. alapján bejelentem, hogy írásbeli választ igényl ő kérdést. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter úrna k

Átírás

1 ORSZÁGGY ŰLÉSI KÉPVISEL Ő I aa~g K l /t O 9, É.rkea:ett : 2009 OKT 0 5. Katona Béla úr az Országgyűlés Elnöke részér e Budapest, Kossuth tér 1-3. Tárgy : Írásbeli választ igénylő kérdés Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 91 e kívánok feltenni. alapján bejelentem, hogy írásbeli választ igényl ő kérdést Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter úrna k Miért kell az állampolgároknak kétszer megfizetnie a hulladékká vált csomagoló anyagok környezetbarát kezelését? címmel. Tisztelt Miniszter Úr! Választókörzetemet, Pest megye 2. számú választókörzetét különösen erősen érintette, hogy a régió hulladékát befogadó csörögi hulladéklerakó, mint a felszín alatti vizek védelmér ől szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 41. (8) bekezdése szerint az e rendeletben és a 20/2006. (IV. 5.) KvV M rendeletben foglaltakat nem teljesít ő hulladéklerakó július 15-t ől nem üzemelhet. A döntés nem érte váratlanul. a régió önkormányzatait, ezért megoldásokat ^ kerestünk, amivel megoldható a régióban keletkez ő hulladék kezelése. Célunk egy olyan megoldás volt, amiben a környezetvédelmi célok teljesülés e mellett, a lakosságra nehezed ő többletterhek is csupán a szüksége s mértékben emelkednek. A térség hulladékkezelésére megalakult a Zöld Híd Program, ami egy 10 4 település összefogásával megvalósuló regionális hulladékgazdálkodási é s környezetvédelmi program, mely Pest megye észak-keleti részére, illetve Nógrád megye egészére terjed ki. A háztartást és több mint

2 embert érintő beruházás célja a régió hulladékgazdálkodási rendszeréne k európai normák szerinti kialakítása. A hulladékkezelés a nyugat európa i gyakorlatnak megfelelően hulladékkezel ő központokban fog történni, mechanikai és biológiai hulladékkezeléssel, gépi utóválogatással é s komposztálással. Az eljárás során a vegyesen gy űjtött hulladék gépi úton fog szétválogatásra kerülni, amelyek egy része energiahordozóként kerülhetn e értékesítésre, míg a szelektív gy űjtés révén az anyagában történő hasznosítás is lehet ővé válik. A fejlett hulladékgazdálkodás azonban jelent ő s költségnövekedést okoz. A projekt keretében megvalósuló hulladékkezelés díja a projekt team el őzete s kalkulációi szerint 20 és forint/év/háztartás körül alakul majd től. Ez a korábbi költségeknek többszöröse, ami mind a lakosságra, mind a z önkormányzatokra jelent ős terheket ró. Különösen igaz ez Vác, Göd és Sződliget településekre, ahonnan mintegy 50 km szállítási költséggel jut el a hulladék Kerepes, Ökörtelek-völgyben és Nógrádmarcalban kialakítot t hulladékkezelő központokba. A környezetbarát rendszer magasabb üzemelési költségeit kompenzálhatná a hulladékkezel ő központokból kikerül ő, hasznosítható anyag piac i értékesítése, ez azonban bonyolult feladat. Igaz ez annak ellenére is, hogy Pest megye kitüntetetten kedvező helyzetben van, hiszen nem csupán a hulladékot anyagában hasznosító cég koncentrálódnak ebben a térségben, hanem olyan energetikai hasznosítók is jelen vannak, mint például a Mártra i Erőmű, az FKF Hulladékhasznosító Mű, vagy a váci cementgyár. A Zöld Híd program kialakítása során els ődleges partnerként számításba vet t erőművekkel folyatatott tárgyalások megakadtak, a Rákospalotai éget őmű csak jelentős díj fizetése mellett vesz át hulladékot. Egyedül a vác i cementgyár hajlandó a minőségétől függő mértékben fizetni a hulladékkezelő központból kikerül ő energetikailag hasznosítható anyagért. Ez az összeg részben kompenzálja a haszonanyag kinyerés többletköltségeit, azonban a hulladék lerakása még így is olcsóbb. Ezzel a problémával a korábbi ISPA projektek keretében kialakítot t hulladékgazdálkodási rendszerek is szembesültek. A legtöbb önkormányzati társulás nem merte felvállalni a hasznosítás többletköltségeit, így a válogatósorok nem, vagy csak minimális kihasználással üzemelnek és a hulladék nagy része lerakásra kerül, hogy a lakossági terhek elviselhető mértékben emelkedjenek. Ez a szemlélet ellentétes a hulladékgazdálkodás i projekt céljával, és roppant rövidlátó, mivel a nem hasznosított hulladé k lerakása a lerakó idő el őtti beteléséhez vezet, egy új lerakó építéséhez viszon t már nem várható ISPA támogatás. Kiutat az jelenthetné, ha a lakosság által fizetett közszolgáltatási díj és az energetikai hasznosító által fizetett kifizetett összeg mellett egy küls ő forrá s is bevonásba kerülhetne a rendszerbe. Ilyen forrás lehetne egy hulladékhasznosítást koordináló szervezet által fizetett támogatás. A probléma csupán az, hogy ezek a szervezetek nem érdekeltek a hulladé k minél teljesebb hasznosításában.

3 3 A települési szilárd hulladék döntő hányadát alkotó csomagolási hulladé k esetén a jelenlegi rendszer a termékdíj fizetési kötelezettség megkerülésé t segíti, olyan hulladékok (pl. papír) hasznosítását ösztönözve, amelye k hasznosítása a termékdíjas rendszer bevezetése el őtt is működött. A hasznosítást koordináló szervezetek tevékenysége által a gazdaságosa n hasznosítható hulladékok további támogatása ürügyén, olyan környezetbe n le nem bomló hulladékok esetére is megszerezhet ő a mentesség, mint a műanyag. Ezt az teszi lehetővé, hogy a maximális támogatott hasznosítás i arányra tartalmaz egy utalást a jogszabály, de ez nem anyagfajtákr a vonatkozik, hanem megmarad az általánosság szintjén. Így továbbra is nyitva marad az a kiskapu, hogy a papírhulladék túlhasznosítás alapjá n mentesülni lehet a m űanyaghulladék hasznosítás alól. Mindezt a legnagyobb hazai hulladékhasznosítást koordináló szervezet, az Öko-Pannon Közhasznú Kft. gyakorlatával lehet illusztrálni. A következ ő táblázat az Öko-Pannon által hasznosított és a kötelezetti köre álta l kibocsátott csomagolóanyag mennyiségének hányadosát adja meg : Papír Műanyag Vas Alumíniu m Fa Társított Üveg Összesen Jól látható, hogy az Öko-Pannon partnerei papírból többet hasznosítanak, mint amennyi a kötelezetti kör alapján indokolt lenne, míg a település i szilárd hulladékban található műanyag, társított csomagolóanyag negyedét sem hasznosítják. Az elkövetkez ő évekre tervezett hasznosítási arányok az t mutatják, hogy a jöv őben is ezt a stratégiát kívánják folyatni. A kötelezettek a termékdíjat beépítik a termék árába, így a lakossá g kétszeresen fizeti meg a hulladékkezelés költségét. Először amikor a megvásárolja a terméket és kifizeti a termékdíjat, másodszor pedig, amikor a hulladékkezelési díjat kell megfizetnie. A szennyező fizet elv alkalmazása elfogadható, de hogy ugyan annak a hulladéknak a környezetkímél ő elhelyezésért kétszer kelljen fizetni az nem.

4 A környezetvédelmi termékdíj törvény alapját képz ő 94/62/EK rendelet a következ őket írja elő : december 31-ig (Magyarországon december 31-ig) a csomagolási hulladék legalább 60-át hasznosítani kell (újrafeldolgozással, vagy energetikailag), - ezen belül legalább 55 és legfeljebb 80-át dolgozzák fel újra, - a papír és karton esetén a minimális újrafeldolgozási arány 60, - műanyagok esetén a minimális újrafeldolgozási arány 22,5, - fa esetében 15 tömegszázalék. - A tagállamoknak lehetősége van arra, hogy ösztönözzék az energetikai hasznosítást, ha az környezetvédelmi és költség hasznos szempontbó l előnyösebb az újrafeldolgozásnál. Amire a nemzeti újrafeldolgozás és a hasznosítási célkit űzések közötti elegendő különbség mérlegeléséve l kerülhet sor. Az európai jogszabály célként kitűzött maximum 80-os újrafeldolgozási arány miatt a Minisztériumot sok támadás érte. Többször felmerült a kérdés : Miért tűzi ki a Minisztérium célként a környezetvédelmi szempontbó l kiemelten fontos újrafeldolgozás korlátozását? Ez a korlátozás viszont konkrét értelmet nyerhetne, ha egyes anyagfajtákra vonatkozna. Ekkor azt biztosítaná, hogy ne csupán egyes anyagukban nagyon gazdaságosan hasznosítható csomagolási hulladékok, mint pl. a papír hasznosítása legyen fokozottan ösztönözve, hanem a környezetvédelm i szempontból problémásabb hulladékok hasznosítása is lényegi kérdéssé válna a hasznosítást koordináló szervezetet számára. Amennyiben a 94/2002 (V.5.) Korm rendelet 6. (5) pontjában szerepl ő...de legfeljebb 80-a anyagában kerüljön hasznosításra kifejezés...de egyes anyagonként legfeljebb 80-a anyagában kerüljön hasznosításra kifejezésre módosulna, hatalmas el őrelépést indukálna a jelenleg elhanyagolt műanyag csomagoló anyag hasznosítás területén : - Megszűnhetnének a minisztériumot ér ő támadások, mivel értelmezhető a cél: ne a legegyszerűbben hasznosítható anyag (papír ) túlhasznosítását támogassa a rendszer, hanem a problémás anyago k (műanyag fólia) hasznosítását is ösztönözze. - Amennyiben a piaci igény ezt megköveteli, a papíripar továbbra i s biztosítani fogja a termeléséhez szükséges hulladékpapír begy űjtését, így a módosításból nem következik az anyagában történ ő hasznosítás csökkenése. - Többpólusúvá válik a hulladékhasznosítás és egy iparág válság a esetén is biztosított marad a hazánk által vállat hulladékhasznosítás i célok elérése. A többi hulladék anyagában hasznosítását nem veszélyeztetné a módosítás, mivel ezt a minimális hasznosítási arány biztosítja. Az éghet ő hulladékok házhoz men ő szelektív gyűjtésével jelent ő sen növelhet ő a lakosságtól szelektíven begyűjtött és hasznosítot t csomagolóanyag mennyisége.

5 5 - A jelenleg anyagában hasznosított PET palack mellett drasztikusa n növekedhetne a többi m űanyag és kompozit csomagolóanya g hasznosítási aránya is. - A szennyező fizet elv teljes körűen érvényesülne : a lakosság által a műanyag csomagolás (pl. zacskó) vásárlásakor megfizetett termékdij, ugyanezen műanyag csomagolás hasznosítására fordítódna, a kommunális hulladék begyűjtését és a hasznosítható anyag válogatását végző önkormányzati társulások támogatásán keresztül. - A hulladékgazdálkodási rendszerekben jelenleg lerakott, d e termikusan hasznosítható hulladék eltérítése a lerakóró l versenyképessé válna a lerakással, így a lerakó nem telne be id ő el ő tt. Az elmélet megvalósítható voltát az Öko-Pannon példáján bemutatv a megállapítható, hogy az anyag típusonként maximum 80-os támogatot t hasznosítási arány bevezetése esetén a hasznosítási cél tonn a energetikailag hasznosítható hulladék (műanyag, fa, társított csomagolóanyag) lerakóról eltérítésével megoldható. kibocsátá s tény hasznosítás Hasznosítási arányo k max. 80 hasznosítás ösztönzése esetén Papír t t M űanyag t t Fém F'a t t Társított t t Üveg t t Összesen t t Ez a hasznosítói kapacitás jelenleg is rendelkezésre áll. A Mátrai Er őmű tonna, a cementgyárak pedig további tonna éghet ő hulladék hasznosítására rendelkeznek engedéllyel. Az újrafeldolgozási célok újradefiniálásával a hasznosítást koordinál ó szervezetek érdekeltté válnának a jelenleg lerakásra kerül ő energetikaila g hasznosítható csomagolóanyagok visszanyerésének támogatásában é s hosszútávon is fenntartható pályára állíthatóvá válna az orszá g hulladékgazdálkodása. A nemzetközi jogszabályi háttér, a hasznositó i kapacitás adott ahhoz, hogy a jelenleg települési szilárd hulladékkén t lerakott csomagolóanyagok hasznosításra kerüljenek és a szennyez ő fizet elv se sérüljön. Tisztelt Miniszter Úr! Miért engedni a Minisztérium, hogy a környezetben lebomló, és gyakran má s országokból importált papír hasznosításával mentesülhessenek a műanyag csomagolóanyag kibocsátók a termékdíj fizetési kötelezettség alól?

6 Tervezi-e a szaktárca a környezetvédelmi termékdíj mentesség szabályaina k felülvizsgálatát, a települési hulladék anyagában nem, de termikusa n hasznosítható csomagolóanyag tartalmának lerakóról eltérítése érdekében? Amennyiben nem, milyen módon kívánja a Minisztérium ösztönözni, hogy az ISPA program keretében megépült hulladékkezel ő rendszerekb ől kinyerhető éghető hulladék hasznosítását? Vác szeptember 23. Várom megtisztelő válaszát : i ; Dr., lr 1ános