈsɔbɒd]; aztán [ˈɔstɒːn]; stb.); ezt csak akkor írom át o-val, mikor az ejtett mgh. közelebb áll a magyar o-hoz, mint az a-hoz. (?...) zárójelek között, kérdőjellel bevezetve írom azokat az apró részleteket, amelyeket még nem sikerült megfejtenem, de a dekódolás folyamatban van Az átírás második felétől (amely a hangfelvételek alapján készült, és az első videófelvétel végétől az első hangfelvétel végéig tart) a hangtani jellegzetességeket már nem írtam át, csupán a morfológiailag is érdekeseket. (07:35-től) É. Kiss (ÉKK): Tehát akkor megkérdezem, hogy hogy hívják kentet? Ágnes néni (ÁN): Istóka Āgnesnak hinak. Kākovān vagyok szjületve. Kljézsei szomszjéd falu. Ö. åzer kilencszāz ötvåmbe, februārba, kettjőbe... dik... ÉKK: Igen, hány gyermeke van? 1

2 ÁN: Nekem... e... vót kettő, egy van iéletbe, az ēső... másodi... kettedik meg van hāva. Édesanyámnak vuot nyuóc, hatan iétünk, mos marattunk öten, de ha e... ÉKK: Akkor még fiatal volt az a... testvére, aki... ÁN: Hatvanegy esztendős. ÉKK: Hatvanegy esztendős... hm. Hány osztályt járt? ÁN: Tizenhārmat. ÉKK: Tizenhármat, és hol, hol...? ÁN: Ö, Kākovān kesztem az ēső oszta... klāszāt, ugy montāk nālunk. Nemtuttam, esszótsem tuttam olāhul, mert nem montāk romānul, akkor aszmontāk olāul... Ott fogtam tanulni olāul... Tesviéreim vuotak licëumba, de ha... ha úgy es mindig magyaron, ugy montuk hogy magyarul beszélgetünk... s... vuotak ollyan szuok, mer itt mindig hasznāttāk... mind montāk hogy szjülleink, iédesapānk... ők aszontāk romānul hogy pörintë, de akkor nālunk parinte asz jelåntette, hogy az... tiszti... melik mondja a miséket. Gyuri bácsi (GYB): Pap. ÁN: Pop. S nem tuttuk miféle az, parinte. Ézs gondolkosztuk hogy... aszmontāk hozzātok a... parinti... édesapātok. Tātātok. Igen, ugy von. Hozzātok az iskolāba. (? kérjétek el) S akkor mink gondoltuk hogy ål kell mennyünk a templomba, hogy megmongyuk a pāter... a papnak hogy gyöjjön el ebba az eskolāba hezzānk, hogy holgassa meg hogy mit kell mondani. Vagy még volt egy mās példa, åvvolt az ålső mikor megcsökkentem a... megíjettem az iskolāba, nem értettem, hogy mit... Aszontāk hogy hozzad... ömb... rongyot. De ők aszontāk körpa, hogy letöröljék aszt a... tāblāt... (? ami volt te lett írva). Nālunk körpa oszt jålentette hugy van ullyan régi kåndő... fåjre tették... az asszonyok ugy ho... jārtak régen... az öregek mindig... hogy a... ÉKK: Ami nincs megkötve, hanem úgy hátul... ÁN:...u igen, mert az... ugy így ni... Mint egy izé egy ö... igy... Himes szjép, közbe van tiszta fejér s ja vége... oan himes vót ugy. S münk aszt gondótuk, hogy vegyük mük aszt e... kerpa, teát ålhozzuk az eskolāba hogy letöreljük bémocskoljuk a ta... Nemtuttuk elérteni... Elnézést kérek de ez vólt az igaz. Onnjét, rendre rendre mikor nekiāllott ö... tanitó... ugy montuk dom... nekiāllott, hogy... nezze meg hogy tudok e jirni, iértem-e mint mond üő romānul, akkor mindig ugy fogtam dideregni hogy... sjir... bjüörni fogtam... nalunk ugy mondjāk bjüörni nem sírni. S... okkor mågölelt s aszt monta hogy ne íjådjek meg, met én... kell tanuljak hogy tudjak... (? vidi) későbben ki... ålrendezni mindig. S noha aszt én fel... megjértettem, s mindig oda f... horgottam... mit értettem mit nem jértettem, de esszeraktam szjépen hogy nekem kijöjjön ugy, hogy ilyen... ö... vilāgossabb legyen nekem az a jizé. Onnét mār kettödik 2

3 klāszāba jobban ment, jobban szerettem a... matemātikāt, mint hogy... ö zābecsedāt, mert arra nem årős sokat jértettem, de matemātikāt asszerettem, mert ott essze kellett rakni eö... szāmokat, essze... gyűtni mindig szokott (? ílni mind montuk ű...) S az nekem nagyon érdekes vuolt. Nagyon... figyel... ügyeltem arra. Onnét lassan lassan mågkezdtem mikor a... megtanultam juól aszt a... ol... csitílni, merthogy montāk nālunk csitílni nem olvasni. Akkor... csitílni fogtam öe... zirāsokat, könyveket, hogy mondjam... Jo, lehet szabad, hogy lefordissam? ÉKK: Ö... Értjük mi, értjük. ÁN: Igen. S akkor mikor csitínni fogtam akkor māst (? mondott) még a... (? kisütötte) a zjélet. Újabban fogtam tanulni, mjég jobb... jédesapámnak es vuot... hét klāszāja, édesanyāmnak vót hat... ÉKK: Na de... Akkor Klézsében nem lehetett tizenhárom klászát járni. ÁN: Nåm. Klé... ién Kākovān vagyok... tanultam Kākovān nyuócat, s asztān mentem tiz... ö... ötöt ö... Romānba. ÉKK: Bákóba? ÁN: Nåm, Bākó van felülebb, Romān. GYB: Romānvāsār. ÉKK: Romá... ja az egy város! GYB: Románvásár. ÁN: Igen, Romān. S ott tanultam ötöt. Liciúmot. ÉKK: És ö... Kend hány klászát járt? GYB: Ién? ÉKK: Igen. GYB: Én csak tizenegyet jártam, mer akkor a liceúm tizenegy osztāly volt. ÉKK: Tizenegy osztály volt... De most tízet, most tizet kötelező, ugye? Tizet kell járni, ugye? GYB: Most igen, tíz lenne a kötelező, de még nem... ÉKK: És akkor... és hova járnak ma... ö... Klézséről? 3

4 GYB: Hát ö... ÉKK: Ott ki lehet járni mind a tízet? GYB: Nem, nem, csak nyócat lehet jārni, s a többit Bākóba kē mennyenek... szakiskolāba... profeszionálba ahogy mondjuk... vagy hogyha jobban tanulnak, akkor liceumba jārnak. ÉKK: És aki román iskolába jár, az otthon milyen nyelven beszél? GYB: Hāt, mostmār... ö... a hetvenes évekig, hetvenöt, hetven... a nyócvanas iévekig, ugy mondom, még magyarul tanítottāk a gyårmekeket otthon... ma... Majarul beszéltek nekek, aztán jött... ö... Mindenik óldalról jöttek az ilyen támadāsok hogy... tanítsātok a gyårmekeket romānul, mert ha békerül az espitályba, a kórházba, akkor a... nem tudnak mågértekezni velök. Magyarúl, melyik fogadta az ötéves, ötesztendős gyermeket, nem tudott vele megjértekezni, akkor hívta az anyját, az apját, s mondta hogy mér nem tanítottātok meg? Mer mindegyik, mindegyik így ment, minden úgy... (? napos... tol ugy) S akkor elkezdték romānul tanítani az anyák a gyårmekeket... ÉKK: És tudnak még a gyermekek magyarul? GYB: Hāt tudnak, csak... ÉKK: Vagy csángóul, nem is tudom, csángóul? GYB: Nem, mi magyarul beszélünk, és itten Magyarorszāgon magyarossan beszélnek. A csāngó az leniézi. Én nem vagyok csāngó, mondjuk az ő falujukba élnek a csángók. ÁN: Mük falunkba. GYB: Vagy a... az a falu, ahol lakik az, aki mondja magāról, hogy magyar, azt mondja, hogy ő magyar, de a többi faluba azok csāngók. Tehát egy ilyen pejoratív ö... alakult ki a csāngó szó irānt. ÉKK: De azt olvastam, hogy Klézsén megkülönböztetik a magyarokat és a székelyeket. Ez igaz? GYB: Hát a székelyek magukat ők különböztetik meg... a magyaroktol. ÉKK: Klézsén? GYB: Mindenütt. ÉKK: De hogy... Tehát hogy vannak, akik... Tehát akik magyarnak mondják magukat, azok még a madéfalvi veszedelem előtt kerültek oda? És akik a... Madéfalváról menekültek, azok... tartják magukat székelynek? Így van ez, vagy hogy van? 4

5 GYB: Akik magyar... Mādéfalváról kerűltek ö... Móudvāba, abba az időbe ö ott kapták a magyarokat. ÉKK: Igen, és azok magukat mondják székelynek? GYB: Ők hogy ö... magasabb rendűnek képzelték magukat, vagy... nem is tudom fennebb... Ott kaptāk a magyarok, azok a moldvai magyarok biztos hogy ö alacsonyabban... rendüeknek... szóval mint kulturálisan... alacsonyabb rendünek érezték a székelyek... hez ők magukat, de a székelyek is egy kicsit fennebb... rendüeknek érezik, s azt mondtāk, hogy itt ezek a... nagykalapu csāngók s... (? csá i) csángózták... mindenkit. És a nagynéném, aki kiment egy... kiadódott egy... székely faluba, Csíkba, az a neve, ő mindig kikjérte magānak, hogy én székely vagyok. Nekem ne mondd hogy cs... csāngó vagyok. iés érdekes, hogy az a csíkiak, akik... akkor jöttek be a mādéfalvi veszedelem utān, ö... a nyelvhasznālatuk egy a... abba a... kuorbol... a reneszānsz kor uttān jött a... a... (? cirilül beszél) most elfelejtettem, hogy...? Gyűjtő: (? ) GYB: Nem, a reneszānsz utān mi jött, a... rok... nem a rokokó, hanem a... Bende-Farkas Ágnes (BFÁ): Nem, a barokk. GYB: A ígen ígen, a barokk stílusban fejezik ki magukat, hogy úgy egy kicsit kérdezve mondják... amit akarnak neked mondani előlről... vagy úgy hogy te ki kell talāld. Mondjuk egy kicsit finomat (? akkor még)... ÉKK: Csavaros... eszűek, igen. GYB: Igen. ÉKK: És a rádiót milyen nyelven hallgatják, vagy a televíziót? ÁN: Móst? Magyarul. De rég... ÉKK: Ott kint, Moldovában. ÁN: Igen, mågfogjuk a magyar nyelvet, de romānul mindig ö... ott a... környéken mindig romānul mondjāk. De mikor... s különben végig fogni a... magyar nyelvet, a rádióba is meg tudjuk fogni, a tévébe is mindig... magyarul. ÉKK: És olyan van, hogy a... a szülő magyarul beszél a gyerekhez, és az meg románul felel vissza? 5

6 ÁN: Vannnak. Vannak mai vilāgba, de vannak olyan gyerekek es, hogy... ö... (? nagyobb) anyja beszél nekijek úgymond ö... romānul, de úgy hogy... hogy így... s a gyerekek sokan felelnek hogy magyarul, mert mjég... ezt most ki keszték... meg... le keszték szeretni azok a gyermekek a magyar nyelvet, hogy sokat vótak künn kűlfüöldön, aszt azok mondjāk, hogy... magyarul, mámóka, mert nālunk nem mondjāk magyarul. úgymond... Aszongyāk mondjad mámóka magyarul, mert jobban bírja mondani maga, s ilyen esetben jértem, hogy mit akar kelmed nåkem mondani. ÉKK: Jó. ÁN: Tåmplomba nem hasznāljāk magyar nyelvet. ÉKK: És... de tudnak magyarul imádkozni? ÁN: Nem tanultunk mink magyarul imādkozni, csak olāul tanultunk imādkozni, de... ÉKK: A Miatyánkot is?...olául mondják? ÁN: Mindig. Mindig, mindig, mindig mon... mindig olāul. ÉKK: És nincs se magyar pap, se magyar tanító vagy óvónő? ÁN: Most vagyon magyar tanítónk. ÉKK: De az iskolában is? (? csak...) ÁN: Csak (? üzlett) nem... igen, az iskolāba is, de mindig ugy ö... ki van harcolva... de a... odaragasztottāk valamelyiket most a... GYB: Nem, a kikérte... kérvénybe a... jegyzőnél is kellett kérni, aláírni... hogy ö... akarja-e hogy a gyermeke magyarórákat is hallgasson, annak megengedik. Nagy harc vólt, amíg meengették. ÉKK: Akkor én most megkérdezném ezeket, amiket már itten emlegettem, hogy mi ezeken itt fennakadtunk, hogy ö... hogy ö, hogy azt mondja itt egy asszony ezen a hangfelvételen, hogy... hogy mért csinálja ezt, és azt mondja, hogy... hogy legyen szerencsém. Ezt így kell inkább mondani, hogy legyen szerencsém? Nem úgy, hogy szerencsém legyen, hanem hogy legyen szerencsém, melyik hangzik jobban? ÁN: Nālunk, az jén falumba ugy mondjāk, szerencsjém legyen. ÉKK: Igen, mer... akkor... ÁN: Szerencsjém legyen, igen. Hogy... szerencsjém legyen, hogy elment ågy útról. Akarok valamit csinalni, de aggya az Isten, hogy szerencsém legyen. 6

7 ÉKK: Tehát nem lehet úgy mondani, adja az Isten, hogy legyen szerencsém. ÁN: Hát... még vannak ulyanak es, de inkābb azt, hogy szerencsém legyen. ÉKK: Vagy itt azt mondták, hogy a... nyírászát készítik a barátságok a... tehát kik... az volt a kérdés, hogy ki készíti a nyírászát? Erre hogy kellene felelni? ÁN: Nālunk ugy montāk, nyirāszāt felkészittjék, felkészitték e... ljānyok, jó... melikek jóbarātjai vuotak a ljānyok, együtt nüőttek együtt ö... jānyoskodtak, mentek (? harvāba), együtt mentek dologra, azok készítték fel... Még ién fogtam, mert ha fiatalabban férjhezmentem vona, akkor jén es... olyan viseletbe (? menek) mint a csāngó viseletbe... Akkor azon nem voltam, mer az esküvő, de míg vuot esküvő, addig mindig csāngó ruhāba őtöztek, (? fetāssan), himess ingbe, kåndőbe, virāgot teve a fejire, s a kezibe vitt egy szjép ö... (? szövetü sermetetet), (? mi já...) mindig... vót teve a vo... nālunk aszontāk (? hurozott) gyengyök, ketve igy igy... ÉKK: Ja (? hormoz), igen itt volt... igen itt... ÁN: S mindig ugy... vuotak fiuk es, melyikek felőtöztek csāngó viseletbe, voltak hosszú, fejér olyan... (?...) Ingbe, s vuot az olyan szjép szüőtt... (? öv), s teve (? nincsatokval) s szi volt... szíuval megkötve az az öv s volt egy olyan szjép, s ebbe (? volt ez)... szép, s ebben nyirāsza volt neki es, kalapba, s vuolt egy... kalapon vuolt egy matacser, gyöngybjüöl kötve, (? mindig) ilyen szjéles vuolt, s volt ö... egy ö... bokréta, ugy montāk nālunk, boktéra, abba a boktérāba volt az a... sārgyopār, ö... pāpaturul, az a pāvatollon felöl ott felül ugy szjép, es még van kicsi gyöngy körülötte a ott elöl s aztān felötte is, azt azt vitte. S (? egy nyirelnek) mindig volt egy vas pācāja, s avval ment, lifegtette, mikor ment misére. Mindig ugy vót, akkor. ÉKK: Hát ma már ezt esküvőre se veszik fel, sem nincs már meg ez...? ÁN: Most nem veszik, nem hasznājjāk azt a csāngó viseletet, ilye... ilyen... ilyen es mindig va... s minden vāsārnap, mertn nālunk hārom vasārnap hjírdetik ki... a...zuj jövő pārt, s... én minden ö... csāngó viseletbe vótam őtözve, s ha... mint ma, harmadik vāsārnap hirdetik, akkor teszem... ö... elöl tesznek egy... kåndő, nālung ugy mondjāk, hogy... mind igy ö... mint... (? belécāllas hogy fotos, diválasztik) ugy, hogy az azt jélenti, hogy a māsik vāsārnap van a zesküvés, az azt jelentette... S akkor mikor vuolt az esküvés, nyirāszāt szjépen fålkjészíttjé, lågszebb ingbe, szjép fatāba, tettek egy... ÉKK: Fata az a... az a szőttes szoknya? GYB: Vékony. ÁN: Sz... Viékon... Ilyet nem mondhatok hozzā, mint ami ott van, mondhassam meg, mert hāt odattam egy menyecskének. 7

8 ÉKK: Mi az a ffata? (? mer itt) románul mi az a fata? 3. Gyűjtő: Hát az az... szó szerint lányt jelent, de azt a... GYB: Nem fáta, fota. ÁN: Fota. Az oljan mint a (?...) GYB: Az a vékony vékony szőttes. (?...) ÁN: (? Az orsófálá, ö... az orsó fálá) uljan mind a... GYB: (? Asztal) ÁN: Nåm. Barandzsikból van szjőve, megfestve a barandzsik, s itt ez... innét... innéttől alább uljan szines, s innéttől fennebb fa... fekete, s itt vuotak valami fejjér izjék ugy. De azt nem tudott szüőni akārki, csak vuot egy nüő, aki két falunak meg tudott szüöni, mert azt nehezen szőtték, mert tiszta barancsikból vuolt szjüőve, s azt a... az mind itt felkötte azt a (? bēlit, elejre béhuzták) azt a... szjép, szjép szjép szjép kåndőt nekik... inkābb piros legyen, vagy szjép virāgos vagy... inkābb s aztān akkor az egész vilāgon ezt... a jö... jövő vasārnap ezek esküsznek, lakadalom lesz. De a zeskü... lakadalomkor a (? luntāba), nalunk ugy montāk menyekező, menyekezőbe vuoltak (? itt o...) szomszjédok, s jóbarātok s e... (? nyāmok, rakok) azt ugy mondjāk. S akkor mikor még ilyen... nem volt, nem adódtam, tehát ugymond... ugye nem vuotam, akkor... voltak olyan jóbarātim, melyikekvel együtt nüöttem fel, azok mindig ugy őtöztek csángó viseletbe, s akkor a fejükre mondom akkor feltettek még egy (? macsúrt) de virāgot, mert hogy itt voltak... csángó virāgok... ÉKK: És mi az a csír? ÁN: Csír az uljan hosszu szār. GYB: (? petyár) ÁN: Hogy mondjam... hogy mondjam? GYB: Ciérna. ÁN: Csir. GYB: Valami olyan fényes dolog, ami... ÁN: Olyan vjékon hossz... ö... fié... ho... de a... hosszu volt... ÉKK: Szalag, ugye, szalag? 8

9 3. Gyűjtő: Cérna? ÁN: Nem cjérna. ÉKK: Szalag, nem? GYB: Fjény... valami fényes, olyan... ÁN: (? Valami vé... vékonyabb...) Olyan, mint egy Gyűjtő: Arany meg ezüst színű. GYB: I...gen! (? Mint egy ilyen...) ÁN: Igen, igen, de viékonka vjékonka, s azt az vuot több. Mert ugy a... adtāk ugy (? izzélve)... S azt a... azt ātadtāk a ljányok egyik māsiktól, mert nem kapódzott, s aztá az nagyon es drāga vót, s aztán szegénység vót akkor az egész, nem tudtak meg ö... venni azt magānak, s azt azt felkötték ide (? hátra), akkor hosszú volt a haj is (?...keptába), s felkötték ide, s akkor itt hātul kimaradt szjépen, s amikor ment, akkor (? fjélment). GYB: Igy mozgotta, (? az volt akkor, igy) jārt... ÁN: S akkor vuot patkós ketta. Patkós ketta. ÉKK: Az micsoda? 3. Gyűjtő: (? Volt az a kis bunda...) GYB: (?...) Bunda... bunda... (?...) ÁN: Nem, varrat, vārat, bunda... GYB: (? Szjépen) himek... ÁN: Büőrvel vuot (? kivarrva), s ö... szines himekvel meg vuót varratva, s aztā... nālunk akkor inkābb üősz van vagy tiélbe, hogy ne legyen dolog üdő, hogy (? béhassanak) nyārban mentek (? kápválni), üőszvel esszet szedtek mennek, s aztān tjélbe akkor ö... szabadak voltak, s akkor ak... inkābb akkor (? csāntāsak). Hogy hideg vot, azt azt a patkos kep... keptāt felvette nyirāsza, s akkor lååråsztette azt a csirt hātul, s aztān ment, s azt a keptāt, ugy mint a (? brok... k... ke... ugy), s våtte azt a jizét a szjép csirt. De... ÉKK: Na most azt tessék nekünk elmondani, hogy tehát hogyha azt kérdezem, például erről a csírről van szó, hogy akkor mit kötöttek a menyasszony fejére, akkor hogy kell erre válaszolni, csírt kötöttek, vagy kötöttek csírt? 9

10 ÁN: Csírt, csi... (Az első videófelvétel itt megszakad.) Szombati felvételek 2. (a HDV_0160.mp4 videófelvétel alapján, majd az első szombati hangfelvétel alapján) ÁN:...köt fejére, fejire. ÉKK: Csírt köttek fejire. Tehát az úgy nem jó, hogy köttek fejére csírt. ÁN: Na úgy ha... használják, csírt köttek. Aszongya néha feltette csi... ö... felkötték a csirt a fejire. GYB: Az ilyen fordított dolgok akkor kerülnek elő, hogyha az illető, aki beszél, az román volt, románul gondolkozik. ÉKK: Igen? Hát nem tudom, lehet hogy így van, de ezt mi találjuk ezekbe a régi, régi nyolcszáz éves kódexekbe is, tehát nem tudjuk, hogy ez megmaradt régiség... Dehát persze könnyebben megmarad a régiség, ha ez így van a románban is, mert az segíti, hogy megmaradjon. De az is lehet, hogy ez csak teljesen román. Tehát itt, ez a beszélgetés ugye, hogy hogy hívják? Ingem hívnak Petrás Ilona. Ezt nem mondanák maguknál? ÁN: Nálunk úgy mondják, ingemet hívnak... Istóka Ágnes. Vagy még használják, Istóka Ágnes vagyok. ÉKK: Tehát lehet így mondani, hogy engemet hívnak Istóka Ágnes? ÁN: Igen, úgy is lehet mondják, engemet hinak Istóka Ágnesnak, vagy én vagyok Istóka Ágnes, itt nincsen olyan különbség, énnekem jól jut eszembe, ahogy... ÉKK: Tehát az is jó, hogy Istók Ágnes vagyok, az is hogy én vagyok Istók Ágnes? ÁN: Én vagyok a Istóka Ágnes, vagy... ÉKK: És egyformán jó? ÁN: Nem, nincsen eldöntve. GYB: Hogyha kérdeznek, tehát ki vagy? 10

11 ÁN: Akkor mondom én: Istóka Ágnes vagyok. GYB: Akkor ugy felel. ÁN: Akkor ugy felelek. GYB: De hogyha én mondom, hogy... Kezdek egy beszélgetést, akko én vagyok ez s ez. ÉKK: Vagy például, ugye mük vótunk testvérek nyócan, mondja ez az asszony. De ha azt kérdezem, hogy hányan voltak testvérek, akkor is lehet így válaszolni? ÁN: Akkor aszongya, nyócan votunk... vagy nálam vótunk hatan vótunk tesvérek. De ha mondod ugy, akkor mondom: vótunk hatan tesvérek. ÉKK: Vagy ugye itt azt meséli, hogy én tanultam nígy klászát. Na most ha azt kérdezem, hogy hány klászát tanult? ÁN: Akkor én mondom, nyolc klászát tanultam, s ha én mondom kendnek, hogy hány klá... akkor mondom, tanultam nyolt klászát. Akkor így mondják. Hogyha kérdez. GYB: Hogyha kérdezik, ha interogatívba. ÉKK: Ja értem, értem. Vagy itt azt mondja, hogy most lyányok járnak pantalonokba, itt is ha megkérdezném, hogy mibe járnak most lyányok, akkor? ÁN: Akkor ha mond, mibe járnak, akkor mondják, pantalonba járnak. Ha én mondom, hogy hogy ölteznek a lyányok, akkor mondom őtöznek... járnak pantalonba. Mindig így, ez az ilyen... ÉKK: Értem. ÁN: Mert mondom, hogy ezt a izét, csángó viseletet gyérebben használják, mikor ugy vegyed fel akkor ugy kerülik bé mindig hogy na... De az öregek mindig csángó viseletbe járnak. ÉKK: De télen mibe jártak? Mer az olyan vékony az a fehér. ÁN: Télbe akkor vagyon katrinca. Vastagból van szőve, az gyapjúból van szőve. ÉKK: És a férfiak? ÁN: S férfiaknak volt a... ÉKK: Vagy embereknek mondják, embereknek? 11

12 ÁN: Harisnya vót, harisnya. Az posztó, fejér posztóból volt csinálva, de az a fejér posztó házba volt szőve. Mindig. S akkor vótak, de ha nem ugy csánták, mert én láttam nagyapámnál, apókámnál, édesanyámnak az édesapjánál, mert ugy nűttünk fel mink, mert édesanyám egyedül vot, megárvodott, nem vot tesvére, vot két tesvére, de az meghaltak kicsikén, s akor én láttam apókámnak, mert volt az a fejér vékony (? gatya), s azt az harisnya csak úgy vot, hogy csak úgy felhúzta a lábára, igy. ÉKK: Ja akkor azért harisnya! ÁN: Igy ni. Lábára csipte, maradt az vékonyka, s aztán volt (? ritt) a fejér ing, s aztán volét egy hosszú kozsó. Ugy mondták, az meg volt, fiuknak meg vot himezve, csak inkább fetekére, feteke cér... gyapju... ugy mondták, s az asszonyoknak meg volt himes színes izé, cérnával ugy varrva alul, s meg volt itt es varrva, itt es vót varrva egy kicsi, itt volt ugy kereken volt, másoknak volt csánva igy, s levágva itt. S vót olyan gyöngy, amit csak úgy hogy mondták, gallér. ÉKK: Gallér. ÁN: Igen, s ugy vót ott. De inkább ugy, hogy itt bécsánták. S még vót olyan, mind csak olyan hosszú, de posztóból vót csánva, (? mind csak mer volt s jött) posztóból, gyapjuból, s mind csak ugy megvarrva az asszonyoknak volt inkább hasznáták veres, s zöldvel, télbe, s nyárra igy olyan meleg, vékonyabba voltak, az vot veres, fejér, ződ. Mert aszonták, mink románok vagyunk, s mikor kicsit kivilágosíttuk, akkor azt ződ veres fejér, azt mindig (? kiderült) hogy... Mert ö... ÉKK: Ja értem. És azt lehet úgy mondani, hogy használtak csak ződet, verest meg fehéret? Vagy csak ződet, verest meg fehéret használtak? ÁN: Hát nem, nincsen különbs... Nálunk, aszongyuk, hogy használtunk ződet, veres, fejér (? hajot), veres fejér ződet, ez hogy vót... ÉKK: De ha odatesszük, hogy csak, akkor is lehet úgy mondani, hogy használtak csak verest? ÁN: Akkor azt mondták, csak veres (? kálva), csak ződ (? kell) csak... ÉKK: Tehát úgy nem jó, hogy használtak csak verest? ÁN: De úgy es használják beszélni, de az nem olyan igen hogy... nem, itt nem volt nálunk ugyanúgy különbség, itt mondom én, hogy öregek között nőttem fel, édesapám is most lenne kilencvennyóc. GYB: Szerádas szakma. 12

13 ÁN: Ja ugy mondták, szerád, az a posztó volt, úgy mondták, szerádas szakma. ÉKK: Ja, hogy még akartam kérdezni, és hóba mit vet... mindig a papucsot emlegetik, hát hóban... ÁN: Bocskor vót, bocskor. Azt apókám fűzte, disznóbőrből. ÉKK: De annak van, annak nincs szára. ÁN: Nincs, nincs. ÉKK: De hóba... ÁN: Akkor tettek kapcát. Így ni és (? nap) hordozták, csepüből volt, (? szőrhoz) kapca. Fonták a csepüt a házba, s csepű lepedőt azt izélték, s aztán igy kivágott édesanyám egy darabot, felcsadarta a lábunkra, hogy ne fázzunk kaptunk egy ilyet, s nagyon fáztunk, aztán melikeknek volt több lehetősége, a... volt csántak izé, posztóból, fejér posztóból, aztán mikor... édesanyám még kötött nekünk (? aszonta port) gyapjúból. Az melegitett. Messze űltem az eskolába, s mind kértem egy olyant, fáztam. S akkor az asszonyok hordoztak ugy (? üseli) inget, a vót, divat kette vastag gyapjú (? kattincát), ott fogták a lábaik között, de nem vót probléma, s... GYB: Csak (? nem fog engem) terrorizálni... ÁN: S (? réfának) vettünk egy olyan, csántak egy olyan... vett anyagból inkább, egy ugy mondták (? moton), csántak egy bunyecskát, s azt ebbe (? vett) egy olyan szoknyecskát fel, s fejünken volt egy vastagabb kendő, s mindig ugy mentünk. S a fiuk mint mondtam, ilyen, azok egy (? igy...) azt idefelé pantalonokat fogtak hordozni a fiuk es. Volt egy olyan, melyik tudott szabni, varrni, azt az szegeny varrt az egész falunak. De ugy hogy még meg es mérte utána gyermek után, hogy ne (? szégyenkedjen) mert máskor kacagták. Mert most felvette, van egy, volt egy koléga, melik most pap az osztákoknál, s ő legküssebb vot, eljött egyszer egy nagy hosszu kabátba, s ugy ni, s én kacagni fogtam, mert aszontam hogy hogy, s most mondta Istóknak aszonnya, én gyült... aszongya megharagudtam volt én aszongya a (? hamisra), aszongya mikor kicsike voltam, mert mindig kacagott aszongya, hogy nekem hosszu lábam... ö hosszu egy gunyám, s azt mondtam, hogy nekem a lábaimat a szél nem fujja, azért hosszu, s aztán én (? végül el nem) megyek egy kicsit kapni, de gyermekek mindig a... (? az jó) aztán má felkeresett (? ugy a Robi egyetemis volt) vagy itt volt el magyarba, egyetemista volt Robi, akkor eljött a osztrá... Ausztriába, s eljött hezzánk hogy felkeresett, kilelte hogy hol vagyok eladódva, s eljött s megkeresett, de megneztem a számot kocsinak, hogy gondoltam hogy ki bír lenni, de nem ismertem meg, mert kétakkora volt mint akkor mikor váltunk volt. S kacagtuk egyik egymást, ez vot hogy, de mondom hogy mindig, aztá idefelé fogták venni, ö izé ezket e... városi gunyákat páltónokat, pantalónokat, mindig igy rakolyákat, mint mondták nálunk, rakolya, idefelé fogták venni. 13

14 ÉKK: Ez a fogták ez nagyon érdekes. Azt is valahogy ki kéne találni, hogy mikor mondják azt, hogy fogták. ÁN: Fogták, kezdték. ÉKK: Kezdték, kezdték igen, de valamikor... Kiírtam ide egypár ilyen fogtákos példát. Van ilyen, hogy például kiszaladt az ármátától, akkor fogott házasodni. ÁN: Akkor igen, ezt ahogy vallja... GYB: Ki illenék neki házasodni. ÁN: Ki illene, úgy, de még az a lyány meg nem... GYB: Katonált, addig a másik eladódott, aki... akivel jóba volt. ÁN: A régi szerető. Ezt jobban tudja. ÉKK: Néha olyan, mintha azt jelentené, hogy akar, nem? GYB: Szétnezett... [kis intermezzó, tudós társalgás a fog -ról] GYB: Nekifogunk, fogjuk, nekifogunk kapálni. ÉKK: Na most egy pár képet mutatok. Tehát itt azt akarom kérdezni, ugye itt látunk egy családot. Hogyha azt kérdezem, hogy van ennek a családnak három gyermeke?, akkor mit válaszolnának rá? Van három gyermekük? GYB: Nincs. Nem igaz. Van négy. Nem való, nem ezt nem, nem való. ÉKK: Na most nézzük a következőt. Itt két családot látunk, ugye erre a jobb oldalira, arra ha azt kérdezem, hogy van három gyermekük? GYB: Igen. ÉKK: Bocsánat, vissza az egész, ha a bal oldaliról kérdezem, hogy van három gyermekük?, erre mit mondanak? GYB: Azt mondtam, hogy nem való. ÉKK: És ha azt kérdezem, hogy három gyermekük van? erről a jobb oldali képről. GYB: Igen. 14

15 ÉKK: És ha itt, persze ha azt kérdezem, hogy három gyermekük van?, akkor azt mondják, hogy... GYB: Nincs. ÉKK: Ez érdekes, mert nekünk nem így van, a budapesti magyarban. Mert ha én azt kérdezem, hogy van három gyermekük?, akkor mind a két képre azt mondom, hogy van. Van. És ha azt kérdezzük, hogy három gyermekük van?, akkor mondjuk, hogy ez való, ez nem való. Ezekre igaz, ezeknek három van, ezekre nem. Tehát ez másképp van a csángóban. Tehát a csángóban nem ugyanazt jelenti, hogy három gyermekem van, meg van három gyermekem? Ez ugyanaz a csángóba, ugyanazt jelenti mind a kettő? ÁN: Igen. Igen, mindig. Három, vagyon három gyermekem. Mikor kérdés. S mikor te mondod, akkor mondod három gyermekem van. ÉKK: Tehát így szoktak erre rákérdezni, hogy tegyük fel, hogy ebbe az országban nyugdíjat adnak annak, aki több gyermeket is felnevel. Haz azt mondják, hogy az nyugdíjat kap, aki felnevelt három gyermeket, de ezt csak úgy értik nem, hogy az is nyugdíjat fog kapni, aki háromnál többet felnevelt, nem? Tehát ha jönne egy ilyen törvény, hogy az nyugdíjat kap, aki felnevelt három gyermeket. Akkor azt hogy értenék, hogy csak az kap nyugdíjat, aki pont hármat, vagy az is, aki háromnál többet felnevelt? GYB: Én mondanám, hogy az is, melyik többet nevel, nem csak az, melyik... ÁN: Mér kapjon az csak háromért, s a másik ha négyet nevel, akkor... ÉKK: Hát igen, igen igen, de ez budapesti magyarban nem ugyanaz, ha azt mondjuk, hogy az kap nyugdíjat, aki három gyermeket nevelt fel, meg az kap nyugdíjat, aki három gyermeket felnevelt. Tehát ha azt mondjuk, hogy az kap nyugdíjat, aki három gyermeket nevelt fel, ez azt jelentené, hogy aki többet vagy kevesebbet, az nem. De akkor ez a különbség nincs meg a csángóban. ÁN: Nincsen meg, nincs. ÉKK: Na nézzünk másik képet. Tehát ez egy házaspár akar lenni, meg egy kutya meg egy macska. Na most akkor igaz-e, ha én azt mondom, hogy egy kutya megtámadta ezt a házaspárt? GYB: Kutya meg akarja marni. ÉKK: Na most az való-e, ha azt mondom, hogy egy KUTYA támadta meg ezt a házaspárt? Ez való, ugye? GYB: Hát igen, a. 15

16 ÉKK: Na most erről a képről kérdezem, ha én azt mondom, hogy egy KUTYA támadta meg a házaspárt, akkor valót mondtam-e? GYB: Hát igen. ÉKK: Na most ha azt mondom, hogy... Tehát mást jelent-e, hogyha azt mondom, hogy egy kutya támadta meg őket, vagy megtámadta őket egy kutya? ÁN: Mindegy, ugyanaz. ÉKK: Mer itt a budapesti magyarba az nem volna való, ha azt mondanám, hogy egy kutya támadta meg őket. Az igen, hogy megtámadta őket egy kutya, de csak erről mondhatnám, hogy ergy kutya támadta meg őket. Na még egy kép, talán ezen még jobban látszik. Ez egy konyha, ez egy kutya, nem nagyon látszik, itt egy kutya meg egy macska. Na most ha azt mondom, hogy bejött a konyhába egy kutya, akkor melyik képről mondhattam ezt? Csak az egyikről vagy mind a kettőtől? ÁN: Mind a kettőről, csak az a furcsa, hogy kutya nem barátkozik macskával. ÉKK: Hát ez úgy lett összecsinálva ez a kép. Na most ha azt mondom, hogy egy kutya jött be a konyháha, akkor...? ÁN: Béjött a konyhába egy kutya. ÉKK: Ha azt mondom, hogy a KUTYA jött be a konyhába, akkor ez igaz-e mind a két képről? Vagy csak az egyikről? ÁN: Mind a kettő. Mind a kettő való, hogy béjött a kutya konyhába, s... ÉKK: De most nem az, most az volt, hogy a KUTYA jött be a konyhába. ÁN: Mind a kettő (? otthon van), béjött a konyhába egy kutya, vagy egy kutya jött bé a konyhába, mindegy. GYB: Na és ha (? bontogassuk), akkor kérdezik melyik jött be hamarébb? A kutya vagy a macska? ÁN: Nem, mert a macskát ott kapta benn. ÉKK: Na jó, hát még egy sorozat van. Itt lesz most ez a kép meg ez a kép. Na most akkor nézzük ezt az elsőt meg ezt a harmadikat. És itt két mondatot akarok kérdezni, azt hogy az asszony kalapot hord, meg az asszony hord kalapot. Hogy akkor melyiket melyik képről lehet mondani? Tehát erről lehet-e azt mondani, hogy az asszony kalapot hord? GYB: Az asszony kalapba van. 16

17 ÉKK: Na most azt is lehet-e mondani erről a képről, hogy az asszony van kalapban? GYB: Há nem. ÁN: Nem, ugy mondják, az asszon kalapba van. GYB: Nem, de ha az asszony kalapban van... ÉKK: De erről lehet mondani, hogy az asszony van kalapban? ÁN: Igen, így mondják, igen. GYB: Az asszony van... Itt az asszony hord kalapot. ÉKK: Az asszony hord kalapot, igen. Na most itt lehet-e mondani, hogy az asszony hord kalapot? ÁN: Nem, itt nem, itt aszongya az asszon van kalapban. GYB: Mondjuk hogy mindegy. ÁN: Igen, igen. Mert mind a ketten a izébe vannak, s ugy akkor. ÉKK: És akkor úgy lehet mondani, hogy az asszony van kalapban. ÁN: Igen. ÉKK: Melyik a jobb, az asszony van kalapba, vagy az asszony kalapba van? GYB: Az asszony kalapba van. ÁN: Én nem szoktam hordani kalapot, mindig neki elhagyom. ÉKK: Na jó. Akkor szerintem... GYB: Nem, szokás mondani, hogy ott abba a csiszárba az asszony hordja a kalapot. ÉKK: Hordja a kalapot, de az mást jelent, igen, igen. Ezt kikapcsolom akkor. Na most segítsetek, mit kérdezzünk a fókusszal kapcsolatban? 3. gyűjtő: Itt volt egy olyan mondat, hogy csak volt egy nő két faluba. ÁN: Egy asszon. 3. gyűjtő: És azt úgy is tudná mondani, hogy csak egy asszony volt két faluba? 17

18 ÁN: Melik elébb iskolát tanult, volt melik mást módon... GYB: Nem arról kérdezte, aki készitette fatát. ÁN: A igen, igen, igen. GYB: Aki tudott késziteni. ÁN: Aki tudott, a, szőni, szőni fatát. GYB: Családból maradt a gyermek leány... ÁN: De azok mindig, igen, mind megtanítta az édes lyányát, mindig ugy, de csak ugy, hogy egy, csak egy asszon volt, hogy melik tudott szőni fátát. 3. gyűjtő: Tehát mondaná azt, hogy csak egy asszony volt két faluba, aki ezt tudta szőni? ÉKK: Tehát hogy hogy... GYB: Kellett volna mondjad két falunként... ÁN: Két falunak vót egy CSAK egy asszony. 3. gyűjtő: Tehát nem úgy volt, hogy mindegyik faluban egy-egy asszony, hanem úgy, hogy két faluban összesen egy asszony. ÁN: Igen, csak egy tudott izélni. Nálunk nem vot ugy amelyik tudott szőni fatát, csak Klézsében. Édesanyám ment mindig Klézsébe, vásárolt fatát mind nekem, mind nénémnek. Ugy vot. 3. gyűjtő: És mi a neve a falunak, ahol felnőtt? ÁN: Kákova. GYB: Forrófalván... ismert. ÁN: Forrófalva. GYB: És annak van több falurésze, kákovai rész... ÁN: S Nagypatak. Igen, édesapám Nagypatakba, nagypataki vót. Ugy el van... aszva ugy hogy van faluvége, amelyik közelebb van az országúthoz, ugy hijják Mogyorós, van Kákova, Nagykákova, Kicsi Kákova, Lérán... ÉKK: Akkor sok falu... 18

19 ÁN: Nem, mindig egy falu, de ugy mint mondanák... GYB: Románul (? katunienki). 3. gyűjtő: Kicsi részek. ÁN: Igen, van egy cigenye, aztá idefelé mondták Dallas, mert az (? különetben) vótak. De ugy mondták, cigenye, ott. De mind csak, mind oda tartozott, tehát... GYB: Egy faluhoz tartozik, csak... ÁN: Egy templom, egy eskolába jártunk, egy templom s... GYB: Onnan pontosít, ugy ha bémenc a faluba, mert pontosít... Mondod hogy itt, akkor ha itt kell menni, nálunk... ÁN: Hogy tudja hogy mellik falu, mert nagyon... S Nagypatak vót, mind csak ahoz a jizéhez tartozott, hogy mondják comuna? GYB: Község. ÁN: Igen, mindig oda tartozott, de ott volt Szőlőpatak, Csicsa s Nagypatak. ÉKK: Másik másik völgybe vannak ezek? GYB: Igen, igen, olyan kis... ÁN: Mind csak egy falu, de itt mondtuk ez a része volt Szőlőpatak, itt volt ebbe külső felibe Nagypatak, itt volt Csicsa, mindig ugy vót elosztva. De nem ugy, hogy (? üvünkülünk)... GYB: Nem egy vonallal, hogy... ÁN: Csak ugy, tudtad, hogy e... (? csurálj antalra), azaz hogy melik Szőlőpatakján van születve, vagy (? csurálj) olyant amellik van Csicsala felé születve, melyik van Nagypatakon születve, mindig ugy vot. De egy falu vót, csak el volt ugy ö... GYB: Vagy a székelyeknél van a Felszeg, Alszeg gyűjtő: És milyen messze van Klézsétől? ÁN: Hát ő tudja jobban, mert többet járt... GYB: Hát két kilométer, három... Hegyen keresztül. 3. gyűjtő: És mivel mentek Klézsére? 19

20 GYB: Gyalog. ÁN: Gyalog, gyalog mentünk. Mert mentünk kersztül a Bükkösön, egy hegy van közbe, ugy mentünk, s (? evezkedtünk), ugy Klézsébe. S mikor kisgyerekek voltunk, akkor kellett mennünk vegyünk egy sót vagy gázat, lámpagázat, s mikor nem volt nálunk a faluba, akkor mentünk átal Klézsébe. S ha nem mentünk több gyerek, akkor volt akkor olyan jó fiúk Klézsébe, melikekkel fogtak kergetni, vadazni, futtak utánunk, s ha megfogtak, akkor kaptunk egyet, két (? kobakot), hármat, meg egy ilyen rugást, mert ugy vótak ők örökké. Aztán mik aszontuk, hogy vad klézseiek. Mikor mentem Nagypatakra bé, apókát megjárjuk, akkor mindig ugy, hogy ne kelljen találkoznom a gyermekekvel, melikek megvertek, mentünk a mezőn, mindig ugy kerűltünk, hogy ne menjünk a faluba, kerültük el mezőn, mert mentem nénémvel. S aztá kerültük, hogy kerültünk bé hezzá, hogy ne kapjunk verést, mert ha nem, akkor... Hát meg mik es rosszak vótunk, mert aztán mondtuk nekije, csufóltattunk velük, hogy mondtuk hogy tük patakiak vattok, békalikba ültök. ÉKK: Na most azt akartam még kérdezni, hogy a van, amelyik asszony azt soha nem mondja, hogy nem, hanem mindig azt mondja, hogy nem éppen. Tehát azt is mondják maguk? GYB: Szóval nem az az igaz, amit képzel maga, nem úgy van, ahogy maga mondja. ÁN: Nem úgy van, ahogy te mondod. ÉKK: De ugyanazt jelenti, hogy nem való, vagy...? GYB: Nem, azt mondja nem éppen úgy van, ahogy te mondod. Az azt jelenti. Kissé másképpen. Nem akarja elismerni. Az ő variánsa jobb, ő tudja az igazat. 3. gyűjtő: Nem úgy mondják, hogy akkoor nemigen volt parám? ÁN: Nemigen. Nálunk sok a különbség falutól faluig. ÉKK: Para az a pénz? ÁN: Pénz, igen. GYB: A törökből jött, a párále. ÁN: Nemigen vót parám. Igen (? szoktunk ez, nem lehet...) GYB: Nemigen, ha volt ott valami, hanem hogy ritkán kapta meg a... ÉKK: Na most azt én egyszer se hallottam, hogy nincs, tehát nincs neki egy juha sem, vagy egy gyermeke sem. Hogy mondják azt, hogy egy sem? GYB: Egy sincs. 20

21 ÁN: Egy sincs. ÉKK: De azt, hogy nem láttam egy juhot se. Ez sehol nincs, ezt hogy mondják? ÁN: Nincs egy joha, és nincsen egy... ÉKK: Hogy nem láttam egy juhot es? ÁN: Nem láttam... egy johot sem láttam. Egy johot sem láttam, mindig inkább ugy szoktuk mink. GYB: De azt is használja, hogy nem láttam egy juhot es. Mikor elment a mezőre, hogy nem járják-e el a buzát, etetik-e vagy, s azt mondja, én ott nem láttam egy juhot sem. Vagy juhot es. ÁN: Vagy így egy háznál nincsen egy juha, nincsen egy ez, nincsen egy az... GYB: Nincs egy johaik es. ÁN: S azt azt ugy lehet venni, vagy igen szegények, vagy igen restessek. ÉKK: Restesek? ÁN: Nem szeretik dolgozni, s akkor nem... GYB: Akkor aszongya még egy johik sincs! ÁN: Igen, aszongya olyan restes, hogy még egy johaja sincsen aszongya, (? zógrádába). GYB: Nem tud tartani egy johot sem. ÉKK: Még egy dologra akartam rákérdezni, hogy ezt lehet-e mondani Klézsén vagy Kákován... Kákován vagy Kákovába? ÁN: Kákován. ÉKK: Itt azt mondja egy asszony, hogy nincsen olyan nagy finomságok. Vagy másnak volt mobiliái, vagy nekik a vejemnek a leányomnak Margitomnak kutyáik vót örökké, vagy marháik van, juhaik van, disznóik van. Tehát jól vannak-e ezek mondva, lehet-e ezt így mondani? GYB: Igen. Kutyáik vót örökké, soha sem hiányzott a kutya az udvarról, örökké vót kutyájuk. ÉKK: És úgy nem is mondanákm hogy örökké vótak kutyáik? Hanem csak örökké vót? 21

22 GYB: Vótak nem, vót. ÉKK: Vótak, ez nincs is? 3. gyűjtő: De kutyájuk, az nem többes szám. ÉKK: De itt úgy folytatódik, hogy hamisak vótak. GYB: Ja, hát... Kutya az egészre, mind hamisak vótak. ÉKK: De itt az van, nincs olyan finomságok. 3. gyűjtő: Az más, igen, de a többi az egyes szám. ÉKK: És a mobiliái? Másnak vót mobiliái? GYB: Mobiljai... ÁN: Mobilái... ÉKK: Mobiliái, bútorai. ÁN: Igen, igen, mobilája vót igen. Aha több, igen. Azt ugy mondják, plurál. ÉKK: Tehát az nem jó, hogy vót finomságok? GYB: Hogy nem vótak finomságok, igen, többre gondol mondjuk. ÉKK: Tehát lehet így mondani, hogy vót finomságok? Mert ez rendszeres. GYB: Nem, nem. De hát úgy... ÉKK: Csak úgy, hogy vótak finomságok? GYB: Vótak finomságok, igen. ÁN: Vótak finomságok. ÉKK: [...] Nincsen olyan nagy finomságok. 3. gyűjtő: Ez bármi lehet. ÁN: Nem vótak ulyan nagy finomságok, ugy mondják. 22

23 ÉKK: Azt mondja, marháik van, juhoik van, disznóik van... Ez azt jelenti, hogy egy juhuk volt, egy? Marháik van, juhoik van... ÁN: Ha mondja juhoik, akkor... johoik, akkor több joha. De ha egy, akkor aszondja, johaja vót. 3. gyűjtő: Marhájuk van, disznójuk van, akkor is azt jelenti, hogy több van, de attól még az egyes szám. ÁN: Marhája van. GYB: De marháik vót, időben mondja, hogy a marháik vót. ÁN: Igen, de akkor izé, akkori... Akkor ugy mondod, marhája vót... GYB: De volt, hogy nem gondolkozik ő, ugyhiogy mondja neki, hogy... ÁN: De nem, mer mindig ugy, de itt nálunk mindig ugy vót, hogy egy kicsit el... GYB: Lehet rá hallani, hogy régebbi időkből is, voltak marháik, voltak johaik... ÁN: Marhákat tartottak, johokat tartottak, disznókat tartottak... ÉKK: Viszont most azon vitatkozunk, hogy jól értjük-e, amikor egy asszony azt mondja, hogy marháik van, juhoik van, disznóik van, hogy több marhája; tehát hogy azt is lehet mondani, hogy marháik van, vagy marháik vannak. Mindakettő jó? GYB: Azt kellett vóna mondja, hogy marháik vóltak. Örökken, vóltak... ÁN: Nem, de most mondtuk, hogy ez ilyen... GYB: Most marháik... vannak. ÁN: Akkor marhája van, ha egy van, s ha több marhája van, akkor aszondja, marhái vannak. ÉKK: De itt többen azt mondják, hogy marháik van. 3. gyűjtő: De például ha azt mondják a szomszédban, hogy el kell mondani, a szomszédban milyen állatok vannak, akkor azt hogy mondják? Hogy a szomszédomnak... és akkor felsoroljuk, hogy, akkor az hogy lenne? ÁN: Ha van több marhája, akkor mondja, marhái vannak. 3. gyűjtő: Nem, mindenféle állata van, el akarom mondani, hogy a szomszédban milyen állataik vannak. Akkor azt hogy csinálom? 23

24 ÁN: Vannak marhái, johoi, disznói... GYB: Nem, marhájit azt mondja, mondja... ÁN: Ha van több. S ha nem, akkor mondja, van marhái, johoi vagy disznói, mindig igy. Ha több van, akkor mondja, marhái, de ha egy van, akkor marhája. S mondja akkor van, s akkor mondja mind a marhákat, disznókat, johokat, mindig. S ha akarja, mondja, hogy vagyon marhája, akkor ugy es jó, vagy vagyon johaja, s ha nem mondja, akkor vagyon marhái, johoi, disznói, igy es szabad mondani. ÉKK: És úgy is szabad, hogy marhái van, juhai van, disznói van... GYB: Hát itt hiányzik valami. ÁN: Itt nekem kiesik, filimtől. GYB: Nem, nem, ez így nem jól... fejezte ki magát. ÉKK: És úgy se jó, hogy marháik vannak, juhaik vannak... ÁN: Igen, az jó. GYB: Ugy jó. ÉKK: És van marháik? És ha elöl áll, akkor többes szám van, és ha hátul áll, akkor egyes szám van. 3. gyűjtő: Hogyha azt mondom, hogy van tyúkjuk, akkor az azt jelenti, hogy csak egy van? ÁN: Igen. 3. gyűjtő: Nem lehet azt mondani, hogy mi van a szomszédnak? Hát van tyúkjuk, van disznójuk, van marhájuk... ÁN: Tyúkjai vannak. 3. gyűjtő: Csak azt lehet mondani? ÁN: Igen. 3. gyűjtő: Ha azt mondom, hogy van tyúkja, disznója, marhája... ÁN: Akkor csak egy tyukja. 3. gyűjtő: Akkor mindenből csak egy van? 24

25 ÁN: Egy van. GYB: Nem. Még mondják úgy es, hogy van tyúkja, van marhája, van mindnenje. 3. gyűjtő: És az nem jelenti, hogy egy tyúkja van? GYB: Nem jelenti. 3. gyűjtő: Hanem azt jelenti, hogy tart tyúkot. GYB: Igen, igen, igen. Mindenje van, tyúkja van, van... ÉKK: Hát... BFÁ: Ha egy kicsit visszagondolunk a kutyás-macskás (? félékre) a konyhában. Ott van az a fénykép a kutyával s a macskával a konyhában. Ha azt kérdem, hogy melyik állat jön be a konyhába?, és úgy válaszolnak, hogy a kutya jött be a konyhába, az elég? Az helyes válasz, hogyha ott látom a kutyát s a macskát is? ÁN: Mind a ketten béjöttek, macska is kutya is béjött izé... konyhába. GYB: Bocsánat, (? kéthet egy) kutya béjött? Mind a ketten... ÁN: Ha mind a ketten, a kutya is, macska is béjött a konyhába. BFÁ: De ha azt kérdem, hogy melyik jött be? Hogy ki jött be a konyhába? ÁN: Kutya jött. Vagy macska jött bé. GYB: Nem, mind a ketten béjöttek. ÁN: Nem, de hogy ugy... Külön külön, nem? Tehát macsa es, kutya es béjöttek konyhába. BFÁ: Tehát nem elég annyit mondani, hogy a kutya? Akkor visszakérdezhetnék, hogy na s a macsaka mit keres itt? ÁN: Ő úgy es elfogadja, hogy nem való, macska. Ő nem ismer el soha semmit. Mert mikor eszik es, mindig béhunyja a szemeit, s mikor megkérdi az ujesztendő, hogy ettél az idén? Én nem láttam soha semmit, nem ettem semmit. Mert (? különbözik), csak béhunyja szemeit, úgy eszi, nem nezi. Azért mondják, hazug macska. ÉKK: Most itt beszélnek olyan asszonyok ezeken a felvételeken, akik még azt mondják, hogy csán vala, csánt vala, ilyet már nem mondanak? GYB: De, de, beszélik. Igen, használjuk a csánt: csinált. 25

26 ÉKK: De a vala. Azt is? GYB: Vala, igen. Most... ÁN: Csánt vala. GYB: Igen, most néhány napja, hogy csánja vala. ÁN: Néhány napja csánt vót azt a... GYB: Csán vala ezt, csán vala... Mondjuk most látom kifeszülve. ÉKK: És azt is mondják, hogy csán vala, meg azt is, hogy csánt vala? GYB: Csán vala, mindegy. ÁN: Mindegy. ÉKK: Mindegy? És ugyanazt jelenti? GYB: Igen, igen, igen. ÁN: Igen, igen, mindig azt. Csán vagy csán... Mikor gyorsan beszél... GYB: Csán mondjuk közelebb jön, mint a csánt vala. 4. gyűjtő: Azt régebben csánta? GYB: Igen, igen, a csánt vala, valamikor, de csán vala, mint akár most nezem vala, és csánja vala azt a dolgot. 3. gyűjtő: És csánt vót, az még régebbi, mint a csánt vala? ÁN: Az régebben, igen, igen. GYB: Csán vala, tehát arról én tudom mondani, hogy én jöttem, és micsinált keresztapád? Aszondja, csánja vala a valamit, csánja vala. Ezt ki, mi van evel? Ezt csánta valaki gyűjtő: És a csánta vót? Azt mikor használják? GYB: Az még régibb. 3. gyűjtő: És ha csak azt mondja, hogy ezt csánta? Akkor azt lehet mondani? 26

27 GYB: Ki csinátta? Ez csánta. Most. Mikor mondja csánt vala, csánja vala, akkor láttad. Mikor kérdezel, ki csánta ezt, akkor megmondod, hogy ez csánta. Nem csánja vala, hanem csánta. ÁN: Vót. 3. gyűjtő: Tehát kell látni az eredményét akkor, hogyha a valát használjuk? ÁN: Nem, ezt használjuk. ÉKK: Folyamatban. Tehát hogyha megy mondjuk haza a gyermek, és látja, hogy a keresztapja kapál a szőlőben? akkor megkérdezi, hogy micsinált keresztapád? kapálja vala a szőlőt. GYB: Igen, úgy mondjuk. ÉKK: És hogyha meg a bor, itt van a bor, akkor ki csinálta? Akkor lehet mondani, hogy a keresztapád csinálta ezt a bort? GYB: Igen, így. ÉKK: De olyat már nem mondanak, hogy ezt elbeszélé nekem, vagy ő mondá, vagy anyám sütte? Tehát ezt már nem mondják, ugye? Csak azt, hogy beszélte vagy mondta, de azt nem mondják már, hogy ő mondá ezt nekem? GYB: Használja ezt, hogy ő mondá nekem. ÁN: Honnét tudod te, aszondja, én mondom. 3. gyűjtő: És akkor csak azt lehet mondani erre, hogy ő mondá, azt nem lehet, hogy ő mondta? ÁN: Még azt es lehet, ő mondta, es ő mondá, es... de ha azt mondta, ő mondta, akkor egy kicsivel azelőtt mondta, s ha mond, ő mondá, most nekem mondá, de te nem voltál ott, még közelebb van, azt ő mondá, az közelebb nekem, melliket én hallottam, hallottam mondta, hogy ez, ő mondá. GYB: Közelebb van. 3. gyűjtő: És ha azt mondja, ő mondta, akkor az jelentheti azt, hogy valakitől hallottam, hogy ő mondta? ÁN: Ő mondta, de nem akkor, egy kicsivel azelőtt, régebben mondta. GYB: Lehet mondja nekem is, de nekem es... 27

28 ÉKK: De ha ott látok valamit mondjuk eltörve egy poharat. Akkor hogy mondjuk, hogy ezt ki törte el, vagy ki töri el? Melyik a jobb? GYB: Ki törte össze? ÁN: Ki törte össze? ÉKK: És hogyha mesélem, hogy gyerekkorunkba hogy jártam, hogy valamit esszeterék, akkor lehet úgy mondani, hogy eszvetörtem, vagy törém... ÁN: Összetörtem. GYB: Ha összetörém, akkor néhány pillanat előtt. Na mondja, összetörém. ÁN: Ezt is összetörém... ÉKK: Tehát akkor az, hogy esszetörém, meg esszetörtem, tehát mikor mondaná az egyiket meg a másikat? ÁN: Esszetörém most. Esszetörtem azelőtt. GYB: Mért nincs mondjuk poharad? Összetörtem. ÁN: Esszetörtem, de nem, azelőtt. Most azért nincsen, mert összetörém, most törém össze, most, s összetörtem az régibb kicsikét. 3. gyűjtő: Valahogy lehet azt mondani, hogy összetörtem vala? Van olyan, amibe ezt lehet mondani? 4. gyűjtő: Igen olyasmi, hogy gyerekkoromban gyakran összetörtem a poharakat, mert kétbalkezes voltam, arra mondhatnak ilyet, hogy gyerekkoromban összetörtem vala, hogy gyakran? ÁN: Nem, az, hogy összetörtem vót. 3. gyűjtő: És hogy összetörtem vala, ezt mikor lehetne mondani? GYB: Hát az közelebbi, mondtam, hogy most összetörtem vala valamit... ÁN: Most törtem, most törém össze. GYB: Há nem most, hanem egy gyűjtő: Ezzel az igével akartam, hogy ezzel lehet-e...? 28

29 ÉKK: Na most itt van, itt írtam egy ilyen példát valahol, de mindjárt megtalálom... Itt azt mondja valaki, ja hogy szabad-e lopni, arról beszélnek, és hogy valaki lopott, és lehet, hogy rossz ember, nem hisz Istenben, és erre azt válaszolja valaki, hogy lehet, hogy tudja, lehet, hogy hisz Istenben, csak ebben a világban el kell hogy vegye, mer hol meg étlen. Ezt most lehetne azt is mondani, hogy meghal étlen, meg hal meg étlen? GYB: Azért lopott, mert hogy ne haljon meg étlen. ÉKK: Tehát a hol meg étlen az mit jelent, hogy ebbe a világba hol...? GYB: Nem az a hol, ebbe a világba meghal étlen. ÉKK: Én tudom, hogy azt jelenti hogy hol, az hogy hal, de hogy van-e különbség, hogy holt meg étlen, vagy megholt étlen? Tehát a holt meg étlen az azt jelenti, hogy még nem egészen, csak majdnem? GYB: Igen. Azért, mert ő holt meg étlen, s kénytelen volt lopjon. ÉKK: És az, hogyha azt mondjuk, hogy megholt étlen, akkor meg van halva. GYB: Akkor halva. ÁN: Akkor nem még lopjon. Akkor nem még lopnak. GYB: Egy kicsit megbocsátandó, hogy lopott, mert... ÉKK: Meg is holt. GYB: Nem, mert mert hogyha nem lopott lenne, akkor holt lenne meg étlen. ÉKK: Tartsunk egy kis szünetet? Jó. Az 1. szombati hangfelvétel vége (össz. idő: 1 óra 16 perc) 29