Átalakulóban a papírhulladékok begyűjtésének és hasznosításának rendszere Németországban

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Átalakulóban a papírhulladékok begyűjtésének és hasznosításának rendszere Németországban"

Éva Dobos
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 PAPÍRHULLADÉKOK 4.1 Átalakulóban a papírhulladékok begyűjtésének és hasznosításának rendszere Németországban Tárgyszavak: begyűjtés; Németország; papírhulladék; rendszer; újrafeldolgozás. Harc a papírhulladékért Európában folyamatosan csökken a papírhulladék mennyisége, és ennek következtében egyre nőnek az árak. A kedvező üzletből egyetlen hulladékkezelő vállalkozás sem akar kimaradni. Az érdekelt cégek a helyi hatóságok megnyerése érdekében egymást túllicitálva és hosszú távú szerződések megkötésével kívánják biztosítani a jogot a háztartásokból származó papírhulladékok megszerzésére végén feltűnést keltett, hogy az egyik németországi járásban (Unna) pályázatot írtak ki papírhulladék-kezelésre. Ugyanabban a járásban van a Rethmann hulladékhasznosító konszern székhelye. Az önkormányzat december elején árlicitálás után a járás tulajdonában levő társasággal, a GWA-val (Gesellschaft für Wertstoff- und Abfallwirtschaft) kötött szerződést. Az előzmények 2003 év elejéig nyúlnak vissza, amikor a járás közölte, hogy a jól jövedelmező papírhulladék-kezelést ezután saját hatáskörbe kívánja vonni. A pályázatkiírást úgy kerülte meg, hogy a papírhulladék-értékesítést is saját maga kívánta végezni. Ennek kapcsán jól jött az Észak-Rajna-Vesztfáliában életbe lépett hulladéktörvény, amely kimondta, hogy a városok és községek felelősek a papírhulladék begyűjtéséért és elszállításáért, a járás viszont a hasznosításért. A járás valamennyi háztartásából begyűjtött papírhulladék térítésmentes kezelésére az a cég jogosult, amelyik a legmagasabb árat ajánlja fel a hulladékért. A szerződés 5 évre szól. A GWA első ajánlatában 35,33 euró/t szerepelt. A járás feltehetően kevesellte az összeget, ezért új ajánlatot kért. A GWA mellett még két

A kedvező üzletből egyetlen hulladékkezelő vállalkozás sem akar kimaradni.

2 cég pályázott. Az egyik a Rethmann volt, a másik egy szintén helyi cég. Az egymással versengő cégek egyre magasabb árat kínáltak a járás nagy megelégedésére, és így elérték az 50 euró/t. A megbízást végül a GWA kapta meg 52,55 euró/t ajánlatával. Ennek az üzletnek köszönhetően a díjfizetők több mint 1 millió euró kifizetésétől mentesülnek. Szakmai körökben az a vélemény, hogy a kedvező piaci helyzet ellenére is irreális a GWA ajánlatában szereplő ár, és elképzelhető, hogy a következő években az állampolgároknak kell megfizetni azt a támogatást, amivel megakadályozható, hogy a cég csődbe menjen. A veszteségtől keresztfinanszírozással megmentett vállalkozás természetesen sérti a tisztességes verseny alapelvét, és a megoldás magáncégek rosszallását váltotta ki. Lényegében arról van szó, hogy a járási tulajdonú GWA közpénzzel támogatott dömpingárral szorítja ki a piacról a versenytársakat. Hulladékkezelés a DSD után Az Unna járásban történt eset nem rendkívüli, mert a németországi ún. kettős hulladékhasznosítási rendszer, a DSD (Duales System Deutschland) szerződéseinek lejártával 2003 végén mozgás indult meg a papírhulladékok frontján. Ennek keretében a papír- és kartontartalmú csomagolóanyagok kezelésének kötelezettsége 2004-től a DSD-től az önkormányzatokra hárul. Ezek pályázatokat írnak ki a háztartásokból származó papírhulladékok kezelésére, és megfelelő szerződéseket kötnek vállalatokkal. A csomagolási hulladékon feltüntetett Zöld pont védjegyért a csomagolóipar licenszdíjat fizet a DSD-nek, aminek fejében a cég vállalja a csomagolási hulladékok kezelését. Az új helyzetben az önkormányzat a DSD-től átvállalja ezt a tevékenységet. Ennek ellentételezéseként a DSD felajánlotta, hogy a papír és kartonpapír csomagolási hulladékért minden önkormányzatnak évente egy előre meghatározott átalánydíjat fizet. Mivel ez a megoldás jogilag tisztázatlannak tűnt, az önkormányzatok elutasították a javaslatot. Az év végén új ajánlattal jelentkezett a DSD, e szerint a térítési összeget minden önkormányzattal egyedileg határozzák meg. Az összeg nagyságrendjére az önkormányzat és a kezelést végző cég közötti megállapodás 20 25%-a lenne irányadó, amit a DSD nem az önkormányzatnak, hanem a szerződéses partnernek utalna át. Abban az esetben, ha a szerződéskötés az önkormányzat és a kezelést végző cég között elhúzódna, akkor az esedékes összeget a cég a DSD-től megkapná, és az önkormányzatnál utólag jóváírnák. Az önkormányzatok és a DSD

Szakmai körökben az a vélemény, hogy a kedvező piaci helyzet ellenére is irreális a GWA ajánlatában szereplő ár, és elképzelhető, hogy a következő években az állampolgároknak kell megfizetni azt a

3 közötti tárgyaláson szóba jött a hulladéktárolók környékének takarítási díja, ami 2003 végén lakosonként és évente 1,10 1,90 euró között mozgott. Ezt az összeget a DSD szintén az önkormányzatnak utalnák át. A papírhulladék-piac kedvező helyzetét több önkormányzat úgy szeretné kihasználni, hogy saját maga értékesítené a hulladékot, vagy hoszszú távú szerződéssel biztosítaná üzleti előnyét. A DSD-vel korábban szerződéses viszonyban álló hulladékkezelő cégek egyszerre abba a helyzetbe kerültek, hogy miután az árverseny miatt kiszorultak a piacról, és az önkormányzatok nem velük kötöttek szerződést, begyűjtő és válogató kapacitásuk feleslegessé vált. A kilátástalan helyzetben még az a gondolat is felvetődött bennük, hogy közvetlenül a háztartásokkal kötnének szerződést. Erre viszont az Újrahasznosítási és Hulladéktörvény nem ad lehetőséget, aszerint ugyanis hulladékkezelés csak jogi személlyel kötött szerződés alapján foglalkoztatható. A törvény ez alól csak akkor adhat felmentést, ha liberalizálják a hulladékgazdálkodást, és így megszűnik az átruházási kötelezettség, vagy legalábbis enyhül a szigor. További liberalizáció Az utóbbi évek tendenciáit figyelemmel kísérve kétségtelenül felerősödtek a liberalizálás irányába mutató törekvések. Ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy az Európai Bizottság pontosan az átruházási kötelezettség miatt emelt panaszt Németország ellen. A tartományi törvények és önkormányzati rendeletek korlátozzák vagy egyenesen megtiltják ipari vállalatok részvételét a magánháztartások hasznosítható hulladékainak begyűjtésében. Ennek kapcsán átfogó vizsgálatot végeztek szinte minden tartományban, és azt tapasztalták, hogy a háztartási hulladék kezelését mindenütt a helyi (önkormányzati) hulladékkezelő cégek hatáskörébe utalták. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy az önkormányzatok a hulladékok, különösen pedig a hasznosítható hulladékok begyűjtését akadályozzák, mi több, kifejezetten gátolják. A német Újrahasznosítási és Hulladékgazdálkodási törvény értelmében a papírhulladék begyűjtését csak akkor végezheti ipari vállalat, ha tevékenységét szakszerűen, környezeti kár okozása nélkül folytatja, és eközben nem sérül a közérdek. Az átruházási kötelezettség alóli mentesség, amire a törvény utal, nehezen értelmezhető. Míg ugyanis a szakszerűség és a környezeti károkozás könnyen ellenőrizhető, addig a közérdek nincs meghatározva, hacsak nem gondolták úgy a törvényalkotók, hogy közérdeket sért, ha a hulladékkezelést végző cég a piaci viszonyoktól függően nyereséget ér el vagy veszteséges lesz. Az önkor-

A papírhulladék-piac kedvező helyzetét több önkormányzat úgy szeretné kihasználni, hogy saját maga értékesítené a hulladékot, vagy hoszszú távú szerződéssel biztosítaná üzleti előnyét.

4 mányzatok jelentős beruházásokat hajtottak végre annak érdekében, hogy a törvényben előírtak szerint megteremtsék a hulladékkezelés biztonságát. Ha nincs elegendő mennyiségű hulladék, csökken a berendezések kihasználtsága, ami áremelkedéshez vezet, ezen kívül fontos bevételtől esnek el. Mindkét esetben fennáll annak veszélye, hogy emelkednek a hulladékdíjak, sőt előfordulhat, hogy veszélybe kerül a háztartási (nem hasznosítható) hulladék kezelésének biztonsága. Az önkormányzatok attól tartanak, hogy nyakukon maradhat az a hulladék, ami senkinek sem kell, míg a hulladékkezelők a hasznosítható hulladékot kimazsolázzák. A csapdahelyzetből úgy próbáltak szabadulni, hogy az Újrahasznosítási és Hulladéktörvény 16. adta lehetőséggel éltek, ami lehetővé teszi, hogy a feladattal harmadik felet bízzanak meg, aki a hulladékkezelésért a járás egész területén felel. A harmadik félnek viszont csak akkor előnyös ez az üzlet, ha biztos lehet abban, hogy a papírhulladék-kezelésben nem fenyegeti versenytárs megjelenése, mivel ekkor a korábbi árajánlat már érvényét veszítené. Röviden összefoglalva arról van szó, hogy ha az önkormányzat az Újrahasznosítási és Hulladékgazdálkodási törvény 16. értelmében egyszer harmadik féllel szerződik, akkor már nem teheti meg, hogy a törvény 13. szerint az átruházási kötelezettségre hivatkozva ebből a körből kihagyja a magánháztartásokat, és az ott keletkező hasznosítható hulladék kezelésével egy ipari céget bízzon meg. A liberalizáció hívei azt mondják, hogy bár a jelenlegi kedvező helyzetben érthető, hogy az önkormányzatok a papírhulladék-értékesítést saját hatáskörbe kívánják vonni, de ez a hatályos törvénynek ellentmond. Abban az esetben, ha az átruházási kötelezettséget feloldanák, és a háztartásokat ezután már nem köteleznék arra, hogy a papírhulladékot a kezelést végző cégnek adják át, egyszerre hulladéktulajdonosokká és kezelésre kötelezettekké válnának, ami a piaci viszonyoktól függő áttekinthetetlen helyzetet teremtene. Az átruházási kötelezettség és a közérdek körüli viták valószínűleg még folytatódnak, de a hulladékkezeléssel és ártalmatlanítással kapcsolatos kérdések is tisztázásra várnak. Összeállította: Haidekker Borbála Der Streit um das Altpapier gewinnt an Schärfe. = Recyclingmagazin, 59. k. 1. sz p Paschlau, H.: Duales System im Wettbewerb wettbewerbliche duale Systeme. = Müll und Abfan, 36. k. 8. sz p

Mindkét esetben fennáll annak veszélye, hogy emelkednek a hulladékdíjak, sőt előfordulhat, hogy veszélybe kerül a háztartási (nem hasznosítható) hulladék kezelésének biztonsága.

Hasonló dokumentumok

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről